Page 1

SZAZSZORSZEP JAPAI\ VERSEK 1,\*(,},L

t:U7)

o-

p3


EÉ 0l v = ü*fE{ #TnFfu

(1

-

7). E +

Utcffi) ü*

ő

É@-t+). F

E ffirtn+Os-2 1), Rlr,+WQz-28).

,B!EiffiH(29-35), ÉHxtü(36- 42,49). F H?li4J(+s, 44), 56). ÉffitrÉf,<(57-63),iFF l íffi (64-70), ffi^ffiÁ(

4ő, 7

tJl

I-7

a

E*@l

-

8),

A verseket fordítottak és az esszéket írták:

Morisita Jorika (1-7), Tamori Haruka (8-14), Harada Wakako (15-21), Izumi Maszaki (22-28), Oncsi Micsiha (29-35), Cuda Mari (36-42, 49), Szanada Juri (43, 44), Jamagucsi Haruna (47-56), Endó Ajame (57-63), Szegucsi Csiaki (64-70), Umemoto Takehiro (45,7I-78), Inamura Miszaki (79-85), Nakano Ajaka (86-92), Kidono Csiszako (46, 93-100)

)/' . -f, =ü'r*?.7 y7 ' **7lV, 4 AY . 7-^ra*. 7 i^ l) 7*y l,Yfi"

-É-Éffil-óRt#,h:F^i

4

7, rír 4

.

A fordításban segítettek: Dominka Ede, Kovács Attila, Szalay Péter, Imri Lászlő Adrián rt,őtc|Fffi,:

íjl&íÉ+,E+i* őÉ, trETEr[+,

#TJtlFin

A kérty ákat készítették:Kidono Csiszako, Tamori Haruka, Harada Wakako, Morisita Jorika

7v ) =-'

bY

R{Y)IE -r"*&frffiH : FEílí'ÉÉ.

A projektet vezették és a kötetet szerkesztették: Nakano Ajaka, Izumi Maszaki

#rr\47^l-:#TltlFi[ A borítót illusztrálta: Morisita Jorika W-^lt7

:

E^HE

Lektorálta: Okamoto Mari


Előszó Mar hallottatok a Hjakunin-issu

(É-Á-É) -ról?

F,z egy száz

verset tartalmaző kötet, illetve játék, melyet szinte minden japán ismer gyerekkora óta. Szívesen emlékezünk például arra, hogy az újévkora rokonok, unokatestvérek összejöttek és együtt játszottunk a verses kártyákkal; vagy arIa, hogy a téli szünetbenházi feladatként fejből meg kellett tanulnunk belőle ötven, vagy akén mind a száz verset, majd a hideg iskolai tornateremben mindannyian hevesen versenyeztünk azzal, hogy ki nyeri a legtöbb kártyát. Minden gyereknek van egy par kedvenc verse, melyet ha elkezdenek felolvasni, néhany szőtag hallatára rögtön megtalálja a megfelelő kártyát. A versek régi időkből szátmaznak: Nara- ill. Heian-kortól Kamakura- korszakig; a szerzői pedig a császároktól kezdve császárnők, az udvari elit, papok, katonák és akár szegény parasztok rétegéig terjednek. A versek gyakran a férft és a nő közötti titkos és fajdalmas szerelemről szólnak, de vannak olyanok is, melyek a négy évszak gyönyörűségeit vagy az emberek életénekviszontagságait fejezik ki, Amikor játszottunk mint gyerek, ugyan nem értettük meg igazán ezeket a verseket, de most a magyar szakos egyetemisták újra nekifogtak, hogy lefordítsak őket magyarra, és bemutassák e tarka versgyűjtemény világát a japánul tanuló és a japán kultúra irant érdeklődő magyaroknak. TizewÉgy magyar szakos japán egyetemista vett részt a Hj akunin-issu fordítási proj ektj én, és me gp rőbálták a hagy ományos 5 7-5-]-7 szótagos versformában lefordítani a verseket. A fordításhoz még az igazi kártyakészletet is elkészítettük, hogy a versekkel megismerkedő magyarok is tudjanak jéftszani vele. Igaz, nem volt könnyű munka a számunkra is idegen középkori japán nyelvet a szintén idegen magyaría áttenni, de mindannyian nagyon igyekeztünk, néhány magyar diák pedig velük együtt dolgozott és nagyon szívesen segítettek nekünk. Ez a versgyűjtemény, illetve a hozzá kapcsolódó kártyajáték és annak hagyománya a gazdag középkori japán kultúrába nyújt betekintést, melyet a mai napig gondosan őrzink Japánban. Reméljük tehát, hogy e kötet segíteni fog azoknak a magyaíoknak, akik a japan kulturával kívánnak megismerkedni.

okamoto Mari


Tartalom

l.

rész

Száz vers

ll.

rész

A Hjakunin issuróI

A Hjakunin issu szabáIyai

(Morisita Jorika)

A természet szépségei(iÉfrJEt,E)

(lnamura Miszaki)

öItozet, étkezésés lakóhely

(^H,íi) (Endó

Ajame)

Egy arisztokrata napja (Hogyan toltott el egy napot?) (Izumi Maszak|) Hogyan szeretik egymást?

(Nakano Ajaka)

Mangák a Hjakunin issuról

(Szegucsi Csiaki)

Ki rá nd u lás

Arasijamába

n

Napló az arasijamai kirándulásróI

(Umemoto Takehiro)

(Oncsi Micsiha)

Melléklet: A magyar szakosok által tervezett Hjakunin isuu kártyák


Száz

vers tr^-É-H.

1 t*aEO á\L)IiaÉ,O L*tbrba} #ár*+í* El=aatv=-> x xE 2 6Eá( H*í:Itbv áfula *Tí(,s, x0)6FilJ ++íftXE s b, LLtitú) l]JHaEa Lt:|)Ea {.chrt:hru&.t ULL) á,tia{,, ffi^^íL 4 E+a)Hí= ; bfrTa-*Llt árüa Étaf=h,ial: glxB4t,),>,> il_]jz#^ 5 trÜí: fit*EA -hlt F$(ffia ÉFF!< L*? í,(ítá\á L á 1Ért^* 6 ár é é á'o iÉóiÉl: íj < ffio) ÉZtfl.t:ulf, TE?Eíf l=It 6 +ífiEX++ 1 xalH. ,s. t] é üaJ.JrLIt. ÉE/J =Ea í- L\T L,H átt, [FI.í*.í+I#E 8 +iárÉÉállat=)a* Uh\?liL, Éáa6ü& Eí*,*Ém ^ítL\,s./jtJ 9 itatrIi ffiL)t=ttu) /; Ltí:iLl= li,hrqÉí:,s,ó /Járó Ltí: 4tsí4ttrl 10 -tl\t=a> ft<L,)É L ElrL<ít *nó+,fE,r&tf ÉrEo)ffi í+iL 11 fnEo'H /\+Eá\íf r É#H&t&z\í=ít?íf& b>*ac LJ,si*a =#E ,íÉEiEEe 12 ót:ia. EOffiLl.Eá p^É&t;k Z*,O* Llf L& &"óü

13 14 15 16 11

=(lftaíD We,,)#c a*tea)| t?c+,L)< iHH&áL)|t6 raBhrsft ttrFo LO;id t;t |4 --aÉrb At- ÉLtt?hI=L *,f;,e /; ( t'pIlHÉ^H Eár/:ó ÉO)Síí=H(É*?ü ftát*#l= Eít.S.L)cc ft+xE nbBlt]L t\/Jíf,Oüo úáí=155.5*ct L*á,lf, +'ÉtJ-{,, 6íttp,si6 +F.ítt,áá.f ÉEnltt ál,c ( *ttea)r zK( (,ó&ít

+ffr=íi+ É,F*+Hf;H

18 ltafr-a Éí:&6iÉ eóé^{! FoELlE6 < b{,, #IHEí.ljBEtr ^ó& 19 *É;Éár/:EáHo) ,S. LOFel t Éítr=aÉ,tiÉt ( & L {! lF* 20 b$aJfuÉált/:lH D FÉjÉ/;Htc < t<t Éít{,,&?,E,S.2EÉ*F,E

21 q_üL U\L}.Lífá. í= f*E a aEEaFt 4+trL\tt? h,6 *,[titÉm 22 pí ( á. bl-- 41a6116, LIt. *LIt. {,,^üJEtá H,& L\,s. ü xEH# 23 Fa+fuIt íaI=Nh-? ?ELúrv +iáráL},Lca> íi{í:ítóbtaE E uJ

+fio*l:*í: 25 al=víjítíf,)éW.IJJO éiaá,:'!, < e Ltár/j ^í=fnbtLT 26 4,Éü il,+OfiI*ld,L,óBíf +(,tL,t=,Lla a+rb*t/:/;ü 21 a \OIF. béTjfr.6ó ,t;FI Ul:F.á L (á' ff Lá'ó ',r{,' 24

=at=Ltí* H+ L

L,

L)

&>nt +lfiilJ

ftr#.ofrfr

^)If É^

=*á^tr É,í=^

+ífi=*+fi


28 ilJEí* *tÉrLé*é |f ő h,tvu\&,Baíd 29 ,L,,btI= +frbísip+F bú*, +nffia^o;"dHt, íjtttí*-ti6 áHait 30 EBEo ctlt;<R"zL HtLeU piftIth\L) aÉ+.,oÉfiU 31 Hf;lí,2 ü aEEaF L, R,őátt: ÉEíO)EI:íl#tLőEÉ 32 üJIlí: EOh\Itt=6 Lá§,2a.tt ffi,tlLóa&b ír*áL)üu) 33 Ll.Éá.f:0) fEaEfté 6O>nt= LilL,/; < ft,a"Ht6bc,*' l.J

;lF.HTHf;H r.L'trTfiáE,|E

ílt -J- -J-

É-|#.

rl)\ -7

íEtEFU

6É5tát ftÉEF|]

34 -,aÉ.th,L *|ő^t:ttö ÉTta+^dÉ0)ts-fj.b/; ( í= ffi,HruEl 35 Áí*utÉ,L,*,fnBf fiiEtlí* ft,tÉa /^I=EUftő |rlRZ. 36 H_a&n tíjHáát b EEüe\őt ,ÉlHi*Éa FíÉóBü ='aLtj'lí31 Éffit= JELopíá t< fr*OEtrIt :,c&bá Lü'"ua Et'ffi L) úő xE+f;H .h_ 38 ÉBó ő qtffEltd v < *,&>6h,6 =U,( ^afrO,HL 39 iL*+_a l]tEíú)fr*lHE§ifu e ó* |) T6 t'á, Áú)fi L É Ta#,+ 40 E§if,L&" Él:Hl=ItL) +#ffi thf,B,S.L ^OFÉ,S.t-c 41 ffí(§, #,hreít*/iá'?árffít it,I-ftL) ,BüiróLá' ít-É,_H. ^*gtlt;? 42 1*|) * ti h\t=a*I=+út L íe LJ cc *.at{t},ü ;É- é t] & ít zt+fr 'É,lH 43 bUF.Ta í*,atbl= < B ,sif,tíf, ÉIÍ+ht,Eí*§ ít tJ tE+frfiE+íÉ. 44 É5.+ú)frEzT L/J<ít +,?E +frfiE#,B Eó-§,"*t ^tLett 45 brl*tlL t, Lt,s,d*^ít ,BíízT Ha;f:jBl: /JtJ&b^áát/; -E#í,HA 46 ÉÉoFti;É,őfr^ h,tJtíÉ7í:(lt,*nir&t *o)Éát/; E}ilffiiT,ts 41 /\ÉÉvIl*LőIaa ffi L * í: - ? F.zta í^ít*í= lf tJ HE,tÉm ^ 48 E&Llt=8+ Éa2iÉO&OtLaa* <t:ItT+ht ,Bj.;4h,f; ,,Htrz J_

a.-

1l

=É rflJ

í..,

49

50 51 52 53 54 55 56

'Étof= ( ,Xa 1F.IiI#Z Eít'H 7c: tht , ?Ea Eárl:ó ÉLáló§tJt fté.^' E(tár/;&.ELt,&bóát/; á,( &íjí=z{!ítL\jiáo é tt,H é Ldtlt D/J ffilo őEUt EEüaefuÉ < 6őLOL,É, *EL) fJárB /Jít,l,Ró t* Hf;íd bl-th..t; ÉÉp:(_),LL)aJő&.a> BÁ< ő* Ltátí=á.Lt t, a>Lö\I*Lő )otrvC,a T:f,-áTí* át/:IttLIt tfj.áált|)CI fr&dát/; ÉO)Éít í,E.zT^L< fe|)uatLE &-<rft,tlr /Jlírfi-zíttL ó6§6t. _aÉ.aEbo),BLI.Hl= +Lt&t=LlO ɧ.s*,á§/; aJ-h\* +, L)

^+trÉEH ffilH#+ ffilFFfrHFH ffiJHÉ,í=HEH

Ex{+Éf,ffiE .í#H=a&

^ínÉA,íí

ffi,R.rt*t]


ilHTíEvl hllhrclfll*c \,iÉO(pL-J 8?++líE Yq=._9B7* ?síé?f HíHHfiHíHí# 8''|#flEt1 .}il'lÉ7lQ +UFlC0'l +?--Cl==lE Flr,? YY,EgYE 9?l)H,í.2g +:lÉ(,rngYoE l*Hflz=H f+(rs flÉífl 8v:1=lt a 4W9E flq9+)i "OC+OE ilHTíMH

H Y9+Y,#rqL Eíü{H,ltJH+,

HÉHgYYH9=#Híí

HtlH'H

HY+s.l,Tí

v|EHí#

h1-1(l

?UEáZg

]í;h

@{É+aJ:/ Flr4Qr?q +:l\clgc+Hh

,E}=4W fli{l

>1+1l (0##

98

18

t8 Z8

éF??Él tB

é?üít,tt Q?.?

08

i+l*i(,$lr? Oá9? l*1 ííL\ZWaÉ).O.?r/:tlEí[,* 6L +V:JCOBE. 4qP"*E4>r1 :lH>Hh (,H+'9Trg H*íVíBL ,YE} ?.?Fl* >vC+ CDll(+! 9 9x7+=l# í?,*íl+Ev! LL =té í+ (O=lycliO F|4íl)H8EíÉí(,E* 9L PíHC+!'Y.ríÉ:tgÉ 1+ f rl ffi 9L Ír

Q 8r1+Y* (01|?

