Dél-Dunántúli Gazdaság XIX. évfolyam 4. szám

XIX. évf. 4. szám, 2017. május 5.

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS!

y en isl Bó

ly

rm

Ko

zá

he zú ss Ho

Si

kló

s

tvá

Sz

ige

cs há Mo

ml Ko

Pé

cs

ó

r

tén

y

Munkavédelmi melléklet

Összefogni!

Helyi üzleti közösségek w w w. f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a

•

w w w. y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

2

HIRDETÉS

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ford Kuga – Jóképûbb lett

A tesztautó adatai: Lökettérfogat: 1498 cm3 Maximális teljesítmény: 150 LE 5500/min Maximális nyomaték: 240 Nm 1600-4000/min Csomagtér: 456 l Saját tömeg: 1579 kg Maximális sebesség: 195 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.7 s Átlagfogyasztás: 6.2 l Akciós alapár (Business Technology 1.5 120 Le): 5 899 000 Ft

Három év után frissebb megjelenést, és még modernebb technikát kapott a Ford közepes szabadidôautója, a Kuga. Az új modell elsô pillantásra felismerhetô a Rangerben már megismert amerikai stílusú hûtômaszkról, az új LED-menetfénnyel kiegészített fényszórókról, és a korábbinál több domborítást tartalmazó motorháztetôrôl. A karosszéria oldalnézetbôl nem változott, az arányok és a vonalak ma is frissek. Hátul szintén új lámpatesteket kapott a Kuga, a fehér betétes oldalt elôrenyúló hátsó lámpák jól mutatnak.

Az FX Autóház tesztautója a sportos ST-line csomaggal még morcosabban néz ki, a fekete betétes hûtômaszk, a spoilerek, és a sötétített hátsó ablakok kifejezetten dögössé teszik a Kugát. Csomagtér is családbarát, a 456 liter könnyen növelhetô, és a bepakolás sem bonyolult, hiszen a Kuga ötödik ajtaja is képes arra, hogy ha zsebünkben a kulccsal közelítünk, mindkét kezünk foglalt, akkor egy lökhárító alatti láblendítésre is feltárul.

Az utastérben az elsô pillantás a gyönyörû bôr-szövet ülésekre esik, és beülve is kellemesen puhák a fotelek. A mûszerfalat 8 collos kijelzôjével uraló megújult Sync3 névre hallgató rendszer gyors, és modern, akár a telefon kijelzôjét is tükrözhetjük, applikációkat tölthetünk rá, és még számtalan funkcióra képes. A kezelôfelület kialakítása rendhagyó, a vízszintesen elhelyezett gombokat könnyû elérni, viszont az érintôképernyô alsó sávja egy kicsit mélyre került. Pazar a két fô mûszer közötti kisebb kijelzô. Rengeteg információt képes megjeleníteni, remek a felbontása, és logikus felépítésû a menüje.

A szokásos Ford erôsségek is megtalálhatóak a Kugában, a márka híresen jó parkolóautomatája már merôleges helyekre is bekormányozza az autót. Az átfogó szolgáltatásokat nyújtó fûtési rendszer is Ford jellegzetesség, a szélvédôfûtés mellé most már a kormányfûtés is elérhetô, természetesen ülésfûtés is van, így a Kugában télen garantáltan nincs didergés.

Ha már a márka híresen jó pontjainál tartunk említést érdemel a futómû is. Az elsô Focus óta ezen a téren remekel minden Ford, így a Kuga is stabil lábakon áll. Kifejezetten élvezetesen lehet az autót terelgetni, és a 18 collos átmérôjû SUV-tól szokatlanul peres gumik ellenére a rugózási komfort is hibátlan.

A futómû tudását sem nehéz kihasználni, mert már a tesztautóban található 150 lóerôs motor is tisztességesen mozgatja a karosszériát. Nem csoda, hiszen a 150 lóerô a 1,5 literes turbós benzinesbôl ered, így a ménes mellé 240 Nm nyomaték is jár. Annyira erôs a motor, hogy kis sebességnél nyomott padlógáznál bizony kapaszkodni kell a kormányba, mert az elsô kerekeket könnyen saját feje után viszi az elszabaduló teljesítmény. A Kuga ugyanis ezzel a motorral elsôkerékhajtású. Természesen van négykerékhajtású változat is, de az benzinmotorral csak a 182 lóerôs változatban kapható, vagy a dízelekkel párosítható.

Az új Kuga árlistáján 7,2 és 10,5 millió forint közötti indulóárak szerepelnek, de most az FX Autóházban Ford Credit finanszírozással már 5.899.000 forinttól megvásárolható a Business Technology felszereltségû új Kuga.

Dél-Dunántúli Gazdaság

3

AJÁNLÓ Neves elôdeink

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN 1419-8746 Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. A kiadásért felel: Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152 E-mail: pbkik@pbkik.hu A szerkesztôbizottság tagjai: Császár Gergely, Hamar László, Janovics László, Kiss Karolin, Schmidt Enikô Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563 Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Kereskedelmi forgalomba nem kerül.

PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

Mattyasovszky-Zsolnay Margit Zsolnay Vilmos unokájaként Pécsett született 1888. augusztus 25-én, szülei Mattyasovszky Jakab és Zsolnay Teréz voltak. Magán úton szerzett tanulmányai során több nyelvet is elsajátított, amelyeknek nagy hasznát vette akkor, amikor az elsô világégés idején önkéntes ápolónôi szolgálatra jelentkezett. Ez az indulás egész életét meghatározta.

A két világháború között a híres, közegészségügyi és karitatív tevékenységet folytató Stefánia Szövetség munkájába kapcsolódott be.

Az itt végzett munkájának egyik fô területe a bányászok életkörülményeinek javítása lett. Emellett nagy szerepe volt abban is, hogy a gyermekhalandóság Pécsett az országos átlag töredékére esett vissza. Zsolnay Vilmos születési centenáriumának évében, 1928-ban megnyílt a gyári múzeum, amelynek létrehozásában kulcsszerepet vállalt bátyjával, Mattyasovszky-Zsolnay Lászlóval együtt.

Tartalmas és szerteágazó szakmai és közéleti tevékenysége nyomán sokszor szerepelt a sajtó tudósításaiban.

A gyár 1948-as államosítása után a család több tagját perbe fogták, ô is ezeknek a velejéig igazságtalan koncepciós pereknek az áldozata lett, és egy évig börtönben is volt.

Szakértelmét azonban a Rákosi-rendszer sem hagyhatta figyelmen kívül, ezért a gyári múzeum 1951-es állami kezelésbe vétele után rendezett múzeumi kiállítások szakmai segítôjeként tevékenykedett, sokat téve azért, hogy ez az értékes gyûjtemény továbbra is fönnmaradjon. Ô is beleegyezett a család tagjaként abba, hogy a gyár ismét fölvegye a Zsolnay nevet. Sokrétû tevékenységének bizonyságaként ezt követôen ô gondozta édesanyja kéziratos gyártörténetének kiadását is, amelynek a címe „Zsolnay: A gyár és a család története 1863–1948” volt, és elsô kiadása 1974-ben látott napvilágot. A családi hagyatékot a múzeumnak adományozta, amelynek eredményeként 1991-ben megnyílt a családi emlékszoba.

Dr. Vargha Dezsô

4 A kamarai tagok a gazdasági önkormányzat új irányvonaláról beszélnek. Az utóbbi hónapokban pezsgôbbé váló kamarai élet, az új célok és prioritások meghatározása, a testületek munkájának kibôvítése, az Alapszabály változása, vagy a megye nagyobb településein az új gazdasági közösségek létrejötte mind a kamarai munka újragondolását igazolja. Hogy miben fogható meg ez a váltás, ezt kérdeztük dr. Síkfôi Tamástól, a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökétôl, valamint Rabb Szabolcs titkártól.

— A kamarában az önkéntes tagok azok a vállalkozások, amelyek sikeresek, amelyek szándékuk szerint tudásukkal, munkájukkal és többletbefizetésükkel (önkéntes tagdíj) segítik a megye fejlesztését, valamennyi vállalkozás érdekében. A mostani irányvonal váltás arról szól, hogy megváltozik a kamarai munka az utóbbi években jellemzô gyakorlata, miszerint egyre több ingyenes szolgáltatás állt rendelkezésére a regisztrált vállalkozásoknak – kezdi a választ Síkfôi Tamás. — Ezt csak az önkéntes tagok tagdíjából és a kamara szolgáltatási bevételeinek, valamint külsô pályázati forrásainak terhére lehetett biztosítani, amelynek a megyei gazdaságfejlesztési projektek és az önkéntes tagok látták kárát. Tehát a kamara irányt vált, és testületi döntések alapján a regisztrált vállalkozásoknak kizárólag a törvényben rögzített alapszolgáltatások, valamint a közigazgatási szolgáltatások állnak rendelkezésükre a havi 417 Ft-ért.

A kamarában az együttes, közös érdekeket szolgáló szakmai, fejlesztô munka, ezen belül is elsôsorban az önkéntes tagok, a megyei üzleti közösség építése kerülnek a középpontba. Jelentôsen nônek az önkéntes tagok jogai a regisztrált körhöz képest, de nônek kötelezettségeik is, elvárva a példaértékû gazdálkodást és az aktív, közös munkát.

Ez az új irányvonal egyértelmû támogatást kapott a több száz céggel lefolyta-

CÍMLAPSZTORI

Dél-Dunántúli Gazdaság

A fókusz az Szorosabb együttmûködés, tott egyeztetéseken, és a kamarai testületekben is. Ez tehát az Alapszabálymódosítás legfontosabb eleme.

— Ez azt jelenti, hogy ott az elôny, ahol a munka. Milyen aktivitási területeken történik mindez?

— Nagyon fontos volt a kamarai aktivitások és az ezeket irányító belsô kamarai testületek újragombolása, alkalmazkodva a térség vállalkozásainak igényeihez és a megváltozott világhoz.

Példaképp említeném az ICT önkormányzati bizottság életre hívását. A kamarába nagyon sok új IT és fiatal techvállalkozás lépett be, az új testület

korábbi Szakképzési Bizottság feladatait, a fô cél a humánerôforrás-fejlesztés, minden lehetô szakmai eszközzel segíteni a megye cégeinek munkaerô-utánpótlását.

A vállalkozásokkal folytatott párbeszédbôl egyértelmûen kirajzolódott: az egyik legnagyobb elvárás a gazdasági önkormányzattal szemben a kkv-k versenyképességének sokoldalú segítése. E feladat élére a kamara KKV-fejlesztési Bizottsága állt, és karöltve a többi önkormányzati testületeinkkel (innováció, ICT, kereskedelemfejlesztés) komoly programot alkottak, amely már el is indult. Egyik fontos eleme a KKV Akadémia projekt, amely a helyi tudásbázisra alapozva sokrétû képzéseket nyújt a gazdálkodás és a mûszaki oldal újdon-

vezetésével számosan bekapcsolódtak a kamarai munkába az informatikai pályaorientációtól a „mini Szilíciumvölgy” inkubátor- és hálózatos mûködést segítô fejlesztési projektig. Legalább ilyen fontos a munkaerô-utánpótlás kérdése. Egyre égetôbb a probléma, ezért az új Küldöttgyûlés kibôvítette a

ságaival, legjobb megoldásaival foglalkozva.

A kamara szakmai munkájának egyébként rendkívül széles a spektruma, hisz a HR-kérdésektôl a megyei K+F+I folyamatok fejlesztéséig, az exportorientáció növelésétôl az ICT projektekig, a KKV Akadémiától a megyei

Sokrétû szakmai munka a munkaerôutánpótlástól a gazdasági lobbiig

Dél-Dunántúli Gazdaság

önkéntes tagokon új gazdasági közösségek gazdasági lobbiig nagyon sok szakterületet ölel fel. Természetesen a feladatokhoz igazított új testületi rendszer és munka miatt a kamara hivatalának céljait és szervezeti rendjét is megváltoztattuk, alkalmazkodva az új irányvonalhoz.

— Több településen zajlottak a közelmúltban olyan vállalkozói összejövetelek a kamara gesztorságával, amely a helyi üzleti közösségek együttmûködését szolgálják. Miért fontos ez a kamarának?

— A tagvállalkozások kiemelt célként fogalmazták meg a megyei települések lokális üzleti közösségeinek megszervezését, fejlesztését. A globalizációban gyakran nem is ismerik egymást egy város vagy nagyobb falu vállalkozói, így nem is hálózatosodnak, nem egymástól rendelnek, nem tudják egymást segíteni munkájukban. Pedig a mai globális versenyben a lokális együttmûködés tesz versenyképessé a piacon.

Ugyanígy életre hívjuk és támogatjuk azokat a szervezôdéseket, amelyek klaszterként vagy szakmai együttmûködésként érdekszövetségbe tömörülve segítik egymást, közös versenyképességüket és a szakma fejlôdését.

A harmadik együttmûködési rendszer a kamarai klubok munkája, amelyek jelentôs fejlôdésen mentek keresztül, egyre vonzóbbak a programjaik, és az általuk elérhetô akár országos hálózatosodás, kapcsolatrendszer. Szükséges a szûkös erôforrások optimalizált felhasználása, így azok támogatására, segítésére fordítjuk erôforrásainkat, akik maguk is tesznek saját versenyképességükért, horribile dictu vállalkozó társaikéért is. Új üzleti közösségek szervezôdnek A már mûködô négy városi iroda – Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár –

5

CÍMLAPSZTORI

mellett más településeken, Hosszúhetényben, Kozármislenyben és Bólyban is felmerült az igény helyi üzleti közösségek létrehozására. Ezek elsôsorban alulról jövô kezdeményezések, amelyekben a kamara katalizátor szerepet vállalhat. Rabb Szabolcs titkár azt mondja: a vállalkozók támasztják az

tagok cégeinek meglátogatása, elôadások formájában. Elengedhetetlen része a közösségi életnek a kötetlen beszélgetések lehetôségének biztosítása, helyi szinten a kapcsolatépítés. Ismerjék meg egymást az egy azon településen, környéken dolgozó vállalkozók. A közös célok megfogalmazása elengedhetetlen, hiszen ez tartja össze a közösséget. Ezt mindig a helyi vállalkozások tudják jól megfogalmazni, hogy nekik mire van szükségük, nincs általános, mindenhol alkalmazható séma.

A hosszúhetényi összejövetel jó hangulatban zajlott, a helyi összetartásra épült. A résztvevôk elmondták a javaslataikat és elhatározták, hogy havonta szeretnének találkozni, már meg is állapodtak a következô idôpontban.

De ugyanígy megy a komlói üzleti közösség is, ahol május elején újra találkozunk a cégekkel és polgármester úrral is.

A kamara mint szervezô erô

igényt, amire a kamara reagál, megteremti a hátteret, koordinálja a közösségek életét. Amennyiben a kamara fizikai jelenlétét is igénylik egy adott településen a vállalkozók, akkor annak is igyekszik megfelelni a szervezet, akár egy helyi iroda megnyitásával, de ezt a kamara vezetô testületeinek meg kell tárgyalnia, jóvá kell hagynia.

— Kik csatlakozhatnak az üzleti közösségekhez?

— A közösségekhez bármilyen rendezett kamarai regisztrációval rendelkezô vállalkozás csatlakozhat, de elsôsorban a helyben termelô, tevékenykedô vállalkozásokat szeretnénk összefogni.

A hosszúhetényi találkozón a helyi közösség tenni akaró vállalkozásaiból közel 40 cég jelent meg.

— Milyen tartalommal töltik meg a közösségi életet a tagok?

