Állandó mozgásban

ÁLLANDÓ

MOZGÁSBAN

XIAOMI | „Természetesen előny, ha az ember jó időben jó helyen van. De a sikerhez ennél messze több, kőkemény munka is szükséges” – mondta Wagner Tibor, a Xiaomi Technology Kft. magyarországi vezetője. A szakember 2019 közepén, 3 százalékos hazai piaci részesedéssel az ötödik pozícióban vette át annak a kínai startupmárkának a hazai képviseletét, amely az európai mellett az idén már a magyar okostelefon-piacon is a második helyre lépett előre.

„Annak ellenére, hogy elég gyorsan jöttek az eredmények, akkor éreztem, hogy jó úton járunk, amikor az első olyan híradás hangzott el a magyar éterben, amelyben jól ejtették ki a márka nevét” – mondta mosolyogva Wagner Tibor. Ő azon kevés szakember közé tartozik, aki 1998-tól – az Ericssontól indulva, a Sony–Ericsson-fúziót, majd -különválást is megélve, a Sony Mobile-on át a Xiaomiig –, szinte a GSM telefonok megjelenésétől kezdve vezető pozícióból követte végig az iparág eseménydús fejlődését. Beleértve azt az időszakot is, amikor huszonkét országra kiterjedően irányította a Sony mobilüzletágának a tevékenységét, vagy amikor a cég globális vevőiért volt felelős a Deutsche Telekomnál és a Hutchison Whampoánál.

STRATÉGIA

„A mobiltelefónia a világ egyik kiemelkedő intenzitású versenypiaca, amelynek a legnagyobb tanulsága az, hogy itt nem lehet hibázni. Az iparág történelme megmutatta, hogy nincs biztos pozíció. Gondoljunk csak arra, egy évtizeddel ezelőtt miként vált egyik pillanatról a másikra marginális szereplővé például a Nokia vagy a Motorola. Nem azonosították az akkori kihívás mértékét, és olyan versenyhátrányba kerültek, ahonnan ebben az üzletágban már nem lehet visszajönni” – elemzett a szakember. Szerinte az egykor legendás brandek stratégiai hibái között volt, hogy nem tudtak erős, márkahű tábort kialakítani. A 11 éve, startupként indult, mára a világ egyik legnagyobb okostelefon- és okoseszköz-fejlesztőjévé, -gyártójává vált Xiaomi ezért fókuszál erőteljesen a közösségépítésre is. Ennek első eredménye az Android operációs rendszer könnyebb kezelhetőségét új funkciókkal is biztosító MIUI felület sikere volt. A Canalys nevű vezető piackutató második negyedéves jelentése alapján pedig a cég mára odáig jutott, hogy 17 százalékos részesedéssel és 83 százalékos éves növekedéssel a világ második

legnagyobb okostelefon-márkája. Európában közel 30 százalékos részesedéssel az első alkalommal lett vezető szereplő, miközben a kelet-közép-európai régióban megőrizte elsőségét. Magyarországon pedig a legutóbbi negyedben 89 százalékos éven belüli bővülést felmutatva, 28 százalékos piaci részesedéssel a második legnagyobb szereplővé vált. „A Xiaomi az alacsony ártól tudatosan haladt előre a drágább, felső kategóriás készülékek gyártásáig és a magasabb minőségi szintet képviselő Mi brand felépítéséig. Közben az interneten – a Facebookon, az Instagramon, a TikTokon folyamatosan tartja a kapcsolatot a felhasználókkal. Ha a közösségi fórumokon valamilyen hasznos fejlesztést kérnek, biztos, hogy azt a márka a lehető leghamarabb beépíti a termékeibe. A rendkívül gyors növekedés másik eleme a szerfelett attraktív ár-érték arány. Ne felejtsük el, hogy a Xiaomi a technológiát, az innovatív minőséget tekintve elsőrangú készülékeket állít elő, ugyanakkor az árazásban egyértelműen verhetetlen. Ehhez jön még a cég kétmotoros stratégiája: a mobilok mellett olyan, mesterséges intelligenciával támogatott, egyedülálló – Kínában mintegy 2000, Európában nagyjából 300 terméket magában foglaló – okos-ökoszisztémát is kifejlesztett, amelyben az internettel és az okostelefonokkal is kapcsolódni képes eszközöket kínál a robotporszívótól az elektromos rollereken át az okosóráig” – fejtette ki a cégvezető. Hozzátette: a közösségépítés nem csak a rajongói táborral kialakított interaktív kapcsolattartást jelenti. A társaság a helyi közösség életében is aktív szerepre törekszik. Ennek keretében a koronavíruson átesettek utógondozásához hozzájárulva mintegy 700 ezer forint értékben adományozott intelligens eszközöket – köztük elektromos rollereket, biztonsági kamerákat, robotporszívókat, okoskarkötőket, -órákat és -telefonokat – a Szent Ferenc Kórháznak,

ahol így távolról is nyomon követhetővé vált a betegek állapotának változása.

