Háborús üzemmódban az ukrán gabonaipar

ALTERNATÍV ÚTVONALAK | Tavaly rekordmennyiségű, 107 millió tonnás gabona- és olajnövénytermést takarítottak be az ukrán gazdák és vállalatok. Ezen belül a búzatermés megközelítette a 33, a kukoricavolumen pedig a 40 millió tonnát. Árpából 9,65 millió, napraforgóból pedig 16,4 millió tonna termett. A világpiaci folyamatok is jól alakultak ukrán szempontból – egészen az orosz invázió kezdetéig.

HÁBORÚS ÜZEMMÓDBAN

AZ UKRÁN GABONAIPAR

Ukrajna az utóbbi években egyike volt a világpiac legjelentősebb élelmiszer-exportőreinek. Búzából az ötödik, kukoricából a negyedik, árpából a harmadik legnagyobb értékesítő, a napraforgóolaj-kivitelben pedig világelső volt.

Az ország gabonakivitele tavaly 51,5 millió tonnát tett ki. Az idén a háború kitöréséig 10,4 millió tonnát szállítottak külföldre, túlnyomórészt Ázsiába és Afrikába. Ezen belül a tengeri szállítások részesedése meghaladta a 60 százalékot.

Az orosz–ukrán háború kitörését követően Kijev felfüggesztette a rozs, a zab, a köles, a hajdina, a só, a cukor és a hús exportját, emellett különböző engedélyekhez kötötte a búza kivitelét.

Ugyanakkor az ország jelentős búzakészletet halmozott fel – mutatott rá az ukrán gabonakereskedők 90 százalékát öszszefogó Ukrainian Grain Association (UGA) elnöke. A tavalyi termésből 12 millió tonnát tárolnak még, miközben másfél-két hónap van hátra az új kenyérgabona betakarításáig. Azt senki sem tudja, mikor érhet véget a fegyveres konfliktus, de a belföldi fogyasztás éves szinten legfeljebb 4 millió tonna lehet – áll az UGA közleményében. Vagyis nincs értelme fenntartani a kiviteli korlátozásokat – hangsúlyozzák.

A megszokott szállítási láncok jó része szárazföldön és vízen egyaránt megszakadt. Az azovi- és a fekete-tengeri kikötők többsége orosz kézre került, amelyik pedig nem, abból a tengeri blokád miatt nem futhatnak ki a hajók. Ez szinte teljesen lefékezte az exportot, hiszen békeidőben a legolcsóbb módon, tengeri úton szállították a termékek 75 százalékát. A lezárt kikötőkben közel 4,5 millió tonna gabona már a hajók rakterében várta az indulást, amikor kitört a háború.

Ennek csupán a töredékét sikerült közúton és vasúton kiszállítani, a zöme tíz teherhajóval együtt a kikötőkben maradt. Sőt, időközben az oroszok dézsmálásba kezdtek mind e létesítményekben, mind pedig a megszállt területeken lévő magtárakban. A kijevi agrártárca becslése szerint a részben vagy teljesen orosz ellenőrzés alá került Doneck, Luhanszk, Herszon és Zaporizszsja megyékből 400-500 ezer tonna búzát szállíthattak el több száz millió dollár értékben.

Az utóbbi hetekben történtek próbálkozások arra, hogy alternatív úton exportáljon agráripari termékeket északkeleti szomszédunk (Magyarországon keresztül – főként Olaszországba – az első negyedévben 41 ezer tonna termény jutott el, és június végéig további 85 ezer tonna feladását jelezték korábban, de például a Fekete-tenger romániai kikötőibe is érkezik a szárazföldön termény, amelyet ott hajóra pakolnak). Mind a közúti, mind pedig a vasúti fuvarozás drágább a tengerinél, így egyelőre az elszállítható mennyiségek is nagyságrendekkel kisebbek, mint azelőtt.

A globális élelmiszer-biztonsági fenyegetésről az elmúlt hét végén a legfejlettebb országokat tömörítő G7-ek külügyminiszterei is tárgyaltak Németországban, és felszólították Moszkvát, hogy oldja fel az ukrajnai gabonaexport blokádját. Másfelől további tranzitlehetőségeket is megvizsgáltak, például a balti államok kikötőin keresztülit, mivel a közeli romániai tranzit a vasúti nyomtáv eltérő szélessége miatt nehézségekbe ütközik. Igaz, a moldovai Duna-kikötőhöz vezető széles nyomtávú vasút még megvan, így a folyamon lehetne továbbszállítani a búzát a tenger felé.

A háború ellenére Ukrajnában folynak a mezőgazdasági munkálatok, ahol csak lehetséges – a frontvonalak közelében sokszor golyóálló mellényben és sisakban. Az idei terméskilátásokat különbözőképpen ítélik meg az elemzők, de mindenki jelentős, 30-50 százalékos visszaesést prognosztizál a tavalyi, rekordtermést hozó esztendőt követően. Becslések szerint a termőföldek legalább negyede vált használhatatlanná a harci cselekmények következtében. Ahol használható a termőföld, ott a tavaszi gabonák vetése 20-30 százalékkal elmarad a tervezettől és az egy évvel korábbi mutatóktól – közölte a napokban Mikola Szolszkij agrárpolitikai miniszter.

SZŐLŐSI HUNOR

LAKÁSVÁSÁRLÁSI LÁZ SZERBIÁBAN

TARTÓS TREND | Déli szomszédunkban az ingatlanvételt tekintik a legbiztosabb befektetésnek, ennek következtében pedig az árak is szédületesen emelkednek.

Belgrádban, de Újvidéken is sorra dőlnek meg az értékesítési rekordok. Nemrégiben arra a hírre kapta fel a fejét a szerb közvélemény, hogy a Száva mellett elhelyezkedő, egyesült arab emírségekbeli befektetéssel épülő Belgrád Víziváros (Belgrade Waterfront) egyik tömbjében 10 068 eurós (mintegy 3,8 millió forint) négyzetméteráron kelt el egy 144 négyzetméteres lakás. Azonban nemcsak a monumentálisra tervezett új negyedben van drágulás, hanem a főváros más részeiben is. Vračarban például közel négyezer euróért adják az otthonok négyzetméterét (a régiekét is), és az árak szintén felfelé ívelnek Újvidéken, ahol az újabb építésű, a városközponthoz közeli ingatlanok esetében sem lepődik meg senki a háromezer eurót meghaladó ellenérték hallatán. Különösen a kisebb lakások (a garzonok és a másfél szobásak) esnek ebbe a kategóriába.

Belgrád Víziváros újonnan felépített lakóházaiban egyébként 4000 euró körüli az átlagos négyzetméterár, egész Belgrádban pedig a régi és az új otthonok esetében 1740 – ez csaknem 20 százalékkal haladja meg a bukaresti és 35-tel a szófiai átlagárat.

TOVÁBB DRÁGUL

Szerbiában bevett gyakorlat, hogy a válságos időkben az emberek leginkább ingatlanba fektetik a pénzüket. Jelenleg is ezért drágulnak a lakások – jelentette ki a napokban Nenad Đorđević, a szerb Ingatlanklaszter igazgató bizottságának az elnöke. Mint mondta, a lakásárakat egyértelműen az 1,7 milliós lélekszámú Belgrád és a félmillióhoz közelítő Újvidék növeli országos szinten, más településeken ugyanis nem ment végbe erőteljesebb változás – némi drágulást feljegyeztek még Nišben és Szabadkán. Az év végéig további legalább húszszázalékos ugrás várható a szakember szerint. Az árak a pandémia első esztendejében és tavaly lőttek ki, amikor tízéves csúcsot ért el a kereslet, most pedig az orosz–ukrán háború és a gazdasági következményei élénkítik a szerbiai piacot. Így volt ez az 1990es évek délszláv háborúi idején is – emlékeztetett a klaszter vezetője. Hozzátette: a drágulást (akárcsak más országokban) jelentősen fokozza az építőipari anyagok ellenértékének és a szállítási költségeknek a növekedése.

KEDVEZŐ FELTÉTELEK

A Köztársasági Földmérő Intézet (RGZ) adatai is arról tanúskodnak, hogy robusztus bővülést jegyez évről évre a szerb ingatlanpiac. Míg 2020-ban 4,1 milliárd euróban határozták meg a teljes értékét, addig tavaly már 6,5 milliárdban, ami csaknem 60 százalékos növekedésnek számít. A piacon az árakat az új, modern lakóházak növekvő száma, a lakások nagyobb értéke is húzta fölfelé, és az idén már az első negyedévben 6-7 százalékos volt a drágulás.

A Szerb Nemzeti Banknak és a Szerbiai Bankok Egyesületének az adatai szerint a lakáshitelek iránti igény is folyamatosan erősödik déli szomszédunkban. Tavaly összesen 630 millió euró értékben adósodtak el polgárok ingatlanvétel miatt a pénzintézeteknél. A teljes tartozás elérte a 4,52 milliárd eurót, ez bő 16 százalékos állománygyarapodást jelent a 2020 végi számokhoz viszonyítva. Ami a leginkább hozzájárulhatott a hitelek iránti érdeklődés növekedéséhez, az a kötelező letét (az önrész) értékcsökkenése: ez a korábbi 20 helyett ma már csak 10 százalékot tesz ki.

