GDP-növekedés nekünk nyolc

ÉRDEMI BŐVÜLÉS | Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2022 első negyedévében a nyers adatok szerint 8,2, a kiigazított számok alapján 8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a KSH.

Bivalyerős volt a magyar gazdaság az idei első negyedévben a KSH friss számai alapján. Miközben a tavalyi negyedik negyedévhez képest 2,1 százalékkal nőtt a GDP, addig az előző esztendő azonosított időszakához viszonyítva a gazdasági teljesítményünk 8,2del bővült. Mindkét szám mögött szép produkció áll: az elemzői konszenzus alacsonyabb értékekkel kalkulált. A Központi Statisztikai Hivatal közlése értelmében az első negyedéves gazdasági növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős – derül ki a KSH jelentéséből.

Az első negyedévben érdemben gyorsulhatott a háztartások fogyasztása, döntően a nagy volumenű transzferek (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíjkifizetés) és a kimagasló bérdinamika miatt. Azonban bázishatások is hozzájárultak a felpattanáshoz, mivel az egy évvel ezelőtti lezárások miatt visszaesett a fogyasztás. A beruházások ugyancsak részben az egy esztendővel korábbi alacsonyabb bázis miatt mutathattak élénkülést – hangsúlyozta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Arra a kérdésre, hogy mi várható a negyedéves GDP-szám alapján, a közgazdász azt mondta: éves alapon 5,9 százalékos bővülést vár, mivel egyáltalán nem biztos, hogy a lassulás felé mutató kockázatok beigazolódnak. Önmagában a bérek emelkedése és az egyes gazdasági szegmensek, például az ipar vagy az építőipar jelentős támaszt adnak a növekedésnek az idén is, továbbá tetemes mennyiségű új beruházás is tervben van – húzta alá a szakértő. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője azt hangsúlyozta, hogy az első negyedéves adatokban még nem érződik a háború kedvezőtlen hatása. A vártnál örvendetesebb növekedés nyomán az éves bővülés mértéke is nagyobb lehet, meghaladhatja az 5 százalékot – tette hozzá. Idetartozik, hogy az Eurostat közzétette az uniós tagállamok legfrissebb rangsorát, amely a legtöbb tagország első negyedéves GDP-növekedési adatát tartalmazza, igaz, a lista még nem végleges. A magyar gazdaság bővülésénél nagyobb növekedést csak Ausztria, Lengyelország, Portugália, valamint Románia ért el, Lettországé pedig 2,1 százalékkal nőtt, ami megegyezik hazánk teljesítményével.

UNIÓS TAGÁLLAMOK

I. NEGYEDÉVES GDP-NÖVEKEDÉSE

Százalék

Románia Portugália Ausztria

Lengyelország

Lettország

Magyarország EU-átlag Eurózóna átlaga

Németország –0,2 –0,5 –0,5

2,6 2,5 2,4 2,1

0,4 0,3 2,1

0,2 Olaszország Dánia Svédország 5,2

Forrás: Eurostat SZAJLAI CSABA

BORÚLÁTÓ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

KIIGAZÍTÁST SÜRGET BRÜSSZEL | Az EB szerint az idén 3,6 százalékra lassulhat a magyar növekedés, majd 2023-ban már csak 2,6-del bővülhetünk. Konszolidáció nélkül pedig 6 százalékos lesz a hiány.

Miközben az év elején erős növekedést mutatott a magyar gazdaság, addig az orosz–ukrán háború miatt jelentősen visszaesik hazánk teljesítménye – derül ki az Európai Bizottság (EB) friss elemzéséből. Brüsszelből úgy lát-

A REZSICSÖKKENTÉS HATÁSA

Az EB szakértői külön blokkot szenteltek a rezsicsökkentés költségvetési hatásainak. Szerintük az intézkedés fenntartása jelentős veszteségeket okoz majd a többségében állami tulajdonú közműszektornak. Azzal kalkulálnak a brüsszeli közgazdászok, hogy tőkejuttatásként 2022-ben a GDP 1,1 százalékát (mintegy 700 milliárd forintot), jövőre pedig további 0,7 százalékát kell a területnek biztosítani a büdzséből. ják, nem jön össze a kormány 4,9 százalékos hiánycélja, mert túl sokba kerül a költségvetésnek a rezsimérséklés. Az EB szakértői 2022-ben 6 százalékos deficittel számolnak, szerintük ez jövőre csökkenhet 5 százalék alá. Ez részint az esztendő elején végrehajtott kormányzati kiadásoknak, részint pedig a drágább energiaszámlának tulajdonítható. A nagyobb költségvetési hiány miatt a bizottság azzal kalkulál, hogy az államadósságunk az idén csak minimálisan csökken, a 2021 végi 76,8ről a GDP 76,4 százalékára, majd 2023 végére 76,1-re.

