ÉVES
A NEMZETI EMLÉKHELY
ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG
TARTALOM
KÖSZÖNTŐK
DR. BOROSS PÉTER
KÖSZÖNTŐJE
A rendszerváltozást követő időszakban Magyarországon emlékezetforradalom ment végbe. Ez a folyamat abban nyilvánult meg leginkább, hogy olyan történelmi személyekre és eseményekre lehetett újra szabadon emlékezni, akik/amik a kommunizmus évtizedeiben vagy a feledés homályába merültek, vagy kifejezetten negatív színben lettek feltüntetve. Erre talán a legjobb példa az 1956-os forradalom és szabadságharc: a korábbi ellenforradalmi megbélyegzés helyett már szabadon lehetett beszélni az 1956-ban történtekről, valamint tisztelettel emlékezni a szabadságért végsőkig küzdő hősökre. A nemzeti emlékezet új irányvonalába szorosan illeszkedett a Nemzeti Kegyeleti Bizottság létrejötte 1999-ben, az első Orbán-kormány idején. A bizottság kezdetben nemzeti gyásznapokra való javaslattételekkel, új nemzeti gyásznap bevezetésével (november 4.), új, évente ismétlődő megemlékezés létrehozásával (a második világháború budapesti, polgári áldozataira való emlékezés), emléktáblák avatásával, valamint kiemelkedő magyar személyiségek sírhelyének a nemzeti sírkert részévé való nyilvánításával járult hozzá a hazai emlékezetpolitika erősítéséhez.
Bizottsági elnökségem másfél évtizedének (2006-2021) kezdete egybeesett ezen emlékezeti körök bővülésével, épp ezért is: a bizottság neve Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággá változott 2006-ban. A magyar történelem jelentős eseményeinek színterei, a nemzeti és tör-
ténelmi emlékhelyek számának növekedése és szakmai támogatásuk a nemzeti kormányzás 2010-es visszatéréséhez kötődött.
2013-ban a bizottság titkárságából megalakult a Nemzeti Örökség Intézete. Nagy öröm számomra, hogy az intézet a bizottsággal szorosan együttműködve a nemzeti emlékezet egyre bővülő spektrumát fedi le munkásságával. Mindezek közül is kiemelten fontosnak tartom az egyes emlékhelyekre kidolgozott Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot, mivel a bizottság 25 éve elkezdett munkájának továbbéléséhez feltétlenül szükséges a következő generáció megszólítása, a középiskolás korosztályban a nemzeti identitás erősítése, és a magyar történelmi múlt minél mélyebb megismertetése a diáksággal.
Fontosnak tartom, hogy a kormányzat emlékezetpolitikája a jövőben is támogassa a bizottság munkájához kapcsolódó célkitűzéseket, mivel ezek hozzájárulnak a manapság létében is veszélyeztetett nemzetállami fennmaradáshoz.
Hálás vagyok érte, hogy részese és – reményeim szerint – egyfajta indikátora lehettem az emlékezetforradalom magyarországi elterjedésének.
Dr. Boross Péter egykori miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság korábbi elnöke
HARRACH PÉTER
KÖSZÖNTŐJE
Amikor bizottságunk fennállásának 25. évfordulóját ünnepeljük, tisztelettel és büszkeséggel emlékezem a negyed évszázad bizottsági tagjaira, egykoriakra és jelenlegiekre, számos szakterület jeles képviselőire. A sokszínűség és az egyes tagok tudása adja a testület intellektuális erejét. Ez méltó a bizottság megtisztelő feladatához, a nemzeti emlékezet ápolásához.
Az emlékezet identitást formáló erejére minden közösségnek szüksége van. A nemzeti emlékezés feladata, hogy a ma világában megjelenítse a múlt tiszteletre méltó személyeit és meghatározó történelmi eseményeit. Ezzel valósítja meg az ismert gondolatot, miszerint a nemzet a múlt, jelen és jövő magyarjainak szövetsége. A múltat az emlékezés, a jelent az ünneplés, a jövőt az emlékezetpedagógia szolgálja. A felidézést segítik az emlékhelyek és a nemzeti ünnepek. Ha történelmünk mindenki által elfogadott és tisztelt nagyjaira emlékezünk, akkor ez segíti a nemzeti egység kialakítását. Gondoljunk Kossuthra és Széchenyire! Van, aki az egyiket jobban kedveli, mint a másikat, vagy fordítva, de senki nem vonja kétségbe hazaszeretetüket.
A különböző politikai erők más és más eszményképet választanak maguknak. Ez akkor hiteles és eredményes, ha az ideálok az általánosan tisztelt példaképek közé tartoznak. Egy kormányzó erő számára az emlékezetpolitika legitimációs igazolás is. Nemcsak a választópolgárok döntése bízta rájuk az ország kormányzását, hanem jól láthatóan azt az utat járják, amit nagy elődeik.
Egy kormány, amelyik szuverén magyar, európai és keresztény államot épít, nyilvánvalóan emlékezetének középpontjába az államalapító királyt teszi (augusztus 20.). Az is érthető, hogy miközben birodalmi törekvések ellen harcol, előkelő helyre kerülnek a nemzet szabadságharcosai (október 6.). A másik politikai csoport értékrendjében első helyen a haladás áll, ezért forradalmárokat keres eszményképnek. Mindebből látszik, hogy az emlékezet egy közösség önazonosságának leghatékonyabb alakítója. A nemzeti emlékezetpolitika pedig megmutatja, hogy minden különbözőségünk ellenére mi a közös bennünk, és hogy a nemzeti egység megvalósítása nem reménytelen feladat. Bizottságunk 25 éves fennállása alatt figyelmet fordított másik feladatára, a kegyeleti szempont érvényesítésére is. Ez az emberi méltóságból következik, ami felülír minden másodlagos szempontot, hatalmi és anyagi helyzetet, nemi, vallási és politikai hovatartozást egyaránt. Végül említenem kell a bizottság törekvését, hogy a megtisztelő „emlékhely” cím kizárólag méltó helyre kerüljön, védettséget pedig azok nyughelye kapjon, akiket az életművük erre érdemessé tesz.
Harrach Péter országgyűlési képviselő, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke
MÓCZÁR
GÁBOR
KÖSZÖNTŐJE
Az elmúlt negyedszázad jelentős emlékezeti előrelépéseit szemlélve megerősítő érzés visszagondolni arra, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot a Kormány nemzetpolitikai és emlékezetpolitikai stratégiájának részeként hívta életre 25 évvel ezelőtt. Ha úgy tetszik, annak a múltnak a megértésére és megőrzésére, amely meghatározza nemzetünk jelenét, és hathatósan segít jövőnk megtervezésében is.
Az emlékezetpolitikáért felelős miniszter által kinevezett, tizenegy tagú testület munkája nyomán hazánkban egyedülálló, államilag védett sírokat és fontos emlékhelyeket magában foglaló, országos hálózat alakult ki, amely gondoskodik hazánk jelentős személyei emlékének és sírjainak fennmaradásáról, valamint a nemzeti és történelmi emlékhelyek nemzeti emlékezetben betöltött, aktív szerepének kiépítéséről.