A kölcsönök, illetve a törlesztőrészletek drasztikus változására azután sem lehet számítani, hogy a belgrádi jegybank az irányadó kamatot másfélről két százalékra emelte a múlt héten. Az éves infláció áprilisban 9,6 százalékos volt, így most még bőven megéri fix kamatozású hitel segítségével lakásba fektetni a családi tőkét – mutatnak rá az elemzők.

VIRÁG ÁRPÁD

A BELGRÁD VÍZIVÁROS LÁTVÁNYTERVE A 2015-ÖS KEZDÉSKOR. HATEZER LAKÁS, SZÁMOS IRODAHÁZ ÉS A RÉGIÓ LEGNAGYOBB PLÁZÁJA ÉPÜL, 12 EZER EMBERNEK LESZ MUNKÁJA A NEGYEDBEN

SZABAD A SZERB LISZTEXPORT

Feloldotta a búzalisztre kirótt kiviteli kvótát a szerb kormány, így vasárnap óta újra a március 10. előtti szabad exportálási jog van érvényben. A döntést bejelentő Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter ugyanakkor megvédte a korábbi intézkedéseket, a lisztre, búzára, kukoricára, étolajra vonatkozó kiviteli tilalmat, majd az április derekától bevezetett kvótákat. Így a liszt exportját havi 23 ezer, a búzáét és a kukoricáét 150 ezer tonnára, a finomított napraforgóolajét nyolcmillió literre korlátozták. Mint mondta, a kabinet bármikor közbeavatkozhat – s ez az alapvető élelmiszerek (például a liszt és egyes kenyérfajták) árstopjára is vonatkozik –, ha úgy gondolja, hogy a világpiacon valamilyen rendellenesség lép fel.

A szigorításokat a szakmai szervezetek élesen bírálják. A lisztexport korlátozásával kapcsolatban az agráregyesületek kifejtették: elegendő hazai tartaléka volt Szerbiának, és joggal lehetett attól tartani, hogy leállnak a munkával a malmok, mert a búzafelvásárlók tárolási kapacitásai teljesen kimerültek volna.

Az új döntéssel kapcsolatban Zdravko Šajatović, a szerb Gabonaunió szervezet vezetője közölte: ideje volt megszüntetni a kvótát, de már így sem lehet pótolni az idei veszteségeket. Emlékeztetett, hogy a tilalom miatt mintegy 40 ezer tonna liszt maradt otthon, a veszteség hozzávetőleg 17 millió euró. A búzaexport is lecsökkent, alig 830 ezer tonnát szállítottak ki az idén, ami meglehetősen szerény kivitelnek számít. Šajatović szerint az idén átlagos búzahozam várható déli szomszédunkban. 2,7-2,8 millió tonna kenyérgabonát arathatnak le, ami bőven elég a szerbiai szükségletek fedezésére, és másfél millió tonna juthatna exportra.

A tavalyi aratás óta egyébként mintegy százezer tonna lisztet exportált az ország, főként a szomszédos balkáni államokba. A múlt ősszel 630 ezer hektár területet vetettek be a gazdák búzával.

VIRÁG

NAGYOBB KERESETRE SZÁMÍTÓ CSEHEK

A Hays ügynökség áprilisi felmérése szerint a cseh alkalmazottak kétharmada számol ebben az évben fizetésemeléssel. Mivel azonban az országban 14 százalékos infláció várható, a reálbérek jelentősen csökkennek majd. A felmérésből kitűnik: a vizsgálatba bevont munkavállalók 16 százalékának az idén már nőtt a bére, további 27 százalékuk pedig arra számít, hogy év végéig a munkaadója nagyobb fizetést ad. A megkérdezettek 26 százaléka éppen munkahelyet vált, s azzal kalkulál, hogy többet kereshet az új pozíciójában. Ellenben a válaszadók 31 százaléka kizártnak tartja, hogy az idén javuljon a keresete. A Cseh Statisztikai Hivatal (ČSÚ) adatai szerint az átlagbér 2021 utolsó negyedében 40 135 koronára (mintegy 620 ezer forint) emelkedett. A pénzromlás miatt viszont a fizetések reálértéken két százalékot veszítettek az értékükből. A mediánbér éves bázison 4,9 százalékkal, 34 360 koronára (540 ezer forint) növekedett. A Hays elemzői hangsúlyozzák: a cseh munkavállalók bérprognózisa szinkronban van a globális tendenciákkal. A világ több országában végzett felmérések alapján a dolgozók 31 százaléka nem számol javulással, 57 százalékuk viszont jobb jövedelmet vár – a többiek nem foglaltak állást. A szakemberek megjegyzik: mivel a magas inflációs szint globális problémaként jelentkezik, e tényező mindenképpen hatással lesz a keresetek növekedésére. Várakozásaik szerint azonban a munkaadók óvatosak maradnak, általános béremelés helyett a cégek számára legfontosabb munkavállalók anyagi ösztönzésére, megtartására helyezik majd a hangsúlyt.

K. ZS.

NAGYOT DRÁGULT A HORVÁT TERMŐFÖLD SEGÍTSÉG A LENGYEL HITELESEKNEK

Szlavóniában egy hektár jó minőségű földért akár 15 ezer eurót (5,8 millió forint) is elkérnek, de egy ugyanekkora roszszabb termőképességű parcella sem sokkal olcsóbb. Az árak 25 százalékkal növekedtek a múlt év tavasza óta. A drágulás legfőbb oka, hogy az országban alig van eladó földterület, a kereslet viszont nagy, ami árfelhajtó erőt jelent, s az infláció és az élelmiszerárak emelkedése is felfelé tolja a szántók értékét. Horvátországban 2023-ban jár le a földvásárlási moratórium a külföldiek számára, ezért a helyi gazdák, vállalatok többsége további drágulástól tart. (Jelenleg csak szigorú feltételek mellett juthatnak földhöz a határon túliak.) A zágrábi mezőgazdasági tárca viszont úgy véli, a tilalom feloldása jót tesz majd a horvát gazdaságnak, versenyösztönző hatása lesz, de a piac torzulása esetén újból moratóriumot vezethetnek be.

Az idén valószínűleg nem nő tovább a termőföld ára, mert nemsokára lejárnak azok a hosszú távú, 25 éves bérleti szerződések, amelyeket a horvát kormány közvetlenül a délszláv háború után kötött a mezőgazdászokkal. Ezeket a kontraktusokat most újratárgyalják, ezúttal viszont egy gazda legfeljebb csak 50 hektárt bérelhet. Ez biztató a kisebb területet művelők számára, 25 esztendeje ugyanis ilyen korlát nem volt, így akadt, aki akár 1000 hektárnál is nagyobb területet bérelt, ráadásul mindvégig az 1998-ban meghatározott áron. Horvátországban egyébként a gazdák, vállalkozások 1,566 millió hektárnyi termőföldet művelnek, ebből 128 ezer hektár tartósan bérbe adott állami tulajdon.

HORDÓSI

A Lengyel Nemzeti Bank (NBP) referenciakamatának emelésével párhuzamosan a jelzáloghitelek kamata is emelkedik, valamint növekednek a havi törlesztőrészletek. Akik lakásvásárlásra kölcsönt vettek fel, sokan a háztartás havi jövedelmének a felét meghaladó összegben fizetnek törlesztőrészleteket – közölte a mentőintézkedést kidolgozó pénzügyminisztérium.

A tárcavezető rámutatott: a járvány utáni újabb válság, a háború csak fokozta az inflációt, a magas kamatlábak pedig nehéz helyzetbe hozták a hiteleseket, ezért támogatásra van szükségük, ami három elemből áll majd.

Akárcsak a pandémia idején, hitelmoratóriumot vezetnek be: a złotyban eladósodott ügyfelek az idén és jövőre is négy-négy törlesztőrészletet (tőke- és kamatrészletet) jogosultak elhalasztani. A visszafizetéskor a bank pluszkamatot nem számolhat el. E mentőöv összköltsége mintegy hárommilliárd złoty.

A második pillér a hat éve létrehozott Hitelfelvevők Támogatási Alapjának (FKW) a feltőkésítése a jelenlegi 600 millió złotyról kétmilliárdra (az év végére), hiszen egyre többen szorulnak segítségre. Ebből az alapból részesülhetnek a svájci frankban eladósodottak is. Az FWK-tól legfeljebb havi kétezer złoty (mintegy 165 ezer forint) támogatást lehet igényelni három éven át, tehát maximum 72 ezer złotyra lehet számítani. A törlesztés két évvel az utolsó támogatás felvétele után kezdődik, havi 500 złotynként kell visszafizetni legfeljebb 144 hónapig, azaz 12 évig. A harmadik pillér a varsói bankközi kamatlábnál (WIBOR) alacsonyabb hitelkamat bevezetése. A tervek szerint a következő évtől a jegybank által számított Polonia egynapos kamat lesz a viszonyítási alap (amely cikkünk írásakor 4,88 százalék volt, míg a WIBOR már elérte a 6,33 százalékot).