— A régi és az új közösségek is közös programok révén mûködnek, pl. a

— A kamara milyen támogatást tud nyújtani ezeknek a közösségeknek? Egyáltalán ezek a szervezôdések miként kapcsolódnak a kamarához?

— A kamara a szervezô erô. A kollégák megszervezik a rendezvényeket, segítenek a lebonyolításban, és becsatornázzák az információkat, az igényeket, a problémákat a kamara felé. „Titkároljuk” a rendezvényeket és eseményeket, amennyiben pedig elôremutató célok mentén erôforrásra van szükség, úgy azt is igyekszünk elôteremteni.

— A három településen, Kozármislenyben, Bólyban és Hosszúhetényben melyek a helyi sajátosságok a gazdasági életben, amelyek hatással lehetnek a létrejövô üzleti közösségek mûködésére?

— Nincsenek speciális hatások és elvárások. A legfontosabb, hogy a helyi vállalkozások összefogás mentén, koordináltan tudjanak együttmûködni, nemcsak egymással, de a politikai és intézményi szereplôkkel is. A legfontosabb azoknak a sajátosságoknak az azonosítása, amelyekre gazdaságfejlesztési programok, valós üzleti fejlesztések építhetôk. Mi ebben leszünk segítségére minden megyei üzleti közösségnek.

K.T.

6

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

A pénz önmagában nem elég a munkaerô megtartásához Kiürült a munkaerôpiac, kevés a munkavállaló, a jó szakember a régióban, a vállalkozásvezetôk és a HR szakemberek az új munkatársak toborzása helyett a már meglévôk megtartására fókuszálnak. De miként, milyen eszközökkel lehet a cégeknél tartani a dolgozókat? – ezt a kérdést járták körbe elôadásokkal, jó példákkal, felmérések tapasztalataival, szekcióülésekkel és kerekasztal-beszélgetésekkel a régió humánerôforrás-szakemberei, cégvezetôi, meghatározó gazdasági szereplôi a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Humán Klubja által szervezett II. Dél-dunántúli humán konferencián. A rendezvény társszervezôje az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. volt.

A földrészek közötti jövedelmi és vagyoni viszonyok polarizálódásának eredményeként megindult a munkaerô áramlása, emellett az elöregedô társadalmaknak is szükségük van új munkaerôre. A digitalizáció, a robottechnika fejlôdése is átrendezi a munkaerô piacot, a globális hatások a Dél-Dunántúlon is éreztetik hatásukat – mondta köszöntôjében dr. Síkfôi Tamás, a kamara elnöke. Erre reagálva a konferencia nyitóelôadásában Ódorné Kovács Ildikó, a kamara Humán Klubjának elnöke is arról beszélt, hogy a demográfiai helyzet nagy szerepet játszik abban, hogy nem találnak megfelelô munkavállalót a cégek, emellett a mobilitás és a képzettség hiánya, az alacsony motiváltság szintén hozzájárul a jelenlegi állapothoz.

A szakember felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra is, hogy míg a cégek csapatmunkát, innovációt, karrierépítési lehetôsé-get ajánlanak, addig a munkavállalók autonómiát, átlátható mûködést és a munka-magánélet egyensúlyának megteremtését szeretnék. Ódorné Kovács Ildikó szerint a munkavállalók megtartásához szükséges, de nem elégséges a bérek emelése, növelni

kell a „szükség van rád” érzését, és fejleszteni a kommunikációs stílust.

A nap nagyobb részében a konferencia résztvevôi két szekcióban, az „innovatív foglalkoztatás” és a „sikeres vezetô-sikeres szervezet” blokkban folytatták a munkát. Számos, dolgozók körében végzett felmérés tapasztalatait, a munkaerô megtartásával kapcsolatos jó gyakorlatot ismerhettek meg a résztvevôk, de hallhattak arról is, hogy milyen elônyei vannak a versenyképes szervezeti kultúra megteremtésében a coachingszemléletû vezetésnek, vagy milyen jelentôs a szerepük a frontvona-

li vezetôknek a dolgozók megtartásában. Utóbbiról például többször elhangzott a konferencián, hogy a munkavállalók a cégbe lépnek be, és gyakran a (közvetlen) vezetôk miatt távoznak.

Van olyan vállalkozás, ahol megkérdezik a dolgozókat, hogy mitôl éreznék jobban magukat a vállalatnál, ez is a munkaerô megtartásának az egyik eszköze. Egy bólyi nagyvállalatnál például külön fluktuáció-csökkentô projektet dolgoztak ki, emellett a pozitív légkör megteremtésére céges rendezvényeket, egészségmegôrzési programokat szerveznek. Egy másik vállalkozás szemlélete, a „Jó munkát csak jó hangulatban lehet végezni” égi-

sze alatt olyan munkahelyi légkört tartanak fenn, hogy szeressenek bejárni dolgozni a munkavállalók, szakmailag fejlôdhessenek, érezzék azt, hogy fontosak a vállalatnak. A konferenciát jelentôs érdeklôdés kísérte, élénk eszmecserékkel, záporozó kérdésekkel, felvetésekkel, új kapcsolatok létrejöttével.

A rendezvény támogatója a Pappas Autó Magyarország Kft.

Dél-Dunántúli Gazdaság

KAMARAI HÍREK

7

Online marketing konferencia:

elsôként, összefogásban

A dél-dunántúli régióban elsôként 2017. május 16-án tartanak online marketing konferenciát. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és az RG Stúdió Kft. közös szervezésében megvalósuló kezdeményezésrôl az RG Stúdió Kft. egyik alapítója, Erôs Gábor társtulajdonos nyilatkozott kollégánknak.

bigmarketingday – ezzel a fantázianévvel rajtol az elsô régiós online marketing konferencia.

Miért adtátok pont ezt a nevet?

— Az online marketing folyamatosan fejlôdik, változik. Egy vállalkozásnak csak folyamatos önképzéssel és trendfigyeléssel lehet lépést tartania a konkurenciával. Ez nagy kihívás minden vállalkozásnak egyedileg. A versenyképesség megôrzése és javítása pedig nagyon fontos elvárás minden cégnek. Mi azt tapasztaljuk, hogy az online marketing jelenleg az a komplex eszközrendszer, amivel versenyelônyre tehet szert egy vállalat. Ezt hangsúlyozzuk a „big” jelzôvel. A kamara azonnal felkarolta a konferencia ügyét, méltó helyszínt, kiváló környezetet biztosít társszervezôként a konferencia szakmai programjához.

Minden cégnek fontos Baranyában az online jelenlét?

— Könnyû erre válaszolni azt, hogy igen, de tényleg így van. A mi partnereink között is van olyan, aki csak egy egyszerû terméket értékesít, és van olyan is, aki több ezres kínálattal van jelen a piacon. Indítottunk már kampányt kis fogászatnak, agrár szektorban, és sok milliárdos multinacionális cégnek is, ahol értékesítés támogatása volt a cél.

Természetesen ilyen esetekben más megoldásokat kell használni, mint egy autószalon, vagy egy okostelefon kiegészítôket forgalmazó cég esetén, de az új online eszközöknek hála egyre több lehetôség közül tudnak válogatni a különbözô iparágak, és egyre több cégnél tudjuk elérni, hogy az internet nekik dolgozzon.

Mire büszke a cég?

— 2000 óta vagyunk a piacon, ami azért különleges, mert akkoriban még meg kellett tanítani, hogy mi az az internet.

Végig pécsi központból azóta nem csak a környékbeli cégeknek dolgoztunk, hanem az ország egész területére, sôt a régióba, Amerikába és Ázsiába is. Olyan vállalatok stratégiai partnerei vagyunk éve óta, mint a Bosch, a Telenor vagy a Cewe fotókönyv, de legalább ilyen fontos, hogy mérettôl függetlenül mindig együtt dolgozunk több olyan partnerrel, akikkel 15-18 éve kezdôdött el az együttmûködés. Mi hiszünk benne, hogy egy gyümölcsözô kapcsolat sok éven keresztül tart.

Hogyan segíti az RG Stúdió az ügyfeleit?

— Sokan a közösségi médiával, a Facebook-marketinggel azonosítanak minket, de valójában mi nem platformokban gondolkodunk. Akkor tudjuk elérni, hogy igazán eredményes legyen egy cég, ha közösen tudunk tervezni, és együtt gondolkodva tudjuk kialakítani, azt, hogy melyik megoldás jó neki.

Ezek után derül ki, hogy AdWords,

Facebook, hírlevél, vagy valamilyen webes megoldás lesz neki a legideálisabb, legköltséghatékonyabb. Amiknek aztán persze a megvalósításában is tudunk segíteni, ha igény van rá.

Mire számíthatnak, akik eljönnek a konferenciára?

— Neves elôadókra és egész napos, tömény, esetpéldákon alapuló elôadásokra, melyek felölelik 2017 legizgalmasabb online marketing trendjeit. A részletes program a www.bigmarketingday.hu weboldalon megtalálható. Remélem, május 16-án a Dél-Dunántúli Gazdaság olvasóival is találkozunk!

8

KAMARAI HÍREK

Dél-Dunántúli Gazdaság

Te mi alapján döntesz?

Ez volt a kérdés, amire a pályaválasztás elõtt álló általános iskolás fiataloktól vártak a szervezõk választ az április 21-i Szakmák éjjel-nappal Mohácson rendezvényen.

Több mint 300 fiatal látogatta meg a 22 szakmát bemutató rendezvényt a Marek tornatermében, ahol helyi, fõként hiányszakmát folytató vállalkozás mutatkozott be. A kamara Mohács városi elnöksége, a Mohács és Vidéke Ipartestület, valamint a helyi önkormányzat rendezvényén interaktív módon ismerkedhettek meg a szakmákkal a diákok. A kamara standján érdeklôdésvizsgálat, pályaválasztási tanácsadás és tájékoztatás volt a tanulószerzôdéskötés feltételeirôl, az ösztöndíjjal támogatott szakmákról, a munkaerô-piaci trendekrôl. És hogy mi alapján választanak szakmát az érdekeltek? A legfontosabb számukra, hogy a választott szakma, az ott végzett munka érdekes legyen, amit szívesen, nagy kedvvel végeznek. A leggyakoribb válasz: „amit szeretek csinálni” volt. A feladat tehát adott: meg kell tudni mutatni, mitôl érdekes egy szakma!

IT és TI – az informatika mindent visz Köztudottan az informatika napjaink egyik leggyorsabban fejlôdô területe, ennél fogva is egyre jelentôsebb szakemberhiánnyal küzd. A kialakult képpel ellentétben az informatika nem csak a programozásról szól, számos más területén is várják a kreatív, logikus gondolkodású fiatalokat, köztük a lányokat is. A piaci igényekre reagálva a kamara az ITSH-val és a Digiscool-lal karöltve legújabb programjában az informatikában rejlô lehetôségekre hívta fel a figyelmet.

Zalay Buda, a kamarai ICT Bizzottság elnöke

Dél-Dunántúli Gazdaság

9

KAMARAI HÍREK

Gép-Ésszel, Villany-Ász

Tanmûhelyavató a Lakics Kft.-nél

Az évek óta hiányszakmaként jegyzett gépipari és villamos szakmák megismertetése a célja a kamara szakmaismereti versenyeinek, melyeket a baranyai általános iskolák 6., 7. és 8. osztályos tanulóinak szerveznek. A Gép-Ésszel verseny idén hetedik, míg a VillanyÁsz verseny elsô alkalommal került megrendezésre.

2017. március 30-án a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsment szerve: PBKIK) tanmûhelyavatóval egybekötött Benchmarking ülést tartott a Lakics Gépgyártó Kft.nél Komlón. Az üzemlátogatás során a klasztertagok megtekinthették a szakembergárdát kinevelô magas színvonalú tanulóképzés érdekében létrehozott új tanmûhelyt is.

Az ülés második részében egyeztetés és tájékoztatás történt a közös projektekrôl, azaz többek között: DDGK Ösztöndíj, a Zipernowsky Tájékoztató Fórum, közös beszerzés és új üzletfejlesztési lehetôségek, beadott pályázatok.

Elkészült

a 2018/2019. tanévi ösztöndíjas szakmákra vonatkozó javaslat Javaslat készül minden évben, melynek célja, hogy iránymutatásul szolgáljon a gazdaság érdekeit szolgáló szakképzési beiskolázásnak és az ösztöndíjjal támogatható szakmák meghatározásának Baranyában.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által mûködtetett Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2017. március 28-án tartott ülésén döntött a 2018/2019-es tanévet érintô szakmaszerkezeti javaslatról, valamint a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító 18 általános iskola után és 7 érettségi után választható szakképesítésre vonatkozó javaslatról. További információ elérhetô a baranya.mfkb.hu honlapon.

A BMFKB ösztöndíjas szakmákra vonatkozó javaslata a 2018/2019-es tanév vonatkozásában az alábbi: ● ● ● ● ●

Kômûves Villanyszerelô Hegesztô Víz-, csatorna- és közmû-rendszerszerelô Gépi forgácsoló

● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ●

Ács Központifûtés- és gázhálózat rendszerszerelô Épület- és szerkezetlakatos Nôi szabó Elektronikai mûszerész Ipari gépész Mezôgazdasági gépész Gazda Asztalos Húsipari termékgyártó Karosszérialakatos Festô, mázoló, tapétázó Hûtô- és légtechnikai rendszerszerelô Gépgyártástechnológiai technikus Mechatronikai technikus Elektronikai technikus Erôsáramú elektrotechnikus Vegyész technikus Gyakorló ápoló Informatikai rendszerüzemeltetô

10

ÜZLETI KÖZÖSSÉG

Dél-Dunántúli Gazdaság

Valódi mikrovállalkozásból lett mára közepes méretû a Kresz & Fiedler Mûanyagfeldolgozó és Szerszámkészítõ Kft. A KKV-fejlesztési Bizottság tagjait Kresz Erika bizottsági elnök, a cég ügyvezetõje hívta meg székhelyére, egy kihelyezett ülésre. Egészségügybôl az iparba, nehézségekkel teli úton jutott el a 1,5 milliárd forintos árbevételig a munkavállalóira, mint családtagjaira odafigyelô vezetô és csapata.

Az ülés központi témája egy olyan munkaterv megalkotása volt, melynek végrehajtásával az üzleti közösség tagjai, a vállalkozások jobb helyzetbe kerülnek.

Régi-új témaként került elô a minôsítési-ajánlási rendszer kidolgozása, az árképzés, valamint a gyakorlati tudást adó KKV Akadémia.

A kamara Humánerôforrás Bizottsága elôkészítette a kamara javaslatát a 2018/2019. tanévre vonatkozó szakképzést érintô megyei beiskolázási irányokra és keretszámokra. A javaslatot a Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság hozza meg. A javaslattétel az iskolai rendszerû és iskolarendszeren kívüli képzésekre, valamint a szakképzési ösztöndíjra jogosító szakmákra vonatkozik. A kamara vezetése és Humánerôforrás Bizottsága javaslata alapján kidolgozásra került a kamarai nyári pályaválasztási tábor koncepciója. Az ülést Várszegi Gyula bizottsági elnök vezette.

Tudta? Nem tudtuk. Most már tudjuk? Médiafuturulógusok jóslatai... az vagy, amit megosztasz... csinálj bármit, csak maradj online... ma még nincs is olyan munkakör, amiben öt év múlva dolgozni fognak. Remek elôadásoknak voltak részesei a kamara üzletasszony klubjának tagjai és meghívott vendégei. Egészen új és szokatlan látószögbôl kaptak rálátást a problémára és annak megoldására.

