Tartós marad a csiphiány

FÉLVEZETŐK | Sorra jelentik be az autógyártók, hogy a félvezetőkészletek elapadása miatt korlátozni kényszerülnek a termelésüket.

Csip a lelke mindennek – ezt az aktualizált banalitást ma keservesen tapasztalja meg a világ. A Toyota, az egyik legnagyobb autógyártó – a másik a Volkswagen – szeptemberben a Reuters értesülése szerint mintegy 40 százalékkal kevesebb autót állít majd elő, mint amennyi a terveiben szerepelt. A hírre a cég papírjainak az értéke 4,4 százalékkal zuhant. E hónapjanak a kisebbek? – teszi fel a kérdést a Financial Times (FT). A Toyota piaci elemzői felhívják a figyelmet a malajziai és a vietnami vírushelyzet romlására, amely kihathat az ottani csipelőállító üzemek munkájára is. Ez a mizéria a fogyasztói elektronikai piacot is roszszul érinti. Az Apple jelezte: iPhone és iPad termékeinek a kínálatát befolyásolhatják az ellátási problémák.

ban a korábban tervezett csaknem 900 ezer helyett csupán 540 ezer gépkocsit tudnak előállítani.

BAJBAN AZ AUTÓGYÁRAK

A nagy gyártók közül a Toyota bírta a legtovább a készlethiányt, előrelátóan bespájzoltak csipekből. Ez főleg a 2011es fukusimai földrengés, atomenergiaipari válság következtében kidolgozott szükségállapotterveknek volt köszönhető. Ha már ez a társaság sem képes elegendő csiphez jutni, akkor mit szól-

A kínai Geely autógyár még a Toyota előtt jelentett be termeléscsökkentést a félvezetőhiány miatt. Az USA-ban a Ford közölte, hogy kénytelen korlátozni népszerű F–150-es pick-upjainak az előállítását a Kansas Cityben lévő üzemében. A GM is „gyártáskiigazítást” hajt végre amerikai, mexikói és kanadai gyáraiban – ez a Cadillac XT5-ös, a GMC Acadia és a Chevrolet Blazer modelleket érinti.

KÍNA IS BELEHÚZ

A világ legnagyobb csipfelhasználója nagy erővel fejleszti az integrált áramkörök saját gyártási kapacitását, mert nem akar kiszolgáltatottá válni ebben a stratégiailag fontos szegmensben. Ez egyben technológiai ugrást is jelentene, ugyanis a kínai kapacitások zöme a kevésbé korszerűnek számító 28 nanométeres lapkák előállítását képes csak biztosítani. Pao Jün-kang (Yungang Bao), a Kínai Tudományos Akadémia Komputertechnológiai Intézetének az igazgatóhelyettese szerint országa már sokkal bonyolultabb – a mindössze 14 nanométeres csipek szektorában felmerült – gyártási problémákat is megoldott. Jelezte: Kínában a 14 nm-es lapkák előállítása a szórakoztatóipari elektronika legfelső szintű készülékeit, a szuperkomputereket, a mesterséges intelligenciát (AI) és a gépkocsigyártást érinti. 2019 első felében a csipágazat világméretű forgalmának (200 milliárd dollár) a kétharmadát ezen félvezetők szegmense adta.

Ám ahogy a kereslet-kínálaton ala puló piacgazdaságokban történik, ma mindenki, akinek köze van a csipgyártáshoz, töri magát, hogy az elsők között legyen, s minél több lapkát dobjon a piacra. Ennélfogva, mint az FT írja, a csiphiány előbb-utóbb csipözönbe csap át, a túlkínálat elmossa a vevők piacát. Ugyanakkor a Forbes figyelmeztet: e kapacitások felfutása még várat magára, a koronavírus-járvány újabb hullámai kétségessé teszik a gyártás bővítését. A tajvani–kínai TSMC, a világ egyik legnagyobb csipelőállítója – vélhetőleg tartván vásárlói egy részének elvesztésétől – közölte: kiemelt figyelmet fordít az autóipar számára szükséges mikroelektronikai termékek gyártására.

190 180 170 160 150 140 130 120

A TOYOTA

Dollár

I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII.

Az iPhone és az iPad gyártását is befolyásolhatják az ellátási problémák.

A COCOM-LISTA ÁTKA

A csipgyártás az egyik legfontosabb stratégiai ágazat. E „szilánkok” a modern világ gépei, szerkezetei döntő többségének a működtetésében valamilyen módon szerepet játszanak, a hadiipari termékek elsődleges alkatrészei, a korszerű fegyverrendszerek, rakéták, repülőgépek, távközlési eszközök alapját jelentik. Emiatt is jelenleg az Egyesült Államok katonai vezető szerepét, hadiipari dominanciáját nehéz lenne megkérdőjelezni. A lapkák előállításának a kezdeti időszakában a Szovjetuniónak gyakorlatilag nem volt korszerű integráltáramkör-gyártói kapacitása – és a csipek mindenféle fajtája rajta volt a CoCom-listán, amely tiltotta eladásukat, szállításukat a Moszkva által dominált „keleti blokkba”. Az akkori magyar vezetés, kihasználva a külkereskedelmi rugalmasságot, a viszonylagos szabadságot, tetemes mennyiségű csipet importált harmadik (negyedik, ötödik…) országok közvetítésével, amelyet aztán továbbadott a szovjet hadiiparnak.

Ma Oroszország hadiipara is súlyos csipellátási gondokkal küszködik. Ottani források szerint az orosz üzemek a világ félvezetőgyártói kapacitásának kevesebb mint egy százalékát képviselik. Mihail Misusztyin technokrata miniszterelnök felügyeletével az importhelyettesítés jegyében 2024-ig 266 milliárd rubelt (több mint ezer milliárd forintot) fordítanának központi alapokból a szektor felfuttatására. Ám ennél legalább háromszor több támogatás kellene, legalábbis a technológiai-haditechnikai óriás, a Rosztyeh tervei szerint – írja a topwar.ru katonai hír-, elemzőportál.

D. P.

A VILÁG LEGNAGYOBB CSIPGYÁRTÓI*

Hely 2020 1. Intel (USA) 2. Samsung (Dél-Korea) 3. TSMC (Tajvan–Kína) 4. SK Hynix (Dél-Korea) 5. Micron (USA) 6. Qualcomm (USA) 7. Broadcom (USA) 8. Nvidia (USA) 9. Texas Instruments (USA) 10. Infi neon (Németország)

*Az éves eladások szerinti sorrend. Samsung Intel SK Hynix TSMC Micron 2018

Broadcom Qualcomm Toshiba (Japán) Texas Instruments Nvidia

Forrás: Figyelő-gyűjtés

GLOBÁLIS TERJESZKEDÉSBE KEZDETT

AZ AXEL SPRINGER

MÉDIAPIAC | A német kiadó angolszász lapok felvásárlásával szeretne felzárkózni a digitális média óriásaihoz. A kockázati tőkés nagytulajdonos azonban hatalmas kockázatot jelent a vállalatbirodalom számára.

Az Axel Springer a múlt héten felvásárolta a Politico című amerikai, de Európában is erősen jelen lévő digitálislapcsaládot. A piacon nyilvánosságot kapott hír alapján egymilliárd dollár körüli öszszegért, de a céghez közel álló egyik forrás szerint ennél kisebb volt az ár. A német társaság 2014-ben hozott létre közös vállalatot az USA-beli hírszervezettel, Politico Europe néven.

LECSÚSZTAK AZ FT-RŐL

Az üzlet meghozta a Springer kedvét az amerikai piachoz. Tavaly megvette a Morning Brew nevű üzletihírlevélszolgáltatást, még 2015-ben a Business Insider című weboldalt, továbbá komolyan érdeklődik a 2017-ben indult Axios hírportál iránt is.

A Politico és a Business Insider megvásárlása jelzi, hogy a német cég elsősorban a piacot jól ismerő, a politikában is erősen bennfentes angolszász digitális sajtó területén terjeszkedne. A társaság közölte: „Jelenleg még nagyon korai fázisban vagyunk, de az Axel Springer szeretne a demokratikus világ vezető szolgáltatója lenni ebben a szegmensben.”

A globális ambíciók egyik hajtóereje lehet, hogy a német konglomerátum 2015ben elbukta a Financial Timesért (FT) folytatott árversenyt a Nikkei vállalattal szemben. A japánok egy utolsó pillanatban tett ajánlattal győztek. Ezt követően Mathias Döpfner, az Axel Springer vezérigazgatója létrehozott a cégen belül egy kockázatitőke-befektetői üzletágat, amely elsősorban az amerikai piacon induló startupokba invesztál, így kisebbségi részesedést szerzett a Thrillist és a NowThis portálban. Döpfner mélyen hisz abban, hogy az egyre öldöklőbb versenyben csak agresszív növekedéssel lehet talpon maradni.

FURCSA HÁRMAS

A Springerben két évvel ezelőtt szerzett meghatározó részesedést az amerikai KKR tőkebefektetési társaság, a vételárról nem szivárgott ki hitelt érdemlő információ. Az azonban biztos, hogy a német vállalatnál furcsa tulajdonosi trió alakult ki: Döpfnernek és az alapító 79 éves özve-

MATHIAS DÖPFNER (BALRA), MELLETTE FRIEDE SPRINGER, AZ ALAPÍTÓ ÖRÖKÖSE BERLINI VÁROSVEZETŐK TÁRSASÁGÁBAN. GYORS NÖVEKEDÉS NAGY KOCKÁZATOKKAL

gyének, Friede Springernek egyaránt 2222 százaléka van, a többi rész a KKR-é. Érdekes az is, hogy az özvegy 22 százalékának a szavazati jogait Döpfner gyakorolja, vagyis a céggel kapcsolatos tulajdonosi döntéseket ő és az amerikai társaság hozza meg.

A vezérigazgató nagy irányváltást hajtott végre a vállalatbirodalomnál. Megszabadult a német helyi lapoktól és a legtöbb kelet-európai érdekeltségüktől (lásd keretes anyagunkat). Mindössze két meghatározó német újságot tartott meg, a Welt című lapot és tévétársaságot, valamint a Bildet, amely a legnagyobb példányszámú újság az országban. A hagyományos nyomtatott lapok eladásából befolyó bevételt aztán a digitális média piacán történő felvásárlásokra fordította.

Ahogy több más nagy médiakonglomerátum, a Springer is törekszik a modellváltásra: a reklámok helyett előfizetésekből szeretnének megélni. A frissen akvirált Politico hasonló mintát követ, a szabadon elérhető cikkek mellett célzott tartalmakat is gyárt az előfizetőknek – sikeresen. A lap megvásárlása így segíthet a Springernek abban, hogy saját digitális tartalmainak az eladásához is modellt találjon. Egyszerre terjeszkedik és ezzel párhuzamosan építi ki működési gyakorlatát, ami nem minden kockázat nélkül való. Ezt mutatja az is, hogy a Welt lapcsalád törekvése arra, hogy a nyomtatott sajtót és a videóanyagokat kombinálja, nem vezetett eredményre. Elemzők szerint az történt, hogy a Welt weboldalán az olvasók egész egyszerűen nem kattintottak rá a videós tartalmakra, mert nem óhajtottak reklámokat nézni. A Bild viszonylag sikeres az előfizetések gyűjtése terén, de még így is jócskán le van maradva a többi nagy európai laptól, például a francia Le Monde-tól vagy a brit The Timestól és Telegraphtól.

A Business Insider gyors növekedést ért el a Springer irányítása alatt. A Henry Blodget által alapított digitális üzleti lap piaci értéke a bevásárlás óta ötszörösére, becslések szerint 2 milliárd dollárra nőtt. Ennek hátterében szintén egy modellváltás állt: egy platformon több online kategóriát futtatnak, a legkülönbözőbb érdeklődési köröket megcélozva (a speciális területek tekintetében általában nagyobb az előfizetési hajlandóság). A hírszolgáltatás Netflixének lehetne nevezni ezt a gyakorlatot. Ugyanakkor a kiszivárgott értesülések szerint a Springer nem tervezi, hogy összevonja a Business Insidert és a Politicót, annak ellenére, hogy ebben azért lenne némi logika, ha a mérethatékonyságot szempontnak tekintjük.

AZ AXEL SPRINGER MAGYARORSZÁGI ÉRDEKELTSÉGEI

Hazánkban a Springer a Ringier Axel Springer Kft.-n keresztül van jelen, a svájci Ringier 2014-ben csatlakozott az 1989ben alapított magyar leányhoz. Olyan márkák tartoznak hozzá, mint például a Blikk, a női lapok széles kínálatán belül a Glamour, a Kiskegyed, a Geo, az autós lapok közül az Auto Bild, valamint számos televíziós műsorújság és rejtvénylap, továbbá az egyik vezető magyar állásportál, a Profession.hu.

A KOCKÁZATI TŐKE KOCKÁZATA

Az egész terjeszkedési történetben ugyanakkor óriási kérdés a nagytulajdonos, a kockázatitőke-befektető KKR viselkedése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az amerikai társaság általában öt-tíz évig tart egy ilyen meghatározó részesedést. Ezen invesztorokra jellemző az is, hogy a tulajdonukban lévő vállalatokat szétszedik és darabonként adják el, bízva abban, hogy így több pénzt keresnek a kiszállással. Ennek alapján logikus forgatókönyv lenne, ha a KKR megpróbálná kimazsolázni és egyenként értékesíteni a Springer ékköveit. Ezért elképzelhető, hogy ha a német cégnél sikerül felépíteni egy erős előfizetői üzletágat, akkor az amerikaiak úgy döntenek, hogy ezt leválasztják és önállóan adják el, majd külön értékesítik az ingyenes tartalmakat kínáló sajtótermékeket. Annak viszont elég kicsi a valószínűsége, hogy tőzsdére viszik a részesedésüket. A gyors és nagy ívű terjeszkedési tempó olyan döntéseket követel meg, amelyeket nem biztos, hogy könnyű lenne keresztülverni a kisrészvényeseken.

D. GY.

A ROMÁN AGRÁRIUM HITELEZÉSE

A mezőgazdaság bizonyul a romániai pénzintézetek egyik kedvenc szektorának. Úgy tűnik azonban, hogy a fi nanszírozás elsősorban az exportot bátorítja, ami látszólag paradox módon súlyos egyensúlybillenést idézhet elő. Ebben a tekintetben is központi stratégia kerestetik.

FINANSZÍROZOTT EGYENSÚLYVESZTÉS

Az agrárszektorban bővült a legnagyobb mértékben a kihelyezett hitelállomány ez év első felében keleti szomszédunkban. A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján ebben az időszakban 22,2 milliárd lejnyi (4,48 milliárd euró) kölcsönt nyújtottak a kereskedelmi bankok a mezőgazdasági vállalkozásoknak, ami az előző esztendő január–júniusához képest közel 17 százalékos növekedést jelent. A teljes hitelállomány tekintetében az agrárium részesedése változatlanul az ötszázalékos vonal alatt marad, pontosabban 4,6 százaléka az első hat hónapban kihelyezett 477 milliárd lejes (96,5 milliárd euró) összvolumennek.

