iskolaesiskolaztatastavasz

Az iskola és az iskoláztatás változásai VÁZLAT! Nóbik Attila 2007-2008 tavaszi félév

email: nobikattila@gmail.com honlap: http://nobik.try.hu fogadóóra: Kedd 12 - 13

Tételek 1. Az intézményes nevelés kialakulása, iskolák az ókorban.

2. A középkori iskoláztatás jellemzői 3. A reformáció és a katolikus megújulás hatása az iskolaügyre 4. A modern iskolarendszerek kialakulása 5. Iskolaügy Magyarországon a 19. századig 6. A magyar iskoláztatás a 19. és 20. században 7. Az iskola kritikája és az alternatívák keresése, a reformpedagógiák törekvései 8. A nők iskoláztatásának története Rousseau után 9. John Locke és Jean Jacques Rousseau 10. Johann Friedrich Herbart pedagógiája és követői 11. A gyermekkortörténet-írás irányzatai 12. Gyermekek az ókori társadalmakban 13. Gyermekkép és gyermeknevelés a középkorban 14. Változások a gyermekkorban a reneszánsz és az újkor idején (15-17. sz) 15. Gyermekkép és gyermeknevelés a 18-19. században

Irodalom Mészáros István - Németh András - Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógia és a iskoláztatás történetébe. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. v. 2003 Németh András - Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolt, Budapest, 2004 Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Műszaki könyvkiadó, Budapest. 2001.

1. Az intézményes nevelés kialakulása, iskolák az ókorban

A nevelés kialakulása a nevelés fogalma az emberi gondolkodás kialakulása + az emberi kultúra kezdtei (Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete) epizodikus kultúra(főemlősök, emberelődök) -> mimetikus kultúra (utánzás, reproduákálás) -> mitikus kultúra (beszéd) -> elméleti kultúra (írás - olvasás) a beszéd és az írás -olvasás kialakulása => külső tárak léterjötte => az áthagyományozás új lehetőségei beavatás

Az első államok létrejötte az emberi életforma változása a mai Közel-Kelet kb. Kr. e. 9000 (pl. Jericho) letelepedett életmód földművelés - állattenyésztés első települések létrejötte az első álamok létrejötte: Mezopotámia Egyiptom India Kína

Iskolák az ókori Keleten a műveltség birtokosa egy szűk réteg papi feladatok államszervezet irányítása Írnokiskolák Mezopotámia: tábla háza és bölcsesség háza Egyiptom Kasztrendszer: India Vizsgarendszer: Kína

Korai görög nevelés első görög bevándorlás: kb. Kr. e. 16. sz. az ókori kelethez hasonló államok => poliszok embereszmény: Homérosz: Illiász bátor harcos, jó katona változó emberkép: Ödüsszeusz

Spártai nevelés katonai társadalom csekély számú megszállló - körüllakók - helóták "társadalmi egyenlőség" lakonikus beszéd Taigetosz családi nevelés: 7 esztendős korig katonai táborok krüpteia

Athéni "iskolák" kalokagathia (szép és jó) eszménye paidagogosz szkólé grammatikai iskola kithara iskola palaisztra gümnaszion ephebeia Platón: Akadémia Arisztotelész: Lükeion

Római oktatás "vir bonus" kezdetben: nevelés a családban Görögország meghódítása után: hellenisztikus nevelés "állampolgári ismeretek"

korai keresztény nevelés: katekétha iskolák Szt. Ágoston antik és keresztény műveltség viszonya

2. A középkori iskoláztatás jellemzői

Középkori iskoláztatás kezdetei kereszténység terjedése keresztény államok kialakulása nyugati szerzetesség kialakulása Nursiai Szt. Benedek Monte Cassino 529 bencés rend Karoling reneszánsz Nagy Károly (768 - 814) Európa válsága majd újjászerveződése a 10-11. sz.-ban

Középkori iskolák plébániai iskolák kolostori iskolák székesegyházi (káptalani) iskolák egyetemek filozófiai fakultás + teológiai, jogi, orvosi karok studium generale Bologna, Párizs hét szabad művészet (septem artes liberales) trivium: grammatika, retorika, dialektika quadrivium: asztronómia, geometria, aritmetika, zene

Középkori tanagyag Önálló szaktudományok

orvostudomány egyházjog filozófia-teológia

Komplex alaptudományok

kompútusz diktámen grammatika

Alapfokú ismeretek

Éneklés Olvasás

Reneszánsz antikvitás újjászületése Itália (14. – 15.sz) gazdasági fejlődés => polgárság erősödése a könyvnyomtatás európai feltalálása (Gutenberg, 1451) 1453: Konstantinápoly eleste az ember, az egyéniség fontossága (uomo universale)

Humanizmus A „studia humanitatis” - humán tudományok grammatika, retorika, történelem, költészet és erkölcstan

társadalmi felemelkedés ≠ klerikusság értelmiségi: pl. tanító, iskolarektor humanista műveltség terjesztése latinhoz való viszony átalakul a kifejező ékesszólás (eloquentia) nevelő, személyiséggazdagító hatása

A tananyag átalakulása a humanista tananyag lassan beszivárog az iskolarendszer különböző szintjeire városi plébániai iskola -> humanista városi iskola alapszint: betűismeret, szótagolás, szóolvasás, mondatok (anyanyelv) második szint: részletes latin nyelvtan, beszédkészség fejlesztésével (latin) harmadik szint:latin nyelvű szakművek tanulmányozása humanista városi iskola –> humanista gimnázium A 15. század végére a humán gimnázium prototípusa

