
8 minute read
Ügyvédek határok nélkül
Ma már az Európai Unió számos országában praktizál magyar ügyvéd. Akad, aki kétlaki életet él, más véglegesen áttette székhelyét egy külföldi országba, a célok között azonban minden esetben megtaláljuk a magyar ügyfelek boldogulásának elősegítését. Négy külföldön (is) praktizáló magyar ügyvéddel beszélgettünk.

Advertisement

az olasz jogi diplomát, majd ezt követően két helyi ügyvédi irodában voltam ügyvédjelölt, így ott tettem le a szakvizsgát a Firenzei Törvényszék bizottsága előtt. Miután kezdettől a nemzetközi magánjogra specializálódtam, és önálló ügyfélköröm volt, innentől kezdve mindig saját irodát tartottam fenn, jelenleg egyet Toszkánában, egyet Budapesten, ahol európai közösségi jogász vagyok.



csére sikerrel vettem az akadályt, amire azért is büszke vagyok, mert akkor volt 7 hónapos a kisebbik gyermekem.
„Szegeden végeztem 1996-ban az akkori JATE-n „summa cum laude” minősítéssel, de már a diplomám megszerzése előtt a Milánói Egyetemen tanultam egy évet. Az egyetem után egy angol nyelvű MBA képzésre jelentkeztem, szintén Olaszországban, így a nyelvtudásomat is tovább fejleszthettem, az olasz nyelvtudás pedig nagyon értékes volt akkoriban Magyarországon. Akkor még azt hittem, hogy a külföldi képzések után Budapestre fogok visszatérni jelöltként, ehhez képest Toszkánában maradtam, és a megszereztem
Amikor 1997-ben megkezdtem a diplomahonosítást, Magyarország még nem volt uniós tagállam, így egy igen komplex bürokráciába ütköztem, ami miatt jobbnak láttam elvégezni az olasz egyetemet. Az olasz szakvizsga meglehetősen más, mint a magyar: a vizsgasorozat anonim írásbeli vizsgákkal kezdődik, majd a szóbelin hat tantárgyból kell egyetlen vizsga keretében ugyanazon a napon szóbelit tenni azzal a különös feltétellel, hogy ha a szóbelin nincs meg minden tantárgyból a minimum pontod, akkor elbuktad a már sikeresen letett írásbeliket is. Én szeren-
A két országgal való szoros kapcsolatom miatt kezdettől a nemzetközi magánjogi esetekre specializálódtam, hiszen ott volt a munkámban olyan hozzáadott érték, amelyből kezdőként is profitálni tudtam az olasz ügyvédekhez képest is. Főként a nemzetközi magánjogi, családjogi perek, házassági jogviták, szülői felügyeleti jogokkal és a határon átnyúló gyermektartással kapcsolatos ügyek, jogellenes gyermekelviteli perek, illetve nemzetközi hagyatéki eljárások, örökséggel kapcsolatos jogviták teszik ki az ügyeim jó részét, sokszor tanácsadás, külföldi ügyintézés formájában is. Emellett a kezdeti időkben az olasz állampolgárok által vásárolt magyarországi ingatlanok, az utóbbi időben pedig inkább a magyarok által vásárolt olaszországi ingatlanok adásvételére vonatkozóan nyújtunk teljes körű szolgáltatást. Az olaszországi irodánk jelenleg egy gyönyörű toszkán birtokon található, így ügyfeleink nem egy szokásos városi irodát, hanem egy meghittebb, emberközelibb miliőt találnak, amikor felkeresnek.



Az olasz jogrendszer egy rendkívül kidolgozott joganyagot tudhat magáénak, hiszen a legtöbb jogintézmény hosszú jogtörténeti előzményre nyúlik vissza. A legnagyobb különbség főként az eljárásjogi szabályokban mutatkozik, mert Olaszországban a polgárjogi perekben az évek során egyre inkább az írásbeliségre tevődött a hangsúly. Ebből kifolyólag ma már nincsenek hoszszú tárgyalások, igazi perbeszédek, így a polgárjogi tárgyalások tulajdonképpen elvesztették a klasszikus formájukat. Az írásbeli beadványok azonban meglehetősen kidolgozottak, és sokkal több jogi hivatkozást tartalmaznak, mint a magyar társaik, az olasz bírák sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ezeknek, mint a tárgyalási jegyzőkönyveknek, kivéve természetesen a bizonyítási eljárás szakaszát, amely általában továbbra is a bíró előtt folyik. Különösen hangsúlyos Olaszországban a kontradiktórikus eljárás elve, valamint egyre nagyobb figyelmet fordítanak az uniós jogharmonizációra és jogegységesítésre.
