Népautók alkonya

RENDŐRAUTÓNAK ÁTALAKÍTOTT VW BOGÁR EGY KIÁLLÍTÁSON. BILINCSBE VERI A GÉPJÁRMŰGYÁRTÓKAT AZ EGYRE SZIGORÚBB SZABÁLYOZÁS

JÁRMŰIPAR | A nagy gyártók sorra vezetik ki a piacról robbanómotoros városi kisautóikat. Azok elektromos társai viszont az alapanyagárak emelkedése miatt egyre drágábbak. Az alsó középosztály így gépkocsi nélkül marad.

A Ford 1908-tól 1927-ig gyártotta a T-modellt, az első igazi népautót. A Volkswagen (VW) a Bogár (hivatalosan Typ 1.) sorozatgyártását 1945 nyarán kezdte el. A New York Times, megismerve a prototípust, 1938-ban „ezer és ezer csillogó kis bogárról” írt, amelyek benépesítik majd a német utakat. Az autó a közép-, sőt az alsó középosztály számára is elérhető mindennapi használati tárggyá vált. A FIAT 2003-ban dobta piacra a megújított Pandát, a VW pár évvel később az Up modellt – mind egyik ára 10 ezer euró alatt volt. Olcsó kisautók tömege árasztotta el a piacokat, még a pénzügyi válság esztendeiben is lehetővé téve, hogy a szerényebb jövedelműek gépkocsit vásároljanak. Ennek a korszaknak most vége van. Az olcsó miniautók a közelmúltig nagyjából évi 7 százalékos piaci részesedést tartottak, nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy a használt járgányok ára – még a drágább kategóriákban is – viszonylag alacsony maradjon.

MEGSZŰNŐ KISAUTÓK

A pandémiát követő inflációs sokk – amelyre az orosz–ukrán háború által előidézett piaci bizonytalanság még rátett egy jókora lapáttal – azonban reálértelemben csökkentette a béreket. Az ellátási nehézségek felhajtották az árakat, hiány alakult ki az új autókból, ami a használt járművek piacán is jelentős drágulást okozott. A kisebb jövedelműek

így már nem engedhetik meg maguknak az autóvásárlást. A gyártók a nagy árrést hozó, drága szegmensre koncentrálnak, a népautó mítosza leáldozóban van. A Mercedes és a VW nyeresége például annak ellenére nőtt, hogy összességében több millióval kevesebb gépkocsit adtak el az elmúlt években megszokottnál. A befektetők vették a lapot, nyomást gyakoroltak a gyártókra, hogy álljanak le az olcsó kisautók előállításával. A viszonylag elfogadható árú közepes és kompakt járgányok mennyisége már a mostani fegyveres konfliktus előtt sem volt elegendő – a járvány megszakította az ellátási láncokat, korábban soha nem látott hiány alakult ki például a félvezetők szegmensében.

Mindezek következtében az olcsó, városi kisautókból Európában tavaly már csak 787 ezret gyártottak; 2019-ben még 1,13 milliót – áll az LMC Automotive elemzésében. A várakozások szerint az évtized végére 584 ezerre csökken a számuk, a gyártók várhatóan a modellkínálatot is megfelezik. A Mercedes a kínai Geelyvel közös leányvállalatba szervezte ki a Smartok előállítását, még 2019-ben. A Stellantis-csoporthoz tartozó Opel pedig még a pandémia előtt felhagyott a Karl és az Adam kisautók gyártásával. A VW közölte, hogy ha véget ér az Up termékciklusa, nem újítja meg a modellt. A Renault 2020-ban még 43 ezer Twingót adott el, ám tavaly bejelentették: a mostani generáció kifutásával befejezik a típus gyártását. Luca de Meo, a francia gyár vezérigazgatója társaihoz hasonlóan az uniós szabályozás szigorodásával, az egyre növekvő fajlagos költségekkel indokolta a döntést. Az olcsó kisautókon elérhető nyereség amúgy is szerény volt, az EU kibocsátási normá-

AKKUMULÁTOROK BEKERÜLÉSI

KÖLTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA

USD USD

Áremelkedés** Ár*

kWh

56,5 Akkukapacitás 60,1 56,6

30,8 1694 4325 5706 6281

55

Tesla Y

75

Tesla Y

95 111

*2022. március 8.; **1 kWh/dollár, az egy évvel korábbi

inak a folyamatos szigorítása megkongatta a vészharangot e szegmens felett.

DRÁGULÓ ALAPANYAGOK

A népnek így nem nagyon marad más választása, mint hogy használt gépkocsit vegyen – egyre drágábban –, vagy meglévő autóját tuningolja, újítsa fel. Az AutoScout24 statisztikái szerint egy használt Opel Astra ára Németországban ez év februárjában 2 ezer euróval volt magasabb, mint tavaly, átlagosan 12 322 euróért kínálták. A VW, amely villanyautó-fejlesztésekre eddig 52 milliárdot költött, 2025-ig elhalasztotta 20 ezer euróba kerülő kisautójának a piacra dobását, annak ellenére, hogy ebben a kategóriában nagyon erősen jön fel a kínai konkurencia. „Valószínűleg jelen tudnánk lenni a mikro-villanygépkocsik szegmensében, de nem igazán látunk benne nyereséget” – nyilatkozta a Financial Timesnak a VW egyik vezetője.

