Miért spórolnak a németek?

MIÉRT SPÓROLNAK A NÉMETEK? KÉTMILLIÁRDOS CÍMLETŰ BIRODALMI NÉMET MÁRKA. AZ INFLÁCIÓ MINDENT ELVITT

MEGTAKARÍTÁSOK | Szinte legendás a németek megtakarítási mániája. A hiperinfl áció mindkét múlt századi világháború után elsöpörte szinte az összes vagyonukat, mégis spórolnak rendületlenül. Irány a Sparkasse!

Érdemes rákeresni a neten régi német malacperselyek képeire. A megfakult bádogdobozokon ilyen feliratok olvashatók: „nemzetünk sorsa saját erőnkön múlik”, „a német nemzet vagyonát gyarapítod”. Az ottani fiskális szigor és megtakarítási mánia jókora fejfájást okozott már szerte a világban. Például a görög válság során Berlin simán hagyta volna, hogy csődbe menjen az eladósodott Athén, és a „mentőcsomagnak” csúfolt megoldás is végső soron egyetlen dologról szólt: a német adófizetőknek vissza kell kapniuk megtakarításaikat.

KÉTSÉGEK NÉLKÜL

Az eurózóna adósságválsága során a fél világ azért könyörgött a német kormánynak, hogy hagyjon fel a fiskális szigorral, indítson el állami beruházási programokat, és az ezek által teremtett kereslettel élénkítse az eurózóna gazdaságát. Az EU államháztartási és költségvetési hiányra vonatkozó előírásai szintén ezt az északi, német hozzáállást tükrözik, szinte folyamatos a konfliktus a lazább költségvetési politikához szokott déli tagállamokkal. A pandémia ideje alatt ugyan felfüggesztették ezeket a szabályokat, de már most, az új kormány megalakulása idején újra fellángoltak a feszültségek: Berlin mihamarabb szeretne visszatérni a feszes fiskális politikához, az olaszok, a spanyolok, a franciák viszont továbbra is megengedőbbek lennének a magasabb deficittel szemben.

Persze a legtöbb német hevesen tiltakozik, ha csak úgy általánosságban túlzott spórolással vádolják őket, nem gondolják, hogy ez különösebben egyfajta nemzeti sajátosság lenne. Ehhez képest sok szülő már az egészen kicsi gyerekeknek is nyit megtakarítási számlát. A takarékosság és az adósságok elkerülése igenis része a német népléleknek, egyfajta morális kötelezettség számukra, sokkal több, mint egyszerű pénzügyi stratégia. A Német Történeti Múzeumban például nemrég nyílt egy kiállítás: Spórolás – egy német erény története címmel.

Az ottani háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük nagyjából 10 százalékát takarítják meg, ez körülbelül a duplája az európai és az amerikai átlagnak. Nagy-Britanniában például 2016-ban egyenesen negatív volt a megtakarítási ráta, vagyis a britek több hitelt vettek fel, mint amennyi pénzt kerestek. Ráadásul a német megtakarítási hajlandóság stabil, nem nagyon befolyásolja azt egy gazdasági válság vagy a kamatszint változása. Németországban nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony a saját tulajdonú ingatlanok aránya, az emberek többnyire bérlakásokban laknak. Így teljesen érthető, hogy a bulvárlapok címlapon hozzák felháborodott hangvételű cikkeiket, amikor az Európai Központi Bank, régebben a német jegybank, a Bundesbank kamatot emelt – ezzel ugyanis emelkednek

8 7 6 5 4 3 2

1,53661 7,03203 Ismert bonmot-vá vált a szociáldemokrata Hans Eichel egyik mondása, aki 1999 és 2005 között volt pénzügyminiszter. Szerinte a pénzügyminiszteri pozíció végtelenül egyszerű. Csupán egyetlen szót kell folyamatosan ismételgetni: „nem”. Egyébként ő volt az, aki valóban gatyába rázta a német költségvetést, nem véletlenül kapta a sajtótól gúnynevét: Sparkomissar. Nagyon egyszerű módszert választott: minden kiadási tételt 7,5 százalékkal levágott, így egyetlen lépéssel 15 milliárd eurót spórolt. A meglepő mindebben az volt, hogy a német társadalom zokszó nélkül – kisebb tiltakozások azért voltak – elfogadta az irgalmatlanul szigorú megszorító csomagot, és Eichel egyike lett a legnépszerűbb német politikusoknak.

Ezzel mintát is teremtett, az utána következő pénzügyminiszterek nem azzal nyerték meg a választók támogatását, hogy adócsökkentésekkel, kedvezményekkel kampányoltak, hanem azzal, hogy feszes és szigorú költségvetési politikát ígértek. Legendássá vált a Schwarze Null, a fekete nulla politikája, amely azt jelentette, hogy a német büdzsé minimum nullszaldós, de inkább egy kis többlet maradjon benne az év végén. A tavaly posztjáról leköszönt Wolfgang Schauble volt az első, aki képes volt hozni a fekete nullát. Schaublét szinte egész Dél-Európa egységesen utálta, viszont tavalyi távozásakor a német kormány legnépszerűbb tagja volt hazai pályán.

a lakbérek is. Mindez csak arra példa, hogy egy átlagnémet hajlamos a gazdasági eseményeket kizárólag a megtakarító pozíciójából szemlélni. A jelenlegi negatív reálkamatszintet egyenesen rablásnak tekintik – és a maguk szempontjából igazuk is van, hiszen folyamatosan értéktelenednek el megtakarításaik.

SPÓROLNI ERÉNY

A háttérben meghúzódó okok részben a történelemben, részben a vallásban keresendők. A németeket mélyen áthatotta a protestáns etika egyszerűségre, takarékosságra, önkorlátozásra épülő rendszere, hogy bármilyen helyzetre fel kell készülni, tartalékokat szükséges képezni. Az erényes viselkedés a lemondást jelenti az élvezetekről, a költekezésről, az élvhajhászásról. Ugyanakkor egy német számára a takarékosság sokkal többet jelent saját, személyes érdekei védelménél, anyagi biztonságánál. A megtakarítás a nemzet érdekét szolgálja, erre utalnak a régi bádogperselyek feliratai is.

Nem véletlen, hogy a világ első takarékbankját is Németországban alapították, 1778-ban Hamburgban. A társadalmi haladás, a felvilágosodás eszméi, a városi szegénység csökkentésének szándéka állt emögött. Még ha valaki csekély fizetésből is, de rendszeresen megtakarít, akkor egy idő után már meglesz a lehetősége arra, hogy taníttassa a gyerekeit, gondoskodjon az öregkoráról, legyenek megtakarításai, amennyiben megbetegszik. A takarékosság a 19. század második felében vált úgymond nemzeti üggyé. Az iskolákban tudatosan nevelték a gyerekeket a spórolásra, a pénzügyi ismeretekre. Speciális, iskolai takarékbankokszövetkezetek jöttek létre, emellett ugrásszerűen megnőtt a lakossági takarékszámlák száma. A spórolás ekkor már nem az egyéni szegénység elleni küzdelemről szólt, hanem a nemzet megerősödéséről, a német nép szolgálatáról.

A Porosz Királyságban 1850-ben 278 ezer takarékszámla volt, 1875-ben pedig már 2,21 millió. Újabb 25 év elteltével a számuk 8,67 millióra emelkedett, a lakosság nagyjából egynegyedének volt ilyen számlája. Ennek hátterében részben az ország egyre jobb gazdasági helyzete, részben pedig – ezzel összefüggésben – politikai tényezők álltak. Az akkori vezetés úgy gondolta, hogy minél stabilabb

A NÉMET INFLÁCIÓ VÁLTOZÁSA*

Százalék

0,50669

1 0 –1

–0,12941 ’60’62’64’66’68’70’72’74’76’78’80’82’84’86’88’90’92’94’96’98’00’02’04’06’08’10’12’14’16’18’20

*Adott év január 1-jén. Forrás: Federal Reserve Bank of St. Louis

GYÚJTÓSNAK HASZNÁLT BANKJEGYEK. ÚJRA ELKEZDTEK MEGTAKARÍTANI

a lakosság jövedelmi helyzete, annál kisebb az esélye annak, hogy a kommunista-szocialista gondolatok táptalajra találnak. Akinek vannak megtakarításai, az nem megy az utcára forradalmat csinálni. Németország a porosz vezetés alatt, 1871-ben lett egységes, a nemzet és a megtakarítás fogalma ekkor forrt össze véglegesen. Ez persze nemcsak az elmélet, de a gyakorlat szintjén is megvalósult. A takarékpénztár, a Sparkasse intézménye hozzájárult ahhoz, hogy a helyhatóságok a magánmegtakarításokból a köz javát szolgáló beruházásokat hajtsanak végre. Utak, elektromos és gázhálózatok épültek ki, iskolákat, színházakat közparkokat finanszíroztak ezekből a pénzekből.

AMIKOR MINDEN ELVESZETT

Az első világháború során az „egyéni megtakarítás a nemzet érdekét szolgálja” elv még hangsúlyosabb lett. Masszív propagandagépezet indult be, hogy a magánszámlákból háborús kötvényeket vásároljanak az emberek. Németek milliói engedelmeskedtek a propagandának, de nagyon súlyos árat fizettek érte – az elszabaduló infláció megtakarítások millióit értéktelenítette el. Az 1923-as hiperinfláció még ma is alapjaiban határozza meg a németek pénzhez való viszonyát, mint ahogy az 1929-es gazdasági depresszió is.

A hitleri Németország aztán a végletekig feszítette – ideológiai szempontból is – a spórolás éthoszát. A „rendes”, erényes német az volt, aki a szorgalmas munkájából minél többet takarított meg, szembeállítva a tőzsdéző, spekuláns, szerencsejátékos gazemberekkel. Az egykor Németországot „felépítő” megtakarítások a náci rendszer ideológiájának eszközeivé váltak. 1938-ra az iskoláskorú gyerekek több mint egyharmadának, 3,5 millió főnek volt megtakarítási számlája. A propaganda gátlástalansága nem ismert határokat: „A megtakarításaid segítik a Führert!” – szólt a jelmondat. Munka, rend, takarékosság. És a németek még a második világháború legkegyetlenebb éveiben is rendületlenül spóroltak. Az utolsó statisztikai adatok az 1944. szeptemberi helyzetről állnak rendelkezésre. Ekkor a németek megtakarítási számláin 97 milliárd birodalmi márka volt, 68 milliárddal több, mint a háború elején és hétszer annyi, mint amikor Hitler hatalomra jutott. A háború utáni infláció ennek is elvitte a nagy részét. A helyzet kissé stabilizálódott, amikor végrehajtották a pénzreformot, majd bevezették a német márkát. A németek pedig újra elkezdtek spórolni: 1950 és 1960 között a megtakarítások összege a tízszeresére nőtt. A két hiperinfláció során kétszer vesztették el a vagyonukat, mégis újra nekiálltak takarékoskodni. Ez immár kétségbevonhatatlanul azt jelenti, hogy egy német részéről a spórolás nem valamiféle tudatos gazdasági stratégia, hanem viselkedésének, megszokásainak lényegi eleme. Ez a hozzáállás azóta sem változott. Hiába a negatív reálkamat, hiába vezetik franciák, olaszok az Európai Központi Bankot, a német csak spórol rendületlenül. Irány a Sparkasse, és még csak véletlenül sem a tőzsde. A teljes lakossági megtakarítási állomány 37 százaléka pihen ilyen számlákon.

D. GY.

ÚTKERESŐBEN

A NÉMET KÜLPOLITIKA

ANNALENA BAERBOCK | Németország új külügyminisztere tapasztalatlan. Ez további feszültségekhez vezethet az EU-ban és a világpolitikában.

Európa mindenképpen, a világ tekintélyes része feltehetően lélegzet-vissza fojtva figyelte a németországi korszakváltást, a Merkel-éra végét és az új, „közlekedési lámpa” koalíció trónfoglalását. A külvilág számára ebből a szempontból a Németországban hagyományosan igen erős kancellári poszt gazdája mellett a külügyminiszteri tárca tulajdonosa a döntő. Ezt az újkori történelemben először egy „zöld” német politikusnő, Annalena Baerbock foglalta el. Ő ikerkisportrénk fontosabb, Magyarország jövőbeni helyzetére leginkább hatást gyakorló személyisége.

KEMÉNY KÉZZEL

Mit várhatunk a 41 éves, hannoveri születésű, Annalena Charlotte Alma Baerbock néven anyakönyvezett hölgytől? Elsősorban szinte kizárólagos euroatlanti figyelemkoncentrációt. Az életrajzából kiderül, hogy érdemi kapcsolatban sohasem állt sem Kelet-Közép-Európával, sem az Oroszországi Föderációval (OF), sem pedig a Távol-Kelettel, mindenekelőtt Kínával. Mi több, első megnyilvánulásaiban jelezte: Németország az eddiginél keményebb politikát folytat majd mind Peking, mind pedig Moszkva irányában. Az OFfel kapcsolatos első döntése: két Németországba akkreditált oroszországi diplomata kiutasítása.

Baerbock külpolitikai kérdésekben tapasztalatlan. Talán ezt akarja kompenzálni az általa meghirdetett „értékalapú külpolitikai megközelítéssel”. Erre még a kevésbé politizáló német hírszolgáltatók (például a t-online.de) is felkapták a fejüket: most mi lesz? Eddig a külpolitikában – tekintettel arra, hogy a partnerek általában egész más értékrendben gondolkodnak – a pragmatizmus, a közös érdekek, pontosabban az egyéni érdekrendszerek összehangolása volt az alap. Mostantól aki nem ért egyet az alapértékekről vallott német (EU-s) felfogással, azt Berlinben ellenségesen kezelik?

Egyes vélemények szerint az ilyesfajta gondolkodás a korábbi évtized(ek) demokráciaexportjának (például Irak, Szíria, Líbia) áramvonalasított továbbvitelével egyenlő, és jó néhány feszültségforrást generálhat Németország „közelkülföldjében”, az EU-ban és szerte a világban. Ennek első jele a növekvő súrlódás Baerbock és a berlini koalíció főereje, a szocdemek, illetve kancellárjuk, Olaf Scholz között. Scholz, a hidegfejű hamburgi pragmatista sokkal gyakorlatiasabban, elődjéhez, Angela Merkelhez hasonlóan kevésbé a konfrontációra, inkább a kölcsönös érdekeken alapuló kompromisszumokra alapozva közelítené meg a külpolitikai alapkérdéseket.

