Nektek!
Szóval, merre tovább? Február közepén sor került a már hagyományos tájékoztatási napokra, melyek főszereplői nem mások, mint az általános iskolák kilencedikes tanulói, valamint a középiskolák végzős diákjai. A tájékoztatási napok az iskolák és egyetemek számára nagy jelentőséggel bírnak. Fő céljaik, hogy érdeklődést keltsenek a látogatókban, valamint hogy segítsék őket az előttük álló nehéz döntésben, és választ nyújtsanak a már jól berögződött, de néhol még megválaszolatlan kérdésre, amelyet a döntés előtt állók már kívülről fújnak. Szóval, merre tovább? Engem is az a megtiszteltetés ért, hogy segédi szerepben résztvevője lehettem e két, élményekben gazdag napnak. Segédeknek neveznek minket, azokat a diákokat, akik fogadják iskolánkban a kíváncsisággal teli leendő elsősöket. Ami viszont még ennél is fontosabb, hogy megoszt-
farsangi bál megtartását, amely egyben az előkészületek megkezdését is jelentette. Igaz, iskolánkban az osztályelnök feladata, hogy közölje a fontos információkat a farsanggal kapcsolatosan (például: mikor van a határidő a zeneválasztásra), de a feladatok az osztályban oszlanak el és mindenki azt csinálja, amihez éppen ért (kosztüm beszerzése és készítése, kisebb kellékek beszerzése, arcfestés stb.). Az idén is a már megszokott időrendben zajlottak az események. Az első négy órán még a könyveket bújtuk. Fontos tudnivaló, hogy ilyenkor a leggyakoribbak az órákról való késések, de a farsangi hangulat ragályos, ilyenkor a tanárainkra is átragad, hiszen a jó öreg kifogás, hogy egy óra kevés az előkészületekre, mindig meghallgatásra talál. Majd végre eljön a várva várt ötödik óra, ami viszont teljes egészében a beöltözésre, a szépítkezésre, valamint – ami mindennél fontosabb – az 5 perces bemutatkozás előkészítésére van szánva, szigorúan az osztályon belül, természetesen. Ilyenkor iskolánk leginkább egy pápaválasztási eseményhez hasonlítható. Senki sem hagyja el az osztályt anélkül, hogy
A győztes 2.a osztály Emeli Sande Read all about it című dalára egy ember életének lepörgését mutatta be. juk velük élményeinket, véleményünket, illetve mindazt, amit mi már „átéltünk” iskolánk négy fala közt. Most már hivatalos, hogy a lendvai középiskolában a jövő tanévben elindul a vegyésztechnikumi program. Ez azon adatok egyike, amelynek a szép számú részvételt is köszönhetjük. A látogatóknak lehetőségük volt kémiai és fizikai kísérletek elvégzésére, ismerkedtek a fordítás nehézségeivel, különböző projekteket ismerhettek meg, melyeket iskolánk diákjai mutattak be, kihasználva a lehetőséget az imént említett véleménykifejtésre az iskolai életről. Erre a feladatra nincs is nálunk megfelelőbb, hiszen mi vagyunk azok, akik a saját bőrünkön tapasztaljuk egy-egy program jó és rossz oldalait. Tanárok és diákok közösen reméljük, hogy sikerült megválaszolnunk minden felmerülő kérdést, illetve hogy végre válasz született erre az idegesítő „Merre tovább?” kérdésre is.
Az idei bál felülmúlta az összes eddigit Itt a farsang, áll a bál – ismert mondás. Bizony állt a bál húshagyókedden a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában is. Az osztályelnökök gyűlésén február elején egyhangúlag megszavaztuk a már hagyományossá vált
N É P Ú J S Á G 2 014 . m á r c i u s 2 0 .
ne bizonyosodna meg róla, tiszta a levegő, és senki sem látja meg addig, amíg ennek nincs itt az ideje. A hatodik órán jön el ez a bizonyos idő, amikor minden osztály jelmezben vonul be a tornaterembe, hogy megnevettesse a közönséget. A helyszínen ilyenkor már jelen van a négytagú zsűri, amelyet tanáraink alkotnak, ők is más-más szerepbe bújva. Az idei bál viszont véleményem szerint felülmúlta az összes eddigit. Találkozhattunk nindzsákkal, cowboyokkal, focistákkal, apostolokkal, a világ különböző népeivel. A közönség fantasztikusan szórakozott, amiről a hangos nevetés is tanúskodott. A farsangi mulatság viszont egy meglepő fordulattal zárult. A győztes 2.a osztály bemutatkozása különbözött a többitől. A céljuk nem a közönség megnevettetése volt, produkciójuk már-már közelített egy színpadra alkalmas jelenthez is. Néma csend kísérte végig az előadásukat, s éljenző taps helyett a végén néhány másodperc csend következett, s a közönség arcán látható volt a döbbent, de mindenekfelett mégis elismerő tekintet. Emeli Sande Read all about it című dalára egy ember életének lepörgését mutatták be a születéstől egészen a haláláig, végigkísérve az emberi élet minden fontosabb korszakát. Véleményem szerint tökéletesen megérdemelték a győzelmet, hiszen megmutatták, hogy a farsangot nem csak a nevetés, hanem a művészet is fűszerezheti. Ha így visszagondolok, két dologban tökéletesen biztos vagyok, mégpedig abban, hogy a farsang továbbra is hagyomány marad iskolánkban, valamint hogy az idei bál mindenki számára felejthetetlen marad. Az oldalt összeállította: Sabján Rebeka, Lendvai KKI
21