Éled az optimizmus a vendéglátóiparban

GASZTROIPAR | A járvány alapjaiban megrengette a hazai turizmust és a hozzá szorosan kapcsolódó ágazatokat, teljesen átrendezte a magyar gasztronómia térképét, közben fundamentális hatást gyakorolt mindannyiunk életminőségére. Mindezt egy olyan időszak után, amikor 2010 és 2020 között az iparág teljesítménye évről évre rekordokat döntött hazánkban.

ZSIDAI ROY, A ZSIDAI GASZTRONÓMIAI CSOPORT TULAJDONOSA. A FŐVÁROS VÉGRE KEZD ÉLEDEZNI

Az Utazási és Turisztikai Világtanács adatai szerint csak 2019-ben a turizmus hazai gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása megközelítette az 1000 milliárd forintot. Bár az idén is egymást követték a mélypontok a szektorban, és a negyedik hullám érkezésével még mindig sok a bizonytalanság, a Figyelőnek nyilatkozó, a hazai vendéglátás néhány meghatározó személyisége mégis optimistán várja a jövőt.

KIÚT: A FEJLESZTÉS

„A magyarok gasztronómia iránti igénye, ennek értékelése és elhelyezése a kulturális, valamint szociális társadalmi életben nagy fejlődésen ment keresztül a pandémia alatt. Egy bizonytalanságokkal átszőtt időszak után a főváros végre kezd éledezni, és amikor lehetőség volt rá, a nemzetközi mozgás is elindult. Az utazás és a gasztronómia iránti igény minden nehézség ellenére megmaradt az emberekben. Biztató, hogy tavasztól kezdve sok turista látogatott Budapestre. Igaz, ez a szám még mindig messze elmarad a korábbi évektől” – mondta a Figyelőnek Zsidai Roy, a fővárosban több mint egy tucat éttermet, valamint két butikhotelt üzemeltető Zsidai Gasztronómiai Csoport tulajdonosa, akinek a vállalkozása két olyan nemzetközi partnerrel is együttműködik regionális szinten, mint a Jamie Oliver Group és a Kempinski Hotels. Az elhangzottak reményekkel tölthetnek el, hiszen a 2020-as év a nemzetközi turizmus szempontjából katasztrofális volt. Ha a januártól októberig tartó vendégéjszakák számát összehasonlítjuk az előző évivel, 78 százalékos csökkenés tapasztalható, ami közel 6 millió turista. Ez egy erősen a külföldi utazókra építő Budapesten komoly érvágás volt. Zsidai Roy szerint az idei turistaszám a jelenleg nyitva tartó éttermeket el tudja tartani, viszont ha minden vendéglátóhelyet újranyitottak volna a fővárosban, akkor nem biztos, hogy lett volna elegendő vendég a fenntartásukhoz. Mindenesetre a pályafutása alatt több válságot is megélt Zsidai Roy csoportjánál az idén sem álltak le a fejlesztésekkel: Zuki néven kézműves fagylaltot fejlesztettek ki, illetve a Zsidai Home projekt létrehozásával az éttermi minőségű étkezést világelsőként biztosították otthonra, azaz „élelmiszeresítették” a készétel-házhozszállítást.

KÜZDELEM A TÚLÉLÉSÉRT

„A járvány átrendezte az erőviszonyokat a piacon, és még mindig átláthatatlan a hatása. Talán fél év múlva derül csak ki, hogy ki marad talpon és ki kényszerül végleg bezárni. A kritikus munkaerőhiány, az elmúlt két év nyitás-zárásai, a bizonytalanság mindenkit keményen érintett. Ikonikus helyek zártak be az elmúlt fél évben, ilyen a 17 éven át népszerű nagykörúti Bock Bisztró, a Konrády Zoltán nevéhez fűződő KNRY, legfrissebb hírként pedig az ország egyik legjobb gourmet-éttermének tartott Olimpia, illetve a Michelin Bib Gourmandminősítésű Fricska Gastropub” – tette hozzá Déli János, az óbudai Gléda Vendéglő társtulajdonosa, aki a világhírű sztárséf, Heston Blumenthal egyik éttermében üzletvezető-helyettesként is dolgozott. Másokhoz hasonlóan, igyekezve megtartani a kollégákat, ők is a túlélésért küzdöttek. Némi segítséget jelentett az Új-Zélandon lévő Anzil magyar étterem, amely a vacsoráinak a bevételéből rendszeresen utalt pénzt számukra. Ebből az összegből húsvétig közel 100 adag ételt készítettek hetente az óbudai anyaotthon számára, ezzel is biztosítva néhány nap munkát és bevételt a munkatársaknak. A pandémiára úgy reagáltak, hogy üzlettársával, Kerekes Sándorral létrehozták a kacsás tematikára épülő Duck You food truckot, ezzel is megteremtve egy biztos pontot az étterem mellett. A mobilitása miatt az idén több rendezvényen és fesztiválon is megjelentek, a kocsi pedig egész nyárra Tiszafüredre

HEGYI ATTILA, A MAGYARORSZÁGI RENDEZVÉNYSZERVEZŐK ÉS -SZOLGÁLTATÓK SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKSÉGI TAGJA. A TÖBB LÁBON ÁLLÁSNAK KÖSZÖNHETŐEN SIKERESEN VETTÜK AZ AKADÁLYOKAT

költözött. A Gléda májusi újranyitásával visszatértek a vendégeik, és a nyár is viszonylag jó volt.