ZÖLDBEN SZÜLETETT

A Baerbock-féle hozzáállás az adott világpolitikai konstellációban – még inkább a jövő lehetséges fejlődési útjait illetően – kifejezetten hátrányos lehet a német nemzeti érdekeket tekintve. Igaz, első külföldi körútján a külügyminiszter felkereste Varsót is, de ez elsősorban a lengyelek elkötelezett atlantizmusával, Oroszország-ellenességével, Lengyelország mint a katonailag legerősebb kelet-közép-európai állam státusával és az ukrajnai válságban betöltött fontos szerepével magyarázható. Más kérdés, hogy Baerbock Varsóban lengyel kollégájától megkapta külügyminiszteri ténykedése valószínűleg első kioktatását. Emellett nem tudunk arról, hogy bármiféle megkülönböztetett figyelmet fordított volna a térségre, Magyarországra. Lehet, hogy ebben szerepe lehetett annak, hogy szülei sorsát radikálisan befolyásolta a második világháború utáni időszak erőszakos, súlyos emberjogsértésekkel, gyilkosságokkal megtűzdelt, a kelet-európai németeket elűző politikája. Sziléziából zavarták el az ott évszázadok óta élő németeket, és ennek esett áldozatul a család is.

Művelt, háromdiplomás hölgy. Első, négyéves egyetemi alapképzését a Hamburgi Egyetemen abszolválta (2000–2004). Utána rögtön szintet ugrott, kétéves továbbképzést abszolvált a világ egyik legjobb felsőfokú intézményében, a London School of Economicsban (ahová Mick Jagger, a Rolling Stones frontembere is járt). Harmadik diplomáját a berlini Freie Universitäten szerezte (2009–2013). Ugyanebben az évben már parlamenti képviselő. (Bal?)liberális elkötelezettségét jelzi a Deutschlandfunknak adott korábbi interjúja, amelyben kiemeli, hogy pártja, a Zöldek sohasem csak egy ökomozgalom volt, hanem az erősen a baloldal által dominált atomerőmű-atomfegyverkezés kritikus mozgalomból nőtt ki. Ugyanakkor

Baerbock szemben áll a hagyományos német politikai paletta egyik baloldali elemével, a Baloldallal (Die Linke) – ami kiderült a 2021. őszi kormánykoalíciós tárgyalásokon is. Szülővárosa, Hannover volt a kiindulópontja az első nagy németországi atom(erőmű)-ellenes megmozdulásnak 1979-ben, egy évvel Annalena születése előtt. Liberális-környezettudatos szülei már kiskorában vitték a tüntetésekre, megszokta ezt a miliőt.

GÁZ NÉLKÜL NEM MEGY

Még hivatalba sem lépett, amikor áldozatul esett a médiamanipulációs próbálkozásoknak. Bizonyos körök le akarták járatni mint a „zöld” Németország hívét, és úgy beállítani őt, mint aki a hatalmas és befolyásos német autóipari érdekcsoport zsebében van. Lefényképezték és terjesztették fotóját, ahogy Annalena egy hatalmas, fekete Mercedes-Benz 500-as gépkocsi előtt áll. A correctiv.org nevű, hamisításokat, manipulációkat leleplező site kiderítette, hogy Baerbock választási körútja során pártja, a 90-es Szövetség/Zöldek buszán utazott, és egy szemfüles paparazzi a buszt biztonsági okokból kísérő BKA (Bundeskriminalamt – a német szövetségi rendőrség, a „német FBI”) fekete Mercedese előtt állva/áthaladva fotózta le. Azaz semmi köze a kocsihoz, mint ahogy az sem volt igaz, hogy „üvegszálas átvezetékezést” követelt volna meg az elektromos autók gyártóitól.

Mint külügyminiszter azonban már jelentős változásokat okozó lépéseket tett. Az Északi Áramlat 2. engedélyezését, az atomerőművekből való német kiszállás lassítását, esetleg felfüggesztését elutasító álláspontja helyi elemzők szerint nem kis mértékben járult hozzá Európában az energiaárak emelkedéséhez. Ilyen értelemben a gázár, illetve az atomenergia engedélyezése vagy elutasítása összefügg. Ugyanis bármely ország dönt úgy, hogy lekapcsolja az atomerőműveit, az átmeneti időszakra, amíg a megújulóenergiatermelők (szél-, víz-, bio-, napenergia) pótolni tudják az atomerőművek olcsó, állandóan termelt és megbízható villamos energiáját, szükség lesz a gázra.

Egyes elemzők szerint pedig tartósan igény lehet földgázzal fűtött erőművekre, épp a megújulók energiaszolgáltatásának periodicitása, ha úgy tetszik, megbízhatatlansága miatt. Gyorsan mozgósítható, jelentős földgázkészletei azonban a régióban csak Moszkvának vannak. Baerbock Északi Áramlat 2.-t mereven elutasító magatartása miatt viszont a Gazprom nem nagyon siet az európai igények terven felüli kielégítésére. Annál is kevésbé, mert Moszkvában és Pekingben már készülnek a második Szibéria és Kína közötti vezeték létesítéséről szóló szerződés aláírására – azaz lesz vevő az Európának szánt, de le nem szállított gázra.

ANNALENA BAERBOCK NÉMET KÜLÜGYMINISZTER PÁRIZSBAN. TANULJA A SZAKMÁT

D. P.

JURIJ USAKOV

– A KREML ÚJ ERŐS EMBERE

OROSZ KÜLPOLITIKA | Putyin új külpolitikai főtanácsadója elődjénél sokkal megfontoltabb és ravaszabb személyiség. Ez lehetővé teszi Moszkva számára, hogy a korábbinál ügyesebben lavírozzon az Oroszország elleni szankciók között.

Noha Nyugat-Európa, az EU ilyen tekintetben konzervatív vezetőinek célja az Oroszországi Föderáció és Vlagyimir Putyin elszigetelése, ám az események azt bizonyítják, hogy a nyugati vezetők rendszeresen konzultálnak a Kreml urával, és a mindennél átfogóbb, keményebb szankciók sem roppantották össze az OF gazdaságát. Vajon milyen szerepe van ebben a pragmatikus alapon végbemenő diplomáciai-gazdasági és katonai játszmában Putyin elnök külpolitikai főtanácsadójának, Jurij Usakovnak? Akik ismerik a 74 éves politikust, köztük magas rangú magyar diplomaták, megfontolt, racionális emberként jellemzik, akivel lehet tárgyalni.

IRÁNYVÁLTÁS A KREMLBEN

Usakov hosszú ideig de facto másodhegedűs volt Putyin korábbi, fiatal külpolitikai sztártanácsadója, Vlagyiszlav Szurkov (született Aszlambek Dudajev) mögött. Usakov mellett, aki a MGIMO elit egyetemen végzett, és hatalmas nemzetközi tapasztalattal, tízéves amerikai nagyköveti múlttal büszkélkedhet, Szurkovnak gyakorlatilag nulla nemzetközi diplomáciai tapasztalata volt, viszont keményvonalasan nyirbálta az OF-ben a sajtószabadságot.

Szurkovot a Kreml fő bábjátékosának, szürke eminenciásának tartották, ő maga építgette a saját, titokzatoskodó, mindent tudó „fontosember” képét. Főként a keletukrajnai szeparatistákkal foglalkozott, de 2020 februárjában Putyin magyarázat nélkül lapátra tette. Ekkor jött el a kiegyensúlyozott, mértéktartó Usakov ideje. Érezhetően módosult a Kreml stílusa, rugalmasabb, áttekinthetőbb külpolitikai vonalat kezdtek vinni, részlegesen kiszabadítva az OF vezetését a nehéz diplomáciai helyzetből, amelybe nem kis mértékben Szurkov kiszámíthatatlan cikcakkjai vitték Moszkvát. Ezt a fordulatot Usakov hatásának is tulajdonítják.

JURIJ USAKOV, PUTYIN ÚJ FŐTANÁCSADÓJA A KREMLBEN. MEGFONTOLTABB ÉS HATÉKONYABB LESZ AZ OROSZ KÜLPOLITIKA

A SÖTÉT PONT

Usakov pályájának azonban van egy sötét, máig tisztázatlan pontja. A tanácsadója, egy Oleg Szmolenkov nevű diplomata, harmadosztályú külügyi tanácsos állítólag a CIA-nak kémkedett, és 2017-ben Montenegróból, ahova a család nyaralni ment, az amerikai titkosszolgálat kalandos úton kimenekítette mindannyiukat. Szmolenkovról azóta nincs hír, bár 2018ban megjelent a The Washington Postban az ingatlan-apróhirdetések között, hogy egy Oleg Szmolenkov nevű ember és neje, Antonyina mintegy egymillió dollárért Virginia államban vásárolt egy 760 négyzetméteres villát, 1,2 hektáros telekkel. Amint az amerikai sajtó felkarolta az ügyet, a Szmolenkov család szőrén-szálán eltűnt a villából.

GYALOGÁLDOZAT

A Trump-adminisztráció idején Szmolenkovnak tulajdonították az információt, hogy Moszkva beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba. OF-források szerint azonban Szmolenkov nem volt akkora ember, hogy effajta szupertitkos információkhoz hozzáférjen – ha ezek egyáltalán igazak voltak. Washington állítja, hogy igaz, Moszkva tagadja… Lehet, hogy Szmolenkov is csak eszköz, gyalogáldozat volt egy a feje felett zajló globális sakkjátszmában?

ÚJRA FORRONG A BALKÁN

DÉLKELET-EURÓPA | Félő, hogy az erőviszonyok átrendeződése újra lőporos hordóvá változtatja a Balkánt. A nagyhatalmak ismét erősebben manipulálják az ottani államokat, ráadásul az USA, Oroszország és az EU mellé beszállt Törökország is.

ORTODOX HÍVŐK EGY BELGRÁDI TEMPLOMNÁL. FÉLŐ, HOGY ÚJRA LÁNGRA LOBBAN A BALKÁN

Ismét forrósodik levegő a Balkán körül. Módosulnak az erőviszonyok, és két gócpont rajzolódik ki: a Koszovó/Albánia, továbbá a Bosznia-Hercegovina körüli helyzet. Tirana és Pristina tervbe vett egyesülésével létrejön a térség egyik katonailag legerősebb hatalma, amit egyesek Nagy-Albániának hívnak, noha nem lesznek benne Észak-Macedónia albánjai, amelyek az ugyancsak nyugtalan helyzetű Koszovóval és Szerbiával határos ország állampolgárainak mintegy a harmadát alkotják.

BRÜSSZELI FENNTARTÁSOK

A szomszédos Szerbiában emiatt is indult meg az újabb fegyverkezési hullám – amelynek az oka nem Magyarország, hanem a nagyra növő déli szomszédban végbemenő folyamatok. Jegyezzük meg, hogy hazánkat egyes források a NyugatBalkán részeként emlegetik, amelyhez Szlovénia egyértelműen odatartozik.

Valamennyi térségbeli nem uniós tagállam törekszik arra, hogy felvegyék az európai gazdasági-társadalmi-politikai integrációs szervezetbe. Ugyanakkor Brüsszelben fenntartásokkal fogadják a Balkánon történteket, amelyek a szigorodó európai jogállamisági normákba egyre kevésbé férnek bele. Egyes EU-tagok szorgalmazzák a még kint lévő balkániak felvételét, mások óvatosabbak és türelemre intenek. Ez a bizonytalanság kihat a Balkánon létesítendő uniós beruházásokra. Ugyan az idén októberben az EU 29 pontból álló brdói nyilatkozata egy kilencmilliárd eurós támogatási-beruházási csomagot ígért a Nyu-

gat-Balkánnak, azonban ennek folyósítását a Brüsszel–Strasbourg által meghatározott jogállami normák megtartásához kötik. Az EU egyébként a NyugatBalkán legnagyobb külföldi beruházója.

ÁTRENDEZŐDÉS

És ott bujkál a mindjobban feszülő kérdés: egyben marad-e Bosznia-Hercegovina (BiH)? A válasz mindinkább az, hogy nem. Kell-e egy új Dayton-folyamat? Vagy a nagyhatalmak belenyugszanak, hogy lesz egy muszlim többségű Bosznia, amelynek a viszonya ellentmondásos az ugyancsak muszlim Koszovóval – noha valamikor ugyanannak a formációnak, Jugoszláviának voltak a részei. Belgrád mellett Szarajevó a másik volt jugoszláv tagállam, amely nem ismeri el önálló államként Koszovót. Ami a BiH-t illeti, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint annak horvát része Horvátországhoz, a szerb rész (Republika Srpska, amely a legnagyobb a BiH-t alkotó három komponens közül) Belgrádhoz csapódik.

Észak-Macedónia helyzete is megkérdőjeleződik. Bizonytalan az albán kisebbség sorsa, új, szláv kormányfő lesz a leköszönt Zaev helyett. Az országban sajátos „vetésforgó” működik, hol a lakosság többségét adó délszlávok, hol a kisebbségi albánok adják a miniszterelnököt. Nem kevésbé érdekes a Dél-Balkán, elsősorban Görögország, amely jó kapcsolatokat tart fenn az oroszokkal (a minap járt Putyinnál a görög kormányfő). Tegyük hozzá, kisebb feszültségforrást jelentenek Dél-Szerbiában a Szandzsák muszlim hitű bosnyákjai is, akik – mint a térséget ismerő elemzők mondják – rocksztárnak kijáró tisztelettel és reménnyel övezik Erdoğan török elnököt.

BEFOLYÁSOK SZÖVEVÉNYE

Nagyhatalmak a Balkánon – jelenlétük körül több a kérdőjel, mint a válasz. Mindenekelőtt az Egyesült Államokról beszélhetünk, amely elsősorban katonailag van jelen a térségben, a gazdasági jelenlétük emellett eltörpül. Mind Románia, mind Bulgária közös, az amerikai fegyveres erők által is használt légi és haditengerészeti bázisokat, gyakorlótereket, kiképzőközpontokat tart fenn. Romániában működik 2016 óta a Balkán legfontosabb katonai létesítménye, a Deveseluba (Bukaresttől északra mintegy 100 kilométerre) telepített rakétavédelmi komplexum. Az amerikai–NATO-rendszerbe illeszkedő, elsősorban a keletről, délkeletről érkező ballisztikus, valamint cirkálórakéták ellen védi a térséget, beleértve Magyarország területének legnagyobb részét.