HíÉÉ{4|ÉI! &CO+YalY*

gaEV*+l$

y"Tg*ty| ++*

Elt*EV*Y H*i*H üHTíMa9

Htl*= +|Mítl Eí

HLrilFlY H*E*

É{gEV*#+*

fl.eRYYH+ EM*QH

=1+í-|E

l:tg ?Elq++t

Ell!,V1+lEl 'l Eqm

CO+r-F|+Y

gflhyclQ

VL

Qfl ? E+ "í=l=l É(rÉ+? (l ft=|+X ^T.+(OTH arÉH u U++=+Uet (rF*c}X{lr? fl 'z9 C)!!@1yV=l 1 J--lE ZL Yd.}]Eír* =t"*2+COIE >1+9 ?g #E!*(,EEJ "El1+* 6 LL 1+É6CDY,* 3 El+ l*cr1 "fltN.?r9fl >frC+T+P :li 1E* 0L hllhtlU CDl(cOEeH El.fl#Ili COYCOÉ= >Vlg 69 qJ.?9 ?:t,!' 89 >

llxVá@*4l Bv9.{1V Sl:,?rífl :l:tfrl*

U+l1*l,}:* q=l=l).fl.í)rV:lU** 9!lh.?"Pl*á

CO

IC)+

L9

1fl?Y9l+:ltíEl hí?! "Y*rF .,E4UE|E =l+1E+ 99 u+l1#l,}: * Qllg ) :l# +W2 E :t":lF* 8 * El "oclífEl 99 E :lZ?JZqli rl F llíO9íÉ+l?.ElrÉ V9

VilS*C' IJEU g=lqUfl 9 f+r?*''l f'-9r1

)?fl).ÉY &h,VYli *f.lZWOB:./rlEl

X * 9 OFlffi

CDg+#=l

f

'+

? 9 r9Fl

4,49wa|z :lET._g+l

HÉYtr*É| +}tylt]S)írll

tJ{H,*# T.I=)=Y il+

^T.*E\/

FlEfr(rH

>CS

=

+ál

09 Z9

COn*COév (r\,''l:l\1 t9 rFTíY 09

49+(r)( "í.Q+í/,_9.:/* Fl1++lB

COHCOC\

)11

fl.qlÉ+g (r}É):Ytr/.í)+lEf ? &WlE!l4 }fl?É+ 69 rnS9 89 9éfl*1+ +Yí })r1 (f L9

ll,VJ

CO+É} ,l :I1+EíJE

.Fl+lVlEí Éí+*@flr'] 71+z+l H )o*

=lÉ8rV4

+

11

)


86 87 88 89 90

Eít&< F<5lt+há ,Bítíóá,;Éáría/Jó íiátiFá,á

ffit1,*Éfr

ffiÉ,tÉfr tfffio ffidtíjlt&b táo*E #itro6ő t^orarL ÉHFl[HE|] *tiÉ;Io)ÉO>á,,L)tao UL erDA Htc ( t({P #lct=ó^á = Eo?É&í#,Ztettífizta tahr Blíd E .Sió - L,a ebL) Ltt 6 ít+Ér*F,E .Eüíf{l/; hLHob*o iÉfjl: L UafuI*tUatLL Éítá\ítaf EtHFlt]H^+fr

91 ár§L)t

té<\5ffi&.a é{,,t4I,- 4ilj,,7-

ü.Lv)h,t,*aö

92 ftár+Élt LltLtí:F.zaJ i+adD h,tl( *óá L ^=?UbtJ 93 ÉO+l* Hí=t,á§t,/; á§ÉjÉCbtot,s\tJa ffrfá.áut, 94 a*ÉWa üOílEt é &Fíf ( ÉtrEtl* < *.j)t&L) 95 íjít|t/J( ) *ÉoEl: íjííj.7tt/;fl;7trfi:ft!í- E*óO+H 96

TÉ é

?5.

-IflOÉO E/a

91 _tbÁá t:í*0))Ha

,"

T

,S, tJ 11 <

+,OÉ. +thrafiv) I!

14< iP+,

v)

vEa 9*,-hrtv2o

'te.§t: a+?€?H.a LőLfiL)ftő 98 ,n?tc /jl?atJll|la ,E.tLlt 99 t b6,tt( ÉtE},rDeE +hBÁ,eá ^Lt ^t,lEóL 100 tr,Fít5 ÉÉ+TüffiOLO;ií-L fJ.le&;t,,)űrő Éfev)|tL)

ík#.fE^ k^ H - *fiH;Hilln

ffiÉE.^H EÉ#XE{rr

Éí]^,íHir#,n

^ÉHí^&^ H tE+f;nEft* 1É.-ftx.lw

íh+lrIH llFíHl]H


ll rĂŠSZ SzĂĄz vers


fi: ffi*§üfi il 4kÉ

;{

i

tH

Aki no ta no #}t

fu+r&,D{D3q f,t, ltrTffi ffi -}bfr}q a}7+

kari ho no iho no

Toma o arami

Vaga koromode va Cuj u ni nurecucu

Kunyhóban fekszem

Ősszel a rizsfold mellett; Fedelérol hull Be a

haj

nali harmat,

S nedvesíti ujjamat. 1.

Tendzsi császár (626-671)

668-ban lépett trónra. lgazábol az nem biztos, hogy kiírta ezt a verset, így 'Jomibito sirazunak", azaz név-telen szerzónek szokták tekinteni. Lehet, hogy egy fóIdműves írt arról, hogy mennyire kínlódott a mezei mukával.


Haru szugite

fr H6 TF*ilts

Nacuki ni kerasi

l:#

i(ffJ,

sirotae no

)TtDí-i{ffi ffi-$,bffi RUX

koromo hoszucsó

ütr

Ama no kagujama Elmult a tavasz,

Végre eljott már a nyár,

A Kagu-Jama Teteje pedig fehér, Mintha csak kendo fedné, 2. Dzsitó

császárn

(645-702)

Tendzsi császár |ánya. A Kagu-jama (a jama hegyet jelent) Jamatóban, azaz a mai Nara megyében levo három hegynek az egyike. Bár nem olyan magasak ezek a hegyek (mindegyik alacsonyabb, mint 200 méter), gazdag a hozzájuk

füz

d

legendavilág.

Ama no kagujama (Kinki Csugoku sinrin kanrikjoku)


Asibiki no

Lh

t/r

t-

/s *t ' ,J-

LS; trüL,, PJ,Hil ffif,}*

ü*t ü} ,ffi ,n ,{: L

{rffi

ffi,& fu

#]

Jamadori no o no

sidario no tfr

Naganagasi jo o

Á ffi

Hitori kamonen

#

E

Mint a rézfácán

Lelógó pompás farka,

Hosszű éjszaka, Amit egyedül toltok

Éna kedvesem nélkül. 3. Kakinomoto no Hitomaro (660-720)

Mivel nagyon ügyes versíró volt, un."kaszennek"(Sí{ü), azaz "szent kolt nek" nevezettek egyike. A hím rézfácán farka a n stényéhezképest sokkal hosszabb, A 125 cmt is elérheti, mikozben a nostényécsak 65 cm.

Jamadori httg//h

u

ku m

u

su me. co m/ja p/005_a kita, htm


H, *

i

tJ

tJÉÉt

Tago no ura ni ffi

ucsi idete mireba

ü)

sirotae no

+

í*,HF}T.iffiü ffiffiü}Ti;.il ry i: F, #

,f,tÁ

n)f

Fudzsi no takane

ni

Juki va furicucu Tago no ura, Ahonnan a Fudzsi-hegy Hólepte csucsa Látszik; teljesen feh ér,

S a hó egyre csak huIlik. 4. Jamabe no Akihito (8. század)

Tago no ura a Sizuoka megyei Jura városban levo tengerpart, ahonnan jól lehet látni a Fudzsi-hegyet. Manapság is híres ez a kitűno látványt kínáló heIy. A ,,shirotae no" eredetileg fehér ruhát jelent, de itt csupán a fehér színre utal; ugyanakkor ez a juki (hó) szó el tt díszítjelzoként is szerepel,

Fudzsi-hegy http://u al ar chiv

pload.wikimed el3l

3e 20 1 21

i

l

ia. 1

o.rg/wikiped ialj 1 B39 1 7 |MtF uJ

25

FujiCity jpg


,Éq* FI ,{fi ffil #i ffi $*{ {ffi í# H-* ffi ,Fr :í# Ltr#]5} íL tr É[f J

fi

+-

Okujama

ni

Momidzsi fumivake Naku sika no

koe kiku tokizo Aki va kanasiki Magányos hegyen

Színes hulló IevéI kozt Sírva megy egy óz. Biztos a párját hívja, Érzern,Szomoru aZ ósZ. 5. Szarumaru Taifu (6.század)

A szerzó az egyik "szent kolt ként" ismert Szarumaru Taifu, de nem biztos, hogy létezó személy volt.


Kaszaszagl no

Éffi ffi*Étf t*i,á ,ffi H ffi., ffi" tt f,l, fi líf

lt# /a rJ

l,:

vataszeru hasi

ftE

ni

oku simo no

ű1

* f{tJ

Á ::5

r;J

#

siroki o mireba Jozo fukeni keru

ffi

A szürke gémek száI lnak hidat alkotva,

MeIy fehér, mintha

Dér rakódott volna rá.

Rám koszont a pirkadat 6. Otomo no Jakamocsi (718-785)

A híd, amir l ebben a versben írt, a Tejut legendájában jelenik meg . Az ókinai legendában a szürke

gémek áthidalják a Tejutat, vagy is az ókínai Iegendában a mennyei folyót a szerelmesek kedvéért, akik annak két partján elválva várják, hogy találkozzanak.

ootomo no Jakamocsi wikipedia


Ama no hara Furiszake mireba

frffi#ryfi -rf} H #) =Á=

Lü/slfH* [l ,n ;it frl ttf,ffi

,H

Kaszuga naru fS {+

Mikasa no jama

ni

ldesi cuki kamo

Fenséges az ég, Fenn ugy világít a Hold, Falum folott rég, Mikasza-hegyen volt

Csak pont ugyanilyen szép. 7.

Abe no Nakamaro Fa1-770)

A szerz Abe no Nakamaro, akit

16 évesen küldtek

el Kínába tanulni. Nagyon vágyotthaza és meg is próbált hazamenni, de a viharos tenger megakadályozta a ebben, és végul élete végéigKínában maradt. A vers visszafogottan fejezi ki a honvágyat a Hold gyonyorűségével,ami tovább fokozza a kolto tragikus sorsát.


Vaga iova

É*T Á * L ű} t} $*

SrF

i L\E{nffi# süffi /; L fu ltftriF ryÉffi ili

Mijako no tacumi

sikazo szumu Joo Udzsi-jama to Hitova jun ari

Vígan élek a várostól délkeletre

kis házikomban. Hadd mondj ák, hogy azért, mer1 Utálom a világot. 8. Kiszen Hósi (8-9. század)

A kolt a Kiotól várostóI dél-keIetre emelked Udzsi-

hegyen, magányos, nyugalmas életet él, az emberekt l és a város zalátol megszabadulva. ,Jo o Udzsijama to" kifejezésnek két jelentése van; az egyik az, hogy,,engem Udzsi-hegynek neveznek" (Ét)6'ilJ&), a másik pedig az, hogy ,,elkeruli a világi gondokat" (jo o usi ÉaEL).

Ef:1! hirrrd

rj

ga

t4

E|6

trl


Hana no iro va

t]ffi * L\ D tU Éi#ft;.G} lJ. óÉ,){JÉ, ,É.:bryl*ry t's

L ;h {l t

* Ir

rJ,. B-l-

ucuri ni kerina

ltadzurani

Vagami joni furu Nagame szesima ni

tt_

Hosszű esótól

,

A cseresznye virága színétvesztette. Szerelmes gondjaimtól En is megoregedtem. 9. Ono no Komacsi (9. század|

A szerz Ono no Komacsi. Nem tudható pontosan, hol és mikor szuletett. ArróI híres viszont, hogy gyonyor volt, amihez sok legenda fűz dik.

n

A versének két jelentése van. Egyik jelentése, hogy a tavaszi hosszu es alatt a cseresznyvirá gok teljesen megfakultak. Másik jelentése, pedig az hogy megoregedett, amíg szerelmi gondok kínozták. "Furu" jelentése: 1. (az es ) esik, 2. (az id ) mulik "Nagame" jelentése: 1. a tavaszi hosszu esó,2. mereng


Koreja kono

b

fiíJ

E|J

(:

fT

-htfufu ffitil{ltÉtffi

ű)bttb:JL ü fi ffid} *

TJ

Jukumo kaerumo

vakarete va

siru mo siranu mo ós zaka no szeki Ó, ez a híres

oszakai vámh atár, HoI ismerosok,

Idegenek e9yaránt Találko znak, elvál nak. í 0. Szemimaru

A szerz r l alig találunk adatokat. Valószín leg

vak lantos volt, és a biwa nev régi japán lanton játszott, illetve verseket mondott.

"Ószaka no szeki", vagy is az szakai vám, mely a keletre utazok számára az els utba es határ volt. Ez a vers tobb ellentétes szót használ . "1t( (megy)" és ",)fr (visszaj ]])", "filólismer)" és "t[B &b(nem ismer)", "EltL (elválnak)" és "Éiltalálkoznak)".


ftr ffi

vatano hara Jaszosima kakete

*,;

ÁÁ8/tft 0} ll ffi i"tr} #íltTffi,ffi# ffü*H}frl lí&tíH .,L T

Kogi idento ffi

Hitoni va cugejo

Amano curi bune Ó mondd meg, hajó,

A kedvesemnek, Hogy eIindultam messze

A fóvárostól, tenger VáIaszt el szigetemtol. 11. Ono no Takamura (802-852)

A kínai delegációba nevezték ki, de megtagadta a rész-

véteIt. Emiatt a Japán tengeren lev Oki szigetre száműzték. Ezt a verset akkor írta, amikor elindult a szigetre. A tenger leírásával a szomorúság és elhagyatottság mellett a fóvárosban hagyott kedveséhezfuzódó eros érzeImet is kifejezi.


Amacukaze

Lk

$S

L ü}

{-" H

}: }t\

D

ffiDx. BiÉ, & ü ,rfl {.j

',iff

L-E &}E

fu

Kumo no kajoidzsi Fuki todzsijo í,H

lt ffi

Otome no szugata

sibasi todomen Ó, mennyei szél Zárd el a

felh

,

utj

át,

HoI égi szűzek

Járnak ég és föld kozótt, Hogy itt tarthassam oket. 12.

Sódzso hendzsó (816-890)

A szerz a császári udvarban

tartott rendezvényen táncoló szép lányokat a felhok kozott táncoló angyalokhoz hasonlítja. Saj nálja, hogy visszamennek az angyalok a mennybe, minél tovább szeme el tt tartaná a látványt. A császár udvarát gyakran a "felh k folotti," vagy is az égi világhoz

hasonlították.


ffiffi Tfl f .+ -t ffi &ffi/sryffi fÉtJfiWffiffi ryVJ|t afrF #;-fffi *!

.fr {'..

cukubane no Mine jori ocuru

Minanogava

koizo cumorite Fucsito nari nuru Mint a mély volgyben

Összegyűló patakok

A Cukubából, szerelmi bánatom is Egyre mélyebbre zugott. 13.

Jószei

!n (868-949)

A szerzó az 57. császár

volt, aki 10 évesen lépett trónra. Lelki beteg volt, mely élete végéigkínozta. Ez a vers azt fejezi ki, hogy a szerelem lassanként mélyebb és erosebb lesz, mint ahogy a hegyi vízfolyások és patakok medre is egyre mélyebb lesz, ahogy nonek.

A Cukuba-hegy gyakran választott helyszín a szerelmes versekben, mert a "cuku" (ragad) szó arra utal, hogy a szerelem megragadja az embert. A Cukuba-hegynek két bércéjevan; az egyik a Nantaa (fr{6ü=férfi)-ként, a másik pedig Nyotai t*{6ü=n )-ként ismert. E két bérc kozott folyó Minano-folyót a "férfi-n folyó"(Ekl ll)-nak is nevezik. Í9y ehhez ahegyhezhozzákapcsolódott a házasság és béke gondolata.


Micsinoku no

ÉLL í,}fLft

sinobu modzsizuri ü}

;iltfu'"hfr ir É++ t,fi hilfr.

,t

L-. {l-

{Tfr

l,:

-r

Tare jueni

ffi lTI

Midare szomenisi

E_

vare naranakuni

ffi

H

Gorongyos bánat, Mint a sinobu szovet

Mintája, kínoz.

ki miatt kell szenvednem? Hát miattad, kedvesem. 14. Kavara no Szadaidzsin (822-895)

Császár fiának szuletett, majd Gendzsi csalá dnevet orokolt. Eza vers atűró szerelemrol szól: a "sinobu" (t rni) igét a "sinobu" nevtí f vel festett szovettel kapcsoIja ossze, majd a szovet bonyolult és nyugtalan mintájára utalva panaszkodik a szerzó a kedvesének a szerelem fájdalmai miatt. A "szome" szónak két jelentése; "kezd"(Uh) és "fest."