Az autóipari mérnökök korábban előszeretettel mutogatták azt a táblázatot, amely az akkumulátorok árának a csökkenését és a robbanómotorok gyártási költségeinek a növekedését jelezte – úgy becsülték, hogy az évtized közepére a két meghajtás ellenértéke már azonos lett volna. A háború azonban szertefoszlatta ezeket a várakozásokat. Az IHS Markit elemzése szerint az orosz inváziót követő alapanyag-drágulás miatt egy e-autó akkumulátora átlagosan 7 ezer dollárra drágult. Drasztikusan emelkedett a nikkel, a kobalt és a lítium ára (egy év alatt 36, 125, 750 százalékkal). A nikkelt a hagyományos motoroknál az acél ötvözésére használták, az elektromos gépkocsik elterjedésével azonban az akkukban jelent meg. Egy villanyautó az aksi kapacitásától függően 40–80 kiló nikkelt tartalmaz. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) elemzése alapján a lítium és a nikkel árának a kétszeresére emelkedése pont annyival növeli meg a termékegységre jutó költségeket az akkumulátorgyártásban, amennyivel a termelés megduplázódása csökkentené azokat. Az akkukhoz használt fémek drágulása ráadásul strukturális, vagyis nem kizárólag átmeneti „feszültségek” (orosz–ukrán háború) miatt következik be; az autóipar trendszerű átalakulása áll a háttérben.

26 756

HASZNÁLT AUTÓK ÁTLAGOS ÁRALAKULÁSA

NÉMETORSZÁGBAN

21 614 21 997 22 259 22 425 22 585 22 695 22 966 23 196 23 728 24 502 24 979 25 599 26 122

I. III.II.

Forrás: AutoScout24 IV. V. VII.VI. 2021 VIII. IX. X. XII.XI. I.

2022 II.

BAJBAN A KÍNAIAK IS

A költségek ekkora növekedését már a hatalmas állami hátszéllel, támogatással a piacra lépő kínai mikrovillany autógyártók sem képesek kezelni. A járműveiket otthon adják el, néhány esetében kénytelenek be is szüntetni az előállítást. A Great Wall Motors (GWM) például februárban már nem vett fel európai megrendelést 8-10 ezer euróba kerülő Ora Black Cat és Ora White Cat modelljeire. A cég vezérigazgatója közölte: a GWM 10 ezer jüan (körülbelül 1500 dollár) veszteséget szenved el átlagosan egy eladott autón.

Henry Ford 1909-ben meghirdette az autózás demokratizálódását. Két világháború sem tudta ezt a folyamatot megakasztani. Most azonban nagyon úgy néz ki, hogy vége a népautók korának.

D. GY.

ROMÁN KOLLEKTÍV

TRAGÉDIA

MULASZTÁS KÓDOLVA | Véget ért Bukarestben az a per, amely a hat és fél éve történt, 65 ember halálát okozott diszkótűz vétkeseit volt hivatott felelősségre vonni. Kemény börtönbüntetéssel sújtották a Colectiv nevű szórakozóhely tulajdonosait, a kerületi polgármestert, tűzoltókat és pirotechnikusokat egyaránt. De sokak szerint a procedúra elhúzódása miatt enyhült a felelősök mulasztásának a megítélése. Mások felróják, hogy azóta sem épültek meg a súlyos égési sérültek kezelésére alkalmas kórházak.

A 2015. október 30-i dátum mélyen a románok kollektív emlékezetébe vésődött, hiszen ezen a szokványosnak indult péntek estén történt a rendszerváltozás utáni évtizedek legnagyobb katasztrófája: kigyulladt a Colectiv szórakozóhely elhanyagolt épülete, ahol a kommunizmus idején a Pionier (Úttörő) cipőgyár működött.

A tragédia emberi mulasztások sorozata miatt történhetett meg, hiszen kiderült, hogy túl sok embert engedtek be a klubba, amelynek csak egyetlen bejárata volt, és az is szűknek bizonyult a menekülő tömeghez viszonyítva. Ráadásul a helyiséget belülről rendkívül gyúlékony hangszigetelő anyaggal burkolták. A Goodbye to Gravity együttes második lemezét bemutató koncerten mintegy négyszázan vettek részt. Egy rosszul elhelyezett pirotechnikai eszköz belobbantotta a hangszigetelést, a helyiség pillanatok alatt lángba borult, a szűk kijáraton keresztül pedig az áldozatok nem tudtak idejében kimenekülni. A tűzvész éjszakáján 27en vesztették életüket, 150 ember került kórházba. További 38 áldozat napokkal, hetekkel később halt bele égési sérüléseibe, a füstmérgezés szövődményeibe, valamint a kórházi fertőzésekbe.

HATÓSÁGI FELELŐSSÉG

A katasztrófának politikai következményei is voltak. Tízezrek vonultak az utcára, a hatóságok bűnös hanyagságát és felelősségét elhárító korrupt politikusok

GYÁSZ A TŰZVÉSZ UTÁNI NAPOKBAN, 2015 NOVEMBERÉBEN. A TÜNTETÉSEK KORMÁNYVÁLSÁGOT IDÉZTEK ELŐ, DE KÓRHÁZMODERNIZÁCIÓT NEM HOZTAK

TÜNTETŐK AZ ORTODOX PÁTRIÁRKÁT GÚNYOLJÁK. SOKÁIG EGYETLEN PAPJA SEM KERESTE FEL A TRAGÉDIA SZÍNHELYÉT, MONDVÁN, HOGY NEM EGY KLUBNÁL, HANEM A TEMPLOMBAN KELL IMÁDKOZNI

lemondását követelve. A népharag hatására Victor Ponta akkori szociáldemokrata miniszterelnök lemondott.

