Figyelo_2021-35

Ü Z L E T I

H E T I L A P

XIAOMI A MOBILTELEFÓNIÁBAN

NEM HIBÁZHATNAK A FELSŐ OSZTÁLYBAN

FERENCZ ORSOLYA-INTERJÚ

MAGYAR HAJÓST A VILÁGŰRBE! SZÉP-KÁRTYA-BOOM

KULCSELEME LETT A TURIZMUSNAK HARMATI LÁSZLÓ, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese

Kellettek a támogatások a hitelpiacnak ÁRA: 790 FT

35. SZÁM | 2021. SZEPTEMBER 2–8.

F_BI-Harmati.indd 1

2021. 08. 31. 15:51

F_BII-VG-megujulas.indd II

2021. 08. 31. 14:34

| TARTALOM |

4 A HÉT HÍREI 6 NAGYTOTÁL 9 INFOGRAFIKA

PUBLICISZTIKA

8 BARÁT MIHÁLY Távolodunk-e a kályhától?

CÍMLAPON

10 HARMATI LÁSZLÓ Hisznek a magyar piacban

GAZDASÁG ÉS POLITIKA

22

„Űrkutatás nélkül az emberiségnek nincs jövője”

Három-négy év múlva ismét eljuthat a világűrbe egy magyar kutatóűrhajós. Ez a misszió az egyik zászlóshajója a napokban elfogadott magyar űrstratégiának – mondta Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a Figyelőnek adott interjúban. A téma szakértőjétől azt is megtudtuk: nagyon éles jogi viták folynak a világban arról, hogy a kozmoszban ki milyen tevékenységet és hogyan végezhet.

28

Állandó mozgásban

„Természetesen előny, ha az ember jó időben jó helyen van. De a sikerhez ennél messze több, kőkemény munka is szükséges” – mondta Wagner Tibor, a Xiaomi Technology Kft. magyarországi vezetője. A szakember 2019 közepén, 3 százalékos hazai piaci részesedéssel az ötödik pozícióban vette át annak a kínai startupmárkának a hazai képviseletét, amely az európai mellett az idén már a magyar okostelefon-piacon is a második helyre lépett előre.

38

Itthon is gyors a fejlődés

Budapest és agglomerációja mellett a Balaton keleti régióját, valamint a Velencei-tó környékét is lefedi a 2019 végén indult Kifli.hu online élelmiszer-kereskedelmi lánc, amely itthon hetente mintegy 20 ezer rendelést szállít ki.

54

Tartós marad a csiphiány

Sorra jelentik be az autógyártók, hogy a félvezetőkészletek elapadása miatt korlátozni kényszerülnek a termelésüket. Címlap: Móricz-Sabján Simon

14 KILÁTÁSOK Erősödik az üzleti bizalom 16 PARKOLÁSI RENDSZER Fővárosi diszkrimináció

18 NYUGDÍJPRÉMIUM A maximum is összejöhet

20 VADÁSZATI KIÁLLÍTÁSOK Lesben állva 22 FERENCZ ORSOLYA „Űrkutatás nélkül az emberiségnek nincs jövője”

GEOPOLITIKA

50 MONETÁRIS POLITIKA Még az idén lép a Fed – vagy nem

52 AFGANISZTÁN Vér, veríték és könnyek 54 FÉLVEZETŐK Tartós marad a csiphiány 56 MÉDIAPIAC Globális terjeszkedésbe kezdett az Axel Springer

RÉGIÓ

58 A ROMÁN AGRÁRIUM HITELEZÉSE Finanszírozott egyensúlyvesztés

60 A SZERB INGATLANPIAC SZÍNE ÉS FONÁKJA Mindent vesznek, visznek 62 ÉPÜL A KERÍTÉS Migránsok a lengyel–fehérorosz határon

63 RIASZTÓ MÉRŐSZÁMOK Egyre kevesebb a hal az Adriában

64 LEJÁRATÓ HADVISELÉS Cseh milliárdosok pere az USA-ban

25 ÁTKELŐK Új budapesti híd

66 RÉGIÓS HÍREK

CÉGVILÁG

SKYNET

28 XIAOMI Állandó mozgásban 32 PAJNA SÁNDOR Az agráriumban is érvényesül „a dolgok internete”

35 KONJUNKTÚRA „Acélos” volt az árugrás

38 KIFLI.HU Itthon is gyors a fejlődés 40 SZÉP-KÁRTYA Zsebek nélkül

SZEMÉLYI HÍREK

42 VÁLTOZÁSOK A CÉGVILÁGBAN

PÉNZ BESZÉL

43 KÜLFÖLDI MEGTAKARÍTÁSOK Idegen vizeken

44 VAGYONKEZELÉS Koncentrálódó

68 NETFLIX-KONKURENSEK Új videótárak boríthatják fel a hazai streamingpiacot is

CAPPUCCINO

70 FABRICIUS GÁBOR

TÁRSADALOM

72 BORTÖRVÉNY Ügyintézés a szőlőben

75 BORBÉLY TAMÁS Bor, mámor, Badacsony

78 ÚJ SZELEK Átrajzolja a Shein a globális divatipart

vagyonok

TŐZSDE

46 MKB CSOPORT Jól megy a szekér 47 4IG Nagyban gondolkodnak 48 BEFEKTETÉSEK Kína immár nem feltörekvő ország

SPORT

80 CRISTIANO RONALDO Nem vén ördög

AJÁNLÓ

82 CSALÁDI PROGRAMOK, MOZI, KONCERT

LXIV. évfolyam Főszerkesztő: Deák Bálint Főszerkesztő-helyettesek: Barát Mihály, Szajlai Csaba Főmunkatársak: Helmeczi Zoltán, Tóth Balázs Olvasó szerkesztő: Friedrich Csaba Rovatvezetők: Dózsa György, Halaska Gábor, Hőnyi Gyula, Lengyel Gabriella, Moszkovits János, Pindroch Tamás, Szigeti Hajni Képszerkesztő: Somogyi Nóra Online képszerkesztő: Wanger Alexandra Vezető tervezőszerkesztő: Babay Zsolt Tervezőszerkesztők: Hajnal Anna, Leszt Kata, Soproni Béla Korrektor: Baross Gábor Szerkesztőségi titkár: Szebényi Katalin, telefon: (1) 489-11-28 E-mail: szerkesztoseg@figyelo.hu Internet: www.figyelo.hu Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt., 1082 Budapest, Üllői út 48. | Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató | Terjesztés: ugyfelszolgalat@mediaworks.hu; telefon 06-46/998-800 | Nyomtatás: Mediaworks Hungary Zrt., Nyomda | Címe: 6729 Szeged, Szabadkai út 20. | Felelős vezető: Szabady Balázs nyomda üzletág igazgató | HU ISSN 0015-086X | Árusításos úton terjeszti a Lapker Zrt. Előfi ze tés ben ter jes z ti a Magyar Posta és a MédiaLOG–DMHM Zrt. Előfi zethető: a lapcentrum.hu oldalon és az ugyfelszolgalat@mediaworks.hu e-mail-címen, illetve a 06-46/998-800 telefonszámon. Kézbesítéssel kapcsolatos reklamációk fogadása: telefon: 06-46/998-800, e-mail: hirlapelofi zetes@posta.hu. A Figyelő kiadványban megjelent minden szerzői mű (cikk, fotó, táblázat, grafika) a nyilvánosság számára a sajtóban csak a kiadó előzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehető hozzáférhetővé, illetve többszörözhető. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül.

2021/35 FIGYELŐ | 3

F_03_tartalom.indd 3

2021. 08. 31. 16:09

| A HÉT HÍREI |

ITT A HARMADIK MULTIPROGRAM

A kormány célja az 5,5 százalékos gazdasági növekedés, ezért minden eddiginél több forrást szánunk a Magyar Multi Programra, hogy az ígéretes hazai vállalkozásokat hozzásegítsük a nagyvállalattá váláshoz. Ezt biztosítja a Magyar Multi Program újabb felhívása is – jelentette be György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár. A harmadik alkalommal minden eddiginél nagyobb, 100 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett programban 100 milliótól 2,5 milliárd forintig terjedő támogatást igényelhetnek a vállalkozások, a megvalósítás helyszínétől függően előreláthatóan 35–50 százalék közötti támogatási intenzitás mellett.

ZSUGORODOTT AZ EURÓPAI FOCIPIAC

Az európai labdarúgópiac 13 százalékkal zsugorodott a 2019–20-as szezonban, mivel az összbevétel 3,7 milliárd euróval, 25,2 milliárdra csökkent. Ez az első bevételcsökkenés a 2008–09-es globális pénzügyi válság óta – derül ki a Deloitte tanulmányából, miszerint a járvány az európai labdarúgás valamennyi szereplőjét érintette. A 2019–20-as pénzügyi évben az öt nagy liga együttes bevételei 11 százalékkal, 15,1 milliárd euróra csökkentek, ám ez még mindig rekordmagas, 60 százalékos részesedést jelent az európai labdarúgópiacból. A pandémia következményei a 2020-as nyári, késleltetett átigazolási piac csökkent aktivitásán keresztül is megmutatkoznak: az öt nagy ligában a bruttó átigazolási kiadások körülbelül 40 százalékkal, 5,5 milliárd euróról 3,4 milliárdra csökkentek, így visszaesett az egyébként más európai ligák között szétosztott összeg is – mondta Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának igazgatója.

A HÉT 3,5 SZÁMA

FELGYORSULT AZ INFLÁCIÓ AZ EURÓZÓNÁBAN IS

Az eurózóna inflációja jelentősen gyorsult augusztusban az előző hónaphoz képest, felülteljesítve az elemzői várakozásokat – derül ki az Eurostat felméréséből, miszerint az eurózóna augusztusi inflációja 3 százalékos éves emelkedést mutatott. Az Európai Központi Bank hosszú távú célja, hogy az infláció mértéke 2 százalék legyen. A jegybank szerint a jelenlegi inflációs emelkedés átmeneti, ezért a megugrásra egyelőre nem kívánnak reagálni, mindenesetre a várt feletti gyorsulás aggasztó lehet a jegybank számára. Az árnövekedést főleg az energiaárak éves emelkedése hajtotta.

százalékkal emelkedtek júniusban a bérek. A lassuló ütemet a tavaly júniusi egyszeri kifizetések, egészségügyi bónuszok által előidézett magas bázis okozta. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban júniusban 436,3 ezer, a nettó 299,1 ezer forint volt, 3,5 százalékkal emelkedve az előző év azonos időszakához képest. Az erősödő infláció miatt azonban a reálbérek 1,7 százalékkal csökkentek.

4 | FIGYELŐ 2021/35

F_04-05-Hirek.indd 4

2021. 08. 31. 16:10

| A HÉT HÍREI |

A HÉT IDÉZETE

„Az egyik legveszélyesebb hónap a tőzsdei befektetések szempontjából az október. A többi: július, április, január, december, március, június, május, november, augusztus, február, szeptember” – Mark Twain amerikai író, újságíró.

CSÚCSON A HAZAI BERUHÁZÁSOK

A beruházások volumene soha nem látott magasságba emelkedett a második negyedévben, amikor 2760 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter, aki videóüzenetében elmondta, hogy április–júniusban 10,8 százalékkal több beruházás valósult meg, mint tavaly ilyenkor. A beruházási ráta 27,5 százalék körül alakulhatott, amellyel Magyarország továbbra is az uniós élmezőnyben szerepel – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. A beruházások nemcsak éves, hanem negyedéves alapon is erősödtek: 3,6 százalékos növekedést mértek 2021 első negyedévéhez képest – tette hozzá. A beruházások bővülését a feldolgozóipar, a gépek és berendezések, a szállítmányozás, a raktározás, a kereskedelem és az ingatlanügyletek fejlesztései húzták – mutatott rá Varga Mihály.

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV; GETTY IMAGES

KALAPÁCS ALATT AL CAPONE SZEMÉLYES TÁRGYAI

ADÓZNI KELL A LAKÁSKIADÁS UTÁN

A lakáskiadás jövedelméből adózni kell – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) annak kapcsán, hogy a kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A lakóingatlan bérbeadása fő szabály szerint áfamentes, ezért nem kell a NAV-nál bejelentkeznie (adószámmal rendelkeznie) annak a magánszemélynek, aki gazdasági tevékenységként kizárólag áfamentes lakóingatlan-bérbeadásból szerez jövedelmet. A bérbeadás teljes bevételéből a jövedelem kétféle módon állapítható meg. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt csökkentik az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. Negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és a jövedelmet az éves szja-bevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék – jelezte a NAV.

Bár Al Capone a köztudatban kegyetlen maffiavezérként ismert, az egyik unokája szerint most a „lágyabb” oldalával is találkozhatnak az emberek. Capone jó néhány személyes tárgyát bocsátják ugyanis árverésre, beleértve ékszereket, családi fényképeket, valamint a kedvenc pisztolyát – tudósított róla a Bloomberg. Az összeállítás alapján a most 77 éves unoka, Diane Capone szerint Al Capone szerető családapa is volt. Ezt bizonyítja az a levél, amelyet Al Capone az Alcatrazból írt egyetlen fiának, Albert „Sonny” Caponénak – a maffiavezér 11 évet töltött a híreshírhedt börtönben, miután 1934-ben elítélték adócsalásért. 2021/35 FIGYELŐ | 5

F_04-05-Hirek.indd 5

2021. 08. 31. 16:10

F_06-07_nagytotal.indd 6

2021. 08. 31. 16:06

A rohamrendőrség könnygázzal oszlatja szét az athéni Szintagma téren a tüntetőket. A tiltakozási hullám azt követően indult, hogy kitudódott: a kormány kötelezővé tenné a koronavírus elleni oltást az egészségügyi dolgozóknak, szigorítaná a tesztelésre vonatkozó előírásokat, valamint korlátozásokat vezetne be a nem beoltott állampolgárokkal szemben. A kormányzati tervek között az is szerepel, hogy ha súlyosbodik a járványhelyzet, akkor mindenki számára kötelezővé teszik a vakcinációt. A 11,4 milliós Görögország lakosainak több mint a fele van beoltva teljeskörűen. Az elmúlt hetekben ugyanakkor aggasztóan nőtt a delta-variáns által megfertőződöttek – és így a kórházi ápolásra szorulók – száma.

F_06-07_nagytotal.indd 7

FOTÓ: PUZZLEPIX/SHUTTERSTOCK

NAGYTOTÁL 2021. 08. 31. 16:06

| PUBLICISZTIKA |

TÁVOLODUNK-E A KÁLYHÁTÓL? Úgy tűnik, most már tartósnak tekinthető az a trend, hogy a magyar lakosság pénzügyi portfóliója negyedévről negyedévre stabilan és jó tempóban növekszik: az elmúlt pár esztendőt vizsgálva az látszik, hogy a pénzügyi eszközök állománya 10 százalék körüli vagy azt kissé meghaladó mértékben bővül éves összevetésben. 2021 első felében sem tört meg a lendület: a jegybank által a második negyedévre kimutatott 69,7 ezer milliárd forintnyi mennyiség 9,8 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakit.

BARÁT MIHÁLY FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES

Viszont a lakossági megtakarítások összetételénél tartósnak bizonyulnak a szerkezeti gondok: egyrészt a kisbefektetők még mindig viszonylag sok pénzt tartanak bankjegyekben vagy lekötés nélkül a számláikon. Az MNB adatai szerint az első fél év végén a készpénz és a bankbetétek a teljes megtakarítási portfóliónak a 27 százalékát adták. Ez még akkor sem kevés, ha figyelembe vesszük a koronavírusjárvány kapcsán kialakult bizonytalanság vagy a tartósan alacsony kamatkörnyezet hatásait. A háztartások pénzügyi vagyonának az alakulására vonatkozó második negyedéves adatokból viszont már kirajzolódnak apró, de biztató jelek, ami a megtakarítási portfólió szerkezetét illeti. Látszik például, hogy a lakosságnál lévő készpénz mennyisége tovább nőtt ugyan a júniusig tartó egy esztendő alatt, de a már a 6000 milliárd forintot alulról súroló állomány „csak” bő 7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Így a készpénz súlya, ha minimális mértékben is, de már csökkent a pénzügyi eszközökön belül, ami feltétlenül biztató. Szintén kedvező jelnek tekinthető, hogy a befektetési jegyeket is újra elkezdte nagyobb tömegben venni a lakosság: itt egy év alatt majdnem 19 százalékkal hízott az állomány, megközelítve a 4900 milliárd forintos szintet. Ami pedig különösen figyelemreméltó, hogy az életbiztosításidíjtartalékok szintje is az átlagnál gyorsabb ütemben, 11,5 százalékkal tudott bővülni tizenkét hónap alatt, ami arra utal, hogy a háztartások ismét nagyobb arányban kezdték hosszú távú megtakarításokba irányítani félretehető pénzüket. Az említett átrendeződések persze még nem nevezhetők sem jelentősnek, sem trendszerűnek, ám reményt adnak arra, hogy a lakosság egyre nagyobb része tör ki a készpénz és a folyószámlabetétek bűvköréből, s a megtakarítási piac is egészségesebb képet mutat majd.

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Már kirajzolódnak apró, de biztató jelek, ami a megtakarítási portfólió szerkezetét illeti.

8 | FIGYELŐ 2021/35

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 8

2021. 08. 31. 15:55

AHOL A BOR AZ ÚR

| SZÁMLÁLÓ |

-ZX_TSP­Y GTW[NI­PJS ºXX_JXJS YºGG RNSY J_JW MJPY¥WTS YJWRJYY GTWX_÷Q÷ YF[FQ^ 2FL^FWTWX_¥LTS & QJLYºGG SJIďY F 0ZSX¥LGFS ­X F 2¥YW¥GFS YT[¥GG¥ F_ JLWN F YTPFON [FQFRNSY F [NQQ¥S^N Y­WX­LGJS P­X_±YJYY­P &_ JL^ K÷WJ OZY· JQKTL^FX_YTYY GTW RJSS^NX­LJ F_ ­[J_WJI JQX÷ JX_YJSIJNGJS R­L G÷[JS MFWRNSH QNYJW KºQºYY FQFPZQY MF_¥SPGFS GJS [NX_TSY J_ F X_¥R FQNL MFQFIYF RJL F M¾X_ QNYJWY &? *,> +ö7* /:9 -&?&. '47+4,>&8?9 8 &1&0:1 8& Liter 33,4

33,1

32,7

32,2

28,3

28,5

2000

2002

2001

2005

2004

2003

2006

2007

24,1

23,6

23,4

2008

2009

2010

26,0

23,7

23,8

2012

2013

2011

26,9

25,3

21,8

2015

2014

24,8

2016

2017

24,6

21,0

2018

2019

Forrás: KSH

34,1

33,8

& '478?ö1ö9*72ö 9*7 1*9 &1&0:1 8& 2&,>&7478? ,43

Hektár

58 067

58 703

2015

59 459

2016

61 727

2017

59 375

2018

58 276

2019

2020

A MAGYAR BORVIDÉKEK NÉHÁNY ADATA, 2020 'TWX_÷Q÷Y YJWR÷ YJWÀQJY MJPY¥W 2

1 1 464

480

69 603

15 838

685

Nagy-Somlói

Soproni 5 1 220

3

9 918

32 807

6 47 452

1 686

8_ÀWJYJQY X_÷Q÷RJSS^NX­L R¥_XF

87 429

3 117

9

4 42 019

703

'TWYJWRJQ­X MJPYTQNYJW

33 012

443

10 28 469

1 596

11 125 270

12 55 556

925

2 026

164 202

12 637

12 701

12 672

71 684

34 616

95 441

Zalai

Balaton-felvidéki

Móri

Etyek–Budai

Neszmélyi

Tolnai

7

8

13

14

15

16

592

319 279

31 710

2 017

158 375

538

23 059

2 263

152 178

1 626

123 769

77 692

42 453

92 569

15 114

92 622

12 302

100 934

80 676

Badacsonyi

Balatonfüred– Csopaki

Balatonboglári

Pannonhalmi

Szekszárdi

Pécsi

Villányi

Hajós–Bajai

17

18

19

1 2 4

5

7

12

17 13

15

F_08-09_Szerintem_Szamlalo.indd 9

21

10

9

6

20

19

11

8

3

22

14

16

18 859 1 660 575

+TWW¥X -JL^Pº_X­LJP 3JR_JYN 9FS¥HXF

24 388

5 709

399 593

1 501 857

5 628

244 951

Kunsági

Csongrádi

Mátrai

20

21

22

5 396

18

842

413 241

796

31 674

5 293

186 666

217 737

15 558

110 818

Egri

Bükki

Tokaji

2021. 08. 31. 15:55

| CÍMLAPON | HARMATI LÁSZLÓ

HARMATI LÁSZLÓ Az Erste Bank sikeres átalakítási folyamaton ment keresztül az elmúlt években, amely érintette a vállalati kultúrát, az ügyfelekhez való viszonyulást is. A pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese a cégnél eddig eltöltött nyolc esztendejéről, a hitelezési piacról és a magyar bankszektor kilátásairól is nyilatkozott a Figyelőnek.

HISZNEK A MAGYAR PIACBAN

2013-ban érkezett az FHB Csoporttól az Erste Bankhoz. Az akkori bejelentés szerint a lakossági hitelezés újraindítása és az ügyfélkapcsolatok erősítése is fontos feladata volt. Milyen volt a váltás? A két bank igencsak eltérő pályán mozgott. – Pénzügyi szabályozói területről érkeztem az FHB-hoz, majd az ott töltött tíz év alatt főleg a lakossági banki területen dolgoztam. A szabályozói környezetben eltöltött esztendők megtanítottak a prudenciális szemléletre, és ez a tudás a válság után csak felértékelődött, de rengeteg üzleti tapasztalatot is szereztem. 2013-ban jöttem az Erste Bankhoz, úgy, hogy Jelasity Radován már két éve irányította a pénzintézetet, viszont a lakossági üzletágnak éppen nem volt kijelölt vezetője. Az Erste kiváló adottságokkal felvértezett bank volt akkor is, de komoly üzleti és kulturális átalakítást igényelt. Ebbe a munkába szálltam bele nagy lelkesedéssel. – Mire a legbüszkébb az Ersténél töltött eddigi időszakából? – Az Ersténél eddig eltöltött nyolc évemet tartom pályafutásom legsikeresebb és számomra legkedvesebb időszakának. A bank átalakítási folyamata sok tekintetben sikeresen lezárult – már jövedelmező és növekszik, ügyfeleink értékelik erőfeszítéseinket, s a dolgozóink elégedettsége is nagyot javult – de nyilván van még munka, sosem dőlhetünk hátra. Öt fontos gondolati pillért tartottam szem előtt a retail üzletág átalakításában: „növekedj okosan”, „csak olyat csinálj, ami elég robusztus”, „állj több lábon”, „mindig mérd magad az ügyfeleken és a piacon keresztül”, „válassz az előbbiekkel egyetértő, de eltérő szemléletű kollégákat”. Van ezek között olyan, amit nem kell magyarázni, de például a robusztussági feltétel azt jelenti, hogy nem működtetünk olyan üzletágat, amely nem képes két számjegyű százalékos részesedést hozni a lakossági piacon. Ez alatt szerintem itthon nem éri meg lakossági bankolni széles szolgáltatási körben, és az ügyfélélmény sem tud olyan minőségű lenni. Meg is szüntettünk emiatt üzletágakat, és alapítottunk olyat, amely hamar felnőtt erre a szintre. Hasonlóan alapvető szempont, hogy miként kommunikálunk a kliensekkel, a véleményeik milyen csatornákon jutnak el hozzánk, hogyan reagálunk azokra, miként épül be az ügyfél-elégedettség a javadalmazásba minden szinten. A több lábon állás elve a lakossági bankolásban azt jelenti, hogy a konjunktúra szempontjából eltérő kitettségű szegmenseket kell felfejleszteni, a szolgáltatási jutalékból befolyó bevételt pedig növelni szükséges. Erre a legjobb példa a vagyonkezelés fejlesztése, amely azt eredményezte, hogy mára a lakossági ügyfelek által ránk bízott 4000 milliárd forintnyi vagyon 60 százaléka értékpapír és csak 40 százaléka betét. Az okos növekedés jelentése pedig az, hogy a hitelezésben a bővülés fenntarthatóságát és a felelős tevékenységet a rövid távú piaci célok fölé kell rendelni. Tigrisen lovagolni valóban gyors, de nagyot esel a végén és felzabálnak. Esetünkben ez azt jelentette, hogy a jelzálog-hitelezés mellett robusztus fogyasztási hitelezést kellett építeni, mert ezek egyrészt kiegészítik egymást, másrészt az utóbbi jól digitalizálható és innovációs oldalról is kreatív megoldásokat kínál. Büszke vagyok arra, hogy ezekkel az elvekkel és kiváló kollégákkal sikerült új pályára állítani a lakossági bankolást az Ersténél. Persze most is vannak alapvető kihívások, elég csak a digitalizáció kérdésére, a járványra, a fiókhálózat szerepére gondolni, de a fenti koncepciók alapvetően továbbra is érvényesek.

10 | FIGYELŐ 2021/35

F_10-13_harmati_cimlap.indd 10

2021. 08. 31. 15:56

FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

| CÍMLAPON | HARMATI LÁSZLÓ

2021/35 FIGYELŐ | 11

F_10-13_harmati_cimlap.indd 11

2021. 08. 31. 15:56

| CÍMLAPON | HARMATI LÁSZLÓ

NÉVJEGY Az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. Tanulmányait a Leuven Catholic Universityn (Belgium, 1993), a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán (1995) és ösztöndíjjal a German Marshall Fund (USA, 2000) intézeteiben végezte. 1996–98-ban a Nemzetközi Bankárképző Központ témafelelőseként tevékenykedett. 1998–99-ben a Pénzügyminisztérium vállalkozási és szabályozási főosztályának a vezetője volt. 1999–2002-ben a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szabályozási főosztályának a vezetői posztját töltötte be. 2002–13-ban az FHB Jelzálogbank vezérigazgató-helyettese, 2007-től egyben az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. vezérigazgatója volt. 2013. április 2-ától vezérigazgató-helyettesként irányítja az Erste Bank Hungary Zrt. lakossági üzletágát.