Történelmi példaképeink – elég csak Kossuth Lajosra, Deák Ferencre, Kölcsey Ferencre gondolni – síremlékei olyan mementók, ahol gyertyát gyújtani és emlékezni nemcsak kötelességünk, de jövőnk megmaradása miatt jól felfogott érdekünk is, hiszen ezek a sírok nemzeti zarándokhelyek, amelyek összetartozásunk kovászai. Legnagyobbjaink sírjainak védelme érdekében jött létre az úgynevezett Nemzeti Sírkert, amelybe országosan mintegy hétszáz helyszínen ma már a bizottság döntése alapján több mint hatezer nyughely tartozik. Közös múltunkat nemcsak személyek és sírjaik, hanem a nemzet életében fontos helyszínek, történelmi emlékhelyek is őrzik. Mohács, Eger vagy a budapesti Kossuth tér hallatán minden magyarnak ugyanaz jut eszébe: történelmünk sorsdöntő pillanatai. Nemzeti és történelmi emlékhelyeink az ott zajlott események miatt kollektív sorsunk szimbólumai –az egyes helyszínek emlékhellyé nyilvánításának előkészítése, előterjesztése szintén a bizottság feladatkörébe tartozik. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság egyre hangsúlyosabb jelentősége és kiemelt szerepe miatt 2013-ra fontossá vált egy új szervezet létrehozása, amely nemcsak a testület munkáját segíti, de új feladatokat is ellát az emlékezetkultúra területén. Ebből a célból jött létre a Nemzeti Örökség Intézete, amely a bizottság operatív feladatainak ellátása mellett olyan jelentős munkát is végez, mint az állami tulajdonban álló történelmi temetők vagyonkezelése, fenntartása és bemutatása, a kiemelt állami temetések megszervezése, vagy éppen a történelmi múltunk felnövekvő generációk felé történő, aktív, élményszerű eljuttatása (a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program segítségével). Az NEKB 25 éves fennállására született kötet kísérletet tesz arra, hogy röviden bemutassa a bizottság munkáját, de azt gondolom, hogy valódi szerepét lehetetlenség belefoglalni egy kötetbe. Mert magyarságunk, múltunk és ezáltal jövőnk záloga az a kiemelt jelentőségű munka, amelyet a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Örökség Intézetével közösen végez.
Móczár Gábor a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója
25 TAGOK SZÁMA
230 BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK SZÁMA
A NEMZETI EMLÉKHELY ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG
1967 BIZOTTSÁGI HATÁROZATOK SZÁMA
6356
20
9
VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTT SÍROK SZÁMA
VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTT TEMETŐRÉSZEK SZÁMA
VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTT EGYÉB KEGYELETI HELYEK SZÁMA
21 NEMZETI EMLÉKHELYEKRE TETT JAVASLATOK SZÁMA
65
~480
TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEKRE TETT JAVASLATOK SZÁMA
MEGEMLÉKEZÉSEK, EGYÉB RENDEZVÉNYEK SZÁMA
~750
FELÚJÍTOTT SÍROK, ÚJ SÍREMLÉKEK SZÁMA
A NEMZETI KEGYELETI BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA JÓKAI ANNA ELNÖKSÉGE
A temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben az Orbán Viktor vezette magyar kormány felhatalmazást kapott a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (NKB) szervezetére, tagjaira, feladataira, valamint működésére vonatkozó szabályok megállapítására.
Ezen felhatalmazás alapján született meg a 146/1999. kormányrendelet, amely rendelkezett a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (NKB) szervezetéről és feladatairól. Eszerint a bizottság 11 tagból áll, dönt a nemzeti sírkertbe tartozó temetkezési helyekről, valamint javaslatot tesz a kultúráért felelős miniszter útján a kormánynak a nemzeti gyász kifejezésének módjára és formájára.
A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokra négytagú titkárság jött létre.
A bizottság alakuló ülését 2000. január 6-án tartották.
Az esemény sajtónyilvános részén Jankovich Bésán Dénes, a Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője tartott köszöntőt, majd Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője mondott ünnepi nyitóbeszédet. Az NKB tagjai a megalakuláskor Baloghné Dr. Ormos Ilona tájépítész, Bende Csaba, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal osztályvezetője, Dr. Boross Péter jogász, egykori miniszterelnök, Dr. Gedai István régész, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója, Jókai Anna írónő, Dr. Katona Tamás történész, országgyűlési képviselő, Ladányi Jenő, a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. vezérigazgatója, Regéczy-Nagy László dandártábornok, Dr. Szakály Sándor történész, Dr. Weszelovszky Zoltán mérnök-tanár, országgyűlési képviselő és Dr. Zlinszky János jogászprofesszor, egykori alkotmánybíró voltak, első titkára pedig Szabó László lett. A bizottság elnöknek Jókai An-
nát, elnökhelyettesnek pedig Dr. Gedai Istvánt és Ladányi Jenőt választotta meg. 2001 és 2013 között a bizottság titkára (majd főtitkára) Radnainé Dr. Fogarasi Katalin volt, aki 2013-tól a titkári feladatokat a bizottság titkárságából létrehozott Nemzeti Örökség Intézete főigazgatójaként látta el munkatársaival.
Jókai Anna, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke (Kép forrása: magyarhirlap.hu)
Az NKB működését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma biztosította, a Kulturális Örökség Igazgatósága szervezetébe beillesztve.
A 2000. év folyamán a bizottság fontos feladata a Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotása volt, amelyre belső munkacsoport is létesült.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény elfogadása révén az NKB a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon belüli önálló szervezeti egységként működött.
A bizottság munkájának legelső látványos eredménye 2001 őszén – a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, valamint a Magyar Televízió Aranyfüst Szerkesztőségével együttműködve – valósult meg a Hősök Temetője Emlékpark létrehozásával a Rákoskeresztúri Új köztemetőben. Az emlékhely a sírkertben
eltemetett sokezer magyar hősi halott emlékét őrzi, akiknek sírjait a szocializmus idejében felszámolták. A Hősök Temetője Emlékparkot Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök avatta fel 2001. november 5-én.
A Nemzeti Kegyeleti Bizottság egy másik fontos szimbolikus kezdeményezése szintén a 2001-es évhez köthető: ekkor állíttatta fel gróf Bethlen István miniszterelnök jelképes síremlékét a Fiumei úti sírkert 12/2-es parcellájában, amelyet 2001. november 10-én Orbán Viktor miniszterelnök avatott fel.
A Nemzeti Kegyeleti Bizottság, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Külügyminisztérium Állami Protokoll együttműködése révén temették újra 2001. december 13-án Barankovics István kereszténydemokrata politikus hamvait a Fiumei úti sírkertben.