A tragédia után két évvel, 2017 októberében egy olyan szakértői jelentést tettek közzé, amely az egészségügyi hatóságok és az akkori tárcavezető felelősségét is felveti. A baleset idején ugyanis egyetlen kórházban sem voltak megfelelő körülmények a súlyos égési sérültek hatékony ellátására, a felajánlott külföldi segítséget a hatóságok mégis csak napokkal később, a közvélemény nyomásának engedve vették igénybe. A késlekedés miatt sokan a kórházban szerzett fertőzésekbe haltak bele, holott külföldön megmenthették volna őket.

Hatéves pereskedés és többszöri halasztás után most jogerős ítélet született a tűzvész felelőseinek ügyében. A bukaresti táblabíróság többnyire enyhítette az alapfokon eljáró fővárosi törvényszék által kiszabott büntetéseket. A klub üzemeltetőit és a végzetes tűzijátékot elindító pirotechnikusokat így is 6 és 11 év közötti, a szórakozóhely működését engedélyező IV. kerületi polgármestert (jelenleg V. kerületi szocdem polgármester), Cristian Popescu Piedonét pedig 4 esztendei letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Két tűzoltó – aki hanyagul végezte el a klub ellenőrzését, s megadta a tűzvédelmi engedélyt – több mint nyolc-nyolc évet kapott.

ENYHÍTETT ÍTÉLET

Első fokon összesen 40 millió euró kártérítés kifizetésére kötelezték a vádlottakat, másodfokon e tekintetben is enyhítették az ítéletet. A legkisebb kártérítés mértéke 50 ezer, a legnagyobbé 1,2 millió euró. Átlagban 150 ezer és 250 ezer euró közötti összeget szabtak ki. A pénzbeli kárpótlást 140 magánember, 11 kórház és további öt közintézmény követeli. Emellett a betegek kórházak közötti szállítási költségeit is meg kell téríteniük az elítélteknek.

Popescu Piedone egykor fogyasztóvédelmi ellenőrként tett szert népszerűségre, hasonlított ugyanis a Piedone-filmek főhősét alakító Bud Spencerre. Ezért előbb becenévként ragadt rá az olasz színész művészneve, majd 2006-ban a személyes politikai marketing részeként hivatalosan is felvette azt. A klub az ő közigazgatási egységéhez, a IV. kerülethez tartozott. Azzal védekezett a per folyamán, hogy neki elöljáróként közvetlen felelőssége nem volt, ugyanis nem végzett személyesen ellenőrzést, csak aláírta a szakapparátus által összeállított aktacsomót. A bukaresti táblabíróság vélhetőleg ezt figyelembe véve enyhítette büntetését. Első fokon ugyanis nyolc év és hat hónap szabadságvesztésre ítélték, amit most kevesebb mint a felére csökkentettek, és a kártérítés megfizetése alól is felmentették.

SZUPERBAKTÉRIUMOK

A Colectiv-tragédia ráirányította a figyelmet a romániai kórházak gyatra állapotára, s kiderült, hogy sokszor rontják a betegek állapotát és túlélési esélyeit, hiszen olyan szuperbaktériumok melegágyai, amelyek a nem megfelelő higiéniai körülmények miatt szaporodnak el. Komplikációkat idéznek elő, a fekvő betegek egy részénél halált okoznak. Fény derült arra is, hogy a Hexi Pharma nevű vállalat több száz kórházat tévesztett meg hamisított fertőtlenítők forgalmazásával. A felhígított szerek is hozzájárultak ahhoz, hogy a gyógyintézmények egy része nem felelt meg az alapvető higiéniai követelményeknek. Emellett a kórházak jelentős része elavult, akár száz évvel ezelőtt épült ingatlanokban működik. Ezek szerkezete, beosztása sem felel meg a korszerű orvoslás követelményeinek. Keleti szomszédunkban például azért gyulladt ki több ilyen intézmény a koronavírus-járvány idején, mert az intenzív terápiás orvosi felszereléseket kiszolgáló villamosenergia-hálózat régi, a Covid-betegek ellátására használt nagy mennyiségű oxigén pedig lángra lobbant a rövidzárlatoktól.

HALOGATOTT KÓRHÁZFEJLESZTÉSEK

A múlt héten kihirdetett jogerős ítélet azért sem csillapította le a kedélyeket, mert a tragédia óta eltelt hat és fél év alatt egyetlen súlyos égési sérültek ellátására alkalmas korszerű centrumkórház sem épült meg. A megvesztegetés elfogadása miatt korrupció gyanújával vád alá helyezett Sorina Pintea volt szociáldemokrata egészségügyi miniszter hivatali idején, 2018ban úgy nyilatkozott, hogy 2020 után négy ilyen létesítmény is megépül: kettő Bukarestben, egy Temesváron és egy Marosvásárhelyen. Egyelőre egyik terv sem került olyan fázisba, hogy belátható időn belül megvalósulhasson.

A bukaresti egészségügyi tárca azt is előírta már 2017-ben, hogy az égési sérülteket ápoló kórházaknak külön központot kell kiépíteniük, ahol a súlyosabb, mélyebb és kiterjedtebb égési sebeket elszenvedetteket megfelelő ellátásban tudják részesíteni. Ezek a centrumok azonban nem készültek el, és a sors iróniája, hogy a minisztérium éppen a Colectiv-perben született jogerős ítéletet követően két nappal 2025. december 31-re halasztotta az újabb határidőt, miután már ez év május 18-ig meg kellett volna építeni e központokat.