Az EB összefoglalója alapján az idén 3,6 százalékra lassulhat a magyar GDP-növekedés, és 2023-ban már csak 2,6-del bővülhet a gazdaság. Ennek hátterében a háború következtében megdráguló import, a nagyobb kockázati prémium, valamint a kereskedelmi fennakadások állnak. A bizottság közgazdászai úgy tartják, hogy a háztartások fogyasztása lassulni fog, miután az év eleji jelentős kormányzati stimulusok hatása kipörög, a magasabb inflációs szint pedig csökkenti a vásárlóerőt. Az áremelkedés kapcsán a prognózis 9 százalékos pénzromlással számol, ez jövőre lemehet 4,1-re. A testület várakozásai alapján az idei harmadik negyedévben tetőzhet a drágulás üteme, az üzemanyagok árstopjának lejárta után.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

2022

Százalék GDP-növekedés 3,6

–6,0 Költségvetési hiány

9,0

Adósságráta 76,4

Forrás: Európai Bizottság

SZ.CS.

DÜBÖRGŐ UNIÓS FÖDERALIZMUS

VÉTÓELLENESSÉG | Az Európa jövőjéről szóló konferencia 49 javaslatot fogadott el. Ezek közül a legfontosabb elem kétségkívül az, hogy az Európai Tanácson belül eltörölnék a tagállami vétójogot.

Egy évig tartott az az uniós párbeszéd, melynek folyamán az éghajlatváltozás és környezetvédelem; az egészségügy; az erősebb gazdaság, a társadalmi igazságosság és a foglalkoztatás; az EU a világban; az értékek és jogok, a jogállamiság, a biztonság; a digitális átállás; az európai demokrácia; a migráció; az oktatás, kultúra, ifjúság és sport témakörben lehetett javaslatokat tenni.

FELFORGATNÁK A KÖZÖSSÉGET

Ezen indítványok az európai polgári vitacsoportokban tett ajánlásokon, a nemzeti vitacsoportok hozzászólásain és a többnyelvű digitális platformon összegyűjtött ötleteken alapulnak. Az Európai Parlament (EP) egyetértett a konferencia következtetéseivel. A képviselők tudomásul vették, hogy a javaslatok megvalósításához az EU-ról szóló szerződések módosítására van szükség, és felkérték az alkotmányügyi bizottságot, hogy dolgozzon ki ajánlást a reformra, amely a közösségről szóló szerződés 48. cikke értelmében egy konvent keretében történhet meg. Most az Európai Parlament, az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács (ET) – saját hatáskörén belül és a szerződésekkel összhangban – megvizsgálja, miként lehetne hatékonyan továbblépni a megfogalmazott javaslatok alapján.

Az unió történetében már többször felmerült, hogy búcsút kellene inteni az Európai Tanácson belüli vétó jogának, ami egyértelműen az EU föderális vonását erősítené. Ez a jog azért került be az uniós döntéshozatalba, hogy a nagyobb tagállamok összefogása ne söpörhesse el a kisebb országok politikai akaratát. 2003-ban a tervezett új európai alkotmány – amelyet a franciák és a hollandok

is népszavazáson utasítottak el – szintén tartalmazta a vétó eltörlését. A tervezet azonban elbukott. Jogilag megkérdőjelezhető módon 2015-ben „kicselezték” az intézményt: a kötelező kvótáról szóló döntést egyszerűen „leadták” a Belügyminiszterek Tanácsának, ahol többségi szavazással lehet dönteni.

Tavaly, amikor Lengyelország és Magyarország is vétóval fenyegetőzött, amiért jogállamisági feltételekhez kívánták kötni a közösségi támogatásokat, a legnagyobb EU-tagállam akkori külügyminisztere vetette fel a tiltakozási lehetőség eltörlését. A szociáldemokrata Heiko Maas amellett érvelt, hogy a liberális demokráciák ellenálló képességének a megerősítése érdekében az is szükséges, hogy a vétó intézményének a felszámolásával javítsák az unió külpolitikai cselekvőképességét. „Az EU nem engedheti meg, hogy túszul ejtsék, hogy vétóval megbénítsák a külpolitikáját” – mondta. Majd hozzátette: „A vétónak mennie kell, akkor is, ha így akár minket is leszavazhatnak.”