KELETRŐL…

„A Xiaomi a korábbi sikeres példák alapján először Kelet-Európában szerzett jelentős pozíciót, ott, ahol az árnak is meghatározó szerepe van, majd erre alapozva hódította meg az európai piacot. Szintén sokat segített, hogy a fotózás élményét is kiemelten kezelő márka – amely az iparágban meghatározó DxOMark minősítése szerint a legjobb kamerát is a magáénak mondhatja – tavaly, a világon először 108 megapixeles kamerával jelent meg a piacon. Így annak ellenére, hogy Magyarországon korábban is voltak hivatalos disztribútorok, a szürkeimport szintén erősen éreztette a hatását. Amikor 2019ben hivatalosan is a magyar piacra léptünk, nem csupán az volt a feladatunk, hogy megismertessük a márkát. Azt is meg kellett mutatnunk, hogy ezek a telefonok nemcsak az árat, hanem a műszaki tartalmat tekintve is rendkívül attraktívak, s a szervizháttér szintén megbízható” – magyarázta Wagner Tibor.

Végül – amellett, hogy az adminisztratív háttérszolgáltatást a varsói regionális központ biztosítja – mindössze négyfős csapattal sikerült elérni a márka piaci szintugrását. „Itteni debütálásunk idején kedvező volt a helyzet. De képesnek kellett lennünk arra, hogy kihasználjuk a lehetőségeket. Márpedig ha ilyen nagy a feladat és ilyen kevés embered van, akkor a legjobbakkal kell körülvenned magad. A csapat agilitására, elkötelezettségére pedig már csak azért is szükség volt, mert az induláskor ütött be a Covid-járvány. Ezért úgy kellett bevezetni a márkát, hogy az élő találkozások helyett csak az online terek adtak lehetőséget a kapcsolattartásra” – beszélt a hazai kezdetekről a country manager. A siker fontos elemének tartja, hogy pályafutása során döntő mértékben szerencsés kézzel választotta ki a kollégáit. Azt mondta, ebben az iparágban kulcskérdés az alkalmazkodóképesség, mert a folyamatos változás biztosan felemészti azt, akiből természetéből fakadóan hiányzik az új helyzetek megoldása iránti nyitottság. Ezért is szeret olyanokkal együtt dolgozni, akik önállók, szakmailag rendkívül kompetensek és megbízhatók.

Erre alapozva a klasszikus szabályok szerint kezdte a brand felépítését. Az volt a stratégiája, hogy mindent megcsináljanak, amit kell, és semmi olyat ne tegyenek, amire nincs szükség a siker érdekében. Szerinte ennek köszönhető, hogy a mindössze négyfős csapattal sikerült elérni a 28 százalékos piaci részesedést.

KÖRKÖRÖS KIJELZŐ. PEKINGBEN, A XIAOMI MIX ALPHA BEMUTATÓJÁN...

MEGLÓDULT A SZEKÉR

A második negyedévben jelentősen növelte forgalmát és csaknem megduplázta nyereségét a kínai Xiaomi – írja az MTI. A cég 64 százalékos árbevétel-növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest a második negyedben. Eközben növelte piaci részesedését az okostelefonok világpiacán, és számos IoT-os termékkategóriára terjesztette ki üzleti portfólióját.

A második negyedévben a Xiaomi 87,8 milliárd jüan (4002 milliárd forint) értékesítési árbevételt ért el az egy esztendővel korábbi 52,54 milliárd után. Az eredmény tetszetős, hiszen a piaci elemzők 84,53 milliárdos forgalmat vártak. A konszern nyeresége az előző évihez képest 87,4 százalékkal, 6,32 milliárd jüanra nőtt a szóban forgó időszakban.

Az okostelefonok világpiacán a Xiaomi által elért forgalombővülés jórészt az amerikai szankciók által sújtott Huawei piaci részesedésének a kárára következett be, csakúgy, mint a két másik nagy kínai okostelefon-márka, az Oppo és a Vivo esetében.

A Xiaomi 52,8 millió mobilt értékesített a június végén lezárt második negyedévben, és ezzel a Canalys piackutató vállalat kimutatása szerint a második legnagyobb piaci szereplőként zárkózott fel a Samsung mögé, megelőzve az Apple-t.

OPERÁTOROK

„Magyarországon a mobilszolgáltatók dominálják a piacot, tehát elsősorban e tekintetben kell sikeresnek lenni. A kapcsolatrendszeremnek is köszönhetően ezért már az első pillanattól nagy hangsúlyt fektettünk a szolgáltatókkal kialakított együttműködésre. Ezt követően pedig arra koncentráltunk, hogy a kiskereskedelmi szegmensben szintén megfelelő pozíciókhoz jussunk. Időközben a központi márkastratégia is letisztult. A belépő szintű és középkategóriás Redmi mellett a felső kategóriás Mi brand jeleníti meg a Xiaomi csúcstelefonjait. A márka kilépett az alacsonyabb árú készülékek imázsából, és immár a legfelső osztályban versenyez. Még sosem volt lehetőségünk megmérni a magyar piac valós értékesítési potenciálját, mert a kereslet mindig nagyobb, mint a kínálat” – mondta a vezető.

A szakember számára ugyanakkor érdekes kihívás, hogy a márka nem-

csak okostelefonokat, hanem másfajta okoseszközöket is fejleszt, értékesít: a robotporszívó tekintetében például piacvezető hazánkban. Wagner Tibor erre azt mondja, azért is tartja rendkívül szerencsésnek egymásra találásukat a márkával, mert miközben átadhatja a tapasztalatait, számára is motiváló egy ilyen összetett portfóliójú új brand felépítése Magyarországon.

A kérdés ugyanakkor adja magát. Miként éli meg, hogy kínai céget képvisel, miközben az ázsiai ország vállalataival kapcsolatban rendkívül vegyes érzelmekkel találkozni a piacon?

REZGÉSBEN

„A japán céges kultúrához – amelyben minden lépést hosszú megfontolás előz meg – kötődő több mint két évtizedes hátterem mellett azt látom, hogy a kínai startupvilág homlokegyenesen más. A Xiaomi rendkívül dinamikus, s nem az amerikai–nyugat-európai társaságok által a teammunkára felépített szervezeti működést és motivációs rendszert alkalmazza. Itt állandó rezgésben van a szervezet, soha nincs nyugalom, megelégedettség. De a piac jellegéből adódóan túl sok gondolkodási idő sincs. Ambiciózus célok vannak, valamint az eredmények mérése. A rendkívül nagy elvárások mellett pedig meghatározó a személyes felelősség és az ehhez kötődő személyes számonkérés, ami hatalmas energiát igényel a menedzserektől. Hiszen gyakorlatilag napi szembesítés zajlik a teljesítménymutatókkal, és a fókusz a gyengébb számok javításán van – fejtette ki a szakember.

Az iparág legújabb mérföldkövének számító, gyors elterjesztésével a magyar gazdaság számára is kiugrási lehetőséget adó 5G kapcsán a vezető úgy látja: nincs még egy olyan szektorbeli cég a világon, amely – technológiai tudásának és árazásának köszönhetően – a Xiaomiéhoz hasonló sebességgel tudná demokratizálni a legújabb technológiákat. Más kérdés, hogy az ötödik generáció akkor nyer értelmet – tette hozzá –, ha ehhez a megfelelő hálózati lefedettséget is megteremtik. De mivel a Xiaomi 5G-képes készülékeinek az ellenértéke szinte már a 4G-sek árával egy szinten van, érdemes a jobb technológiába beruházni, mert a szolgáltatás folyamatosan épül, aminek az előnyeit csak az tudja majd kihasználni, akinek a készüléke arra alkalmas lesz.

ÉRSEK M. ZOLTÁN

HIRDETÉS

AZ AGRÁRIUMBAN IS ÉRVÉNYESÜL „A DOLGOK INTERNETE”

PAJNA SÁNDOR | Az eKözig Zrt. nagyon régen – önkormányzati cégként – az elektronikus közigazgatást szolgáló fejlesztésekkel hívta fel magára a fi gyelmet. Ma már magánkézben van, a szabadpiacon mozog, ahol is egyik legfontosabb fókuszterülete a precíziós mezőgazdaság. A vállalat agytrösztje matematikai modellekből kiindulva fejleszt termelésoptimalizáló rendszereket – erről beszélgettünk a társaság vezérigazgatójával.