GIZIŃSKA

VÁRAKOZÁSON FELÜLI A ROMÁN NÖVEKEDÉS

A román bruttó hazai termék 6,5 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz mérten. A bukaresti országos statisztikai intézet gyorsjelentése alapján a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint is éves összevetésben 6,5 százalékos volt a bővülés a vizsgált időszakban. A tavalyi utolsó negyedhez viszonyítva a GDP 5,2 százalékkal nőtt január és március között. Elemzők az idei első negyedév tekintetében szerényebb növekedésre számítottak. A várakozáson felüli adatot a gyenge bázishatással, illetve a belföldi fogyasztásnak a január–márciusban tapasztalt jobb eredményével magyarázták. A kormány gazdasági előrejelzési bizottsága a teljes évre 2,9 százalékos gyarapodást prognosztizált, az Európai Bizottság 2,6, a Nemzetközi Valutaalap 2,2, míg a Világbank 1,9 százalékos román GDP-növekedésre számít. Az infláció áprilisban elérte a 13,8 százalékot. A jegybank az esztendő végére 12,5-es értéket vár, és előreláthatólag csak 2023 második felében mérséklődik egy számjegyűre az árindex. Emiatt az elemzők szerint a fogyasztás csökkenni fog, így a gazdasági növekedés is várhatóan lassul.

BORBÉLY

NEM LESZ SEMMI

AZ OROSZ CSIPGYÁRTÁSBÓL?

EGY HÁBORÚ MELLÉKHATÁSAI |Súlyos lemaradásban volt eddig is az orosz félvezetőgyártás, de a szankciók okán elveszni látszik a remény, hogy az oroszok maguk állítsanak elő modern csipeket, s függetlenné váljanak a nyugati beszállítóktól, fejlesztőktől.

A technológiai szakma szempontjából igen fontos hír látott napvilágot, és mutatja egyúttal azt, hogy mennyire átalakul a világgazdaság sok-sok szegmense az Oroszországgal szembeni, egyre szigorúbb büntetőintézkedések miatt.

A múlt héten ugyanis a két legnagyobb orosz csipgyártó, a Baikal Electronics és az MCST (teljes nevén Moscow Center of SPARC Technologies) is felkerült a brit kormány május 11-től hatályossá vált szankciós csomagja által érintett 63 orosz vállalat és intézmény listájára. Ez elsőre nem tűnne fontos hírnek, de egyszerűbben megfogalmazva az történt, hogy derékba tört a szárnyait bontogató – nem „történelmi előzmény nélküli” – oroszországi félvezetőgyártás karrierje. Nem mintha eddig világszínvonalú előállítást tudtak volna megvalósítani, de legalább volt arra remény, hogy a hatalmas ország valamilyen szinten saját maga fejlesszen és gyártson néhány olyan áramköri lapkát, amelynek sok területen hasznát vehetik.

MIT FOGNAK GYÁRTANI?

Ugyanakkor a szankciók miatt egyértelmű, hogy mondjuk az orosz autógyárak vagy akár a katonai járműveket és egyéb eszközöket előállító üzemek a nagy ázsiai csipgyártók, -összeszerelők révén már nemigen juthatnak modern technikához. Miért? Mert a fent említett orosz cégek egész egyszerűen nem vásárolhatnak csiplicenceket, miközben a saját fejlesztésű áramköri lapkáik technológiája döbbenetesen elavult.

Éppen ezért csak előszörre tűnik jó megoldásnak, hogy Oroszország a csipgyártást is hazatelepítse. Anélkül, hogy túl mélyre mennénk a részletekben: az ottani csipkészítő üzemek jelenleg több mint 15 esztendős technológiával dolgoznak, 90 nanométeres lapkákat képesek legyártani.

Miről is van szó pontosan? Arról, hogy bár Nagy-Britannia nemigen készít mikroprocesszorokat, a legfontosabb proceszszorarchitektúrákat fejlesztő és azokat a világ legkülönfélébb tervező-gyártó cégeinek licencelő, brit központú Arm Ltd. révén mégis jelentős szerepet tölt be a csipgyártási értékláncban.

HOSSZÚ ÉVEK ALATT PÓTOLHATÓ

A brit kormány múlt heti döntése ugyanakkor gyakorlatilag teljesen lehetetlenné tette Oroszország számára, hogy saját, otthon kifejlesztett vagy éppen licencelt darabot helyben gyártson, illetve a belpiacot efféle processzormegoldásokkal lássa el. Egyelőre az a helyzet, hogy a kereskedelmi embargó miatt sem az Intel, sem az AMD nem adhat el az oroszoknak egyetlen félvezetőt vagy licencet sem.

Ugyanakkor a hazai gyártás még igencsak gyermekcipőben jár, pontosabban „ősi” technológiákat használ. A licencelés megszüntetésén felül a két említett gyártó, a Baikal Electronics és az MCST így semmilyen fontos nyugat-európai vagy amerikai technológiához nem jut hozzá a jövőben. A csiptervezés és a gyártástechnológia fejlesztése pedig sok-sok éves feladat, sőt kínai segítséggel is kizárt, hogy az oroszoknak saját, modernnek nevezhető, nagy sorozatú gyártási kapacitásuk álljon üzembe esztendőkkel az évtized vége előtt. És ez nemcsak a kommersz, vagyis a tömegtermékek, hanem a hadiipari áruk, a korszerű fegyverrendszerek terén is jelentős lemaradást okozhat. Egy drón vagy egy rakéta vezérlése egy ideig fenntartható tartalék alkatrészekkel, de a szankció akadályozza a nagyobb sorozatú fegyvergyártást, nyilván a legkritikusabb új, intelligens rendszerek területén.

FEKETEPIAC HÓDÍTHAT TERET

Szakmai hírek szerint a Baikal és az MCST processzorok nagy többsége a tajvani TSMC vagy a koreai Samsung régebbi, 28, esetenként 16 nanométeres gyártástechnológiájának a felhasználásával kerül piacra. A teljesítményük kritikán aluli

egy-egy mai környezetben. Mégis: az orosz technológiai ágazat részére ezek a csipek adnák meg az esélyt, hogy országon belül új hardvereket fejlesszenek.

No persze a valóságban nyilván titkos beszerzési utakon, a feketepiacon hozzájuthatnak majd nyugati műszaki megoldásokhoz a cégek, de a hivatalos csatornák bezárulása mindenképpen látványos vérveszteség lesz, ameddig a szankciók tartanak – jelentősen tovább lassítva ezzel az orosz belső gazdaság digitalizációját, megújulását, amelyre pedig igen nagy szükség lenne.

Moszkvának így egy sokkal nagyobb fejtörést okozó problémával is szembe kell néznie e kritikus, kulcsfontosságú ágazat szintjén. Egy olyannal, amely még az innovációban, a technológiák terén jóval erősebb Kínának is óriási kihívást jelent egyelőre. Ugyanis a processzorgyártók jellemzően kétféle licencet vehetnek az Armtól; az egyik a csipek megtervezéséhez, a másik pedig a gyártástechnológiához kell. Viszont a nagy bérgyártók semmit sem gyártanak majd az oroszoknak, beleértve az olyan ázsiai óriásokat, mint a tajvani Foxconn (Hon Hai), a Flextronics, nem szólva az amerikai Jabilről, így – ahogyan említettük – a 146 millió fős Oroszországban gyakorlatilag megszűnhet „a modern kor olajának” tekinthető információgazdaság fejlődésének egyik kulcsfontosságú alágazata, a hardverfejlesztés, illetve az újabb hardverek üzembe állítása.

Moszkvának ezért a csipgyártást is házon belülre kellene hoznia, amire viszont, mint láttuk, nem vagy csak nagyon korlátozottan lesz képes. Legalábbis amíg nem talál egy-két olyan nagy gyártót, amely a büntetőintézkedések ellenére is bevállalja az ország ellátását e kritikus félvezetőkkel...

ELMEGY MELLETTÜK A VILÁG

A helyi előállítás tehát gyakorlatilag megvalósíthatatlannak tűnik. Az orosz gyártók, mint utaltunk rá, 15 évvel ezelőtti szintű technológiával tudnak dolgozni, amellyel nemcsak az a gond, hogy lassú, hanem az is, hogy komoly kompatibilitási gondok adódhatnak, továbbá az olyan fontos ágazatokkal is bajban lesz az ország, mint az energetikai ipar vagy az autógyártás, hiszen ma már e területeken is igen jelentős a csipek felhasználása.

A moszkvai vezetés felismerte ezt a problémát, így mintegy 38 milliárd dollárnyi (14 ezer milliárd forint) támogatási pénzt különített el. Viszont, ahogyan már erről is szó esett, egy lapka-előállító komplexum felépítése rengeteg időbe telik. Még a világ vezető gyártója, az amerikai Intel számára is évekbe és dollármilliárdokba kerül egy Ázsiától lényegében független észak-amerikai kapacitás kiépítése, amit a kínai–amerikai kereskedelmi háború miatt határoztak el.

