Egy családi per, amelynek sem a halál, sem 1956 nem vetett véget

Török Sophie és nevelt lánya, Babits Ildikó több mint tíz évig tartó pereskedését mutatja be Székely László A jó mostoha történetét még nem írták meg című műve.

Filmklub a Kamarában

Ősszel filmklub indul a Budapesti Ügyvédi Kamarában. A vetített filmekről a szervezők még nem tudtak beszámolni, ám az időpontok már kőbe vésettek. További információkkal lapunk következő számában jelentkezünk.

A filmklub időpontjai: szeptember 16. október 14. november 18. december 16. január 20. február 17. március 17. április 21. május 19.

Akönyv ismertetője szerint Székely László kötete izgalmas család- és irodalomtörténet, különleges korrajz és jogi érdekességek tárháza. Főszereplői Babits Mihályné Török Sophie és Babits Ildikó, valamint Babits Mihály, a költőfejedelem és Basch Lóránt, az irodalom (és a barátja, Babits) iránt elkötelezett ügyvéd.

Az ismertető szerint Babits Mihály özvegyének, Török Sophie-nak és nevelt lányának, Babits Ildikónak fokozatosan megromló és bírósági eljárásokba torkolló csatározása mindeddig csak az irodalomtörténészek előtt volt ismert. A hol szívszorító, hol már-már komikus, fordulatokban gazdag pereskedés egy használt írógép tulajdonlása feletti civakodással indult, több mint tíz éven át húzódott, és sem Török Sophie halála, de még az 1956-os forradalom sem tudott véget vetni neki.

Az óriási peranyagot Székely László jogász írta összefüggő történetté, értően kalauzolva az olvasót a jog útvesztőjében, sorba rendezve a krimibe illő eseményeket, feltárva összefüggéseiket. A szeretet és gyűlölet végletei közt vergődő anya-lánya viszony és a hátterében a tanúk elbeszéléseiből kirajzolódó „kis magyar valóság” is megjelenik a könyvben.