Oroszország (OF) első sorban Szerbiában van jelen, de jó viszonyt alakított ki Görögországgal is. Szlovénia többé-kevésbé normális kapcsolatban áll az OFfel. Bulgária, az egykori talán legszorosabb szövetséges viszonya Moszkvával ellentmondásos. Bukarest és Moszkva között hűvösen korrekt a légkör. Horvátország, ahol az amerikai gazdaságienergetikai érdekek erősebben érvényesülnek, nagyjából középen áll az OFkapcsolatok skáláján. Az Oroszországi Föderáció jelenléte a régióban elsősorban gazdasági-energetikai. Stratégiai fontosságú földgázszállító csővezetékek futnak délről, Görögország és Törökország felől északra, amelyek nagyrészt (még) oroszországi földgázt szállítanak az EUba. Emellett Szerbia meghatározó katonai partnere az OF-nek, amely leginkább fegyverszállításokkal van jelen, de rendszeresen tartanak oroszországi katonai kontingensek részvételével hadgyakorlatokat is. Szerbia energia- és nehéziparában igen komoly oroszországi, illetve vegyes tulajdonú vállalatok működnek.

Nem feledkezhetünk meg Kínáról, amely döntően gazdasági és infrastrukturális programokkal köti magához a Balkánt. A 2013-ban indított új selyemút egyik logisztikai folyosója a dél–észak korridor, amely a már kétharmadrészt a kínai Cosco szállítmányozási cég tulajdonától, a pireuszi kikötőtől indulva vasúttal és közúttal (autópályával) kapcsolódik a Nyugat-Európa kínai árukkal való ellátási központjaihoz – amelyek közül az egyik Magyarországon épül ki. Része ennek a Belgrád–Budapest-vasútvonal, amelynek a szerbiai szakaszai már elké-

KÍNAI BERUHÁZÁSOK A BALKÁNON

Milliárd euró

7. 7. 7.

Moldova

0,35

2. 2. 2.

Szlovénia

2,18

5. 5. 5.

Horvátország

0,69

3.3. 3. 3.

Bosznia-Hercegovina

1. 1. 1

1,79

Szerbia

9,66

8. 8. 8.

Bulgária

0,13

4. 4. 4.

Montenegró

1,12 6. 6. 6.

Észak-Macedónia

0,53

Forrás: China Global Investment Tracker

szültek, és épül a magyar határig húzódó utolsó rész is. Kína a BIRN forrásai szerint mintegy 160 működő vagy épülő objektummal, mintegy 30 milliárd eurós beruházási értékkel van jelen. (Jegyezzük meg, hogy a számok – a forrástól függően – jelentős mértékben eltérnek egymástól. Azaz inkább a viszonylagos súly, a többi partnerhez mért arány a lényeges, semmint az abszolút értékek.)

MEGJÖTTEK A TÖRÖKÖK IS

A Balkán iránt erősödik az egészen a kínai határig húzódó térségben türk-muszlim blokkot építő Törökország érdeklődése is. Ez találkozik Bosznia, a muszlim bosnyákok reményeivel, akik a horvát és a szerb részek esetleges leválásával elhagyatva érzik magukat, és szívesen keresnének védőernyőt valamelyik nagyobb regionális csoportban (Koszovó–Albánia). Ám, mint a balkaninsight.com cikke megemlíti, itt a mozgatórugó nem a ma divatos neoottomanizmus, hanem Erdoğan e kérdésben tanúsított pragmatizmusa, aki megjelent a Balkánon mint béketeremtőátalakító. Nagy kérdés, hogy az Egyesült Államok, a Nyugat-Balkánon a BiH-t létrehozó daytoni egyezmény kidolgozója mit szól ehhez a továbbra is érezhető amerikai–török feszültség közepette.

Erdoğan Ankarában nemrég fogadta Milorad Dodikot, BiH szerb része, a Republika Srpska vezetőjét. November elején Isztambulba látogatott Bakir Izetbegović, a BiH bosnyák származású vezetője. Izetbegović, lányának, Jasminának az iszlám rituálé szerinti esküvőjén, augusztusban épp Erdoğan volt a tanú. Emellett vagy a török elnök, vagy befolyásos külügyminisztere, Mevlüt Çavuşoğlu járt Montenegróban, Szerbiában. Erdoğan az ENSZ 76. közgyűlésén tárgyalt horvát kollégájával, Zoran Milanovićcsal, míg Aleksandar Vučić szerb elnökkel Isztambulban találkozott – emlékeztet tanulmányában Vuk Vuksanović belgrádi biztonságpolitikai kutató.

Ráadásul Ankara gazdasági szereplőként is erősen jelen van a térségben. A legjelentősebb török beruházás a Belgrád és Szarajevó közötti autópálya-építés. A Republika Srpska szeparatistának tartott elszakadási törekvései miatt is hűvös Szerbia–BiH-viszonyt talán valamelyest javítja a sztráda elkészülte. Mindenesetre októberben, noha a hírek szerint államelnöki meghívásról volt szó, Belgrád ból „csak” a miniszterelnök, Ana Brnabić utazott egynapos villámlátogatásra BiH fővárosába, Szarajevóba. Feltétlenül említést érdemel a kérdéskör kapcsán Magyarország is, amely a Türk Tanácsban megfigyelői státuszban van jelen. Hazánkat, ahogy említettük, Nyugaton vannak, akik Észak-Balkánként emlegetik. A török külpolitika balkáni erőfeszítéseiben számolnak Budapest támogatásával is.

UTCAI ÁRUS EGY ISZTAMBULI TÜNTETÉSEN. ANKARA ERŐSÍTENÉ POZÍCIÓIT A TÉRSÉGBEN

GAZDASÁGI SÚLYOK

A lakosság számával súlyozva magasan Szerbia jutott a legtöbb közvetlen külföldi beruházáshoz. Ennek a forrása elsősorban Kína és az OF. Szerbia gazdasága viszont a fent említett időszakban a legalacsonyabb tempóban, évi alig két százalék felett bővült. Ezzel együtt, ha figyelembe vesszük a lakosságszámot, az FDI-beáramlást és az évi gazdasági növekedést, a Nyugat-Balkánon Szerbia gazdasági potenciálja a legerősebb, megelőzve Horvátországot és Szlovéniát. A lélekszámban legkisebb, alig több mint félmilliós Montenegró az egy főre jutó FDI-ben bajnok, de az ország mérete és a lakosságszám miatt ott egy közepes nagyságú beruházás is erősen megdobja az átlagokat.

D. P.

HÉT SZAVAZÁS

EGY ÉV ALATT

KOVÁCS ELVIRA | A szerbiai parlament magyar alelnöke szerint az Európai Unió nem jutalmazza eléggé az ország előrehaladását, az viszont igaz, hogy a jogállamiságon még dolgozni kell. Az ünnepek után politikai eseményekben dús időszak köszönt a délvidéki magyar közösségre, Szerbiában már most készülnek az áprilisi választásokra. Erről nyilatkozott a Figyelőnek a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, aki a törvényhozásban az európai integrációs bizottság elnöki tisztségét is betölti.

A tavaly júniusi szerbiai parlamenti választást követően néhány érdekes politikai fejlemény történt déli szomszédunkban: az ellenzék egy része bojkottálta a voksolást, és a háromszázalékosra csökkentett parlamenti küszöb ellenére egyetlen ellenzéki párt sem került be a törvényhozásba. Részben ezért az államfő azonnal közölte, hogy 2022-ben az elnökválasztással együtt előre hozott parlamenti választást is tartanak az országban. A szerb hatalmi pártokkal és a Fidesz–KDNP-kormányzattal is kiváló kapcsolatokat ápoló Vajdasági Magyar Szövetség elérte, hogy fontos tisztségeket tölthessenek be magyar politikusok Belgrádban. Tíz évvel ezelőtt például elképzelhetetlen lett volna, hogy a VMSZ alelnöke legyen a szerb parlament egyik alelnöke, és vezesse a képviselőház európai integrációs bizottságát.

– Hogyan élte meg a megbízatásokkal járó kihívást? – Nagy dolog, hogy a parlament hat alelnöke közül kettő kisebbségi, egy magyar és egy bosnyák. Az, hogy vajdasági magyar nőként ezt a tisztséget betölthetem, ritka lehetőség. Emellett a bizottsági elnöki pozíciómon keresztül a magyar közösség az európai integrációs folyamatoknak aktív résztvevője lehet. – Hogyan hatott ki a munkára az, hogy ellenzék nélkül működik a parlament, s ennek nem volt a legjobb a nemzetközi megítélése? – Igazság szerint nem foglalkoztunk azokkal, akik kizárták magukat a „játékból”. A magyar párt korábban nem látott számú politikust tudott bejuttatni az önkormányzati, a vajdasági tartományi és az országos testületekbe. Belgrádban a korábbi 4 helyett 9, Újvidéken 6 helyett 11 képviselőnk lett, és jó néhány önkormányzatban jelen vagyunk. – Milyen ügyek intézését tartotta az idén a legfontosabbnak a VMSZ a szerb törvényhozásban, milyenek az eredmények? – Napirenden tartjuk a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok hatékonyabb végrehajtását. Mi azt szeretnénk, ha Szerbia stabil intézményrendszerrel és jogállami háttérrel lépne be az Európai Unióba. Ebben a folyamatban elsősorban az a dolgunk, hogy minél szorosabb kapcsolatban legyünk mind a szerbiai, mind pedig az uniós intézményekkel. Külön odafigyelünk a közszféra nemzetiségi összetételé-

nek a lakossági számarányokhoz való közelítésére, Szerbia alkotmánya pedig megfelelő alapot ad ehhez. – A választások éve elé nézünk Szerbiában és Magyarországon, hány voksolásban érintett 2022-ben a vajdasági magyar közösség? – Legalább hétszer élhetünk a szavazati jogukkal. Már január 16-án megtartják a szerb alkotmány módosításával kapcsolatos referendumot. Április 3-án lesz a szerb államfőválasztás, az előre hozott parlamenti és a belgrádi önkormányzati voksolás. Nagyjából ekkor lesznek a magyarországi parlamenti választások, amelyeken mi levélszavazás útján vehetünk részt. A vajdaságiak is véleményt nyilváníthatnak a magyarországi családjogi törvénnyel kapcsolatos referendumon. Októberben vagy novemberben pedig a szerbiai nemzetiségek nemzeti tanácsi választásokat tartanak. – Lezajlott egy kívülről meglehetősen bonyolultnak látszó szerbiai pártközi dialógus a hatalom és az ellenzék között, több síkon, közvetítőkkel és közvetítők nélkül is. Milyen volt ez a folyamat? – A pártközi tárgyalások célja a 2020as választások feltételeinek a javítása volt. Olyan kérdések voltak napirenden, mint a pártfinanszírozás, a médiaszabadság, a médiaszabályzó testület munkájának a javítása, a közforrásokkal való visszaélés tilalma. Lezajlott egy európai parlamenti közvetítőkkel és egy közvetítők nélküli folyamat, utóbbin olyan pártok is részt vettek, amelyek nem kívánták, hogy az EU közvetítsen. E munkacsoport az elmúlt időszakban 14 ülést tartott. – Végül miben állapodtak meg, mi változik a szerb választási előírások terén? Marad a 3 százalékos bejutási küszöb és a kisebbségi pártok esetén a kedvezményes, 1,35-os szorzó? – Megállapodtunk egy ideiglenes médiafigyelő testület létrehozásáról, amelyben az ellenzék képviselői is részt vesznek. Egy kötelező érvényű szabálykönyv vonatkozik a közszolgálati média munkájára, valamint egy ajánlás a magán-műsorszolgáltatóknak. A Köztársasági Választási Bizottság ideiglenesen hat taggal bővül, a teljes ellenzék soraiból. Igen, marad a há-

1982. július 18-án született a Nagybecskerekhez közeli Szentmihályon. Egyetemi tanulmányait a szabadkai Közgazdasági karon végezte. 2000 óta tagja a VMSZ-nek, kezdetben vajdasági szervezetekben dolgozott. 2007-től a szerb parlament képviselője, bizottságok tagja, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja. 2018 és 2020 között az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottságának elnöke. 2020-tól a szerb parlament alelnöke és integrációs bizottsági elnöke. Magyarul, szerbül, angolul beszél. Férjezett, egy fi ú édesanyja.

romszázalékos küszöb, a kisebbségi pártok szavazatainak számát pedig továbbra is 1,35-os szorzóval számolják. (Először is az országban leadott összes voksot elosztják 250-nel, a parlamenti helyek számával. Ebből kijön, hogy egy mandátumhoz hány szavazat társul. Megnézik, hogy a kisebbségi pártra leadott szavazatok hány mandátumot érnek, majd megszorozzák 1,35-dal. Például a VMSZ országosan csaknem 72 ezer voksot kapott, ami reálisan 6 képviselői helyet ért volna, de az 1,35-os szorzó használata és a töredékszavazatok visszaosztása után 9 mandátumhoz jutott – a szerk.) – Milyennek ígérkezik a szerbiai választási kampány? Mely témakörök határozzák majd azt meg? – A VMSZ célja, hogy továbbra is aktív szereplője legyen a folyamatoknak a kisebbségi jogérvényesítés számonkérése miatt. Országos szinten a gazdasági és a környezetvédelmi témák határozzák meg a kampányt. Szerbia egységes gazdasági térségként kíván a régióra tekinteni. Ez egy csaknem 20 millió fogyasztót jelentő piac. – Tudnak majd a gazdasági eredményekkel kampányolni a hatalmi koalíció tagjai? Hogyan sikerült a pandémia éve utáni kilábalás, és mibe kapaszkodhat az ellenzék? – Biztatók az első tíz hónap gazdasági mutatói, a gazdasági növekedés 7,7, az infláció 6,6, a mezőgazdaság bővülése 18,5 százalékos. Vajdasági szinten az ipari teljesítmény 4,7, a kiskereskedelem 11,4, a vendégéjszakák száma 54,4, a foglalkoztatás 2,7, a keresetek nettó értéke 8,5 százalékkal növekedett. Szükség van a kis- és a középvállalkozások további erősítésére, új munkahelyek létrehozására, a jelenlegi 8,8 százalékos munkanélküliségi ráta csökkentésére. Ugyanakkor az illegális migráció megfékezésén, valamint a közbiztonság fokozásán is munkálkodni kell. – A szerb parlament európai integrációs bizottságának elnökeként elégedett-e a folyamatban elkönyvelt idei eredményekkel? Melyek a gátló tényezők? Milyen elvárásokat kommunikál Brüsszel? – Szerbia jelenlegi pozíciója, megítélése az Európai Unió felé vezető úton nem tükrözi az ország eredményeit az átalakulás során. A lassú folyamat azzal magyarázható, hogy egyes tagállamok szerint az alapfejezetek terén, amelyek a joguralommal, a jogállamisággal, a korrupció elleni küzdelemmel foglalkoznak, Szerbia nem ért el elegendő előrehaladást. Gyorsítani szükséges a folyamatokat, és Szerbiát, illetve azokat az országokat, amelyek előrelépést mutatnak az integrációs folyamatban, jutalmazni kellene. Az Európai Bizottság létrehozott egy alapot a járvány okozta nehézségek felszámolására, amelybe bekapcsolták Szerbiát is. Július végén 3,3 milliárd eurós támogatás juttatását jelentették be a Nyugat-Balkánnak. Más alapokból is dotációt kap Szerbia az EU-tól, amelyekkel az ország a gazdasági fejlődést, annak fenntartását, illetve a szociális szükségleteket tudja kielégíteni. Az uniónak jó néhány problémával kellett, illetve kell szembenéznie a jövőben. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az EU nem engedheti meg magának, hogy bármilyen bizonytalanság jellemezze a közvetlen szomszédságát, hiszen stabilitásra és biztonságra van szüksége.

A Belgrád–Pristina-párbeszéd az egyik sarkalatos kitétel, az unió azt várja el, hogy Szerbia a csatlakozás előtt aláírjon Koszovóval egy jogilag kötelező érvényű dokumentumot a kapcsolatok rendezéséről. Belgrád nem zárkózik el ettől, hiszen az ország első számú külpolitikai érdeke és célja az európai uniós csatlakozás. – Közelgő kampány ide vagy oda, ünnepek jönnek. Jut ideje a kikapcsolódásra, a családra? – Persze, a kulcs a jó időbeosztás. Marad időm pihenni és a családdal lenni. Nem is azt tartom fontosnak, hogy mennyi időt töltünk együtt, hanem hogy az tartalmas, minőségi legyen.

VIRÁG ÁRPÁD

BÉRELJ FÖLDET,

VEDD ÁT A TERMÉNYT!

HORVÁT SIKERSZTORI | PlantOn annak a mobilalkalmazásnak a neve, amelyet egy szlavóniai magyar és egy horvát fi atal talált ki, hogy hosszabb időre leszerződtesse a konyhakertészeket az ügyfelekkel. A termelő és a fogyasztó digitális összekapcsolása nem teljesen új ötlet, nálunk is ismert a Hartán létrehozott MyFarm közösség, de ez esetben a bérlő maga döntheti el, hogy mivel ültessék be a földjét, és nagy tételekre is szerződhet, így az applikáció az éttermek érdeklődését szintén felkeltette. Termés jövőre lesz.

November végén óriási sajtóvisszhangot váltott ki két drávaszögi fiatal vállalkozó ötlete, a PlantOn, amely bárki számára elérhetővé teszi a háztáji zöldséget. A terv friss terménnyel kecsegtet és biztos megélhetést ígér a kisgazdáknak. Ez különösen fontos a globalizáció által meghatározott életünkben, amikor tél közepén is tele vannak a szupermarketek polcai a világ különböző pontjairól érkező terményekkel, de mit sem tudunk arról, hogy hol és miként, milyen táptalajon vagy akár talaj nélküli közegben gondozták, permetezték azokat. A fogyasztók többsége szívesebben vásárol helyi, friss terméket, még akkor is, ha drágább. Viszont ezekből kevesebbet vagy kevésbé tetszetőseket talál a boltokban, a rohanó városiak többsége pedig nemigen jár ki a termelői piacra.

MÁRIÓ ÉS A NÉNIK

A pélmonostori Szalai Máriót és eszéki társát, Goran Markovanovićot sokáig csak fogyasztóként, szemlélőként érdekelte a téma. Nem foglalkoztak földműveléssel, a családjukban nincs konyhakertész. Mindketten informatikusok, de szeretnek egészségesen táplálkozni, és jó üzleti érzékük is van, így született meg a közvetítő weboldal, majd a mobilalkalmazás ötlete. Szalai Márió a Figyelő megkeresésére idézte fel a kezdeteket. „Néhány éve az volt az elképzelésem, hogy a háztájiban szorgoskodó nagymamákat összekötöm a piaccal. A falusi házaknál mindig akad egy kis pluszzöldség, a baromfiudvarokban pedig tojás, amit sokan szívesen megvásárolnának. Az ötletet megosztottam mostani üzlettársammal, Gorannal. Tetszett neki, bele is vágtunk a megvalósításba. Sajnos hamar rá kellett jönnünk, hogy ennek az elképzelésnek bürokratikus akadályai vannak, mert a horvát törvények értelmében csak bejegyzett termelőkkel, családi gazdaságokkal tudunk szerződni.” Úgyhogy végül maradt ez utóbbi szegmens. Kistermelőket győztek meg arról, hogy használják ki a világháló előnyeit, hogy érdemes a birtokukban lévő földet olyasmivel bevetni, amire igényt tart egy városi megrendelő család vagy baráti közösség, étkezde vagy

SZALAI MÁRIÓ (BALRA) ÉS TOMISLAV KOLAR TERMELŐ. FARMVILLE IGAZIBÓL

vendéglő. Elmondták, hogy hosszabb távú megállapodást köthetnének olyan ügyfelekkel is, akikről mindeddig nem tudtak, akiknek úgymond bérbe adhatják a földet, a fóliasátrat, és folyamatosan kapcsolatban állnak majd velük. Márióék szinte biztosra vették, hogy „bérlő” lesz bőven. A kezdeti próbálkozások után most őszre érett be a projekt.

TARIFÁK ÉS KAMERÁK

Azok, akik igénybe szeretnék venni a PlantOn szolgáltatásait, először is egy 200 kunás (tízezer forintos) regisztrációs díjat fizetnek. Utána több program közül választhatnak. Az alapcsomag ára évi 3600 kuna (177 ezer forint), amiért negyven négyzetméteren nyolc alapvető zöldségfélét termelhetnek, és hogy azokat miként fogyasszák, dolgozzák fel, abban táplálkozás-szakértőtől tanácsokat kapnak. Ez azt jelenti, hogy havi bontásban egy négyzetméternyi felület 7,5 kunába (368 forintba) kerül. Aki a nyolc zöldségfélén kívül mást is termeltetne, a gazdával egyeztetve egyéb terményt is választhat, sőt akár monokultúrát is igényelhet, de ez havi 2500 forintnyi kunával megdobja a díjat.

Fontos megemlíteni, hogy a bérlő állandóan figyelheti a kertet a kihelyezett webkamerák segítségével, és persze a gazda minden cselekményről hírt ad, legyen az öntözés, kapálás vagy növényvédelem. A megtermelt zöldséget a bérlő a helyszínről viszi el, vagy futárszolgálattal hazaküldik neki kedvezményes tarifával.

NAGY JÁTÉKOSOK

A plantonos srácoknál a november végi hírverés után több mint ötezer gazdálkodó jelentkezett, hogy szeretne velük együttműködni, a potenciális fogyasztók között pedig erős gazdasági szereplők, vendéglők, hotelek is megjelentek. A tengerparti szállodák ugyanis iszonyatos mennyiségű zöldséget használnak fel, és a jó hazai alapanyag beszerzése áltában nehézkes.

Erre az ügyfélkörre találták ki a vállalkozói csomagot. Nagyobb terület bérlése esetén ugyan csökken a négyzetméterár, de a befizetendő összeg jóval jelentősebb. Egy hold föld (5754 négyzetméter) havi 21 ezer kunába (bő egymillió forintba) kerül, ezt a csomagot nyilván a vendéglők, a szállodai éttermek választják, amelyek ki tudnak fizetni évi mintegy 12,3 millió forintnak megfelelő összeget.

Természetesen az eredeti célközönségüket, az egészséges zöldségek iránt érdeklődő egyéni fogyasztókat, a családokat sem hanyagolják el. A jövendőbeli termelők és felvásárlók köre már most akkora, hogy tavasszal be is vetik az első parcellákat, de bőven van lehetőség a terjeszkedésre és a kínálat bővítésére.

KÜLFÖLDI ÉRDEKLŐDŐK

Márió és Goran nagyon optimista a PlantOn jövőjét illetően. A zöldségtermesztés mellett a következő fázis a gyümölcsfalízing lesz, de vannak terveik az állattartás területén is. Az ötletük iránt egyre nagyobb az érdeklődés külföldön is, ám a termékek kézbesítése frissességi és logisztikai problémákat vet fel – nagyon távol vinni a terményt ellenkezik lokalista ideológiájukkal. De a franchise kiépítésén már törik a fejüket. „Kaptunk már megkereséseket Németországból, Ausztriából és Magyarországról is, de tavasszal csak itthon indulunk. Ahhoz ugyanis, hogy a szlavóniai, baranyai földről a német fogyasztó asztalára eljusson a termés, három napra is szükség lehet, ennyi idő alatt pedig már nem igazán friss a zöldség” – mondta Márió. A külföldi piacokon úgy érdemes megjelenniük, ha ottani termelőkkel és fogyasztókkal szerződnek. Mindenesetre az a céljuk, hogy a PlantOn minél szélesebb körben, nemzetközi viszonylatban is elérhető legyen.

HORDÓSI DÁNIEL

BÁLVÁNYOS,

AHOL NEM CSAK LEGENDÁK ÉLNEK

SZARVADI LÓRÁND | A romániai piac egyik vezető IT- és műszaki áruházlánca, a Domo résztulajdonosaként lépett ki a kereskedelemből és lett piacvezető immár az idegenforgalomban: a Bálványos Resort (Grand Hotel Bálványos) nemrég több díjat is elhozott a romániai spa- és gyógyturizmus referenciaeseményének számító Termalia Awards gáláról. Beszélgetés a Szent Anna-tónál lévő szálloda tulajdonosával, aki a közeli Kézdivásárhely szülötte.

Hol tölti a karácsonyt és a szilvesztert: családi-baráti körben, vagy a szállodájában, hogy személyesen felügyelje a téli szezon csúcsrendezvényeit? – Általában ilyenkor jelen vagyunk a szállodában, még nem sikerült oly mértékben felépíteni a vállalkozásunkat, hogy az év legfontosabb eseményét nélkülünk tartsuk. Korábban, amíg nem voltunk érdekeltek a vendéglátásban, szilveszterre mindig el tudtunk menni távoli, melegebb helyekre, de amióta szállodatulajdonos vagyok, azaz lassan tizenkét éve, itt töltjük a szilvesztert. Telt ház esetén mindig adódnak kisebb-nagyobb megoldandó problémák, és a kollégák számára is szilveszter van ilyenkor. Karácsonykor viszont két éjszakára bezárunk, annak ellenére, hogy mifelénk is változóban az ünneplés módja. Tíz esztendeje még túlnyomórészt családi körben voltak az emberek, három-négy éve viszont – bár jó biznisznek számítana a karácsonyi ünnep megszervezése –, mi egyelőre ezen az állásponton maradunk. Kétszáz főt foglalkoztatunk a szállodában és a wellnessrészlegen emberállomány szempontjából is nehezen tudnánk megoldani mindkét ünnepi időszak megfelelő teljesítését. – Bálványoson, az ön megfogalmazása szerint a „semmi közepén”, a járvány körülményei közepette is kitűnő számokat produkálnak, tavaly például a Háromszéken, Kovászna megyében értékesített szobák számának több mint 30 százalékát itt regisztrálták. Jó trend ez, vagy jobb lenne, ha a többiek is képesek lennének felzárkózni, egymás vonzerejét is növelve? – A városi turizmust leszámítva a pandémia kitörése óta egyértelműen nőtt a belföldi idegenforgalom, az emberek egyre inkább keresik az elszigeteltebb, elvonulásra alkalmas helyeket. A korábbi időszakban 65-70 százalékos volt a kihasználtságunk, ez tavaly visszaesett 55re, miután két hónapra teljesen bezártunk. Ma viszont aligha van Romániában még egy, hozzánk hasonlóan 80 százalékos kihasználtsággal működő hely – ez 2021 egészére becsült adat. A székelyföldi turizmus egésze szempontjából jobb lenne, amennyiben több lábon állnánk, ha Háromszéken is gazdagodna a programkínálat, mert az nálunk is hosszabbítaná az itttartózkodás időtartamát. Ez így is szépen nő, hiszen nem is olyan régen még másfél éjszakás volt az átlagunk, most pedig három és félnél, négynél tartunk. Ez az ugrás egyértelműen a wellnessrészlegünk beindításának köszönhető. – Megérezte ezt a lehetőséget, amikor úgy döntött, hogy megvásárolja a hajdani tüdőszanatórium épületét? – A szállodavásárlás párhuzamosan zajlott az előző vállalkozásunkból, az IT-, műszaki és háztartási gépek forgalmazásával foglalkozó Domo cégből való kiszállásunkkal. Abban a pillanatban még nem adtuk el teljesen, de egy amerikai befektetési alap már megvette a társaság 20 százalékát, és mi máris belevágtunk a hoteliparba. Ma már azt mondanám, eléggé meggondolatlanul, mindenekelőtt érzelmi indíttatásból. A szülővárosom, Kézdivásárhely a közelben fekszik, és ez, a sokak számára büdösnek tűnő kénes levegő gyakorlatilag a gyermek- és ifjúkoromat jelenti. Nem én voltam az első vásárló, miután 1976-ban kiköltözött a szanatórium és fertőtlenítették az épületet, 1986-ban szállodaként nyitották újra a kommunista pártelit számára. Aztán 1992-ben egy izraeli csoport privatizálta, 1997-ben ők ren-

NÉVJEGY

Kézdivásárhelyen született, 1967. január 27-én. A kolozsvári közgazdasági egyetemen diplomázott 1990-ben. 1994 és 2013 között a Domo Retail Rt. alapítója és vezérigazgatója. 2013-tól a Bálványos Resort tulajdonosa és menedzsere. Nős, felesége, Zsuzsanna az üzlettársa is. Egy felnőtt lányuk van.

dezték az esküvőnket is. Tíz évre rá vettük meg, konkrét elképzelés vagy üzleti terv nélkül, de jó befektetésnek tűnt. Aztán persze sok pénzt kellett még ráköltenünk, a vételárnál jóval többet, míg 2010ben végre kinyithattunk. Az izraeli látogatói körnek azonban csak a töredékét örököltük meg, mert ahogy a korábbi izraeli tulajdonos fogalmazott, kihaltak vagy lassan mozgásképtelenné váltak a korábbi, többnyire idős vendégek. Teljesen újra kellett építeni az ügyfélkört, annak igényeihez szabva a wellnessközpontot is. – Mennyire veti vissza az üzletmenetet a nehéz megközelíthetőség, a gyenge minőségű utak? – Nem annyira, mint ahogy azt a közhiedelem tartja. Megkockáztatom: a jelenlegi, viszonylag kalandos, kanyargós utak talán még fokozzák is a hely vonz erejét, főleg, hogy ma már használható minőségű utak vezetnek hozzánk. Az először ide érkezők szinte kivétel nélkül meglepődnek, hogy három-négy órás autózás után az erdő közepén egy négycsillagos szálloda fogadja őket, 120 szobával, három étteremmel, világszínvonalú kényeztetőközponttal. A 2022-ben megnyitó brassói repülőtér persze rengeteget lendíthet a dolgon, nem beszélve a kissé távolabbi jövőbe vesző Brassó–Bukarest-autópályáról. Ráadásul egyre „egészségesebb” az ide igyekvő turisták köre, már nem alapozunk annyira a valóban kivételesen fizetőképes bukaresti érdeklődőkre, Erdélyből is bőven érkeznek hozzánk családok. – Románia egyik legprosperálóbb szakcége, a Domo társtulajdonosaként ismerte meg önt a gazdasági élet, sokak meglepetésére onnan váltott egy meglehetősen meredeket. Ez miért történt így? – A sztori onnan kezdődik, hogy frissen végzett közgazdászként 1990-ben, azaz a romániai rendszerváltás utáni első évben négy hónapig bírtam állami munkahelyen. Aztán egy gazdaképző program keretében kimentem Svájcba, onnan hazaérkezve kezdtem magánvállalkozásba: kisbolt, festékimport, ezek voltak az első próbálkozások. A feleségem akkor még Budapesten tanult, sokat jártam hozzá, és feltűnt, hogy a korábban az osztrák–magyar határon tapasztalható jelenség – a Trabant tetejére kötözött hűtőláda – átköltözött a magyar–román határra. Ezt a hullámot lovagoltuk meg. Ebből lett a Domo, amelyet üzlettársammal, Hegedűs Ferenccel 1994-ben indítottunk el egy brassói bolttal, és amely a 2008-as pénzügyi válság kitörésének pillanatában 150 üzletet működtetett, a bolgár Technomarkettel való fúziója után pedig 500 millió eurós éves forgalmat bonyolított. – Akkor pláne indokoltnak tűnik a kérdés: mitől vált eladóvá? – Igazából nem volt eladó, de többen megkerestek, miután Románia „legegészségesebb” műszaki kereskedőcége voltunk, abban az értelemben, hogy nem fektettünk ingatlanfejlesztésbe. Így aztán rengeteg készpénzünk volt, aminek köszönhetően nagyon jó árakat tudtunk kiharcolni a beszállítóknál. Az üzlettársaink között volt egy amerikai befektetési alap, együtt ad-

tuk el az üzletet egy brit alapnak, amely a bolgár piacvezető cég megvásárlása után együtt akart a londoni tőzsdére vinni egy nagy kelet-európai hálózatot. A bolgárok azonban nem tudták időben megcsinálni az auditot, jött a válság is, így a tőzsdére vitel nem jött létre a tervezett időpontban, 2008 tavaszán; nyárra pedig egyértelművé vált, hogy az az időszak nem alkalmas a tőzsdén való megjelenésre. A befektetők is elveszítették a türelmüket, nem értették, hogy lehet, hogy nyolcmillió eurós nyereségből két év alatt kétmilliós veszteség lett. Még mindig benne voltunk az üzletben 25 százalékkal, én irányítottam a vállalatot, de a befektetők bizalma megrendült, így végül kiszálltunk. Mondhatni apróságokon és a körülmények balszerencsés alakulásán csúszott el a Domo. – Ma valamennyi üzleti érdekeltsége a vendéglátóiparhoz kötődik. Miért éppen ebbe az irányba fordult? – Az érzelmi motivációk mellett talán az is közrejátszott, hogy a domós években a világmárkákat gyártó cégek vendégeként rengeteg színvonalas szállodát megismerhettünk, és egy idő után szinte szakmai szemmel nézegettük azokat. A kereskedelem stresszes világa után valami csendesebb dologra vágytunk, és bár ez sem feltétlenül szanatórium, bebizonyosodott, hogy a vendéglátás szép dolog. Egyáltalán nem kívánkozom vissza a műszaki-háztartási gépek értékesítésének „őrült” területére. – A bálványosi csend mellett a bukaresti élet sűrűjébe is visszatért. Mégis csak kell egy kis izgalom? – A Bálványos Resort menedzselése mellett négy évvel ezelőtt a borimportba is belevágtam, Európa közel ötven pincészetéből mintegy ezer jó minőségű borfajtát hozunk be (egy tucat magyar borászatot is képvisel a romániai piacon, a legnagyobbak közül – a szerk.), Bukarest pedig kiváló helyszín ahhoz, hogy bemutassuk a termékeinket, borkóstolókat, találkozókat szervezzünk. Így született meg egy látványkonyhával ellátott gasztroborbár megnyitásának a gondolata, leginkább székelyföldi alapanyagok és különlegességek felvonultatásával. Az egymillió eurós borbiznisz fele a saját vendéglőinkben és borházainkban zajlik, a másik fele a különböző szállodák és éttermek ellátása révén. Mi szállítjuk a bort például a székelyföldi kastélyszállóknak. Ma már benne vagyunk a romániai top tízben (mintegy 1500 tételes borlistával – a szerk.), annak ellenére, hogy a borkereskedés inkább hobbiként indult, miután hiányoztak a korábbi kereskedői reflexek: veszek valamit, megvárom, amíg felértékelődik, majd eladom. Autodidakta módon ástam magam egyre beljebb a szakmába rengeteg borvidék és pince meglátogatásával. Ma már szelektálok, befektetek egy-egy ígéretes pincészet felépítésébe, kistermelőket, kézműves borászokat támogatok. – A Bálványos Resortban és Bukarestben is találkozni ugyanazokkal az éttermeivel. Mit céloz ez a tükörbe állítás? – A GastroLab a székelyföldi konyha „újragondolása”, kitalálása a véletlenre, illetve a wellnessközpont nyomán megugró látogatottságra vezethető vissza. Miután a szálloda étterme csak nagy várakozási idővel volt képes kiszolgálni a vendégeket, a feleségem hirtelen felindulásból elhatározta, hogy néhány szabadtűzi ételféleséggel próbálja tehermentesíteni a konyhát. Nagy sikere lett, a kissé átfazonírozott hagyományos ételeket kínáló étterem neve a bálványosi vendégek révén már Bukarestben is ismerősen csengett. A fine dining konyhát kínáló bukaresti Forkkal pedig, nem tagadjuk, a Miche lincsillagra hajtunk. Ott vagyunk az első ötben, ha a Michelin végre „felfedezi” Romániát. És természetesen mindenhol a saját borainkat kínáljuk. – A kedvező mutatók nem hozták meg a kedvüket a további terjeszkedéshez? – Nem tagadom, a járvány kitörése előtt foglalkoztatott a gondolat, hogy nagyvárosi szállodával is próbálkozzunk, elsősorban Kolozsváron, Bukarestben keresgéltünk, ahol pezsgő az üzleti élet. A dolog azonban már nem aktuális, a pandémia az üzleti turizmussal kapcsolatos szokásokat is jelentősen átalakította. Maradunk Bálványoson, itt fejlesztünk, ahol 15 hektárnyi terület és 120 szoba áll a rendelkezésünkre. Két projektet is futtatunk, az egyik már beindult, a másik szintén túl van az engedélyezés fázisán, pályázati finanszírozásra vár. Az eredmény egy 300 szobás resort lesz, hat étteremmel és a jelenleginél kétszer nagyobb wellnessrészleggel. A komplexumot a későbbiekben Lilla lányunk vezeti, aki végzős a világ egyik legelismertebb vendéglátóipari főiskoláján, Lausanne-ban. Ha kitart a járvány, valószínűleg már diplomázás után hazajön, kedvezőbb esetben néhány évnyi, a világ legfontosabb idegenforgalmi létesítményeiben való tapasztalatszerzést követően adjuk át neki a stafétabotot.

CSINTA SAMU

ORVOSHIÁNY LENGYELORSZÁGBAN

ROSSZ STATISZTIKÁK | Az Eurostat legfrissebb jelentése azt mutatja, hogy az országban tavaly átlagosan 2,4 orvos jutott ezer lakosra, ami a legrosszabb arány az egész Európai Unióban. A lengyel statisztikai hivatal, valamint az egészségbiztosító szerint egyáltalán nem ilyen elkeserítő a helyzet, a mutató 3,4 és 4,4 között lehet, miközben az uniós átlag 3,9.

A szakemberek szerint mindenesetre beszédes, hogy mind az Eurostat listáján, mind pedig az OECD korábbi felmérésében Lengyelország elmarad a szomszédos uniós tag Litvániától (4,5), Németországtól (4,2), Csehországtól (4,1), de még Szlovákiától is. A rangsorok elején Norvégiát és Ausztriát találjuk, de Görögország is jól fest a nemzetközi statisztikákban, igaz, ott állítólag túlbecsülik az orvosok számát, hiszen az inaktívakat is beleszámolták.

ALIG VAN GYERMEKPULMONOLÓGUS

A Lengyel Orvosi Kamara (NIL) szerint a 38 milliós országban jelenleg (a fogorvosokat nem számítva) mintegy 140 ezer orvos dolgozik, de legalább 68 ezer hiányzik a rendszerből. Az egészségügy csak azért működik, mert nagyon sokan egynél több munkahelyen tevékenykednek, állítja a Lengyel Orvosok Országos Szakszervezete. Vannak szakterületek, ahol megdöbbentő a hiány. Kirívó példa a gyermek-tüdőgyógyászat, az egész országban mindössze 45 ilyen doktor található, de a gyermekendokrinológusok száma sem haladja meg 75-öt. Problémát jelent az is, hogy a gyermekorvosok átlagéletkora 50 év feletti, majdnem egyharmaduk nyugdíjas korú, aki bármikor abbahagyhatja a tevékenységét.

Az orvoshiány komoly problémát jelent a lengyel kórházaknak. Ennek illusztrálására elég megemlíteni, hogy egyetlen szakember elvesztése jelentősen befolyásolta a 15 ezer fős alsósziléziai város, Złotoryja kórházának három osztályát, mivel az igazgató hónapokon át sikertelenül keresett utánpótlást. A nyári szabadságok idején a Poznańhoz közeli 13 ezer fős Grodzisk Wielkopolski kórházában ideiglenesen le kellett zárni két újonnan felújított és felszerelt osztályt. A 34 ezer lelkes dél-lengyelországi Cieszyn gyermeksebészeti osztályát pedig azért kellett bezárni, mert két orvos távozott.

IMPORT

Tavaly év végén Lengyelországban változtattak a szabályozáson, hogy megkönnyítsék az EU-n kívüli orvosok munkavállalását, az első pályázók már január végén kaptak munkalehetőséget. Az egészségügyi minisztérium májusi adatai azt mutatják, hogy ennek a könnyítésnek köszönhetően 170, főként Ukrajnából és Fehéroroszországból érkezett doktor kapott engedélyt arra, hogy diplomájának előzetes elismerése nélkül praktizáljon Lengyelországban. Ez nagyon szerény szám, figyelembe véve a lengyel orvosok évek óta tartó kivándorlását.

A jelenség mértékére a Legfelsőbb Orvosi Kamaránál megszerzett „etikus magatartás bizonyítványok” számából lehet következtetni, amit uniós munkavégzésre adnak ki. Amióta az ország csatlakozott az EU-hoz, több mint 12 ezer ilyen igazolást adtak ki lengyel orvosoknak. Azt nem lehet ellenőrizni, hogy vajon ugyanennyien ki is utaztak-e, viszont nincs szükség ilyen igazolásra, ha valaki EU-n kívüli országba megy dolgozni, így valószínűleg az eltávozottak száma nagyobb lehet.

A nővérek, szakápolók elvándorlását illetően még riasztóbb a helyzet, az OECD adatai szerint mintegy 23 ezer lengyel egészségügyi szakdolgozó dolgozik a szervezethez tartozó 38 ország valamelyikében.

TILTAKOZÓ ÁPOLÓNŐK A KORMÁNYHIVATAL ELŐTTI „FEHÉRVÁROSBAN”. AZ ELVÁNDORLÁS FOLYTATÓDHAT

HOLTPONT

Valószínűleg a jobb fizetés otthon tartaná az orvosokat és a szakdolgozókat, évek óta téma az országban a béremelés szükségessége. Az idén ősszel az orvosok, az ápolók és a mentősök hetekig tüntettek a miniszterelnöki hivatal előtt, és egy úgynevezett Fehérvárost állítottak fel. A Rzeczpospolita napilap megbízásából készült közvélemény-kutatás szerint a tiltakozó doktorokat a megkérdezettek 73 százaléka támogatta, 40 százalék pedig úgy vélte, hogy az egészségügyben tevékenykedőknek fizetésemelést kell kapniuk.