Mindezek fényében a hat-nyolc vagy tízéves időtávon elkezdődő csipgyártás orosz viszonylatban még kifejezetten optimista becslésnek számít. S eközben a világ már az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok kialakításának a lázában ég, így az orosz gazdaság lemaradása minden egyes, a korszerű csipektől elzárt év alatt a sokszorosával növekszik. Hiszen e téren a globális fejlődés iszonyatos tempót diktál. És közel sem a YouTube letöltéséről van szó, hanem arról, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a logisztikában – gyakorlatilag mindenütt – alakulnak az intelligens, igen hatékony hálózatok. Ez a lemaradás tehát a GDP-növekedési potenciál sok-sok százalékának az elvesztését jelenti, túl azon a számos tényezőn, amelyet az eddigi szankciók okoztak. Nagy kérdés, hogy a sok ezer milliárd forintnyi helyi ösztönző e téren mire lesz elegendő, illetve annak felhasználására miként kerül sor.

HG

RÁCZ ANIKÓ

Nemzetközi szinten is egyedi megközelítéssel, tizenkét éve készíti személyre szabott bútorait a Hannabi nevű magyar márka. Az alapító, kreatívigazgató az interaktív tervezésben hisz, amelyben a megrendelő aktív szerepet vállal: először is szembenéz önmagával.

Sofa-tailorként, azaz kanapészabászként definiálják magukat – ez mit jelent? – A legnagyobb rizikó a kanapévásárlásban, hogy ami egy bútorboltba beesve, „politikailag korrekt” üléspozícióban kényelmesnek tűnik, az otthon okozhat csalódást, mert általában egészen másképp használjuk a terméket, mint ahogy kipróbáljuk. Viszont ha előre tudjuk, hogy mondjuk egy száznyolcvan centiméter magas férfi fekve szeret rajta tévézni, a felesége pedig felhúzott lábbal szokott olvasni, akkor ehhez mérten alakíthatjuk ki a felületeket. Az ipari forradalom azon fázisánál tartunk, amikor megtervezhetjük a saját sportcipőnket, és az igényünk egyenesen a gyártóhoz fut be. Egyre tudatosabbak az emberek a környezetükkel kapcsolatban is: tízből nyolc vásárlónk már az első találkozásnál pontosan tudja, hogy milyen kialakítású kanapét szeretne. Felmérik a család igényeit, szokásait, lejegyzik a testméreteiket, majd ezeknek megfelelően rendelik meg az egyik legfontosabb bútordarabot a lakásukba. Amit mi centiméterre pontosan rájuk – és a rendelkezésre álló térre – szabunk, ahogy egy öltöny készül. Ebben az iparágban ez a típusú szolgáltatás nemzetközi szinten is egyedülállónak minősül. Miközben öt-tíz centin is múlhat, hogy egy bútor működik-e. – A home office térhódítása óta a bútorainknak még több elvárásnak kell megfelelniük, mint eddig? – Korábban hat évig egy kis bútorgyártó műhelyben dolgoztam belsőépítészként, tervezőként. Ott tapasztaltam, hogy 2010ig főleg reprezentálásra szolgált a kanapé. Gyakori kérdés volt a vevők részéről, hogy hány vendég fér el rajta. Ma ezt már senki sem kérdezi, megoldják puffokkal, párnákkal. Az otthoni munkavégzéssel a funkcionalitás erősödött fel, mert valóban több feladatuk lett a bútoroknak – korábban nem kellett munkaállomásként is szolgálniuk. A fenntarthatóság térhódítása miatt pedig a minőségre, az időtállóságra helyeződött nagyobb hangsúly.

NÉVJEGY

Békéscsabán született, 1974-ben.

Autodidakta módon tervezői irodáknál, műhelyekben tanulta ki választott szakmáját.

Tíz évet töltött belsőépítészeti és bútortervezői munkákkal, két esztendőt az Elle Dekor stylistjaként. 2010-ben alapította meg saját cégét, a Hannabit.

KEDVENCEK

Film » Jim Jarmusch: Éjszaka a földön Könyv » Murakamitól bármi Zene » világzenék, a 80-as évek undergroundja, Be Svendsen Ahonnan merít, ha kimerül » egy erdei sétából vagy egy jó könyvből Ahova bármikor elutazna » Bali Akivel szívesen beszélgetne » Yuval Noah Harari izraeli történésszel Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » kitartó/makacs

– A kanapévásárlás bizalmi üzlet, mivel jórészt azt a minőséget fizetjük meg, amelyet kívülről nem látunk. – Így van. Egy ponton rájöttem arra, hogy a nemzetközi kanapébrandek nagyjából ugyanazt kínálják, mint amit a vásárlók keresnek, csak fordított sorrendben. A dizájnbútorokat hosszú távra tervezik, minőségi alapanyagokkal – erre garancia a márka, a tervező neve. Amely el is adja a terméket. De a felhasználóknak ennél előbbre való a kényelmi faktor, valamint – prózai, de – a kanapénak be kell férnie a nappaliba. Remek produktumok kaphatók a piacon, de a legtöbb kevés méretben érhető el. Mi tizenkét esztendeje kezdtük, ám csak három év után foglalkoztunk komolyan az értékesítéssel, mert ez a szakma lassú építkezéssel jár. Meg kellett találni a megfelelő kivitelezőket, alapanyagokat. Amikor megalapítottam a brandet, az motivált, hogy ne csak szép és kortalan, de életrevaló, „okos” bútorokat készítsek, amelyek egy életen át kiszolgálják a tulajdonosaikat. – Mitől válik értékállóvá egy ülőbútor? – Itt nincsenek köztes minőségek, mint például az autóiparban. Ha beteszünk egy minőségi teherhordó vasalatot, az eloszlatja az egy pontra jutó terhelést, így a jobban igénybe vett felületek nem kopnak, nem használódnak el. Mivel ezeknek az acélrugóknak a feszülése hatalmas nyomásnak teszi ki a keretet, ezért csak gondosan összeállított keményfa- vagy fémszerkezetbe építhetők be. Egy gyengébb szerkezetet szétrobbantanának. Az így készült termékek ára lényegesen magasabb, de az élettartamuk, a komfortérzet a sokszorosára nő. A megfontolt vásárlók olyan gyártókat keresnek, amelyek leg alább anynyi ideje vannak a piacon, ahány év élettartamot várnak el a bútortól. Különben nem hiszik el a minőségi garanciát. – Egyedi kooperációkat kezdeményeznek – ezek miért fontosak? – A dizájn a sokféleségtől izgalmas, és úgy gondolom, alapvetően az együttműködésről szól. Minden bútorunk mögött komoly csapatmunka áll, de ez akkor mutatja meg magát jobban, ha külsős tervező, gyártó is kapcsolódik hozzánk. Különböző útkereszteződésekben találkozunk másokkal, és segítjük egymást. 2015-ben terveztem egy szőnyeget a japán tatamik arányrendszere alapján. Gyártót keresve ismertem meg a dévaványai Csaba kézműves családi manufaktúrát, ahol még hetven-nyolcvan éves tölgyfa szövőszékeket használnak. A gyapjú nagy részét kézzel dolgozzák fel, így a tömör, szúrós tapintás helyett pihe-puha érzetet kapunk. Legutóbb faasztalkákat fejlesztettünk a Timbart céggel, amely szintén családi vállalkozás. Hihetetlen tisztelettel, szeretettel nyúlnak a fához. Elsősorban minőségi padlók gyártásával foglalkoznak, csak természetes anyagokat használva. Náluk nincs hulladék, a fűrészporral fűtenek, rászorulókat segítenek a maradék fával. Egyedi bútorokat készítettünk velük olyan faanyagból, amelyet mások hibásnak vagy csúnyának tartanának. – Legutóbb egy művészeti galériában láttam egy kanapéjukat, amely a múzeumi ülőfelületet értelmezte újra. Min dolgoznak éppen? – Most például két nanoházgyártó keresett meg minket, velük dolgozunk. Olyan miniépületeket készítenek, amelyek arra szolgálnak, hogy ha valaki bővíteni szeretné egy vendég-, elvonuló- vagy dolgozószobával a házát, ezt leteheti a kertbe. De vannak jóval nagyobb felkéréseink is, például a Westend Hilton kétszáz szobájába terveztünk bútort. Megtaláltunk egy fehér foltot a piacon, így sosem kellett komolyabb saleses vagy marketingtevékenységgel foglalkoznunk. A felhasználóbarát kanapéink visznek előre minket. Ügyfeleink között van például a Wizz Air, a Burger King vagy a Raiffeisen Bank, és kiváló magyar tervezőkkel kooperálhatunk. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy egy nehéz piacon befektetők nélkül tudtuk sikeressé tenni a márkát, pedig a kreatív- és nem az üzleti oldalról jövünk. Tele vagyunk ötletekkel, de dizájnerként nincs elég kapacitásunk kiaknázni a brandben rejlő üzleti lehetőségeket, miközben a számaink azt mutatják, hogy rendületlenül növekszünk. Így tavaly hoztunk egy döntést: szeretnénk változtatni a cég tulajdonosi struktúráján – jelenleg ez a legaktuálisabb projektünk. Megépítettük a hajót, most keressük a kapitányunkat egy dizájnhoz, kereskedelemhez értő tulajdonostárs (vagy csapat) személyében, akivel/amellyel akár nemzetközi vizekre is kievezhetünk.

