Info kő kövön maradjon!
A kezdetektől a reneszánszig Kepéné Bihar Mária és Lendvai Kepe Zoltán
Az emberiség történelmének folyamát sokféleképpen lehet tagolni. Legelterjedtebb, hogy különféle korokra, korszakokra, korstílusokra bontják fel. Egy-egy kor művészeti stílusa mindig kifejezi az egész kort, annak politikai berendezkedését, ideológiáját, vallási meggyőződését és életmódját visszatükrözi, mindig az adott kor fő célkitűzéseit,
elnevezésű lelőhely. Vidékünk az ókorban a Római Birodalom, ezen belül is Felső-Pannónia, azaz Pannónia Superior tartomány része volt. A római kor Kr.e. 1000-től Kr.u. 476ig tartott. Itt haladt el a híres Borostyánkő-út, amely Itáliából Pannónián át a Baltikumba vezetett. Ennek két fontos városa, Peotevio (Ptuj) és Savaria (Szombathely) között jött létre vidékünkön Halicanum (Muraszentmáron) és Lygano (Lendva). Érde-
Körtemplom. Tótlak. (Fotó LKZ) életszemléletét szolgálja. A különféle stílusirányzatok a különféle művészeti ágakban, így az irodalomban, a képzőművészetben, az építészetben, a mozgásművészetben és a színházban is sorra megjelennek. A különféle korstílusok, művészeti irányzatok lenyomatait a Muravidéken is megtaláljuk. Az őskor művészetének töredékeit a régészeink tárták fel a réz-, bronzés vaskorból. Elsősorban különféle edényformák és azok díszítései tanúskodnak erről a korszakról. Lendva-vidéken a legjelentősebb régészeti lelőhelyek az őskorból az Alsólakos melletti Oloris, illetve a Lendva határában lévő Gábor-kert és a Muránál
mes megjegyezni, hogy Lygano neve megőrződött Riganóc (1335: Liganuch) egykori település és szőlőhegy elnevezésében. A Muravidéken a római kor egyik legfontosabb emléke a Hosszúfalu és Hídvég határainak találkozásánál fellelt Vibenus-sírkő, amelyet most a Muraszombati Területi Múzeum falába beépítve találunk. A népvándorlás korából, az 5. és 10. század közötti időszakból, amely vidékünkön a hunok, az avarok, a szlávok és a magyarok megjelenése, kevés emlék maradt ránk. A román stílus a 11–14. század művészete volt. Elnevezése a „romanum” kifejezésből ered, amely az antik Róma építészetére utal. Jellegzetességei
N É P Ú J S Á G 2 0 11 . j a n u á r 2 0 .
a masszív kőépítkezés, a nagy felületű falak, a kicsi, lőrésszerű ablakok. Legfontosabb muravidéki emlékei: a tótlaki Szent Miklós kör templom, a domonkosfai Szent Márton templom tympanonjával és a rajta látható sajátos Isten Báránya-, azaz Agnus Deiábrázolással, a muraszombati Szent Miklós plébániatemplom, a bántornyai, egykori Mária mennybemenetele templom, a bagonyai Szentháromság templom, a péterhegyi Szentháromság templom. Ezek egy része már csak nyomokban tartalmaz románkori elemeket, legtöbbjüket ugyanis többször átépítették. A gótikus stílus az elnevezését a gótokról, az Alpoktól északra élő népcsoportról kapta. Ezen stílus, amely a klasszikus római építészet ellenpólusát hozta létre, a romanikához hasonlóan az egyház szolgálatában állt, de már kecsesebb, finomabb kidolgozású alkotásokat hagyott hátra. A templomok ablakai már mérműves, kőrácsos ablakok lettek, megjelenik a rozetta, azaz kerékablak vagy rózsaablak. A támpillérek és támívek segítségével égbeszökő, többhajós, kereszt- és csillagboltozatos katedrálisok épültek. A gótikus stílus nyomait hordozzák a veleméri, bántornyai, mártonhelyi, csendlaki, felsőlendvai templomok. A román és gótikus stílusú templomokat freskók díszítették. Térségünkben Aquila János és műhelye alkotott 1377–1400 között. Velemér, Bántornya, Mártonhely, Fürstenfeld templomai viselik magukon a keze nyomát. A veleméri templomban található önarcképét a művészettörténet
úgy tartja számon, mint az első, biztosan beazonosítható önarcképet. Bántornya ősi szentélye pedig a Szent László-legenda legteljesebben megmaradt képsorozatát rejti. A
szetben ekkor válik hangsúlyosabbá a természet és az élet szeretete. Témái már nem kizárólag csak vallásosak, az alkotások központjában az ember áll. Ez a korstílus a 14–17. században virágzott, a középkor végét és az újkor elejét is jelentette egyben. A reneszánsz művészet főként az építészetben, a
A reneszánsz-kori alsólendvai vár. Johann Ledentu, 17. századi rajz. gótikában bontakozott ki igazán a táblakép-festészet és a szárnyasoltár-készítés. A szárnyasoltár egy „összművészeti” alkotás: kiképzése épületszerű, egyszerre díszítik szobrok és festmények is. Vidékünk is büszkélkedhet
Zárókő (Másolat). Muraszombat, Szent Miklós templom. (Fotó LKZ) néhány ilyennel. A tótlaki és a felsőlendvai templom szárnyasoltárait a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A reneszánsz szó jelentése újjászületés. Ezen művészeti stílus bölcsője Itáliában ringott. A művé-
festészetben és a szobrászatban tudott kibontakozni. A reneszánsz festészetet és szobrászatot olyan művészek neve fémjelzi, mint Botticelli, Leonardo da Vinci vagy a manierizmusba hajló Michelangelo. A reneszánsz építészet pedig igazán nagyot a palotaépítészetben alkotott. Fő ismérve az ablakokkal, erkélyekkel, korlátokkal dúsan tagolt homlokzat. A reneszánsz európai elterjesztésében rendkívül fontos szerepet játszott Mát yás király. Az alsólendvai Bánffyak vára is reneszánsz stílusban épült, ezen vár három ábrázolása is ismeretes. Justus van Nyport rézkarca a 16. századból, Johann Ledentu rajza a 17. századból és Anonimus rézkarca ugyancsak a 17. századból. A különböző korok muravidéki emlékeiből szemezgető sorozatunk első része ezzel véget ért, a következő alkalommal a barokk kortól napjainkig vesszük sorra épített örökségünk emlékeit.
11