Visegrád

Visegrád

NÖRI F ÜZETEK 18.

NÖRI Füzetek A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) fontosnak tartja a tevékenységi köréhez kapcsolódó helyszínek (nemzeti és történelmi emlékhelyek, nemzeti sírkert, fontos műemlékek), továbbá az emlékezettel és annak ápolásával összefüggő témák bemutatását. Az alsorozatokra tagolódó, egységes megjelenésű kiadványsorozat célja, hogy az érdeklődő közönség számára elérhető áron rövid, ám tartalmas tájékoztatást nyújtson Magyarország kulturális helyszíneiről.

Visegrád

Történelmi emlékhelyek SOROZAT A történelmi emlékhelyek az emlékezet olyan fontos helyszínei, amelyek nemzeti, felekezeti, regionális vagy kisebbségi szempontból kiemelkedőnek minősülnek. Bár gyakran fontos építészeti alkotások, nem elsősorban műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem történelmi szerepük miatt. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy az oda látogatók felidézzék a magyar történelem sorsfordító eseményeit, tragédiáit, dicső pillanatait. Jelenleg negyvenkilenc történelmi emlékhely található az országban, amelyek jelentőségét kormányrendelet ismerte el. A Nemzeti Örökség Intézetének egyik kiemelt feladata a történelmi emlékhelyek ismertebbé tétele, ezt a célt szolgálja a NÖRI FÜZETEK keretében megjelenő alsorozat is, amely a történelmi emlékhelyeket mutatja be.

Az emlékhelyeket egységes, művészi igénnyel megformált sztélék jelölik, amelyek mintegy felkiáltójelként hívják fel a látogatók figyelmét arra, hogy Magyarország és a magyar történelem különleges helyszínein járnak. A sztélén található kettős csomót, azaz a nemzeti és történelmi emlékhelyek közös logóját a magyar királyi jogar tetején található motívum inspirálta. Egyszerre fejezi ki az összetartozást, illetve utal arra, hogy közös feladatunk az emlékhelyek, illetve a múlt értékeinek védelme.

nöri füzetek 18. [ t ö r t é n e l m i e m l é k h e ly e k ]

Nemzeti örökség intézete B u da p es t, 2 01 9

Kiadja a

Királyi központ

és közel helyezkedett el a királyság központjaihoz.

Visegrád már a római korban is lakott te-

Felelős kiadó

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, főigazgató szerkesztő Gyökös Eleonóra Szöveg Bodonyi Orsolya Erzsébet Nagy-Csere Áron

lepülés volt. A Római Birodalmat támadó

Az alsóvárat a Salamon-toronnyal és a Vár-

népek ellen kialakított limes fontos eleme

hegy tetején álló fellegvárat a tatárjárást

volt a 4. század elején a Sibrik-dombon

követően kezdték építeni. IV. Béla 1259-

épült castrum. A népvándorlás korában

ben feleségének ajándékozta Visegrádot,

a Kárpát-medencébe települő szlávok ezt

ami a pilisi ispánság központja lett. Ugyan

az erődítményt újították fel és költöztek

sokat tartózkodott itt, de IV. Béla „utazó

a falai közé a 8--9. században, ekkor kapta

király” volt, hiszen ebben az időszakban a

nevét a település. Visegrád annak köszön-

magyar uralkodók még nem rendelkeztek

hette középkor végéig tartó jelentőségét,

állandó székhellyel. Az Árpád-ház 1301-

hogy Duna-parti vára kiválóan védhető volt

es kihalását követő trónviszályok idején

Fotók Gedai Csaba (8–11., 18. oldal) Kapusi Zoltán (borítóbelső) orszagjaro.net (5. oldal) Szvitek Péter / Wikimedia Commons (16–17. oldal) Wikimedia Commons (14–15. oldal) Archív képek Wikimedia Commons (6–7., 13. oldal)

Tipográfia és tördelés Make IT Online

N yo m da i e l ő k é s z í t é s é s k i v i t e l e z é s DUNA-MIX Kft. 2600 Vác, Barabás M. u. 1.