BORBÉLY TAMÁS

KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÁK

HÁROMSZÉKEN

PUSKÁS BÁLINT ZOLTÁN | Első ízben tartanak közös konferenciát Kárpátmedencei alkotmánybírák. A május 21-re összehívott, hagyományteremtő szándékú sepsiszentgyörgyi rendezvény ötletgazdája, a székely városban élő volt bukaresti alkotmánybíró szerint a magyarországi és romániai, szerbiai, szlovákiai magyar kollégái a közös megoldások megtalálása mellett a kisebbségvédelem nemzetközi képviseletét is erősíthetik.

Milyen személyes elvárásai vannak a Kárpát-medencei magyar alkotmánybírák ön által kezdeményezett konferenciájával szemben? – Mindenekelőtt szeretnénk azonosítani a Kárpát-medencei országok kisebbségekkel foglalkozó jogi szabályozásait és alkalmazásukat a mindennapi életben, illetve azt, hogy ezek miként nyilvánulnak meg az egyes államok alkotmánybírósági döntéseiben. Részben azt is, hogy hogyan jelenítődnek meg ezek a kérdések az EU bíróságainál. Minden említett esetben léteznek ezek a problémák, a megoldások között pedig vannak jók és kevésbé azok. Ugyanakkor szeretnénk egységesíteni a jogi törekvéseket, amelyek a politikum számára is segítséget nyújthatnak a gondok kezelésében. – Milyen mértékben fésülhető össze a Kárpát-medencei országok alkotmánybírósági gyakorlata kisebbségügyi kérdésekben? – A konferencia ötletének a megszületésekor, egy budapesti találkozó alkalmával vetettem fel a környező országokban élő magyar alkotmánybíró kollégáknak, hogy miközben sok egyformán felmerülő kisebbségügyi kérdés van az utódállamokban, a rájuk adott válaszok, illetve megoldások különböznek. Ilyen

A SEPSISZENTGYÖRGYI TALÁLKOZÓ

A május 21-i konferencia házigazdái: Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy Önkormányzata. A vendégeket Tamás Sándor elnök és Antal Árpád András polgármester köszönti, valamint a szervező Puskás Bálint, aki előadást is tart. A meghívott előadók között van Sulyok Tamás, a magyar AB elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Szerbiából Korhecz Tamás alkotmánybíró és kisebbségi jogi szakértő, Szlovákiából Szigeti Lubos, a kassai taláros testület alelnöke és Mészáros Lajos volt alkotmánybíró, a szlovákiai országos bírói tanács magyar tagja, Romániából Varga Attila alkotmánybíró és Benke Károly, a román alkotmánybíróság segédbírói testületének a vezetője. például a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak a kérdése vagy a kettős állampolgárság témája. Szlovákiában például az alkotmánybíróság éveken át halogatta az állásfoglalást a kettős állampolgárságot szankcionáló Fico-féle törvény ügyében. Amikor azt a kérdést, hogy megfosztható-e valaki akarata ellenére a szlovák állampolgárságától, a kassai székhelyű taláros testület elé terjesztették, három magyar tagja is volt a szervezetnek, plusz egy olyan szlovák kolléga, akinek magyar nemesi felmenői vannak, tökéletesen tud magyarul – azt állítja, a családja annak idején felesküdött a magyar királyra, így a família tagjainak beszélniük kell a nyelvünket. E négy alkotmánybíró előzetes különvéleménye miatt gyakorlatilag „eltemették” a kérdést. Formai okokra és eljárásjogi problémákra hivatkozva a testület úgy döntött, hogy nem vizsgálja meg a beadványt. Azóta is egyfajta hallgatólagos elutasítás van érvényben. Hasonló a helyzet a román parlament elé terjesztett nemzeti kisebbségi törvény esetében is (az autonómia bizonyos elemeit tartalmazza – a szerk.), amelyet a felsőház (szenátus) elvetett, átküldte a fő döntéshozónak, a képviselőháznak, ahol azóta sem került napirendre. Meggyőződésem,