3. A reformáció és a katolikus megújulás hatása az iskolaügyre

A reformáció előzményei 16. századra: városi polgárság további erősödése és eletmódjának változása humanizmus hatása törekvések a katolikus egyház megújítására

reformáció Luther 1517, Wittenberg

katolikus megújulás Tridenti zsinat pl.: jezsuiták

A reformáció pedagógiai törekvései egyénileg átélt, mély vallásosság visszatérés a hit forrásaihoz => bibliai szövegek olvasása, értelmezése => iskoláztatás kiterjesztése humanista nevelési elvek (érdekes, szemléletes tanmód stb.) könyvnyomtatás révén Biblia-fordítások, katekizmusok stb. elterjesztése nyanyelven való (Biblia-) olvasás írás-olvasás kiterjedt megtanítása

Luther Márton (1483–1546) 1. A leendő teológusok sokoldalú nyelvi képzé: latin, görög és héber

2. A leendő falusi plébánosok: latint, írás-olvasás, latin grammatika, egyházi zene, dialektikával, retorika Prédikációk szerkesztése 3. köznép: anyanyelvi olvasás-írás készsége olvasástanítás (német nyelvre lefordított Biblia)

A jezsuita iskolák ötosztályos középiskolát (gimnáziumot) szerveztek Az utolsó két osztályban a görög is szerepelt: „studia humanitatis”

Az ötéves gimnáziumra szervesen épült az akadémiai tagozat: háromesztendős filozófiai fakultás majd négy év teológia

A kollégium típusú iskolák a kis- és középnemesség igényeinek felelt meg „barokkos” műveltséget nyújtott: latin nyelv+ jogi ismeretek polgárság: az elemi ismeretek, vagy a grammatikai osztályok után abbahagyták egyházi pályára készülő jobbágyok

protestánsoknál: anyaiskolák (alma mater) köré sok ún. partikuláris vagy filiális iskola szerveződőtt

A katolikus és protestáns iskolák összehasonlítása katolikus iskolák tagolt

Teológia

Filozófia Retorika

1 év

Poétika

1 év

Grammatika

3 év

Népiskola

2-3 év

protestáns iskolák (egységes)

Önálló

Akadémiai

Akadémia

tagozat

Önálló

Gimnáziumi

Gimnázium

tagozat Elemi ismeretek

A katolikus és protestáns iskolák összehasonlítása protestánsok

katolikusok

segédtanítók (preceptorok)

felnőtt tanárok

kötelező teológiai tanulmányok

csak a papi pályára készülőknek kötelező teológiai tanulmányok

nem szerveztek taníáképzőket

külön képzők a középiskolai tanárnak készülőknek

Más tanítórendek piarista rend

leánynevelés Merici Angela (Itália, 1535) :Orsolyita rend, Peter Fourier (Franciaország, 1597): Notre Dame (Miasszonyunk) rend Mary Ward (Anglia, 1611): Angolkisasszonyok

4. A modern iskolarendszerek kialakulĂĄsa

A modern európai iskolarendszerek kialakulása

A modern rendszer jellemzői népesség egésze törvényi szabályozás finanszírozás – közpénz felügyelet (politikai hatóság)

A modern európai iskolarendszerek kialakulása 1. a reformáció-ellenreformáció küzdelmei 2. a felvilágosodás eszmevilága empirizmus racionalizmus vallási dogmák és az egyház tagadása deizmus civilizációkritika munka fontossága optimizmus oktatás fontossága

A modern európai iskolarendszerek kialakulása

3. a hangsúlyozott nevelői ambíciók megjelenése a közgondolkodásban 4. a gyermekkor elkülönítése, mitizálása 5. az erkölcsi védelemre szoruló gyermekek számára az iskolák zárt világának megteremtése

A modern európai iskolarendszerek kialakulása

6. a felvilágosodás pedagógiai optimizmusának megtestesülése az abszolutista uralkodók iskolarendszer-teremtő és –ellenőrző törekvéseiben 7. a nemzetállammá válás folyamata

5. Iskolaügy Magyarországon a 19. századig

Az intézményes nevelés első századai Szent István => kereszténység felvétele => egyházi iskolák 996: Szent Márton hegyi kolostor: Pannonhalma, 1810, Guzmics Izidor

két érsekség (Esztergom és Kalocsa), nyolc püspökség (Győr, Veszprém, Pécs, Csanád, Eger, Vác, Nagyvárad, Gyulafehérvár) egyházszervezet kiépítése: 10 falu – 1 templom kolostori, káptalani és plébániai iskolák

Az intézményes nevelés első századai tananyag hármas tagozódása olvasás, éneklés, liturgikus ismeretek grammatika, diktámen, komputusz filozófia, teológia, jog

Gellért püspök csanádi székesegyházi iskola első tanára Valter magiszter falusi plébániák: utánpótlás képzése Intelmek

Az intézményes nevelés első századai az állam- és egyházszervezet megszilárdulása => iskolarendszer megszilárdulása 12. sz.: esztergomi diákjegyzet grammatika – retorika – prozódia zsinatok: magiszterek javadalmazása => 1334: zágrábi, 1374: nagyváradi káptalan szabályzata

