Issuu on Google+

Poštnina plačana pri pošti 1102 Ljubljana

58. évfolyam 17. szám Lendva 2014. április 30. ISSN 0352-6569 1,00 EUR

1 0

é

v

a

z

e

u

r

ó

p

a

i

u

n

i

ó

b

a

n

k

ü

l

ö

n

s

z

á

m


Iránytű



Király M. Jutka

10 év az EU-ban Szlovénia és Magyarország egy időben, 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja. Ezt tudom történelmi tényként, de hogy pontosan mikor volt az úgynevezett schengeni határbontás, és pontosan mikor kezdtünk euróval fizetni, annak már, bevallom, utána kellett néznem. Egy gyors körkérdés a szerkesztőségben is azt mutatta, hogy kollégáim emlékezete hasonlóan „hiányos”. Pedig a mindennapi életben is érezhető uniós változásokat valójában az euró és „Schengen”, azaz az Unión belüli határátkelőkön történő dokumentum-ellenőrzés eltörlése hozta meg. Tehát –utánanézve - 2007. január 1-vel lett fizetőeszköz az euró, és egy évre rá, 2008. január 1-vel csatlakoztunk a schengeni övezethez. 2011 májusától pedig például Ausztriában és Németországban, ahol addig érvényben volt a munkaerő szabad áramlása területén bevezetett átmeneti időszak, nincs szükség többé munkavállalási engedélyre. Egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel Muravidékről is. Ma, tíz évvel az EU-csatlakozás után már magától értetődő tény, hogy nincs határ, azaz határellenőrzés Magyarország, Ausztria és Olaszország felé (és tovább az Unió többi országában), hogy tavaly júliustól, Horvátország EU-s csatlakozásával nincs vámügyintézés a horvát határon, s hogy euróval fizetünk. Az eurót már senki sem számítja át tollárba, hogy érzékelje, mennyibe is kerül valami, mint az új valuta első éveiben. Az euró bevezetését ugyan nem övezte olyan eufória, mint az uniós csatlakozást, amikor tényleg érezni lehetett, kivált nálunk, a határmenti térségekben - Hosszúfaluban, Pincén vagy Hodoson - a pozitív vibrációkat, a meghatódottságot, az emberek spontán tapsát... Itt, a határ mentén ez valóban történelmi pillanat volt. A kis politikai presztízscsatározások, hogy kit kell hívni az ünnepségre és kit nem, hogy hol legyen a szlovén-magyar központi rendezvény...stb. pedig már elhomályosultak. A muravidéki magyar sajtóban akkor azt írtuk, hogy az az esemény, amikor Szlovénia és Magyarország egyszerre lett tagja az Uniónak, itt a határ mentén, a nemzetiségileg vegyesen lakta területen méltóságteljesebb ünneplést érdemelne. Pénztárcánkon bizony tapasztaljuk, hogy az euró drágulást hozott, elsősorban a szolgáltatások terén - és az árak, nem csak a szolgáltatások esetében, ma is emelkednek. A statisztikai adatok tükrében ugyan az euró globálisan nem hozott nagymértékű áremelést, viszont tény, hogy a mindennapi

2

háztartási kosarat bizonyítottan több pénzért töltjük meg - ez a szubjektív érzés sokkal erőteljesebb. A közgazdászok az euró pozitív, illetve negatív hatását illetően zömében egységes álláspontot képviselnek: egyrészt a vállalatok „üzleti ablakai” megnyíl(hat)tak külföld felé, az árak átláthatóbbak lettek, megszűnt az árfolyam-kockázat az euróövezetben, és bővültek a finanszírozási lehetőségek, másrészt viszont megnőtt az infláció. Hogy hány vállalat tudta a felsorolt lehetőségeket javára fordítani, az már más kérdés. Jobb, mint korábban, de nagy változás nem történt – így értékelték a muravidéki határmenti falvakban a teljes határbontás első éveit. A pozitívumok mellett az első évben árnyoldalak is voltak: a szabad határ üzleti lehetőségeitől hasznot remélve a falvakat magyarországi ócskavasgyűjtők, árusok járták minduntalan. Megnőtt a betöréses lopások száma, kivált az idősebb embereknél, megnövekedett a tranzitforgalom az arra nem alkalmas falusi utakon, és megszűnt jó néhány határhoz kapcsolódó, szolidan fizetett munkahely (spedíció, vám)is. De ma már ez is múlté, a dolgok – a helyi lakosok aktív hozzáállásával - viszonylag gyorsan a rendeződtek. Az Unióban elárasztottak bennünket a pályázatok. Tény, hogy számos infrastrukturális, városfelújítási beruházás nem valósult volna meg, ha nincs uniós pénz mögötte. A humán erőforrás területén is felmutathatók eredmények, de az is vitathatatlan tény, hogy számos pályázati pénz, több százezer euró értékben olyan projektek támogatására irányul, melyből az utókorra nem igazán sok marad, és még a mai értékhozadéka is kérdéses. Az EU válsága közepette és a nem mindig hatékony politikája ellenére Szlovéniában általános véleményként fogalmazódik meg, hogy – annak ellenére, hogy nő az Európa-szkeptikusok száma - jobb az Unióhoz tartozni, mint azon kívül lenni. A fiatalabb generációnak Európa egyértelműen határok nélküli fogalom. A Népújság különszámában az Európai Unióban eltöltött tíz évünket határmenti, nemzeti kisebbségi és anyaországi kapcsolatok szempontjából világítjuk meg. A kultúra, sport, mezőgazdaság, gazdaság, a szomszédi együttműködés terén kerestünk beszélgetőtársakat, kértünk reflexiókat, kutattunk fel ötleteket.

N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .




Felhőtlen sikerélmény-sorozatról alaptalan lenne beszélni „Tíz év távlatából úgy ér tékelem, hogy több szempontból illúziónak bizonyult számos nagy várakozás, másrészt azonban előnyök is származnak az integrációból. Ahhoz nem férhet kétség, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás nélkül társadalmunk, közösségeink manapság még inkább a perifériára szorulnának, s ezáltal a jelenleginél is rosszabb helyzetben lennénk. Azonban felhőtlen sikerélmény-sorozatról alaptalan lenne még beszélni!” – értékeli a helyzetet az Unióhoz való csatlakozás 10. évfordulója kapcsán Göncz László, magyar nemzetiségi parlamenti képviselő. Véleménye szerint az egységes piac adta kereskedelmi és gazdasági lehetőségek, valamint Szlovénia esetében az euró bevezetése mindenképpen előnyös jelenségnek számít. Irreálisnak bizonyult azonban az az elvárás, hogy az elmúlt században, különösképpen az egypártrendszer idején ellehetetlenült vállalkozási szokásaink, a törvényszerű ügyvitel és a pontos jogértelmezés hiányából

törekvéseit az EU-hoz való csatlakozás mindenképpen segítette. A „határtalan” közlekedés és együttműködés főképpen a szabadságérzetre volt nagy hatással, amire Magyarország sikeres nemzetpolitikája is építkezni tudott. „Mindezek ellenére tudatunkban a múlt században túlságosan mélyen rögződött „határ”, mint elválasztó vonal a vártnál erőteljesebben van jelen

Az EU nem jelent akadályt magyar értékeink ápolásában és anyanyelvünk fejlesztésében, sőt általánosságban nagyobb biztonságérzetet jelenthet tevékenységünkben. Azonban – és ez véleményem szerint komoly hiányosság – kisebbségvédelmi tekintetben alapos válasza nincs a felmerülő problémákat illetően. (Göncz László) politikai érdek és bizonyos társadalmi körök jogtalan vagyon-felhalmozódása for májában nyilvánult meg, sajnos továbbra is erősen jelen van. És mindezért nem az Európai Közösség a felelős, bár kellő szintű útbaigazítás onnan sem mindig érkezett – véli Göncz László. Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkor-

Ez számos előnnyel járt, erősödött az együttműködés, de az is igaz, hogy van még bőven tennivalónk. (Horváth Ferenc) fakadó gondok máról holnapra javuljanak. Éppen az ellenkezője érvényesült: a jugoszláv érában is már csődöt valló, gazdasági tekintetben megalapozatlan és fedezetlen kölcsönökön nyugvó államháztartásunk gondozásának a színvonala tovább romlott. Az általában „balkanizálódás” fogalommal jelölt viselkedésforma, ami a törvények kijátszása, az öncélú párt-