Új trendek a régió borturizmusában és bormarketingjében Divat a habzóbor, egyre jelentôsebb a borkultúra Magyarországon. Egy egyetemisták körében végzett felmérés szerint a fiatalok a minôségi borokat részesítik elônyben, a bormarketingben fontos a minôség, a termelôk összefogása.

Több példa is van arra, hogy borászok közös brand-et hoztak létre – ezeket a megállapításokat dr. Gonda Tibor, a Pécs-Mecseki Borút Közhasznú Egyesület elnöke tette a kamara Marketing Klubjában tartott elôadásán, ahol az új bormarketing-trendekrôl is hallottak a klub tagjai.

A kamara Innovációs Bizottságának és Iparszervezési Bizottságának összevont ülése Március 30-án került megrendezésre a kamara Innovációs Bizottságának és Iparszervezési Bizottságának összevont ülése, melynek helyszínt a Honsa Kft. pécsi telephelye adott. Elôadók voltak, Lakics Péter, az iparfejlesztési bizottsági elnöke, Herbály István, az innovációs bizottsági elnöke, valamint Rabb Szabolcs a kamara titkára. A hasznos és sikeres tanácskozás mellett a megjelentek betekintést nyertek a vállalkozás profilját képzô kalaptartók gyártási folyamataiba egy gyárlátogatás és bemutató elôadás során. A 2016-ban választott bizottságok ez alkalommal üléseztek elôször együtt, mely oly mértékben eredményes volt, hogy a következô ülés elôkészítését is összevont jelleggel kezdték meg a szervezôk.

Dél-Dunántúli Gazdaság

11

ÜZLETI KÖZÖSSÉG / JUBILEUM

Együttmûködés a Baranya Megyei Komló LEADER címbirtokosokkal

A kamara elmúlt esztendôben megválasztott új vezetôsége, határozott célkitûzése a megye gazdasági fejlesztése. A célkitûzés megvalósítása érdekében a Baranyában mûködô LEADER címbirtokos szervezetek vezetôségével folytattak tárgyalásokat a kamara vezetôi. A LEADER szervezetek felelôsek egyes vidékfejlesztési források kipályáztatásáért. Feladatuk a mûködési területükön a Fejlesztési Stratégia megalkotása a helyi szereplôk (vállalkozók, önkormányzatok, és civil szervezetek) bevonásával. Az együttmûködés havi rendszerességgel fog folytatódni, illetve ad hoc ügyek esetén azonnali kapcsolat felvételben állapodtak mega felek.

A jövô szakembereiért

A kamara újjáalakult mohácsi testülete megalakulásakor rövid és hosszú távú tervek meghatározásával kezdte meg munkáját. Április végén az e ciklusra szóló tervei között szereplô elsô programját valósította meg. A Mohács és Vidéke Ipartestület és a Mohácsi Önkormányzat társzervezésében, vállalkozói megjelenés mellett egy olyan szakképzéssel és pályaorientációval foglalkozó rendezvényt szervezett, ahol a szakmaválasztás elôtt álló fiatalok teljesebb képet kaphatnak az általuk választható szakmákról. A testület a rendezvénnyel a szakmatanulás fontosságát is szeretné hangsúlyozni, hiszen a gazdaság minden területére jellemzô a szakemberhiány, mely helyben is megnyilvánul.

Tervei megvalósítása során az elnökség a következô feladata, a kamara városi testületei találkozójának szakmai programjának összeállítása lesz.

Együtt egy üzleti közösségért Siklóson

A kamara Siklós Városi Elnöksége találkozókat szervezett az elmúlt év folyamán annak érdekében, hogy kialakulhasson Siklós-Sellye térségében egy térségi üzleti közösség.

Egy jól mûködô üzleti közösségbôl mindenki profitálhat, nemcsak a résztvevôk, hanem a szûkebb-tágabb környezet is. Egy üzleti közösség a helyi erôforrásokat használja, segíti mûködésüket, különbözô módon támogatja a tagjait, ismertséget szerez a benne lévôknek és a térségnek. Ehhez nagyon fontos, hogy megismerjék egymást és mindenki számára nyilvánvaló közös érdekek mentén meghatározzák a közös célt, ami mentén dolgozhatnak.

A következô találkozók feladata kidolgozni egy olyan módszertant, amelyet mindenki magáénak érez, alkalmaz és e mentén – a kompetenciák figyelembevételével – dolgozik a közös cél megvalósításán.

Ismét fókuszban az Agrár Széchenyi Kártya!

A szigetvári irodában ismét növekedett az érdeklôdés a mezôgazdasági szektorban dolgozó vállalkozások részére kialakított, kedvezményes feltételrendszerû, állami kamat- és kezességi díjtámogatásban részesített hitelkonstrukció, az Agrár Széchenyi Kártya iránt.

Igényelhet-e, megfelel-e a feltételeknek, mekkora hitelkeretre jogosult, milyen futamidôvel, milyen törlesztési kötelezettséggel, milyen költségei merülnek fel, szükséges-e biztosíték, mennyi idô alatt juthat a hitelhez, és még egyéb vonatkozó kérdésre az érdeklôdôk tájékoztatást kapnak az irodában, valamint a szükséges dokumentumok is átvehetôk.

A befogadott hitelkérelmet a konstrukcióban résztvevô hitelintézetek közül a vállalkozás által kiválasztott hitelintézetbe továbbítjuk, ahol a pozitív bírálatot követôen kötik meg a szerzôdéseket.

Mohács

Siklós

Szigetvár

Ë 25

éves jubileum Gratulálunk!

Trust Hungary Zrt.: A Spitzer Silo Kft. kollektívája

munkatársak és a hozzátartozóiknak rendezett vacsorán Molnár László tulajdonos köszönti a vendégeket és köszöni meg munkájukat.

A Strauss Metál Kft. termékei

12

A HÓNAP ÜZLETEMBERE

Dél-Dunántúli Gazdaság

Reitz Gábor „A legfontosabb a szakértelem, a naprakész tudás” Új célokat kitûzve, a mindenkori piaci kihívásokra reflektálva, a szakmai fejlôdést szem elôtt tartva mára a Dél-Dunántúl meghatározó cégcsoportjává nôtte ki magát az épületgépészeti, szellôzô- és klímarendszerek tervezését, kivitelezését, szervizelését végzô Klímatrio Kft. A napokban készült el Hosszúhetényben új gyártóbázisuk, ahol a közeljövôben megkezdôdik az Európai Unió piacára szánt termékek elôállítása. Mint Reitz Gábor tulajdonosügyvezetô mondja, a fejlesztések nem fejezôdtek be, legalább 10 évre való terve van még.

— 1995-ben indult vállalkozásunk jelenleg 4 céget foglal magában, a cégcsoport a piac elvárásait felismerve bôvült. Mára a legkisebbtôl a legnagyobb klímagépekig és szellôzôrendszerekig, valamint a nagyméretû épületgépészeti rendszerekig mindent saját munkaerôvel tudunk megvalósítani – foglalja össze röviden a Klímatrio fejlôdését Reitz Gábor. — A legfontosabb a szakértelem, ahhoz, hogy naprakész tudással rendelkezzünk, folyamatosan képezzük magunkat, hiszen meg kell ismernünk az új technikákat, technológiákat, rendszereket, ez szükséges ahhoz, hogy a piaci igényekhez igazodva tudjuk megvalósítani a beruházásokat.

— A cég fejlôdését egyértelmûen a piaci igények határozták meg?

— Igen, a piaci igények indukálták a beruházásainkat, így ma már a legnagyobb épületgépész rendszerekkel kapcsolatos legextrább igényeket is ki tudunk elégíteni, mindezt saját állománnyal.

Azt gondoltam, hogy a megrendelô kívánságait figyelembe véve akkor jó egy ilyen vállalkozás, ha a tervezéstôl a kivitelezésen át a szervizig, üzemeltetésig minden egy kézben van. Így könynyen össze tudjuk hangolni az egyes fázisokat, és számunkra is sikerélmény, ha visszajönnek az elégedett megrendelôk.

— Az elmúlt húsz év alatt jelentôsen nôtt a vállalkozás, ehhez

cégvezetôként is alkalmazkodni kellett.

— Friss diplomásként hárman kezdtük, ma 37-en dolgozunk a cégekben, plusz a szakmai képzésben részt vevô tanulók. Ahogy nôtt a vállalkozás, én is úgy fejlesztettem magam: új dolgokat tanultam, felsôfokú képzéseket végez-

szakmánkban is. Ezért olyan struktúrát alakítottunk ki a cégnél, hogy vonzó legyen a fiataloknak hozzánk jönni tanulni és dolgozni.

tem el, hiszen csak az épületgépészeti tudásanyag kevés egy ilyen cégcsoport irányításához. A sok pozitív visszajelzés, amit a megrendelôktôl kapunk, arra ösztökél bennünket, hogy mindig új feladatokat tûzzünk ki magunk elé.

Jelentôs kihívás az utánpótlás-képzés, hiszen égetô a szakember-hiány a mi

— Nálunk az elsô az ügyfél. Természetesen nagyon fontosak a kollégák, hiszen jó munkatársak nélkül nincs jó cég. Nagyon fontos a képzett munkatársak megtartása, a jó munkahelyi légkör, mert csak együtt vihetjük sikerre a vállalkozást.

K.T.

— Melyek azok a legfontosabb alapelvek, amelyeket a vállalkozás mûködtetésekor szem elôtt tart?

Dél-Dunántúli Gazdaság

DÍJAZOTTAK

Az Év Fiatal Üzletembere Díj:

a forma is mûködôképes – mondja Lengvárszky Szabolcs.

— Milyen kihívásokkal néz szembe ma egy fiatal üzletember?

— Tapasztalataim alapján mondhatom, hogy egyáltalán nem könnyû vállalkozni, céget vezetni. Igaz, egyfajta szabadságot ad, hiszen a saját kezemben van a lehetôség, rajtam múlik, hogy mit hozok ki az adott szituációból vagy egy üzletbôl, és szélesebb a keretrendszer, mint alkalmazottként, de ez egyben óriási felelôsség is. Vezetôként a legértékesebb eszközökkel, az idôvel és az energiáinkkal „játszunk” nap mint nap döntéseinknél: például egyáltalán nem mindegy, hogy mibe fekteti bele ezeket a vezetô és a csapata. Ehhez hozzájön a nagyon gyorsan változó számtalan külsô tényezô, amire, ugye, nincs ráhatásunk.

— Milyen értéke van az üzleti életben, ha valakit Az Év Fiatal Üzletembere Díjjal jutalmaznak?

— A vállalkozót, a cégvezetôt általában nem szokták hátba veregetni,

Lengvárszky Szabolcs „A legfontosabb, hogy tudjuk, merre megyünk” Több mint hét éve sikeresen menedzseli az RG cégcsoport mûholdas és mikrohullámú internet technológiákkal foglalkozó cégét Lengvárszky Szabolcs, aki fiatal kora ellenére már most is aktív szereplôje a helyi gazdaság fejlesztésének. Amellett, hogy sikeres és üzletileg elôremutató tevékenységet végez az általa vezetett vállalkozásban, évek óta tagja a kamara kisvállalkozásfejlesztési, ez év elejétôl pedig az ICT bizottságának is. Munkáját a kamara Az Év Fiatal Üzletembere Díjjal ismerte el.

ñ

A munkatársaimmal közös az öröm, a siker mögött is úgy érzem, hogy együtt vagyunk.

— Mit gondol, mi a sikere titka?

— Mindenkinek a története mögött más a „titok”! Számomra a siker az, amikor az ember boldog. Amikor nem akar máshol lenni, mint ahol tart. Fontos az egyensúly megtalálása, hogy mindenre annyi idôt fordítsunk, amennyire épp szükség van. A meggyôzôdés, hogy amiben vagy és ami felé tartasz, az jó, és ez elégedettséggel tölt el. Ehhez pedig valamilyen víziója, terve mindig kell, hogy legyen az embernek, hogy abból, amit csinál, mit akar kihozni. A vállalkozásunkat már a kezdetektôl tudatosan terveztem, ezt mélyítjük folyamatosan azóta is. A legfontosabb, hogy tudjuk, merre megyünk, hova szeretnénk eljutni.

Címzetes kamarai tanácsos:

Gulyás Ferenc Összefogással, együtt a fejlôdésért

Lengvárszky Szabolcs

— Az utóbbi években oly népszerûvé vált startupok világa nagy lehetôségeket rejt magában, de azt gondolom, hogy nem minden errôl szól, és a hagyományos cégmodellek is mûködôképesek. A startup robbanás a vállalkozásunk alapítása körüli években jelentkezett itthon – 2009-ben álmodtuk meg a vannetTM – szolgáltatást/márkát, de mi a hagyományos modell alapján építkeztünk, és mára bebizonyosodott, hogy ez

13

hogy jól csináltad, mint ahogy például a cégvezetô megdicséri a munkatársait.

Inkább az üzleti eredmények, ügyfeleink és partnereink visszajelzései igazolnak bennünket. Egy ilyen szakmai elismerés megerôsítés a számomra, ami azt üzeni, hogy jó irányba megyünk. A díj elônyösebb piaci megítélést jelent a cég számára is, ezt büszkén vállalom és kommunikáljuk is, hiszen fontos számunkra a nyilvánosság és a megjelenés.

Elkötelezett a megyei autóipari szakképzés színvonalának folyamatos emelésében, a kapcsolódó szakképesítéseket oktató gyakorlati képzôk összefogásában, munkájuk segítésében Gulyás Ferenc gépész üzemmérnök, az AutóCity Zrt. minôségirányítási és gyakorlati képzésért felelôs vezetôje. Az elmúlt években rendszeresen kezdeményezett és maga is szervezett szakmai fórumokat az autós szakmákban mûködô és gyakorlati képzést is folyató vállalkozások számára. Munkáját a kamara Címzetes kamrai tanácsos címmel ismerte el.

— A munkámból kifolyólag régóta foglalkozom tanulókkal. Autószerelôként kezdtem a pályámat, szinte mindenkit ismerek a megyében az autós szakmában – mondja Gulyás Ferenc. — Tagja vagyok a kamara Humánerôforrás bizottságának, az ott szerzett infor-

14

DÍJAZOTTAK

Gulyás Ferenc

mációk birtokában sok, az ágazattal kapcsolatos összefüggést megláttam az elmúlt öt évben. Például azt, hogy korábban a tanulók ugyan ott voltak a cégünknél képzésen, de nem tudunk semmit az iskoláról, ugyanígy az iskola sem tud rólunk semmit. A kamara a két fél között van és próbál közvetíteni. Látva más vállalkozásoknál a hasonló helyzetet, megfogalmazódott bennünk, hogy össze kellene fognunk és valamit tenni annak érdekében, hogy a tanulók a szakmára való rálátással szabaduljanak fel. Azt gondolom, az autóiparban mûködô cégeknek fel kell ismerniük, hogy nekik is felelôsségük, szerepük van abban, hogy milyen végzettségû munkaerô jön ki az iskolából, és tenniük kell azért, hogy az minél jobb minôségû legyen. Ezért is igyekszem összehozni a tulajdonosokat, az ügyvezetôket, a kamarát, hogy közösen keressünk valamilyen kiutat. Ehhez nagyon jó terepet jelent ma a kamarában a mesterek klubja.

Itt jelen van az oktatás összes résztvevôje, így nagyon jól megvitatható minden megfogalmazott kérdés.

— A kamara szerepét miként látja ebben a folyamatban?