Az Európa jövőjéről szóló konferencia európai parlamenti felelőse a liberális belga exminiszterelnök, Guy Verhofstadt volt. A föderalista politikus a Euronewsnak arról beszélt, hogy az egyik legfőbb javaslat a vétójog megszüntetése az unióban. „Tehát az, hogy hagyjunk fel az egyhangú szavazással és döntéshozatali folyamattal. Mert emiatt mindig túl kicsit és túl későn tudott lépni az EU. Ez volt a helyzet a gazdasági válság esetében is. A migrációs krízisnél. A koronavírus időszakában. S ez még ma is probléma a háború miatt. Vagyis azt kell tennünk, hogy ezt eltöröljük, és bevezetünk egy egyszerű vagy egy minősített többségű rendszert minden egyes közösségi témában, és akkor a korábbinál gyorsabban cselekedhetünk” – fejtette ki. Arra a riporteri felvetésre, hogy ehhez szerződésmódosításra van szükség, azt mondta: az Európai Parlament felvállalja ennek a felelősségét. Hozzátette: „Tehát kérni fogjuk a szerződésmódosítást.”

Mario Draghi olasz miniszterelnök (2011 és 2019 között az Európai Központi Bank elnöke) felszólította az EU-t, hogy hagyjon fel a konszenzusos döntéshozatallal a külügyi kérdésekben. Szavai szerint ő a „pragmatikus föderalizmus” híve, hogy az unió hatékonyabban tudja kezelni a gazdasági, energia-, védelmi és külpolitikai kérdéseket. Úgy véli, túl kell lépni az egyhangúság elvén, amely a gátló vétók logikájához vezet, és a minősített többséggel hozott döntések irányába szükséges elmozdulni.

Szakértők szerint egyértelműen az Európai Egyesült Államok kialakítása a célja ezzel az Európai Parlamentben többségben politizáló baloldali-liberális-zöld frakcióknak, s ezt a konzervatív Európai Néppárt francia, német, Be-

nelux államokbeli és skandináv politikusai sem elleneznék.

A tagállami vétójog eltörlésének a javaslata mögött egyértelműen az Európai Parlament és az Európai Bizottság jogkörei ET-vel szembeni bővítésének a szándéka áll. Ez a demokratikus alapjogok szempontjából azért lehet furcsa megoldás, mert az EP tagjai listáról kerülnek az intézménybe, tehát a polgárok nem közvetlenül választják meg őket, az EB tagjait pedig különféle politikai háttéralkukon keresztül az EP szavazza meg – igaz, a kinevezéshez kell az ET hozzájárulása is. Tehát a vétólehetőség megszüntetését célzó indítvány annak az Európai Tanácsnak a jogköreit csorbítaná, amelynek a miniszterelnökei a legnagyobb demokratikus felhatalmazással gyakorolják azokat a közösségen belül.

A VÉTÓJOG ÉS A MAGYAR ÁLLÁSPONT

Az uniós szerződések az ET szavazásaira minden esetben a többségi szabályt írják elő – olvasható a testület honlapján. A blokkoló kisebbségnek

az Európai Tanács legalább 4, az EU népességének több mint a 35 százalékát képviselő tagállamból kell állnia. Ha az ET nem minden tagja vesz részt a voksoláson (például az egyes szakpolitikai területeken lehetséges önkéntes kívülmaradás miatt), az adott határozat akkor minősül elfogadottnak, ha a szavazó tagok közül a részt vevő uniós államok lakosságának minimum a 65 százalékát képviselő 55 százalék

MARIO DRAGHI OLASZ MINISZTERELNÖK. Ő IS TÁMOGATNÁ A VÉTÓJOG ELTÖRLÉSÉT

mellette teszi le a voksát. Amikor az ET nem az EB vagy a főképviselő által benyújtott javaslatról szavaz, az adott határozat akkor számít elfogadottnak, ha úgynevezett „megerősített minősített többség” jön létre. Ez azt jelenti, hogy az Európai Tanács tagjainak legalább a 72 százaléka mellette voksol, s e tagok az EU népességének legalább a 65 százalékát képviselik. Minősített többségi szavazás esetén a tartózkodás ellenszavazatnak számít. A tartózkodás nem ugyanaz, mint a voksolástól való távolmaradás. Bármely tagállam bármikor tartózkodhat.

Egyébként magának a vétójognak az eltörléséhez is kellene az ET hozzájárulása, így azt a jelenlegi szabályok szerint bármelyik tagállam megvétózhatná. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a magyar álláspont világos: a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek. „Eltörlésével a tagállami sajátosságok és a nemzeti érdekek csorbulnának, a szuverén országok akaratát ellehetetlenítenék. Ezt nem engedhetjük! Nemet mondunk az európai birodalomra!” – fejtette ki közösségi oldalán. A tárcavezető a Polgári Magyarországért Alapítvány Quo vadis, Európa? – Nemzetek Európája és a magyar érdek című konferenciáján is beszélt a magyar álláspontról. A brüszszeli nyilatkozatokra reagálva kifejtette: a lisszaboni konstrukció, a szerződéses keret lehetővé tette a lopakodó hatáskörbővítést, azt, hogy meghaladhatják a nemzetállamokat. Látható, micsoda túlkapásban vannak az uniós intézmények bárminemű felhatalmazás nélkül, és az egyre mélyülő Európa gon-