Felelős vezető: Szakolczai Lóránt ügyvezető igazgató

Nemzeti Örökség Intézete © 2019 ISSN 2630-8061 (NÖRI FÜZETEK) | ISSN 2630-8118 (TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK) ISBN 978-615-5890-19-2

A fellegvár madártávlatból

VISEGRÁD

VISEGRÁD

Visegrád többször is gazdát cserélt, végül

földrajzi elhelyezkedése játszott fontos

tíz éves budai időszakot leszámítva szü-

viszont ekkorra már Budára költöztette ud-

a hatalmát hosszú küzdelemben meg-

szerepet, hanem az is, hogy az új szék-

lővárosából irányította az ország ügyeit.

varát, ezért Visegrád jelentősége csökkent.

szilárdító Anjou király, I. Károly (Károly

hely megfelelt a korabeli reprezentációs

Lajos tovább bővítette a palotát, a Várhe-

Róbert) foglalta el a legerősebb magyar

igényeknek. A kiépülő udvarban került sor

gyen az 1350-es évektől folyamatos épít-

Bő fél évszázados háttérbe szorulását kö-

főúrtól, Csák Mátétól, majd 1323-ban szék-

1335-ben a cseh, a lengyel és a magyar ural-

kezések zajlottak. A gyakran háborúskodó

vetően a vár és a palota Hunyadi Mátyás

helyévé tette. A már korábban Temesváron

kodó részvételével a híres királytalálkozóra.

„lovagkirály” Visegrádon őriztette a nápo-

uralkodásának második felében élte utol-

berendezkedő Károly Róbert megkezdte

A rendszerváltozás után a történészből lett

lyi hadjáratban foglyul ejtett hercegeket,

só fénykorát. Mátyás halála után Visegrád

a királyi udvar kialakítását: palotát emelte-

miniszterelnök, Antall József a térségi együtt-

majd a lengyel trón elnyerését követően

hanyatlásnak indult, a vár a török háborúk

tett a Várhegy aljában, Visegrádra vitette

működés kapcsán újraértelmezte a visegrá-

a lengyel koronázási jelvényeket is oda

idején számos alkalommal gazdát cserélt,

a koronát és a királyi levéltárat is oda köl-

di országok kifejezést, amely ezt követően

vitette.

tovább

végül Lotharingiai Károly hódította vissza

töztette. A koronázási ékszereket mintegy

a magyar külpolitika kulcsfogalmává vált.

folytatta elődje építkezéseit, az 1409-ben

a törököktől 1686-ban. Az ekkorra a sok ost-

két évszázadon keresztül itt őrizték. Károly

Luxemburgi

Zsigmond

befejezett visegrádi palota a korabeli Kö-

rom miatt romossá vált várat nem tartották

Róbert rezidenciaválasztásában nem csu-

Károly Róbert halála (1342) után fia, a Vi-

zép-Európa legnagyobb és legszebb ural-

alkalmasnak további védelmi feladatokra,

pán a vár katonai jelentősége és kedvező

segrádon született I. (Nagy) Lajos egy közel

kodói rezidenciájának számított. Zsigmond

így őrséget sem hagytak benne, a 17. szá-

A vár romjai Bél Mátyás Notitia Hungariae című művéből

06

Nöri füzetek 18.

t ö r t é n e l m i e m l é k h e ly e k

07

VISEGRÁD

VISEGRÁD

zadban betelepülő német lakosság pedig fokozatosan széthordta a vár és a palota megmaradt köveinek jelentős részét az építkezéseihez.

Erődből „földi paradicsom” A visegrádi uralkodói központ ma látható épületei közül a fellegvár, az alsóvár, a vízibástya és a királyi palota romos állapotban maradt fenn. A műemléki rekonstrukciók a királyi palota és a hozzá kapcsolódó kert részleges helyreállításával zárultak.