hogy több hasonló témáról is fogunk beszélni a sepsiszentgyörgyi konferencián. – Úgy általában milyen szakmai kapcsolatok léteznek a különböző országok alkotmánybíróságai között? Odafigyelnek egymás munkájára? – Élénken figyeljük egymás tevékenységét. Annak idején az egyik dolgozatomban épp azt a témát taglaltam, hogy milyen kapcsolat és befolyás létezik a különböző országok taláros testületei között, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága döntései milyen mértékben befolyásolják e szervezetek határozatait. A román alkotmánybíróságon legtöbbször a német és a magyar testület döntéseiből idéztünk. A magyaroktól többnyire az emberi méltóságra való hivatkozásokat vettük át, míg a németek részéről az alaptörvény demokratikus szellemének a megőrzésére vonatkozó megállapításokat tartottuk leginkább követendőnek. Ilyen volt például az az eset, amikor a 2008–09-es gazdasági krízis idején a Merkel-kormány a Görögország megsegítését célzó pénzösszegről határozott a parlament megkérdezése nélkül, pedig az alkotmány szerint nem tehette volna meg. Itt az ügy sürgőssége volt az érvelés alapja, késlekedés esetén ugyanis az unió egyensúlya került volna veszélybe, a döntés így a demokrácia védelmét szolgálta. A német alkotmánybíróság erre való tekintettel hozott támogató határozatot, hangsúlyozva azonban az eset kivételességét. – A Kárpát-medencei alkotmánybírói összefogás a hatékonyabb EU-s képviseletet is szolgálni kívánja? – Mivel a konferencia meghívottjai európai szinten is elismert jogtudósok, nem titkolt célunk, hogy a magyar kisebbség érdekének megfelelő egységes állásfoglalás alá soroljunk be. A háromszéki eseménnyel hagyományt is kívánunk teremteni, egy folyamat kezdetének szánjuk, a megoldási javaslatokat pedig folyamatosan tervezzük eljuttatni az európai jogi fórumokhoz. Az első együttlétünk egyfajta helyzetábrázolást is céloz, „felleltározzuk” a közös problémákat: autonómiakérdések, anyanyelvhasználat, kettős állampolgárság. Egyelőre csak a kisebbségekhez tartozó alkotmánybírók részvételével, de a későbbiekben a többségi nemzetekből származó kollégákat is tervezünk meghívni az álláspontok szélesítése, a megoldások árnyalása érdekében. Személyes tapasztalatom ugyanis, hogy a román kollégák között többen is vannak, akik osztják a többségétől eltérő álláspontomat, de eddig nem mertek kiállni mellette. A 2014-es alkotmánymódosítási javaslatok tárgyalásakor például védtem a kisebbségi szimbólumok használatát, próbáltam elfogadtatni a minoritások nemzetalkotó státusát. Javasoltam az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés kiáltványa szövegének alkotmányba való belefoglalását is. (Ez tartalmazza a magyaroknak és a németeknek tett autonómiaígéretet – a szerk.) Az alaptörvény ugyanis kimondja, hogy a román demokratikus hagyományokra épül, márpedig a román demokrácia története a gyulafehérvári aktussal kezdődik. A belső vitáink során a kollégák elfogadták a véleményemet, szavazáskor azonban 8:1-es elutasítás volt az eredmény. Azt követően részletes különvéleményben fogalmaztam meg az álláspontomat, amely meg is jelent a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial). – Milyen mértékben lehetnek részesei, támogatói ennek az álláspont-öszszefésülő kezdeményezésnek az anyaországi jogi intézmények? – A magyar Alkotmánybíróság elnöke, dr. Sulyok Tamás messzemenően támogatja az elveinket, a nézeteinket, akárcsak Varga Zs. András, a Kúria elnöke, aki lévén marosvásárhelyi származású, alaposan ismeri a romániai helyzetet. Természetesen nemcsak a romániai magyarság számíthat rájuk, hanem a többi Kárpát-medencei magyar közösség is. A különböző országokban élő kollégák is keményen kiállnak a kisebbségi kérdésekben, a megoldások keresésében, a törvény által kínált lehetőségek érvényesítésében. Ezért is vállalták a konferencián való részvételt és előadást, mert azt is tudni kell, hogy egy tisztségben lévő

„Egy rigai konferencián az asztalon a román zászló mellett a következő két névtábla állt: Puskás V. Zoltán, Benke Károly. Szinte turisztikai látványosságként fényképeztek bennünket.” – Puskás Bálint.

alkotmánybíró számára nem kockázatmentes a nyilvánosság előtt beszélni ezekről a kérdésekről. Kell hozzá némi bátorság, közösség iránti felelősségérzet, hiszen a nyilvánosság bármikor készen áll a kényes helyzetek demagóg és tendenciózus interpretálására. Lásd a legutóbbi, a Székely himnusszal kapcsolatos műbotrányt (amikor a román sajtótámadás után bukaresti politikusok is elítélték, hogy a zömében székely játékosokból álló romániai hokiválogatott tagjai a magyar szurkolókkal és a nemzeti csapattal együtt elénekelték a Székely himnuszt a ljubljanai jégkorong-világbajnokság utolsó mérkőzése után). – Erről ön hogyan vélekedik? – Megítélésem szerint az egyesek által élénken kifogásolt cselekedet semmiféle jogi, illetve román alkotmányossági akadályba nem ütközik. Ellenkezőleg: a kisebbségeknek joguk van szimbólumaik szabad használatára. Épp az cselekszik törvénybe ütköző módon, aki akadályozza, bírálja ezt. – A sepsiszentgyörgyi konferencia résztvevői közül csak ön nem aktív jogász. Nyugdíjas alkotmánybíróként mivel dicsekszik a legszívesebben? – Talán a nyugdíjcsökkentés érvénybe léptetésének a megakadályozása kívánkozik a lista élére. Emberi és hitbéli meggyőződésem alapján mindig is az elesettek pártján álltam. Ama döntést követően egyfajta nyugdíjügyi szakértővé váltam, az alkotmánybíróságon a későbbiekben mindig én írtam ebben a témában a döntési javaslatot. Odáig jutottam, hogy a munkaügyi miniszter is konzultált velem a szociális juttatásokkal kapcsolatos tervezetek ügyében. Arra is büszke vagyok, hogy az alkotmánymódosítási törvénnyel kapcsolatos különvéleményemben felvetettem: ha 1848-ban történelmi tettként kezelték a kisebbségek önrendelkezési jogának a megfogalmazását, miért ne szerepelhetne napjaink román alkotmányában is? Ezután a román sajtóban felhívást fogalmaztak meg, hogy indítsanak eljárást ellenem államellenes cselekedetre való izgatás ügyében. Közel két éven át tartó kivizsgálás zajlott, amelyet 2016 februárjában zártak le. – És mi van a másik serpenyőben? – Sajnos több esetben is politikai töltetű döntésekben kellett részt vennem, még ha ellenvéleményt is fogalmaztam meg. Azt is nehezen viseltem, hogy a bukaresti taláros testületben szintén sokszor eluralkodott a román hivatalokban elterjedt nézet, miszerint nekünk mindent szabad, azt csinálunk, amit akarunk, mert mi vagyunk a legerősebbek.