dolata rossz logika mentén indította el a közösségeket. Tehát a magyar javaslatok alapján ezt valahogy meg kellene állítani, s valamilyen módon rögzíteni kellene néhány garanciát, biztosítékot, hogy ilyen irányba ne haladjon az EU. „Éppen ezért Európa jövője kapcsán – összegyűjtve a magyar véleményeket – az a cél, hogy az uniót úgy változtassuk meg, hogy minden olyan legyen, mint 2004-ben, amikor csatlakoztunk. Tehát egy stabil közösség legyen jogilag is, ne egy ingoványos talaj, ahol a politikai ideológia befolyásolni tudja a jogértelmezést és segíti a lopakodó hatáskörbővítést. Ehhez kell egy eszköz, ez pedig a szerződések módosítását jelenti, úgyhogy ezt a magyar kormány számára javasolni is fogom” – taglalta Varga Judit.

A miniszter az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatban a közösségi oldalán kifejtette: hazánk az elsők között fogalmazta meg a kontinensünk jövőjéről szóló hét pontját, s több mint 800 eseménnyel a párbeszéd legaktívabb tagjai voltunk.

Azonban szerinte uniós szinten a konferencia kudarcot vallott. Az EP a saját kicsinyes politikai céljaira használta fel az eseményt, melynek keretében olyan ajánlásokat tett, amelyek figyelmen kívül hagyják a nemzetállami érdekeket – gondoljunk csak a transznacionális lista bevezetésére (az EU-s választáson a tagállami pártlisták helyett a közösség pártcsaládjainak az uniós listájára lehetne szavazni – a szerk.) vagy az egyhangú döntéshozatal eltörlésére.

URSULA VON DER LEYEN, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKE, ROBERTA METSOLA, AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKE, EMMANUEL MACRON FRANCIA ELNÖK ÉS ANTONIO COSTA PORTUGÁL MINISZTERELNÖK. ŐK ÖRÜLNÉNEK A FÖDERÁLIS UNIÓ LÉTREHOZÁSÁNAK, A MAGYAR KORMÁNY VISZONT NEM

EGYHANGÚSÁG

„Európa hosszú ideje lejtmenetben van. És miközben olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint a migráció, a világjárványok vagy a háború, egyesek mégis a hatalmi és ideológiai érdekek mentén mélyítenék az EU-t” – fejtette ki a tárcavezető. Azt is írta: Magyarország tovább küzd a föderációs törekvések ellen, egy egymást kölcsönösen tisztelő nemzetekből álló Európáért.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ szakértője a Figyelőnek azt mondta: az Európa jövőjéről szóló konferencia fő konklúziói kivétel nélkül a föderalista EU megteremtésének az irányába mutatnak. A megfogalmazott javaslatok egyike az egyhangúsági döntéshozatal – más megközelítésben a tagállami vétójog – megszüntetése, például a külügyek terén. Az egyhangú határozathozatal eltörlése alapvetően sérti a tagállamok, köztük Magyarország érdekét is. Így ugyanis a véleményük az EU meghatározó döntéseiben megkerülhető lenne. Az elképzeléssel az a föderalista intézmények célja, hogy csökkenjen a tagállami vezetők és az Európai Tanács szerepe az uniós döntéshozatalban.

PINDROCH TAMÁS

ÚTHÁLÓZAT KONCESSZIÓBAN

AUTÓPÁLYA-ÉPÍTÉSEK | Az Európai Unió a következő hétéves költségvetési ciklusban nem támogatja az autópálya-építéseket, ezért a kormány tavaly úgy döntött, hogy a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését, fenntartását koncesszióba adja. A Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyerte a megbízást.

A nyilvános, kétszakaszos tárgyalásos uniós koncessziós pályázat kiírását tavaly nyáron jelentették be. A kiírásban a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése – új szakaszok építése, a meglévők bővítése – is szerepelt. Fontos kitétel volt, hogy a koncesszió 35 évre szól, s állami támogatások igénybevétele nélkül lehetővé teszi majd a hazai autópálya-hálózat teljessé tételét. Amennyiben ezt a feladatot az állam látná el, az államadósság-növekedés kockázattal járna.

Május elején Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter jelentette be a pályázat győztesét. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László üzletemberek érdekeltségébe is tartozó Themis Magántőkealap, a Konzum tőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap és a Via Magántőkealap alkotta konzorcium adta a legjobb ajánlatot. A győztes a Dömper Kft.-vel szemben nyerte el a megbízatást. A harmadik pályázó, a Strabag–Colas konzorcium kiesett a versenyből, mert Ausztriában versenyhatósági eljárás indult a Strabag ellen.