A mediterrán lazaság semmiképpen nem mondható el a közjegyzői eljárásokról, amelyek igen szigorú formai és tartalmi szabályokat követnek, valamint az írásos beadványokról, melyek jogi hivatkozásai általában igen magas szintűek. Ugyanakkor a bírósági tárgyalásokról és magáról a bírósági rendszerről már nem beszélhetünk ugyanilyen pozitívan, miután a tárgyalásokat gyakran távoli határnapokra tűzik ki, és sok, klasszikusan bírósági feladatkört (ld. idézések kikézbesítése) az ügyvédekre hárítottak a hivatalok, így a végrehajtásban, illetve a kilakoltatási eljárásokban igen nagy az ügyvédekre háruló teher és felelősség.

Munkámban éppen azt a kettősséget szeretem, hogy a magyar és olasz peres eljárási jogosultság miatt, valamint a két országban fenntartott iroda okán folyamatosan alkalmam nyílik részt venni a különböző jogrendszerek által kialakított belső jogrendben, és mérlegelni, mikor melyik ország jogalkalmazása képes jobban reagálni a folyamatos változásokra. Hiszem, hogy egy globalizálódó világban egyre inkább olyan ügyvédek tudnak majd nemzetközi joggal foglalkozni, abban érvényesülni, akik nemcsak több nyelvet, hanem több ország jogrendszerét és bírósági gyakorlatát is behatóan és közelről ismerik.
dr. Diekötter Ágnes MÜNCHEN, NÉMETORSZÁG
Tizennégy éves koromban, 1976-ban jártam először Nyugaton, Münchenben. Életem legelső pisztáciafagylaltját ettem áhítattal az Eiscafé Adriában, néztem a bölcsészkar és az Akadémia között ráérősen bóklászó egyetemistákat, és eldöntöttem: ha nagy leszek, itt fogok élni. 1987-ben államvizsgáztam az ELTE-n, rá egy évre (egy kiadóhivatal jogtanácsosaként) pedig úgy éreztem, elég nagy vagyok hozzá. Nekivágtam.
A legnagyobb kihívást a második, bajor államvizsga jelentette. A német jogi oktatás rendszere teljesen más; nem a jogszabályok betanulásán van a hangsúly, hanem a jogesetmegoldáson. A második államvizsga írásbeli része tizenegy napos, öt polgári jogi, két büntetőjogi, két államigazgatási jogi, egy pénzügyi és egy Európa-jogi jogesetet kellett egy vizsgadolgozatban megoldani; egyenként öt óránk volt rá. Íratlan szabályként fejünkbe vésték: egy óra olvasás, négy óra írás, ha tíz oldalnál kevesebbet írtál, kihagytál valamit. Én ráadásul első gyerekemmel voltam nyolcadik hónapos terhes, amikor írásbeliztem; amire a szóbeli vizsgára került a sor, már féléves volt a fiam. De sikerült.
Csak Németországban praktizálok, és kizárólag polgári ügyekkel foglalkozom, azon belül is a gazdasági társaságok, cégek képviselete a prioritás, de munkajogi ügyeket is elvállalok. Németországban sokkal erősebben specializálják magukat az ügyvédek – ismerek olyan kolléganőt, aki húsz éve kizárólag kórházfinanszírozással kapcsolatos ügyekben jár el, de olyat, aki büntető ÉS polgári joggal is foglalkozik, alig.
Az egyik legnagyobb különbség a magyar és a német jogrendszer között – különösen a polgári jogban – a jogfolytonosság. A polgári törvénykönyvet 1900-ban fogadta el a Reichstag, azóta hatályban van. A szerkezetében, alapvetéseiben semmi lényeges módosítás nem történt. A hetvenes években a családjogot reformálták meg; a kötelmi jogban a munkaszerződésekre, illetve a lakásbérleti szerződésekre vonatkozó szabályozás egészült ki, az utolsó nagyobb reform pedig a kötelmi jognak a hibás teljesítésekre vonatkozó rendelkezéseit tette áttekinthetőbbé, de az alapvetés nem változott. Ugyanez vonatkozik a büntető- és államigazgatási jogra, ellenben az adójogban barokkosan burjánzik az eseti jogalkotás.
