5 minute read

„Minden évben több ügyet fejeztek be a tanácsok, mint amennyi érkezett”

DR. RIBAI CSILLA, A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE

Advertisement

Hat éve vezeti dr. Ribai Csilla a Fővárosi Ítélőtáblát. Ennek apropóján mások mellett a közelmúlt fejlesztéseiről, az ügyforgalmi mutatók alakulásáról, az eredményes működés zálogáról, nem utolsósorban pedig a Fővárosi Ítélőtábla ügyvédekkel való kapcsolatáról beszélgettünk vele.

– 2016 óta vezeti a Fővárosi Ítélőtáblát. Az elmúlt közel hat évben mit tart a legfontosabb fejlesztésnek az intézményben?

– A legfontosabb eredménynek tartom, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítélkezési, időszerűségi és eredményességi mutatói javultak 2016 óta, és ezeket az eredményeket továbbra is sikerül megtartani, fenntartani. Nagy eredménynek tartom – a munkaszervezés szempontjából is –, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szervezeti egységei 2020 szeptemberétől egy épületben, a II. kerületi Fekete Sas utca 3. szám alatt találhatóak. Az épület korábban csak a Polgári Kollégiumnak adott helyet, azonban a Fővárosi Ítélőtábla az új székhelyen további 5 tárgyalótermet és 67 irodahelyiséget alakított ki és rendezett be.

A 2022. március 1-jétől újonnan felállított Közigazgatási Kollégium jelenleg másik, bár a Fővárosi Ítélőtábla székhelyéhez nagyon közel található Tölgyfa u. 1–3. szám alatti ingatlanban, a Fővárosi Törvényszék épületében működik. Fontosnak tartom továbbá, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatásköre 2020-ban és 2022ben is tovább bővült. 2020. április 1-től a Fővárosi Ítélőtábla ítélkezési tevékenysége munkaügyi szakággal egészült ki, 2022. március 1-jétől pedig a Fővárosi Ítélőtáblán Közigazgatási Kollégium került felállításra, mely a közigazgatási ügyekben eljáró nyolc törvényszék által hozott fellebbezhető végzések és az ítéletek felülbírálata tekintetében kizárólagos illetékességgel jár el, amennyiben a fellebbezést 2022. március 1-jén, vagy azt követően nyújtották be. Mindkét kollégium felállítására az ítélkezési, infrastrukturális, humán erőforrás feltételek megteremtésére viszonylag rövid idő állt rendelkezésre, de az új szervezeti egységek sikeresen meg tudták kezdeni a munkájukat.

– Március 1-től közigazgatási ügyekben a Kúria helyett a Fővárosi Ítélőtáblán újonnan alakuló Közigazgatási Kollégium jár el másodfokon. Mik az első tapasztalatok?

– Az eddigi tapasztalatok pozitívak. 2022. március közepétől folyamatosan növekszik a Fővárosi Ítélőtáblához a közigazgatási ügyszakban érkezett ügyek száma. Áprilisban összesen 134 ügy (29 peres és 105 nemperes ügy) érkezett, mely naponta kb. 10-20 új ügyet jelent. Az eddigi meglátásunk szerint a közigazgatási ügyszakban a pandémia lassította az elsőfokú bíróságok ítélkezését, valamint a veszélyhelyzet megszűnését követően egyre nagyobb volumenű érkezési ügyszámra lehet számítani. Az eddigi közigazgatási ügyek nagy része eljárásjogi kérdésekkel kapcsolatos jogorvoslat, az elsőfokú végzések elleni fellebbezések elbírálását jelenti. Ezenkívül közszolgálati perekben az elsőfokú ítélet elleni fellebbezések elbírálása is zajlik. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Közigazgatási Perrendtartás a közigazgatási ügyszakban a Pp-hez képest is szorosabb eljárási határidőt ír elő. A nemperes ügyekben 30 napon, míg peres ügyekben 3 hónapon belül döntést kell hoznia a másodfokú bíróságnak. Ezeket a határidőket fontos tartani, hogy az ügyek befejezését ne késleltessük, aminek érdekében az ügyek koncentrált, precíz, pontos előkészítésére van szükség.