Összesen 317 kilométernyi új autópályát, illetve gyorsforgalmi utat és 265 kilométernyi sávbővítést kell kiviteleznie a Themis vezette konzorciumnak. Ez azt is jelenti, hogy tíz éven belül az M1-es és az M7-es sztráda kétszer három sávos lesz. Ugyancsak bővíteni kell a sávokat az M3-as autópályán és az M85-ös egyes részein.

Az üzemeltetés-fenntartás a koncessziós időszak idején 1044 kilométernyi szakaszon valósul meg, ezek nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások lesznek. A konzorciumnak a nagy karbantartási munkálatokat is el kell végeznie az etapokon. Az állami karbantartási rendszert – amenynyiben szüksége van rá – megkaphatja a koncesszor. Továbbra is az a cél, hogy az autópályák vezessenek el az országhatárig, minden megyeszékhely elérhető legyen gyorsforgalmi útról, és az ország bármelyik pontjáról harminc percen belül rá lehessen hajtani gyorsforgalmi úthálózatra. Fontos kitétel, hogy a konceszszióba adott jelenlegi és a tervezett utak is állami tulajdonban maradnak s kerülnek.

A kockázat nagyobb részét végig a tender győztese viseli majd, s nem a magyar állam és az adófizetők. Azt már a pályázat kiírásakor egyértelműsítették: a kormány a koncesszió keretében sem a sztráda építésért, sem az üzemeltetésért nem kíván több pénzt fizetni, mint amennyi az állami útdíjbevételekből befolyik. Tehát az autópályadíj beszedése állami hatáskör marad. Ez az összeg nagyjából 185 milliárd forintot jelent. Az úgynevezett rendelkezésre állási díj (rád) struktúráját alkalmazzák majd az elszámoláskor, tehát az állam 35 év alatt fizeti ki a karbantartás-építés teljes összegét. Ez egy esztendőre és egy kilométerre vetítve 96,2 millió forint. A koncesszornak a saját költségére kell felvennie a projekt megvalósításához szükséges hitelt, miközben az állam által beszedett útdíjaknak fedezniük szükséges a teljes rendelkezésre állást. Tehát a koncesszor nem számolhat azzal, hogy megnöveli az autópályadíj-bevételeket, arra nem lesz jogköre.

M5, M6: FELÜLVIZSGÁLANDÓ KONCESSZIÓK

A 2010 előtti MSZP–SZDSZ-koalíció idején 2852 milliárd forintnyi kár keletkezett az M5-ös autópálya meghosszabbításából és az M6-os autópálya megépítéséből – derül ki a kormányzati jelentésekből. Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának az elnöke elmondta: e két sztráda esetében a Koncessziós Tanács a koncessziós szerződések egyes részeinek az újratárgyalását javasolja. Ezzel a lépéssel több száz milliárd forint takarítható meg.

PINDROCH TAMÁS

AZ M3-AS ÉS AZ M35-ÖS AUTÓPÁLYA GÖRBEHÁZI CSOMÓPONTJA. A KONCESSZIÓ NYERTESÉNEK FELADATA LESZ AZ AUTÓPÁLYA-SZAKASZOK BŐVÍTÉSE, KARBANTARTÁSA IS

VÁLASZTÁSI TÉRKÉPÉSZET

ORSZÁGGYŰLÉS | Ha a parlament fi gyelembe akarja venni a Nemzeti Választási Iroda (NVI) jelzését, valamint eleget tenne a képviselő-választási törvénynek, akkor a most kezdődött négyéves ciklusában, legkésőbb 2025 végéig módosítania kell a szóban forgó jogszabályban a választókerületek beosztását. Az elmúlt esztendőkben ugyanis oly mértékben nőtt a fővárosi agglomerációban élők száma, hogy egyes egyéni körzetekben a választásra jogosultaké ma már jelentősen meghaladja az előírt lehetséges felső határt.

„A választópolgárok száma hét egyéni választókerületben (Pest megye 2., 3., 5., 6., 7., 8. és 11. számú körzetében) több mint 20 százalékkal meghaladta az országos átlagot a szavazás napján, ezért – az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény alapján, legkésőbb 2025 végéig – a választókerületi beosztás módosítására van szükség” – hívta fel a frissen megalakult parlament tagjainak a figyelmét Nagy Attila, az NVI elnöke az április 3-i voksolás megszervezéséről és lebonyolításáról készített beszámolójában.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló jogszabály a százhat egyéni körzet határának a megrajzolásánál fő szabály szerint a körülbelül 75 ezer fős országos átlagtól tizenöt százalékos eltérést tesz lehetővé az egyes választókerületek szavazásra jogosultjainak a számában. Ennél nagyobb mértékben kizárólag annak érdekében lehet eltérni, hogy a körzetek ne lépjék át a megyehatárokat, valamint a főváros határát, s hogy összefüggő területet alkossanak. Abban az esetben, ha a különbség meghaladja a húsz százalékot, a parlamentnek módosítania kell a törvény körzethatárokat tartalmazó mellékletét. Ez azonban az általános képviselő-választás évében a voksolás napjáig bezárólag tilos, ezért is emelte ki a 2025-ös dátumot Nagy Attila, hiszen a következő szavazás 2026-ban esedékes. A beosztás megváltoztatására egyébként az előző ciklusban is volt kísérlet a Házban – az NVI-t akkor vezető Pálffy Ilona javaslata alapján –, hiszen már akkor aktuális volt a kérdés, de a kezdeményezés végül kudarcba fulladt.