A jelenlegi romos vár nem az első, amely Visegrádon épült. Előtte a Sibrik-dombon állt egy erődítmény, amely a tatárjárás idején pusztult el. A mai várat az 1250-es években kezdte el építtetni IV. Béla, stratégiai szempontból kiváló helyen. Egy lakótorony köré épült alsóvárból és a hegy csúcsát övező háromtornyos fellegvárból állt. A nagyobbik torony, az úgynevezett Öregtorony a támadásnak leginkább kitett északkeleti oldalon épült fel, és a vár védelmét szolgálta. A lakótorony a vár védett, északnyugati részében állt. Egy olyan kettős, tornyokkal megerősített völgyzárófal kapcsolta össze a fellegvárat az alsóvárral, amely egészen a Duna-parti őrtoronyig nyúlt. Az alsóvár fontos védelmi szerepet töltött be, ennek megfelelően az erődítésfalat kaputoronnyal és őrtornyok-

08

A királyi palota, háttérben a fellegvárral Nöri füzetek 18.

t ö r t é n e l m i e m l é k h e ly e k

09

VISEGRÁD

VISEGRÁD

kal erősítették meg. Egy nagy lakótorony is

a személyzet. A királyi palotához kapcsoló-

tartozott még hozzá, amely Salamon-torony

dott a díszkert, amely a társasági élet fon-

néven vált híressé.

tos színteréül szolgált. A késő középkori falakkal övezett kert zártságával és szépsé-

Az egykori ispáni vár egy lakótornyában tar-

gével a Paradicsomkertet jelképezte. A kert

totta fogva I. (Szent) László király a trónról

egyes részei szintén vallásos olvasatot nyer-

korábban lemondó, majd 1082-ben összees-

tek a kor embere számára. A középkori kert

küvést szövő Salamont. Bár a 19. századig

elengedhetetlen eleme volt a központi helyen

úgy hitték, ám ez a lakótorony nem azonos a

álló, virágágyásokkal és gyeppadokkal sze-

Salamon-toronnyal, amely csak a 13. század

gélyezett szökőkút. Lugasok, filagóriák, vala-

közepén épült a fellegvárral együtt. Bővíté-

mint egy terebélyes gyümölcsös színesítette

sekre Károly Róbert idejében került sor, mi-

a kertet. Mátyás idejében a palota és a kert

után idehelyezte székhelyét. A vár korszerű-

is reneszánsz külsőt öltött. Az uralkodó nyári

sítése Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond

rezidenciaként tekintett Visegrádra, amelyet

idejében folytatódott, majd Mátyás király

a korszak mérvadó itáliai építészei szinte

mesterei a vár palotaszárnyait késő gótikus

„földi paradicsommá” változtattak. Oláh

stílusban újították fel. Az épületkomplexum

Miklós érsek 1568-ban megjelent művében,

részeként kiemelkedő jelentőséggel bírt az

a Hungáriában fest lenyűgöző képet a hely-

alsóvárhoz kapcsolódó Duna-parti őrtorony.

ről. Antonio Bonfini, a Mátyás udvarában

Itt figyelték a Duna forgalmát és innen jut-

tevékenykedő humanista író is beszámolt

tattak vizet az alsóvárba. Úgy vált Visegrád

róla. A király második feleségének, nápolyi

bejáratává, hogy a fellegvárhoz futó zárófa-

Beatrixnak döntő szerepe volt abban, hogy

lat átvágták, utat építettek mellette (1820

Mátyás kiváló itáliai mestereket fogadott

körül), amely fölé kaput emeltek (1930).

fel messze földön híres pompájú palotájának kialakítására. A palota leghíresebb al-

A grandiózus királyi palota építését Nagy

kotásai a magyarországi reneszánsz egye-

Lajos kezdte meg Károly Róbert udvar-

dülálló műve, a Herkules-kút, valamint

háza helyén. Zsigmond és Mária királynő

a késő gótikus Oroszlános-kút. A korábban

idejében készült el teljesen a késő gótikus

a helyükön álló Anjou-kori csorgókutakat

stílusú rezidencia. Az épületkomplexum

Mátyás késő gótikus vörösmárvány díszku-

északkeleti részén volt a palota központja.

takra cseréltette. Az Oroszlános-kút követte

A háromszintes rezidencia felső két eme-

elődje formáját, de Mátyás király hollós csa-

letén a király, valamint a királyné lakosz-

ládi címere és a készítés évét jelölő 1483-as

tályai kaptak helyet, a földszinten pedig

felirat díszítette.