(*ó)


Kimi ga tame Haru no no ni idete

"ffifr

t]ffi#/ií í*f, ffi,fr*. F*fif_rffini[

D+

-.) l: "1)fE

l;, H

vakana cumu # 7E

Vaga koromode

ni

Juki va furi cucu

-.

L

Vi rágot szedek

kint a tavaszi mezón, Hogy neked adjam Mind, bár kozben egyre csak HuII a hó

az ujjamra.

15. Kógó császár (830-887)

A Kógó császár azértírtaezt a verset, hogy a tavasz

elején virágokat ajándékozzon vaIakinek. A virá9szedés nem hétkoznapi szokás, hanem az évszakhoz kapcsolódó esemény voIt. -A hét tavaszl virág (Haru no nanakusza) A hagyomány szerint, ha tavasszal ezeket a virágokat fogyasztjuk, megszabadulunk az áfto hatások;

6aüHsfiv&-,É., http,. l

lblog s. ya

98504 html

h

oo. co.j p/o m o ide3

1

31224


Tacsi vakare

+í+ l3

lnaba no jama no

t-

u\

*!-s=

"i= /J*

i|TF --,}*

V),t&

{-f L

ffi

fr:

if

|._

]t -L

Mine ni ouru

D

lf tL+

ü)

LIl

tr)

ElJ

$rl **t

tr;] }_

',tT

Macu toshi kikaba lma kaeri kon

,j

Trr

Elbucsuzom most

Es lnabába megyek. De ha azt hallom, Hogy vártok engem, rogton

Visszajovok hozzátok. 16. Csunagon Jukihira (818-893)

Ezt a verset Jukihira írta, amikor kiotóból a messzi lnaba országába indult. "Ha azt hallom, hogy vártok engem rogton hozzátok" aztfejezi ki, hogy valójában nem akar elmenni. Nagyon magányosnak érezte magát és aggódott. Ha "vakaré"-t és az "lnabá"-t egy szónak olvassuk (azaz "vakare inaba"), akkor azt jelenti, hogy "búcsúzvaelindulni." A "macu" szó jelentheti a hegyeken nov feny ket és azt is, hogy vár valakire. Ezek a szavak plusz jelentéssel látják el a verset,


lt,,{,

Csihajaburu

+ $rÉ D tr} ffitF tt

{ ]íl it

{ *'u 6fi &fufil ít {;

+J

ffi

Kamijo mo kikaz:)

+ frr ít. Ft\

-t-

6ffii&

:dÉ

9"

,\]7

.1*

ryl r l.

Tacuta-gava

kara kurenai

ni

Miz|J kukuru tova

Nem hallották a

Mítoszok korában sem, Hogy ószi levél, lly vorosre festheti

A szép Tacuta folyót. 17.

Arivara no Narihira Aszon (825-880)

A vers arról szól, hogy osszel egy folyó tele van voros Ievelekkel. A "Kokins " (É+F)címtjvers-

gyűjtemény szerint azonban nem egy létez folyoról van szo, hanem egy paravánra festett képet nézett a kolto. amikor a verset írta.

i]!i]][

{i:|'illi,

iiiii]|

|,,M.,.:||i

+S$ ]

,,lliil::,.,,

,|iiil,!, ..,l

!l,,

http / / amanaimag.e s,c om / inf o / inf o RF.aspx?Search Kev= 1 040í002 ] 93 .

&GroupCD=O&no=


sHt

,Á- #}

szuminoe no

[l

{f

HlÉ tr } fLh#&írffi { ffi ffi űT ffi

L+ffi

ü,

'ffi $fi -{

Kisi ni joru nami Jorusaeja

Jume no kajoidzsi Hitomejo kuramu

f1

A Szuminoén Hullámzik az esti ár.

Nem áUom álmom: Kerülod a rád lesot, Így hiába várlak már.

18. Fudzsivara no Tosijuki Aszon (?_901) Nem világos, hogy ki keruli a gyanakvó tekinteteket, ezért már régóta két értelmezéslétezik. Abban az esetben, ha egyes szám els személy az alany, akkor értelmezhetó ugy is, hogy a lírai én mé9 az álmdban sem találkozhat a szerelmével. Manapság azonban népszer bb az az értelmezés, mely szerint az alany egyes szám második személy , és a vers a fájdalomról szo|, amely azérl. gyotri a lírai ént, mert a szerelme még az álmaiban sem jelenik meg el tte.


Naniva gata

jsffi i& l*, ,b, * ffi {"-f Lilrffi L,: ü)f) ffi{F, { ff} r #$ &ÉtJ

&& s

Midzsikaki asino Fusinomamo

Awade konojo o Szugusite jotoja

A napjaimat Úgy kell toltsem,hogy annyit

sem láthatlak, mint A Naniva-oboli Nád csomóinak koze 19. lsze (875-938)

Azért gyonyorű ez a vers, mert az els fele, ami a látványról szól, és a második fele, ami az érzelmekr l szó|, osszekapcsolódik a "fusinoma" szóval, amely a nád csomók kozotti távolságra utal. A térbeli távolságot id tartamra vonatkoztatja, így fejezi ki, hogy még nagyon rovid id re sem láthatja a kedvesét a kolto. Az"állovíz" látványa elhalványodik és átveszi a helyét a heves szerelem érzelme. rr 5:*i,} .,wn

http,. I l 1a. wi ki ped ia . o rg/wi kil%E4% B C o/o8 A0ÁE1%B B %A 2 _(o/oE 6 %A D

o/oBCo/oE4%BA%BA)


vabinureba

i*ffit} íth-ffi+tF r*/Éttd} } aa

Imahata onadzsi

flftrt

fsl*H tr{ ,E,Ltffi.

_t* F -{r' t J

b

[-.,

I*

--r

.T"

Naniva naru Mio cukusitemo

Avan tozo omou Már most is rólunk Pletykálnak az emberek. Mindegy hát, mi lesz Látni akarlak, akár

Az éIetem árán

is.

20. Motojosi sinnó (890-943)

A lírai én szenved és elkeseredett, mert az emberek

megtudták, hogy megcsalta a feleségét.De mé9 í9y is találkozni akar a szeretójével, nem tor dve a kovetkezményekkel.


lma konto

ü+ ffitr]fi t, (7} L-f, ű) H,ry ítfuffi li\

ff -r_

..a

frr&ffr ry+# i;-

T&

Éffi

frr fÁ

Iisi bakari ni

Nagacuki no Ariakeno cukio

Macsilde curukana

Te azt mondtad, hogy Jonni fogsz, és vártalak

Egész éjszaka _r_\4:]:s,

A hold társaságábáfi, Kitartóan, hiába.

21. Szoszei Hósi (9. század)

A kolt férfi, de egy n szemszogéb l írta ezt a verset. A n haragszik, mert a szerelme azt írta a

levelében, hogy eljon a találkozóra, de hiába várta, Akkoriban gyakori volt, hogy a fédiak a nok szemszogébol írnak verseket.


Huku karani -l.

d} í\ h,)

L,

t

L-

li\ i.

,ap

t

D fu

Aki no kuszaki no

Lffi fr fu ,t}t { {) fr: -i

siorureba

ÉJftH rt

ffi|,ffr{,:E fr

Mube jamakaze o

Arasi to iuran Végre értem már, Azért"arasi"

A hegyrol lefuvó szél, Mert ha egyszer

fuj

ni kezd

Minden fű s fa kifakul,

22. Funja no Yaszuhide (9. század| Amikor "ü"[hegy] és a "IEL"[széll írásjegyeit osszerakjuk, akkor "H,"[arasi](vihar) lesz bel Ie. Japánul az"arasi" az "araszu" (felduIni) igébol ered , ezért nem csak vihart jelent (a versben). Ebben az idoben, szokás volt ilyen módon azírásjegyeket szétválasztani. Ebben a versben a szerzó ennek az érdekességétalkalm azta. Ésugyanakkor érezhetiuk a versben a természetet is.


f]

cuki mireba f]

ófr; l"E

B L, {l {.* tJ, {t t] ft F}tttü}í'f[ L-}: {,l

*effi

csidzsini mono koszo

,E

,ffi"

t

,fi

T

B

kanasikere Vagami hitocuno Aki niva arenedo

&-

A holdat nézve Mindig elszomorodok,

Pedig tudom, hogy

Nem azért jott el az ósz, Hogy megrigasson engem. 23. Oe no Csiszato (9-10. század) Azért írt iIyen verset, mert aztérezte, hogy nem csak o hanem más is így érez. Ebben a versben érezheto az ószl esti szomorúság.


konotabi va

ffiffi

+$H+ ü} {f}

rfi fix

:

ű)

*fif,ü v t#

l * i;

fr}tFffi r+

"^=

9-

Nusza mo toriaeA; Tamuke jama

Momidzsi no nisiki

kami no manimani váratlan útra Nem hoztam adományom, Ezért szentelem Neked a Tamuke-hegy

Csodás ószi lombjait. 24. Kanke / Szugavara no Micsizane (845-903)

A tudomány isteneként ismert szerzó akkor ífta ezt a verset, amikor Uda császárral egyutt elment kirándulni a Josino-hegyre, a vízeséshez.A gyonyórű ószi lombok látványa mélyen meghatották a koltot. Vitás volt, hogy vajon miért nem tudott vinni adományt az isteneknek. A szerkeszto Teika szerint azért nem vitt adományt, mert sietett. Mások véleményeszerint viszont azért nem, mert a gyonyorij ószi falevelekhez képest akármilyen adomány is tul szerény lett volna.


Nanisi ovaba

l'" i* #{; S i 6tEf]ffii-l

l] ;}l lll L,

Ltr" -$"fiÉft {,fi}$*fr

Éi /gE

Ooszakajama no

F.

--

íf ,[

szanekazura Hito ni sirarede Kuru josimogana

Mint Oszaka-hegy

Híres kú szonovénye, Ugy má sznék én is

Az éj kozepén hozzád Anélkül, hogy lássanak. 25.

Sandzsó Udaidzsin (873-932)

A szerzó a szereImesének kuldte ezt a verset.

Titokban szeretné meglátogatni a kedvesét. Az ,,Ó szaka" szót sok koltó azért hasznáIja, mert bele lehet érteni az ,,olJ (au)" (Éa)szót, aminek itt az az érteIme, hogy "találkozni a kedvessel." A "Szan ekazura" egy kuszónovény falta, mely a szerelmi találkákról szóló versek díszítoelemeként kedvelt, mivel e novény indái ha szétválnak is, kés bb ismét osszetalálkoznak.


Ogura Jama !\ffi }i ,* JL\ tr}

S,übffiÉ *&bHilJH

{+fríf # t Llt #ü} **

Mine no momldzsiba

kokoro araba

r.l.

,íÉ

{\

Ima hitotabino Mij

uki matanan

t(_}

Ogura-Jama

Őszi lombja, ha van szíve Nem hullsz le

Addig,míg a császár Uj

ra meg nem látogat.

26. Fudzsivara no Tadahira (880_949)

Kotobagaki, azaz a vers címe szerint 709-ben uda, az elózó császár az alattvalóival eIment kirándulni az Ogura-hegyre, ahol az ószi lombok szépségétolmeghatódva szeretné azt megmutatni a fiának, Daigo császárnak. Ezért ezzel a verssel arra kéri a lombokat, hogy várjanak addig, míg afia el nem jon ezt megnézni.


tr/\ f" lí\ * ffi L H,d1r fil *' fr,- ffi &Jll * ,}

.J**

'{iJ

{r

:

Mika no hara

Vakite nagaruru

,tr,{l

ffi

ffi

+

lzumi-gava

f{tJ

lcu mikl toteka

H

koisi karuran

ffi

lzumi folyó

Szakítja ugy széjjel a Mika-no-hara

Mezót, mint ismeretlen Lényed hiánya engem 27. Csunagon Kaneszuke / Fudzsivara no Kaneszuke (877_933)

A vers születésénekidejében az asszonyok alig mozdultak

ki otthonról, ezért a férfiak verseket küldtek a n knek abból a céI- ból, hogy így jobban megismerhessék ket. E szerzó is ilyen szereIemt I indíttatva írhatta meg ezta verset. A folyó itt eros érzelmet jelképez. A Mika-no-hara mezót ketté osztó Izumi folyó a szerelmét I való elszakítottságra utal.


Á+ ;}lH*Ü

*,tü#ffig ÉJH v) t_ l* & ü lí s ,E

Jamazato va Fuj ilf,

*

uzo szabisisza

Maszari keru

7l{

Hitome mo kusza mo

ffi

karenu to omoeba

+ f,

Emberek néIkül Fu , fa kifakul,

a hegy

Néptelen. Tél jon,

De más senki. A magány TornyosuI egyre folém. 28. Minamoto no Munejuki Aszon (?-939)

A korabeli nemesek a magányos hegyvidéket képzeltékeI ideálisnak. A kolt vaIójában nem lakott hegyvidéken, csak képzeletbe |áttatja magát a hegyen. TavasszaI, nyáron, és sszel az emberek ellátogatnak a hegyre a fóvárosból,

hogy

élvezzéka természetet. Té|en viszont senki sem jár arra, így a hegyen éIo még magányosabb lesz, A ,,kareru" igének két jeIentése van: egyrészt aztjelenti, hogy a novények kifakulnak (t tL ), másrészt pedig elhanyagolást jelent (ÉÉ*L). A szerzó e kétértelműszoval azthangsulyozza, hogy a hervadozo téli hegyvidékre igazán senki sem megy el Iátogatóba.


kokoroateni

Étfr É3 +x b,L\

Orabaja oran

ffi*FHtÍ- #, c&"ot(Á ft, * tfr líil ttb^ fuh4 ,lE

Hacusimo no

oki madovaszeru Siragiku no hana Letorjem vagy sem

A fehér kri zantémot? Bár találgatva Tudn ám csak osszeszedni

Reggel a deres foldon. 29. Osi Kócsi no Micune (894-925?|

lgazábol nem lehet osszetéveszteni a fehér krizantémot és a deret, de ezzel a kissé furcsa otlettel szerette volna a kolto hangsulyozni a krizantém ragyogó fehér színét.Voltak, akiknek nem tetszett ez a vers, mert egy ilyen jelenet nem fordulhatna el a vaIóságban, ugyanakkor sokakat el is bajol,

(http ://www. ka beg a m i ka .

ka beg a m ika

pg

n

.

n

.

co m/p/i

.

ph

p?

u rl

=www

com %2F img %2F na6%2F 95426

,j


Ariake no .,É a--_^

' BffiElltLH ülffu/rHE ltV)DF,+" /rK,H UU4

curenaku miesi Vakare jori

Akacuki bakari

uki mono va nasi Mikor

haj nal jon,

Mennem kell, szívem Ott marad. Lám fenn

Az égen a csendes

HoId

Nem tükrózi fájdalmam. 30. Mibu no Tadamine (9-1 0. század|

Ennek a versnek két értelmezésevan. Fudzsivara no Teika, a Hjakunin-issu szerkesztóje, azt gondolta, hogy a vers azt a szereImes párt ábrázolja, amelyik kénytelen elbúcsűzni a hajnali Hold alatt. Másik értelmezéseviszont az, hogy a férfi elment a szeretett nóhóz, de az nem hajnalandó taláIkozni vele, a Hold pedig csendben figyeli t. Az ,,Ariake" Holdja olyan Hold, amely a holdnaptár szerinti 20-ik naptól jon fel éjjel a keleti égen és hajnalig marad.