AGGLOMERÁCIÓ

Sokat elárul az ország demográfiai helyzetéről, hogy mind a hét átrajzolandó választókerület Pest megyében, a főváros agglomerációjában fekszik. A magyarázat egyértelmű: a Központi Statisztikai Hivatal adatait vizsgálva világosan látszik, hogy az ezredforduló óta dinamikusan bővül a megye népessége. Míg 2001-ben még „csak” egymillió-hetvenezer lakosa volt, az előző esztendőben a számuk már meghaladta az 1,3 milliót, ami több mint húszszázalékos gyarapodást jelent. Ez a létszámváltozás természetesen nyomot hagyott a 2011-től hatályos választási törvényben rögzített körzethatárokon is.

A hét közül a legnagyobb eltérést a 75 ezer fős átlagos kerületi választópolgárszámtól Pest megye 5-ös, dunakeszi központú egyéni körzete produkálta har-

mincszázalékos differenciával, az övezetet alkotó hét településen – Dunakeszi mellett Csomádon, Csömörön, Erdőkertesen, Fóton, Gödön és Veresegyházon – ugyanis kétezer híján öszszesen százezren szerepeltek a névjegyzékben. Összevetésül érdemes megjegyezni: a Székesfehérvár nagy részét lefedő Fejér megyei 1-es választókerületben ez a szám mindössze hatvanezer volt, ami azt jelenti, hogy jókora a különbség egy-egy voks értékében. A dunakeszi persze nem véletlenül vezeti a legsűrűbben lakott körzetek rangsorát, hiszen a központi település a maga 44 ezer lakosával – akik a rendszerváltáskor még csak 26 ezren voltak – a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok után a legnépesebbnek számít az országban. Sőt, az előző két kategóriából is többeket megelőz, így Salgótarjánt és Szekszárdot, továbbá Hódmezővásárhelyt, Dunaújvárost, valamint a megyei jogú városi rangját a közelmúltban visszakapott Baját és Esztergomot is.

Szintén jócskán meghaladta az előírtat a budakeszi központú övezet névjegyzékében szereplők száma (94 ezer), ahogyan a szentendrei és a szigetszentmiklósi (92-92 ezer), valamint a gödöllői, a vecsési és a dabasi székhelyű kerület esetében, utóbbiakban 90 ezer körüli számmal. Ezeken az agglomerációs területeken kivétel nélkül az elmúlt másfél évtized máig tartó népességrobbanása okozza a kiugró értékeket. A törvényhozás minden bizonnyal ebben a ciklusban már nem tekinthet el ettől az ordító differenciától, de az is valószínűsíthető, hogy csak a következő általános országgyűlési választást megelőző esztendőben, az NVI-elnök által is jelzett 2025-ben nyúl hozzá a jogszabályhoz. Hiszen ma még csak becsülni lehet, hogy három év alatt hány lakossal bővül majd e közép-magyarországi térség. Papírforma szerint a növekedés egyelőre folytatódik. A kérdés az, hogy a budapestiekhez egyre inkább közelítő környékbeli ingatlanárak mikor eredményezik a folyamat megtorpanását, illetve az agglomeráció határainak fővárosi szemszögből nézve kijjebbre tolódását.

MOST NEM OKOZOTT GONDOT AZ ÁTJELENTKEZÉS

2018-ban még komoly problémát jelentett az átjelentkező választópolgárokat fogadó szavazóhelyiségekben a többórás sorban állás. A tapasztalatok alapján a Nemzeti Választási Iroda javasolta az átjelentkezésre nyitva álló határidő lerövidítését, amelyet az Országgyűlés el is fogadott. Ezen túlmenően tavaly decemberben az NVI munkatársai két vidéki települést és hét budapesti kerületet kerestek fel, ahol helyszíni bejáráson a helyi választási iroda vezetőjével egyeztettek arról, hogy miként lehet a leghatékonyabban megszervezni az érintett szavazókörök működését. „Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően annak ellenére is sikerült az átjelentkezéses szavazóhelyiségek esetében elkerülni a hosszú várakozást, hogy az átjelentkezők száma megközelítette a 158 ezret” – írta parlamenti beszámolójában Nagy Attila, a választási iroda elnöke.