OPTIMISTÁNAK MARADNI

Hegyi Attila, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének elnökségi tagja, az ország egyik legkomolyabb cateringcége, az Albatros Party Service és a Rampart Gasztronómia csoport, illetve a Budapesten lévő fine dining Pasztell étterem tulajdonosa bár a pandémia miatt eddig nagyságrendileg közel kétmilliárd forgalomkieséssel számolt, minden nehézség ellenére optimistán áll a dolgokhoz. A fővárosban több irodaházban működő kantin üzemeltetője – amely olyan eseményeken, illetve helyszíneken biztosítja a cateringet, mint a Hungexpo, a Hungaroring vagy a Puskás Aréna – hektikus és nehéz éven van túl, de a habitusából adódóan mindig csak előretekint. „Ez egy ilyen időszak, ehhez kell alkalmazkodnunk. Cégvezetőként az idén is a munkaerő megtartásán fáradoztam, illetve hogy a működési költségek racionalizálásával megoldásokat találjak a zavartalan működéshez. A több lábon állásnak köszönhetően sikeresen vettük az akadályokat, és a munkavállalóinkat is jobban tudtuk mobilizálni a vállalat egységei között” – fejti ki véleményét a vendéglátás több szegmensében érintett Hegyi Attila, hozzátéve, hogy a megrendelői bizalom növekedésével a nyári időszakban rendezvény szempontjából gyorsan visszaállt náluk a megszokott rend, de az irodaházi éttermei, akárcsak a Pasztell, szintén nagyon jól teljesítettek. Sőt, ez utóbbinál a szeptember nagyon erős lett. „Rendre elértük a kitűzött céljainkat, közben pedig amit meg lehetett nyerni, szinte mindent megnyertünk” – mondta Lizsicsár Miklós, a Bajcsy-Zsilinszky úti St. Andrea Restaurant társtulajdonosa. Viszont a pandémia, Kovács Attila tulajdonos tragikus halála, az előző séfük távozása felülírta az elképzeléseiket. „Volt időnk átgondolni, hogy az idei újranyitással milyen irányba induljon az étterem koncepciója. Bár volt olyan szakmabeli, aki kritizált minket a döntésért, Kollár Endrével – akivel már a kezdetek óta együtt dolgozunk és tavaly vette át a stafétabotot – új korszakba lépett az étterem. Nagy lendülettel és jókedvvel dolgozunk most. Továbbra is a minőségi, de kötetlenebb konyhára rendezkedtünk be, a Michelin-csillag megszerzése fontos, ám nem elsődleges cél. Az augusztusi újranyitás óta a korábban meghozott döntések minket igazoltak: a vendégek nem pártoltak el, minden egyes nap telt házzal működünk” – összegzi az évet a pozitív hozzáállásáról ismert Lizsicsár Miklós.

Erhardt Zoltán, a soproni Erhardt Étterem tulajdonosa a több lábon állás mi-

ERHARDT ZOLTÁN, A SOPRONI ERHARDT ÉTTEREM TULAJDONOSA. AZ AUSZTRIÁBAN MEGHIRDETETT LOCKDOWN SOPRONRA IS RÁNYOMTA A BÉLYEGÉT

LIZSICSÁR MIKLÓS, A BAJCSY-ZSILINSZKY ÚTI ST. ANDREA RESTAURANT TÁRSTULAJDONOSA. A VENDÉGEK NEM PÁRTOLTAK EL, MINDEN EGYES NAP TELT HÁZZAL MŰKÖDÜNK

att saját pékséget nyitott, ami az étterem és a panzió mellett egész évben biztos pont volt a vállalkozása számára. Jelenleg két pékségüzlettel, illetve 32 alkalmazottal dolgoznak. „Nyáron szinte pillanatokon belül felélénkült a turizmus, de a minőségi vendéglátás normalizálásához még két-három hét kellett. Az éttermünk, valamint a panziónk 90 százalékos foglalási rátával működött ebben az időszakban, és ez a tendencia kitartott október végéig. Az újabb hullám, illetve az Ausztriában meghirdetett lockdown Sopronra is rányomta a bélyegét. Az elején gyakorlatilag megszűnt az a fajta turizmus, ami az ünnepek előtti időszakban jellemzi a várost, az éttermek és a szállodák szinte pangtak az ürességtől. Most már viszont elindultak a turisták, ezzel jó irányban változott a helyzet” – tette hozzá az idén a pékszakmát is kitanuló soproni vendéglátós, aki a folyamatos fejlesztések és beruházások mellett minden erejével a nyári szezonra koncentrál. Mint meséli, nincsenek elkeseredve, a vállalkozás sok családot tart el, így felelősséggel tartozik irántuk.

KULCSKÉRDÉS A MUNKAERŐHIÁNY

A járvány nemcsak a hazai turizmus erősségeit, hanem a gyengeségeit is felszínre hozta. Ilyen a munkaerőhiány, amely komoly akadálya a szektorok viszszaépülésének. Mint Hegyi Attila is kiemeli, ez az időszak azokat igazolta viszsza az újranyitáskor, akik megbecsülték és megtartották a dolgozóikat. Egyébként a munkaerőhiány, ahogy a most megszólaló szakemberek is megerősítik, már a Covid-válság előtt is komoly gondot okozott. Zsidai Roy ennek egyik megoldását a külföldi vendégmunkások rendezett és szervezett formában való alkalmazásában látja. Éttermeiben most is több nemzetiség, például sok délkeletázsiai dolgozik, a tapasztalatok pedig nagyok jók: szeretnek dolgozni, beszélnek nyelveket, a gasztronómiai kiképzésük is jó. Nem szeretnének itt letelepedni, inkább kiugrási lehetőségnek tekintik a Magyarországon eltöltött szakmai gyakorlatot, amit a későbbiekben a hazájukban tudnak kamatoztatni. Másrészről bízik benne, hogy Nyugat-Európából egyre több magyar tér vissza a szakmába, hiszen idehaza a tapasztalatai szerint a komolyabb helyeken a bérezés már a külföldi szinten van. Ami a viszszatérést illeti, Lizsicsár Miklós némileg árnyaltabban látja a helyzetet. Mint mondta, „amikor a járvány miatt sokan visszatértek, azt gondoltam, hogy ismét a vendéglátásban helyezkednek majd el, de tévedtem. Jelenleg nagyon nehéz viszszacsábítani a munkaerőt a szektorba”. Bármit is hozzon a jövő, Lizsicsár Miklós szerint náluk a bezárás nem opció. Bár Déli János sosem szokott a munkaerőhiányra panaszkodni, nagyon nehéz időszakot élt át az idei újranyitáskor. Sztárséfeket kellett alkalmaznia egy-egy napra, hogy zavartalanul tudjanak működni. Mindenki egyetért abban, hogy amíg a turizmus nem áll teljes mértékben vissza, a talpon maradt éttermek azokon a leginkább magyar vendégeken osztoznak, akiknek továbbra is fontos a vendéglátás által nyújtott személyes élmény. Ebben a versenyben viszont csak a minőséggel lehet kitűnni. Zsidai Roy szerint a mostani krízis egyik tanulsága, hogy mindig kell lennie tartaléknak. Ennek hiányában minden labilis, nem lehet hosszú távon értéket teremteni, szakembereket képezni, szakmai műhelyt létrehozni, a kontinuitást fenntartani. És ami szintén fontos: egy válságot túlélni.