Balról a második Dr. Katona Tamás, mellette Baloghné Dr. Ormos Ilona és Dr. Gedai István a Bláthy Ottó Titusz születésének 150. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, a Fiumei úti sírkertben, 2010-ben (Fotó: NÖRI)
A Nemzeti Kegyeleti Bizottság már működésének korai éveiben részt vett törvények alkotásában és rendeletek elfogadtatásában is. A magyar hősök emlékének ápolásáról és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szól a 2001. évi LXIII. törvény. A nemzeti gyász részletes leírása a 237/2001. számú kormányrendeletben található, amely egyúttal október 6-át nemzeti gyásznappá nyilvánítja. Egy bő évtizeddel később a 419/2013. számú kormányrendelet nyomán november 4-e is nemzeti gyásznap lett.
A Nemzeti Kegyeleti Bizottság (későbbi nevén Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság) javaslatára további 6 alkalommal volt eddig nemzeti gyásznap Magyarországon: 2002. május 17-én a móri bankrablás áldozatainak emlékére, 2005. április 8-án, II. János Pál pápa temetésének napján, 2006. december 9-én, Puskás Ferenc temetésének napján, 2010. április 18-án a Lech Kaczynski lengyel államfő halálát is okozó szmolenszki légi katasztrófa áldozatainak emlékére, 2015. november 15-én a november 13-ai párizsi terrortámadás áldozatainak emlékére, és 2017. január 23-án a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére. A Budapesti Zsidó Hitközség kérelmére a Nemzeti Kegyeleti Bizottság a budapesti gettó területén az 1944–1945 folyamán elhunyt, majd a Salgótarjáni utcai izraelita temetőben méltatlan körülmények között eltemetett zsidó áldozatok emlékére kegyeleti emlékparkot létesített a Salgótarjáni utcai izraelita temetőben. Az emlékparkot 2002. július 11-én avatta fel Dr. Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, az avatáson részt vett Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is.
2002-ben, Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója kapcsán a bizottság Kossuth-emlékművet avatott a Veszprém megyei Mencshelyen, a település temetőjében a Kossuth Emlékbizottsággal, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, a Mencshelyért Egyesülettel és a Mencshelyi Önkormányzattal együttműködve.
Ugyanebben az évben, 2002. november 28-án a kegyeleti kultúra társadalmi közgondolkodásban való elmélyítésére, illetve az e területen tevékenykedő szervezetek és intézmények összefogására a bizottság megrendezte a Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke fővédnöksége alatt álló I. Országos Kegyeleti Konferenciát a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, amelyet ezután 2013-ig minden évben itt rendeztek meg. 2014 és 2016 között a konferenciát a Magyarság Háza Corvin termében, majd 2016-tól 2019-ig az Országgyűlés Felsőházi Termében tartották.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületével és a HM
Hadtörténeti Intézet és Múzeummal együttműködésben
A bizottság tagjai a Kegyeleti Konferencián 2011-ben (Fotó: NÖRI)
Jókai Anna, a bizottság elnöke és Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb
Bíróság elnöke a Kegyeleti Konferencián 2010-ben (Fotó: NÖRI)
a Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2003 júniusában a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán avatta fel Nagy Vilmos nyugállományú vezérezredes, volt honvédelmi miniszter emléktábláját.
A következő évben a bizottság a Magyar Írószövetség támogatásával új, fekete gránit síremléket emeltetett Herczeg Ferenc író sírja fölé a Farkasréti temetőben. 2003 nemcsak a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kezdetének 300. évfordulója, valamint Deák Ferenc születésének 200. évfordulója volt, hanem Zrínyi Ilona halálának 300. évfordulója is. A kihirdetett emlékévek alkalmából a Nemzeti Kegyeleti Bizottság februárban megemlékezést és koszorúzást szervezett a kassai Szent Erzsébet dómban, júniusban pedig II. Rákóczi Ferenc lovas szobránál tartottak központi megemlékezést, továbbá felújították Deák Ferenc mauzóleumát a Fiumei úti sírkertben.
A bizottság kezdeményezésére emellett még ez évben kertészetileg rendezték a Fiumei úti sírkert 17/1-es parcellájának környezetét.
A következő évben elhunyt Ladányi Jenő, akinek helyét Dr. Holló József Ferenc nyugállományú altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója foglalta
el a bizottságban, az új elnökhelyettes pedig Dr. Zlinszky János egykori alkotmánybíró lett.
2004. január 26-án, központi megemlékezés keretében adták át Deák Ferenc felújított mauzóleumát, amelyben a Nemzeti Kegyeleti Bizottság életrajzi, valamint a mauzóleumhoz kapcsolódó építéstörténeti adatokat tartalmazó emléktáblát helyezett el.
Születésének 450. évfordulója alkalmából 2004-ben Balassi Bálint Emlékévet hirdettek meg. Ennek kapcsán a bizottság kezdeményezésére a költő esztergomi szobránál kegyeleti emlékparkot alakítottak ki.
2004 szeptemberében a bizottság koordinációs közreműködésével avatták fel Kállay Béni politikus, diplomata síremlékét a berceli római katolikus temetőben.
2005 februárjában, Budapest ostroma befejeződésének 60. évfordulóján a bizottság egy szintén fontos kezdeményezése valósult meg: első alkalommal szervezett a második világháború budapesti polgári áldozatairól való megemlékezést a Farkasréti temető 19/1. parcellájában lévő civil áldozatok síremlékénél, ahol a Margit körút és a Keleti Károly utca sarkán álló Regent-házban, valamint a Vitéz utca és a Fő utca sarkán álló házakban elhunyt polgárok nyugszanak. A megemlékezés hagyománnyá nemesült, azóta is minden évben megtartják.
Regéczy-Nagy László és Baloghné Dr. Ormos Ilona a II. világháború civil áldozatairól való megemlékezésen a Farkasréti temetőben, 2013-ban (Fotó: NÖRI)
2005. május 17-én tartották a Nemzeti Kegyeleti Bizottság első nyilvános ülését Kaposvárott, a Városháza dísztermében. Az ülés fő napirendi pontja a Somogy megyében nyugvó jeles személyek sírhelyének Nemzeti Sírkert részévé való nyilvánítása volt.
2005. szeptember 13-án a Nemzeti Kegyeleti Bizottság a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, valamint a Magyar Televízió Aranyfüst Szerkesztőségével együttműködve megemlékezést tartott Thököly Imre fejedelem halálának 300. évfordulóján a késmárki új evangélikus templomban. Az eseményen emlékbeszédet mondott Dr. Katona Tamás, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság tagja, és
Igor Sajtlava, Késmárk polgármestere.
A 2005. év Bartók Béla halálának 60. évfordulója is volt.
Ez alkalomból újíttatta fel a bizottság a zeneszerző fekete gránit síremlékét. A Farkasréti temetőben található síremlék Borsos Miklós alkotása.