ÖSZTÖNZŐ KONJUNKTÚRA

A Ziarul Financiar (ZF) című gazdasági újság elemzése szerint több mint tízezer mezőgazdasági vállalkozást jegyeztek be az idei első negyedévben, ötször anynyit, mint a múlt esztendő azonos periódusában. Ez elsősorban azért meglepetés, mert a 2020-as az utóbbi évtizedek egyik legnehezebb éve volt az ágazatnak. „A tavalyi szárazság nagy gondokat okozott, főként a növénytermesztés terén. A helyzet azonban aránylag gyorsan rendeződött, 2021 pedig összességében kiemelkedő termést ígér (csak búzából 11,33 millió tonnát takarítottak be, ez rekordmennyiség). A befektetők érdeklődését elsősorban az keltette fel, hogy a területalapú támogatás, az európai alapokhoz való aránylag könnyű hozzáférés, a gabonafélék történelmien magas ára és a várható rekordtermés okán az agrárium nyereséges szektornak számít” – próbálta értelmezni a jelenséget a ZF számára a képviselőház agrárbizottságának korábbi elnöke, Alexandru Stănescu. A történetet kétségtelenül izzásban tartja, hogy az EU az utóbbi években ráerősített az ágazat hitelekből történő finanszírozásának az ösztönzésére.

Ez a lendület önmagában is „érdekessé” teszi a mezőgazdaságot a hitelező bankok számára, de más serkentő tényező is érzékelhető a piacon.

GARANCIAALAP A KKV-KNAK

A koronavírus-járvány gerjesztette pluszkihívásoknak való megfelelés érdekében létrehozott Agro IMM Invest finanszírozási program is nagymértékben hozzájárult a hitelezés magas szintjének a fenntartásához. Olyannyira, hogy a projekt eredetileg egymilliárd lejes (csaknem 202 millió euró) garantálási értékét a bankok kérésére megnégyszerezte az állam. „Az Agro IMM Invest esetében végzett felmérés tette indokolttá ezt a jelentős bővítést, miután bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság atipikus tevékenység. Az igény már a program elindítása utáni első két hónapban meghaladta a négymilliárd lejes értéket” – jelentette ki a Kis- és Középvállalkozások Országos Garanciaalapjának a vezérigazgatója, Dumitru Nancu a ZF

Bankers Summit 2021 elnevezésű pénzügyi konferencia keretében.

Ezzel együtt Romániában az agrárium csak a második a banki „kedvencek” listáján, amelyet a kereskedelem vezet. Megelőzi viszont az építőipart és a szállításokat, holott abban van azért némi ellentmondás, hogy míg a mezőgazdaság tavaly – elsősorban a szárazság miatt – 15 százalékos visszaesést produkált, az építkezési iparág 16 százalékkal nőtt. Erre az évre fordított értékeket jósolnak a beruházók.

A szolgáltató szektornak nyújtott hitelek állománya szintén jelentősen gyarapodott 2021 első hat hónapjában. A növekedés ezen a területen 13,9 százalékos, az érték elérte a 120,3 milliárd lejt (24,3 milliárd euró). Az ágazat részesedése a vizsgált időszakban 24,8 százalékos volt a teljes hitelállományból, ez 0,5 százalékponttal nagyobb, mint a 2020. január–júniusi arány.

EXPORT-IMPORT TALÁNYOK

A mezőgazdasági hitelállomány növekedése minden bizonnyal a kormányzat EU által is szorgalmazott és támogatott pénzügyi-költségvetési beavatkozásainak, anticiklikus reformjainak köszönhető.

Van azonban egy mutató, amely aggasztó egyensúlybillenésről árulkodik. Az agrártárca adatai szerint ez év első negyedében csaknem 66 százalékkal növekedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi hiánya, 755,34 millió eurós volt a deficit. A statisztikai adatok alapján 2021 januárja és márciusa között Románia 1,74 milliárd euró értékben exportált agrárélelmiszeripari termékeket; ez komoly csökkenést jelent a tavalyi azonos időszakban jegyzett 1,97 milliárdhoz mérten. Ezzel szemben az import értéke több mint 2,49 milliárd euró volt a jelzett időszakban – egy esztendővel korábban 2,43 milliárdot összesítettek. A minisztérium szerint a legnagyobb exportbevételt hozó élelmiszerek között szerepelt a kukorica (405,38 millió euró), a napraforgómag (173,45), a búza (170,28), a szivar, szivarka és cigaretta (158,25), valamint az egyéb dohány- és dohánypótló termékek (74,88). De paradox módon – miközben Románia a múlt évben az EU második gabonaexportőre volt, és a tengeri kivitelében mindenkit lekörözött – a kukorica a behozott áruk listáján is az első helyen áll. Az idei első negyedben keleti szomszédunk 157,86 millió euró értékben importált ebből a terményből, valamint lisztjéből és feldolgozott produktumaiból, 103 millióért pedig búzatermékeket, pékárut hozott be. Ez arról is árulkodik, hogy az agrárhitelezés csak kis részben célozza a feldolgozóipart, márpedig a mezőgazdaság versenyképességének a növelése mellett az országnak e szektor szempontjából is erősnek kellene lennie.

Románia hatalmas mennyiségű búzát exportál például a Közel-Keletre, Egyiptomba, Szíriába, nyugatról pedig behozza a félkész pékárut, miközben az uniós támogatások első három ciklusa – az előcsatlakozás, majd a belépés utáni két költségvetési periódus dotációja – ráment arra, hogy az ország mezőgazdaságát megpróbálták elfogadható szintre felzárkóztatni.

IDILL AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉGBEN. AZ ITT LAKÓ ROMÁN HAVASI GAZDÁK, A MÓCOK ELSŐSORBAN FALUSI TURIZMUSRA KAPNAK HITELT

CÉLZOTT OFFENZÍVA

A folyamat természetesen messziről eredeztethető, és valószínűleg messzire is vezet. A szakemberek szerint általános probléma, hogy a romániai agráriumban nincs központi tervezés, koherens gondolkodás. A stratégia hiányában folyamatosan növekszik a mezőgazdasági és élelmiszeripari produktumok külkereskedelmében fennálló deficit, a rendszerszintű gondokra rátevődő pontszerű problémák pedig tovább rontják a helyzetet.

A tavalyi aszálykárok megtizedelték a gabonatermést. A kukorica különösen megsínylette a szárazságot, így az idén szokatlanul drágán kötötték a szerződéseket erre a terményre. A jelentős mértékben exportra szánt tengeri a 90 százalékban őrölt kukoricát tartalmazó tápok formájában érkezik vissza az országba. Nem véletlen hát, hogy egyre erősebbek azok a hangok, miszerint a mezőgazdaságot célzó banki hitelezési „offenzívának” elsősorban a feldolgozóipart kellene céloznia.

CSINTA SAMU

MINDENT

VESZNEK, VISZNEK

A SZERB INGATLANPIAC SZÍNE ÉS FONÁKJA | A csalás és a pocsék munkavégzés nem ritka eset déli szomszédunkban, miközben folyamatosan nőnek a lakásárak és a kereslet is.

Megállíthatatlannak tűnik a szerb ingatlanpiac. A koronavírus-járványnak sem sikerült megingatnia az árak és a kereslet növekedését, az érdeklődés változatlanul nagy, az idei legfrissebb adatok is erről árulkodnak. Júliusban például közel 13 ezer adásvételi szerződést írtak alá – számolt be a szerb földmérési hivatal –, ezzel bő félmilliárd eurós forgalmat bonyolítottak le déli szomszédunk ezen szektorában. A múlt esztendő azonos időszakához képest a bővülés 22 százalékos.

Tavaly szintén jó évet zárt az ágazat. Csak a kijárási tilalmak által meghatározott tavaszi hónapokban volt elhanyagolható visszaesés a gazdasági kamara adatai szerint, ám az azt követő hónapokban nagyobb lett a kereslet a lakások iránt, mint 2019-ben volt, és némileg az árak is növekedtek. A 2020-as trend az idén erősödött. Igaz, kisebb az érdeklődés a hétvégi házak iránt, de megnövekedett a forgalom a városi ingatlanok piacán.

KÉSZPÉNZBEN FIZETNEK

Az árak meglehetősen változatosak: a belgrádi Víziváros exkluzív helyszínén kilencezer euróba (bő hárommillió forintba) kerül a lakások négyzetmétere, az átlagos fővárosi ellenérték háromezer euró, de a peremen valamivel ezereurós négyzetméterár felett is találni már otthont. Újvidéken, az ország második legnagyobb városában 1500 és 2000 euró között mozog az ár. Régiókra lebontva júliusban a Vajdaság területén adták el a legtöbb ingatlant, majd Belgrád következett a sorban. Érdekes, hogy a fizetések legnagyobb részét készpénzben bonyolítják le, e mellett dönt a vásárlók 85 százaléka. Hitelből elsősorban nem lakásokat, inkább épületrészeket vesznek a befektetés mellett határozó polgárok. Tavaly pedig a jóváhagyott lakáshitelek értéke is nőtt valamelyest 2019hez képest, 433 millió euróval többet fizettek ki a bankok. Az ügyfelek átlagban 30 ezer euró körüli összeget vesznek fel, ami azt jelenti, hogy a kötelező letétnél általában jóval többet biztosítanak önerőből.

MÚLT SZÁZADI PANELÉPÍTMÉNYEK BELGRÁD PEREMÉN. A KÜLVÁROSBAN EZER EURÓ KÖRÜLI A NÉGYZETMÉTERENKÉNTI ÁR

A VÍRUS MINT FELHAJTÓERŐ

Az elemzők értékelése szerint a koronavírus nemhogy nem negatív, hanem egyenesen pozitív hatást fejtett ki a piacra, az emberek ugyanis az anyagi biztonság egy régóta (már a háború előtt és után) bevált elemére összpontosítottak. Szerbiában köztudott, hogy biztos befektetésnek szinte kizárólag az ingatlanba történő invesztíció számít. A felfutásban óriási a szerepük a külföldön dolgozó szerb állampolgároknak is, akik Nyugat-Európában némi megtakarított pénzre szert téve szintén hazai ingatlanok vásárlására adják a fejüket. Két megfontolásból teszik ezt az ügynökségek képviselői szerint: egyrészt pluszjövedelemre tesznek szert a megvett lakás vagy ház bérbeadásával, másrészt a nyugdíjas éveikre és a későbbi hazatérésre gondolnak. Belgrád, Újvidék, Niš, a Fruška gora hegy-

ERKÉLY A BELVÁROSI BRANKOVA UTCÁBAN. A RÉGI LAKÁSOK BÉRLETI DÍJA ITT 500 EURÓNÁL KEZDŐDIK

ség térsége, valamint az üdülőparadicsomok (azaz Kopaonik és Zlatibor) számítanak a legattraktívabb helyszíneknek. A városok mellett elsősorban egyértelműen azok döntenek, akik a befektetés gyors megtérülését várják, hiszen évről évre növekednek az ingatlanárak valamennyi szerbiai nagyvárosban.

FÉLKÉSZ LAKÁS, BECSAPOTT VEVŐ

A kiemelkedően nagy kereslet miatt sokan döntenek épülőfélben lévő lakások megvásárlása mellett is, vállalva az azzal járó bizonytalanságokat, kockázatokat. Rizikóból pedig nincs hiány – figyelmeztetett a minap a szerb építőipari kamara elnöke –, hiszen voltaképpen egy még nem létező létesítményt vesz meg ilyenkor valaki, bízva abban, hogy mindent a szerződés feltételeinek megfelelően, tartva magát az időkorlátokhoz végez majd el a beruházó vállalat vagy megbízott kivitelezője. A szervezethez az utóbbi időben egyre több panasz érkezik a megbeszéltektől eltérő kivitelezés miatt. A polgárok gyakran nem tudják, mitévők legyenek, s becsapva érzik magukat, ha a munkálatok egy részét nem kellő körültekintéssel, esetleg olcsóbb anyagok felhasználásával fejezi be az adott cég. A vevő gyakran csak hetekkel, hónapokkal a beköltözés után jön rá arra, hogy a padló, az ablakok, a fürdőszobaelemek nem érik el az ígért minőségi szintet.

GARANCIÁT KÖVETELNEK

A kamara egy ideje már lobbizik az államnál azért, hogy vezessen be kötelező tanúsítványt az építőipari vállalatok számára. A licencet azok a cégek kapnák meg, amelyek megfelelő garanciát vállalnak az elvégzett munkáért. A szervezet ajánlása szerint egy legalább kétéves szavatossági időt kellene megszabni, hogy panasz esetén az érintett társaság kijavítsa a hibát vagy kicserélje a rossz minőségű terméket, az elromlott felszerelést. Azt is kéri, hogy állapítsanak meg egy bizonyos összeget, amelyet a cégeknek kötelező módon a garanciális munkákra kellene fordítaniuk; például egy százezer eurós lakás esetében ötezer eurót, amelyből a szavatossági időn belül az építő köteles elhárítani a munka, a felhasznált anyag vagy a termék minőségéből adódó problémákat. A kamara arra is figyelmeztetett: bár egyre kevesebben, mégis vannak feketén dolgozó kivitelezők a piacon, így természetesen semmit sem ér a szavuk a munka minősége kapcsán, s amint felhúznak egy házat és megkapják a pénzt, sarkon fordulnak, panaszra pedig semmilyen lehetőség nincs. Ezért lenne szükség a licencek kiadására és a kötelező garanciaöszszeg bevezetésére – értékelték a szervezet képviselői.

FELSZÍVÓDNAK

A délszláv háborúk időszakában, a kilencvenes években és kevéssel azt követően sem mentek ritkaságszámba az olyan esetek, amikor a vállalat begyűjtötte az épülőfélben lévő lakásokért járó pénzt, majd dolgavégezetlenül eltűnt. Az ingatlanügynökségek egybehangzó véleménye szerint ma már ritkán fordul elő ilyesmi, de mégsem lehetetlen. A vevőknek nagyon figyelmesnek kell lenniük, olyan cég mellett kell dönteniük, amelynek ellenőrizhető a múltja és a befejezett munkái is.

VIRÁG ÁRPÁD

ÉPÜL A KERÍTÉS | Illegális bevándorlók tucatjai táboroznak Usnarz Górny lengyel falu szomszédságában, a határ túloldalán. Bebocsátásra nincs esélyük, de mögöttük a belarusz rendőrség áll, hogy megakadályozza visszavonulásukat, és a lengyel humanitárius segélyek átjuttatását is meggátolja. Az Aljakszandr Lukasenka által irányított szomszédos állam hetek óta szervezi, sőt repülőgépekkel szállítja a Közel-Keletről a menekülteket, hogy aztán a litván vagy a lengyel határ átlépéséhez segítse őket.

