Szívekbe írt múlt - Eleven kövek

SZÍVEKBE ÍRT MÚLT ELEVEN KÖVEK KÍSÉRŐFÜZET

A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium emlékezetpedagógiai tanulmányi napja a Fiumei úti sírkertben 2022. június 13.

KOSSUTH-MAU

Kossuth Lajos (180 magyar történelem emlékezet egyik le alakja. Magyarorsz gyobb sírépítmény Kálmán tervezte (190 Alajos díszítette. A Róth Miksa műhelyé tek Kölber Dezső ter

DEÁK-MAUZÓLEUM ÉS A DÍSZSÍRHELYEK A reformkor és dualizmus kiemelkedő alakját, Deák Ferencet (1803−1876), „a haza bölcsét” nagyszabású állami temetéssel búcsúztatták.

A két főút találkozásánál emelt (1887) neoreneszánsz sírépítményt Gerster Kálmán tervezte, a kupolaszobrot Kiss György alkotta, a falakat díszítő Székely Bertalan-festményeket Róth Miksa tette át üvegmozaikba.

Czuczor Gergely (1800–1866) síremléke A gimnáziumi tanár bencés szerzetes költőként és nyelvészként is hírnevet szerzett, a Deák-mauzóleumhoz közeli díszsírhelyek egyikébe temették.

5.

1956-OS PARCELL

MŰVÉSZPARCELLÁK A művészparcellákat 1928-ban kezdték kialakítani, hogy a 19. század neves személyiségeinek sírjai egy helyen legyenek. Itt nyugszik többek közt Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Ybl Miklós, Babits Mihály és itt található Semmelweis Ignác egykori síremléke is.

A 21-es parcellába az 1 forradalom időszakába aránt temettek felkelő karhatalmistákat, de a konszolidáció során a k nista halottakat exhum Az elhanyagolt parc 1989-ben hozták rendb nyugvók tiszteleté

4.

ÁRKÁDSOROK ÉS JÓKAI KÖRÖND

Az árkádsorokat 1904 és 1908 között Gerle Lajos tervei alapján építették. A sírboltokba már 1905-től te tek, itt található többek közt Görgei Artúr sírja is. A klasszicizáló és szecessziós jegyeket viselő épület állított síremlékeknek köszönhetően számos művészeti irányzat eklektikus gyűjtőhelyévé váltak

Blaha Lujza (1850–1926) síremléke

Jókai Mór (1825–1904) síremléke

„A nemzet csalogánya”, az egyik legismertebb magyar színésznő, a Nemzeti Színház első örökös tagja 1929-ben felavatott síremlékét Fülöp Elemér tervezte. A színésznőt saját kívánságának megfelelően temették Jókai Mór sírjához közel.

Jókai Mór a halála idején épülő árkádsorok végén kialakított köröndön kapott sírhelyet. Első fejfája, kérésének megfelelően saját házának kapufélfájából készült. Az 1928-ban emelt síremlék virágoskertként öleli körül az írófejedelem egyszerű sírhantját.

Ady Endre (1877–1919) síremléke

A modern Magyarorszá legjelentősebb költőjé januárjában temetté sírkertben. 1930-ban f tott síremlékét Csorb tervezte, az atlétikus a lelkének és költészeténe szimbolizálja.

A S É TA ÁLLOM ÁSA I A FIUM EI ÚTI SÍR K E R T N E MZE TI E M LÉ K H E LYE N

UZÓLEUM

KÖLTŐFEJEDELMEK

02–1894) a m és nemzeti egfontosabb zág legnayét Gerster 09) és Stróbl A mozaikok ében készülrvei szerint.

LA

Arany János (1817–1882) síremléke

7.

ág egyik ét 1919 ék el a felavaba Géza alak Ady ek erejét

Vörösmarty Mihály (1800–1855) síremléke Az első magyar „költőfejedelem” 1855-ös temetése Pest-Buda egyik legfontosabb eseménye volt az önkényuralom időszakában. Lehetőséget adott a nemzeti érzés spontán megnyilvánulására, az abszolutizmus elleni néma tüntetésre.