Aszaborake

ffi

Ariake no cuklto

ÉZ Étr

rLFí*EEb afOr,rW t ÉE r E cLE FlJ

Miru madeni

Josino no szatoni Fureru siraj uki

Pirkadó reggel Hull a hó Josin ora.

szívem felderül,

s a hó

szétterül, mint a

Hold fénye, 9y ragyog rám. 31. Szakanoue no Korenori (9-10, század|

A Josino-hegység Nara megyében található; Nara a 7-8. században Japán f városa volt, így a Josino vidé ket számtalanszor leírták a kulonbózó versekben. Ma a torténeImi emlékek mellett a cseresznyevirágokról is híres, Az Ariake Hold általában a férfiak és a n k kozotti szerelmet vagy elválást jelképezi, de ebben a versben nem ezeket, hanem fehér szín hold fényet és a pirkadat fényéthangsúlyozza.


ffiÁ #6r\i,)|l /r b t 16 V) >.a-tcÉ h t Dffif

|,J

Jamakava

ni

kaze no kaketaru Sigarami va Nagare mo aenu Momidzsi nari kerl

Az ószi szello A hegyi kis patakra Fujta a színes

Juharleveleket, mik Megrekedtek egymáson. 32. Harumicsi no Guraki (?-920)

Ezt a verset a Siga hegyvidéken írták, amely koze! volt a f városhoz, Kiotóhoz, így a fóvárosiaknak kedvelt kiránduló helye volt. Fudzsivara no Teika szerette a momidzsit, a juharlevelet. A Hjakunin issuban 6 olyan vers is taláIható, amelyben a juharlevelet írták le.

(lrttp

:

l

lbl og. goo. ne .jpltaki2s

8 5 l el 9

5e41 5f1980 55c77 4578f5a3 57clc)

5íb7


Hiszakata no Hikari nodokeki Haru no hi ni

sizu kokoro naku Hana no csiruran

Szép tavaszi nap Vi rágzik a cseresznye,

Szirmai mégis Sietve hullnak egyre Ó, miért ily nyugatalan? 33. Kino Tomonori (?-905?)

Valószínűleg nincs olyan japán, akit legalább egyszer ne toltott volna el szomorúsággal a lehu!ló cseresznyeszirmok látványa. Mivel sokan megértik ezt az érzést,ezért a Hjakunin issu versei kozül ez az egyik legnépszerűbb.

(

http ://www.

p

hoto-s

h

i

nsyu, com/dV

1

1

66 0

1

841

8l 1

_11 68 32

9

039. htm

l

)


tA f[ 6H ÉÉ E /rÉú}^t

bOOLr.frrffi /r rt6tr ;trl

Tare o kamo

siru hito ni szen Takaszago no Macu mo mukasi no Tomo naranaku nl Mondd, ki lehetne

Az én jó barátom? Még afenyófa, Amely velem egy idos,

sem lehetne cimborám. 34. Fudzsivara no Okikaze (9-'|0. század|

Takaszago egy telepüIés Hjógó megyében, amely nagyon híres a feny fálrol, akárcsak az Oszaka megyében található Szumijosi. A feny fa a hosszu éIetet és a boldogságot jelképezi, de ebben a versben inkább az egyedullétet hangsúlyozza. A koIto nem tud azonosulni azzal, amit a feny szimbolizál, mert már nagyon oreg.

|W (http,.llumico2. blo g57 .f c2. com/blog-date-2O1 311 html)


iE 6?&6^ LlÉí.il* ao b L\#E t}. tt*z_L9-áH /L\

Hito va

isza

kokoro mo sirazu Furuszato va Hana zo mukasi no

ka ni nioi keru Ki tudja, hogyan

Változhat meg a lélek? SzüIohelyemen

A

szi

lvavirágillat

Éppolycsodás, mint régen, 35. Kino Gurajuki (868?-946)

Kino Curajuki akkor írta ezt a verset, amikor hosszu id után ujra meglátogatta a szálláshelyet, ahol mindig megszál!t, valahányszor a Hasze-dera templomba ment. A gazda incselkedve megkérdezte a k lt tol, hogy miért nem szállt meg mostanában nála, hisz itt mindig van hely a számára. Erre írta válaszul a verset. Kino Curajukit megbízták a Koklnsu c. versgyríjtemény(É+F)osszeállításával és o írt el szor hiragana írással . Ezt a m vét Tosza Naplónak ÉIEEEe) hívják.


Nacuno jova *

ű}EErdF ,E \ ií H' iI) ,ffi9-e}rsffitÉ : ni ií b l:* b ltr ilrffi ,t t/

,ffi

Mada joi nagara

Akenuru o

kumo no idzukoni Cuki jadoruran Nyári

éj .

Oly rovid.

Epp csak beesteledett, Már

haj nalodott.

Melyik felhoben bujtál

El elolem, fényes Hold? 36. Kijohara no Fukajabu (10. század)

Ez a vers egy nyári estén megjelent Holdról író dott. A vers csak annyit mond a szavak szintjén, hogy rovid a nyári éj, s amint a szerzó azt

gondolta, hogy még nem hajnalodik, már hajnalodott is. Nagyon egyszer vers, de van benne egy szórakoztató rejtvény; melyik felh mogé bujt a Hold? Ebben érezhetó a szerzó h u mora.


Siracuj u ni

, fr}t

rF}sínl ffi*ltfr lr] & Étíe) L FJ{.ffi

kaze no fukisiku

É

Aki no nova

í

curanuki tomenu

,H sfi

Tamazo csirl keru A tiszta harmat

ószi mezó szelétol Rogton szétroppen Mint a nyaklánc gyongyei

Amelynek nincs zsi nórja 37. Hunja no Aszajaszu (10. század)

A szerzo a tiszta harmatot hasonlította a gyongyhóz. Vajon régen is az id sebb n k ilyen színes csillogó gyongyot hordtak?

oO

o oo


vaszuraruru

L

{.: _}

)

ö,

ÁH 0)#&É

#i}lfF] {,E&fr 1- 1* Jfr J"

Mioba omovadzu

csikaitesi Hito no lnocsi no

osikumo arukana

frl *l

/J_

Szomoru vagyok, Mert nem látogatsz tobbet,

De már nem bánom. Kár, ha az Eg megbüntet

A megs zegett szavadért. 38. Ukon (í0. század|

A kolt n nek sok szerelmese volt. Régen Japánban

általában csak a férfiak jártak el a n khoz, ezért a nok nem tudtak mindig találkozni a párjukkaI, amikor szerettek voIna, csak otthon várták oket. Így, ha a férfi tobbet nem ment el a n hoz, akkor ez a szerelmük végétjelentette. Ebben a versben is ilyen szituációról van szó. Valószín leg Ukon saját szerelmi életébenis tapasztalt ilyesmit.


Aszadzsu no

h,E

Á**lrjt# rD i? f}ffiH

ffi{&"f))# L/r ffi É&-ffi,ffi 7}r

ono no sinoh ara

ffi

sinoburedo ffi

Amarite nadoka Hito no koisiki Titkoltam soká

szívem hevének fokát, Már nem turhetem. MinéI jobban leplezem, An nál jobban szeretlek.

39. Szangi Hitosi (880-951)

Az " aszadzsu" (|*#É) alacsony bambus zerdót jelent. Az Ono no Sinohara (4\EíO)fl,*lH) szintén vékony bambuszas mez re utal. Mindkét szó

jelentése mellékes, mivel csupán a "sinobu" (t rni) igének a díszító je|z jeként szerepelnek.


sinoburedo lroni idenikeri

ÁfillE, {.}

1t

*., ffi

Vaga koiva

*í T *,t .5-,hffi;L"ffi *&l,tjffi r*T ,ff.

.5{

ry-

Monoja omou to Hito no toumade

Arcom felfedi, Hogy biz szerelmes vagyok

Nagyon szeretlek,

kérdeztékis tobben már, Hogy szerelmes vagyok-e. 40. Taira no Kanemori (?-990) ,,Bár igyekeztem mélyen elrejteni szerelmem, mindenki tudott róla ." Ez a vers egy egyenes,

egyszerű érzelem-rol szó! . Az író nem kozvetlen ír magáróI a szerelemrol, mégis nyílvánvaló, hogy mennyire er s ez a szerelem . Ezt a verset a 41 verssel párban olvasták fel ossze-joveteleken. Mindkett a titkos szerelemról szóló kitűn vers, ezért sok verseskotetben meotalál ható. .


koiszucsó

Áf; , fiil *iffi-f$ *'t t] fr ts"llü"J{* $:1*&& LtY)tr,f; ,{r *

Vagana va madaki Tacsini keri Hito siredzu koszo fr,

omoi szomesika Szerelmem híre, Mint a tűzvész teryedt szé

Az emberek kozt, Bármennyire próbáltam

A szívemben tartani. 41. Mibu no Tadami (9-10. század)

A 41 . és 42. verset a titkos szerelemról szol Iegszebb verseknek tekintik. 960-ban rendeztek egy verses versenyt, a Dairi utaavaszét (l^FEÍ á), amelyen Mibu no Tadami versenyezett Taira no Kanemorival, hogy melyikuk tud jobb és szebb verset írni a szerelemr I. Mivel mindkét vers remekul sikerult, ezért a bíró nem tudta eldonteni, melyiküké a jobb.


Csigiri kina katami ni szode o

.fi

;üt

fr.# ffi rü ffif*'Lin}í S[Ll+f. l:tffi I,:Uffi;'Jrffi &-}&tr,

t+ lJ_

")

sibori cucu

Szue no macujama Nami koszadzsi tova +ffi

Ruhánk ujjából Konnyeinket csavarva

Esküdtünk: ahogy Macujamát, a hullám

sosem tori át szerelmünk 42. Kijohara no Motoszuke (908-990)

Hol van 'Szue no Macujama'? Macujama egy helynév, de most sem tudják pontosan, hogy melyik hely értenalatta. Külonbozó véleményekvannak. az egyik szerint a mai Tóhoku (észak-keleti) régiónban levo Mijagi megyei tengerpart lehet. Egy másik szerint pedig egy ahhozkózeli hely, de nem tengerpart, hanem egy domb, ahol két nagy fenyofa állt. Régen azt mondták, hogy semmilyen nagy hulIám sem tudja átlépni ezt a dombot. A szerzó azzal vádolja a kedvesét, hogy bár ó is azt mondta az esküjukben a szerelmérol; hogy semmilyen hullám sem tudja lépni át az érzéseitsoha, mégis elhidegu|t. Ezt a régiót a 2a11. évi észak-keleti fóldrengést koveto óriási cunami teljesen el borítoítavízzel.

d


Ai miteno ttl

Nocsino kokoro ni

J)

tJ

1

tf É

tT

lt t,, { ,í) Lh

kurabureba

v)

Mukasi va monoo

J

L/\

b ,|,. ffi k.il:T+ "n n ffi f fl tÁ#

c *ri

y)

ü}

t+I

.i=.

omova

zari keri

Gondom-bajom Nem gyotort soha ennyire

Régen,amikor Nem ismertelek, de most Miért kell így szenvednem? 43. Gon-Csunagon Acutada (906-9a3)

Ez a vers tobbféle értelmezésread lehet séget. Az els : aférti másnap kuldte ezt a verset a n nek, akivel az el zó este el szor találkozott, A második: a férfi keservesen panaszkodik, amiért nem láthatja a szerelmét az eIs ta!álkozás óta, Végu! olyan értelmezésis lehet, hogy a féríi,miután szerelmes lett az asszonyba, a féltékenységrabjaként szenved, és aggodalom gyotri. A vers nem mutat külonleges technikát, de oszintén ábrázolja a szerelmes érzést.


Au kotono Á -}

1t{

;?

.T

frr

b

7)r

-X

bT) L!

t

T;

..:rJ-

t+.

L

/r Ir tt-

Taete sinakuva

ffi

LiS L

L:+ #&ffi ( f} .tr'

t'+ Í+

É Hfr

Nakanaka ni Hito omo mi omo

urami zaramasi

,ff,

soha, de soha Nem utálnám se magam,

Se téged, kedves, Ha meg nem lsmertelek

S szerettük volna egymást 44. Gstinagon Aszatada (910-967)

Ebben a szerelmes versben valójában a versjáték a lényeg, nem egy személyes élményrl vagy konkrét szerelemr l szól. Aszerz a Fudzsivara családból származok egyike. A száz kolt egy negyede Fudzsivara sarj, amib l látható, hogy a csa!ád nemcsak a po|itikai, hanem a kulturális életben is nagy hataIomma! rendelkezett a Heiankorban.


,lolesJe^ p lg)JJo 1gu1 s? 'le}pollopuo6 uo61op ueÁ;t uelos ua§gl ep '69ssau|ozJ9 €l[e} ze 9W ueu )eu!1l9} ugdeí Ey\l ,lB}polJotuozs uel>1eÁ6 sg 'lglluo|oJozs B lglpe^uezs uoÁ6eu lB!;.t9J e ug[ep; lBuuv ,elptnl lesJo^ e leullB 'tgJlos?zeJ9 9u e luposoÁuozlq JBIB 6eut qqgle ileu 'eill uesnlluoJl }ze gilQl e uBqgIB^ ep 'Bu|9zs lgJuoleJezs g}|nsefiel lilau nJolüozs Á6e eqlulut '1tzslpl Á6n sJoA e z3

{at6-fits} g{n{oluay

,

p

ffiffi@A ffiqf,M í"Lilffis ilJJfi}ffiífr

s&pgJlpÁffi lpj

ttl

ttl

o!oJez5

ffiua lpufes Áfiop{

'WMBpL,flffiL,t"f

}xH lry '!\[-J8s

ffiq[J,[frZs6 }n[ il,.t|§N

tsLNBX

!l

qnuptsN

lu BJnZB}! 0u

!l/u

apsooffiO EA

o}!

L.{

llgqnl

otJJo} JH/\V


Jura no to o

IsW

wataru funabito

ffi(frr,bÉ n+a\Bfi"&

kadzsi o tae

+^t}'&Á l)g b *ilffi FTffi

Jukue mo siranu

/3

koi no micsi kana

fllíblbW

rJ

tr-

Ahogy a hajó

Evezó néIkül lebeg

A hu[ámok kóz, A szerelmemro! sem tudfii, Hogy mégis merre halad. 46.

Szone no Jositada (10. század)

Ebben a versben a szerzó aggódik, hogy vajon a szerelme jó vagy rossz irányba sodródik-e. A Jura mederben hevesek a tengeráramlások, így nem konnyrí irányítani a hajókat. Ugyan gy a szerelemr l sem tudni, hogy mi lesz veIe a jov ben. Nem lehet irányítani, mint ahogy a tengerárban hánykolódó hajót sem.


Jaemugura

Áffi t}t:ffi*t/t l*t L É

szabisiki

:";t' ll 0} i"ffi

Hito koszo miene

Sigereru jado no

*-n*ffi{rH iíi}

nffi

bi*

ni

Aki va kinikeri

A gaz benotte Már ezt az elhagyatott Magányos házat.

Senki sem jár már erre.

Csak az osz a7 ,

Jott

egyedül.

Egjo Hósi (10. század)

A szerzo e verset a Kavara no lnben írta, amelyet

a 9. század kozepén építettek.100 év elteltével ez a pompázatos kuria nem csak, hogy elvesztette régi fényét,de még elhagyatottá is vált. (http,.l lblogs.yahoo co.jp/sanjyou_ka ppal 17280975. htm

I)


kaze o itami

,B *5 t,{ü#t : trfi,f{L\ 4lí*Jf:iffi fir{}fffi}rE

{rt: tr}

n

lvaucu nami no

El

onore nomi

e

E

kudakete mono o

omou korokana

l.

Tombol a vihdT, Hullám tori k a szi

kI

án.

csak én szenvedek,

A szívem ketté hasadt, Mert te rideg vagy velem.