– A barikád mindkét oldalát megjárta. Korábban RMDSZ-es politikai pályát is befutott jogászként milyennek tartja napjaink romániai jogbiztonságát? – Ingatagnak. Elsősorban azért, mert az európai átlaghoz képest rengeteg törvény van, ezek igen sűrűn változnak, miközben a minőségük többnyire gyengül, hiszen eleve és tudatosan úgy szövegezik meg azokat, hogy könnyen értelmezhetők legyenek. Ma is közel húsz általam előterjesztett jogszabály van érvényben, közülük később mégis alkotmányellenesnek voltam kénytelen nyilvánítani a szövetkezeti törvény egyik megfogalmazását, amelyet annak idején, még RMDSZ-es szenátorként, az általam képviselt társadalmi réteg érdekének megfelelően foglaltam össze. A hangsúly azonban a jóhiszeműségen van, mert sokan bizony a pillanatnyi körülményeket kívánják kihasználni, míg a kontrollszervek rá nem jönnek a dolog kifogásolhatóságára. Az értelmezhetőséggel kapcsolatban felmerültek pedig súlyos visszásságokat, sérelmeket okozhatnak, s így aligha beszélhetünk jogbiztonságról. – A különböző országok alkotmánybíróságai közötti kapcsolattartásban milyen szerep jut a magyar tagoknak? – Amíg politikusként dolgoztam, többször is éreztem a nemzetközi reprezentációk kirakat jellegét. A román parlament szenátusának az alelnökeként annak idején több uniós előcsatlakozási tárgyaláson vettem részt kirakatbábuként: „Menjél te, jól fest, hogy magyar van a küldöttségben.” Az alkotmánybíróságon akadémikusabb a légkör, a reprezentálásra való felkérés az egyén értékének szól. Aktív pályafutásom vége felé másodmagammal vettem részt egy rigai konferencián. Az asztalon a román zászló mellett a következő két névtábla állt: Puskás V. Zoltán, Benke Károly – utóbbi segédbíró volt a bukaresti taláros testületben. Szinte turisztikai látványosságként fényképeztek bennünket. A lengyelek meg is jegyezték, hogy milyen két jellegzetes román név. Én írtam a román jelentést az alkotmánybírói testületek Rio de Janeiróban tartott találkozójára is, ott mindenki számára ismerősen csengett a Puskás név. Természetesen nem nekem köszönhetően.

NÉVJEGY

Április 19-én, Szovátán született. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karán diplomázott. 1989 előtt tanár, majd jogász lett, 1996tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, 2000-től 2004-ig a román felsőház állandó bizottságának alelnöke, 2004-től a szenátus jegyzője. 2007–16-ban alkotmánybíróként tevékenykedett. A Romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke.

CSINTA SAMU

BALOLDALI HÁRMAS FOGAT

SZLOVÉNIÁBAN

KORMÁNYALAKÍTÁS | Az új középbal mozgalom, a Svoboda április végi választási győzelme után némi meglepetésre hárompárti, úgymond a baloldal egész spektrumát összefogó, kényelmes többségű koalíció rajzolódik ki Szlovéniában. A szerződést várhatóan legkésőbb június elejéig véglegesítik, majd aláírják.

A néhány hónapja alakult Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) történelmi sikert ért el a 90 fős törvényhozásban szerzett 41 mandátumával, és várható volt, hogy a párt vezére, Robert Golob a szintén balközéphez sorolható Szociáldemokraták (SD) hét képviselőjével alakít majd kormányt, mert nem lesz szüksége a szélsőbaloldali Levica (Baloldal) öt képviselőjére. Nem így történt, minden jel arra mutat, hogy e három formáció alkot majd egy 53 szavazattal megtámogatott kormányt. Már meg is állapodtak a koalíciós szerződés tartalmáról és a minisztériumok elosztásáról.

ZSÁKMÁNYELOSZTÁS VETERÁNOKKAL

Robert Golob beemel a kabinetbe két korábbi baloldali kormányfőt, Marjan Šarecet és Alenka Bratušeket, cserébe azért, hogy a parlamentből kiesett pártjaik beépülnek a Svobodába, azaz jogilag megszűnnek. Látható tehát, hogy Golob egy egységes, nagy baloldali alakulatot épít, de nem biztos a sikere, figyelmeztetnek az elemzők. A Levica kormányba invitálása ugyanis veszélyeket rejt magában, mivel két és fél éve a baloldali koalíció külső támogatójaként előidézett már egy kormánybukást. Most tárcákat is kap, és koalíciós zavarokat okozhat, tekintettel az orosz–ukrán háború okozta válság gazdasági-politikai következményeire is.

Közben már összeült az új parlament, és a baloldali hármas fogat szavazataival megválasztották a törvényhozás első női elnökét, a Svoboda 45 éves képviselője, Urška Klakočar Zupančič személyében.

A leendő koalíció napirendre tűzte a kormányról szóló törvénymódosítást is, amely rekordszámú, 19 minisztérium vezetőjéből és egy tárca nélküli miniszterből álló kabinetről rendelkezik. Tizenhárom minisztere lesz a Svobodának, közülük Šarec a védelmi, Bratušek az infrastrukturális tárcát kapja. A legerősebb kormánypártnál lesz továbbá a bel-, a pénz-, az egészségügy, a közigazgatás, a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a digitalizáció, az éghajlat-energetikai, az oktatási-nevelési, a felsőoktatási-tudományos tárca és a határon túli szlovénokért felelős kormányhivatal (a tárca nélküli miniszter vezetésével).