6.

8.

1956-os an egyőket és a kádári kommumálták. cellát be az ott ére.

temetkeztek az ott k.

A magyar irodalomtörténet kultikus költője, A tölgyek alatt című versében írt arról, hogy tölgyfa alatt szeretne nyugodni. Stróbl Alajos alkotta díszszarkofágja felett két tölgyfa magasodik, amelyeket a Margitszigetről telepítettek ide.

2.

3.

BATTHYÁNY-MAUZÓLEUM Az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos (1807–1849) 1870-es újratemetése fontos állomás volt a sírkert nemzeti panteonná válásában.

A forradalom mártírjának neoreneszánsz építményből és akadémikus plasztikából álló mauzóleumát nemzeti adakozásból emelték Schickedanz Albert tervei szerint 1872 és 1874 között.

APPONYI-HINTÓ Európa második legnagyobb, impozáns gyászhintója Misura Mihály kocsigyárában készült négy évig (1928–1932) Budapest Temetkezési Intézetének megrendelésére. A mintegy négy tonna súlyú pompakocsit a temetések alkalmával hat vagy nyolc ló húzta.

1.

APP ONYI-HINTÓ Tudtad?

A gyászhintót először Apponyi Albert (1846–1933) temetésén használták, aki több nyelven elmondott „védőbeszédével” nem tudta megváltoztatni a trianoni békediktátumot, ám a nemzet melletti kiállása miatt már életében kultikus figura lett, a hintó is róla kapta a nevét. Az automobilgyártás korában a jármű építésekor ötvözték az újításokat a hagyományos eljárásokkal. Történelmi és iparművészeti jelentősége mellett a hintó egyfajta emlékműve is a magyar kocsigyártó szakmának.

Kérdés: Apponyi Albert a magyarság sorsfordító történelmi pillanatában mondta el beszédét.

Van-e olyan politikusi beszéd akár a régmúltból, akár a közelmúltból, amelyet hallottál, és nagy hatást gyakorolt rád?

Feladat: Nézd meg ennek a hintónak az apró részleteit is: kialakítását, formavilágát, díszítését, technikai megoldásait! Hogyan fejeződik ki általa az elhunyt iránti tisztelet és megbecsülés?

BAT THYÁNY-M AUZÓLEUM Tudtad?

Az 1848-as forradalom törvényes miniszterelnökét 1849. október 6-án Pesten kivégezték. A hatóságok jeltelen sírba akarták temetni, de a józsefvárosi plébános kicsempészte a holttestét, és a mai Ferenciek terén álló ferences templom kriptájában helyezte el, innen kerültek földi maradványai a mauzóleumba.

Zichy Antónia, férje kivégzése után a „nemzet özvegyeként” élt, haláláig ápolta emlékét. Kívánsága szerint úgy temették Batthyány mellé, hogy a szíve fölé tették férje búcsúlevelét.

Kérdés: Batthyányt, a kivégzett miniszterelnököt méltán tartjuk nemzeti hősnek. Mitől válhat valaki hőssé, mi kell ahhoz, hogy hősnek nevezhessünk valakit?

Feladat: Volt vagy van olyan ember a környezetedben, aki a maga módján hősiesen viselkedett vagy hőssé vált a szemedben?

ÁR K ÁDSOROK ÉS A J ÓK A I-KÖRÖN D Árkádsorok Tudtad?

A kettős árkádsor a temető főútjának hangsúlyozására épült meg a főbejárattal szemben. Leglátványosabb része a négy, mozaikos kupolacsarnok. A mozaikdíszítés Róth Miksa műhelyében készült, mintájuk más-más művész keze munkája.