LEVÉLSZAVAZÁS

A Nemzeti Választási Iroda elnöke egyébként nemcsak a választókerületi beosztást illetően fogalmazott meg javaslatokat az alakuló ülésen az Országgyűlésnek, hanem a levélszavazással kapcsolatosan is. Ismét jelentkezett ugyanis az a probléma, miszerint igencsak magas azoknak a voksolóknak a száma, akik helytelenül csomagolják a két borítékba a szavazólapot és az azonosító nyilatkozatot. A beérkezett szavazási iratok több mint tíz százaléka emiatt érvénytelen volt az áprilisi választáson. Ezért Nagy Attila fontosnak tartja annak megvizsgálását, hogy a dupla borítékos megoldás helyett miként alakítható ki olyan eljárásrend, amely – a szavazás titkosságának a biztosítása és a jogosulatlan voksolás kizárása mellett – kevesebb hibázási lehetőséget rejt magában.

HELMECZI ZOLTÁN

ÚJ TÁVLATOK

AZ ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSBEN

VÍZGAZDÁLKODÁS | A célzott felszín alatti víztározásra, a készletek mezőgazdasági és ivóvízutánpótlási célú hasznosítására kerestek és találtak technológiai megoldásokat egy magyar szakemberek vezetésével zajlott és a napokban zárult nemzetközi programban. A kutatók részletesen bemutatták lapunknak, hogy a hazai öntözési rendszerek fejlesztése érdekében miként lehetne kiaknázni ezeket az innovatív lehetőségeket.

Nyugat- és Dél-Európában, valamint világviszonylatban is már hosszú ideje kipróbált megoldásnak számít a felszín alatti vízutánpótlási és -visszatartási műszaki megoldások (MAR) alkalmazása, legyen szó akár mezőgazdasági földek öntözéséről, akár ivóvíz-biztosításról. A parti szűrést és egy-egy lokális esetet leszámítva azonban Közép-Európában eddig nem alkalmaztak ilyen eljárásokat. Ezért a Magyarország mellett Horvátország, Lengyelország, Németország és Szlovákia részvételével lezajlott, hároméves DEEPWATER-CE nemzetközi együttműködésben – amelynek a finanszírozása 85 százalékban uniós pénzből, 1,77 millió euróból, a fennmaradó részben pedig hazai forrásból valósult meg – ennek a lehetőségeit vizsgálták országos, valamint regionális szinten. Magyar oldalról vezető partnerként a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) az irányítása alatt működő Földtani Igazgatóság – melynek jogelődje a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat – vett részt a projektben, továbbá a GeoGold Kárpátia Környezetvédelmi és Mérnöki Kft. Társult partnerként pedig közreműködött az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is.

MAROS–KÖRÖS KÖZE

„Magyarország ivóvízellátása biztosított, ezért idehaza – csakúgy, mint Szlovákiában – a mezőgazdasági célú vízbiztosítás vizsgálatára fókuszáltunk a programban, azaz arra, hogy miként lehetne ezt javítani és hosszú távon is fenntarthatóvá tenni” – mondta a Figyelőnek Szőcs Teodóra, a Földtani Igazgatóság Vízföldtani Osztályának a vezetője, aki két munkatársával – Rotárné Szalkai Ágnessel és Jordánné Szűcs Andreával – közösen mutatta be a magyar tudományos hátteret. Felszín alatti vízutánpótlásból és -tározásból többfajta létezik, a nemzetközi konzorcium kutatói hatot választottak ki közülük a projektben. Ezek a beszivárogtató kutak és medencék, a parti szűrésű rendszerek – amelyek egyébként régóta működnek Magyarországon –, a felszín alatti és az utánpótlást segítő gátak, valamint a betápláló kutak.

A tudományos munka kezdetén – e műszaki megoldások alkalmazhatóságához – először kidolgozták azt a módszertant, melynek alapján kijelölték a potenciálisan szóba jöhető hazai régiókat mind a hat kiválasztott MAR-típusra. Ezt követően a választásuk a Maros–Körös köze legjelentősebb vízföldtani egységére, a Maros-hordalékkúpra esett. A területen az említett műszaki megoldások közül a kutatók a felszín alatti gátas víztározás lehetőségét vizsgálták, amely jelentős tárolókapacitást biztosíthat az aszályosabb időszakokra, egyben hozzájárul a felszín alatti vízkészletek hosszú távú védelméhez. Tehát ebben az esetben nem egy „fe-

lülről származó” többletvízbevitelről van szó – mint például a beszivárogtatásnál –, hanem a felszín alatt áramló víznek a visszatartásáról. „Ezt ugyanúgy kell elképzelni, mint egy felszíni gátat, csak éppen a szerkezet a kőzetekben helyezkedik el, és ott duzzasztja vissza a vizet” – magyarázta az eljárást Szőcs Teodóra.