László. Tapasztalataira alapozva állítja, hogy egyre inkább bebizonyosodik, miszerint az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Bíróság és néhány további szervezet fontos munkája nem elegendő; kisebbségvédelemmel az Európai Bizottságnak és a Parlamentnek is sokkal programszerűbben és konkrétabban kellene foglalkoznia. „De nekünk, muravidékieknek

mányzati Nemzeti Közösség elnöke szerint Magyarország és Szlovénia EU-s csatlakozása mindenképpen fontos lépés nemcsak a két ország, hanem főleg a muravidéki magyarság számára, hiszen az évtizedeken át tartó elzártság az anyaország felé gyakorlatilag megszűnt. »Ez számos előnnyel járt, erősödött az együttműködés, de az is igaz, hogy van még bőven

N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .

tennivalónk. A két szomszédos megye, Zala és Vas vezetőivel, parlamenti képviselővel az elmúlt 3 esztendőben számos beszélgetést folytattunk az együttműködés, az együttes fellépés lehetőségeiről, ebben a magyar kormány támogatását is élvezve. A jövőre nézve egyik legfontosabb feladatunknak tartom, hogy a térséget kulturális és gazdasági értelemben egyesítsük egy jól működő régióban, ahol olyan közös projektek valósulhatnak meg, amelyek a határ mindkét oldalán megélhetést és boldogulást biztosítanak, így a vidék fiataljainak nem kell elhagyniuk szülőföldjüket. A politikai akarat és elszántság megvan, a következő pénzügyi időszakban már „csak” az EU-s források biztosításán kell hatékonyan és összehangolva dolgoznunk« - fejtette ki Horváth Ferenc. Göncz László meggyőződése, hogy a muravidéki magyarság megmaradási

ma is. Az EU nem jelent akadályt magyar értékeink ápolásában és anyanyelvünk fejlesztésében, sőt általánosságban nagyobb biztonságérzetet jelenthet tevékenységünkben. Azonban – és ez véleményem szerint komoly hiányosság – kisebbségvédelmi tekintetben alapos válasza nincs a felmerülő problémákat illetően” – mondja Göncz

– szervezeteknek, tisztviselőknek, intézményeknek és kinek-kinek magának – is céltudatosabban kell törekedni nemzeti sajátosságaink megőrzésére és fejlődésére, mert a sikeres, egyben sokszínű és egységes Európa, beleértve saját megmaradásunkat is, csak ekkor őrizheti meg eredeti értékeit” –zárta gondolatait Göncz László.

Megbízott igazgató: Tomka Tibor, Felelős szerkesztő: Király M. Jutka Szerkesztőség: Bence Lajos, Horváth Ferenc, Solarič Nađ Klára Állandó külmunkatárs: Abraham Klaudia, Lektor: Böröcz Nándor, Technikai szerkesztő: Meszelics László, Szerkesztőségi titkár: Dunjko Vesna Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet – Lendva Szerkesztőség: 9220 Lendva, Fő u. 124., tel: 02/ 5776 - 180, telefax: 02 / 5776 - 191, E-mail: info@nepujsag.net Web: www.nepujsag.net Ára: 1,10 EUR, Előfizetési díj: egész évre 30,00 EUR, külföldre: 80,00 EUR, tengerentúlra: 100,00 EUR Folyószámla: 01259-6030354008 Urad Republike Slovenije za javna plačila, enota Murska Sobota A Népújság azon nyomtatási termékek közé tartozik, amelyek után 9,5%-os Áfát kell fizetni. A Népújság az SzK Nemzetiségi Hivatala támogatásával jelenik meg. Nyomdai munkálatok: Schwarz d.o.o.

3


Kultúra



Határtalan lehetőségek, de A kultúra az a terület, mely a legtöbb ember véleménye szerint a legnyitottabb és legflexibilisebb, a legtöbb együttműködési lehetőséget kínálja, és a legszélesebb és legszínesebb tartalmi skálán működik. Milyen változásokat hozott a kultúrába az Európai Unió a nyitott határaival, és milyenek a tíz éves tapasztalatok? Király M. Jutka jutka.kiraly@nepujsag.net

Az Európai Unióba történt integráció a tevékenység számára főleg adminisztratív-bürokratikus és logisztikai szempontból jelent nagy előnyt, éspedig

konkrét dolgokat a kultúra területén dolgozók. „Viszont a fejben való „határtalanítás” még úgy gondolom, nem történt meg. Ennek tényét különböző találkozókon, ös�szejöveteleken, kulturális és kevésbé kulturális ese-

hozzásegítettek a határok lebontásához, de úgy gondolom, még mindig nem vagyunk azon a szinten, amelyet esetleg vártunk tíz év elteltével. Azt gondoltuk, hogy sokkal gyorsabban megtörténik az átállás, hogy a határok eszmeileg

tézet igazgatója, elsősorban a szlovén-magyar határtérségre gondolva. A kultúra, illetve általában a társadalmi és humán szféra területén több uniós projekt is serkentette a határmenti, anyaországkülhon-együttműködést és

Az Európai Unió számos adminisztratív eljárástól mentette meg a kulturális tevékenységet. Az egyedüli muravidéki könyvesboltnak, a „Bánffy-nak” például nem kell vámkezeltetni a napi újságokat, könyveket. abban, hogy lényegesen egyszerűbbé váltak a szerződéskötési és a fizetési eljárások a külföldi, Muravidék területén pedig zömében magyarországi előadók esetében. Ugyancsak könnyebb megszervezni a muravidéki előadók vendégszereplését, a csoportok utaztatását. A színházi díszletek, a kiállítandó alkotások, a könyvek, újságok és folyóiratok stb. szállításánál megszűnt a határátlépési adminisztráció, illetve a vámügyintézési procedúra, ami időben és pénzben is sokat jelent – emelik ki elsőként a

4

ményeken még mindig tapasztaljuk. Sok esetben még egykét dolognak változnia kell, hogy a mindennapi emberek is megérték, hogy csak politikai határokról van szó, különben pedig teljes átjárhatóság létezik – bárkinek, aki ezzel élni szeretne. Igen, még a kultúrában is érződik a határszerűség, annak ellenére, hogy az utolsó néhány évben olyan jellegű projektek is megvalósultak, melyek kimondottan a határmenti településekre, emberekre, erőforrásokra épültek. Ezek valószínűleg egy kicsit

is megszűnnek, de úgy látszik, ez nem azonos a berlini fal ledöntésével - a láthatatlan fal bizonyos körökben, bizonyos em-

kapcsolatokat, de sajnos számos projektnek nem marad nagyobb, maradandónak mondható hozadéka.

Reménykedni kellene abban, hogy esetleg a 2014-2020 időszak pályázati kiírásait kicsit másképpen kezelik, s nem kimondottam lobbi alapján születnek meg a döntések. A határmenti, nemzetiségi területet ugyanis nagyon sokan „kihasználják”. berekben még mindig ott van” – mondja Kepe Lili, a nemzetiségi kultúrát több mint 20 éve irányító Magyar Nemzetiségi Művelődési In-

„A projekt eredményének felmérése sok esetben meg sem történik. Kísérni kellene 4-5 évig a megvalósulás után is, hogy tényleg

mi történik egy-egy pályázattal, mi a hozadéka. Azok a projektek jók, melyeknek a lezárása utána is van élete, eredménye. Reménykedni kellene abban, hogy esetleg a 2014-2020-as időszak pályázati kiírásait kicsit másképpen kezelik, s nem kimondottam lobby alapján születnek meg a döntések. A határmenti, nemzetiségi területet ugyanis nagyon sokan „kihasználják”, mivel itt adottak bizonyos EU-s projektekhez való feltételek, viszont ezek a tervezetek nem mindig ezt a térséget és az itt élő embereket szolgálják. Ezt gyakorlatban vettem észre és döbbentem rá, hogy vannak olyan projektek, amelyek bár a nemzetiségről, a nemzetiségi kultúráról is szólnak, de közünk sincs hozzá. Ilyen esetekben mindenképpen jó lenne, ha történne valamilyen változás, mert ezeknek a projekteknek ténylegesen ezt a térséget kellene fedezniük ” – fejti ki Kepe Lili. Köztudottá vált, hogy az uniós projektek általában nem úgy működnek, hogy éltetnék a közeget, hanem plusz pénzforráshoz juttatnak egy-egy szervezetet. Kepe Lili szerint itt kellene gondolkodásmódot változtatni, ugyanis az állami költségvetés, a támogatás csökkeni fog, főleg a közszférában, ahol ezeket a projekteket többnyire kivitelezik. Tehát a régióban működő szervezeteknek már szinte kész, a pályázatok megjelenésekor csak némi csiszolásra váró, közös projekteket kellene tartani tarsolyukban. „Nem érzem, hogy létezne ilyen közös törekvés,amely az egész közösséget szolgáló