A mintegy háromszáz csontfülkét és kétszáz sírboltot befogadó árkádsorok sírhelyeit a legtehetősebb budapesti polgárok vásárolták meg, köztük a vendéglátós Gundel család és Alpár Ignác építészmérnök.

Blaha Lujza síremléke Tudtad?

Amikor „a nemzet csalogánya” 70 éves lett (1920), a székesfőváros ajándékaként róla nevezték el azt a teret, ahol a régi Nemzeti Színház épülete állt, és amely mellett a színésznő lakott. A tér a mai napig az ő nevét viseli. 75 évesen, hos�szas gyengélkedés után hunyt el tüdőgyulladásban. A Nemzeti Színházban felállított ravatalánál 200 fős cigányzenekar játszotta kedvenc nótáit, temetésén több százezren vettek részt.

Ady Endre síremléke Tudtad?

A 20. század egyik legnagyobb magyar költője volt, aki a századelőn tűnt fel új időknek új dalaival. A Nyugat című legendás irodalmi folyóiratnak nemcsak szerzője és szerkesztője volt, hanem a szimbóluma is. A költő szerelmes versei legendásak, múzsái, Léda és Csinszka is bevonultak a magyar irodalomtörténetbe. Ady végső nyughelyén mégsem velük, hanem az édesanyjával osztozik.

Jókai Mór síremléke Tudtad?

A márciusi ifjak egyike, regényíró, „a nagy magyar mesemondó” volt az első írónk, aki jól megélt a tollforgatásból. Ezt főként feleségének, Laborfalvi Rózának köszönhette, aki rázárta a szoba ajtaját és addig nem engedte ki, míg a napi mennyiséget meg nem írta. Jókai síremlékének körirata az És mégis mozog a föld című művéből származik. A sírján növő borostyán a svábhegyi villája kertjéből származik.

Kérdés: Sok név, sokféle síremlék és életút áll előttünk. Az elhangzott élettörténetekben van-e olyan, bármely kicsinynek tűnő történet, epizód, mozzanat, amely első hallásra megtetszett és te is azonosulsz vele?

Feladat: Képzeld el, hogy az itt nyugvók közül valakit élőben megszólíthatnál és kérdezhetnél tőlük vagy mondhatnál nekik valamit. Mi lenne az?

DEÁK-M AUZÓ LE U M É S A DÍ SZ S Í R HE LY E K Tudtad?

Az egyik legnagyobb magyar államférfi igazságügyi-miniszter, a passzív ellenállás vezetője, majd a kiegyezés kulcsfigurája volt. 1876-ban hunyt el, mauzóleuma a sírkert központi helyén áll. Az emelkedett nyugalmat árasztó síremlék belsejében Stróbl Alajos szobrászművész jelentős alkotása állt: a carrarai márványszarkofágon fekvő Deák-szobor fölé a Dicsőség géniusza hajolt. A mű 1945-ben megsemmisült, csak a szarkofágot állították helyre mészkőből. A Deák-mauzóleum környezetében számos díszsírhelyet alakítottak ki.

Kérdés: Bölcs emberré válni kevesen tudnak, „a haza bölcseként” pedig csak Deákot tiszteljük.

Milyen tulajdonságai vannak egy bölcs embernek, és mitől válhat valaki bölccsé?

Feladat: Idézz fel magadban olyasvalakit, akit te bölcs embernek tartasz, és egy olyan konkrét élethelyzetet, amikor bölcsen szólt, cselekedett vagy döntött.

MŰVÉSZPA RCE LL Á K Tudtad?

A sírkert hátsó részében lévő „díszparcellák”, mai nevükön „művészparcellák” kialakítása 1929-ben kezdődött. A művészek mellett orvosokat, tudósokat, közéleti személyiségeket is temettek át ide. Akkor mintegy 90 személyt, köztük Csiky Gergely drámaírót, Reviczky Gyula költőt, Semmelweis Ignác orvost, Ybl Miklós építészt. Mások mellett itt nyert végső nyughelyet később Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Csontváry Kosztka Tivadar, Puskás Tivadar, Kertész Imre.