MIGRÁNSOK

A LENGYEL–FEHÉROROSZ HATÁRON

Alig egy hete a varsói kormány utasítására Zubrzyca Wielka térségében, Usnarz Górnytól nem messze a hadsereg elkezdte építeni az illegális bevándorlók feltartóztatását célzó, három méter magas, a 418 kilométeres közös határ első, 180 kilométer hosszú szakaszára tervezett kerítést.

Az elmúlt hónapokban hirtelen megnőtt a Közel-Keletről, főleg Irakból és Szíriából származó, az Európai Unió Belarusszal közös határára érkező migránsok száma. Litvánia felé korábban, a lengyel határon júniusban kezdődött a mozgás, de az első nagyobb, 40 fős csoportot július elején tartóztatták fel a lengyel hatóságok. Azóta több mint kilencszázan próbálkoztak, a migrációs nyomás egyre nagyobb lesz.

NÖVEKVŐ FESZÜLTSÉG

A litván és a lengyel kormány szerint mindez a Lukasenka-rezsim hibrid hadviselése, így akar nyomást gyakorolni az EU-ra, hogy vonja vissza a minszki gépeltérítés, illetve a repülőről leszállított újságíró őrizetbe vétele miatt kirótt szankciókat. A fehérorosz elnök azzal vádolta meg Varsót, hogy befolyást akar szerezni országában, a lengyelek szerint azonban odaát súlyosan sérül a demokrácia, a szabadságjogok, valamint üldözik a Belaruszban élő (1,2 millióra becsült) lengyel közösséget. „Minszk játszik a migránsokkal, lengyelellenes propagandát folytat és rágalmaz” – mondja Ryszard Czarnecki, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt európai parlamenti képviselője, aki azt sem tartja kizártnak, hogy a Lukasenka-rezsim a határon különböző típusú provokációkba kezd.

Lengyelország és a balti államok kormányfői közös nyilatkozatban szögezték le, hogy a válságot a túloldalon előre megtervezték, a varsói honvédelmi miniszter pedig kijelentette, nem szabad hagyni, hogy az embercsempészet diadalmaskodjon.

A bel- és igazgatási miniszter által kiadott rendelet lehetővé teszi, hogy a határőrség visszafordítsa a zöldhatárt átlépőket, ezt teszik a litvánok is már egy hónapja, azóta ott az őrizetbe vett migránsok száma a válság előtti szintre csökkent.

TITKOSSZOLGÁLATI SEGÍTSÉG

Władysław Konończuk, az állami Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) helyettes vezetője arra a kérdésre, hogy ki és hogyan szervezi a lengyel és a litván határra érkező migránsokat, két migrációs útvonalat említ: az első Közép-Ázsián, Oroszországon és Fehéroroszországon keresztül halad, a második pedig a Közel-Keletről indul egy toborzási akcióval. Ezeket szerinte „minden bizonnyal” a belarusz titkosszolgálat orosz tisztek segítségével szervezi, és Viktor Lukasenka, a minszki elnök fia, korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója koordinálja, hogy destabilizálják a helyzetet Belarusz nyugati határán.

A PiS politikusai szerint határozottan kell lezárni a határt, mert az illegális bevándorlókat érintő legkisebb engedmény arra ösztönözné Fehéroroszországot, hogy még több migránscsoportot küldjön. Mateusz Morawiecki kormányfő már korábban közölte: a menedékkérők befogadása egyet jelentene azzal, hogy engednek Aljakszandr Lukasenka zsarolásának. Maciej Wąsik belügyminiszter-helyettes a Radio 24 műsorában arról számolt be, hogy naponta 100–250 határsértést kísérelnek meg a túloldalról, a lengyel hatóságok azonban minden rendelkezésre álló műszaki eszközt bevetnek, a kormány pedig biztosítja a pénzt a „szuperbiztos” határzárhoz.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök egy múlt heti határlátogatása során elmondta, hogy a kerítés építése jó pár hétig eltart. Először azokat a szakaszokat biztosítják, amelyeket az illegális bevándorlócsoportok a legkönnyebben átlépnek, ez összesen 180-190 kilométer, később a déli, a Bug folyó menti szakaszt is hasonló módon szerelik majd fel.

ILONA GIZIŃSKA

EGYRE KEVESEBB A HALAZ ADRIÁBAN

RIASZTÓ MÉRŐSZÁMOK | Az Adriai-tenger halállománya az elmúlt években drasztikusan megcsappant. Ennek legfőbb oka a túlhalászat, de nemrég egy újabb, súlyosabb probléma jelentkezett: a víz egyre sósabb, és ez nem kedvez az élőlényeknek.

A zárai (Zadar) Marko Rajić egész életében halászattal foglalkozott. Hetente háromszor veti ki hálóit, és egy napig pihenteti a víz mélyén azokat. Az öreg halász épp a hálófelszedésből tért haza, amikor a helyi hetilap, a Zadarski list meginterjúvolta. Elmondta, hogy a kétezres évek elején alkalmanként 40-50 kiló halat fogott, amelyért akár 300 eurót is kapott a piacon, mostanában pedig örül, ha 10 kiló akad a hálójába. A szerény fogás manapság általános jelenséggé vált az egész Adrián, sőt egyes helyeken, főként az olasz részeken már annyira megcsappant az állomány, hogy a halászok ki sem vetik a hálóikat. Ha a hatóságok nem lépnek, akkor ez a sors várhat a dalmát partokra is.

A legfőbb ok a túlhalászat, a korlátozások, a kvóták megszegése. Egyes fajtákat ugyanis csak meghatározott időszakban és helyeken, engedélyezett eszközökkel lehet kifogni. A legtöbb halász erre fittyet hány, hiszen a lebukás kockázata elenyésző. Azt az akadályt, hogy a halászati tilalom idején egy adott halfajt nem vihetnek ki a piacra, simán megkerülik, hiszen az éttermek tulajdonosai feketén felvásárolják a fogást. Ágazati szakértők szerint a gondok akkor kezdődtek, amikor a halászat a tengerészeti minisztérium hatásköréből átkerült a mezőgazdasági tárcához, ez utóbbi ugyanis „mostohagyermekként” viszonyul a halászokhoz.

MELEGTŰRŐK INVÁZIÓJA

Még nehezebb megküzdeni a globális felmelegedés okozta sókoncentráció-növekedéssel. Erről nemrégiben horvát és olasz tengerbiológusok közös tanulmányt adtak közre a Frontiers in Marine Science szaklapban. Arra figyelmeztetnek, hogy a növekvő sótartalom miatt felborulhat az Adria biológiai egyensúlya. Az olasz Nemzeti Oceanográfiai és Geofizikai Intézet, valamint a Spliti Egyetem kutatói az elmúlt öt évben a tenger négy térségében mérték folyamatosan a sűrűséget, amely normális esetben 38 ezrelék körüli Adria-szerte. A tudósok döbbenten tapasztalták, hogy például a szárazföldtől a legtávolabb lévő horvát sziget, a két ország partjaitól szinte egyenlő távolságra található Palagruža melletti mérőállomáson már 2017 augusztusában 38,8 ezrelékre nőtt a sókoncentráció, ami akkor adriai rekordnak számított. Az értékek azóta folyamatosan nőnek, az idén már 39,15 ezreléket is mértek. A kutatók szerint a felmelegedés miatt a tengerbe torkolló folyók hozama megcsappant, a hiányzó víztömeget pedig a déli áramlatok a levantei (keletmediterrán, közel-keleti) térségből származó, sósabb és melegebb vízzel pótolják.

A nagyobb töménység nem kedvez az Adria lágyabb vizéhez szokott őshonos élővilágnak. Az egyébként is túlhalászott tengerből így hamarosan eltűnhetnek bizonyos fajok, a helyükre pedig mások nyomulnak be. Erre a legjobb példa a Vörös-tenger felől érkező tűzhal, ezekből egyre többet látni az Otrantói-szorostól, az „olasz csizma” sarkától északra. Náluk is nagyobb problémát jelent a tengeri dió néven emlegetett, rendkívül invazív amerikai fésűsmedúza. Ez az Adriához hasonló meleg tengerekben könynyedén túlszaporodik, zavart okozva a táplálékláncban, ugyanis nagyon falánk. Planktonokkal, lárvákkal, halivadékkal táplálkozik, így egyfelől elveszi egyes halfajták táplálékát, másfelől pusztítja a halállományt – írja a Novi list című újság.

SZÁRAZ HÁLÓ

A fogyatkozó halpopuláció miatt Horvátországban egyre több halász dönt úgy, hogy felhagy az őseitől örökölt mesterséggel. Jelenleg már csak alig hatezren vannak, számuk az utóbbi tíz évben ezerrel csökkent. Ha az állomány tovább ritkul, még többen kényszerülnek elhagyni hivatásukat, sőt magát a szigetvilágot, amelyet egyébként is az elnéptelenedés veszélyeztet. A térségből elköltöző családok eddig is előszeretettel vándoroltak külföldre. A halászok lelépése mellesleg az idegenforgalomnak sem tesz jót, hiszen ha eltűnne a hazai hal a piacokról, azt a turisták és a vendéglátóik egyaránt bánnák, az éttermek pedig drágább vagy silányabb importárut kínálnának.

HORDÓSI DÁNIEL

CSEH MILLIÁRDOSOK PERE

AZ USA-BAN LEJÁRATÓ HADVISELÉS | Csehországban nagy sajtóvisszhangot kapott a hír, hogy Dél-Karolina szövetségi bírósága uszítási kampány megszervezésében bűnösnek találta Pavol Krúpa szlovák származású, de Csehországban élő és tevékenykedő milliárdos vállalkozót.

Krúpát és megbízottját Zdeněk Bakala amerikai–cseh milliárdos üzletember perelte be még 2018-ban, és több mint 76 millió dolláros kártérítést követel. Ezt első fokon meg is ítélték neki, a fellebbviteli bíróság most újraszámolja az összeget. Kérdés, behajtható-e. A vád szerint Krúpa különböző módszerekkel igyekezett besározni az üzleti érdekeit zavaró Bakalát, például egy amerikai hirdetési cégen keresztül kampányokat szervezett ellenfele vállalkozásai ellen. Internetes közösségi hálókon nyomásgyakorló csoportokat alakítottak ki, lejárató levelekkel árasztották el a cseh–amerikai milliárdos üzletfeleit, partnerintézményeit, de még színészeket is felfogadtak, hogy polgári aktivistáknak adják ki magukat, és zajos tüntetéseken követelőzzenek. Bakala családját is zaklatták telefonhívásokkal, dél-karolinai és svájci házánál, valamint gyermeke iskolája előtt is demonstráltak.

A BŰNBÁNÓ VALLOMÁSA

Minden akció Bakala vállalkozói tekintélyének a lejáratására irányult, de elsősorban zsarolás céljából – 23 millió dollár fejében leállították volna a kampányt. Ez az amerikai hirdetési vállalat vezetőjének megbánó vallomásából, továbbá az általa bemutatott megbízási szerződésekből derült ki. David Norton szövetségi bíró megerősítette Mary Gordon Baker bírónő korábbi határozatát, mely szerint Krúpa tette zsarolásnak és korrupciónak minősül. A cseh–amerikai üzletember, aki Svájcban és Csehországban is elégtételt szeretne kapni, nagyszerű eredménynek nevezte a dél-karolinai döntést, és háláját fejezte ki az Egyesült Államok igazságszolgáltatásának, amely képes volt – ahogy fogalmazott – széttépni a hazugságok pókhálóját. Krúpa természetesen cáfolta a zsarolás tényét, és állítása szerint hivatalosan nem is értesítették az amerikai bíróság döntéséről, sőt magáról az eljárásról sem volt tudomása. Az ügy megértéséhez érdemes bemutatni annak szereplőit.

PAVOL KRÚPA PRÁGAI IRODÁJÁBAN. ÁLLÍTJA, SEMMIT SEM TUD A DÉL-KAROLINAI PERRŐL

PRIVATIZÁCIÓ, BÁNYÁK, LAKÁSOK

Zdeněk Bakala 1961-ben, Csehszlovákiában született. Kitanulta a szabómesterséget, de 19 évesen az USA-ba emigrált, ahol Berkeley-ben a Kaliforniai Egyetem és a nagy presztízsű Dartmouth College hallgatója volt. 1989-ben kezdte karrierjét egy befektetési banknál New Yorkban, aztán Londonban, majd Prágában dolgozott. A kuponos (állami vállalati értékjegyekkel történő) privatizáció folyamán már ismertté vált, a cseh fővárosban befektetési társaságot gründolt, továbbá az 1994-ben újraindult Prágai Értéktőzsde egyik alapítója volt. Kilenc évvel később a Kajmánszigeteken bejegyzett befektetési társasághoz tartozó Charles Capital igazgatótanácsának az elnöke lett. Ez a vállalat egy esztendővel később részvényeket vásárolt a Karbon Invest-csoportban, amely egyebek mellett a csehországi ostrava–karvinái (OKD) és a cseh–morva bányák felett rendelkezett. Bakala egyúttal hozzájutott 45 ezer szolgálati lakáshoz is, amelyben bányák alkalmazottai laktak.

PÁRTOT, MAGYAR PORTÁLT IS TÁMOGAT

Tevékenységei körét elsősorban Csehországban igyekezett bővíteni, és a sajtópiacon is meg akarta vetni a lábát. Megszerezte a Respekt hetilapot, amely számos oknyomozó cikkével hívta fel magára a figyelmet az elmúlt években, a példány-

száma jelenleg 35 ezer. Bakala később többségi tulajdonosa lett az Economia vállalatnak is, amely elsősorban gazdasági témákkal foglalkozó újságokat ad ki, köztük a Hospodářské noviny napilapot. A Forbes magazin szerint 2011-ben Bakala a világ 595. leggazdagabb embere volt. Jelenlegi vagyonát 18 milliárd koronára (831 millió dollárra) taksálják. A vállalkozó kezdettől fogva közeli kapcsolatokat ápolt befolyásos cseh politikusokkal és bankárokkal, sőt 2010-ben közel 30 millió cseh koronával támogatott a választási kampányban há-

rom olyan jobbközép formációt (köztük a Polgári Demokrata Pártot, a híres ODS-t), amely később koalícióban kormányt alakított Petr Nečas vezetésével. Akkoriban nem kis iróniával Bakala-koalíciónak is nevezték ezt a konglomerátumot. A milliárdos egyébként időnként jótékonykodik is: a Scholarship program keretében közel 150 millió koronával támogatta tehetséges cseh diákok külföldi tanulmányait, 4 milliót adományozott egy orgona felújítására, legutóbb pedig 200 ezer eurót ajándékozott a Telex.hu portál beindításához.