Dr. Fejérdy Tamás előad a XV. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencián (Fotó:
ÁTALAKULÁS NEMZETI EMLÉKHELY ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁGGÁ
2006-ban két jelentős változás is történt a bizottság működésében: Jókai Anna lemondott az elnöki tisztségéről, egyúttal a bizottsági tagságáról is, és helyette Dr. Boross
Péter egykori miniszterelnök lett a bizottság új elnöke, amelynek elnevezése ettől az évtől kezdve Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságra módosult. Hatáskörébe került ugyanis a nemzeti és a történelmi emlékhelyekkel kapcsolatos javaslattétel, illetve döntéshozatal. Az új bizottsági tag 2007-től Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs
Béla-díjas filmrendező lett.
A Nemzeti Kegyeleti Bizottság javaslatára a 2005. év elején, a József Attila-emlékév kapcsán ötletpályázatot
írtak ki a költő új síremlékének felállítására. A Bálványos
Levente és Horváth Csaba szobrászművészek által készített sírhelyet 2005 decemberében avatták fel a Fiumei úti sírkertben.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) a Miniszterelnöki Hivatallal és a II. Világháború Befejezésének 60. Évfordulójával Kapcsolatos Megemlékezéseket Előkészítő Bizottsággal együttműködve impozáns, süllyedő piramist ábrázoló emlékművet állíttatott a második világháború összes magyar áldozatának emlékére a Fiumei úti sírkert 5-ös parcellájában. Az emlékművet 2006. szeptember 2-án adták át.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége kezdeményezésére, a bizottság felügyelete mellett tizenhárom budapesti sírkertben állítottak emlék-
táblát a forradalom alatt a budapesti harcokban elesett hősök és ártatlan áldozatok emlékére. Az emléktáblák központi felavatását a Fiumei úti sírkert 21-es parcellájában tartották 2006. november 4-én.
Az NEKB gróf Batthyány Lajos születésének napján, 2007. február 10-én megemlékezést tartott a Batthyánymauzóleumnál a Fiumei úti sírkertben. A miniszterelnök születésének 200. évfordulója alkalmából a bizottság márciusi ülésén a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította a Belvárosi Ferences templom altemplomában található Batthyány-kriptát, a mártír miniszterelnök egykori nyughelyét. A kriptát az emlékévhez kapcsolódóan felújították.
Dr. Holló József Ferenc bizottsági tag, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Dr. Boross Péter elnök, Radnainé Dr. Fogarasi Katalin, a bizottság titkára és Dr. Gedai István elnökhelyettes a IX. Országos Kegyeleti Konferencián (Fotó: NÖRI)
NÖRI)
Dr. Katona Tamás beszédet mond a Jékely Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen (Fotó: NÖRI)
DR. BOROSS PÉTER ELNÖKSÉGE
2007 több jeles személy évfordulója volt: májusban Dsida Jenő születésének centenáriuma alkalmából Szatmárnémetiben és Kolozsváron tartott megemlékezést a bizottság. Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulója alkalmából a bizottság felújíttatta a zeneszerző sírhelyét a Farkasréti temetőben, ahol a zeneszerző özvegyének jelenlétében tartottak megemlékezést.
A bizottság tagjai 2007. szeptember 10-én avatták fel a Városmajor utca 64. szám alatt a Bíró Dániel Ortodox Zsidó Kórházban 1945-ben meggyilkolt személyek emlékére felállított emléktáblát, amely szintén az NEKB kezdeményezése nyomán valósult meg. Születésének 140. évfordulója alkalmából a bizottság új síremléket állíttatott Iványi Grünwald Béla festőművész számára.
Dr. Granasztói György a II. világháború civil áldozataira való megemlékezésen a Farkasréti temetőben, 2014-ben (Fotó: NÖRI)
A Zala György-emlékév első állomásaként, 2008. április 16-án avatta fel a bizottság a Zala György Emlékbizottság szervezésében a szobrászművész felújított síremlékét a Fiumei úti sírkert 34-es parcellájában.
2008. április 24-én a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épületének falán a bizottság a Miniszterelnöki Hivatal szervezésében avatta
Dr. Boross Péter elnök beszédet mond a IX. Országos Kegyeleti Konferencián (Fotó: NÖRI)
fel az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélt Dr. Szilágyi József emléktábláját. 2008. október 21-én a bizottság a pécsi püspöki palota dísztermében tartott kihelyezett ülést, amelyen a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánították a pécsi Bazilika altemplomában nyugvó személyeket. Ezt követően tartották Janus Pannonius humanista költő és pécsi püspök újratemetését a bazilika altemplomában. Az új évtized fontos törvényi szabályozásai közé tartozó 303/2011. számú kormányrendelet nyilvánított először történelmi emlékhellyé helyszíneket, és azóta is ez a rendelet kerül kibővítésre az új történelmi emlékhelyekkel. A nemzeti emlékhelyeket kezdetben a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény mellékletében, majd a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény mellékletében jelenítették meg. A nemzeti és történelmi emlékhelyeket a Zsigmond Attila formatervező művész által tervezett és Fáskerti István által kivitelezett sztélékkel jelölik meg. A sztéléken magyar és angol nyelven egy rövid ismertető olvasható az adott emlékhelyről, emellett a nemzeti emlékhelyek esetében zászlótartó rúdon magyar nemzeti zászló is lobog a sztélék felett. A történelmi emlékhelyeket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján
Attila a Somogyvár-Kupavár nemzeti emlékhely sztéléjének avatásán 2013-ban (Fotó: NÖRI)
kormányrendelet, a nemzeti emlékhelyeket pedig a bizottság javaslata alapján az Országgyűlés által hozott törvény ismeri el. Az emlékhelyek logója a szintén Zsigmond Attila formatervező művész által megalkotott kettős csomó. 2011-ben a bizottság személyi összetételében jelentős változások történtek. Távozott Bende Csaba, Kósa Ferenc és Dr. Holló József, új tagként érkezett Dr. Fejérdy Tamás építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Dr. Töll László ezredes, had-
történész és Zsigmond Attila okleveles formatervező művész. 2012-től a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság működési feltételeit a Miniszterelnökség biztosítja, felette a felügyeleti jogokat a miniszterelnök-helyettes gyakorolja. 2013-ban Dr. Katona Tamás és Baloghné Dr. Ormos Ilona helyett Dr. Granasztói György történész professzor és Dr. Réthelyi Miklós orvosprofesszor, korábbi nemzeti erőforrás miniszter lettek a bizottság tagjai.
Zsigmond
A NEMZETI ÖRÖKSÉG INTÉZETE
LÉTREJÖTTE UTÁNI ÉVEK
Dr. Réthelyi Miklós Antall József egykori miniszterelnök szobrának avatásán 2018-ban (Fotó: NÖRI)
A 144/2013. számú kormányrendelet rendelkezett a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) létrehozásáról. A bizottság
titkárságából alakult szervezet látja el többek között a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság működésének operatív és adminisztratív feladatait, ernyőszervezetként összefogja a nemzeti és történelmi emlékhelyeket, valamint hozzá tartoznak a Nemzeti Sírkerttel kapcsolatos feladatok is. Az intézet elnöke 2013 és 2016 között, majd főigazgatója 2016 és 2021 között Radnainé Dr. Fogarasi Katalin volt, 2021 óta pedig Móczár Gábor tölti be a tisztséget. 2014 óta a nemzeti emlékhelyeket érmesorozat is népszerűsíti. 2015 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank 2 millió darab olyan 50 forintos érmét hozott forgalomba, amelyen megtalálható az emlékhelyek logója, valamint a „nemzeti és történelmi emlékhelyek” felirat.