N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .




dee még határok a fejekben

A 2004-ben nyílt lendvai Színház- és Hangversenyterem már az Unióban kezdte működését. Lehetővé vált az igényesebb produkciók vendégszereplése, melyek a szélesebb térségből, Zala megyéből is vonzzák a közönséget. projektjeinkre irányulna. Nem tudunk közösen gondolkodni, pedig muszáj lesz összefognunk - mondja a közeljövőt illetően a nemzetiségi művelődési intézet vezetője. De nem minden ilyen fekete. „Ha kicsit nagyobb területben gondolkodunk, akkor azok számára, akik merészek és támogatást is kaptak, hihetetlenül nagy lehetőségeket is biztosít a közös Európa” – folytat-

berkeket átlépték. Kapcsolatba kerültek a nemzetközi közeggel, és működő kapcsolatrendszert építettek ki, melyet a következő pályázatoknál hasznosítani tudnak.” Az Európai Unió hozta lehetőségekről és távlatokról szól Šimonka Tanja, a lendvai Művelődési és Promóciós Intézet, a Makovec-kultúrház igazgatója is. A Színház- és Hangversenyterem éppen

„Az Európai Unió szabályai és törvényei számos területet sok mindenben mereven és talán élettelenül is korlátoznak, míg a kultúrára ez nem mondható” ja. – „Gondolok azokra a lendva - vidéki fiatalokra, akik részesei voltak olyan projekteknek, melyek nem a határmenti régiókhoz köthetők, hanem a nemzetiségi vagy országok közti

az Unióba lépés évében, 200 4 szeptemberében nyílt meg, tehát idén jubilál. Évente több mint száz különböző rendezvénynek ad helyet, s Muravidék egyik meghatározó

N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .

kulturális intézménye. Megnyitásának nagy szerepe van abban, hogy a határmenti magyarországi térség kultúrát kedvelői tömegesebben vesznek részt a lendvai színházi- és koncertprogramokon. „Az Európai Unió szabályai és törvényei számos területet sok mindenben mereven és túlzott szabályszerűséggel is korlátoznak, míg a kultúra esetében ez nem mondható el. A kultúra ugyanis az EU egyik kulcsfontosságú stratégiai és vitális összetevője, ahol ösztönzésre kerül a sokszínűség, a kreativitás, a kultúrák közötti párbeszéd, és egyben betölti a kreativitás katalizátorának a szerepét is. És különben is egy bizonyos térség kultúrája – a politikai rendszerektől, határoktól, országoktól függetlenül – több generáció működésének és alkotásának

eredménye, a történelem, a legendák, az értékrendszer és a nyelvek által növekedik, és a közösség egyfajta közös jelképes nyelvét jelenti” – vallja Šimonka Tanja. Hangsúlyozza, hogy az intézet által fedett tartalmak már a kezdetektől bizonyos mértékben nemzetközi közreműködést is követelnek. „A Színház- és Hangversenytermünkben a szlovén művészek mellett főleg számos magyarországi előadót is vendégül látunk, de az utóbbi három évben több horvátországi, szerbiai, olaszországi, oroszországi, ausztriai, németországi és angliai az utóbbi kettő a globális kulturális intézmények hálózata, a Goethe Institut és a British Council által előadó és kiállító is megfordult nálunk. A tartalmak pluralitása térségünkben a történelemre alapul, úgy a közönség, mint a produk-

ció viszonyában. Az utóbbi években – az egyszerűbb szervezési eljárások és kivitelezések miatt is – intenzívebb lett a Horvátországgal való együttműködés is. Különösebb kapcsolatokat az EU-s országok egyes intézményeivel nem tartunk fenn, hiszen tevékenységünk miatt a programok minél nagyobb sokszínűségére törekszünk, és mindig újabb együttműködési lehetőségeket keresünk” – foglalta össze uniós tapasztalatait. Az alkotók, művészek, m ű ve l ő d é s s z e r ve z ő k , vagyis általában a kultúrában dolgozók közös véleménye az, hogy nagy előny ugyan az adminisztratív akadályok megszűnése, s merőben megkönnyíti az együttműködést, az Európába való „kitörést” mégis főleg az egyéni ambíció, a szervezőképesség és anyagi háttér határozza meg.

5


Mezőgazdaság



„A szabad piacnak vannak Az Európai Unió költségvetésének nagy részét köztudottan az ún. közös agrárpolitika (KAP) keretében a mezőgazdaságnak, a vidékfejlesztésnek szánja. A közös piac 10 éve alatt sok minden megváltozott, melynek vannak hozadékai és hátrányai is, még lokális, helyi szinten is. A határ mindkét oldalát érintő elmúlt tíz év történéseiről Magyar Józseffel, Szlovénia legnagyobb gabonatermesztőjének, a Lendvai Agrárcég igazgatójával beszélgettünk. Tomka Tibor tibor.tomka@nepujsag.net

Kétségkívül kijelenthető, hogy az igencsak magas uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési költségvetésnek Szlovénia és Magyarország is

Magyar József, a Lendvai Agrárcég, vagyis Szlovénia legnagyobb gabonatermesztőjének igazgatója. haszonélvezője - az ún. felzárkóztatási, kohéziós alap mellett egyértelműen ezen a címen érkeznek a térségbe jelentősebb összegek. A KAP már negyven éve formálja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket előállítók, a kereskedők és a fogyasztók mindennapjait. A rendszer az EU legérzékenyebb, legösszetettebb, gazdasági és

6

politikai hatását tekintve az egyik meghatározóbb szabályozási területe, amely a rögzített elveknek megfelelően a gazdálkodók számára termelési lehetőséget, kielégítő jövedelmet, a fogyasztóknak pedig színvonalas élelmiszer-ellátást biztosít. Részletesen szabályozza a termelést, a termékek feldolgozását, forgalmazását. Beavatkozik a termelési, piaci folyamatokba, számos esetben szigorú feltételeket, korlátokat szabva. A termelők kötelesek a szabályokat pontosan betartani, a hatóságok felé rendszeresen adatokat szolgáltatni. Ezért cserébe a KAP keretében jelentős támogatáshoz juthatnak, amely kiegészíti az árbevételből származó jövedelmüket. Az Unió a szlovéniai és a magyarországi termelőknek is egyértelműen kedvezőbb feltételeket teremtett, stabilabbak lettek az árak, javultak az értékesítési lehetőségek, emelkedtek a jövedelmek is. A sikerben ugyanakkor nem volt részük a korszerűtlen módszerekkel, kis hatékonysággal gazdálkodó, a piac igényeit figyelembe nem vevő, vagy társaival összefogni nem hajlandó termelőknek. Sok esetben a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés ágazatainak sikerét a nemzeti mezőgazdasági politika és a földtörvényi rendelkezések is hátráltatták. Elégedetten nyilatkozik a közös uniós évtized eredményeiről Magyar József, a Lendvai Agrárcég vezetője. Véleménye szerint tíz évvel ezelőtt egy nagyobb

politikai, gazdasági tömbhöz csatlakoztunk, amely különböző különadóktól, vámoktól és hasonló terhektől mentes környezetet teremtett. Az igazgató kifejtése alapján az első években igencsak nagy előnyt jelentett az általa vezetett cégnek az uniós csatlakozás. Természetesen készültek a lehetőségre: kétéves terméket tartalékoltak, majd piaci áron, az előbb említett terhek nélkül igencsak szép jövedelemre tettek szert a raktárkészlet ürítésével. Ismertetése szerint ez 2004 óta így folyik, Szlovénia legnagyobb gabonatermelőjeként pedig nem kis tételt jelent a kereskedelem felszabadítása, az áruk szabad forgalmáról szóló uniós alapelv betartása. Magyar József szerint az uniós csatlakozás a mezőgazdasági áruk forgalma szempontjából egyensúlyt teremtett Szlovénia és Magyarország között is, a csatlakozást megelőzően a két ország közötti megállapodás alapján ugyanis a szlovén piacot nem védte semmi, a magyarországi termelési költségek pedig alacsonyabbak voltak, így hátrányban voltak a szlovéniai termelők. A csatlakozással mindkét ország startpozíciója kiegyenlítődött. Az igazgató hangsúlyozza, hogy továbbra is fennáll az egyenlőtlenség az áruk szállítását illetően. Ez az egyenlőtlenség igaz Magyarország és Szlovénia többi termelője vonatkozásában is, mert a gabona, takarmány főleg Olaszországban kerül érté-