ZDENĚK BAKALA PRÁGÁBAN. AMERIKÁBÓL TÉRT HAZA SZERENCSÉT PRÓBÁLNI

RÁMENŐS FELVÁSÁRLÓ

Az üzletember legnagyobb feltűnést keltett lépése azonban a már említett 45 ezer bányászlakás körüli machinációja volt, amelyet a cseh rendőrség éveken át vizsgált, végül az idén, közel öt év elteltével bizonyítékok hiányában leállították a nyomozást. Az ország közvéleményét az háborította fel, hogy Bakala megígérte a lakások bérlőinek: elővásárlási joguk lesz, és jóval olcsóbban juthatnak hozzá az ingatlanokhoz. Később azonban különböző tranzakciókkal átpasszolta a lakásokat egy Luxemburgban bejegyzett cégnek, nem tartva be korábbi ígéretét.

Krúpa egyfelől emiatt indított ellene támadást, de be akarta magát vásárolni az OKD-s szénbányabizniszbe is. Ezt az igyekezetét Miloš Zeman cseh államfő is méltányolta, s 2018-ban magas állami ki-

tüntetésben részesítette. (A szlovák származású üzletember sok pénzzel támogatta Zeman elnökválasztási kampányát.) Pavol Krúpa 1972-ben, a szlovák fővárosban született. Már diákként „vállalkozott”: Ausztriában a szezon elmúltával jutányosan télikabátokat vásárolt fel nagy tételben, majd a következő idény kezdetekor a vételár sokszorosáért eladta azokat. A Pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetemen diplomázott, később másodmagával pénzügyi és biztosítási termékek értékesítésére céget alapított. 2003ban bejegyeztette az Arca Capital társaságot, amely Prágán kívül Londonban, Pozsonyban és Kijevben is irodát nyitott (nem tudni, hogy csak erkölcsileg vagy anyagilag is támogatta-e barátját, Viktor Janukovics korábbi oroszbarát államfőt), s elsősorban az energetika, az ingatlanpiac és a pénzügyek területén fejtett ki tevékenységet, de agresszíven vásárolta be magát pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatokba is, hogy átvegye ellenőrzésüket. Krúpa 2016-ban a Bakala által ellenőrzött OKD megvásárlására tett ajánlatot, és feljelentette ellenfelét, hogy több tíz milliárd korona kivételével megkárosította a vállalatot.

A RÉGI HALÓDIK, AZ ÚJ HASÍT

A szlovák nemzetiségű üzletember egyébként nagy hozamú kötvények kibocsátásával sok tekintélyes ügyfélre tett szert az elmúlt években; partnere például az olomouci érsekség vagy a Cseh Újságírók Szindikátusa. Az egyház abban reménykedett, hogy a papírok hozamából templomokat rekonstruálhat és karitatív tevékenységéhez is pénzt szerezhet. Az Arcában részvényes volt Igor Matovič korábbi szlovák miniszterelnök, jelenlegi pénzügyminiszter felesége is. Matovičnak emiatt kellemetlen szóváltása is támadt az egyik ellenzéki képviselővel, aki 10 millió euróról tudott, míg a kormányfő 600 ezret ismert el. Az üzletember pedig 2018-ban létrehozta új társaságát, a tőkeerős Krúpa Global Investment Capitalt, miután megvált a maga alapította Arca Capitaltól, amely ellen pár hónapja fizetésképtelenségi eljárás indult.

NEM TUD SEMMIRŐL

Ami az amerikai pert és a bírósági döntést illeti, mint említettük, Krúpa úgy tesz, mintha semmi köze sem lenne hozzá. Azt mondja, sohasem járt Dél-Karolinában, Bakalával és jogi képviselőjével sem találkozott. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Csehországban sok tucat politikus és sok százezer ember osztja azt a véleményt, hogy Bakala szélhámos és vagyonkimentő, cégekből pénzt kitalicskázó ember, tehát ő semmiképp sem árthatott az állítólagos jó hírnevének.

LACZA TIHAMÉR

RÁNCBA SZEDIK A VÍZITAXISOKAT

A horvát tengerparton az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a személyfuvarozó hajósok, motorcsónakosok, azaz a vízitaxisok száma. Sokuk viszont feketén űzi az ipart, ami azon túl, hogy jelentős adóbevétel-kiesést jelent az államkasszának, feszültséget is szül az illegális fuvarozók és a tisztességes vízitaxisok között. Ez a minap Hvar szigetén tettlegességig fajult: a hivatalos taxik kapitányai összefogtak és elnáspángolták feketén tevékenykedő vetélytársaikat. Több embert kórházba kellett szállítani. Ezután a horvát hatóságok szigorúbb és eredményes ellenőrzést indítottak.

A Slobodna Dalmacija újság szerint Dalmácia-szerte pár nap alatt közel száz esetben csaptak le illegális fuvarozókra vagy találtak kifogásolható műszaki állapotú hajót. Horvátországban hivatalosan mintegy kétezer vízitaxi közlekedik, de a becslések szerint a valós számuk ennek a duplája lehet. A legtöbben a szárazföld és a szigetek között ingáznak, de sokan a nyílt vízen horgonyzó vitorlások és jachtok utasait viszik ki valamelyik szigetre vagy a kontinens partjára. Utóbbira a legjobb példa a turisztikailag igen népszerű Hvar, mert a sziget azonos nevű városának nagyon szűk a kikötője, kevés hajó befogadására képes.

A fuvarozók általában 10-15 fő elhelyezésére alkalmas motorcsónakokkal dolgoznak, 10 euróért szállítják utasaikat a szárazföldre, és ugyanennyit kérnek a visszaútra is. Ebből az üzletből minél többen szeretnének részesülni, hiszen egy ügyes kapitány naponta akár húsz fordulót is tehet. A jövőben viszont jobban oda kell figyelniük a taxisoknak, a törvények ugyanis nagyon szigorú büntetéseket írnak elő az illegális, üzletszerű személyszállításért, történjen az bármilyen eszközzel.

HORDÓSI

MINIMÁLBÉR-EMELÉS – HA A MUNKAADÓK IS AKARJÁK

Tárgyalásokat kezdeményez a román munkaügyi miniszter, Raluca Turcan a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel az országos minimálbér emeléséről. A tárcavezető szerint a 2300 lejes (mintegy 163 ezer forintos) bruttó minimálbér túl alacsony, kedvez a fekete- és a szürkefoglalkoztatásnak, megfosztva a munkavállalókat a méltányos nyugdíj-hozzájárulás befizetésének a lehetőségétől. Az emelést ugyanakkor csak a vállalkozói szféra támogatásával tartja elképzelhetőnek, ellenkező esetben az intézkedés a dolgozók ellen fordulhat, állások megszűnésével és elbocsátásokkal járhat.

A miniszter – aki jelenleg 1,6 millió minimálbérrel fizetett alkalmazottról tud Romániában – az Agerpres hírügynökségnek elmondta: az év végéig hosszú távra szóló törvénytervezetet dolgoznak ki az országos minimálbér kiszámításáról, a vállalkozói szférának ugyanis legalább két-három évre előre meg kell terveznie a munkaerő-szükségletét, valamint alkalmazottai bérszintjét. „Az én feladatom nem garanciákat adni, hanem tárgyalásokat kezdeményezni, amelyeken ismertetem az előnyöket és a hátrányokat. Fenntartható és kiszámítható emelésre van szükség, amely lehetővé teszi a munkahelyek számának a növekedését, tisztességes jövedelmet képes biztosítani az alkalmazottaknak” – válaszolt Raluca Turcan arra a kérdésre, hogy a kormány tudja-e szavatolni a minimálbér emelését.

CSINTA

UTAZNAK, HOGY DOLGOZHASSANAK

Szlovákiában a múlt év végén közel 2,5 millió volt a foglalkoztatottak száma. Közülük azonban sokan rendszeresen ingáznak: az országon belül és külföldön egyaránt mind többen igyekeznek munkát vállalni.

A legfrissebb adatok szerint északi szomszédunk munkavállalóinak csaknem az 5 százaléka (mintegy 125 ezer ember) valamelyik szomszédos államban (Ausztriában, Csehországban) és Németországban dolgozik. Dél-Szlovákiából viszonylag sokan naponta Magyarországra járnak át munkavégzés céljából. Ami az országon belüli ingázást illeti, 111 ezer ember kel útra lakóhelyéről, hogy egy távolabbi régióban dolgozzon. A Nyugat-Szlovákiában élők 8 százaléka nem a saját térségében tevékenykedik, hanem annak szomszédságában, elsősorban Pozsonyban talál munkát. Ebből a régióból csak feleannyian járnak külföldre dolgozni.

Az egyes térségek gazdasági helyzetéről sokat elmond, hogy Közép-Szlovákiában már nyolcezerrel többen mennek külföldre, mint ahányan a szomszédos régiókba. Ebből a szempontból az ország keleti részén a legkedvezőtlenebb a helyzet, ahonnan 49 ezer ember jár a határon túlra tevékenykedni, míg a hazájukon belül 13 400-an ingáznak. A munkanélküliségi ráta északi szomszédunkban jelenleg hivatalosan 7,9 százalékos, de ha a munkát keresők alapján számoljuk, akkor közel 8,5 százalékos a nem dolgozók aránya.

A munkaügyi hivatalok ez év májusában több mint 232 ezer állástalant tartottak nyilván, valamint 71 ezret meghaladó számú betöltetlen munkahelyet – ezek több mint harmada a Pozsonyi kerületben volt. A legkevesebb álláslehetőség a Kassai kerületben akadt, alig 3500. A munkaadók elsősorban gépkezelőket, kézműveseket, szakképzett kisiparosokat keresnek, de éppen ők azok, akik inkább külföldre mennek, mert ott a többszörösét is megkereshetik annak, amit otthon kapnának.

(LT)

SZERBIÁBAN BŐVÍT A YANFENG

NÖVELI A GAZDÁK TÁMOGATÁSÁT LJUBLJANA

Befejezte a gépkocsiülések gyártásával foglalkozó üzemének építési munkálatait a szerbiai Kragujevac városában a kínai Yanfeng Seating, az előállítást azonban a tervek szerint csak a jövő nyáron indítják be. Ez már a második gyára a cégnek déli szomszédunkban. Az új egység mintegy 20 ezer négyzetméteren fekszik. A bejelentések alapján hozzávetőleg ötszáz embert foglalkoztatnak majd a településen, ahol egyébként a Fiat gépkocsigyára is működik. A vezérigazgató kiemelte: a portfólióbővítő befektetés a kínai társaság európai jelenlétét erősíti. A vállalat 2019-ben nyitotta meg első, belső gépkocsialkatrészeket előállító részlegét Szerbiában, úgyszintén Kragujevacon. A Yanfeng Automotive Interiors (YFAI) több mint száz gyárral a világ mintegy húsz országában van jelen, globális piacvezető a beltéri kiegészítők gyártásában, bár csak 2015-ben alapították. Több mint harmincezer dolgozót foglalkoztat világszerte, székhelye Sanghaj.

VIRÁG

Azután, hogy a Covid-járvány kezdete óta megtartott első nagyobb vásár, a kelet-szlovéniai Regedében (Gornja Radgona) megszervezett Agra „kísérőrendezvényeként” traktorfelvonuláson tiltakoztak a szlovén agráriumra vonatkozó stratégiai terv ellen a parasztgazdák, a kormány gyors döntést hozott, s 100 millió euróval növelte a mezőgazdaság támogatási keretét. A földművesek elégedetlenek voltak az új hétéves uniós költségvetés agráriumra szánt összegének a zsugorodásával. A tervek szerint a szektor 1,2 milliárd eurós európai és 250 milliós szlovén dotációra számíthatott volna, az eddigiekhez képest pedig leginkább az első pillérben, vagyis a területalapú közvetlen támogatások esetében csökkentek volna a pénzek a második pillér, vagyis a projektek és a beruházások javára. Ez az aránymódosítás zavarta leginkább a gazdákat, akik most, a költségvetési átcsoportosítás után csak rövidebb időre nyugodhatnak meg. A következő néhány esztendő agrártámogatási rendszeréről ugyanis az ősszel kezdődnek meg az EU-s tárgyalások.

-TOTI-

A VIACOMCBS REKLÁMFŐNÖKE EGY NEW YORK-I NICKELODEON-RENDEZVÉNYEN. KÖZEL SEM CSAK RAJZFILMEK ÉS IFJÚSÁGI MŰSOROK JÖNNEK AZ ÚJ MEGOSZTÓKON

ÚJ VIDEÓTÁRAK BORÍTHATJÁK FEL A HAZAI STREAMINGPIACOT IS

NETFLIX-KONKURENSEK | A jövő év elején a Netfl ix és az HBO Go is nagy konkurenseket kaphat. Őket eddig inkább csak a legfejlettebb országokban szorongatta az Apple TV+, a Disney+, az Amazon Prime és más hasonló online tékák. A minap azonban bejelentették, hogy két cégóriás, a Comcast, valamint a ViacomCBS állt össze, és SkyShowtime néven indít streamingszolgáltatást, olyan tartalomgyártókkal megtámogatva, mint a Nickelodeon, a Universal vagy a Paramount. S lehet, hogy még az idén itthon is elindul a Disney+.

Amikor két éve a Disney előrukkolt a saját videótárával, még úgy tűnt, hogy a lépés, amelyre elszánta magát, igencsak kockázatos. Hiszen a videostreamingpiacot toronymagasan uralta a Netflix, és egészen addig a pontig biztosnak látszott, hogy senki sem tudja megingatni egyeduralmát.

Az „egeres cég” szolgáltatása, a Disney+ azonban alaposan meglepte a szakértőket. Voltak előrejelzések, amelyek arról szóltak, hogy az első tízmillió felhasználó megszerzéséhez valószínűleg egy évet kell várniuk. Ám ezt a mérföldkövet mindössze egyetlen nap leforgása alatt elérték. Most már 116 millió előfizetőnél tartanak, ami valamivel több mint a fele a Netflix adatának. A prognózisok immár arról szólnak, hogy pár esztendőn belül fej fej mellett haladnak majd…

A Disney mellett az utóbbi években mások is meg tudtak erősödni. Jó példa erre az Amazon Prime. Bár az ő számaikat nehéz összevetni a többi konkurenséivel, mivel a Prime-előfizetéssel nemcsak tévésorozatokat és filmeket lehet nézni az online térben, hanem a havi díjért cserébe az Amazon webáruháza ingyenes szállítást is biztosít. Sok Primetag egyáltalán nem is használja a társaság videótárát. Mindenesetre a cég igyekszik változtatni ezen, hisz óriási pénze-

ket önt a tartalomgyártásba. A tervezett A gyűrűk ura sorozatuk minden eddiginél drágább lehet: a teljes büdzsé elérheti az egymilliárd dollárt.

A JÖVŐ A STREAMINGÉ

A Prime szolgáltatás előfizetői köre mindenesetre igen széles: ügyfeleik tábora eléri a 200 millió főt. Közben, ha kisebb elánnal is, de az Apple+ szintén egyre inkább teret nyer. A 40 milliós előfizetői számot már ők is túllépték.