— Nagyon széleskörû munkát végez a kamara. Ebbe a munkába kívánjuk becsatornázni a már mûködô megoldások alapján az autós szakmákat. A sikeresen zajló Villany-ász és a Gép-ésszel vetélkedôk mellé jövôre felépítünk a 7-8. osztályos iskolások számára egy, az autószerelô szakmával foglalkozó ver-

ñ

senyt, ennek az elôkészítése jelenleg is zajlik. Másrészt a kamara összefogó, mentor szerepét említhetem. Azt érzékelem, hogy a cégek, a kisebb vállalkozások úgy vannak a duális képzéssel, hogy nem nagyon látják a jövôt, nem igazán tudnak 5 vagy 10 évre elôre tervezni. Ôket segítenünk kell azzal, hogy felismerjék a lehetôségeiket, akár úgy, hogy jó példákat látnak maguk elôtt.

Címzetes kamarai tanácsos:

Opauszki László Szükséges a vállalkozások gazdasági tudatosságának növelése A kamarai ingyenes pénzügyi napok tanácsadója, a kamarai projektek állandó segítôje, évek óta az Önindító program vezetô oktatója, mentora Opauszki László könyvelô, pályázatíró, adótanácsadó. Az egész megyei üzleti közösséget szolgáló munkáját, szorgalmát és kitartását a kamara Címzetes kamarai tanácsos címmel ismerte el.

— Fontosnak tartom a társadalmi szerepvállalást, az önkéntességet, a mai rohanó világban egyre kevesebb idô jut

Dél-Dunántúli Gazdaság a nem kötelezô feladatokra, viszont pont az ilyen tevékenységek jelentenek rengeteg pluszt mindenki számára. A végzettségem és szakmai tapasztalataim okán kezdô és mûködô vállalkozások számára tudok hasznosítható segítséget nyújtani akár tanácsadás, akár oktatás formájában. A pécsi kamara kiváló platform, hiszen szûkös erôforrásokból gazdálkodva eredményes és aktív munkát végeznek a térség gazdaságának fejlesztése érdekében – foglalja össze Opauszki László, hogy miért tartja fontosnak a kamarával való együttmûködést.

— Miben szorulnak támogatásra a vállalkozások?

— Komoly hiányosságok vannak a gazdasági ismeretek területén, ami igaz az átlagemberre és sajnos sok esetben a vállalkozókra is. Már az általános iskolában meg kellene ismertetni a gyerekeket fogalmakkal, folyamatokkal, melyek körülveszik ôket és felnôttként napi szinten befolyásolják az életüket. Ennél mélyebb és speciálisabb képzésre lenne szükség a vállalkozók számára, ezen a területen igyekszünk minél nagyobb aktivitást kifejteni. Ennek kézzel fogható példája volt a pénzügyi, adózási tanácsadási nap, illetve lesz a Kisvállalkozási bizottság által szorgalmazott Vállalkozói Akadémia is.

— Új évadát kezdi meg az Önindító program, ami igazolja a program eredményességét. Miben áll a sikere?

Opauszki László

ñ

Dél-Dunántúli Gazdaság — Egyrészt segítséget nyújtani, valamint tudást, tapasztalatot átadni nagy megtiszteltetés és öröm. Másrészt szakmailag is siker közremûködni egy eredményes program megvalósításában. A program sikere az összetevôkben rejlik.

Egy elôzetes szûrésen átesett vállalkozói ötlettel rendelkezô munkanélküli hathavi képzést kap a támogatás folyósítása elôtt. Ehhez biztosítja a kormányhivatal a jogi és anyagi kereteket, a KIKK Egyesület a szervezésben, megvalósításban nyújtott áldozatos munkáját, a kamara pedig a delegált tagok oktatói és keresztszülôi munkáját. Ezen felül a programra jelentkezôk életképes vállalkozói ötletei, kreativitásuk és kitartásuk teszi évrôl évre sikeressé a programot. Rendre találnak a saját szegmensükben piaci rést, ahova be tudnak lépni a képzés során megszerzett tudás és a tôkejuttatás birtokában.

— A Címzetes kamarai tanácsos cím mire kötelezi vagy ösztönzi önt?

— Teljes meglepetés volt számomra, hogy milyen elismerést kaptam. Korábban különösebben nem foglalkoztatott a kamara szervezeti felépítése, az egyes testületek, a választások, a díjak.

Ha volt lehetôség az együttmûködésre, akkor részt vettem benne. Ha külsôsként, akkor úgy, ha bizottsági tagként, akkor úgy. A díj kapcsán szembesültem az elvégzett munka fontosságával és súlyával. Ezúton is köszönöm a megtiszteltetést, illetve a bizalmat és a lehetôségeket az együttmûködésre.

Címzetes kamarai tanácsos:

15

DÍJAZOTTAK nyolításában, igen magas szintû gyakorlati oktatást nyújt a felnôttképzés keretében is. Eddigi munkáját megbecsülve a kamara Címzetes kamarai tanácsos elismerésben részesítette Rendeczki Lajost.

— Oktatói munkámban mindig is az vezérelt, hogy maximálisan átadjam a hosszú évtizedek során a bennem, valamint a körülöttem felhalmozódott szakmai ismeretet és tudást a következô generációknak. A legalapvetôbb mozdulatoktól kezdve a legmodernebb, legkorszerûbb technológiákig, technikákig mindent, hiszen ez egy nagyon széles spektrummal rendelkezô szakma, ráadásul állandóan változik a divat, amit pedig követni kell, tehát itt soha nincs megállás. Ahhoz, hogy valaki képes legyen az új kihívásoknak megfelelni, ahhoz az alapoktól kezdve kell megtanulni mindent – foglalja össze oktatói munkájának alapgondolatait a fodrászmester.

— A szakma alapfogásai mellett mire kell megtanítani a tanulókat?

— A fodrász szakmában nagy jelentôsége van annak, hogy miként viszonyulunk a vendéghez. Tudomásul kell venni, hogy a fodrász a vendégért van, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy jól érezze magát, jó szájízzel távozzon. Fontos, hogy kialakítsunk a tanulókban egy üzleti szellemet, hiszen a vállalkozás nem csak a szakmai munkáról szól, meg kell tanulniuk gazdálkodni és az elôírt szabályoknak megfelelôen mûködni.

— Miért tartotta fontosnak a kamarával való szoros együttmûködést?

— A kamarán keresztül mindenkihez tudunk szólni, aki a szakmában részt vesz, legyen kezdô, felnôtt, tanuló, bárki. Mindig azt mondtam, hogy valahová tartozni kell, nem lóghatunk a fán, mit a gyümölcsök, és ha leesünk, csak akkor vesszük észre, hogy baj van. A kamarának fontos szerepe van a szakképzésben, sokkal szélesebb körben tudjuk az „oktatást” megvalósítani, mint ha csak az üzlet falai között tanítanám a fiatalokat.

— Örült az elismerésnek?

— Nagyon örültem és meg is lepôdtem, hogy Címzetes kamarai tanácsos lettem. Ez az elismerés megsimogatja az ember lelkét. Az ismerôsök közül többen felhívtak és gratuláltak. A díjat szüleimnek ajánlom, mert tôlük kaptam azt az indíttatást, amibôl eljuthattam erre a számomra a csúcsot jelentô kitüntetésre. Úgy érzem, hogy jelenleg nem tudok elérni többet.

Baranya Megyei Szakképzési Díj:

Ilijin Petar 37 év a tanulóképzésben Több évtizede foglalkozik tanulók gyakorlati képzésével Ilijin Petar ács-

Ilijin Petar

Rendeczki Lajos Mindent az alapoktól kezdve kell megtanulni Évtizedek óta a fodrászképzés kimagasló egyénisége, szakmai tudásával folyamatosan építi és javítja a fodrász szakképzés színvonalát Rendeczki Lajos fodrászmester. Aktívan részt vállalt a képzések, vizsgák és versenyek elôkészítésében, valamint lebo-

ñ

16 mester. Tanulóival jó személyes kapcsolatot ápol, szívügyének érzi a múlt hagyományainak megôrzését, a régi ácsmesterek tapasztalatainak továbbadását. A kamara mestervizsga bizottságának tagjaként a felnôtt korosztály továbbképzését is fontosnak tartja.

Munkáját Baranya Megyei Szakképzési Díjjal ismerte el a kamara.

— 1980 óta oktatok tanulókat, a regionális képzô központban a felnôttoktatásban is részt vettem. Jelen vagyok a szakmunkásvizsgákon, éveken keresztül szintvizsga bizottsági elnök voltam, ott ülök a mestervizsga bizottságban, magam is készítettem fel szakembereket a mestervizsgára. Jelenleg egy szakkönyvön dolgozom, ami elsôsorban az ács szakmáról szól, emellett néhány kiállítást is rendeztem, például elkészítettem 200 fakötést, hogy látható legyen, milyen sokféle módon lehet összeilleszteni a fát – sorolja Ilijin Petar, mennyi mindennel foglalkozott napi munkája mellett.

— Miért tartja fontosnak a szakképzésben való aktív részvételt?

— Az ember ezzel születik, hogy ha valamit megtanul, megszeret, átadja másoknak. Én nem magamtól választottam az ács vagy az asztalos szakmát, elfogadtam a kihívást, amit a világ támasztott velem szemben. Ezeknek igyekeztem megfelelni és egyre jobb szakember lettem. Azt látom, hogy mind kevesebb a szakember, amely holnap, holnapután mûvelné ezt a szakmát.

— Mit kell feltétlenül megtanítani a diákoknak ebbôl a hivatásból?

— A gondolkodást. Fontos fejleszteni a képzelôerôt, a térlátást, hiszen bonyolultan kapcsolódnak egymáshoz a faelemek, ha ezt nem látom magam elôtt, akkor hogy fogom megcsinálni?

Másrészt nagyon fontos a matematika, alig tanítják meg a gyerekeknek pl. a szögfüggvényeket, pedig ezeket mindenképpen tudniuk kell az ácsoknak, hiszen háromszögekkel dolgoznak.

— Kevés ma az ács, nem vonzó a fiatalok számára ez a foglalkozás.

— Ez egy nagyon kemény szakma, jó fizikai erônlétet, ügyességet, egészséget kíván, a magasban kell dolgozni, veszélyes, és nagyon nagy felelôsséggel

DÍJAZOTTAK jár. Ha rosszul csinálok meg egy tetôt és összedôl, emberi életeket veszélyeztetek. Másrészt még mindig azt érzem, hogy nem becsüli meg a társadalom a szakmunkásokat.

— A kamara elismerése mire kötelezi önt?

— Váratlanul ért a díj, nem számítottam rá, de nagyon örültem neki. Betöltöttem a 66. évemet, ez a tény sokban meghatározza a jövôt. Arra már nem vállalkozom, hogy egy tanulót végigkísérjek a következô 3-4 évben, de ha a kamarában szükség van a szakértelmemre, szívesen vállalom továbbra is az együttmûködést.

Baranya Megyei Szakképzési Díj:

Wortmann András Megbízhatóságra, nyugalomra, szakmai ismeretekre van szükségük a tanulóknak Arra a legbüszkébb a szakképzéssel kapcsolatos munkájában Wortmann András épületgépész mérnök és pedagógus, hogy rendkívül jó kapcsolata volt és van a mai napig a tanulókkal.

1989-tôl nyugdíjba vonulásáig dolgozott az Angster József szakképzô iskolában, elôbb tanárként, majd tan-

Dél-Dunántúli Gazdaság mûhely-vezetôként. 2004 óta kamarai vizsgaelnök az OKJ-s szakmai záróvizsgákon. Tavaly részt vett a gyakorlati képzôhelyek kamarai minôsítési rendszerének kialakításában. Munkáját a legmagasabb fokú precízség, megbízhatóság és rugalmasság jellemzi, ezért a kamara Baranya Megyei Szakképzési Díj elismerésben részesítette.

Elôször tanmûhely-vezetô lett, majd a gyakorlati oktatás vezetôje, így került kapcsolatba a gyakorlati oktatási tevékenységet végzô cégekkel. 1995 és 2010 között jelentôs problémák adódtak a megyében a szakképzés területén, nem volt elég képzôhely, kevés vállalkozás fordított energiát a tanulóképzésre. Ekkor a kamara segítségével olyan lehetséges képzôhelyeket kutattak fel, ahol fogadták a fiatalokat. Mára megváltozott a helyzet, mint Wortmann András mondja, ma a vállalkozások sorban állnak a tanulókért.

— Az élet hozta magával, hogy intenzíven foglalkozzam a tanulóképzéssel. A munkám során közelebbrôl megismertem azokat a cégeket, ahová a tanulók jártak, amióta pedig 2010-ben nyugdíjba mentem, a kamarában szakértôként tevékenykedem. Most is rendszeresen látogatom a képzôhelyeket, és egyfajta összekötô vagyok az iskolák, a képzôhelyek és a kamara között.

— Ön miben tud segíteni a vállalkozásoknak, az iskoláknak?

Wortmann András

ñ

Dél-Dunántúli Gazdaság — Rengeteg probléma merül fel a mindennapos mûködés során. Például szinte mindenhol megkérdezik tôlem, hogy miként lehet motiválni a gyerekeket, hogy rendszeresen járjanak iskolába vagy a mûhelybe. A képzôhelyek számára kihívást jelent a szakma- és vizsgakövetelményeknek való megfelelés, a kerettanterv betartása, vagy hogy rendelkezésre áll-e, az elvárásoknak megfelelôen végzi-e a munkáját a tanulókkal foglalkozó szakember. Nagy elôrelépést jelent, hogy minôsítették a képzôhelyeket.

— Mire a legbüszkébb a szakképzéssel kapcsolatos munkáját illetôen?

— Kiváló kapcsolatom volt és van a mai napig a tanulókkal. ôk is érzik, hogy azért munkálkodom pedagógusként, hogy a lehetô legjobb legyen nekik. Arra is büszke vagyok, hogy kitûnô kapcsolatot sikerült kialakítanom a cégekkel, amelyek minden tekintetben elfogadják a véleményemet.

— Mit várnak a fiatalok öntôl, hogy miben támogassa ôket?

— Megbízhatóságot, nyugalmat, szakmai ismereteket várnak. Hogy biztonságos hátteret jelentsen számukra az, aki oktatja ôket, elvárják, hogy jó feltételek között a legkiválóbbak tanítsák ôket a szakmára.

— A Baranya Megyei Szakképzési Díj mit jelent az ön számára?

— Álmomban sem gondoltam, hogy megkapom ezt az elismerést. Büszke vagyok rá és boldog, hogy elismerték a mintegy 30 éves munkámat.

Baranya Megyei Szakképzési Díj:

Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. Korszerû, kiemelkedô minôségû gyakorlati képzés az orgona manufaktúrában

DÍJAZOTTAK

Budavári Attila

Mintegy 16 éve foglalkozik a szakképzésben résztvevô tanulók gyakorlati képzésével a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. Évente 16 asztalos és 5 orgonaépítô tanulót fogadnak, és a tanulók gyakorlati képzése mellett a szakmai tananyagfejlesztésben is szerepet vállalnak. A cég alkalmazottainak szakmai felkészültsége valamint a korszerû tárgyi feltételek a biztosítékai annak, hogy a diákok a kor színvonalának megfelelô, kiemelkedô minôségû gyakorlati képzésben részesülnek. A kamara Baranya Megyei Szakképzési Díjjal ismerte el a manufaktúra munkáját.