2015 folyamán az elhunyt Dr. Zlinszky János helyét Dr. Kádár Béla közgazdász professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vette át a Nemzeti Emlékhely és
Kegyeleti Bizottságban. 2016-ban Dr. Töll László, az elhunyt
Dr. Granasztói György helyett Csallóközi Zoltán hittanár
és Dr. Hermann Róbert történészprofesszor lettek a bi-
zottság tagjai.
A Nemzeti Örökség Intézete 2018-ban, az első világháború lezárásának centenáriumán emelt első világháborús hősi emlékművet a Fiumei úti sírkertben – az emlékművet
Zsigmond Attila bizottsági tag tervezte.
2019-ben neveztek ki újra bizottsági titkárt, Dr. Tóth
Zsolt személyében.
2021-ben Dr. Boross Péter, Regéczy-Nagy László és Dr. Kádár Béla helyét Harrach Péter országgyűlési képviselő, Dr. M. Kiss Sándor történész és Dr. Pandula Attila történész vették át a bizottságban. A bizottság elnökének Harrach Pétert választották meg a tagok.
2021 óta a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság hatáskörébe tartozik a magyar emlékpontok meghatározása is. 2022 januárjában az első emlékponttá a budafoki Törley-mauzóleumot nyilvánították.
Dr. M. Kiss Sándor beszédet mond a Műegyetemnél tartott ’56-os megemlékezésen, 2024-ben (Fotó: NÖRI)
2022 júniusában Jókai Anna, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság első elnöke halálának 5. évfordulója alkalmából a Nemzeti Örökség Intézete emléktáblát avatott a Fiumei
úti sírkert főépületének homlokzatán, valamint az épület
előtti tér felvette a jeles írónő nevét. Az avató ünnepségen
beszédet mondott Dr. Szakály Sándor, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese is.
2022 óta Kósa-Grimm András Kristóf, a Nemzeti Örökség Intézete Nemzeti Emlékezet Osztályának vezetője
tölti be a bizottsági titkári pozíciót.
2023 márciusában került először átadásra a Nemzeti Örökség Intézete által életre hívott Nemzeti Emlék-Őr díj
a Parlamentben, amelyet Dr. Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság korábbi elnöke kapott meg a nemzeti emlékezet ápolása érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül.
2023-ban a bizottsági tagságáról és elnökhelyettesi tisztéről lemondott Dr. Gedai István elnökhelyettes helyett Dr. Susa Éva igazságügyi antropológus lett a bizottság tagja. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettesei
innentől kezdve Dr. Szakály Sándor és Zsigmond Attila.
2024. május 21-én a Nemzeti Örökség Intézete az 184849-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából felavatta a Fiumei úti sírkert új emlékművét, amely a szabadságharcban elhunyt mintegy húszezer honvédnak
állít méltó emléket. Az ünnepi átadón beszédet mondott
Dr. Hermann Róbert hadtörténész, a bizottság tagja is.
2024. szeptember 18-án a Nemzeti Örökség Intézete a Szociális Testvérek Társaságával, a Kereszténydemokrata
Néppárttal és a Barankovics István Alapítvánnyal közösen
felavatta Slachta Margit – Zsigmond Attila bizottsági tag
által tervezett – síremlékét a Fiumei úti sírkertben.
A bizottság tagjai gyakran publikálnak a Nemzeti Örökség
Intézete időszaki tematikus kiadványában, az Emlék-Őrben.
A NÖRI által szervezett, jeles személyek, események évfordulóihoz, sírfelújításokhoz vagy sztéléállításokhoz kapcsoló-
dó megemlékezéseken, avatókon a bizottság mindig képviselteti magát. A NÖRI által kidolgozott éves sírfelújítási tervet a bizottság hagyja jóvá. A bizottság részt vesz az Év Emlékhelye díj zsűrijében, valamint az éves, NÖRI által szervezett, Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek Konferenciáján. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság, majd a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság székhelye kezdetben rövid ideig a Fiumei úti sírkertben, majd a budai váron belül a Karakas pasa tornyában, 2007-től a Színház utca 5-7. szám alatti Karmelita kolostorban, 2011-től az V. kerületi Nagysándor József utcában, majd a Markó utcában volt. 2012-től ismét a budai vár Karmelita kolostorában, majd a Szentháromság tér 6. alatt volt a székhelyük. 2016-tól újra a Fiumei úti sírkertben, a Nemzeti Örökség Intézete székhelyén ülésezik a bizottság.
A szöveget összeállította: NÖRI
Dr. Susa Éva a Kralovánszky Alán halálának 30. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben (Fotó: NÖRI)
Dr. Hermann Róbert előad a Pákozd, Katonai Emlékpark nemzeti emlékhelyet ábrázoló érme bemutatóján (Fotó: NÖRI)
A NEMZETI EMLÉKHELY
ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG
JELENLEGI
TAGJAI
Harrach Péter
elnök
országgyűlési képviselő, a Nemzeti
Emlékhely és Kegyeleti Bizottság
elnöke
NEKB TAGSÁG
2021-től
Az emlékezet identitást formáló erejére minden közösségnek szüksége van. A nemzeti emlékezés feladata, hogy a ma világában megjelenítse a múlt tiszteletre méltó személyeit és meghatározó történelmi eseményeit. Ezzel valósítja meg az ismert gondolatot, hogy a nemzet a múlt, jelen és jövő magyarjainak szövetsége. A múltat az emlékezés, a jelent az ünneplés, a jövőt az emlékezetpedagógia szolgálja. A felidézést segítik az emlékhelyek és nemzeti ünnepek.
Ha történelmünk mindenki által elfogadott és tisztelt nagyjaira emlékezünk, akkor ez segíti a nemzeti egységet. Gondoljunk Kossuthra és Széchenyire! Van aki egyiket jobban kedveli, mint a másikat, vagy fordítva, de senki nem vonja kétségbe hazaszeretetüket.
Prof. Dr. Szakály Sándor
elnökhelyettes
történész, egyetemi tanár
NEKB TAGSÁG
1999-től (alapító tag)
Zsigmond Attila elnökhelyettes
okleveles formatervező művész
NEKB TAGSÁG
2011-től
Huszonöt esztendő után elgondolkodik az ember, hogy mi minden is történt vele és azzal a „szervezettel”, amely ma a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nevet viseli, a megalakuláskor – 1999-ben – pedig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság nevet viselte.