Az Anjou-kori formájában megtartott Oroszlános-kút

10

A Mátyás-kori Herkules-kút Nöri füzetek 18.

t ö r t é n e l m i e m l é k h e ly e k

11

VISEGRÁD

VISEGRÁD

A török háborúk idején súlyos pusztítás

Az alkotások a hely történeti nagyságát

A Visegrád kapujaként működő épületet az-

pontokat követő helyreállítása 1964-re fe-

érte Visegrádot, majd 1544-ben török kéz-

vagy természeti adottságait hangsúlyoz-

óta díszíti az Árpádok, az Anjouk, a Luxem-

jeződött be. A munkálatok közben kezdő-

re került. Bár a következő évszázad végén

ták, megörökítve a Dunakanyar fenséges

burgiak és a Hunyadiak címere, valamint

dött a római kori erődből kialakított kora

a Habsburgok visszafoglalták, a lepusztult

látványát. Az egyes történelmi kútfőkből is-

a várat építő IV. Béla szobra.

középkori vár feltárása a Sibrik-dombon,

vár már sem stratégiai, sem kormányzati

mert esemény, Zách Felícián Károly Róbert

szerepét nem nyerte vissza.

elleni, Visegrádon elkövetett merénylete, és

A kutatások a háború miatt leálltak egy

jén épült főesperesi templomot is azono-

annak előzménye, Zách Klára története több

időre, de az 1950−60-as években további

sították és restaurálták. Újabb ásatások

alkalommal megihlette a művészeket. Talán

maradványok kerültek felszínre. A 19. szá-

és helyreállítási munkálatok zajlanak az

a leghíresebbnek Arany János balladája és

zadi historizmus jegyében felújított Sa-

1980-as évektől. Ennek keretében került elő

Orlai Petrich Soma festménye számít.

lamon-torony egy tűzeset következtében

a palota északi oldalában található kert te-

kiégett (1950), új műemlékvédelmi szem-

rülete, és a ferences kolostor maradványai.

Visegrád újrafelfedezése A török hódoltság idején pusztulásnak in-

Ezzel párhuzamosan lassan előtérbe került

dult Visegrád 18. századi állapotáról kevés

a hely megóvása, a meglévő épületrészek

forrással rendelkezünk. Bél Mátyás későb-

karbantartása és a régészeti feltárások fon-

bi leírásának (1737) illusztrációja révén

tossága. A feladatot a település plébánosa,

kaphatunk betekintést a még meglévő, de

Viktorin József karolta fel. Az ő közbenjárá-

korábbi fényét vesztett épületegyüttesbe.

sának köszönhetően az Akadémia bizottsá-

A következő évszázadra a falak jelentős

got küldött ki a romok felmérésére (1870).

része megsemmisült, és végleg eltűntek

A következő száz évben a kor műemlékvé-

a királyi palota nyomai, amelyet a vízelveze-

delmi irányelveinek megfelelően igyekeztek

tő rendszer pusztulása miatt bekövetkező

a középkori maradványokat megmenteni és

földcsuszamlások is elősegítettek. Egye-

restaurálni. A helyreállítási munkálatokat az

sek már a palota létét is vitatták. Majd csak

1870-es években Schulek Frigyes építész

a magyar nemzeti történelem megterem-

és Henszlmann Imre művészettörténész

tésekor, a 19. századi romantika és histo-

végezte, majd anyagi támogatás híján az

rizmus időszakában fordult újra a figyelem

alsóvár felújítása közel ötven évre szüne-

az egykori dicsőséget jelképező Visegrád

telt. Az 1930-as években Schulek Frigyes

romjai felé.

fia, János találta meg a királyi palota földbe

majd a mellette álló, Salamon király ide-

süllyedt romjait egy régészeti ásatás során.