– Melyek azok az alapértékek, amelyeket vezetőként fontosnak tart az Ersténél? – Az Erste hagyományos, klasszikus kelet-közép-európai bankcsoportként működik a régióban, és az értékei is ezt tükrözik. Ezt talán azzal tudom a legjobban illusztrálni, hogy az anyabank alapításának a 200. évfordulójára kiadott Célmegjelölés (Statement of Purpose), amely a pénzintézet legfontosabb céljait gyűjtötte egybe, tartalmaz egy „Kik dolgoznak az Ersténél?” című bekezdést. Itt pedig az ilyenkor szokásos fordulatok (ld. legnagyobb tudású stb.) mellett szerepel egy mondat, amely nagyon megérintett, ez pedig úgy szól: „Azok, akiknek a helyén van a szívük.” Ebben a mondatban minden benne van, ami a mi kultúránkat tükrözi: egyszerre kell gyorsan és jól reagálni az új helyzetekre, miközben odafigyelünk egymásra és az ügyfeleinkre is. Utóbbit, tehát az ügyfél-elégedettség folyamatos mérését személy szerint is nagyon fontosnak tartom: ma reggel például másfél órát töltöttem egy bizonyos típusú panasz vizsgálatával – ideértve a panaszleveleket is –, mert így közvetlen viszszajelzésekhez jutok a munkánkról, amiből rengeteget lehet tanulni. De ugyanilyen lényegesek a kollégák visszajelzései is, és abban, hogy egy szervezet miként működik, kulcsszerep jut a vezetőinek. Radovánnal együtt hiszek benne, hogy egy szervezet mindig a menedzsment kultúráját tükrözi, mert masszív a mintakövetés egy bankban vagy egy nagyvállalatnál. Olyan viselkedésmintát várhatunk el, amelyet magunk is közvetítünk. – Februárban a magyar ügyfelek életébe is belépett a George platform. Látszanak-e már az eredményei? – A George az Erste életében óriási léptékű fejlesztés, melynek kapcsán nagyon sokáig nem voltam nyugodt: felvonultathatjuk a legkorszerűbb szolgáltatásokat, beépíthetünk több tucat új elemet az online platformunkba, de amíg az ügyfelek nem elégedettek, addig nem dőlhetünk hátra, bármilyen jók is az elérési számok. Úgy tűnik viszont, hogy mostanra kezd megtérülni az a rengeteg energia, amelyet ebbe a projektbe fektettünk, hiszen amellett, hogy folyamatosan nő a felhasználók száma, egyre kedvezőbbek a visszajelzések is. Jelenleg azt látjuk, hogy a George applikáció értékelése mindkét nagy store-ban 4,3-4,6 pont környékén áll, ami mindenképpen biztató. – Az állam számos csatornán keresztül fűti a lakossági hitelezést. Szükséges-e most enynyi ösztönző? – Folyamatosan figyelnünk kell az állam szándékait, és ha változik a szabályozói rendszer, a lehető leggyorsabban kell reagálni rá. Ez éppúgy érvényes a babaváró hitelre és a CSOK-ra, mint a felújítási kölcsönre, de a vállalati oldalon az NHP-re vagy a Széchenyi programra is. Azok az anticiklikus, családközpontú lépések, amelyeket az állam a lakossági hitelpiac élénkítéséért megtett, alapvetően jók és sokat segítettek az ügyfeleknek. Az is látszik viszont, hogy az elérhető támogatási formák száma – beleértve az egyes konstrukciók különböző változatait is – mára elérte azt a szintet, amely már nem fokozható tovább, mert az egyes ösztönzők rendszere még a legfelkészültebb tanácsadók és kliensek számára is nehezen átlátható. Ezzel együtt a lakástámogatási rendszer létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, és abban, hogy a hitelpiac ilyen gyorsan talpra állt, meghatározó a szerepe. Emellett sokan megfeledkeznek arról, hogy a lakástámogatások rendszere nem magyar találmány – számos országban ösztönzi az állam a lakáshelyzet javítását. – Nem érzi-e úgy, hogy kicsit túlfűtötté kezd válni a lakossági hitelpiac? – Ez a kérdés egyre gyakrabban felmerül, viszont úgy látom, hogy ebből a szempontból sincs okunk aggodalomra. Ha a régió országait nézzük – és a mi szempontunkból ez a releváns –, a magyar adatok egyáltalán nem számítanak kiugrónak: sőt, a jelzáloghitelek GDPhez viszonyított aránya Szlovákiában és Csehországban is jóval nagyobb, mint nálunk, s az átlagos lakáskölcsön mérete még Horvátországban is nagyobb az itthoninál. Mindezek tükrében ha a magyar hitelpiac olyan ütemben fejlődik, mint most, akkor is csak nyolc-tíz év múlva érjük utol az említett államokat. Abban az esetben pedig, ha a hazai gazdaság az előttünk álló esztendőkben kiegyensúlyozottan fejlődik – és nincs ellenkező irányra mutató jel –, mindig lesz új kereslet a lakossági hitelpiacon is. Szintén figyelembe kell venni, hogy a lakossági hitelezés már jóval prudensebb és átláthatóbb, mint akár csak néhány évvel ezelőtt volt. Ez az Erste Bankra különösen igaz,

12 | FIGYELŐ 2021/35

F_10-13_harmati_cimlap.indd 12

2021. 08. 31. 15:56

| CÍMLAPON | HARMATI LÁSZLÓ

hiszen mi már akkor elkezdtünk átállni a fix kamatozású kölcsönökre, amikor a piac nagy többsége még változó kamatozású termékeket terített. A prudens működést nagyban elősegítették a Magyar Nemzeti Banknak a 2008-as válság utáni szabályozói lépései is, például a devizahitelek forintosítása és kivezetése, az adósságfékszabályok, a minősített fogyasztóbarát kölcsönök bevezetése, melyek egyszerre tették átláthatóbbá és biztonságosabbá a piacot. – A moratórium kérdéskörét nyilván az Erste is igyekezne minél rövidebbre zárni. Hogy áll most a lakossági ügyfélkörük ebből a szempontból? – Július végén az Erste Bank lakossági hitelállományának a 27 százaléka tartozott a törlesztési moratórium hatálya alá. Az arány persze gyorsan és folyamatosan változik, hiszen azt egyrészt az új kihelyezések is csökkentik, másrészt új belépők már nincsenek a rendszerben. Nálunk azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi három hónapban erősödött az ügyfelek részéről a kilépési szándék. Ugyanis egyre többen ismerték fel, hogy a válság túljutott a legnehezebb időszakán, ismét van munkájuk, nem vagy csak kissé csökkent a jövedelmük, s rájöttek arra, hogy a moratóriumban maradásnak vannak pénzben is mérhető hátrányos következményei. Egy felelős bank persze nem mondhatja azt, hogy nem segít azoknak, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, ám az is fontos, hogy ez a segítség azokhoz érjen el, akik valóban rászorulnak. Most úgy tűnik, hogy a haladék kapcsán tényleg a rászorulók megsegítésére mutatkozik kormányzati szándék, ami a pénzügyi szolgáltatók és a kliensek szempontjából is biztató. – A bankholding tagjait már egynek véve hét univerzális hitelintézet működik Magyarországon. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy valamelyikük rövid időn belül eladóvá válik? – Nem titkoltan én is egyetértek azzal a véleménnyel, hogy a magyarországi piac öt-hat univerzális szereplőt bír el, amelyeknek meghatározó, összességében 85-90 százalékos a részesedésük: tehát úgy látom, hogy a holding tagjainak az egyesülése után is folytatódik a konszolidáció a piacon. Ez nem azt jelenti, hogy a kisebb méretű, egyes részpiacokra koncentráló szolgáltatóknak ne jutna hely, de ahogy korábban említettem, tartósan, szilárd tőkehelyzetet biztosító jövedelmezőséggel és nagy ügyfél-elégedettséggel széles körű lakossági banki szolgáltatások a jelenlegi piacméretben és versenyhelyzetben csak úgy nyújthatók gazdaságosan, ha az adott szereplőnek legalább tízszázalékos a piaci súlya. – Ez azt jelenti, hogy ha lesz eladó bank itthon, versenybe is szállnak érte? – Azért ez nem olyan egyszerű. Ha látunk eladó bankot vagy egyéb, a mi szempontunkból releváns pénzügyi szolgáltatót a piacon, annak illenie kell az Erstéhez, vagyis hasonló területeken kell erősnek lennie. Az elmúlt tíz évben a magyar Erste igen aktív volt a hazai lakossági területet érintő bank- és üzletágvásárlásokban, de minden ilyen akvizíció beleillett az üzleti modelljébe, az említett elveknek megfelelt. – Most a közösségi térré alakított fiókoké a világ, de ez a modell csak korlátozott keretek között tűnik működőképesnek. Meddig zsugoríthatja a digitalizáció a fizikai hálózatot? – Az elmúlt nyolc esztendőben az Erste hajtotta végre Magyarországon fiókhálózatának legnagyobb arányú racionalizációját: a csúcson 204 ilyen egységünk volt, most 106 van. Ekkora mértékű átalakításhoz persze a digitálisan aktív ügyfélkör arányát is drasztikusan növelnünk kellett. Nem véletlen, hogy most már közel 60 százaléknál járunk. A hálózat kapcsán ugyanakkor fontos hangsúlyoznom, hogy az utóbbi öt évben csak lokációkat és nem munkahelyeket szüntettünk meg, tehát az érintett kollégák döntő többsége a csoporton belül maradhatott. Azonban az átalakítás mellett is úgy gondolom, hogy egy felkészült fiókhálózat a mai, digitalizációtól hangos világban is óriási versenyelőny: egyrészt ha valakinek komoly problémája akad a bankjával, mindenképpen személyes ügyintézést akar, másrészt egy sor olyan komplex termék és szolgáltatás létezik, amelynél elengedhetetlen a személyes kontaktus vagy a hosszabb fióki konzultáció. Érdekes egyébként, hogy a fiókokban kihelyezett netbanki pultok kihasználtsága nagyon erős, és nem azért, mert az ügyfél pont arra járt, s a kihelyezett egységünkben lép be a netbankba, hanem mert tudja: ha elakadt valamiben, azonnal személyes segítséget kérhet. Ami pedig az új típusú fiókokat illeti, a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon kellenek az intimebb és kisebb tárgyalók. Az ügyfelek ugyanis szeretik, ha hosszú távon jelentős pénzügyi döntésekről – például befektetésről, lakáshitelről, nyugdíjtervezésről – elkülönülten, nem egy zajos ügyfélpultnál konzultálhatnak a tanácsadóval. Ezzel együtt igyekszünk arra ösztönözni a kollégákat, hogy ha az ügyfél online indított el egy folyamatot, úgy is fejezze be, tehát támogassuk az elektronikus csatornák használatában. Ennek nyomán – a hiedelmekkel ellentétben – a call centerünk szintén nagyon erős, hiszen azoknak a klienseknek is segítünk, akik valamiért elakadtak az online felületen. BARÁT MIHÁLY

A lakossági hitelezés már jóval prudensebb és átláthatóbb, mint akár csak néhány évvel ezelőtt volt.

2021/35 FIGYELŐ | 13

F_10-13_harmati_cimlap.indd 13

2021. 08. 31. 15:56

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ERŐSÖDIK AZ ÜZLETI BIZALOM

Az elvégzett negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésben kitérnek arra, hogy a 2021. júliusi adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom a 2020. tavaszi mélypontot követően szinte folyamatosan erősödik. Ez év áprilisához képest a mutató plusz 27ről 32 pontra emelkedett. Az MKIK GVI 2010-ben kezdte ezt a fajta kutatást, amelynek a történetében kizárólag tavaly áprilisban és júliusban fordult elő, hogy negatív tartományba került a mutató. Októberben azonban ismét pozitív előjelű lett, az emelkedés pedig – csökkenő ütemben ugyan, de – az idén is folytatódott.

valamint azok fokozatos feloldásának a hatásait is tartalmazzák. A legfrissebb adatfelvétel pedig már a koronavírus miatti szigorítások nélküli időszakban készült. A kutatók úgynevezett negyedéves bizonytalansági mutatót is használnak. Ennek az értéke továbbra is 38 pont, a negyedik hónaphoz mérten nem változott. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése a tavaly áprilisi, kiugró mértékű bizonytalanságot tükröző eredményt követően napjainkban lényegesen egységesebb. A bizonytalansági index mostani értéke a 2019. július–2020. január folyamán tapasztaltaknak (37–38 pont) feleltethető meg.

UTOLÉRTÉK MAGUKAT

VEZET A FELDOLGOZÓIPAR

Mostanra a negyedéves konjunktúramutató lényegében újra elérte a koronavírusjárványt közvetlenül megelőző időszak szintjét (2020. januárban +33 pont volt az érték). A vállalkozások júliusi helyzetértékelése és várakozásai tehát továbbra is kedvezők, konjunkturális üzleti hangulatot tükröznek. A jelenlegi és a várható üzleti helyzet mutatója a pandémia kitörése előtti állapotokat nézve leginkább a 2015. október és 2017. április folyamán tapasztalt értékekhez áll közel. A tavalyi negyedik hónap eredményeit nagymértékben befolyásolták a járványra és az azzal összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, az októberi adatok pedig már a kijárási korlátozások feloldását követő újraindulással kapcsolatos tapasztalatokat is jelezték. A 2021. januári és áprilisi számok a pandémia második és harmadik hulláma következtében bevezetett korlátozások,

Ha az egyes ágazatokat nézzük, a negyedéves konjunktúramutató a feldolgozóipari vállalkozások esetében a legmagasabb (+35 pont), a kereskedelemben (34), az építőipari cégek körében (33) kedvezőnek mondható, s az egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó társaságok táborában (27) a legalacsonyabb. Az előző három hónaphoz viszonyítva a kereskedelmi vállalatok esetében 15, a feldolgozóipari cégek körében 6, az építőipari vállalatoknál pedig 3 pontos emelkedés tapasztalható, míg a szolgáltatók táborában 2 ponttal csökkent az index értéke. Az MKIK GVI kutatói almutatókat is alkalmaznak. Ezeknél megállapítható, hogy a vállalkozások vezetői a létszám várható alakulása, a beruházások, a termelés előre látható szintje, továbbá a re-

mélhető kapacitáskihasználtság kivételével optimistábban ítélik meg a vizsgált szempontokat az előző negyedévi értékekhez viszonyítva. A legnagyobb mértékű (91 pontos) javulás az elmúlt fél év termelési szintjének a megítélésében tapasztalható. A tavalyi azonos időszakhoz képest a vállalatok jelenlegi helyzetértékelése minden mutató esetében jobb képet mutat. A második legnagyobb mértékben (75 ponttal) a jövőbeli termelési szinttel kapcsolatos várakozás javult. A 2021. júliusi adatok alapján a jövőbeli üzleti helyzet, létszám, kapacitáskihasználtság kivételével a nagyvállalatok rendre optimistábban ítélik meg a helyzetüket, mint a kis- és középvállalkozások. A legjelentősebb különbség az elmúlt féléves termelési szint (22 pont), a jelenlegi jövedelmezőség (14) és a várható beruházások (12) értékelése esetében tapasztalható.

FOTÓ: GETTY IMAGES

KILÁTÁSOK | Javul az üzleti bizalom Magyarországon az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérése szerint. 350 cégvezető véleményét kérdezték meg társaságuk üzleti állapotáról és kilátásairól. A kutatás alapján elmondható, hogy a nagyvállalatok rendre optimistábban ítélik meg a helyzetüket, mint a kis- és középvállalkozások.

14 | FIGYELŐ 2021/35

F_14-15-MKIK.indd 14

2021. 08. 31. 15:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

2020 áprilisához viszonyítva a nagyvállalatok és a kkv-k körében egyaránt számottevően javult az összes vizsgált mutató. 2021 negyedik hónapjához mérten a kis- és középvállalkozásoknál a létszám várható alakulásának az indexe stagnált, az előre látható jövedelmezőség, kapacitáskihasználtság, beruházás megítélése rosszabbodott, míg a többi mutató emelkedett.

DERŰLÁTÓBBAK A NAGY CÉGEK

A nagyvállalatok körében ez év áprilisához viszonyítva a jövőbeli kapacitáskihasználtság megítélése stagnált, a létszámalakulással, a beruházási, a termelési szinttel kapcsolatos várakozás pedig pesszimistább lett. A többi mutató javult. A nagyvállalatoknál a várható kapacitáskihasználtság értéke 5 ponttal kisebb, az összes többi mutató – mind a fenti cégek, mind a kis- és középvállalkozások táborában – emelkedett 2020 júliusához mérten. A válaszadó társaságok átlagos kapacitáskihasználtsága a hetedik hónapban összességében 82 százalékot ért el, a 20– 249 fős kis- és középvállalkozásoknál az arány 80, míg a legalább 250 embert foglalkoztató nagyvállalatoknál 83 szá-

zalékos volt. Ez év áprilisához képest az utóbbiaknál az érték 3, a kkv-knál 7 százalékponttal nőtt. A koronavírus-járvány kitörését követő (2020. áprilisi) adatfelvételhez viszonyítva a nagy cégek táborában 20, míg a kis- és középvállalkozások körében 12 százalékponttal nagyobb átlagos kapacitáskihasználtság tapasztalható napjainkban. Az előző év azonos időszakához mérten a nagyvállalatoknál 14, a kis- és középvállalkozások esetében pedig 7 százalékponttal nagyobb az átlagos érték. A tavaly júliusi számok lényegében elérik a pandémia miatt kialakult gazdasági válságot közvetlenül megelőző időszak szintjét (2020. január – kis- és középvállalkozások: 82, nagyvállalatok: 84 százalék).

A tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatok körében +26, a külföldi (rész)tulajdonú vállalkozásoknál pedig +40 pont a negyedéves konjunktúramutató értéke. A tisztán hazai tulajdonban lévő vállalkozásoknál az előző negyedévhez képest 8, a külföldi (rész)tulajdonú társaságok körében pedig 1 ponttal emelkedett az index. TÓTH BALÁZS

2021/35 FIGYELŐ | 15

F_14-15-MKIK.indd 15

2021. 08. 31. 15:57

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

PARKOLÁSI RENDSZER A fideszes V. kerület találta ki – ők nem, de a baloldali kerületek kijelölhetik lakosaik számára a kizárólagos parkolóhelyeket.

„Ha most meg lehet valósítani a kizárólagos parkolóhelyek létesítését, akkor már közel egy esztendeje is meg lehetett volna, így a főváros egy évet elvett a belvárosiaktól és az összes érintett kerülettől” – tudatta a Figyelővel Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester. Az önkormányzatot azért kerestük meg, mert Szentgyörgyvölgyi már tavaly novemberben javasolta Karácsony Gergely főpolgármesternek, hogy a fővárosi parkolási rendelet módosításával minden budapesti polgármester jelölhessen ki az általa vezetett kerületek lakosainak kizárólagos várakozóhelyeket. A cél ezzel az volt, hogy amikor a fővárosiak este hazatérnek, le tudjanak parkolni a házuk közelében. Karácsony azzal utasította el, hogy a Fővárosi Közgyűlés napirendjére tűzze az indítványt, hogy a jogszabályi környezet nem tesz lehetővé a Fővárosi Önkormányzat számára a rendeletben meghatározottakon túlmenően bármilyen további szabályozást. Eközben azonban az V. kerületi ötlet alapján a VI. és a XIII. kerület is elkezdett forgalomtechnikai terveket készíttetni a kizárólagos lakossági várakozásról. A momentumos Soproni Tamás VI. kerületi polgármester nemrég jelentette be: „Budapesten elsőként Terézváros lakói kaphatják vissza a parkolóikat; természetesen ehhez szükség volt a városrésze-

ket partnerként kezelő új fővárosi vezetésre is.” Ez azt jelenti, hogy itt este 6 és reggel 7 óra között csak az érvényes parkolási engedéllyel rendelkező terézvárosi autósok parkolhatnak. Ez a lehetőség ősztől az ugyancsak baloldali XIII. és VII. kerület lakóinak is elérhető lesz. A Belváros január 25-én nyújtotta be forgalomtechnikai kiviteli tervét a Budapest Közút Zrt.-hez (ők látják el a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő utakkal kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási feladatokat – a szerk.) jóváhagyásra. A cég az előírások szerinti húsznapos határidő betartása helyett közel fél éven át nem reagált, egyeztetést sem kezdeményezett az ügyben. „Aztán Szentgyörgyvölgyi Péter július 23-án küldött levelére július 26-án megdöbbentő válasz érkezett, amely szerint bár időközben sikerült megtalálni vagy kialakítani azt a jogi környezetet, amely már lehetővé teszi a kizárólagos lakossági várakozóhelyek létesítését, azonban a Fővárosi Önkormányzat útmutatása alapján az ötletgazda V. kerület kérelmét elutasították, miközben a VI. kerület esetében jóváhagyták a kivitelezést” – közölte lapunkkal a Belváros. A polgármester augusztusban tárgyalt Karácsony

kabinetfőnökével és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) illetékesével. Az V. kerület szerint a főváros képviselői jogilag nem megalapozott érvekkel álltak elő. Az úgynevezett mikromobilitási pontok (ezek a saját és megosztott használatú kerékpárok, rollerek parkolását segítő megoldások – a szerk.) létrehozását nevezték meg a lakossági kizárólagos várakozóhelyek kialakításának a feltételeként. Azonban a mikromobilitási pont meghatározása kapcsán semmilyen jogszabályra, rendeletre nem tudtak hivatkozni. A Belváros az egész eljárást sérelmezi. Közölték: a BKK dokumentumai szerint a zöld jelzést kapott VI. kerület 90 ilyen helyszínt hoz létre, miközben az elutasított Belváros több mint 1000 kerékpártámaszt üzemeltet, több mint 2000 bicikli lerakására alkalmas kapacitással, emellett 18 Mol Bubi-állomásnak is helyet ad. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a bringatárolók nem foglalnak el lakossági parkolóhelyeket, s a segwayek és egyéb gépi meghajtású közlekedési eszközök használatát is itt szabályozták elsőként. Emellett az elektromos közösségi rollerek kijelölt pontokon történő elhelyezése szintén V. kerületi kezdeményezés. PT

FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD, MAGYAR NEMZET

FŐVÁROSI DISZKRIMINÁCIÓ

16 | FIGYELŐ 2021/35

F_16_parkolasi_rendszer.indd 16

2021. 08. 31. 15:57

F_17_Szabadalmi_konf_UJ-hird.indd 17

2021. 08. 31. 15:00

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A MAXIMUM IS ÖSSZEJÖHET

NYUGDÍJPRÉMIUM | A kormány és az elemzők is egyre optimistábbak a magyar gazdaság idei teljesítményével kapcsolatban. Ha a várakozások beigazolódnak, a nyugdíjprémium összege 2021-ben a törvényben meghatározott maximumot is elérheti.

SZIGORÚ FELTÉTELEK

A nyugdíjprémiumot 2009 óta lehetne adni, de 2017-ig egyszer sem sikerült teljesíteni annak szigorú feltételeit, többek között azt, hogy a GDP növekedése haladja meg a 3,5 százalékot, és ne legyen túlköltekezés. A juttatást ugyanis az adott év GDP-adatából számolják, mégpedig úgy, hogy a novemberben esedékes nyugdíj negyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot megszorozzák a várható GDP-bővülés 3,5 százalék feletti eredményével. Például 5,5 százalékos várható GDP-emelkedés esetén a szorzás kettővel, 6 százalékos esetén pedig 2,5-del történik. Ennek alapján azok a nyugdíjasok, akiknek a novemberi juttatása eléri vagy meghaladja a 80 ezer forintot, az előbbi GDPeredmény esetén legfeljebb 40 ezer, az utóbbinál pedig 50 ezer forintos nyugdíjprémiumra számíthatnak. A kormány is nagyjából ezt az eredményt prognosztizálja. Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban arról beszélt, hogy a gazdaság száguldásának köszönhetően lesz lehetőség nyugdíjprémiumot fizetni. Jelenleg 50-56 ezer forin-

tos egyszeri kifizetést lát valószínűnek, de hozzátette: az összeg ennél jóval magasabb is lehet.

MEGEMELT PROGNÓZISOK

A kormány szerint tehát 6-6,3 százalék körüli lesz az idei GDP-növekedés, de egyes elemzők szerint ennél jóval magasabb is lehet. A Világgazdaság augusztus eleji konszenzusán volt olyan elemző, aki 7, sőt 7,5 százalék feletti eredményt várt 2021-re. Ez utóbbi lenne a maximum, amit a nyugdíjprémium számításánál figyelembe vesz a törvény, e fölötti GDP-bővülés esetén sem jár már

A NYUGDÍJPRÉMIUM ÖSSZEGE ADOTT GDP-NÖVEKEDÉS MELLETT A maximális összeg, forint

A GDP-növekedés mértéke, százalék

Soha eddig nem látott nagyságú prémiumot kaphatnak az idén a hazai nyugdíjasok. A magyar gazdaság sikeres és rendkívül gyors talpra állásával ugyanis olyan mértékben nőhet ebben az évben a bruttó hazai termék, hogy akár a törvényileg szabályozott maximumot, azaz 80 ezer forintot is kiutalhatnak a novemberi nyugdíjakkal együtt prémiumként az arra jogosultaknak – írta a Világgazdaság.

5,5 6,0 6,3* 6,5 7,0 7,5

40 000 50 000 56 000 60 000 70 000 80 000

*A kormány által várt GDP-növekedés. Forrás: Világgazdaság

nagyobb összeg. A maximális nyugdíjprémium tehát az idén novemberben 80 ezer forint is lehet, ennek elérésére pedig minden esély megvan. Az összeg azért is lenne számottevő, mert korábban a legnagyobb nyugdíjprémium, amelyet kifizettek, 22 ezer forint volt, két évvel ezelőtt. 2018-ban 18 ezer, 2017-ben pedig, amikor először érkezett a számlákra, 12 ezer forint volt. „Ez a pandémia egyetlen kedvező hatása a sok szörnyűség mellett” – nyilatkozta a lapnak Farkas András nyugdíj-

szakértő. A 2,053 millió nyugdíjas közül – hívta fel a figyelmet – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 215 ezernek a nyugdíja nem érte el a havi 80 ezer forintot tavaly, nekik értelemszerűen nem a maximális összeg jár, hanem kevesebb, például 60 ezres nyugdíj és 6,3 százalékos GDP-növekedés esetén 42 ezer forint. Az sem mindegy, hogy pontosan kik kapják majd a nyugdíjprémiumot. Egy októberi kormányrendeletben várhatóan ismét megerősítik, hogy a nyugdíjak mellett kéttucatnyi egyéb – például rokkantsági, rehabilitációs, korhatár előtti – ellátás után is jár majd a prémium, amelyet így több mint két és fél millió embernek fizetnek ki – mondta Farkas András.

JÖHET A KORREKCIÓ IS

A szakértő kiemelte, hogy a prémium mellett fontos lesz a novemberi nyugdíjjal érkező egyösszegű nyugdíjemelési korrekció, amelyet a KSH szeptemberi inflációs adata határoz majd meg. A nyugdíjszakértő szerint a jelenlegi várakozás az, hogy 0,6 százalékos inflációs eltérést fizetnek ki éves szintre számolva, azaz 7,2 százalékos egyösszegű korrekciót kaphatnak a nyugdíjasok. Ez a medián-, azaz 130 ezer forintos nyugdíjnál valamivel több mint 9000 forintot jelent, amely várhatóan november 12. körül érkezik meg a számlákra. A nyugdíjprémium hatása persze a költségvetésben is érezhető lesz. 50–80 ezer forint közötti nyugdíjprémiumnál a 2,5 millió jogosulttal számolva 125–200 milliárdjába kerülhet az államnak. B. M. T.

18 | FIGYELŐ 2021/35

F_18_nyugdijpremium.indd 18

2021. 08. 31. 15:58

MEGJELENT

A VILÁG KEDVENC FUTBALLMAGAZINJA

KERESSE

AAZZ ÚÚJSÁGÁRUSOKNÁL! JSÁGÁRUSOKNÁL! SOKNÁ WWW.FOURFOURTWO.HU WWW.FOURFOUR

F_19_FFT_hirdi.indd 19

2021. 08. 30. 17:25

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

VADÁSZATI KIÁLLÍTÁSOK | Az őszi Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódóan több a témába vágó, nagyszabású kulturális beruházást is átadtak a napokban. Keszthelyen új épületszárnnyal gazdagodott a Helikon Kastélymúzeum vadászati részlege, Pörbölyön megújult Habsburg Frigyes millenniumi pavilonja, a fővárosban pedig megkezdődött az Expóval összefüggő kulturális fesztivál.

FOTÓ: GETTY IMAGES

LESBEN ÁLLVA

20 | FIGYELŐ 2021/35

F_20-21_vadaszati_kiallaitas.indd 20

2021. 08. 30. 17:26

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Néhány héttel a világkiállítás megnyitója előtt lassan a helyére kerül minden mozaik – mondta Kovács Zoltán államtitkár, az esemény kormánybiztosa Keszthelyen, augusztus végén, amikorra kézzelfogható közelségbe került az évek óta szervezett magyarországi tárlat. A fő helyszín a megújult budapesti Hungexpo lesz, de a Balaton-parti város, továbbá Hatvan és Vásárosnamény is csatlakozik a szeptember 25. és október 14. között zajló rendezvényhez. A látogatókat a kőbányai vásárvárosban hetvenötezer négyzetméteren, nyolc pavilonban várják majd. A jó néhány bemutató mellett lesz FeHoVa Plusz, azaz fegyver-, horgász- és vadásztematikájú expó is, október 7–10. között pedig megtartják a Kárpát-medence legnagyobb agrárgazdasági seregszemléjét, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, vagyis az OMÉK-et. Az Egy a Természettel hazai nagykövete Bán Beatrix, a Vadászati Kulturális Egyesület alelnöke, Bodrogi Gyula színművész, Farkas István piarista szerzetes, Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabdaválogatott volt szövetségi kapitánya és Szári Zsolt, a Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatokért felelős miniszteri biztos.

KESZTHELY

A vadászat szerelmeseinek nem kell szeptember végéig várniuk arra, hogy különleges attrakciókat láthassanak a témában. A világkiállításhoz kapcsolódóan ugyanis a közelmúltban többféle kulturális értékkel is gazdagodott az ország. Keszthelyen például a napokban avatták fel a Helikon Kastélymúzeum 2008-ban létrejött vadászati egységének új részét. „Tíz évvel ezelőtt, frissen kinevezett igazgatóként Tóth Csaba múzeumvezető – azóta már – barátommal azt tűztük ki célul, hogy az első Festetics-trófeaszemlét követő tíz évben létrehozzuk a keszthelyi Vadászati Központot” – emlékezett vissza az ország leglátogatottabb kastélyának számító Helikon-épületegyüttes ügyvezető igazgatója a Figyelőnek nyilatkozva. Pálinkás Róberttől megtudtuk, hogy a két új, egyenként száz négyzetméteres épületszárnyban egy-egy hatalmas diorámát, azaz háromdimenziós maket-

tet építettek. Ennek összköltsége mintegy 250-300 millió forintot tett ki, amit a Nemzeti kastély- és várprogramban elnyert forrásból finanszíroztak. Az itt bemutatott élőlényeket – amelyek egész alakos, kitömött preparátumok – az eredeti élőhelyüknek megfelelő környezetben szemléltetik. Az egyik dioráma ázsiai hegyeket és a történeti hűségnek teljes mértékben megfelelően megjelenített Neander-völgyi ősemberek lakta barlangot ábrázol. A másik egy középafrikai esőerdei közeget mintáz meg az odatartozó állatokkal, köztük vörös bivalyokkal, különféle antilopfajokkal, leopárdokkal, majmokkal és papagájokkal. Ezenkívül létrehoztak a múzeumalapító Hidvégi Béla tiszteletére egy emlékszobát is. „Mindezzel a múzeum elérte azt a formáját, amelyben az elkövetkező időszakban működni fog. Valamivel több mint háromszáz különböző, egész alakos, a világban vadászható fajt tudunk bemutatni” – mondta az igazgató. További érdekesség – folytatta Pálinkás Róbert –, hogy a múzeum mögötti épületben kap helyet a vadászati világkiállítás után annak egyik tárlata, a Hagyományos vadászati módok című, amely 2022-től látogatható Keszthelyen. Erre körülbelül 230 millió forintot fordít a Helikon. A létesítmény előtt pedig egy agárpálya is épül. A Balaton-parti Helikon Kastélymúzeum mint a világkiállítás egyik vidéki helyszíne a hungexpós eseményekkel egy időben otthont ad majd a tizedik Festetics-trófeaszemlének, emellett solymásznapot tartanak, megrendezik a vadászati kultúra ünnepét és új zalai vadászokat avatnak. A hagyományos zsákmányszerzési módokat bemutató tárlat mellett a budapesti expó emblematikus, tíz tonna agancsból készülő, tizenhat méter magas, húsz méter széles és ugyanilyen hosszú bejárati kapuja szintén a keszthelyi kastélyparkba kerül az esemény után – közölte a múzeumigazgató.

PÖRBÖLY

Egy másik dunántúli helyszínen, a Tolna megyei Pörbölyön, azon belül is a világhírű szarvasállománnyal büszkélkedő Gemenc Zrt. ökoturisztikai központjában az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítás egyik ékkövét, Habsburg Frigyes főherceg felújított millenniumi pavilonját avatták a napokban. A közelmúltban elhagyatottan álló, vadászkastélyt mintázó épületet 2019-ben vásárolta meg a gemenci erdőgazdaság, és Pörbölyön épí-

tette, újította fel. A kivitelezés során kicserélték a pavilon korhadt vörösfenyő elemeit, palatetejének helyére korhű fazsindelyes tető került, elvégezték a faanyagvédelmi, festési és épületgépészeti munkákat, emellett biztosították, hogy fűthető és hűthető falakkal, hőszigetelő nyílászárókkal megfeleljen a XXI. századi elvárásoknak. „Az építményből sufni vagy tűzifa lett volna, ha nem lenne a megmentésének anyagi fedezetét biztosító Gemenc Zrt. és a vadászati világkiállítás” – idézte az átadón felszólaló Semjén Zsolt kormányfőhelyettest, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökét az MTI. A pavilon jelenleg a Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas című tárlatnak ad otthont, és méltó programelemként kapcsolódik a világkiállításhoz.

