Nemzetiség
együttélés jegyében vissza kellene térnünk a közös célok útjára. „Az alkotmány Szlovéniában ugyan széleskörű jogokat biztosít a magyarok számára, valamint elméletben a törvények is, az elmúlt hetekben azonban szinte naponta merült fel a kérdés, hogy a törvény értelmében mikor kell vagy nem kell tudni magyarul. Úgy vélem, a kérdést rosszul teszik fel, hiszen
a nyelvünket az óvodában és az iskolában legalább alapszinten elsajátítják, s nem nyűgként, hanem többletként tekintenek rá.” A muravidéki csúcsszervezet elnöke beszédében megkérte a magyarság képviselőit, s mindenkit, aki a magyarsághoz kötődik nemcsak érzelmi, hanem anyagi alapon is, hogy a kis egyéni érdekek helyett inkább a kulcsfontosságú
felkerültünk a Kárpát-medencei térképre, elkészült a gazdaságfejlesztési stratégiánk, s innentől kezdve már csak rajtunk múlik, hogy a kínált lehetőségekkel mennyire fogunk tudni élni. Horváth Ferenc után Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország szlovéniai nagykövete osztotta meg ünnepi gondolatait a közönséggel. Kifejtette, Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország szlovéniai nagykövete elemző beszédet mondott, Márky Zoltán lendvai konzul Orbán Viktor üzenetét olvasta fel.
A Lendvai Kétnyelvű Középiskola diákjai az ünnepi műsorban. megítélésem szerint ha valamit törvénnyel kell szabályozni, ráadásul azt számon is kell kérni, akkor az általában nem működik természetes módon az életben” – fejtette ki Horváth Ferenc, majd hozzáfűzte, amíg bennünk, magyarokban nem tudatosul, hogy megtanítsuk a gyermekeinket magyarul, addig ezt a többségi nemzettől és más nemzetiségűektől sem várhatjuk el. „A nyelvhasználat kérdése igencsak bonyolult, de leegyszerűsítve a Muravidéken két fontos pillérét kellene megalkotnunk: nekünk, magyaroknak meg kell tanítanunk az anyanyelvünket az utódoknak, a szlovének pozitív szerepe pedig abban mutatkozhatna meg, hogy
megmaradási kérdésekkel foglalkozzon, ugyanis a megmaradás szempontjából igencsak sorsdöntő pillanatokat élünk. „Legyen vita, legyenek nézeteltérések köztünk, de ha megszületik a többség döntése által egy közösségi vélemény, akkor szerintem a betyárbecsület azt követeli meg, hogy legkésőbb ekkor mondjunk le a belső harcokról, amelyek rengeteg energiánkat felemésztik és tovább gyengítik a közösséget” – folytatta az elnök. Kifejtette, a globális világban a kis népek, nemzetek csak szövetségesként tudnak majd megmaradni, a sokszor sziszifuszinak tűnő munkát azonban folytatni kell, vannak ugyanis eredményeink is: ismét
N É P Ú J S Á G 2 0 1 6 . m á r c i u s 17.
legyünk büszkék fiataljainkra, akik többek között ezt az ünnepi műsort is készítették, mert ez is annak a szabadságnak a része, amelyért márciusi hőseink küzdöttek, az a szabadság, amelyet igazán csak akkor érzékelünk, ha valami folytán megszűnik. A nagykövet kitért arra is, hogy a szlovén törvények biztosítják a külön jogokat, de ezek csak addig lesznek, amíg lesz kisebbség is, vagyis feltétlenül élnünk kell ezekkel, még ha fárasztó is, különben egyszer csak arra ébredünk, hogy az említett szabadság egy részét magunk dobtuk el. Szilágyiné Bátorfi Edit kitért a megmaradás egyik alappillérére is, arra, hogy a fiatalokat a vidéken, a
térségben kel tartanunk, ez pedig csak megélhetési lehetőségek megadásával lehetséges. Kifejtette, az ez irányú törekvéseknek már megvannak az első gyümölcskezdeményei, már csak azt kell megtalálnunk, a felnövekvő nemzedékek miben találhatják meg a jövőjüket. A nagykövet kitért a térség nemzeteinek összetartozására, hogy miként akkor, úgy a jelenben is vannak erők, amelyeknek a térség nemzeteinek együttműködése nem tetszik, valamint kiemelte, Szlovénia és Magyarország az elmúlt esztendőkben példamutató együttműködést mutatott. Kifejtette, ez sem sikerült volna, ha a két ország illetékesei nem cselekedtek volna, és ez igaz a muravidéki magyarságra is. Cselekvések és természetesen viták is kellenek, de mindig csak az ügyről, ehhez pedig tüzes szív és hideg fej szükségeltetik, vagyis megegyezés a közösség megmaradásának kulcskérdéseiben, ehhez pedig a magyar kormány és a magyar nagykövetség is megad minden segítséget. A n a g y k öve t u t á n Márky Zoltán lendvai magyar konzul olvasta fel Orbán Viktor üzenetét a muravidéki magyarsághoz, majd Pánczél Károly, a Ma-
gyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke zárta az ünnepi szónoklatokat. Hangsúlyozta, 1848/49 már több, mint a nemzettudat része, a márciusi forradalom és szabadságharc benne él a nemzet lelkében. Kifejtette, a magyar szabadság mindig építésről és sohasem rombolásról szólt; egymással szövetségben és nem egymás ellen, más kárára harcoltunk érte. Kifejtette, jelenleg is csak így tudunk kilábalni a globális válságból, ahogy Deák, Kossuth, Batthyány is tudták, nem a nyugati példát kell egyszerűen másolni, merni kell nagynak lenni, új lehetőségeket, utakat keresni. Pánczél Károly azzal zárta a beszédét, hogy a mai magyar kormány is ezt teszi, keresi a nemzet megmaradásának útját, egész nemzetben gondolkozik és cselekszik is. Az ünnepi beszédek után a Lendvai Kétnyelvű Középiskola diákjai, az Új Muravidék citeraegyüttes, a Kis Lindau néptáncegyüttes, a Szentlászlói József Attila Művelődési Egyesület néptáncegyüttese, az Ividő tánccsoport, valamint Kološa Tanja, Šetar Lucija, Šooš Mihael, Nemet Atilla és Schreiner Jenő zenekara adott ünnepi műsort.
3