A 2008-as gazdasági krízis többéves stagnálást eredményezett a turizmusban. Hogy mit hoz a jövő, azt nehéz megjósolni, egy viszont biztos: semmi sem tart örökké. Így bízzunk benne, hogy az egyre nagyobb oltottsági rátának köszönhetően egy nyugalmasabb időszak köszönt ránk.

NÉMETI SÁNDOR

„RENDEZŐKÉNT ENYÉM A DÖNTÉS FELELŐSSÉGE”

DOBÓ KATA | Konkrét vízióval, határozott elképzelésekkel érkezett második rendezésének forgatására a színész-rendező, aki új műfajban próbálta ki magát: a karácsonyi szezon sikere lehet az El a kezekkel a Papámtól! című családi mozi. Bár a fejünkben elsősorban még mindig színésznőként él, a pandémia megtanította rá, hogy több B tervre is szüksége lehet, ezért saját produkciókban is gondolkodik – árulta el a Figyelőnek.

Mi a különbség a között, ha Dobó Kata rendező érkezik a forgatásra, vagy ha Dobó Kata színésznő? – Az biztos, hogy a rendező Dobó Kata sokkal magabiztosabb. Például színészként rendkívül fontos számomra munka közben a visszajelzés, és ezt látom a másik oldalról a kollégáimon is. – Eltérő az is, hogy míg a színész többnyire él egy felkínált lehetőséggel, a rendező teremtheti ezeket? – Igen, ezért nyilván meg kellett érnem arra, hogy az egyik szerepről a másikra váltsak. Mindig is nyitott szemmel és füllel mozogtam a szakmában, színészként a forgatási szüneteimben beszélgetés helyett inkább beültem mondjuk a világosítók közé, mert tanulni akartam. Ha a kamera előtt állok, akkor is pontosan ismernem kell a kamera mögött dolgozók munkáját, hogy jobb lehessek a saját területemen. A tudásvágyam továbbra is csillapíthatatlan. – Mi a következő lépés a sorban? Produceri feladatokat is vállalna? – Inkább a művészi oldalon szeretnék maradni. De például Reese Witherspoon – aki színésznőként kezdte, és most sikersorozatok, -filmek elismert producere – karrierívét csodálatosnak tartom. Fontos lenne, hogy több hazai, igazi női sorsokról szóló filmes munka szülessen, ebben szívesen részt vállalok. Már most is dolgozom különböző olyan projekteken, amelyek a női összefogás erejét mutatják meg. Muszáj előre gondolkodnia egy művésznek, mert egyrészt számomra szomorú, ha nincs lefoglalva az agyam, másrészt a járvány azt is megmutatta, hogy kellenek a B tervek az élethez. Szerencsére a mozik látogatottsága visszaállt a pandémia előtti időszak számaira, és a magyar filmek is százezer feletti nézettséget hoztak az elmúlt hónapokban. Az embereknek van igényük a mozira, és van olyan film, amit nem is lehet kis képernyőn élvezni, ilyen például a miénk. – Az új produkciójának látványvilágát Tim Burton Charlie és a csokigyár című gyerekfantasyjéhez hasonlítják. Ki álmodta meg ezt az egyedi vizualitást? – A forgatókönyv nagyon erős alapanyag volt, remek történetmeséléssel és karakterekkel, ezt szerettük volna tovább hangsúlyozni a látvánnyal. Amikor először olvastam a szöveget, azonnal megelevenedett előttem ez a képi világ, és a végeredmény nagyon hasonló lett ahhoz, mint amit akkor elképzeltem. Mindig szerettem olvasni, gyerekkoromban a könyvekbe menekültem a hétköznapok elől, úgyhogy elég élénk a fantáziám. Reménykedtem benne, hogy Bárdosi Ibolya jelmeztervező, akinek a Kincsem is a nevéhez fűződik, és aki egészen egyedien gondolkodik a kosztümökről, szintén örömét leli majd ebben a munkában, és a fantáziája kellően elszabadul. Mivel egy nem létező korban játszódik a sztori, könnyű dolgunk volt abból a szempontból, hogy nem kötött minket a történelmi hűség. Egy olyan miliőt képzeltünk el, amely talán az 50-es években megvalósulhatott volna, ha nem szenvedi el az ország a második világháborút és 56-ot. Amikor Valcz Gábor látványtervező elkezdte rajzolni a díszletet, már akkor kirázott a hideg. És ahogy láttam életre

NÉVJEGY

Budapesten született, 1974-ben. Pályafutását modellként kezdte, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, amelynek első éve után Los Angelesbe költözött, ahol Larry Moss és Aaron Speiser színiiskolájában képezte magát tovább. Színészként több hazai (A miniszter félrelép, Ámbár tanár úr, Csak szex és más semmi, Szabadság, szerelem, Halálkeringő, Brazilok) és külföldi produkcióban (Rollerball – Könyörtelen játék, 15 perc hírnév, Amerikai rapszódia, Elemi ösztön 2., CSI – A helyszínelők) játszott. Rendezőként két fi lmet jegyez (Kölcsönlakás, El a kezekkel a Papámtól!). A Magyar Hospice Alapítvány önkéntese. Egy kislány édesanyja.