A Szociáldemokraták négy tárcát kapnak: a gazdasági, sport- és turisztikai minisztériumot, a regionális-kohéziós tárcát, az igazságügyet, valamint a külügyet. A szlovén diplomácia vezetője Tanja Fajon, az SD elnöke lesz. A Levica három minisztériumot vezet majd: a kulturálisat, a teljesen új, a szolidáris jövő minisztériumát, valamint a munka-, szociális és családügyi tárcát. Mindhárom pártnak lesz egy-egy kormányalelnöke is.

URŠKA KLAKOČAR ZUPANČIČ (BALRA) EGYÜTT ÖRÜL A VÁLASZTÁSI GYŐZELEMNEK MOJCA SETINC PAŠEKKEL, A KÖZMÉDIA „FÜGGETLEN” ÚJSÁGÍRÓJÁVAL. BALOLDALI MONOLITOT ÉPÍT ROBERT GOLOB

TÁVOLODÁS A V4-EKTŐL

Nagyjából kirajzolódtak a leendő kormánykoalíció prioritásai és első várható lépései. Erősíteni szeretnék a zöldpolitikát, a generációk közötti szolidaritást, a digitalizációt, illetve a térségfejlesztést, azaz a regionális politikát, a felsőoktatásra szánt összeget pedig a ciklus végéig a GDP 1,5 százalékára emelik. A koalíciós szerződés eddig kiszivárgott részeiből látható, hogy az új kabinet visszavonja Janez Janša leköszönő jobboldali kormányának az adóreformját, és újratárgyalná, módosítaná az EU-val kötött helyreállítási megállapodást. Az alakuló koalíció bejelentette, hogy visszatérnek a Janša-kormány előtti szociális párbeszédhez, 800 euróra emelik a minimálbért, 700-ra a minimális nyugdíjat, elsődleges kérdésként kezelik a lakás krízist, emellett szükség esetén árszabályozást vezethetnek be. A külügyi prioritások között az EU zöldpolitikáját, fejlesztési irányait jelölték meg, hatékony uniós külügyi és biztonságpolitikát szorgalmaznak, miközben a V4-ekkel való együttműködés a háttérbe szorul.

-TOTI-

VITATKOZNAK

A MENTŐÖVRŐL

Így a fokozódó megélhetési válság enyhítésére hozandó érdemi intézkedések továbbra is váratnak magukra, ami még inkább erodálhatja a 2020 tavasza óta hatalmon lévő kormánypártok támogatottságát. A politikai viták végigkísérték előbb az Igor Matovič, majd tavaly április óta az Eduard Heger által vezetett kabinet működését. A koalíción belül már a koronavírus-járvány kezelése kapcsán is éles törésvonal alakult ki a jobboldali liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, Richard Sulík gazdasági miniszter és a kereszténydemokrácia felé hajló OĽaNO párt vezetője, Igor Matovič akkori kormányfő, jelenlegi pénzügyminiszter között.

POZSONYI FESZÜLTSÉGEK | Miközben az infl áció több mint két évtizedes csúcsra, 11,8 százalékra ért, a négypárti szlovák kormány továbbra sem tudott megegyezni a 2023 végéig nyújtandó 1,3 milliárd eurós szociális mentőcsomag részleteiről.

KÉT DUDÁS EGY CSÁRDÁBAN

Sulík a gazdaságot kevésbé korlátozó járványügyi szabályok mellett kardoskodott, a miniszterelnökkel éles konfliktusba került a tesztelési és az oltási kampány kapcsán is. A Szputnyik V oltóanyag megvásárlása miatt kirobbant koalíciós válság végül Matovič bukásához vezetett. A kormányszövetség Eduard Heger vezetésével működött tovább, aki igyekszik szót érteni a Sulík vezette SaS-szel. Így a koalíciós feszültség egy időre enyhült, de a kormányzati munkát pénzügyminiszterként folytató

BORIS KOLLÁR (BALRA), MELLETTE IGOR MATOVIČ, VERONIKA REMIŠOVÁ ÉS RICHARD SULÍK 2020 MÁRCIUSÁBAN, KORMÁNYALAKÍTÁS ELŐTT. AZ EGYMÁSRAUTALTSÁG TARTJA ÖSSZE A KOALÍCIÓT

FERENC PÁPA A SASVÁRI (ŠAŠTÍN) KEGYTEMPLOMNÁL, TAVALY SZEPTEMBERBEN. CSAK AZ ÁTOLTOTT FELNŐTTEK ÉS GYERMEKEK LEHETTEK A KÖZELÉBEN

Matovič és Sulík között hamar kiújultak az ellentétek.

Utóbbi éppúgy bírálta a pénzügyi tárca által kidolgozott adóreformot, mint az oltakozási kedvet növelni hivatott vakcinalottót vagy az időseknek járó oltási pénzjutalmat. Az adójogszabályok átalakítása kapcsán a gazdasági miniszter azt kifogásolta, hogy a tervezet nincs eléggé alaposan kidolgozva, a fedezete sem megalapozott – Matovič végül némileg átdolgozva a múlt ősszel mutatta be a pénzügyi tárca 2023-tól életbe lépő adóreform-tervezetét, melynek kapcsán végül elvi egyezség született.