Mostanra teljesen világos lett, hogy a televízió igazi jövője a streamingben rejlik. Pláne azután, hogy a koronavírus bedöntötte a moziipart. Már itthon is eljutottunk oda, hogy a felnőtt lakosság 51 százaléka legalább egy streamingszolgáltatást igénybe vesz. Így már nem is vagyunk messze az 56 százalékos világátlagtól. Ebben a környezetben szinte egyetlen nagy médiavállalat sem engedheti meg magának, hogy ne indítson egy saját oldalt. Így aligha meglepő, ha mostanság befut egy-egy hír, hogy új videótár indul a világban.

ÚJ SZEREPLŐ ÉRKEZIK

A napokban egy olyan szolgáltatást jelentettek be, amely alaposan felbolygathatja az európai szektort. Két cégóriás, a Comcast és a ViacomCBS állt most össze. Az amerikai piac már roppant telített, míg mondjuk az öreg kontinensen sok sikeres globális videótár egyelőre el sem érhető – így például a Disney+ még mindig nem fogható Kelet-Európában. Ezért inkább földrészünket vették célba. Itt a SkyShowtime nevű streamingszolgáltatással jelennek majd meg, amelyhez a tartalmakat egyebek között a népszerű gyerekcsatorna, a Nickelodeon, valamint két nagy hollywoodi stúdió, a Universal és a Paramount fogja szolgáltatni. Ezért az oldalukon minden bizonnyal az új Star Trek-sorozatok is elérhetők lesznek.

A SkyShowtime a jövő évben, öszszesen 22 országban indul, köztük hazánkban is, ahol egyelőre két igazán nagy szereplő uralja a piacot: a Netflix és az HBO Go. Előbbit a magyarok 39 százaléka nézi, utóbbit a 16 százalékuk. A friss jövevénynek minden esélye megvan rá, hogy itthon pár hónap alatt stabil harmadik szereplővé váljon, s hoszszabb távon akár meg is előzheti valamelyik nagy konkurensét, ha az nem kellően gyorsan lép a választék bővítése, esetleg az árazás, a különféle akciók terén.

KIHÍVÁSOKKAL KÜZD A PIACVEZETŐ

Világszinten erősödött és továbbra is a legnagyobb online videótékának számít a Netflix, ám kulcspiacain, vagyis az Egyesült Államokban és Kanadában csak az idei második negyedévben mintegy 430 ezer előfizetőt vesztett el. A pandémia okán tömegek voltak kénytelenek otthon maradni, így a nagy nyertesek a streamingszolgáltatók lettek. Ám ahogy az idén elkezdtek enyhülni a járvány miatti szigorítások, az online tartalomfogyasztás is visszaesett.

A Covid előtt, 2019 nyarán még az amerikai piac közel 30 százalékát uralta a Netflix, mára az arány lezuhant 20 százalékra. Közben a versenytársak gőzerővel törnek fel. Közülük is főleg az emlegetett Disney+, amely a legnagyobb kihívó lett, pedig csak 103 millió előfizetője van.

Ráadásul a mi régiónk mellett Hongkongban és Dél-Koreában is valószínűleg az idén megjelenik a Disney+, így még jobban megszorongatja majd a két nagy hazai szereplőt. Ám nem csak az „egeres cég” erősít. Sok óriási médiavállalat gyors ütemű felvásárlásokkal igyekszik bővíteni a kínálatát. Alig pár hónapja, hogy a Prime szolgáltatás tulajdonosa, az Amazon például megvette az MGM-et. A WarnerMedia pedig, amelyhez az HBO Max tartozik, egyesült a Discoveryvel. Tehát a nagyok célja, hogy minél több tartalom kerüljön hozzájuk. S mivel nem két fillér előfizetni az összes szolgáltatóra, a családok jellemzően inkább váltogatják az előfizetéseiket, attól függően, hogy hol debütál épp egy-egy érdekes sorozat vagy pár régen várt film.

MIÉRT ROPPANT MEG A NETFLIX?

A piacvezető egyik nagy-nagy előnye a pandémia előtt még az volt, hogy szinte minden fontos tartalmat meg lehetett találni rajta, beleértve a nagyszabású filmes kasszasikereket is – legalábbis Amerikában vagy a jól fizető nyugateurópai piacokon. Csakhogy azóta a stúdiók, amelyek régen a partnerei voltak, időközben a versenytársai lettek a Netflixnek, ezért elvitték tőle produkcióik egy részét. Persze a cégnek mind a mai napig van egy erős mozis kínálata, amelyet igyekszik bővíteni, ugyanakkor nem tud mit kezdeni azzal, hogy a fenti okok miatt sok-sok ismert „nagy klaszszikussal” nem tud szolgálni.

Ezt a társaság azzal igyekszik kompenzálni, hogy saját gyártású tartalomra továbbra is nagy pénzt áldoz: az idén a filmekre és a sorozatokra mintegy 17 milliárd dollárt költenek el, azaz több mint 5000 milliárd forintot… Eközben a szakmától is sok elismerést kapnak: ebben az évben például több Oscar-díjat kapott a Netflix, mint bármelyik másik stúdió. Ám hiába mindez: az utóbbi hónapokban ugyanis a Disney+ a Marvel képregény-adaptációs sorozataival még nagyobb sikereket tudott aratni.

DEVECSAI JÁNOS–HALASKA GÁBOR

Albánia Andorra BoszniaHercegovina Bulgária Csehország Dánia Észak-Macedónia Finnország Hollandia Horvátország Koszovó Lengyelország Magyarország Montenegró Norvégia Portugália Románia Spanyolország Svédország Szerbia Szlovákia Szlovénia

A SKYSHOWTIME ELSŐKÉNT AZ ALÁBBI ORSZÁGOKBAN JELENIK MEG

Forrás: Figyelő-gyűjtés

FABRICIUS GÁBOR

A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál ad helyet a rendező első nagyjátékfi lmje, az 1980-as évek kafkai feszültségében játszódó Eltörölni Frankot világpremierjének. Az alkotást október 7-től láthatjuk a mozikban. Témája a kor pszichiátriai osztályain zajló visszaélések, illetve a kérdés: manipulálható-e egy társadalom azáltal, ha a másképp gondolkodókat elmegyógyintézetbe zárják?

A hollywoodi produkciók révén (Dunkirk, Tenet, Star Wars) ismert izlandi látványtervezőt, Eggert Ketilssont hogyan nyerte meg a filmnek? – Kevesen tudják, hogy a filmiparban a forgatókönyveknek is ugyanolyan fesztiválpiaca van, mint a már leforgatott alkotásoknak. Az Eltörölni Frankot scriptje Karlovy Varyban díjat nyert 2018-ban, utána meghívták Torinóba, egy látványtervezőknek rendezett master classra. Európa húsz legígéretesebb fiatal szakembere – Eggert Ketilsson vezetésével – azt kapta feladatul, hogy látványtervet készítsen hozzá. A kurzus végén tehát húszféle elképzelést láthattam ugyanarra az általam írt szövegre – ami nagyon izgalmas volt. A munka folyamán Eggertnek megtetszett a script, jó kapcsolatba kerültünk, és mivel két szuperprodukció között ráért, szívesen dolgozott a filmen. Egyébként ő is játszott egy izlandi punkzenekarban a nyolcvanas években, talán emiatt is érezte közel magához az 1983-ban játszódó, egy underground zenekar szókimondó frontembere köré szövődő történetet. Feladata az orwelli-kafkai hangulat megteremtése volt, amire azonnal voltak ötletei. – Kapunk ugyan egy konkrét helyszínt és dátumot, de a filmben ábrázolt gyomorszorító félelem mint közhangulat bármelyik diktatúrában átélhető. – Ez a két irány folyamatosan harcolt bennem, s végül az univerzális felé mozdult a produkció, mert igaztalannak éreztem volna, ha megmaradok a realista részletek illusztratív megfestésénél. Szakértők bevonásával törekedtünk a történelmi hűségre, ezért korhű a lámpák izzóinak a színhőmérséklete, de az autók rendszáma vagy a rendőrkutyák póráza is. Mindezek ellenére ez nem egy hagyományos értelemben vett történelmi film, inkább egy élménysor, amelybe belép a néző, mint az olvasó egy irodalmi szövegbe. Orwell 1984 című regényénél vagy egy Kafka-novellánál sem a hely vagy az idő a meghatározó, hanem az érzet. A kulcs nálunk is ennek a kulturális határok nélküli érzetnek a létrehozása volt.

– A mű egy tabut, a hamis emlékezetet mint generációk élményét is körbejárja. – A főhős, Frank Róbert (Fuchs Benjámin zenész alakítja) nem tud belesüppedni a néma tömeg masszájába, emiatt pszichiátriára kerül, ahol a rendszer ellenségeit próbálják elhallgattatni. Számomra fontos, hogy ez a téma megjelenjen a világban és diskurzust indítson, ugyanis mind a mai napig nem tudják tőlünk nyugatra, hogy min ment keresztül ez a régió. Hogy az önértékelési zavarunknak, a kisebbségi komplexusunknak oka van, hiszen olyan közegben nőttek fel generációk, amelyben nemhogy megkérdőjelezték, de el is akarták törölni az identitásukat. A tudás valahol ott él a fejekben, de önmagunkat megtagadva nem szeretünk emlékezni. A kor erősen dolgozott is azon, hogy ez így legyen; például a humor relativizáló-elhazudó erejét (lásd: „a legvidámabb barakk”) használta arra, hogy átfesse a múltat, az emlékeket. Vicces magyarázatokkal volt tele a tévé, a mozi és az újságok arról, miért is jó ez a kommunizmusnak-szocializmusnak nevezett valami, ami színtiszta totalitás volt. – A politikai pszichiátria – mint a viszszaélés eszköze – hogyan került a látóterébe? – Azt a pontot kerestem, ahol a korszak igazi arca tetten érhető. A másképp gondolkodókat abnormálisnak nevezni és őket „segítségképp” orvosi kezelésnek alávetni – ennél sűrítettebben nem mutatkozik meg ez az időszak. Ez a kor emblémája. Nyilván nem ugyanúgy mesélné Amerika felfedezését egy őslakos és egy spanyol hódító. De nálunk az elnyomott társadalom, az áldozatok narratívája harminc évvel a rendszerváltás után sincs jelen, ami abszurd. Emi-

NÉVJEGY

Író, fi lmrendező. Cannes Golden Media Lion-, Epica- és Clio-díjas médiadizájner. A Republic Group alapító kreatívigazgatója. A londoni Central-Saint Martins College MA alumnija. Rövidfi lmjeivel (Skinner, Dialogue) több mint száz nemzetközi fi lmfesztivál meghívottja. Többek között Torontóban, Londonban, Bostonban, Mumbaiban mutatkozott be és nyert díjakat. Más bolygó című regényét az Európa Könyvkiadó jelentette meg és jelölte Aegon Irodalmi Díjra 2016-ban.

KEDVENCEK

Könyv » Kerouac: Úton Film » Cassavetes: Egy hatás alatt álló nő Zene » Bachtól a technóig Ahonnan merít, ha kimerül » Bibó István és kortárs fi lozófusok írásai

Legjobb/legrosszabb tulajdonsága »

idealista/idealista

att fontos, hogy a Káel Csaba-féle Nemzeti Filmintézet a közelmúlt történelmével is foglalkozik, óriási segítséget adva ezzel a társadalomnak. – A filmrendezői munkáiból kivehetetlen, hogy évtizedek óta reklámszakemberként is gondolkodik? – Inkább a reklámszakemberi gondolkodás is abból az analitikus hozzáállásból ered, amellyel a dolgok esszenciáját keresem. A reklámszakma pontosan érti a társadalom-lélektant: melyik réteg miről mit gondol, mi hajtja, mik a vágyai, a félelmei. Ha innen nézzük, nem véletlen, hogy engem ennek a történetnek is a társadalompszichológiai vetülete érdekel. Ugyancsak a reklám világában eltöltött évek miatt számomra természetes, hogy a képfolyam által diskurzusba kerüljek a nézővel, és ne az önző szerzőiség működjön a filmben. Helyet kínálok a nézőnek, hagyom, hogy kérdéseket tegyen fel, s megdolgozzon azért, hogy válaszokat is kapjon. Nem irányítom a figyelmét, teret adok a szemlélődésnek és annak, hogy minden egyes befogadó a saját módján kapcsolódjon a film szövetéhez. A Netflix, az amerikai filmipar ezt másképp csinálja: erős sorvezetőt ad, és nem engedi, hogy a néző letérjen róla. De ha meghagyjuk a szabadságát, saját utat jár be, amely sokkal izgalmasabb a számára. Ez az európai filmhagyomány. – Mi volt a szereplőválogatás filozófiája? Színész, táncos, költő, zenész is található a közreműködők között. – Foglalkozom már egy ideje azzal, hogy meglássam valakiben a karaktert, és ne ráaggassak egy szerepet. Frenák Pál táncossal végignéztem egy interjút, és azonnal tudtam, hogy ő lesz a pszichiáter főorvos a filmben. Kérdezte, hogy kell-e jönnie castingra. Mondtam, hogy nem, elég lesz, ha természetesen viselkedik. A vászon annyira közel hozza a szereplőt, hogy ha játszik, színházzá válik a viselkedése, amit nézőként kellemetlen figyelni, és engem sem érdekel. Peer Krisztiánnak szöveget sem írtam, tudtam, hogy elég lesz megadni a mondanivaló irányát, és tökéletesen rögtönzi majd a korra jellemző, villoni, utcai költőt. Így is lett: improvizatív jelenete végén megtapsolta a stáb. Ezek az energiák lejönnek a vászonról. Dobos Tamás operatőr, aki korábban divatfotós volt, így az arc, a portré nagyon komoly tapasztalója, ugyanúgy érezte ennek jelentőségét. – Hat évet tett ebbe a munkába. Hogyan tudta lezárni? – Könnyen, mert már új tervek járnak a fejemben. Remélem, a következő generáció önképének a formálódásában megtérül majd ez a fajta áldozatvállalás, amelyet mindannyian beletettünk a filmbe.

SZIGETI HAJNI

ÜGYINTÉZÉS A SZŐLŐBEN

BORTÖRVÉNY | Jelentős adminisztrációs egyszerűsítéseket, ügyfélbarát határidőket tartalmaz az új borjogi szabályozás, amelynek köszönhetően a szüreti adatszolgáltatás akár a szőlőültetvények mellől is intézhető lesz elektronikus formában. Bár a törvény már hatályos, a legtöbb intézkedés csak jövőre lép életbe. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elismerően nyilatkozott a Figyelőnek a változásokról. A köztestületet a koronavírusjárvány hatásairól és a pandémia utáni talpra állásról is kérdeztük.