– A Fővárosi Ítélőtábla kimondottan hatékonynak számít az ügyforgalmi mutatók tekintetében. Mit gondol, minek köszönhető ez az eredményesség? – Elsősorban a bírák megfeszített munkájának és a csökkenő érkezési mutatóknak. Utóbbit 2016-tól kezdve folyamatosan tapasztaljuk, igaz, a 2021. évben már növekedést mutatott. E tendencia mellett is elmondható, hogy minden évben több ügyet fejeztek be a tanácsok, mint amennyi érkezett.

A polgári szakágban 2021-ben nőtt a peres és nemperes ügyek száma, a gazdasági szakágban viszont ügyszámcsökkenés volt tapasztalható, ami a pandémia miatt bevezetett jogszabály-módosításoknak tudható be.

2022-ben előrevetíthető a gazdasági szakágban a peres érkezés emelkedése a Cégtörvény 2021. július 1-jétől hatályos új perkategóriája miatt, amely lehetőséget teremt a kényszertörlési eljárásban bejelentett, vitatott követelésnek nem minősülő, ki nem elégített követelés megfizetésének keresettel történő érvényesítésére. A fizetési moratórium miatt hitel- és pénzintézetekkel kapcsolatos új perek nem érkeztek 2021-ben.

A nemperes érkezésben is emelkedés várható. 2021. július 1-jén hatályba lépett a szerkezetátalakításról szóló 2021. évi LXIV. törvény is, mely a Fővárosi Ítélőtábla gazdasági szakágában a nemperes ügyek emelkedését eredményezi.

Ezekben az ügyekben első fokon a Fővárosi Törvényszék, másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtábla rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. Megváltozott az ügyek minősége: bonyolultabb jogi megítélésű, elhúzódó ügyek jellemezték a Polgári Kollégium referádáját.

2021-ben a munkaügyi szakágban havonta átlagosan 35-40 új ügy érkezett. A veszélyhelyzet miatt több új munkajogi probléma felmerült, ezek is növelték az ügyérkezést. A Munkaügyi Kollégium felállításakor a Fővárosi Ítélőtábla részére átadott nagy ügyhátralékot (185 ügy) a tanácsok mind teljesen feldolgozták, minden ügy 6 hónapon belül befejezésre került. A bírák rendkívüli munkateljesítménye ebben is megmutatkozik.

A korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett a büntető ügyszakban érkezett ügyek száma. 2021-ben a Büntető Kollégiumhoz összesen 442 peres ügy érkezett, ez 2020-hoz képest 39,4%kos ügyszámnövekedést jelent. Az előző évekhez hasonlóan, a járványügyi korlátozások ellenére a 2021. évben is 3 hónapon belül befejezte a Fővárosi Ítélőtábla a nemperes eljárások döntő többségét.

A koronavírus megjelenése mennyire alakította át a Fővárosi Ítélőtábla működését? Melyek azok a gyakorlatok, amiket a vírushelyzet – legalábbis átmeneti – csillapodásával is megtartottak?

– A koronavírus-járvány mindenképpen hatással volt a Fővárosi Ítélőtábla működésére, bíráink és igazságügyi alkalmazottaink azonban már 2020-ban megtanultak alkalmazkodni a fokozott védelmi, veszélyhelyzeti eljárásrendhez. A 2021. március 8-tól 2021. április

5-ig tartó szigorított védekezés ideje alatt a dolgozók otthoni munkavégzés keretében látták el feladataikat, melyben nagy segítség volt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla már korábban, az otthoni munkavégzés támogatására mobileszközöket, laptopokat, és táblagépeket biztosított elsősorban a bírák számára. Ezen túlmenően a bírósági épületbe történő belépésre vonatkozó szigorú eljárásrend, a kötelező maszkviselés és kézfertőtlenítés, a védőtávolság előírása és a tárgyalótermek plexi elválasztófalakkal történő felszerelése, a tárgyalótermek, illetve az ügyfelek által használt helyiségek rendszeres fertőtlenítő takarítása és ózonfertőtlenítése, a beérkező iratok ózonozása, valamint az otthoni munkavégzés biztosítása elősegítette a Fővárosi Ítélőtábla sikeres járványügyi védekezését.