ÉLMÉNY A SZAKMÁNAK IS. KEVÉS MESEFILM KÉSZÜL ITTHON

kelni mindazt, amit ő a papírra álmodott, azok nagy pillanatok voltak. – A Kölcsönlakásban rendezőként a függöny színétől az utolsó kis képkeretig, a díszlet minden apró részletén rajta tartotta a szemét. Most is? – Igen. De ha jó emberekkel veszem magam körbe, akikkel egy ízlésvilágot képviselünk, akkor nem azért kell mindenre figyelnem, mert tartok attól, hogy gond lesz, hanem hogy például az ötféle tökéletes tapétából kiválasszam a legtökéletesebbet. Dönteni pedig felelősség – apró és nagy horderejű kérdésekben egyaránt. Egy filmforgatást hiába készítünk elő – hónapok, fél vagy akár két év munkája során – tökéletesen, mindig adódnak váratlan helyzetek. Ennél a mostani produkciónál például Nagypál Gábornak egy táncjelenetnél kificamodott a bokája, és kiderült, hogy azt a jelenetet másfél hónap múlva tudjuk csak felvenni. Akkor viszont már egy másik helyszín, más technika áll majd a rendelkezésünkre. Ilyenkor az információkat mérlegelve a rendezőé a döntés felelőssége. – Nem „ütik meg” ezek a problémák? – Nem, én azt hiszem, egy forgatáson nagyjából már mindent láttam, amit csak lehet. Ráadásul olyan kollégákkal vettem körül magam, akik támaszaim voltak a korábbi projektekben is. A legközelebbi munkatársam – az első rendezésemnél és most is – Gulyás Buda technikai rendező volt, akinek a szaktudása és folyamatos tanulási vágya számomra a legnagyobb példa.

– A színészeket hogyan választotta ki? – Ahogy egyre többször elolvastam a forgatókönyvet, körvonalazódott bennem, hogy kiket szeretnék megnézni bizonyos karakterekre. A mostoha szerepére – mások mellett – Pálmai Anna személye is erősen körvonalazódott, és végül rá is esett a választás. Szerettem volna neki lehetőséget adni arra, hogy megmutassa, menynyire sokrétű színész. Ahogy Járai Máténak is, hogy bizonyíthassa, mekkora mókamester, és milyen mély színészi alakításra képes. A főszerepre több száz kislányt megnéztünk, hiszen ő viszi a hátán a filmet, így kicsit sem lehet hamis az alakítása. Én szeretek néző lenni a moziban, de kizökkenek, ha nem igaz, amit a vásznon látok. Már majdnem elvesztettem a reményt, hogy meglesz az a Dorka, akit elképzeltem, de az utolsó castingon megtaláltam. A második mondatánál azt hiszem, sírva fakadtam. Nem játszott szerepet, természetesen beszélt, viszont átélte a mondanivalót. Aztán kiderült, hogy

CSAPATMUNKA. A KOLLÉGÁKAT IS JÓL KELL KIVÁLASZTANI

Marczinka Borinak óriási a teherbírása, mert tényleg nagy feladat nehezedett rá a forgatáson. – A streamingszolgáltatók népszerűsége miatt gondolkozik a velük való együttműködésben, akár egy sorozatban rendezőként? – A külföldi streamingopciók mellett ne felejtsük el, hogy nekünk is van egy filmio.hu-nk, ahol a közelmúlt alkotásait és a régi magyar alkotások felújított változatait is megnézhetjük. Szuper lenne, ha ez a platform is népszerűvé válna a hazai nézők között, hiszen mi, magyarok fantasztikus filmeket tudunk csinálni, és szerencsére több elérhető a Netflixen vagy az HBO GO-n. Például A martfűi rém vagy az Aranyélet nagy kedvencem. Sorozatban rendezőként egyelőre nem gondolkozom – biztos izgalmas kihívás, mert más a történetmesélés dinamikája, mint egy másfél órás filmnél. – Van olyan pont rendezőként, amikor azt érzi, hogy el tudja engedni a filmjét,

EL A KEZEKKEL A PAPÁMTÓL!

A Nemzeti Filmintézet támogatásával forgatott fi lm Dobó Kata rendezésében, Gulyás Buda technikai rendezővel készült, a Megafi lm gyártásában. Producere Kálomista Gábor és Helmeczy Dorotytya, operatőre Reich Dániel, aki legutóbb a Drakulics elvtárs című fi lmet fényképezte. A forgatókönyvet a #Sohavégetnemérős című Wellhello-fi lmet is jegyző Horváth András Dezső írta. Az art department látványtervezője Valcz Gábor, a produkció jelmezeit Bárdosi Ibolya álmodta meg, a zenéjét és betétdalait Rakonczai Viktor szerezte.

A főbb szerepekben a 11 esztendős Marczinka Bori és Csobot Adél mellett Bokor Barnát, Pálmai Annát, Gubás Gabit, Zsurzs Katit, Nagypál Gábort, Elek Ferencet, Járai Mátét, Pindroch Csabát és Borovics Tamást láthatjuk.

