Hosszú száz nap előtt állunk

MRÁZ ÁGOSTON | Az alkotmány és a sarkalatos törvények eltörlésének felvetése mögött kőkemény érdekek húzódnak a háttérben. A nemzeti vagyontörvény és a földtörvény egyszerű többséggel való megváltoztatása könnyen elképzelhető, hogy kiknek kedvezne – erről is beszélt a Figyelőnek a Nézőpont Intézet vezetője.

Nemrég 12 európai kormány stabilitását és teljesítményét vizsgálták, Magyarország pedig az elsők között végzett mindkét kategóriában. Miért nem hatékony egy olyan koalíció, amelyet 5-6 párt alkot, milyen példák vannak erre a régióban? – A magyar kormány komoly versenyelőnye a régió több országával szemben, hogy tagjai elsősorban a szakterületükkel foglalkozhatnak, nem pedig a koalíción belüli belső versengések terhelik a mindennapjaikat. Ez lehetővé teszi a hosszú távú tervezést és a rövid távú válságkezelést is. A kormány az átoltottság, az államadósság-kezelés vagy a munkahelyvédelem területén ezért teljesíthetett az egyik legjobban a közép-európai régióban. Önmagában nem a koalíció intézménye a probléma, hiszen, bár ritkán beszélünk róla, de a Fidesz és a KDNP között is koalíció áll fenn, hanem a közös érdekek és a kölcsönös bizalom esetleges hiánya. A szlovák kabinet válságkezelésének teljesítménye például azért maradt el a magyar kormányéhoz képest, mert az országot vezető nagykoalíción belül folyamatosak voltak a személyközi villongások, programviták és felelősséghárítások. Ezzel szemben a szlovén kormánykoalíció tagjai az uniós soros elnökség kényszere és a jövő áprilisi választás közelsége miatt csillapították a vitáikat, és a Janša-kormány is a régió éllovasai közé került. Látszólag a lengyel kabinet is instabil volt 2021ben, de valójában az egyik kisebb koalíciós partnerének a kormánybuktatási kísérlete kudarcot vallott, és a varsói kabinet az idei évben relatíve stabil, valamint objektíven sikeres volt. – A nemzetközi politikánál maradva, Németországban – az Európai Unió legerősebb tagállamában – szociáldemokrata–zöld–liberális kormány alakult. Mit jelent ez az unió dimenziójában: megerősödnek a föderatív Európát támogató erők Brüsszelben? – Berlin eddig is a föderatív Európa híve volt, hiszen Németország mintájára képzeli el az ideális EU-t is. A különbség mostantól csak az lesz, hogy az eddigi bújtatott törekvések nyílttá válnak, és Németország büszkén fogja hirdetni a vízióját. A vörös és a zöld baloldal, valamint a balliberális dominanciájú szabaddemokrata párt közös kormányától az lenne a meglepő, ha nem így tenne. Ugyanakkor közép-európai nézőpontból nincs ok az aggodalomra, a nyílt vita előnye, hogy minden szereplőt állásfoglalásra kényszerít, valamint kialakulnak a vitatkozó felek táborai. Évekkel ezelőtt a föderalisták ügyesen az Európa-pártiság dimenziójában értelmezték ezt a nézeteltérést, azt állítva, hogy az antiföderalisták Európa-ellenesek. Ma már világos, hogy a vita arról szól, hogy az Európai Egyesült Államok vagy az Európában Együttműködő Nemzetek segítségével lehet-e jobban elérni az erős, autonóm Európa népszerű vízióját. A berlini föderalizmust nemcsak a közép-európai ellenállás fékezheti a jövőben, hanem a franciák önképe is, akik aligha akarnak egy német dominanciájú Európában élni, és talán a német pragmatizmus is ad okot némi reményre. Az unió, illetve a közös piac szétverése ugyanis ideológiai okokból a német gazdaság rémálma. – A föderációt elutasító Fidesz, valamint francia és olasz pártok vezetésével most formálódó európai jobboldali pártcsalád mekkora erőt képviselhet Brüsszelben? – Soha senki nem ígérte, hogy az európai jobboldal újjászületése egyik napról a másikra sikerül. Rengeteg szervezeti kérdést kell megoldani, személyközi vitát szükséges rendezni és programszintű különbséget kell összehangolni. A folyamat azonban elindult, és az ellenfelei aggodalmából is érezhető, hogy mindenki a sikerével számol. Fontos állomás lesz a 2022-es magyar választás, ahol az egyik kezdeményező, Orbán Viktor demokratikus felhatalmazásáról és megerősítéséről döntünk mi, magyarok, de az ezzel egy időben zajló francia elnökválasztásnak és az olasz államfőválasztás miatt átrendeződő itáliai belső erőviszonyoknak is fontos szerepe lehet. Ha 2022-ben már létrejön az új frakció, az mostani tudásunk szerint a harmadik legnagyobb lehet az Európai Parlamentben, amely az irányító posztok kiosztásakor megkerülhetetlen. A cél azonban elsősorban a 2024 kora nyarán esedékes EP-választás lehet, amikor az uniós polgároknak reális esélye lesz az európai elitváltásra és az új jobboldali pártszövetség megerősítésére. – Mire számít, nő majd a német és ezzel együtt a most sem elenyésző brüszszeli „jogállamisági” nyomás Magyarországra? – Jövő áprilisig mindenképpen növekedésre számítok, hiszen az egész jogállamisági kérdés Brüsszel kampányeszköze. Mennél inkább Brüsszel-párti valaki, szerintük annál inkább jogállami. Beszédes volt, hogy az unió fővárosában a jogállamiság megmentőjeként üdvözölték azt a Márki-Zay Pétert, aki egyszerű többséggel ígéri megváltoztatni a magyar jogállam Alkotmányát, és elkergetné a közjogi méltóságokat, csak azért, mert sem neki, sem Brüsszelnek nem barátai. A 40-es években ugyanígy sajátították ki a kommunisták a demokrácia fogalmát, büszkén hirdetve azt például a szovjet bábállam Német Demokratikus Köztársaság nevében is. Az a szomorú az egészben, hogy mind a demokrácia, mind a jogállamiság rendkívül fontos vívmány, Magyarország Alaptörvényének megkerülhetetlen része, amelyet minden magyar állami szervnek védenie kell, mégis évek óta defenzív vitára kényszerítik Brüsszelből a nekik nem szimpatikus országokat. A szelektív észlelés, a politikailag motivált vizsgálatok és a kettős mérce miatt épp lejáratják e fogalmakat, ahelyett, hogy megvédenék azokat. Kérdés az, hozhat-e fordulatot a magyar és a francia választás utáni helyzet. Az új erőviszonyok lehetőséget te-

remtenek egy-egy megállapodás, békeszerződés megkötésére, de történelmi kompromisszum aligha várható. Szkeptikus vagyok arra vonatkozóan, hogy az új jobboldal várható emelkedése önkritikára sarkallná az európai baloldalt. – Lengyelország épp a napokban figyelmeztetett, hogy ha Brüsszel továbbra is meg akarja buktatni a jobboldali kormányt, akkor minden fontosabb ügyben vétózni fognak az Európai Tanácsban. Ez hatékony válaszlépés lehet, a magyar kormány is követheti ezt a példát? – Lengyelországot az európai bírák már napi másfél millió eurós bírsággal sújtották, egy ehhez mérhető politikai támadásra érthető, ha határozott politikai válasz születik egy szuverén államban. A jó válasz azonban sosem írható le a helyzet ismerete nélkül, elméleti tudással. Jelenleg csak annyi jelenthető ki, hogy mivel Brüsszelben nem válogatnak az eszközökben, Magyarországon sem célravezető a helyes és arányos válaszok esetén finnyásnak lennünk. Ugyanakkor minden konfrontáció során fontos, hogy egy felelős politikusnak gondolnia kell a megállapodás lehetőségére is. A magyar kormányfő mindig így tesz, az alapvető elvek és értékek mellett elszántan kiáll, de mindig kész a meghunyászkodás nélküli, kölcsönösen előnyös kompromisszumra. – Az imént már felmerült a sokpárti koalíciók kudarca; Magyarországon az ellenzék hatpárti (vagy hétpárti) együttműködésben gondolkodik. Lát-e koherens pénzügyi, gazdasági, társadalmi programot, olyan elképzeléseket, amelyeket kormányon megvalósítanának? – Azt hiszem, ilyen eredményekkel maguk sem állítják, hogy büszkélkedhetnek. Egyetlen közös programpontjuk, hogy nem kedvelik Orbán Viktort. Mindez nemcsak komolytalan, de elgondolkodtató is. Azt jelenti, hogy egy elképzelt ellenzéki győzelem esetén azt csinálnák, amihez kedvük van, a választók felhatalmazása biztosan nem kötné őket. Ilyen helyzetekben csak felerősödik a titkos tanácsadók, ismeretlen finanszírozók és érdekcsoportok befolyása, küzdelme, a kormányzás viszont biztosan veszít lendületéből. Országépítés helyett látványprojektek, döntésképtelenség és részérdekek érvényesítése következne be.