48. Minamoto no Sigejuki (?-1000)

A 36 szent kolt (kaszen) egyike. A tehetsége

megmutatkozik ebben a versben is, amely a tobbi műh z képest is kiemelked . Kulonosen szép példáu! a metafora, amellyel egy szilárd, rideg sziklához hasonlítja a szerelme szívét.

ltekute ku-h m . at. we bry. i nfo l 20 1 403 la rti cle _7. htm ) (

http,. l

l


Mikaklmori

E l*rfi*tfl (,D

Edzsi no taku hi no

{fií

iH lt ü} fi báffiíl+r :ri(

ra ,E,

}t Ü)

Joru va moe "jt

+

ffi

.l+l.,,l

HE

tr

ffi

tr

Hiru va kiecucu

Monoo koszo omoe

A

kapu ór fát

Tesz a tűzre: hevesen Eg azég alatt. Olyan mint a szerelmem, Hol a hév délig maradt. 49, Onakatomi no Josinobu Aszon (921-991)

Az"Edzsi" (ffiít) az udvar kapuját rzó katona. Mive! ez igen jelent s foglalkozásnak számít, ezért az ország minden vidékérl osszehívták a legkiválóbb katonákat Kiotóba. Az edzsi f leg a kapuk el tti esti t zért felelt, és rkodott az udvarban. A "mikakimori" 1{fiPrEt) is ugyanugy kapuort jelent. E vers mellett a szintén Heian-korban íródott Szarasina Naplóban (Ef E FE,) is lehet olvasni egy mesét egy udvari rr l, aki beleszeretett a császárkisasszonyba, majd elrabolta óí az udvarból.


Kimi ga tame H

#(

osikara zarisi

ld* lEl

,H"{ftLH -+Ér

th

frlfi

ií.i§ ^- b k ffi Dffi *,t u)

fr}

/*L#

#

lnocsi szae Nagakumogana to

omoi keru kana Úgy gondoltam, hogy Érted meg is tudnék halni. Miután viszont Már találkoztam veled, Hoss zan élni s zeretnék.

50. Fudzsivara no Jositaka (954-974|

Nagyon szép ifjú volt. Ahogy a verséb l is láthatjuk, nagyon szelíd ember volt, A szerelem fontos és állandó része volt rovid életének.21évesen himl ben hunyt el.

(http,. l lja. wi ki

ped a i

.

o

rg/wi kil %EB%97 %

A4%E5g/oBE%9F o/oE7 %B E % A9%E5%

AD%9D)


kaku to dani

rp

5i Lt= 3{l fr= LfF *.

,rj ffi t\'\

*. ,J

Hfi ,r

b + ,{

"r l, |d-

t7)

Ejava ibukino fl

Szasimogusza

{

L

liffi l* ,fr ,.l- S

H fr

sE

fr

szasimo siradzsina Moj uru omoi o

Te nem is sejted, Énmeg nem modhatom el, Hogy az én szívem Úgy lángol érted, mint az lbuki-hegyi ürom.

51. Fudzsivara no Szanekata As zon (?-998)

kakekotoba: iu (mond), lbuki (lbuki-hegy) omoi (szívem), hi (| áng)

Szanekata nagyon tehetséges kolt volt. Ez az els szerelmes verse. Ebben a versben számos koltoi eszkozt hasznáIt, és minden egyes szo a szerelemr szó!. (http://blo9.goo.ne.jp/momono11lele9468f5047a6fe6l4faaea610924fa1S)szá mos koltoi eszkozt használt. Minden szó a szerelemr lszól

I


Akenure ba

t,

ffi

*ilfi {ífuh{f ,lR 11 h #r

4 If

*.. L}

lí lrt l

ft t,

e\ -i,, i

L lT* } +'1 y

kururu mono tova Siri nagara

t+

lJ ffi ffi

l-+

|*.

iE

Nao urameslki

Aszaborake kana

L:-

tf r-

A

haj

nal után

Űlr^eljon azalkony,

ÉneztjóI tudom. Mégis olyan szomoru

E pirkadatot

|átni.

52. Fudzsivara no Micsinobu Aszon (972-994|

Amikor a szerzó hazament a szerelmét l, éppen esett a hó. Hazaérve ezzel a versse! egyutt kuldott mé9 egyet a szerelmének, amelyben az oIvadó hó hoz hasonlítja a no oldódó érzéseit. (http,. l l

plazarakuten

.

co.j p/n

ij

i

noyu mel 54006


Nageki cucu Hitori nuru jo no

Akuru ma va lkani hiszasiki Mono to kava siru

Te nem tudod, hogy Milyen hosszűnak é

Az id t, mikor Egyedül sírva várom, Hogy feljöjjon az új nap. 53. Udaisó Micsicuna no Haha (937-995)

A szerz a híres Kageró NaplO

(íÉ*ffE Ed) írója. Nagyon szép és okos no volt, de mivel a férjének tobb felesége is volt, ezért nem volt mit tenni, csak várni, hogy egyszer eljojjon hozzá is. (http://www. kyobunka.or.jp/property/part_04/index.

html)


vaszuredzsi no

+ Bfr(É

Jukuszue made va

r,p

4r t f. {i tL L FRit f u l1 ftTfi{# t, lí a: iJi l"' á{ *. tI t=

katakereba Kjó o kagiri no lE]

pl

Inocsi to mogana

l

Azt ígérted,hogy

Soha sem felejtesz el, De nekem elég, Ha ugy szeretsz, mint ha Érne véget életem. 54. Gidószansi no Haha (?-996)

Ebben a versben megjelenik a kolt féIelme attól, hogy a férfi ígéreteellenére nem fogja orokké szeretni t. Mégis osszeházasodtak, sok gyerekük született. Boldogságban é|tek, de a férje korán elhunyt, és a k |t magára maradt.


f.t .t

Effi,

: *., í-

E11 1fi

Taki no oto va Taete hiszasiku

^.-

k É *t *u L lí fi í.L"(

tL

.r.\

ry ,

;:ffi.

#r

ffi

+ É

Nari nuredo

Na koszo nagarete Nao kikoe kere

4\

,í*

Régen elhalt már

A vízesésmoraJa, De a hírneve

Messzire elhallatsztk Bjz mé9 mostanában is. 55. Dainagon Kintó (996-1 041)

Ezt a verset akkor írla a szerzó, amikor Fudzsivara no Micsinaga a Daikaku-dzsi templomba ment az ószi leveleket megcsodálni. Régen volt a kertben egy vízesés,de a vers keIetkezésekor már nyomát sem látni. Teika azért választotta be ezta verset a kotetbe, mert Dainagon Kintó az egyik legjobb kolt volt akkoriban. Egyesek szerint azonban ez nem tartozik a legjobb alkotásai kozé, (http://www. imam iya,j p/haru hanakyoko/colored/info/daikaku. htm)


\\

Arazaran \-

Konojo no hoka no

.,t^'fiP

,§*Efi+

Et V(- Í; r \, _L LrJ a l.T=;-i{Y frr 4 í} i* 0} iP- 0} t'

*}'

I

ü\ *. J

Omolde ni

'*?.

fu & |fr

"lJL

J

.í\

lma hitotabi no

Au koto mogana

}F

A másvilágra EmIékedet magammal

szeretném vinni.

Jó lenne,

utoIj

ára

Még egys zer találko zna. 56. lzumi Sikibu (976-?)

lzumi Sikibu a nagyon híres lzumi Sikibu Naplója (rurRitÉl-t E;='d,) írója, ameIy a szomorú szerelmi élet éról szol. Ezt a versét is a szerelemr l írta, amikor betegen várta a párját. Az 56,-tól 62.-ig minden vers szerzóje n , és lzumi Sikibu az els kozülük.


Meguri aite iJ-

*fr

Misija szoretomo

R

M)

i,{r, S L it pt r{f + n1-1:ftqH

E L

*Lt

#r*F

vakanumani

(-

t1

kumo kakurenisi

ít

Jova no cuki kana

t,

Ugy suhantál el,

Felhok mogé bujtál el, Mint azéj i hold.

lgazán voltá! nálam?

Vagy mindez csak káprázat?! 57. Muraszaki Sikibu (970?-1019?)

A Kotobagaki (az el szo) szerint a kolt az egyik régi

barátjának címezte a verset, Két érteImezésevan a versnek. Az egyik az, hogy ironizálta a barátja zárkozottságán, a másik pedig, hogy a Hold mulandósága felett érzett bánatot, és a pillanatnyi ujratalálkozásuk miatti fájdalm át írja bele egyidej leg a versbe. Muraszaki Sikibu a naplójáról híres. Mivel nem valakinek szánta, hanem csak a maga számára írta, ezért szintén fogalmazott. Szigoruán kritizá|ta Szei Sónagont, és lzumi Sikibut is hevesen vádolta, mert a vetélytársainak tartotta ket.


Ari ma-jama lna-J.lo

E É: -kLTH,2,ffi \f

lr?

fr,

tr i tR 'í|fr {lt{t'tr, fE{f í,

,J_J

-szaszahara

kaze fukeba

lt

/\ rlt

a ,íÉ -r

Ide szojo hito o

Vaszure java szuru Ari ma-hegynél

lna mezón szol a szél

,

Mintha te lennél.

Te nagyon aggódsz értem, Dehogy felejtelek el. 58. Daini no Szammi (11. század)

Muraszaki Sikibu lánya. Az Arima-hegy Hjógo megyében van . Az lna-no-szaszahara, egy lna folyó partján lev mezó, s habár messze van az Arima-hegyto!, már régen is párban használják a két helynevet a versekben.

reference: http

:/

/ www.hikarij.com


firffi ftífJ,+f .jiRtf H + r (HLt,

4 {J ií a*a){" }\É\ r.J\s

fi_..

l*

frr f,r 'ill.

Jaszuravade Nenamasl monoo

Szajo fukete

fr ;yL

ffi

{*í

katabuku madeno

cukl o misikana

PT

Ha tudtam volna,

Csak elaludtam volna. Nem jelentél meg,

Vártam rád egész éjje!. Leszállt a Hold az égerl 59. Akazome Emon (956-1 041)

A

n

várta a férfit, ahelyett, hogy lefeküdt volna aludni, A lemeno Hold fejezi ki, hogy miIyen sokáig várt. Fudzsivara no Micsitakánakírta a verset. A testvére heIyett írta a verset Akazme Emon, ezér| nem szemrehányó, hanem egy mesteri verssel fejezi ki egyuttérzéséttestvére felé.

.


Oe jama

*ffi Ktrlt'\.\it fi,j.*L(,n

lkuno no micsl no

/t

Tókereba

ffi .í* íJ Sí

É.t,} ,H_, j í,)

Mada fumimo midzu

lJ r

Amano hasidate

;r\

*r F-!

,í+

Milyen lehet az

Amano hasidate? Messzire vagyunk.

Es

azt még nem olvastam,

Mit is írt az anyukám.

60. Kosikibu no Naisa (?-1025) Kosikibu no Naisirol azt beszélték,hogy az anyja, lzumi Sikibu, a tehetséges írón írta a verset helyette. Fudzsivara no Szadajori (a64. vers szerz je) kigunyolta Kosikibu no Naisit, aki azonban megvédve magát eImondta Szadajori eI tt ezt a verset, és Szadajori nem tudott visszavágni. |zumi Sikibu akkor Japán-tengernél, az Amano hasidate mellett lakott.

refe ren ce : http ://unruw. am

an

o-

hashidate. com


Inisie no

Nara no mijako no

\ lf ,j, # {,' tL /\ R- -i.

\

í

+1 ]Ji

t^

fih

&

frt t',. .:rL

Jaezakura

ÉÉfir;

í: +s

#I5

)

{F

s, /t ffi

Kjó kokonoe ni

Nioi nurukana

Régen nyo|c

szi rmú

Cse re sznyefa

vi rág

Ősi

zott

N arában.

Most az új fóvárosban Tündokol egyre szebben. 61. lsze no Taifu (10-1 1. század|

A Jaezakura (nyolc szirmú cseresznyevirág) szirmu és kés bb szokott virágozni, mint az

tobb á

tlagos cseresznyevirá9. A vers keletkezésének idején csak ritkán volt látható Kiotóban. Ügyes és szép technika, hogy "cuikut", azaz páros szavakat használt és ismételte a ,,no"birtokos szerkezetet. páros szavak: "kjó" ( lÍ,5,) ma "inisie" ( u t l: L.l.) régen (,/uE) kilenc 'Jae" (/\E) nyolc- "kokonoe" A "kokonoe" jelentése: Okilenc szirm u @ császári udvar


Jo o komete Tori no szorane va Hakaru tomo

Joni oszaka no Szeki va juru szadzsi Látom a Holdat,

utánozod a kakast. Hiába nyafog sz, Mint régi legendábáfl, De én be nem eresztlek. 62. Szei Sónagon (966-1017)

Egy régi kínai mondában nem nyitják ki a kaput az orok addig, ameddig a kakas nem kiált. Egy király, akit elfogtak a háboruban, megparancsolta egy emberének, hogy utánozza a kakast, és így már éjjel kinyitották a kaput és sikerült elmenekülnie. Szei Sónagon és Fidzsivara no Jukinari jó barátok voltak. Egy nap Jukinari hazarohant Szei Sónagontól, és másnap azt mondta, ,,Mert hallottam a kakast". ,,A régi mondára gondolsz, ugye?" ,,Nem csak egy kapu, hanem a mi kapunk" Í9y játszottak, mintha párok lennének, Szei Sónagon felismerte, mir l van szó, de visszautasította ezzel a verssel.


lma va tada

Á,B r+ \\i ,j* t

omoi taenan

L fÉ^{í {í L t: b ú"t,É,E l- ,{.'ii t'

. l- t','üt c,t\

ó{t f,. *

+-

É

rlr

fr_

To bakari o Hitozute narade lu josimo gana

+_

^. iE ffft

Ne más által tudd, Magadnak személyesen EI is mondanám,

Már elfelejtenéIek.

Ó, próbállak feledni. 63. Szakjó no Daifu Micsimasza (992-1054) Kiderult, hogy az író a hercegn hoz jár, Emiatt egy orn t rendeltek a hercegn melIé, Nem tudott tobbé találkozni vele mé9 titokban sem , ezt írta meg ebben a versben.

http :,/,/h

o m ep a

e/index.html

ge

1 .n

ift.v.co m,/ka se

n-


Aszaborake -i.

iffi

i", }

f

q i3 t= já

fi ,*l" A fi

ffihíiJ|| ,ftf:i# fial;

$a

Udzsi no kavagiri

h tt

Taedae

{í l

ffi

+

fit \_ i

l

ni

Aravare vataru

Szezeno adzsi rogi

a

'F.,

T

Téli haj nalban, Mikor az Udzs|-folyón Halványul a kod, Elotunnek a karók, Rajtuk a halászhálók.

64. Goncsunagon Szadajori (995-1045)

Sidzsódainagon Kintó, az 55.vers szerzójének a fia Szadajori. Ő es az apja mindketten tehetséges versírók voltak. Az Udzsi helynév a Gendzsi monogata ri ra (rIF,X,*nÉE, magya ru l Gendzsi szerel mei vagy Gendzsi regénye) emlékeztet, mely az egyik leghíresebb japán klasszikus irodalmi m . Ez a vers nemcsak egyszer en leír egy szép látványt, hanem egy meseszer vilá9ba invitálja az olvasókat.