A mezőgazdaságban sok múlik a jó becslésen, az „Isten akaratán”, mindenképpen jó, ha a kedvezőbb években tartalékolunk a nehezebb időszakokra. kesítésre, Szlovénián belül pedig Muravidék fekszik legtávolabb az említett piactól. A közúti szállítás igencsak drága, a vasúti szállítás különösképpen Horvátország csatlakozásig

vonalaik, jóformán saját adriai kikötőjük, tárolóik vannak, külön kompozíciós vasúti szállítmányokat indítanak, emellett nem szabad elfeledkezni a dunai hajózásról sem, ami

„Szlovénia egyik legnagyobb hátránya a nem megfelelően kifejlesztett vasúti hálózat, amely sem nyugat, sem a koperi kikötő felé nem nyújt megfelelő, korszerű összeköttetést”. igencsak nehezített volt, és ez mind pluszköltségeket jelentett, illetve jelent. Magyarország esetében is hátrányt szenved Muravidék e szempontból, a magyaroknak ugyanis saját szállítási

jelenleg is a legolcsóbb, leginkább környezetkímélő szállítási mód nyugat felé. Kifejti, hogy Szlovénia egyik legnagyobb hátránya a szállítás tekintetében a nem megfelelően kifejlesz-

N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .




k előnyei és hátrányai is”

A néhány éve egyre nagyobb teret hódító olajrepce megváltoztatta, színesítette a muravidéki tájat. tett vasúti hálózat, amely sem nyugat, sem a koperi kikötő felé nem nyújt megfelelő, korszerű összeköttetést. Hozzáteszi, hogy Lendvát emellett tovább sújtja az is, hogy Szlovéniával és Magyarországgal sincs összekötve vasúti vonalon, pedig ez a kapcsolat legalább a közelebbi

célpontokhoz való szállítás költségeit csökkentené. Az uniós csatlakozással Magyar József szerint megváltozott a helyi és a regionális piacok és tőzsdék szerepe: már semmi befolyásuk sincs a gabonaárak kialakításában, ez leginkább a nagy globális tőzsdéken, például a chicagoi vagy

a párizsi tőzsdén dől el, ezek pedig soha sem veszik figyelembe a helyi, regionális időjárás miatti kieséseket. „Nálunk tavaly például olyan kiesés volt kukorica-termelésben, amire én nem emlékszem, pedig lassacskán ötven éve dolgozom a mezőgazdaságban” – fejti ki Magyar

Az uniós csatlakozással magyarországi földterületen szlovéniai gazdák is tevékenykednek. Kérdés, hogy az új anyaországi földtörvénnyel mi történik e téren, ahogy az is, beépíthető-e a határon túli magyar állampolgárok földvásárlása, bérlése, használata a törvénybe? A fotón a valamikori kebele – nemesnépi határátkelő N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .

József, majd hozzáteszi, hogy valamikor ez helyileg kompenzálódott, mert lokálisan megemelkedett az ár a kisebb termés miatt - a globális piacon azonban ez nem működik. „Ezzel egyszerűen élni, hozzá alkalmazkodni kell, muszáj tartalékolni, a nyitott piacnak vannak ugyanis előnyei és hátrányai is.” Ahogy már említettük, a közös uniós agrárpolitika komoly összegeket biztosít a tagországok gazdálkodóinak, a nemzeti kereteken belül pedig minden tagország saját maga is beleszólhat abba, hogy a mezőgazdaság mely részét támogatja inkább. A muravidéki, illetve az ország észak-keleti régióiban igencsak erélyesen tiltakoznak az új 2014-2020-as költségvetési terv ellen, mely a hegyvidéki térségnek kedvez, a síksági termelők támogatásai pedig csökkennek az eddigiekhez képest. Magyar József ezzel kapcsolatosan kifejti, hogy ezt teljesen normálisnak tarja, mert véleménye szerint

csoda, hogy a hegyvidéki területeken egyáltalán folyik termelés. Semmiképpen sem tartja jónak, hogy a két réteg között nézeteltérések lennének, inkább mindkettőt megfelelően támogatni kellene. Kifejti, hogy alapban ez a koncepció erősödik Európában, talán azért is, mert már számoltak azzal, hogy Ukrajna az Unió tagja lesz, úgymond Európa éléskamrája, míg a nyugati területeken inkább extenzívebb, környezetbarát, zöldebb termesztés folyik. Általában tehát ebben a koncepcióban nem lát nagyobb problémát, viszont igencsak rossznak tartja Szlovénia mezőgazdasági politikáját, stratégiáját, különösen a földalap ténykedését. Véleménye szerint nem hozzáértő emberek vezetik, alakítják a történéseket, inkább politikai játszmák zajlanak ezen a területen is. Jó példának hozza a magyar földpolitikát, amely előbb vagy utóbb a földeken dolgozókat, a mezőgazdasági fejlesztésekben gondolkozókat juttatja majd helyzetbe, vagyis kifejezetten fejlődésorientált. Ha Magyarország ebben kitart Brüsszel ellenében, akkor mindenképpen fejlődés várható. Kifejti, hogy a mezőgazdaságban csak hosszú távon lehet gondolkozni, lassan lehet fejlődni és felépíteni a dolgokat, és ez igaz a kisebb termelőkre is. Véleménye szerint minden meg van adva a fejlődéshez, támogatásokat is lehet szerezni, de kitartónak kell lenni. Elsősorban tenni kell, és nem kifogásokat keresni, nem csak a támogatások elnyerésén gondolkozni, degradálva a földterületeket, amelyeket legalább olyan állapotban kellene átadnunk utódainknak, amilyenben megkaptuk elődeinktől.

7


Gazdaság

Hiányoznak a közös válla



Szlovénia EU-csatlakozását 2004. május 1-jén mintegy tíz éves alkalmazkodási időszak előzte meg, ez időben a gazdaság már a piacgazdálkodás elveire állt át. Az ország gazdasága az EU-csatlakozást követően 2004-2008 között ütemesen növekedett, majd 2008-ban bekövetkezett az általános válság, következményei, terhei még most is meghatározzák vállalataink, vállalkozásaink tevékenykedését. A 2013-as adatok azonban már jó irányt mutatnak. Szolarics Nađ Klára klara.solaric@nepujsag.net

Magától nem adatott semmi, még az EU-ban sem. Az Európai Unió tagországait tekintve lényegében szigorú és igényes, több mint 500 millió fogyasztót számláló piacról beszélünk. - Milyen tényezők ha-

összetételét, továbbra is erős a kivitel a német és az osztrák piacra, a 4. helyen pedig Magyarország szerepel. Új piac Svájc, valamint a volt Jugoszlávia piacai, ahol növekvőben van az árucsere. Migrációs mozzanatot hozott a 2011-es osztrák piac nyitása, ahol már muravidéki vállalatok is végeznek szolgáltatá-

valamint az építőipari késztermékek forgalmazását illeti. Vannak cégek, melyek szinte teljes mértékben a külpiacra termelnek, ilyen a Varis, az Elektromaterial, az Arcont, a Wolford, az Elrad, Cleangrad, Farmtech… Az említett cégek külföldi tőke, illetve vegyes tulajdonban vannak, saját fejlesztési osztállyal. Az egységesí-

Robert Grah: „Az EU-csatlakozás után sem élénkültek fel a gazdasági kapcsolatok Muravidék, valamint Zala és Vas megye között. A két ország közötti árucsere azonban növekedik. tározzák meg Muravidék gazdaságát az EU-ban töltött 10 évben? – kérdeztük Robert Grahtól, a Muravidéki Gazdasági Kamara (MGK) igazgatójától. - Az EU piaca igényes, magas termelékenységet, erős versenyképességet követel. Szüntelen fejlesztést, befektetést igényel. Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt 10 év alatt a muravidéki vállalatoknak sikerült megtartani a külkereskedelem

8

sokat. Közben 2008-ban bekövetkezett a gazdasági válság, mely Muravidék szempontjából éppen a hazai értékesítést érintette legerőteljesebben, hiszen ez jelentette a cégek forgalmazásának 70 százalékát. - A tény arra kényszerítette a vállalatokat, hogy a külpiacok felé irányuljanak… - És az átállás sikeres volt, főleg ami a fémfeldolgozó és a villamossági ipart,

tett Európai Egészségügyi Kártya áttörést jelenthet a gyógyfürdői turizmusban is a Muravidéken. Sajnos, nagyobb eredményekről Muravidék és Magyarország, azon belül Zala, illetve Vas megye gazdasági kapcsolatainak gyarapítása, élénkítése szempontjából nem tudok kielégítő adatokkal szolgálni. Nyilván más téma a MuravidékMagyarország ki- és behozatala.