AZ EGYKORI MAROS-MEDER

A célirányos mintavételekkel, mérésekkel, korábbi és új geofizikai adatok felhasználásával beazonosították, hogy a Maros-hordalékkúp pontosan mely része lenne alkalmas e gát kivitelezésére. Természetesen azt is figyelembe vették, hol van a legnagyobb vízigény, már csak azért is, mert a hatályos előírások szerint kizárólag ott lehet agrárcélú öntözésre felszín alatti vizet igénybe venni, ahol a felszínen bizonyítottan nem áll rendelkezésre víz. Végül a mintaterületen belül két Békés megyei község, Csanádapáca és Medgyesbodzás vonzáskörzetében, húsz-harminc méteres mélységben találtak rá a megfelelő, sőt kiváló víztartó képességű zónára. Itt eltemetett folyómedrek vannak, tehát olyan szakaszok, ahol valaha a Maros folyt és rakott le kavicsos-homokos üledéket, a medren kívüli iszapos-agyagos üledék pedig oldalirányú gátként is szolgálhat a tározásnál. Mindezek alapján úgy ítélték meg, hogy ez a terület – a régi folyómedernek gyakorlatilag az újrahasznosításával – megfelelne nagyobb mennyiségű felszín alatti víz készletezésére. A szakemberek a módszertan kidolgozása mellett kockázatelemzést is végeztek, felmérték az esetleges technikai, üzemeltetési, egészségügyi és környezeti rizikófaktorokat.

Az osztályvezető jelezte, hogy természetesen az ország más részein is vannak aszálynak erősen kitett térségek – ilyen például az elsivatagosodással fenyegetett Duna–Tisza közi homokhátság, valamint a Nyírség –, ahol már most csökken a talajvízszint, viszont a mezőgazdasági vízigény jelentős. Ezekben a régiókban szintén felmerülhet a felszín alatti vízutánpótlási és -tározási szisztémák valamelyikének a használata. A felszíni víztárolással szemben ezek előnyei közé sorolható többek között az, hogy nem esnek ki termőterületek a hasznosításból, párolgással is csak minimális mértékben kell számolni, és a víz szűrése, ezen keresztül pedig a minősége ugyancsak kiválóbb „odalent”. Emellett e műszaki megoldások erősítik azt az egyre inkább elterjedt vízgazdálkodási szemléletet, mely szerint a többlettől nem mihamarabb megszabadulni kell, hanem inkább eltárolni szükséges azt.

A JÖVŐ

„A felszín alatti vízutánpótlás hatalmas előnye, hogy fenntartható vízgazdálkodást tesz lehetővé, ebből a szempontból stratégiai jelentőségű” – hangsúlyozta lapunknak a Földtani Igazgatóság vezetője. Fancsik Tamás úgy fogalmazott: ha a klímaváltozás problémakörében vizsgáljuk a vízgazdálkodást, azt látni, hogy a következő esztendőkben – amikor minden bizonnyal egyre gyakoribbak lesznek a csapadékhiányos periódusok, a csapadék időbeli eloszlása pedig egyenlőtlenebbé válik – az öntözési kérdések mindinkább égetőbbé válnak. Sőt, könnyen elképzelhető, hogy néhány évtized múlva nemcsak az öntözéssel, hanem a ma még természetesnek vett ivóvízellátással kapcsolatban is kérdések merülnek fel – tette hozzá az igazgató, ezzel is magyarázva az április végén zárult nemzetközi kutatás jelentőségét. Szavai szerint most, hogy a MAR-rendszerek alkalmazására potenciálisan megfelelő területek kiválasztásának a módszertana, valamint a műszaki megoldások is rendelkezésre állnak, „csak” a finanszírozási és a szabályozási környezet kialakítása szükséges az eljárás gyakorlati működtetéséhez. Érdemes megjegyezni: azt figyelembe véve, hogy az öntözhető terület mérete függ az öntözés módszerétől és a növény vízigényétől, a technológia kialakítható úgy, hogy akár két-három hektár vízutánpótlása is biztosítható legyen.

A folytatásban a kutatói szakpolitikai ajánlások, a MAR-akcióterv véleményezése zajlik, amelyben a szakminisztériumok és az OVF munkatársai vesznek részt. A projektet összefogó szakemberek javaslatot tettek a különféle célzott felszín alatti vízutánpótlási és -tározási műszaki megoldások közép-európai alkalmazhatóságára, a felszín alatti víztározók potenciális térségeire, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás és nemzeti stratégiák továbbfejlesztésére.

HELMECZI ZOLTÁN