— Az elmúlt években átlagosan 915 tanuló végezte nálunk szakmai gyakorlatát, jelenleg is 13 tanuló tölti itt a gyakorlati idejét, Kárpáti Imre kezei alatt – mondja Budavári Attila ezüstkoszorús orgonaépítô mester, tulajdonosügyvezetô. — A Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra kiemelten elkötelezett a jövô szakembereinek oktatása iránt. Fontosnak tartjuk, hogy nagy szakértelemmel rendelkezô szakembereket képezzünk, ezzel is biztosítva a jövô orgonaépítésének alapjait. Nem csak az orgonaépítô szakemberek, de az orgonaépítés területén tevékenykedô asztalosok is speciális tudással rendelkeznek, hiszen ez a munka nagy odafigyelést és precizitást igényel. A nálunk tanuló diákok könnyedén el tudnak helyezkedni az iskola befejezése után, hiszen olyan tudást sajátítanak el, ami ritka és rendkívül keresett.

17

ñ — Jellemzô, hogy a végzett tanulók önöknél helyezkednek el?

— Minden évben vannak kiemelkedô képességû tanulók, akiknek jó érzékük van az orgonaépítéshez, ezért az iskola befejezése után nálunk kezdik a pályafutásukat. A szakképzés mellett cégünk immár második alkalommal vesz részt a gyakorlati programban, amelynek keretében támogatja a fiatal munkavállalók munkaerôpiaci elhelyezkedését.

— A gyakorlati képzés milyen felkészültséget kíván a manufaktúrától?

— A tanulók képzése során kiemelt jelentôségû a gépek használatának elsajátítása, hiszen ez elvárás a szakmában.

Manufaktúránk ennek megfelelôen a géppark folyamatos fejlesztésére törekszik, amire pályázatok keretében is van lehetôség. A tanulók képzése egy külön erre a célra kialakított mûhelyben folyik, amit mesterfokozattal rendelkezô asztalos oktatónk irányít.

— Mi az értéke a díjnak a vállalkozás életében?

— Az orgonaépítés hagyományosan kézmûves iparág, amely speciális tudást és technikát igényel. Ez a tudás számunkra nagy értéket képvisel, amelyet tovább kell örökíteni a jövô generációi számára. Ezen dolgozunk nap mint nap.

A díj megerôsítés és visszaigazolás számunkra, hogy jó úton járunk, egyben motiváció a folytatáshoz és a jövôbeli elkötelezett munkához.

18

EGYETEM

Dél-Dunántúli Gazdaság

Küszöbön álló fejlesztések A Pécsi Tudományegyetem a Modern Városok Program (MVP) keretében 24 milliárdos állami támogatásból valósíthatja meg a külföldi hallgatók létszámának növeléséhez szükséges terveit.

Az MVP-ben való részvételünk a forrás tekintetében felfogható egy második egyetemalapításnak is.

Nem tudom, hogy a kormányt mi motiválta a döntéshozatalkor, de biztos vagyok abban, hogy a 650 évvel ezelôtti egyetemalapítás is felmerült szempontként. Nagyon jó, hogy idén szeptember elsejétôl kezdve minden szeptember elseje a Magyar Felsôoktatás Napja lesz, de még jobb, hogy pár éven belül egy jó infrastruktúrájú, és a modern világ kihívásainak megfelelô egyetem irányában fejlôdhetünk. Hozzá kell tennem ehhez, hogy a külföldi hallgatók aránya jelenleg 15% feletti, s ha egy intézmény eléri a 10%-os szintet, már mindenütt a világban nemzetközinek számít. Sôt, ha elvégezzük a kormánytól kapott feladatunkat, amit egyébként mi korábban már magunk elé is tûztünk, akkor itt a külföldi hallgatói arány 2030% között lesz, ami imponáló. A magyar egyetemek közül nálunk emelkedett a legmeredekebben a külföldi hallgatói létszám. Úgy gondolom, hogy 5000 fônél sem kell megállni: minden tehetséges külföldi hallgatót ide kell vonzani.

A Modern Városok Program kedvezményezettjei közt Pécs megkülönböztetett helyzetben van, ugyanis a 23 várost érintô kormányzati program keretében egyedül itt történik a végrehajtás egy egyetem fejlesztésén keresztül. Magyarország elsô egyeteme, amely idén ünnepli alapításának 650. évfordulóját, a támogatásnak köszönhetôen töretlenül fejlôdhet és szépülhet, ami elôrevetíti a jubileumi év utáni esztendôk virágzását is.

BÓDIS József, a PTE rektora

A Modern Városok Program alapvetôen egy infrastruktúrafejlesztési program. Ennek a kivitelezése is izgalmas, hiszen meg kell beszélni az elhelyezési feltételeket, egyeztetni kell az érintett karokkal, meg kell vizsgálni a mûszaki megvalósíthatóságot, ki kell írni a közbeszerzést, és remélem, utóbbi révén a piac képes lesz olyan kivitelezôket kínálni, akik e beruházásokat a megfelelô szinten meg is valósítják. A fejlesztéseket a várossal együttmûködve valósítjuk meg, így remélem, minden pécsi érezheti majd, hogy integrált programról van szó. A Modern Városok Programra sokáig hivatkozni fognak, sokszoros a felelôsségünk.

A PTE számára kiemelten fontos, hogy a külföldi hallgatóinak létszámát emelni tudja. Minden egyetemnek kegyetlenül erôs nemzetközi és hazai versenyben kell megküzdenie a hallgatóiért. Szeretnénk tartani és erôsíteni az eddig ebben a versenyben elért szintünket, s ez csak részben múlik az infrastrukturális háttéren, a másik kulcs az idegen nyelveken is oktatni képes minôségi oktatói gárda. A külföldi hallgatók tandíjaiból, amivel hozzájárulnak az egyetem költségvetéséhez, nagyon sok célt tudunk finanszírozni – cserébe viszont megfelelô szolgáltatási szintet kell biztosítanunk a számukra. Becslések szerint a PTE külföldi hallgatói évi kb. 4 milliárd forint körüli forgalmat jelentenek a városban lévô szolgáltató cégek számára. Úgy gondolom, ha a mostani 3800-ról 5000-re emeljük a számukat, az nagyon kedvezô hatással kell, hogy legyen a helyi gazdaságra nézve is.

JENEI Zoltán, a PTE kancellára

Dél-Dunántúli Gazdaság

MINÔSÉGÜGY

Kockázatvállalás biztonságosan?

Az MSZ EN ISO 9001:2015 szabványhoz kapcsolódó kockázatkezelés A minôségirányításra vonatkozó ISO 9001 szabvány közelmúltban végbement rendes felülvizsgálatának során a követelmények újragondolásának egyik fô célkitûzése volt, hogy a Nemzetközi Szabványügyi Testület (ISO) által kiadott szabványok egységesebbé váljanak a kockázatok azonosítása, értékelése és kezelése tekintetében. A minôségirányítási területén egy ki nem mondott, de régóta az ezzel kapcsolatos gondolkodás részét képezô elképzelés került szabályozásra a megújult szabvány keretében.

A kockázatok az irányítási rendszereket alkalmazó szervezetek döntéseinek kiemelt fontosságú tárgykörévé válhatnak az elkövetkezô évtizedekben – a globális szinten is jól mérhetô változások gyorsulása megköveteli a szervezetektôl, hogy figyelmet fordítsanak a szervezetet körülvevô és a szervezeten belüli környezetre és adottságokra, és ezen belül a mûködésük kapcsán felmerülô kockázatokra és ezek hatásaira.

A minôségirányítási szabvány alapelvei közé emelte a kockázatalapú gondolkodást, melynek így át kell hatnia az alkalmazó szervezet minden folyamatát, a mûködés minden részelemét annak céljából, hogy a szervezet termék-elôállítási, szolgáltatás nyújtási folyamatai még biztonságosabban elláthatóvá, hatékonnyá és eredményessé váljon.

A szabvány nem ad biztos iránymutatást a kockázatok kezelésének módszerére vonatkozóan, azonban elôírja a szervezetek számára, hogy azonosítsák a szervezet mûködésével kapcsolatban felmerült kockázati tényezôket, értékeljék ezek hatásait a szervezetre, és annak termékeire, szolgáltatásaira, és ezek alapján tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kockázatok a kívánt, még vállalható szint alá csökkenjenek az azonosított kockázati tényezôk tekintetében. A magyar gyakorlatban rendszerint a kockázatokra, mint a szervezet mûködését negatív irányba befolyásoló tényezôre gondolnak, azonban a kockázatok és lehetôségek idôben történô azonosítása, megfelelô kezelése hozzásegítheti a szervezetet alkalmazkodóképességének folyamatos fejlesztéséhez és kitörési lehetôségeinek kiaknázásához.

A szervezetek dönthetnek úgy, hogy a kockázatok értékelése és kezelése során egy másik szabvány, a hamarosan – várhatóan 2018 elején – megújuló ISO 31000:2009 követelményeit veszik figyelembe, de kialakíthatnak egy teljesen önálló, saját követelményrendszerrel rendelkezô rendszert a kockázatok kezelésére.

Az integrált irányítási rendszerek alkalmazó szervezetek számára még inkább érzékelhetôvé válhat a jövôben a kockázattal kapcsolatos követelmények új megközelítése. A kockázatok kezelése szempontjából külön utakat járó minôségés környezetirányítási – de idesorolhatjuk a munkahelyi egészség és biztonság, az információbiztonsági vagy az élelmiszerbiztonsági – szabványok követelményei, és az ezek alapján kialakított irányítási rendszerek a megújuló változatok segítségével még inkább közelíthetôek egymáshoz, és segítséget nyújthatnak a szervezetek adottságait figyelembevevô, de hatékony mûködés és döntéshozatal kialakításában.

A minôségirányítási szabvánnyal kapcsolatos 5 részes cikksorozatunk záró részét olvashatta, azonban tervezzük a megújult környezetközpontú irányítási rendszerszabványhoz illetve a megújítás alatt lévô munkahelyi biztonság és egészség irányítási rendszerszabványhoz kapcsolódó cikksorozat indítását az olvasók szíves tájékoztatása céljából. További hasznos információkat találhat a www.certtanusito.hu honlapon.

Inno-

pulzus

20

Innopulzus: Vajda Róbert, VR-Com Bt.

Dél-Dunántúli Gazdaság

Nem szôrtelenítünk, nem pulzust mérünk – látleletet adunk apró rezdülésekrôl. Amikor egy új ötlet megváltoztat egy szervezetet, amikor „hirtelen felindulásból” valamit másképpen csinálunk és annak mérhetô anyagi haszna lesz. Ismerkedjenek meg új rovatunkban azokkal, akik ezt a gyakorlatban mûvelik.

Új fejlesztés: gázkonvektorok vezeték nélküli fûtésszabályozása Új megoldással állt elô a KonvekPRO rendszer megalkotója: a három évvel ezelôtt kifejlesztett, a gázkonvektorok szabályozását szobatermosztáttal lehetôvé tevô berendezés már rádiófrekvenciával is mûködtethetô, így az okosotthon-rendszerekbe is integrálható. Az új megoldásról Vajda Róbertet, a készülék kifejlesztôjét, a VRCom Bt. ügyvezetôjét kérdeztük.

— A KonvekPRO hamar népszerûvé vált a felhasználók körében, hiszen mûködtetésével nem kell állandóan állítgatni a gázkonvektor szabályzógombját, ehelyett a szobatermosztát méri és állítja be a helyiség hômérsékletét. A berendezés segítségével a korábbinál egyenletesebb és egészségesebb lett a fûtés a lakásokban, emellett jelentôs megtakarítást lehet vele elérni. Ezt a rendszert fejlesztettük tovább úgy, hogy ha egy szobatermosztáttal egyszerre több gázkonvektort is szeretnénk vezérelni, akkor már nem kell vezetékkel összekötni a konvektorokat a szobatermosztáttal, mert az egyes elemek rádiófrekvenciás kapcsolatban állnak egymással, tehát vezeték nélkül kommunikálnak. Ez a megoldás sokkal kényelmesebb üzemeltetést tesz lehetôvé.

Egy-egy családi házban, lakásban akár 3-5 gázkonvektor is mûködik, nagy könnyebbség, hogy nincs vezeték.

Egyébként bármennyi konvektort tud mûködtetni az új termék, amely immár a KonvekPLUS névre hallgat, és az új okosotthon-rendszerekkel is kompatibilis.

— A fûtésrendszerek korszerûsödésével nem csökken a gázkonvektorok száma?

— Ma még nagyon sok helyen használnak fûtésre gázkonvektort, lecserélésük nagyon drága és sok helyen nincs kéménye a háznak. Budapesten rengeteg ilyen, mûemléki védettség alatt álló épület van.

— Az új terméket a piaci igények kényszerítették ki?

— Igen, nagyon sok vásárlónktól kaptunk olyan visszajelzést, hogy kiváló a termék, de vezeték nélkül még jobb lenne.

— Szaktudás és nagyfokú türelem kellett hozzá. A sok próbálkozás, a mûszaki lehetôségek keresése, a tesztelés rengeteg energiát és idôt emésztett fel.

Most már tökéletesen mûködik, akár 100 m-re is képes leadni a jeleket a berendezés.

— Egy új termék bevezetésekor fontos levédetni az új terméket. Ez megtörtént?

— A kamara segítségével éppen most folyik a termék és az

Volt, aki pont azért nem vette meg a KonvekPRO-t, mert vezetékelni kellett volna a házban. Ezért kerestük a vezeték nélküli megoldást.

— Hogyan zajlott a termékfejlesztés?

elnevezés levédetése.

A következô fûtési szezonra tervezzük a termék promotálását, a jelentôsebb érdeklôdésre augusztus-szeptember környékén számítunk.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ADOK VESZEK

KERESKEDJÜNK!

21

K e r e s k e d j ü n k ! Az utóbbi néhány évben rengeteg változás érte a kereskedelmi szektort. Az online vásárlás elôtérbe kerülése, a bevásárló-központok térnyerése és a szakma „nagyjainak” kiöregedése a nyitva tartás folyamatos változtatása teljesen átalakította azt, hogy mit-mikor-hol vásárolunk. Új rovatunkban ezt a szektort és új kihívásait fogjuk körüljárrni.

DekoRozmár Ez igen! – önkéntelenül is kiszalad az ember szájából az elismerés, ha olyan helyiségbe lépünk be, ahol úgy „egyben van” minden. Harmonikus színek, a berendezés szemet gyönyörködtetõ, és a kiegészítôk is összhangban vannak a bútorokkal, drapériákkal. Nos, ez utóbbiak, azaz a dekoráció teszi teljessé a belsô teret, hol alig észrevehetôen, hol igen hangsúlyosan jelenik meg egy irodában, szállodában, a folyosókon. Az egyedi dekorációk tervezésével és kivitelezésével foglalkozó pécsi DekoRozmár Kft. a legkülönfélébb anyagok használatával éri el azt a bizonyos „ez igen!” érzést, Rozner Mária, a vállalkozás ügyvezetôje folyamatosan figyelemmel kíséri a világban megjelenô újdonságokat, és ajánlja partnereinek az új anyagokat, technikákat.

— Jópofa dolognak tartottam az egyedi logóval vagy arculattal ellátott szalagfüggönyt, vagy az egyedi falifóliát, más néven faltetkót, de csak akkor rendelt belôle valaki dekorációt, amikor már elérkezett hozzánk a híre, pedig külföldön nagy keletje volt – mondja Rozner Mária. — Mára több üzletben vagy szállodában dekoráltunk fali fóliával, ezzel ugyanis könnyen lehet egységes képet teremteni a belsô terekben. Egy nagyobb cégnél pl. egy 20 m-es folyosó falán fut végig egy dizájnelem nyomtatott fóliából, ezzel az egyszerû eszközzel tettük otthonossá, elegánssá – egy lakberendezô közremûködésével – az egyébként jellegtelen folyosót. Bármilyen falitapétát tudunk nyomtatni, a vektoros grafikától a fotóig szinte mindent meg tudunk jeleníteni a felületen.