Az adatok szerint a szlovén kivitel Magyarországra 2004-ben 320 millió euró volt, 2013-ban 577 millió, a behozatal 2004ben 317 millió euró volt, míg a behozatal 2013-ra majdnem megduplázódott (621 millió euró). A behozatalt túlnyomó részben üzemanyag, gyógyszerek, kukorica, búza és cukor képezik. Muravidék Magyarországra 2007-ben 25 millió, 2013-ban 31 millió euró értékű árut exportált, a behozatal 150 millió eurót tesz ki. A szlovén kivitelben Muravidék gazdasága 5,5 százalékot jelent. Muravidéken az EUcsatlakozástól napjainkig növekedett a gazdasági társaságok száma 1.125-ről 1.683-ra. Majdnem duplájára nőtt a jövedelem és az eladásból származó tiszta bevétel nyeresége 1,2 milliárd euróról 2,1 milliárdra. Eme pozitív irányok mellett azonban 18 ezerről 16 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. - Ez a termelékenység,

meglepő, hogy cégeink eladósodtak, hisz a beruházásokat, az EU által követelt garanciákat a megtermelt jövedelem nem bírja el. Ehhez pedig legalább 30 ezer euró hozzáadott értéket kell megvalósítani, a 20 ezernyi csupán a fejlesztés nélküli megélhetést, tehát a járulékok, a fizetések és a költségek lefedését jelenti. A 15 ezer euró hozzáadott értéket hozó termékek veszélyeztetett, életképtelen munkahelyeket jelentenek. A Murában, ahol percben mért bérmunkát végeznek, a hozzáadott érték 13-14 ezer euró. Muravidéken a foglalkoztatottak számának 30 százaléka még mindig a 20 ezer alatti hozzáadott értéket termel, 15 százaléka 15 ezer alatt. Tehát 2500 munkahely veszélyeztetett – tolmácsolja a mutatókat Robert Grah, melyek az ország azonnali szisztematikus hozzáállását követelik, különben a megszűnésükre kell számítani, de szem előtt kell tartani, hogy a

Örülök, hogy megkeresett bennünket a lendvai KRÜH iroda igazgatója, hiszen a Kárpát-medencében a muravidéki gazdaság, a vállalatok érdekeltek lehetnek. vagyis a hozzáadott érték, ami 2004-től 2012-ig 17.600 euróról 28 ezer euróra nőtt. Egyszerűen fogalmazva az eredményért többet kell tenni. A termelés korszerűsítésével, az új technológia alkalmazásával, jobb hozzáállással, kevesebb fizikai munka bevetésével érhető ez el. Szüntelenül kell fejleszteni, ezért nem

mai körülmények között munkahelyeket nagyon nehéz dolog teremteni. Főleg tömegesen, hiszen az EU-piac az alacsony költségű, versenyképes, termelékeny, automatizált, gépiesített termelést követeli meg, nyilván kellő szaktudással rendelkező, (magasan)képzett munkaerő mellett.

N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .


alkozások, befektetések



Muravidék gazdaságában az elmúlt 10 évben több külföldi beruházás valósult meg. Magyarországhoz hasonlóan főleg az autóipar révén. - Az egyszerű műveletekről, hozzáadott érték nélküli termékekről, márkajellel garantált minőség hiányában a muravidéki gazdaságban a jövőben nem gondolkodhatunk, hiszen itt közvetlen konkurenciát jelentenek az Ázsiából érkezett termékek. Muravidék piaci előnye a tudásban, s a bizonyított minőségben van, ezért meg kell ragadni az alkalmat, s azokban a tevékenységekben jövőt keresni, melyeket az európai beruházó vis�szavon Keletről és Ázsiából, s még mindig alacsony költségek mellett, már Európában keres termelési lehetőséget. A külföldi befektetések, a tőkekapcsolatok felvétele, erősítése is nagyon befolyásolják és a jövőben is befolyásolhatják Muravidék gazdaságát. Az EU-csatlakozás után főleg a Gornja Radgona-i ipari körzetben van rá példa, de Muraszombatban és más központokban is működtet a német és az ausztriai tőke sikeres üzemeket – fejti ki gondolatát a MGK igazgatója.

Robert Grah s vele a régió gazdasága a Muravidék-Magyarország viszonylatban – elsősorban a két határmenti megyével, Vassal és Zalával – szeretne több olyan sikeres projekt, közös program megvalósítását, mint a nemrégiben zárult Right profession (Megfelelő szakmát a fejlődésér t) kamarák közötti projekt volt. A projekt a szakmaképzésre vonatkozott, a különböző – mindkét országban jelentkező – hiányszakmák megismerésére, pótlására irányult. - Három éven belül több mint 1200 f iatalt szólítottunk meg a projekten belül, s szerveztünk számukra gyakorlati ismerkedést – esetünkben a fémipari szakmákkal. A múltból a géplakatos, gépésztechnikus szakmákat rossz sztereotípia kíséri, és nagyon jó, hogy a fiatalok ma, a technológiailag magasan felfejlesztett, számítógépesített munkakörrel is megismerkednek. Magyarországon az autóipar magas szintre fejlő-

N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .

dött, ennek köszönhetően magas szintű a szakoktatás is. A projekt mindkét országot érinti, a Muravidéken elért eredmény alapján (több beiratkozás

10 évtől, főleg itt a szlovén-magyar határ mentén, mind a gazdaság, mind a szolgáltatás terén. - A két térség közelsége, egymásra való utaltsága, a nyelv és a kultúra ismerete valami oknál fogva nem hozta azt, amit igazából vártunk. Még a turizmus területén sem tudtuk kihasználni a lehetőségeket. A három országot érintő tájvédelmi park létesítésében sem látom az eredményt a hozzáadott értéken. Többet tehettünk volna, hiszen kapcsolatot felvenni itt könnyebb, mint pl. Tengermelléken. Közreműködhetnénk a turizmus, a mezőgazdaság, a gazdaság terén. Szentgotthárdon komoly ipari központ alakult, lehetőséget nyújtva a Muravidékről, Szlovéniából munkát keresőknek. A múltban több ötlet elhangzott, kitűnő tervek is szövődtek, de megva-

egy-két példa van, de nem ez volt az elvárás – állapítja meg Robert Grah. - Pedig a két ország nem állít korlátokat egymás elé. - Így van. Ezért érdemes erőteljesebben foglalkozni egymással és keresni egymást. Lehet, hogy a múltból maradt meg ez a szemlélet, hogy a nyugati, a német és az osztrák kooperációk nagyobb piaci lehetőséget jelentettek, és a jelenben is itt keresnek lehetőségeket. A PGZ kamara minden érdeklődőnek igyekszik teljes körű információval szolgálni a határon átnyúló térség foglalkoztatási és vállalkozási feltételeiről, amit a Right profession projekt keretében adtunk ki. Örülök, hogy megkeresett bennünket a lendvai KRÜH iroda igazgatója, hiszen a Kárpát-medencében a muravidéki gazdaság, a

A jó szakembert nem csak a mérnöki fokozat jelzi, sőt. A különböző (hiány)szakmákat fontos megismerni a gyakorlatban is. történt a szakiskolákba) már a következő időszakra is aláírtuk az együttműködési megállapodást – mondta Grah. - De azért ennél többet vártunk a közös EU-s

lósításuk elmaradt. Nem tudunk vegyes vállalatról, közös magyar-szlovén, muravidéki-magyar befektetésekről beszámolni, vagy a piacon való közös szereplésről. Lehet, hogy

vállalatok érdekeltek lehetnek. A már kialakított irodai hálózat pedig lehetővé teszi a kapcsolatok felvételét. Szerintem van pótolni való munka még a jövőben.