A joggyakorlatban a legfeltűnőbb különbség nekem, hogy Németországban az ügyvédet az igazságszolgáltatás szervének tekintik, és partnerként bánnak vele – úgy a bíróságok, mint az államigazgatási szervek. Megkönnyíti az ügyvéd mindennapjait, hogy – elenyésző kivételtől eltekintve – a bírókat közvetlenül el lehet érni telefonon, ha egy tárgyalás ütemezéséről, határidőhosszabbításról van szó. Egy hibás vagy hiányos keresetet nem elutasítanak, hanem felhívják a figyelmet a hiányosságra, és méltányos – kéthetesnél nem rövidebb –határidőt adnak a pótlásra. A másik lényeges különbség, hogy a bírósági eljárás valamennyi szakaszában törekednek a felek közötti egyezség létrehozására – a polgári eljárások 70 százaléka perbeli megegyezéssel végződik. Szintén az ügyvéd életét könnyíti meg az ügyvédi díjtörvény, a Rechtsanwalts-Vergütungs-Gesetz, vagyis RVG, ami az ügy értékéhez igazodó sávos díjszabásban szabja meg az ügyvédi tevékenység minimális díjazását.

dr. Hahn Fanni BÉCS, AUSZTRIA
Az ELTE jogi karára jártam, amikor elkezdtem gyakornokként dolgozni egy osztrák ügyvédi iroda budapesti irodájában. Innentől kezdve úgy alakult az életem, hogy mindig osztrákoknak dolgoztam – az ügyvédjelölti éveim alatt a bécsi irodában is –, ami az osztrák kötődésemet is megalapozta. Egy ponton felmerült a bécsi kiköltözés gondolata, amiből végül egy kétlaki élet lett.
A 2008-as válság az én munkámat is megváltoztatta, mivel addig elsősorban ingatlanjoggal foglalkoztam, a visszaeső ingatlanberuházások miatt azonban új utakat kellett keresnem. Mivel az akkori magyar ügyfeleim elindultak Ausztria felé, így adta magát, hogy én is oda tegyem át a székhelyem. Ehhez kerestem egy bécsi partnerirodát, és bejegyeztettem magam európai közösségi jogászként a bécsi kamarában. Mivel uniós ország kamarájába kértem a felvételemet, ezért ez kimondottan egyszerűen ment. A teljes jogú osztrák ügyvédként való felvételt három év után lehet kérvényezni. Ehhez be kellett nyújtani egy listát azokról az osztrák ügyekről, amikkel eddig foglalkoztam, majd van egy felvételi beszélgetés, ahol az eddigi ügyeim mellett megbizonyosodnak arról, mennyire ismerem a joggyakorlatot, és milyen szinten beszélem a nyelvet.
Munkámban igyekszem támogatni az ausztriai magyar ügyfeleket, elsősorban a gazdasági jog, azon belül is főleg a társasági jog, kereskedelmi jog területén. Magánszemélyeknek elsősorban öröklési vagy ingatlanjogi kérdésekben segítek, de például magyar cégek is, akik alvállalkozóként elvállalnak egy-egy osztrák munkát, rendszeresen megkeresnek, akár az ügyintézéssel, illetve sajnálatos módon egy-egy bírság kapcsán is.
A magyar és az osztrák jogrendszer alapelvei és fogalmai nagyon hasonlóak, hiszen a magyar Ptk. is az osztrák, illetve német polgári joghoz áll közel. A részletszabályokban ugyanakkor elképesztő eltérések tudnak lenni, akár egy-egy fogalom kapcsán is. Az osztrák jogrendszeren az is érződik, mennyivel intenzívebb volt Ausztriában az elmúlt száz év gazdasági élete: van három-négyféle nagykommentár, vannak speciális szakkönyvek az osztrák Ptk. egyes részleteivel összefüggésben, és bírósági határozatból is sokkal többet találok, azaz bőséggel van szakirodalom. Ügyvédként számomra ez azt is jelenti, hogy az osztrák ügyekben szinte biztosan találok választ a kérdésemre. zatot adni az itt honos folyamatokra, és a végeredmény így nem értelmezhető. Lényegében letesznek az ember elé egy kb. harmincoldalas spanyol nyelvű iratot, hogy „ezt tessék aláírni”. Ehhez képest az én támogatásom mellett teljes körű részletes tájékoztatást és iránymutatást kapnak a magyar ügyfelek, így biztonságosan és nyugodtan tudják lebonyolítani a vásárlásokat. Ingatlanjog, adójog és társasági jog a szakterületeim, utóbbin belül leginkább cégalapítás. Elsősorban a Costa del Solon, azaz Dél-Spanyolországban ingatlant vásárló, vagy itt céget alapító magyar állampolgárok keresnek meg.