Ami a leglényegesebb: nagyon jó és fontos, hogy a megalakulás idején a döntéshozók úgy vélték, hogy szükség van egy olyan szervezetre, amely – teljeskörű autonómiával felruházva – a mindenkori döntéshozók elé terjeszthet olyan javaslatokat, amelyek az egész magyar nemzet számára fontosak lehetnek. Kik, miért, illetve milyen helyszínek azok, amelyek nem szabad, hogy kihulljanak az idő rostáján a magyarság emlékezetéből, mert elvesztésükkel magunk lennénk kevesebbek.
Ez az, ami ennyi esztendő után is arra ösztönöz, hogy a legjobb tudásom szerint mondjak igent vagy nemet egy-egy előterjesztésre, mindenkor vállalva a véleményemet, de mindig meghajolva a többségi akarat előtt.
Továbbra is remélve és bízva abban, hogy a nemzeti emlékezet nemcsak nekem, de valamennyi magyarnak – határainkon belül és kívül – egyaránt fontos, és ez össze kell, hogy kössön bennünket.
A múlt és az eleink iránti tisztelet jelenünknek és jövőnknek is az egyik alappillére, amelyre egy nemzetnek nemcsak építkeznie lehet, de kell is!
S hogy ez ne következhessen be, ennek érdekében vitázott és vitázik ma is sok bizottsági tag egy-egy személyről, eseményről, helyszínről. Különös élmény, amikor irodalmár, művészettörténész, műkritikus, építész, orvos, történész, filmrendező, katona, orvos – és a sort hosszan folytathatnánk – érvel valami mellett, illetve szót emel valami ellen. A döntések meghozatalakor pedig a lényeg mindig a minőség, a teljesítmény, a Haza, a nemzet számára végzett munka.
A köztéri művészet / szobrászat / építészet három és fél évtizedes fővárosi szolgálata után kaptam meghívást a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságba – ami önmagában is élmény és megtiszteltetés volt, ugyanakkor szakmai munkámban, kutatási és alkotó tevékenységem számára is új lehetőségeket kínált és kínál a mai napig. Személyesen megélt és gyakorolt tiszteletem az elődök iránt kibővült és új dimenziót kapott. A nemzet kegyelete a tiszteletre méltó elődök iránt, az aligha nélkülözhető nemzeti példaképkeresés és -nyújtás, az emlékezés, emlékőrzés és emlékállítás, és annak átadása újabb és újabb generációk számára egy emelkedett küldetés egész feladatrendszerét nyújtja a számunkra.
Eleink és tetteik hiteles ismerete, nemzetünk és történelmünk jeles, korformáló személyiségeinek, történéseinek, helyeinek és idejének tudata és érzelmi rögzülése nélkül aligha remélhetünk erős nemzettudatot és a hovatartozás, a hazaszeretet nemes érzését. Ebben látom és érzem a bizottság jelentőségét, eszmei és gyakorlati munkájának fontosságát, amelyben magam is osztozhatok.
Talán nem szakmai elfogultság, de számomra a Nemzeti Sírkert minden nyughelye két fontos értékkel is bír: egyrészt a sírban nyugvó személy, másrészt a sír fölé emelt művészeti alkotás, a síremlék megbecsülése okán. Korszakonként jeles képző- és iparművészek, szobrászok, építészek, mozaikművészek alkottak kimagasló értékű és jelentőségű mauzóleumokat, síremlékeket. A kegyeleti művészet és képzőművészet, művészeti anyanyelvünk remekeit hozták ők létre.
A bizottsági, minden részletében emelkedett munkámban külön is nagy élmény számomra, hogy magam is tervezési megbízások teljesítésével járulhattam hozzá a nemzeti emlékezet helyszíneinek gyarapításához. E szolgálat részének tekintem az I. világháborús hősi emlékmű, valamint Slachta Margit síremlékének megalkotását.
A jövő a múlt megismert értékeire, nemzeti hagyományainkra épülhet csupán, illő tisztelettel és kegyelettel. Azon hagyományainkra és gyökereinkre, amelyeken szilárdan állunk. Ezért dolgozunk a bizottságban.
Csallóközi Zoltán
hittanár, újságíró NEKB TAGSÁG
2016-tól
Egy Practica fényképezőgéppel jártam a múlt század hetvenes éveiben a Kárpát-medence tájait, és kerestem, kutattam szabadságharcaink elhagyott emlékeit, sírjait. Az isaszegi Királyerdőben éppen a honvédsíroknál időztem, amikor egy fiatal tanár jött arra diákjaival, akik ott fogyasztották el tízóraijukat. Beszédbe elegyedtünk, majd egy hírtelen ötlettől vezérelve hozzáfogtunk a sírok és környékének megtisztításához. Elégedetten távoztunk, jó ötlet volt. Így kezdődött. Barátaimmal később régi feliratokat festettünk újra Erdélyben, elgazosodott sírokat tettünk láthatóvá, és évtizedekkel később, amikor elfeledett
emlékműveinkről, emlékhelyeinkről filmeket készítettünk, a forgatás mindig tisztítással és takarítással kezdődött.
Ilyen előzmények után érthető, hogy nagy örömmel fogadtam a Kegyeleti Bizottság létrehozását, és megtiszteltetés volt számomra, hogy tagjává válhattam. Így már „hivatalból” foglalkozhatom a sírok védelmével, rendben tartásával, felújításával. Mondhatnám: emlékezetpolitika a gyakorlatban.
Dr. Fejérdy Tamás
építész, okleveles műemlékvédelmi
szakmérnök
NEKB TAGSÁG
2011-től
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság léte és immár negyed évszázados működése önmagában is nagyon fontos üzenet a társadalom, az egész magyarság számára. A bizottság szakmai–személyes összetételénél fogva nagy küldetéstudattal és hozzáértéssel, elkötelezettséggel végzi a feladatát, átgondolt döntéseivel őrködik a valódi értékek hiteles kiválasztásán, megbecsülésén. Kettős feladatot teljesít (a Nemzeti Örökség Intézete hathatós szervezeti munkájára támaszkodva): egyrészt nemzetünk Nagyjainak állít emléket, azoknak, akik nélkül a magyarság ma nem lenne az, ami, akik a távolabbi és közelebbi múltban sokat tettek nemzetünk megbecsülésének erősítéséhez –adott esetben az egész világ számára is jelentős – teljesítményükkel; másrészt annak a letéteményese, hogy csak valódi teljesítmény, valódi példaképek, illetve a történelmünk számára valóban meghatározó jelentőségű helyek, helyszínek legyenek kiválasztva és mindenki számára felmutatva – határainkon innen és túl.
Személyes küldetéstudatom a legjobb tudásom szerinti hozzájárulás a bizottság döntéseinek megalapozottságához a saját szakterületemen – építészet, műemlékvédelem, alkotóművészet – felmerülő kérdésekben, s a nemzeti és történeti emlékhelyekkel kapcsolatos megkeresések, feladatok esetében. Vissza-visszatérő, nagyszerű élmény az, ahogyan a bizottság döntései formálódnak, amilyen tisztelettel, odafigyeléssel hallgatjuk meg egymás gondolatait, érveit, javaslatait, s ahogyan abból kialakul egy valóban közös álláspont.