mert ennél többet már nem hozhat ki belőle, vagy mindig tudna rajta alakítani? – Most minden forgatási nap végén azt éreztem, hogy a maximumot hoztuk ki belőle. Nyilván ha adódott egy kis malőr, akkor nehezebben zártam le azt a napot, de szükségszerűen születnie kellett egy megoldásnak, amit elfogadhatónak találtam. A filmes világban azért ismerjük egymást olyan jól, mert egyrészt nem vagyunk túl sokan. Másrészt másfél-két hónapon át jóval több időt töltünk együtt, mint bárki mással, így gyakorlatilag családként élünk a forgatás alatt. Ez egy embert próbáló időszak, ami magas szintű profizmust és teljes koncentrációt követel. Így csak az csinálja, akinek ez szerelem. Aki a legtöbbet akarja beleadni a tehetségéből, az idejéből, önmagából. Tudtam már tavaly ősszel, a forgatás végén, hogy ez a film rendben lesz. De nem csak én. A szakmában harmincnegyven éve dolgozó világosító vagy hangmérnök jött oda hozzám azzal, hogy még soha ilyen jó hangulatú forgatáson nem vett részt, és nagyon szerette ezt a munkát. Ez rengeteget jelentett, mert ezek az emberek nem mennek oda csak úgy a rendezőhöz. Mesét készíteni élmény a zeneszerzőnek, a színésznek, de akár a világosítónak is, mert kevés ilyen műfajú feladat adatik itthon. – Egy interjúban említette, hogy ötven és hetven év között nincsenek jó női szerepek a drámairodalomban. Emiatt is tervez saját projektekkel? – Hamarabb fogynak el, mint ötven – nekem szerencsém van, a jó genetikámnak köszönhetően tovább játszhatom a meglévő szerepeimet. Színházban most a Nyolc nő, A dominógyilkosság, az Egy különleges nap és a Kölcsönlakás című darabban játszom. Van, amelyikben a stábot szeretem jobban, van, amelyikben a történetet, de nagy boldogság számomra mindegyik produkcióban részt venni. A dominógyilkosságban az az izgalmas, hogy még soha nem játszottam krimit, és ez egy nagyon nehéz műfaj. Mindenkinek van egy titka a darabban. Miután állandóan el kell fednem a karakterem valós érzéseit, tetteit, nem azt játszom, nem azt mondom, amit igazából gondol a figurám, hiszen a nézők előtt nem fedhetem fel a lapjaimat. Ez színészileg egy dupla csavar. A Nyolc nőnél számomra kimaradt a próbafolyamat, mert beugrottam a szerepbe, pedig nagyon szeretek próbálni. Szinte sajnálom, amikor be kell mutatni az előadást. Onnantól kezdve már nem keresgélhetem magamat a szerepben, hiszen a szerdai és a vasárnapi nézőnek is ugyanolyan színvonalú előadást kell kapnia. – Nemrég ért véget a Tv2-n a Dancing with the Stars, ahol profi versenytáncosok és amatőr párjaik vetélkedtek. Az egyik amatőr szerepét ön vállalta – miért érezte úgy, hogy beszáll ebbe a műsorba? – Ez egy minőségi tartalmat nyújtó show-műsor, amelyben szívesen szerepeltem, bár ritkán nyitok a televíziós műsorok felé. Kíváncsi voltam a határaimra, szerettem volna megtapasztalni, hogy helyt tudok-e állni egy ilyen mezőnyben, tudok-e egyáltalán táncolni vagy hat-hét órát próbálni egy nap. Szerintem nekem a standard táncok jól álltak, a latinnal küzdöttem. A tangót és a bécsi keringőt nagyon szerettem. Én találtam ki, hogy az utóbbi előadását picit vigyük el a kortárs tánc irányába, és ne egy hagyományos keringő legyen. Például táncoljuk mezítláb, tegyünk köré egy történetet, amely az utóbbi időszak művészeinek megpróbáltatásairól szólt. Kemény fizikai munka a tánc, ami nem ugyanaz egy húszévesnek és egy negyvenesnek. De egyáltalán nem bántam meg. – Milyen elképzelésekkel vág neki a következő évnek? – Az első tervem a pihenés, remélhetőleg egy utazással egybekötve. A tavaszi szünetben talán el tudunk menni Los Angelesbe a kilencéves lányommal, mert már nagyon hiányoznak az ottani barátaim. Gyakorlatilag az a város a második otthonom, várnak is vissza nagyon – legalább látogatóba.

SZIGETI HAJNI

BÜSZKE MAGYAROK

SPORT 2021 | Hihetetlenül eredményes esztendő áll a magyar sport mögött, a hagyományosan sikeres kajak-kenu és vívás mellett egy tenger nélküli ország különösen büszke lehet Berecz Zsombor vitorlázó olimpiai ezüstjére, mint ahogy Valter Attila Giro d’Italia-szereplése és Fucsovics Márton wimbledoni negyeddöntője is kuriózum.

Január 6-án, a Nemzeti Színházban adja át a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) az év sportolóinak járó elismeréseket. Ha a részben budapesti rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokság hoz hasonlóan nem halasztják el egy évvel a tokiói nyári olimpiát, aligha fordulhat elő, hogy egy páratlan esztendőben ilyen parázs viták kísérjék már a tízes listák felállítását is. Ezúttal különösen a férfimezőny volt erős, a top 10-ből sokan mindenekelőtt Rasovszky Kristófot hiányolták. A 24 éves, veszprémi születésű hosszútávúszó úgy lett olimpiai ezüstérmes a német Florian Wellbrock mögött 10 kilométeren, hogy az extrém melegre számítva a Hévízi-tóban is sokat edzett, mielőtt kiutazott volna a japán fővárosba. Az MSÚSZ elnöksége ugyancsak lehagyta a tízes listáról Varga Ádám kajakozót, aki nélkül nem születhetett volna Tokióban kettős magyar győzelem K-1 1000 méteren, ő ért ugyanis másodikként a célba Kopasz Bálint után. Ha elvonatkoztatunk a nyári sportoktól, akkor bizony Liu Shaoang rövidpályás gyorskorcsolyázó is sokat tett le az asztalra: Magyarország első összetett világbajnoka lett a hollandiai Dordrechtben, ráadásul 500 méteren is vb-arany került a nyakába, 1000 méteren, illetve a váltó tagjaként pedig ezüstérmes lett. A csapatsportágak közül az idén Hanga Ádám kosárlabdázót is figyelembe lehetett volna venni: a Barcelona csapatkapitányaként spanyol bajnok lett és Euroliga-döntős, igaz, a nyáron klubot váltott, már a rivális Real Madridban pattogtat.