Hangulatformálás dekorációs dizájnanyagokkal

— Mire alkalmas ez a technika?

— Elsôsorban a fal dekorálására, a többi felülethez másmilyen anyagokat használunk. Más-más felületen jelenik meg egy vállalkozás logója, az útbaigazító feliratok, ha valaki belép egy épületbe, egy irodába, az ajtótól kezdve a bútorokig, a falig egységes hatást tudunk elérni eltérô technikák, anyagok alkalmazásával. Mindig érdemes végiggondolni, hogy mit szeretnénk megjeleníteni, milyen színnel, mi abban tudunk segíteni, hogy ezekhez melyik anyagot érdemes használni, készítünk hozzá egy tervet, amelyen látható a végeredmény.

— Technikában, anyagban most mik az újdonságok?

— Csoda dolgok léteznek már! Például van egy ponyvaszerû anyag, amely amellett, hogy sokoldalúan felhasználható, a hangszigetelést is megoldja.

Mondjuk egy uszodában, ami igazán visszhangos, ha a mennyezetre ilyen ponyvát tesznek, akkor abban a hatalmas térben megszünteti a visszhangot.

— Miért idegenkednek az emberek ezek használatától?

— Talán mert nem ismerik ôket. Biztos az anyagiak is közrejátszanak a választáskor. A fiatalok ma már rengeteg információhoz jutnak az internet révén, talán ôk fogékonyabbak lesznek az újdonságok iránt.

K.T.

22

HIÁNYSZAKMA

Dél-Dunántúli Gazdaság

Gépekkel helyettesítik

a hiányzó szakembereket

A jó szakma felér egy diplomával Mit tanuljon a gyermek? Melyek azok a szakmák, amelyeket ösztöndíjjal támogatnak? Mire van szüksége a baranyai gazdaságnak? Új sorozatunkban egy-egy hiányszakma képviselõjét mutatjuk be.

A szajki Stang Bádogos Kft. irodája elôtt egymás mellett sorakoznak a céges autók. Az egyik sofôrje kezében a megrendelôvel éppen útjára indul, a másik platóján is ott vannak a szerszámok és az elôkészített elemek. Látszólag az eltelt években semmi nem változott...

— Hiába van sok munkánk, s hiába tudják ezt a környéken, még sincs már öt, hat éve egyetlen tanulónk sem, mert mindenki inkább diplomát szeretne a gyereke kezébe adni, a fizikai munkának nincs rangja, becsülete, elismertsége, annak ellenére, hogy egyre nagyobb a szakemberhiány – mondja STANG Ákos, bádogos-mester. — Az iskola Veszprémben, ahol a bádogosokat tanítottam, megszûnt. Talán még a fôvárosban, meg a Nyírségben folyik ebben a szakmában képzés. Az jó dolog, hogy sok mindennel próbálkoznak, hogy bemutassák a szakmákat a gyerekeknek.

Az egyik ilyen, a Szakmák éjjel-nappal elnevezésû kamarai rendezvény, amin mi is részt vettünk. Mohácson, a volt Marek Szakképzô Iskola tornacsarnoka adott neki helyett, s elsôsorban 6. és 7. osztályosok vettek rajta részt, de érkeztek más korosztálybeliek is. Erre az alkalomra makett-tetôt készítettünk, meg a német hagyományokat felelevenítve, a

hazamenô gyerekekkel sípot készítettek, mi is ezt tettük a bemutatón.

— S, hát, hogy a ma már vészes szakember hiány mellett, mégis hogyan tudják megoldani, hogy minden idôre, a tôlük megszokott minôségben készüljön el?

— Nem egyszerû feladat, de minden munkaterületre jól képzett brigádvezetôket küldünk, s magam is folyamatosan járom, ellenôrzöm, hogy minden megrendelônél, minden rendben megy-e – mondja. — E mellett sokat jelent, hogy korszerû a fémlemezfedések készítésére alkalmas gépekkel rendelkezünk, ezzel is csökkenteni tudjuk a szakember hiány miatti gondokat, ugyanis a mûhelyben szinte mindent elô tudunk készíteni, a helyszínen már szinte csak fel kell tenni azokat a helyükre.

Szólt arról is, hogy a munkákat is

úgy ütemezik, hogy biztosan elkészüljenek idôre és a tôlük megszokott minôségben végezzék el. Egyre többször kell azt mondaniuk, hogy csak fél év múlva tudják a kért munkát elvégezni. Pakstól egészen Kaposvárig dolgoznak, ipari és sportlétesítmények beruházói az elsôdleges megbízóik, de például Siklósi FC lelátójának bádogozási munkáival is ôket bízták meg. Lapos tetôk szigetelésére is több helyen kérték fel ôket, valamint Ôriszentpéteren az Ôrség Látogatóközpont bádogozási munkáit is ôk végezik el.

— Rendszeresen dolgozunk Ausztriában is, annak a cégnek vagyunk szinte az egyedüli alvállalkozói, amelynél hosszú éveken át az édesapám dolgozott – folytatja tovább. — S az általunk végzett munka minôségét mi sem jelzi jobban, minthogy ilyen viszonylag nehéz körülmények között is, idén újra elnyertük az Épületszigetelôk Tetôfedôk és Bádogosok Magyarországi Szövetsége által meghirdetett „2016 Év Tetôje” Nívódíj Pályázat, 2016. Év Tetôje Nívódíj címet a zselickislaki Idôsek Otthona fémlemez fedésû tetôjével.

A cégnél jelenleg harmincketten dolgoznak, ebbôl tizenöt a bádogos, a többiek egyéb a tetôvel kapcsolatos szakma képviselôi, ugyanis két éve már a tetôszigetelésre is kiterjesztették a tevékenységi körüket.

— Nagy gond, hogy magas a 45 év felettiek aránya, a 25-35 éves korosztály teljesen hiányzik, akik a szakemberutánpótlást jelenthetnék – ad hangot véleményének. — Bízom benne, hogy azzal, hogy az bádogos szakma is bekerül a hiányszakmák közé, elindul egy kedvezô folyamat. Az ezzel járó kedvezmények miatt talán többen választják.

Azonban az még gondot jelenthet, hogy nagyon kevés cégnél adottak a gyakorlati képzéshez szükséges feltételek. Mi például a sok munkánk mellett csak kettô tanulót tudunk fogadni, ennyire tudunk igazán odafigyelni.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

ÖNINDÍTÓ

Sallangok nélküli, naprakész információkat kaptak Különleges munkahely-teremtési, képzési program zajlik immár negyedik esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet viselô projekt egyedülálló lehetôséget kínál a kreatív iparban vállalkozást indítóknak.

Már mindenki leadta az üzleti tervét, a tanfolyam is véget ért, s a megszerzett tudással felvértezve kezdik letenni vállalkozásuk alapjait. Az egyik résztvevôvel, SZARVAS Gabriellával a belvárosban találkozunk.

— Tíz évig az Egyesült Királyságban éltem, a mai napig tartom a kapcsolatot azokkal, akikkel kint megismerkedtem – kezdi beszélgetésünket. — Odakint nagy figyelmet fordítanak a papír újrahasznosítására,és ezekbôl készült ajándéktárgyakra. Tervem, hogy ezzel a nagyszerû környezet kímélô módszerrel új dolgot alkossak, egy úgynevezett újrapapírt. A papírmerítést új köntösben jelenítsem meg és díszítsem az ôsi magyar szimbólumokkal mint a turulmadár, az életfa, az aranyszarvas ...

Mint mondja, a merített papírt is maga készíti, amelyre még Angliában egy kézmûves tanította meg.

— Gyerekkorom óta szeretek rajzolni, mindig is mûvészlélek voltam – folytatja tovább. — Szentesrôl kerültem Pécsre, a férjem, akivel Angliában ismerkedtem meg, ugyanis innen származik. Nem volt könnyû visszailleszkedni a magyarországi létbe, elveszettnek éreztem magam. S amikor munkát kerestem, a munkaügyi központban egy fiatal hölgy hívta fel a figyelmemet az Önindító programra. Azzal, hogy sikerrel vettem az akadályokat, egy régi álmom valósulhat meg. A vállalkozásom egy része is sínen van már, egy Ilionisban élô mûvész már rendelt tôlem merített papírt.

S, mint mondja, a tanfolyam nagy segítséget jelentett ahhoz, hogy pontosan lássa, mit is jelent a vállalkozói lét.

A támogatási lehetôség pedig, magának a vállalkozásának a beindításához, ugyanis nemsokára a saját házukba költöznek, a mûhelyét már ott alakítja ki.

A mohácsi PAPP Blanka, a program legfiatalabb résztvevôje, rövidesen megnyitja dekorációs üzletét a Duna parti városban, ahol nemcsak kellékeket ad el, de maga készítette dekorációkat is. S, hát miután nagyon szereti a gyerekeket, ezért boltjának része lesz egy nagy asztal is, ahol kézmûves foglalkozások keretében készíthetnek különbözô dekorációs kellékeket, amelyekkel akár a saját szobájukat is feldíszíthetik.

A vállalkozását a facebookon, az instagramon, meg a pinteresen hirdeti majd.

E mellett work shopok szervezésén is gondolkodik.

— Az édesanyám látott a tévében egy mûsort, ami arról szólt, hogy egy velem egykorú fiatal csoki boltot nyitott – avat be döntése hátterébe. — Bementem a helyi munkaügyi központba, el-

23 mondtam, hogy mit szeretnék csinálni, s ott ajánlották az Önindító programot.

Könnyen összeállítottam a pályázatomat, mert addigra már megfogalmazódott bennem, hogy mivel is szeretnék foglalkozni.

Mint mondja, eleinte úgy gondolta, hogy a fél éves képzés nem lesz ilyen magas színvonalú, aztán amikor látta, hogy komolyan veszik ôket, igyekezett egyetlen alkalmat sem elmulasztani. Kitért arra is, a tanfolyam során egyfajta gondolkodásmódra tett szert, amire kiváló alkalmat teremtett a vegyes összetételû – vállalkozások, életkor – csoport, mert szinte mindenki más és más élettapasztalattal a háta mögött vágott bele a vállalkozói létbe.

— A tanfolyamnak, az ott kialakult légkörnek köszönhetem, hogy megtanultam sok ember elôtt beszélni. Külö-

nösen sokat segített ebben Kiss Anikó, a KOHÓ munkatársa. A keresztszülôm Kállay Sándor pedig akkor tett értem sokat, amikor válságba kerültem, s elfogott a kétség, hogy valóban képes leszek-e a vállalkozásomat elindítani. A saját példáján mutatta be, hogy sikerülni fog - ad hangot véleményének.

Sz.K.

24

ENTERPRISE EUROPE NETWORK

Dél-Dunántúli Gazdaság

#EENcanHelp: Karma Pécs Kesztyû

Segített az EEN: Karma pécsi kesztyû Belgiumban, Hollandiában Az EU FashionMatch rendezvényén, Amszterdamban mutatta be kesztyûit a közelmúltban a pécsi Szom-Hor Kft. Az üzleti út olyan sikeres volt, hogy máris két minta megrendelésük van belõle. Mint a vállalkozás kereskedelmi vezetôje, Hornicz Bernadett mondja, az Enterprise Europe Network (EEN) által megvalósult kapcsolatfelvétel arra erôsített rá, hogy muszáj kimozdulni Pécsrôl, az országból, ha valamilyen irányban bôvíteni szeretnének.

— Honnan szereztek tudomást errôl a rendezvényrôl?

— A kamara hírlevelében láttuk a felhívást. Érdeklôdtünk, hogy lenne-e lehetôségünk elmenni a kiállításra, majd regisztráltunk. Ezután megkerestük azokat a cégeket, amelyek számára érdekesek lehetnek a kesztyûink. A bemutatkozásra elvittük a termékeinket, mind a minôség, mind a termékskála lenyûgözte ôket. Új partnereink között van olyan, aki a találkozásunk elôtt nem gondolkodott

— Elôre lekötött üzleti tárgyalásokra utaztunk ki, hét találkozót tudtunk lefolytatni, ebbôl eddig két üzletkötés történt. Számukra már gyártjuk a mintakesztyûket, de a többi tárgyalópartnerrel is felvettük a kapcsolatot, velük valószínûleg késôbb alakul majd ki konkrét üzleti kapcsolat – mondja Hornicz Bernadett.

kesztyûértékesítésben, de most úgy döntöttek, hogy kinyitják a portfóliójukat ebbe az irányba.

Például egy belga táskakészítô, akinek Belgiumban és Hollandiában 18 viszonteladó partnere van, azt mondta, hogy milyen jó lenne, ha a táskák mellé kesztyût is tudna adni. Egy másik tárgyalópartnerünk ruházati dizájner, saját

márkája van Hollandiában, több boltban értékesíti az általa készített bôrruhákat, de kesztyût nem tud csinálni, így örült a találkozásnak.

Máris elindult a közös munka, ô tervez, mi megvalósítjuk.

— Mi volt a konkrét segítség, amit a kamarától kaptak?

— Az EEN rendszerében ugyan volt egy profiloldalunk, ám eddig nem érkezett komoly megkeresés ezen a csatornán. Most, hogy elmentünk az EU FashionMatch rendezvényére, elbeszélgettünk arról, hogy miként lehetne elmélyíteni az EEN-nel az együttmûködést. Azóta már kaptunk olyan segítséget, amely hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy németországi vadásztermékek értékesítésével foglalkozó üzletek, viszonteladók számára készítsünk terméket.

— Mi volt a tapasztalata ezzel a segítséggel, együttmûködéssel kapcsolatban?

— Megállapítottuk, hogy muszáj kimozdulni, ha szeretnénk valamilyen irányban bôvíteni. Meg kell ragadni a lehetôségeket, amelyekbôl nagy valószínûséggel nem mindegyik hoz eredményt, de csinálni kell. Egyrészt szélesedik a látókörünk, talán kapunk inspirációkat és ötleteket a saját üzletünkre vonatkozóan, hogy mit és hogyan csináljunk, arról nem beszélve, hogy üzletet nem tudunk itt, az irodában ülve kötni, ehhez el kell utazni. Igaz, hogy ez költségekkel jár, de az EEN által nyújtott lehetôségeket megragadva a költségek csökkenthetôk.

Dél-Dunántúli Gazdaság

25

ÚJ TAGJAINK / TIPP-ADÓ

Új belépô: Hangtárs Kft.

Évfordulós könyvek, vállalati újságok Hányszor fordul elõ, hogy egy vállalkozásnak szüksége lenne egy jó bemutatkozó anyagra, egy ünnepi alkalmi kiadványra, weblapra, PR-cikkre, könyvre, de arra már nincs energiája, hogy külön szövegírót, tördelôt, webprogramozót keressen. Ezt az igényt ismerte fel a pécsi Hangtárs Kft., amelynek tagjai több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek mind a szövegírás, szerkesztés, mind a számítógépes munkák területén.

— Az utóbbi években egyre népszerûbb, hogy a kkv-k évfordulós könyvvel

ünneplik meg megalakulásuk valahányadik évfordulóját – mondja Novreczky Zoltán ügy-vezetô. — Ugyanígy segítheti a vállalati összetartozást és a dolgozói elkötelezôdést egy belsô céges újság, amelynek a megírását, szerkesztését, nyomda alá helyezését egy személyben végezzük.

Készítünk egyszerûbb weblapokat is, fôként mikro- és kisvállalkozások számára, és mivel kevésbé

Új belépõ: Hess & Partners Kft.