Az intézményes nevelés első századai hazai egyetemalapítási kísérletek: 1367, Nagy Lajos: Pécs filozófiai, jogi, orvosi fakultás pécsi püspök 1395, Zsigmond: Óbuda filozófiai, orvosi, jogi és teológiai fakultás óbudai prépost hamarosan mindkettő megszűnt

Világi nevelés a középkorban lovagi nevelés gyakorlati felkészítés az életre fegyverforgatás, olvasás Roland-ének, Trisztán és Izolda, trójai háború története, Nagy Sándor Hektor, Alexander, Terestyén (Trisztán), Roland-Lóránd, kialakulnak a magyar lovagi mondák a világi értelmiség kialakulása XI – XIV. század: értelmiségi = klerikus XIV. sz.: kettős tagozódás alacsonyabb hivatalok betöltése: értelmiségi ≠ klerikus literátus – deák – diák

A magyar reneszánsz nevelés Az iskolarendszer és a tananyag differenciálódása káptalani iskola => káptalani-városi iskola alsó tagozat: az első két fok, schola minor felsőbb tagozat schola maior számos esetben világi tanárok, vezetők

az iskolai műveltség átalakulása értelmiségi feladatokra felkészítő gyakorlatiasabb tanulmányok Academia Istropolitana

Reformáció - ellenreformáció a városi humanista iskolák megőrizték szerkezetüket

a tananyagban a humanista elemek a vallásos motivációval vegyülnek => visszaszorulnak a praktikus elemek a népoktatás fontossága - kisiskolák hitbéli kötelességek, vallási érzület közvetítő réteg céhes fiatalok: elemi ismeretek A kollégium típusú iskolák létrejötte

Nevelésügy a 17. században Katolikus iskolaügy kisiskolai hálózat növekedése, megszilárdulása

jezsuiták iskolaszervező tevékenysége 1586: Znióváralja egységes iskolaszervezet és tananyagrendszer létrehozása 1599: Ratio Studiorum (tanügyi szabályzat) szétválasztották a gimnáziumot és az akadémiai fakultást

5 osztályos gimnázium 1616: Nagyszombat, 1626: Pozsony, 1627: Győr

Nevelésügy a 17. században Pázmány Péter (1570 – 1637) 1635: nagyszombati jezsuita egyetem két fakultás: filozófia, teológia filozófiai fakultás elvégzése jogosított a teológiai fakultásra tudományos fokozatot adományozhatott az egyetem = teljes jogú volt 1667-ben jogi karral egészül ki 1777: Buda, 1789: Pest, Ma: ELTE

Újonnan betelepülő tanítórendek angolkisasszonyok, klarissza apácák piaristák

Protestáns nevelésügy királyi városok: evangélikusok mezővárosok: reformátusok evangélikus gimnáziumok: Besztercebánya, Lőcse, Késmárk, Selmecbánya

református gimnáziumok: Sárospatak, Debrecen, Pápa

partikuláris iskolák az anyaiskolákhoz kapcsolódó, azokat mintául tekintő környékbeli iskolák

Nevelésügy Erdélyben katolikus, lutheránus, kálvinista, unitárius Báthory István: jezsuiták 1581: kolozsvári jezsuita egyetem Erdélyi szászok: evangélikus gimnáziumok Nagyszeben, Brassó, Medgyes, Segesvár Református iskolák: Kolozsvár Gyulafehérvár 1622: a gyulafehérvári iskola akadémiává fejlesztése 1653: Apáczai Csere János megkezdi munkásságát a gyulafehérvári kollégiumban

Nevelésügy a 18. században török uralom vége =>iskolarendszer fejlődése, kiterjedése középnemesség: latinos, retorikus műveltség – kollégium típusú iskolák => hivatalnoki jogászi pályák polgárság: kisiskolák, kollégium típusú iskolák kezdő osztályai parasztság: főleg „szájhagyomány” útján nevelődnek, de kísérletek a népoktatás kiterjesztésére középfokú oktatás: kollégium-típusú iskolák protestánsok: a különböző fokok együtt jezsuiták:1773 - a rendet feloszlatják piaristák -matematika, aritmetika, történelem, földrajz, természettudomány (Newton fizikája)

A felvilágosult abszolutizmus iskolaügye felvilágosodás => oktatás fontossága felvilágosult abszolutizmus az iskoláztatás fontos állami érdek

néptömegek – jó állampolgár Mária Terézia: az iskolaügy politikum

I Ratio Educationis – 1777 szétválasztotta az alsó- közép- és felsőfokú oltatást magasabb fokra csak előírt feltételek teljesítése esetén léphettek a diákok alsófok: magyar; közép- és felsőfok: latin + német nyelv hangsúlyos tanítóképzés: normaiskola

6. A magyar iskoláztatás a 19. és 20. században

Az óvodaügy kezdetei Magyarországon kisgyermeknevelő intézmények létrejötte ipari, gazdasági, társadalmi átalakulások => nők munkábaállása, hagyományos családmodell bomlása => „kisgyermekiskolák” Brunszvik Teréz 1828, Buda, Mikó utca

Népoktatás a dualizmus korában Eötvös József

1868. évi 38. tv a népoktatásról tankötelezettség 6 osztályos elemi népiskola elemi népiskola után, a 12 évesnél idősebbeknek ismétlőiskola felsőbb népiskola az ötezer lakosnál nagyobb lélekszámú helységekben polgári iskola tanítóképző és tanítónőképező intézetek

