Muravidék A Muravidék első Tündérkertje
Gyümölcsös és génbank nyílt Kapornakon „Amikor fát ültetünk, azzal a béke és a remény magvait plántáljuk a földbe” – hangzottak Abraham Boris, a Hodos Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség elnökének köszöntő szavai a szombat délutáni ünnepségen, amikor Kapornakon a néprajzi gyűjteményhez tartozó területen megvalósult a Muravidék első Tündérkertje. Abraham Klaudia klaudia.abraham@nepujsag.net
A megnyitón jelen volt számos magas rangú vendég, akik egy-egy fát is elültettek: Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, Göncz László nemzetiségi parlamenti képviselő, Horváth Ferenc, az MMÖNK elnöke, Bernard Goršak, a Goricskó Nemzeti Park igazgatója és Markovics Tibor, az Őrség Nemzeti Park igazgatója. A Kárpát-medencében közel 50 Tündérkert létesült már, melyek valójában génbankok, a település, a vidék őshonos gyümölcsfáinak oltványait tartalmazzák. A Muravidéken elsőként a hodosi magyar önkormányzat tett lépéseket ilyen módon a biológiai örökség megőrzése érdekében. Ezt ünnepelték meg szombaton Kapornakon a Skerlák–ház udvarán. – Amikor a Tündérkert létrehozásának ötlete két évvel ezelőtt megfogalmazódott, már sejtettük, hogy ez egy nagy esemény lesz községünk életében. Élő örökséget kívántunk létrehozni, és a mai nap fontos állomása terveinknek: ma elültetjük örökségünk facsemetéit – mondta Abraham Boris elnök, aki felkarolta a gyümölcsös létrehozásának tervét. – Két évvel ezelőtt a Kapornaki Találkozó alkalmával Lendvai Kepe Zoltán muzeológus, néprajzkutató előadást tartott a gyümölcstermesztésről, ebben szólt a berkenye és más régi fák megőrzésének fontosságáról. Ezt az üzenetet a hodosi magyar önkormányzat meghallotta és megragadta. Hamaro-
san felvettük a kapcsolatot Kovács Gyula pórszombati erdésszel, örökségvédő gyümölcstermesztővel, majd idén januárban elültettünk kilenc berkenyefát, ez volt az első fontos lépés. Közben már ősszel megkezdtük az oltóágak gyűjtését a községben és a Muravidéken,
gyümölcsöst megálmodták. Most, az álom megvalósulását jelentő nyitóünnepségen így szólt a közönséghez: – A megváltozott éghajlat és a rohamosan terjedő új gyümölcsfajták végleges kipusztulással fenyegetik az őshonos régi fajtákat. Ez ellen csakis tudatosan, régi
Az ünnepélyes megnyitó: a Tündérkert kapuján Kepe Zoltán, Abraham Boris, Kovács Gyula és Bunderla Rudolf vágta át a szalagot. a mai napon pedig 46 őshonos gyümölcsfa csemetéje került a földbe. A munka azonban csak most kezdődött el igazán, mindent meg kell tennünk azért, hogy kertünk hasznára legyen az itt élő embernek a jövőben. Büszke vagyok, hogy a Muravidéken elsőként mi valósítottunk meg Tündérkertet, és bízom abban, hogy mások is követik a példát. Lendvai Kepe Zoltán tehát az egyike a szakembereknek, akik az őshonos
N É P Ú J S Á G 2 013 . m á j u s 3 0 .
fajtákból kialakított gyümölcsösökkel lehet védekezni. A szakember továbbá elmondta, hogy a magyar nyelvterületen mintegy 1000 gyümölcsfaj elnevezése ismeretes. A kapornaki Tündérkert megalapításának célja pedig az, hogy ezekből, az Őrségre, Hodosra és Kapornakra jellemző gyümölcsfajtákból néhányat megőrizzen. – Nem csak értéket őrzünk és nem csak a kapornaki gyűjtemény gazdagodik, hanem talán példát is mutatunk szélesebb
körben a szlovéniai és az őrségi lakosságnak is. Ha ezt a génbankot megőrizzük, akkor a tudománynak is adunk valamit. Meggyőződésem, hogy a kapornaki Tündérkert biológiai értéke a következő években rohamosan nőni fog, filozófiai üzenete pedig bekerül a köztudatba. Kovács Gyula erdész és örökségvédő gyümölcstermesztő régi gyümölcsfákból kialakított génbankja a magyar nemzeti értékek közé tartozik. Munkája nyomán a Kárpát-medencében már 50 Tündérkertet sikerült létrehozni. Ő gondoskodott a kapornaki kert facsemetéinek oltványozásáról, s a Tündérkert fő szakmai segítője is ő volt. – Ez egy sikertörténet, talán az elmúlt időszaknak a legsikeresebb kezdeményezése. A Csángóföldtől a Felvidékig mindenütt vannak Tündérkertek, génbankok, most pedig már a Muravidéken is. Jó irányba haladunk, hiszen ezek az értékek mára felértékelődtek. Itt, a kapornaki kertben az Őrség őshonos gyümölcsfái találhatók meg. A legkorább érőtől a legkésőbb érőig almák, körték, cseresznyék, szilvák, berkenyék leltek otthonra. Az egyik fogyasztásra, a másik aszalásra, befőttnek, bornak, pálinkának való, mindegyik jó valamire. Meg kell őriznünk ezeket a gyümölcsfákat, hiszen ami egyszer eltűnik, az nem fog hiányozni senkinek, mert utódaink nem is tudnak majd róla, hogy létezett. Itt nem csak a fákról van szó,
itt szó van a helytörténeti értékekről, a krónikákról, a gasztronómiáról. Tehát a néprajz, a kronológia mind benne van ezekben a kis Tündérkertekben – zárta gondolatait a szakember. A ünnepély hivatalos részét követően a Tündérkert kapuján Abraham Boris, Bunderla Rudolf polgármester, Kepe Zoltán és Kovács Gyula átvágta a nemzeti színű szalagot. A kertkapu kinyitása után a gyümölcsfák fogadott gondozói – magas rangú személyek, intézményvezetők, polgármesterek, magánszemélyek, adományozó családok – elültették a facsemetéket, összesen 46 gyümölcsfát (téli savanyúalma, mosánszki, batul, mézeskörte, sózókörte vagy éppen Petőfi almafája) a berkenyefák mellé. A kert perceken belül megtelt élettel, az első öntözés pedig nemsokára tavaszi eső formájában az égből érkezett. A rendezvényt, ami szép számú érdeklődőt vonzott, kultúrműsor színesítette, melyben fellépett a hodosi Őrség ME népdalköre, a Pártosfalvi KÁI énekkara és szavalói. A Tündérkert felavatását megvendégeléssel zárták, illő módon a szabad ég alatt bográcsban főtt hagyományos ételeket kínáltak minden vendégnek. Az önkormányzat a Tündérkert megvalósításához a magyarországi Bethlen Gábor Alapnál pályázott. A rendezvény kivitelezéséhez hozzásegített a lendvai MNMI és Hodos Község is.
• Lendván • Dobronakon • Pártosfalván • • Hodoson • Gornji Petrovcin • Muraszombatban • (Trg zmage 6., Nemčavci 1d., Rakičan dr. Vrbnjaka 3.)
5