SZELEK SZÁRNYÁN. BERECZ ZSOMBOR ARANNYAL FELÉRŐ EZÜSTÉRMET SZERZETT

A KEMÉNY MUNKA KIFIZETŐDIK

Kellemes teher a bőség zavara, hiszen a férfiaknál a top 10-ben öt egyéni olimpiai bajnokot találunk: a már említett Kopasz Bálint emellett az idén Koppenhágában vb-ezüstérmes, Poznańban pedig kétszeres Európa-bajnok lett. Edző-édesanyjával, Demeter Irénnel kilencéves kora óta erre készült a Győri VSE szegedi klasz-

szisa. „Nem volt buli, nem voltak barátok, sőt, még barátnő sem” – foglalta öszsze addigi, kizárólag az edzésekről szóló életét Kopasz Bálint. Tótka Sándor pedig a sprintszámban, 200 méteren lett a Sea Forest Waterway evezőközpont királya, a versenyét nagyszerű rajt, valamint kiélezett befutó jellemezte. Nála az volt a kulcs, hogy amikor kitört a járvány, leköltözött a feleségével egy vízparti nyaralóba, Gyomaendrődre. A tréningek mellett nagy hangsúlyt helyezett az egészséges étkezésre, a helyes légzéstechnikára és a mentális felkészülésre is.

A Tokió után visszavonuló Lőrincz Tamás birkózó az ötkarikás játékok mellett a kötöttfogásúak 77 kilogrammos súlycsoportját is megnyerte a varsói Eb-n. Az öcscse, Lőrincz Viktor ugyancsak bekerült az elitbe, miután a kötöttfogásúak 87 kilójában masírozott az olimpiai fináléig. Míg a birkózás kimeríti a hagyományos magyar sikersportág fogalmát, saját tenger híján ez a vitorlázásról a legkevésbé sem mondható el. A finndingi hajóosztályban versenyző Berecz Zsombor mégis történelmet írt Tokióban, ahová a portugáliai Vilamourában rendezett Európa-bajnokság győzteseként érkezett. Bár a mindent eldöntő dupla pontos éremfutamon még az olimpiai bajnoki cím is elérhetőnek tűnt, végül a brit Giles Scott megőrizte az első helyét összetettben. Berecz így is a magyar vitorlássport legjobb olimpiai eredményét érte el, túlszárnyalva a repülő hollandiban versenyző Detre Zsolt és Detre Szabolcs 1980-as, moszkvai bronzérmét.

ÁLLÓCSILLAGOK

Nem nyomta agyon az esélyesség terhe Milák Kristófot Tokióban, aki a 200 méteres pillangóúszás világbajnokaként, mi több, világcsúcstartójaként készült fő számára. Bár a medencében nem volt ellenfele, saját legjobb idejét talán azért nem javította meg, mert megzavarta, hogy elszakadt az úszónadrágja a döntő előtt. Milák 100 pillangón is remekelt: Európa-csúccsal szorongatta az amerikai Caeleb Dresselt, aki így „kénytelen volt” megdönteni a világrekordot. Mindemellett a 4x100-as gyorsváltó tagjaként – Németh Nándor, Bohus Richárd, Szabó Szebasztián társaságában – lett egy olimpiai ötödik helye is Miláknak, aki szeptemberben edzőt váltott: már nem Selmeci Attila, hanem Virth Balázs segíti. A vívócsarnokban szintén remekeltek a magyarok: Szilágyi Áron London és Rio után Tokióban sem talált legyőzőre, így az első háromszoros egyéni olimpiai bajnok kardvívó lett. Emellett a csapattal egy bronzérmet zsebelhetett be, és mivel Decsi Tamás, Gémesi Csanád, valamint Szatmári András Párizsig biztosan folytatja, két és fél év múlva megpróbálkozhatnak egy még fényesebb érem megszerzésével. Siklósi Gergely párbajtőr egyéniben lett olimpiai ezüstérmes, és mivel csak 24 éves, akár két-három ötkarikás viadalon is szoríthatunk érte.

A tokiói olimpián kívül is voltak nagy sportpillanatok 2021-ben, az élre kívánkozik Valter Attila országúti kerékpáros hőstette, aki az összetettben három napon át vezette a Giro d’Italiát, így ez idő alatt viselhette a legendás rózsaszín trikót. Teniszben egészen a negyeddöntőig jutott Wimbledonban Fucsovics Márton, akinek korábban a negyedik kör volt a csúcs az Australian Openen (2018, 2020) és a Roland Garroson (2020), míg a US Openen egyelőre a harmadik fordulóba jutás a legjobb eredménye (2020). Hosszú idő után nagy a mozgolódás női fronton is, hiszen két magyar van a top 100-ban, Bondár Anna a 91., Udvardy Panna a 94. helyet foglalja el a WTA rangsorában. Mindketten főtáblásak lesznek Melbourne-ben és Párizsban: ez egyrészt kiváltság egy Grand Slamen, másrészt remek kiindulási pont egy sikeres pályafutás beindításához.