Középfokú oktatás a dualizmus korában 1849 dec.: Entwurf nyolcosztályos gimnázium érettségi vizsga reáliskola képesítéssel rendelkező szaktanárok 1883. évi XXX. tv. a középiskolákról gimnázium + reáliskola: 8 év gimnázium: továbbtanulás minden felsőfokú intézménybe reáliskola: műegyetem, matematikai és természettudományi karok, gazdasági főiskolák (bányászati, erdészeti akadémiák) 1875: hétévfolyamos felsőbb leányiskola 1895: megnyitották az egyetemek bölcsész, orvosi és gyógyszerészi fakultását a nők előtt

Felsőoktatás a dualizmus korában a filozófiai fakultás az 1850-től kezdve a többi három egyetemi karral egyenrangú fakultássá vált egyetemre való felvétel feltételei 1852-től az addigi szaktárgyi és pedagógiai előadások mellett gyakorlatok (szemináriumok) is szerepeltek a pesti egyetem tanrendjében egyetemek: Budapest, Kolozsvár (1872), Pozsony, Debrecen (1914) Budapest: 1. hittudományi, 2. jog- és államtudományi, 3. orvostudományi, 4. bölcsészettudományi kar Kolozsvár: 1. jog- és államtud-i; 2. orvostudományi; 3. bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; 4. matematika és természettudományi

Törekvések a két világháború között Trianon után az egyetemekre felvehető zsidók számának korlátozása: numerus clausus Klebelsberg Kunó: népiskolák + tanítói lakások építése 1940: Nyolcosztályos népiskola Tankötelezettség hatéves korban kezdődik és kilenc évig tart 1924: humán gimnázium és a reáliskola közé reálgimnázium érettségi vizsga kötelező a tanárképző látogatása 1934: gimnázium

Iskolarendszer második világháború után 1945. augusztus 18: általános iskola 4+8 -as rendszer 1948. június 16: iskolák államosítása 1949: valamennyi középiskolát gimnáziummá szervezték át általános gimnáziumok humán és reál tagozattal orosz nyelv kötelező tanulása 1949: önálló természettudományi karok létrehozása 1961: szakközépiskola 1993: közoktatási törvény

A korszakról A 18. század a „pedagógia évszázada” egyre erőteljesebb nevelői törekvések

a felvilágosodás: a köznevelés-közoktatás révén megoldhatók a súlyos társadalmi problémák. felvilágosult abszolutizmus

a politika, az államgépezet szemszögből vizsgálták a köznevelést => „A nevelés politikum” (Die Schule ist Politikum) – hangoztatja Mária Terézia „jó alattvaló”, a „hasznos állampolgár ” 1777: Mária Terézia I. Ratio Educationis

9. John Locke és Jean Jacques Rousseau

John Locke (1632-1704) puritánus nevelés Oxford: filozófia, orvostudomány. Bacon, Hobbes és Descartes hatása.

Baráti köréhez tartozott Robert Boyle, valamint Newton Gondolatok a nevelésről, 1693

Some thoughts concerning education (Gondolatok a nevelésről, 1693) A gyermek formálhatóságába vetett hit A gyereket szükségszerűen nevelni kell „tiszta lap” („white paper”) hasonlat „folyóvíz” („water”) puritanizmus eszmevilága az úriember nevelésekor követendő legfontosabb célok 1. erős, egészséges test kifejlesztése, 2. erényes, vallásos lélek alakítása, 3. a hétköznapi élethez szükséges praktikus ismeretek nyújtása

Testi - erkölcsi-vallási nevelés spártai életmódot idéző előírások

az ember legfőbb értékmérője nem a tudás, hanem az erkölcsiség

a lélek „edzettségének” kialakítása a magánnevelés híve a személyes példaadás

Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) kalandos életút korszakalkotó művek filozófia, társadalomelmélet, zeneelmélet1 „Emil, vagy a nevelésről” 1762 Rousseau - paradoxonok

Rousseau gyermekképe, nevelési céljai A gondozó, a nevelő alapvető feladata, hogy a gyermek elemi szükségleteit kielégítse, majd – amint lehet – tanítsa meg a gyermeket ezek önálló kielégítésére a gyermek „lelke mélyén tartalékul elhelyezett” képességcsírák természetes emberi állapot visszaállítása

Első könyv: születéstől a beszédig (körülbelül kétéves korig) – testi nevelés Második könyv: kétéves kortól tizenkét éves korig – az érzékszervek nevelése Harmadik könyv: tizenkét éves kortól tizenöt éves korig – az értelmi nevelés Negyedik könyv: tizenöt esztendős kortól a házasságkötésig – az erkölcsi nevelés

Első könyv: születéstől a beszédig nevelés: anya+ apa az anyát helyettesítő dajka, és az apát pótolni hivatott házitanító, ha nagyon szükséges dajka: „szíve éppoly egészséges, mint a teste”

a házinevelő fiatal ember, aki addig még nem volt nevelő, ezentúl mindig a gyermekkel együtt él, és munkáját mintegy szívességként végezve nem fogad el érte ellenszolgáltatást pólyázás és a dajkába adás ellen távol a „bűnös várostól” vidéken nevelkedik

Második könyv: kétéves kortól tizenkét éves korig – az érzékszervek nevelése a gyermek a jelennek él, lassanként képes lesz arra, hogy elemi vágyait kielégítse

fokozatosan kapcsolatot teremt önmaga és a külvilág dolgai között „érzékelő értelem”

könyvek helyett konkrét érzékszervi tapasztalatok érzékszervek fejlesztése Rendszeres testgyakorlás Ismeretek, tapasztalatok: a szabadban tett séták + a nevelővel folytatott beszélgetések természetes büntetés

Harmadik könyv: tizenkét éves kortól tizenöt éves korig – az értelmi nevelés Az „értelem békés korszaka.” - értelme képzése felébred benne „az ember természetes kíváncsisága minden iránt, ami közelről vagy távolról érinti” Nevelője segítségével fedezze fel ő maga a természetet, a tudományokat => földrajz, csillagászat, fizika Defoe: Robinson Crusoe a nevelő életszituációkat teremt megfelelően előkészített, de a gyerek számára spontánnak tűnő beszélgetések fizikai munka Emilnek egy kézműves mesterséget meg kell tanulnia.

Negyedik könyv: tizenöt esztendős kortól a házasságkötésig – az erkölcsi nevelés az ember „második születésének” korszaka, ettől kezdve válik etikailag formálható lénnyé

vissza kell térnie a városba , az emberi társadalomba

Emil már felkészült a társas élet megpróbáltatásaira, hiszen „elméje pontos és előítélet-mentes, szíve szabad nevelője vele marad vallásos nevelés: deizmus szexuális nevelés

Ötödik könyv: Sophie nevelése a 18. századi Európában előítéletek a nőkkel szemben Zsófia társ jó természetű, érzékeny szívű, élénk. nem szép, de tud tetszeni ízlésesen öltözködik, gyűlöli az öncélú pompát. ért a művészetekhez, szépen énekel, kecsesen táncol. a „neméhez illő munkákat” szívesen és megbízhatóan elvégzi. kínosan ügyel a tisztaságra szereti az édességet, de mértékletes a nyalánkságok fogyasztásában is. természetes értelem jellemzi, gondolkodása egyszerű keveset olvas, ezért „szellemét nem az olvasmányok alakították” - „asszonyok könyve a világ”. társaságban szerény és tartózkodó

Rousseau hatása fordulópontot jelentett a pedagógia történetében divat lett a rousseau-i nevelés maguk szoptatták csecsemőiket, akiket igyekeztek edzetté nevelni: hideg vízben fürösztötték és nem pólyázták be őket a magánnevelés reneszánszát élte a huszadik század reformmozgalmaira gyakorolt hatása

10. Johann Friedrich Herbart pedagógiája és követői

A neveléstudomány – pedagógia kialakulásának előzményei, útjai felvilágosodás – „a pedagógia évszázada” Rousseau – filantropisták neohumanizmus: a klasszikus latin,görög humanista stúdiumok újraértelmezése az iskolaügy fejlődése a felvilágosult abszolutizmus hatása első „neveléstudósok” filozófusok, teológusok voltak (Kant, Fichte, Hegel, Sclheiermacher) => német pedagógia orientációja a tanári szakma professzionalizációja, középsikolai - egyetemi reform, Poroszország

Johann Friedrich Herbart (1776–1841) Gyermekkorában magánoktatásban részesült Jogot tanul a jenai egyetemen Három évig Bernben magántanítóskodott Pestalozzit is meglátogatta Burgdorfban

1800-ban felhagyott a tanítással, és Brémába költözött: egyetemi karrierjére készült

Akadémiai pályafutása 1802-ben kezdődött a Göttingenben.

Itt jelent meg 1806-ban első nagyjelentőségű pedagógiai tanulmánya, az „Általános Pedagógia” (Allgemeine Pädagogik aus dem Zwecke der Erziehung abgeleitet)

1809-ben kinevezték a königsbergi egyetemre a filozófia és pedagógia

Pedagógiai rendszerének filozófiai alapjai pedagógiának szilárd filozófiai alapvetést adott erkölcsös ember nevelése, akinek akarata és tettei összhangban vannak az erkölcsi eszmékkel öt ilyen erkölcsi eszmét, értéket különböztet meg: Ha összhangban van ezzel

akkor ez az eszme valósul meg:

egyéni meggyőződés

a belső szabadság

eddigi cselekedetek

a tökéletesség

mások érdekei

a jóakarat

törvény

a jog

azok következményeivel

a méltányosság

A lélektani háttér a létező világ két nagy területre osztható 1. a „reálé”-k világa és 2. a jelenségek világa. a reálé szellemi természetű, oszthatatlan változatlan lényeg, kvalitatív atom a reálék mechanikus mozgást végeznek a lélek is egy reálé - képzet tudatküszöb és tudatmező felejtés – reprodukció akarat figyelem – sokoldalú érdeklődés

A nevelés tudománya a nevelés célja Herbart szerint az erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása

a nevelésnek három egymásba fonódó szakaszát különíti el: a kormányzást (Regierung), az oktatást (Unterricht) és a vezetést (Zucht)

I. A „Kormányzás” (Regierung) célja a gyermekre jellemző féktelenség, heveskedés megtörése, a voltaképpeni nevelés feltételeinek megteremtése