BUDAPEST

A fővárosban eközben már látogatható az Egy a Természettel egyik kiemelt kísérőrendezvénye – amely a kapcsolódó kulturális fesztivál első eseménye –, a Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon című kiállítás a Vajdahunyad várában lévő Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Az intézmény megfogalmazása szerint a tárlat egy „vadászösvény és a honfoglalástól napjainkig tartó időutazás”. A mezőgazdasági múzeum saját gyűjteményén kívül a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum legszebb műtárgyai először szerepelnek közös bemutatón, olyan részletgazdag képet festve a hazai vadászat történetéről, amelyre mindeddig nem volt példa. Teret kapnak egyebek mellett a zsákmányszerzés hagyományos módjai, a solymászat, az agarászat, az íjászat és az elöltöltő fegyveres vadászat is. HELMECZI ZOLTÁN

2021/35 FIGYELŐ | 21

F_20-21_vadaszati_kiallaitas.indd 21

2021. 08. 30. 17:26

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

„ŰRKUTATÁS NÉLKÜL AZ EMBERISÉGNEK NINCS JÖVŐJE”

FERENCZ ORSOLYA | Három-négy év múlva ismét eljuthat a világűrbe egy magyar kutatóűrhajós. Ez a misszió az egyik zászlóshajója a napokban elfogadott magyar űrstratégiának – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a Figyelőnek adott interjúban. A téma szakértőjétől azt is megtudtuk: nagyon éles jogi viták folynak a világban arról, hogy a kozmoszban ki milyen tevékenységet és hogyan végezhet. Elsőre valószínűleg sokan felkapják a fejüket, amikor magyar űrstratégiáról olvasnak. Pedig gazdag a múltunk ezen a területen, elég csak az űrrepülésben is maradandót alkotott világhírű tudósra, Kármán Tódorra vagy a kozmoszba elsőként kijutott honfitársunkra, Farkas Bertalanra gondolni. Honnan indult és hol tart ma a magyar űrkutatás? – Valóban szomorú tapasztalni, hogy a honi közvélemény az elmúlt évtizedekben az eredményekhez és azok fontosságához képest keveset hallott az e területen folytatott tevékenységünkről, pedig méltán lehetünk büszkék rá. 1946-ra datáljuk a magyar űrkutatás kezdetét, amikor Bay Zoltán és Simonyi Károly fizikusok a csapatukkal radarral megmérték a Föld és a Hold távolságát. Ők voltak a másodikok a világon, akiknek ez sikerült, csupán az Egyesült Államok előzte meg őket néhány héttel. A magyar mérés azonban már korábban elkészült, mint az amerikai, csak közben Budapesten átvonult a háborús front, ezért nem tudta elsőként teljesen befejezni a munkát a két tudós. Innen nézve ez az ezüst inkább arany. Utána is folyamatosan jelen voltunk az űrkutatásban. Fontos megemlíteni a Szovjetunió és a ke-

let-európai államok ez irányú együttműködését, az Interkozmoszt mint a szocializmus évtizedeiből azon kevés dolog egyikét, amelyre szép emlékként lehet visszatekinteni. Az Interkozmoszon (Intyerkoszmosz) belül irigylésre méltó lehetőséget kaptak a résztvevők, egyenlő feltételekkel. Ennek köszönhetjük Farkas Bertalan sikeres repülését is. Hozzátenném, hogy az ő missziójánál használták először azt a dózismérő rendszert, amelynek a – persze sokszorosan továbbfejlesztett – változatait a mai napig alkalmazzák a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, az orosz szegmens életvédelmi szisztémájának részeként. Magyarország azután is számos nemzetközi küldetésben vett részt. Fontos állomás volt 2015, amikor teljes jogú tagjává váltunk a párizsi székhelyű Európai Űrügynökségnek, amely nem azonos az EU űrprogramját koordináló ügynökséggel, hanem az uniótól független, kormányközi szervezet. Bár a rendszerváltás utáni kormányzatok nem igazán fókuszáltak az űrkutatásra, mára – ha akarjuk, ha nem – az egész világon olyan jelentőssé vált ez a szektor, hogy a szuverenitásukat komolyan vevő államok nem engedhetik meg maguknak a

figyelmen kívül hagyását. A magyar kormány a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM) rendelte a kérdéskört, ami az ágazat fejlődésében is dimenzióváltást jelentett. – Mennyire bevett gyakorlat mostanság a nem nagyhatalomnak számító országok körében az e területen kifejtett tevékenység? – Ez igencsak megszokott lett mára. Elég csak azokra a mienkéhez hasonló lélekszámú államokra gondolni, mint a saját holdprogramot futtató Izrael, továbbá Csehország, Portugália vagy Görögország, amelyek mostanra szintén nagyon komoly eredményeket értek el. Első körben nekünk is fel kellett zárkóznunk, hogy itt is a saját méretünkhöz, tudásunkhoz és gazdasági erőnkhöz illeszkedő források álljanak rendelkezésre. Ebben nagyon sokat léptünk előre az elmúlt években. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy e befektetések nagyon is megtérülnek, nem egy feneketlen kútba dobják a közpénzt. Az Európai Űrügynökség szerint a közvetlen gazdasági megtérülés átlagos aránya az űriparban egy a hathoz. Ez azért is lehet így, mert az űreszközök által üzemeltetett globális

22 | FIGYELŐ 2021/35

F_22-24_urkutatas.indd 22

2021. 08. 30. 17:28

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

szolgáltatások mára megkerülhetetlenné váltak. Ha például egy napkitörés miatt tönkremennének a műholdas berendezéseink, akkor leállna bolygónkon a vízi, a légi és a szárazföldi forgalomirányítás, összeomlana a banki átutalások rendszere, jelentős mértékben sérülne a hírés a távközlés, a kommunikáció. De nagyon figyelemreméltó hatása van annak is, hogy az űrkutatási szektorban kifejlesztett technológia sok más ágazatba át-

szivárog, és ott ugyancsak hasznosul. Itt megemlíthetem a navigációs rendszereken és a szatellitfelvételeken alapuló digitális, precíziós mezőgazdaságot. Ezzel például – a célzottságnak köszönhetően – a töredékére csökkenthető az öntözésre használt víz mennyisége. Sőt, ma már az árvizeknél és az erdőtüzeknél is dolgoznak műholdas adatokból a katasztrófavédők. A határvédelemben szintén alkalmazzák ezeket az információkat.

– Ha jól értem, érdemes tudatosítani magunkban, hogy itt már nem egy tudományos-fantasztikus történetről van szó. – Nagyon nem. Azt gondolom, fontos felismernünk, hogy ha beülünk az autónkba és bekapcsolunk egy navigációs eszközt, akkor az műholdrendszerekkel lép kapcsolatba. A meteorológusok is műholdképeket használnak az előrejelzéseikhez, amelyek így egyre pontosabbak. Hogy egy még inkább húsba vágó példát mondjak: a klímaváltozással kapcsolatos vizsgálatok tudományos 2021/35 FIGYELŐ | 23

F_22-24_urkutatas.indd 23

2021. 08. 30. 17:28

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

hátterében szintén jelentős szerepe van az űrkutatásnak. A koronavírus-járvány idején a szén-dioxid- és a nitrogén-dioxid-kibocsátásban az ipar leállása miatt bekövetkezett jelentős változásokat is űreszközökkel tudtuk mérni. Úgy tudnám összegezni, hogy ma maximálisan az űrkutatásra, -tevékenységre épül planétánk működésének a megértése. Tehát kijelenthetjük: űrkutatás nélkül az emberiségnek nincs jövője. – Magyarország pontosan mit szeretne ezen a területen: tudományos eredményeket elérni, ipari beszállítói partner lenne, vagy például asztronautát küldene a világűrbe? – Is-is. A kormány ki akarja használni, fejleszteni szeretné a szektorban rejlő potenciált. Ezért a gazdaságvédelmi akciótervben a jövő iparágai közé sorolta az űripart. Augusztus közepén pedig elfogadta hazánk – hiánypótlónak tekinthető – űrstratégiáját, amely hármas célrendszerre épül. Egyrészt a tudomány, az oktatás és az utánpótlásképzés terén kell megerősíteni a pozícióinkat, hiszen az űrtudományok globálisan is rendkívül konvertibilis tudást jelentenek. Emellett fejleszteni szükséges az ipari képességeket és az űrtevékenység gazdasági alapjait, harmadrészt pedig mindehhez tovább kell szélesíteni Magyarország nemzetközi kapcsolatait. Az egyik zászlóshajónak számító célkitűzésünk egy újabb kutatóűrhajós-misszió. Itt természetesen nem az a fő szempont, hogy mekkora presztízs egy magyar embert felküldeni az űrállomásra. A lényeg az eszközépítés, az iparfejlesztés és a hazai egyetemekre gyakorolt katalizátorhatás. Ezt a küldetést 2024-re, legkésőbb 2025 elejére ütemezték be, partnerként pedig elsődlegesen az Egyesült Államokra számítunk benne. Terveink szerint a houstoni székhelyű Axiom Space űrinfrastruktúra-fejlesztő céggel valósítjuk meg ezt a programot. A magyar űrhajós kiválasztása, tréningje igen nagy feladatot jelent mind a hazai mérnököknek, mind pedig az orvosoknak.

NÉVJEGY 1993-ban diplomázott villamosmérnökként a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán, 2000-ben pedig PhD-fokozatot szerzett az intézményben. 1996 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetében dolgozik, korábban tudományos munkatársként, jelenleg tudományos főmunkatársként. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének. Kutatási témái közé tartozik többek között a magnetoszféra, az égitestek elektromágneses környezetének a vizsgálata, valamint az űridőjárás. 2018-ban űrkutatásért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

– Mekkora költségvetési forrást fordít a kormány az űrkutatásra? – 2018-ban, amikor a KKM átvette a területet, a szektor éves büdzséje kétmilliárd forint körül alakult. Az Európai Űrügynökség kasszájába akkor ötmillió eurót fizettünk be, míg például a csehek csaknem hétszer ennyit. Megjegyzem, hogy a szervezetnek utalt összeg egyébként jelentős mértékben visszaérkezik az adott ország űrszektorába. Így válhat lehetségessé egyáltalán a nagy nemzetközi missziókban való magyar részvétel, más módon ezekhez nem tudnának kapcsolódni a hazai szereplők. Az idén a magyar űrkutatási ágazat költségvetési finanszírozása már megközelítette a tízmilliárd forintot, az ebből a pénzből az Európai Űrügynökséghez utalt összeg több mint a négyszeresére nőtt. – Az említett nemzetközi viszonyrendszert mi jellemzi jelenleg? Mely országokkal törekszünk az együttműködésre? – A legfontosabb partnerünk az Európai Űrügynökség, de lényegesnek tartjuk a kétoldalú kapcsolati hálók megerősítését is Oroszországtól az Egyesült Államokig, Brazíliától Izraelig, Szingapúr-

tól Portugáliáig. A minél szélesebb körű kooperáció azért is fontos, mert a nemzetközi szabályozás területén ebben a pillanatban még rengeteg a nyitott kérdés. A technológia ugyanis megelőzte a jogi hátteret, s ebből is adódóan már most éles viták zajlanak az űrerőforrások birtoklásának és hasznosításának a részleteiről. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy az űrbányászat, valamint az űrerőforrás-kutatás és -felhasználás megkerülhetetlenül az emberiség közeli jövőjének a részét képezi. Az viszont még nem tisztázott, hogy ki mit és hogyan tehet és birtokolhat. A Holdért például óriási verseny folyik, de az igazán nagy kérdés az, hogy mi fog ott történni, továbbá ki felel majd az ott zajló tevékenységért. Magyarországnak az ilyen kérdésekkel foglalkozó nemzetközi fórumokon szakértői képviseletre és fellépésre van szüksége. Nem hagyhatjuk, hogy a történelem elrohanjon mellettünk, mi pedig csak szemléljük az eseményeket. Az elmúlt években a KKM komoly lépéseket tett szakmai képviseletünk és delegációink megerősítéséért, s külön ki szeretném emelni diplomatáink nagyszerű teljesítményét hazánk érdekeinek érvényesítésében ezen a téren is. – A közelmúltban a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium szintén bekapcsolódott az űrkutatásba. – Igen, a honvédelmi vezetés felismerte, hogy a kibervédelemtől a világűrrel kapcsolatos tevékenységekig nagyon sok kihívással és akár krízishelyzettel szembesülhet egy ország a XXI. században. Ennek megfelelően a Debreceni Egyetem szervezésében elindult egy űreszköz-üzemeltetési tanfolyam, amelyet az első tíz tiszt már el is végzett. – Ezek szerint az egyetemi világgal is szoros a kooperáció? – Szerencsére igen. Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való együttműködésünk részeként várhatóan tizenhét felsőoktatási intézmény indít általános űrtudományi képzést, amely magában foglalja a szükséges társadalmi, jogi, közgazdasági, orvos- és természettudományi, műszaki ismeretek elsajátítását. Emellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat hat intézménye is évtizedek óta folytat már nagyon komoly, az űrtevékenységhez kapcsolódó kutatásokat. HELMECZI ZOLTÁN

24 | FIGYELŐ 2021/35

F_22-24_urkutatas.indd 24

2021. 08. 30. 17:28

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

ÚJ BUDAPESTI HÍD

FOTÓK: UJDUNAHID.HU

ÁTKELŐK | Akár már 2025-re elkészülhet Budapest legújabb hídja, a Galvani és „kistestvére”, egy átkelő a Soroksári-Dunán. A kormányzati Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a Figyelővel közölte: az új fővárosi híd és a kapcsolódó úthálózat megépítése hozzájárul a Hungária körgyűrű, valamint a többi átkelő forgalmának a csillapításához.

2021/35 FIGYELŐ | 25

F_25-27-Galvani-hid.indd 25

2021. 08. 31. 10:07

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

Budapest déli városrészei között jelenleg több mint tíz kilométer hosszon nincs a városhatáron belüli közvetlen dunai összeköttetés. A fővárossal 1950ben egyesült Csepel hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. A Galvani híd összeköti majd Dél-Pestet, Dél-Budát és Észak-Csepelt. Az új objektumnak köszönhetően a csepeli és a ferencvárosi rozsdaterületek fejlesztésére is lehetőség nyílik majd.

EGYENRANGÚ KERÜLETEK

A BFK a Figyelő megkeresésére azt is közölte: Budapest nem csak a belvárosból áll, minden polgára és mindegyik városrész, illetve kerület egyenrangú. Ezért a külső kerületekben és az agglomerációban élőket is megilletik a jó életkörülmények, valamint a jó közlekedés. Emlékeztettek: a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa legutóbbi ülésén a kormány világossá tette, hogy hasznos lenne megépíteni a Galvani hidat, ezért megtervezik azt, beszerzik az engedélyeket, de ha Karácsony Gergely nemet mond az átkelőre, a tervek bekerülnek az asztalfiókba. (Ismeretes: a főpolgármester a múlt héten bejelentette, hogy az innen nem messze megvalósítani tervezett Fudan Egyetem miatt megvétózza a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését. Így nem sok értelme lenne

az ugyancsak közeli, negyvenezer néző befogadására képes, atlétikai aréna már megkezdett felépítésének sem – a szerk.) „Akkor nem épül meg az átkelő és a kapcsolódó külső körúti gyűrű, nem lesz összeköttetés itt Dél-Buda, Dél-Pest és Csepel között, így nem csökkenhet a belvárosi hidak és utak forgalma sem. Az átkelő megépítése nélkül a már zajló területfejlesztés miatt élhetetlenné válhat a IX., a XI. és a XXI. kerület egy része, a belvárosi forgalomcsillapítási intézkedések pedig okafogyottá válhatnak” – tudatta a BFK. Egyébként nem újdonság, hogy hidat terveznek ebbe a térségbe: az 1980-as években alakult ki az ügyben a szakmai konszenzus, 1992-ben már tervpályázatot is lebonyolítottak, ám forrás hiányában a beruházás nem valósult meg. Tarlós István főpolgármestersége idején, 2017 őszén nyílt, nemzetközi tender indult az új Duna-híd tervezésére. Ezt a holland Van Berkel en Bos UN Studio BV és a brit Buro Happold Consulting Engineers PC közös pályázata nyerte el 17 magyar és külföldi induló közül. 2018 végén kormányhatározat született a beruházásról, majd 2020 februárjában a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa is megerősítette a Galvani híd megépítésének szándékát. A politikai viták ellenére a 2019-es főpolgármester-váltás után Budapest minden fejlesztési tervében szerepelt az átkelő kivitelezése. Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója ezért is mondta azt a Figye-

DUGÓDÍJ-ELLENESSÉG A kormány álláspontja szerint nem megoldás a dugódíj és az egyéb közlekedéspolitikai kényszerítő eszközök alkalmazása – tájékoztatott a BFK. Közölték: a kormány az emberek átnevelése helyett a szabad választásban hisz, ezért három megoldást javasol Budapest közlekedési problémáinak a megoldására. Az első a közösségi közlekedés – a vasút, a villamos és a HÉV – folyamatos fejlesztése. A déli HÉV-vonalakat metróüzemmódban bevezetnék a Kálvin térre. A második lehetőség, hogy megépülnek a hiányzó P+R- és B+R-parkolók a külső csomópontokon és a vasútvonalak mentén. Itt az utazók kényelmesen és biztonságosan tudják letenni a biciklijüket és az autójukat, s könnyen át tudnak szállni buszra, metróra, villamosra, vasútra. A „harmadik láb” a külső városrészeket összekötő, ma még hiányzó dunai peremhidak és a hozzájuk kapcsolódó gyűrűirányú körutak megépítése. Ezért fontos a Galvani megépítése, és ezért biztosított a kormány a fővárosnak több száz millió forintot az Aquincumi híd tervezésének a megkezdésére is.

lőnek, hogy az állam nem egy új hidat erőltet Budapestre, hanem a település saját fejlesztési terveiben szereplő egyik kiemelt új közlekedési infrastruktúra megvalósítását vállalta magára a főváros és a kormány megegyezése alapján.

TEHERMENTESÍTÉS

Vitézy szerint a döntést a szomszédos – de egymástól mégis elszigetelt – városrészek közötti közlekedés magas színvonalú kiszolgálása, a projektnek a belvárosi forgalomcsillapítás lehetőségét megnyitó hatása, valamint a környező barnamezős területek funkcióváltásának a támogatása indokolja. A vezérigazgató hangsúlyozta: a Galvani híd Kelenföld és Külső-Ferencváros rozsdaövezeteinek a felélesztésében kulcsszerepet játszana. Emellett az új átkelő és a kapcsolódó úthálózat megépítése hozzájárulna a Hungária körgyűrűn belüli forgalomcsillapítás megvalósításához és a belvárosi Duna-hidak terhelésének a csökkentéséhez. A Lánchídon, az Erzsébet és a Szabadság hídon harminc-, a Petőfin tízszázalékos mérséklést tenne lehetővé. Ezeket kiegészíthetik majd a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó forgalomcsillapítási intézkedések, így az objektum akár több mint 50 000 személygépkocsival tehermentesítheti naponta a belvárost. Ennek az az oka, hogy az M1–M7-es felől az Egér úton és az Andor utcán Budapestre érkező autók a jövőben elkerülhetik a Rákóczi hidat, és az új átkelőn haladhatnak. Amennyiben a Rákóczi délről jövő forgalma csökken, ez utóbbi híd a jövőben a Petőfi és az Erzsébet forgalmának az átvételében is nagyobb szerepet tölthet be. Nyomós érv az is az új átkelő megépítése mellett, hogy rövidülnek majd a harántirányú, kerületek közötti utazások, naponta 10-15 perccel kevesebbet tölthetnek dugóban a közlekedők. Így évente akár 5500 tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátás terhelné Budapest levegőjét.

26 | FIGYELŐ 2021/35

F_25-27-Galvani-hid.indd 26

2021. 08. 30. 17:28

| GAZDASÁG ÉS POLITIKA |

A kapcsolódó úthálózat városias jellegű lesz; a villamosok szintbeli csomópontokon, fasorok, zöldfelületek között haladnak majd. Emellett a híd nem vonzana be tranzitforgalmat az M0-sról, csupán lerövidítené a városrészek (Budafok, Csepel, Pesterzsébet, Ferencváros) között autózva ma kerülő útra kényszerülők útvonalát.

ÚJ INFRASTRUKTÚRA

A BFK-tól megtudtuk: a Galvanin a tervek szerint 2x2-es közúti sáv mellett kétvágányú villamospálya is vezet majd, emellett mindkét oldalon széles kerékpárút és kényelmes, akadálymentes járda fogja szolgálni a közlekedőket. A négy kilométeres új vonalszakaszon öt akadálymentes megálló is lesz. A tervezés zajlik. A nyílt uniós közbeszerzésen nyertes, a Közlekedés Kft., a Ten-T Zrt. és az Arcus Mérnöki Iroda Kft. alkotta tervezői konzorciumnak hamarosan végleges engedélyezési terveket szükséges készítenie, az év végéig meg kell szereznie az összes jogerős engedélyt, hozzájárulást és jóváhagyást. A legvalószínűbb egy olyan villamosjárat megépítése, amely a Határ út metróállomástól indul, és a Határ úton, illetve a Gubacsi úton éri el az új szakaszt. A Galvanin és a Ráckevei (Soroksári)Duna-ág feletti új átkelőn (erről később – a szerk.), Csepelen áthaladva a Fehér-

vári úton északra kanyarodik, becsatlakozva a meglévő budai fonódó villamoshálózatba, majd Újbuda központ, a Móricz Zsigmond körtér, a Villányi út, a BAH-csomópont, az Alkotás utca, a Széll Kálmán tér felé közlekedik tovább Budán. A BFK online kérdőíveken mérte fel a hidat kiszolgáló úthálózat lehetséges nyomvonalairól a lakossági véleményeket. „A társadalmasítás folyamán, illetve a civilekkel és az érintett önkormányzatokkal való további párbeszéd eredményeképpen újabb lehetséges műszaki megoldások születtek – a folytatás nyomvonaláról és a pontos műszaki tartalomról még nem született végleges döntés” – közölte a Figyelővel a BFK. Hozzátették: a kapcsolódó úthálózat városias jellegű lesz; a villamosok szintbeli csomópontokon, fasorok, zöldfelületek között haladnak majd. Az új vonalról a H6-os ráckevei és a H7-es csepeli HÉV-re is át lehet szállni. A jelenlegi elképzelések szerint legkésőbb 2022-ben kiírható az új Duna-híd kivitelezői tendere, ennek lezárulta után az építkezés körülbelül három évig tarthat.

Mint arra az imént céloztunk, új átkelő épül a Soroksári-Dunán is. Ez a híd a BFK tájékoztatása szerint ugyanolyan érdekes lesz építészetileg, mint a főág fölötti párja: a Főmterv egy függesztőkábeles ívhidat tervezett a kisebbik Duna-ágra. Az itt átívelő, 672 méter hosszú hídszerkezet valójában három szakaszból tevődik majd össze: a csepeli oldalon egy 198 méteres, négytámaszú gerendahídból, a folyó felett egy 262 méter támaszközű vonórudas ívhídból, míg a pesti oldalon egy 212 méteres, szintén négytámaszú gerendahídból. A főág feletti „nagy” átkelőhöz hasonlóan középen villamospálya, mellette 2x2-es közúti sáv, kétszer másfél méteres járda és 2x2,6 méteres kerékpárút kap helyet rajta. A híd légies látványt nyújt majd, nem lesz pillér sem a mederben, sem a csepeli oldalon, az új közpark területén. A központ azt is közölte: a két hidat mindenképpen a villamospályával együtt, egy időben kell megépíteni és átadni. Nem kívánják a Rákóczi példáját követni, ahol éveket kellett várni, hogy villamossal is lehessen rajta közlekedni. PINDROCH TAMÁS 2021/35 FIGYELŐ | 27

F_25-27-Galvani-hid.indd 27

2021. 08. 30. 17:28

| CÉGVILÁG |

ÁLLANDÓ MOZGÁSBAN

„Annak ellenére, hogy elég gyorsan jöttek az eredmények, akkor éreztem, hogy jó úton járunk, amikor az első olyan híradás hangzott el a magyar éterben, amelyben jól ejtették ki a márka nevét” – mondta mosolyogva Wagner Tibor. Ő azon kevés szakember közé tartozik, aki 1998-tól – az Ericssontól indulva, a Sony–Ericsson-fúziót, majd -különválást is megélve, a Sony Mobile-on át a Xiaomiig –, szinte a GSM telefonok megjelenésétől kezdve vezető pozícióból követte végig az iparág eseménydús fejlődését. Beleértve azt az időszakot is, amikor huszonkét országra kiterjedően irányította a Sony mobilüzletágának a tevékenységét, vagy amikor a cég globális vevőiért volt felelős

a Deutsche Telekomnál és a Hutchison Whampoánál.

STRATÉGIA

„A mobiltelefónia a világ egyik kiemelkedő intenzitású versenypiaca, amelynek a legnagyobb tanulsága az, hogy itt nem lehet hibázni. Az iparág történelme megmutatta, hogy nincs biztos pozíció. Gondoljunk csak arra, egy évtizeddel ezelőtt miként vált egyik pillanatról a másikra marginális szereplővé például a Nokia vagy a Motorola. Nem azonosították az akkori kihívás mértékét, és olyan versenyhátrányba kerültek,

ahonnan ebben az üzletágban már nem lehet visszajönni” – elemzett a szakember. Szerinte az egykor legendás brandek stratégiai hibái között volt, hogy nem tudtak erős, márkahű tábort kialakítani. A 11 éve, startupként indult, mára a világ egyik legnagyobb okostelefonés okoseszköz-fejlesztőjévé, -gyártójává vált Xiaomi ezért fókuszál erőteljesen a közösségépítésre is. Ennek első eredménye az Android operációs rendszer könnyebb kezelhetőségét új funkciókkal is biztosító MIUI felület sikere volt. A Canalys nevű vezető piackutató második negyedéves jelentése alapján pedig a cég mára odáig jutott, hogy 17 százalékos részesedéssel és 83 százalékos éves növekedéssel a világ második

FOTÓ: XIAOMI TECHNOLOGY

XIAOMI | „Természetesen előny, ha az ember jó időben jó helyen van. De a sikerhez ennél messze több, kőkemény munka is szükséges” – mondta Wagner Tibor, a Xiaomi Technology Kft. magyarországi vezetője. A szakember 2019 közepén, 3 százalékos hazai piaci részesedéssel az ötödik pozícióban vette át annak a kínai startupmárkának a hazai képviseletét, amely az európai mellett az idén már a magyar okostelefon-piacon is a második helyre lépett előre.

28 | FIGYELŐ 2021/35

F_28-31__Xiaomi_DiningGuide_H.indd 28

2021. 08. 30. 17:30

| CÉGVILÁG |

legnagyobb okostelefon-márkája. Európában közel 30 százalékos részesedéssel az első alkalommal lett vezető szereplő, miközben a kelet-közép-európai régióban megőrizte elsőségét. Magyarországon pedig a legutóbbi negyedben 89 százalékos éven belüli bővülést felmutatva, 28 százalékos piaci részesedéssel a második legnagyobb szereplővé vált. „A Xiaomi az alacsony ártól tudatosan haladt előre a drágább, felső kategóriás készülékek gyártásáig és a magasabb minőségi szintet képviselő Mi brand felépítéséig. Közben az interneten – a Facebookon, az Instagramon, a TikTokon folyamatosan tartja a kapcsolatot a felhasználókkal. Ha a közösségi fórumokon valamilyen hasznos fejlesz-

tést kérnek, biztos, hogy azt a márka a lehető leghamarabb beépíti a termékeibe. A rendkívül gyors növekedés másik eleme a szerfelett attraktív ár-érték arány. Ne felejtsük el, hogy a Xiaomi a technológiát, az innovatív minőséget tekintve elsőrangú készülékeket állít elő, ugyanakkor az árazásban egyértelműen verhetetlen. Ehhez jön még a cég kétmotoros stratégiája: a mobilok mellett olyan, mesterséges intelligenciával támogatott, egyedülálló – Kínában mintegy 2000, Európában nagyjából 300 termé-

ket magában foglaló – okos-ökoszisztémát is kifejlesztett, amelyben az internettel és az okostelefonokkal is kapcsolódni képes eszközöket kínál a robotporszívótól az elektromos rollereken át az okosóráig” – fejtette ki a cégvezető. Hozzátette: a közösségépítés nem csak a rajongói táborral kialakított interaktív kapcsolattartást jelenti. A társaság a helyi közösség életében is aktív szerepre törekszik. Ennek keretében a koronavíruson átesettek utógondozásához hozzájárulva mintegy 700 ezer forint értékben adományozott intelligens eszközöket – köztük elektromos rollereket, biztonsági kamerákat, robotporszívókat, okoskarkötőket, -órákat és -telefonokat – a Szent Ferenc Kórháznak, 2021/35 FIGYELŐ | 29

F_28-31__Xiaomi_DiningGuide_H.indd 29

2021. 08. 30. 17:30

| CÉGVILÁG |

ahol így távolról is nyomon követhetővé vált a betegek állapotának változása.

KELETRŐL…

KÖRKÖRÖS KIJELZŐ. PEKINGBEN, A XIAOMI MIX ALPHA BEMUTATÓJÁN...

emészti azt, akiből természetéből fakadóan hiányzik az új helyzetek megoldása iránti nyitottság. Ezért is szeret olyanokkal együtt dolgozni, akik önál-

MEGLÓDULT A SZEKÉR A második negyedévben jelentősen növelte forgalmát és csaknem megduplázta nyereségét a kínai Xiaomi – írja az MTI. A cég 64 százalékos árbevétel-növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest a második negyedben. Eközben növelte piaci részesedését az okostelefonok világpiacán, és számos IoT-os termékkategóriára terjesztette ki üzleti portfólióját. A második negyedévben a Xiaomi 87,8 milliárd jüan (4002 milliárd forint) értékesítési árbevételt ért el az egy esztendővel korábbi 52,54 milliárd után. Az eredmény tetszetős, hiszen a piaci elemzők 84,53 milliárdos forgalmat vártak. A konszern nyeresége az előző évihez képest 87,4 százalékkal, 6,32 milliárd jüanra nőtt a szóban forgó időszakban. Az okostelefonok világpiacán a Xiaomi által elért forgalombővülés jórészt az amerikai szankciók által sújtott Huawei piaci részesedésének a kárára következett be, csakúgy, mint a két másik nagy kínai okostelefon-márka, az Oppo és a Vivo esetében. A Xiaomi 52,8 millió mobilt értékesített a június végén lezárt második negyedévben, és ezzel a Canalys piackutató vállalat kimutatása szerint a második legnagyobb piaci szereplőként zárkózott fel a Samsung mögé, megelőzve az Apple-t.

lók, szakmailag rendkívül kompetensek és megbízhatók. Erre alapozva a klasszikus szabályok szerint kezdte a brand felépítését. Az volt a stratégiája, hogy mindent megcsináljanak, amit kell, és semmi olyat ne tegyenek, amire nincs szükség a siker érdekében. Szerinte ennek köszönhető, hogy a mindössze négyfős csapattal sikerült elérni a 28 százalékos piaci részesedést.