9


Szomszédság



A turizmus felélénkítése a c A goricskói Hodos községben nagy változások mentek végbe az uniós csatlakozás óta, számtalan sikeres pályázattal, fejlesztéssel. A határon átnyúló kapcsolatok fejlődése ugyancsak példaértékű volt, a Hodos és Szalafő közötti kötelékek és a jövőbeni célok is egy irányba mutatnak. Bunderla Rudolf, Hodos község polgármestere és Lugosi Arnold, Szalafő polgármestere az EU-s csatlakozástól eltelt 10 év tapasztalatairól, és a két település közös érdekeiről nyilatkoztak. Abraham Klaudia klaudia.abraham@nepujsag.net

„Hodos élni tudott a pályázati lehetőségekkel” - A hodosi önkormányzat szempontjából a legerősebb alapot az eltelt 10 évben az EU-s források biztosították. A gazdasági, infrastrukturális téren történt fejlesztések főként a sikeres pályázatoknak voltak köszönhetőek. A kerékpárút kiépítése, az utcai világítás és a járda, és a mezőgazdasági tagosítás is ilyen támogatásból valósulhatott meg. Természetesen az önrészt vállalni kellett a projektek kivitelezésénél, és egy kis községben, a

Bunderla Rudolf: Az EU által a nemzetek közötti közös pályázati lehetőségek is nagyobb teret kaptak. nagyobb terveknél ez jóval nehezebb feladat. De úgy gondolom, hogy ha csupán csak állami támogatásokra támaszkodhattunk volna, akkor ilyen fejlesztésekhez

és a szükséges forrásokhoz nem juthatott volna hozzá a község. Véleményem szerint Hodos minden területen élni tudott a pályázati lehetőségekkel,

Uniós pályázattal sikerült felújítani a régi hodosi laktanyát, ami ma az ifjúsági központ.

10

és az elért eredmények pozitívak. A 2014 - 2020-as időszak perspektívájában gondolkodva községünknek továbbra is nagyon ébernek kell lennie, hiszen valószínű, hogy EU-s pályázaton keresztül kell a szennyvíz elvezetéséről és a csatornázás kiépítéséről gondoskodnunk – mondta Bunderla Rudolf polgármester. Kifejtette továbbá, hogy a határon átnyúló projektekben is sikerrel vett részt a község ebben az időszakban. Vagyis az EU-hoz való csatlakozással a nemzetek közötti közös pályázati lehetőségek is teret kaptak. - 2005-ben az „Őrállók útja” elnevezésű Interreg-es Si-Hu pályázat keretében - ami magában foglalta Őriszentpéter, Szalafő, Hodos, Magyar-

szombatfa és Kercaszomor településeket - Hodos is kedvezően pályázott. Ennek köszönhetően sikerült felújítani a régi hodosi laktanyát, ami ma ifjúsági központként funkcionál, megépült a határon az esőbeálló, a tónál és Kapornakon a pihenőhely. - Szalafőn ugyanezen pályázat keretében sikeresen kialakították a tanösvényt, felújították a kultúrház tetőterét, a jégvermet, és információs táblák is készültek. – A határok megszűnése óta újabb kapcsolatok köttettek a határon túl, és a régieket is intenzívebben tartja a községünk. Szalafővel például az elmúlt 10 évben sokkal jobban megerősödött a kapcsolattartás, leginkább a nemzetiség, a kultúra és a sport területén. Szomszédok vagyunk, fontosak a jó kapcsolatok, a közös gondolkodás és az együttműködés minden téren. Szalafő a turizmus viszonylatában nagyon erős, véleményem szerint nekünk is a turizmus fejlesztésében kell gondolkodnunk. Hodoson is rengeteg a látnivaló, és vannak lehetőségek, melyeket együtt kiaknázhatnánk. Van ifjúsági szállónk, van tavunk tanösvénnyel, tájházunk, tündérkertünk, öko-házunk. Egy komplex turisztikai programterv létrehozásához azonban a községben működő egyleteknek és a közintézetnek mind össze kell fogniuk. Amink van, azt kell még erősebben preferálnunk. – mondta a polgármester, majd hozzáfűzte, hogy még mindig

N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .




cél a történelmi Őrségben hiányzik a két település közötti megfelelő összeköttetés. „Szeretnénk, ha végre megvalósulna az összekötő út aszfaltozása, ami már régóta megvalósításra vár. Nemrég történtek tárgyalások a kivitelezés előmenetele érdekében.” Szalafő polgármestere szintén nagyon bízik az út kiépítésében, ami már jóformán 10 éve várat magára.

„Ragaszkodunk ahhoz, hogy a Muravidék felé nyissunk, a történelmi Őrségbe” Lugosi Arnold, Szalafő polgármestere: Közösen kell kitalálnunk, hogy mi az, ami jó lenne nekünk is, és a hodosiaknak is.

A szalafőiek számára szintén nagyon fontos a határon túli együttműködés. Ám számukra a fejlődés nem feltétlenül a modernizációban, sokkal inkább a tájjelleg értékei-

nek megőrzésében rejlik. Lugosi Arnold, Szalafő polgármestere a Hodossal való együttműködés sikerét szintén a turizmus fejlesztésében látja. - Hodoson és itt Szalafőn is nagyon jó közösség él, és ezért is jó a települések közötti közreműködés. Ha 10 évvel ezelőtt nem találjuk ki, hogy erdőt vágunk, és úgymond „feketén” utat nyitunk egymás felé, akkor talán még ma sincs összeköttetés a két település között. Viszont azóta sem sikerült az utat leaszfaltozni – mondja az őrségi Szalafő polgármestere. - Az Európai Unió infrastrukturálisan, mezőgazdaságilag segíti fejlődni a településeket Magyarországon is. De mi elég mes�sze vagyunk a központtól. Továbbá egy olyan faluban, ami főként a hagyományos jellegének megőrzésével vonzza a turistákat, a fejlesztésekkel ésszerűen kell bánni. Ha idehozzuk a modern dolgokat, építjük

Szalafő mozgatórugója a turizmus. A fejlődést nem feltétlenül a modernizációban, sokkal inkább az értékek tájjellegének megőrzésében látják. N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .

a járdát, térkövezünk nyakra-főre, akkor megszűnik a tájnak az a jellege, amiért az ide látogatók szeretnek bennünket. A fejlesztésről, főként, ha közösen gondolkodunk, akkor nekem az az elképzelésem, hogy a történelmi értékeket kell erősítenünk. Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy a jövőben Muravidék felé, a történelmi Őrségbe nyissunk. Attól függetlenül, hogy Szlovénia és Magyarország is más irányba haladt az elmúlt évek során, mások Hodos és Szalafő települések adottságai, a történelmiség eszméje akkor is benne él az emberekben. A hagyományokba kell kapaszkodnunk. A másik fontos dolog az, hogy tanuljunk egymástól. Amiben Hodos jó, abból mi vegyünk át valamit, amiben mi vagyunk jók, abból nekünk kell átadni. A turizmus terén például mi jobb helyzetben vagyunk mint Hodos, legalábbis ami a belföldi turizmust illeti. Amikor a vendégeinket átküldjük Hodosra, akkor elmondjuk, hogy ugyanolyan történelmi őrségi településre mennek át, ahol szintén vannak turisztikai értékek. Úgy gondolom, a cél olyan turisztikai attrakció létrehozása lehetne a túloldalon is, ami ott tartja a vendéget. Arra törekszünk, hogy minél több időt töltsön el ott, ott fogyasszon, és vigye tovább a környék jó hírét. A polgármester példaként hozta fel a hodosi tavat. Véleménye szerint egy strand kialakításával a tó nem csak természeti látványosság lehetne, és abból mindkét településnek nagy előnye származhatna. - Közösen kell kitalálnunk, hogy mi az, ami jó lenne nekünk is, és a hodosiaknak is. Hasonlóan, ahogy néhány éve ez már megvalósult az Interreg pályázaton.