A nemzet Nagyjainak adott tisztelet saját magunk megbecsülése is, történelmünk kiemelkedő helyszíneinek ismerete és tisztelete pedig a magyarság mint közösség megtartó erejéhez járul hozzá.
Prof. Dr. Hermann Róbert
történész, egyetemi tanár
NEKB TAGSÁG
2016-tól
Magyarországon az elmúlt ötszáz évben hihetetlen mennyiségű történeti emlék ment veszendőbe, s ez érvényes a magyar történelem és művelődéstörténet jelentős személyiségeinek szülőházaira és sírhelyeire is. Fontos tehát, hogy legyen egy olyan testület, amely – együttműködésben a Nemzeti Örökség Intézetével – védelemben részesíti a még megóvható emlékeket. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy részt vehetek a bizottság munkájában, annál is inkább, mert az „alapító atyák” egyike, Katona Tamás a mesterem és személyes jóbarátom volt – úgy érzem, némileg az ő örökségét vihetem tovább, különös tekintettel 19. századi nagyjaink emlékhelyeinek megőrzésére. Itteni munkám ideje alatt a legemlékezetesebb élményem talán az volt, amikor javaslatomra a bizottság történelmi emlékhellyé nyilvánította a bonyhádi Perczel-kúriát, Perczel Mór honvédtábornok szülőházát. Úgy gondolom, a mi felelősségünk, hogy mindazt, ami ezekből az emlékhelyekből túlélte a II. világháború pusztításait, majd az 1948–1989 közötti diktatórikus rendszer időszakát, óvjuk meg az utódaink számára, hiszen a történeti emlékezet nem épülhet csupán szövegekre és hagyományra – ehhez szükség van a múlt konkrét, tárgyiasult jeleire is.
Prof. Dr. M. Kiss Sándor történész, egyetemi tanár NEKB TAGSÁG
2021-től
A történelmet mindig a győztesek írják – halljuk nemegyszer az igazoltnak vélt, s természetesen a cinizmust sem nélkülöző „megállapítást”. De ne feledjük, a győztesből még lehet vesztes, s a vesztesből is lehet győztes.
S egy másik igazság: az egyén lehet a történelem alanya, de a tárgya is. Alanya, ha alakítja, tárgya, ha elszenvedi. S az is igaz, hogy a tárgyból lehet alany, s az alanyból tárgy is.
A kutató feladata: összehasonlítani a változó győztes által ránk hagyott dokumentációt (levéltári iratanyag) a társadalom emlékezetével (visszaemlékezések).
Fontos igazság: a társadalom megtartja emlékezetében a maga hőseit. Így válik valóvá, hogy a történelmet mégsem mindig a győztesek írják. Tudjuk azt is, hogy vannak nevesített és névtelen hőseink. Nevesített hőseinket a magyarság döntő többsége emlékezetében őrzi, határon innen és határon túl is. A névtelen hős a nagyközönség számára ugyan lehet ismeretlen, de a kis közösségben nem, sőt közösségképző erőként is jelentkezhet.
Alapvető feladatomnak érzem a névtelen hősök nevesítését. S a cél – ha naivnak is tűnik – az egységes nemzeti emlékezet értékalapú alakítása.
Dr. Pandula Attila
történész, jogtörténész, egyetemi tanár
NEKB TAGSÁG
2021-től
Tudományos pályám során sokat foglalkoztam temetőkkel, temetkezési helyekkel, például templomi kriptákkal. Az egyes korokban foglalkoztam síremléktípusok kialakulásával is. Mindehhez levéltári vizsgálatokat is végeztem: érdekeltek a megrendelőkre és a gyártókra, mesterekre vonatkozó adatok is.
Eredményeimet kezdettől fogva bemutattam hazai és külföldi tudományos konferenciákon, valamint igen régóta publikáltam is a hazai és a külföldi szakirodalomban. Nagyon érdekeltek a temetkezési szokások és a gyakorlat is, így például különböző időszakokban az állami temetések, római katolikus egyházi vezetők temetései vagy a katonai temetések.
Hangsúlyozom, hogy rendkívüli megtiszteltetésnek tartom, hogy a bizottsági tagságot (hosszabb előzmények után) elnyertem, és annak munkájában azóta is részt vehetek.
A bizottság megalakulása előtt kevés figyelem irányult a vonatkozó témák felé. Sajnos hosszú időn ke-
resztül általános volt a temetők, temetkezési helyek akár brutális megsemmisítése vagy megrongálása.
Példaként említeném a BAH csomópont létrehozásakor kíméletlenül megsemmisített németvölgyi temető esetét. Ez jelenleg szerintem éppen bizottságunknak köszönhetően nem fordulhatna elő.
Véleményem szerint a bizottság a védettségi eljárások során hatást gyakorol helyi kutatók munkájára is.
A bizottság alapvető feladata a folyamatosan egyre nagyobb számban érkező védettségi javaslatok elbírálása. Kiemelném legújabban a NÖRI munkatársai által beküldött javaslatokat.
Sajnos egyébként a beadványok nagyon nagy része amatőr jellegű, igen gyakran rokonok által előterjesztett.
Úgy vélem, hogy fontos lenne a magyarországi kegyeleti kultúra mielőbbi megújítása.
Prof. Dr. Réthelyi Miklós
az anatómia, szövet- és fejlődéstan egyetemi tanára NEKB TAGSÁG
2013-tól
2013-ban ért a megtiszteltetés, hogy az akkor már 14 éve működő Nemzeti Kegyeleti Bizottság, majd Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagjának kértek fel. Nekem, aki orvosi alapokkal rendelkezem, az emberi test szerkezetét és működését oktattam és kutattam, nagy élmény volt a történelemben, művészetekben, társadalomtudományokban járatos kollégák véleményét hallani a kegyeleti kérdések tárgyalásakor. A tűzpróbám az Eötvös József miniszter emlékére 2013. szeptember 3-án, Ercsin elmondott megemlékező beszéd volt. Megtartottak a bizottságban!
A kollégák kiemelkedő szakmai tudása mellett Boross Péter elnöki tevékenysége tett rám mély benyomást. Naplómból idézve: „Fenn a Várban találkoztunk, érdekes téma nem volt, de Boross formában volt, egy
órát beszélt még hozzánk az MDF-es időkről”. Nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy ülést záró elnöki „anekdotázást” hallhattunk. Volt olyan alkalom is, amikor az elnöki javaslatot a bizottság tagjai nem szavazták meg. Viszont ennek ellentétét is megéltük, amikor az elnöki javaslat politikai köntöse riasztotta a bizottság tagjait, ám mégis átment az elnöki javaslat. Emlékezetes marad, amikor Boross Péter fia halálának bejelentésével kezdte az ülést.
A bizottság munkájára szükség van az elhunyt jeles személyek, valamint kiemelkedő történések történelmi és társadalmi környezetének a kiderítéséhez, átlátásához. Ehhez a munkához az elnöki összefogás nélkülözhetetlen.