OPERÁTOROK

„Magyarországon a mobilszolgáltatók dominálják a piacot, tehát elsősorban e tekintetben kell sikeresnek lenni. A kapcsolatrendszeremnek is köszönhetően ezért már az első pillanattól nagy hangsúlyt fektettünk a szolgáltatókkal kialakított együttműködésre. Ezt követően pedig arra koncentráltunk, hogy a kiskereskedelmi szegmensben szintén megfelelő pozíciókhoz jussunk. Időközben a központi márkastratégia is letisztult. A belépő szintű és középkategóriás Redmi mellett a felső kategóriás Mi brand jeleníti meg a Xiaomi csúcstelefonjait. A márka kilépett az alacsonyabb árú készülékek imázsából, és immár a legfelső osztályban versenyez. Még sosem volt lehetőségünk megmérni a magyar piac valós értékesítési potenciálját, mert a kereslet mindig nagyobb, mint a kínálat” – mondta a vezető. A szakember számára ugyanakkor érdekes kihívás, hogy a márka nem-

FOTÓ: JASON LEE, REUTERS

„A Xiaomi a korábbi sikeres példák alapján először Kelet-Európában szerzett jelentős pozíciót, ott, ahol az árnak is meghatározó szerepe van, majd erre alapozva hódította meg az európai piacot. Szintén sokat segített, hogy a fotózás élményét is kiemelten kezelő márka – amely az iparágban meghatározó DxOMark minősítése szerint a legjobb kamerát is a magáénak mondhatja – tavaly, a világon először 108 megapixeles kamerával jelent meg a piacon. Így annak ellenére, hogy Magyarországon korábban is voltak hivatalos disztribútorok, a szürkeimport szintén erősen éreztette a hatását. Amikor 2019ben hivatalosan is a magyar piacra léptünk, nem csupán az volt a feladatunk, hogy megismertessük a márkát. Azt is meg kellett mutatnunk, hogy ezek a telefonok nemcsak az árat, hanem a műszaki tartalmat tekintve is rendkívül attraktívak, s a szervizháttér szintén megbízható” – magyarázta Wagner Tibor. Végül – amellett, hogy az adminisztratív háttérszolgáltatást a varsói regionális központ biztosítja – mindössze négyfős csapattal sikerült elérni a márka piaci szintugrását. „Itteni debütálásunk idején kedvező volt a helyzet. De képesnek kellett lennünk arra, hogy kihasználjuk a lehetőségeket. Márpedig ha ilyen nagy a feladat és ilyen kevés embered van, akkor a legjobbakkal kell körülvenned magad. A csapat agilitására, elkötelezettségére pedig már csak azért is szükség volt, mert az induláskor ütött be a Covid-járvány. Ezért úgy kellett bevezetni a márkát, hogy az élő találkozások helyett csak az online terek adtak lehetőséget a kapcsolattartásra” – beszélt a hazai kezdetekről a country manager. A siker fontos elemének tartja, hogy pályafutása során döntő mértékben szerencsés kézzel választotta ki a kollégáit. Azt mondta, ebben az iparágban kulcskérdés az alkalmazkodóképesség, mert a folyamatos változás biztosan fel-

30 | FIGYELŐ 2021/35

F_28-31__Xiaomi_DiningGuide_H.indd 30

2021. 08. 30. 17:30

| CÉGVILÁG |

kával, mert miközben átadhatja a tapasztalatait, számára is motiváló egy ilyen összetett portfóliójú új brand felépítése Magyarországon. A kérdés ugyanakkor adja magát. Miként éli meg, hogy kínai céget képvisel, miközben az ázsiai ország vállalataival kapcsolatban rendkívül vegyes érzelmekkel találkozni a piacon?

REZGÉSBEN

csak okostelefonokat, hanem másfajta okoseszközöket is fejleszt, értékesít: a robotporszívó tekintetében például piacvezető hazánkban. Wagner Tibor erre azt mondja, azért is tartja rendkívül szerencsésnek egymásra találásukat a már-

„A japán céges kultúrához – amelyben minden lépést hosszú megfontolás előz meg – kötődő több mint két évtizedes hátterem mellett azt látom, hogy a kínai startupvilág homlokegyenesen más. A Xiaomi rendkívül dinamikus, s nem az amerikai–nyugat-európai társaságok által a teammunkára felépített szervezeti működést és motivációs rendszert alkalmazza. Itt állandó rezgésben van a szervezet, soha nincs nyugalom, megelégedettség. De a piac jellegéből adódóan túl sok gondolkodási idő sincs. Ambiciózus célok vannak, valamint az eredmények mérése. A rendkívül nagy elvárások mellett pedig meghatározó a személyes felelősség és az ehhez kötődő

személyes számonkérés, ami hatalmas energiát igényel a menedzserektől. Hiszen gyakorlatilag napi szembesítés zajlik a teljesítménymutatókkal, és a fókusz a gyengébb számok javításán van – fejtette ki a szakember. Az iparág legújabb mérföldkövének számító, gyors elterjesztésével a magyar gazdaság számára is kiugrási lehetőséget adó 5G kapcsán a vezető úgy látja: nincs még egy olyan szektorbeli cég a világon, amely – technológiai tudásának és árazásának köszönhetően – a Xiaomiéhoz hasonló sebességgel tudná demokratizálni a legújabb technológiákat. Más kérdés, hogy az ötödik generáció akkor nyer értelmet – tette hozzá –, ha ehhez a megfelelő hálózati lefedettséget is megteremtik. De mivel a Xiaomi 5G-képes készülékeinek az ellenértéke szinte már a 4G-sek árával egy szinten van, érdemes a jobb technológiába beruházni, mert a szolgáltatás folyamatosan épül, aminek az előnyeit csak az tudja majd kihasználni, akinek a készüléke arra alkalmas lesz. ÉRSEK M. ZOLTÁN

HIRDETÉS

F_28-31__Xiaomi_DiningGuide_H.indd 31

2021. 08. 30. 17:30

| CÉGVILÁG |

AZ AGRÁRIUMBAN IS ÉRVÉNYESÜL „A DOLGOK INTERNETE”

PAJNA SÁNDOR | Az eKözig Zrt. nagyon régen – önkormányzati cégként – az elektronikus közigazgatást szolgáló fejlesztésekkel hívta fel magára a figyelmet. Ma már magánkézben van, a szabadpiacon mozog, ahol is egyik legfontosabb fókuszterülete a precíziós mezőgazdaság. A vállalat agytrösztje matematikai modellekből kiindulva fejleszt termelésoptimalizáló rendszereket – erről beszélgettünk a társaság vezérigazgatójával. 32 | FIGYELŐ 2021/35

F_32-34_e-kozigazgatas.indd 32

2021. 08. 30. 17:30

FOTÓ: GETTY IMAGES

| CÉGVILÁG |

Egy korábbi beszélgetésünk alkalmával említette, hogy van egyfajta előre gondolkodás a cégben, sőt egy „standard modell” is létezik, amelynek a segítségével ezt a gyakorlatot piaci előnyre lehet váltani. Mi ez a modell? – Mivel kezdetben az e-közigazgatás úttörőiként kerestünk megoldást a problémákra, az érdekelt bennünket, hogy a dolgok milyen irányba mozdulnak majd el szükségszerűen, mikor hagyhatjuk el a bizonylatot, mikor tudjuk megoldani a párhuzamos adatrögzítést, megreformálni az adatgyűjtést, mikor leszünk képesek autonóm módon beavatkozni. Mivel önkormányzati cégként egyedülállóan ki kellett termelnünk a működési költségeinket, ez az időzítés nagyon fontos volt számunkra, hiszen így lehet felkészülni a várható piaci igényekre. Akkoriban előre látható volt, hogy az elkövetkezendő évtizedekben két terület párhuzamos fejlődése határozza majd meg az azokon tevékenykedők mozgásterét. A számítástechnikában az eszközök zsugorodásának a tendenciája (Moore törvénye, miszerint a legalacsonyabb árú integrált áramkörök összetettsége másfél évenként megduplázódik) rajzolódott ki világosan. Másképp fogalmazva az, hogy miként jutunk el a hatalmas méretű, gyenge teljesítményű és felejthető megbízhatóságú formációktól a miniatürizált eszközökben megtestesülő érdemi teljesítményig, illetve feldolgozásig. A kommunikációban pedig az adatátvitel szédületes gyorsulása volt megjósolható, amely a tér- és időbeli korlátokat elimináló egyidejűségig vezetett (valós idejű online kommunikáció – a szerk.). E szektorok egybeépülése elmossa a tudomány- és a gazdasági területek közötti határokat. Az egy időben jelen lévő információkra épülő elemzések hihetetlen perspektívát nyitnak nemcsak a dolgok előrejelzésében, hanem a megváltoztatásukban, irányításukban is. Mi ezeknek a változásoknak az állomásait próbáltuk megbízhatóan modellezni, ami sikerült is, de én ezt mégis inkább belső munkamódszernek nevezném, mint „standard modellnek”, még akkor is, ha ezt a szellemi produktumunkat a cégen belül azóta is használjuk. Mindezt a „hagyományos” e-közigazgatást támogató területek, a GDPR mellett igyekszünk kiterjeszteni új ágazatokra is.

A mesterséges intelligencia megjelenése határozza meg az egyes ágazatokat. – Akkor ennek a mintának, munkamódszernek az alapján nézzük meg a kristálygömböt, s mondjunk néhány szót arról, hogy mit lehet most előre látni, milyen tendenciákra készülhetünk fel. – A dolgok internetének (Internet of Things – IoT) a megjelenése a közelmúltban világosan kirajzolódott, ennek alapján fejlesztettük például az egyik mezőgazdasági termelést támogató berendezésünket. Most pedig a mesterséges intelligencia térnyerése az, amely meghatározza a fejlesztés-fejlődés irányát. Ez egy nagyon komoly visszacsatolási lehetőség, mert általa túlléphetünk a pusztán algoritmusalapú számítástechnikán. A program tanításához szükséges óriási feldolgozott kép-, adatmennyiség – mint az az előbb elmondottakból is kiderül – elvileg már rendelkezésre áll. – Milyen megfontolásból fordultak a mezőgazdaság felé? – Az agrárium területén éppúgy működnek a gazdasági összefüggések, mint máshol. Ugyanaz a beruházások célja is: vagy kisebb ráfordításból állítanák elő ugyanazt a mennyiségű és minőségű terméket, gazdasági jószágot, vagy ugyanabból a költségből termelnének többet és jobbat. A fejlesztők az ebben rejlő lehetőségeket már régen felismerték, s a precíziós mezőgazdaság eszközeinek a kigondolásával, megalkotásával számos problémára kínálnak jobbnál jobb megoldásokat itthon és külföldön egyaránt. Mi az okos meteorológiai állomásunk fejlesztésénél abból indultunk ki, hogy mind a kultúrnövények, mind pe-

dig ezek kártevőinek és kórokozóinak a fenológiája – azaz egymást követő fejlődési szakaszainak a tényleges bekövetkezése – matematikai képlettel leírható módon időjárásfüggő. Vagyis ha tudjuk, hogy mondjuk egy adott kártevő gomba ősszel milyen időjárási viszonyok mellett téliesíti magát, illetve azt is, hogy tavasszal mikor „helyezi magát üzembe” – márpedig tudjuk, mert erre már megvannak a megfelelő képletek –, akkor még azelőtt képesek vagyunk beavatkozni, hogy a növényünkön megjelennének a fertőzés tünetei. Ez utóbbi lehetőség az, ami miatt ez a technológia hatékonyabb védekezést kínál, mint a kamerával vagy drónnal való megfigyelés. Szemben a pusztán vizuális eszközökkel történő, észlelésre alapozó módszerekkel, az időjárás és a fenológia összefüggéseire épülő rendszer alkalmazásával mód nyílik arra, hogy a kórokozók inkubációs időszakában avatkozzunk be. Akkor tudunk lépni, amikor a fertőzés ugyan már jelen van, de még nem okoz tüneteket. Ezzel elérjük, hogy kevesebb kár-, és kórokozó jusson el a nagy veszteséget okozó fertőzési szakaszba. Még az olyan nagyon súlyos növénybetegségek esetében is, mint a tűzelhalás vagy az almafa-varasodás, elkerülhető lesz a durva vegyszerek alkalmazása (javuló humánegészségügy, környezetvédelem). Lehetővé válik a védekezések időzítése is. Vagyis végeredményben egészségesebb s így versenyképesebb áruval lehet megjelenni a piacon, tehát a jövedelmezőség is nő. – Hogyan működik az okos meteorológiai állomás? – Eszközünk abba a kategóriába tartozik, amelyet az IoT fogalommal szokás azonosítani. Ez esetünkben azt jelenti, hogy nemcsak mér és elemez, hanem ha úgy hozza a szükség, intézkedni is képes, 2021/35 FIGYELŐ | 33

F_32-34_e-kozigazgatas.indd 33

2021. 08. 30. 17:30

PAJNA SÁNDOR (BALRA). TEREPEN: AZ OKOS METEOROLÓGIA MŰKÖDÉS KÖZBEN

például más okoseszközöket hoz működésbe. Ez úgy lehetséges, hogy a mért adatokra alapozva képes felismerni: az adott kultúrának éppen azon a helyszínen és éppen akkor öntözésre, növényvédelemre vagy a fagykár megelőzésére van-e szüksége. Ennek megfelelően képes azokkal a szerkezetekkel önállóan együttműködni, amelyek ehhez szintén

NÉVJEGY Mérnök-közgazdász, címzetes egyetemi docens. Pályáját a Titásznál, rendszerszervezőként kezdte, 1980-ban. Vezette a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központját. Két évig az IHM stratégiáért és elektronikus szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára volt. 2010-től az eKözig Zrt. vezérigazgatója.

elég intelligensek, s fizikai megoldásokat tudnak nyújtani. El tudja indítani az öntözőrendszert, ha a növénynek abban a növekedési fázisban arra azonnal szüksége van, vagy képes beindítani az autonóm működésű kazánokat, amelyek megakadályozzák egy esetleges fagykár bekövetkezését. Vagyis a haszna súlyos forint- vagy akár eurómilliókban, -tízmilliókban mérhető. – Nemzetközi és hazai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a gyümölcsfák lombkoronáját egy sajátos formára metszve meg lehet többszörözni a termést. Mit tud az a programjuk, amely ennek a speciális szaktudásnak az átadását célozza? – Minden területen arra törekszünk, hogy a szakma legkiemelkedőbb képviselőivel együttműködésben hozzunk létre valami hasznosat. Így történt ez a

metszéstámogatás vonatkozásában is, itt Gonda István professor emeritusszal szoros szakmai kooperációban dolgoztunk. Mint az közismert, a zöld növények a napsugárzás hatására létrejövő fotoszintézis útján állítják elő maguknak a szükséges tápanyagot. Ez a gyümölcsfák esetében azt jelenti, hogy nemcsak a fa egészsége, de a termés menynyisége és minősége is attól függ, hogy milyen az ültetvény benapozottsága. A régebben alkalmazott metszésmódokkal művelt ültetvények hektáronként mintegy száz almafából álltak, ahol az említett, sajátos koronájú fáknál nagyjából 30 százalékos benapozottságot tudtak elérni a termelők. Az újabban alkalmazott orsó és azon belül is a szuperorsó koronaformájúak mellett viszont négyötezer gyümölcsfa is ültethető egy hektáron úgy, hogy a benapozottság a korábbi 30-ról 80 százalék közelébe nő. Ez az egyik dolog, ami miatt a megfelelő metszési ismeretek elterjesztése hallatlanul nagy nemzetgazdasági hasznot generálhat. Emellett az is fontos, hogy a fát folyamatosan a produktív termőfelület optimumán tartsuk. Ez az almánál a kizárólagosan termőképes, 1–4 éves hajtások, vesszők és gallyazat megtartását, az idősebb növedékek lehetőség szerinti eltávolítását, ritkítását követeli meg. Ez a profiknak nagyon fontos, de lényeges lehet annak a mintegy másfél millió házikert-tulajdonosnak is, aki pár fa által reméli a szűkebb-tágabb család gyümölcsellátását. Tízezer ültetvényről készült kép feldolgozásán alapuló online programunkkal az ezekre vonatkozó tudást szeretnénk átadni, a tanulás alapfolyamatainak a sajátosságait figyelembe véve, a sima olvasásnál vagy elmondásnál sokkal hatékonyabb módon. Most azon dolgozunk, hogy a közép- és felsőfokú oktatás, valamint a professzionális kertészek mellett – reményeink szerint néhány fagylalt áráért – viszonylag rövid időn belül a hobbikertészek számára is elérhetővé tegyük ezt az ismeretanyagot. DOMBI MARGIT

FOTÓ: FIGYELŐ-ARCHÍV

| CÉGVILÁG |

34 | FIGYELŐ 2021/35

F_32-34_e-kozigazgatas.indd 34

2021. 08. 30. 17:31

| CÉGVILÁG |

„ACÉLOS” VOLT AZ ÁRUGRÁS

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

KONJUNKTÚRA | Több fontos acélipari késztermék rekordszintre drágult, és nem is igen látszik az árcsökkenés lehetősége. Eközben kínai acélóriások veszik át a globális vezető szerepet. Magyarország 26. legnagyobb vállalata, egyetlen nagy acélgyártója, az ISD Dunaferr Zrt. nagyrészt kimarad az óriási konjunktúra kedvező hatásaiból, mert ott a termelés felfuttatása helyett a tulajdonosok közt zajló konfliktussal vannak elfoglalva. Az acél ára az egekben van. Ennek a globális ipari indikátornak az értéke most körülbelül a duplája annak, amennyit a 2018-as konjunktúra idején elért, és háromszorosa a 2020 elején jegyzett mélypontnak. Például az egyik fontos amerikai késztermék, a melegen hengerelt tekercs (hot rolled coil – HRC) tonnánkénti ára az utóbbi hetekben sem lett alacsonyabb, sőt augusztusban is rekordot rekordra halmozott. Lapzártánk előtt már az 1900 dolláros szintet „kóstolgatta”. Egyelőre tehát rácáfol azokra a hangokra, amelyek a nyár elején jelezték: csak átmeneti lesz a drágulás, a második fél évben viszszaáll a régebbi, normálisnak mondható szintekre az ellenérték, mivel az ellátási láncok csupán ideiglenesen akadoznak, kapacitás bőven áll rendelkezésre.

A nagy nyersanyag-előállítók öröme azonban mégsem felhőtlen, főként azért, mert nem kiszámítható az igény, és ez az óriási „hullámvasút” a nehezen mozduló gyártók számára jellemzően komoly kihívás. A 2020 tavasza óta tartó járvány, a gazdasági bizonytalanság miatt előbb visszaesett a kereslet, ám a harmadik hullám után hirtelen annyira megnőtt, hogy hatalmas áruhiány alakult ki. Ez hajtotta korlátok nélkül felfelé az árakat, s erősítette a hatását, hogy a pandémia alatt leállított vagy fél gőzre vett kohók újraindításához idő kell. A piac érdekessége azonban, hogy ma már van kínálat bőven, így az árak több szakértő szerint lassan visszatérhetnének

a sokk előtti szintre, de ennek egyelőre nincs jele. Például a neves IHS Markit nevű elemzőcég acélipari szakértője, John Anton pár hónapja azt jósolta, hogy a nyár végére enyhülni kezd az árnyomás, és az év vége felé újra 600-700 dollárba kerül majd a melegen hengerelt tekercs. Elvben lehet még igaza, de a múlt havi adatok után árösszeomlásnak kellene bekövetkeznie szeptember-októberben, hogy bejöjjön a prognózis.

ÁTALAKULÁSOK

A mai hírdömpingben közben sokszor elkallódnak a lényeges, ipari értelemben is jelentős történések. Augusztus végén jelentették be, hogy a világ harmadik legnagyobb acélgyártója jön létre két fontos kínai ágazati nagyvállalat, az Ansteel és a Ben Gang Group egyesülésével. Ezt a 2021/35 FIGYELŐ | 35

F_35-37_acelipar_Ingatlanbazar-hird.indd 35

2021. 08. 30. 17:31

| CÉGVILÁG |

FELFŰTÖTT ÖNTÖDÉK. A VILÁG MINDEN TÁJÁN BEINDULT A GYÁRTÁS

tók korábbi fúziójából keletkezett Arcelor nagyvállalatot. A szektor globálisan vezető társasága 53,27 milliárd dolláros (mintegy 15 800 milliárd forintos) bevételt, valamint bő 2,1 milliárdos üzemi eredményt ért el tavaly, 168 ezer alkalmazottal és évi 80 millió tonnát meghaladó kapacitással. Összevetésül: a most harmadikká vált Ansteel–Ben Gang-páros 63 millió tonnás összesített kapacitása megközelíti az ArcelorMittal kibocsátását. Az augusztus közepén aláírt egyesülési megállapodás szerint Liaoning tartomány a tulajdonában lévő 51 százaléknyi Ben Gangrészesedést ingyen átadja az Ansteelnek, amelynek ezzel a leányvállalatává válik.

A MÁSODIK

Ráadásul mire a nemzetközi szaksajtó leírja a számokat, lassan el is avulnak, hiszen a most hivatalosan még másodikként jegyzett Baowu Steel Group – főként évi több nagy helyi felvásárlás révén – óriási expanzióban van, így könnyen az élre törhet. Egy nyári akvizíció alkalmá-

vagy akár a negyedik helyre taszíthatják le a sok országban gondokkal küzdő, tavaly 700 millió dollár feletti adózás utáni veszteséget összehozott luxemburgi óriást, a még vezető ArcelorMittalt.

FRISS ADATOK

A kínai felvásárlási „pörgés” nem is meglepő, hiszen a kontinensnyi ország építő-, jármű-, gépipara, valamint exportja hatalmas mértékben igényli az acélalapanyagot. A World Steel Association (WSA) adatai szerint Kína részesedése a globális acéltermelésben tavaly 56,5-re nőtt a 2019-es 53,3 százalékról. Átmenetileg most csökken a teljesítmény, de várhatóan két-három esztendő múlva megközelítik a 60 százalékos szintet. (A WSA igen jelentős szervezet, hiszen 64 ország acéltermelőjét fogja össze. Tagjai a világ acéltermelésének mintegy 98 százalékát adják.) Az ágazati szövetség számításai alapján a múlt évben 0,9 százalékkal, 1,829 milliárd tonnásra zsugorodott a globális előállítás. A legnagyobb acélgyártó Kína termelése ugyanakkor 5,2 százalékkal, 1,53 milliárd tonnásra bővült. A WSA szerint

tavalyelőtt 3,4 százalékosra lassult a világ acéltermelésének a növekedése a 2018. évi 4,8-es gyarapodás után. A WSA havi monitorozást is végez: e szerint ez év júliusában a globális gyártás 161,7 millió tonnás volt, 3,3 százalékkal nagyobb a 2020-as azonos időszakinál. Az idei első hét hónapban pedig 1,165 milliárd tonnás volt a világ acéltermelése, ami 12,4 százalékkal több a tavaly január– júliusban mértnél. A friss adatok szerint az ázsiai csendes-óceáni térség produktivitása 2,5 százalékkal kisebb az egy esztendővel korábbinál, ezen belül Kína júliusi acéltermelése 8,4 százalékkal, 86,8 millió tonnásra esett. Közben a világ más részein beindult a járvány miatt lelassult előállítás. Így az EU termelése 30,3 százalékkal, 13 millió tonnásra, Észak-Amerikáé 36 százalékkal, 10,2 millió, Dél-Amerikáé 19,6-del, 3,8 millió, a Független Államok Közösségéé (FÁK) 11,2-del, 9,2 millió, a Közel-Keleté 9,2-del, 3,6 millió, Afrikáé pedig 36,9-del, 1,3 millió tonnásra nőtt.

DUNAÚJVÁROSBAN

Miközben a világ acélgyártása éppen pörög, rövid távon óriási nyereségnövekedés várható az ágazatban, addig a sokat látott hazai ISD Dunaferr körül nem csillapodik a szövevényes tulajdonosi viszály. Ebben egyik fél felett sem kívánunk pálcát törni, ám a magyar gazdaságnak igen káros, hogy jelenleg a botrányokra figyel a cég. Egy a Figyelőnek nyilatkozó szakértő szerint a Dunai Vasmű kapacitáskihasználtsága 25-50 százalékos lehet a tulajdonosi és a pénzügytechnikai problémák miatt. A vita okán máig sincs például jogi értelemben vett érvényes mandátumú igazgatóság a társaságnál. Pontosabban két szemben álló (ukrán és orosz) tulajdonosi csoport próbál pozíciót szerezni, illetve megtartani a magyar viszonylatban nagy, világszinten viszont igen kicsiny acélipari konglomerátumban. A vállalat többségi tulajdonosa a ciprusi bejegyzésű, de orosz–ukrán tulajdonban lévő Steelhold Ltd., amelynek a részvényesei között durva belviszály alakult ki. Ez év tavaszán már a magát a Steelhold képviselőjének valló ügyvéd egy biztonsági őrökből álló csapattal próbálta átvenni a céget, amit a „kapun belül lévők” megakadályoztak.

FOTÓ: DUNAFERR

„monstrumot” már csak a szintén kínai Baowu Steel Group és persze az abszolút megacég, az európai–indiai ArcelorMittal előzi meg. Ez utóbbi még 2006-ban jött létre úgy, hogy az indiai Mittal felvásárolta a spanyol, francia és luxemburgi acélgyár-

val ugyanis világgá kürtölték, hogy rövid időn belül már az évi 150 millió tonnás teljes kapacitást is eléri a csoport. Persze az sincs kizárva – látva a kínai acélipar száguldását –, hogy az Ansteel és a Ben Gang fúziójával létrejött, ma még csak harmadik szereplő pár éven belül megelőzi a most gyors vételekkel operáló Baowut. Mindeközben a harmadik

36 | FIGYELŐ 2021/35

F_35-37_acelipar_Ingatlanbazar-hird.indd 36

2021. 08. 30. 17:31

| CÉGVILÁG |

Az ISD Dunaferrnél tehát jelenleg is a Jevgenyij Tankilevics (Evgeny Tankhilevich) fémjelezte menedzsment van birtokon belül, de szűkülő döntési helyzetben, és nyilván a tulajdonosi vita rengeteg energiát vesz el a gazdasági kérdések megoldásától, a fejlesztési, túlélési stratégiák megalkotásától. Az ellenlábasok az elmúlt hónapokban többször is próbáltak új igazgatóságot kinevezni, de ezt a cégbíróság minden esetben elutasította törvényi aggályok miatt. Legutóbb a Győri Ítélőtábla mondta ki szabályszerűtlennek az illetékes cégbíróság által – egyébként a törvényes működés helyreállítása érdekében – május 6-ra összehívott Dunaferr-közgyűlést, újabb hónapokkal hosszabbítva meg a vállalat exlex működését. Jogilag tehát a társaságnak továbbra sincs döntéshozó testülete, cégjegyzésre jogosult képviselője. (Csak 2021-ben nem kevesebb mint hetvenféle különböző cégbírósági bejegyzés történt, ami a tulajdonlásért folyó harc hevességét mutatja.) Sajtóhírek szerint mindenesetre az orosz Metalloinvest bánya- és acélipari cég tárgyalásokat folytat a dunaújvárosi acélmű megvásárlásáról az orosz állami fejlesztési

A MELEGEN HENGERELT ACÉL ÁRÁNAK ALAKULÁSA 1500

Dollár/tonna

1300 1100 900 700 500 300

2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

Forrás: IHS Markit

pénzintézettel, a Vnyesekonombankkal, mivel utóbbi a Steelhold Ltd. több mint 50 százalékát birtokolja. Ha az ügylet létrejön, akkor megoldódhat a mai patthelyzet, hiszen a Dunaferrnek is új fő tulajdonosa lesz. Jelzésértékű, hogy a napokban zárult az a miniárverés, amelyen a magyar állam eladta a Dunaferrben meglévő, mindösszesen 103 darab, 1130 forint névértékű törzsrészvényét. Licitálni csak augusztus 19–24. között lehetett, a vételár csupán 2,2 millió forint volt. A dunaújvárosi ügyeket ismerő Duol.hu hírportálnak a nyáron megjelent átfogó elemzése szerint a cég saját tőkéje így mínusz 19 milliárd forintba fordult, ezt két éven belül rendeznie kellene. A tavalyi pénzügyi adatok között a szén-dioxid-kvó-

tával kapcsolatos kötelezettségek és a szállítói tartozások adnak okot aggodalomra. Közben a magyar kormány – figyelembe véve az EU-s előírásokat és az Oroszországgal szembeni uniós embargós intézkedéseket – többször próbált segíteni tulajdonrész-vásárlással, de a menedzsment nem élt a lehetőségekkel. És a nagyobbik baj, hogy az emlegetett igen alacsony szintű kapacitáskihasználtság, valamint az ISD-csoporton belüli bérmunka-konstrukció miatt jelentősen kisebb az árbevétel az indokoltnál. Mindeközben a cégbíróság sem igen tud megnyugtató jogi rendezést kicsikarni a civakodó felekből. A vasmű azonban még ma is több mint négyezer embert foglalkoztat, közvetve 12 ezer család megélhetését biztosítja a 44 200 fős Dunaújvárosban és környékén. Nem szólva arról, hogy 368 milliárdos (2019-es) árbevételével a 26. legnagyobb magyar vállalat, ráadásul olyan stratégiai alapanyagot gyárt, amelynek az előállítása nem lenne jó, ha megszűnne idehaza, és Magyarország száz százalékban importra lenne utalva belőle, főleg egy ilyen turbulens világgazdasági helyzetben… HG

HIRDETÉS

HIRDESS!

F_35-37_acelipar_Ingatlanbazar-hird.indd 37

KERESS!

TALÁLJ

OTTHONRA!

2021. 08. 30. 17:31

| CÉGVILÁG |

ITTHON IS GYORS A FEJLŐDÉS

KIFLI.HU | Budapest és agglomerációja mellett a Balaton keleti régióját, valamint a Velencei-tó környékét is lefedi a 2019 végén indult Kifli.hu online élelmiszer-kereskedelmi lánc, amely itthon hetente mintegy 20 ezer rendelést szállít ki.

Pár hónappal a pandémia kitörése előtt, 2019 végén, Budapesten startolt el a Kifli.hu. Viszonylag gyorsan ismertté vált a neve, szállító járműveit városszerte látni. Mint a cég elnevezése is mutatja, lényegében az online élelmiszer-kereskedelem gyorsan bővülő lehetőségeire mozdult rá. Már a koronavírus megjelenése előtt sejtették, hogy a bevásárlás világa a klasszikus bolti eladás esetében is gyorsan változik.

DEFINÍCIÓ

A társaság célja, hogy minőségi, egészséges és friss ételt kínáljon, továbbá a mindennapi bevásárlást maximálisan egyszerűsítse azzal, hogy gyorsan és jó kiszolgálással szállít házhoz nemcsak élelmiszer-alapanyagokat – zöldség, gyümölcs, hús stb. –, hanem vegyi árukat, kozmeti-

vegán és prémium-élelmiszert tartanak, s van egy Bisztró nevű rész, amely prémiumkészételeket is kiszállít. A Kifli.hu a Rohlik (magyarul kifli)csoport tagja, amely hét évvel ezelőtt, Prágában indult startupként, de nagy szó, hogy ott immár három esztendeje nyereséges. Mi több, 2019-et 180 millió eurós (63 milliárd forint) árbevétellel zárta, s mára nem kevesebb mint húszezer kiszállítást végez naponta. A portál tulajdonosa, ötletgazdája Tomáš Čupr cseh üzletember. Ő a Rohlik mellett több sikeres vállalkozást is indított. Hozzá köthető például a Slevomat.cz és a DameJidlo.cz. Előbbi a magyarországi Bónusz Brigádhoz, utóbbi pedig a NetPincérhez hasonlít. Ezeket a

A csoport terjeszkedése sem áll le. kai szereket, babaápolási termékeket, állateledeleket és -felszereléseket is. Sőt a hiper- és szupermarketekben található kisebb háztartási és irodai apró cikkeket, grillfelszerelést, írószereket, konyhafelszereléseket, partikellékeket, újságokat is kínál. Ezen túlmenően többféle bio-,

felépítés után értékesítette, ám a Rohlikot megtartotta saját tulajdonban. A Kifli.hu sokat fejlődött a megalapítása óta. Ügyvezetője Klekner Péter, aki sokrétű tapasztalatot szerzett a nemzetközi márkák terén. Korábban a Wildberriesnél és a L’Oréalnál is töltött be vezető pozíciót, valamint ügyvezető és kereskedelmi igazgató volt a Philips Magyarországnál.

Természetesen a Rohliknál még kisebb, agilis vállalkozás vezetése folyamatosan keresi az új lehetőségeket, a cégcsoport vezérelvei alapján haladva. Ez az év kiemelten izgalmas volt az innovatív szolgáltatások bevezetésében, számtalan termékkel és programmal bővítették a kínálatukat.

PARTNER

A BENU-val kora tavasszal kezdett együttműködni a cég, így gyógyszerek, gyógyszerkészítmények is elérhetők a Kifli.hu-n. A Kifli Piac nevű kezdeményezéssel hazai manufaktúrákat mutatnak be Magyarország déli, nyugati, északi és keleti régióiból, támogatva ezzel a kistermelők piaci helyzetét. A Kifli Bisztróban néhány perc alatt megmelegíthető, séfek által már előre elkészített ételeket értékesítenek a nemzetközi konyhától egészen a hazai húslevesig. Májusban mutatták be a sokat vásárló ügyfeleiket célzó Kifli Prémium programot, amely által még könynyebb a bevásárlás, hiszen mindig ingyenes a kiszállítás, továbbá nincs rendelési minimum, akár egyetlen friss almát is rendelhet a vásárló. Pár hete indult el a Kifli Séf projektjük, amelynek a segítségével vevőik a kiválasztott recept öszszes hozzávalóját pár kattintással a kosarakba helyezhetik a hosszas keresgélés, sorban állás helyett. „Az első Covid-hullámban a szokásos rendelési mennyiség tízszeresét adtuk le. Ez a lendület persze alábbhagyott, de azóta már kialakult egy erős fogyasztói bázis, amely folyamatosan igénybe veszi a szolgáltatásunkat. Az aktív vásárlói kör havi szinten több mint 30 ezer háztartást foglal magában. Naponta körülbelül 4000

38 | FIGYELŐ 2021/35

F_38-39_kifli.indd 38

2021. 08. 30. 17:32

| CÉGVILÁG |

FOTÓ: KIFLI.HU

KIFLI PIAC ÉLŐBEN. A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁS A TÁRSASÁG CÉLJA

rendelést teljesítünk, ám az iskolakezdéskor ennél is többre számítunk: az ősszel duplázni szeretnénk” – mondta lapunknak Klekner Péter. A terveiket a raktár 4500-ról 9000 négyzetméteresre bővítésével erősítik, ezzel tizenötezresre bővül az árucikk-kínálat. Innovatív, közvetlen ajánlórendszerüknek köszönhetően az ügyfelek kedvenc termékeivel is kiegészítik a palettát, ezek a kínálat körülbelül 10 százalékát fedik majd le. Saját pékségük szeptemberben nyílik. Eleinte hozzávetőleg tíz különböző produktumot rendelhetnek a vevők a friss pékáruból. Nemrégiben pedig a buda-

pesti agglomerációs övezetben is elérhetővé vált a szolgáltatásuk, a szállítási területük ezzel több mint 5000 négyzetkilométerre bővült.

PÉNZÜGYEK

A Rohlik a nyáron az utolsó, 100 millió eurós befektetési kör után úgynevezett unikornis startup lett, tehát bekerült a legnagyobbak közé. A legutóbbi tőkebevonás egymilliárd eurósra értékelte a csoportot. Így tehát a Rohlik csatlakozott a leggyor-

sabban növekvő európai startupok klubjához. A befektetések segítségével tovább erősíthetik újabb és újabb egyedi szolgáltatásaikat. A tőkebevonásból fedezik az új országok felé nyitást, továbbá a raktár-automatizálást és az IT-fejlesztéseket. Régiós társaságként piaci potenciált látnak az online élelmiszer-kereskedelemben, mert még éretlennek gondolják, de azért vannak itt, hogy ezen változtassanak, hiszen a kényelem és az idő – úgy gondolják – az ember rohanó életében most a legnagyobb kincs. A csoport terjeszkedése sem áll le: európai célpont még Olaszország, Románia, míg legutóbb Németországban indították el szolgáltatásukat Knuspr.de néven. Ám külföldön már most is nagyon nagy az élelmiszerek e-kereskedelmi piaca, így ha kisebb résszel lesznek is jelen, ez egy nagyon érdekes forgalom lehet számukra. Bíznak abban, hogy az egyedi szolgáltatás, amelyet nyújtanak, a minősége, a színvonala miatt gyorsan megtalálja vásárlókörét Nyugat-Európában is. Fél, még inkább egy-két év múlva még több piaci szereplő lesz, amely segít erősíteni az online kereskedelem és bevásárlás kultúráját, így a verseny fokozódik, de szélesedik a potenciális közönség, azok köre, akik a mostaninál is fogékonyabbak lesznek az online élelmiszer-vásárlásra. „A fenntarthatóságnál szó volt róla, de érdemes külön kiemelni: a fő kihívás, hogy a termékek elérhetősége javuljon, azonban a selejtszám ne nőjön vele párhuzamosan. Ezt viszont nehéz »belőni«, mert hektikusan változik a rendelésszám, de minden hónapban egyre jobban megismerjük a vevőinket, így alkalmazkodni tudunk a változó igényeikhez” – vallja az ügyvezető. Ezzel egyetemben nehéz megbecsülni a raktári dolgozói és a futárlétszámot is, mert akár egy időjárás-változással (hatalmas forróság, borzalmas hideg, nagy esőzés) is hatalmasat ugorhat/ csökkenhet a vásárlói igény, ezért rugalmas beosztási rendszert alkalmaznak, hogy mindig reagálni tudjanak az aktuális kihívásokra. Továbbá a termékek folyamatosan fenntartható minősége (főleg a friss áruknál) is kihívás, de erre már egy szakképzett csapat figyel a mindennapjaikban, s elérhető náluk a Mentsd meg az élelmiszert program is, amely a lejárathoz közeli, de kifogástalan minőségű élelmiszerek akciós megvásárlását segíti. HG 2021/35 FIGYELŐ | 39

F_38-39_kifli.indd 39

2021. 08. 30. 17:32

| CÉGVILÁG |

ZSEBEK NÉLKÜL

SZÉP-KÁRTYA | Nehéz lenne nem összekapcsolni a hazai nyári belgazdasági folyamatokat a SZÉP-kártya felhasználási feltételeinek a változásával. Nagyon úgy tűnik, hogy a belső turizmus, a vidéki vendéglátás magához térésének egyik kulcsa ez a pénzügyi termék volt.

Némileg meglepő, hogy ma már a kínai büfékben és a thai masszázsért is lehet SZÉP-kártyával fizetni. Néhány évvel ezelőtt még „vadászni” kellett az ilyen helyeket, de ma már teljesen természetes, hogy elfogadják. Ráadásul az elfogadóhelyek számának a bővülé-

sét nem is kényszer szülte, hanem egész egyszerűen nagyon megy a munkavállalók körében ez a cafeteria-rendszer. A kormányzat a korábbi zsebes és adózási szabályokat megváltoztatva jelentősen csökkentette a SZÉP-kártyára utalható összegek közterhét, megemelte a felső határt és feloldotta az úgynevezett zsebes fehasználhatóságot, vagyis ebben az évben a turisztikára vagy szabadidőre fordítható összegből is ki le-

het fizetni az éttermi számlát. Leegyszerűsítve: a szabadidős, például sportolásra kapott juttatást simán el lehet sörözni.

MUNKAÜGY

A változtatások az adatok szerint mindenkit kedvezően érintenek. A júliusi SZÉP-kártya-feltöltés (már a munkaadói oldalról) rekordot döntött, a tavalyi azonos időszakhoz képest 36 százalékkal, 28,6 milliárd forintra nőtt, míg az e „plasztikról” való költések 54 százalékkal erősödtek, ez pedig összeg-

40 | FIGYELŐ 2021/35

F_40-41_szepkartya.indd 40

2021. 08. 30. 17:32

| CÉGVILÁG |

VENDÉGLÁTÁSI BEVÉTEL/VOLUMEN Június szerűen 53,9 milliárdot jelent. Laptársunk, a Világgazdaság arról számolt be, hogy nemcsak a nyárközép adatait dobták meg a szabálymódosítások, hanem az egész évet, holott csak tavaszszal léptek életbe. Az első hét hónapot tekintve 30 százalékkal emelkedett a feltöltési összeg, elérve a 227 milliárd forintot, ám mindez a 2019-es adatokhoz képest 55 százalékos növekmény volt. Sokkal érdekesebb azonban, hogy feltöltések mellett a költések dinamikája is gyorsult. A fogyasztók 61 százalékkal nagyobb összeget használtak fel, mint tavaly január–júliusban. (Persze nem szabad elfelejteni, hogy 2020-at a pandémia uralta, viszont a nyári hónapokra kinyitott az ország, vagyis lehetett volna mire költeni. Persze még így is torzulás mutatkozik az adatokban, de az említett júliusi rekord megerősíti, hogy releváns pénzügyi termék a szabadon felhasználható juttatás.) Összegszerűen a fenti 61 százalékos erősödés 202,4 milliárd forintot jelentett az első hét hónapban. Ez pedig már magyarázat arra, hogy mitől nőtt meg ilyen hirtelen az elfogadóhelyek száma.

FOTÓ: BERNADETT SZABO, REUTERS

KI MIRE?

A SZÉP-kártya alapvetően a belföldi turizmus támogatására hivatott, és a statisztika szerint kifejezetten jó irányt jelent ez a konstrukció. Ugyanakkor a júliusi számok szerint a fogyasztók a teljes összegnek csak a 30 százalékát költötték szállásfoglalásra, míg szabadidőre mindössze a 11 százalékát. A maradék 59 százalék vendéglátásra ment el. Persze az is nyilvánvaló, hogy a turizmus nem kizárólag szobakiadásból és szállodai szolgáltatásokból áll, hanem nagyon erőteljesen vendéglátásból is, magyarán statisztikailag szinte mindegy, hova megy a pénz, így is, úgy is a belföldi turizmust javítja. A jelenlegi szabályok egyelőre december 31-ig érvényesek, még nem tudni, mi lesz utána. A Figyelő megkereste a MaAZOK A BOLDOG SZÉP NAPOK. 2018-BAN MÉG NEM KELLETT TŐKEINJEKCIÓ A BALATONI TURIZMUSNAK

2019 2020 2021 2021/19

Mrd forint 133 95 130 –3

Július Adag (%) (n. a.) –32 29 –14

Mrd forint 144 125 164 20

Adag (%) (n. a.) –18 24 2

Forrás: KSH, 2021/19: Blokkk.com-becslés

gyar Turisztikai Ügynökséget azzal kapcsolatban, hogyan változnak majd a szabályok, valamint mekkora keret van a kártyákon. Az ügynökség válasza szerint július végén 172,7 milliárd forint volt a SZÉPkártyákon, tavaly ilyenkor csak 148,4. A szabályokra vonatkozóan a válaszból az derül ki, hogy egyelőre december 31ig lehet előre látni, az összegek felhasználása pedig egyelőre korlátlan marad. Bár bizonyos szabályok szerint valóban járnak le pénzek tavasszal, de azok után is inkább kamatot kell fizetnie a munkáltatónak. Mindenesetre a jelenlegi helyzetben nincs korlátozva a felhasználás.

ABROSZ MELLETT

Persze a SZÉP-kártyáról való vendéglátós költés némileg csalóka. Az említett 59 százalék a teljes piac júliusi volumenének mindössze a 20 százaléka, ami szép teljesítmény, de azt mutatja, hogy a vendéglátóipar közel sem csak a „plasztikon” lévő, most hozzáférhető összegekből él. Az viszont jól látszik az adóhatósághoz befutó heti kasszaadatokból, hogy a hetedik hónapban nagyon beindult a vendéglátás szekere. A július 10-i és az augusztus 6-i számok alapján 13,8 százalékkal nőtt a bevétel a piacon. Már a június is erősen megközelítette a pandémia előtti időszak adatát, de akkor még kicsit gyengébb volt a költés. A júliusi számok arról tanúskodnak, hogy a teljes 53,9 milliárdos SZÉPkártya-felhasználásból a szektor körülbelül 32 milliárd forintot hozott az abban tevékenykedők konyhájára – írja a Blokkk.com kereskedelmi szakportál. (Itt is torzulnak kicsit az adatok, hiszen a turisztikai ügynökség a hó első napjától az utolsóig számol, míg a

kasszaadatsorok július első hetétől augusztus első hetéig tartanak. Ettől függetlenül a trend világos és érthető.) Az viszont nemigen számolható, hogy a SZÉP-kártyáról való költések meglódulása mennyivel járult hozzá a vendéglátóipar gyarapodásához.

HIÁNYZÓ LÁNCSZEMEK

Tény ugyanis, hogy a magas szintű átoltottság ellenére sem Magyarország volt a régió fő turisztikai célpontja, így a hazai turizmusból és vendéglátóiparból nagy számban maradtak el a külföldi vendégek. Ezt alapul véve a fent említett bevételnövekedések kifejezett csodának számítanak. Persze e tekintetben a szuperlatívusz nem feltétlenül helytálló, hiszen a vendéglátás nagyon szépen és rendkívül eredményesen állt át a házhoz szállításra. Mindez azt jelenti, hogy ma már az is igénybe veszi az ágazat szolgáltatásait, aki annak idején egyáltalán nem járt étterembe. Persze most sem jár, de legalább főznek rá. Ez pedig tökéletesen látszik az adatokban. Amúgy érdemes megemelni a szakma előtt a kalapot, ugyanis a néhány hónappal ezelőtti kilátástalan helyzetből nem mindenki keveredett ki, viszont a problémákat félretéve hellyelközzel sikerült felpörögniük, még úgy is, hogy sok helyen továbbra sem megoldott a munkaerőhiány, vagyis a munkaerő elszállt költsége.

ZSEBEK

Az is pontosan kiolvasható a számokból, hogy a SZÉP-kártya-zsebek összevonása kifejezetten jótékonyan hatott a költésekre. Néhány lobbiszervezet szerint a jövőben is hasonlóan kellene szabályozni ezt a juttatást, ugyanis a zsebek egyfajta gátat is jelentenek a költéseknél. HŐNYI GYULA 2021/35 FIGYELŐ | 41

F_40-41_szepkartya.indd 41

2021. 08. 30. 17:32

| SZEMÉLYI HÍREK |

TENEO

URSULA BURNS

A Xerox korábbi első emberét, Ursula Burnst nevezték ki a Teneo nemzetközi tanácsadó társaság elnökének. A hatvankét éves, gépészmérnöki végzettségű szakember korábban Barack Obama amerikai elnök mellett is dolgozott, tudományos tanácsadóként. 2010 és 2017 között a nyomtatóiról ismert óriáscég elnöke volt, így az első afroamerikai nő lehetett, aki a Fortune 500-as listáján szereplő vállalatot irányított. Az elmúlt négy évben partnerként segítette a magát a vezérigazgatók tanácsadó cégeként aposztrofáló Teneót, amelynek világszerte több mint harminc irodája és ezer alkalmazottja van. Burns feladata a társaság renoméjának a helyreállítása, miután a nyáron távozni kényszerült Declan Kelly korábbi vezető, aki egy jótékonysági rendezvényen részegen inzultálta a jelenlévőket. Augusztusban jelentette be a vállalat azt is, hogy a New York-i irodájuk vezetését Annika Engineer veszi át, aki korábban kommunikációs területen erősítette többek között a Facebookot, a GE-t, a MetLife-ot, a Pfizert, az AstraZenecát.

COCA-COLA MAGYARORSZÁG

Két újabb vezérigazgató-helyettes kinevezésével lezárult a Budapest Bankot, az MKB Bankot és a Takarék Csoport bankjait egyesítő Magyar Bankholding felső vezetőinek a kiválasztási folyamata. Puskás András, a Budapest Bank kockázatért és működésért felelős vezérigazgató-helyettese felel a kiemelt ügyekért, a kormányzati kapcsolatokért, a kommunikációért, valamint az ESG-ért, a fenntarthatóságért. A szakember egy évtizedes pénzintézeti felső vezetői tapasztalatait az Eximbank üzleti vezérigazgató-helyetteseként alapozta meg. Jelenleg a Budapest Bank felső vezetésének és igazgatóságának a tagjaként irányítja a kockázatkezelés, az operáció, az IT és a PMO területének a munkáját. 2021. Augusztus 1-jétől a Magyar Bankholding kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese dr. Szomolai Csaba. A szakember az elmúlt négy évben az MNB engedélyezésért és jogérvényesítésért felelős ügyvezető igazgatói tisztségét látta el, tagja volt a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsának. A közgazdasági és jogi végzettségű Szomolai valamennyi pénzügyi ágazat, így a pénz-, a tőke-, a biztosítási és a pénztári piac tekintetében egyaránt széles körű tapasztalatot szerzett.

MAGYAR BANKHOLDING

PUSKÁS ANDRÁS

SZOMOLAI CSABA

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

SONIA DIMOGLI

Görögországért és Ciprusért felelős regionális marketingigazgatóként dolgozott Sonia Dimogli az elmúlt három évben a Coca-Cola Hellenicnél. Korábban számos vezető pozíciót töltött be olyan cégeknél, mint a Johnson & Johnson, a British American Tobacco vagy a LafargeHolcim. A Görögországban, Hollandiában és Bulgáriában töltött időszak alatt vállalatirányítási, kereskedelmi és marketingtapasztalatot szerzett. Szeptember 1-jén kezdett nálunk, a magyar leány teljesítménynövekedését és a céges kultúra megszilárdítását várják tőle. Kerekes Péter, aki 2018 novembere óta volt a hazai egység ügyvezetője, augusztus végén távozott, más területen folytatja pályáját.

42 | FIGYELŐ 2021/35

F_42_szemelyihirek.indd 42

2021. 08. 30. 17:33

| PÉNZ BESZÉL |

IDEGEN VIZEKEN KÜLFÖLDI MEGTAKARÍTÁSOK | Az első fél év végére jelentősen megugrott a hazai háztartások külföldön, illetve devizában tartott megtakarításainak mennyisége. Az egyes eszközosztályokon belül ugyanakkor nagy a szórás.

Nem alakult rosszul az elmúlt időszak a devizában, illetve külföldön tartott lakossági megtakarítások szempontjából. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a hazai kisbefektetők június végén már 6165,6 milliárd forintot tartottak idegen fizetőeszközben vagy jól elkülöníthetően külföldi megtakarításban, ami erőteljes, 14,7 százalékos bővülést tükröz 2020 azonos időszakához képest. Tekintettel arra, hogy a lakosság összes pénzügyi eszközének mennyisége ugyanebben az időszakban nem egészen az egytizedével emelkedett, a külföldön és devizában tartott pénzek aránya is jelentősen nőtt a portfólión belül: a múlt év közepi 8,5-ről 8,8 százalékra ugrott.

FOTÓ: GETTY IMAGES

NEM DIVAT A KÉSZPÉNZ

Az MNB adataiból az is kitűnik, hogy az egyes befektetési formáknál egyáltalán nem volt egyenletes a növekedés az elmúlt egy évben. A devizában tartott készpénz mennyiségénél például csak stagnálásra futotta, miután az állomány június végén valamivel 367 milliárd forint felett járt. A külföldi adósságpapírokat sem preferálták túlzottan a kisbefektetők: a máshol kibocsátott kötvényekből csupán 176,7 milliárdnyi volt a második negyedév végén a számláikon, ami erőteljes, közel 18 százalékos csökkenést tükröz éves alapon. A külföldön tartott betéteknél is viszszafogott emelkedést mutat a jegybanki statisztika: a 891,9 milliárd forintos júniusi állomány 3,2 százalékkal volt magasabb az egy esztendővel korábbinál. A devizabetéteknél viszont igen jelentős, 21,8 százalékos állománybővü-

lést hozott az elmúlt egy év, így az itthon vezetett devizaszámlákon már 1728 milliárd forintnak megfelelő idegen fizetőeszköz (leginkább euró) pihent. A külföldi vállalatokban meglévő részesedéseknél is több mint tízszázalékos emelkedést regisztrált a jegybank, igaz, itt jelentős szerepe lehetett az átértékelődések kedvező hatásainak is. Ami viszont különösen figyelemreméltó, hogy a külföldi befektetési jegyekben lévő megtakarítások összege több mint 70 százalékkal ugrott meg egy év alatt – megközelítve ezzel a 665 milliárd forintot –, és ebben a friss vásárlásoknak is kiemelt szerep jutott.

JELENTŐS ÁTRENDEZŐDÉS

Az eltérő mértékű és irányú mozgások miatt a devizában, illetve külföldön tartott portfólió összetétele ugyancsak érezhetően átalakult az elmúlt egy évben. A betétek súlya összességében nagyjából változatlan maradt, miután a külföldön tartott betétek súlya nagyjából 1,5 százalékponttal csökkent tizenkét hónap alatt, viszont az itthon tartott devizabetéteké ugyanennyivel nőtt. A devizakészpénz aránya viszont 6,8ről 5,9 százalékra csökkent az érintett állományon belül, és a külföldi kötvényeké is három százalék alá süllyedt

A DEVIZÁBAN ÉS KÜLFÖLDÖN TARTOTT PÉNZESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYA A HÁZTARTÁSOKNÁL

Milliárd forint

6165,6

5375,3 4363,2

2018

4671,4

2019

&ITYY ­[ JQX÷ KJQ­SJP [­L­S

2020

2021

Forrás: MNB

a 2020. júniusi 4 százalékról. A külföldi cégekben lévő részesedések súlyánál szintén bő másfél százalékpontos esést hozott az elmúlt egy év, éppen 38 százalék alatti arány mellett. A külföldi befektetési jegyek súlya viszont 7,2-ről 10,8 százalékra ugrott a határon túl, illetve devizában tartott portfólión belül. BARÁT MIHÁLY 2021/35 FIGYELŐ | 43

F_43_kulfoldi_penzek.indd 43

2021. 08. 30. 17:33

| PÉNZ BESZÉL |

KONCENTRÁLÓDÓ VAGYONOK VAGYONKEZELÉS | Bár a járvány sújtotta tavalyi évben 100 milliárd forinttal csökkent Magyarország száz leggazdagabb vállalkozójának összvagyona, ebben az évben akár több mint 15 százalékos növekedésnek örülhetnek majd. Az elmúlt három esztendőben gyors ütemű vagyonkoncentráció kezdődött a legtehetősebbek körében, a piramis csúcsán lévő, 100 millió forint feletti állományú privátbanki számlákon például csaknem kétszer annyi pénz volt, mint 2017-ben.

KASZTOSODIK A HAZAI PIAC

A tanácsadó cég elemzése szerint, míg 2017 elején a hazai privátbankok 3860 milliárd forintot kezeltek, 2021 első fél évére ez az összeg 7000 milliárdra nőtt. Bár tavaly a járvány hozta gazdasági viszszaesés miatt Magyarország száz legvagyonosabb vállalkozójának összvagyona 4568 milliárd forintra csökkent az előző évi 4633 milliárdról, 2021-ben ismét jelentős emelkedés figyelhető meg. „Töretlen a növekedési trend a magyar privátbanki piacon. A vírus csak pillanatnyi »üzemzavart« okozott, hosszabb távon azonban a piaci hatásai semmiképp sem kedvezőtlenek, hiszen a pia-

300 millió forint felett 1 milliárd forint felett 3 milliárd forint felett 10 milliárd forint felett 30 milliárd forint felett 90 milliárd forint felett 300 milliárd forint felett *Q÷WJOJQ_­X

45 15 25 3 7

A MAGYAR VAGYONI ELIT BECSÜLT MEGOSZLÁSA +÷

2020 2025* +TWW¥X 'QTHMFRUX (FUNYFQ

„Ráadásul ez az ütem 2021 során úgy néz ki, nemhogy lankad, hanem erősödik is. Igaz, mindez azt is jelzi, hogy a vagyonos rétegen belül is nyílik az olló, és gyors »kasztosodás« kezdődött” – véli Karagich István.

EGYRE TÖBB A DOLLÁRMILLIÁRDOS

A Blochamps elemzése szerint jelenleg a privátbanki ügyfelek 8-9 százaléka rendelkezik a teljes hazai privátbanki vagyon 40 százaléka felett. 2025-re az előrejelzéseik alapján akár hétezer milliárdosa és hét magyar dollármilliárdosa is lehet az országnak. Ennek a növekedésnek azonban nem csak nyertesei lesznek a szolgáltatói oldalon. „A pandémia alatt az iparág egésze új helyzetben találta magát, van olyan privátbanki üzletág, amelyben az elmúlt másfél év során a kezelt vagyon több mint 50 százalékkal nőtt, másutt pedig a személyesen kezdeményezett tranzakciók száma a felére csökkent. Ezekhez a radikális változásokhoz csak az lesz képes hónapról hónapra alkalmazkodni, aki folyamatosan nyomon követi a már meglévő és a potenciális ügyfelek egyes csoportjainak viselkedésváltozását” – véli Karagich István. Világosan átalakul így a fejlesztési fókusz: a vagyonkezelésben az igények változására reagálva egyszerre kell dolgozzanak a szolgáltatók, egyre több extra kiszolgálási csatornát kiépítve. Kihívás, hogy a hagyományos vertikális (vagyonméret alapú) ügyfél-szegmentációt a vagyonkezelési szolgáltatók hogyan váltsák fel a jóval munkaigényesebb kompozit (azaz horizontális és vertikális, egyszerre a vagyonméret, a gender, a jövedelmi flow, az életkor, az életszakasz, a kockázatviselési hajlam alapján való) szegmentációra, amelyhez komoly adat-

FOTÓ: TIM MACPHERSON, GETTY IMAGES

Az elmúlt tíz év elképesztő változásokat hozott a globális privátbanki piacon, a kezelt vagyon növekedését, az ügyféligények átalakulását vagy az új típusú szolgáltatók megjelenését illetően – mondta a XI. Magyar Privátbanki Konferencián Karagich István, a Blochamps Capital alapítója. Kiemelte: miközben a teljes iparág kis túlzással most is ugyanannyi profitot termel, mint egy évtizeddel ezelőtt, a globális vagyon az akkori duplájára duzzadt, tehát jelentősen romlott a jövedelmezőség a szektorban. Karagich István szerint az is tény, hogy a privátbanki vezetőknek most jóval nehezebb stratégiát készíteni, mint tíz évvel korábban, hiszen hirtelen azon kapta magát az iparág, hogy innovatív, eddig nem ismert megoldásokat alkalmazó, új típusú szolgáltatók jelentek meg a piacon, amelyekkel szemben teljesen más eszközökkel kell felvenni a versenyt.

cok élénkek és komoly hozamot termelők voltak, míg működési szempontból a vagyonkezelési szolgáltatások a digitális megoldásoknak köszönhetően demokratizálódnak. Prognózisunk szerint januárhoz képest 2022-re a teljes privátbanki kezelt vagyon közel 2000 milliárd forinttal, 8000 milliárdra nő, a leggazdagabb vállalkozók pénzügyi portfóliója pedig 4500-ról 6100 milliárd forint fölé bővül” – mondta Karagich István. A szakértő szerint az elmúlt években rendkívül gyors vagyonkoncentráció kezdődött Magyarországon. A 100 millió forint alatti számlákon tárolt összeg a 2020-ig számolt három év alatt 130 százalékkal nőtt, miközben a számlák száma csaknem 10 százalékkal csökkent. A 100 millió forint feletti kategóriában ennél is drasztikusabb emelkedés figyelhető meg ugyanebben a periódusban, hiszen a számlákon parkoló összeg 180 százalékkal emelkedett, szinte változatlan ügyfélszámla-mennyiség mellett.

44 | FIGYELŐ 2021/35

F_44-45_vagyonosok.indd 44

2021. 08. 30. 17:33

| PÉNZ BESZÉL |

A KEZELT VAGYON ALAKULÁSA 8000 A HAZAI PRIVÁTBANKI 7300 SZOLGÁLTATÓKNÁL 6361 Milliárd forint 3018

’14

3480

’15

*Q÷WJOJQ_­X

3860 4141

’16

’17

4692

’18

5720

’19 ’20 ’21* ’22* +TWW¥X 'QTHMFRUX (FUNYFQ

mérés, intelligens és következetes adatfelhasználás egyaránt szükséges. Mindezt ráadásul folyamatosan kell végezni, minél mélyebb adatmerítéssel és intelligens adatfelhasználással.