SZIGETI HAJNI

AZ EGÉSZSÉGÜGY

MEGHATÁROZÓ TRENDJEI

JÖVŐKÉP | A koronavírus-járvány pillanatok alatt rámutatott az egyes országok ellátórendszereinek gyenge pontjaira, a globális ellátási láncok sérülékenységére, és sok helyütt nyugtalanító látleletet adott a lakosság általános egészségi állapotáról. Innen kell majd nyerni.

Az elkövetkezendő évek kulcskérdései az ellátórendszerekkel, az ellátási láncokkal, a népesség egészségi állapotával kapcsolatosak lesznek, ezekre kell méltányos és finanszírozható válaszokat adniuk a helyi kormányzatoknak és a szövetségi rendszereknek. Sőt, sokkal nagyobb empátiával kell fordulni a harmadik világ lakóinak az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése felé, mint a vakcinák elosztásánál – hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet. Ha valóban a járványok kora jön, akkor az önellátás fontosságát nem szabad újra lesöpörni az asztalról, nem fordulhat elő többé például maszk- vagy flakonhiány. A kormányoknak számon kell kérniük a fejlesztéseket azon vállalatoktól, amelyek a pandémia évei alatt állami támogatást kaptak. Mint erről korábban a Figyelő is írt, az Egyesült Államokban is rengeteg pénzt költöttek olyan cégek fejlesztésére,

amelyek védőfelszerelés előállítására pályáztak, aztán az ígéretekből nem lett semmi.

Miközben az egészségügyi szektor figyelmét továbbra is egy történelmi jelentőségű világjárvány köti le, exponenciálisan fejlődik az orvostudomány és robbanásszerűen terjednek az adatalapú, digitális technológiák – adta közre a Deloitte jelentése, amelyben a globális egészségügyi trendeket igyekeznek jelezni. Egyre tudatosabbá válnak a fogyasztók, ezzel együtt pedig eltolódik a hangsúly a betegségek kezeléséről a megelőzés, valamint a jóllét felé. Ezek a folyamatok a katalizátorai annak a tudományos, üzleti és működésbeli átalakulásnak, amely a Deloitte globális előrejelzése szerint az egészségügyre várhat. A közelmúltban villámgyorsan bővült a virtuális egészségügyi szolgáltatások köre, és új partnerségek alakultak ki a kezelések, a vakcinák, az eszközök előállítása, valamint beszerzése érdekében. Eközben változatlanul sürgős megoldásra váró problémát jelent az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlensége, továbbá a rendszer pénzügyi és környezeti fenntarthatósága. A Deloitte 2022-es Global

Health Care Outlook jelentésében áttekinti a globális egészségügyi ágazat jelenlegi helyzetét és annak legfőbb kihívásait. Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának a vezetője úgy fogalmazott: a Covid–19 számos meglévő vagy kialakulóban lévő egészségügyi trendet felgyorsított, különösen az egyenlőség és a fenntarthatóság terén. Ezek mellett a változó fogyasztói preferenciák, az iparág integrációja, a gyorsan fejlődő digitális egészségügyi technológiák, valamint a klinikai innovációk továbbra is olyan területek, amelyeket a szektor vezetőinek fontos szem előtt tartaniuk.

Sok nemzet jobban felkészült egészségügyileg, mint egy évvel ezelőtt.

„ZÖLD” EGÉSZSÉGÜGY

Az egészségügyi rendszerek működtetésénél a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia az ESG-nek, vagyis a környezeti (environmental), társadalmi (social) és irányítási (governance) megfontolásoknak. A nemzetközi tanácsadó cég tanulmánya megjegyzi, hogy a legtöbb kórházat és egészségügyi szervezetet nem az energiahatékonyságot szem előtt tartva hozták létre. Az éghajlatváltozás elleni összefogás teljes sikeréhez ugyanakkor ezen ágazat részvételére is szükség van, például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése által. Ezen célkitűzés jegyében kulcsfontosságú, hogy az egészségügyi ipar szereplőinek a vezetői az

ESG-stratégiák mentén irányítsák szervezeteiket. Az elkövetkezendő években a szektornak többek között a klímaváltozás okozta egészségügyi (pl. légzőszervi, szív- és érrendszerbeli) problémákkal küzdő betegek növekvő számának a kezelésére is fel kell készülnie. Ennek mentén a Deloitte szakértői azt javasolják: az egészségipar szereplőinek a vezetői törekedjenek arra, hogy infrastruktúrájukba, ellátási láncukba és munkaerő-szervezésükbe egyfajta ellenálló képességet építsenek be a jövőbeli természeti katasztrófákkal szemben.

MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÉS JÓLÉT

A karanténban töltött időszak soha nem tapasztalt helyzetbe hozta a globális társadalmat. Meg kellett tanulni elviselni és kezelni a félelmeket, a korlátozásokat, s meg kellett tanulni kezelni az oltásellenes konteógyártókat is. Emellett a betegség hosszú lefolyása is erősen megterhelte mentálisan a pácienseket. A Deloitte-tanulmány arról ír: ezek után nem meglepő, hogy a mentálhigiéné jó néhány országban politikai napirendre került, s számos törekvést látunk arra, hogy széles körben elérhetővé tegyék a minőségi és megfizethető szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A jelentés szerint 2030-ra a mentális betegségekkel kapcsolatos járulékos és közvetlen költségek éves szinten közel 6 billió dollárra rúgnak majd. Ezért a fentebb említett politikai figyelem mellett még mindig nagyobb tudatosságra van szükség mind munkáltatói, mind kormányzati oldalról. A beszámoló arra is rámutatott: ezen törekvésekben a digitális technológiák jelentős szerepet fognak játszani azáltal, hogy a mentális egészséget, valamint a jólétet kiszolgáló rendszereket megfizethetőbb és hozzáférhetőbb szolgáltatásokká alakítsák át.

DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ

A különböző technológiai újítások átalakíthatják, hatékonyabbá tehetik az egészségügy működését, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A tanulmány kiemeli többek között az 5G-re való átállást, a platformalapú szolgáltatások létrehozását, a telefonos applikációk használatát, a felhőalapú működést, valamint a mesterséges intelligenciát és a virtuális valósággal kapcsolatos technológiákat, amelyek révén gyorsabb, egyszerűbb, hatékonyabb lehetne a gyógyítás, a betegek elérése és az erőforrások felhasználása.

AZ ORVOSTUDOMÁNY JÖVŐJE

A XXI. századi egészségügyi ökoszisztéma új tudományos felfedezései, újfajta klinikai kutatásai, digitális eszközei és innovációi alapjaiban változtatják meg az egyes betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről kialakított tudásunkat, amely hatást a Covid–19-világjárvány csak tovább gyorsította. A rendkívül nagy kutatás-fejlesztési költségek miatt várhatóan drágábban lesznek elérhetők az olyan innovatív megoldások, mint az immunterápia vagy a digitális orvosi eszközök. Az egészségügyben érdekelt feleknek rugalmasnak kell maradniuk a folyamatban lévő világjárvány kezelésében, mindazonáltal a folyamatos kihívások ellenére több fronton is növekszik az optimizmus, miszerint sok nemzet jobban felkészült egészségügyileg, mint egy évvel ezelőtt – értékeli a helyzetet a nemzetközi tanácsadó cég.

L. G.

ÚJJÁÉLED

A NÉMET TURIZMUS

HÍV A TERMÉSZET. PÁSZTORKÉNT DOLGOZIK A 28 ÉVES JOSEFINE SCHÖN

VISSZARENDEZŐDÉS | Bár Berlinnek és Münchennek nagyobb a nemzetközi presztízse, a németek többsége a Hamburgban élőket irigyli. Az ország beutaztató turizmusának felélesztésében nagy szerepe lehet az Elba-parti kikötővárosnak, akárcsak az azt övező idilli vidéknek.

Ahány ház, annyi szokás, avagy ahány tartomány, annyi különböző arcát mutatja Németország a természeti kincseit és épített örökségét újra felfedezni vágyó turistáknak. Bár a Covid-válságból kifelé jövet a szövetségi köztársaság ismét a világ minden tájáról várja látogatóit, a visszarendeződésnek egyelőre az európai piacok a legfőbb támaszai. Jelzésértékű, hogy két év szünet – pontosabban virtuális lebonyolítás – után újra élőben láthatták egymást az idegenforgalmi ipar képviselői a 48. GTM Germany Travel Marton, amely a németországi turizmus legnagyobb beutaztató szakmai vására, workshopja. A csúcseseménynek a festői – 365 napos úti célként hívogató – Zugspitze régió, azon belül is Oberammergau adott otthont, amely egy valódi ékszerdoboz a Bajor-Alpok szívében.