– Milyennek ítéli meg az ügyvédek és az Ítélőtábla viszonyát?

– A Fővárosi Ítélőtábla és az ügyfelek képviseletében eljáró ügyvédek kapcsolatát mind szakmai, mind integritási szempontból megfelelőnek értékelem. Olyan bejelentésről, amely e kapcsolat minőségét negatívan befolyásolta volna, nincs tudomásom. Ha bármilyen bejelentés érkezik a Fővárosi Ítélőtáblához, az elnöki hatáskörbe tartozó elnöki intézkedést igénylő ügyekben, pl. soronkívüliség elrendelésére irányuló kérelmek haladéktalanul elbírálásra kerülnek.

– Korábbi interjújában említette, hogy az ítéletek minőségét a jogorvoslati eljárásban mérik. Hogy áll most a Fővárosi Ítélőtábla e tekintetben?

– A Fővárosi Ítélőtábláról 2021-ben 110 fellebbezett ügy érkezett a Kúriára, a Kúria pedig 107 felterjesztett ügyet fejezett be. A befejezett ügyek 60%-a (64 ügy) helybehagyó, 5%-a (6 ügy) hatályon kívül helyező, 16%-a (17 ügy) megváltoztató, míg 19%-a (20 ügy) egyéb döntéssel zárult. A Fővárosi Ítélőtábla határozataival szemben előterjesztett fellebbezéseknek tehát a 60%-a megalapozatlannak bizonyult.

Ezzel egy időben a Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett és a Kúrián befejezett felülvizsgálatok 53%-a hatályában fenntartással, 11%-a hatályon kívül helyezéssel, 5%-a megváltoztatással és 31%-a egyéb módon került befejezésre 2021-ben. A felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 84%-ban eredménytelen volt.

– Mit gondol, miért jó ma egy bírónak az Ítélőtáblánál dolgoznia?

Ezenkívül az Ügyvédi Kamara által szervezett képzéseken a fővárosi ítélőtáblai bírák oktatókként részt vettek.

Továbbá, a pandémiát megelőzően a társhivatásrendek képviselőivel a Fővárosi Ítélőtábla személyes tájékoztatás, közvetlen megbeszélés keretében ismertette az adott évre vonatkozó eredményeket. A pandémia miatt ez elmaradt, azonban bízunk abban, hogy a járványügyi intézkedések megszüntetése után a korábbi hagyományt folytatni tudjuk.

– A Fővárosi Ítélőtábla országos szinten is kiemelt pozíciót tölt be. Az öt ítélőtábla közül ez a legnagyobb az ügyek számát, a bírák és igazságügyi alkalmazottak létszámát tekintve, továbbá az ítélőtáblák közül csak itt működik a Büntető Kollégiumban katonai tanács, a Polgári Kollégiumban szabadalmi tanács, valamint immár a Közigazgatási Kollégium. Ezért társadalmilag is elismert rangnak, egyfajta presztízsnek számít a Fővárosi Ítélőtáblán bírónak lenni. A fővárosi ítélőtáblai bírák kiváló, magas szakmai színvonalon időszerű ítélkező munkát végeznek. Munkájukat segíti, hogy jó kollegiális együttműködés, pozitív munkahelyi légkör alakult ki a Fővárosi Ítélőtáblán, és a munkakörülmények is kedvezőek.

A Fővárosi Ítélőtáblán nagy számú és gyakran kiemelkedő súlyú és komplexitású perek folynak, így itt az elmúlt években óriási szaktudás, szakmai tapasztalat halmozódott fel. A bírák munkáját segíti, hogy jó kollegiális együttműködés, pozitív munkahelyi légkör alakult ki a Fővárosi Ítélőtáblán, és a munkakörülmények is kedvezőek: méltó elhelyezést, megfelelő informatikai és egyéb eszközöket, valamint képzett igazságügyi alkalmazotti segítséget biztosítunk a bíráknak a hatékony munkavégzéshez. Az ítélkezés meghatározó fóruma a Kúria után a Fővárosi Ítélőtábla.

This article is from: