Itthon is gyors a fejlődés

ITTHON IS

GYORS A FEJLŐDÉS

KIFLI.HU | Budapest és agglomerációja mellett a Balaton keleti régióját, valamint a Velencei-tó környékét is lefedi a 2019 végén indult Kifl i.hu online élelmiszer-kereskedelmi lánc, amely itthon hetente mintegy 20 ezer rendelést szállít ki.

Pár hónappal a pandémia kitörése előtt, 2019 végén, Budapesten startolt el a Kifli.hu. Viszonylag gyorsan ismertté vált a neve, szállító járműveit városszerte látni. Mint a cég elnevezése is mutatja, lényegében az online élelmiszer-kereskedelem gyorsan bővülő lehetőségeire mozdult rá. Már a koronavírus megjelenése előtt sejtették, hogy a bevásárlás világa a klasszikus bolti eladás esetében is gyorsan változik.

DEFINÍCIÓ

A társaság célja, hogy minőségi, egészséges és friss ételt kínáljon, továbbá a mindennapi bevásárlást maximálisan egyszerűsítse azzal, hogy gyorsan és jó kiszolgálással szállít házhoz nemcsak élelmiszer-alapanyagokat – zöldség, gyümölcs, hús stb. –, hanem vegyi árukat, kozmeti-

kai szereket, babaápolási termékeket, állateledeleket és -felszereléseket is. Sőt a hiper- és szupermarketekben található kisebb háztartási és irodai apró cikkeket, grillfelszerelést, írószereket, konyhafelszereléseket, partikellékeket, újságokat is kínál. Ezen túlmenően többféle bio-, vegán és prémium-élelmiszert tartanak, s van egy Bisztró nevű rész, amely prémiumkészételeket is kiszállít.

A Kifli.hu a Rohlik (magyarul kifli)csoport tagja, amely hét évvel ezelőtt, Prágában indult startupként, de nagy szó, hogy ott immár három esztendeje nyereséges. Mi több, 2019-et 180 millió eurós (63 milliárd forint) árbevétellel zárta, s mára nem kevesebb mint húszezer kiszállítást végez naponta. A portál tulajdonosa, ötletgazdája Tomáš Čupr cseh üzletember. Ő a Rohlik mellett több sikeres vállalkozást is indított. Hozzá köthető például a Slevomat.cz és a DameJidlo.cz. Előbbi a magyarországi Bónusz Brigádhoz, utóbbi pedig a NetPincérhez hasonlít. Ezeket a

felépítés után értékesítette, ám a Rohlikot megtartotta saját tulajdonban. A Kifli.hu sokat fejlődött a megalapítása óta. Ügyvezetője Klekner Péter, aki sokrétű tapasztalatot szerzett a nemzetközi márkák terén. Korábban a Wildberriesnél és a L’Oréalnál is töltött be vezető pozíciót, valamint ügyvezető és kereskedelmi igazgató volt a Philips Magyarországnál.

Természetesen a Rohliknál még kisebb, agilis vállalkozás vezetése folyamatosan keresi az új lehetőségeket, a cégcsoport vezérelvei alapján haladva. Ez az év kiemelten izgalmas volt az innovatív szolgáltatások bevezetésében, számtalan termékkel és programmal bővítették a kínálatukat.

A csoport terjeszkedése sem áll le.

PARTNER

A BENU-val kora tavasszal kezdett együttműködni a cég, így gyógyszerek, gyógyszerkészítmények is elérhetők a Kifli.hu-n. A Kifli Piac nevű kezdeményezéssel hazai manufaktúrákat mutatnak be Magyarország déli, nyugati, északi és keleti régióiból, támogatva ezzel a kistermelők piaci helyzetét. A Kifli Bisztróban néhány perc alatt megmelegíthető, séfek által már előre elkészített ételeket értékesítenek a nemzetközi konyhától egészen a hazai húslevesig. Májusban mutatták be a sokat vásárló ügyfeleiket célzó Kifli Prémium programot, amely által még könynyebb a bevásárlás, hiszen mindig ingyenes a kiszállítás, továbbá nincs rendelési minimum, akár egyetlen friss almát is rendelhet a vásárló. Pár hete indult el a Kifli Séf projektjük, amelynek a segítségével vevőik a kiválasztott recept öszszes hozzávalóját pár kattintással a kosarakba helyezhetik a hosszas keresgélés, sorban állás helyett. „Az első Covid-hullámban a szokásos rendelési mennyiség tízszeresét adtuk le. Ez a lendület persze alábbhagyott, de azóta már kialakult egy erős fogyasztói bázis, amely folyamatosan igénybe veszi a szolgáltatásunkat. Az aktív vásárlói kör havi szinten több mint 30 ezer háztartást foglal magában. Naponta körülbelül 4000

KIFLI PIAC ÉLŐBEN. A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁS A TÁRSASÁG CÉLJA

rendelést teljesítünk, ám az iskolakezdéskor ennél is többre számítunk: az ősszel duplázni szeretnénk” – mondta lapunknak Klekner Péter.

A terveiket a raktár 4500-ról 9000 négyzetméteresre bővítésével erősítik, ezzel tizenötezresre bővül az árucikk-kínálat. Innovatív, közvetlen ajánlórendszerüknek köszönhetően az ügyfelek kedvenc termékeivel is kiegészítik a palettát, ezek a kínálat körülbelül 10 százalékát fedik majd le.

Saját pékségük szeptemberben nyílik. Eleinte hozzávetőleg tíz különböző produktumot rendelhetnek a vevők a friss pékáruból. Nemrégiben pedig a budapesti agglomerációs övezetben is elérhetővé vált a szolgáltatásuk, a szállítási területük ezzel több mint 5000 négyzetkilométerre bővült.

PÉNZÜGYEK

A Rohlik a nyáron az utolsó, 100 millió eurós befektetési kör után úgynevezett unikornis startup lett, tehát bekerült a legnagyobbak közé. A legutóbbi tőkebevonás egymilliárd eurósra értékelte a csoportot. Így tehát a Rohlik csatlakozott a leggyorsabban növekvő európai startupok klubjához. A befektetések segítségével tovább erősíthetik újabb és újabb egyedi szolgáltatásaikat. A tőkebevonásból fedezik az új országok felé nyitást, továbbá a raktár-automatizálást és az IT-fejlesztéseket.

Régiós társaságként piaci potenciált látnak az online élelmiszer-kereskedelemben, mert még éretlennek gondolják, de azért vannak itt, hogy ezen változtassanak, hiszen a kényelem és az idő – úgy gondolják – az ember rohanó életében most a legnagyobb kincs.

A csoport terjeszkedése sem áll le: európai célpont még Olaszország, Románia, míg legutóbb Németországban indították el szolgáltatásukat Knuspr.de néven.

Ám külföldön már most is nagyon nagy az élelmiszerek e-kereskedelmi piaca, így ha kisebb résszel lesznek is jelen, ez egy nagyon érdekes forgalom lehet számukra. Bíznak abban, hogy az egyedi szolgáltatás, amelyet nyújtanak, a minősége, a színvonala miatt gyorsan megtalálja vásárlókörét Nyugat-Európában is.

Fél, még inkább egy-két év múlva még több piaci szereplő lesz, amely segít erősíteni az online kereskedelem és bevásárlás kultúráját, így a verseny fokozódik, de szélesedik a potenciális közönség, azok köre, akik a mostaninál is fogékonyabbak lesznek az online élelmiszer-vásárlásra. „A fenntarthatóságnál szó volt róla, de érdemes külön kiemelni: a fő kihívás, hogy a termékek elérhetősége javuljon, azonban a selejtszám ne nőjön vele párhuzamosan. Ezt viszont nehéz »belőni«, mert hektikusan változik a rendelésszám, de minden hónapban egyre jobban megismerjük a vevőinket, így alkalmazkodni tudunk a változó igényeikhez” – vallja az ügyvezető. Ezzel egyetemben nehéz megbecsülni a raktári dolgozói és a futárlétszámot is, mert akár egy időjárás-változással (hatalmas forróság, borzalmas hideg, nagy esőzés) is hatalmasat ugorhat/ csökkenhet a vásárlói igény, ezért rugalmas beosztási rendszert alkalmaznak, hogy mindig reagálni tudjanak az aktuális kihívásokra. Továbbá a termékek folyamatosan fenntartható minősége (főleg a friss áruknál) is kihívás, de erre már egy szakképzett csapat figyel a mindennapjaikban, s elérhető náluk a Mentsd meg az élelmiszert program is, amely a lejárathoz közeli, de kifogástalan minőségű élelmiszerek akciós megvásárlását segíti.

HG

ZSEBEK NÉLKÜL

SZÉP-KÁRTYA | Nehéz lenne nem összekapcsolni a hazai nyári belgazdasági folyamatokat a SZÉP-kártya felhasználási feltételeinek a változásával. Nagyon úgy tűnik, hogy a belső turizmus, a vidéki vendéglátás magához térésének egyik kulcsa ez a pénzügyi termék volt.

Némileg meglepő, hogy ma már a kínai büfékben és a thai masszázsért is lehet SZÉP-kártyával fizetni. Néhány évvel ezelőtt még „vadászni” kellett az ilyen helyeket, de ma már teljesen természetes, hogy elfogadják. Ráadásul az elfogadóhelyek számának a bővülését nem is kényszer szülte, hanem egész egyszerűen nagyon megy a munkavállalók körében ez a cafeteria-rendszer. A kormányzat a korábbi zsebes és adózási szabályokat megváltoztatva jelentősen csökkentette a SZÉP-kártyára utalható összegek közterhét, megemelte a felső határt és feloldotta az úgynevezett zsebes fehasználhatóságot, vagyis ebben az évben a turisztikára vagy szabadidőre fordítható összegből is ki lehet fizetni az éttermi számlát. Leegyszerűsítve: a szabadidős, például sportolásra kapott juttatást simán el lehet sörözni.

MUNKAÜGY

A változtatások az adatok szerint mindenkit kedvezően érintenek. A júliusi SZÉP-kártya-feltöltés (már a munkaadói oldalról) rekordot döntött, a tavalyi azonos időszakhoz képest 36 százalékkal, 28,6 milliárd forintra nőtt, míg az e „plasztikról” való költések 54 százalékkal erősödtek, ez pedig összeg-

szerűen 53,9 milliárdot jelent. Laptársunk, a Világgazdaság arról számolt be, hogy nemcsak a nyárközép adatait dobták meg a szabálymódosítások, hanem az egész évet, holott csak tavaszszal léptek életbe. Az első hét hónapot tekintve 30 százalékkal emelkedett a feltöltési összeg, elérve a 227 milliárd forintot, ám mindez a 2019-es adatokhoz képest 55 százalékos növekmény volt. Sokkal érdekesebb azonban, hogy feltöltések mellett a költések dinamikája is gyorsult.

A fogyasztók 61 százalékkal nagyobb összeget használtak fel, mint tavaly január–júliusban. (Persze nem szabad elfelejteni, hogy 2020-at a pandémia uralta, viszont a nyári hónapokra kinyitott az ország, vagyis lehetett volna mire költeni. Persze még így is torzulás mutatkozik az adatokban, de az említett júliusi rekord megerősíti, hogy releváns pénzügyi termék a szabadon felhasználható juttatás.) Összegszerűen a fenti 61 százalékos erősödés 202,4 milliárd forintot jelentett az első hét hónapban. Ez pedig már magyarázat arra, hogy mitől nőtt meg ilyen hirtelen az elfogadóhelyek száma.

KI MIRE?

A SZÉP-kártya alapvetően a belföldi turizmus támogatására hivatott, és a statisztika szerint kifejezetten jó irányt jelent ez a konstrukció. Ugyanakkor a júliusi számok szerint a fogyasztók a teljes összegnek csak a 30 százalékát költötték szállásfoglalásra, míg szabadidőre mindössze a 11 százalékát. A maradék 59 százalék vendéglátásra ment el. Persze az is nyilvánvaló, hogy a turizmus nem kizárólag szobakiadásból és szállodai szolgáltatásokból áll, hanem nagyon erőteljesen vendéglátásból is, magyarán statisztikailag szinte mindegy, hova megy a pénz, így is, úgy is a belföldi turizmust javítja.

A jelenlegi szabályok egyelőre december 31-ig érvényesek, még nem tudni, mi lesz utána. A Figyelő megkereste a Magyar Turisztikai Ügynökséget azzal kapcsolatban, hogyan változnak majd a szabályok, valamint mekkora keret van a kártyákon. Az ügynökség válasza szerint július végén 172,7 milliárd forint volt a SZÉPkártyákon, tavaly ilyenkor csak 148,4. A szabályokra vonatkozóan a válaszból az derül ki, hogy egyelőre december 31ig lehet előre látni, az összegek felhasználása pedig egyelőre korlátlan marad. Bár bizonyos szabályok szerint valóban járnak le pénzek tavasszal, de azok után is inkább kamatot kell fizetnie a munkáltatónak. Mindenesetre a jelenlegi helyzetben nincs korlátozva a felhasználás.

AZOK A BOLDOG SZÉP NAPOK. 2018-BAN MÉG NEM KELLETT TŐKEINJEKCIÓ A BALATONI TURIZMUSNAK

VENDÉGLÁTÁSI BEVÉTEL/VOLUMEN

Június Július Mrd forint Adag (%) Mrd forint Adag (%) 2019 133 (n. a.) 144 (n. a.) 2020 95 –32 125 –18 2021 130 29 164 24 2021/19 –3 –14 20 2

Forrás: KSH, 2021/19: Blokkk.com-becslés

ABROSZ MELLETT

Persze a SZÉP-kártyáról való vendéglátós költés némileg csalóka. Az említett 59 százalék a teljes piac júliusi volumenének mindössze a 20 százaléka, ami szép teljesítmény, de azt mutatja, hogy a vendéglátóipar közel sem csak a „plasztikon” lévő, most hozzáférhető összegekből él. Az viszont jól látszik az adóhatósághoz befutó heti kasszaadatokból, hogy a hetedik hónapban nagyon beindult a vendéglátás szekere. A július 10-i és az augusztus 6-i számok alapján 13,8 százalékkal nőtt a bevétel a piacon. Már a június is erősen megközelítette a pandémia előtti időszak adatát, de akkor még kicsit gyengébb volt a költés.

A júliusi számok arról tanúskodnak, hogy a teljes 53,9 milliárdos SZÉPkártya-felhasználásból a szektor körülbelül 32 milliárd forintot hozott az abban tevékenykedők konyhájára – írja a Blokkk.com kereskedelmi szakportál. (Itt is torzulnak kicsit az adatok, hiszen a turisztikai ügynökség a hó első napjától az utolsóig számol, míg a kasszaadatsorok július első hetétől augusztus első hetéig tartanak. Ettől függetlenül a trend világos és érthető.) Az viszont nemigen számolható, hogy a SZÉP-kártyáról való költések meglódulása mennyivel járult hozzá a vendéglátóipar gyarapodásához.

HIÁNYZÓ LÁNCSZEMEK

Tény ugyanis, hogy a magas szintű átoltottság ellenére sem Magyarország volt a régió fő turisztikai célpontja, így a hazai turizmusból és vendéglátóiparból nagy számban maradtak el a külföldi vendégek. Ezt alapul véve a fent említett bevételnövekedések kifejezett csodának számítanak. Persze e tekintetben a szuperlatívusz nem feltétlenül helytálló, hiszen a vendéglátás nagyon szépen és rendkívül eredményesen állt át a házhoz szállításra. Mindez azt jelenti, hogy ma már az is igénybe veszi az ágazat szolgáltatásait, aki annak idején egyáltalán nem járt étterembe. Persze most sem jár, de legalább főznek rá. Ez pedig tökéletesen látszik az adatokban. Amúgy érdemes megemelni a szakma előtt a kalapot, ugyanis a néhány hónappal ezelőtti kilátástalan helyzetből nem mindenki keveredett ki, viszont a problémákat félretéve hellyelközzel sikerült felpörögniük, még úgy is, hogy sok helyen továbbra sem megoldott a munkaerőhiány, vagyis a munkaerő elszállt költsége.

ZSEBEK

Az is pontosan kiolvasható a számokból, hogy a SZÉP-kártya-zsebek összevonása kifejezetten jótékonyan hatott a költésekre. Néhány lobbiszervezet szerint a jövőben is hasonlóan kellene szabályozni ezt a juttatást, ugyanis a zsebek egyfajta gátat is jelentenek a költéseknél.

HŐNYI GYULA

MAGYAR BANKHOLDING

URSULA BURNS

A Xerox korábbi első emberét, Ursula Burnst nevezték ki a Teneo nemzetközi tanácsadó társaság elnökének. A hatvankét éves, gépészmérnöki végzettségű szakember korábban Barack Obama amerikai elnök mellett is dolgozott, tudományos tanácsadóként. 2010 és 2017 között a nyomtatóiról ismert óriáscég elnöke volt, így az első afroamerikai nő lehetett, aki a Fortune 500-as listáján szereplő vállalatot irányított. Az elmúlt négy évben partnerként segítette a magát a vezérigazgatók tanácsadó cégeként aposztrofáló Teneót, amelynek világszerte több mint harminc irodája és ezer alkalmazottja van. Burns feladata a társaság renoméjának a helyreállítása, miután a nyáron távozni kényszerült Declan Kelly korábbi vezető, aki egy jótékonysági rendezvényen részegen inzultálta a jelenlévőket. Augusztusban jelentette be a vállalat azt is, hogy a New York-i irodájuk vezetését Annika Engineer veszi át, aki korábban kommunikációs területen erősítette többek között a Facebookot, a GE-t, a MetLife-ot, a Pfi zert, az AstraZenecát.

SONIA DIMOGLI COCA-COLA MAGYARORSZÁG

Görögországért és Ciprusért felelős regionális marketingigazgatóként dolgozott Sonia Dimogli az elmúlt három évben a Coca-Cola Hellenicnél. Korábban számos vezető pozíciót töltött be olyan cégeknél, mint a Johnson & Johnson, a British American Tobacco vagy a LafargeHolcim. A Görögországban, Hollandiában és Bulgáriában töltött időszak alatt vállalatirányítási, kereskedelmi és marketingtapasztalatot szerzett. Szeptember 1-jén kezdett nálunk, a magyar leány teljesítménynövekedését és a céges kultúra megszilárdítását várják tőle. Kerekes Péter, aki 2018 novembere óta volt a hazai egység ügyvezetője, augusztus végén távozott, más területen folytatja pályáját.

Két újabb vezérigazgató-helyettes kinevezésével lezárult a Budapest Bankot, az MKB Bankot és a Takarék Csoport bankjait egyesítő Magyar Bankholding felső vezetőinek a kiválasztási folyamata. Puskás András, a Budapest Bank kockázatért és működésért felelős vezérigazgató-helyettese felel a kiemelt ügyekért, a kormányzati kapcsolatokért, a kommunikációért, valamint az ESG-ért, a fenntarthatóságért. A szakember egy évtizedes pénzintézeti felső vezetői tapasztalatait az Eximbank üzleti vezérigazgató-helyetteseként alapozta meg. Jelenleg a Budapest Bank felső vezetésének és igazgatóságának a tagjaként irányítja a kockázatkezelés, az operáció, az IT és a PMO területének a munkáját.

2021. Augusztus 1-jétől a Magyar Bankholding kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese dr. Szomolai Csaba. A szakember az elmúlt négy évben az MNB engedélyezésért és jogérvényesítésért felelős ügyvezető igazgatói tisztségét látta el, tagja volt a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsának. A közgazdasági és jogi végzettségű Szomolai valamennyi pénzügyi ágazat, így a pénz-, a tőke-, a biztosítási és a pénztári piac tekintetében egyaránt széles körű tapasztalatot szerzett.

PUSKÁS ANDRÁS SZOMOLAI CSABA

IDEGEN VIZEKEN

KÜLFÖLDI MEGTAKARÍTÁSOK | Az első fél év végére jelentősen megugrott a hazai háztartások külföldön, illetve devizában tartott megtakarításainak mennyisége. Az egyes eszközosztályokon belül ugyanakkor nagy a szórás.

Nem alakult rosszul az elmúlt időszak a devizában, illetve külföldön tartott lakossági megtakarítások szempontjából. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a hazai kisbefektetők június végén már 6165,6 milliárd forintot tartottak idegen fizetőeszközben vagy jól elkülöníthetően külföldi megtakarításban, ami erőteljes, 14,7 százalékos bővülést tükröz 2020 azonos időszakához képest. Tekintettel arra, hogy a lakosság összes pénzügyi eszközének mennyisége ugyanebben az időszakban nem egészen az egytizedével emelkedett, a külföldön és devizában tartott pénzek aránya is jelentősen nőtt a portfólión belül: a múlt év közepi 8,5-ről 8,8 százalékra ugrott.

NEM DIVAT A KÉSZPÉNZ

Az MNB adataiból az is kitűnik, hogy az egyes befektetési formáknál egyáltalán nem volt egyenletes a növekedés az elmúlt egy évben. A devizában tartott készpénz mennyiségénél például csak stagnálásra futotta, miután az állomány június végén valamivel 367 milliárd forint felett járt. A külföldi adósságpapírokat sem preferálták túlzottan a kisbefektetők: a máshol kibocsátott kötvényekből csupán 176,7 milliárdnyi volt a második negyedév végén a számláikon, ami erőteljes, közel 18 százalékos csökkenést tükröz éves alapon. A külföldön tartott betéteknél is viszszafogott emelkedést mutat a jegybanki statisztika: a 891,9 milliárd forintos júniusi állomány 3,2 százalékkal volt magasabb az egy esztendővel korábbinál. A devizabetéteknél viszont igen jelentős, 21,8 százalékos állománybővülést hozott az elmúlt egy év, így az itthon vezetett devizaszámlákon már 1728 milliárd forintnak megfelelő idegen fizetőeszköz (leginkább euró) pihent. A külföldi vállalatokban meglévő részesedéseknél is több mint tízszázalékos emelkedést regisztrált a jegybank, igaz, itt jelentős szerepe lehetett az átértékelődések kedvező hatásainak is. Ami viszont különösen figyelemreméltó, hogy a külföldi befektetési jegyekben lévő megtakarítások összege több mint 70 százalékkal ugrott meg egy év alatt – megközelítve ezzel a 665 milliárd forintot –, és ebben a friss vásárlásoknak is kiemelt szerep jutott.

JELENTŐS ÁTRENDEZŐDÉS

Az eltérő mértékű és irányú mozgások miatt a devizában, illetve külföldön tartott portfólió összetétele ugyancsak érezhetően átalakult az elmúlt egy évben. A betétek súlya összességében nagyjából változatlan maradt, miután a külföldön tartott betétek súlya nagyjából 1,5 százalékponttal csökkent tizenkét hónap alatt, viszont az itthon tartott devizabetéteké ugyanennyivel nőtt. A devizakészpénz aránya viszont 6,8ről 5,9 százalékra csökkent az érintett állományon belül, és a külföldi kötvényeké is három százalék alá süllyedt a 2020. júniusi 4 százalékról. A külföldi cégekben lévő részesedések súlyánál szintén bő másfél százalékpontos esést hozott az elmúlt egy év, éppen 38 százalék alatti arány mellett. A külföldi befektetési jegyek súlya viszont 7,2-ről 10,8 százalékra ugrott a határon túl, illetve devizában tartott portfólión belül.

A DEVIZÁBAN ÉS KÜLFÖLDÖN TARTOTT PÉNZESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKNÁL

Milliárd forint 6165,6

4363,2 4671,4 5375,3

2018 2019 2020 2021

Forrás: MNB

BARÁT MIHÁLY

KONCENTRÁLÓDÓ VAGYONOK

VAGYONKEZELÉS | Bár a járvány sújtotta tavalyi évben 100 milliárd forinttal csökkent Magyarország száz leggazdagabb vállalkozójának összvagyona, ebben az évben akár több mint 15 százalékos növekedésnek örülhetnek majd. Az elmúlt három esztendőben gyors ütemű vagyonkoncentráció kezdődött a legtehetősebbek körében, a piramis csúcsán lévő, 100 millió forint feletti állományú privátbanki számlákon például csaknem kétszer annyi pénz volt, mint 2017-ben.

Az elmúlt tíz év elképesztő változásokat hozott a globális privátbanki piacon, a kezelt vagyon növekedését, az ügyféligények átalakulását vagy az új típusú szolgáltatók megjelenését illetően – mondta a XI. Magyar Privátbanki Konferencián Karagich István, a Blochamps Capital alapítója. Kiemelte: miközben a teljes iparág kis túlzással most is ugyanannyi profitot termel, mint egy évtizeddel ezelőtt, a globális vagyon az akkori duplájára duzzadt, tehát jelentősen romlott a jövedelmezőség a szektorban. Karagich István szerint az is tény, hogy a privátbanki vezetőknek most jóval nehezebb stratégiát készíteni, mint tíz évvel korábban, hiszen hirtelen azon kapta magát az iparág, hogy innovatív, eddig nem ismert megoldásokat alkalmazó, új típusú szolgáltatók jelentek meg a piacon, amelyekkel szemben teljesen más eszközökkel kell felvenni a versenyt.

KASZTOSODIK A HAZAI PIAC

A tanácsadó cég elemzése szerint, míg 2017 elején a hazai privátbankok 3860 milliárd forintot kezeltek, 2021 első fél évére ez az összeg 7000 milliárdra nőtt. Bár tavaly a járvány hozta gazdasági viszszaesés miatt Magyarország száz legvagyonosabb vállalkozójának összvagyona 4568 milliárd forintra csökkent az előző évi 4633 milliárdról, 2021-ben ismét jelentős emelkedés figyelhető meg. „Töretlen a növekedési trend a magyar privátbanki piacon. A vírus csak pillanatnyi »üzemzavart« okozott, hosszabb távon azonban a piaci hatásai semmiképp sem kedvezőtlenek, hiszen a piacok élénkek és komoly hozamot termelők voltak, míg működési szempontból a vagyonkezelési szolgáltatások a digitális megoldásoknak köszönhetően demokratizálódnak. Prognózisunk szerint januárhoz képest 2022-re a teljes privátbanki kezelt vagyon közel 2000 milliárd forinttal, 8000 milliárdra nő, a leggazdagabb vállalkozók pénzügyi portfóliója pedig 4500-ról 6100 milliárd forint fölé bővül” – mondta Karagich István.

A szakértő szerint az elmúlt években rendkívül gyors vagyonkoncentráció kezdődött Magyarországon. A 100 millió forint alatti számlákon tárolt összeg a 2020-ig számolt három év alatt 130 százalékkal nőtt, miközben a számlák száma csaknem 10 százalékkal csökkent. A 100 millió forint feletti kategóriában ennél is drasztikusabb emelkedés figyelhető meg ugyanebben a periódusban, hiszen a számlákon parkoló összeg 180 százalékkal emelkedett, szinte változatlan ügyfélszámla-mennyiség mellett. „Ráadásul ez az ütem 2021 során úgy néz ki, nemhogy lankad, hanem erősödik is. Igaz, mindez azt is jelzi, hogy a vagyonos rétegen belül is nyílik az olló, és gyors »kasztosodás« kezdődött” – véli Karagich István.

300 millió forint felett 1 milliárd forint felett 3 milliárd forint felett 10 milliárd forint felett 30 milliárd forint felett 90 milliárd forint felett 300 milliárd forint felett 45 15 25 3 7

A MAGYAR VAGYONI ELIT

BECSÜLT MEGOSZLÁSA

2020 2025*

EGYRE TÖBB A DOLLÁRMILLIÁRDOS

A Blochamps elemzése szerint jelenleg a privátbanki ügyfelek 8-9 százaléka rendelkezik a teljes hazai privátbanki vagyon 40 százaléka felett. 2025-re az előrejelzéseik alapján akár hétezer milliárdosa és hét magyar dollármilliárdosa is lehet az országnak. Ennek a növekedésnek azonban nem csak nyertesei lesznek a szolgáltatói oldalon. „A pandémia alatt az iparág egésze új helyzetben találta magát, van olyan privátbanki üzletág, amelyben az elmúlt másfél év során a kezelt vagyon több mint 50 százalékkal nőtt, másutt pedig a személyesen kezdeményezett tranzakciók száma a felére csökkent. Ezekhez a radikális változásokhoz csak az lesz képes hónapról hónapra alkalmazkodni, aki folyamatosan nyomon követi a már meglévő és a potenciális ügyfelek egyes csoportjainak viselkedésváltozását” – véli Karagich István. Világosan átalakul így a fejlesztési fókusz: a vagyonkezelésben az igények változására reagálva egyszerre kell dolgozzanak a szolgáltatók, egyre több extra kiszolgálási csatornát kiépítve. Kihívás, hogy a hagyományos vertikális (vagyonméret alapú) ügyfél-szegmentációt a vagyonkezelési szolgáltatók hogyan váltsák fel a jóval munkaigényesebb kompozit (azaz horizontális és vertikális, egyszerre a vagyonméret, a gender, a jövedelmi flow, az életkor, az életszakasz, a kockázatviselési hajlam alapján való) szegmentációra, amelyhez komoly adat-

A KEZELT VAGYON ALAKULÁSA

A HAZAI PRIVÁTBANKI SZOLGÁLTATÓKNÁL Milliárd forint

8000 7300 6361 5720

3018 3480 3860 4141 4692

’14 ’15 ’16 ’17 ’18 ’19 ’20’21*’22*

mérés, intelligens és következetes adatfelhasználás egyaránt szükséges. Mindezt ráadásul folyamatosan kell végezni, minél mélyebb adatmerítéssel és intelligens adatfelhasználással.

JÓVAL TÖBB FEJLESZTÉS KELL

A Blochamps Capital elemzése szerint a következő években a digitális felületek válnak a legnagyobb csatatérré akkor is, ha a privátbanki ügyfelek, különösen a fiatalok meggyőzéséről van szó. Ennek köszönhetően a piaci szereplők 80 százaléka több forrást biztosít majd ITfejlesztésekre, mint az elmúlt húsz évben bármikor. Mindez egybevág a nemzetközi trendekkel, amelyek azt mutatják, hogy a digitalizációs kényszer az árazástól az egyedi kockázati profilok kidolgozásán át a 0–24 órás, interaktív portfóliójelentésekig a vagyonkezelés minden területén gyorsuló ütemben jelentkezik.

A vagyonkezelők szakértelme és iránymutatása persze mindig domináns lesz, de ha meg akarják tartani ügyfeleiket, illetve fenntartani az üzletág jövedelmezőségét, meg kell tanulniuk bővíteni képességeiket az elérhető digitális innovációkkal a legmagasabb ügyfélszegmensek és az affluens réteg felé mindkét irányban. „Mikroszegmentációra, a digitális vívmányok legújabb eszközeinek használatára és a helyi piaci sajátosságok mélyreható ismeretére, emellett pedig a munkatársak innovatív módszerekkel való képzésére, premizálására, motiválására van szükség a következő években” – áll az elemzésben.

BARÁT MIHÁLY

JÓL MEGY A SZEKÉR

MKB CSOPORT | A 11,6 milliárd forintos második negyedéves korrigált, konszolidált adózás utáni eredmény hatására 2021 első fél évében 40,6 milliárdos eredményt ért el az MKB Csoport.

Kimagasló jövedelmezőség jellemezte az MKB Bank első fél évét, amelyet az erős üzleti teljesítmény, a kiváló portfólióminőség és a szigorú költségkontroll alapozott meg – derül ki a bankcsoport tőzsdei gyorsjelentéséből. Az üzleti bevételek bővüléséhez a növekvő hitel- és értékpapír-állományok miatt emelkedő kamateredmény, valamint a harmadik hullám után újrainduló gazdaság, valamint az erősödő forgalom hatására növekvő jutalékeredmény is hozzájárult.

TOVÁBB TISZTULT A PORTFÓLIÓ

A korrigált féléves teljes bevételi marzs éves összehasonlításban 4,6 százalékra emelkedett. Az első fél évben 0,8 milliárd forint hitelekhez kapcsolódó korrigált kockázati költséget oldottak fel a portfólióminőség további javulásának hatására. Az integrációs folyamatok, az üzleti fejlesztések és a törvényi megfelelési projektek miatt éves szinten 20,4 százalékkal emelkedtek a működési költségek.

A különböző korrekciós tételek öszszege 2,3 milliárd forintra emelkedett, amely 0,2 milliárd forintot jelentett a második negyedévben. A bankadóhoz kapcsolódó korrekció nagyrészt ellensúlyozza a járvány kapcsán elszámolt kockázati költségek hatását. A második negyedéves üzleti bevétel 21,4 milliárd forintra rúgott, ez negyedéves öszszehasonlításban 16,7, éves összevetésben 40,9 százalékkal nőtt. Az első féléves üzleti bevétel 39,8 milliárd forintra emelkedett, egy év alatt 8,7 milliárddal bővült.

AZ MKB CSOPORT

Milliárd forint

Korrigált adózás Adózás utáni eredmény Korrigált adózás utáni eredmény 2006,9

987,4 1109,3 2006,9

1356,5 1834,1

193,0 224,4 8,2 44,5 –2,0 38,2 7,2 40,6 2020. I. fél év 2021. I. fél év

*IFRS szerinti adatok;**Nettó. Forrás: MKB Bank

MEGUGROTT A KAMATEREDMÉNY

Az MKB Csoport kumulált, nettó kamateredménye 24,1 milliárd forintot ért el az első fél évben, ami éves szinten 8 milliárdos, 49,5 százalékos bővülésnek felel meg a stabil nettó kamatmarzs, a bővülő ügyfél- és értékpapír-állomány, illetve a növekvő nettó kamatbevétel következtében. A bank az idei első fél évben 37 milliárd forint kamatbevételt ért el, ami év/év alapon 44,6 százalékos bővülést jelent.

Az ügyfélbetétek növekedése meghaladta a hitelállomány bővülését, ami egy év alatt 11,6 százalékkal emelkedett. Az idén az első fél évben a kumulált kamatráfordítás 12,8 milliárd forintot tett ki, amelynek éves szintű, 36,2 százalékos, 3,4 milliárdos emelkedését a folyamatosan bővülő ügyfélbetét- és a magasabb bankközi állomány idézte elő.

TÓTH BALÁZS

NAGYBAN GONDOLKODNAK

4IG | Távközlési szuperholdingot hoz létre a magyar állam és a 4iG Nyrt. – jelentették be az érintettek.

Együttműködési megállapodást kötött Mager Andrea, az Antenna Hungária Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG Nyrt. A megegyezés célja, hogy a felek az állami és a magántőke egyesítésével egy olyan stratégiai távközlési, valamint telekommunikációs infrastruktúra-szolgáltató vállalatot hozzanak létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül – jelentették be az érintettek.

TÖBBSÉGBE KERÜLHETNEK

A megállapodásról kiadott közlemény szerint Magyarország egyik legnagyobb, és a kelet-közép-európai régió meghatározó távközlési, valamint telekommunikációs infrastruktúra-szolgáltató vállalata jöhet létre a magyar állam és a 4iG Nyrt. stratégiai partnersége nyomán. Az egyezség értelmében a 4iG a tulajdonába kerülő, távközlési profillal működő társaságokat apportálja az Antenna Hungária Zrt.-be. A tranzakciókkal a 4iG többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungáriában. A felek – áll a közleményben – a nemzeti távközlési vállalat profiljának megfelelő társaságok apportjáról várhatóan az előzetes megállapodások véglegesítését, valamint az AH Zrt. átvilágítását és 2021. október közepéig való vagyonértékelését követően határoznak majd.

„A magyar állammal kötött stratégiai partneri megállapodás a hazai távközlési piac egyik jelentős gazdaságtörténeti pillanata, amelynek eredményeként az állam és a magántőke együttműködésével rövid időn belül a kelet-közép-európai régió egyik meghatározó telekommunikációs holdingvállalatát hozzuk létre – hangsúlyozta a bejelentés kapcsán Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója. – Az Antenna Hungária többségi részesedésének megszerzése, illetve a két vállalat távközlési portfóliójának, szaktudásának és know-how-jának egyesítése hozzájárul majd a hazai távközlési szektor technológiai fejlődéséhez, illetve versenyképes és magas minőségű szolgáltatások biztosításához az üzleti és a lakossági szegmensben is.” „A piacon tapasztalható konszolidációs folyamatok alapján meggyőződésünk, hogy a 4iG Nyrt.-vel közösen kialakított integrált távközlési vállalattal – amelynek az augusztus elején bejelentett MVM NET-tranzakció is fontos eleme – olyan meghatározó szereplő jöhet létre a hazai és akár a régiós távközlési piacon, amely szolgáltatásaival és infrastruktúrájával képes felvenni a versenyt nemzetközi, valamint multinacionális vállalatokkal is – emelte ki Sárecz Zsolt, az Antenna Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója. – Társaságunknak a 4iG-vel való együttműködés kínálja a hosszú távú fejlődés és piaci sikeresség lehetőségét, emellett biztosítja, hogy a megnövelt szolgáltatási palettával szélesebb lakossági, üzleti, illetve kormányzati igényeket is magas szinten szolgáljunk ki.”

A 4IG ÁRFOLYAMA

750 Forint

700 650 600 550 500 450 400

IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 2020 2021

Forrás: BÉT

MEGHATÁROZÓ SZEREPLŐK

Az Antenna Hungária évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai telekommunikációs szektornak. A vállalat az országos digitális földfelszíni televíziós és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója hazánkban. A társaságnak 25 százalékos a tulajdona a magyarországi Telenorban, a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrát magáénak tudó, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. is.

A 4iG Nyrt. a magyarországi IT- és ICT-piac egyik legnagyobb szereplője. „A társaság az idén tavasszal az Antenna Hungáriával közös expanziós stratégiát, emellett jelentős magyarországi és nemzetközi akvizíciókat jelentett be, amelyek sikeres lezárásával rövid időn belül az informatika mellett a távközlési iparág egyik meghatározó szereplőjévé válhat” – áll a közleményben.

B. M. T.

KÍNA IMMÁR

NEM FELTÖREKVŐ ORSZÁG

BEFEKTETÉSEK | A BlackRock szerint a két-háromszorosára lenne célszerű növelni a kínai eszközök súlyát a portfóliókban. A politikai kockázat azonban továbbra is visszatartó erő.

A világ egyik legnagyobb befektetésialap-kezelője, a BlackRock kutatási részlege szerint Kínát immár nem kell feltörekvő országnak tekinteni. A közgazdászok azt ajánlják a befektetőknek, hogy a kitettségüket – részvényben és kötvényben egyaránt – legalább a háromszorosára növeljék, a távol-keleti ország tőkepiaca már elég nagy és sokrétű ehhez. A BlackRock Investment Institute (BII) úgy véli, az ázsiai óriás alulreprezentált a globális portfóliókban, mint ahogy a globális benchmark indexekben is, hiszen mind a kötvény-, mind pedig a részvénypiaca a második legnagyobb a világon az amerikai után.

SÚLYOK ÉS INDEXEK

A BII felhívása azonban nem a legjobbkor jött, hiszen a kínai piacok éppen meglehetősen zűrzavaros időszakot élnek át. Az irányadó helyi részvényindexek ezt az évet tekintve eddig mínuszban vannak. A CSI 300 például – dolláralapon számolva – 4 százalékkal csökkent az idén. Ehhez képest a globális részvénypiacok alakulását követő MSCI All World 14 százalékkal emelkedett. Az ázsiai turbulenciákhoz nagyban hozzájárult, hogy a pekingi vezetés jócskán meghúzta a pórázt a technológiai és az oktatási szektor esetében. A szabályozás szigorodása nyomán zuhanórepülésbe kezdtek a hongkongi, illetve a nyugati, főleg az amerikai tőzsdékre bevezetett érintett cégek részvényei.

A BII azonban úgy érvel, hogy a politikai-szabályozási kockázat ellenére indokolt lenne a két-háromszorosára növelni a kínai részvények és kötvények arányát a portfóliókban, továbbá az indexekben is jócskán alulsúlyozottak a kínai eszközök. Az MSCI All Worldben például a távol-keleti ország jelenleg csak a harmadik legnagyobb súlyú összetevő, mindössze 4,2 százalékos részaránnyal. A BlackRock Investment Institute szerint indokolt lenne a 10 százalékhoz közeli mérték, amely jóval nagyobb, mint a jelenleg második Ja-

követik, hogy a benchmarkok teljes kosarát megveszik – az egyszerűség és a kockázatcsökkentés kedvéért –, így a vásárlásaik felhajtják az indexek kosarába bekerülő vagy a nagyobb súlyt kapó eszközök árfolyamát.

A helyzetet nehezíti, hogy az összesen 9000 milliárd dollárt kezelő BlackRock ajánlása meglehetősen feszült állapotban éri a piacot. Joe Biden amerikai elnöktől sokan várták, hogy véget vet a Donald Trump által elindított vámháborúnak, pacifikálja a Pekinggel való viszonyt. Ehhez képest a feszültségek nemcsak hogy megmaradtak, de még tovább éleződtek – immár a tőkepiacokon is. Az USA hatóságai ugyanis megkövetelik, hogy a helyi parkettekre bevezetett kínai vállalatok teljesítsék adatszolgáltatási kötelezettségeiket. Peking viszont ezt kategorikusan megtiltotta nekik a nemzetbiztonsági érdekekre való – szokásos – hivatkozással. Így félő, hogy az Egyesült Államok felügyeleti szervei sorra tiltják majd ki a börzékről a kínai cégeket. Néhány elemző szerint pontosan ez az ázsiai óriás vezetésének a célja, hiszen ezzel a kínai értékpapírpiacok forgalma bővülne, tovább nőne a távol-keleti ország súlya a világ tőzsdei kereskedésében. POLITIKAI KOCKÁZAT

pán rátája, viszont azért jócskán elmarad a dobogó első fokán lévő Egyesült Államok arányától. A kötvénypiac súlya a befektetési intézet közgazdászai szerint „bizonyos esetekben” még a részvényekénél is nagyobb lehetne.

Mindenesetre a közeljövőt tekintve lehet arra számítani, hogy a kínai eszközök része jelentősen megnövekszik a nemzetközi benchmarkokban. Ez különösen a tőzsdén kereskedett alapoknál (ETF) jelent majd változást. Sokan azt a stratégiát

SORBAN ÁLLNAK

Ebbe az irányba mutat az is, hogy a nagy amerikai alapkezelők és befektetési bankok sorban állnak azért, hogy beléphessenek a kínai piacra. Eddig ezt vegyesvállalatok révén tehették meg, azonban éppen a BlackRock volt az első, amely megkapta Peking jóváhagyását ahhoz, hogy saját, teljesen amerikai tulajdonban lévő alapkezelő vállalkozását megnyithassa az országban. (Nyilván nem véletlenül hangoztatják, hogy mennyire alulsúlyozottak a kínai instrumentumok – a szerk.)

Az ázsiai óriás vagyonkezelési piaca nagyjából 19 000 milliárd dollár (123,12 ezer milliárd jüan) értékű a Boston Consulting Group és a China Everbright Bank becslései szerint. A nyugati alapkezelők elvben 2020 áprilisától létesíthetnek saját tulajdonban lévő leányvállalatokat Kínában – nem sokkal ezt követően a JPMorgan ki is vásárolta kínai partnerét a közös cégből. A részvénypiacon ez a nyitás már korábban megvalósult; a Goldman Sachs (GS) tavaly decemberben, a JPMorgan a nyár elején kérvényezte saját tulajdonú társasága megalapítását. A nyugati bankóriásoknak ugyanakkor érdeke az együttműködés a „Mennyei Birodalom” pénzintézeteivel, hiszen ezeken keresztül érik el a legkönnyebben a potenciális ügyfélkört. Így párhuzamosan futtatják a szálakat, a saját cégeik mellett a kínai bankokkal is kooperálnak. A GS például az ICBC-vel, a 680 millió ügyféllel büszkélkedő gigásszal szövetkezett, a francia hátterű Amundi pedig a Bank of Chinával lépett partnerségre.

2016. IX. = 100 százalék 200 180

VÁLTOZÁSA

Napi záróárak havi átlaga alapján Nasdaq Composite S&P 500 CSI 300*** SSE Composite** Hang Seng* 160 140 120 100 80 60 40 20 0

2016 2017 2018 2019 2020 2021 –20 A politikai rizikót azonban mindenki kénytelen figyelembe venni, aki kínai értékpapírt vásárol (Új kedvencei vannak a kínai pártvezetésnek – Figyelő, 2021/35. szám). Az évi 100 milliárd dollár nagyságúra becsült oktatási piac szereplőinek például megtiltották, hogy nyereségérdekeltségi alapon működjenek, hogy külföldi tulajdon legyen bennük, valamint azt is, hogy külföldi tőzsdékre vezessék be a részvényeiket. Ezzel a szektor három legnagyobb, az amerikai parkettre bevezetett cégének a kapitalizációja 90 százalékkal zuhant. Szintúgy nagy port vert fel, amikor megvétózták az Alibaba pénzügyi ága, az Ant Group tervezett tőzsdei kibocsátását, mint ahogy a Didi Chuxing esete is. Az utazásmegosztós alkalmazást egyszerűen törölték a letölthető mobilappok platformjairól, miután megvalósult a legnagyobb amerikai nyilvános részvényemisszió az Alibaba 2014-es nyugati piacra lépése után. Az indok az volt, hogy a Didi által gyűjtött adatok kényesek nemzetbiztonsági szempontból, így nem engedhető meg, hogy az USA hozzáférjen ezekhez.

D. GY.

A pénzügyi világ egésze várt arra az elmúlt héten, hogy Jay Powell, a Fed elnöke végre egyértelműen állást foglaljon arról, hogy a központi bank mit és főleg mikor lép a növekvő amerikai inflációval kapcsolatban. A jegybankárok szokásos éves, az USA Jackson Hole-i síparadicsomában tartott dzsemboriját az idén a járványhelyzetre való tekintettel virtuálisan tartották meg. Powell végül „szállította” is meg nem is a tőle elvárt állásfoglalást, bár az elmúlt hetekhónapok halogatási taktikája után egyértelmű jelzést szeretett volna küldeni a piacoknak. HOZTAM IS MEG NEM IS „Ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes” helyzet alakult ki. A jegybankelnök beszédéből az is kiolvasható, hogy a Fed még az idén elkezdi havi 120 milliárd dolláros eszközvásárlási programja kurtítását, de Powell az óvatosságot is hangsúlyozta. A korábbi kommunikáció szerint a projekt egészen addig a jelenlegi formájában marad, míg nem teljesül két fő cél: a teljes foglalkoztatottság és az átlagosan 2 százalékos árdrágulás. A hangsúly az elmúlt hónapokban az előbbin volt, hiszen az amerikai inflációs szint márciustól kezdve emelkedik, júniusban és júliusban már elérte az 5,4 százalékot. Erre a központi bank vezetője maga is utalt. Viszont hozzátette: jelentős előrelépés valósult meg a teljes foglalkoztatás tekintetében is.

A Fed döntéshozó nyílt piaci bizottságának a legutóbbi üléséről nyilvánosságra hozottak szerint a testület tagjainak a többsége úgy véli, már ideje lenne elkezdeni a kötvényvásárlási program szűkítését. Ezt erősítette meg múlt pénteken Powell is, de kénytelen volt engedményeket tenni a galambok, a lazább monetáris politika híveinek. Az egyik oldalon a növekvő infláció, a másikon a koronavírus-járvány delta-variánsának aggasztóan gyors terjedése állt.

A Fed héjái, a szigorúbb monetáris politika hívei a kötvényvásárlási prog-

MÉG AZ IDÉN LÉP A FED – VAGY NEM MONETÁRIS POLITIKA | Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) még az idén elkezdi kötvényvásárlási programja szűkítését, de az is lehet, hogy nem – nagyjából ennyi derült ki az intézmény elnökének a piacok által nagyon várt beszédéből. ramot legkésőbb a jövő év második felére lezárnák. Ez lehetőséget adna az intézménynek arra, hogy ha az inflációs folyamatok úgy kívánják, 2022-ben már kamatemelésekkel hűtse le a gazdaságot. Ez gyorsabb monetáris szigorítást jelentene, mint amilyet a jegybank júniusban kommunikált. Akkor ugyanis azt jelezte, hogy 2023-ban legalább két kamatemelésre lehet számítani. Ugyanakkor jelenleg csaknem 6 millióval kevesebb amerikainak van munkája, mint a pandémia előtt, ami bizonytalanná teszi a kötvényprogram szűkítését. KÖZÉPÚT A legtöbb piaci közgazdász most arra számít, hogy a projekt visszavágásáról szóló bejelentés novemberben lát napvilágot, így a vásárlások tényleges viszszafogása decemberben vagy januárban kezdődhet el. Powell egyértelművé tette azt is, hogy amíg a program tart, nem

AZ AMERIKAI INFLÁCIÓ

ALAKULÁSA

5,0 5,4 5,4

4,2

2,6

1,0 1,3 1,4 1,21,2 1,41,4 1,7

VII.VIII.IX.X.XI.XII.

I. II.III.IV.V.VI.VII. 2020 2021

Forrás: Statista

AMERIKAI MUNKANÉLKÜLISÉGI

RÁTA

VII.VIII.IX.X.XI.XII. 2020

Forrás: Statista I. II.III.IV.V.VI.VII. 2021

AZ AMERIKAI GDP

NEGYEDÉVES VÁLTOZÁSA

III.IV. I. II.III.IV. 2018 2019

Forrás: Trading economics I. II.III.IV. I. II. 2020 2021

JAY POWELL, A FED ELNÖKE EGY SZENÁTUSI MEGHALLGATÁS ELŐTT. AZ AMERIKAI JEGYBANK SE TUDJA, HOGY MENNYI AZ ANNYI

lesz kamatemelés, vagyis először befejezik a monetáris élénkítést, s csak ezt követően nyúlnak a következő eszközhöz. „Miután az eszközvásárlási programunk befejeződik, a hosszú lejáratú kötvények felhalmozott állománya továbbra is támogatja a gazdasági bővülést” – jelentette ki.

Ez szintén fontos jelzés a piacoknak, hisz a szereplők emlékezetében még élénken él, amikor Ben Bernanke akkori jegybankelnök 2013-ban teljesen váratlanul és gyorsan fejezte be a pénzügyi válság után bevezetett kötvényvásárlási programot. Szintén lényeges, hogy a jegybankári találkozót online rendezték meg. Ha a világ vezető pénzügyérei nem hajlandók személyesen részt venni köreik egyik legrangosabb eseményén, az arra utal, hogy a delta-variáns komoly kockázatot hordoz magában.

IDŐT NYERNI

Egy jegybankárnak persze szinte hivatali kötelessége, hogy hagyjon magának visszautat, ne köteleződjön el túlságosan, hiszen ezzel a saját hitelességét veszélyeztetné, ha a dolgok nem úgy alakulnának, ahogy kommunikálja. Powell sincs ezzel másképp. Kellőképpen dodonai szavai szerint: „Egy rosszul időzített gazdaságpolitikai irányváltás szükségtelenül fogja vissza a hitelezést és a gazdasági aktivitást, nyomja mélyre az inflációt. A munkaerőpiacon jelenleg még tapasztalhatók a lazaság jelei, és a pandémia sem ért véget. Így egy ilyen hiba különösen kártékony lehet.” A Fed tehát résen van, nem követi el azt a hibát, hogy megfojtja a kibontakozó gazdasági növekedést – fordíthatjuk le magyarra az üzenetet. Erősödtek is a részvénypiacok a beszédet követően.

Összességében tehát a jegybank nem változtatott az elmúlt hónapokban megszokott nagyon óvatos kommunikáción. Ez nem is csoda, hiszen a járvány által gerjesztett keresleti és kínálati sokkok teljesen összezavarták a hagyományosan megbízható statisztikai mutatókat – például az inflációt. A szokásos felállás szerint az elemzők következtetéseket vonnak le a gazdasági statisztikákból, viszont ha egy központi bank határozottan állít valamit, azt komolyan veszik. Most azonban maga a Fed is csak annyit közölt: mi is a ti táborotokban vagyunk, a (kiszámíthatatlan) gazdasági adatoknak kiszolgáltatva. Így viszont az intézmény nem tudja betölteni egyik alapvető funkcióját: a piacok irányítását. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy a Fed időt akar nyerni, megpróbálja betömni a monetáris szigorítást követelők száját, azokét, akik arra számítanak, hogy az árdrágulás tartós lesz – ugyanakkor hagy magának kiskaput, hogy továbbra is tartsa az ultralaza monetáris politikát.

D. GY.

VÉR, VERÍTÉK ÉS KÖNNYEK

AFGANISZTÁN | Törékeny együttműködés alakult ki a nyugatiak és a tálibok között. Előbbieket erre az Iszlám Állam terrorakciója, valamint állampolgáraik kimenekítése kényszerítette. A tálib vezetés politikai elismerése azonban nem valószínű a Nyugat részéről.