CSIPESTŐL SCHÄFERIG

A tavalyi győztesek, Szoboszlai Dominik labdarúgó és Karakas Hedvig dzsúdós az idén nem került a top 10-be, a női listáról pedig Hosszú Katinka maradt le, aki Európa-bajnokként érkezett Tokióba, ám ott érem nélkül maradt. A 400 méteres vegyesúszásban ötödik lett, 200 vegyesen hetedik, a 200 pillangótól viszszalépett, 200 háton pedig nem jutott tovább az előfutamból. A nőknél Csipes Tamara kajakozó tűnik a legesélyesebbnek, miután egyéniben olimpiai ezüstérmes, négyesben olimpiai bajnok, párosban pedig világbajnok lett. Lehet szavazni Kozák Danutára is, aki a címvédő csapathajó tagja volt Csipes, Kárász Anna és Bodonyi Dóra mellett, valamint egyéniben olimpiai negyedik, párosban harmadik, emellett világbajnok. Ketten képviselik az öttusázókat is: Kovács Sarolta olimpiai bronzérmes lett, Gulyás Michelle pedig a világbajnokságon egyéniben harmadik, csapatban második. A top 10-ben találjuk Keszthelyi Rita olimpiai bronzérmes vízilabdázót, a Tokióban negyedik női sportolók közül pedig az Európa-bajnok úszó, Kapás Boglárka mellett felkerült a listára Márton Anna kardvívó, Olasz Anna nyílt vízi úszó és Vas Kata Blanka kerékpáros, a rangsor pedig az olimpiai ötödik Pupp Réka cselgáncsozóval teljes.

Az ötkarikás játékok évében érthetően kevesebb figyelmet kap a díjátadókon a labdarúgás, pedig a Marco Rossi vezette válogatott több mint tisztességesen helytállt a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságon. A portugálok elleni rossz kezdést (0–3) követő feltámadásra, így Fiola Attila góljára és a világbajnok franciák elleni 1–1re évtizedek múlva is emlékezni fogunk, mint ahogy arra is, hogy percekre volt a csapat Münchenben a bravúrtól. Az Allianz Arenában 2–2-nél a németek húzták az időt, a legendás stadionban pedig Szalai Ádám és Schäfer András is remekbe szabott gólt szerzett. Utóbbit az év játékosának is megválasztotta a Magyar Labdarúgó-szövetség. Jövőre újabb halálcsoport vár a válogatottra, a Nemzetek Ligájában ugyanis Anglia, Olaszország és Németország legjobbjaival találkoznak a mieink.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

KI

MIT OLVAS?

Ez évi utolsó, ünnepi lapszámunkban a gazdasági élet legkülönbözőbb területein dolgozó vezetőket kérdezett a Figyelő arról, milyen könyvet ajánlanának olvasásra, mi inspirálta vagy szórakoztatta őket az elmúlt időszakban.

FÉLJ BÁTRAN

AL GHAOUI HESNA | A pandémia előtt jelent meg, számomra mégis az egyik legjobb iránytűnek bizonyult a Covid hullámaiban Al Ghaoui Hesna Félj bátran című könyve. Idestova lassan nyolcmilliárdan két éve küzdünk egy globális fenyegetéssel – és félünk, hol jobban és hol kevésbé. Ehhez jól jönnek egy haditudósító tapasztalatai és tanácsai.

ÓKOVÁCS SZILVESZTER FŐIGAZGATÓ, MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

PRESSER KÖNYVE 2.

PRESSER GÁBOR | Talán meglepő, ha egy könnyűzenész új könyvét ajánlom, pláne olvasatlanul. Márpedig Presser Gábor míves alakja a magyar muzsikának, főleg, ha Sztevanovity Dusán szövegére alkot. Aztán tavaly kiderült, hogy a saját szövege is igen érdekes, mert nem adatolás van itt, hanem sztorik, krokik, esszék egymásra hordva, artisztikus kuszaságban – legalábbis eddig. Hogy milyen a folytatás, arról vízkereszt felé kérdezzenek!

BORKÖNYV

SZAJLAI CSABA FŐSZERKESZTŐHELYETTES, FIGYELŐ EMBER SÁNDOR, KOZMA KÁLMÁN, DOMIÁN EMESE | Miután Magyarországon se szeri, se száma a borral és szőlővel foglalkozó összeállításoknak, a szóban forgó könyv különlegességére szeretném felhívni a figyelmet. A legfontosabb dolog talán az, hogy magyar szerzők műve: a populáris irodalom nagyrészt fordítás. A szerzőtrió azzal a céllal kezdett a munkának, hogy egy hiánypótló kiadványt készít, amely a sommelier-képzés bázisa lehet. Ugyanakkor a téma annyira összetett és annyira sokrétű, hogy nem lehetett félúton megállni. Így lett egy összegző mű, amelyben minden megtalálható a borkultúrával kapcsolatosan. A kötet fontos információkat tartalmaz mind a borkészítők, mind a borkedvelők számára, emellett kitekintést ad a pezsgő, koktél és a szivar birodalmába is. Itatja, akarom mondani, olvastatja magát!

RAFFAELLA BONDI ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, ROCHE MAGYARORSZÁG FIVE FREQUENCIES

JEFF GRIMSHAW, TANYA MANN, LYNNE VISCIO, JENNIFER LANDIS | Remek gondolatébresztő az új év leghatékonyabb indításához: a Five Frequencies gyakorlatias és inspiráló útmutató ahhoz, hogyan fejleszthető a céges kultúra odafigyeléssel, valamint azzal, hogy tudatosan használjuk az emberek gondolkodását és viselkedését befolyásoló összes csatornát, frekvenciát.

ÚJ KÖZGAZDASÁGTAN

KOPÁTSY SÁNDOR | „Ez a közgazdászszakmai véleményemet tükröző életművem” – így értékelte az akkor 90 éves szerző a 2011-es első kiadást. Állítása szerint az elmúlt száz évben a közgazdaságtan makroszinten nem tudott előremutató tanácsokkal szolgálni sem a krízisek megelőzéséhez, sem a nemzeti szintű fenntartható gazdasági fejlődéshez. Könyvében ezzel szemben fogalmazta meg új és merész gondolatait.

LEVENDULA

CSETVEI KRISZTINA BORÁSZ, CSETVEI PINCE BEH MARIANN | Sokoldalú, szívmelengető könyv, sok hasznos információval a levendula történetéről, a fajták sokaságáról, termesztéséről, gondozásáról és változatos felhasználásáról. Mindez ékesítve csodálatos nyarakat megidéző fotókkal és 30 ínycsiklandó levendulás recepttel. Egy könyv, amely magával ragad és ámulatba ejt.