Dr. Susa Éva
igazságügyi antropológus
NEKB TAGSÁG
2023-tól
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagjai különböző tudományterületeken alkotnak, a bizottság az ebből adódó sokszínűség révén képviseli az emlékezés társadalom számára követendő mintáját. A bizottság az állami kegyelet és emlékezés társadalmi közhasznú döntéshozó testülete. Határozatai a közös nemzeti múltról, annak szellemi és tárgyi örökségéről a nemzeti identitás, a nemzethez tartozás stabil kövei. Az emlékek kapcsolnak össze a múlttal, segítenek a jelenben, és kapcsolódnak a jövőhöz.
E. M. Remarque szerint a kegyelet voltaképpen bűntudat. Az emberek le akarják róni mindazt, amit az elhunytnál még életében elmulasztottak. De a személyes, több mint 30 éve végzett munkám is igazolja ezt a gondolatot. Felszínre akartam hozni mindazokat, akiket szörnyű történelmi időszakok felejtésre ítéltek, jeltelen sírokba rejtettek el. Nagyon sok méltatlanul áldozattá,
mártírrá vált embert sikerült visszaadni szűkebb és nagyobb közösségüknek, a családjuknak és a nemzetnek. Rövid ideje veszek csak részt a bizottság munkájában, de a bizottsági üléseken túli munka, a találkozások azokkal az emberekkel és közösségekkel, ahol emlékhelyavatás, parcellakő-letétel zajlik, emlékezetesek számomra. Ezek azok a csomópontok, ahol a társadalmi, politikai szándék találkozik az emberekkel, és látszik, hogy célt ér az emlékezetpolitika, és így a politikai stratégia része lehet.
Egy korábbi bizottsági tagtól hallottam azt a mondást, miszerint a történelem nem mögöttünk, hanem ’alattunk’ van. Igazságügyi szakértői szakmámból adódóan a feltárások és azonosítások kapcsán jól értem az alattunk kifejezést. Ha ezt nem ismerjük, a jövőt jelképező fa nem tud miben gyökeret ereszteni.
Dr. Weszelovszky Zoltán
mérnök, tanár NEKB TAGSÁG
1999-től (alapító tag)
A kegyelet a nemzet szolgálatában nélkülözhetetlen
és felbecsülhetetlen érték, amely mélyen táplálkozik a magyar kultúrából és történelmünkből. Nemcsak a múlt tiszteletét szolgálja, hanem hozzájárul a jövő építéséhez is, és így támogatja azt, hogy nemzetünk erős és összetartó legyen.
Személyes küldetéstudatomnak tartom, hogy azzá váljak, akinek teremtve vagyok, és alkalmazzam adottságaimat a nagyobb jó szolgálatára.
Az életem nemcsak „ÉN”rólam szól: „MI” valamenynyien az Univerzum részei vagyunk.
A bizottsági munkám során a legmeghatározóbb és kellemes élményem a megtiszteltetés érzése volt, hisz sok nagyszerű – gyakorta világhírű – ember életét tanulmányozhattam, sőt, állást is foglalhattam sírjuk
Nemzeti Sírkertbe sorolásával kapcsolatban.
A hősök, akik életüket áldozták a hazáért, különleges helyet foglalnak el a nemzet szívében. Emlékük ápolása és áldozatuk bemutatása a hazaszeretet és a bátorság kiemelkedő példájának elismerése is.
A kegyelet nemcsak az egyéni emlékezésről szól, hanem a kollektív emlékezet fenntartásáról is. Gyakorlása hatékonyan hozzájárulhat a nemzeti együttműködés és egység erősítéséhez.
A közös gyász és emlékezés során a nemzet tagjai felismerhetik, hogy a múltbeli tragédiák és áldozatok közös örökségük részei, ezáltal fokozódhat bennük az összetartozás érzése.
Hibáinkból sokkal többet tanulhatunk, mint sikereinkből.
IN MEMORIAM
ELHUNYT BIZOTTSÁGI TAGOK
Emléküket kegyelettel őrizzük
Jókai Anna a Nemzeti Kegyeleti Bizottság megalakulásának 5. évfordulója ünnepségén, 2004
(Fotó: Kapusi Zoltán)
Dr. Zlinszky János beszédet mond Horváth Mihály születésének 200. évfordulóján, 2009
(Fotó: Kapusi Zoltán)
Jókai Anna elnök (1932-2017)
a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas írónő
Ladányi Jenő fényképe az egykori
Kegyeleti Múzeumban (Fotó: NÖRI)
Ladányi
Jenő elnökhelyettes (1931-2004)
a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. vezérigazgatója
Dr. Granasztói György Benda
Kálmán és Kosáry Domokos születésének 100. évfordulóján, 2013 (Fotó: Kapusi Zoltán)
Prof. Dr. Granasztói György (1938-2016)
történészprofesszor, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője
Dr. Katona Tamás beszédet mond Jékely Zoltán születésének 100. évfordulóján, 2013 (Fotó: Kapusi Zoltán)
Dr. Katona Tamás (1932-2013)
történész, műfordító, országgyűlési képviselő, államtitkár, nagykövet
Prof. Dr. Zlinszky János elnökhelyettes (1928-2015)
jogászprofesszor, az Alkotmánybíróság tagja
Baloghné Dr. Ormos Ilona Sebeők
Sári megemlékezésén, 2012 (Fotó: Kapusi Zoltán)
Baloghné Prof.
Dr. Ormos Ilona (1942-2019)
okleveles táj- és kertépítész mérnök, városgazdasági szakmérnök, egyetemi tanszékvezető
Kósa Ferenc beszédet mond Kodály Zoltán felújított sírjánál, 2007 (Fotó: Kapusi Zoltán)
Kósa Ferenc (1937-2018)
Kossuth-díjas filmrendező, országgyűlési képviselő
(Fotó: NÖRI)
Regéczy-Nagy
László (1925-2021)
dandártábornok, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, a köztársasági elnök hivatalának főosztályvezetője
IMPRESSZUM
Felelős kiadó Nemzeti Örökség Intézete
Kiadó székhelye 1086 Budapest, Fiumei út 16-18.
Szerkesztők Kósa-Grimm András Kristóf, Skola Balázs János
Korrektor Péterfi Eszter
Közreműködők Bazsó Gabriella, Dr. Boross Péter, Csallóközi Zoltán, Dr. Fejérdy Tamás, Harrach Péter, Dr. Hermann Róbert, Dr. M. Kiss Sándor, Móczár Gábor, Dr. Pandula Attila, Dr. Réthelyi Miklós, Dr. Susa Éva, Dr. Szakály Sándor, Dr. Tóth Zsolt, Dr. Weszelovszky Zoltán, Zsigmond Attila
Fotók Deák Krisztina, Kapusi Zoltán, Nagy Balázs
Tördelés és tipográfia Quantum Media Kft.
Nyomdai előkészítés, nyomás és kötészet Solong Press Kft.
Felelős vezető Czakó Zoltán