E

ll-llJ

-_ -?

ir ,r,

L {t

urami vabi

ffit í: *, 3 'lR +5 b #r rt

Aru monoo

-*:

koi ni kucsinan

i,

L'

Hoszanu szode dani

+u l.,

?t'#{n ?a [.-

Na koszo osikere

,*L

sokat sírok, mert

A kedvesem szívtelen. Ruhám konnyes lett, De mé9 jobban saj nálom Mega|ázott nevemet. 65. Szagami (995-1061)

Minamoto no Jorimicunak (valószínríleg orokbe fogadott) lánya. Sok szerelmese volt. Az apja, Minamoto no Jorimicu harcm vészeti tehetségérol híres ember volt, így sok oIyan legenda szól róla, hogy küIonféle szornyetegeket gyózott Ie. A "név" (na) hírnevet jelent. A szerzo magalázonak tartotta, hogy a szerelem miatt a hírnevéteIcsufították.


Moro tomoni

íE J t" {J

Avare to omoe frJ

Jamazakura

{"r

*,L 1 7d í.t+#5 L

Áfr í {: ,J _f.

L

,T;

i

t,

{:

Hana jori hokani ÉíI

í^É fi.

IT

s

siru hitomo nasi o, gondolj reárn, Hegyi csere sznyevi rág,

Hisz más nincs nekem. Elzártan a hegyekben

Csak te értesz meg engem 66. Daiszodzso Gjószon (1055-1 135)

A császár leszármazottja volt. 12 évesen kezdte eI egy budhista templomban a szerzetesi életét,és

kés bb külonboz országrészekben, a hegyekben

meditálva sajátította e! a sugendót, az ósi természetfolotti er veI rendeIkez hitet.


Haru no jo no

Jume bakari naru Tamakura ni kainaku tatan

Nakoszo osikere Tavaszl éjen FeIém nyujtod karodat, Hogy ott pihenjek,

De nem fogadhatom el, Nehogy kibeszéljenek. 67. Szuó no Naisi (11. század)

szuónomori Tairano Munenakának, az udvari elit hivatalnoknak alánya voIt, aki szintén a császári udvarban szolgált. A vers olyannak hat, mintha a férfi és a n kozotti pillanatnyi szerelemrol szólna, valójában azonban a férfi Dainagon Tadaie, aki csupán nagyon jó barátja volt a szerzonek. A versben mégis azt játssza, mintha a szerelmesét fiovelmeztetné konnvelm maqatartása miatt.


kokoro nimo Arade ukijoni Nagaraeba

koisi karubeki Jova no cuki kana Nem szeretnék már

Tovább élni ezen a

Kínos vi!á1on. Talán csak az éjjeli Hold maradt számomra szép 68.

Szandzsó no in (976-1017l-

"Kokoro nimo arade" (,Lrl=t,óBT.), azaz "szívemben sincs" kifejezésnek két jelentése van: "ez nem azigazi érzésem"és "más, mint amilyenre számítottam." A szerzó ugy véli, hogy a jov ben a helyzete csak egyre fájdalmasabb lesz, és hogyha tul is éli, talán csak erre a gyonyur Holdra szeretne visszaemlékezni majd. A szerz , Szandzsó no in , a 67-ik császár, csupán hat évig volt hatalmon. Hosszú ideig betegeskedett és hamar elhunyt.


Arasi fuku Mimuro no jama no

JE=

EHEffi. }+,#)É Jll á iű}t;fit .-4

f,ff

t-t1

lt l;

_H

íí

Momidzsiha va HE

Eq

i*

Tacuta no kava no Nisiki nari keri

Éry

Lehulltak már a Vihartól a MimuroHegyen a színes Levelek, a TacutaFolyót szóttesként fed

i

k.

69. Nóin Hósi (988-1051)

A Mimuro-hegy Jamato vidékén,azaz Narában fekszik. Más néven Kannabi-jamának hívják. A

Tacuta folyó a Mimuro-hegy kozelében található. A Mimuro-hegy, a Tacuta-folyó és a színes levelek hármasa hagyományos japán képkombináció.


szabisisza

L\ffi a++tf, t ff,.} É.L

a}3t.r,} lEJ t_

ni

Jadoo tacsi idete Nagamureba

á- # l:

R

ldzukumo onadzsi

;*

Akino jugure

#Lt'i-iE fr *L {

É,T

Magányos voltam, Így eljottem otthonról,

Hogy korülnézzek.

De mindenhol magányos, Bús az ószi alkonyat. 70. Rjózen Hósi (11. század|

A szerz Rjózen Hósi buddhista pap

vo!t.

A Kiotótó

messzi Ónará-ba koItozott, hogy meditálhasson. Bár más papok ls voltak ott, nagyon csendes és magányos hely volt, messze a f város zqátol. I

q "O "@


Ju szareba

HF a} n* #i"+#ffi*t ffi,2l.fill "IE 1, ír, \ l: *.i--*

fit

kadota no inaba Otoz| rete -t,/\

ffi

t

ni

---

Akikaze zo fuku

fe É

Beesteledett

t

\

Asi no maroja

!t

trl

'r.:l-

Rizslevelek susognak

A kapu

elott.

A nádtetos ház mellett Szomoru ószi szél fuj

.

71. Dainagon Cunenobu (10í 6-1097)

Japánban a négy évszaknak érzelmes jellege van. Ősszel takarítják be a rizst. A nyár végévelkozeledik a tél, ezért egy kicsit szomorunak érzik magukat a japánok.

http :,/,/www.vu

nph

oto.

n

et/ p i


oto ni kiku eh +L

frÉ

i #ftift fl)lÉfi

.l

*| \

Í. iu

Takasi no hama no

ít Él: [j'h Éfiffi

Adanami va

*Efi(

+,#

Kakedzsi ja szode no

É]

Nure mo koszo szure

+

*f;,

í

fi

A Takasi part

ffe

Hírhedt hullámától

{r

Ujjam elázik. Ugyan í9y kell vlgyáznoffi

Hogy miattad se ázzon. 72.

J

si Naisinnouke no Kij (11-12. század|

A ,,Takasi" egy Ószakában tev tengerpart neve,

és a hul|ámai arról voltak híresek, hogy nagyon elevenek. Ezt a verset a kolt azért írta, hogy elutasítsa egy férfi csábítását, és nagyon ugyesen használta erre ezt a metaforát. Az eredeti vers ugy Iátszik, hogy csak a hullámokról szó|, de va|ójában ,,adanaminak" (hullám) van más jelentése is: "aki gyakran csábít". Ha elhitte volna a férfi szavait, ruhája ujja elázott volna a konnyeit l, akárcsak a hullámoktól, ezért vigyáznia kell.

,


Takaszago no

-

+

í,-

jJ

y

}

t

i) -L

+ t'. }r

dJ

"RH fl.3 trpy l- nü) ) tlJ*L{) fir

f+x ín

onoe no szakura szakini keri Tojama no kaszumi -'t

É,l

ffi

+

ffi

Tatazumo aranan

+ g

szakura látszak

É

A messzi hegyoldalon,

E

Szépen virágzi

k.

Azt kérem a kozefi

Kodtol, hogy ne száI ljon fel. 73. Gon Csunagon Maszafusza (1041,1111| A japánok szám ára a "Szakura" , azaz a cseresznye_ fa ktjlonleges. Tavasz elején virágzik, de sajnos csak egy hétig. Csak ugy, mint régen, most is amikor a cseresznyefa virágzik, sok ember megy el megcsodálni azL


ukari keru

Hito o hacusze no

Á

LLt* tf, L fi {t

Jamaorosi jo

4fr H4nfr #i í= t{,

L,

fr

q*L tL lí

Hagesikare tova

1l

th

}H

{*

lnoranu monoo

#H .+n

F

t5

lmában kértem

Hacusze templomában, Hogy akit szeretek,

Ne legyen hozzám rideg, Mint e fagyos hegyi szél

74. Minamoto no Tosijori Aszon (1055-í 129)

A Narában lev Hacuse vidéken van egy templom, ahova sok ember látogat el imádkozni, hogy betejesuljon a szereleme.

A "Jamaorosi" a hegy fel l fujo erós szelet jelenti. "Hagesikare" (legyen heves) szó itt két dolgot jelent: a szél fagyosságát, és a szerelem hevességét,

.


Csigiriokisi

i} *fl itftt íjl( *L í: fi ;ij *+1.''{ t ü\LL ffiL 11 +

#

eI

',F,

Szaszemo ga

1,1

fi{) +;

t

cuj u o

Inocsi nite

s

{fr

Avare kotosi no Aki mo inumeri Ígéretedet

Mint az ürom versében Mindig elhittem.

Az idei oszom is Busan fog tovaszál lni. 75. Fudzsivara no Motojosi (1060-1 142|

"Szaszemo ga cuju" a fekete ürom nevű novényen lev harmatot jelenti. Ebben a versben harmat a szerz f nokének szavait jelenti.

A szerz f noke a fekete uromrol szóló versében jov beli jo poziciót ígértneki, de sajnos ezt nem tartotta be, így a vers kolt

jének sze hiába

mulik.


vatanohara Kogiidete mireba

FiB jfEü\3, ?l:3#h HTfrt"f

i*

Ftfr,t=t'ó ü} ,jn

.a, *L

l+-

io\

,ffi

,EL J{f

.}*

iÉ Éli

ffi ÉT

fí.

ft .Jt

E

Hiszakatano Kumol ni magau

oki cu siranami A nagy tengerre Kieveztem hajómma!

Es korbené zten]. Fehér huIlámot látok, Amely felhonek ttjnik.

76. Hossódzsi Nyudószaki no Kampaku Dadzsó Fudzsivara no Tadamicsi (1 097-1164) Japán szigetország, ezért mély kapcsolatban van a tengerrel. Sok verset írták a hullámokról. A Hjakunin issuban azonban kevés vers va]], amiben a tenger szerepel. Japánban sok szép tengerpart van, például Sirahamában és Okinaván. Nyáron sok ember megy furdeni ezekre a helyekre.


Sze o hajami

h

;f

lva ni szekaruru

*H

J}I .H t *L I) {: lí

í, t, -{-

Takigava no

tf {P fr,í-* .g. ;F a

ÉZ

ffi

varetemo szue

ni

Avan to zo omou Ahogy a zugó Szikl áján kettévál ló

Sebes folyó is, Ha külon is szakadunk, U]ra találkozzunk mi is. 77 .

Szutokuin (1119-1 164)

,,Varete mo szue ni" kifejezés itt a fo|yó kettéágózását, és a szerelmespár külonszakadását jelenti. A sebes folyó a heves szerelemre uta!.

http ://Www.vun

p

hoto. net/ i p


Avadzsi sima t55

i,ffi

dt

fr+f,

t

fií -? rfr#ft {) I Ifit l;#{: 3E, ",t *tl{) lí /F\-

Kajou csidori no

í': ÉJ.

Naku koe ni

#"

t}

.}t

-J_

*.

#r -rJ

/t

!kujo nezamenu

szuma no szekimori

}

7ti FH #H

Avadzsi-sziget,

Az onnan

szál Ió IiIék

Bus énekére

Sokszor felébred éjjel

A szumai

katona.

78. Minamoto no kanemasza (12. század)

Az Avadzsi-sziget egy Kóbéhoz kózeli sziget.

Szuma egy Kóbében található vidék neve, a lile pedig egy madár fajta, amit Japánban "csidorinak"

(T,H) hívnak.

Amikor ezavers íródott, afóváros kiótóban volt. Ma a Kiotó-Kóbe távolságot vonattal egy óra alatt meg Iehet tenni, régen azonban Szuma nagyon messze volt Kiotótól , ezért annak idején Szuma

elhagyatott helyként volt híres.


//FI!

f=

l!}

r,1

\E2

it Lh

),

a

n

o

Akikaze

zt,

f=

J11 4I/frt

Tanabiku kurno no Taema jori

frx

o

:

ni

J-

Moreidzuru cuki no

T2 2J\

Kage no szaJakesza

/t -l

,\. ^

-J_

FF

-)- -)_\

+H

Az ószi széltol Hosszan elnyuló felhok

Rései kózott Átszűródo Hold fénye Milyen világos és tiszta 79. Szakjó no Daibu Akiszuke (1090-1155)

Ebben a versben nagyon jól el tudjuk képzelnl az e|even színeket. Ebben a korban a "kage (Yl,)" szónak árnyék" mellett ,,fény" jelentése is volt. A Hold általában gyakori téma a koItészetben. A Heiankor kozepén fóleg a telihold szépségétcsodál- ták meg a versekben; Josida Kenkó azonban azt állította a ,,Curecuregusza"-ban (íÉf^H),hogy nem csupán a teIihold méltó a dicséretre, hanem az ujhold is, mely tulajdonképpen nem is !átható, hiszen csupán egy sotét korong az égen . Ez érdekes és egyedi elképzelésezek kozott a versek kozott, ám mindenképpen jogos, hiszen a sotétbe burkolózott ujhold mogott tobbjelentést is sejthetünk.

,,


Nagakaran

ÉL íü tt,H B -"{

kokoro mo sirazu

t,

t t, Éf;r' ü) {t o) b {' t5 f,bí+ 't]'.H ; {"i

t

EF

r

{._*

r1

kurokami no Midarete kesza va Mono o koszo omoe

pH i, lml

, "J

Nem tudhatom, hogy

Változik-e valaha

szíved irántam. Reggel lelkem zilált volt, Mint a fekete hajam. 80. Taikenmonin no Horikava

Ez egy szerelmes vers. "Hosszu" (naga) és "zilált"

(midare)", mind a két szo a "haj"-jal (kami) van kapcsolatban, Összehasonlította a zilált lelkét a zl|ált hajával, így fejezte ki az érzelmeit a szerzónó. "Ma reggel" (kesza): Régen Japánban a férfiak éjjel mentek a n khoz. (Lásd a szerelemr l szóló oldalt!) Reggel, amikor e| kelI bucsúznia a férfitól, akkor nem csak a nó szíve volt zilált, hanem a haja is, ami nemi kapcsolatra is utal. "Fekete haj" (kurokami): A Heian-korban a fekete, fényes haj fontos feltétele volt a n i szépségnek.


Hototogiszu

,E

lr +f

\

'ffi, *,t" E=

fr_ :# tr 3lí f,,t:L -t{ rg

fit-!+t *L

lf

T

Nakicuru kata o Nagamure ba ifl_ i,*

lt+

Tada ariake no

cuki zo nokoreru

+/l_

kerestem, honnan

E

ls szólt hozzám a kakukk

/t

De nem leltem ot. Már csak a haj nali Hold Lebegett fenn az égen. 81 .

Gotokudaizsi no Szadaidzsin

(1

139-1 191)

A koIt a Hjakunin-issu szerkeszt jének,

Fudzsivara no Teikának unokatestvére volt.

A ,,hototogiszu (kakukk)" kedvelt verstéma volt,

mert azt gondolták, hogy ennek a madárnak a hangját nagyon ritkán lehet haIIani. A szerzó is várva várta, mire hajnalban végre meghallotta, de mire felnézett az égre, csak a Holdat találta ott. Szerencsés írói lelemény a hangokról láványra

átmen ábrázolás.


fi ,}_

-t

ii

1,1

szatemo inocsi va

h 3 u. 1,h }

}R í: ű) tftf,

t,

Omoi vabi

iE

B |fi'

J{j

ü-i

Aru monono

i. E

,*

ukini taenuva Namida nari keri

Éry

Rideg kedvesem, Majd szétszakaszt a bánat,

De mégis élek, Mély f{dalmam nem mulva

Csordogálnak

kon nyeim.

82. Dóin Hósi (1090-1 179)

A szerz panaszolja a szereImesének, hogy ttíri ugyan

a fájdalmas szerelmet, de a konnye tűrni nem tudva árad a

szeméb l. A hosszu életet élt Dóin Hósinak sok epizódja van. Kulon

os ember volt. Például meglóbálva a kardját a városban meg- sebesítette az embereket. ldosebb korában aktívan részt vett a versírási korokben, hogy feIjessze a versírási

technikaÉL


Jononaka jo

Micsi koszo nakere Omoi iru

Jama no oku nimo

sika zo nakunaru Nincs a világban Kiút a gondjaimból

A hegyek kózé, Ahol a szarvas is sír, Hiába menekültem 83. Fudzsivara no Sunzei (1114-1204|

Aszerzó gy érzi, hogy ebben a világban minden fájdalmas, ezért menekult a hegyek kozé. Azonban még

a hegyben is hallatszik a szarvas szomorú sírása, így tudta meg, hogy ebben a világban sehol sincs kiút a gondokból.