Kérdés: Az itt nyugvók közös jellemzője, hogy mindannyian valamiben igazán nagyot és maradandót alkottak. Ha saját tehetségeidre, képességeidre gondolsz, amiben igazán jó vagy, mi jut eszedbe? Ha egyetlen dolgot választhatnál, amiben a legjobban szeretnél kibontakozni, milyen művészi vagy egyéb tevékenység lenne az?

Feladat: Ki az az itt nyugvók közül, akivel – ha ma élne – szívesen készítenél egy interjút vagy kisfilmet?

1 956- OS PARCE LL A Tudtad?

Az 1956-os parcellában nyugszik például Gérecz Attila költő, aki a kommunista diktatúra idején, 1950 és 1956 között politikai okok miatt ártatlanul börtönöztek be. Kiszabadulva egy fegyveres forradalmár egység tagja lett, de két szovjet tank kilövése után az életét vesztette a budapesti harcokban. Itt találhatjuk Szeles Erika sírját is, aki 15 évesen, önkéntes ápolónőként csatlakozott a forradalmárokhoz és éppen egy sebesült társa mentése közben érte halálos lövés.

Kérdés: Az 1956-os parcellában olyan személyek nyugszanak, akik a forradalomért és a szabadságért haltak hősi halált. Senkinek sincs nagyobb áldozata annál, mint aki életét adja hazájáért. Van olyan idősebb rokonod, családtagod, aki bármilyen formában részt vett az 1956-os forradalomban? Milyen szerepet vállalt?

Feladat: Ha végigtekintesz eddigi életeden, volt-e olyan élethelyzet, amely tőled komoly áldozatot követelt egy másik ember vagy közösség érdekében? Ki az, akire úgy gondolsz életed során, hogy valamikor nagyon komoly áldozatot hozott érted?

KOS SUTH-M AUZÓLEUM Tudtad?

A hosszú élete végéig Magyarország függetlenségének ügyét képviselő idős politikust száműzetésének utolsó állomásán, Torinóban érte a halál. Ferenc József király nem járult hozzá, hogy legnagyobb politikai ellenfelének állami temetése legyen, így a főváros szervezte meg a hazahozatalt és a szertartást. A halottat a Nemzeti Múzeum csarnokában ravatalozták fel, a temetésre az ország minden részéből érkeztek, több százezres tömeg kísérte ideiglenes nyughelyére. Mauzóleuma helyének kijelölése születésének századik évfordulóján történt.

Kérdés: Kossuth nevét igen sok intézmény, utca viseli hazánkban, sőt világszerte. Ha végigtekintesz az életművén, számodra mi tűnik benne a legjelentősebbnek?

Feladat: Ha rád bíznák, hogy egy jelentős közterületet elnevezz valakiről, te kit választanál és miért?

KÖLTŐFEJ E DE LM E K Vörösmarty Mihály síremléke Tudtad?

A magyar romantika egyik legnagyobb alakjának síremléke ma is eredeti helyén látható. Sírkövén a Mihál név szerepel.

Az egyik vélekedés szerint felesége Mihálnak szólította, ezért íratta rá ezt nevet. Egy másik magyarázat szerint ekkor még nem szilárdult meg a Mihály név helyesírása, vegyesen használták az „l”-es és az „ly”-es írásmódot: a sírkőre a régiesebb Mihál név került, annak ellenére, hogy a költő Mihályként írta a nevét.

Arany János síreméke Tudtad?

A Toldival hírnevet szerző költő az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején nemzetőr volt. A walesi bárdokban kifejezte, hogy a leigázott tartomány urát nem szíveli, ugyanakkor a kiegyezés és Deák Ferenc híve volt. Az uralkodó, Ferenc József mégis a legmagasabb állami kitüntetésekkel ismerte el a kor emblematikus alakjának érdemeit (1866), amelyek a költő haláláig felbontatlanul álltak íróasztala fiókjában.