Herbart a nevelés következetes alkalmazásával rendet kíván teremteni a gyermek lelkében

a kormányzás legfontosabb eszközei a határozott célok felé haladó állandó foglalkoztatás, az állandó felügyelet, parancsok és tilalmak, a szabadságmegvonás és legvégső esetben a testi büntetés

a gyerekkel való beszéd a kormányzás szakaszában „hideg,

II. Az oktatás (Unterricht) A gyermekek képzetállományának gyarapítása akaratát, jellemét, erkölcsiségét is fejleszti. „nevelő-oktatás”

gyermek érdeklődése Herbart az érdeklődés két körét különbözteti meg: a) A "megismerés köre": érdeklődés az ismeretek iránt: empirikus érdeklődés:konkrét tárgyakra, spekulatív érdeklődés: elméleti kérdésekre, esztétikai érdeklődés: esztétikai jelenségekre irányul b) A "részvét köre": érdeklődés az emberi kapcsolatok iránt: szimpatikus érdeklődés: egyes emberekre, szociális érdeklődés: közösségi kapcsolatokra,

II. Az oktatás (Unterricht) Az egyes érdeklődési körökhöz különbző tantárgyakat rendel empirikus: természetrajz, földrajz, kémia, fizika spekulatív: matematika, nyelvtan, logika stb. esztétikai: irodalom, művészetek stb. szimpatikus: anyanyelv, idegen nyelvek stb. szociális: történelem, társadalmi ismeretek stb. vallási: hittan

II. Az oktatás (Unterricht) Az oktatás fogalmának tárgyalása közben fejti ki a „formális fokozatok” elméletét Az ismereteket alkotó képzetek kialakulásának két lépcsőfoka van: az „elmélyedés ” (Vertiefung) és az „eszmélkedés ” (Besinnung) Mindkettőnek van egy nyugvó (statikus) és egy haladó (dinamikus) szakasza

II. Az oktatás (Unterricht) a - világosság foka ) A tanító bemutatja az új ismeret konkrét megnyilvánulási formáit. Statikus elmélyedés b - asszociáció foka ) A kitisztult képzetcsoportok hamarosan mozgásba hozzák a tudat már meglévő képzetanyagát. Felbolydul a rend, az új és régi képzetek közül a rokon képzetek – asszociáció révén – kapcsolatba kerülnek egymással. Ez az elmélyedés dinamikus szakasza

c - rendszer foka ) Az asszociációkkal megerősített képzetcsoportok kapcsolatba lépnek a tudatmezőn már meglévő képzetcsoportokkal. Ez a statikus eszmélkedés

d - módszer foka ) De az új képzetcsoport csak akkor gyökerezik meg igazán, ha megint mozgásba hozzuk a tudatmezőt: az új képzetcsoportot összehasonlítás, alkalmazás és gyakorlás révén

III. Vezetés (Regierung) oktatással párhuzamosan futó tevékenység, amivel a nevelés teljessé válik

az oktatással karöltve alakítja ki a gyermekben az erkölcsi belátást, az etikai meggyőződést Hatása csak halála után, a század második felében kezdett kibontakozni. középiskolák pedagógiai gyakorlata pedagógiája igen jelentős állomása a nevelés történetének

11. A gyermekkortörténet-írás irányzatai

Gyermekkortörténet - előzmények új, multidiszciplináris szemléletmód érvényesülése a történettudományban gazdasági, társadalom- és kultúrtörténeti orientáció. új tudományágak születése: a hétköznapi élet története, mikrohistória, mentalitástörténet, pszichohistória, családtörténet, gyermekkortörténet

Philippe Ariès Philippe Ariès: „L’Enfant et la vie familiale sous l’Ancien Régime” (1960) (Magyarul: a Gyermek, család, halál c. kötetben. Gondolat, Bp., 1987.)

1. A középkori társadalmak embere nem rendelkezett egyértelűen körülírható gyermekkor-fogalommal. A gyermekkor mint elkülönített életszakasz fogalma a 17-18. században alakult ki 2. Ettől kezdve a gyermek korábbi korlátlan szabadsága megszűnt. A család és az iskola egyre hevesebben törekedett a gyermek nevelés útján való formálására.

Történészek, akik korrigálták vagy teljesen elvetették Ariès téziseit:

Barbara Hanawalt (1980): A családon belüli viselkedést mindig a biológiai szükségletek határozzák meg Linda Pollock (1983): A gyöngédség és a szeretet az anya és gyermeke között öröktől fogva létező, genetikusan meghatározott jelenség.

Történészek, akik korrigálták vagy teljesen elvetették Ariès téziseit: Shulamith Shahar (1990): A középkori anya-gyermek kapcsolat sokkal összetettebb volt, mint azt Ariès feltételezte.

Emmanuel Le Roy Ladurie (1994): Egy 14. század elején létezett dél-francia falu, Montaillou hétköznapi életének aprólékos vizsgálata alapján állítja, hogy az erős emocionális kötődés anya és gyermeke között a középkorban is létezett.

Mathias Beer (1990): A szülők a középkorban is érdeklődtek gyermekeik fejlődése iránt. Ezt igazolják azok az 1400 és 1500 között Nürnberg térségében írott magánlevelek, amelyek a családon belüli érzelmi kötődésről árulkodnak.

A gyermekkor evolúciós elmélete: Lloyd deMause (1974) amerikai pszichológus„ pszihogenetikus” modelljében szándéka szerint kritizálja Ariès elméletét De Mause szerint Aires téved, amikor azt feltételezi, hogy a középkori gyerekek parttalan szabadságban éltek. A kitevés és a gyerekgyilkosság jellemezte e korszak gyermekellenességét

„A gyermekkor története rémálom, amelyből most kezdünk felébredni.

Minél inkább visszamegyünk a történelmi korokban, annál több jelét találjuk a gyerekek elhanyagolásának, ... és annál nagyobb a valószínűsége, hogy a gyerekeket megölték, kitették, kínozták, vagy szexuálisan bántalmazták.” (de Mause, 1977, 12. )

A gyerekkor története tehát a szülők és a gyerekek fokozatos

De Mause evolúciós elmélete

Három alapvető viszonyulási forma létezett a történelem során a felnőttek és a gyermekek között: 1. Projektív (kivetítő) kapcsolat (projective reaction): Félelmek, szorongások kivetítése a gyerekre („az ördögi gyermek”).

2. Fordított kapcsolat (reversal reaction): A gyerek mint a szülők be nem váltott reményeinek, ki nem elégített érzelmi szükségleteinek „pótszere”.

3. Empatikus kapcsolat (emphatic reaction): A gyermekkor felfedezése. A szülők megkísérlik beleélni magukat a gyerek lelki állapotaiba.

A gyerekkor evolúciós elmélete:

Szakaszok

1. Gyermekgyilkosság (az antikvitástól kb. Kr. u. 4. századig): A gyerekség „mitikus” felfogása.

Gyermekgyilkosság A szülő gyermekét okolja minden bajáért, minden áron meg akar tőle szabadulni. Vagy: szakrális gyermekáldozat a közösség megmentéséért. (Pl. Karthágóban Kr. e. 210-ben az istenek engesztelésére 200 nemesi születésű gyereket áldoztak fel.)

2. Kitevés (4-13. század): Példa: a leányanyák sorsukra hagyják, vagy kolostor elé helyezik gyermeküket. „Eltávolítás” mint burkolt kitevés: a csecsemőket szoptatós dajkára bízzák, később gazdag családokhoz küldik őket szolgálni.

Szakaszok

3. Ambivalencia (14-17. sz.)

A szülő már feladatának érzi, hogy gyermekét testileg-lelkileg formálja. Ugyanakkor a távolságtartás és a kötődés váltakozó attitűdjei jellemzik a gyermekhez fűződő kapcsolatát 4. Intrúzió (behatolás, birtokbavétel) (18. sz.)

A szülők közelebb férkőznek gyermekeik lelkéhez, hogy hatalmukba kerítsék („fojtogató szeretet”).

A „nevelés évszázada”: egyre hevesebb nevelői törekvések.

Szakaszok 5. Szocializáció (19-20. sz. közepe) Legfontosabb a társadalomba való beillesztés, a normáknak való megfelelés 6. Támogatás, empátia (1950-) Gyermekközpontú nevelés. A gyermekek tudják, mire van szükségük fejlődésük egyegy szakaszában.

A szülők belehelyezkednek gyermekük lelki állapotába.

Újabb szakaszok 7. Változó gyerekkor (kb. 1960-tól) Fogyasztó gyerekek: A gyerek mint a konzum-, szabadidőés szórakoztatóipar céltáblája.

8. Elveszett gyerekkor (kb. 1980-tól) A gyerekkor krízise: A gyerekkor eltűnése, a család összeomlása, a médiák pusztító hatása. (Hansmann, 1995, 126. p.)

12. Gyermekek az 贸kori t谩rsadalmakban

Egyiptom figyeltek a gyermekkor sajátosságaira tiltották a csecsemőgyilkosságot

az újszülötteket nem pólyázták be.

a kicsiket elhalmozták fából készített játékszerekkel a képzőművézeti alkotások kiemelt szerepben ábrázolták őket

Spárta a katonai nevelés észszerű és szükségszerű családi kötelékek nem erősek nincs pólyázás gyermekgyilkosság (Taigetosz) korai viselkedésformálás katonai táborok 7 éves kortól fizikai képzés hősi énekek beavatási szertartások

Athén ellentmondásos gyermekfelfogás szülői nevelés pólyázás szoptatás nevelés hangsúlyozása intézményes oktatás

Zsidó nevelés forrás: Szentírás gyermekek értéke gyanakvóbban tekintettek gyermekeikre eredendően hordozott bűnök tanítás: vallásos ismeretek

Római gyermekkor patria potestas felemelés életen át tart anyai szerep hangsúlyozása, megbecsülése 7 éves korig anyai nevelés 7 éves kortól az apa bevezetés a társadalomba toga virilis

13. Gyermekkép és gyermeknevelés a középkorban

Korai kereszténység Jézus Krisztus "radikális" kijelentései „Engedjétek hozzám a kisdedeket, mert ilyeneké a mennyek országa.” (Márk, 10, 14.) a gyermek a hit "modellje" még az őskeresztény közösségeken belül is ellenállásba ütközött korai keresztény egyház szülői szerep magasztalása, támogatása gyermekgyilkoságok tiltása kórházak, gyermekmenhelyek árvaházak (787)

Korai kereszténység a pozitív gyermekkép elvetése - eredendő bűn elve egyházatyák: Pelagius & Szt. Jeromos: gyermeki ártatlanság Szt. Ágoston: eredendő bűn keresztelés bevezetés a keresztény közösségbe az eredendő bűn "támogatója" kereszteletlenek a pokol tornácán szenvednek