11


Sport



A határbontás pozitívan ha A sport, illetve a sportolók számítanak az első vasfüggöny-bontóknak a határ két oldalán. Akkoriban, a kemény egypártrendszer idejében – főleg Magyarországon – talán egyikük fejében sem fordult meg, hogy még életük során a határ már nem jelent akadályt a szabad mozgást illetően. Mondjuk akadályt akkor sem jelentett, legalábbis nem olyat, amellyel a sportolók szíve ne vette volna fel a harcot: nem számított a várakozás a határon, a különböző adminisztratív akadályok, a szigorú ellenőrzés és egyéb „korabeli nyavalyák”. Horváth Ferenc ferenc.horvath@nepujsag.net

Utrosa István egy korábbi nyilatkozatában visszaemlékezett az 1964-es kezdetekre, amikor a határon várták a magyar delegációt, s mindkét felet a kezdetben egymás iránti bizalmatlanság, visszafogottság jellemezte, mígnem az esti borozásnál már enyhült a hangulat. A találkozások, a találkozók mindig nagyon érdekesek és kellemesek voltak, mindig szívélyesen fogadtak minket, és mindig örültünk egymásnak. Utroša azonban ma már másként éli meg a sportkapcsolatot: saját elmondása szerint már nincs meg a kötődés azon régi varázsa, ami valamikor érezhető volt. A régi barátságok megmaradtak, de a sport változott. Ma már minden profi, míg akkoriban mindent ingyen csináltak, semmiért nem kaptak fizetést. Régen a barátság ösztönözte a játékosokat, ma pedig a pénz – adott hangot véleményének Utrosa. Horvat Meštrovič Feri, a Lendvai Sportszövetség Nemzetközi Bizottságának elnöke szerint megmaradtak a régi kapcsolatok, s a lendvaiak a megyei sportszövetséggel együttműködve gyakorlatilag a térség teljes területével, különböző városokkal tartják a kapcsolatot. Nem csak a felnőttek esetében, de az utánpótlás csapatokat illetően is így van ez, az iskolák közötti sporttalálkozók már a 70-es évektől állandó jelleggel működtek. Ez a

12

Egy régi szép emlék a sok közül: Lendva és Zala megye ifjúsági válogatottjának a találkozója. A sportolók igazi határbontóknak számítanak - ők az EU egyfajta előfutárai. kapcsolat időközben Lendva és Zalaegerszeg mellett Varasddal is bővült. Horvat

szerint az EU-s csatlakozás egyik előnye, hogy a térségben megnőtt a két

ország különböző utánpótlás válogatott-találkozóinak száma. A futballedzők

Az íjászat az új keletű (vagy ismét felfedezett) sportágak közé számít Lendván, amelyben a lenti Négy Kos Hagyományőrző Egyesület fontos szerepet játszott. Már közös versenyeket is szerveznek, a határ mindkét oldalán.

országos vezetői újabban a térségben is rendszeresen találkoznak, szakmai tapasztalatokat cserélve segítik egymás munkáját. Vannak itt régi kapcsolatok, régi sportágak, de van két új is: az íjászat és a sporthorgászat. Józsi Gyuri, az MLSZ Zala Megyei Igazgatósága igazgatójának meglátása szerint az EU-s csatlakozás pozitívan hatott a kétoldalú sportkapcsolatokra: főleg a schengeni övezethez való csatlakozással szűntek meg mindenféle adminisztratív akadályok, s ez a megszaporodott sporttalálkozók számában is megmutatkozik – vélekedett Józsi úr. Mint ismeretes, a sportegyüttműködésre nincsenek uniós pályázati támogatási lehetőségek, bizonyos források rendelkezésre álltak létesítmények fejlesztésére. Sze-

N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .




atott a sportkapcsolatokra

A kerékpározás nemcsak egyéni szabadidő-eltöltésként terjedt el a térségben, a Pannon Maraton, amely időközben három országosra nőtte ki magát, egyértelműen az EU-s nyitás következménye. rencsére a sporttalálkozók finanszírozását mindkét fél fontosnak tartja, így megteremtik rá a szükséges anyagi keretet. Kustán József is jól emlékszik az ünnepi ülésekre: - Azt kell mondanunk, hogy a sportágak közül mégis kiemelkedett a foci, hiszen futball-centrikus a területünk, még a legkisebb

faluban is volt focipálya. Az első években 2–3 naposak voltak ezek a találkozók, szinte népünnepélynek számítottak. Felhúztuk a jugoszláv és a magyar zászlót, himnusz és kölcsönös ajándékozás követte, de nem maradhatott el a bál sem, azon pedig a sorsolás. Első ízben Alsólakosban voltam háromnapos talál-

Lendván nincs uszoda, így többen Lentibe járnak át úszni a gyógyfürdő fedett uszodájába. Sok lendvai fiatal versenyszerűen is űzi ezt a sportágat. A fotón a Lendvai 1. számú Kétnyelvű Általános Iskola tanulói láthatók egy versenyt követően. N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .

kozón. A községben olyan eszem-iszom volt, talán minden malacot levágtak – mondta viccelődve Kustán. Az első futballmeccsre 1965 áprilisában került sor Lábodban: a Nafta 4:3-as vereséget szenvedett Medosztól, amely az augusztusi visszavágót is megnyerte 3:1-re. Pál József, aki több mint 50 évet töltött el a fociban, s mindmáig, a 70-en túl is rúgja a labdát, nagyon szívesen emlékezik vissza a találkozókra. – A kezdetekben oda-vissza voltak találkozók a nagypályás focimérkőzéseken, évente kétszer játszottunk, akkoriban még nem volt teremfoci. A Nafta–ZTE meccsekkel kezdődött, aztán mi, az öregfiúk is találkozgatni kezdtünk. – emlékezett vissza, hozzátéve: - A barátság mindennél többet számított, egy-egy esetleges kakaskodást a focipályán a meccs után gyorsan lerendeztünk, s persze küzdöttünk, nyerni akartunk, de sosem az eredmény volt elsődleges. Az első találkozó tekében volt, 1964 késő őszén

Az európai uniós tagság a sport területén számos változást hozott. Elsősorban a profi sportban, de tény, hogy bizonyos változások egyértelműen érzékelhetők a Muravidék amatőr szintű sportágaiban is. Főleg azért, mert ez nagymértékben egyoldalú, azaz egyirányú, s talán ez a mi esetünkben nem is akkora baj. Hogy mire gondolunk? A sport területén Muravidék és Zala, valamint Vas megye között a barátság 50 évre vezethető vissza. Szándékosan a „barátság” szót használtuk, hiszen az egypártrendszer idejében „csak” ilyen szinten volt meg a kapcsolat: a klubok különböző sportágakban szoros kapcsolatot alakítottak ki, de gyakorlatilag lehetetlen volt, hogy például egy magyarországi játékos itteni csapathoz (vagy fordítva) szerződjön. A rendszerváltást követően egy újabb változás lépett érvénybe: akkor itt virágzott a sport, főleg a futball, s gyakorlatilag a szinte legalacsonyabb osztályba is érkeztek a magyarországi focisták (fizetségért cserébe). Akkoriban – ha nincs meg a 3 fős létszámkorlát –, talán teljes csapatok álltak volna fel (korábban a Naftában volt teljes horvát tizenegy), hiszen nyugatabbra még nem igazoltak alacsonyabb szinten magyar focisták. Aztán jött az EU, a „közös állampolgárság”, ami azt jelentette, hogy nem számítottunk már külföldinek, s megindult az invázió - a szó jó értelmében. Érdekes, hogy a Naftában például ehhez idő kellett, s azóta – talán a kényszerhelyzet miatt – már itt is egyre többen játszanak a határ túloldaláról, s a csapatot Németh Imre személyében magyarországi edző vezeti. A „cserekapcsolatra” nagyon jó példa többek között a Hodos Futball Klub is, ahol évek óta alapembereknek számítanak magyarországi futballisták a csapatban. S ha megfigyeljük, a területileg egynyelvű csapatokban is tűnnek fel magyarországi játékosok. Ez is pozitív folyamat, hiszen a magyarság elfogadásának megítélésünk szerint egyik fontos módja ez, a kétnyelvű területi csapatoknál pedig a magyar nyelv használata miatt van jelentősége. S milyen jó volt többször is tapasztalni, hogy sokszor a sport miatt a muravidéki nem magyar nemzetiségűek is elsajátították alapkommunikáció szintjén anyanyelvünket. A jövőt megjósolni természetesen nem lehet, de elképzelhetőnek tartanánk, hogy szövetségi szinten is szorosabbra fonódjon a kapcsolat, netán közös bajnokságok megszervezésében is. rendezték meg Magyarországon, Lovászi és a lendvai Nafta tekézői léptek a tekepályára. A két napos találkozó kedélyes, baráti hangulatban telt. A csapatok pedig egy - egy győzelmet zsebelhettek be. A naftások a lovásziak vendégszeretetét 1965-ben viszonozták, amikor Lendván a tekeklub 10. évfordu-

lóját ünnepelték. Az együttműködésnek az idén lesz az 50 éves évfordulója. A tervek szerint – amelyeket a két szervezet részéről májusban véglegesítenek – ünnepséggel, kiállítással és kiadvánnyal emlékeznek vissza mind Lendván, mind Zalaegerszegen a félévszázados múltra.

13


k

Határtalan



Boldogulás Hetésben – együtt

A határok megszűnése számos határmenti, határon átívelő program megvalósítását könnyíti meg, illetve teszi lehetővé – ez is az Európai Unió hozadéka. A Mesés Hetés projekt, mely a magyarországi Zöldutak Módszertani Egyesület szervezésében valósul meg - bekapcsolva a muravidéki Hetést is a magyar vidékfejlesztési programokba és ezek támogatási hálózatába -, egy olyan programterv, melyet pozitívumai miatt emelünk ki. Bence Lajos lajos.bence@nepujsag.net Király M. Jutka jutka.kiraly@nepujsag.net

A Mesés Hetés Zöldút nem kevesebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy a Trianonnal kettészakított, történelmi-néprajzi sajátságokkal is igazolható tájegységet újra összekapcsolja, élhetővé tegye. Ennek érdekében közös programokkal újra kívánja szervezni a helyiek megszakadt kapcsolatait, hogy a hetési hagyományok mentén egy „egészséges életmóddal, egészséges környezettel rendelkező, turisták által is látogatott, kiemelkedő életminőséget biztosító hely lehessen” – olvassuk a Zöldút programjában. Hogy ez a program megvalósulni látszik, arról mi sem beszél meg-

A petesházi faluotthon a település társadalmi életének központja. Itt kaptak helyet az egyesületek is.

A Mesés Hetés - túravonal egyik állomása a radamosi Mária-fa is.

A hamarosan teljes hosszában elkészülő egykori „rédicsi postaút” felújítása is nagyban hozzájárul majd a túrázók jobb tájékozódásához.

14

győzőbben, mint azok a rendezvények, melyek a Hetés tájegység magyarországi felfedezése mellett a szlovéniai részen valósulnak meg. Az idén például a radamosi, a kámaházi és a bánutai túralátogatások -Mária kegyhely, Tivada - népi iparművészet, Cuk Parasztgazdaság - adtak erre lehetőséget. Bedő Andrea, a Zöld­ utak Módszertani Egyesület hetési- zalai munkatársa, a program szervezője nagy hangsúlyt fektet a közösségszervezésre is, hiszen e nélkül nincs tájékozódás, nem fejleszthető ki az oly fontos összetartozási érzés. „Hetés korábbi elzártsága, mely sok esetben hátrány volt, adja most az előnyét, hiszen a kerékpározó vagy gyalogló

N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .




Hogyan értékelik Szlovénia polgárai az Európai Uniót tíz év tagság után? Az Eurostat legújabb felmérései szerint (2014 március) Szlovénia polgárai számára az EU fő előnyeit, illetve minőségi értékeit a gazdasági, ipari és piaci ereje (29 százalék), a tagállamok közötti jó viszony (29 százalék) és a polgárok életszínvonala (28 százalék) jelentik. A megkérdezettek 63 százaléka az Unió legpozitívabb eredményeiként az áru és a szolgáltatások szabad áramlását emelte ki,

nak megoldását emelte ki. A második helyre a szociális egyenlőtlenség (35 százalék), a harmadikra az elégtelen gazdasági növekedés (21 százalék) került. Az EU hírnevéről a megkérdezettek többsége (43 százalék) úgy gondolja, hogy sem nem jó, sem nem rossz, 30 százalékuk szerint a közösség pozitív hírnevet élvez, míg 25 százalékuk negatívnak látja.

majd a tagállamok közti békét (59 százalék), az eurót mint közös pénznemet (33 százalék) és a diákcsere-programokat (32 százalék) tartják a legjobb dolgoknak. Ami az EU fő kihívásait illeti a jövőben, Szlovéniában a megkérdezettek magas aránya, 65 százalék a munkanélküliség problémájá-

Ami viszont a polgárok EU-s intézményekről való tájékozottságát illeti, Szlovénia az európai államok élvonalába tartozik, hiszen az Európai Parlamentről a polgárok 97 százaléka, az Európai Bizottságról 91 százaléka, az Európai Központi Bankról pedig 86 százaléka hallott már.

Bedő Andrea, a Zöldutak Módszertani Egyesület hetésizalai munkatársa: Hetés korábbi elzártsága - mely sok esetben hátrány volt - jelenti most az előnyét. turisták az utakon csak gyér forgalommal találkoznak. A vadállomány is szívesebben vonul az ilyen helyeken. Hol egy nyúl, hol egy fácán, őz- vagy éppen szarvascsorda tűnhet fel a közelünkben. E mellett a gyönyörű táj, a „ligetesmozaikos tájszerkezet” folyamatos élményt biztosít a kirándulóknak. A helyi néprajz és a beszédkincs is figyelemre méltó értéket képvisel, főleg Hetés szlovéniai részén, ahol az archaizmusok is sokkal jobban megőrződhettek. A kézművesség és a hímző munka ismételt megjelenése pedig a hetési hímzés- és tojásminták újbóli életre keltését jelentik” – mondja.

Barátság Park avatás az évfordulón A program keretében május 10-én, a Zsitkócot Bödeházával egybekötő „Barátság útja” megnyitásának 10. évfordulóján újabb láncszem teszi teljesebbé a hetésiek együvé tartozását: ezúttal egy Barátság Park a Zsitkóc és Bödeháza, illetve Szentistvánlaki határszakaszon. A Mesés Hetés akciókban részt vevő zsitkóci partner önkéntes

munkával már korábban megtisztította a park helyszínét, s a kirándulók számára is „élhetővé” tette. A nagyszabású, szinte egész napos rendezvényen magyar részről jelen lesznek a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) és a Vasfüggöny Út Egyesület képviselői, valamint a szlovéniai Hetés partnerszervezetei. A program délelőtt 11 órakor kezdődik a dobronaki Művelődési Házban, ahol egy rövid konferencia-program után a helyi ízek kóstolására is sor kerül. Majd 14 órakor veszi kezdetét a rendezvény a Barátság Park helyszínén, ahol 200 fő számára készül a gulyás bográcsban, és más hetési finomságok is asztalra kerülnek. „Kísérő rendezvényként kiemelnénk a Vasfüggöny maradványaiból, tárgyi emlékeiből készült kiállítást és fotókiállítást. Erre az alkalomra Balog Anita és Árvay László képzőművészek egy emlékművet is készítettek, ennek a leleplezésére is sort fogunk keríteni. S természetesen minden érdeklődőt szeretettel várunk!” – ismerteti az parkavatás programját Bedő Andrea.

N É P Ú J S Á G 2 014 . á p r i l i s 3 0 .

A Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet szabályai a 2014-es európai parlamenti választásokra A Választási és Népszavazási Kampányról szóló törvény (SzK Hivatalos Lapja, 41/2007) 5., 6. és 7. Cikkelye, valamint A Szlovén Köztársaságból az Európai Parlamentbe választott képviselők választásának kiírásáról szóló rendelet (SzK Hivatalos Lapja, 14/2014) alapján a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, a Népújság hetilap meghirdeti szabályait a 2014. május 25-i európai parlamenti választási kampányra. A Népújság, mint a muravidéki magyar közösség írott sajtóterméke a választási kampányt a független sajtó elveivel összhangban és a professzionális újságírói irányelveknek megfelelően követi. A politikai pártok, illetve jelöltek tevékenységéről az újságírók tudósítanak az „Európai parlamenti választások 2014” címszó alatt. A nem újságírók által írt, választásokkal kapcsolatos szövegeket nem jelentetjük meg; kivételt képeznek a válaszok, illetve hibaigazítások, melyeket a sajtótörvény értelmében kötelesek vagyunk megjelentetni. Az „Olvasóink írják” rovatban nem teszünk közzé kampányjellegű leveleket, írásokat. A választási hirdetések, felhívások megjelentetése más hirdetések, illetve reklámszövegek tarifája szerint történik. Az újság címoldalán nincs lehetőség reklámozásra. Király M. Jutka, a Népújság felelős szerkesztője

15


SZLOVÉNIAI MAGYAR IFJÚSÁGI LAP

http://mno.hu/muravidek/

A Muravidékről a Magyar Nemzet Online honlapon a Népújság együttműködésével MNO – Itthon külhon – Muravidék


Népújság, 58. évf. 17 sz.