A Nézőpont Intézet vezetője. 2015 – a politikatudományok doktora. 2005 – politológus (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar). 2005 – Internationales Parlaments Praktikum – A Bundestag nemzetközi parlamenti gyakornoki programja. 2003–2004 – Studienkolleg zu Berlin (a Német Nemzeti Akadémiai Alapítvány és a nonprofi t Hertie Alapítvány közös előkészítő főiskolája). Adjunktus (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Politikatudományi Intézet). Szakterülete: választási és pártrendszerek, magyar, valamint európai belpolitika.

– Már szóba került az Alaptörvény feles többséggel való átírása. Ez tényleg komoly ellenzéki felvetés, vagy csupán a táboruk keménymagjának szól? – Nehéz eldönteni, hiszen politikusaik olyan elszántsággal beszélnek a jogállam lebontásáról, hogy választási győzelmük esetén nem lehetne azzal vádolni őket, hogy nem szóltak előre. Az alkotmány és a sarkalatos törvények eltörlése előtt a baloldali kormányfőnek nem kellene őszödi beszédet tartania. Egyébként a vitának sokszor csak az ideológiai dimenzióját vesszük észre, holott kőkemény érdekek is húzódnak a háttérben. Ha a nemzeti vagyontörvény és a földtörvény megváltoztatható lenne egyszerű többséggel, könnyen elképzelhető, hogy kik azok, akik ezt üdvözölnék. – Novemberben-decemberben az előválasztás megnyerése után Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltként beleállt a kampányba. Tényleg meglepte a győzelme a Fideszt? Hogyan értékeli az eddigi szereplését? Biztos ő marad az ellenzék „vezetője” a választásokig? – Márki-Zay Péter sikere mindenkit meglepett, még talán saját magát is. A győzelme oka azonban utólag nézve egészen egyszerű, a választói nem ismerték, és elhitték róla, hogy ő a legkevésbé Gyurcsány, ő a legesélyesebb a szavazattöbbség elérésére. Két hónap távlatából azt látjuk, hogy ő is együttműködik a volt kormányfővel, és nemhogy új szavazókat nem ért el, de a baloldali tábort sem tudja teljesen megszólítani. Egyedül az szól a megtartása mellett az ellenzéki oldalon, hogy a „kapitány” a kudarcért is felelőssé tehető, a leváltása pedig az egész előválasztást értelmetlenné, az ott megszülető eredményeket támadhatóvá tenné. – Ha a budapesti Városháza-ügyet kellene összefoglalni, akkor ön szerint ez mit üzen a szavazóknak a baloldalról? Ott folytatnák a kormányzást, ahol 2010-ben abbahagyták? – Fricz Tamás 2010 előtti elhíresült bonmot-ja volt a Gyurcsány-kormányról a „következmények nélküli ország” helyzetleírása. Azt hiszem, most nyugodtan beszélhetünk „következmények nélküli fővárosról”. Talán az egész botránysorozat után az egyetlen főpolgármesteri lépés egy írásbeli figyelmeztetés volt a vagyonkezelő vezetőjének, amely annyit ér, mint egy igazgatói intő a vásott diákoknak. A politikai felelősség és a számonkérhetőség ismeretlen fogalom ma Budapesten. Más kérdés, hogy ezt a baloldali választók észreveszik-e. Azon az oldalon, ahol Gyurcsány Ferenc nem nyugdíjas, hanem nyughatatlan főszervező, illúzió lenne reménykedni a gyors következményekben. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Karácsony Gergely többet nem indul el miniszterelnök-jelöltnek. – 2014-ben a rezsicsökkentés, 2018ban a migráció megállítása volt a Fidesz fő üzenete a kampányban. Most e kettő és a genderpropaganda elutasítása „versenyez egymással”. Ön szerint hatékony lehet a többszólamúság, nem lenne jobb egy témát találni? – Jövőre, szemben az előző két választással, nemcsak első helyet, de a szavazatok többségét is meg kell szereznie a Fidesznek, ha győzni szeretne. Ezért van szüksége más stratégiára, a szavazótábor szélesítésének érdekében újabb és újabb választói csoportok megszólítására. Vannak, akiket az értékek, az ideológiák, másokat a személyiségek, megint másokat a jóléti intézkedések motiválnak. Egy minap publikált cikk szerint a titkos baloldali kutatások szerint is jól áll a Fidesz-kampány, nem csak a nyilvános Nézőpont-adatok alapján. Igaz, még hosszú száz nap előtt állunk.

PINDROCH TAMÁS

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉPÜLETE A 30-AS ÉVEKBEN. MEGÚJUL AZ ELSŐ NEORENESZÁNSZ STÍLUSÚ KÖZÉPÜLETÜNK

FELÚJÍTJÁK AZ MTA SZÉKHÁZÁT

NAGYBERUHÁZÁS | Már a tervezőcég is megvan, nemsokára kezdődhet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Széchenyi téri épületének felújítása.

A közeljövőben megkezdődik a MTA Széchenyi téren álló neoreneszánsz stílusú székházának felújítása. A központi épület és a könyvtár rekonstrukciójára kiírt közbeszerzési pályázatot a Közti Zrt. nyerte. (A cég jogelődje, a Középülettervező Vállalat a korábbi évtizedekben több MTAval kapcsolatos felújítási-tervezési munkát is végzett – a szerk.) A könyvtárnak helyet adó, az MTA-központtal egybeépült ház eredetileg az Akadémia bérháza volt, csak a nyolcvanas évek végén költözött ide a bibliotéka.

TÁRSADALMI NYITÁS

A kozbeszerzes.hu-n elérhető tervezési pályázati kiírás szerint a nyertes feladata a tervezés, az építési engedélyezési és részleges kivitelezési terv dokumentációjának elkészítése, a kivitelezés I. ütemére irányuló közbeszerzési eljárás szakmai támogatása, valamint tervezői művezetése. A beszerzés végleges összértéke áfa nélkül 482 millió forint.

Az MTA azt szeretné, hogy az átalakítás után a felújított székház-könyvtár és annak téri kapcsolatai tükrözzék az intézmény társadalom felé való nyitásának szándékát. Emellett cél az is, hogy az intézmény lehetőséget biztosítson az MTA kultuszának formálására, kiteljesítésére, hagyományainak, értékeinek bemutatására. Továbbá biztosítani kell a tudományos bizottságok munkájának és a tudományos közéletnek a mai kor technikai színvonalának megfelelő körülményeket.

Az építészeti célkitűzések között szerepel, hogy kijavítják az ingatlan szerkezeti hiányosságait, illetve az intézmény számára biztosítják a fenntartható üzemeltethetőséget. Emellett fontos szempont az épület bejárhatóságának, megismerhetőségének javítása, illetve a közösségi terek arányának növelése, a korábban alárendelt funkciójú terek felértékelése. Azaz egységes, többszintű belsőépítészeti koncepciót kell létrehozni.

ÉPÜLETTÖRTÉNET

A Magyar Tudományos Akadémiát 1825ben alapította gróf Széchenyi István, a központjának építése pedig 1862-ban kezdődött Friedrich August Stüler tervei alapján. Az 1865-ben átadott patinás épület azért is fontos alkotás, mert megelőlegezte a kiegyezés utáni budapesti városépítés fő stílustendenciáját. A kivitelezési munkák Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével folytak.

A műemléki védettség alatt álló MTAközpont külső homlokzatának szobrai, belső tereinek elegáns architektúrája, főbb termeinek díszítése méltó az épület rendeltetéséhez. A harmadik emeleten található a nagyközönség által is látogatható Művészeti Gyűjtemény, a képtár.

A második világháborúban a székház is nagy károkat szenvedett el, az ötvenes években ezeket helyreállították, felújították. 1985 és 1988 között a mostani beruházásba is bevont Arany János utca 1. szám alatti volt akadémiai bérházat alakították át könyvtárépületté. Ezt követően a kilencvenes években újították fel utoljára az épületet, akkor is egy köztis építész tervei alapján készült el a kivitelezés.

A projekttel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az MTA sajtóosztályának, de lapzártánkig nem kaptunk tőlük válaszokat.

PT

AZ EGÉSZ GAZDASÁGOT SÚJTOTTA

A MŰTRÁGYAKARTELL

JAKAB ISTVÁN | A műtrágyakartell miatt megbírságolt Bige László árpolitikája közvetve az összes magyar embert és a teljes nemzetgazdaságot hátrányosan érintette – hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke a Figyelőnek adott interjúban. A politikus-agrárszakember a fi atal gazdák helyzetéről és a mezőgazdaság előtt álló időjárási kihívásokról is beszélt lapunknak.

Az elmúlt hetekben az agrárminiszter, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz közösen lépett fel a Bige László tulajdonolta Nitrogénművek Zrt.-t is érintő, rekordösszegű versenyhatósági bírsággal sújtott műtrágyakartell ügyében. Becslése szerint mekkora kár érhette a magyar gazdákat? – Először is tegyük világossá: a vállalkozó becsapta, megfenyegette és megzsarolta a hazai gazdálkodókat, akikből egyébként él. Ennél inkorrektebb magatartás nincs. Mit várhatunk egy ilyen embertől? Azok a gazdák, akiknél Bige tárolta a műtrágyát, arról számoltak be nekem, hogy az üzletember egyszer csak közölte velük: vagy most rögtön fizetnek érte tonnánként kétszázezer forintot, vagy azonnal elszállíttatja tőlük. S bizony nem egy olyan földműves volt, akitől el is vitette a műtrágyát, pedig vagy fél éven keresztül tárolta neki. A kár mértékét illetően csak abból tudunk kiindulni, amit a Gazdasági Versenyhivatal kartellvizsgálatából ismerünk. A nagyon durva mértékű árfelhajtás miatt összességében 36–40 milliárd forintnyi kár érhette a gazdákat, de ebbe még nincs beleszámítva ez az esztendő. Sőt, még azt sem tudjuk pontosan, hogy a brutális áremelést megelőzően mekkora készletet halmozott fel a nagyvállalkozó a még olcsó földgázzal előállított műtrágyából. A gázról pedig csak annyit: Bige éppen abban az időszakban emelte a terméke árát, amikor az energiahordozó ellenértéke csökkent. – Bige László cége ugyanakkor decem ber elején nagyszabású akciót, műtrá gya vásárlási Black Fridayt hirdetett. – Igen, de egy tonnát akkor is 217 ezer forinton kínált, ráadásul azonnali vagy legfeljebb egyhetes fizetési határidőt szabott meg. A szállítmányozást pedig úgy vállalta, hogy arra jövő márciusig valamikor sor kerül, de az időpontot ő határozza meg. Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy van és lesz is feladatunk ezen a téren. – Mire gondol, milyen lehetőségei vannak a kormánynak, illetve az agrár-érdekképviseleteknek ebben az ügyben? – Az első lépés annak a megakadályozása volt, hogy Bige kivigye a műtrágyát az országból. Azt ő is megértette, hogy erre van eszköze a kormányzatnak. Innentől kezdve pedig nyilvánvaló lesz, hogy mindenki nagyító alatt figyeli a tevékenységét. Második lépésként azt várjuk el tőle, hogy ha már annak idején sikerült neki jókor jó helyen lenni és megszerezni a pétfürdői nitrogénműveket, majd egyeduralkodóvá válni a piacon, akkor szíveskedjen partnerként viselkedni. Vannak ugyanis olyan időszakok – mint a mostani –, amikor nem az extraprofitszerzésre kellene törekedni, hanem az élni és élni hagyni elv alkalmazására. Egyelőre azonban úgy tűnik, ő nem igazán akarja élni hagyni a magyar gazdákat. Egyébként pedig közép- és hosszú távon amúgy is olyan technológiákat kell kialakítani, amelyek segítenek a nitrogénalapú műtrágya pótlásában. Ilyen lehet például különféle talajbaktériumoknak, talajjavító anyagoknak és a feldolgozott szerves trágyának az alkalmazása, továbbá vízgazdálkodási feladatok megvalósítása. Ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gazdák kevesebb műtrágyát használva is elérhessék az eddigi hozamot. Megjegyezném, hogy az európai uniós trendek ugyancsak ebbe az irányba mutatnak, hiszen az Európai Bizottság tervei szerint 2030-ig húsz százalékkal kell csökkenteni a műtrágya felhasználását. – A Nitrogénművek Zrt. az ügyben kiadott közleményében azt kommunikálta, hogy a cég a nyugati árakhoz képest olcsóbban adja a műtrágyát. Erre mit mond? – Ez egyszerűen nem igaz, mert például a német ellenérték – de a lengyel kiemelkedően – a magyar alatt van. Bige úr árpolitikája nemcsak a gazdákat sújtja, hanem áttételesen az összes magyart, az egész nemzetgazdaságot. A nitrogénműtrágya ugyanis a növények üzemanyaga, így ha nem mindenki használja ezt az anyagot vagy takarékoskodnak vele a földművelők, akkor csökkennek a terméshozamok, ezáltal alapanyaghiány áll elő, ez pedig árfelhajtó hatású az élelmiszerpiacon. – Egy kicsit békésebb vizekre evezve: az Országgyűlés december közepén elfogadta a gazdaságátadásról szóló törvényt, amely az agrárium egyik legégetőbb problémája, a generációváltás megoldását igyekszik elősegíteni. Mit vár az új jogi formától? – Ki kell mondani, hogy a magyar gazdatársadalom kezd elöregedni. Ráadásul a XXI. századi élelmiszeralapanyag-termelés egy teljesen újfajta tudást és gondolkodást igényel, amihez felkészült, a korszerű technológiai, informatikai megoldásokat ismerő agrár szakemberek kellenek. Tehát az a meggyőződésem, hogy az idősebb nemzedék tapasztalata mellett nagyon nagy szükség van a fiatal generáció újszerű látásmódjára. Utóbbi híján a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság nem lehet versenyképes. Azt is látjuk, hogy azok az ifjú gazdák, akik élethivatás-szerűen a mezőgazdaságból akarnak élni, és esélyt

JAKAB ISTVÁN MAGOSZ-ELNÖK ÉS SZÓLLÁTH TIBOR, AZ AGRÁRKAMARA HAJDÚ-BIHARI ELNÖKE A KÁRPÁTMEDENCE ARATÓKOSZORÚJÁVAL. REKORDSZINTEN AZ AGRÁRKIBOCSÁTÁS

kapnak egy saját birtokra, ahol a saját elképzeléseik szerint dolgozhatnak, lényegesen nagyobb tempót tudnak diktálni, több kockázatot vállalnak. Mindezek miatt nagyon fontos a fiatal korosztályt segíteni a gazdaságok átvételében. – Pontosan mit takar ez a segítség? – Egyrészt kevesebb bürokráciát, másrészt alacsonyabb költségeket. Azt is fontos biztosítani, hogy a földbérletekben ne legyen megszakítás, és hogy a folyamatban lévő pályázatok, hitelek, valamint beruházások ugyancsak közvetlenül átvehetők legyenek. Összefoglalóan: nagyon lényeges a fiatal gazdákkal érzékeltetni, hogy a belépésük az agrár- és élelmiszergazdaságba nemzetgazdaságilag is kiemelkedően fontos. Szintén kedvez nekik az Európai Unióban a legméltányosabbnak számító agráradózási rendszerünk, az osztatlan közös földtulajdonok rendezésére vonatkozó törvényünk, valamint a korszerű vízgazdálkodást, öntözésfejlesztést segítő jogszabály. – Ezek szerint tehát a haszonbérlet is átadható lesz? – Igen, ez szerepel a törvényben, mivel csak így garantálható a kiszámíthatóság, és csak így tudjuk megüzenni az idősebbeknek, hogy bátran adják át a gazdaságot az utánuk jövőknek. – A Magosznak országos lefedettségű az ifjúgazda-hálózata. Az itt szerzett tapasztalatok alapján hogy látja, mi kell ahhoz, hogy egy fiatal számára vonzóvá váljon a gazdalét? – Mindannyian emlékszünk azokra az időkre, amikor még leszólták, pejoratívnak szánt kifejezésekkel illették a földműveléssel foglalkozó embereket. Számomra azonban a paraszt elnevezés mindig is egy értékrendet, egy tudást, egy tartást hordozott magában, és mostanra szerencsére sokan gondolkodnak ugyanígy. Ez pedig a fiataloknak szintén jó hír. Ők persze ma már egy egészen másfajta mezőgazdaságba csöppennek bele, minden sokkal korszerűbb. Ebből kifolyólag sokkal speciálisabb tudást is igényel a szakma. Egy kombájnban ma több elektronika van, mint egy űrhajóban. Nyugodtan mondhatom: azokra az ifjakra, akik élethivatás-szerűen vállalják a gazdálkodást, az országot megtartó egyik pillérként tekinthetünk, ezért a társadalmi megbecsülésük elengedhetetlen. Az adatok egyébként igencsak biztatók rájuk nézve, hiszen az első háromnegyed év számai azt mutatják, hogy végre meghaladtuk az agrárkibocsátásban a 3 ezer milliárd forintot, ami hatalmas eredmény. Hozzá kell tenni azt is, hogy az idén január–szeptemberben az agrártermékek exportja nélkül negatív lett volna a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlege. – A Magoszban megkezdődött a fiatalítás? – A szövetségünk vezetésében az idősebb nemzedék mellett jelen van egy „középgeneráció”, amelynek a tagjai még fiatalon kerültek be a csapatunkba, és

az ifjak is érkeznek. Minden megyében megalakultak az ifjúgazda-szervezeteink, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy legyen súlya a szavuknak, és hogy a saját kérdéseiket, nehézségeiket egymás közt megvitathassák. Határozott szándékom, hogy 2022-ben – ha a járványhelyzet lehetővé teszi – megrendezzük az első fiatalgazda-kongresszust, mintegy ezer résztvevővel. Mi természetesen segítünk nekik, de ezt ők szervezik meg, ők beszélnek majd az elvárásaikról.

– Végezetül, ha címszavakban kellene megfogalmaznia a magyar agrárium előtt álló kihívásokat, mit említene az első helyen? – Szerintem a következő öt évben a mezőgazdaságban lényegesen nagyobb változások következnek be, mint az elmúlt húsz-harminc esztendőben. Ez vonatkozik mind az alkalmazott technológiákra, mind az alkalmazott fajtákra, mind pedig a terméshozamokra. Sőt, az állításom bizonyosan igaz lesz a feldolgozóiparra is, mert a XXI. század emberének egészen más típusú élelmiszerre van igénye. Az új fajtákról szólva nem lehet megkerülni a klímaváltozás témáját. Hogy egy példát mondjak: a mediterrán térségből vásárolt gyümölcsfajták esetén egyesek elcsodálkoznak azon, hogy az ültetvényük egy része rendszeresen elfagy. A megoldás az, hogy erre a klímára kell nemesíteni a különböző gyümölcsfajtákat, és akkor lényegesen kisebb lesz a veszteség. Szintén az éghajlatváltozás kérdéséhez tartozik a vízgazdálkodás helyzete. Ezzel kapcsolatban azt kell látni, hogy az évi csapadékmennyiség akár elegendő is lehetne, ám az eső sem térben, sem időben nem egyenletes eloszlásban hullik le. Az idén például bizonyos térségekben szinte alig esett, amit jól mutat az idei kukoricatermés volumene, amely kétmillió tonnával kevesebb az előző évinél. Ezért az országba be- és az innen kifolyó víz menynyiségének az arányát egészséges szinten kell tartani, azaz nem szabad több vizet kibocsátanunk, mint amennyi beérkezik hazánk területére. Minél inkább azt kell szorgalmazni, hogy tartsuk itt a vizet, és legyen lehetőség a felszíni vizek öntözési célú hasznosítására is. A fehérjeprogramunk megvalósításához ez elengedhetetlen, és ha ez sikerül, akkor nem lesz szükség szójaimportra. Márpedig a szója az elkövetkező esztendőkben a fehérjepótlás meghatározó növénye lesz. A technológia terén a precíziós gazdálkodás, a műholdakról kapott információk időszaka köszönt be, sőt már most is több helyen ezek mentén tevékenykednek a gazdák. Évekkel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy egy négyszáz állatból álló tejelőtehenészet feladatait két ember lássa el. A gépesítéssel viszont ez ma már teljesen bevett. Az állattenyésztésben már megtapasztalt fejlődés pedig rövidesen megjelenik a növénytermesztésben és az élelmiszerfeldolgozó-iparban is.

NÉVJEGY

Mezőgazdász, üzemmérnök, politikus. Hajdúbagoson született, 1949-ben. Egész életében az agráriumban dolgozott, azon belül is elsősorban állattenyésztéssel foglalkozott. 1994-től 2001-ig az agrárkamara alelnöke volt. 1999 óta vezeti a Magoszt. Tizenöt éve parlamenti képviselő, a Fidesz-frakcióban politizál. 2010-től az Országgyűlés alelnöke.

HELMECZI ZOLTÁN

ÚJ ATTRAKCIÓK A VÁROSLIGETBEN

MÚZEUMI NEGYED | A Magyar Zene Háza formabontó épületét január végén nyitják meg, az új Néprajzi Múzeum pedig tavasztól várja a látogatókat.

A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szú (Sou Fujimoto) által tervezett Magyar Zene Háza épülete egy ikonikus kortárs építészeti remekmű: organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és hatalmas üvegfalaival összetéveszthetetlen látványt nyújt – erről beszélt Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. A megnyitót január végén tartják, az épületet pedig világszerte a legjobban várt új létesítmények között tartja számon a nemzetközi építészszakma. A Liget Budapest Projekt sajtóosztálya a Figyelő megkeresésére közölte, a formabontó külső komplex zenei beavató intézményt rejt, sokszínű programkínálattal. Az egykori Hungexpo-irodaházak helyén felépült Zene Háza környékén egy évtizedekig elzárt és elhanyagolt, mintegy 7000 négyzetméternyi zöldfelületet újítottak meg – 40 lombos fát el is ültetnek ezen a területen – és nyitnak meg a látogatók számára. Ide kerül a Zenei élménykert, ahol különböző speciális kültéri zenei eszközök, hangszerek kapnak helyet. Megújítják a Magyar Zene Házát és az új Néprajzi Múzeumot összekötő, közel hatvanezer négyzetméternyi terület teljes zöldfelületét, másfél száz lombos fát, több tízezer cserjét és évelő növényt ültetnek ki ide.

MEGÉRKEZTÜNK

Az új Néprajzi Múzeum 2022 tavaszán nyitja meg kapuit. A kivitelezés során elkészült a kiállítóhely impozáns üveghomlokzata, amelynek különlegessége az azt borító, közel félmillió pixelből álló fémrács háló. Ez az épülethomlokzat 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg. Nemsokára befejeződnek a múzeum tetőkertjének munkálatai is, ahol változatos növényfajokkal gazdagon beültetett, több mint hétezer négyzetméteres zöldfelületet alakítanak ki. A Napur Architect által tervezett épület belsejében szintén a tervek szerint haladnak a munkálatok, hamarosan befejeződik a kiállítóterek építése, valamint a gépészeti terek kialakítása.

Az új Néprajzi Múzeum egy látványos időszaki kiállítással debütál, a tárlat több mint ezer négyzetméteren, Megérkeztünk címmel várja a látogatókat. A kiállításon a múzeum gyűjteményének keresztmetszeteként a legjelesebb emblematikus tárgyaikból mutatnak be különleges válogatást. Az épülettel egy időben nyílik meg több mint 500 négyzetméteren az interaktív Zoom tér. Az installált tárgyegyüttes egy egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre. A látványról annyit, hogy új összefüggésbe helyezve találkozhatunk a legrégebbi, 1673-as székelykapuval és a múzeum egyik legnagyobb méretű darabjával, a Herman Ottó 1898-as gyűjtéséből származó, egyetlen fatörzsből fara-

DÍJNYERTES ÉPÜLET

A Néprajzi Múzeum épületét a tervei alapján, 2018-ban a rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson a világ legjobb középületének választották és a Best Architecture fődíjjal is kitüntették.

A MAGYAR ZENE HÁZA. A JAPÁN SZTÁRÉPÍTÉSZ, FUDZSIMUTO SZÚ ÁLTAL TERVEZETT ÉPÜLET EGY IKONIKUS KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI REMEKMŰ

gott 7 méteres bödönhajóval (ez egy hatalmas halászcsónak – a szerk.). A Zoom tér másik impozáns eleme az Ősrobbanás elnevezésű monumentális, 7x3 méteres vitrin lesz, amelyben 170-nél is több tárgy kap helyet.

Az épület főlépcsője mellett 40-40 méter hosszan és többméteres magasságban mintegy háromezer műtárgyat mutat be a Kerámiatér a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből.

RONDÓ ÉS LÉGBALLON

Az év eleje óta folyik a Városliget tájépítészeti megújításának harmadik üteme, több tízezer négyzetméteren rehabilitálják és gyarapítják a ligeti zöldfelületeket. Elbontották a parkot elcsúfító, graffitikkel lefújt, leromlott állapotú egykori Főkert-telephely épületét, emellett teljesen rehabilitálják a Mimóza dombként ismert parkrészt is. A felújítás mostani szakaszában csaknem

KERÉKPÁROS BEMUTATÓ A VÁROSLIGETBEN. A PARK IGAZI KIKAPCSOLÓDÁST NYÚJT, A ZÖLDFELÜLET KITERJEDÉSE IS NŐ A FEJLESZTÉSEKNEK KÖSZÖNHETŐEN AZ ÚJ NÉPRAJZI MÚZEUM. AZ ÉPÜLET ORGANIKUSAN ILLESZKEDIK KÖRNYEZETÉBE, A TETEJÉN PARKOT ALAKÍTANAK KI

nyolcvanezer négyzetméternyi parkfelület újul meg és több mint 200 lombos fát ültetnek el 2022 tavaszáig. A parkrész rekonstrukciójának tervei a Városliget eredeti, 19. század eleji elképzeléseit jegyző Heinrich Nebbien helyszínrajzainak felhasználásával készültek. Növényzetében, zöldfelületeiben bővül a Városliget egyik legimpozánsabb és legintenzívebben használt térsége, a Néprajzi Múzeum, valamint az Olof Palme sétány közötti terület.

A Városliget egykori főbejárata, a Rondó is visszanyeri régi fényét, amelynek a funkciója az eredetivel azonos marad: a sétát, a pihenést szolgálja. Nebbien eredeti tervei alapján visszaállítják a köríves utakat, amelyeket tojásdad alakú zöld szigetek fognak majd körül. A Rondó hiányos hármas fasorát új ültetésekkel egészítik ki.

A KOMÁROMI CSILLAGERŐD

Októberben a Szépművészeti Múzeum kiállításával megnyílt a teljeskörűen felújított és kibővített komáromi Csillagerőd. A Liget Budapest Projekt keretében megvalósult beruházással egy új, több mint hétezer négyzetméteres kulturális központ jött létre, ahol a Szépművészeti hányatott sorsú gipszgyűjteménye hét évtized után talált méltó otthonra. A szoboregyüttes a 20. század elején azzal a céllal készült, hogy a szobrászat átfogó történetét élethű másolatokon keresztül mutassa be a látogatóknak. A műtárgyak között van többek között Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrának minden részletében méretarányos másolata, a milói Vénusz, a Laokoón-szoborcsoport, valamint Michelangelo több szobrának hasonmása.

Az egyes részeken folytatódik az Olof Palme sétány szűkítése, a Magyar Zene Háza előtti szakaszt 12-ről 6 méterre keskenyítik, amivel kétezer négyzetméternyi betonutat törnek fel, a helyüket pedig hangulatos sétányok veszik át. Új szakasszal bővül a Városligeti Promenád is, amelynek első, a Múzeum Mélygarázs fölötti szakaszát tavaly decemberben adták át. A jelenleg is zajló újabb – a Néprajzi Múzeum és a Műcsarnok közötti – rész kialakításával teljes hosszában hangulatos sétánnyá alakul a korábban autóparkolóként használt Felvonulási tér egy része, utcabútorokkal és esti világítással. Az új sétányon 3500 négyzetméter zöldfelületet alakítanak ki, és 34 lombos fát, több mint 15 ezer évelőt, cserjét, hagymást ültetnek el.

A területen lévő, egykor kilátóként funkcionáló magaslatot ismét négy út öleli körbe, és a felújítással több mint tízezer négyzetméter zöldfelületet állítanak helyre. A léghajó mint kilátópont a park átfogó megújítását szolgáló tájépítészeti tervpályázat része volt, és ennek az alapja is Heinrich Nebbien koncepcióján alapul. A tervek szerint jövő tavasszal itt egy valódi léghajóra – egy talajhoz rögzített gázballon hajóra – is fel lehet szállni. A ballon maximum 150 méter magasra emelkedik majd fel, a fedélzetén legfeljebb 30 utassal és a pilótával. Innen a látogatók tiszta időben egész Budapestet és környékét megcsodálhatják

A Liget Budapest Projekt lapunkkal azt is közölte, hogy a Városliget korábbi parkfejlesztési ütemeivel eddig közel 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg, 72 ezer négyzetméter burkolt felületet bontottak el, elültettek közel ötszáz lombos fát, több mint 70 ezer cserjét és csaknem 140 ezer évelőt. A Liget Budapest Projekt végrehajtásával a korábbi 60-ról 65 százalékra nő a park zöldfelülete.

PINDROCH TAMÁS

SZAKEMBER-UTÁNPÓTLÁS | Helló, modern agrárium mottóval igyekezett minél több fi atalt a mezőgazdasági pályára csábítani az a szakmai projekt, amelyet az elmúlt IMÁZSÉPÍTÉS négy és fél évben bonyolítottak le hazai agrár-felsőoktatási szereplők. A hallgatói adatok igazolják a program sikerét. AZ AGRÁR-FELSŐOKTATÁSBAN

Évek óta ismert gond a mezőgazdaságban a fiatalítás nehézsége. A Figyelő is több ízben foglalkozott már azzal a problémakörrel, hogy egyre inkább kitolódik a gazdák átlagéletkora. Ezt orvosolandó vágott bele egy nagyszabású, 790 millió forintos – európai uniós támogatással megvalósult – projektbe a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány.

GÖDÖLLŐ

Agrárimázs- és brandépítés – így foglalta össze a program december közepi zárórendezvényén a fő céljukat Huszthy Gergely Balázs projektvezető. Az országos lefedettséggel – gödöllői, kaposvári, keszthelyi, gyöngyösi és budai campusszal – büszkélkedő MATE innovációs szakembere elmondta, a mezőgazdasági pályák népszerűsítésével az agrár-felsőoktatásba jelentkező és bekerülő hallgatók számát akarták növelni, és úgy látja, sikeres volt a fiatalok megszólítása. Az akció során erőteljes közösségimédia-jelenlétet építettek ki, e-learning tananyagot fejlesztettek, valamint csaknem kétszáz rendezvényt tartottak – köztük vállalatlátogatásokat, ötletversenyeket, roadshowkat, tematikus nyári táborokat –, amelyekkel több mint 7500 embert tudtak elérni.

Huszthy Gergely Balázs hangsúlyozta, a középiskolások körében jelentősen nőtt a hajlandóság a mezőgazdasági felsőoktatásba való belépésre. A MATE beiskolázási adataira hivatkozva közölte: a projekt indulásakor még jellemző trend – azaz az agrárhallgatók létszámának drámai csökkenése – nemcsak megállt, hanem meg is fordult.

KAPOSVÁR

Bokor Árpád, a program egyik szakmai vezetője a kaposvári campus képviseletében a személyes élmények fontosságát emelte ki. Elmondta: az elmúlt években több agrárvállalkozást látogattak meg elsősorban dunántúli diákokkal, akiket mezőgazdasági kiállításokra és ökoparkokba is elvittek, sőt felkeresték velük az ország tradicionális méneseit is, ahol a hazai lótenyésztés csínját-bínját ismerhették meg a tanulók. A Figyelő kérdésére, hogy mi vonzza, illetve mi bizonytalanítja el a fiatalokat az agrárpályával kapcsolatban, Bokor Árpád azt felelte: tapasztalatuk szerint a 16-18 éves érdeklődők sokszor nem tudják, mit is takar az agrárium szó, milyen munkát lát el például egy állattenyésztő mérnök, egy ménesgazda vagy éppen egy halgazdálkodó. „Amikor elmondjuk nekik, hogy ezek milyen munkafolyamatokkal járnak, milyenek az elhelyezkedési lehetőségek, akkor már sokan érzik, hogy ez egy jó irány lehet számukra” – fejtette ki. Megjegyezte, hogy mindezt a járvány is felerősítette, hiszen az utóbbi egy-másfél évben vonzóbbá vált az irodán kívüli, természetközeli munkavégzés.

SZEGED

Optimistán értékelte a pályázati eredményeket az SZTE Mezőgazdasági Karának oktatási dékánhelyettese is. Komarek Levente kijelentette: az elmúlt időszak munkája meghozta a gyümölcsét, náluk is az látszik ugyanis, hogy az aktív hallgatói létszám jelentős mértékben nőtt, amihez bizonyosan hozzájárult a 2017-ben kezdődött projekt. Egyebek mellett felhívta a figyelmet a Nyitott tangazdaság nevű programjukra, amelyben több mint száz fiatallal tudták megismertetni a különféle agrártevékenységeket, így a középiskolások testközelből láthatták, hogyan működik egy ilyen gazdaság.

OKOS PIACVÉDELEM

A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN

Mostanában több olyan közvéleménykutatás is napvilágot látott, amely azt mutatja, hogy a környezetvédelem, illetve a fenntarthatóság életkortól, nemtől és politikai beállítottságtól függetlenül fontos értéknek minősülnek Magyarországon. Az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány megrendelése alapján készült felmérés egy évvel ezelőtt azt az eredményt mutatta, miszerint a mai magyar, 15 és 29 év közötti korosztályban a környezetvédelem kérdése konzervatívok és liberálisok között egyaránt kiemelten fontos, így a következő generációk számára akár egy évtizeden belül is jelentős kohéziós erővel bírhat.

BARTAL TAMÁS VEZÉRIGAZGATÓ

A Nemzeti Útdíjfi zetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) ezt az össztársadalmi igényt is felhasználva újította meg díjszedési tevékenységét az elmúlt években, ráadásul a fenntarthatóság kérdésének védernyője alatt anélkül hajtott végre egy komoly piacvédelmi intézkedéssorozatot és szedett be a külföldi fuvarozó óriásvállalatoktól jelentős pluszösszegeket, hogy a nemzetek közötti diszkriminációmentesség elvét megsértette volna. Az elektronikus útdíjfi zetési rendszer bevezetését követően a kamionok által fi zetett útdíjaknál a környezetvédelmi kategóriák megadása volt az egyetlen pont, ahol a magyar útdíjszolgáltató cég ellenőrzési nehézségekbe ütközött a külföldi szállítók körében. A magyar cégekkel szemben persze könnyű lett volna a fellépés, hiszen a hazai járműnyilvántartásból könnyűszerrel kinyerhetőek lettek volna az ellenőrzés alapjául szolgáló adatok. Ám uniós együttműködés hiányában a szigorú fellépés féloldalas maradt volna, s kizárólag a magyar kis- és középvállalkozásoknak jelentett volna nehézséget. Ezért másfél éve a NÚSZ az általános szerződési feltételek megváltoztatásával előírta a külföldi fuvarozóknak, hogy töltsék fel a magyar oldalra a fogalmi engedélyüket, így a magyar útdíjszolgáltató vállalat egy olyan hiteles nyilvántartást tudott felépíteni, amely már a szankcionálás alapjául szolgálhatott. Az éles rendszer elindulásával, 2021. július 1-jétől a NÚSZ Zrt. automatikusan a legrosszabb környezetvédelmi kategóriába sorolta azokat a kamionokat, amelyekkel kapcsolatban külföldi üzembentartójuk nem töltötte fel a forgalmi engedélyeket. A zsebbenyúló büntetéseket követően természetesen ezek a cégek is léptek, és megadták valós adataikat. Az elmúlt közel fél év adatai alapján pedig a NÚSZ közel félmilliárd forintnyi többletbevételhez juttatta az államkasszát, s ezt a cechet kizárólag külföldi vállalatok állták, hiszen a csavaros magyar intézkedésen ők sem találtak fogást.

AZ IPARÁG VIZSGÁLJA

A KÉRDÉSKÖRT

LEJÁRT ÉLELMISZEREK | Átment a parlamenten a lejáratközeli élelmiszerek állam számára való felajánlásáról szóló törvény, amelyben nem szerepel az a passzus, amely miatt eltűnne (például) a friss kenyér a polcokról. A jogszabály egy valós problémát, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozza.

Újabb taggal bővül a vállalati piac, az állam létrehozza az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-t, amelynek a feladata lesz a lejáratközeli vagy lejárt szavatosságú élelmiszerek begyűjtése, megmentése és a rászorulóknak való eljuttatása. (A legtöbb tartós élelmiszer a szavatossági idejének a lejárta után sem veszíti el a fogyaszthatóságát, csak épp a magyar szabályok szerint nem kerülhet forgalomba.) A 100 millió forintnál nagyobb árbevételű élelmiszer-kereskedőknek e szervezetnek kell majd felajánlania azokat a termékeket, amelyek szavatossága 48 órán belül lejár.

HÁTTÉR

Az élelmiszer-gazdálkodás, az élelmiszer-pazarlás Európában és az Egyesült Államokban is „hot topic”, vagyis a hazai szabályozás nem egészen önálló gondolat. Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás globális kihívást jelent – szögezi le egy az Európa Tanács oldalán jegyzett szakpolitikai anyag. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a világon előállított összes élelmiszer mintegy egyharmada vész kárba vagy válik hulladékká, mielőtt a termelőtől a fogyasztó asztalára jutna. Az EU-ban évente körülbelül 87,6 millió tonna élelmiszer megy pocsékba, ez pedig súlyosbítja az ellátás bizonytalanságát, valamint az alultápláltsággal és a vízfelhasználással összefüggő problémákat. A helyzet az, hogy a harmadik világban újfent nő az éhezés. A hatékonyságnak az élelmiszer-ellátási láncban és a fogyasztás terén tapasztalható hiánya emellett jelentős környezeti hatásokkal is jár. (Ha itt a szükségletekhez képest egyharmaddal több a túltermelés, az erőforrásokat von vagy vonhat el a szegényebb országoktól, amit arra is fordíthatnának, hogy fejleszszék az önállátásukat – a szerk.) Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentése hozzájárul az éhezés, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez – írja az Európa Tanács anyaga. Ezért az EU és a tagállamok az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összefüggésben kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ig a felére csökkentik az egy főre jutó élelmiszerhulladék mennyiségét kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint csökkentik a termelési és elosztási láncban keletkező élelmiszer-veszteséget.

AZ ÚJ CÉG

A magyar élelmiszer-veszteség borítékolhatóan kicsiny része az unió teljes egészének, és az is nyilvánvaló, hogy a cég elsősorban a hazai rászorulókat részesíti előnyben. Ugyanakkor erre a területre kevés rálátása van a politikának. Ebben viszont nagy szerepe lehet a társaságnak, hiszen idővel pontos kép alkotható arról, hogy a hazai élelmiszer-gazdálkodásban és élelmiszer-kereskedelemben milyen és mekkora anomáliák találhatók, amelyek a logisztikából és az áruforgásból adódnak. Az Egyesült Államokban például már az egészen kis vállalkozásokat is élénken foglalkoztatják azok az adatvizualizációs programok, amelyek a mesterséges intelligencia segítségével megmutatják, hogy a nap mely szakában milyen kereslet mutatkozik az egyes termékek iránt. Ezzel lehet növelni a termelés hatékonyságát és csökkenteni a felesleget. Nagyjából ezt kell elképzelni nagyban, csak a nagy láncoknál nem az a kérdés, hogy mikor mennyi kenyeret süssenek ahhoz, hogy a lehető legkevesebbet kelljen kidobni a nap végén, hanem az, hogy egyes hűtött, gyorsan romló termékekből mennyit rendeljenek ahhoz, hogy a lehető lekevesebb maradjon a nyakukon.

ÉLETHELYZET

Természetesen a nagy láncoknak vannak ilyen logisztikai programjaik, valamint részt vesznek különböző jótékonysági aktivitásokban, amelyeken keresztül el lehet juttatni a használható, de forgalomba nem kerülő (vagy onnan kivont)

FRISSÁRU- FELHOZATAL. A KÍNAI EMBER, AKI NEM HAGY MAGA UTÁN LÁBNYOMOT

élelmiszereket a megfelelő szervezeteknek. A Figyelő körbetelefonálta a kereskedelmi szervezeteket, valamint az egyes cégeket, hogy rájuk milyen hatással lehet az új jogszabály, de egyelőre az a válasz jött, hogy vizsgálják, pontosan mi is lesz a feladatuk, és tájékozódnak, hogy miként tudnak maradéktalanul megfelelni a szabályozónak. Az biztos ugyanis, hogy a kereskedőnek ez nagyobb adminisztratív terhet jelent, mi több, ki kell jelölniük egy olyan alkalmazottat, aki ezt az adminisztrációt lebonyolítja és szervezi a felajánlásokat. Ezen túlmenően vélhetően nagyobb többletterhe nem lesz a cégeknek, hiszen a kereskedőnek tulajdonképpen mindegy, hogy milyen szervezeten keresztül jut el a rászorulókhoz a használható élelmiszer. Az azonban már most borítékolható, hogy megszűnnek azok a bolton belüli standok, amelyekre jócskán leárazva kiteszik a lejáratközeli termékeket. Az is biztos, hogy hosszabb távon (lévén egyetlen kereskedelmi lánc sem karitatív intézmény) a beszállítókkal is úgy tárgyalnak majd, hogy minél hosszabb ideig felhasználható termékek kerüljenek a polcokra, jellemzően a leggyorsabban forgó, de néhány napos eltarthatóságú árucikkek esetén. Itt előfordulhatnak némi zavarok, de elsősorban gyártó részéről.

BESZÁLLÍTÓK

A Figyelő megkeresett néhány gyártót és gyártói érdekképviseleti szervezetet, ahol a kereskedőkhöz hasonlóan válaszoltak. A legjellemzőbben a Magyar Termék Nonprofit Kft. foglalta össze a kérdésre a választ, amely szerint a jogszabály váratlansága miatt a helyzet kommunikációjára még egy kicsit várni kell. Persze a jelzésekből kiderült, hogy ha a logisztikai rendszereket fejleszteni vagy javítani kell, azok költsége biztosan beépül az ellátási láncokba, azon keresztül pedig az élelmiszerárakba, de ezt egyelőre mindenki prejudikációként említi. Mindaddig, amíg nincsenek meg a jogszabályi kötelezettséghez passzítható pontos feladatok, addig felesleges is lenne konkrétumokról beszélni.

A MINISZTER

Természetesen az agrártárca is kommunikált a jogszabállyal kapcsolatban. Nagy István mezőgazdasági miniszter a Facebookon tett közzé egy videót, amelyben arról beszélt, hogy nem elsősorban gazdasági, hanem erkölcsi magatartás az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Mint mondta, az érintett termékek a biztonsági határidejük után is fogyaszthatók, csupán forgalomba nem kerülhetnek. Tehát értékes erőforrások, amelyeket nem szabad elfecsérelni, ha a rászorulókhoz is eljuttathatók. A miniszter leszögezte azt is, hogy az áruházláncok is adományozhatnak, ahogy eddig is tették, és ezt az élelmiszermentő cselekvési tervükben jelezhetik. Az élelmiszermentő központ csak azon termékekre tart igényt, amelyekért a karitatív szervezetek nem jelentkeznek.

HŐNYI GYULA

START ELŐTT

A FÉNYESLITKEI ÁTRAKÓ

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS | Az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. harmincmilliárd forintos invesztíciója nyomán befejezéséhez közeledik a vasúti átrakót magában foglaló fényeslitkei intermodális logisztikai központ építése. A tervek szerint a szolgáltatásait jövő áprilistól „élesben” kínáló terminál egymillió konténeres névleges kapacitásával erős szereplője lehet a vasutak nyomtávkülönbsége miatt kialakult logisztikai piacnak.

A széles nyomtávú vonatokon érkező áru normál nyomtávra való átrakásában, illetve a viszonos forgalom lebonyolításában Magyarország mindig is érdekelt volt, a múlt század hetvenesnyolcvanas éveiben évi húszmillió tonna áru is megfordult az erre a célra létrehozott záhonyi átrakó vágányain. A rendszerváltást követően a forgalom drasztikusan visszaesett, és bár sokan és sokféleképpen próbáltak érte tenni, a hajdani teljesítményt produkáló korszerű létesítményt mind ez idáig nem sikerült megvalósítani a térségben.

Tálosi János, az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. vezérigazgatója határozottan állítja, hogy ennek az áldatlan állapotnak most vége: az általuk 2020 őszén elkezdett fejlesztés eredményeképpen a létesítményeik kivitelezése még az idén befejeződik. A mintegy 15 ezer négyzetméter raktárterületet magában foglaló, összességében 19 ezer négyzetméternyi beépítéssel december közepén szinte készen vannak, az irodaépület áll, a 10 kilométer hosszú széles és normál nyomtávú vágányokat lefektették, az átrakást végző speciális Künz daruk megérkeztek, a mintegy 250 ezer négyzetméter rakodófelületet lebetonozták. A vezérigazgató biztos abban, hogy a jövő év elején esedékes befejező munkák és a műszaki átadás-átvétel után, február végén-március elején elindulhat a próbaüzem, áprilisban pedig átadhatják az áruforga-

„Előny, hogy Európában sehol máshol nem található megoldást alkalmazva tükörterminál is működik” – Tálosi János, az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. vezérigazgatója.

lomnak az East-West Gate (EWG) nevet viselő terminált.

MAGÁNBERUHÁZÁS

A földből mindössze 14 hónap alatt kinövő létesítmény bámulatos tempójú megvalósítását alapos előkészítés, Európa átrakóinak tanulmányozása, a várható üzleti lehetőségek széles körű felmérése előzte meg. E szakmai alaposság azonban önmagában nem lett volna elegendő a látványos haladáshoz: szükség volt szabad tőkére is. Mivel a fényeslitkei beruházócég egyik tulajdonosa a leggazdagabb magyar üzletemberek egyike, Ruszlan Rahimkulov, a beruházás gyors megvalósításának nincsenek anyagi korlátai. A tulajdonosi körben ott van a Tálosi család is, a família feje, Tálosi János pedig vezérigazgatóként felel a projekt sikeréért. A fényeslitkei átrakó kizárólag a tulajdonosok által befektetett tőkéből valósul meg, és mint ilyen, Magyarország egyik legnagyobb magánberuházása.

A nagyszabású projekt üzleti potenciáljának, kockázatainak felmérésére, elemzésére már azelőtt sor került, hogy az államtól megvásárolták volna az alapinfrastruktúrával már ellátott, mintegy 1,4 millió négyzetméteres területet. „A beruházás előtt megvizsgáltuk, hogy a vasúti logisztika hosszú távon milyen megtérülést biztosítana. Azzal számolunk, hogy konzervatív hozammal megtérül a befektetés. A vasúti áruszállítás töretlenül bővül, a Kína felől érkező és az oda tartó árumennyiség is évről évre nő. Ezt a meggyőződésünket erősítette, hogy a hajón való szállítás rendkívül nehézkessé vált, ennek következtében a mintegy 25-30 napi időelőnnyel büszkélkedő vasúti szállításhoz képest a tengerinek ma már nincs érdemi árelőnye.”

VERSENYBEN AZ IDŐVEL

Kérdésünkre, hogy az évtizedek óta jelentős forgalmat lebonyolító lengyel Małaszewicze és a fehérorosz Breszt mellett milyen többletelőnyöket kínál az újonnan belépő fényeslitkei átrakó, a vezérigazgató úgy nyilatkozott: nem jelentenek konkurenciát egymásnak, mert felméréseik szerint a piacnak évi hárommillió TEU (egy TEU egy húszlábas konténernek felel meg) áru átrakására van igénye, a három terminál kapacitása pedig az EWG indulását követően sem haladja majd meg az évi egymilliót addig, amíg a fényeslitkeit a magyar vasúti pálya kapacitása miatt nem lehet csúcsra járatni. Emellett fontos az is, hogy az említett két terminál elöregedett, a felújításuk pedig nehézkes és időigényes. Az idő pedig fontos tényező az üzleti életben, többek között erre, vagyis a gyorsaságra alapozza potenciális versenyelőnyét az East-West Gate terminál. „A mi terminálunk a lehető legrövidebb időn belül lép a piacra, méghozzá úgy, hogy a legmodernebb technológiával büszkélkedhet. A Vodafone és a Huawei együttműködésében nálunk épül ki Magyarország legnagyobb privát 5G-hálózata. A daruinkat távolról, képernyő előtt ülve, egy irányítóközpontból vezéreljük, és egy magyar startup által fejlesztett szoftver segítségével az egész terminál működését valós időben, 3D-ben követhetjük. További előny, hogy a jelenleg működő terminálok egyszerre legfeljebb 540 méter hosszú vonatot tudnak kezelni, míg a fényeslitkei képes lesz az Európában jelenleg futó leghosszabb, 740 méteres szerelvények mozgatás nélküli átrakására is. Mivel egy széles mellett két normál nyomtávú sínpár helyezkedik el, a keletről érkező vagonokból kirakodott áru helyére azonnal berakható az Európából Kínába, Koreába vagy Japánba tartó szállítmány. Ez a megoldás is az árumozgatás gyorsaságát növeli. Az élelmiszer-szállítás megfelelő kiszolgálásához tartozik, hogy egyszerre 240 hűtőkonténert tudunk tölteni, induláskor pedig meg is tudjuk tankolni őket” – emelte ki a cégvezető.

Tálosi János előnyként értékelte, hogy Európában sehol máshol nem található megoldást alkalmazva tükörterminált alakítanak ki, ami azt jelenti, hogy a terminál egyszerre négy vonatot is tud kezelni, a kihelyezett vámhivatal pedig 0–24-ben működik. „A magas szintű technikai képességeink és a gyorsaságunk bizonyít majd a piacon, ezért sem

gondoljuk, hogy a már működő terminálok árai alá menve kellene megalapozni a piacra lépesünket. Ukrán viszonylatban további előnyünk lehet, hogy kombiterminálként vasútra tudjuk tenni az Európa belseje felé tartó kamionokat, ezzel a zöldmegoldással pedig enyhíthetjük a 4-es főútra nehezedő nyomást.”

PARTNERSÉGBEN AZ ÜZLET

A vezérigazgató úgy vélte, a többi magyarországi vasúti terminálnak, illetve a kontinens belsejében meglévőknek nem a konkurenciája, hanem partnere lesz az EWG, mert megrendeléseket generálnak számukra. A fényeslitkei a legnagyobb orosz és kínai szállítmányozó, valamint fuvarozó cégekkel áll kapcsolatban, az 5G-hálózatának köszönhetően pedig valós időben együtt működhet a kazah Eurotransit cégcsoport kínai határon lévő termináljával, ahol normálról széles nyomtávra rakodják át az árukat. Így az egyszerűbb adminisztráció miatt a Kínából induló vonatok gyorsabban érkezhetnek a fényeslitkei terminálra.

A megfelelő létszámú munkaerő megszerzésének és megtartásának mikéntjét firtató kérdésünkre Tálosi János kifejtette, különösen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy magyar munkaerővel dolgozzanak. Ez az építkezés során is így volt – a nagyrészt közepes méretű hazai vállalkozások által létrejött beruházáson kizárólag magyar munkavállalók dolgoztak, 40 százalékuk az épülő átrakó néhány tíz kilométeres körzetéből érkezett. A terminál üzemeltetésére – ahol mintegy 130-140 fős állandó létszámot kívánnak foglalkoztatni, és arra számítanak, hogy a létesítmény multiplikátorhatása eredményeként ehhez további 400-500 új munkahely társul – elsősorban a képzés erősítésével, támogatásával készülnek. A magasan kvalifikált, logisztikához értő munkaerőt egyrészt a már náluk dolgozó mérnökök másoddiplomás képzésének támogatásával kívánják elősegíteni, másrészt támogatják a logisztikai képzés újraindítását a Nyíregyházi Egyetemen is. Erről meg is állapodtak az univerzitás kuratóriumának elnökével. A fiatal munkaerő hozzájuk csábítása, illetve helyben tartása érdekében lakóparkot építenek Fényeslitkén, a környéken az átlagosnál jelentősen magasabb béreket kínálnak, emellett fenntartanak egy állandó orvosi rendelőt is.

AKÁR AZ ALIBABA IS

Az EWG az árumozgatás mellett raktározási, komissiózási szolgáltatásokat is kínál majd, illetve abban is érdekelt, hogy az áruk tulajdonosai gyártóbázisokat hozzanak létre a területen. Ennek érdekében az átrakó szomszédságában megvásároltak egy ötszáz hektáros területet, ahol ipari park fejlesztésébe kezdenek, kiépítik az utakat és az alap-közműinfrastruktúrát. „Mivel erről már javában folynak a tárgyalások a leendő kínai, koreai és kazah partnerekkel, biztosra vesszük, hogy ezen szolgáltatások iránt is lesz igény. Teljesen természetes ugyanis, hogy ha valaki nagy mennyiségű alkatrészt szállít Európába, akkor annak valahol a közelben készenléti raktárra is szüksége van, de szóba jöhet egyegy itteni összeszerelő üzem létrehozása is. Elképzelhetőnek tartom, hogy olyan nagyságrendű cégek, mint amilyen az Alibaba, megfelelőnek találják az ipari parkunkat raktárbázis létrehozására. Ehhez megfelelő környezet kell: támogató kormányzati szándék, egyszerű vámkezelési szabályozás, és jó, ha a magas hozzáadott értékű áruk mozgatásához repülőtér is van a közelben. A debreceni légikikötő pedig nincs messze Fényeslitkétől. Jelenleg is kitűnő, és még inkább az lesz az átrakó közúti kapcsolata, hiszen az M34-es autópálya 2023ban már ott lesz a terminál szomszédságában. Hiszem, hogy mindez sikerre ítél bennünket.”

DOMBI MARGIT

AZ ELISMERÉS KULTÚRÁJÁÉRT DOLGOZNAK

MAGYAR KIVÁLÓSÁGOK | Hamarosan megismerhetjük az idei Highlights of Hungary jelöltjeit, azokat a szeretnivaló és izgalmas hazai kezdeményezéseket, amelyek 2021-ben a nagyköveti csapat szerint elismerésre érdemesek. A kétmillió forintos díjjal szemléletformáló és közösségépítő emberi teljesítményeket jutalmaznak – kategóriák nélkül.

Nem összehasonlítható egy kemény sportkarrier egy kalandokkal teli fotográfusi életművel vagy egy kis falu polgármesterének állhatatos munkájával – elismerni viszont mindegyiket fontos. Erre vállalkozik 2013 óta a Highlights of Hungary. Kitüntetésük – más szakmai díjakkal ellentétben – nem szorítja kategóriák keretei közé a teljesítményt. Programjuk jelöltjeinek mércéje a hazaszeretet, a cselekvő lokálpatriotizmus és a példamutatás.

KIK A NAGYKÖVETEK?

A jelölteket a nagykövetek (képünkön) állítják – ők azok, akik hitelesen, a Highlights három alapelvének megfelelve képviselik az ügyet. Jelentős sikereket tudhatnak magukénak az élet változatos területein, emellett fontos véleményvezérek is. A feladatuk nemcsak az, hogy közösen megtalálják az év ötven legkiválóbb magyar teljesítményét, hanem hogy a jelöltek hírét minél több emberhez eljuttatva népszerűsítsék az elismerés kultúráját. A nagykövetek között vannak új és régi tagok. Például Mádai Vivien televíziós újságíró már sokadszorra jelölhet reménybeli díjazottat. Ahogy Trellay Levente, a budapesti Telep Galéria és a Konyha tulajdonosa is, aki a közösségi és kulturális élet egyik meghatározó szereplőjeként a társadalom különböző csoportjait kívánja egymáshoz közelebb hozni. Az újak között említhetjük Trunk Tomi profi síelőt, youtubert vagy Nagy Viktor olimpiai bronzérmes vízilabdázót. Hagyomány, hogy korábbi jelölteket is felkérnek nagyköveti szerepre, így Nagy Anna, az Egyszülős Központ alapítója és vezetője, aki 2018-ban volt jelölt, most – az egész Kárpát-medence területéről – számára kiemelkedő teljesítményekre hívhatja fel a figyelmet. A nagyköveti ajánlásokból összeállt ötvenszereplős listára február folyamán bárki szavazhat.

KÜLÖNDÍJ FIATALOKNAK

A Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézményeként működő Mathias Corvinus Collegium (MCC) is csatlakozott a Highlights of Hungary kezdeményezéshez. Az MCC résztulajdonosként Fiatal Tehetség Különdíjat alapított, az általuk kiválasztott fi atal szintén a jövő februári díjátadó gálán veheti át az elismerését.

ROADSHOW TAVASSZAL

„A szavazás végén egy jelölt a közönség, egy pedig a nagyköveti díjat kaphatja meg, ami két-két millió forinttal jár. A program viszont ősztől tavaszig tartalmat nyújt az érdeklődőknek és a résztvevőknek, mert fontos számunkra minél szélesebb körben bemutatni a jelöltek tevékenységét offline vagy online módon. Szeretnénk őket közel vinni a következő generációhoz, hogy láthassák, kik teremtenek értéket szűkebb és tágabb otthonunkban. Emiatt találtuk ki, hogy egy roadshow keretében iskolákba látogatunk el velük, illetve kerekasztal-beszélgetéseken veszünk részt. Ősszel például az egyik nagykövetünkkel, a Székelyföldről érkezett Bagossy Brothers Company zenekar frontemberével, Bagossy Norberttel a szülőfalujába utaztunk. A helyi gyerekekkel beszélgetve arról az útról mesélt, amit a siker érdekében járt be. Szerintem ennél inspirálóbb példa nincs, úgyhogy reményeink szerint tavasszal folytathatjuk a roadshow-t az új díjazottakkal és a nagykövetekkel” – mondta el a Figyelőnek Oláh Zsanett, a program ügyvezető igazgatója.

SZ. H.