Minôségi sport- és motoros ruhák Komlóról Több éve kiemelkedõ minôségben gyártanak technikai sportruházati cikkeket és motoros ruházati termékeket nyugat-európai piacra a Hess & Partners Kft. tulajdonosai.

szerepet vállalni – foglalja össze Sabján László ügyvezetô a komlói vállalkozás jellemzôit.

— Miért csatlakoztak a kamarához?

— A kamarával a szakképzésben va-

?

➽ ➽ TIPP-ADÓ

— Fontosnak tartjuk a cég folyamatos megbízhatóságát, pontosságát, szakértelmét, hatékonyságát, így saját ruhaipari vezetôi tapasztalatainkat munkatársaink sokéves gyakorlatával, valamint folyamatos technológiai fejlesztéssel, bôvítéssel igyekszünk kiegészíteni.

A minôség, a hatékonyság és a termékcsoportok iránti elkötelezôdés mellett lényeges számunkra a ruhaipar hosszú távú fennmaradása, így a szakmai utánpótlás biztosításában is szerettünk volna

határozott elképzelésekkel fordulnak hozzánk, sok éves tapasztalatunkkal és kiterjedt kapcsolatrendszerünkkel támogatni tudjuk ôket.

— Milyen elônyei vannak az önkéntes kamarai tagságnak?

— Azért csatlakoztunk a kamarához, mert ismerjük és használjuk az általa nyújtott szolgáltatásokat. Számos rendezvényen megfordultunk, két klubban tagok is vagyunk. A kamara megteremti a lehetô-séget a kapcsolatépítésre, láthatóvá teszi egymás számára a tagvállalkozásokat.

K.T. ló részvétel kapcsán kerültük kapcsolatba, elôször a gyakorlati képzôhely minôsítés miatt, majd a kezdeti nehézségek miatt és a szakiskolával való kapcsolattartásban is számítottunk a kamara munkatársaira. Azóta több kamarai rendezvényen is részt vettek kollégáink, hasznosnak találjuk a Humán Klub tevékenységét, valamint a networking kapcsolatokban is látunk lehetô-séget.

K.T.

Üzletrészek, részesedések kedvezményes megszerzése

Valószínûleg mai témánk nem érint túl sok vállalkozót, de azért foglalkozunk vele most mégis, mert akiket érint, nekik mielôbb döntéseket kell hozni.

Az 59/2016.(XII.29) NGM Rendelet az üzletrészek legalizálására szolgál. E szerint a magánszemélyek szankciók nélkül vehetik a saját nevükre azokat az üzletrészeket, részvényeket, melyeket eddig külföldi személyek (például off-shore cégeik) tartottak tulajdonukban.

Az alkalmazás feltétele, hogy a megszerzett tagi részesedés legalább 10 százalékos részesedést biztosítson a megszerzônek, az átruházást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalják, valamint a vételár (amennyiben van!) teljesítése legkésôbb 2017. június 30-ig megtörténjen. Abban az esetben, ha ellenérték nélküli az ügylet, akkor a magánszemély a részesedés megszerzését köteles az adóhatóság felé bejelenteni 2017. június 30-ig. Amennyiben vételárat fizet a megszerzô, akkor azt csak az állami adóhatóság által erre a célra kijelölt banknál, a kizárólag e célból megnyitott bankszámláról teljesítheti.

A részesedést megszerzôkre nincs korlátozás, magánszemélyként és céggel is megszerezhetô a hazahozni kívánt üzletrész. Az átruházó személy természetét illetôen sincs korlátozás, magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is lehet az átruházó.

Nyul Éva, címzetes kamarai tanácsos

26

SPORT ÉS GAZDASÁG

Sport és gazdaság

Dél-Dunántúli Gazdaság

Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen hatással van a sportolás a mindennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.

Prof. Dr. Bachmann Bálint Tízéves kora óta kosárlabdázik, a sport szeretetét édesapjától, Bachman Zoltán Kossuth-díjas építésztôl örökölte és lányainak adja tovább. Prof. Dr. Bachmann Bálint, a PTE Mûszaki és Informatikai Karának dékánja korábban napi rendszerességgel edzett, különbözô szinteken játszott, jelenleg heti egyszer pattogtatja a labdát a Pécsi Szalonkosárlabda csapatban.

Oktatóként, vezetôként sokat merít a sportpályán tapasztaltakból — A labdajátékok állnak közel hozzám, a csoportos sportélményt szeretem, erôsíteni is inkább párban szoktam, mint egyedül – fogalmazza meg röviden a sporttal kapcsolatos szokásait Bachmann Bálint. — Fontos számomra a rendszeres mozgás, testileg és mentálisan is felfrissülök, és ha bármilyen okból kimarad egy hét, érzem a hiányát. Édesapám egyetemistaként kosarazott, a sízést is ô szerettette meg az öcsémmel és velem. Az iskolás éveim alatt a pécsi sportiskola, majd a PVSK utánpótlás-csapataiban játszottam, a Nagy Lajos Gimnáziumban Egyed Mihály tanár úr keze alatt még segéd-edzôsködhettem is. Misi bácsi valamiért szájkosarasnak hívott engem.

— Mi motiválja a sportolásban?

— A csapatsportban a közösen elért siker öröme mellett az önzetlenség gyakorlása és az együttmûködés képessége inspiráló számomra. Természetesen fontos az egészségmegôrzés és a fizikai munka hiányának ellensúlyozása is.

A sport kitartásra és alázatra nevel.

Ha nem is voltam igazán tehetséges a kosárlabdában, valahonnan mindig kaptam biztatást a folytatásra. Ezt próbálom átültetni a munkámba is, oktatóként a hallgatókra, vezetôként a munkatársaimra kell ösztönzôleg hatnom, ehhez sokat merítek a sportpályán tapasztaltakból.

— Hogyan tud idôt szakítani a sportra?

— Amit igazán fontosnak tartok, arra idôt is találok, általában reggel érzek elég ösztönzést arra, hogy konditerembe menjek, de hétvégén is szánok rá idôt. A heti egyszeri kosárlabdázás általában sörözésbe torkollik, ezzel lerontva annak sportértékét.

— Elôfordult-e már, hogy valakit megfertôzött a sportszeretettel?

— Lányaim kosárlabdáztak, ugyan már más sportágat ûznek, de találunk alkalmat a közös mozgásra. Imolával (16) kondizni járunk, Irinával (12) az autósport iránti közös rajongásunknak hódolunk.

— Mostanában az üzletemberek között sikk, hogy valamilyen sportot ûznek. Ez a tevékenység akár az üzlet- és kapcsolatépítést is támogatja.

Volt már ilyen tapasztalata?

— Japánban dolgoztam, ott mondogatta a fônököm, hogy sokkal nagyobb megbízásokat is kaphatna, ha eljárna golfozni, de ô nem szerette azt a sportágat. Ha ezen múlna a további tervezôi karrierem, golfozni is elmennék.

K.T.

Dél-Dunántúli Gazdaság

27

MI ÚJSÁG? / JÓ HELY

Sárosi István, Delanta panzió

Kevés a vendég

Optimistán tekintettek az EKF után a jövô elé a pécsi Delanta panzió munkatársai, hiszen a 2010-es év nagyon jó eredményeket hozott számukra. Akkor a szobakihasználtságuk a 2008-as gazdasági világválságot megelôzô évekéhez volt hasonló, és az üzletemberek mellett az üdülési csekknek köszönhetôen élénkült a turisták részérôl megnyilvánuló érdeklôdés. Sárosi István, a Delanta panzió tulajdonosa akkor azt mondta, a vendégek igénylik a plusz szolgáltatásokat (medence, szauna), de mivel nagyon rövid idôt, 3-4 napot töltenek el náluk, végül nem használják ezeket.

— Számunkra egyáltalán nem kedvezett az elmúlt idôszak. Jelentôsen visszaesett a forgal-

A kíváncsiság dolgozik bennem A DDG hasábjain is többször tárgyaltuk már, hogy a minôségi kávék városszerte egyre elérhetôbb közelségbe kerültek az elmúlt években. Ennek a folyamatnak az egyik úttörôje volt a Kórház téren található Next Step Coffee is. Farkas László barista-tulajdonossal beszélgettünk.

Miért pont egy kávézóval fogtál bele a vállalkozói létbe?

Klasszikus módon, otthoni kávéfôzéssel indult a történet. Ahogy kezdtem egyre jobban beleásni magam a témába, körvonalazódott a vágyálom, hogy saját helyet nyissak. Pénzügyi területen dolgoztam több mint egy évtizedig, aztán volt egy élethelyzet, amikor dönteni kellett. Igazából sose gondoltam elôtte arra, hogy kilépek az alkalmazotti státuszból, és saját vállalkozást valósítok meg.

Korábbi tapasztalataid segítették a kávézó elindítását?

Nem volt komolyabb vállalkozás-finanszírozással kapcsolatos tapasztalatom. Készítettünk üzleti tervet, piackutatást, megvizsgáltuk a kiadó üzletek adottságait. A gazdasági környezeten és

munk, számos olyan cég szûnt meg, amelyektôl a Pécsre érkezô üzletemberek a mi panziónkban szálltak meg – válaszolja a „mi újság?” kérdésre Sárosi István. — A vendégéjszakáink 2/3-át cégek foglalták le munkatársaik számára, akik itt dolgoznak, üzletelnek a városban vagy annak a környékén, és 1/3 arányban jönnek hozzánk turisták, családok. Sajnos az továbbra is jellemzô Pécs idegenforgalmára, hogy másfél vendégéjszakánál többet nemigen töltenek el az emberek, mert nincs miért. Nincs a városnak fürdôje, a turisztikai kínálata elsôsorban nem a családokat vonzza.

— Mit tud tenni annak érdekében, hogy több vendége legyen?

— Sok mindennel próbálkozom. Ha ma utazni szeretne az ember, elsôsorban nem az utazási irodába megy szállást keresni, hanem az internetet használja. Ezért én is azokat a portálokat keresem, ahol érdemes meghirdetni az ajánlatunkat.

— Vannak-e esetleg olyan szervezetek, közösségek, amelyekkel össze tud fogni a több vendég érdekében?

— Jelenleg azt érzem, hogy nincs segítségem. Több szövetségnek, gazdasági közösségnek vagyunk a tagja, de most ez sem jelent megoldást. Ma is a 2008-as árakkal dolgozom, azóta minden emelkedett, a közüzemi díjak, a járulékok, a bevétel pedig nem. Az önkormányzat azt szeretné, hogy több idegenforgalmi adót fizessek, de ez akkor lehetséges, ha több a vendég.

— A kamarához fordult-e segítségért?

— Egyelôre nem tudom, hogy mit kérdezhetnék. Most abban látok lehetôséget, és erre már több jó példa volt, hogy megkeresem egy-egy program szervezôjét, hogy az általa szervezett rendezvényre érkezô vendégeket a panziónkban szállásolják el. Folyamatosan dolgozom azon, hogy növeljem a foglalások számát. 22 éve mûködik a vállalkozásunk, szeretném folytatni.

a vállalkozások támogatási lehetôségein túl, szerintem két fontos tényezô befolyásolja egy kezdô vállalkozás sikerességét. Az egyik, hogy szeresd, amit csinálsz, a másik a türelem. Ha most a kávézómat nézzük, ez egyrészt azt jelenti, hogy minden egyes elkészített kávé ugyanazt a figyelmet kell, hogy kapja, másrészt kávénként kell meghódítani a törzsközönséget, aztán pedig ugyanígy kell „megtartani” ôket. Ez pedig nem megy gyorsan.

Milyen tapasztalatokat szereztél a nyitás óta eltelt másfél évben?

Augusztusban leszünk kétévesek és azt kell mondanom, szépen fejlôdünk. Összenyitottunk két szomszédos üzlethelyiséget és ezzel megduplázódott a hely alapterülete. A vendégtér ezzel pedig ennél is nagyobb arányban nôtt. Jó az irány, de úgy látom, hogy kell még 1-1,5 év ahhoz, hogy kiderüljön, hosszútávon is sikeresen, fenntarthatóan tudunk-e mûködni. Nem arról van szó, hogy jelenleg nem lenne nyereséges a kávézó, hanem az ár-érték arányunkat szeretnénk javítani. Amikor valaki önálló kisvállalkozásba kezd, az elején azzal szembesül, hogy még soha nem dolgozott ilyen sokat, ilyen kevés pénzért.

Az elsô év majd mindenkinek errôl szól, aztán pedig arról, hogy újra megteremtsük a munka- és

magánélet egyensúlyát. Arra törekszünk, hogy ezeket az arányokat optimalizáljuk, aztán úgy készítsünk egy mérleget.

Merre tudtok fejlôdni?

Szerencsére itt még nincs akkora konkurenciaharc, mint akár 400-500 méterrel beljebb, a belvárosban. A közelmúltban léptünk egy nagyot elôre azzal, hogy egy tehetséges barista kollégát találtam magam mellé, akit egy ideje fôállásban tudunk foglalkoztatni.

Az alapterületünket már nem nagyon lehetséges növelni, így elsôsorban a saját folyamataink optimalizálása, ami a továbbiakban elôre tudja vinni a vállalkozást. Egy késôbbi átalakítás során lehetne majd jobban racionalizálni a tereket.

Addig is inkább az eszközparkunk fejlesztése hozhat hatékonyabb munkavégzést.

Gûth E.

28

AUTÓTESZT

A Pappas Autótól ezúttal a márka egyik legfiatalosabb modelljét kaptuk a szokásos autótesztünkre, így egy olyan üzletembert értünk fel a tesztre, aki otthon van a digitális világban. Gilincsek Szabolcs ICT szakértô a MercedesBenz CLA Shooting Brake változatát próbálta ki.

— Shooting Breaknek hívja a Mercedes ezt az autót, és bár az elnevezés a kétajtós kombiszerû sportos autóktól ered, de talán a CLA is megérdemli.

— Mindenképpen, mert már a neve is találóan kifejezi, hogy nem hagyományos autóval van dolgunk. A sportos kombi kifejezés nem is igazán illene rá, hiszen a tetôív, a keret nélküli ablakok, a hosszú orr, a csapott hátfal egészen különleges formát rajzol. Annak ellenére, hogy nem teljesen új ez karosszéria a Mercedesnél, azt figyeltem, hogy a próbaút alatt nagyon sokan utána fordultak.

— Mennyire maradt meg Mercedesnek a CLA? — Ebben nagyon jók a gyár dizájnerei, úgy faragtak ki egy egyedi formát, hogy közben a márkajegyek elsô pillatásra felismerhetôek. Talán ez az egyik olyan modell, amivel nagyot lépett elôre a Mercedes azon az úton, hogy az egészen fiatal réteg rétegek számára is vonzó legyen a márka. Hiszen ha alaposabban megnézzük, akkor egy

Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Gilincsek Szabolcs

4,6 méter hosszú családi kombit csomagoltak nagyon vonzó köntösbe.

— Mennyi veszett el a használati értékbôl az átcsomagolás során?

— Itt valami varázslatra gyanakszom, mert tulajdonképpen semmi fontosat. Ha a csomagteret nézzük, 5 liter híján 500 literes, ez bôségesen elegendô. Az utastérben a hátsó ülések tûnnek szûkebbnek, de ezt csak az igazán magasak érzik, mert a tetôvonal alacsonyabb, mint egy C-osztályos kombinál.

A beltérben talán az egyetlen komoly kompromisszum, hogy a kilátás hátrafelé korlátozott, de a tolatókamerák korában ez már nem kérdés. Ráadásul a CLA egy okosan kitalált tolatókamerát kapott, ami használaton kívül elbújik egy fedél mögött, és csak akkor nyílik ki, ha a váltó hátramenetben van.

