1 minute read
Több, mint jogi eset
Advertisement
DR. ERŐSS PÁL (1934 – 2021)
Nyolcvanhét éves korában elhunyt dr. Erőss Pál, egykori legfelsőbb bírósági bíró, ügyvéd, akit legtöbben a Jogi esetek című műsorból ismerhetnek.
Dr. Erőss Pál az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte jogi tanulmányait „summa cum laude” minősítéssel, majd bírósági fogalmazóként helyezkedett el. 1960-tól kerületi bírósági bíró, majd a fővárosi bíróság tanácselnöke, 1979-től pedig legfelsőbb bírósági bíróként dolgozott. Ezzel párhuzamosan 1981-től az Igazságügyi Minisztérium Polgári Osztályát is vezette. A Kúria jelenlegi elnöke, dr. Varga Zs. András így búcsúzik tőle: „a Legfelsőbb Bíróság bírájaként fáradhatatlanul dolgozott a közbizalom erősítésén. Számára az igazságért vívott csaták helyszíne nem csupán a tárgyalótermek súlyos ajtajai mögött volt, lankadatlanul tett hosszú időn át azért, hogy a jog és a törvény szövege az igazság templomain belül és kívül is értő, megértő fülekre találjon.”
Dr. Erőss Pált a Magyar Televízió Jogi esetek című műsora tette széles körben ismertté, amelynek 1978-tól tizenkét éven át volt állandó jogi szakértője. A műsort Gálvölgyi János is parodizálta, aki a dr. Jogerőss Pál nevet is sikeresen ráragasztotta a legfelsőbb bíróság bírájára.
Dr. Erőss Pál 1989. június 15. napján nyert bejegyzést a Budapesti Ügyvédi Kamarába az 52. számú Ügyvédi Munkaközösség tagjaként. Társadalmi érzékenységét mutatja, hogy több kollégájával és közéleti személyiségekkel közösen létrehozta a Ne Féljetek Alapítványt, ami több millió forinttal segítette a 2006 őszén tapasztalt rendőri brutalitások áldozatait. Munkásságának legnagyobb elismeréseként 2010. október 23-án a köztársasági elnök a jogszabályoknak a széles közvélemény számára szuggesztív, kiváló retorikai képességekkel és bölcsességgel történő megismertetése és közérthetővé tétele, valamint ügyvédi, bírói és közéleti tevékenysége, életútja elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta részére.
Arra a kérdésre, mikor érezte magát a legjobban, a Nők Lapja 2017-es interjújában így válaszolt: „Amikor még bíró voltam. Reggel, borotválkozás közben még egyszer végiggondoltam az aznapi ügyeimet, és hittem abban, hogy biztosan jól fogok dönteni. Meg abban is hittem, hogy ha valakit elítélek, az később rá fog jönni, hogy valamit nagyon roszszul csinált, tanul a büntetésből, és ettől ő később jobb ember lesz. Ma már egyikben sem vagyok olyan biztos.”