TÖBB DUDÁS…

A pozsonyi koalíción belül a szociális és gazdasági kérdésekben a törésvonal a megszűnés határára jutott kis liberális kormánypártból, a Za ľudíból (Az emberekért) távozó képviselőkkel megerősödött SaS és az OĽaNO mellé felsorakozott, a szociálpolitikai kérdésekben ugyancsak konzervatív felfogást képviselő Sme rodina (Család Vagyunk) között húzódik. Ez mutatkozott meg az utóbbi párt irányította szociális és családügyi tárca által kidolgozott nyugdíjreform kormányon belüli vitáiban is.

Hasonlók a frontvonalak a nemrég bejelentett szociális mentőcsomag ügyében is. Mielőtt ennek részleteibe bocsátkoznánk, érdemes megemlíteni, hogy az OĽaNO a legfontosabb választási ígéretét jelentő korrupcióellenes küzdelemben nem számíthat egyértelműen a Sme rodina támogatására, ami egy újabb markáns törésvonalat képez a pozsonyi koalícióban. Ennek láthattuk a példáját, amikor a Boris Kollár házelnök által vezetett Család Vagyunk képviselői nem szavazták meg Robert Fico exkormányfő mentelmi jogának a felfüggesztését az ellene indított korrupciós eljárásban. Fico végül nem is került vizsgálati fogságba, szabadlábon védekezik. A félreszavazás súlyos presztízsveszteséget okozott a támogatottsági mélypontján lévő szövetségnek.

CSALÁDTÁMOGATÁS

A kormánypártok megítélését aligha javítja, hogy a múlt héten továbbra sem sikerült megállapodásra jutniuk az infláció hatásait mérsékelni hivatott mentőcsomagot illetően. A tervek szerint az idén 260 millió, jövőre pedig több mint egymilliárd eurót fordítanának erre a célra. Az OĽaNO, a Sme rodina és a Za ľudí képviselői még április 21-én jelentették be, hogy gyorssegélyként 133 milliót, az év végéig pedig további 130 milliót adnának a leginkább rászorulóknak és a gyermekes famíliáknak. A jövő évre pedig – a családtámogatást tovább növelve – már gyerekenként havi 200 eurót ígértek.

Az SaS kifogásolja, hogy az egy gyermek után járó támogatás mintegy harmadát (60 euró) ún. szabadidős tevékenységre fordítható utalvány formájában kapnák meg a családok, de Sulíkék az adóbónusz növelését is ellenzik. Utóbbival a kormány, mivel a személyi jövedelemadót csökkenti, forrásokat vonna el a települési önkormányzatoktól. Szlovákiában a települési és a megyei önkormányzatok a természetes személyek, vagyis az alkalmazottak és a kisiparosok adójából befolyó összeget kapják vissza, 70:30 arányban. Vagyis ha kevesebb jövedelemadót fizetnek a természetes személyek, akkor az önkormányzatok bevétele is csökken. Az SaS azt is kifogásolja, hogy Matovič a száz legnagyobb nyereséget felhalmozó cég megadóztatásából fedezné a mentőcsomagot. Az újabb koalíciós vitában a hírek szerint az SaS-nek az elvi kifogások mellett más feltétele is van. Sulíkék az adóbónusz növelését csakis akkor támogatnák, ha a pártjuk jelölhetné a gazdasági versenyhivatal új elnökét. A szociális csomag a múlt héten végül nem is került a kormány elé, a pénzügyminiszter egy hetet adott a kérdés tárgyalásos rendezésére. Matovičék szerint a koalíciónak nincs értelme, ha az SaS akadályozza a családok megsegítését.

HUSZONKÉT ÉVES NEGATÍV CSÚCS

Miközben a koalíciós pártok a szociális csomag elfogadásáról vitáztak, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala (ŠÚSR) múlt pénteken közzétette a legfrissebb inflációs adatait. A pénzromlás üteme áprilisban a márciusi 10,4-ről 11,8 százalékra nőtt. A fogyasztói árak már a tizenötödik egymást követő hónapban emelkedtek, a drágulás legutóbb 2000 júniusában volt hasonló mértékű. A nagy ütemhez leginkább az élelmiszerek, az üzemanyagok árának és a rezsiköltségeknek a növekedése járult hozzá.

A szlovákiai háztartások a legtöbbet továbbra is a lakhatásra és az élelmiszerekre költik, ezeken a területeken a drágulás az előző hónapban két számjegyű volt. Tavaly április óta az élelmiszerek ára 14,3 százalékkal nőtt – ezen belül a kenyér és a pékáruk 16,4, az étkezési olajok 29,8, a zöldségek 26,2, a tejtermékek 13,2, a húsfélék pedig 12 százalékkal kerülnek többe. A lakbérek 19,7, a karbantartási költségek 19,2 százalékkal növekedtek. A fenti időszakban az üzemanyagok 31,2 százalékkal drágultak.

Öröm az ürömben, hogy a havi pénzromlás üteme némileg lassult. A szakemberek várakozása szerint az év második felében már némileg mérséklődhet az infláció, de a szlovák gazdaság kilátásai a kiszámíthatatlan külgazdasági környezet miatt cseppet sem rózsásak.

Az elemzők a következő hónapok tekintetében a megélhetési válság fokozódásával számolnak, ez csakis érdemi kormányzati lépésekkel enyhíthető. Várakozásaik alapján a pozsonyi koalíció, ha megkésve is, de végül rábólint a szociális csomagra, ám a tervezett intézkedések csak részben csökkentik majd az árdrágulás hatásait a leginkább rászorultak körében.

KOLEK ZSOLT