Az augusztus elseje óta hatályos új bortörvény szabályaira való felkészülést jelenleg egy átmeneti időszak segíti, amely a jövő év július 31-éig tart. Nagy István agrárminiszter korábbi nyilatkozata szerint e ciklus első részében – vagyis a szüret és az újborok elkészülésének idején – még a régi adminisztrációs ügymenetet kell alkalmazni. A periódus második felében, 2022 januárjának végétől viszont már az új ügyviteli szabályok lépnek életbe. Ezzel együtt az ágazati – így például a szőlőtelepítési, a szüreti és a forgalomba hozatali – adminisztrációnak az informatikai hátterét is az ePincekönyv rendszere biztosítja majd.

Fontos azonban, hogy ekkor az elektronikus ügyintézési feladatok még fakultatívak lesznek az ágazati szereplők számára. Ellenben 2022 augusztusától a nem kisüzemi bortermelők, valamint a – három év átlagában – tíz hektárnál nagyobb területű ültetvényt használók számára előírás lesz az adminisztráció digitális intézése. A kisebb termelőknek továbbra is megmarad a személyes ügyintézés lehetősége a hegyközségi irodákban, a hegybírónál. A kormány borászattal foglalkozó honlapján hangsúlyozták: az e-ügyviteli kötelezettség alól kivételt jelent a szakmai-jövedéki nyilvántartások vezetése. Ezek online kitöltése csak az évi húszezer hektoliter fölött értékesítő borászati üzemeknek lesz kötelező. Ezt a mennyiséget egyébként szintén három esztendő átlagában nézik. A must és a bor közötti átmenetnek tekinthető murci eladását elősegítő szabályok ugyanakkor már most hatályosak. A még erjedésben lévő újbor az eddig előírt analitikai és érzékszervi vizsgálat miatt a legjobb termelői szándék mellett sem volt igazán forgalmazható az agrárkormányzat szerint. Mostantól azonban a hegybíró által kiadott végső származási bizonyítvány birtokában, forgalomba hozatali azonosítóval értékesíthető a murci.

SZAKMAI TÁMOGATÁS

„A bortörvényben foglalt változásokat a nyugati jó példák ihlették. A jogalkotó meghallgatta az ágazat képviselőinek a javaslatait, és ami még fontosabb, sok esetben be is építette a szabályozásba” – kommentálta az új regulát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a Figyelő kérdéseire küldött válaszában. A szőlő-bor ágazatban dolgozók szakmai önkormányzata üdvözölte, hogy a kezdeti, igen szigorú adatszolgáltatási határidők sokkal ügyfélbarátabbak lettek, figyelembe vették a szektorbeli sajátosságokat és a munkacsúcsokat, vagyis

az idénymunka eltérő ütemét. Értékelésük szerint a szakma szempontjából a legkedvezőbb európai uniós határidőket rögzítették.

A csaknem hat éve a neves balatonboglári borász, Légli Ottó által elnökölt HNT hangsúlyozta: az egyablakos ügyintézés lehetőségét szintén megteremtették az új előírások, és ez az „ablak” a hegyközségi rendszer irodáiban található. Az új informatikai rendszer kiépítése pedig a finiséhez érkezett, így az elektronikus megoldások kedvelőinek akár arra is lehetőségük lesz, hogy közvetlenül a szőlőültetvény mellől intézzék például a szüreti adatszolgáltatást, megkímélve magukat az esetleges sorban állástól. Megerősítették ugyanakkor, hogy azok a kistermelők, akik a személyes ügyintézést részesítik előnyben, továbbra is megtehetik azt a hegybírónál. A köztestület helyeselte, hogy 2022-től végleg búcsút intenek a szőlő- és borszármazási bizonyítványoknak. Reményeik szerint ezzel lényegesen kevesebb nyomtatott dokumentumot kell majd megőrizniük és rendszerezniük a gazdáknak.

A tanács arra is felhívta a figyelmet, hogy az új rendelkezések a borgazdasági egység meghatározásával a családi gazdálkodók jelentős részének egyszerűbb ügyvitelt tesznek lehetővé például a borszőlő-telepítéssel összefüggő eljárásokban. A kapcsolt vállalkozások adminisztrációs terhei ugyancsak csökkennek, ami a szüreti ügyintézés folyamán csúcsosodhat ki igazán. A további újdonságok közül kiemelték: az eredetvédelmi rendszerek és a földrajziárujelző-bizottságok – a korábbi helyi borbíráló testületek – még nyomatékosabb szerepet kapnak. A forgalomba hozatali eljáráshoz kapcsolódó vizsgálatok akár vidéki akkreditált laboratóriumokban is elvégezhetők lesznek. Emellett az ültetvények rendeltetésszerű művelésére és annak ellenőrzésére még nagyobb hangsúlyt fektetnek a jövőben. A már említett legnagyobb, húszezer hektoliter fölött értékesítő borászati üzemeknek pedig bizonyos esetekben azonnali adatszolgáltatási kötelezettségük lesz. „Sok szakmai eszmecsere zajlott a borászati termékek érzékszervi bírálatával kapcso-

latban – történjen az borverseny vagy földrajziárujelző-bizottság berkein belül –, és ennek eredményeképpen a bírálatok szervezőire több feladat hárul majd. Ebből a termelők remélhetőleg csak annyit fognak érzékelni, hogy a legtöbb esetben gyorsul az ügymenet” – írta a HNT.

SZÜRETELŐ CSALÁD. NEMSOKÁRA AKÁR A SZŐLŐBŐL IS INTÉZHETIK AZ ADMINISZTRÁCIÓT

JÁRVÁNY ÉS BORPIAC

A hegyközségi tanácsok egy szőlészeti és egy borászati szekcióhoz tartozó küldötteiből álló Hegyközségek Nemzeti Tanácsát arról is megkérdeztük, hogy a koronavírus-járvány érintette-e az ágazatot, s ha igen, hogyan. A szakmai testület válaszából az derült ki, hogy a pandémia nem egyenlő mértékben sújtotta a borászatokat. Leginkább azok a kisebb és közepes méretű családi pincészetek sínylették meg a lezárásokkal járó időszakot, amelyek a nagyobb hozzáadott értékkel készített termékek előállításában voltak érdekeltek. Ezeket az árukat ugyanis jellemzően a borturizmuson és a vendéglátóiparon keresztül értékesítették. „A korlátozást nehezen élték meg. Volt olyan pincészet, amelynek egyik percről a másikra százszázalékos bevételkieséssel kellett szembenéznie” – szemléltették egyes kollégák drámai helyzetét. Jelezték ugyanakkor, hogy éppen ezért, a járvány negatív hatásainak a rövid és középtávú kezelése érdekében született döntés a vendéglátásba beszállító és a borturizmusban érdekelt pincészetek támogatásáról. A segítség részeként a nekik nyújtott támogatást 2020 után az idén is igényelhetik majd az érintettek. Ehhez az agrártárca összesen másfél milliárd forintos keretet biztosít. A HNT által megismert jogszabálytervezetek szerint a kérelmek október 4. és 12. között nyújthatók be a Magyar Államkincstárhoz. Az egy hektárra jutó átmeneti segítség öszszege 450 ezer forint, és egy kérelmező

legfeljebb harminchektárnyi támogatható terület után nyújthat be kérvényt.

MARKETING

„A legnagyobb borpiac, és ez minden ország esetében elmondható, a hazai. Egy olyan bornemzet, mint Magyarország, akkor tud sikeres lenni a nemzetközi színtéren, ha a saját nemzete, a magyar fogyasztók is elismeréssel és büszkeséggel tekintenek a magyar borra. Ezért az egyik legfontosabb feladatunk a hazai piac erősítése” – közölte a hegyközségeket tömörítő országos szervezet, amelyet az ágazati törvény külön is megbíz termékek piacra jutásának az elősegítésével. Kiemelt teendőjüknek tartják, hogy – a mértékletesség keretei között – az egy főre jutó fogyasztás újra évi harminc liter fölé gok jöhetnek szóba, illetve azok, ahol ismerik és elismerik a magyar borkultúrát. Ilyenek a V4 államai, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország, s bizonyos nedűk esetében felvetődhet a Távol-Kelet is. A külföldi népszerűsítés részleteit az Agrármarketing Centrummal (AMC) együtt dolgozzák majd ki. Szintén a reklámmal kapcsolatos, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az idén elindította a Pezsegj szabadon! elnevezésű online kampányát, amellyel a minőségi magyar pezsgő tudatos és mértékletes fogyasztására ösztönzött a pek egy interaktív országtérképen jelentek meg, amelyen látható, hogy – mint fogalmaztak – ki merre „pezseg”. Az egy hónapos népszerűsítés sikerességét bizonyítja, hogy az Instagramon több mint egymillió fogyasztót értek el, a bejegyzések csaknem ötvenezer lájkot kaptak, a közösségimédia-hirdetések pedig közel félmillió megjelenést produkáltak. Ezeken az eredményeken fel-

emelkedjen idehaza. „Jelenleg ennél jóval kisebb értékkel számolhatunk” – jegyezték meg, utalva arra, hogy 2019ben a statisztikai hivatal adatai szerint egy magyar átlagosan huszonegy liter bort ivott meg.

A tavalyi borpromóciós kampányukban már meghatározták a jövőbeli belföldi marketing legfontosabb irányait. A HNT meglátása szerint a fő fókuszcsoportnak a fiatal fogyasztók tábora számít. Persze tudják, hogy az új generációkat az eddig megszokotthoz képest másfajta üzenetekkel és csatornákon keresztül lehet megszólítani. A külpiacokkal kapcsolatban úgy vélik, hogy elsősorban a könnyen elérhető orszáSZŐLŐBETEGSÉG-ELŐREJELZŐ A BODRI PINCÉSZETNÉL

Egy speciális szőlőbetegség-előrejelző és döntéstámogató informatikai rendszert fejlesztett ki a szekszárdi Bodri Pincészet Borászati Kft., hogy a korábbiaknál jóval célirányosabb növényvédekezést folytathasson. A szisztéma a szőlőt érintő fertőzések időjárási feltételeinek az eddigieknél pontosabb meghatározását teszi lehetővé szimulációs műszerek segítségével. A program tehát fi gyelembe veszi a tényleges fertőzési nyomást, és konkrét védekezési javaslatokat tesz. Az agrárinnovációnak köszönhetően a gazdálkodónak kizárólag indokolt esetben kell növényvédelmi beavatkozás mellett döntenie. Ezzel csökken a termés és a környezet terhelése, egyúttal növekszik a kémiai növényvédelem hatékonysága. Az MTI híre szerint az innovatív beruházás összköltsége 343 millió forint volt, amelyhez 210 millióval járult hozzá a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop).

koronavírus-járvány utáni nyitás folyamán. A pezsegjszabadon.hu weboldal létrehozásával – egy nyereményjátékkal egybekötve – arra buzdították a hazai közönséget, hogy fotóval örökítsék meg a nyitás pillanatát. A pezsgős fényképek bárhol készülhettek, egy bérház udvarán, a gangon, kirándulás közben vagy éppen a Balaton partján, és a kedvenc helyeket be is lehetett jelölni. Így a feltöltött kébuzdulva indult el a második, Pezsegd át a nyarat stílusosan! nevű, hasonló felépítésű és szintén sikeresen alakult kampány. A promóciókat a tanács saját forrásból finanszírozta, együttműködve harminchét pezsgőpincészettel. Terveik szerint folytatják a fiatalokat célzó marketingakciókat, ezek részletes kidolgozása jelenleg is zajlik, ugyancsak az AMC-vel közösen.

HELMECZI ZOLTÁN

BOR, MÁMOR,

BADACSONY

BORBÉLY TAMÁS | „Nem dőlhetünk hátra, bizonyítanunk kell, hogy megérdemeltük a címet” – véli a Borbély Családi Pincészet vezetője, az Év Bortermelője díj tavalyi nyertese. A hagyományok tisztelete nem zárja ki a fi atalos lendületet és az újítási vágyat, a 40 éves borász pedig az olaszrizling, a kéknyelű és a rózsakő háromszögéből hozná ki újra és újra a legjobbat.

Több évtizedes munka áll a Borbély Családi Pincészet mögött. Nem csoda, ha lejtett a pálya a karrierválasztásnál. – Hamar eldőlt a sorsom, elvégre a szőlő volt a játszóterem. A most még csak két és fél éves fiam is hasonló cipőben jár, a traktor nélküle szinte már be sem indul. A szüleim 1981 tavaszán, amikor én is megszülettem, telepítették az első saját ültetvényt, így együtt cseperedtem a birtokkal. Korábban is jelen volt a borkészítés anyai vonalon Badacsonyban, apai ágon pedig Somlón, de a szüleim voltak azok, akik már a megélhetést is látták a szőlőtermesztésben és a borkészítésben. A felmenőink közül többen is az agráriumban dolgoztak, dísznövénykertészként vagy méhészként, de édesapám volt az első, aki borászként végzett. A Badacsonyi Állami Gazdaságban dolgozott, majd az 1990-es évek közepétől már a saját márka építését kezdte el a család. Én és a húgom is hamar a kezünkbe vettük a metszőollót. – Mennyire hagyományőrzők, illetve újítók? – Fontosak a tradíciók, de a fiatalos lendület, az újítási vágy ugyanúgy megvan bennünk; a borkészítés régi iskolájának átadott tudása, tapasztalata nem zárja ki a modern technológiára való nyitottságot. Ma már 21 hektáron dolgozunk a Badacsony, a Gulács, a Csobánc, a Bács és a Tóti-hegy napsütötte lankáin, amivel úgy 80-100 ezer palackkal számolhatunk évente. Elsősorban a helyi fehérszőlő-fajtákra koncentrálunk, így az olaszrizling, a kéknyelű és a rózsakő fontos szerepet játszik abban, hogy értéket teremtsünk, bemutatva a fajták és a termőhelyek harmóniáját. Van egy-két világfajta is, mint a rajnai rizling vagy a szürkebarát, de a vulkanikus talajszerkezettel járó bazaltos alapkőzeten például a sauvignon blanc vagy a chardonnay kevésbé viselkedne jól. Különleges műfaj a miénk, de úgy látjuk, a reduktív tételeinkkel is előléphetünk a mindennapok borai közül, nem csak a hordós válogatásokkal tűnhetünk ki. Az előbbi, könnyedebb, gyümölcsösebb kategórián belül hét tételből áll a szortiment, a selection vonalon pedig kilenc prémiumterméket készítünk. – Hol tart önöknél a generációváltás? – Folyamatban van, noha a 2010-es évjárattal megtörtént a stafétaátadás. Ezzel együtt továbbra is közösen visszük a birtokot a szülőkkel, akik a gazdasági vezetésből változatlanul oroszlánrészt vállalnak. A szakmai irányításért édesapámmal ma is együtt felelünk, az év egészében minden munkafolyamatnál tudatosan követjük le, melyik dűlővel, melyik fajtával mi a cél, és csak remélni tudjuk, hogy a természet is társ lesz a terveinkben. Az értékesítés és a vendéglátás inkább az édesanyám és a húgom asztala. Ugyanakkor, mint a Borbély Családi Pincészet arca, mindenből kiveszem én is a részem, de például a szüreti időszakban kevesebb idő, energia jut részemről a vendégfogadásra. – Mekkora lendületet ad, hogy éppen a Covid-válsággal terhelt 2020-as évben lett az év bortermelője Magyarországon? – Azt már most látjuk, hogy az elismerésnek komoly marketingértéke van, ami gazdasági értelemben vett felfutást, tartós keresletélénkülést is hozhat, hiszen sokan keresnek meg minket úgy, hogy a cím miatt figyeltek fel ránk. Szeretnének megismerni minket és a borainkat. A járvány egyébként itt olyan formában éreztette a hatását, hogy a díj bejelentése is egy online sajtótájékoztató keretében történt, a gálaebédre pedig a hagyomány szerinti február eleje helyett július közepén került sor, de ugyanolyan pompa mellett, mint a koronavírus előtt. Áder János köztársasági elnök és a felesége, Herczegh Anita volt a díszvendég, s a nyári időpont ellenére a cím korábbi birtokosai közül is szép számban voltak jelen, hogy együtt ünnepeljünk. – Sorozatban kilencedszer jelölték 2012 óta, ráadásul nemcsak Badacsonyból lett az első év borásza, hanem az ország egészét tekintve is az eddigi legfiatalabb díjazott. – Megtiszteltetés és büszkeség a cím elnyerése. A lehető legjobbra kell törekedni, értéket szükséges teremteni, példát kell mutatni. A borászatban nincs olyan, hogy megérkeztél és onnantól hátradőlhetsz, sokkal inkább be kell bizonyítani, hogy megérdemeltük a címet. Minden évjárat újat ad, ezért érdemes máshogyan megközelíteni a tőkéket, ehhez viszont együtt kell élni a természettel, a változásokra pedig akár más eljárással vagy technológiai döntéssel szükséges reagálni. Az egészséges rivalizálás mindenütt jelen van, így nálunk is, de a nyílt szembenállás helyett mindig a közös gondolkodást részesítettem előnyben, ezért is lényegesek számomra a társadalmi feladatok. A hegyközségi rendszerben mind a helyi, mind a borvidéki elnök én vagyok, országosan pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában Badacsony szőlészeti küldötteként tevékenykedem. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara települési agrárbizottságában is tag vagyok, igyekszem minél több helyi ügyet felkarolni, képviselni. – A borászat évente csaknem százezer palackos kibocsátásában hány ember keze munkája van? – A szőlőt, a pincét és a vendéglátást is beleszámítva a családtagokon kívül az egész birtokon öt állandó alkalmazottal dolgozunk együtt, de persze szezonálisan egyidejűleg akár 25-30 főre is szükségünk lehet. Ez főként a szüret idején van így. Ugyan a gépi szüret gazdaságosabb, de vannak olyan területek, amelyeket meg sem tudnánk közelíteni egy kombájnnal, kell tehát a