Németországban az ügyvédet az igazságszolgáltatás szervének tekintik, és partnerként bánnak vele. További lényeges különbség, hogy a bírósági eljárás valamennyi szakaszában törekednek a felek közötti egyezség létrehozására – a polgári eljárások 70 százaléka perbeli megegyezéssel végződik.
Nagyjából tíz magyarul beszélő bécsi ügyvéddel ápolok kollegiális-baráti kapcsolatot. Többségük gyerekként került Ausztriába, vagyis jól beszél magyarul, de az osztrák jogban mozog otthonosan. Olyan is van, aki Bécsben végzett, de Budapesten is dolgozik európai közösségi jogászként, olyat viszont, aki magyar jogi végzettséggel Bécsben ügyvédként praktizál, saját magamon kívül nem ismerek. Ennek az az előnye, hogy ismerem a magyar ügyfél észjárását, és tudom neki időben jelezni azt, ha az osztrákoknál valami kicsit másképp van, mint Magyarországon. Ugyanez persze visszafelé is működik: sok osztrák keres fel, akinek Magyarországon van jogi vonatkozású ügye.
A legnagyobb nehézséget a váltásra való felkészülés jelentette. Nyilván ügyvédként jobban érti az ember a szakmai folyamatokat, és az alapvető jogrend is megegyezik, az eljárás menete és sokszor annak logikája azonban jelentősen eltér a hazaitól. Gyakorlatilag egy spanyol ügyvéd mellett „jelöltként” kezdi újra az ember a szakmát, szerencsére azonban az ingatlan-adásvétel egy viszonylag szűk terület, amelyet gyorsan ki lehetett tanulni, és meg lehetett szerezni benne a mindennapi rutint.
dr. Bindics Ferenc MARBELLA, SPANYOLORSZÁG
Sokszor nyaraltunk és teleltünk Marbellán, tíz éve itt élő barátoknál, akik ingatlanközvetítéssel foglalkoznak. Állandó problémaként meséltek arról a helyzetről, hogy a Marbellán és környékén ingatlant vásárló magyarok mennyire kiszolgáltatott helyzetben érzik magukat, mert az ingatlan-adásvétel során az ügyintézők és a spanyol ügyvédek, még ha beszélnek is angolul, nem tudnak érdemi magyará-
Mivel a jogrendszer és annak logikája az Európai Unión belül ugyanaz, így a logikai összefüggések mentén viszonylagos biztonsággal ítélhető meg egy-egy jogeset, azonban a joggyakorlat terén alapvető eltérések mutatkoznak országonként, így a spanyol-magyar viszonylatban is. Az egyes jogalkalmazók szerepköre és feladatköre is eltérő, továbbá más-más jogosultságokkal rendelkeznek a magyarországi rendszerhez képest. Kiemelném az ügyvédek és közjegyzők kapcsolatát: itt a rendszer sajátosságaiból adódóan a két kar szoros együttműködésben végzi a feladatait, nem pedig egymás konkurenseiként, egymással rivalizálva. Érdekesség még az ügyvédek korlátozásmentes reklámozási lehetősége: számos óriásplakáttal találkozni, amin az ügyvédek – néha kimondottan humoros módon – hirdetik magukat és szolgáltatásaikat.
Eskütétel a Kamarában
Hosszú idő után ismét személyesen tehették le ügyvédi esküjüket a hivatásrendhez csatlakozók.
Még a karzaton is álltak május 19én a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében. Közel másfél évvel a koronavírus-járvány kitörése után ismét lehetőség nyílt az ügyvédi eskü, illetve fogadalom személyes letételére. A Kamara májusban felvett tagjai láthatóan élni is akartak a lehetőséggel, betartva természetesen az érvényben lévő járványügyi szabályokat, így a kötelező maszkviselést és a távolságtartást.
Az ünnepélyes hangulatú délelőttön 9 órakor az ügyvédjelöltek, 10-kor a kamarai jogtanácsosok, 11-kor pedig az ügyvédek esküdtek fel hivatásukra. Dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke és dr. Gyalog Balázs, a BÜK főtitkára mellett a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Bánáti János is személyesen vett részt az ünnepélyes hangulatú délelőttön.