FENNTARTHATÓ NAGYVÁROS

A sokszínűség jegyében a Német Turisztikai Hivatal (DZT) igyekezett ezúttal is minél több térséget bevonni, a GTM-et megelőző legnépszerűbb tematikus programok közé tartozott a Boden-tó körüli kalandozás, illetve fent, északon Hamburg és a várost körülvevő idilli vidék felderítése. Az utóbbi program résztvevői az első napon a fenntarthatóság jegyében a már több mint 1,8 millió lakosú Elba-parti nagyváros zöldpontjainak nyomába szegődtek. Hamburg közlekedésében és infrastruktúrájában is tetten érhető az ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságra való törekvés. Erre építve rendezett volna nyári olimpiát 2024-ben az Észak Velencéjeként is ismert Hanza-város, ám a népszavazás után visszavonta a pályázatát, miután a helyi lakosság 51,7:48,3 százalékos arányban nem támogatta azt. Noha Rotterdam és Antwerpen után Európa harmadik legnagyobb forgalmú kikötővárosa, az ebből fakadó ipari túlsúly mellett Hamburg a német média és a könyvkiadás központjának is számít, itt van például a tekintélyes Der Spiegel hetilap székhelye. Az indusztriális jelleg tagadhatatlan, de ezt érezhetően oldja a nagy alapterület – kétszer akkora, mint Budapest –, mint ahogy az is, hogy a botanikus kertek, a tavak éppúgy a városszövet részei, mint az állatkert vagy a halpiac. Berlinnek és Münchennek nagyobb a nemzetközi presztízse, Németországon belül azonban a város kiemelt figyelmet kap a gazdasági teljesítménye miatt. Ebben közrejátszik az is, hogy itt található az Airbus egyik legnagyobb összeszerelő üzeme, amelynek köszönhetően Hamburg a világ harmadik legjelentősebb repülőgépgyártó központja Seattle és Toulouse után. A város azonban nem mindenben éri be a képzeletbeli dobogó harmadik fokával, így a majd 2500 híd, ami városszerte található, jóval túltesz Amszterdamon (1200) vagy Velencén (400). A németek többsége irigyli az itt élőket.

KICSIBEN A VILÁG

Nemre és korra való tekintet nélkül a turisták nagy kedvence a Miniatur Wunderland, ami egy vasúti terepasztal alapú többemeletes kiállítás a raktárvárosban, Speicherstadtban. Hat nagy témát dolgoz fel a látványos, interaktív tárlat: Hamburg és környéke, Amerika, Skandinávia, Svájc, Olaszország, illetve Ausztria. A Miniatur Wunderland építése 2000 decemberében kezdődött el, egy évvel később pedig meg is nyitotta a kapuit. Folyamatosan bővítik, legutóbb 2019-ben kapott új termet. A bejáratnál egy reptereket és pályaudvarokat idéző, hatalmas digitális kijelzőn tartják nyilván, hogy eddig melyik országból hányan keresték fel a látnivalót; ottjártunkkor Magyarország számlálója – bő 20 év után – 12 519-en állt. Viszonyításképp Romá-

VADREGÉNYES TÁJ. A KROMLAU RHODODENDRON PARK ÉKKÖVE A BAZALTKÖVES HÍD

AZ ÉSZAK VELENCÉJE. PÁRATLAN A VILÁGON HAMBURG KÉTEZER-ÖTSZÁZ HÍDJA nia már több mint 15 ezer vonatrajongót „delegált”, Szlovákia viszont csak 4 ezret.

A túra második napja már a vidéki élmények jegyében telt, az alsó-szászországi Stade alig több mint 40 kilométerre, Hamburgtól nyugatra terül el. Egy jó hangulatú hajókirándulás tökéletes kezdet a városnézéshez, amelyet érdemes a szárazföldön is folytatni. Fontos történelmi előzmény, hogy 1659-ben nagy tűzvész pusztított, amely Stade kétharmadát felemésztette, a harmincéves háború után pedig rövid ideig dán, majd 1712-ig svéd megszállás alatt állt a város. Az újjáépítés ennél jobban aligha sikerülhetett volna, a mai Stade egy északi meseváros, ahol a halászat ma is meghatározó, úgyhogy már csak ezért is érdemes ellátogatni a kikötőbe. A turisták azonban előszeretettel kapják lencsevégre a jellegzetes favázas házakat is, amelyek sorába tökéletesen illeszkedik a Városháza és az Insel Múzeum.

LEJÁRT LEMEZ A TŰZIJÁTÉK

A GTM-résztvevők érkezése egybeesett Hamburgban a Nemzetközi Zenei Fesztivál megnyitásával. A tűzijáték szerepét egyre inkább a fényinstalláció tölti be, amelyet a holland Drift művészduó prezentált Breaking Waves, azaz Hullámtörés című előadásával. Kellemes, lágy zene szólt, miközben több száz megvilágított drón gondoskodott egyidejűleg a páratlan látványról. Mindezt az Elbphilharmonie (Elbai Filharmónia), a Hafen Cityben lévő koncertterem futurisztikus épülete köré varázsolták az égboltra. Ráadásul a VIP-vendégek egy Elbán ringatózó sétahajóról élvezhették az előadást.

A VIDÉK ÍZEI

Aki pedig a DZT vendégeihez hasonlóan ellátogat a Stadéhoz közeli Jorkba, Altes Land központjába, testközelből tapasztalhatja meg Európa egyik legnagyobb almatermelő országának kulisszatitkait a Herzapfelhof biogyümölcsfarm szemüvegén keresztül. A bor- és sörkóstolókhoz szokott ínyenceknek első hallásra talán meglepő, hogyan lehet akár 250 almafajtát is megkülönböztetni, a házigazda lelkesedése azonban hamar átragad a látogatókra, és az élményt csak fokozza az Alma Expressz traktoros birtokjárat. A vendéglátók betekintést engednek a tárolási technológia és a feldolgozás rejtelmeibe is. Mint megtudtuk, egyre nagyobb divat az almafák örökbefogadása – népszerű meglepetés nászajándéknak is. Érdemes ízlelgetni az oklevéllel járó felelősséget: ami nálunk a gyűrűsfarkú maki vagy a szurikáta, az itt az almafa.

A túra harmadik napján is a vidéket járta a delegáció, ekkor azonban már a bakancsok is előkerültek, a Lüneburger Heide természetvédelmi terület és natúrparkban ugyanis jó 14-15 kilométeres gyalogtúra várt Undelohból indulva, a Wilseder Bergen és a Totengrundon át Wilsedébe. A kiadós ebéd után aligha bánta bárki is, hogy a második etap helyett sétakocsikázás következett, a fogatot ráadásul magyar lovak húzták, és erre különösen büszke lehet az, aki Kincsem, Imperiál vagy Overdose hazájából érkezett. Üde színfolt volt az Undelohba visszavezető úton találkozni Josefine Schönnel, annál meglepőbb, hogy a 28 éves szépség nem modellként, hanem heidschnuckeni csordáját hajtva pásztorként keresi a kenyerét. Mielőtt bárki azt hinné, hogy pusztán egy tematikus turisztikai hosztesszel van dolgunk, természetközeli anekdotáival hamar eloszlatta a kételyeket. Ezek után Egetsdorfban zárult a program, ahol előbb a világ egyik legkisebb – mindössze pár négyzetméteren termelő –, de annál sikeresebb ginfőzdéjét, a Brennerei Bosselmannt kereste fel a küldöttség, amit a World Spirit Award aranyérme is bizonyít. Az Acht Linden étteremben pedig majd minden fogás tartalmazott spárgát, ami a tavaszi hónapokban egészen magától értetődő a német gasztronómiában. Ha előétel, ha krémleves, ha köret a főételhez, akkor spárga – talán csak a desszertsoron kerülhetjük el, de ma már akár ott is visszaköszönhet.

GYÖNGYÖSI BALÁZS (Hamburg)

EGY ÁLMOM VALÓSULT MEG

MUCSI ZALÁN | z élet felülírta interjúalanyunk eredeti terveit, így többéves borértékesítési múlttal a háta mögött Magyarország legelfeledettebb borvidékén alapította meg Grál Borpince néven saját borászatát. Mára nedűinek a nagy része hazánkban, több európai országban, valamint a tengerentúlon, például Kanadában és az Egyesült Államokban talál gazdára a csúcsgasztronómiában, a Michelin-csillagos éttermekben.