NÉVJEGY

1981-ben látta meg a napvilágot Tapolcán, szerencsésnek tartja magát, amiért beleszületett és belenőtt a szőlőbe. A badacsonytomaji központú, 21 hektáros Borbély birtokot 30 éves kora óta vezeti. Az egyediség, a sokszínűség jegyében arra törekszik, hogy a terroir egésze, azaz a talaj, a klíma, a termesztési hagyomány és a fajtaválaszték egyaránt megmutatkozzon a boraiban. Kilencedik jelölését díjra váltva 2020-ban a Magyar Bor Akadémia Az Év Bortermelőjének választotta Magyarországon. Nős, egy fi ú édesapja.

kézi munkaerő, jönnek ilyenkor diákok és idénymunkások is. A mostani 21 hektár azért is ideális számunkra, mert ezt a birtokméretet még kézben tudjuk tartani, de nem is unatkozunk, hiszen a szőlész-borász teendők mellett ott a vendéglátás is. Mindig találunk olyan dűlőket, területeket, amelyek szakmai szemmel érdekesek lehetnek, de inkább a meglévő szerkezettel igyekszünk kihozni minden évjáratból a maximumot. – Az értékesítési csatornákat mennyiben szabta át a Covid? – Mivel az éttermek, szállodák zöme, ahová értékesítünk, bezárt, és sok esetben az újranyitás sem volt zökkenőmentes, esetünkben felértékelődött a helyi, közvetlen eladás. Ez ma már a forgalom több mint ötven százalékát adja, beleértve a különböző rendezvények, bornapok kitelepüléseit is. A kisebbik rész mögött állnak a disztribúciós partnerek és a kiskereskedelem, nagy áruházlánc s kisebb szaküzlet polcain is megtalálhatók vagyunk. Emellett nemrég indítottuk el a webshopunkat; bízunk benne, hogy rövidesen az értékesítés 4-5 százalékáért is felelhet ez a csatorna. Az e-kereskedelem felfutása mellett szól, hogy megváltoztak a fogyasztási szokások. Azokat a borokat, amelyeket már ismernek a vásárlók, egyre többen rendelik online is. – Az exportra nem tért ki külön. Ezek szerint nem számottevő a kivitel? – Egyelőre marginális, de azért voltak, vannak megrendeléseink például a visegrádi térségen belül Szlovákiából, Lengyelországból, mint ahogy jutottak el Németországba és Belgiumba is tételeink. Nyitottak vagyunk a külpiaci jelenlétre, de elsősorban a belföldi igények kielégítésére koncentrálunk. Most azt látjuk, hogy a mi szegmensünkben kevésbé árérzékenyek a fogyasztók, azaz hajlandók áldozni a minőségre. Ezzel magyarázható, hogy gyakran a drágább termékeink fogynak jobban. Leegyszerűsítve az árazást és a piacot: lehet, hogy 2000 forint alatt, jellemzően a reduktívok kategóriájában élesebb a verseny, az a feletti sávban viszont a prémiumválogatásaink erős pozíciót foglalnak el. Ennek ellenére a nap végén többet hozhat a konyhára az olcsóbb borok 50-60 forintos árrése, mint a különlegességeknél az akár palackonként 200-300 forintos különbözet. – Klasszikus fehérboros vidék, de van rozéjuk és vörösboruk is. A pezsgőkészítés nem motiválja? – A helyi fehérszőlő-fajtákra koncentrálunk. Ezt hűen tükrözi az is, hogy mindössze egy hektár pinot noirunk van. Többször eljátszottam már a gondolattal, hogy legyen egyszer Borbélypezsgő, elvégre gyöngyözőborunk van, a Bóbita, amely hozzáadott szén-dioxid-tartalmú, közkedvelt termék. Az ötletelésnek az is a táptalaja, hogy országosan egyre inkább éledezik a pezsgőkultúra, van erre az italra kereslet, szakmailag is megmozgat és mi is szívesen fogyasztjuk, nem csak ünnepnapokon. Egyelőre nem volt rá kapacitásunk, de pár éven belül jó lenne erre a vonalra is rákanyarodni, a helyi fajtákkal ezen a téren szintén megmutatni a lehetőségeket. – Tágabb értelemben hol tart ma a badacsonyi borászat? – Az elmúlt öt-tíz esztendő látványos eredményeket hozott, de ahhoz, hogy ezt lássuk, kellett a rendszerváltás óta eltelt három évtized munkája is. Különben nem jelentek volna meg a befektetők, nem lennének komoly beruházások, fejlesztések. Jelentős fejlődés ment végbe Badacsonyban, a kisebb pincéktől a nagyobb borászatokig sok jó márka nőtte ki magát. A borturizmusban is van potenciál, a Covid sem vette el az emberek kedvét attól, hogy jöjjenek, kóstoljanak, felfedezzenek, barangoljanak. Amint lehetett, szerencsére újra is indultak a foglalások. Elmúltak azok az idők, hogy ide is csak a Balaton miatt jöjjenek a kikapcsolódni vágyók, hiszen strandolni sok helyen lehet, a kiváló borokért viszont önmagukért is érdemes útra kelni. – Végül mit jósol, milyen lesz a mostani évjárat? – A legutóbbi öt-hat kiegyensúlyozott, kifejezetten jó évjárat volt. Ezalól egyedül a nagyon meleg, aszályos 2018 volt kivétel, amikor a tavaszi vegetációs időszak két-három héttel hamarabb indult, és a szüret is nagyon korán, már július 25-én elkezdődött. Bár az idén is kevés a csapadék, sokszor az utolsó pillanatban jön meg az eső, és sajnos a borvidék egy részét jégverés is érte. Összességében azonban mennyiségi és minőségi szempontok alapján egyaránt kedvezők az előjelek. Minden esély megvan rá, hogy jó alapanyagokból szép borok kerüljenek a palackokba. Tesszük a dolgunkat, s közben mi is fejlesztünk a gazdaságosság irányában. A feldolgozást arra hangoljuk át, hogy a folytatásban az eddiginél nagyobb arányt képviselhessen a gépi szüret. A vendégházbővítés is legalább ilyen fontos. Ha a látogatóink nagyobb számban is megszállhatnak nálunk, azzal vonzóbb célponttá válunk.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

ÁTRAJZOLJA A SHEIN A GLOBÁLIS DIVATIPART

ÚJ SZELEK | Komoly átalakulás zajlik a fast fashion piacon. Egy kínai kiskereskedelmi cég villámgyorsan a Z generáció kedvencévé vált alacsony árainak és a profi közösségimédia-marketingnek köszönhetően. A Shein az ázsiai ország egyik legértékesebb magánvállalatává nőtte ki magát, átütő sikere van az amerikai vásárlók körében is, és sokkal többet akar, mint pusztán ruhákat eladni.

Első pillantásra a Shein éppen olyan ruházati társaság, mint a Zara vagy a H&M. Ám másodjára már az is feltűnhet, mennyire alacsony áron kínálja egyébként vonzó termékeit, s milyen intenzív és profi tevékenységet folytat a közösségi médiás felületeken, különösen a TikTokon. Az Euromonitor szerint ennek köszönhetően a világ legnagyobb saját márkás termékeket forgalmazó online divatcégévé vált. Mi több, az Egyesült Államokban a legtöbbet letöltött alkalmazás lett, elemzővállalatok szerint május közepén az Amazont is megelőzte. De ötven másik országban is a Shein a legnépszerűbb divatapplikáció.

Csak az idei első fél évben 81 millióan töltötték le világszerte, jelenleg fej fej mellett halad az Amazonnal.

A 220 piacon jelen lévő társaság Kína egyik legértékesebb magánvállalkozása. Míg egy esztendővel ezelőtt a Shein értékét 15 milliárd dollárra becsülték, ez év nyarára ez megduplázódhatott. De ennél merészebb becslések is vannak: a Bloomberg szerint a vállalat bevétele 2021 júniusában meghaladta a 10 milliárd dollárt. Már annyi pénz gyűlt öszsze a kasszában, hogy ajánlatot tettek a neves brit Topshop üzletláncra, ám nem jött össze az akvizíció, mert a szintén brit ASOS lett a nyertes.

Érdemes tehát újraértékelni, amit eddig a kínai ruha-előállításról gondoltunk, hiszen itt már rég nem bérgyártásról van csak szó, hanem önálló, tőkeerős márkáról, egyedülállóan sikeres social media gyakorlatról és dinamikus növekedési tervekről. De van itt még valami figyelemreméltó, mégpedig az Amerikában született és tanult vállalkozó tör-

ténete, aki visszatért Kínába és ott kezdett el termelni pénzt.

HOGYAN KEZDŐDÖTT?

A Shein 2008-ban indult SheInside domén alatt, esküvői ruhákat és női divatcikkeket árusító webshopként, amely az angol nyelvű vásárlókat célozta meg. A vállalat tulajdonosa Chris Xu, aki a tengerentúlon született és a Washingtoni Egyetemen szerezte a diplomáját. Ő az agy, az innovátor, aki Kínában, Sencsenben vitte sikerre a vállalkozást, s tízezer embernek ad munkát.

A cég sikerének a titka a keresőoptimalizálásban rejlik. A korai években semmi sem különböztette meg a többi kínai online shoptól, saját gyártásuk sem volt, az ázsiai ország nagykereskedelmi piacáról szerezték be az árukészletet. 2014-ben azonban váltottak, saját tervezőkkel kezdtek dolgozni, elindult a saját márka, teljesen integrált kiskereskedelmi társasággá váltak. 2015-ben lerövidítették a doménnevet Sheinra, divatbloggerekkel kezdtek együtt dolgozni, valamint elindultak a tengerentúli és a spanyol, olasz, orosz, francia, német nyelvű oldalak. 2018-ra már 800 tervezőt foglalkoztattak a világ minden tájáról. Ha valamelyikük terveit kiválasztja a Shein, a dizájner 30 százalékos jutalékot kap az értékesítésből, továbbá hoszszú távú szerződést. A vállalat filozófiája szerint a tervezők is a közösség részei, Sheinside designer címet kapnak. S hogy valóban változnak az idők, az is mutatja, hogy a társaság a minőségbiztosításra szintén nagy figyelmet fordít. Azokat a gyártókat azonnal kirúgják, akik nem a megfelelő minőségben készítik el a megrendelt termékeket, vagy nem készítenek jó divatfotókat. 2017-ben kezdte meg a vállalat az amerikai piac meghódítását, s mint említettük, mára ott is a legnépszerűbb app lett.

MARKETING

A Shein potenciális fogyasztója fiatal, húsz év körüli nő, aki ruhái nagy részét már online vásárolja, s akár havonta újabb kollekciót vesz a filléres termékekből. Őket találja meg direkt hirdetésekkel vagy vírusmarketinggel a TikTokon vagy a YouTube-on a Shein algoritmusa és „üldözi” addig, amíg nem vásárolnak – írja a Vox. Ez a stratégia lőtte a kiskereskedelmi céget a shopping appok kategóriájában a csúcsra, na meg az, hogy nem jön rá a gyanútlan átlagfogyasztó: kínai társaság akar pénzt kihúzni a zsebéből.

A nem ázsiai modelleken fotózott olcsó, trendi ruhákat látva könnyű elcsábulni és letenni a kínai ruhaiparra vonatkozó – egyébként nyugodtan sutba dobható – előítéleteket.

A távol-keletiek nagy dobása volt még, hogy olyan ismert énekesekkel reklámozták a márkát, mint Katy Perry, Nick Jonas, Lil Nas X. De szerződtettek D kategóriás tévés celebeket is, ugyanis a Shein nem a gazdagok és híresek számára létrehozott és forgalmazott márka. A Z generációt, az átlagos húszéveseket akarja elérni, akik egymás között népszerűsítik majd a brandet, ahogy ez történik már a hazai közösségimédia-térben is. Bemutatják a frissen érkezett árut, adják-veszik, ami éppen nem lett jó. A barátok és a munkatársak egymásnak küldik a linkeket a kedvenc darabokról. Nemrégiben egy 13 dolláros, extrán kivágott felső futott be hatalmas karriert a TikTokon. Több tízezer termék között válogathatnak a vásárlók, és naponta ezerrel gyarapodik a tételszám. Részletes kereső, fotós értékelések segítik a választást, valamint az, hogy a Shein nagy méretskálával dolgozik. 5XL méretig gyártanak ruhákat, így immár azokat a nőket is beszippantották, akik számára a Zara vagy a H&M alig vagy nem készít kollekciót.