A keret nélküli ablakok általában zajosabbak, mint a hagyományos konstrukció, de kipróbáltam a kocsit autópályán is, és nagy sebességnél sem volt hangos, sôt kifejezetten komfortos utazóautó a CLA. A futómû volt a legnagyobb meglepetés, mert a tesztautón nagyon peres, 18 collos kerekek voltak, és arra számítottam, hogy rázni fognak.

Ehhez képest úgy siklott a pécsi utakon, mintha két mérettel kisebb gumik lettek volna alatta. Le a kalappal a futómûtervezôk elôtt.

— A 4Matic összkerékhajtásból mennyit sikerült megtapasztalni?

— Hát, ha bô egy héttel ezelôtt próbáltuk volna a tavaszi hóesésben, akkor biztosan több információt gyûjthettem volna, de így száraz utakon, csak egyegy gyors kanyarban éreztem a vártnál jóval nagyobb tapadást. Az is nagyon tetszett, hogy a fogyasztásmérô sem árulkodott a négy hajtott kerékrôl, a fedélzeti komputer sokezer kilométeres Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

29

AUTÓTESZT

– Mercedes-Benz CLA 200 d 4M Sooting Brake átlaga 5.8 liter volt, ami még kétkerékhajtással is jó érték, fôleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy tesztautóról lévén szó, nem biztos, hogy mindig könnyû lábbal vezették.

— Mennyire fontos önnek a fogyasztás, hiszen a próbaútra egy nagy benzinessel érkezett.

— Valóban egy 2.4 literes, benzines, automataváltós japán limuzinnal járok. Ha közgazdaságilag nézzük, akkor ez nem átgondolt döntés, fôleg úgy, hogy évente 30 000 kilométert vezetek.

De ez számomra egy álomautó volt, így egyelôre élvezem, a nagy motort, és a teljesítményt, azt amit klasszikusan Grand Tourismónak neveznek az autóiparban. Szeretek dinamikusan vezetni,

de inkább a gyors utazást élvezem. Ezt a CLA-t én ugyan a 200 lóerô feletti benzines változatban választanám, de azt is elismerem, hogy ez a konfiguráció is okos választás lehet. A fogyasztásról már beszéltünk, de a menetteljesítmények is meglepôen jók. Érdekes, hogy annyira jól elszigetel a karosszéria a külvilágtól, és annyira simán vált a hétfokozatú automata, hogy meglepôdtem a 9.2 másodperces 100-ra gyorsuláson.

Az utastérben sokkal komótosabbnak tûnt az autó, de a valósában egészen fürge, még ezzel a kisebb dízellel is.

— Informatikai szakértôként hivatalból is ismeri a legfrissebb trendeket, és önmagát is kütyümániásként aposztrofálta amikor találkoztunk. A CLA mennyire jól ellátott az új elektronikus kiegészítôk tekintetében?

— Nyilván a Mercedesnél elérhetô minden, amit ma az autóipar kínál. Ettôl is luxusautógyártók ôk, hiszen nemcsak a kidolgozás, a megjelenés, a felhasznált anyagok minôsége tartozik ide, hanem a szolgáltatások is. Ha a konkrét tesztautó felszereltségérôl beszélünk, az is nagyon korrekt. A telefonommal gyorsan kapcsolódott a fedélzeti rendszer, és azonnal szólt róla a zene, gyorsan azt is megjegyezném, hogy az alap hifirendszer is szépen szól. Vannak az autóban USB csatlakozók, amik nagyon fontosak a töltés miatt, hiszen nem is illik a kocsi eleganciájához, hogy mindenféle elosztókkal csúfítsuk el a belteret. Jól használhatóak a segédberendezések, a holttérfigyelô kétféle színben is jelez, a fékasszisztens megnyugtató, az esô és fényérzékelô pedig ma már kötelezô. A kezelési koncepció is okosan felépített, én hiszek abban, hogy a mérnöki tudás, és tapasztalat nagyon sokat számít egy autó esetében. Az a hihetetlen mennyiségû tudásbázis, ami például a Merce-

desnél összegyûlt a több mint száz év alatt, épp az olyan apróságoknál jelentkezik, amelyek a mindennapi használatot határozzák meg. Mondok egy példát is: a tempomat. Sosem használtam még a Mercedes megoldását, de pillanatok alatt ráéreztem a logikájára, és utána ösztönösen mûködött.

— A Mercedes drága autó, ez él a köztudatban, és ön is így ült be a teszt elején. A CLA-ra is igaz ez?

— Valóban én is így gondoltam, de picit módosítanék a véleményemen a próbaút után. Ha a legkisebb dízel Shooting Break alapárát nézzük, akkor nem olyan magas az ár, és ezt a formát ott is megkapjuk, összkerékhajtással, egy egészen korrekt felszereléssel, valamint a négyéves szervizcsomaggal. Persze, ha elkezdünk feljebb lépni a motorok teljesítményében, és az extrák mennyiségében, akkor egészen megdöbbentô számokat is kaphatunk, de az is tény, hogy ezzel mindenki pontosan az igényeinek megfelelô autót állíthat össze magának, ezt pedig máshol nem nyújtják.

TR A TESZTAUTÓ ADATAI: Lökettérfogat: 2143 cm3 Maximális teljesítmény: 136 LE 3200-4000/min Maximális nyomaték: 300 Nm 1400-3000/min Saját tömeg: 1530 kg Csomagtér: 495 l Maximális sebesség: 212 km/h Gyorsulás 0-100 km/h: 9.2 s Átlagfogyasztás: 5.0 l Alapár (C200 d Shooting Brake): 10 093 540 Ft Fontosabb alapfelszerelések: Integrált Szerviz Csomag, Eco Start-STOP rendszer, ESP, éberségfigyelô, klímaberendezés, guminyomás ellenôrzô, ütközésre figyelmeztetô rendszer, Dynamic Select kapcsoló, elsõ- oldalsó- függöny- és térdlégzsák, Bluetooth telefonkihangosító

30

MUNKAVÉDELMI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

Az emberi élet védelme mindennél fontosabb!

Mind inkább középpontba kerül az emberi élet védelme a munkahelyeken.

Ma már külön világnapja is van a munkavédelemnek.

Ilyenkor rendszeresen napirendre kerülnek a gondok, s rendre kiderül, hogy minden probléma gyökere abból fakad, sokan a munkavédelemre, mint szükséges rosszra tekintenek. Sok munkahelyen hiába biztosítják a védôeszközöket, a dolgozók nem mindig használják azokat. Baj esetén az adott cég vezetôjét marasztalják el. Persze vannak olyan helyzetek is, amikor a munkavállaló adott munka elvégzését, mert úgy látja, védôeszközök nélkül nem lesz biztonságban, vagy egészségkárosodást szenvedhet.

Ma már minden egyes cégnek kockázatelemzéssel kell rendelkeznie, amit a munkavédelmi tanácsadó készít el, s ez alapján vásárolják meg a felírt védôeszközöket. Azonban a beszerzésekor elsôdleges szempontnak kell lennie, hogy a minden dolgozót érintô védelem elsôbbséget élvez az egyénivel szemben, olyan rendszereket, technológiákat kell alkalmazni, amelyek esetében nincs szükség egyéni védôeszközökre. Azon üzemekbe, ahol a termelés során veszélyes gázok, gôzök keletkeznek egyéni légzôszervet védô készülékek helyett, gazdaságosabb elszívó berendezést telepíteni.

Azonban van, amikor az egyéni védôeszközök beszerzésére van csak mód, vagy elegendô azok megléte is.

Ilyen az építkezéseken alkalmazott védô sisak, ami elsôsorban a mechanikai hatások ellen – szabadon esô tárgyak, álló vagy mozgó tárgyba való ütközés – véd, s ami illeszkedik viselôje fejméretéhez. Az arc, és szemvédôk, amelyeknek fô feladata a dolgozó ezen testrészeit fenyegetô veszélyek és ártalmak megakadályozása, vagy csök-

kentése például láng és ívhegesztéskor, flexeléskor, vagy különbözô nagyságú anyagrészecskék becsapódása, optikai sugárzások, cseppek és fémkifröccsenés ellen.

A zajos munkahelyeken alkalmazott hallásvédô eszközök – füldugó, fültok – esetében fontos, a veszélyt jelzô figyelmeztetô hangjelzések még hallhatóak legyenek.

A védôruházatnak, amelynek része a kesztyû és lábbeli is, komplex védelmet kell nyújtania, védeni kell viselôjét a mechanikai ártalomtól ugyanúgy, mint a hô, a sugárzás, a víz, a vegyszerek, a fertôzô anyagok káros hatásaitól. A lábbelinek elsôsorban az ütés, zúzódás, szúrás, az elcsúszás, a szélsôséges hô- és a vegyi hatások, az áramütés, valamint a sztatikus feltöltôdés ellen kell megvédeni viselôjét.

Cégünk a munkavédelem, tûzvédelem és környezetvédelem területén nyújt szolgáltatást ügyfelei részére és a továbbiakban biztosítja, hogy az Ön vállalkozása ezeken a területeken megfeleljen a jogszabályi elôírásoknak. Több éves szakmai tapasztalatunk révén Önnek is megtaláljuk azokat a költséghatékony megoldásokat, amelyekkel nemcsak a bírságokat kerülheti el, hanem vállalkozása a munkavédelem, tûzvédelem és környezetvédelem területén egy átláthatóbb és egységesebb rendszert képezhet, ennek köszönhetôen idôt és energiát takaríthat meg, amit cége hatékonyságának a növelésére fordíthat.

MT-PROFI Munka- és Tûzvédelmi Szolgáltató Kft. 7700 Mohács, Ete János u. 6., 3/20 Tel:. 06-20-383-1090 Email: mullerjozsef@t-online.hu Web: www.munkatuzvedelem.hu

Dél-Dunántúli Gazdaság

MUNKAVÉDELMI MELLÉKLET

Havonta 6 ember hal meg munkahelyi balesetben. Pedig megelôzhetô lenne! Április 28. Munkavédelmi világnap Minden év április 28-án emlékezünk azokra az áldozatokra, akik munkavégzés közben veszítették életüket. Sajnálatos tény, hogy hazánkban, a tavalyi évben 80 embert ért halálos kimenetelû munkabaleset. Egy 2016-os hivatalos kimutatás rávilágít arra, hogy a halálos balesetek nagy része a kis cégeknél (1-9 fôs) történik, és a magasból történô leesés miatt következik be. Különösen érintett szektor az építôipar.

Milyen okok állnak a halálos balesetek mögött?

• Általános probléma, hogy a leesés elleni védelmet szükséges rossznak ítélik a cégvezetôk.

• Sajnálják rá a pénzt, tehát felesleges kiadásnak tekintik, nem életvédelmi eszköznek.

• További nehézség a nem megfelelô védoeszközök kiválasztása.

• A dolgozókat nem tanítják meg készség szinten használni az esetlegesen meglévô védôeszközöket.

Hogyan elôzhetôk meg a balesetek?

Bogos Csaba zuhanásbiztonsági specialista, a GAZEK Safety Expert tulajdonosa szerint komoly szemléletváltásra van szükség az életvédelemmel kapcsolatosan. — „Sajnos sok az ellentmondás mind a munkaadói mind a munkavállaló oldalon.

A munkaadók szükséges rossznak, „sokba fájó” költségnek tekintik a munkavédelmet. A dolgozók ugyanakkor pedig úgy érzik, a védôeszközök akadályozzák a kényelmes munkavégzést. Mindkét félnek szüksége van szemléletváltozásra. Ezért is hoztuk létre az Elsô Nemzeti Zuhanásbiztonsági Akadémiát, melynek keretén belül biztosítjuk a megfelelô tájékoztatást, terepgyakorlatot, elméleti és gyakorlati képzést és a hétköznapokban használható tudást.” – nyilatkozta a szakember.

Miért érdemes a GAZEK szakértelmére hallgatni?

1. Országos szinten egyedülálló szakmai képzésekkel támogatjuk partnereinket.

2. Naprakész tudással, és gyakorlatorientált szaktanácsadással segítünk kiválasztani a megfelelô védôeszközöket.

3. Díjmentes idôszaki felülvizsgálatot biztosítunk a GAZEK zuhanásbiztonsági rendszerekre.

Egyéni, személyre szabott és munkaterületnek megfelelô védôeszközökkel sikeresen megelôzhetôk a munkahelyi balesetek. Ehhez arra van szükség, hogy az érintett cégvezetôk, munkavédelmi tanácsadók, szolgáltatók tájékozódjanak, informálódjanak és bôvítsék ismereteiket. Hiszen komoly felelôsség terheli ôket a bekövetkezett munkabalesetekkel kapcsolatban, ami nem utolsó sorban súlyos anyagi és erkölcsi veszteséggel is jár.

Bôvebb információt, szakmai magazint, videót itt találhat: www. zuhanasbiztonsag.hu

31

32

MUNKAVÉDELMI MELLÉKLET

Dél-Dunántúli Gazdaság

BEMUTATKOZÓ ünk!

Tisztelt leendô partner

yok. lmi Kft. tulajdonosa vag hagyártó és Munkavéde nénk aru nk nte Mu szö kö lex en mp ves Ko szí rix t s, a Ta tük érdeklôdésé tet kel fel n ibe Nevem Korosecz Tamá ny en am cégbemutatónkat és Kérem tekintse át rövid Partnerünkként.

Cégünk 2002 óta foglalkozik munkavédelmi eszközök forgalmazásával és immár nyolcadik éve saját varrodánkban állítunk elô munka- és védôruházatot saját bolti, nagy felhasználói illetve viszonteladói partnerhálózatunknak.

Fô profilunk egyik szegmense a munka- és védôruházat gyártás. A térség egyik meghatározó gyártójaként beszállítói vagyunk többek között fémipari, építôipari, élelmiszeripari, cégeknek, önkormányzatoknak valamint gyártunk viszonteladók részére is.

Bármely színû és anyagösszetételû szövetbôl gyártunk mellyel egyedivé teheti cége megjelenését. A termékeket feliratozzuk, hímezzük igény szerint.

Savvédô és lángálló ruházatunk saját EK tanúsítvánnyal rendelkezik.

Gyártunk még hotelek, kempingek részére egyszerûbb de jó minôségû anyagokból paplanokat, huzatokat és teljes szállodatextíliát.

A 2016-os évben gyártott darabszámunk meghaladta a 30 ezret.

Másik fô profilunk a munkavédelmi eszközök kis- és nagykereskedelme. Minden, általunk forgalmazott termék rendelkezik minôségi tanúsítvánnyal melyet vásárláskor igény szerint csatolunk.

A világ vezetô eszközgyártóinak (3M, Uvex, SupAir, S.W.A.T, Coverguard, Panda, stb.) termékeit forgalmazzuk.

Tapasztalt kollégáink bármely kérdésben szívesen állnak rendelkezésükre, szívesen nyújtunk segítséget egy-egy munkaterületen használatos védôeszköz tekintetében is.

Folyamatos akciókkal, engedményekkel, kedvezô kondíciókkal próbáljuk meglévô és leendô Partnereinket kiszolgálni.

Köszönöm figyelmét. Az alábbi elérhetôségeinken keressen, hogy segíthessünk. Üdvözlettel:

zes dolgozója nevében A Tarix Komplex Kft. öss onos Korosecz Tamás tulajd Elérhetôségeink: munkaruhagyar.hu Kft. facebook: Tarix Komplex Légszeszgyár utca 22.

Szaküzlet: 7630 Pécs, m tarixkomplex@gmail.co 626, 20/405-1288 72/510-335, 20/521-3 , 63 6-3 /23 72 : fax l:./ Te