Afganisztán a tálibok augusztus közepén történt hatalomátvétele óta zűrzavaros hely, a viszonyok nem világosak, mint ahogy az ország sorsa sem. A hármas alapkérdés: működőképes lehet-e az állam a talibán uralma alatt gazdaságilag, politikailag és mindenekelőtt katonailag-belbiztonságilag? Egyikre sincs világos válasz.

ELZÁRTÁK A PÉNZCSAPOT

Afganisztán gazdasága egy romhalmaz. Az egy főre jutó bruttó hazai termék 500 dollár körül van, ez az összeg a régió másik legszegényebb állama, Kirgizisztán GDP-jének a felét sem éri el. Ezért az ország sorsát két évtizedig irányító nyugati koalíció is felelős, amely egy a külső segélyektől, a kábítószerkereskedelemtől függő amorf képződményt hagyott hátra.

Tanácstalan a Nyugat. A nemzetközi (pénz)szervezetek letiltották az országot megillető külső forrásokhoz való hozzáférést, amivel nagyban hozzájárulhatnak a teljes csődhöz. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megtagadta a különleges lehívási jogok (SDR) minden tagállamot megillető kvótájához, többek között a 440 millió dolláros „új pénzhez” való hozzájutást. A Világbank (WB) leállította több projekt finanszírozását. Ez év tavaszán még 12 program futott csaknem egymilliárd dollár összértékben, további 15 (összértékük 1,2 milliárd) pedig az Afganisztáni Újjáépítési Vagyonkezelő Alap (ARTF) fedezete alatt működött. A WB bejelentette: a finanszírozás folytatásához a 189 tagállamának még hiányzó egyetértése szükséges.

SIKERES VOLT A MAGYAR MENTŐAKCIÓ

Hazánk 2003-ban csatlakozott az afganisztáni NATO-erőkhöz. Az amerikai kivonulásról szóló döntést követően a Honvédelmi Minisztérium (HM) feladata volt a magyar kontingens és a nekik dolgozó afgánok kimentése. A HM tájékoztatása szerint a magyar gépek tizennégyszer fordultak Kabul és az üzbegisztáni Buhara, majd Magyarország között. Az akció során minden honfi társunkat és a nekik segítő afgánok 87 százalékát (66 felnőtt és 48 gyermek) elhozták Kabulból. A műveletben csaknem százan vettek részt. Az afgán állampolgárokat ideiglenesen a röszkei és a tompai idegenrendészeti objektumokban helyezték el.

DOHAI HELYCSERE

Annak eldöntése sem egyszerű, hogy törvényesnek tekinthető-e a talibán hatalma. 1996 és 2001 között, amikor tálib kormánya volt az országnak, ennek legitimitását csak három állam, Pakisztán, SzaúdArábia és az Egyesült Arab Emírségek ismerte el. Katar fővárosában, Dohában 2013 óta működik a tálibok politikai képviselete. Itt folytatták korábban az ország jövőjére vonatkozó tárgyalásokat a Nyugat képviselőivel, valamint Kínával és Oroszországgal. Katar ugyan nem része az Emírségeknek, és nem ismerte el az 1996–2001-es tálib rezsimet, de szorosan együttműködik a többi régióbeli emírséggel, és amerikai nyomásra hozzájárult a tálibok 2013-as dohai irodanyitásához.

Afganisztán a tartalékait tekintve nemzetközileg nem tartozik a legszegényebbek közé. Ajmal Ahmady, a központi bank elnöke szerint az ország arany- és devizatartalékainak az értéke eléri a kilencmilliárd dollárt. Ebből a jegybankár szerint a tálibok szinte semmihez, legfeljebb 0,1 százalékhoz, azaz kilencmillió dollárhoz juthatnak hozzá. Az afgán tartalékból 1,25 milliárd dollár értékű aranyat a New York-i központi bank széfjében őriznek.

Ajmady azóta elmenekült az országból. Hogy belemarkolt-e a banktartalékokba, arról nem tudni. Mint ahogy továbbra sincs hír az amerikai állampolgárságról lemondott Asraf Gáni afgán elnökről és az általa elvitt 169 millió dollárról (az sem világos, igaz-e az információ). Különös

TÁLIBOK VIZSGÁLNAK EGY RAKÉTÁVAL ELTALÁLT AUTÓT KABULBAN. A TERROR MÁR NEKIK SEM ÉRDEKÜK

helycsere: Baradar molla, Afganisztán tálib vezetésének egyik első embere Dohából, a talibán irodájából érkezett Kabulba, míg Gáni különgépe onnan indulva végül is a dohai repülőtéren landolt.

TÖRÉKENY EGYÜTTMŰKÖDÉS

Bizonytalan az új afgán rezsim nemzetközi megítélése is. Egyfelől a nyugati értékrend (emberjogok, a nők helyzete) azt diktálná, hogy a vele szöges ellentétben működő tálib rendszert ne ismerjék el. Másfelől ott vannak a feltámadó migrációtól való félelmek. S jogos az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy ha a nyugati értékrendet követő államok elszigetelik magukat a talibántól, még szabadabb utat adnak a keletieknek, elsősorban Kínának és Pakisztánnak Afganisztán gazdasági meghódítására. Törökország a NATO kapcsán formailag a nyugati blokkhoz tartozik, a politikai elit azonban az elmúlt években inkább kelet felé nyitott. Így elképzelhető, hogy Iszlámábád, Moszkva és Peking mellett Ankara lesz az egyik legfontosabb kommunikációs csatorna a kabuli új rezsim és a világ között. Ennek egyik első jele: a tálibok elfogadták Ankarának a kabuli reptér igazgatására vonatkozó javaslatát. A talibán felkérte az USA-t, hogy hagyja diplomatáit az afgán fővárosban.

A hétvégi jelentések szerint romboló hatású Nyugaton a korábbi Vietnam-szindrómának az Afganisztánt megjárt veteránok körében történő feltámadása, az Afganisztán-szindróma, amely legújabban a Bundeswehr ott szolgált, sokat megélt katonái között tapasztalható. Komoly pszichológiai krízisbe kerülnek, értelmetlennek tartva az ottani véráldozatokat, a kapott-okozott szenvedést, a kudarcot.

Nyugtalanító az is, hogy az amerikaiak rohamtempóban végrehajtott kivonulása után ott maradt fegyverek tálib kézre kerültek. Óvatos becslések szerint egymillió kézifegyver (M–16-os automata rohampuskák és azok korszerűsített változatai, M–4-es automata karabélyok), sok ezer amerikai gyártmányú, 5,56 mm-es és 7,62 mm-es könnyű géppuska (M–240, M–249), több ezer nehéz géppuska (12,7 mm), mesterlövészfegyver, repeszmellény, sok millió darab lőszer jutott az új rezsim birtokába. Indiai hírszerző források szerint Pakisztán attól tart, hogy a korszerű harceszközök egy részét a tálibok, hogy pénzhez jussanak, eladják Indiának.

A helyzet paradox voltára utal az is, hogy a múlt hét végén törékeny együttműködés alakult ki az USA és a tálibok között a kabuli repülőtéren az Iszlám Állam terroristái által végrehajtott, több mint száz halálos áldozatot követelő robbantást követően. A halottak között több tálib is volt. A nyugati országok állampolgáraik kimenekítése érdekében kénytelenek voltak tárgyalni az Afganisztánt elfoglaló szélsőségesekkel. A Fehér Ház adatai szerint 114 ezer ember sorsáról van (volt) szó, köztük a nyugatiaknak dolgozó afgánokéról is. Így jött létre az a korábban elképzelhetetlennek hitt találkozó, amelyen William Burns, a CIA vezetője és Abdul Gáni Baradar tálib vezető vett részt.

D. P.