JÓVAL TÖBB FEJLESZTÉS KELL

A Blochamps Capital elemzése szerint a következő években a digitális felületek válnak a legnagyobb csatatérré akkor is, ha a privátbanki ügyfelek, különösen a fiatalok meggyőzéséről van szó. Ennek köszönhetően a piaci szereplők 80 százaléka több forrást biztosít majd ITfejlesztésekre, mint az elmúlt húsz évben bármikor. Mindez egybevág a nemzetközi trendekkel, amelyek azt mutatják, hogy a digitalizációs kényszer az árazástól az egyedi kockázati profilok kidolgozásán át a 0–24 órás, interaktív portfóliójelentésekig a vagyonkezelés minden területén gyorsuló ütemben jelentkezik. A vagyonkezelők szakértelme és iránymutatása persze mindig domináns lesz, de ha meg akarják tartani ügyfeleiket, illetve fenntartani az üzletág jövedelmezőségét, meg kell tanulniuk bővíteni képességeiket az elérhető digitális innovációkkal a legmagasabb ügyfélszegmensek és az affluens réteg felé mindkét irányban. „Mikroszegmentációra, a digitális vívmányok legújabb eszközeinek használatára és a helyi piaci sajátosságok mélyreható ismeretére, emellett pedig a munkatársak innovatív módszerekkel való képzésére, premizálására, motiválására van szükség a következő években” – áll az elemzésben. BARÁT MIHÁLY

2021/35 FIGYELŐ | 45

F_44-45_vagyonosok.indd 45

2021. 08. 30. 17:33

| TŐZSDE |

JÓL MEGY A SZEKÉR

MKB CSOPORT | A 11,6 milliárd forintos második negyedéves korrigált, konszolidált adózás utáni eredmény hatására 2021 első fél évében 40,6 milliárdos eredményt ért el az MKB Csoport.

Kimagasló jövedelmezőség jellemezte az MKB Bank első fél évét, amelyet az erős üzleti teljesítmény, a kiváló portfólióminőség és a szigorú költségkontroll alapozott meg – derül ki a bankcsoport tőzsdei gyorsjelentéséből. Az üzleti bevételek bővüléséhez a növekvő hitel- és értékpapír-állományok miatt

emelkedő kamateredmény, valamint a harmadik hullám után újrainduló gazdaság, valamint az erősödő forgalom hatására növekvő jutalékeredmény is hozzájárult.

TOVÁBB TISZTULT A PORTFÓLIÓ

A korrigált féléves teljes bevételi marzs éves összehasonlításban 4,6 százalékra emelkedett. Az első fél évben 0,8 milliárd forint hitelekhez kapcsolódó korrigált kockázati költséget oldottak fel a portfólióminőség további javulásának hatására. Az integrációs folyamatok, az üzleti fejlesztések és a törvényi megfelelési projektek miatt éves szinten 20,4 százalékkal emelkedtek a működési költségek. A különböző korrekciós tételek öszszege 2,3 milliárd forintra emelkedett, amely 0,2 milliárd forintot jelentett a

AZ MKB CSOPORT +ö'' 0438?41.) 19 &)&9&. 2­WQJLK÷ºXX_JL L^K­QMNYJQJP L^K­QGJY­YJP 8FO¥Y Y÷PJ Korrigált adózás JQ÷YYN JWJIR­S^ Adózás utáni eredmény Korrigált adózás utáni eredmény

Milliárd forint 2006,9

2006,9 987,4 1109,3 1356,5 1834,1 193,0 224,4 8,2 44,5 –2,0 38,2 7,2 2020. I. fél év 40,6 2021. I. fél év

*IFRS szerinti adatok;**Nettó.

Forrás: MKB Bank

második negyedévben. A bankadóhoz kapcsolódó korrekció nagyrészt ellensúlyozza a járvány kapcsán elszámolt kockázati költségek hatását. A második negyedéves üzleti bevétel 21,4 milliárd forintra rúgott, ez negyedéves öszszehasonlításban 16,7, éves összevetésben 40,9 százalékkal nőtt. Az első féléves üzleti bevétel 39,8 milliárd forintra emelkedett, egy év alatt 8,7 milliárddal bővült.

Az MKB Csoport kumulált, nettó kamateredménye 24,1 milliárd forintot ért el az első fél évben, ami éves szinten 8 milliárdos, 49,5 százalékos bővülésnek felel meg a stabil nettó kamatmarzs, a bővülő ügyfél- és értékpapír-állomány, illetve a növekvő nettó kamatbevétel következtében. A bank az idei első fél évben 37 milliárd forint kamatbevételt ért el, ami év/év alapon 44,6 százalékos bővülést jelent. Az ügyfélbetétek növekedése meghaladta a hitelállomány bővülését, ami egy év alatt 11,6 százalékkal emelkedett. Az idén az első fél évben a kumulált kamatráfordítás 12,8 milliárd forintot tett ki, amelynek éves szintű, 36,2 százalékos, 3,4 milliárdos emelkedését a folyamatosan bővülő ügyfélbetét- és a magasabb bankközi állomány idézte elő. TÓTH BALÁZS

FOTÓ: GETTY IMAGES

MEGUGROTT A KAMATEREDMÉNY

46 | FIGYELŐ 2021/35

F_46-47_MKB--4IG.indd 46

2021. 08. 30. 17:34

| TŐZSDE |

NAGYBAN GONDOLKODNAK

4IG | Távközlési szuperholdingot hoz létre a magyar állam és a 4iG Nyrt. – jelentették be az érintettek.

Együttműködési megállapodást kötött Mager Andrea, az Antenna Hungária Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG Nyrt. A megegyezés célja, hogy a felek az állami és a magántőke egyesítésével egy olyan stratégiai távközlési, valamint telekommunikációs infrastruktúra-szolgáltató vállalatot hozzanak létre, amely versenyképes piaci szolgáltatások mellett kellő súllyal képviseli a nemzeti érdekeket az iparágon belül – jelentették be az érintettek.

FOTÓ: GETTY IMAGES

TÖBBSÉGBE KERÜLHETNEK

A megállapodásról kiadott közlemény szerint Magyarország egyik legnagyobb, és a kelet-közép-európai régió meghatározó távközlési, valamint telekommunikációs infrastruktúra-szolgáltató vállalata jöhet létre a magyar állam és a 4iG Nyrt. stratégiai partnersége nyomán. Az egyezség értelmében a 4iG a tulajdonába kerülő, távközlési profillal működő társaságokat apportálja az Antenna Hungária Zrt.-be. A tranzakciókkal a 4iG többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungáriában. A felek – áll a közleményben – a nemzeti távközlési vállalat profiljának megfelelő társaságok apportjáról várhatóan az előzetes megállapodások véglegesítését, valamint az AH Zrt. átvilágítását és 2021. október közepéig való vagyonértékelését követően határoznak majd.

„A magyar állammal kötött stratégiai partneri megállapodás a hazai távközlési piac egyik jelentős gazdaságtörténeti pillanata, amelynek eredményeként az állam és a magántőke együttműködésével rövid időn belül a kelet-közép-európai régió egyik meghatározó telekommunikációs holdingvállalatát hozzuk létre – hangsúlyozta a bejelentés kapcsán Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója. – Az Antenna Hungária többségi részesedésének megszerzése, illetve a két vállalat távközlési portfóliójának, szaktudásának és know-how-jának egyesítése hozzájárul majd a hazai távközlési szektor technológiai fejlődéséhez, illetve versenyképes és magas minőségű szolgáltatások biztosításához az üzleti és a lakossági szegmensben is.” „A piacon tapasztalható konszolidációs folyamatok alapján meggyőződésünk, hogy a 4iG Nyrt.-vel közösen kialakított integrált távközlési vállalattal – amelynek az augusztus elején bejelentett MVM NET-tranzakció is fontos eleme – olyan meghatározó szereplő jöhet létre a hazai és akár a régiós távközlési piacon, amely szolgáltatásaival és infrastruktúrájával képes felvenni a versenyt nemzetközi, valamint multinacionális vállalatokkal is – emelte ki Sárecz Zsolt, az Antenna Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója. – Társaságunknak a 4iG-vel való együttműködés kínálja a hosszú távú fejlődés és piaci sikeresség lehetőségét, emellett biztosítja, hogy a megnövelt szolgáltatási palettával szélesebb lakossági, üz-

A 4IG ÁRFOLYAMA 750

Forint

700 650 600 550 500 450 400

IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 2021 2020

Forrás: BÉT

leti, illetve kormányzati igényeket is magas szinten szolgáljunk ki.”

MEGHATÁROZÓ SZEREPLŐK

Az Antenna Hungária évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai telekommunikációs szektornak. A vállalat az országos digitális földfelszíni televíziós és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója hazánkban. A társaságnak 25 százalékos a tulajdona a magyarországi Telenorban, a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrát magáénak tudó, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. is. A 4iG Nyrt. a magyarországi IT- és ICT-piac egyik legnagyobb szereplője. „A társaság az idén tavasszal az Antenna Hungáriával közös expanziós stratégiát, emellett jelentős magyarországi és nemzetközi akvizíciókat jelentett be, amelyek sikeres lezárásával rövid időn belül az informatika mellett a távközlési iparág egyik meghatározó szereplőjévé válhat” – áll a közleményben. B. M. T. 2021/35 FIGYELŐ | 47

F_46-47_MKB--4IG.indd 47

2021. 08. 30. 17:34

| TŐZSDE |

BEFEKTETÉSEK | A BlackRock szerint a két-háromszorosára lenne célszerű növelni a kínai eszközök súlyát a portfóliókban. A politikai kockázat azonban továbbra is visszatartó erő.

a kötvény-, mind pedig a részvénypiaca a második legnagyobb a világon az amerikai után. A világ egyik legnagyobb befektetésialap-kezelője, a BlackRock kutatási részlege szerint Kínát immár nem kell feltörekvő országnak tekinteni. A közgazdászok azt ajánlják a befektetőknek, hogy a kitettségüket – részvényben és kötvényben egyaránt – legalább a háromszorosára növeljék, a távol-keleti ország tőkepiaca már elég nagy és sokrétű ehhez. A BlackRock Investment Institute (BII) úgy véli, az ázsiai óriás alulreprezentált a globális portfóliókban, mint ahogy a globális benchmark indexekben is, hiszen mind

SÚLYOK ÉS INDEXEK

A BII felhívása azonban nem a legjobbkor jött, hiszen a kínai piacok éppen meglehetősen zűrzavaros időszakot élnek át. Az irányadó helyi részvényindexek ezt az évet tekintve eddig mínuszban vannak. A CSI 300 például – dolláralapon számolva – 4 százalékkal csökkent az idén. Ehhez képest a globális részvénypiacok alakulását követő MSCI All World 14 százalékkal emelkedett. Az ázsiai turbulenciákhoz nagyban hozzájárult, hogy a pekingi

vezetés jócskán meghúzta a pórázt a technológiai és az oktatási szektor esetében. A szabályozás szigorodása nyomán zuhanórepülésbe kezdtek a hongkongi, illetve a nyugati, főleg az amerikai tőzsdékre bevezetett érintett cégek részvényei. A BII azonban úgy érvel, hogy a politikai-szabályozási kockázat ellenére indokolt lenne a két-háromszorosára növelni a kínai részvények és kötvények arányát a portfóliókban, továbbá az indexekben is jócskán alulsúlyozottak a kínai eszközök. Az MSCI All Worldben például a távol-keleti ország jelenleg csak a harmadik legnagyobb súlyú összetevő, mindössze 4,2 százalékos részaránnyal. A BlackRock Investment Institute szerint indokolt lenne a 10 százalékhoz közeli mérték, amely jóval nagyobb, mint a jelenleg második Ja-

FOTÓ: THOMAS PETER, REUTERS

KÍNA IMMÁR NEM FELTÖREKVŐ ORSZÁG

48 | FIGYELŐ 2021/35

F_48-49_BlackRock.indd 48

2021. 08. 30. 17:34

| TŐZSDE | ÜNNEPSÉG A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT MEGALAPÍTÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL. GIGANTIKUS MEGTAKARÍTÁSI PIACRA TÖRNÉNEK BE A NYUGATI BANKOK

követik, hogy a benchmarkok teljes kosarát megveszik – az egyszerűség és a kockázatcsökkentés kedvéért –, így a vásárlásaik felhajtják az indexek kosarába bekerülő vagy a nagyobb súlyt kapó eszközök árfolyamát. A helyzetet nehezíti, hogy az összesen 9000 milliárd dollárt kezelő BlackRock ajánlása meglehetősen feszült állapotban éri a piacot. Joe Biden amerikai elnöktől sokan várták, hogy véget vet a Donald Trump által elindított vámháborúnak, pacifikálja a Pekinggel való viszonyt. Ehhez képest a feszültségek nemcsak hogy megmaradtak, de még tovább éleződtek – immár a tőkepiacokon is. Az USA hatóságai ugyanis megkövetelik, hogy a helyi parkettekre bevezetett kínai vállalatok teljesítsék adatszolgáltatási kötelezettségeiket. Peking viszont ezt kategorikusan megtiltotta nekik a nemzetbiztonsági érdekekre való – szokásos – hivatkozással. Így félő, hogy az Egyesült Államok felügyeleti szervei sorra tiltják majd ki a börzékről a kínai cégeket. Néhány elemző szerint pontosan ez az ázsiai óriás vezetésének a célja, hiszen ezzel a kínai értékpapírpiacok forgalma bővülne, tovább nőne a távol-keleti ország súlya a világ tőzsdei kereskedésében. pán rátája, viszont azért jócskán elmarad a dobogó első fokán lévő Egyesült Államok arányától. A kötvénypiac súlya a befektetési intézet közgazdászai szerint „bizonyos esetekben” még a részvényekénél is nagyobb lehetne. Mindenesetre a közeljövőt tekintve lehet arra számítani, hogy a kínai eszközök része jelentősen megnövekszik a nemzetközi benchmarkokban. Ez különösen a tőzsdén kereskedett alapoknál (ETF) jelent majd változást. Sokan azt a stratégiát

SORBAN ÁLLNAK

Ebbe az irányba mutat az is, hogy a nagy amerikai alapkezelők és befektetési bankok sorban állnak azért, hogy beléphessenek a kínai piacra. Eddig ezt vegyesvállalatok révén tehették meg, azonban éppen a BlackRock volt az első, amely megkapta Peking jóváhagyását ahhoz, hogy 2016. IX. = 100 százalék

0 3&. 8 &2*7.0&. 9ö?8)*.3)*=*0 VÁLTOZÁSA Napi záróárak havi átlaga alapján Nasdaq Composite S&P 500 SSE Composite** Hang Seng*

2016

2017

2018

CSI 300***

2019

2020

2021

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 –20

& MTSLPTSLN Y÷_XI­WJ GJ[J_JYJYY QJLSFL^TGG [¥QQFQFYTP ¥WKTQ^FR¥SFP PFUNYFQN_¥HN·[FQ X¾Q^T_TYY ¥YQFLF & XFSLMFON Y÷_XI­WJ GJ[J_JYJYY ºXX_JX H­L ¥WKTQ^FR¥SFP KTWLFQTRRFQ X¾Q^T_TYY ¥YQFLF & XFSLMFON ­X F XJSHXJSN Y÷_XI­WJ GJ[J_JYJYY QJLSFL^TGG H­L PFUNYFQN_¥HN·[FQ X¾Q^T_TYY ¥YQFLF L^FPTWQFYNQFL F P±SFN GQZJ HMNUJP ¥WKTQ^FR FQFPZQ¥X¥Y RZYFYOF +TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ +NL^JQ÷ X_¥R±Y¥X

saját, teljesen amerikai tulajdonban lévő alapkezelő vállalkozását megnyithassa az országban. (Nyilván nem véletlenül hangoztatják, hogy mennyire alulsúlyozottak a kínai instrumentumok – a szerk.) Az ázsiai óriás vagyonkezelési piaca nagyjából 19 000 milliárd dollár (123,12 ezer milliárd jüan) értékű a Boston Consulting Group és a China Everbright Bank becslései szerint. A nyugati alapkezelők elvben 2020 áprilisától létesíthetnek saját tulajdonban lévő leányvállalatokat Kínában – nem sokkal ezt követően a JPMorgan ki is vásárolta kínai partnerét a közös cégből. A részvénypiacon ez a nyitás már korábban megvalósult; a Goldman Sachs (GS) tavaly decemberben, a JPMorgan a nyár elején kérvényezte saját tulajdonú társasága megalapítását. A nyugati bankóriásoknak ugyanakkor érdeke az együttműködés a „Mennyei Birodalom” pénzintézeteivel, hiszen ezeken keresztül érik el a legkönnyebben a potenciális ügyfélkört. Így párhuzamosan futtatják a szálakat, a saját cégeik mellett a kínai bankokkal is kooperálnak. A GS például az ICBC-vel, a 680 millió ügyféllel büszkélkedő gigásszal szövetkezett, a francia hátterű Amundi pedig a Bank of Chinával lépett partnerségre.

POLITIKAI KOCKÁZAT

A politikai rizikót azonban mindenki kénytelen figyelembe venni, aki kínai értékpapírt vásárol (Új kedvencei vannak a kínai pártvezetésnek – Figyelő, 2021/35. szám). Az évi 100 milliárd dollár nagyságúra becsült oktatási piac szereplőinek például megtiltották, hogy nyereségérdekeltségi alapon működjenek, hogy külföldi tulajdon legyen bennük, valamint azt is, hogy külföldi tőzsdékre vezessék be a részvényeiket. Ezzel a szektor három legnagyobb, az amerikai parkettre bevezetett cégének a kapitalizációja 90 százalékkal zuhant. Szintúgy nagy port vert fel, amikor megvétózták az Alibaba pénzügyi ága, az Ant Group tervezett tőzsdei kibocsátását, mint ahogy a Didi Chuxing esete is. Az utazásmegosztós alkalmazást egyszerűen törölték a letölthető mobilappok platformjairól, miután megvalósult a legnagyobb amerikai nyilvános részvényemisszió az Alibaba 2014-es nyugati piacra lépése után. Az indok az volt, hogy a Didi által gyűjtött adatok kényesek nemzetbiztonsági szempontból, így nem engedhető meg, hogy az USA hozzáférjen ezekhez. D. GY. 2021/35 FIGYELŐ | 49

F_48-49_BlackRock.indd 49

2021. 08. 30. 17:34

| GEOPOLITIKA |

MÉG AZ IDÉN LÉP A FED – VAGY NEM A pénzügyi világ egésze várt arra az elmúlt héten, hogy Jay Powell, a Fed elnöke végre egyértelműen állást foglaljon arról, hogy a központi bank mit és főleg mikor lép a növekvő amerikai inflációval kapcsolatban. A jegybankárok szokásos éves, az USA Jackson Hole-i síparadicsomában tartott dzsemboriját az idén a járványhelyzetre való tekintettel virtuálisan tartották meg. Powell végül „szállította” is meg nem is a tőle elvárt állásfoglalást, bár az elmúlt hetekhónapok halogatási taktikája után egyértelmű jelzést szeretett volna küldeni a piacoknak.

MONETÁRIS POLITIKA | Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) még az idén elkezdi kötvényvásárlási programja szűkítését, de az is lehet, hogy nem – nagyjából ennyi derült ki az intézmény elnökének a piacok által nagyon várt beszédéből.

„Ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes” helyzet alakult ki. A jegybankelnök beszédéből az is kiolvasható, hogy a Fed még az idén elkezdi havi 120 milliárd dolláros eszközvásárlási programja kurtítását, de Powell az óvatosságot is hangsúlyozta. A korábbi kommunikáció szerint a projekt egészen addig a jelenlegi formájában marad, míg nem teljesül két fő cél: a teljes foglalkoztatott-

ság és az átlagosan 2 százalékos árdrágulás. A hangsúly az elmúlt hónapokban az előbbin volt, hiszen az amerikai inflációs szint márciustól kezdve emelkedik, júniusban és júliusban már elérte az 5,4 százalékot. Erre a központi bank vezetője maga is utalt. Viszont hozzátette: jelentős előrelépés valósult meg a teljes foglalkoztatás tekintetében is. A Fed döntéshozó nyílt piaci bizottságának a legutóbbi üléséről nyilvánosságra hozottak szerint a testület tagjainak a többsége úgy véli, már ideje lenne elkezdeni a kötvényvásárlási program szűkítését. Ezt erősítette meg múlt pénteken Powell is, de kénytelen volt engedményeket tenni a galambok, a lazább monetáris politika híveinek. Az egyik oldalon a növekvő infláció, a másikon a koronavírus-járvány delta-variánsának aggasztóan gyors terjedése állt. A Fed héjái, a szigorúbb monetáris politika hívei a kötvényvásárlási prog-

AZ AMERIKAI INFLÁCIÓ ALAKULÁSA

AMERIKAI MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA

HOZTAM IS MEG NEM IS

;¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY

5,4 5,4 5,0 4,2 2,6 1,0

1,3 1,4 1,2 1,2 1,4 1,4

8_¥_FQ­P

ramot legkésőbb a jövő év második felére lezárnák. Ez lehetőséget adna az intézménynek arra, hogy ha az inflációs folyamatok úgy kívánják, 2022-ben már kamatemelésekkel hűtse le a gazdaságot. Ez gyorsabb monetáris szigorítást jelentene, mint amilyet a jegybank júniusban kommunikált. Akkor ugyanis azt jelezte, hogy 2023-ban legalább két kamatemelésre lehet számítani. Ugyanakkor jelenleg csaknem 6 millióval kevesebb amerikainak van munkája, mint a pandémia előtt, ami bizonytalanná teszi a kötvényprogram szűkítését.

KÖZÉPÚT

A legtöbb piaci közgazdász most arra számít, hogy a projekt visszavágásáról szóló bejelentés novemberben lát napvilágot, így a vásárlások tényleges viszszafogása decemberben vagy januárban kezdődhet el. Powell egyértelművé tette azt is, hogy amíg a program tart, nem

AZ AMERIKAI GDP NEGYEDÉVES VÁLTOZÁSA

;¥QYT_¥X F_ JQ÷_÷ ­[ F_TSTX NI÷X_FP¥MT_ P­UJXY

–

1,7 –

VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. 2020 2021

VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. 2020 2021

III. IV. I. 2018

Forrás: Statista

Forrás: Statista

Forrás: Trading economics

II. III. IV. I. 2019

II. III. IV. I. II. 2020 2021

50 | FIGYELŐ 2021/35

F_50-51_jegybankarok.indd 50

2021. 08. 30. 17:35

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: WIN MCNAMEE, GETTY IMAGES

JAY POWELL, A FED ELNÖKE EGY SZENÁTUSI MEGHALLGATÁS ELŐTT. AZ AMERIKAI JEGYBANK SE TUDJA, HOGY MENNYI AZ ANNYI

lesz kamatemelés, vagyis először befejezik a monetáris élénkítést, s csak ezt követően nyúlnak a következő eszközhöz. „Miután az eszközvásárlási programunk befejeződik, a hosszú lejáratú kötvények felhalmozott állománya továbbra is támogatja a gazdasági bővülést” – jelentette ki. Ez szintén fontos jelzés a piacoknak, hisz a szereplők emlékezetében még élénken él, amikor Ben Bernanke akkori jegybankelnök 2013-ban teljesen váratlanul és gyorsan fejezte be a pénzügyi válság után bevezetett kötvényvásárlási programot. Szintén lényeges, hogy a jegybankári találkozót online rendezték meg. Ha a világ vezető pénzügyérei nem hajlandók személyesen részt venni köreik egyik legrangosabb eseményén, az arra utal, hogy a delta-variáns komoly kockázatot hordoz magában.

IDŐT NYERNI

Egy jegybankárnak persze szinte hivatali kötelessége, hogy hagyjon magának

visszautat, ne köteleződjön el túlságosan, hiszen ezzel a saját hitelességét veszélyeztetné, ha a dolgok nem úgy alakulnának, ahogy kommunikálja. Powell sincs ezzel másképp. Kellőképpen dodonai szavai szerint: „Egy rosszul időzített gazdaságpolitikai irányváltás szükségtelenül fogja vissza a hitelezést és a gazdasági aktivitást, nyomja mélyre az inflációt. A munkaerőpiacon jelenleg még tapasztalhatók a lazaság jelei, és a pandémia sem ért véget. Így egy ilyen hiba különösen kártékony lehet.” A Fed tehát résen van, nem követi el azt a hibát, hogy megfojtja a kibontakozó gazdasági növekedést – fordíthatjuk le magyarra az üzenetet. Erősödtek is a részvénypiacok a beszédet követően. Összességében tehát a jegybank nem változtatott az elmúlt hónapokban meg-

szokott nagyon óvatos kommunikáción. Ez nem is csoda, hiszen a járvány által gerjesztett keresleti és kínálati sokkok teljesen összezavarták a hagyományosan megbízható statisztikai mutatókat – például az inflációt. A szokásos felállás szerint az elemzők következtetéseket vonnak le a gazdasági statisztikákból, viszont ha egy központi bank határozottan állít valamit, azt komolyan veszik. Most azonban maga a Fed is csak annyit közölt: mi is a ti táborotokban vagyunk, a (kiszámíthatatlan) gazdasági adatoknak kiszolgáltatva. Így viszont az intézmény nem tudja betölteni egyik alapvető funkcióját: a piacok irányítását. Nagyon úgy néz ki tehát, hogy a Fed időt akar nyerni, megpróbálja betömni a monetáris szigorítást követelők száját, azokét, akik arra számítanak, hogy az árdrágulás tartós lesz – ugyanakkor hagy magának kiskaput, hogy továbbra is tartsa az ultralaza monetáris politikát. D. GY. 2021/35 FIGYELŐ | 51

F_50-51_jegybankarok.indd 51

2021. 08. 30. 17:35

| GEOPOLITIKA |

VÉR, VERÍTÉK ÉS KÖNNYEK

AFGANISZTÁN | Törékeny együttműködés alakult ki a nyugatiak és a tálibok között. Előbbieket erre az Iszlám Állam terrorakciója, valamint állampolgáraik kimenekítése kényszerítette. A tálib vezetés politikai elismerése azonban nem valószínű a Nyugat részéről.

Afganisztán a tálibok augusztus közepén történt hatalomátvétele óta zűrzavaros hely, a viszonyok nem világosak, mint ahogy az ország sorsa sem. A hármas alapkérdés: működőképes lehet-e az állam a talibán uralma alatt gazdaságilag, politikailag és mindenekelőtt katonailag-belbiztonságilag? Egyikre sincs világos válasz.

ELZÁRTÁK A PÉNZCSAPOT

Afganisztán gazdasága egy romhalmaz. Az egy főre jutó bruttó hazai termék 500 dollár körül van, ez az összeg a régió másik legszegényebb állama, Kirgizisztán GDP-jének a felét sem éri el. Ezért az ország sorsát két évtizedig irányító nyugati koalíció is felelős, amely egy a külső segélyektől, a kábítószerkereskedelemtől függő amorf képződményt hagyott hátra.

SIKERES VOLT A MAGYAR MENTŐAKCIÓ Hazánk 2003-ban csatlakozott az afganisztáni NATO-erőkhöz. Az amerikai kivonulásról szóló döntést követően a Honvédelmi Minisztérium (HM) feladata volt a magyar kontingens és a nekik dolgozó afgánok kimentése. A HM tájékoztatása szerint a magyar gépek tizennégyszer fordultak Kabul és az üzbegisztáni Buhara, majd Magyarország között. Az akció során minden honfitársunkat és a nekik segítő afgánok 87 százalékát (66 felnőtt és 48 gyermek) elhozták Kabulból. A műveletben csaknem százan vettek részt. Az afgán állampolgárokat ideiglenesen a röszkei és a tompai idegenrendészeti objektumokban helyezték el.

Tanácstalan a Nyugat. A nemzetközi (pénz)szervezetek letiltották az országot megillető külső forrásokhoz való hozzáférést, amivel nagyban hozzájárulhatnak a teljes csődhöz. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megtagadta a különleges lehívási jogok (SDR) minden tagállamot megillető kvótájához, többek között a 440 millió dolláros „új pénzhez” való hozzájutást. A Világbank (WB) leállította több projekt finanszírozását. Ez év tavaszán még 12 program futott csaknem egymilliárd dollár összértékben, további 15 (összértékük 1,2 milliárd) pedig az Afganisztáni Újjáépítési Vagyonkezelő Alap (ARTF) fedezete alatt működött. A WB bejelentette: a finanszírozás folytatásához a 189 tagállamának még hiányzó egyetértése szükséges.

jebb 0,1 százalékhoz, azaz kilencmillió dollárhoz juthatnak hozzá. Az afgán tartalékból 1,25 milliárd dollár értékű aranyat a New York-i központi bank széfjében őriznek. Ajmady azóta elmenekült az országból. Hogy belemarkolt-e a banktartalékokba, arról nem tudni. Mint ahogy továbbra sincs hír az amerikai állampolgárságról lemondott Asraf Gáni afgán elnökről és az általa elvitt 169 millió dollárról (az sem világos, igaz-e az információ). Különös

DOHAI HELYCSERE

Annak eldöntése sem egyszerű, hogy törvényesnek tekinthető-e a talibán hatalma. 1996 és 2001 között, amikor tálib kormánya volt az országnak, ennek legitimitását csak három állam, Pakisztán, SzaúdArábia és az Egyesült Arab Emírségek ismerte el. Katar fővárosában, Dohában 2013 óta működik a tálibok politikai képviselete. Itt folytatták korábban az ország jövőjére vonatkozó tárgyalásokat a Nyugat képviselőivel, valamint Kínával és Oroszországgal. Katar ugyan nem része az Emírségeknek, és nem ismerte el az 1996–2001-es tálib rezsimet, de szorosan együttműködik a többi régióbeli emírséggel, és amerikai nyomásra hozzájárult a tálibok 2013-as dohai irodanyitásához. Afganisztán a tartalékait tekintve nemzetközileg nem tartozik a legszegényebbek közé. Ajmal Ahmady, a központi bank elnöke szerint az ország arany- és devizatartalékainak az értéke eléri a kilencmilliárd dollárt. Ebből a jegybankár szerint a tálibok szinte semmihez, legfel-

52 | FIGYELŐ 2021/35

F_52-53_afgan.indd 52

2021. 08. 30. 17:35

| GEOPOLITIKA |

FOTÓK: AAMIR QURESHI, WAKIL KOHSAR, EUROPRESS/AFP

TÁLIBOK VIZSGÁLNAK EGY RAKÉTÁVAL ELTALÁLT AUTÓT KABULBAN. A TERROR MÁR NEKIK SEM ÉRDEKÜK

helycsere: Baradar molla, Afganisztán tálib vezetésének egyik első embere Dohából, a talibán irodájából érkezett Kabulba, míg Gáni különgépe onnan indulva végül is a dohai repülőtéren landolt.

TÖRÉKENY EGYÜTTMŰKÖDÉS

Bizonytalan az új afgán rezsim nemzetközi megítélése is. Egyfelől a nyugati értékrend (emberjogok, a nők helyzete) azt diktálná, hogy a vele szöges ellentétben működő tálib rendszert ne ismerjék el.

Másfelől ott vannak a feltámadó migrációtól való félelmek. S jogos az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy ha a nyugati értékrendet követő államok elszigetelik magukat a talibántól, még szabadabb utat adnak a keletieknek, elsősorban Kínának és Pakisztánnak Afganisztán gazdasági meghódítására. Törökország a NATO kapcsán formailag a nyugati blokkhoz tartozik, a politikai elit azonban az elmúlt években inkább kelet felé nyitott. Így elképzelhető, hogy Iszlámá-

bád, Moszkva és Peking mellett Ankara lesz az egyik legfontosabb kommunikációs csatorna a kabuli új rezsim és a világ között. Ennek egyik első jele: a tálibok elfogadták Ankarának a kabuli reptér igazgatására vonatkozó javaslatát. A talibán felkérte az USA-t, hogy hagyja diplomatáit az afgán fővárosban. A hétvégi jelentések szerint romboló hatású Nyugaton a korábbi Vietnam-szindrómának az Afganisztánt megjárt veteránok körében történő feltámadása, az Afganisztán-szindróma, amely legújabban a Bundeswehr ott szolgált, sokat megélt katonái között tapasztalható. Komoly pszichológiai krízisbe kerülnek, értelmetlennek tartva az ottani véráldozatokat, a kapott-okozott szenvedést, a kudarcot. Nyugtalanító az is, hogy az amerikaiak rohamtempóban végrehajtott kivonulása után ott maradt fegyverek tálib kézre kerültek. Óvatos becslések szerint egymillió kézifegyver (M–16-os automata rohampuskák és azok korszerűsített változatai, M–4-es automata karabélyok), sok ezer amerikai gyártmányú, 5,56 mm-es és 7,62 mm-es könnyű géppuska (M–240, M–249), több ezer nehéz géppuska (12,7 mm), mesterlövészfegyver, repeszmellény, sok millió darab lőszer jutott az új rezsim birtokába. Indiai hírszerző források szerint Pakisztán attól tart, hogy a korszerű harceszközök egy részét a tálibok, hogy pénzhez jussanak, eladják Indiának. A helyzet paradox voltára utal az is, hogy a múlt hét végén törékeny együttműködés alakult ki az USA és a tálibok között a kabuli repülőtéren az Iszlám Állam terroristái által végrehajtott, több mint száz halálos áldozatot követelő robbantást követően. A halottak között több tálib is volt. A nyugati országok állampolgáraik kimenekítése érdekében kénytelenek voltak tárgyalni az Afganisztánt elfoglaló szélsőségesekkel. A Fehér Ház adatai szerint 114 ezer ember sorsáról van (volt) szó, köztük a nyugatiaknak dolgozó afgánokéról is. Így jött létre az a korábban elképzelhetetlennek hitt találkozó, amelyen William Burns, a CIA vezetője és Abdul Gáni Baradar tálib vezető vett részt. D. P.

ELŐADÁS A TÁLIBOK FELSŐOKTATÁSI ELKÉPZELÉSEIRŐL. A SZÉP ÍGÉRETEK ELLENÉRE NAGY A BIZALMATLANSÁG

2021/35 FIGYELŐ | 53

F_52-53_afgan.indd 53

2021. 08. 30. 17:35

| GEOPOLITIKA |

TARTÓS MARAD A CSIPHIÁNY

ban a korábban tervezett csaknem 900 ezer helyett csupán 540 ezer gépkocsit tudnak előállítani.

BAJBAN AZ AUTÓGYÁRAK

A nagy gyártók közül a Toyota bírta a legtovább a készlethiányt, előrelátóan bespájzoltak csipekből. Ez főleg a 2011es fukusimai földrengés, atomenergiaipari válság következtében kidolgozott szükségállapotterveknek volt köszönhető. Ha már ez a társaság sem képes elegendő csiphez jutni, akkor mit szól-

janak a kisebbek? – teszi fel a kérdést a Financial Times (FT). A Toyota piaci elemzői felhívják a figyelmet a malajziai és a vietnami vírushelyzet romlására, amely kihathat az ottani csipelőállító üzemek munkájára is. Ez a mizéria a fogyasztói elektronikai piacot is roszszul érinti. Az Apple jelezte: iPhone és iPad termékeinek a kínálatát befolyásolhatják az ellátási problémák.

FOTÓ: GETTY IMAGES

Csip a lelke mindennek – ezt az aktualizált banalitást ma keservesen tapasztalja meg a világ. A Toyota, az egyik legnagyobb autógyártó – a másik a Volkswagen – szeptemberben a Reuters értesülése szerint mintegy 40 százalékkal kevesebb autót állít majd elő, mint amennyi a terveiben szerepelt. A hírre a cég papírjainak az értéke 4,4 százalékkal zuhant. E hónap-

FÉLVEZETŐK | Sorra jelentik be az autógyártók, hogy a félvezetőkészletek elapadása miatt korlátozni kényszerülnek a termelésüket.

54 | FIGYELŐ 2021/35

F_54-55_chiphiany.indd 54

2021. 08. 30. 17:36

| GEOPOLITIKA |

A TOYOTA 9ö?8)*. 7+41>&2&

A kínai Geely autógyár még a Toyota előtt jelentett be termeléscsökkentést a félvezetőhiány miatt. Az USA-ban a Ford közölte, hogy kénytelen korlátozni népszerű F–150-es pick-upjainak az előállítását a Kansas Cityben lévő üzemében. A GM is „gyártáskiigazítást” hajt végre amerikai, mexikói és kanadai gyáraiban – ez a Cadillac XT5-ös, a GMC Acadia és a Chevrolet Blazer modelleket érinti.

KÍNA IS BELEHÚZ

A világ legnagyobb csipfelhasználója nagy erővel fejleszti az integrált áramkörök saját gyártási kapacitását, mert nem akar kiszolgáltatottá válni ebben a stratégiailag fontos szegmensben. Ez egyben technológiai ugrást is jelentene, ugyanis a kínai kapacitások zöme a kevésbé korszerűnek számító 28 nanométeres lapkák előállítását képes csak biztosítani. Pao Jün-kang (Yungang Bao), a Kínai Tudományos Akadémia Komputertechnológiai Intézetének az igazgatóhelyettese szerint országa már sokkal bonyolultabb – a mindössze 14 nanométeres csipek szektorában felmerült – gyártási problémákat is megoldott. Jelezte: Kínában a 14 nm-es lapkák előállítása a szórakoztatóipari elektronika legfelső szintű készülékeit, a szuperkomputereket, a mesterséges intelligenciát (AI) és a gépkocsigyártást érinti. 2019 első felében a csipágazat világméretű forgalmának (200 milliárd dollár) a kétharmadát ezen félvezetők szegmense adta. Ám ahogy a kereslet-kínálaton alapuló piacgazdaságokban történik, ma mindenki, akinek köze van a csipgyártáshoz, töri magát, hogy az elsők között legyen, s minél több lapkát dobjon a piacra. Ennélfogva, mint az FT írja, a csiphiány előbb-utóbb csipözönbe csap át, a túlkínálat elmossa a vevők piacát. Ugyanakkor a Forbes figyelmeztet: e kapacitások felfutása még várat magára, a koronavírus-járvány újabb hullámai kétségessé teszik a gyártás bővítését. A tajvani– kínai TSMC, a világ egyik legnagyobb csipelőállítója – vélhetőleg tartván vásárlói egy részének elvesztésétől – kö-

190 180 170 160 150 140 130 120

Dollár

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. VIII.

+TWW¥X >FMTT ƻSFSHJ

Az iPhone és az iPad gyártását is befolyásolhatják az ellátási problémák. zölte: kiemelt figyelmet fordít az autóipar számára szükséges mikroelektronikai termékek gyártására.

A COCOM-LISTA ÁTKA

A csipgyártás az egyik legfontosabb stratégiai ágazat. E „szilánkok” a modern világ gépei, szerkezetei döntő többségének a működtetésében valamilyen módon szerepet játszanak, a hadiipari termékek elsődleges alkatrészei,

a korszerű fegyverrendszerek, rakéták, repülőgépek, távközlési eszközök alapját jelentik. Emiatt is jelenleg az Egyesült Államok katonai vezető szerepét, hadiipari dominanciáját nehéz lenne megkérdőjelezni. A lapkák előállításának a kezdeti időszakában a Szovjetuniónak gyakorlatilag nem volt korszerű integráltáramkör-gyártói kapacitása – és a csipek mindenféle fajtája rajta volt a CoCom-listán, amely tiltotta eladásukat, szállításukat a Moszkva által dominált „keleti blokkba”. Az akkori magyar vezetés, kihasználva a külkereskedelmi rugalmasságot, a viszonylagos szabadságot, tetemes mennyiségű csipet importált harmadik (negyedik, ötödik…) országok közvetítésével, amelyet aztán továbbadott a szovjet hadiiparnak. Ma Oroszország hadiipara is súlyos csipellátási gondokkal küszködik. Ottani források szerint az orosz üzemek a világ félvezetőgyártói kapacitásának kevesebb mint egy százalékát képviselik. Mihail Misusztyin technokrata miniszterelnök felügyeletével az importhelyettesítés jegyében 2024-ig 266 milliárd rubelt (több mint ezer milliárd forintot) fordítanának központi alapokból a szektor felfuttatására. Ám ennél legalább háromszor több támogatás kellene, legalábbis a technológiai-haditechnikai óriás, a Rosztyeh tervei szerint – írja a topwar.ru katonai hír-, elemzőportál. D. P.

A VILÁG LEGNAGYOBB CSIPGYÁRTÓI* Hely 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

2020 Intel (USA) Samsung (Dél-Korea) TSMC (Tajvan–Kína) SK Hynix (Dél-Korea) Micron (USA) Qualcomm (USA) Broadcom (USA) Nvidia (USA) Texas Instruments (USA) Infineon (Németország)

*Az éves eladások szerinti sorrend.

2018 Samsung Intel SK Hynix TSMC Micron Broadcom Qualcomm Toshiba (Japán) Texas Instruments Nvidia Forrás: Figyelő-gyűjtés

2021/35 FIGYELŐ | 55

F_54-55_chiphiany.indd 55

2021. 08. 30. 17:36

| GEOPOLITIKA |

GLOBÁLIS TERJESZKEDÉSBE KEZDETT AZ AXEL SPRINGER

Az Axel Springer a múlt héten felvásárolta a Politico című amerikai, de Európában is erősen jelen lévő digitálislapcsaládot. A piacon nyilvánosságot kapott hír alapján egymilliárd dollár körüli öszszegért, de a céghez közel álló egyik forrás szerint ennél kisebb volt az ár. A né-

lyan érdeklődik a 2017-ben indult Axios hírportál iránt is. A Politico és a Business Insider megvásárlása jelzi, hogy a német cég elsősorban a piacot jól ismerő, a politikában is erősen bennfentes angolszász digitális sajtó területén terjeszkedne. A társaság közölte: „Jelenleg még nagyon korai fázisban vagyunk, de az Axel Springer szeretne a demokratikus világ vezető szolgáltatója lenni ebben a szegmensben.” A globális ambíciók egyik hajtóereje lehet, hogy a német konglomerátum 2015-

ben elbukta a Financial Timesért (FT) folytatott árversenyt a Nikkei vállalattal szemben. A japánok egy utolsó pillanatban tett ajánlattal győztek. Ezt követően Mathias Döpfner, az Axel Springer vezérigazgatója létrehozott a cégen belül egy kockázatitőke-befektetői üzletágat, amely elsősorban az amerikai piacon induló startupokba invesztál, így kisebbségi részesedést szerzett a Thrillist és a NowThis portálban. Döpfner mélyen hisz abban, hogy az egyre öldöklőbb versenyben csak agresszív növekedéssel lehet talpon maradni.

FURCSA HÁRMAS

A Springerben két évvel ezelőtt szerzett meghatározó részesedést az amerikai KKR tőkebefektetési társaság, a vételárról nem szivárgott ki hitelt érdemlő információ. Az azonban biztos, hogy a német vállalatnál furcsa tulajdonosi trió alakult ki: Döpfnernek és az alapító 79 éves özve-

FOTÓ: FACEBOOK

társaság 2014-ben hozott létre közös MÉDIAPIAC | A német kiadó met vállalatot az USA-beli hírszervezettel, angolszász lapok felvásárlásával Politico Europe néven. szeretne felzárkózni a digitális LECSÚSZTAK AZ FT-RŐL média óriásaihoz. A kockázati Az üzlet meghozta a Springer kedvét tőkés nagytulajdonos azonban az amerikai piachoz. Tavaly megvette a Morning Brew nevű üzletihírlevélhatalmas kockázatot jelent a szolgáltatást, még 2015-ben a Business vállalatbirodalom számára. Insider című weboldalt, továbbá komo-

56 | FIGYELŐ 2021/35

F_56-57_axel.indd 56

2021. 08. 30. 17:36

| GEOPOLITIKA |

FOTÓ: SOEREN STACHE, GETTY IMAGES

MATHIAS DÖPFNER (BALRA), MELLETTE FRIEDE SPRINGER, AZ ALAPÍTÓ ÖRÖKÖSE BERLINI VÁROSVEZETŐK TÁRSASÁGÁBAN. GYORS NÖVEKEDÉS NAGY KOCKÁZATOKKAL

gyének, Friede Springernek egyaránt 2222 százaléka van, a többi rész a KKR-é. Érdekes az is, hogy az özvegy 22 százalékának a szavazati jogait Döpfner gyakorolja, vagyis a céggel kapcsolatos tulajdonosi döntéseket ő és az amerikai társaság hozza meg. A vezérigazgató nagy irányváltást hajtott végre a vállalatbirodalomnál. Megszabadult a német helyi lapoktól és a legtöbb kelet-európai érdekeltségüktől (lásd keretes anyagunkat). Mindössze két meghatározó német újságot tartott meg, a Welt című lapot és tévétársaságot, valamint a Bildet, amely a legnagyobb példányszámú újság az országban. A hagyományos nyomtatott lapok eladásából befolyó bevételt aztán a digitális média piacán történő felvásárlásokra fordította. Ahogy több más nagy médiakonglomerátum, a Springer is törekszik a modellváltásra: a reklámok helyett előfizetésekből szeretnének megélni. A frissen akvirált Politico hasonló mintát követ, a szabadon elérhető cikkek mellett célzott tartalmakat is gyárt az előfizetőknek – sikeresen. A lap megvásárlása így segíthet a Springernek abban, hogy saját digitális tartalmainak az eladásához is modellt találjon. Egyszerre terjeszkedik és ezzel párhuzamosan építi ki működési gyakorlatát, ami nem minden kockázat nélkül való. Ezt mutatja az is, hogy a Welt lapcsalád törekvése arra, hogy a nyomtatott sajtót és a videóanyagokat kombinálja, nem vezetett eredményre. Elemzők szerint az történt, hogy a Welt weboldalán

az olvasók egész egyszerűen nem kattintottak rá a videós tartalmakra, mert nem óhajtottak reklámokat nézni. A Bild viszonylag sikeres az előfizetések gyűjtése terén, de még így is jócskán le van maradva a többi nagy európai laptól, például a francia Le Monde-tól vagy a brit The Timestól és Telegraphtól. A Business Insider gyors növekedést ért el a Springer irányítása alatt. A Henry Blodget által alapított digitális üzleti lap piaci értéke a bevásárlás óta ötszörösére, becslések szerint 2 milliárd dollárra nőtt. Ennek hátterében szintén egy modellváltás állt: egy platformon több online kategóriát futtatnak, a legkülönbözőbb érdeklődési köröket megcélozva (a speciális területek tekintetében általában nagyobb az előfizetési hajlandóság). A hírszolgáltatás Netflixének lehetne nevezni ezt a

AZ AXEL SPRINGER MAGYARORSZÁGI ÉRDEKELTSÉGEI Hazánkban a Springer a Ringier Axel Springer Kft.-n keresztül van jelen, a svájci Ringier 2014-ben csatlakozott az 1989ben alapított magyar leányhoz. Olyan márkák tartoznak hozzá, mint például a Blikk, a női lapok széles kínálatán belül a Glamour, a Kiskegyed, a Geo, az autós lapok közül az Auto Bild, valamint számos televíziós műsorújság és rejtvénylap, továbbá az egyik vezető magyar állásportál, a Profession.hu.

gyakorlatot. Ugyanakkor a kiszivárgott értesülések szerint a Springer nem tervezi, hogy összevonja a Business Insidert és a Politicót, annak ellenére, hogy ebben azért lenne némi logika, ha a mérethatékonyságot szempontnak tekintjük.

A KOCKÁZATI TŐKE KOCKÁZATA

Az egész terjeszkedési történetben ugyanakkor óriási kérdés a nagytulajdonos, a kockázatitőke-befektető KKR viselkedése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az amerikai társaság általában öt-tíz évig tart egy ilyen meghatározó részesedést. Ezen invesztorokra jellemző az is, hogy a tulajdonukban lévő vállalatokat szétszedik és darabonként adják el, bízva abban, hogy így több pénzt keresnek a kiszállással. Ennek alapján logikus forgatókönyv lenne, ha a KKR megpróbálná kimazsolázni és egyenként értékesíteni a Springer ékköveit. Ezért elképzelhető, hogy ha a német cégnél sikerül felépíteni egy erős előfizetői üzletágat, akkor az amerikaiak úgy döntenek, hogy ezt leválasztják és önállóan adják el, majd külön értékesítik az ingyenes tartalmakat kínáló sajtótermékeket. Annak viszont elég kicsi a valószínűsége, hogy tőzsdére viszik a részesedésüket. A gyors és nagy ívű terjeszkedési tempó olyan döntéseket követel meg, amelyeket nem biztos, hogy könnyű lenne keresztülverni a kisrészvényeseken. D. GY.

2021/35 FIGYELŐ | 57

F_56-57_axel.indd 57

2021. 08. 30. 17:36

| RÉGIÓ |

FINANSZÍROZOTT EGYENSÚLYVESZTÉS

Az agrárszektorban bővült a legnagyobb mértékben a kihelyezett hitelállomány ez év első felében keleti szomszédunkban. A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai alapján ebben az időszakban 22,2 milliárd lejnyi (4,48 milliárd euró) kölcsönt nyújtottak a kereskedelmi bankok a mezőgazdasági vállalkozásoknak, ami az előző esztendő január–júniusához képest közel 17 százalékos növekedést jelent. A teljes hitelállomány tekintetében az agrárium részesedése változatlanul az ötszázalékos vonal alatt marad, pontosabban 4,6 százaléka az első hat hónapban kihelyezett 477 milliárd lejes (96,5 milliárd euró) összvolumennek.

ÖSZTÖNZŐ KONJUNKTÚRA

A Ziarul Financiar (ZF) című gazdasági újság elemzése szerint több mint tízezer mezőgazdasági vállalkozást jegyeztek be az idei első negyedévben, ötször anynyit, mint a múlt esztendő azonos periódusában. Ez elsősorban azért meglepetés, mert a 2020-as az utóbbi évtizedek egyik legnehezebb éve volt az ágazatnak. „A tavalyi szárazság nagy gondokat okozott, főként a növénytermesztés terén. A helyzet azonban aránylag gyorsan rendeződött, 2021 pedig összességében kiemelkedő termést ígér (csak búzá-

ból 11,33 millió tonnát takarítottak be, ez rekordmennyiség). A befektetők érdeklődését elsősorban az keltette fel, hogy a területalapú támogatás, az európai alapokhoz való aránylag könnyű hozzáférés, a gabonafélék történelmien magas ára és a várható rekordtermés okán az agrárium nyereséges szektornak számít” – próbálta értelmezni a jelenséget a ZF számára a képviselőház agrárbizottságának korábbi elnöke, Alexandru Stănescu. A történetet kétségtelenül izzásban tartja, hogy az EU az utóbbi években ráerősített az ágazat hitelekből történő finanszírozásának az ösztönzésére. Ez a lendület önmagában is „érdekessé” teszi a mezőgazdaságot a hitelező bankok számára, de más serkentő tényező is érzékelhető a piacon.

a program elindítása utáni első két hónapban meghaladta a négymilliárd lejes értéket” – jelentette ki a Kis- és Középvállalkozások Országos Garanciaalapjának a vezérigazgatója, Dumitru Nancu a ZF

FOTÓ: STEPHAN BONNEAU, EUROPRESS/AFP

A ROMÁN AGRÁRIUM HITELEZÉSE A mezőgazdaság bizonyul a romániai pénzintézetek egyik kedvenc szektorának. Úgy tűnik azonban, hogy a finanszírozás elsősorban az exportot bátorítja, ami látszólag paradox módon súlyos egyensúlybillenést idézhet elő. Ebben a tekintetben is központi stratégia kerestetik.

GARANCIAALAP A KKV-KNAK

A koronavírus-járvány gerjesztette pluszkihívásoknak való megfelelés érdekében létrehozott Agro IMM Invest finanszírozási program is nagymértékben hozzájárult a hitelezés magas szintjének a fenntartásához. Olyannyira, hogy a projekt eredetileg egymilliárd lejes (csaknem 202 millió euró) garantálási értékét a bankok kérésére megnégyszerezte az állam. „Az Agro IMM Invest esetében végzett felmérés tette indokolttá ezt a jelentős bővítést, miután bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság atipikus tevékenység. Az igény már

58 | FIGYELŐ 2021/35

F_58-59_roman_agrar.indd 58

2021. 08. 30. 17:37

| RÉGIÓ |

FOTÓ: NAGY MELINDA, EUROPRESS/AFP

Bankers Summit 2021 elnevezésű pénzügyi konferencia keretében. Ezzel együtt Romániában az agrárium csak a második a banki „kedvencek” listáján, amelyet a kereskedelem vezet. Megelőzi viszont az építőipart és a szállításokat, holott abban van azért némi ellentmondás, hogy míg a mezőgazdaság tavaly – elsősorban a szárazság miatt – 15 százalékos visszaesést produkált, az építkezési iparág 16 százalékkal nőtt. Erre az évre fordított értékeket jósolnak a beruházók. A szolgáltató szektornak nyújtott hitelek állománya szintén jelentősen gyarapodott 2021 első hat hónapjában. A növekedés ezen a területen 13,9 százalékos, az érték elérte a 120,3 milliárd lejt (24,3 milliárd euró). Az ágazat részesedése a vizsgált időszakban 24,8 százalékos volt a teljes hitelállományból, ez 0,5 százalékponttal nagyobb, mint a 2020. január–júniusi arány.

EXPORT-IMPORT TALÁNYOK

A mezőgazdasági hitelállomány növekedése minden bizonnyal a kormányzat EU által is szorgalmazott és támogatott pénzügyi-költségvetési beavatkozásainak, anticiklikus reformjainak köszönhető.

Van azonban egy mutató, amely aggasztó egyensúlybillenésről árulkodik. Az agrártárca adatai szerint ez év első negyedében csaknem 66 százalékkal növekedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi hiánya, 755,34 millió eurós volt a deficit. A statisztikai adatok alapján 2021 januárja és márciusa között Románia 1,74 milliárd euró értékben exportált agrárélelmiszeripari termékeket; ez komoly csökkenést jelent a tavalyi azonos időszakban jegyzett 1,97 milliárdhoz mérten. Ezzel szemben az import értéke több mint 2,49 milliárd euró volt a jelzett időszakban – egy esztendővel korábban 2,43 milliárdot összesítettek. A minisztérium szerint a legnagyobb exportbevételt hozó élelmiszerek között szerepelt a kukorica (405,38 millió euró), a napraforgómag (173,45), a búza (170,28), a szivar, szivarka és cigaretta (158,25), valamint az egyéb dohány- és dohánypótló termékek (74,88). De paradox módon – miközben Románia a múlt évben az EU második gabonaexportőre volt, és a tengeri kivitelében mindenkit lekörözött – a kukorica a behozott áruk listáján is az első helyen áll. Az idei első negyedben keleti szomszédunk 157,86 millió euró értékben importált ebből a terményből,

valamint lisztjéből és feldolgozott produktumaiból, 103 millióért pedig búzatermékeket, pékárut hozott be. Ez arról is árulkodik, hogy az agrárhitelezés csak kis részben célozza a feldolgozóipart, márpedig a mezőgazdaság versenyképességének a növelése mellett az országnak e szektor szempontjából is erősnek kellene lennie. Románia hatalmas mennyiségű búzát exportál például a Közel-Keletre, Egyiptomba, Szíriába, nyugatról pedig behozza a félkész pékárut, miközben az uniós támogatások első három ciklusa – az előcsatlakozás, majd a belépés utáni két költségvetési periódus dotációja – ráment arra, hogy az ország mezőgazdaságát megpróbálták elfogadható szintre felzárkóztatni.

CÉLZOTT OFFENZÍVA

A folyamat természetesen messziről eredeztethető, és valószínűleg messzire is vezet. A szakemberek szerint általános probléma, hogy a romániai agráriumban nincs központi tervezés, koherens gondolkodás. A stratégia hiányában folyamatosan növekszik a mezőgazdasági és élelmiszeripari produktumok külkereskedelmében fennálló deficit, a rendszerszintű gondokra rátevődő pontszerű problémák pedig tovább rontják a helyzetet. A tavalyi aszálykárok megtizedelték a gabonatermést. A kukorica különösen megsínylette a szárazságot, így az idén szokatlanul drágán kötötték a szerződéseket erre a terményre. A jelentős mértékben exportra szánt tengeri a 90 százalékban őrölt kukoricát tartalmazó tápok formájában érkezik vissza az országba. Nem véletlen hát, hogy egyre erősebbek azok a hangok, miszerint a mezőgazdaságot célzó banki hitelezési „offenzívának” elsősorban a feldolgozóipart kellene céloznia. CSINTA SAMU

IDILL AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉGBEN. AZ ITT LAKÓ ROMÁN HAVASI GAZDÁK, A MÓCOK ELSŐSORBAN FALUSI TURIZMUSRA KAPNAK HITELT

2021/35 FIGYELŐ | 59

F_58-59_roman_agrar.indd 59

2021. 08. 30. 17:37

| RÉGIÓ |

MINDENT VESZNEK, VISZNEK

A SZERB INGATLANPIAC SZÍNE ÉS FONÁKJA | A csalás és a pocsék munkavégzés nem ritka eset déli szomszédunkban, miközben folyamatosan nőnek a lakásárak és a kereslet is.

KÉSZPÉNZBEN FIZETNEK

Az árak meglehetősen változatosak: a belgrádi Víziváros exkluzív helyszínén kilencezer euróba (bő hárommillió forintba) kerül a lakások négyzetmétere, az átlagos fővárosi ellenérték háromezer euró, de a peremen valamivel ezereurós négyzetméterár felett is találni már otthont. Újvidéken, az ország második legnagyobb városában 1500 és 2000 euró között mozog az ár. Régiókra lebontva júliusban a Vajdaság területén adták el a legtöbb ingatlant, majd Belgrád kö-

MÚLT SZÁZADI PANELÉPÍTMÉNYEK BELGRÁD PEREMÉN. A KÜLVÁROSBAN EZER EURÓ KÖRÜLI A NÉGYZETMÉTERENKÉNTI ÁR

vetkezett a sorban. Érdekes, hogy a fizetések legnagyobb részét készpénzben bonyolítják le, e mellett dönt a vásárlók 85 százaléka. Hitelből elsősorban nem lakásokat, inkább épületrészeket vesznek a befektetés mellett határozó polgárok. Tavaly pedig a jóváhagyott lakáshitelek értéke is nőtt valamelyest 2019hez képest, 433 millió euróval többet fizettek ki a bankok. Az ügyfelek átlagban 30 ezer euró körüli összeget vesznek fel, ami azt jelenti, hogy a kötelező letétnél általában jóval többet biztosítanak önerőből.

A VÍRUS MINT FELHAJTÓERŐ

Az elemzők értékelése szerint a koronavírus nemhogy nem negatív, hanem egyenesen pozitív hatást fejtett ki a piacra, az

emberek ugyanis az anyagi biztonság egy régóta (már a háború előtt és után) bevált elemére összpontosítottak. Szerbiában köztudott, hogy biztos befektetésnek szinte kizárólag az ingatlanba történő invesztíció számít. A felfutásban óriási a szerepük a külföldön dolgozó szerb állampolgároknak is, akik Nyugat-Európában némi megtakarított pénzre szert téve szintén hazai ingatlanok vásárlására adják a fejüket. Két megfontolásból teszik ezt az ügynökségek képviselői szerint: egyrészt pluszjövedelemre tesznek szert a megvett lakás vagy ház bérbeadásával, másrészt a nyugdíjas éveikre és a későbbi hazatérésre gondolnak. Belgrád, Újvidék, Niš, a Fruška gora hegy-

FOTÓ: MARKO DJURICA, REUTERS

Megállíthatatlannak tűnik a szerb ingatlanpiac. A koronavírus-járványnak sem sikerült megingatnia az árak és a kereslet növekedését, az érdeklődés változatlanul nagy, az idei legfrissebb adatok is erről árulkodnak. Júliusban például közel 13 ezer adásvételi szerződést írtak alá – számolt be a szerb földmérési hivatal –, ezzel bő félmilliárd eurós forgalmat bonyolítottak le déli szomszédunk ezen szektorában. A múlt esztendő azonos időszakához képest a bővülés 22 százalékos. Tavaly szintén jó évet zárt az ágazat. Csak a kijárási tilalmak által meghatározott tavaszi hónapokban volt elhanyagolható visszaesés a gazdasági kamara adatai szerint, ám az azt követő hónapokban nagyobb lett a kereslet a lakások iránt, mint 2019-ben volt, és némileg az árak is növekedtek. A 2020-as trend az idén erősödött. Igaz, kisebb az érdeklődés a hétvégi házak iránt, de megnövekedett a forgalom a városi ingatlanok piacán.

60 | FIGYELŐ 2021/35

F_60-61-Szerb-ingatlanpiac.indd 60

2021. 08. 30. 17:37

| RÉGIÓ |

ERKÉLY A BELVÁROSI BRANKOVA UTCÁBAN. A RÉGI LAKÁSOK BÉRLETI DÍJA ITT 500 EURÓNÁL KEZDŐDIK

ség térsége, valamint az üdülőparadicsomok (azaz Kopaonik és Zlatibor) számítanak a legattraktívabb helyszíneknek. A városok mellett elsősorban egyértelműen azok döntenek, akik a befektetés gyors megtérülését várják, hiszen évről évre növekednek az ingatlanárak valamennyi szerbiai nagyvárosban.