AMERIKAI DIPLOMA. KÍNÁBAN KAMATOZTATJA TUDÁSÁT CHRIS XU

A TÖBB JOBB

A Shein üzleti modellje tehát „a több jobb”. A nagy volumen alacsonyan tartja a költségeket, és sem a környezetvédelem, sem a munkaerő nem lényeges szempont. Az ügyes vásárló pedig teljes szettet kaphat – cipővel, táskával – 30 dollárért. Blúz 5,99, alkalmi ruha 9,99, sima póló 5 dollár körül kapható. Egy blogger arról írt, hogy 280-ért négy évszakos, tehát éves ruhatárat vásárolt. A cég sikere ez: divatosat ad olcsón, nagy mennyiségben, továbbá közösséget épít. Ezzel nyer már most is, ezzel alakítja át véglegesen a fiatalok fogyasztói szokásait és nyeri meg behozhatatlanul a versenyt.

KULTURÁLIS PARADIGMAVÁLTÁS

A Shein tehát a fiatal fogyasztókat már megnyerte. Elképesztő áttörés, hogy megelőzték a nagy hagyományokkal büszkélkedő spanyol Zarát vagy a svédeket. A kockázatitőke-befektetők és a technológiai vállalkozók is megerősítik: a Shein a divat jövője. De egy percig se higgyük, hogy a vállalat sikere csak úgy kipattant egy pillanatnyi vákuumból. A társaság azon nagy sztorik egyike, amelyek azokról a kínai üzletemberekről szólnak, akik vagy Amerikában születtek, vagy ott tanultak, s a megszerzett tudással az anyaországban hoztak létre világviszonylatban is vezető vállalkozást, s a mai technológia minden előnyét kihasználva kulturális változást is indukálnak. Mert a termékeken kívül a Shein olyat is kínál, amit sok kiskereskedő nem: divatközösséget, ahol ötleteket, tanácsokat kap a bizonytalan vásárló, támogatást a független tervező, a tartalomkészítők, a zenészek.

A Shein tehát a divatipar és az alkotóművészet meghatározó szereplőjeként pozicionálja magát. Sőt, nemrégiben közleményt adtak ki a WeChaten, miszerint hamarosan belépnek a prémiumszegmensbe, s független weboldalt indítanak a csúcskategóriás termékek számára.

LENGYEL GABRIELLA

NEM VÉN ÖRDÖG

CRISTIANO RONALDO | Ha a portugál futballsztár 36 évesen is húzóember tud lenni a Manchester Unitedben, a szurkolók hamar megbocsátják neki, hogy a nagy visszatérés helyett hajszálra volt attól, hogy a városi rivális City játékosa legyen.

Két hét leforgása alatt tizenegy Aranylabda költözött: előbb a hatszoros díjazott Lionel Messi cserélte le a Barcelona mezét a Paris Saint-Germain dresszére, majd az ötször elismert Cristiano Ronaldo hagyta ott a Juventust régi-új klubja, a Manchester United kedvéért. Míg Messi klubváltása mögött elsősorban pénzügyi okok álltak, addig CR7 esetén az angliai viszszatérésben tetten érhető a szakmai motiváció is. Emlékezhetünk, Joan Laporta, a Barcelona elnöke a könynyes búcsú előtt felfedte az ügy hátterét: a spanyol bajnokságban, a La Ligában alkalmazott pénzügyi fair play szabályai miatt nem köthettek új szerződést az argentin klasszissal, azzal ugyanis a bérköltségek elérték volna az összes bevétel 110 százalékát, ami túl nagy kockázat. Igaz, ez a mutató Lionel Messi nélkül is 95 százalék. Míg az argentin sztár távozása már egy-két éve visszatérő téma volt, néhány hónapja pedig nyílt titok, addig a portugál klaszszis körül néhány nap alatt pörögtek fel az események.

CITY HELYETT UNITED

Szinte a semmiből jelentette be augusztus 27-én, pénteken a Manchester United, hogy leigazolta Cristiano Ronaldót, aki 2003 és 2009 között nyolc trófeát nyert a vörös ördögökkel, a csúcsot a 2008-as Bajnokok Ligája-győzelem jelentette. A 179-szeres portugál válogatott támadó 36 évesen is jobb fizikumnak örvend, mint 20-22 esztendős társai többsége, így az esetében szinte jelképes volt a kötelező orvosi vizsgálat, amivel a visszatérése hivatalossá vált az Old Traffordra.

Az átigazolás pénzügyi részleteiről az első napokban sem az MU, sem a Juve nem számolt be, ugyanakkor a brit és az olasz média egyaránt 25 millió eurós transzferdíjról cikkezett. Később a zebramezesek közleményben tisztázták: az angol együttesnek öt pénzügyi év alatt 15 millió eurót kell fizetnie a Juventusnak, ezenfelül pedig különböző feltételek teljesülése esetén az olasz klub további, maximum 8 millió eurót kaphat. Ronaldo két évre írt alá Manchesterbe, és az ügy pikantériája, hogy a városi rivális City is nagy erőkkel csábította. Egybehangzó sajtóértesülések szerint a játékos ügynöke, Jorge Mendes már mindenben megegyezett a Premier League-címvédő Manchester Cityvel, amely azonban az utolsó pillanatban kihátrált a megállapodásból, így a portugál klasszisra lecsapott a United.

Ronaldo a hivatalos bejelentés előtt

PORTUGÁL LEGENDA. HAZÁJA VÁLOGATOTTJÁBAN ÉS A PREMIER LEAGUE-BEN IS KOMOLY TERVEI VANNAK MÉG

VALÓRA VÁLT ÁLOM A UNITED-SZURKOLÓKNAK. RONALDO VISSZATÉRÉSE

egy nappal közölte a Juventus vezetőedzőjével, Massimiliano Allegrivel, hogy el akarja hagyni Torinót. A The Athletic viszont azt állította, hogy a játékos még péntek reggel is azt mondta egy juventusos csapattársának, hogy vélhetően a Cityben folytatja. Nagyot fordult a világ néhány óra alatt. Emlékezhetünk, a madeirai gólzsák 2018ban, 100 millió euró ellenében szerződött a Real Madridtól Észak-Olaszországba, az Alpok lábaihoz. Vele a soraiban a Juvénak az volt az elsődleges célja, hogy újra megnyerje a BL-t. Ez végül nem jött össze, ugyanakkor Ronaldo 101 góllal segítette az elmúlt években az Öreg Hölgyet, és ez idő alatt két bajnoki címet, valamint egy Olasz Kupát nyert az együttessel. „Arra a napra, amikor Cristiano megérkezett a klubhoz, mindenki örökké emlékezni fog. A szurkolók királyként fogadták, a pályán pedig megmutatta, miért. Sok felejthetetlen pillanat fűződik ehhez a három esztendőhöz, felesleges lenne bármelyiket is kiemelni, hiszen mindenkinek megvan a saját kedvence. A három éve kezdődött történet most véget ért, de kijelenthető, hogy felejthetetlen utazás volt” – búcsúzott a futballistától a Juventus.

ALAKUL AZ ÁLOMCSAPAT

Ronaldo pályafutása első aranylabdáját 2008-ban, a Manchester United játékosaként nyerte, aztán a 2009-ben világrekordot jelentő 94 millió eurós öszszegért igazolt a Real Madridhoz. Első manchesteri időszakában a Premier League-ben 196 bajnoki mérkőzésen 84-szer talált be, a hazai és a nemzetközi kupákat beleértve pedig 292 találkozón 118-szor volt eredményes. Bár CR7 később, a Real Madridban tartósan is 1-es átlag felett tudta tartani a gól/meccs mutatóját, ne feledjük, mindössze 18 éves volt, amikor a Sportingtól megérkezett a szigetországba. Mivel CR7 Rafael Varane (Real Madrid) és Jadon Sancho (Borussia Dortmund) után már az idei nyár harmadik nagy fogása Ole Gunnar Solskjaer menedzsernek, az Álmok Színházában újabb nagycsapatban bíznak a drukkerek. Az erősítésekkel igazi fantasy football tizenegy állhat össze a Unitednél: David De Geával a kapuban, Aaron Wan-Bissakával, Harry Maguire-rel, Varane-nal, Luke Shawval a védelemben, Sanchóval, Donny van de Beekkel, Paul Pogbával, Marcus Rashforddal és Bruno Fernandessel a középpályán, míg elöl Ronaldo onthatja a gólokat.

Sokan irigyelhetik Solskjaert ezért a keretért, amelyből jelen állás szerint Mason Greenwood, Edinson Cavani és Anthony Martial számára is csak a kispadon jut hely. Igaz, CR7 visszatérése sokakban olyan nosztalgiát ébresztett, hogy már Sir Alex Ferguson visszatérését követelik a szakmai stáb élére. A legendás skót edzőguru 1986 és 2013 között 38 trófeát nyert, köztük 13 bajnoki címet és két BL-t. Sokan azóta is visszasírják, a közönség pedig Sir Alex után – és Ole Gunnar Solskjaer előtt – David Moyes, Louis van Gaal és José Mourinho tevékenységével sem volt maradéktalanul elégedett.

ELSŐ SZERELEM

Lejjebb adott a bérigényéből Ronaldo, aki a Juventusnál heti 500 ezer fontot keresett, a MU-ban viszont „csak” 385 ezret, igaz, ezzel is a fizetési lista élén áll. Kérdéses volt az is, hogy CR7 a monogramjából és az állandó mezszámából adódó becenévhez hű maradhat-e. Eredetileg a Premier League szabályaival ellentétes, hogy átvegye a dresszt a 7-essel nevezett Edinson Cavanitól, végül azonban úgy tűnik, elhárul ez az akadály, és kedvenc számával a hátán térhet vissza az angol bajnokságba a portugál, méghozzá a jövő hétvégén, a Newcastle ellen. Sokak szerint a Messi vagy Ronaldo kérdést árnyalja, hogy az argentin ösztönös zseni, Cristiano viszont bár ugyancsak őstehetség, anynyi időt, energiát tett abba, hogy erre a szintre kerüljön, mint senki más. „A Manchester United egy olyan klub, amelynek mindig is különleges helye lesz a szívemben, örülök, hogy visszatérhetek. Alig várom már, hogy kifussak az Old Trafford gyepére, telt ház előtt. A csapathoz a válogatott szünet után csatlakozom először, remélem, hogy kifejezetten sikeres idény előtt állunk” – mondta Cristiano Ronaldo a klub hivatalos oldalának, majd saját Instagram-oldalára is posztolt egy ennél jóval több érzelmet tartalmazó üzenetet. „Mindenki, aki ismer engem, tudja, hogy a Manchester United örök szerelem számomra. Az évek, amelyeket a klubnál töltöttem, fantasztikusak voltak, sőt aranybetűkkel íródtak be a történelembe. Nem tudom leírni, mit érzek akkor, amikor arra gondolok, hogy újra visszatérek az Old Traffordra. Ez egy valóra vált álom” – kezdte CR7 a közösségi oldalán. „Az első kupagyőzelmem, az első portugál válogatott meghívóm, az első Bajnokok Ligája-címem, az első aranycipőm és Aranylabdám mind abból az időszakból származik, amelyet itt töltöttem a vörös ördögöknél. Egyszer már történelmet írtunk a klubbal, és ezt újra megtesszük, a szavamat adom! Itt vagyok, visszatértem oda, ahová tartozom. Utóirat: Sir Alex, ez neked szól” – zárta gondolatait visszatérése kapcsán a 36 éves támadó, üzenve apjaként szeretett és félistenként tisztelt mentorának.

GYÖNGYÖSI BALÁZS

Szeptember első hétvégéjén 26 borászat mutatkozik be Budafokon. Szeptember 3-án a 100 Tagú Cigányzenekar koncertje – Takács Nikolas közreműködésével – a Bor udvarban nyitja meg az eseményt, őket követi a Swing à la Django Tompos Kátyával. Szeptember 4-én egész nap zajlanak a zenés programok, este a rock, a blues, a funk kiváló hazai képviselői lépnek a Bor udvar színpadára.

CSALÁDI PROGRAMOK, MOZI, KONCERT

NEMZETKÖZI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS

Családi nap: lélek, közösség, zene, hit, játék mindenkinek. A Margitszigeten szeptember 11-én 10 és 15 óra között NEK Családi napot rendeznek. Fellép Szalóki Ági, a Kaláka, a Magidom, Mező Misi, beszélgetést hallhatunk Lackfi Jánossal, Hodász Andrással, Sillye Jenővel és dr. Csókay Andrással. A kamaraszínpadon és a sátrakban két téma kap hangsúlyosabb szerepet: a párkapcsolat és házasság, valamint a tágabb értelemben vett teremtésvédelem és társadalmi érzékenység. Lesz párkapcsolati sátor, szerzetesrendek és közösségek sátrai (benne az általuk szervezett interaktív programokkal), a gyerekeket akadályverseny, kézművesfoglalkozások, néptánc várja.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

TÖRTÉNETEK A KARANTÉNBÓL

Öt kiváló spanyol rendező fogott össze, hogy tető alá hozzanak egy rendhagyó vállalkozást: készíteni egy olyan groteszk alkotást, amely a karanténhelyzet idején játszódik. Egy bérgyilkos, aki le akarja körözni mesterét, egy színészi ambíciókat dédelgető sztárfocista és még sorolhatnánk azokat a furcsa karaktereket, akiket ez a fekete humorral átszőtt, megdöbbentő és sötét, néhol pedig a megható pillanatokat sem mellőző komédia mutat be.

Bíró Eszter családi, interaktív koncertje. Szeptember 5-én a Várkert Bazárban Bíró Eszter lép fel gyermekeknek szóló programjával, A történet az idő és az évszakok témaköre körül forog. Az előadás során a gyerekek is bejárnak egy utat, beülnek az Idő-folyón a Perc-hajóba, lemennek a föld alá, vízben úsznak, szállnak az égen.

AZ IDŐMANÓ KALANDJAI

Másfél év kihagyás után, szeptember 5-én újra koncertezik a Magashegyi Underground a Várkert Bazár udvarán. 2018 óta dolgoztak a Titkos életem című albumon, amely 2020 decemberében jelent meg, a zenekar negyedik nagylemezeként. A teljes egészében Tóth Krisztina költő-íróműfordító verseire épülő dalokból a zenekar eddigi legegységesebb, legérzékenyebb, legmélyebbre kalandozó és legtöbbet kockáztató anyaga született. MAGASHEGYI UNDERGROUND

A VEZETŐ MAGAZIN