KÁEL CSABA, A MAGYAR NEMZETI MOZGÓKÉPIPAR FEJLESZTÉSÉÉRT FELELŐS KORMÁNYBIZTOS, VEZÉRIGAZGATÓ, MŰPA PETER FRANKOPAN | Elgondolkodtató, hogy miért is vált ilyen mesés fogalommá a selyemút. Ez egy egyedülálló allegória olyan képzettársításokkal, mint a csábító luxuscikkek tömkelege, drága gyöngyök, csodás textilek, rabul ejtő fűszerek, egzotikus ínyencségek. Azon viszont kevésbé gondolkodunk el, hogy a selyemút valójában nemcsak egy egyirányú út volt Keletről Nyugatra, hanem egy olyan kereskedelmi úthálózat, ami mentén kulturális csomópontok jöttek létre, amelyek hatása ma, 500 év elmúltával is meghatározó. Peter Frankopan méltán világsikerű eszmefuttatása egy olyan újszerű aspektuson visz végig, amely arra fókuszál, hogy a kereskedelmi folyamatok milyen új irányokat indítottak el gazdasági, politikai, kulturális és vallási szempontból. A könyvet olvasva a világtörténelem egy különlegesen érdekes lenyomata rajzolódik ki, meglepő magyarázatokkal egy-egy történelmi fordulatra vagy vallási rendszer kialakulására. A gondolatmenet fellebbenti a mesebeli fátylat a világ olyan népeiről és kulturális jelenségeiről, amelyek feledésbe merültek. Lebilincselő olvasmány!

OMARA

TARDY-MOLNÁR ANNA ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, MANK MAGYAR ALKOTÓMŰVÉSZETI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. HÁY JÁNOS | Amit gondolsz – az van lefestve, Poket Publishing, 2021. A legexcentrikusabb és legvagányabb festőművésznők egyikét veszítettük el tavaly, amikor Oláh Mara Omara roma képzőművész meghalt. A Poket sorozatban megjelent kötet a képei mellé az alkotásokra reflektáló szövegeket szerkesztett Háy János tollából. Omara a festményei világában élt, utánozhatatlan őszintesége és lényeglátása, nyers tehetsége, az általunk ismert világ értékrendjét meggörbítő élete tükröződik, illetve inkább tör ki alkotásaiból. A kötet által nemcsak ezeket a kérlelhetetlenül megfestett valóságdarabokat ismerhetjük meg, hanem ahhoz is segítséget, mintát kapunk, hogy hogyan is lehet képet nézni: átélni, megélni, továbbvinni a kép élményét. Omara életműve, alkotói személyisége egy óriás méretű, arannyal futtatott, kemény fedeles díszkiadványt is megérdemelne, mégis, ezt a kis zsebkönyvet a kezünkbe fogva, magunkkal hurcolva HÉV-en, villamoson, úgy érezhetjük, hogy Omara jó helyre kerül általa – a szívünkbe.

LENGYEL GABRIELLA ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

KONCERTSHOW | A Budafoki Dohnányi Zenekar három éve indította útjára – hagyományteremtő szándékkal – egészen egyedi karácsonyi szimfonikus koncertshow-ját, az Igazából karácsonyt. December 27-én a Papp László Budapest Sportarénába várják a közönséget, ahol szimfonikus zenekar, énekkar és szólisták kíséretében csendülnek fel a legnépszerűbb nemzetközi karácsonyi dallamok a klasszikus zene, a jazz- és a popzene világából. A est két sztárvendége Tóth Vera és Gájer Bálint lesz, közreműködik a Sárik Péter Trió, Révész Richárd zongorán, a Szironta Együttes a harangjátékával, a Magyar Légtornász Szövetség artistái, az Igazából karácsony táncegyüttes és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság.

KONCERTEK, BULIK, SZILVESZTERI TÚRA

SZILVESZTERI TELJESÍTMÉNYTÚRA

KÉKES | December 31-én, az év utolsó napján több távon is teljesítménytúrán vehetnek részt az érdeklődők. A rajt és a cél a mátraházi nagyparkoló lesz. 3, 8, 14, 18, valamint 25 km-es távokra lehet nevezni, és 17 óráig kell célba érni. Egyedül a 3 km-es etap nem érinti Kékestetőt. A túrázók számára kódokat helyeznek el az útvonalon, ezeket kell feljegyezniük a résztvevőknek. Íróeszköz szükséges! Jelentkezés, további információ: tiszato. bringa@gmail.com.

ROMENGO: FOLK UTCA – LEMEZBEMUTATÓ KONCERT BOBAN MARKOVIĆ ORKESTAR

FONÓ | A Romengo hivatása 2004-es alapítása óta változatlan: saját dalokon keresztül bemutatni a magyarországi oláh-, illetve cigányzene ezerarcú szépségét idehaza és szerte és a világon. December 29-én hallható a Fonóban az album, amelyre egy botoló és több táncos dal került. Énekelnek a szülők és testvérek szeretetéről, az együtt töltött idő fontosságáról, illetve arról, hogy egy cigány közösségen belül milyen törvényeknek kell megfelelniük a férfiaknak és a nőknek. A Boban Marković Orkestart nem kell bemutatni, mindent elértek, amit zenekar elérhet, rajongók tízezrei követik örömzenélésüket, bárhol is játsszanak Európában.

ÚJÉVI KONCERT A MÁV SZIMFONIKUS ZENEKARRAL

V4 CLASSICS | Zenei utazásra hívják január 2-án a Várkert Bazár Rendezvényteremben a klasszikus zene kedvelőit, ahol a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar nemzet emblematikus zeneszerzőinek művei szólalnak meg. A MÁV Szimfonikus Zenekart Farkas Róbert vezényli, közreműködik Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, valamint a Pro Musica Leánykar. A műsorban Bartók, Kodály, Dvořák, Chopin, Smetana és Suchoň művei csendülnek fel.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA