Page 1

Garas

NÉPÚJSÁG 2016. december 7.

Garas

a Népújság gazdasági melléklete 2017. december 7.

1


Garas Király M. Jutka

Megmozgatta a vidéket Az anyaország részéről a magyarlakta Muravidékre juttatott gazdaságfejlesztési támogatás az első ilyen pályázat volt, történelminek is nevezhető tehát, s így érthetően megmozgatta a vidéket. A három évre (2017, 2018 és 2019) ütemezett támogatások első évében ugyanis több mint 2,4 millió euró vissza nem térítendő fejlesztési pénz érkezett a nemzetiségileg vegyesen lakott településekre. A támogatott ágazatok közül – mezőgazdaság, vállalkozásfejlesztés, turizmus – a mezőgazdaság számít kiemeltnek, hiszen a támogatások több mint hatvan százaléka a parasztgazdákhoz, kisebb termelőkhöz jutott. Talán a tavaszi első pályázat megjelenése előtt volt némi aggodalom, hogy az egyébként passzív Muravidéken nem lesz elegendő vállalkozó szellemű ember, de az érdeklődés, majd a pályázatok száma eloszlatott minden kételyt. Az őszi pályázati felhívásra benyújtott igények pedig már messze túllépték a rendelkezésre álló keretet. Az első pályázatok pozitív tapasztalata és jó visszhangja nagyot lendített a vállalkozói kedven. Elsősorban a kistermelők körében, akik zömében mezőgazdasági gépparkjukat korszerűsítették. A jövő feladata és kihívása viszont, hogy az elsődleges termeléstől lépjünk egyet-kettőt a nagyobb hozzáadott értékek felé és tudjunk több dolgozót foglalkoztatni. Ehhez kell az ösztönzés. De összegezve: Magyarország gazdaságfejlesztési támogatása a Muravidéken is sikertörténet. Idei „Garas” gazdasági mellékletünk is a magyar gazdaságfejlesztési támogatást világítja meg. Közvetlenül a második támogatási kör lebonyolítása után a muravidéki Magyar Regionális Nemzetiségi Fejlesztési Intézet részéről számolnak be a helyi tapasztalatokról, de kitekintünk a Vajdaságba is, ahol elsőként indultak el a beruházások anyaországi forrásokból. A támogatások révén megnyílt lehetőségeikről, konkrét terveikről, illetve javító szándékú javaslataikról pedig három sikeresen pályázó vállalkozó szól. Egy kis gazdasági helyzetkép – a mai Muravidékről.

Garas

Garas – a Népújság gazdasági melléklete Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet – Lendva Igazgató: Tomka Tibor Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Készítette a Népújság szerkesztősége Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124. tel: 02/ 5776-180, telefax: 02 / 5776-191 E-mail: info@nepujsag.net www.nepujsag.net

2

Sikeres anyaországi pályázatok a Muravidéken

A mezőgazdaság ka Horváth József, a Magyar Regionális Nemzetiségi Fejlesztési Intézet megbízott igazgatója elégedettséggel állapította meg, hogy a magyar kormánynak a Muravidékre szánt gazdaságfejlesztési támogatására a vártnál több család, vállalkozó és őstermelő jelentkezett – több mint 300. Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

Az eddig lebonyolított mindkét pályázati kiíráson túllépte az igényelt összeg a pályázati keretet, az első körös 1,562 milliót, illetve a második körös 660 ezer eurót is. Az első körben a mezőgazdasági és vállalkozási kategóriában maximum 15 ezer euróig lehetett támogatást igényelni, a turizmusban 20 ezer euró volt a plafon. A pályázónak minden esetben 25 százalékos önrészt kellett biztosítania. A legtöbb vissza nem térítendő támogatást a mezőgazdaságban osztották ki, de a vállalkozások fejlesztését és a turisztikai szolgáltatásokat is jelentős erőforrások segítik. A pályáztatás hatékonyságának növelése érdekében a második körre módosultak a pályázati feltételek is. A Muravidéken vállalkozásfejlesztésre, mezőgazdasági és idegenforgalmi tevékenységre lehetett támogatást igényelni. A pályázatokon jogosult területnek a kétnyelvű községek – Lendva, Dobronak, Morác, Sal és Hodos – minősülnek, a támogatásokra az ezen a területen élő természetes személyek, illetve itt székhellyel rendelkező vállalatok pályázhatnak. Feltétel a magyar nyelvtudás, a magyar állampolgárság viszont nem. – Az újdonságnak számító támogatási lehetőségeket a terepen is ismertették. Hogyan zajlott mindez? – kezdtük a beszélgetést Horváth Józseffel.

Horváth József

– A magyar gazdaságfejlesztési támogatásokról még a tavasz folyamán tájékoztató konferenciákat tartottunk Lendván – itt a vajdasági jó gyakorlatról is hallhattunk –, illetve Dobronakon és Goricskón. Dobronakon jelen volt Kiss Parciu Péter, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium határmenti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára is, aki bejelentette az első pályázatot. Az érdeklődést illetően minden aggodalom eloszlott már az első kör kiírása után, hiszen az túlszárnyalta a várakozásokat, annak ellenére, hogy maga a pályázás sok vállalkozónak és gazdálkodónak újdonságot jelentett. – A szerződések december 4-i aláírásával az újabb pályázati kör is lezárul. Milyen változásokat, módosításokat hozott a második kiírás? –A második körben idegenforgalmi célokra nem lehetett pályázni. Módosításra került sor az Áfával és az árajánlatokkal kapcsolatban