A demonstrálók követelései között szerepelt az ellátási díjak reális szintre való emelése, az ágyszámhoz igazodó foglalkoztatási normák bevezetése, illetve az adminisztratív és kisegítő személyzet bővítése. A kormánnyal folytatott tárgyalások holtpontra jutottak, az állam által javasolt megoldások egyelőre elmaradnak a követelésekben megfogalmazottaktól.

ILONA GIZIŃSKA

HAMISÍTVÁNYOK CSEHORSZÁGBAN

A GALÉRIÁK MUMUSAI | Ősz óta két múzeumban is izgalmas tárlaton mutatnak be műalkotásokat, amelyekről még a szakértők is nehezen tudják megállapítani, hogy zseniális csalók munkái-e vagy eredetiek. A járvány miatt kevesebb a látogató, bár oltási igazolvánnyal simán be lehet jutni. Mindenesetre, akit érdekel, még nem késett le semmiről, hiszen a Prágai Nemzeti Galéria fő kiállítóhelyén, a Hradzsin téri Sternbergpalotában május elsejéig, a fővárostól 110 kilométerre keletre lévő Hradec Králové város modern művészeti múzeumában pedig február 27-ig megtekinthető.

MADONNA A GYERMEKKEL, AMELYET A 15. SZÁZADI MESTERNEK, SANO DI PIETRÓNAK TULAJDONÍTANAK. NEM HAMISÍTVÁNY, DE VALÓSZÍNŰLEG NEM Ő, HANEM A MŰHELYÉNEK VALAMELYIK TAGJA KÉSZÍTETTE

A művészettörténet jó néhány kiemelkedő hamisítót tart számon, akik egykor élt nagymesterek stílusában képek százait hozták létre, és ezek közül nem egyet évtizedeken át a legjelentősebb galériák büszkén ki is állítottak. A 20. században élt hamisítók közül talán a legismertebb a holland Han van Meegeren (1889–1947), aki több 17. századi németalföldi mester stílusában hozott létre olyan alkotásokat, amelyeket még az avatott szakértők is eredetiként fogadtak el. Az egyik kedvence Jan Vermeer (1632–1675) volt, akinek a stílusát olyan tökéletesen tudta utánozni, hogy nem jelentett gondot számára jó pénzért eladni az egyik „művét” Hermann Göringnek, aki komoly összeget leperkált az eladónak. Amikor a náci háborús bűnös hagyatékában ráakadtak a képre, Meegeren a németekkel kollaboráló hollandok egyikeként ugyancsak a rendőrség látómezőjébe került, és csak ekkor tudta meg a világ, hogy mivel is foglalkozott. Egy ismert magyar hamisítót is említhetnénk, ő Hoffmann Elemér, művésznevén Elmyr de Hory (1906–1976), aki elsősorban Modiglianit, valamint Picasso, Matisse és Renoir képeit is hamisította. Eredetileg, ahogy Meegeren is, a saját műveiből szeretett volna megélni, ez azonban nem nagyon sikerült. Pedig mindkét „mester” a maga módján festőművészként is megállta (volna) a helyét.

MÁSOLATOK

Természetesen a legtöbb művészethamisító nem ezt az utat járja, hanem már kész műveket igyekszik tökéletesen lemásolni. Ezektől a „munkáktól” tartanak a leginkább a galériák, és talán nem túlzás kijelenteni, hogy a világ képcsarnokaiban, múzeumaiban és különböző magángyűjteményeiben sok ezer olyan hamisítvány akad, amelyről vagy nem is gyanítják, hogy az, vagy ha mégis, inkább diszkréten elhallgatják ezt a tényt. Az ősszel Prágában a Nemzeti Galériában Falza? Falza! (Hamisítványok? Hamisítványok!) címmel egy kiállítás nyílt középkori festmények, szobrok és egyéb műtárgyak másolataiból. A látogatók egy interaktív részben azzal is megpróbálkozhatnak, hogy megkülönböztessék az eredeti művet a másolattól. Nemcsak középkori alkotások, hanem 17. századi holland mesterek stílusában készült munkák is láthatók, emellett a 19. és a 20. század fordulóján élt

cseh alkotók ismert grafikáit és festményeit is „tanulmányozhatják”. Szakemberek állítása szerint a jelenlegi képzőművészeti piacon a hamisítványok aránya eléri a 30 százalékot. A cseh fővárosban a már említett Van Meegeren néhány munkája mellett kölcsönkapták az olasz Icilio Federico Joni (1866–1946) több alkotását, aki elsősorban a régi itáliai festőket hamisította.

BŰNSZERVEZETEK

A kiállításról szóló beszámolókban szó esik néhány mostanában zajló rendőrségi nyomozásról és bírósági ügyről is. Ezek során szervezett bandák bűncselekményeit, valamint külföldi megrendelői hálózatukat igyekeznek felderíteni. A cseh rendőrség bűnügyi intézetének munkatársa, Marek Kotrlý szerint a hamisítványok többnyire külföldre készülnek, és a bandában komoly a munkamegosztás: van, aki a képet festi, egy másik az aláírást hamisítja, egy további pedig a „piacra dobást” szervezi. A szakember szerint jó hírű árveréseken is előfordulnak fel nem ismert hamisítványok. Több esetben a galériák jóhiszeműen vásároltak ismert emberek, művészek hagyatékából eredetinek vélt alkotásokat: grafikákat, festményeket, amelyekről csak jóval később derült ki, hogy másolatok vagy hamisítványok.

EURÓMILLIÓK

A prágai kiállítás egyébként nem az egyetlen mostanában Csehországban, ahol a közönség megismerkedhet a „hamisítók művészetével”. A közép-csehországi Hradec Králové Modern Művészetek Galériája ugyancsak mostanában rendezett egy kiállítást Eredeti? A művészet utánzásának művészete címmel. Ez a tárlat különleges, egyedülálló és nagyon vonzó. A bemutatott művek piaci értéke elérhetné a 250 millió cseh koronát (3,65 milliárd forintot) is, amenynyiben valóban kizárólag eredeti alkotásokról lenne szó.

Petra Příkazská művészettörténész a cseh rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a hamisítványok, sokszorosított munkák vagy másolatok bemutatásával az a cél, hogy az emberek ne csak a médiumokból szerezzenek tudomást ezek létezéséről, hanem saját maguk is szemügyre vegyék őket. Hiszen nem gyakran adódik lehetőség, hogy egy „eredeti” hamisítványt közelről is megnézhessenek. Az utánzatok, amennyiben tehetséges ember készítette őket, sok esetben önálló alkotásokként is megállják a helyüket, tehát lehetnek „szépek”, „megnyerők”, vagyis műalkotásoknak is tekinthetők – mondja Příkazská.

HAN VAN MEEGEREN A MŰHELYÉBEN, 1945-BEN. FŐLEG A 17. SZÁZADI NÉMETALFÖLDI ELŐDEI MUNKÁIT UTÁNOZTA

A KÉPHAMISÍTÓK SZTÁRJA, ELMYR DE HORY, AZAZ HOFFMANN ELEMÉR. A FRANCIA RENDŐRSÉG ELŐL SPANYOLORSZÁGBA, MAJD ÖNGYILKOSSÁGBA MENEKÜLT

VIZSGÁLATOK

Csehországban különösen az 1990-es években sok utánzat bukkant fel, és bár 2012 óta különböző konferenciákon és továbbképzéseken foglalkoztak a képhamisítás problémájával, nem állítható, hogy csökkent volna a másolatok és a replikák száma. Az online árveréseken is nagy a kockázata annak, hogy valaki eredeti helyett utánzatot vásárol drága pénzen. A művészettörténész ezért óvatosságra inti a műkedvelőket. Amennyiben a vevő tisztában van azzal, hogy nem eredeti művet vásárol, csakis rajta áll, hogy mégis megveszi-e. Persze az ilyen „eredeti hamisítványon” nem a mester aláírása kell hogy szerepeljen, hanem vagy szignó nélkül, vagy a „másolat” készítőjének a jelét kell feltüntetni.

Arra a kérdésre, hogyan lehet megkülönböztetni az eredetit a kópiától vagy a hamisítványtól, a szakember azt mondta, hogy gyakran laboratóriumin vizsgálatokra van szükség. Ebben a nyomozásban sokat segíthetnek a restaurátorok, akik jó néhány fizikai, kémiai módszert ismernek, amellyel megállapítható a felhasznált alapanyagok kora, összetétele. Kiderülhet, hogy az eredeti mű keletkezésekor még nem ismerték azt a festéket, amellyel a hamisító dolgozott, de a keret, a vászon stb. is árulkodó lehet.

(LAMÉR)

TOP TÍZ TECHTREND

ÉV VÉGI ÖSSZEGZÉS | Talán kissé önkényesen, mindenesetre az év végéhez közeledve kiválasztottunk tíz olyan technológiai, 2021-BEN tudományos, illetve szórakoztatóipari ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HALASKA GÁBOR trendet, amely valami miatt a fi gyelmünk középpontjába került az elmúlt esztendőben.

IRÁNY AZ ŰR

Talán a holdra szállást megelőző években, több mint fél évszázada volt csak akkora „nyüzsgés” a világűr felfedezése kapcsán, mint 2021-ben. A nagy állami programok (Mars, Hold, űrtávcsövek stb.) is haladtak, különösen Kínában (saját űrállomást építenek), emellett elindult a megfi zethetőbb űrturizmus kora is. A Virgin Galactic, a Blue Origin és a SpaceX is lőtt ki magánembereket az idén Föld körüli pályákra. Sőt, az utóbbi cég, Elon Musk nagy álmához, a Mars emberes meghódításához is közelebb került. Igen sikeresen tesztelték, 10 kilométerre lőtték fel és hozták vissza onnan egy darabban a Starship nevű olcsó acél űrhajó sokadik prototípusát, amelyet a NASA is támogat, de amely jobbára magántőkéből épül. Egy a holdra szállásnál használt Saturn V-nél is nagyobb, erősebb rakétapáros révén a Starship 2022-ben kijuthat az űrbe, onnan épségben vissza; sőt, egy-két év, és eljuthat a Holdra, később pedig a Marsra, valóban forradalmasítva, jelentősen olcsóbbá téve ezzel az űr elérését. Mindezek egyfajta melléktermékeként olcsó műholdas netet vihet el a világ távoli tájaira a SpaceX a sok ezer Starlink műholdjával, valamint az újabb konkurensei, többek között a kínaiak.

VAKCINÁK, GYÓGYSZEREK FEJLESZTÉSE

A pandémia nemcsak betegséget és fájdalmat hozott, de a gyógyszeripari fejlesztések felgyorsulását is látványosan elősegítette. Soha ilyen gyorsan nem készültek ellenanyagok egy-egy új kórral szemben, soha ilyen gyorsan ilyen sok emberéletet nem sikerült megmenteni globális méretekben. A magyar kutatók is bőven kivették a részüket a munkából, köztük olyan kiválóságok, mint Karikó Katalin.

E-KERESKEDELEM: LASSAN EGYES BOLTOK LETÉT IS FENYEGETI

Sok hagyományos bolttípus már 2019 előtt kikopott vagy visszaszorult, de a pandémia még egyet „csavart” a dolgokon. Olyan szintre repítette az e-kereskedelmet, hogy 2020-ban 45, az idén novemberig pedig további mintegy 20 százalékkal nőtt a kiszállított áruk összértéke év/év alapon. Bár ez utóbbi számot a drágulás is növelte. Arányaiban már a globális gazdaság mintegy két százalékát teszi ki a szektor, sőt, a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomból igen magas értékhez, 10 százalékhoz közelít a webes eladások aránya. Ez nagy terhet ró a logisztikai cégekre, de az is igaz, hogy 2021 végén már hat különféle csomagautomata-lánc működött itthon. Az automaták száma meghaladta a 800-at, egy év múlva pedig már kétezerrel számolnak a szakértők, ami egyszerűsíti a kiszállításokat.

LÉZERTÉVÉK

Egy-két éve még csak a nagy nemzetközi kiállításokon mutogatták, mára a boltok egyik presztízsterméke lett a lézertévé. A hangzatos név annyit jelent, hogy a projektorok LED-es és OLED-es lámpáit lézerfénydiódák helyettesítik, emiatt egész közelről képesek vetíteni, ráadásul nem is akármilyen képet. Igaz, hogy speciális, 50–80 ezer forintos vászon szükséges hozzájuk, de egy klasszikus projektokhoz képest 6-8-szor vagy akár tízszer hosszabb, akár 20-30 ezer órás fényforrás-élettartamot nyújtanak, így a drága lámpacsere elfelejthető. Gyönyörű a színhűségük, nagy a fényerejük, így egy félig sötét szobában is kitűnően látható a kép, és mivel közelről vetítenek, tévészerű élményt adnak, méghozzá 3-4 méteres képátló mellett is.

HAJLÍTHATÓ KÉPERNYŐK

Néhány éve szintén csak a kiállítások sztárjai voltak az összehajtható LCD- és OLED-kijelzők, miközben ezek ma már kereskedelmi forgalomban kaphatók, persze a drága csúcsmodellek második vagy harmadik generációján. Az első próbálkozó 2019 elején a Royole FlexPai volt, de a kiforrottabb modellek csak 2020 második felében, illetve az idén jelentek meg. A Samsung Galaxy Z Fold 2 volt talán az első igazán sikerült modell tavaly ősszel, de ha valaki most venne efféle státuszszimbólumot, akkor a Z Fold 3 javasolható, hiszen az egy sokkal kiforrottabb darab. Azt is igaz, hogy duplaannyiba kerül, mint a Samsung nem hajítható csúcsmodellje.

ROBOTOK MINDENÜTT

Bár még nem élünk a terminátorok sötét korában, sem Asimov humánus robotokkal teli világában, azért évről évre látványosan fejlődik a robottechnika. A hadászati célra fejlesztett robotkutyákat például az átlagember is megveheti, veszélyes helyek megfi gyelésére cégek is használják. Ugyanígy rengeteg segítő robot jelent meg a Coviddal fertőzött páciensek felügyeletére, kiszolgálására. A többség számára persze egyelőre a robotporszívók és -fűnyírók érhetők el, de kevesen gondolunk arra, hogy amikor az Apple Sirit, a Google-t vagy egy cég chatvonalát használjuk, ugyanúgy a mesterséges intelligenciával beszélgetünk. A fejlődés ezen a téren is óriási, csak talán egyelőre kevéssé látványos, mert sokszor inkább játékszereknek tűnnek a mai, olyan kedves jelenségek, mint a Pepper nevű német hoszteszrobot. Leszámítva persze az önvezető robotautókat, amelyek fejlődésének az útját továbbra is jobbára a robotsofőr-balesetek jogi szabályozásának a kérdései nehezítik.

HOME OFFICE

Ma már senkinek sem kell bemutatni az irodai-otthoni hibrid munkavégzés fogalmát, ám ez igen jelentős terhet rótt a vállalati informatikai rendszerekre és osztályokra. Egyrészt a hardver és a szoftver terén nagyot ugrottak az igények, miközben a pandémia miatt hiánycikké vált, illetve drágulni kezdett sok otthoni munkához szükséges eszköz. A fő kihívást itt az IT-biztonság megőrzése jelenti, hiszen az otthoni munka révén könnyebben kikerülhetnek egy-egy vállalattól érzékeny, akár dollármilliókat érő információk.

KRIPTOÚJDONSÁG: NFT

A pénzügyi világ technológiája is rohamosan fejlődik, és most nem arra gondolunk, hogy a bitcoin árfolyama egy év alatt újra 6-7-szeresére nőtt. Emellett a kérdések inkább a technológia jövőbeli fontos és értelmes használatáról szólnak. Azaz a bitcointechnológia alapját adó blokkláncrendszer hamisíthatatlan megoldása ad óriási lökést az olyan területek digitalizációjának, mint a digitális műalkotások. Eddig ugyanis ezeket az adatsorokat nem igazán lehetett gond nélkül egyedivé tenni, egyfajta elektromos pecséttel ellátni. Erről szól egy újfajta kriptokártyacsalád, az NFT token, azaz a non fungible, tehát a nem helyettesíthető tokenek. Sok tárgy helyettesíthetetlenségét a fi zikai világban természetesnek vesszük, ez viszont az online térben nem annyira egyértelmű, hiszen egy képet vagy egy e-mailt másolni, sokszorozni pofonegyszerű. Azonban a blokklánc révén ez hibátlanul korlátozható. Így minden NFT token egyedi, vagy ha egy digitális művész úgy akarja, akkor sorszámozott darabszámban készül, jellemzően valamilyen digitális műalkotással. De az NFT token lehet belépő egy koncertre, illetve olyan eseményre, ahol a jegyhamisítás kihívást jelent.

DIGITÁLIS JÁTÉKVILÁG

A mostani generációnak már természetes, hogy a játék szó alatt nem egy labdát, egy babát vagy egy kisautót, hanem valami digitálisat ért. Sőt, a 25 év alattiaknak a sport szóról is sokszor már az esport jut az eszébe. Az év nagy dobása a Sony PS5-ös konzolja, amelyet a pandémia okozta csiphiány mellett a nagy kereslet is hiánycikké tett, és negyedmilliós ára ellenére sem mindig lehet kapni. Cserébe a játékok olyannyira realisztikusak, hogy egyegy lövöldözős horrorjátéktól még a félősebb 18 felettieket is érdemesebb lenne megóvni. Nagy kérdés, hogy a digitális játékok, azaz esport egyes versenyszámai mikor válnak olimpiai sportággá. Viszont a követők száma látványosan nő: a 2019-es 400 millió alatti szintről mára 470 millió fölé nőtt az esport rajongóinak létszáma, miközben 2024-re közel 580 milliót becsülnek.

ONLINE TÉKATÁMADÁS

A Netfl ix és az HBO Go csak az első fecske volt az online videotékák világában, amely néhány kisebb próbálkozással szemben a hatalmas választékával és a rendkívül jó minőségű, saját gyártású, exkluzív fi lmjeivel és sorozataival a Covid-hullámok egyértelmű nyertese, hiszen pár ezresért szinte korlátlan tartalmat kapunk. Persze Amerikában a fi lmtárak sokkalta nagyobbak, de azért itthon sem panaszkodhatunk, hiszen sok a szinkronnal, felirattal elérhető profi sorozat és fi lm. A harmadik óriás a porondon a Disney+, amely a Star Wars-univerzum csak ott (és az illegális letöltéseken) látható Mandalorian sorozata miatt lett sok hazai tévéfüggő kedvence. Persze ott van a Hulu vagy az ESPN is, amelyeket sokan VPN-szolgáltatókon keresztül néznek az angolt jól beszélő techőrültek közül. Ezekmellett ott van az Amazon Prime Video, az Apple TV, a Slig TV vagy épp a YouTube TV, amely a nagy megosztó fi lmekkel is „támadó” változata. A lényeg, hogy egy tévézni szerető középosztálybeli átlagcsalád immár itthon sem csak a DVD-k és a BluRayek, a 200 csatornás kábeltévé vagy a letöltögetés közül választhat, hanem a streamingszolgáltatók elérhető ára miatt többre is előfi zethet, különösebb anyagi megterhelés nélkül.

HIRDETÉS

SZILÁGYI BÉLA

Nem elég a jó szándék, a segítségnyújtás egy szakma, amit már az idén 25 éves Baptista Szeretetszolgálat vezetői is taníthatnak például egy New York-i Egyetemen. A szervezet elnöke önkéntesként kezdte, maga is részt vesz természeti katasztrófák utáni mentési akciókban, de ott van az erdélyi árvaházakban vagy a Cipősdoboz akció hazai gyűjtőállomásain. Kalandokról és tapasztalatokról mesélt a Figyelőnek.

Egy éve lelkipásztor után jogász végzettségű vezetője van a Baptista Szeretetszolgálatnak – a váltás hozott látásmódbeli különbséget is? – Nem, mert az elmúlt 25 évben egymás mellett dolgoztunk az alapító-elnökkel, Szenczy Sándorral, aki a betegsége miatt adta át a vezetői feladatkört. Még egyetemista koromban ismerkedtünk öszsze, én akkor önkéntes voltam, ő pedig társakat keresett az álma megvalósításához – ahhoz, hogy létrejöhessen egy a gyülekezetek lehetőségein túlmutató segítő szervezet. 2000-ben Sándor állást kínált nekem, így azt az utat választottam, hogy vele dolgozom a jogi pálya helyett. Az ő személyisége egy álmodó, karizmatikus, kapcsolatokat teremtő emberé. Én inkább az álmok megvalósításának a módját keresem, a realitások talaján mozogva. Ma 42 oktatási intézményben 14 ezer fiatalt képezhetünk, 80 szociális intézményben 18 ezer emberért vagyunk felelősek. A szeretetszolgálat intézménynyé nőtt, de nagyon fontos, hogy a rugalmasságát ne veszítse el. Törekszünk arra, hogy ne legyünk a saját kereteinknek a foglya, hanem gyorsan tudjunk reagálni akár a katasztrófaeseményekre, akár a jövő kihívásaira. – Szenczy Sándor szerint ahhoz, hogy megismerjék, elfogadják a szervezetet, a kezdetektől új utakon kellett járniuk. Miként találják meg, hogy hol kell segíteni? – A fehér foltokat keressük, azokat a területeket, amelyekkel kevesen foglalkoznak. Az ország egyetlen Gyermekhospice Házának üzemeltetésébe egy barátunk hívott. Az emberkereskedelem – kényszermunka, prostitúció, házi rabszolgaság – elleni küzdelmet már 2003-ban elkezdtük, a mai napig csaknem egyedüli szervezetként az országban. Több védett házunk működik, ahol szociális

NÉVJEGY

Budapesten született, 1974-ben.

Jogi diplomája után 2007-ben a Fordham

Universityn nemzetközi humanitárius segélyezés szakon is végzett. 1996–98-ig a Magyarországi Baptista Egyház, 1999–2000-ig a Varga Károly Ügyvédi

Iroda, majd 2000-től a Baptista Szeretetszolgálat alkalmazásában áll.

Oktatóként dolgozik a Fordham Universityn New Yorkban, a Dallas Baptist Universityn, a Pécsi Tudományegyetemen és az Óbudai Egyetemen.

Kedvencek

Könyv » Barabási Albert-László: A képlet Film » Hotel Ruanda, Csernobil (sorozat) Ahonnan merít, ha kimerül » a családjával töltött időből Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » megoldáskereső/makacs Álom, ami még nem valósult meg » oktatási központ mozgássérült gyerekeknek Észak-Koreában, utazás az Orient Expresszen

munkások, pszichológusok állnak az áldozatok segítségére, akikkel szemben a társadalom súlyos előítéleteket táplál. A Cipősdoboz akció az idén 18. éve működik – míg korábban fogadó ország voltunk, most már elsősorban mi küldünk ajándékokat a rossz körülmények között élő gyerekeknek. Majdnem ezzel egy időben indult a Fogadj örökbe! programunk. Szerettünk volna hosszú távú támogatást nyújtani Srí Lanka-i, kambodzsai, kárpátaljai vagy éppen kongói árváknak, hogy nyelvet, szakmát tanulhassanak, így később munkába állhassanak. Ezért találtuk ki, hogy itthonról havi 3000 forinttal bárki támogathatja ezeket a gyerekeket, akikről folyamatos visszajelzést küldünk az adakozóknak. A rendszeresen érkező pár ezer forint óriási segítség, komoly változást hozhat ezeken a területeken. Az is újdonság volt, hogy felállítottunk egy olyan kutató-mentő csapatot, amely katasztrófák esetén akár 24 órán belül útra kész. 2000-ben, Indiában egy földrengés után mentett először életeket ez a csapat, azóta 62 nemzetközi bevetésen jártunk. De ne menjünk ilyen messzire: a saját lakóhelyemen, Tahitótfaluban a 2013-as árvíznél is jelen voltunk. A víz pillanatok alatt elöntött egy településrészt, és amikor a mentőhajóval kihoztunk egy családot, a kilencéves kisfiú bizakodva kérdezte: „Mentős bácsi, most már biztonságban vagyunk?” Igyekszünk felismerni, hogy hol van szükség a segítségre. – Ilyenkor egyszer csak csöng a telefon, és tudja, hogy menni kell? – Emlékszem, egyszer hajnali négykor jött a hívás, hogy földrengés miatt Haiti nemzetközi segítséget kért, és délben már a repülőn ültünk a csapattal. Az önkénteseink között van, aki főállásban logisztikus, tűzoltó, alpinmentő, orvos, ápoló, mentős. Amikor elkezdtük szervezni a társaságot, felmerült bennünk, hogy miért engednék el őket a főnökeik egy-egy bevetésre, hiszen ezek erősen munkaerőhiánnyal küzdő szakmák. Azt a választ kaptuk, hogy azért, mert például az az orvos, aki a semmi közepén, egy sátorban képes műteni, itthon még magasabb színvonalon fogja végezni a munkáját. – Ezeken a területeken jelen lenni is életveszélyes – mi fogadja a csapatot? – Káosz és gyakran egy eleve meglévő fegyveres konfliktus. Például Indonéziában megközelíthetetlen volt a földrengés által leginkább sújtott térség, mert ott polgárháborús helyzet alakult ki. A földmozgás után a várható utórengések miatt a szabad ég alatt, sátrakban alszunk, hogy egy összedőlő épület ne jelentsen pont ránk, segítőkre veszélyt. A csomagunk azért másfél tonna, mert a felszerelés mellett kétheti élelmiszert is viszünk magunknak, hiszen nem biztos, hogy a helyszínen hozzá tudnánk jutni, illetve biztonságos lenne az európai gyomornak. Mi nem betegedhetünk meg – ezért viszünk víztisztító rendszert is, amit a helyieknek is felajánlunk. Amikor a földrengés sújtotta Fülöp-szigeteken jártunk, a reptér és a kikötő is megrongálódott, az utak kettészakadtak, közlekedni pedig azért nem lehetett, mert nem volt elegendő üzemanyag. Így rengeteget gyalogoltunk, vagy közelharcot vívtunk egy teletankolt teherautóért. Csecsenföldön a csapatunkat megtámadták, az egyik biztonsági munkatársunkat el is veszítettük, az életveszély tehát valós. – Mi volt a leghátborzongatóbb szituá ció, amelyben részt vett? – Afganisztán, Észak-Korea, Haiti. 2001–2002 fordulóján Afganisztánban még folytak a harcok, amikor megérkeztünk. Segítettünk a pillanatnyi helyzet rendezésében, majd 2012-ig egyebek között részt vettünk a helyi szülésznők,

FOTÓK: BAPTISTA SZERETETSZOLGÁLAT TAHITÓTFALU, 2013. AZ ÁRVÍZ ÁLTAL ELÖNTÖTT HÁZAKBÓL MENTŐCSÓNAKKAL HOZTÁK KI A CSALÁDOKAT

FÜLÖP-SZIGETEK, 2013. A HAIYAN (YOLANDA) TÁJFUN ÁLTAL ELPUSZTÍTOTT ISKOLA ROMJAINÁL HAITI, 2010. A NYUGATI FÉLTEKE LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁGÁBAN SOKAK SZÁMÁRA A LISZTBŐL, CUKORBÓL ÉS SÁRBÓL KÉSZÍTETT „POGÁCSA” AZ ÉLELEM

mentősök, egészségügyi személyzet képzésében. Magyarország kis ország, és a segítői meetingeken is a nagyok szeretik delegálni a feladatokat. Viszont itt volt egy terület, ahová senki nem akart szállítani. Nem ismertük ezt a régiót, információt sem kaptunk róla, úgyhogy elvállaltuk. Amikor mondtuk, hogy hová megyünk, a helyi kollégák fele azonnal felmondott, a másik fele pedig fogvacogva kérdezte, hogy biztos-e az úti cél. Az utak fehér kövekkel vannak kirakva az aknamentesített részeken, és piros kövekkel jelzik az aknamezők határát. Ahogy haladtunk, ezek a jelzések elfogytak, tanklövedékek hüvelyei mutatták a biztonságos irányt, majd ezek is elmaradtak. A sofőrünk azzal nyugtatott, hogy mi a második autóban ülünk, úgyhogy ha rossz úton járunk, az első autó robban majd fel. Közöltük, hogy mi ezt nem szeretnénk, megállítottuk a menetet, de az első kocsi tapasztalt vezetője nem aggódott, így verejtékezve folytattuk az utat, több felrobbant harci és civil jármű mellett elhaladva. Amikor odaértünk, nagy örömmel fogadtak bennünket a faluban, mert régen járt ott segélyszervezet. Barátságosan megkínáltak afgán teával, joghurttal és kenyérrel. A kollégámmal úgy éreztük, ha az aknamezőt túléltük, akkor nem a kétes állagú joghurtba szeretnénk belehalni, úgyhogy azt nem kértük, de a teát és a kenyeret meg kellett kóstolni. Bár oldalra pillantva láttuk azt a patakot, amelyből valószínűleg a teavíz származott – a halott állattól kezdve az autógumin át úszott benne minden... Huszonöt év alatt több földrészen járva folyamatosan tanultunk, illetve tanítottunk arról, hogyan tudunk hatékonyan segíteni, magunkra és másokra vigyázva. Hogy például ne tegyük ki támadásnak azokat sem, akiknek a segélyszállítmányokat átadjuk. Haitin a felkészületlen segélyszervezetek munkája során az emberek egymással keltek harcra amiatt, hogy kinek jut az adományból és kinek nem. Nálunk alapvetés, hogy a segítségünknek nincs vallása, bőrszíne vagy neme. És azt szeretnénk, ha ezt a gondolatot vinné tovább a jövő generációja is, hogy biztos alapot kapjanak az értékes döntések meghozatalához.

SZIGETI HAJNI

PÁLYÁZAT | Újra megnyílt az innovációs tárca Gyorsító sáv elnevezésű pályázata. Az elnyerhető támogatással olyan piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások kifejlesztését igyekeznek ösztönözni, amelyeknek jelentős a tudományos vagy műszaki újdonságtartalmuk. Az akció előző körében több orvostudományi, például a daganatos betegségek diagnosztikáját érintő kutatás kapott forrást.

NYOLCMILLIÁRD AZ EGÉSZSÉGIPARNAK

A Gyorsítósáv első fordulójának há rommilliárd forintos keretéből – amely a második etapban nyolcmilliárdra nő – húsz spin-off vállalkozás hajthat végre egészségipari fejlesztéseket. Támogatást nyert például egy intelligens sejtdiagnosztikai és egy innovatív bőr rák keze lé si projekt, továbbá egy mesterséges intelligenciára épülő, a gyógyszerkutatást elősegítő kvantumkémiai szimulációs szoftver megalkotása. A pályázatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal útján hirdette meg. A finanszírozási összegek 70 és 200 millió forint között mozogtak.

RÁKDIAGNOSZTIKA

Az első kör egyik támogatottja a Delta Bio 2000 Kft. volt. A daganatos betegségekkel kapcsolatos géndiagnosztikai fejlesztésre 188 millió forintot elnyert szegedi biotechnológiai vállalatot a Figyelő arról kérdezte, pontosan milyen újításokat tartalmaz a projektjük. Válaszában a társaság emlékeztetett arra, hogy Magyarországon évente hetvenezer ember betegszik meg valamilyen daganatos betegségben, amely továbbra is a vezető halálokok között szerepel. A leggyakoribbak az emlő-, a prosztata-, a vastagbél-, a végbél-, a tüdő- és a bőrrák különböző típusai. Ráadásul az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi rákkutatási szervezetének a jelentései alapján előreláthatólag majdnem a duplájára nőhet a rákos esetek száma a világon húsz év alatt.

A daganatos betegségek diagnosztikáját tekintve a hagyományos, patológiai módszereket gyors ütemben veszik át a molekuláris megoldások – hívta fel a figyelmet a Delta Bio 2000 Kft. A vállalat pályázatának célja ezért egy nemzetközileg is jelentős újdonságtartalommal büszkélkedő, szuperérzékeny, új generációs technológia kifejlesztése, amelylyel akár kis mennyiségben jelen lévő és károsodott nukleinsavból kiindulva is nagy biztonsággal kimutathatók nemcsak mutációk, hanem génfúziók, valamint úgynevezett expressziós változások is. A projekt további konkrét eredményeként megvalósulhat a prosztatatumorok szűrése és súlyosbodásuk monitorozása biopszia nélkül, nem invazív mintavétellel, vizeletmintából. Ennek jelentőségét növeli, hogy a prosztatadaganat a férfiak második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedése, ezért ennek szűrése kiemelt fontosságú.

KÖVETKEZŐ KÖR

A Gyorsítósáv második fordulójában egy-egy projekthez 50–200 millió forint támogatás ítélhető meg. Így a kiírás 40–160 innovatív kezdeményezés valóra váltását és ugyanennyi magasan képzett szakember elhelyezkedését teheti lehetővé, a pályázati részvételnek ugyanis feltétele egy kutató foglalkoztatása. A közzétételkor Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára azt nyilatkozta: a kormány 2030ra a jelentős európai innovátorok közé léptetné elő hazánkat. Az állami költségvetési ráfordítások összegét 2010 óta lényegében megduplázta a kabinet, így tavaly már minden korábbinál több forrást, mintegy 771 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre. Míg 2010ben 31 ezer kutató dolgozott Magyarországon, addig tavaly már több mint 62 ezer – hangsúlyozta az államtitkár.

HELMECZI ZOLTÁN

A SZEMÉLYRE SZABOTT

WELLNESS A JÖVŐ

TRENDEK | A wellnesspiac virágzik. A fogyasztók továbbra is többet kívánnak költeni olyan termékekre és szolgáltatásokra, amelyek javítják az egészségüket, a fi ttségüket, a táplálkozásukat, a megjelenésüket vagy az alvásukat. Ha máshol nem lehet, akkor az otthonukban.

Manapság a fogyasztók a wellnesst sokkal szélesebb és kifinomultabb spektrumon értelmezik, amely nemcsak a sportot és az egészséges táplálkozást öleli fel, hanem az általános fizikai és mentális egészséget, valamint a megjelenést is. Amikor a McKinsey kutatói a wellness értelmezésére kérték a fogyasztókat, hat dimenziót lehetett beazonosítani: kifogástalan egészség, jó erőnlét, egészséges táplálkozás, kiváló sport- és kozmetikai termékek, minőségi alvás és mentális stresszoldás. A preferenciákban vannak azért eltérések, a japánok például a megjelenést helyezik előtérbe, a németek viszont inkább a fitneszt. Brazíliában és az Egyesült Államokban a válaszadókat leginkább a mindfulness, azaz a lelki terápiák, míg a kínaiakat és briteket a táplálkozás foglalkoztatja elsősorban. A wellness szerelmesei jellemzően magas jövedelműek, akik aktívan figyelik a márkákat a közösségi médiában, nyomon követik az új termékek bevezetését és nyitottak az innovációk iránt. Olyan brandeket részesítenek előnyben (és hajlandók is többet fizetni értük), amelyek környezeti szempontból fenntarthatók, emellett tiszta vagy természetes összetevőket tartalmaznak. Sokan közülük ártudatos fogyasztók, a vá-

sárlás előtt alaposan összevetik a funkciókat és az előnyöket, hogy a legjobb ajánlatot kapják.

ÓRIÁSI ÜZLET

A globális wellnesspiacot több mint 1500 milliárd dollárra becsülik az elemzők, évi 5-10 százalékos növekedéssel. A fogyasztói érdeklődés és a vásárlóerő növekedése óriási lehetőségeket kínál a vállalatok számára, még új belépőként is. Előrejelzések szerint a wellnessre fordított kiadások a Covid-válság alatti stagnálást vagy csökkenést követően várhatóan ismét fellendülnek. Ugyanakkor a piac egyre zsúfoltabbá válik, ez pedig komoly stratégiai elhatározásokat igényel a vállalatoktól, dönteniük kell, hogy miben és hogyan versenyeznek a konkurenciával. A járvány előtti adatok erőteljes növekedési rátát jeleztek minden wellnessszektorban 2017 és 2019 között, szinte minden szegmens rekordértéket ért el. Ezekben az években a wellnessgazdaság éves szinten 6,6 százalékkal nőtt, ami lényegesen magasabb, mint a globális gazdasági növekedés (4 százalék).

Az iparág vezető elemzőcége, a Global Wellness Institute (GWI) jelentése szerint az ázsiai csendes-óceáni térség volt az egyik leggyorsabban növekvő wellnesspiac 2017 és 2019 között (8,1 százalékkal), és a járvány alatt is ez zsugorodott a legkevésbé, 6,4 százalékkal. Viszont Észak-Amerika volt a rekorder, a leggyorsabban, 8,4 százalékkal növekvő wellnessrégió ugyanebben az időszakban, de a pandémia ezt a térséget erősen sújtotta, ami 13,4 százalékos visszaesést jelentett. Tavaly az ázsiai csendes-óceáni térség megelőzte ÉszakAmerikát, ennek ellenére az egy főre jutó éves wellnessköltés továbbra is itt a legmagasabb, 3567 dollár, a második Európa 1236-tal.

Ahogy minden területen, így a wellnessiparágban is egyre komolyabb szerepe lesz a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatásoknak. A fi tnesz- és testszkennelő gépek, illetve a hozzájuk csatlakoztatott eszközök lehetővé teszik a fi zikai állapot pontos azonosítását. A különböző vizsgálatok eredményeinek nyomon követése, összekapcsolása megengedi a prevenciós egészségügyi programok személyre szabását. Ez a fajta egyénre igazított szolgáltatás a wellness- és szállodaipar kulcsfontosságú elemeként tovább erősödik a következő években. Hogyan kell ezt elképzelni? A vendég megérkezik a szolgáltatóhoz, részt vesz egy állapotfelmérésen, kiderül, hogy milyen problémái vannak, ezek után a szakember ajánl valamit a spában elérhető programok közül, például fürdőt, tornát, gyógykezelést, masszázst. A képzett szakemberek – oszteopaták, edzők, mélyszöveti terapeuták, testkezelők, kozmetikusok – a legfrissebb tudással, hatóanyagokkal állnak a vendégek rendelkezésére. Emellett természetgyógyászok, pszichológusok, relaxációs szakemberek, jógaoktatók személyes vagy csoportos foglalkozásain is részt vehetnek a vitalitás, a gyógyulás, a stresszkezelés, az érzelmi egyensúly és a jobb alvás érdekében.

A szakértők úgy fogalmaznak, a wellness mint fogalom, életstílus és fogyasztói érték a nagy nyertese a járványnak. A jóllét ma már sokkal többet jelent, mint egy masszázs, egyre nagyobb hangsúlyt kerül a mentális egészségre, a munka és a magánélet egyensúlyára, a környezeti fenntarthatóságra, az épített környezet minőségére és a közegészségügyre. Ezek a mozgatórugók támogatják a wellnessgazdaság fellendülését az elkövetkező években.

5TREND 2022-RE

FITUTAINMENT A fi tnesz mint önálló szórakozási forma iránti kereslet folyamatosan növekszik. A hatalmas érdeklődésnek köszönhetően az iparágak között izgalmas együttműködések jönnek létre, erőteljes az innováció, emellett egyre nagyobb részt hasít ki a fi tnesziparból a VRtechnológia is. „EGÉSZSÉGKÜTYÜK” A nyomkövetők és a hordható eszközök reneszánsza várható, ugyanis a fogyasztók egyre gyakrabban fordulnak a technológia felé életük egyszerűsítése érdekében. Az intelligens matracoktól a zsebben hordható táplálkozási szakértőkig, a fi tneszappokon át a testösszetétel-szkennerekig minden területen professzionális eszközöket és tanácsokat kaphat az érdeklődő, miközben ezek az eszközök megváltoztatják az életmódját. WELLNESSALAPÚ TESTÁPOLÁS A fogyasztók csillapíthatatlan étvágya minden wellnesstematika és -termék iránt arra inspirálja a márkákat, hogy a leghétköznapibb árucikkeiket is egy wellnessoptikán keresztül dobják piacra. Vonatkozik ez a tiszta és hatékony összetevőktől kezdve az újrahasznosított, lebomló, oldódó csomagolásig. PRECÍZIÓS TÁPLÁLKOZÁS Lassan vége a csodadiéták egyenmódszereinek, a trend a személyre szabott megoldások felé fordul. A fogyasztók jelentős része már tudja, hogy nincsenek általános érvényű megoldások, csak az egyéni adottságok fi gyelembevételével lehet javítani az egészségi állapotunkon és a teljesítményünkön. HOME SPA Ahogy az elmúlt két évben az otthonunk a munkahelyünkké, az edzőtermünkké is vált, ugyanígy alakulhat át a személyes gyógyfürdőnkké. Míg a sminkpiac leállt a karanténidőszak alatt, úgy nőtt meg az érdeklődés a házi wellnesstermékek és -szolgáltatások iránt.

MIT HOZ A JÖVŐ?

A wellnessipart az első évben érzékenyen érintette a járvány, de az idén már nyitva maradhattak a létesítmények, így ha nem is teljes üzemben, de fogadhattak látogatókat. A pandémia alatti „megvonás” és a felgyülemlő mentális feszültségek világszerte a korábbinál is vonzóbbá tették a fürdőket, spákat, wellnessintézeteket. Ahogy említettük, az elmúlt évtizedben a wellnessipar egy virágzó, sok milliárd dolláros piaccá nőtte ki magát, de iparági szakértők szerint még most is rengeteg lehetőség van a szektorban az új belépők számára, legyen szó termékekről vagy szolgáltatásokról. A 2022-es év wellnesstrendjei szerint a fürdőélmény már nem csupán a kényeztetésről szól; a gyógyfürdőknek ma már az elme, a test és a lélek gyógyító terápiáinak széles választékát kell kínálniuk. Jelenleg a gyógyfürdők, a wellnessüdülőhelyek zöme inkább az idősebb generációknak nyújt szolgáltatásokat, a fiatalabbak más jellegű ajánlatokkal lehet megszólítani.

LENGYEL GABRIELLA