Középkor magas gyermekhalandóság életkörülmények gyermekbalésetek fatalisztikus gondolkodás a gyermekkel kapcsolatos ünnepkörök kialakulása Szt. Miklós napja Aprószentek Karácsony Vízkereszt Mária-kultusz

14. Változások a gyermekkorban a reneszánsz és az újkor idején (15-17. sz)

Gyermekkor a reneszánsz idején az emberkép változásai családok szerpének növekedése felsőbb osztályok: nukleáris családok alsóbb osztályok: nagycsaládok családi "üzlet" egybentartása dajkaság civilizáltság fogalmának kialakulása illemtankönyvek

Protestáns gyermekkép és gyermenevelés megváltozott vallásos érzület személyes, mélyen átélt "belső iránytűk" fontossága érdeklődés a gyermek iránt szülői köteleségek keresztelés kérdése nincs pokol tornáca gyermeknevelési kézikönyvek, gyermekkönyvek oktatás terjedése

15. Gyermekkép és gyermeknevelés a 18-19. században

A felvilágosodás idején a gyermek a közbeszéd tárgya lett gyermeki akarat/szükséglet nevelés szerepe szülők szerepe a gyermekek szerepének felértkelődése a családban Locke és Rousseau hatása

A 19.század romantikus gyermekkép a gyermeki "isteniség", ártatlanság jobb jövő záloga gyermekek felértékelődése gyermekhalandóság csökkenése gyermekszoba kötelező tömegoktatás irodalmi "gyermekhősök" gyermekmunka - gyermeki jogok

7. Az iskola kritikája és az alternatívák keresése, a reformpedagógiák törekvései

Herbartizmus és korszellem a kritika középpontjába Johann Friedrich Herbart (1776-1841) és követői által művelt pedagógia került

bizonyos elemeit kiragadták az összefüggések rendszeréből, s azokra alapozva utasították el az egész rendszert hasznos állampolgár protestáns aszkézis-felfogás világnézete, emberfelfogása jól beleillett a korszak mentalitásába, a „korszellembe”

Herbart sikerének „titkai” Herbart pedagógiája: Európában, Japánban is gyökeresen átformálta az iskolai gyakorlathoz

A tizenkilencedik század ötvenes, hatvanas évei: gazdasági fellendülés, a gyors expanzió => klasszikus protestáns-puritánus erények (alkalmazkodás, az önkontroll, a munka szeretete, a pontosság, a megbízhatóság a türelem és a kitartás) A hétköznapi életben ekkor még nem volt helye zavaró vágyaknak vagy túlméretezett egyéni szükségleteknek

Herbart sikerének „titkai” Herbartnál magát a nevelést is a protestáns-puritánus életelv szabályozza viselkedését belső kontroll szabályozza a gyermek számára a tanár a modell, viselkedési minta példamutató emberi tartást kívánt meg a nevelőtől. „formális fokozatok”

Herbart hatékony pedagógiát alkotott

Új életérzés születik a 19. sz. második felének új jelszavai: haladás, a fejlődés, a küzdelem

a „felhalmozó” ember -> a fogyasztó embertípus új értékek keletkeztek, új nevelés eszmények fogalmazódtak meg. boldogságetika ismét felbukkant az ember rátalált saját belső világára, igényeire, szükségleteire, amelyeket most már bízvást kielégíthetett felfedezte a külső természetet

Új életérzés születik a csalhatatlannak hitt lelki „iránytűk” már nem működtek a korábbi értékekbe vetett hit megrendült bizonytalanság lett úrrá az embereken

a gyerekek társadalmi szerepe látványosan

az emberek gondolkodásának szerves részévé vált a világ iránti érzékenység , a szépség, az esztétikum iránti nyitottság egyre jobban érdeklődött a művészetek, ezen belül is

Új pedagógiai mozgalmak és irányzatok

hatásaikat a pedagógia be kívánta kapcsolni a nevelésbe. művészetpedagógia New School- és Landerziehungsheim-mozgalom. természetjárás „Erdei iskolák” „vándormadár” (Wandervogel) mozgalom.

Az „új pedagógia” eszményei reformpedgógia: közös alapelvek mentén szerveződő pedagógiai áramlatok elnevezése a hagyományos iskola átformálása hadat üzent a protestáns örökségű evilági aszkézis mentalitásának

„régi pedagógia”: engedelmességre, pontosságra, szerénységre, szorgalomra, kitartásra, a szükségletek elfojtására való nevelés „új pedagógia”: a múzsai nevelés fontossága, testkultúra, a sport, a lélek fejlődésére jótékonyan ható fizikai munka

A tradicionális „régi” iskola kritikája megcsontosodott, túlhaladott módszerek

„csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás

a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyak az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma

sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés

merev iskolarendszer.

Reformpedagógiai koncepciók Maria Montessori fejlesztő eszköztár, a gyerekek aktivitása kooperáció gyermeki szabadság Waldorf -pedagógia epochális oktatás Freinet -módszer munkáltatás aktivitás

Reformpedagógiai koncepciók öntevékenységre épülő amerikai irányzatok gyereket önálló, problémamegoldó lény Dewey , Parkhurst , Washburne , Kilpatrick stb. project-módszer