is, a legfontosabb, hogy az adó visszaigényelhető azok számára, akik nem Áfa-kötelesek, így a projekt bruttó összegével számolhatnak. Számítógépekre, szoftverre, mikrobuszokra, személyautóra eddig nem lehetett pályázni. A későbbiekben a remények szerint komplexebb pályázatok is várhatók, ilyen lehet például a mérnöki szolgáltatás, a gazdasági épületek építése stb., esetleg piaci pénzforrások bevonásával is. Ezzel kapcsolatban már most van érdeklődés a vállalkozók és a parasztgazdák köréből. – Kik bírálták el a pályázatokat? – A pályázatokat független bizottság értékeli az első körben Lendván, majd Budapesten. Az értékelő bizottságba a magyar külügyminisztérium által javasolt listáról kerültek be olyan személyek, akik már végezték ezt a feladatot a Vajdaságban és a Kárpátalján is. Egyelőre egy muravidéki tag is van, aki az átláthatóság, a tisztaság és az egyenlőség elvének biztosítása érdekében névtelenségben maradt. A jövőben szeretnénk még egy tagot bevonni. Az első kör támogatási szerződéseinek augusztus 14-i ünnepélyes aláírásán Dobronakon Magyarország Kormányának képviseletében Magyar Levente miniszterhelyettes bejelentette, hogy a magyar kormány plusz összeget hagyott jóvá a muravidéki gazdasági stratégia megvalósítására. Ebben a körben újabb 12 pályázat kapott támogatást, a három

NÉPÚJSÁG 2017. december 7.


Garas

apta a legtöbb támogatást gazdasági területről így ös�szesen 155. – Milyen következtetéseket vontak le az első pályázási kör után? – Sok munkát fektettünk az előkészítésbe, de megérte. Az első kör pályázati keretét az igények ki is merítették. Mint már több helyen szerepelt, a májusban lezárult kiírásra 165 pályázat érkezett, ebből – a plusz 12 támogatottal együtt – 155 lett nyertes: 100 a mezőgazdaságban mintegy 958 ezer eurós teljes összeggel, 8 a turizmusban 115 ezer eurós összeggel és 47 a vállalkozások köréből mintegy 487 ezer euróval. A nyertesek közül 132 igénylő eszközre pályázott, 23-an pedig beruházásra vagy egy megkezdett beruházás befejezésére. A befizetett önrészt követően folyósítani is tudtuk a támogatást. A projekt megvalósítási határideje három hónap, azaz novem­ ber 30-a volt, elszámolási határidőként december 4-e szerepelt. – Mit mutat a nemrég lezárult második kör? – Azt, hogy ismét kifejezetten eredményes volt a pályázati felhívás. A második kör keretösszege 660 ezer euró volt, ennek egyik felét a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén tevékenykedő mezőgazdasági termelőknek szántuk, a másik felét pedig a vállalkozások fejlesztésére. A határidőig 182 pályázat érkezett, ezek közül nyolcat utasítottunk el, hiszen a dokumentáció áttekintésekor megállapítottuk, hogy bizonyos okoknál fogva nem jogosultak a támogatásra. 129 pályázat a mezőgazdaságból, 45 pedig a vállalkozói szférából érkezett. Ezek között van 6–7 olyan igénylő is, aki már az első körben is

pályázott, ami nem kizáró ok, ha december 4-ig az első körben kapott támogatással elszámol. A második körös mezőgazdasági támogatási igények 1,1 millió eurót tettek ki, messze túllépve a meghirdetett 330 ezer eurós keretet, de több volt az igény a vállalkozásoknál is, összesen 526 ezer euró. A külügyminisztérium ezek nyomán úgy döntött, hogy a mezőgazdaságra biztosít még pluszforrást, mintegy 230 ezer eurót. A ponthatárt 55,5-nél húzták meg, így ebben a kategóriában 60 pályázat nyert támogatást 531.309 euró összértékben. A vállalkozóknál is 55,5 lett a ponthatár a 330 ezres pályázati keret változatlansága mellett, a támogatott pályázatok száma 29 volt. Mindazok a pályázók, akik elértek legalább 49 pontot a saját kategóriájukban, úgynevezett forrásfüggvényesek lettek, 61-en a mezőgazdaságban 482 ezer eurós támogatási igénnyel, míg a vállalkozások köréből 11 pályázat 98 ezer euróval. A forrásfüggvényes státusz azt jelenti, hogy a pályázatuk a 2018-as magyar költségvetési forrásból kap támogatást. Tudható már az is, hogy a 2018-as magyar költségvetésben a Muravidék gazdaságfejlesztési programjának megvalósítására szintén 1,5 millió eurót biztosítanak, ebből a tételből azonban a fentiek alapján a forrásfüggvényes pályázatok értékére, mintegy 600 ezer euróra már most megvannak a sikeres pályázatok. A nem támogatott – 49 pont alatti – pályázatok száma a mezőgazdaságban nyolc, a vállalkozások között öt volt. – Mennyire követik a pályázók igényei a muravidéki magyarság gazdaságfejlesz-

NÉPÚJSÁG 2016. december 7.

tési stratégiájának céljait? Milyen irányba haladunk? – Mindkét pályázati kör tapasztalata, hogy főleg elsődleges mezőgazdasági eszközbeszerzések támogatására került sor, ebből következően a parasztgazdák most hatékonyabban, jobban, kevesebb költséggel tudnak földet művelni. A jobb gépek energiatakarékossága miatt a termelés környezetvédelmileg is fejlettebb lesz, ez pedig a stratégia egyik fontos pontja, ebben tehát követjük az irányt. Nem történt meg azonban a mezőgazdaságban

az átállás az intenzívebb mezőgazdasági termelésre, míg a gazdasági stratégia erről is szól. Pedig szükség lenne az átállásra, az intenzívebb mezőgazdasági termelésre, a nagyobb hozzáadott értékű termékek termelésére, az eladás, a felvásárlás megszervezésére. Erről tehát tovább kell gondolkodni a közeljövőben. De a gazdaság fejlesztésében most még csak az első lépéseket tettük meg. – A stratégia megvalósításában a vállalkozások köre ígéretesebb irányt mutat?

– Igen, de a vállalkozásoknál pontosabban, konkrétabban is lehet tudni az eszközbeszerzések célját: kapacitásbővítés, új tevékenység beindítása vagy a meglévő bővítése. Felmerült viszont, hogy egy 15 ezres összegből lehet-e nagyobb szabású fejlesztéseket megvalósítani, a hozzáadott érték olyan léptékű növekedését elérni, amely révén új munkahelyek is létesülhetnek. A munkahelyteremtés terén ugyanis lehet hiányérzetünk az eddigi két kiírás kapcsán. A jövőt illetően ezen a téren is hatékonyabb, ilyen szempontokat is tartalmazó pályázati feltételek kellenek, hogy nagyobb ütemben elkezdődhessen a munkahelyteremtés is.

Második támogatási kör

A második pályázati kör támogatási szerződéseit hétfőn 89 pályázó írhatta alá, a további 72 nyertes a jövő év elején teheti ezt meg.

Kiss Parciu Péter, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium határmenti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára is jelen volt hétfőn a lendvai Bánffy Központban, ahol a gazdaságfejlesztési támogatási szerződések aláírására került sor a második pályázati kör nyerteseivel. Mint elhangzott, a két pályázati kör sikeressége után a kiíró a jövőben a nagyobb összegű pályázatokra koncentrál, olyan projektekre, amelyek érdemi számban tudnak munkahelyeket teremteni, komplexebb beruházásokat lehet általuk megvalósítani. A feltételek szigorodhatnak, bizonyos irányok megszabása is várható, de konkrét döntés mindezekről még nincs. Kiss Parciu Péter elmondta még, hogy a számítógép-vásárlásra pályázást az eddigi körökből kizárták, és ebben változás nem is várható, hiszen a magánhasználat nehezen kizárható. Ha azonban szükség mutatkozik valamilyen speciális szoftverre egy adott tevékenység űzéséhez, akkor azt külön eseti alapon vizsgálják meg, de általánosságban kötött ebben a mozgástér. Hasonló a helyzet a fényképezőgépek esetében is. A 161 sikeres pályázóból 89-en írták alá most a dokumentumot, ők még idén támogatáshoz jutnak, a további 72 nyertes pedig a jövő év elején köti meg a szerződést a magyar költségvetés 2018-as keretéből. Szolarics Nađ Klára

3


Garas Prosperitati Alapítvány – a vajdasági pályázatkezelő

A programot történelmi áttörésnek t A határon túli magyar közösségek közül a vajdasági magyarság kapta meg először – 2016 elején – a gazdaságfejlesztési támogatásokra a pályázati lehetőséget. Másfél év után az aktuális kiírásokra még mindig sokan jelentkeznek, és szinte nincs település, ahova ne jutott volna az anyaországi forrásokból. A tapasztalatokról a vajdasági pályázatkezelő intézmény, a szabadkai Prosperitati Alapítvány ügyvezetője, Juhász Bálint beszélt lapunknak. Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

– A magyar kormány a 2015 novemberi bejelentés nyomán a 2016–2018-as időszakra 50 milliárd forintos (mintegy 159 millió eurós) gazdaságfejlesztési programot indított a Vajdaságban. Milyen lehetőségeket hozott a támogatás a Vajdaságnak, az ottani magyarságnak? – A programot történelmi áttörésnek tekintjük, hiszen ilyen mértékű gazdasági, illetve agrártámogatásban soha nem részesültek a vajdasági magyarok. A gazdaságfejlesztési program a mezőgazdaságra, a turizmusra, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fókuszál, de az is cél, hogy a vajdasági magyar gazdaság erősödésével Szerbia is erősödjön. A program az uniós, a magyarországi és a szerbiai törvényeknek is megfelel. – Milyen intézményrendszer segítségével valósítják meg a támogatások kiosztását? – A pályázatok lebonyolítására 2016. február 1-jével jött létre a Prosperitati Alapítvány mint vajdasági magyar regionális és közösségfejlesztési alapítvány. Fő célja a vajdasági magyar közösség terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájának megvalósítása. A szabadkai központtal és a nyolc területi irodával lefedi az egész Vajdaság területét. A pályázati rendszer működését szakmai értékelőink

4

segítik, de időszakosan foglalkoztatunk külső szakembereket is. Az alapítvány és a gazdaságfejlesztési program támogatója a magyar kormány. – Hányadik pályázati kiírásnál tartanak, mi mindenre lehet pályázni? – Tavaly az alapítvány három pályázati kört bonyolított le összesen 18 pályázati kiírással. A második körben kiírt pályázatok már természetesen az első kör tapasztalataira épültek. Lehetett pályázni falusi ház és termőföld vásárlására, mezőgazdasági gépek és a hozzájuk kapcsolódó eszközök beszerzésére, vállalkozások gépvásárlására, szabványok bevezetésére, turisztikai fejlesztésekre, tenyészállatokra, több éves ültetvényekre, öntözőberendezésekre, fóliasátrakra. A kiosztott támogatások teljes értéke megközelítette a 10 milliárd forintot. A negyedik pályázati körünk három kiírására idén november végéig lehetett pályázni közepes értékű mezőgazdasági és gazdasági kombinált támogatásra, ami vissza nem térítendő támogatásból és kamattámogatott hitelből áll, ennek a keretösszege 6 milliárd forint volt. Ismét lehetett támogatást igényelni falusi házak, a hozzá tartozó telek, gazdasági udvar vásárlására, mivel az előző házvásárlási kiírásnak nagy sikere volt a fiatal párok körében. Ha a maximális támogatási ös�szeggel számolunk, akkor ez körülbelül 200 falusi ház

Juhász Bálint, a Pro­spe­ri­­tati Alapítvány ügyvezetője.

megvásárlására elegendő. A harmadik kiírásunk a mezőgazdasági földvásárlási hitel kamattámogatására vonatkozott, ennek keretösszege 4,5 milliárd forint volt. – Mekkora volt az érdeklődés? – A program az első pályázati körtől kezdve nagyon népszerű a vajdasági magyarok körében. Kezdetben volt bizonytalanság a pályázást illetően, hiszen a vajdasági vállalkozók és a földművesek egy része még sose pályázott. Mivel azonban a pályázat teljes lebonyolítása magyar nyelven folyik, ez sokaknak megkönnyítette a folyamatot. A Vajdaság közel 150 településéről, 37 önkormányzattól van nyertes pályázónk. – Összesen mennyi pályázat érkezett be eddig? – Az első három körben több mint hétezer pályázatot adtak be, melyekből közel 6.200-at támogattunk.

A pályázók megközelítőleg 87 százaléka kapott támogatást, azaz tíz pályázóból kilenc nyertes volt. Euróban kifejezve mintegy 33–34 millió eurót osztottunk ki. Stratégiai döntés volt, hogy először a kisvállalkozókhoz és a kistermelőkhöz akartunk eljutni, mert oda szerettük volna irányítani a fejlesztési lehetőségeket, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Ezután megnyitottuk a nagyléptékű gazdasági és mezőgazdasági fejlesztések előtt is a lehetőséget. Összesen 36 ilyen jellegű pályázat érkezett, közülük 23 projekt felelt meg az alapítványi és a banki értékelésnek, a pénzügyi és kockázatelemzésnek. – Emellett milyen feltételeknek kellett megfelelni? – A pályázatok megjelentetése előtt a koncepciót, a feltételrendszert ismertettük és véleményeztettük a szerbiai illetékes szervekkel. A pályázaton induló természetes vagy jogi személynek lakcímmel, illetve székhellyel kell rendelkeznie a Vajdaság Autonóm Tartományban. Alapfeltétel továbbá, hogy a pályázó egyén Szerbia, valamint Magyarország állampolgárságával is rendelkezzen. Jogi személyek esetében a tulajdonosnak és/ vagy a dolgozók jelentős részének Szerbia és Magyarország állampolgárságával kell rendelkeznie, s a tartomány területén bejegyzett lakcímmel. Az állampolgárság megléte objektív körülményektől függ, törvényes feltételei vannak, okirattal igazolható, s nem diszkriminatív, hiszen nem nemzetiség, kor, nem vagy faj függvényében került meghatározásra. Minden államnak jogában áll az állampolgárait támogatni, éljenek azok a határain belül vagy kívül.

A támogatott projektek megvalósításának helye Vajdaság Autonóm Tartomány területe. A maximális odaítélhető támogatás a projekt összköltségeinek 80 százaléka az egyéni vállalkozók, valamint a mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzésére. A fennmaradó részt a pályázónak önerőből kell biztosítania, egyéb támogatási forrás a különbözet finanszírozására nem vehető igénybe. A mezőgazdasági és gazdasági fejlesztések kombinált támogatására a a pályázóknak legalább 25 százalék önrészt kell biztosítaniuk. – Mely kiírásokra érkezett a legtöbb pályázat? – A mezőgazdasági gépek és a hozzájuk kapcsolódó eszközök kategóriában új és használt gépek vásárlására. Az első körben 1.307, míg a harmadik körben 3.219, összesen 4.526, ezek közül 4.188 kapott támogatást. A támogatások nagysága pályázati kiírásonként eltérő volt. Elmondhatjuk, hogy mindegyik pályázási kiírásunk sikeres volt: 78 családi házat vásároltak meg, 400 hektár termőföldet, közel ezer vállalkozás vett gépeket, 120 állattenyésztő tudott előrelépni, százas nagyságrendben mérhető az öntözési projektek száma is. A támogatási összegek folyósítása és a gépek leszállítása zökkenőmentesen történt. A beruházások lezárásával el tudtunk számolni a támogató felé is. A támogatási összeg ilyen sikeres felhasználása is alátámasztja a program létjogosultságát. A másfél év alatt a pályázati rendszer is sokat fejlődött, a kezdeti papíralapú rendszer után most online platformot működtetünk, de a kérelmeket papíron is be kell nyújtani. – Hány új munkahelyet

NÉPÚJSÁG 2017. december 7.


Garas Asistenca4U magánvállalkozás

tekintik Már új irodahelyiség kellett tudtak létrehozni a pályázók? – A kisösszegű pályázatok esetén nem volt feltétel a munkahelyek létrehozása, ugyanakkor alapfeltétel volt, hogy a dolgozók számát nem csökkenthetik a projekt fenntartási ideje alatt. A közel 6.200 sikeres pályázattal ennyi családot támogattunk, azaz mintegy 15–20 ezer embert értünk el, akik a szülőföldjükön akarnak boldogulni. Az induló vállalkozások támogatására kiírt pályázatunk lényege pedig az önfoglalkoztatás segítése volt. E pályázat keretein belül 85 vállalkozást támogattunk, így 85 fiatal vált önfoglalkoztatóvá. A közepes és a nagyléptékű mezőgazdasági és gazdasági fejlesztések megvalósításával viszont várhatóan mintegy 700 új munkahely nyílik meg a Vajdaságban. – Hogy viszonyult a magyar támogatási programhoz a szerb politika? – Rögtön a program bejelentésekor megjelentek a szerbiai, magukat európai szelleműnek gondoló politikusok, akik nehezményezték, hogy a vajdasági magyarság önálló gazdaságfejlesztést valósít meg. Megszólaltak olyan hangok is a szerb médiában, amelyek pártfinanszírozás lehetőségéről és visszaélésekről beszéltek. Ezek a hangok azonban gyorsan elcsitultak, hiszen Szerbia miniszterelnöke támogatásáról biztosította a programot, hozzátéve, hogy a program nemcsak a vajdasági magyarságnak, hanem Szerbiának is jó. Kezdetben sajnos a magyar közélet és média egy része is felhördült, előre elosztott pénzekről beszéltek, de a pályázatok lebonyolításával ők is elhallgattak.

Kepe Zsuzsi öt éve alapította meg az Asistenca4U közlekedési szolgáltató vállalkozást. A cég tevékenységének és forgalmának növekedésével szükségessé vált egy korábbi gazdasági épület átalakítása irodahelyiséggé, s ehhez komoly segítséget nyújtott a muravidéki gazdasági alap kisvállalkozói pályázata. A 35 ezer eurós beruházás 15 ezer eurós támogatással valósult meg. Horvat Silvija silvija.horvat@nepujsag.net

A kóti székhelyű Asis­ ten­ca4U egyéni vállalkozást 2012 szeptemberében alapította meg Kepe Zsuzsi, amikor álláskeresőként a munkaügyi hivatal által támogatott önfoglalkoztatás

varozóknak tolmácsolást is biztosít, de sok más egyéb ügyben is rendelkezésükre áll. A cég ezen fő tevékenysége mellett fordítással, kisebb csoportkirándulások szervezésével és két mikrobusz bérbeadásával is foglalkozik. – A kezdet nem volt zökkenőmentes – meséli a cégvezető. – A vállalkozás megalapításának évében csupán egy számlát állítottam ki. A következő év ugyan jobban alakult, de továbbra sem volt jövedelmező, még a szükséges járulékokat sem tudtam fedezni belőle. Mint mondja, sok munkájába és erőfeszítésébe került, míg 2014-ben a vállalkozás valóban beindult, azóta viszont egyre növekedik. Öt év után jutott el addig a pontig, hogy az ügyvitel kinőtte az eddig ezt a célt szolgáló helyiséget. A

vállalkozás növekedésével egyre több lett a feladat is, ezért az új irodahelyiség kialakítása és a megfelelő munkakörülmények biztosítása után új munkaerőt is alkalmazna. Az idei évig Kepe Zsuzsi csupán egyszer élt pályázat adta lehetőséggel, az induló időszakban a kezdő vállalkozóknak kiírt pályázaton nyert ezer eurót Lendva Községtől. Ezek után a vállalkozást már önerőből, saját találékonyságának köszönhetően, mindig újabb tervek szövögetésével állította szilárd alapokra. Idén viszont élt a lehetőséggel és a muravidéki fejlesztési irodánál megpályázta az első nagyobb értékű támogatást. Az anyaországi forrásból a kisvállalkozások támogatására kiírt pályázaton a cég székhelyének udvarán lévő gazdasági épület

irodahelyiséggé alakítását pályázta meg. A 35 ezer eurós beruházásra az ebben a kategóriában lehetséges legnagyobb mértékű támogatást – 15 ezer eurót – ítélték meg, így egy tágas, jobb munkakörülményeket biztosító és ügyfélfogadásra is alkalmas irodahelyiség jött létre. A beruházás az épület tetőszerkezetének újrafedését, közfalbontást, a villanyvezetékek korszerűsítését, a fűtésrendszer beépítését és a többi kiegészítő munkálatot tartalmazta. Az új épületbe költözést a berendezést követően – ez már nem a pályázati beruházás része – az év végéig vagy legkésőbb a következő év elejéig tervezi. Kepe Zsuzsi elmondta, hogy a pályázat beadásánál nem ütközött nehézségekbe, hiszen a projektötlete megvolt, egyedül a költségvetés meghatározása igényelt nagyobb odafigyelést. A beruházás megvalósításánál előnyben részesítette a helyi építési vállalkozókat, ami Folytatás a 6. oldalon. F

Kepe Zsuzsi: – A támogatás megpályázásával nem volt veszítenivalóm, meg kellett próbálnom, és sikerrel is jártam.

mellett döntött. A közúti közlekedésben, szállításban szolgáltatásokat nyújtó vállalkozást magyar, szlovén és német nyelvtudására alapozta, úgy látta, van igény a piacon ilyen tevékenységre. A vállalkozás zömében magyar és szlovén szállítmányozási cégeknek végez közvetítői és tanácsadói szolgáltatásokat a hatóságokkal szemben. A forgalomban elakadó fu-

NÉPÚJSÁG 2016. december 7.

A gazdasági épület átalakítása során tetőcserére is szükség volt.

5


Garas a beruházás kivitelezésekor azonban nem bizonyult a legjobb megoldásnak: – Mivel csak néhány építési vállalkozó működik a környéken, a kiválasztott cég lefoglaltsága miatt a beruházás három hónapos kivitelezési határideje – november 30. – veszélyben forgott. Az én esetemet nehezítette, hogy az egykori gazdasági épület átépítése és javítása azért időigényes volt. Ezt a pályázat írásakor nem láttam át teljesen. Ugyan szóba került magyarországi kivitelező is, de a magasabb, 27 százalékos ÁFA miatt meggondoltam magam. A pályázati formával és a támogatási összeggel elégedett a cégvezető, hiszen komoly segítséget jelentett a vállalkozás fejlődésében és fellendítésében. Néhány váratlan fejleménnyel azért szembe kellett néznie: – A pályázat bemutatásában nem kapott kellő hangsúlyt, hogy a szerződés aláírását követően az önrész befizetésére csupán tíznapos a határidő. Emellett nem volt egyértelmű számomra az sem, hogy a beruházás teljes összegét meg kell előlegeznem. Az önrészre volt fedezetem, gondjaim a jóváhagyott 15 ezer előteremtésével adódtak, ami csak a szerződés aláírásakor tudatosult bennem. Az odaítélt összeg a beruházás befejezését és elszámolását követő harminc napon belül kerül folyósításra. Kepe Zsuzsi saját tapasztalataiból kiindulva hozzátette még, hogy a pályázat a kezdő, főleg a fiatal vállalkozóknak sem volt igazán kedvező. A kérdésre, hogy élni kíván-e újabb pályázati lehetőséggel a jövőben, kifejti: döntése a kiírás tartalmától, feltételeitől és követelményeitől függ majd, és reméli, a következőkben nagyobb összegű beruházások támogatására is sor kerül majd.

6

Kopinya József völgyifalui parasztgazda

Nem csak megvenni, d Kopinya József a nagyobb mezőgazdasági termelők közé tartozik a Muravidéken, jelenleg 110 hektáron termeszt búzát, kukoricát és olajrepcét. Idén őt is segítette a magyar kormány gazdaságfejlesztési támogatása, a kiíráson sikeresen pályázott mezőgazdasági gépek beszerzésére. A völgyifalui gazdának – sok más nagyobb termelőhöz hasonlóan – a támogatások odaítéléséhez, a pályázati rendszerhez néhány módosító javaslata is van. Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

Befejeződött a mezőgazdasági munkálatok őszi ciklusa: az őszi vetés, a szántás, a földek előkészítése a tavaszi vetésre. De a földműves ilyenkor sincs munka nélkül, ekkor jut több idő a befektetések és a fejlesztések megtervezésére, az adminisztrációra, a pályázatok figyelésére, bár utóbbi egész évben tartó folyamat. A gépeket is át kell vizsgálni, el kell végezni a szükséges javításokat, karbantartásokat, de a bevetett és a pihenőben lévő földeknek is gondját kell viselni, figyelni kell, mi történik velük, hiszen sérülékeny, élő organizmusok. Kopinya József tíz éve lett önálló parasztgazda, a mezőgazdaság biztosítja a család megélhetését. Száztíz hektáron termel búzát, kukoricát és olajrepcét ös�szesen 45 parcellán Pince, Pincemajor, Petesháza és Hármasmalom határában. Átlagban jó minőségűek a földjei. József a rakičani mezőgazdasági középiskola diákja volt, ennek befejezése után, 1991-ben a Lendvai Mezőgazdasági Kft.-nél kezdett dolgozni, 2006 óta pedig önálló magántermelőként tevékenykedik. – Ötven hektáron kezdtem el gazdálkodni, ebből egy hektár volt a sajátom.

Akkor azt tűztem ki célként, hogy a jövedelmem legalább annyi legyen, hogy minden évben három hektár földet tudjak vásárolni, s majd idővel akkorára növeljem a birtokot, hogy nekem

Kopinya József tíz éve magántermelő, 110 hektár földet művel.

nyugdíjat, a négytagú családnak pedig megélhetést jelentsen. Elmondhatom, hogy a terveim megvalósultak: 10 év alatt 30 hektár saját földhöz jutottam. A többi területet, mintegy 80 hektárt a mezőgazdasági szövetkezettől, magán-

személyektől és a szlovén földalaptól bérlem. Drága nálunk a termőföld, 10 ezer euró hektáronként. Aztán a dolgot többször is átgondoltam, és úgy döntöttem, nem tervezem tovább bővíteni a megművelt területet. Ennyi termőföld megművelését bírja el a család, ehhez fejlesztettem fel a gépparkot is. A búza, a kukorica és az olajrepce a fő kultúránk vetésforgóban, 50–30–20 százalékos arányban. A termést a betakarítás után vagy a szövetkezeten keresztül adom el vagy magam keresek vásárlót – mondja Kopinya József, akinek a munkálatokban szinte az egész család segít. Dávid fia különösen nagy kedvvel vesz részt a földművelésben, szereti ezt a munkát, érdeklik a mezőgazdasági gépek. Dávid apja nyomdokait követve a mezőgazdasági középiskola elsős diákja Rakičanban. A szülők bíznak abban, hogy megmarad az érdeklődése hosszú távon is, s lesz, aki átveszi a gazdaságot. A jövő fürkészése után Józseffel visszakanyarodunk a közelmúltba, egy kis „géptörténettel” folytatjuk a beszélgetést: – A földterületek vásárlása tehát a tervek szerint folyt. De milyen tempóban haladt a gépek és a szükséges kiegészítők beszerzése? Milyen felszereléssel kezdte, mennyire sikerült ebben

lépést tartani a fejlődéssel? – Amikor magántermelő lettem, még az ormosdi cukorgyár pályázatán vettem egy új Zetor traktort. Addig egy régi Ursus-szal gazdálkodtam, de ez megkereste a Zetor árát, ez pedig a John Deer árát, az meg a következőét, a 125 lóerősét, amit permetezésre is tudok használni. Szlovén pályázati támogatásokkal is vásároltam gépeket, de az utolsón a merev feltételek, az időbeni zavarok miatt nem voltam sikeres. A munkánkat egy négybarázdás Kuhn eke is segíti, de egyébként Amazone és Cambridge gépeim vannak – permetező, mélylazító, körborona, henger. Idén tavasszal pedig, amikor a magyar kormány támogatására lehetett pályázni, három mezőgazdasági gépre nyújtottam be igényt: egy modern gabonavetőgépre, egy tarlómegművelő rövid tárcsára és egy lazítóra. A pályázaton sikerrel jártam, a megítélt támogatás 15 ezer euró lett. A három új gépre a meglévőket cserélem le, korszerűsítem tehát a gépparkot. S egyelőre ebben is megállok, nem ter vezek újabb gépeket beszerezni, a 110 hektárnyi földterület megműveléséhez ez elegendő. Jók, pontosak, most már csak használni kell őket… – teszi hozzá elégedetten József. – Így nekem is segítségemre volt a pályázat. Köszönet érte a magyar államnak, hogy minket, határon túliakat is támogat ilyen módon. Nem érdekel, hogy ez politikai döntés vagy sem, nekünk segítettek. Ez példaértékű – véli a völgyifalui termelő. – Nekem a pályáza-

NÉPÚJSÁG 2017. december 7.


Garas

dolgoztatni is kell a gépeket! ti folyamat nem okozott gondot, viszont meg jegyezném, hogy a pályázati feltételeknél célszerű lett volna – ha a támogatásnak tényleg a fejlesztés a célja – megkülönböztetni a termelőket. Nem mindegy, hogy egy főállású termelő pályázik vagy valaki olyan, aki munka mellett végez kiegészítő mezőgazdasági tevékenységet. A kiindulópont a kettőnél teljesen más. Jó lett volna a pályáztatónak ezt már a kezdetekkor átgondolnia, s így lehetőséget adni nagyobb összegekre is nag yobb önrész mellett. Továbbá hiányolom a finanszírozás különböző kombinációinak lehetőségét, és jónak találnám azt is, ha a pénzt a gazdához utalnák. A gépet én vásárolom, én fizetem az önrészt, a többi részét pedig hitellel oldom meg. Ekkor jönne jól a finanszírozás kombinációja, hogy a megkapott támogatással a gazda egyedül le tudja rendezni a bank felé fennálló kötelezettségét. Volt, ahogy volt, a jövőben jó lesz ezen is elgondolkodni és módosítani a feltételeket – mondja Kopinya József. Hozzáteszi, abban a döntésében, hogy pályázni fog a magyar gazdaságfejlesztési támogatásra, nem az vezérelte, hogy itt a lehetőség 15 ezer eurót szerezni, hanem valóban az, hogy a gazdaságát a korszerű gépek beszerzésével fejlessze tovább. – Termelőként ezek a gépek fontosak a gazdaságban, a föld megművelésében, nálam maximális kihasználtság mellett fognak dolgozni. Nem úgy, mint sok esetben – ha mondhatok ilyet –, hogy a gép csak

A megfelelő gépek nem csak a termelő munkáját segítik, nagymértékben hatnak a termesztési költségekre is.

azért van, hogy meglegyen. Ami akár rendben is lenne, de a mi esetünkben, akik komolyabban foglalkozunk a tevékenységgel, jó lenne, ha a támogatási feltételek is igazodnának ehhez. Nem újdonságról beszélek, hiszen a szlovén mezőgazdasági minisztériumnál már a pontrendszerben figyelembe veszik a meglévő gépek kihasználtságát és a termőföld nagyságát. A pályázat senkit sem zár ki, de aki nem ér el egy bizonyos pontszámot, az csak a kiírás úgynevezett elismert költségeinek összegéig juthat támogatáshoz. A különbözetet a termelőnek saját magának kell állnia. Az én véleményem is az, hogy ne álljon olyan sok gép hiába! S nem volt a pályázat becsületes a kisebb gazdák felé sem, akik nettó 75 százalékot kaptak, hiszen nem tudták visszaigényelni az adót. Meg a második kör rövid határideje sem volt helyes. Úgy gondolom,

NÉPÚJSÁG 2016. december 7.

hogy bizonyos feltételeket újra kell gondolni, hiszen ez hosszú távon nem lesz jó, nem lesz tartható – vonja le

lenéző, becsmérlő egyének is voltak. – Visszakanyarodva a termeléshez, milyen volt

augusztusban sújtotta a kultúrákat, főleg a kukoricát, de ennek ellenére a tavalyihoz képest jobbak a hozamok. De a növénytermesztés minden fázisára oda kell figyelni, a teendőkkel nem szabad késni, mert ez csökkenti az arányaiban szerény hasznot. Meg persze profit hol van, hol nincs. De nem elég a gabonát elvetni, aztán lesz, ami lesz. Ha csak ez jelenti a megélhetési lehetőséget, akkor másképp viszonyulunk mindenhez. Igen, a gépek megkönnyítik a munkát, de tudni kell gazdaságosan bánni velük. Beszélgetésünk végén elkalandozunk odáig, hogy persze nem csak az elvégzett munkától és az időjárástól függ, mennyire eredményes évet zárhat a termelő, hanem a termés értékesítésétől, a felvásárlá-

– Figyelni kell arra, hogy minden gép a lehető legnagyobb kihasználtsággal működjön – véli Kopinya József.

a következtetést a termelő. Elmondja még, hogy magyar létére különösen nem esett jól neki, hogy a pályázók között a magyarokat

az idei év, okozott-e kiesést az aszály? – Az idei év kitűnő volt. Az aszály a legjobban természetesen júniusban és

si áraktól is, amelyek meghatározója viszont a világpiaci ár alakulása. De ez már egy következő beszélgetés témája lehetne…

7


Garas Nagy tervek egy kis goricskói faluban

Apartmanházak Pártosfalván A lendvai Magyar Regionális Nemzetiségi Fejlesztési Intézet pályázatára a magyar kormány vissza nem térítendő támogatásának elnyeréséért tízen jelentkeztek a Muravidékről turizmusfejlesztési céllal. A nyolc sikeres pályázóból hárman a legmagasabb összeget, 20 ezer eurós támogatást nyertek. Köztük van Janjić Andželko pártosfalvi egyéni vállalkozó is, aki jó lehetőséget lát a helyi idegenforgalom fellendítésében.

Abraham Klaudia klaudia.abraham@nepujsag.net

Janjić Andželko villanyszerelőként kezdte, később magánvállalkozóként folytatta pályáját, majd lehetőségeihez mérten a céget folyama-

tését pedig kézenfekvőnek gondolja egy olyan, még kiaknázatlan értékekkel bíró területen, mint Pártosfalva. Az Őrség és a moráci fürdő vonzáskörzetében ugyanis Goricskó is egyre több látogatót vonz.

De azt gondolom, hogy ha nincs kínálat, márpedig jelenleg a térségünkben nincs elegendő szálláskapacitás, akkor sem turistát, sem bevételt nem lehet várni – magyarázza, majd elmeséli, hogyan is fogalmazódott meg bennük

Janjić Andželko és fia, Sašo az első apartmanház előtt Pártosfalván.

tosan bővítette és fejlesztette. Nagy előrelépést jelentett számára, amikor fia, Sašo is csatlakozott a családi vállalkozáshoz, így a cég széleskörű szolgáltatásokat nyújthat a lakóházak építésénél. Az apafia felállásban a cég bevétele már évente 20–25 százalékkal nő. Legújabb terveik szerint pedig néhány év múlva már több apartmant is működtetni fognak, fellendítik a helyi turizmust, illetve mobilházakat adnak el, s mindezekkel új munkahelyeket is tudnak teremteni. Andželko számára egyértelmű, hogy továbbra is a szülőföldjén akar boldogulni, az idegenforgalom fejlesz-

8

Pártosfalván azon a telken beszélgetünk, ahová Andželko és fia, Sašo megálmodta az apartmanokat. Szinte a semmiből, néhány hét alatt nőtt ki az első házikó, már csak az utolsó simításokat végzik rajta. Ha a számítások beigazolódnak, akkor további vendégházak is létesülhetnek még itt. – Hogy jött az ötlet, hogy turisztikai fejlesztésbe kezdjen és apartmanokat építsen Pártosfalván? – kérdezem Andželkót. – Jó lehetőségeket látok a turizmusban. Természetesen végeztünk a fiammal egy előzetes felmérést, anélkül nem is mertünk volna belevágni.

az ötlet. – Ezt a telket három éve vásároltam meg 22 ezer euróért. Egy régi, romos épület állt rajta, amit lebontottunk. Akkor már a fiam is a vállalkozásban dolgozott, így együtt törtük a fejünket a lehetőségeken. Először arra jutottunk, hogy felállítunk itt egy mintaházat. Mivel már kilenc éve foglalkozom könnyűszerkezetes házak összeszerelésével és szerelvényezésével, így rengeteg tapasztalatot szereztem ebben. De mivel Szlovéniában elég bonyolultak még a mintaházak létesítésének a felté­ telei, ezért elhatároztuk, hogy apartmant építünk helyette. – Ezek szerint a turiz-

musfejlesztésre kiírt pályázat épp kapóra jött. – Így van. Éppen a legjobb pillanatban jött, és amikor meghallottam, azonnal jelentkeztem is. Egy ilyen házikó felépítése – a kész alapra – körülbelül egy hónapnyi munka, vagyis elég gyorsan elkészül. Tehát mindjárt hozzá is fogtunk a munkához és felállítottuk az első apartmanházunkat – mutat az épületre, majd kicsit bővebben is szól a paraméterekről: – A ház teljes alapterülete 40 négyzetméter, 38 négyzetméter a lakótér. Minden eleme minőségi alapanyagokból van, ez nálam alapfeltétel. A ház falai fából vannak, amire USB-lemezek kerültek, belülre gipszkarton, kívülre pedig 12–15 centis korszerű szigetelés került. Ilyeneket szeretnénk a jövőben majd eladásra is gyártani. Ezt viszont nem lehet megvásárolni, ez apartman lesz. A távolabbi terveinkben további apartmanok építése is szerepel, akár 7–8 házat is szeretnénk itt még felhúzni. – Mekkora segítséget jelent a támogatás ennek a háznak a felállításához? Mire elég az elnyert pénz és mikor érkezik meg a számlára? – Ez óriási segítség, hiszen a ház teljes költsége 38 ezer euró, és ennek közel a felét tudjuk a támogatásból fedezni. A pénz majd utólag érkezik meg, addig saját tőkéből kell kivitelezni a munkákat. De én ezt nem találom problémának. A feltételeket teljesíteni tudjuk. – Felmerült bármilyen nehézség a pályázat benyújtása során? – Nem, minden simán ment, hiszen a cégünk biztos alapokon áll, az ügyvitelünk rendezett. Kicsit kevés volt talán az idő az összes munká-

latra, de azt is tartani tudtuk. Én elégedett vagyok. Andželko aztán tovább részletezi, hogy ezen a telken a következő pár évben újabb apartmant kíván felépíteni. Egy ikerház szerepel a tervek közt, ami két lakással várja majd a turistákat. – De milyen turistákra számít? – Elsősorban szlovén és magyar turistákra, azon belül is főleg a kerékpáros kirándulókra, hiszen a számuk jelentősen nőtt az elmúlt években. Mivel itt van mellettünk az Őrség, a másik oldalon pedig Morác és környéke, így a kettő között Pártosfalva ideális ponton helyezkedik el. Ehhez kell még egy kis reklám, meg kell hirdetni a szálláslehetőségeket különböző portálokon, és aztán lehet fogadni az érkezőket – mondja bizakodva. – De vannak már további terveink is a jövőt illetően, így azzal számolunk, hogy az építőipari vállalkozást a fiam veszi át, én pedig a turizmusban folytatom. – Igaz, hogy ez még csak az első apartmanunk, de úgy tervezzük, hogy a cégünk jövőre már folyamatosan gyártani fogja a házakat ennek a mintájára. Érdeklődés már most is van, így elég jók a kilátások. Ha pedig a tervek szerint alakul minden, akkor az alkalmazottak számát is növelni tudjuk. Jelenleg négyen dolgozunk a cégnél – mondja az agilis cégvezető, aki már a következő pályázatra is beadta a jelentkezést. Ezúttal a vállalkozások kategóriájában eszközfejlesztésre kért támogatást, amelyen különböző gépeket szeretne vásárolni. És ha tavasszal újra írnak ki pályázatot, azon is indulni fog, hiszen ahogy mondja, lenne még mit fejleszteni, a felkínált lehetőséggel pedig élni kell!

NÉPÚJSÁG 2017. december 7.

Garas, 2017. 12. 07.  
Garas, 2017. 12. 07.  

A Népújság gazdasági melléklete

Advertisement