A növekvő érdeklődés elsősorban a hely

A fellegvár állagmegóvó munkálatai szintén

szellemiségét kívánta megragadni, így szá-

a két világháború közötti időszakban zajlot-

mos művész érkezett Visegrádra a 19. szá-

tak. A többemeletes vízibástyának ekkorra

zadban. Költemények, festmények idézték

csupán az alsó része volt megmenthető,

vagy őrizték meg a korabeli Visegrád képét.

mai formáját Schulek János alakította ki.

Markó Károly festménye, Visegrád (1826)

12

Nöri füzetek 18.

t ö r t é n e l m i e m l é k h e ly e k

13

VISEGRÁD

VISEGRÁD

A régészeti ásatások eredményei, valamint a korabeli leírások alapján sikerült részlegesen rekonstruálni a királyi palotát a Herkules-kúttal és a hozzá tartozó kerttel.

Visegrád idegenforgalmi jelentősége az infrastrukturális beruházások mentén jól nyomon követhető. A rendkívül népszerűnek számító gőzhajózásnak köszönhetően a 19. század derekától évről évre többen látogatták meg a romokat, és a természetjárás is egyre közkedveltebb időtöltéssé vált.

A 20. század elejére olyannyira megnőtt az érdeklődés, hogy szorgalmazták a Visegrádot a fővárossal összekötő villamosvasút és erdei kisvasút kiépítését, valamint a te-

A rekonstruált palotakert

lepülés úthálózatának modernizálását és sétautak kialakítását. A két világháború kö-

legnépszerűbb történelmi emlékhely ma,

a feltárt régészeti leleteket is szemügyre

zötti időszakra a település egészen új arcu-

amely programlehetőségek széles válasz-

vehetik. A restaurált műemlékek és rekonst-

latot kapott. Ehhez hozzájárult a Duna-parti

tékát kínálja minden korosztály számára.

ruált középkori helyszínek által képet alkot-

épületsor átépítése, ami által impozáns lát-

A gótikus és reneszánsz kori emlékek meg-

hatnak a Mátyás-kori palota pompájáról.

vány fogadhatta a településre érkezőket.

tekintésén kívül a látogatók ízelítőt kaphat-

A Királyok Visegrádja című, 2017-ben nyílt új

nak a középkori kultúrából, de a Dunaka-

kiállítás is része a királyi palota bemutatá-

nyar csodálatos természeti környezetét is

sának. Központi eleme az AVICOM arany-

felfedezhetik.

érmével díjazott animációs film. A vetítő-

A hazai turizmus egyik első fellegvára

A műemlékvédelmi irányelvek szerint felújított Salamon-torony

14

terem előterében állított tablók a középkori A királyi palotában és a Salamon-toronyban

királyi központ öt nagy uralkodó által fém-

Visegrád történeti emlékeit és természeti

egész évben állandó és időszaki kiállítások

jelzett korszakát, IV. Béla, I. Károly, I. Lajos,

adottságait már a 19. században felfedez-

várják az ideérkezőket. A Magyar Nemzeti

Zsigmond és I. Mátyás korának Visegrádját

ték, így hamar a kirándulni vágyók célpont-

Múzeum Mátyás Király Múzeumában a láto-

mutatják be magyarul és angolul, digitális

jává vált. A két világháború között már nem-

gatók megismerkedhetnek a királyi központ

rekonstrukciós képekkel.

csak vízen vagy sínpáron, hanem autóúton

és Visegrád történetével, a királyi udvar

is elérhetővé vált. Az örökség menedzs-

mindennapjaival, a középkor fegyvereivel,

Az iskolásoknak kiváló programlehetőség

mentnek köszönhetően Visegrád az egyik

a Szent Korona kalandos históriájával és

a múzeum által megrendezett Palotanapok.