Kérdés: A Szózatban minden nagy ünnepen elénekeljük a hazáról: „Bölcsőd az, s majdan sírod is (...) A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely”.

Mondj néhány dolgot, helyet, élményt, amely számodra nagyon szerethető Magyarországban.

Hol érzed magad igazán otthon benne?

Feladat: Arany gyermekkorában és egész életében nagy szerepe volt az élő történetmesélésnek, mesemondásnak. Van-e olyan személyes vagy családi történeted, amely gyermekkorodban vagy egy régebbi korban játszódik, és valami miatt nagyon fontos neked és a családnak, s amelyet gyakran fel szoktátok idézni?

Fotókat készítettél a program során vagy eszedbe jutott bármi jó?

Oszd meg velünk is: emlekezetpedagogia@nori.gov.hu Tématippek: • egyéni vagy csoportos szelfik, nektek tetsző háttérrel • általad szépnek látott művészi ábrázolások, formák • egy-két mondatos gondolatok, amelyekre a séta és a feladatok nyomán asszociáltál • egy jó kérdés, amire a látogatás inspirált • egy sztori, életesemény, amire felfigyeltél a vezetés során • bármi, amit fotóval vagy anélkül fontosnak tartasz megosztani

A Nemzeti Örökség Intézetének új projektje, a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program a fiatalokat szólítja meg. A mai tanulmányi és kirándulónap is ennek része. Országszerte valamennyi nemzeti és történelmi emlékhelyünkön a fiatalság aktív bevonására törekszünk, a mai napon pedig itt, a Fiumei úti sírkertben szeretnénk bemutatni, hogy ez a hely több mint temető. Emlékezetpedagógiánk mottója: jöjj, lásd, tapasztald meg!

Akik itt nyugszanak, azoknak az „eleven köveken” keresztül a mai diákok számára is fontos emberi üzenetei vannak. Az ő életük nagy témái hasonlóak voltak bármelyikünkéhez.

Hogyan küzdöttek a nehézségekben? Miként kötődtek a hazához és voltak jó, büszke magyarok? Milyen célokért éltek, kit szerettek és mit alkottak közben? Életkérdéseink összekapcsolnak minket – jobban, mint elsőre gondolnánk. Ha időben távolabb vannak is tőlünk, amennyiben jól figyelünk rájuk, akkor meglátjuk a hasonlóságokat. Ehhez kapcsolódva minden vezetett sétaállomáson ajánlunk majd egy-egy személyesebb, elgondolkodtatóbb kérdést és feladatot is.

Budapest szívében, Magyarország egyik legnagyobb szoborparkjában, nemzeti kultuszhelyén vagyunk, egy arborétumhoz hasonló környezetben, ahol feltárul a modernkori Magyarország szabadtéri történelemkönyve, s ahol a dualizmus, a nemzetépítés, a kommunizmus, a forradalmak és szabadságharcok, valamint modern korunk nagyjaival, hőseivel találkozunk. Ismeretekhez, élményekhez, értékekhez kapcsolódhatunk a séták során, hol csendben, hol beszélgetve, osztozva. Köszönöm minden bencés diáknak és tanárnak, aki eljött, és kívánom, hogy ez a nap a nemzeti emlékezet és az iskolai közösségépítés alkalma legyen.

Móczár Gábor főigazgató Nemzeti Örökség Intézete

Felelős kiadó

Kiadványterv és nyomdai előkészítés

Nemzeti Örökség Intézete

Quantum Media Kft.

Móczár Gábor, főigazgató Nyomdai kivitelezés Szöveg

Solong Press Kft.

Nemzeti Örökség Intézete Nemzeti Örökség Intézete © 2022 Fotók

Be

nCé

s gi m n

áz

i

m

r C zo g e r g e

y

u

l

Both Balázs, Nagy Balázs

zu

é s Ko l l é g i u

C

m

gy

őr

162

6