Sunzei 28 éves korában írta ezt a verset. Aa apja már meghalt, és más fájdalmas események is torténtek vele, ezértfiatal korától melankolikus személyiségvoIt.


fr* L L

ALfi;t-

Na9araeba

iJ?-\ lí,E *:, ,$ L- L' ; íí ,,tt

3t

Mata konogoro ja

f= &

?,

sinobaren ,_}+-

,ffií

ffi

,E

Usito misi jozo lma va koisiki

+ffi .+fi

E

Talán egyszer majd Még ez a mai nap is

Szép emlékkélesz. Hisz ma már hiányoztok, Fájdalmas régi napok. 84. Fudzsivara no Kijoszuke Aszon (1104-1177|

A kolt szerint még a nagyon nehéz id re is

kellemesen tudunk visszaemlékezni, ha azok már elmultak. Sok esetben a mostani helyzet jobb, mint a régebbi. Azonban e vers szerz jének mé9 most is vannak fájdalmas gondjai.

Azt mondják, hogy sok szerencsétlenségtortént

Kijoszuké-val. Példáu| nem volt jó kapcsolatban az apjával, aki tehetséges fia versét kihagyta az általa szerkesztett verseskotetb l, s így fia nem jutott magasabb pozícióba. Elvesztette a not, akit szeretett, kisgyerekét pedig korai halál ragadta el tole.


Jomoszugara Efi

F [,q í, ,J, tr) L, ,i'

yirt^eh; t;fitst-4}

ilf5 1,1 \

Mono omou koro va

tf

lí4

{

Akej aran {,fi l

É {er

.];h

l1-4,

Neja no hima szae

curenakari keri

É,T

Haj na!

sugara,

Ajtóm résébenhol vagy? Sotét éj bámul.

Ne hagyj szenvedni éjjel,

szerelmed csak ezt kéri 85. Sun-e Hósi (1113-?)

Ezt a szerelmes verset az Uta-avasze játékán (lásd a Heian-kori játékok c. olda|t!) írta a férfi kolt a nó helyében. A kedvese kegyetlen, nem jon hozzá éjszaka , ezért. mélyen bá-natos. Egész éjjel csak mélán topreng, magányossága és nyugtalansága egyre csak mélyu! .Yárja, hogy hamar jöjjon a reggel, de még sotét és rideg a hálószoba (neja) aitaiának a rése (hima) is. http :l

limage.space. rakuten.co jp/lg0 1 /6

4/0000 1

6376 4169limg96

1f7 61

0pt6 134 jpeg

.


Nageke tote ft

;E h{j *,irá fJ f

iR7 Lr'l'

fr}3 t,

fi

f

Cuki java mono wo

,H

{l +

ti

lf

omowa szuru

tffi

Kakocsigao naru

Y

C)

-f

t

+

fT

.'.;h

lÉ\

Waga namida kana

És

t'

/;\

A HoId akarja Tán, hogy siránkozzak én. lgazából csak

A Holdat hibáztatom; Másért folynak konnyeim. 86. Szaigjó Hósi ('1026,1058) íro 23 évesen szerzetes lett, és sok megyét bejárt,Ézalatt számos verset írt. Híres a Szankasu (|JJ.#'R) címríversgytíjteménye. Ennek a versének a "Szerelem a Hold alatt" címet adta, melyben

Az

leírja, ahogy a szerelmére gondoIva konnyezik-


Muraszame no tr

ffi

Cuj u mo mada hinu

íliÉt tffic) frt, t: Ffi{) f H]

#lítr áí:

Maki no ha ni

ff

kiri tacsinoboru .. .L-

#. -+

iF ,*

Akl no jugure

A zápor után A fenyóágon mé9 nem Szárad a permet. Bár felszáll a fehér kod,

Bus az ószi alkonyat. 87. Dzsakuren Hósi (?-1202)

A kolt 30 évesen szerzetes lett. Sok vidéket be-

járt, ezért a legtobb verse kapcsolatban áll a természettel. A verset olvasva szép szi látványt képzelünk el. SzembeáIIította a fehér kodot és a z old feny fát.


.*

É tF

l h ;#(]) ft

ít ,J.}

í}\

Asi no ;H

t lJ, i rF f-l

ffi /S L

U

Nanivae no

t

4 +

+\^

+

+

kari ne no

Hitojo jue

-,-l-

á

Mi o cukusiteja

tc

koi vataru beki

pfi

Rovid, mint Naniva

# fi,J

g

Önol levágott nádja

Csak egy éj veled. Erted lobbant fel lángom,

S azóta olthatatlan. 88. Kókamonin no Betto (12. század|

A vers témája az utazás során meglelt szerelem. Ez a szerelem rovid volt, csak egy estét tolthettek együtt. A n azonban annyira szerelmes lett, hogy szenved miatta, A Naniva-obol ma már nem létezik, de régen Ószakában volt. Rengeteg nád

n

tt benne,


Tama no o jo Taeneba Taene

,flf

$fi,j;fJ.d. {t,-E +J

Nagaraeba

b

i? {J f) ;"f}ryfrÉ tf} !' lA +, :

f r,

*

'f't'l

.i

t

;e\

R

#.

í

sinoburu kotono Jovari mozosuru Ha véget ls ér

Éltem, aztsem bánom már. Ha nem teljesül

szerelmem, semmit sem ér Nélküle ez az élet. 89.

Sokusi Naisinnó ('l149-1201|

A vers témája a szerelem, amit leplezni kell. Mivel ez a szerelem nem teljesul , ezért leírja elkeseredését és aggodalmát. A Heian és Kamakura korszakban azt gondolták, hogy az a szerelem szebb, amit lepleznek vagy ami nem teljesül . (Azért ritka azilyen vers, mert olyan érze|métfejez ki, amlt leplezni kell.)


Miszebajana odzsi ma no ama no

szode danimo Nurenizo nuresi lro va kavarazu

Szeretném, hogy lásd,

Az odzsi mai halász Ujj

ának színe

Azottan sem változik.

Enyém mégis voros lett, 90. lnbumonin no Taifu (12. század|

A kolto ezt a verset a heves szerelemrol írta, egy

másik k lt kifejezésétkolcsonozve (ázott ruhaujj). Azt panaszolja, hogy a vérzó fájdalomtól és sírástól a ruhájának az ujja voros lett, míg a halászok ujjának ázottan sem váItozik a színe. Ez a vers ugyan nem reális eseményt ábrázol, de az olvasó érzi, hogy mennyire eroteljes szerelemrol van szó. Odzsima egy sziget a Tóhoku (északkelet) régióban, a Macusima-szigetek kozott, mely ma is Japán három legszebb tája kozé tartozik.


Kirigiriszu

{F,{&3 frL t É4t=5 L {:ffi T

Nakuja simojo no

-}É L

$ L 1.,1

Sr ffi

t,

szamusiro

l7

5

{fr.

fi

d-

{ft.

É

_l-

zJt

+&

ni

koromo katasiki Hitori kamonen

+f, ,Ifi" -:3_

H!l

fríf,.

fr H

Tücsokszot hallok,

Ésa dér is kiült már

A huvos

éj ben.

Egyedül, dideregve

Alszom a ruhám ujján. 91. Gokjó Gokusessó Szaki no Daidzsin / Fudzsivara no Josicune (1 169-1206) A kolt ezt a verset az ószról írta, két másik kolt verséb I koIcsonozve szavakat, kifejezéseket. Ezt a technikát "honkadorinak" (AHíffiLJ) nevezik. Ősszel egyre hidegebb Iesz, és egyre jobban hiányzik a szerelme is. Ha valakivel együtt alszik azember, a ruhája mindkét ujját kiteríti. Ebben a versben csak az egyik ruhaujjat terítik ki ("katasiki"), ami aztjelenti, hogy egyedul kell aludnia.


Vaga szode va

fr

*, (

rfi

*. ,J L

+*l ifil*

siohi ni mienu

= +,,+fiÉ frpfií:ií ; ',, E

t?fiL

okino isino Hito koszo sirane

.,H,

kavaku mamo nasi

#-

#]

Hq

rrt.

]7r"

tlf

Ahogy apálvkor

,_l,t

sem látni a kovet

a

Nyílt tengervízbeff,

Konnyben ázott ujjam

Sem látja senki soha. 92. Nidzsóin no Szanuki

(1

141-1217|

A versben a kolto a tengerben lév kovet hasonlítja a szerelemhez. Ez magas szinttj verstechnikát igényl téma volt, de a szerzónek nagyszer en

sikerüIt kifejeznie a szerelmi bánatot, ezért nagyon népszer[ílett ez a vers. A nyílt tengerben levo kovek két dolgot szimbolizálnak. az egyik, hogy ugy kell leplezni a szerelmet, mint ahogy a tengervíz leplezi a koveket, melyeket nem lehet látni. A tengervízben lév másik jelentése itt az, hogy a szerelem keservei miatt folyton síró ember ruhájának az ujja olyan vizes, mint a kovek, amelyeket folyton a tengervíz mos.

k


Jo no naka va Cune ni mogamona

H,

ífil 5_

f

f" f,* *,

L

i&Él:tF Á;# t,{) i

tl) {" ,Jt ' _ l.r

frr )

f{'

Nagisza kogu

+

{r ffi .f.r-

Ama no kobune no

E* E J,E

cunade kanasimo

tr

De jó volna, ha

ft

Nem váItozna e világ

-

Így tűnodom, és

Nézem, ahogy a halász Partra 93. Kamakura Udaidzsin

(1

hu

zza csónakj át.

192-1219)

A szerz kamakura udaidzsin, aki a kamakura

kormányzatot megalapító Joritomónak a fia. Bátyja után o Iett a harmadik só9un, de a rákovetkezó évben unokaoccse megolette t. Viszontagságos id ben élt a sógun sarjaként, de valójában versírást kedvel kulturember voIt.


Mijosino no

t fi+Eí}h tT i ií f,d É, *)+1,ffi,Ff t,S 0) l1 ,j"

Jama no akikaze

3

{

Szajo fukete J+

Furuszato szamuku

fr

koromo ucunari

r

ffi

#E

Joslno-hegyroI

Ószi szé! fuj , jon az

éj

.

Messze hallatszik

A ruhautogetés csendes esti sotétben. 94. Szangi Maszacune / Fudzsivara no Maszacune

(1170-1221)

Egy hideg és csendes oszi estén Josino hegyvidéken a "kinuta" hangja hallaszott. A "kinuta" egy olyan utofa volt, amellyel a mosott ruhákat lágyították, simították, A régi id kben a házakból lehetett esténkénthal|ani e hangot. Ezt az ütofát a Meidzsi-korig használták.


Jy

J-

*

f}

Ooke naku

l., {ht

,fr

É í- :i fr

R-

Ukijo no tami ni

ÉfdB{í alíf)ít *. .J" 'l

+#

í:

{.,

(

Ooukana

it

tr

í fr, }{-

*lt

n

Vagatatu szoma ni

szumizome no szode Elmúló világ, AhoI élek, Hiei

Hegyen szolgálok.

Papi leplem fekete Ujja fedi vétketek. 95. Szakino Daiszódzso Dzsien (1155-1 225|

A fiatal pap kolto ebben a versben uj szándékát fejezi ki, mely szerint feláldozza magát az emberek boldogságáért. Ez a vers külonleges jellegű az általában szerelmet és évszakot leíró versek mellett.

szumizome

"Szumizomének" két jelentése van . Az egyik a "tussal festett ruha", mely a papok viseletére utal. A másik pedig "e|kezd valahol lakni", mely arra utal, hogy a szerz nemrég a Hiei-hegyi Enrjakudzsi templomban (Eltr+) helyezkedett eI.


Hana szaszou

,3, í1 J

tr,)

r}{

ft *. ,á *;

{f íJ

,É+'

Arasi no niva no

ít^

Fpt,H,{ :5\.

I

t't-t

a} íJ

L-}

t-

fi

r* 0-}

Juki narade

*).

"\ iÉ -}l-

íl |J

Furij uku mono va

Vaga mi

nari keri

fr,

rí.

fr E

Magam vagyok ugy, Hogy lehullok, mint a hó; Ugy hittem pedig,

A vihar

szi

rmokhoz vad,

Elviharzik éltem is.

96. Nvudó szakino Daizsódaidzsin Fudzsivara no Kincune

(1

/

171-1244|

A kertben a tavaszi vihar lehuIIatja a cseresznyevirágokat, mint a hópelyheket. A koIto ezt !átván saját oregedésére ismer rá a képben. A szerzónek ugyanolyan nagy politikai hatalma volt, mint korá

bban Fudzsivara no Micsinagának, aki a Heiankorban a legnagyobb hatalommal rendelkezo ember volt. Ez a tény még inkább éreztette vele az oregedést és elgyengülést, A "furu" igének két jelentése: "valami esik" (lft ) és "az ido mulik" (É6).


konu hito o Macuho no ura no

**

t,f*

;l {{ i"( f bi+ ?]f'{;Hf H 5 fi T

*

4ifií: 0)

Júnagi ni Jakuja mosio no #E

+ ffi

+ É * ;L

fl

>l-,

Mi mo kogarecucu Várom, de nem jon

Szívem ugy ég, mint a só, Amit sütnek a Macuhoi obolben,

Szélcsendes tengerpa

rton

.

97. Goncsu Nagon Teika (1162-124U

Korának egyik Iegjobb szerkesztóje volt. A versírás csupán társas szórakozás volt abban azid ben, o azonban művészeti szintre emeIte. kiváló irodalmár is volt. A régi és e|egáns verseket kedvelte, A "szépség aposto!ának" neve zték.


Kaze szojogu

L

h L

_r-

'J' l;

ft

li E 5

Nara no ogava no

t'

', fi+

ffi..

fr'f,Joi É*JIlFí* {){ífi'}

Miszogi zo nacu no

sirusi

nari keru

{t'F ;r.b

{.

*1 P

Jugure va

fi

,B

Ószvan-e már? A PataknáI fujdogál a

Szello. Ó, még nem! Most mossák le csak nyári Bunüket az emberek. 98. Dzsunii letaka

(1

158-í 237|

Ebben a versben a szerzó ugy érzi, hogy már koze|edik az ósz, de aztán meglátja, hogy az emberek egy kis patakban mossák le magukat, ami arra utaI, hogy mégis nyár van mé9. A "miszogi" ugyanis egy nyárvégi szertartás, mely során az emberek vízzel mossák le magukról a btineiket,


Hito mo osi

ttÁ *r+ ,{^ü

#J

E

lt._l I

.J'l

,Bá :,l,"iL

P+ 'Jl

t

Adzsi ki naku

t?

É^fJ.

l- i ít

,#

Hito mo uramesi

Joo omou jue

{fi. .!b

L

É

+,..t r\I V

ni

Mono omou miva

,1{ rrrí l_"[

Néha imádoffi, Néha ki nem állom

Az embereket. Elgondolkodom mélyen

Békességa reményem. 99. Gotoba in (1180-1239)

A szerz 4 éves korában

lett császár

és 17 évesen

az

mondott le a trónról, de még utána is kezében maradt a hatalom. 1221-ben háborut indított, hogy megdontse a Kamakura kormányt, de vereséget szenvedett és a Kjúsu melletti lki-szigetre száműz-

ték.


Momosiki ja .Jr L]

*. ,J

t,h LL t;t q" ,;*,

{f l;,a t} '; *;

á.r Ér

Furuki nokibano

t,

i+ l

',),_,

#

+f

*

$# f #}

t}

sinobu nimo illH .l+ nfu

"i

ttj

l]f, dqe

f tí

)

..a^

e1

a_^ $

Nao amari aru Mukasi nari keri Elhagyott kastéIy

Páfránya alatt fáj a Múlt, nagy voltam ré9!

csatában mind eltunik, De bennem mind feltűnik. 1

00. Dzsuntokuin (1197 -1242)

1210-ben lett császár. Gotoba császárnak orokolte a trónját (A 99. vers szerzóje), majd hamarosan háborút indított el|ene, de kés bb száműzték a szadoszigetre. A vers a császárcentrikus Heian-korszakrol a szamurájok korszakára átvezet viharos idoszakot jelképezi. Azt gondolják, hogy a szerkeszt ezért választotta ezt a verset a 100., vagyis az utolsó versnek a kotetben.


lll r茅sz

A

Hj

akunln lssu-r贸l


A Hjakunin-issu szabályai Az alapszabályok l. A Hjakunin-issunak

kétfajta kártyála van,. az egyik a szerzó képétés az egész verset tartalmazza, a másikon pedig a vers második fele , azaz ,,Simo no ku" (T o tr]) van ráírva, mégped|g hiraganával. Ezek a kártyák párban vannak, így osszesen 200 db, kártya van.

ll.

A hiraganás kátlyákat szétszórtan tesszuk a tatamis padlóra. (A tatamit igusza-ftlib l /Juncus effusus/ fonják, alapja rizsszalmából készul.)

IIl.

A

felolvasó személy elkezdi olvasni

játékosoknak nem végigolvassa, hanem

kell

am

a

verset. A

megvárniuk, amíg

íg hallgatják a vers elso

felét, azaz,,Kami noku-t"

(t. Otrl ) ,

máris próbáIkozhatnak me,gkeresni a hiraganás kártyát, melyen a vers második fele szerepe!.

lV. Azlesz

a nyertes, akinek tobb kartyája van, mint a tobbieknek.

A szerepek

l.

A felolvasó: egy személy.

ll.

A játékosok. Iegalább ketto kell, de lehet tobb is.

A haladó játékosok számára

l.

ll.

Hiakunin-issu mint verseny: Kell egy felolvasó és két játékos. A két játékos verseng, hogy melyikük kapja fel a kártyát gyorsabban, Ezért amellett, hogy fejb l kell tudni minden verset, jól be kell gyakorolni a kártyafogást is. Bódzu mekuri:

A ,,bódzu" kopasz papot jelent. Ebben a játékban nem kell felolvasó. A

kártyákat a játékosok kozé tesszük megfordítva, onnan kell huzniuk. Ha a kihtjzott kártyán csak sima férfi van, akkor visszatesszük a kartyák mellé. De a kovetkezó esetekben: A) Ha egy herceg képe van rajta. akkor az a kártya a tied

B) Ha egy hercegno

képe van

!

rajta,.

akkor az osszes kártya, ami

a

tobbieknél van, tied lesz! C) Ha egy ,,bódzu" , azaz pap képe van rajta...: sajnos, akkor vissza kell tenni az osszes kártyát, amit addig nyertél! A nyertes természetesen az lesz, akinek a végéna legtobb kártyája van.


ilEHE,,E -fr,

(A természet szépségei)

avirágok^,

lnosen a cseresznyevirág ról írtak sok verset. Japánban a cseresznyevi rág tava sz szi mbóluma. A Heian kor óta tisztelik ezt a virágot, mert az élet szépségétlátj ák abban, ahogy a szirmai egyszerre lehullanak. A Josino-hegy Japán három legszebb ÉEíffilHp cseresznyének egylke.

^,

Éa madarak,-,

t Ü,H

"jamadori" rézfácán (3. vers)

^.,

IEL

a

szé| .-,

A japánok a szelet is tisztelik, mert a szelek után külonbózó hangot hallunk, vagy ahogy a szél fuj , m ozgatJa a doIgokat.

Wildscreen

TH

Arkive

Wikipedia

"csidori" lile (7B. vers)

ít&&á'Í"hototogiszu"

(B 1 .

^.,

F

a HOld-

A Hjakunin issuban

12

versben jelenik meg a Hold. Külnösen a hajnali Holdat kedvelték.

Kés este jelenik

sok verset, talán mert akkor jonnek a tájfunak, akkor fűla legerosebben a széI.

vers)

Jugem.Jp

[n hajnali HoId]

Kü#.;"fÍj'É*Tlk'i'iZn

kis kakukk

meg a keleti

égen, és hajnalig !átható. Általában a szomorús ág szimbóluma; haj nalban el kell búcsűznia a szerelmétol, máskor pedig hajnalig várJa a szerelmét, de végül nem jon.


öltozet, étkezésés lakóhely (ZtÉ{r) Oltozet Férfiak

Nok

A férfiak hajviseletéhez tartozik, hogy mivel nem illett mutogatniuk azt, a fejtet megkototték, majd nemesi fejfedot helyeztek rá, melynek fajtája státustól függott. Mint

m

A n k számára az arcuk megmutatása n

volt tiltott , ezért szépségük fokm éróle a

hajuk és az illatuk vo!t. Híres a Dzsuni hitoe, amely az udvarholgyek tizenkét

réteg ünnepi kimonója. Évszakonként

agánemberek jobban

változtatták a színek kombin ációit, ami a

szerettek színes ruhát hordani.

ruha ujjából !átszott.

ref'erence]

k_ l-ffim

Orfr{\HP

Étkezés

A napi kétszeri étkezésvolt a szokványos. Egyszer , nem tútl ízesítettételeket fogyasztottak, Már a'kakigóri' fiégkása) is ismert volt akkoriban, melyet télen gytíjtott jégkockákból készítettekés jeges kamrában tartottak. A szirupot, mellyel leontotték, fából csapolták. refere nce

: /Ei1{6

lS rhEE

Lakóhely sinden-dzsukuri Mivel a házon belül nem voltak statikus, állandó falak, ezért fuggonyokkel és fuszumákkal, azazfából és papírból készült tolóajtóval és tolófallal osztották fel a teret szobákra helyiségekre. Magas volt a mennyezet, ezért a h vos szobákban a tatamira sz nyeget borítottak. Szezononként és eseményenként külonboz fajta sz nyeget használták, így élvezhettékaz átalakítás változatosságát.


Egy arisztokrata napja (Hogyan toltott el egy napot?) Az udvari nemesek munkaideje általában déIelottre teheto. Délután egyesek munkája folytatódott, mások játékkal toltotték a

további idejüket. ido

A munka tartalma

5:45

Kora reggel hangos harangszó 1elzi az udvar oSSZeS kapuj ának kinyitását. Az udvar lakói mind ekkor ébrednek fel . Ezt 'kaisomonko'-nak ( FrTT FTHt) nevezik. ="

6:45

|

10:30

|

a nagy

kapunyitó harang (F"l^Fr ff) szólal meg. Ekkor kezdik a munkát az udvarban. A szolgálat el n evezése a'sussi' ( H,ít )

Ezután

Majd a befejez harang (EFnfi) kondul meg, ezzel

zárul

a

reggelizik.

18:30

reggeli munka. Szinte mindenki ezután

Bezárják a kapukat

(ful

FTfi).

X Az id

pont a napkelte és naplemente szerint változott. Nyáron korábbra, télen viszont késobbre tették a harangozást.

h

ttp ://www. exp o2 005. or.jp ljp l E 0/E

1 /i

m g/to p i csO 9 04 0 1 p 06 0 g a g a k

u

4

.

jp

g


Hogyan szeretik egymást? A Hjakunin issuban (tr^-É') sok vers a szerelemről szől, de a Heian-kori szerelmi szokások nagyon kölönböznek a maiaktól . Ezé fontos, hogy ismerjük ezeket a korabeli sajátosságokat, ha olvassuk a verseket. rt

&#

1. Kaimami (trrfi-H)

2. Koibumi

(#X)

A férfi nem találkozhat a A férri leveleket küld a n noveI, ezért férfi bujkálva o-nek, melyekbol megá lla- píth atja a no, hogy nézianotaháza milyen ember a férfi. kornyékén.

.*.t**lt

i

i

i ,j', ,'

| ::

:

::

'',,,

_l:

..i

|:i':i

}-* .{: *

il*=,i_ .$,,'-, \.+

.i

,,iil

""*,h l

l]

h*'-"Í'

i

i l ,.1-1

'*"^"-,

Ha a no megengedi, a férfi elmehet a noh óz, de csak éj szaka, titokban. A férfinak itt kínálkozik eloszor lehetosége arra, hogy jobban szemügyre vehesse a not. /'"*\ li,"\

,,' il

'"r..,,.,,'" ,V,^,, :,

{,1

3. Találkozni

"-

,*'

4, Kinuginu (e#f;) levél

Másnap reggel a feríi levélben megkoszoni a találkozot a nonek. Ezt fontos illem szabá |ynak tartották.

5.

Várni a férfit

6. Házasság

A találkozás után a nő csak várja a férfít,viszont

Ha a férfi három napig nem kérheti meg, hogy folyamatosan jár a noh óz, jójjon. Ha aférfinak nem akko r házasság lesz be!oIe tetszik a no, nem jon I

tobbé.


Mangák a Hjakunin issuról Nemrégiben Japánban a Hjakunin issu frissebb népszerűségre is szert tett, melyet egy ,,Csihajafuru" ( trtr t .$óJ 2009-, szerzó Szuecugu Juki) cím mangának koszonhetünk, A televízióban rqzfilm sorozat is készult bel le. A f szerepl Ajasze Csihaja, aki szeretne a Hjakunin issu királyn je lenni, további szereplok az iskolai kártyaklubban játszó barátai. Nemcsak Japánban, hanem már kulfoldon is olvassák a mljvet, így a kártyajáték is kezd egyre ismertebbé válni.

Nem sok manga létezik a Hjakunin issuról. Például az ,,Aszaki jumemisi" (trb á@e>ryvJ 10 kotet, 1979-1993, szerzó Jamato Vaki) nem pontosan a Hjakunin issuról szól, de a

Gendzsi monogatari [Gendzsi szerelmei vagy Gendzsi regénye] alapján íródott, tehát a Heian-kori udvarban játszódik. A gyönyor f h s kalandos szerelmei sok olvasót vonzottak.

Az,,Utakoi" cím manga ( trffi-É^É^-É i ícAtr.J 2010, szerzó Szugita Kei) viszont pontosan a Hjakunin issuról szól. A m néhány szerelmes versb l szerzett rovid mesét

tartalmaz, mely internetes videó formájában gyorsan elterjedt és tobb mint otmilliós nézettségetért el. Mai értelmezésselés humorral segít a versek hátterének megértésében,így nemcsak japánoknak, hanem a Hjakunin issut kedvel külfoldiek számára is konnyen érthet és szórakoztat ,

Ajánljuk, hogy tanuljatok japánul és próbáljátok meg olvasni ezeket a mangákat!


Ki ránd

u

lás Arasijamában

A Kiotó nyugati részénfekvő Arasijama számos látogatót vonz. Tele van régi történelmi emlékekkel, például itt gyűjtötték össze és szerkesztették kb. ezer éwel eze]őtt a Hjakunin issu verseit. Tavasszal gyönyörűen virágoznak a cseresznyefák, í9y nemcsak a japánok, hanem sok külföldi turista is idelátogat, hogy megéljéka virágzás csodáját Mi, a magyar szakos diákok is elutazunk, hogy a Hjakunjn issuval kapcsolatos helyeket felkeressük. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be:

Útvonal

o @ @

@ @

Hankjú Arasijama állomás (lE,E fffi) Togecu Sigureden (H+ffi&)

híd

-A Hjakunin issu műzeuma

Bambuszliget Niszon-in templom (-+l]fr)

Híres helyek

I I

m

M

JR Arasijama áIlomás Tenrj udzsi templom (XÉE+) Nonomlja sintó templom (BíHt+Ít) Keifuku Arasijama áIlomás

Az arasijamai térkép


o

lnnen indultunk a kirándulásra,

@

Arasijama kózpontjában található Tcgecu-híd.

@

ltt hűvos bambuszliget volt.

(Lásd a kovetkezó oldalt!)

Sigureden: Ebben a múzeumban külonféle kiállításokat ren deznek a Hjakunin issuról. Niszon-in templom: Az Ogura-hegy keleti részén lévo templom. ltt válogatták össze a száz verset.


2014. junius 22. felhos idő,

de számunkra ragyogó nap! Kedves Naplóm

I

Ma a barátalmmal és lskolatársaimmal

mentünk,

az

Arasijamába

az

Ogura-hegy láb ához. Hogy miért? Megmondom neked.

Fud

zivara no Teika itt

gyujtotte

ossze csokorba azokat a verseket, amelyekbol azután a Hjakunin issu lett. Mi nagyon szeretjijk ezeket a verseket, ezért elmentünk a Sigure-den nev

muzeumba, ahol sok-sok érdekes dolgot lehet megnézni ezzel a versgy jteménnyel kapcsolatban. Hogy miket? Htj, hát el szor is a földszinten a 100 kolt t ábrazolo figurák voltak kiállítva. Ez nagyon tetszett

mindenkinek, mert minden figura küIonbozott a tobbitol, mindegyik

részletesen és másképp volt kidolgozva. A terem falain elolvashattuk a verseket is, és ha valamit nem értettünk, mert ezek a versek eIég régiek, és hát akkor kicsit más

volt a vi!ág, mint most, akkor

a

magyarázatok segítettek, amiket szintén odaírtak a versek mellé. A figrákat korabeli ruhákba oltoztették; nagyon szép kimonóik voltak. A helyiségek berendezése segített elképzdni, hogyan is élhettek akkoriban ezek az emberek. Hát, hogyan éltek és mit csináltak akkoriban? Amikor végigolvasgattunk mindent, folmentünk a

második emeletre, ahol egy óriási, 120 tatamis terem, benne egy néni várt ránk, aki, ha akartuk, feloltoztetett minket ezekbe a régi Heian-kori ruhákba,mé9 váIaszthattunk is kózülük. Ésa


végénúgy ültünk modellt, mint a nagy uralkodók, a néni pedig lefényképezett minket. Ez a fényképorok emlék, az unokáinknak is büszkén fogjuk mutogatni.

<-Na, hogy tetszünk?

Miután mindent megnéztünk, és ezekben a csodás ruhákban egy kicsit visszautaztunk az id ben, végül lementtjnk a bejárat melletti kis ajándékboltba. Ott a szépségesapróságok, csecsebecsék mellett mindenféle információt is adtak, aki kérte, ezt persze ingyen

:)

Aki Arasijamába megy, semmiképpen ki nem hagyhatja

a

Sigure-den

muzeumot! Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek nagyon tetszenel

Weboldala: "Sigure-den" http://www. sh

ig u

reden or.jp/ .


llh,:/_,I-. ^^

,,,*o,,QynLJ ii.iii.i,..',.,.:

",.",,i|i..

o

:,'

SzoY-a(o.ÁS! ',

i,.l...,,

,,,:.,lillliliiiiiiiii*t

.

k l va. nL,tn K ffi

Profile for oszakamagyarszak

Százszorszép japán versek  

A kötet a Hjakunin issu című híres japán versgyűjtemény és az ahhoz kapcsolódó kártyajáték bemutatását valamint a gyűjtemény száz versének m...

Százszorszép japán versek  

A kötet a Hjakunin issu című híres japán versgyűjtemény és az ahhoz kapcsolódó kártyajáték bemutatását valamint a gyűjtemény száz versének m...

Advertisement