Alföldi születésű, harmadik generációs, fiatal borászként mi hozta a Tolnai borvidékre, pontosabban a sváb hagyományokkal büszkélkedő Gyönkre? – A szerelem! Ide udvaroltam, s bár kacérkodtam azzal a gondolattal, hogy a Szekszárdi borvidéken kezdjek borászkodni, apósom javaslatára és szó szerint az esküvőn összetáncolt pénzből mégis Gyönkön, egy romos présház megvásárlásával alapítottam meg a saját pincészetet, 2008-ban. A történethez viszont az is hozzátartozik, hogy az eredeti tervem nem a borkészítés volt, hanem hogy legyen egy hétvégi házunk, ahol kicsit elfelejthetjük a főváros nyüzsgését. – Ezek szerint az élet felülírta a terveit… – Akinek kiadtuk bérletbe a szőlőst, visszamondta, így ránk maradt a megművelése. Aztán az egyik lépés hozta a másikat: felújítottuk a Pelzberg-dűlőben található, 1880-ban épült présházat, szőlőt telepítettünk, s belevágtam a borok készítésébe. Ezzel egy álom valósult meg, hiszen 14 évesen, egy hegyvidéki pincelátogatás után annyira rabul ejtett ez a hivatás, hogy már akkor elhatároztam: életem végéig ezzel szeretnék magas szinten foglalkozni. – Milyen filozófia mentén készülnek a borai? – A koncepció a kezdetek óta változatlan: bár gazdaságilag nem kifizetődő, rossz évjáratban nem készítek bort, hanem inkább eladom a szőlőt. Célom, hogy a nedűimmel felhívjam a figyel-

met azokra az értékekre, amelyeket csak ezen a borvidéken lehet felmutatni. Maximalista természetemből adódóan az organikus szőlőműveléstől kezdve egészen a palackozásig szinte mindent egyedül csinálok. A borkereskedői múltamnak köszönhetően tudtam, hogy a külföldi piac elsősorban a hungarikumokra kíváncsi, így a borkészítés szempontjából elsősorban a kadarkára és a kékfrankosra helyezem a hangsúlyt. Három hektáron gazdálkodom, ebből másfelet tesz ki a kadarka, egyet pedig a kékfrankos. – Mit jelent önnek ez a két szőlőfajta? – Az életemet tettem fel rájuk, mindegyiküket valami másért kedvelem. A kadarkában – amely számomra olyan, mint egy érdekes nő, aki az eleganciájával képes hódítani – a gyümölcsösség mellett a fűszerességet szeretem. A kékfrankos szofisztikáltabb, és dolgozni is egyszerűbb vele, közben strukturált, érlelhetőbb bort ad. Belőle készül a Pelzberg tétel, amelynek az első nagy sikereimet köszönhetem. Az első évben készült 300 palack két nap alatt kelt el, majd a 2012-es évjárat Magyarország legjobb kékfrankosa lett 2015-ben. Szintén ezzel a borral nyertem meg a fiatal borászok tehetségkutató versenyét, a Talentométert. Ekkor tudatosult a családomban, hogy érdemes borkészítéssel foglalkozni. – Ennyi év távlatából miként látja a Tolnai borvidéket? – Sok sebből vérzik a viszonylag nagy, ennek ellenére mégis kevésbé ismert borvidék helyzete. Egyrészt kevés pincészet készít piacra bort, másrészt a szőlőt elviszik innen, s más borvidékeken készítenek belőle nedűt. De sokszor az is előfordul, hogy palackban vagy tartályban elhagyja Magyarországot a termék, és külföldi címke alatt forgalmazzák. Ezért a tolnai bor szinte ismeretlen. Valamivel több mint húszan vagyunk, akik borokat készítünk itt. Ez nagyon kevés egy közel háromezer hektáros területű borvidéken. Bár igyekszünk összefogni, programokat szervezni és a lehetőségeinkhez mérten minden fontos borászati kiállításon részt venni, nagyon lassan jutunk el a majdani tényleges változásig. – Szomorú ezt hallani, főleg úgy, hogy a közvetlen szomszédságában Szekszárd található, amely az egyik legismertebb hazai borvidék… – Ráadásul a kettő együtt ezer évig egy borvidéket alkotott, Tolna csak 1997-ben vált le Szekszárdról. Egyébként a termelési és a klimatikus viszonyok is nagyon hasonlók, talán egy szorosabb együttműködés sokat lendíthetne az ügyünkön. Ennek ellenére elvakult vagyok a borvidékkel kapcsolatban, és a legjobb döntésnek tartom, hogy itt valósítottam meg az álmaimat. A világ egyik legcsodálatosabb helye lehetne, ha több szőlővel lenne betelepítve, s több borászat készítene itt bort. Nagyon jó a tagoltsága, a talajszerkezete, a klimatikus adottsága. Isten is szőlőtermesztésre és borkészítésre szánta ezt a vidéket. – Kifizetődő borászatot alapítani? – Amikor még csak gondolati síkon tartott a saját pincészet létrehozása, egy barátom azt mondta, hogy az első száz év veszteséges, utána már minden jó. Még ha nem is volt teljesen igaza, a lényeget jól megfogalmazta. Önerőből, befektető és hitel nélkül, apró lépésekkel haladtunk, közben minden megkeresett fillért visszafordítottunk a vállalkozásba. Most kezdünk csak egy kicsit helyreállni pénzügyileg, de így is a nyereség közel 80 százalékát további területek vásárlására, telepítésekre, valamint a borászat korszerűsítésére fordítjuk. És mi még szerencsés helyzetben vagyunk, mivel nagyon gyorsan bekerültünk a köztudatba. – A jövőre nézve mik az elképzelések? – Rentábilisabbá tennénk a borászatot, de hogy ebből meggazdagodjak, az soha nem érdekelt. A példaképeim azok a burgundiai és osztrák termelők, akik bebizonyítják, hogy ilyen kicsi területekből is tisztességesen meg lehet élni, ezekből is rentábilisan működtethető egy családi vállalkozás. Nekem ennyi pont elég, ezért hat hektárnál többet nem is szeretnék. Most három hektárnál tartunk, az idén további egyet vásárolunk. Remélem, idővel a fiam is csatlakozik az elkezdett munkához, és továbbviszi a borászatot.

NÉMETI SÁNDOR

DUPLÁZOTT A FERENCVÁROS. A ZÖLD-FEHÉREK A 33. BAJNOKI CÍM UTÁN A 24. KUPAGYŐZELMET IS BEBIZTOSÍTOTTÁK

ZÖLDRE VAN

A MAGYAR FUTBALL FESTVE

NB I. | Sorozatban negyedszer lett magyar bajnok a Ferencváros, amellyel szemben immár évről évre reális elvárás, hogy főtáblás legyen a nemzetközi porondon. Bár a 12 csapatos bajnokság kétségtelenül szoros, hatalmas űr tátong a címvédő és a mezőny többi tagja között.

„Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a mienk” – sokan jellemzik még ma is a magyar labdarúgó NB I.-et Bacsó Péter klasszikusából, A tanú című szatírából idézve. Valóban nehéz összehasonlítani a hazai bajnokságot a tucatnyi sportcsatorna révén, a kanapén ülve is könnyen hozzáférhető európai topligákkal. Mármár értelmezhetetlen is a párhuzam, a régiós versenytársakat tekintve viszont kevésbé hervasztó a kép, a sorozatban negyedszer aranyérmes Ferencváros számára ugyanis többé nem álom a főtáblás nemzetközi szereplés. Az elmúlt három évben mindig csoportkörösök voltak a zöld-fehérek, a 2020–2021-es szezonban a Bajnokok Ligájában, előtte és utána pedig a második számú sorozatban, az Európa-ligában. Ez nem kis bravúr, tekintettel arra, hogy 25 esztendő múltán tértek vissza a futball nagyszínpadára. Ki ne emlékezne: az 1995-ös BL-csapatban még Lisztes Krisztián, Vincze Ottó és Zoran Kuntics viselte a Fradi mezét.

KIS PÉNZ, KISVÁRDA

A múlt hétvégén lezárult bajnokságban az FTC mögött a Kisvárda lett az ezüst-, a Puskás Akadémia pedig a bronzérmes. Erre előzetesen kevesen fogadtak volna, a mögöttünk hagyott 33 forduló összképe alapján azonban vaskos meglepetésről nem beszélhetünk. A „kis pénz, kis foci” analógia pedig ott bicsaklik meg, hogy a Mol Fehérvár nagy nehezen lett csak negyedik, miközben a gazdasági hátterük alapján a piros-kékeknek ott kellene lihegniük a címvédő nyakában. Vagyis a pénzügyi stabilitás önmagában nem elég megfelelő szakmai koncepció nélkül: öthat évvel ezelőtt hasonló lehetőségei voltak a két klubnak, azóta viszont egészen eltérő fejlődési ívet tettek meg. Sóstón még Szabics Imre is megbukott, pedig az osztrák válogatott másodedzői pozícióját adta fel az Európa-bajnokság előtt az NB I.-es kispadért. Igaz, a szakmai stábban az Üllői úton is volt törés, ahogy Kubatov Gábor elnök és Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója előszeretettel fogalmaz: Peter Stöger nagy tudású szakember, de a karaktere nem passzolt az öltöző szellemiségéhez. Ellenben az őt váltó Sztanyiszlav Csercseszov a vezetőség és a szurkolók szerint is visszahozta a Szerhij Rebrov-féle szigort – és eredményességet.

Mivel a Magyar Kupát ugyancsak a Ferencváros nyerte – majd 40 ezer néző előtt 3–0-ra verve a Paksot a Puskás Arénában –, a hátsó ajtón a fehérváriak is eljuthatnak Európába, legalábbis a Konferencia Liga selejtezőjében rajthoz állhatnak. A Felcsúthoz és a Kisvárdához hasonlóan a második kvalifikációs körben kapcsolódnak be. Ellenben a Bajnokok Ligájában az elmúlt évek sikerei ellenére az FTCnek már az első körben jelenése lesz, és ellenfélként a lengyel bajnok Lech Poznańt is megkaphatja, kedvezőbb sorsolással viszont feröeri vagy máltai ellenfél is jöhet. Az a hír járja, hogy a Groupama Arénából öt-hat játékos is távozhat, a helyükre pedig Hajnal Tamás sportigazgató vezetésével olyan labdarúgókat keres a szakvezetés, akikkel újra elérhető a csoportkör. Bár a IX. kerületi gárda az NB I.-ből így is, úgy is kiemelkedik, mivel a játék gyorsaságában a nemzetközi tempó a mérce, csak olyan futballistát igazolnak le, aki legalább 32 kilométer/órás sebességgel tud futni.

FEL IS ÚT, LE IS ÚT

A 12 csapatos lebonyolítás kétségtelenül több izgalmat tartogat, mint anno a 16-18 résztvevős, évről évre egészen az utolsó fordulóig kérdéses az is, hogy ki marad bent. Az idén már idő előtt eldőlt, hogy a Gyirmótnak jövőre marad az NB II., az MTK viszont kis híján megmenekült. Állva „haltak meg” a kék-fehérek, miután az utolsó négy fordulóban 10 pontot gyűjtöttek, végszóra a Debrecent verték otthon 3–0-ra, mi több, egy héttel korábban a már bajnok Ferencvárosra idegenben mértek ugyanakkora csapást. Mindez azonban nem volt elég, végül az év elején merészebb célokat kitűző Honvéd hoszszabbította meg az élvonalbeli tagságát. Az új évadban visszatér a Vasas, amely csak negyedik próbálkozásra került a legjobbak közé, a másik feljutó helyre pályázó Diósgyőr–Szeged versenyfutásból pedig nevető harmadikként a Kecskemét került ki győztesen. Az utóbbival viszont aligha nő a 2739-es átlagnézőszám, miután a KTE pályája nem alkalmas az NB I.-re, így albérletben épp az MTK stadionját használja majd. A helyszíni érdeklődést tekintve is a Ferencváros vitte a prímet, persze telt ház a Groupama Arénában sem volt mindig, a csúcsot a 29. fordulóban a Ferencváros–Újpest jelentette. Az egy dolog, hogy a 2–1-es hazai sikert 20 155-en látták a stadionban, de Dibusz Dénesék épp azzal a győzelemmel lettek bajnokok.

Az FTC olyannyira felülteljesít, hogy aki magyar játékosként rendszeresen pályán van Csercseszovnál, annak lényegében automatikusan jár a válogatott meghívó. Igaz, Marco Rossinál Dibusz a kapuban továbbra is csak a második számú választás Gulácsi Péter mögött, a védelemben Botka Endre, a középpályán pedig Vécsei Bálint neve viszont gyakran köszön vissza. Korábban Sigér Dávid is élvezte az olasz szakvezető bizalmát, súlyos térdsérülése miatt azonban szinte a komplett szezont ki kellett hagynia. Üde színfolt a csapatban az erdélyi Pászka Lóránd, aki a bal oldalon minden poszton bevethető, és alighanem rövidesen Rossi is lehetőséget ad neki. Ne feledjük, az FTC-légiósok jelentős részére is számít a hazája, a teljesség igénye nélkül Olekszandr Zubkov (Ukrajna), Adnan Kovačević és Eldar Ćivić (Bosznia-Hercegovina), Lasha Dvali (Grúzia), Miha Blažič (Szlovénia), Aïssa Laïdouni (Tunézia), illetve Ryan és Samy Mmaee (Marokkó) is ritkán lógatja a lábát a válogatott szünetekben.

IZGALMAS VÉGJÁTÉK. HIÁBA KAPASZKODOTT AZ MTK, VÉGÜL A HONVÉD MARADT BENT

NYILASI NYOMÁBAN

Az NB I. gólátlaga gyakorlatilag stagnált – az előző évi 2,83 után 2,84 lett –, a paksi Ádám Martin ellenben úgy termelt, ahogy a magyar bajnokságban évtizedek óta senki: 31 találatig meg sem állt. Az immár a magyar válogatottnál is számításba vett 27 éves támadóra a robusztus testalkatát látva tökéletesen illik az erőcsatár megnevezés, ráadásul az 1980–1981-es szezon óta ő az első, aki elérte a 30 gólos határt. Akkor Nyilasi Tibor zárt 30-cal, egy évvel korábban pedig Fazekas László végzett az élen 36tal. Megoszlanak azonban a vélemények Ádám Martin teljesítményéről, az egyik tábor szerint ideje légiósként is próbára tennie magát, a nemzeti csapatban pedig Szalai Ádám utódja lehet, mások viszont úgy ítélik meg, hogy az NB I.-nél magasabb szintű bajnokságban kudarcra lenne ítélve, mert nem elég gyors.

Mindenestere Marco Rossi a júniusi Nemzetek Ligája-mérkőzésekre készülő keretben a csatárok közül számít a 12 Bundesliga-szezon után a svájci FC Baselt erősítő Szalaira, a magyar gólkirály Ádámra, valamint Sallai Rolandra (SC Freiburg), Sallói Dánielre (Sporting Kansas), Schön Szabolcsra (FC Dallas) és Vancsa Zalánra (MTK) is. A szövetségi kapitány úgy nyilatkozott a mindössze 17 éves újoncról, hogy „nem kell Josep Guardiolának vagy Jürgen Kloppnak lenni ahhoz, hogy valaki meglássa benne a tehetséget, kiváló alapsebessége van”. Már januárban eldőlt, hogy Vancsa az idén nyáron a Manchester Cityben folytatja a karrierjét, pontosabban a játékjoga az angol sztárklubot működtető City Football Group holding kötelékébe kerül. A magyar válogatott június 4-én az Eb-ezüstérmes angolokat fogadja zárt kapuk mögött, három nappal később az Európa-bajnok olaszok vendége lesz Cesenában. Június 11-én a németek következnek hazai környezetben, immár nézők előtt, június 14-én pedig Anglia lesz az ellenfél Wolverhamptonban. Az NB I.-es labdarúgók május 23-án kezdik a közös edzéseket Telkiben, míg a légiósok egy héttel később csatlakoznak.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

SZIGETMONOSTOR | Június 19-én az egész napos szabadtéri fesztivál zenei programjában ott lesz a Kaláka Együttes, amely Pál apostol leveleit bemutató műsorával készül, Szalóki Ági, aki gyerekműsort ad elő. Rajtuk kívül fellép a Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, az Eucharist együttes Mező Misivel, Heinczinger Mika, Bolyki Balázs és a B4, Szabó Balázs, Csiszér László, Prazsák László, Fóris Rita, Andelic Jonathan Jota, Bari Laci, a Sign, a Szigeti Veszedelem. Csókay András idegsebész pedig előadásában a józan ésszel is felfedezhető istenhitről osztja meg gondolatait.

TÚRA, SÖR, BOR

TANÚHEGYEK TELJESÍTMÉNYTÚRÁK

A Balaton Turista és Szabadidő Egyesület május 21-én, szombaton rendezi meg a Tanúhegyek teljesítménytúrákat 55, 30, 20 és 10 km-es, gyerek-, valamint körúti séta távon. A kirándulások a badacsonytördemici faluháztól indulnak. Bebarangolhatjuk a Tapolcai-medence tanúhegyeit, fröccsözhetünk a vidék legmenőbb borászataiban, a túra után pedig fürödhetünk a Balatonban.

CORVIN SZEZONNYITÓ SÖRFESZTIVÁL

A malátarajongók örömére immár 7. alkalommal nyitják sörfesztivállal a szezont Budapest szívében, a Corvin sétányon. Május 18-tól 22-ig minden a minőségi sörökről (na meg a jó hangulatról) szól több mint 20 kiállító részvételével, valamint különböző nemzetek közel százféle csapolt és üveges sörével.

BALATONI SZALON

BALATONALMÁDI | Június 10-ig látható Almádiban a Kerényi Imre KultMagtár épületében a szezonnyitó kortárs képzőművészeti kiállítás, ahol 75, a tó körül élő alkotó – festő, grafikus, szobrász, fotóművész – mutatkozik be.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

TOTAL DANCE FESTIVAL CABRIO

BUDAPEST PARK | Az ország legnagyobb egyéjszakás retrobulija május 21-én tér vissza a Budapest Parkba. Legyél ott te is a küzdőtéren, és bulizz együtt több ezer emberrel olyan legendás előadók zenéjére, mint a Mr. President, az Ice MC, a Basshunter, az Italobrothers, az UFO és a Kozmix.