Nöri füzetek 18.

t ö r t é n e l m i e m l é k h e ly e k

15

VISEGRÁD

VISEGRÁD

Légifelvétel a Salamon-toronyról és a Dunakanyar fölé magasodó fellegvárról

16

Nöri füzetek 18.

t ö r t é n e l m i e m l é k h e ly e k

17

VISEGRÁD

VISEGRÁD

az 1335-ös királytalálkozónak emléket állít-

NÖRI FÜZETEK

va. Számos európai országból érkeznek hagyományőrző csoportok a háromnapos rendezvényre. A látványos lovagi tornák, királyi menetek, fáklyás felvonulások, vásárok és koncertek minden évben rengeteg látogatót vonzanak.

A Visegrád szívében, a központi parkolónál található modern komplexum, a piactérrel, látványkonyhával, vinotékával és információs ponttal rendelkező Palotaház április elejétől október végéig várja a gasztronómia szerelmeseit, illetve a középkori mesterségek, például a kőfaragók munkája iránt érdeklődőket.

A visegrádi emlékhely természeti adottságainak köszönhetően számos aktív kikapcsolódási lehetőséget kínál. A kiépített séta- és bicikliút, valamint a túraútvonalak A csorgókút egyik oroszlánfeje

a Dunakanyar felfedezését szolgálják. Az itt található Zsitvay-kilátót, más néven Jubi-

Szintén nekik szólnak az egész évben igény-

leumi kilátót, Zsitvay Tibor igazságügy-mi-

be vehető múzeumpedagógiai foglalkozá-

niszterről nevezték el, aki a természet nagy

sok, a legkisebb korosztályt pedig a Mátyás

kedvelője volt, többek között neki köszön-

Király Történelmi Játszópark várja.

hető a turistautak kiépítése Visegrád környékén. A műemléknek nyilvánított kilátó

A jó idő beköszöntével számos program-

különleges körpanorámát nyújt a kanyargó

lehetőség közül lehet válogatni, ekkor tart-

folyóra és a fellegvárra.

ják többek között a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat, Magyarország legrégebbi

M EG JE L E NT [FIUMEI ÚTI SÍRKERT] 1. Az Apponyi-hintó 6. Batthyány-mauzóleum 7. Deák-mauzóleum 8. Kossuth-mauzóleum 13. Az első világháborús emlékmű 14. Ganz-mauzóleum 16. Falsírboltok 17. Nemzeti Emlékezet Múzeuma

[NEMZETI EMLÉKHELYEK] 2. Fiumei úti sírkert 3. Mohács 5. A Nemzeti Gyászpark és a Kisfogház 9. Pannonhalma 10. Az Országház és környéke

[TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK] 4. Széphalom 11. Sárospatak 12. Vizsoly 15. Keszthely 18. Visegrád T E RVE Z E T T M EGJEL EN ÉSEK [FIUMEI ÚTI SÍRKERT] Árkádsorok Művészparcellák [TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK] Fertőd Gödöllő Muhi Szeged

[NEMZETI EMLÉKHELYEK] Eger Esztergom Salgótarjáni utcai zsidó temető [SALGÓTARJÁNI UTCAI ZSIDÓ TEMETŐ] Lajta Béla, a temető építésze Nagyobb síremlékek és mauzóleumok [KEGYELETI KULTÚRA] Nemzeti sírkert Zsidó temetkezési szokások

történelmi fesztiválját. 1985 óta rendezik Megvásárolható a Fiumei úti sírkert Infópontjában, illetve egyes emlékhelyeken. www.nori.gov.hu | facebook.com/nemzetioroksegintezete

meg minden év július második hétvégéjén,

18

Nöri füzetek 18.

19

A Dunakanyarban elterülő Visegrád a középkori Magyar Királyság egyik legfontosabb stratégiai és politikai központja volt.

IV. Béla kezdte el kiépíteni, Károly Róbert a székhelyévé tette, majd Mátyás király idején vált nemzetközi hírű pompás, reneszánsz udvarrá.

Visegrád történeti öröksége és természeti szépsége évszázadok óta megihleti a művészeket, ma pedig több százezer látogató keresi fel évente a történelmi emlékhelyet.

A restaurációs és rekonstrukciós munkálatoknak köszönhetően az ideérkezők egyre pontosabb képet kaphatnak a volt uralkodói központról.

[tört é n e l mi e mlékhelyek]