Egy korábbi beszélgetésünk alkalmával említette, hogy van egyfajta előre gondolkodás a cégben, sőt egy „standard modell” is létezik, amelynek a segítségével ezt a gyakorlatot piaci előnyre lehet váltani. Mi ez a modell? – Mivel kezdetben az e-közigazgatás úttörőiként kerestünk megoldást a problémákra, az érdekelt bennünket, hogy a dolgok milyen irányba mozdulnak majd el szükségszerűen, mikor hagyhatjuk el a bizonylatot, mikor tudjuk megoldani a párhuzamos adatrögzítést, megreformálni az adatgyűjtést, mikor leszünk képesek autonóm módon beavatkozni. Mivel önkormányzati cégként egyedülállóan ki kellett termelnünk a működési költségeinket, ez az időzítés nagyon fontos volt számunkra, hiszen így lehet felkészülni a várható piaci igényekre. Akkoriban előre látható volt, hogy az elkövetkezendő évtizedekben két terület párhuzamos fejlődése határozza majd meg az azokon tevékenykedők mozgásterét. A számítástechnikában az eszközök zsugorodásának a tendenciája (Moore törvénye, miszerint a legalacsonyabb árú integrált áramkörök összetettsége másfél évenként megduplázódik) rajzolódott ki világosan. Másképp fogalmazva az, hogy miként jutunk el a hatalmas méretű, gyenge teljesítményű és felejthető megbízhatóságú formációktól a miniatürizált eszközökben megtestesülő érdemi teljesítményig, illetve feldolgozásig. A kommunikációban pedig az adatátvitel szédületes gyorsulása volt megjósolható, amely a tér- és időbeli korlátokat elimináló egyidejűségig vezetett (valós idejű online kommunikáció – a szerk.). E szektorok egybeépülése elmossa a tudomány- és a gazdasági területek közötti határokat. Az egy időben jelen lévő információkra épülő elemzések hihetetlen perspektívát nyitnak nemcsak a dolgok előrejelzésében, hanem a megváltoztatásukban, irányításukban is. Mi ezeknek a változásoknak az állomásait próbáltuk megbízhatóan modellezni, ami sikerült is, de én ezt mégis inkább belső munkamódszernek nevezném, mint „standard modellnek”, még akkor is, ha ezt a szellemi produktumunkat a cégen belül azóta is használjuk. Mindezt a „hagyományos” e-közigazgatást támogató területek, a GDPR mellett igyekszünk kiterjeszteni új ágazatokra is.

– Akkor ennek a mintának, munkamódszernek az alapján nézzük meg a kristálygömböt, s mondjunk néhány szót arról, hogy mit lehet most előre látni, milyen tendenciákra készülhetünk fel. – A dolgok internetének (Internet of Things – IoT) a megjelenése a közelmúltban világosan kirajzolódott, ennek alapján fejlesztettük például az egyik mezőgazdasági termelést támogató berendezésünket. Most pedig a mesterséges intelligencia térnyerése az, amely meghatározza a fejlesztés-fejlődés irányát. Ez egy nagyon komoly visszacsatolási lehetőség, mert általa túlléphetünk a pusztán algoritmusalapú számítástechnikán. A program tanításához szükséges óriási feldolgozott kép-, adatmennyiség – mint az az előbb elmondottakból is kiderül – elvileg már rendelkezésre áll. – Milyen megfontolásból fordultak a mezőgazdaság felé? – Az agrárium területén éppúgy működnek a gazdasági összefüggések, mint máshol. Ugyanaz a beruházások célja is: vagy kisebb ráfordításból állítanák elő ugyanazt a mennyiségű és minőségű terméket, gazdasági jószágot, vagy ugyanabból a költségből termelnének többet és jobbat. A fejlesztők az ebben rejlő lehetőségeket már régen felismerték, s a precíziós mezőgazdaság eszközeinek a kigondolásával, megalkotásával számos problémára kínálnak jobbnál jobb megoldásokat itthon és külföldön egyaránt. Mi az okos meteorológiai állomásunk fejlesztésénél abból indultunk ki, hogy mind a kultúrnövények, mind pedig ezek kártevőinek és kórokozóinak a fenológiája – azaz egymást követő fejlődési szakaszainak a tényleges bekövetkezése – matematikai képlettel leírható módon időjárásfüggő. Vagyis ha tudjuk, hogy mondjuk egy adott kártevő gomba ősszel milyen időjárási viszonyok mellett téliesíti magát, illetve azt is, hogy tavasszal mikor „helyezi magát üzembe” – márpedig tudjuk, mert erre már megvannak a megfelelő képletek –, akkor még azelőtt képesek vagyunk beavatkozni, hogy a növényünkön megjelennének a fertőzés tünetei. Ez utóbbi lehetőség az, ami miatt ez a technológia hatékonyabb védekezést kínál, mint a kamerával vagy drónnal való megfigyelés. Szemben a pusztán vizuális eszközökkel történő, észlelésre alapozó módszerekkel, az időjárás és a fenológia összefüggéseire épülő rendszer alkalmazásával mód nyílik arra, hogy a kórokozók inkubációs időszakában avatkozzunk be. Akkor tudunk lépni, amikor a fertőzés ugyan már jelen van, de még nem okoz tüneteket. Ezzel elérjük, hogy kevesebb kár-, és kórokozó jusson el a nagy veszteséget okozó fertőzési szakaszba. Még az olyan nagyon súlyos növénybetegségek esetében is, mint a tűzelhalás vagy az almafa-varasodás, elkerülhető lesz a durva vegyszerek alkalmazása (javuló humánegészségügy, környezetvédelem). Lehetővé válik a védekezések időzítése is. Vagyis végeredményben egészségesebb s így versenyképesebb áruval lehet megjelenni a piacon, tehát a jövedelmezőség is nő. – Hogyan működik az okos meteorológiai állomás? – Eszközünk abba a kategóriába tartozik, amelyet az IoT fogalommal szokás azonosítani. Ez esetünkben azt jelenti, hogy nemcsak mér és elemez, hanem ha úgy hozza a szükség, intézkedni is képes,

A mesterséges intelligencia megjelenése határozza meg az egyes ágazatokat.

PAJNA SÁNDOR (BALRA). TEREPEN: AZ OKOS METEOROLÓGIA MŰKÖDÉS KÖZBEN

például más okoseszközöket hoz működésbe. Ez úgy lehetséges, hogy a mért adatokra alapozva képes felismerni: az adott kultúrának éppen azon a helyszínen és éppen akkor öntözésre, növényvédelemre vagy a fagykár megelőzésére van-e szüksége. Ennek megfelelően képes azokkal a szerkezetekkel önállóan együttműködni, amelyek ehhez szintén

NÉVJEGY

Mérnök-közgazdász, címzetes egyetemi docens. Pályáját a Titásznál, rendszerszervezőként kezdte, 1980-ban. Vezette a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központját. Két évig az IHM stratégiáért és elektronikus szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára volt. 2010-től az eKözig Zrt. vezérigazgatója. elég intelligensek, s fizikai megoldásokat tudnak nyújtani. El tudja indítani az öntözőrendszert, ha a növénynek abban a növekedési fázisban arra azonnal szüksége van, vagy képes beindítani az autonóm működésű kazánokat, amelyek megakadályozzák egy esetleges fagykár bekövetkezését. Vagyis a haszna súlyos forint- vagy akár eurómilliókban, -tízmilliókban mérhető. – Nemzetközi és hazai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a gyümölcsfák lombkoronáját egy sajátos formára metszve meg lehet többszörözni a termést. Mit tud az a programjuk, amely ennek a speciális szaktudásnak az átadását célozza? – Minden területen arra törekszünk, hogy a szakma legkiemelkedőbb képviselőivel együttműködésben hozzunk létre valami hasznosat. Így történt ez a metszéstámogatás vonatkozásában is, itt Gonda István professor emeritusszal szoros szakmai kooperációban dolgoztunk. Mint az közismert, a zöld növények a napsugárzás hatására létrejövő fotoszintézis útján állítják elő maguknak a szükséges tápanyagot. Ez a gyümölcsfák esetében azt jelenti, hogy nemcsak a fa egészsége, de a termés menynyisége és minősége is attól függ, hogy milyen az ültetvény benapozottsága. A régebben alkalmazott metszésmódokkal művelt ültetvények hektáronként mintegy száz almafából álltak, ahol az említett, sajátos koronájú fáknál nagyjából 30 százalékos benapozottságot tudtak elérni a termelők. Az újabban alkalmazott orsó és azon belül is a szuperorsó koronaformájúak mellett viszont négyötezer gyümölcsfa is ültethető egy hektáron úgy, hogy a benapozottság a korábbi 30-ról 80 százalék közelébe nő. Ez az egyik dolog, ami miatt a megfelelő metszési ismeretek elterjesztése hallatlanul nagy nemzetgazdasági hasznot generálhat. Emellett az is fontos, hogy a fát folyamatosan a produktív termőfelület optimumán tartsuk. Ez az almánál a kizárólagosan termőképes, 1–4 éves hajtások, vesszők és gallyazat megtartását, az idősebb növedékek lehetőség szerinti eltávolítását, ritkítását követeli meg. Ez a profiknak nagyon fontos, de lényeges lehet annak a mintegy másfél millió házikert-tulajdonosnak is, aki pár fa által reméli a szűkebb-tágabb család gyümölcsellátását. Tízezer ültetvényről készült kép feldolgozásán alapuló online programunkkal az ezekre vonatkozó tudást szeretnénk átadni, a tanulás alapfolyamatainak a sajátosságait figyelembe véve, a sima olvasásnál vagy elmondásnál sokkal hatékonyabb módon. Most azon dolgozunk, hogy a közép- és felsőfokú oktatás, valamint a professzionális kertészek mellett – reményeink szerint néhány fagylalt áráért – viszonylag rövid időn belül a hobbikertészek számára is elérhetővé tegyük ezt az ismeretanyagot.

DOMBI MARGIT

„ACÉLOS” VOLT AZ ÁRUGRÁS

KONJUNKTÚRA | Több fontos acélipari késztermék rekordszintre drágult, és nem is igen látszik az árcsökkenés lehetősége. Eközben kínai acélóriások veszik át a globális vezető szerepet. Magyarország 26. legnagyobb vállalata, egyetlen nagy acélgyártója, az ISD Dunaferr Zrt. nagyrészt kimarad az óriási konjunktúra kedvező hatásaiból, mert ott a termelés felfuttatása helyett a tulajdonosok közt zajló konfl iktussal vannak elfoglalva.

Az acél ára az egekben van. Ennek a globális ipari indikátornak az értéke most körülbelül a duplája annak, amennyit a 2018-as konjunktúra idején elért, és háromszorosa a 2020 elején jegyzett mélypontnak. Például az egyik fontos amerikai késztermék, a melegen hengerelt tekercs (hot rolled coil – HRC) tonnánkénti ára az utóbbi hetekben sem lett alacsonyabb, sőt augusztusban is rekordot rekordra halmozott. Lapzártánk előtt már az 1900 dolláros szintet „kóstolgatta”. Egyelőre tehát rácáfol azokra a hangokra, amelyek a nyár elején jelezték: csak átmeneti lesz a drágulás, a második fél évben viszszaáll a régebbi, normálisnak mondható szintekre az ellenérték, mivel az ellátási láncok csupán ideiglenesen akadoznak, kapacitás bőven áll rendelkezésre. a sokk előtti szintre, de ennek egyelőre nincs jele. Például a neves IHS Markit nevű elemzőcég acélipari szakértője, John Anton pár hónapja azt jósolta, hogy a nyár végére enyhülni kezd az árnyomás, és az év vége felé újra 600-700 dollárba kerül majd a melegen hengerelt tekercs. Elvben lehet még igaza, de a múlt havi adatok után árösszeomlásnak kellene bekövetkeznie szeptember-októberben, hogy bejöjjön a prognózis.

A nagy nyersanyag-előállítók öröme azonban mégsem felhőtlen, főként azért, mert nem kiszámítható az igény, és ez az óriási „hullámvasút” a nehezen mozduló gyártók számára jellemzően komoly kihívás. A 2020 tavasza óta tartó járvány, a gazdasági bizonytalanság miatt előbb visszaesett a kereslet, ám a harmadik hullám után hirtelen annyira megnőtt, hogy hatalmas áruhiány alakult ki. Ez hajtotta korlátok nélkül felfelé az árakat, s erősítette a hatását, hogy a pandémia alatt leállított vagy fél gőzre vett kohók újraindításához idő kell.

A piac érdekessége azonban, hogy ma már van kínálat bőven, így az árak több szakértő szerint lassan visszatérhetnének

ÁTALAKULÁSOK

A mai hírdömpingben közben sokszor elkallódnak a lényeges, ipari értelemben is jelentős történések. Augusztus végén jelentették be, hogy a világ harmadik legnagyobb acélgyártója jön létre két fontos kínai ágazati nagyvállalat, az Ansteel és a Ben Gang Group egyesülésével. Ezt a

„monstrumot” már csak a szintén kínai Baowu Steel Group és persze az abszolút megacég, az európai–indiai ArcelorMittal előzi meg. Ez utóbbi még 2006-ban jött létre úgy, hogy az indiai Mittal felvásárolta a spanyol, francia és luxemburgi acélgyár-

tók korábbi fúziójából keletkezett Arcelor nagyvállalatot. A szektor globálisan vezető társasága 53,27 milliárd dolláros (mintegy 15 800 milliárd forintos) bevételt, valamint bő 2,1 milliárdos üzemi eredményt ért el tavaly, 168 ezer alkalmazottal és évi 80 millió tonnát meghaladó kapacitással. Összevetésül: a most harmadikká vált Ansteel–Ben Gang-páros 63 millió tonnás összesített kapacitása megközelíti az ArcelorMittal kibocsátását. Az augusztus közepén aláírt egyesülési megállapodás szerint Liaoning tartomány a tulajdonában lévő 51 százaléknyi Ben Gangrészesedést ingyen átadja az Ansteelnek, amelynek ezzel a leányvállalatává válik.

FELFŰTÖTT ÖNTÖDÉK. A VILÁG MINDEN TÁJÁN BEINDULT A GYÁRTÁS

A MÁSODIK

Ráadásul mire a nemzetközi szaksajtó leírja a számokat, lassan el is avulnak, hiszen a most hivatalosan még másodikként jegyzett Baowu Steel Group – főként évi több nagy helyi felvásárlás révén – óriási expanzióban van, így könnyen az élre törhet. Egy nyári akvizíció alkalmával ugyanis világgá kürtölték, hogy rövid időn belül már az évi 150 millió tonnás teljes kapacitást is eléri a csoport.

Persze az sincs kizárva – látva a kínai acélipar száguldását –, hogy az Ansteel és a Ben Gang fúziójával létrejött, ma még csak harmadik szereplő pár éven belül megelőzi a most gyors vételekkel operáló Baowut. Mindeközben a harmadik

vagy akár a negyedik helyre taszíthatják le a sok országban gondokkal küzdő, tavaly 700 millió dollár feletti adózás utáni veszteséget összehozott luxemburgi óriást, a még vezető ArcelorMittalt.

FRISS ADATOK

A kínai felvásárlási „pörgés” nem is meglepő, hiszen a kontinensnyi ország építő-, jármű-, gépipara, valamint exportja hatalmas mértékben igényli az acélalapanyagot. A World Steel Association (WSA) adatai szerint Kína részesedése a globális acéltermelésben tavaly 56,5-re nőtt a 2019-es 53,3 százalékról. Átmenetileg most csökken a teljesítmény, de várhatóan két-három esztendő múlva megközelítik a 60 százalékos szintet. (A WSA igen jelentős szervezet, hiszen 64 ország acéltermelőjét fogja össze. Tagjai a világ acéltermelésének mintegy 98 százalékát adják.)

Az ágazati szövetség számításai alapján a múlt évben 0,9 százalékkal, 1,829 milliárd tonnásra zsugorodott a globális előállítás. A legnagyobb acélgyártó Kína termelése ugyanakkor 5,2 százalékkal, 1,53 milliárd tonnásra bővült. A WSA szerint tavalyelőtt 3,4 százalékosra lassult a világ acéltermelésének a növekedése a 2018. évi 4,8-es gyarapodás után.

A WSA havi monitorozást is végez: e szerint ez év júliusában a globális gyártás 161,7 millió tonnás volt, 3,3 százalékkal nagyobb a 2020-as azonos időszakinál. Az idei első hét hónapban pedig 1,165 milliárd tonnás volt a világ acéltermelése, ami 12,4 százalékkal több a tavaly január–júliusban mértnél.

A friss adatok szerint az ázsiai csendes-óceáni térség produktivitása 2,5 százalékkal kisebb az egy esztendővel korábbinál, ezen belül Kína júliusi acéltermelése 8,4 százalékkal, 86,8 millió tonnásra esett. Közben a világ más részein beindult a járvány miatt lelassult előállítás. Így az EU termelése 30,3 százalékkal, 13 millió tonnásra, Észak-Amerikáé 36 százalékkal, 10,2 millió, Dél-Amerikáé 19,6-del, 3,8 millió, a Független Államok Közösségéé (FÁK) 11,2-del, 9,2 millió, a Közel-Keleté 9,2-del, 3,6 millió, Afrikáé pedig 36,9-del, 1,3 millió tonnásra nőtt.

DUNAÚJVÁROSBAN

Miközben a világ acélgyártása éppen pörög, rövid távon óriási nyereségnövekedés várható az ágazatban, addig a sokat látott hazai ISD Dunaferr körül nem csillapodik a szövevényes tulajdonosi viszály. Ebben egyik fél felett sem kívánunk pálcát törni, ám a magyar gazdaságnak igen káros, hogy jelenleg a botrányokra figyel a cég. Egy a Figyelőnek nyilatkozó szakértő szerint a Dunai Vasmű kapacitáskihasználtsága 25-50 százalékos lehet a tulajdonosi és a pénzügytechnikai problémák miatt.

A vita okán máig sincs például jogi értelemben vett érvényes mandátumú igazgatóság a társaságnál. Pontosabban két szemben álló (ukrán és orosz) tulajdonosi csoport próbál pozíciót szerezni, illetve megtartani a magyar viszonylatban nagy, világszinten viszont igen kicsiny acélipari konglomerátumban. A vállalat többségi tulajdonosa a ciprusi bejegyzésű, de orosz–ukrán tulajdonban lévő Steelhold Ltd., amelynek a részvényesei között durva belviszály alakult ki. Ez év tavaszán már a magát a Steelhold képviselőjének valló ügyvéd egy biztonsági őrökből álló csapattal próbálta átvenni a céget, amit a „kapun belül lévők” megakadályoztak.

Az ISD Dunaferrnél tehát jelenleg is a Jevgenyij Tankilevics (Evgeny Tankhilevich) fémjelezte menedzsment van birtokon belül, de szűkülő döntési helyzetben, és nyilván a tulajdonosi vita rengeteg energiát vesz el a gazdasági kérdések megoldásától, a fejlesztési, túlélési stratégiák megalkotásától. Az ellenlábasok az elmúlt hónapokban többször is próbáltak új igazgatóságot kinevezni, de ezt a cégbíróság minden esetben elutasította törvényi aggályok miatt. Legutóbb a Győri Ítélőtábla mondta ki szabályszerűtlennek az illetékes cégbíróság által – egyébként a törvényes működés helyreállítása érdekében – május 6-ra összehívott Dunaferr-közgyűlést, újabb hónapokkal hosszabbítva meg a vállalat exlex működését. Jogilag tehát a társaságnak továbbra sincs döntéshozó testülete, cégjegyzésre jogosult képviselője. (Csak 2021-ben nem kevesebb mint hetvenféle különböző cégbírósági bejegyzés történt, ami a tulajdonlásért folyó harc hevességét mutatja.)

Sajtóhírek szerint mindenesetre az orosz Metalloinvest bánya- és acélipari cég tárgyalásokat folytat a dunaújvárosi acélmű megvásárlásáról az orosz állami fejlesztési pénzintézettel, a Vnyesekonombankkal, mivel utóbbi a Steelhold Ltd. több mint 50 százalékát birtokolja. Ha az ügylet létrejön, akkor megoldódhat a mai patthelyzet, hiszen a Dunaferrnek is új fő tulajdonosa lesz. Jelzésértékű, hogy a napokban zárult az a miniárverés, amelyen a magyar állam eladta a Dunaferrben meglévő, mindösszesen 103 darab, 1130 forint névértékű törzsrészvényét. Licitálni csak augusztus 19–24. között lehetett, a vételár csupán 2,2 millió forint volt.

A dunaújvárosi ügyeket ismerő Duol.hu hírportálnak a nyáron megjelent átfogó elemzése szerint a cég saját tőkéje így mínusz 19 milliárd forintba fordult, ezt két éven belül rendeznie kellene. A tavalyi pénzügyi adatok között a szén-dioxid-kvótával kapcsolatos kötelezettségek és a szállítói tartozások adnak okot aggodalomra. Közben a magyar kormány – figyelembe véve az EU-s előírásokat és az Oroszországgal szembeni uniós embargós intézkedéseket – többször próbált segíteni tulajdonrész-vásárlással, de a menedzsment nem élt a lehetőségekkel.

És a nagyobbik baj, hogy az emlegetett igen alacsony szintű kapacitáskihasználtság, valamint az ISD-csoporton belüli bérmunka-konstrukció miatt jelentősen kisebb az árbevétel az indokoltnál. Mindeközben a cégbíróság sem igen tud megnyugtató jogi rendezést kicsikarni a civakodó felekből. A vasmű azonban még ma is több mint négyezer embert foglalkoztat, közvetve 12 ezer család megélhetését biztosítja a 44 200 fős Dunaújvárosban és környékén. Nem szólva arról, hogy 368 milliárdos (2019-es) árbevételével a 26. legnagyobb magyar vállalat, ráadásul olyan stratégiai alapanyagot gyárt, amelynek az előállítása nem lenne jó, ha megszűnne idehaza, és Magyarország száz százalékban importra lenne utalva belőle, főleg egy ilyen turbulens világgazdasági helyzetben…

1500 Dollár/tonna 1300 1100 900 700 500 300 2015201620172018201920202021

Forrás: IHS Markit

HIRDETÉS HG

HIRDESS! KERESS! TALÁLJ

OTTHONRA!