FOTÓ: STANISLAV KRASILNIKOV, GETTY IMAGES

FÉLKÉSZ LAKÁS, BECSAPOTT VEVŐ

A kiemelkedően nagy kereslet miatt sokan döntenek épülőfélben lévő lakások megvásárlása mellett is, vállalva az azzal járó bizonytalanságokat, kockázatokat. Rizikóból pedig nincs hiány – figyelmeztetett a minap a szerb építőipari kamara elnöke –, hiszen voltaképpen egy még nem létező létesítményt vesz meg ilyenkor valaki, bízva abban, hogy mindent a szerződés feltételeinek megfelelően, tartva magát az időkorlátokhoz végez majd el a beruházó vállalat vagy megbízott kivitelezője. A szervezethez az utóbbi időben egyre több panasz érkezik a megbeszéltektől eltérő kivitelezés miatt. A polgárok gyakran nem tudják, mitévők legyenek, s becsapva érzik magukat, ha a munkálatok egy részét nem kellő körültekintéssel, esetleg olcsóbb anyagok felhasználásával fejezi

be az adott cég. A vevő gyakran csak hetekkel, hónapokkal a beköltözés után jön rá arra, hogy a padló, az ablakok, a fürdőszobaelemek nem érik el az ígért minőségi szintet.

GARANCIÁT KÖVETELNEK

A kamara egy ideje már lobbizik az államnál azért, hogy vezessen be kötelező tanúsítványt az építőipari vállalatok számára. A licencet azok a cégek kapnák meg, amelyek megfelelő garanciát vállalnak az elvégzett munkáért. A szervezet ajánlása szerint egy legalább kétéves szavatossági időt kellene megszabni, hogy panasz esetén az érintett társaság kijavítsa a hibát vagy kicserélje a rossz minőségű terméket, az elromlott felszerelést. Azt is kéri, hogy állapítsanak meg egy bizonyos összeget, amelyet a cégeknek kötelező módon a garanciális munkákra kellene fordítaniuk; például egy százezer eurós lakás esetében ötezer eurót, amelyből a szavatossági időn belül az építő köteles elhárítani a munka, a felhasznált anyag vagy a termék minőségéből adódó problémákat. A kamara

arra is figyelmeztetett: bár egyre kevesebben, mégis vannak feketén dolgozó kivitelezők a piacon, így természetesen semmit sem ér a szavuk a munka minősége kapcsán, s amint felhúznak egy házat és megkapják a pénzt, sarkon fordulnak, panaszra pedig semmilyen lehetőség nincs. Ezért lenne szükség a licencek kiadására és a kötelező garanciaöszszeg bevezetésére – értékelték a szervezet képviselői.

FELSZÍVÓDNAK

A délszláv háborúk időszakában, a kilencvenes években és kevéssel azt követően sem mentek ritkaságszámba az olyan esetek, amikor a vállalat begyűjtötte az épülőfélben lévő lakásokért járó pénzt, majd dolgavégezetlenül eltűnt. Az ingatlanügynökségek egybehangzó véleménye szerint ma már ritkán fordul elő ilyesmi, de mégsem lehetetlen. A vevőknek nagyon figyelmesnek kell lenniük, olyan cég mellett kell dönteniük, amelynek ellenőrizhető a múltja és a befejezett munkái is. VIRÁG ÁRPÁD 2021/35 FIGYELŐ | 61

F_60-61-Szerb-ingatlanpiac.indd 61

2021. 08. 30. 17:37

| RÉGIÓ |

ÉPÜL A KERÍTÉS | Illegális bevándorlók tucatjai táboroznak Usnarz Górny lengyel falu szomszédságában, a határ túloldalán. Bebocsátásra nincs esélyük, de mögöttük a belarusz rendőrség áll, hogy megakadályozza visszavonulásukat, és a lengyel humanitárius segélyek átjuttatását is meggátolja. Az Aljakszandr Lukasenka által irányított szomszédos állam hetek óta szervezi, sőt repülőgépekkel szállítja a Közel-Keletről a menekülteket, hogy aztán a litván vagy a lengyel határ átlépéséhez segítse őket.

Alig egy hete a varsói kormány utasítására Zubrzyca Wielka térségében, Usnarz Górnytól nem messze a hadsereg elkezdte építeni az illegális bevándorlók feltartóztatását célzó, három méter magas, a 418 kilométeres közös határ első, 180 kilométer hosszú szakaszára tervezett kerítést. Az elmúlt hónapokban hirtelen megnőtt a Közel-Keletről, főleg Irakból és Szíriából származó, az Európai Unió Belarusszal közös határára érkező migránsok száma. Litvánia felé korábban, a lengyel határon júniusban kezdődött a mozgás, de az első nagyobb, 40 fős csoportot július elején tartóztatták fel a lengyel hatóságok. Azóta több mint kilencszázan próbálkoztak, a migrációs nyomás egyre nagyobb lesz.

ellenes propagandát folytat és rágalmaz” – mondja Ryszard Czarnecki, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt európai parlamenti képviselője, aki azt sem tartja kizártnak, hogy a Lukasenka-rezsim a határon különböző típusú provokációkba kezd. Lengyelország és a balti államok kormányfői közös nyilatkozatban szögezték le, hogy a válságot a túloldalon előre megtervezték, a varsói honvédelmi miniszter pedig kijelentette, nem szabad hagyni, hogy az embercsempészet diadalmaskodjon. A bel- és igazgatási miniszter által kiadott rendelet lehetővé teszi, hogy a határőrség visszafordítsa a zöldhatárt átlépőket, ezt teszik a litvánok is már egy hónapja, azóta ott az őrizetbe vett migránsok száma a válság előtti szintre csökkent.

NÖVEKVŐ FESZÜLTSÉG

TITKOSSZOLGÁLATI SEGÍTSÉG

A litván és a lengyel kormány szerint mindez a Lukasenka-rezsim hibrid hadviselése, így akar nyomást gyakorolni az EU-ra, hogy vonja vissza a minszki gépeltérítés, illetve a repülőről leszállított újságíró őrizetbe vétele miatt kirótt szankciókat. A fehérorosz elnök azzal vádolta meg Varsót, hogy befolyást akar szerezni országában, a lengyelek szerint azonban odaát súlyosan sérül a demokrácia, a szabadságjogok, valamint üldözik a Belaruszban élő (1,2 millióra becsült) lengyel közösséget. „Minszk játszik a migránsokkal, lengyel-

Władysław Konończuk, az állami Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) helyettes vezetője arra a kérdésre, hogy ki és hogyan szervezi a lengyel és a litván határra érkező migránsokat, két migrációs útvonalat említ: az első Közép-Ázsián, Oroszországon és Fehéroroszországon keresztül halad, a második pedig a Közel-Keletről indul egy toborzási akcióval. Ezeket szerinte „minden bizonnyal”

a belarusz titkosszolgálat orosz tisztek segítségével szervezi, és Viktor Lukasenka, a minszki elnök fia, korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója koordinálja, hogy destabilizálják a helyzetet Belarusz nyugati határán. A PiS politikusai szerint határozottan kell lezárni a határt, mert az illegális bevándorlókat érintő legkisebb engedmény arra ösztönözné Fehéroroszországot, hogy még több migránscsoportot küldjön. Mateusz Morawiecki kormányfő már korábban közölte: a menedékkérők befogadása egyet jelentene azzal, hogy engednek Aljakszandr Lukasenka zsarolásának. Maciej Wąsik belügyminiszter-helyettes a Radio 24 műsorában arról számolt be, hogy naponta 100–250 határsértést kísérelnek meg a túloldalról, a lengyel hatóságok azonban minden rendelkezésre álló műszaki eszközt bevetnek, a kormány pedig biztosítja a pénzt a „szuperbiztos” határzárhoz. Mateusz Morawiecki miniszterelnök egy múlt heti határlátogatása során elmondta, hogy a kerítés építése jó pár hétig eltart. Először azokat a szakaszokat biztosítják, amelyeket az illegális bevándorlócsoportok a legkönnyebben átlépnek, ez összesen 180-190 kilométer, később a déli, a Bug folyó menti szakaszt is hasonló módon szerelik majd fel. ILONA GIZIŃSKA

FOTÓ: DOMINIKA ZARZYCKA, EUROPRESS/AFP

MIGRÁNSOK A LENGYEL–FEHÉROROSZ HATÁRON

62 | FIGYELŐ 2021/35

F_62-63_lengyelkerites--horvathalpusztulas.indd 62

2021. 08. 30. 17:38

| RÉGIÓ |

EGYRE KEVESEBB A HAL AZ ADRIÁBAN RIASZTÓ MÉRŐSZÁMOK | Az Adriai-tenger halállománya az elmúlt években drasztikusan megcsappant. Ennek legfőbb oka a túlhalászat, de nemrég egy újabb, súlyosabb probléma jelentkezett: a víz egyre sósabb, és ez nem kedvez az élőlényeknek.

A zárai (Zadar) Marko Rajić egész életében halászattal foglalkozott. Hetente háromszor veti ki hálóit, és egy napig pihenteti a víz mélyén azokat. Az öreg halász épp a hálófelszedésből tért haza, amikor a helyi hetilap, a Zadarski list meginterjúvolta. Elmondta, hogy a kétezres évek elején alkalmanként 40-50 kiló halat fogott, amelyért akár 300 eurót is kapott a piacon, mostanában pedig örül, ha 10 kiló akad a hálójába. A szerény fogás manapság általános jelenséggé vált az egész Adrián, sőt egyes helyeken, főként az olasz részeken már annyira megcsappant az állomány, hogy a halászok ki sem vetik a hálóikat. Ha a hatóságok nem lépnek, akkor ez a sors várhat a dalmát partokra is. A legfőbb ok a túlhalászat, a korlátozások, a kvóták megszegése. Egyes fajtákat ugyanis csak meghatározott időszakban és helyeken, engedélyezett eszközökkel lehet kifogni. A legtöbb halász erre fittyet hány, hiszen a lebukás kockázata elenyésző. Azt az akadályt, hogy a halászati tilalom idején egy adott halfajt nem vihetnek ki a piacra, simán megkerülik, hiszen az éttermek tulajdonosai feketén felvásárolják a fogást. Ágazati szakér-

tők szerint a gondok akkor kezdődtek, amikor a halászat a tengerészeti minisztérium hatásköréből átkerült a mezőgazdasági tárcához, ez utóbbi ugyanis „mostohagyermekként” viszonyul a halászokhoz.

MELEGTŰRŐK INVÁZIÓJA

Még nehezebb megküzdeni a globális felmelegedés okozta sókoncentráció-növekedéssel. Erről nemrégiben horvát és olasz tengerbiológusok közös tanulmányt adtak közre a Frontiers in Marine Science szaklapban. Arra figyelmeztetnek, hogy a növekvő sótartalom miatt felborulhat az Adria biológiai egyensúlya. Az olasz Nemzeti Oceanográfiai és Geofizikai Intézet, valamint a Spliti Egyetem kutatói az elmúlt öt évben a tenger négy térségében mérték folyamatosan a sűrűséget, amely normális esetben 38 ezrelék körüli Adria-szerte. A tudósok döbbenten tapasztalták, hogy például a szárazföldtől a legtávolabb lévő horvát sziget, a két ország partjaitól szinte egyenlő távolságra található Palagruža melletti mérőállomáson már 2017 augusztusában 38,8 ezrelékre nőtt a sókoncentráció, ami akkor adriai rekordnak számított. Az értékek azóta folyamatosan nőnek, az idén már 39,15 ezreléket is mértek. A kutatók szerint a felmelegedés miatt a tengerbe torkolló folyók hozama megcsappant, a hiányzó víztömeget pedig a déli áramlatok a levantei (keletmediterrán, közel-keleti) térségből származó, sósabb és melegebb vízzel pótolják. A nagyobb töménység nem kedvez az Adria lágyabb vizéhez szokott őshonos élővilágnak. Az egyébként is túlhalászott tengerből így hamarosan eltűnhetnek bizonyos fajok, a helyükre pedig mások nyomulnak be. Erre a legjobb példa a Vörös-tenger felől érkező tűzhal, ezekből egyre többet látni az Otrantói-szorostól, az „olasz csizma” sarkától északra. Náluk is nagyobb problémát jelent a tengeri dió néven emlegetett, rendkívül invazív amerikai fésűsmedúza. Ez az Adriához hasonló meleg tengerekben könynyedén túlszaporodik, zavart okozva a táplálékláncban, ugyanis nagyon falánk. Planktonokkal, lárvákkal, halivadékkal táplálkozik, így egyfelől elveszi egyes halfajták táplálékát, másfelől pusztítja a halállományt – írja a Novi list című újság.

FOTÓ: EUROPRESS/AFP

SZÁRAZ HÁLÓ

A fogyatkozó halpopuláció miatt Horvátországban egyre több halász dönt úgy, hogy felhagy az őseitől örökölt mesterséggel. Jelenleg már csak alig hatezren vannak, számuk az utóbbi tíz évben ezerrel csökkent. Ha az állomány tovább ritkul, még többen kényszerülnek elhagyni hivatásukat, sőt magát a szigetvilágot, amelyet egyébként is az elnéptelenedés veszélyeztet. A térségből elköltöző családok eddig is előszeretettel vándoroltak külföldre. A halászok lelépése mellesleg az idegenforgalomnak sem tesz jót, hiszen ha eltűnne a hazai hal a piacokról, azt a turisták és a vendéglátóik egyaránt bánnák, az éttermek pedig drágább vagy silányabb importárut kínálnának. HORDÓSI DÁNIEL 2021/35 FIGYELŐ | 63

F_62-63_lengyelkerites--horvathalpusztulas.indd 63

2021. 08. 30. 17:38

| RÉGIÓ |

CSEH MILLIÁRDOSOK PERE AZ USA-BAN LEJÁRATÓ HADVISELÉS | Csehországban nagy sajtóvisszhangot kapott a hír, hogy Dél-Karolina szövetségi bírósága uszítási kampány megszervezésében bűnösnek találta Pavol Krúpa szlovák származású, de Csehországban élő és tevékenykedő milliárdos vállalkozót.

Krúpát és megbízottját Zdeněk Bakala amerikai–cseh milliárdos üzletember perelte be még 2018-ban, és több mint 76 millió dolláros kártérítést követel. Ezt első fokon meg is ítélték neki, a fellebbviteli bíróság most újraszámolja az összeget. Kérdés, behajtható-e. A vád szerint Krúpa különböző módszerekkel igyekezett besározni az üzleti érdekeit zavaró Bakalát, például egy amerikai hirdetési cégen keresztül kampányokat szervezett ellenfele vállalkozásai ellen. Internetes közösségi hálókon nyomásgyakorló csoportokat alakítottak ki, lejárató levelekkel árasztották el a cseh–amerikai milliárdos üzletfeleit, partnerintézményeit, de még színészeket is felfogadtak, hogy polgári aktivistáknak adják ki magukat, és zajos tüntetéseken követelőzzenek. Bakala családját is zaklatták telefonhívásokkal, dél-karolinai és svájci házánál, valamint gyermeke iskolája előtt is demonstráltak.

Minden akció Bakala vállalkozói tekintélyének a lejáratására irányult, de elsősorban zsarolás céljából – 23 millió dollár fejében leállították volna a kampányt. Ez az amerikai hirdetési vállalat vezetőjének megbánó vallomásából, továbbá az általa bemutatott megbízási szerződésekből derült ki. David Norton szövetségi bíró megerősítette Mary Gordon Baker bírónő korábbi határozatát, mely szerint Krúpa tette zsarolásnak és korrupciónak minősül. A cseh–amerikai üzletember, aki Svájcban és Csehországban is elégtételt szeretne kapni, nagyszerű eredménynek nevezte a dél-karolinai döntést, és háláját fejezte ki az Egyesült Államok igazságszolgáltatásának, amely képes volt – ahogy fogalmazott – széttépni a hazugságok pókhálóját. Krúpa természetesen cáfolta a zsarolás tényét, és állítása szerint hivatalosan nem

PAVOL KRÚPA PRÁGAI IRODÁJÁBAN. ÁLLÍTJA, SEMMIT SEM TUD A DÉL-KAROLINAI PERRŐL

is értesítették az amerikai bíróság döntéséről, sőt magáról az eljárásról sem volt tudomása. Az ügy megértéséhez érdemes bemutatni annak szereplőit.

PRIVATIZÁCIÓ, BÁNYÁK, LAKÁSOK

Zdeněk Bakala 1961-ben, Csehszlovákiában született. Kitanulta a szabómesterséget, de 19 évesen az USA-ba emigrált, ahol Berkeley-ben a Kaliforniai Egyetem és a nagy presztízsű Dartmouth College hallgatója volt. 1989-ben kezdte karrierjét egy befektetési banknál New Yorkban, aztán Londonban, majd Prágában dolgozott. A kuponos (állami vállalati értékjegyekkel történő) privatizáció folyamán már ismertté vált, a cseh fővárosban befektetési társaságot gründolt, továbbá az 1994-ben újraindult Prágai Értéktőzsde egyik alapí-

tója volt. Kilenc évvel később a Kajmánszigeteken bejegyzett befektetési társasághoz tartozó Charles Capital igazgatótanácsának az elnöke lett. Ez a vállalat egy esztendővel később részvényeket vásárolt a Karbon Invest-csoportban, amely egyebek mellett a csehországi ostrava–karvinái (OKD) és a cseh–morva bányák felett rendelkezett. Bakala egyúttal hozzájutott 45 ezer szolgálati lakáshoz is, amelyben bányák alkalmazottai laktak.

PÁRTOT, MAGYAR PORTÁLT IS TÁMOGAT

Tevékenységei körét elsősorban Csehországban igyekezett bővíteni, és a sajtópiacon is meg akarta vetni a lábát. Megszerezte a Respekt hetilapot, amely számos oknyomozó cikkével hívta fel magára a figyelmet az elmúlt években, a példány-

FOTÓ: EUROPRESS/AFP, FIGYELŐ-ARCHÍV

A BŰNBÁNÓ VALLOMÁSA

64 | FIGYELŐ 2021/35

F_64-65_milliardoscsehek.indd 64

2021. 08. 30. 18:08

| RÉGIÓ |

száma jelenleg 35 ezer. Bakala később többségi tulajdonosa lett az Economia vállalatnak is, amely elsősorban gazdasági témákkal foglalkozó újságokat ad ki, köztük a Hospodářské noviny napilapot. A Forbes magazin szerint 2011-ben Bakala a világ 595. leggazdagabb embere volt. Jelenlegi vagyonát 18 milliárd koronára (831 millió dollárra) taksálják. A vállalkozó kezdettől fogva közeli kapcsolatokat ápolt befolyásos cseh politikusokkal és bankárokkal, sőt 2010-ben közel 30 millió cseh koronával támogatott a választási kampányban há-

gált, végül az idén, közel öt év elteltével bizonyítékok hiányában leállították a nyomozást. Az ország közvéleményét az háborította fel, hogy Bakala megígérte a lakások bérlőinek: elővásárlási joguk lesz, és jóval olcsóbban juthatnak hozzá az ingatlanokhoz. Később azonban különböző tranzakciókkal átpasszolta a lakásokat egy Luxemburgban bejegyzett cégnek, nem tartva be korábbi ígéretét. Krúpa egyfelől emiatt indított ellene támadást, de be akarta magát vásárolni az OKD-s szénbányabizniszbe is. Ezt az igyekezetét Miloš Zeman cseh államfő is méltányolta, s 2018-ban magas állami ki-

anyagilag is támogatta-e barátját, Viktor Janukovics korábbi oroszbarát államfőt), s elsősorban az energetika, az ingatlanpiac és a pénzügyek területén fejtett ki tevékenységet, de agresszíven vásárolta be magát pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatokba is, hogy átvegye ellenőrzésüket. Krúpa 2016-ban a Bakala által ellenőrzött OKD megvásárlására tett ajánlatot, és feljelentette ellenfelét, hogy több tíz milliárd korona kivételével megkárosította a vállalatot.

A RÉGI HALÓDIK, AZ ÚJ HASÍT

ZDENĚK BAKALA PRÁGÁBAN. AMERIKÁBÓL TÉRT HAZA SZERENCSÉT PRÓBÁLNI

rom olyan jobbközép formációt (köztük a Polgári Demokrata Pártot, a híres ODS-t), amely később koalícióban kormányt alakított Petr Nečas vezetésével. Akkoriban nem kis iróniával Bakala-koalíciónak is nevezték ezt a konglomerátumot. A milliárdos egyébként időnként jótékonykodik is: a Scholarship program keretében közel 150 millió koronával támogatta tehetséges cseh diákok külföldi tanulmányait, 4 milliót adományozott egy orgona felújítására, legutóbb pedig 200 ezer eurót ajándékozott a Telex.hu portál beindításához.

RÁMENŐS FELVÁSÁRLÓ

Az üzletember legnagyobb feltűnést keltett lépése azonban a már említett 45 ezer bányászlakás körüli machinációja volt, amelyet a cseh rendőrség éveken át vizs-

tüntetésben részesítette. (A szlovák származású üzletember sok pénzzel támogatta Zeman elnökválasztási kampányát.) Pavol Krúpa 1972-ben, a szlovák fővárosban született. Már diákként „vállalkozott”: Ausztriában a szezon elmúltával jutányosan télikabátokat vásárolt fel nagy tételben, majd a következő idény kezdetekor a vételár sokszorosáért eladta azokat. A Pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetemen diplomázott, később másodmagával pénzügyi és biztosítási termékek értékesítésére céget alapított. 2003ban bejegyeztette az Arca Capital társaságot, amely Prágán kívül Londonban, Pozsonyban és Kijevben is irodát nyitott (nem tudni, hogy csak erkölcsileg vagy

A szlovák nemzetiségű üzletember egyébként nagy hozamú kötvények kibocsátásával sok tekintélyes ügyfélre tett szert az elmúlt években; partnere például az olomouci érsekség vagy a Cseh Újságírók Szindikátusa. Az egyház abban reménykedett, hogy a papírok hozamából templomokat rekonstruálhat és karitatív tevékenységéhez is pénzt szerezhet. Az Arcában részvényes volt Igor Matovič korábbi szlovák miniszterelnök, jelenlegi pénzügyminiszter felesége is. Matovičnak emiatt kellemetlen szóváltása is támadt az egyik ellenzéki képviselővel, aki 10 millió euróról tudott, míg a kormányfő 600 ezret ismert el. Az üzletember pedig 2018-ban létrehozta új társaságát, a tőkeerős Krúpa Global Investment Capitalt, miután megvált a maga alapította Arca Capitaltól, amely ellen pár hónapja fizetésképtelenségi eljárás indult.

NEM TUD SEMMIRŐL

Ami az amerikai pert és a bírósági döntést illeti, mint említettük, Krúpa úgy tesz, mintha semmi köze sem lenne hozzá. Azt mondja, sohasem járt Dél-Karolinában, Bakalával és jogi képviselőjével sem találkozott. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Csehországban sok tucat politikus és sok százezer ember osztja azt a véleményt, hogy Bakala szélhámos és vagyonkimentő, cégekből pénzt kitalicskázó ember, tehát ő semmiképp sem árthatott az állítólagos jó hírnevének. LACZA TIHAMÉR

2021/35 FIGYELŐ | 65

F_64-65_milliardoscsehek.indd 65

2021. 08. 30. 18:08

| RÉGIÓ |

RÁNCBA SZEDIK A VÍZITAXISOKAT

Tárgyalásokat kezdeményez a román munkaügyi miniszter, Raluca Turcan a szakszervezetekkel és a munkáltatói szövetségekkel az országos minimálbér emeléséről. A tárcavezető szerint a 2300 lejes (mintegy 163 ezer forintos) bruttó minimálbér túl alacsony, kedvez a fekete- és a szürkefoglalkoztatásnak, megfosztva a munkavállalókat a méltányos nyugdíj-hozzájárulás befizetésének a lehetőségétől. Az emelést ugyanakkor csak a vállalkozói szféra támogatásával tartja elképzelhetőnek, ellenkező esetben az intézkedés a dolgozók ellen fordulhat, állások megszűnésével és elbocsátásokkal járhat. A miniszter – aki jelenleg 1,6 millió minimálbérrel fizetett alkalmazottról tud Romániában – az Agerpres hírügynökségnek elmondta: az év végéig hosszú távra szóló törvénytervezetet dolgoznak ki az országos minimálbér kiszámításáról, a vállalkozói szférának ugyanis legalább két-három évre előre meg kell terveznie a munkaerő-szükségletét, valamint alkalmazottai bérszintjét. „Az én feladatom nem garanciákat adni, hanem tárgyalásokat kezdeményezni, amelyeken ismertetem az előnyöket és a hátrányokat. Fenntartható és kiszámítható emelésre van szükség, amely lehetővé teszi a munkahelyek számának a növekedését, tisztességes jövedelmet képes biztosítani az alkalmazottaknak” – válaszolt Raluca Turcan arra a kérdésre, hogy a kormány tudja-e szavatolni a minimálbér emelését. CSINTA

FOTÓK: EUROPRESS/AFP

A horvát tengerparton az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a személyfuvarozó hajósok, motorcsónakosok, azaz a vízitaxisok száma. Sokuk viszont feketén űzi az ipart, ami azon túl, hogy jelentős adóbevétel-kiesést jelent az államkasszának, feszültséget is szül az illegális fuvarozók és a tisztességes vízitaxisok között. Ez a minap Hvar szigetén tettlegességig fajult: a hivatalos taxik kapitányai összefogtak és elnáspángolták feketén tevékenykedő vetélytársaikat. Több embert kórházba kellett szállítani. Ezután a horvát hatóságok szigorúbb és eredményes ellenőrzést indítottak. A Slobodna Dalmacija újság szerint Dalmácia-szerte pár nap alatt közel száz esetben csaptak le illegális fuvarozókra vagy találtak kifogásolható műszaki állapotú hajót. Horvátországban hivatalosan mintegy kétezer vízitaxi közlekedik, de a becslések szerint a valós számuk ennek a duplája lehet. A legtöbben a szárazföld és a szigetek között ingáznak, de sokan a nyílt vízen horgonyzó vitorlások és jachtok utasait viszik ki valamelyik szigetre vagy a kontinens partjára. Utóbbira a legjobb példa a turisztikailag igen népszerű Hvar, mert a sziget azonos nevű városának nagyon szűk a kikötője, kevés hajó befogadására képes. A fuvarozók általában 10-15 fő elhelyezésére alkalmas motorcsónakokkal dolgoznak, 10 euróért szállítják utasaikat a szárazföldre, és ugyanennyit kérnek a visszaútra is. Ebből az üzletből minél többen szeretnének részesülni, hiszen egy ügyes kapitány naponta akár húsz fordulót is tehet. A jövőben viszont jobban oda kell figyelniük a taxisoknak, a törvények ugyanis nagyon szigorú büntetéseket írnak elő az illegális, üzletszerű személyszállításért, történjen az bármilyen eszközzel. HORDÓSI

MINIMÁLBÉR-EMELÉS – HA A MUNKAADÓK IS AKARJÁK

66 | FIGYELŐ 2021/35

F_66-67_Terkepes.indd 66

2021. 08. 31. 9:10

SZERBIÁBAN BŐVÍT A YANFENG

UTAZNAK, HOGY DOLGOZHASSANAK

Szlovákiában a múlt év végén közel 2,5 millió volt a foglalkoztatottak száma. Közülük azonban sokan rendszeresen ingáznak: az országon belül és külföldön egyaránt mind többen igyekeznek munkát vállalni. A legfrissebb adatok szerint északi szomszédunk munkavállalóinak csaknem az 5 százaléka (mintegy 125 ezer ember) valamelyik szomszédos államban (Ausztriában, Csehországban) és Németországban dolgozik. Dél-Szlovákiából viszonylag sokan naponta Magyarországra járnak át munkavégzés céljából. Ami az országon belüli ingázást illeti, 111 ezer ember kel útra lakóhelyéről, hogy egy távolabbi régióban dolgozzon. A Nyugat-Szlovákiában élők 8 százaléka nem a saját térségében tevékenykedik, hanem annak szomszédságában, elsősorban Pozsonyban talál munkát. Ebből a régióból csak feleannyian járnak külföldre dolgozni. Az egyes térségek gazdasági helyzetéről sokat elmond, hogy Közép-Szlovákiában már nyolcezerrel többen mennek külföldre, mint ahányan a szomszédos régiókba. Ebből a szempontból az ország keleti részén a legkedvezőtlenebb a helyzet, ahonnan 49 ezer ember jár a határon túlra tevékenykedni, míg a hazájukon belül 13 400-an ingáznak. A munkanélküliségi ráta északi szomszédunkban jelenleg hivatalosan 7,9 százalékos, de ha a munkát keresők alapján számoljuk, akkor közel 8,5 százalékos a nem dolgozók aránya. A munkaügyi hivatalok ez év májusában több mint 232 ezer állástalant tartottak nyilván, valamint 71 ezret meghaladó számú betöltetlen munkahelyet – ezek több mint harmada a Pozsonyi kerületben volt. A legkevesebb álláslehetőség a Kassai kerületben akadt, alig 3500. A munkaadók elsősorban gépkezelőket, kézműveseket, szakképzett kisiparosokat keresnek, de éppen ők azok, akik inkább külföldre mennek, mert ott a többszörösét is megkereshetik annak, amit otthon kapnának. (LT)

Befejezte a gépkocsiülések gyártásával foglalkozó üzemének építési munkálatait a szerbiai Kragujevac városában a kínai Yanfeng Seating, az előállítást azonban a tervek szerint csak a jövő nyáron indítják be. Ez már a második gyára a cégnek déli szomszédunkban. Az új egység mintegy 20 ezer négyzetméteren fekszik. A bejelentések alapján hozzávetőleg ötszáz embert foglalkoztatnak majd a településen, ahol egyébként a Fiat gépkocsigyára is működik. A vezérigazgató kiemelte: a portfólióbővítő befektetés a kínai társaság európai jelenlétét erősíti. A vállalat 2019-ben nyitotta meg első, belső gépkocsialkatrészeket előállító részlegét Szerbiában, úgyszintén Kragujevacon. A Yanfeng Automotive Interiors (YFAI) több mint száz gyárral a világ mintegy húsz országában van jelen, globális piacvezető a beltéri kiegészítők gyártásában, bár csak 2015-ben alapították. Több mint harmincezer dolgozót foglalkoztat világszerte, székhelye Sanghaj. VIRÁG

NÖVELI A GAZDÁK TÁMOGATÁSÁT LJUBLJANA

Azután, hogy a Covid-járvány kezdete óta megtartott első nagyobb vásár, a kelet-szlovéniai Regedében (Gornja Radgona) megszervezett Agra „kísérőrendezvényeként” traktorfelvonuláson tiltakoztak a szlovén agráriumra vonatkozó stratégiai terv ellen a parasztgazdák, a kormány gyors döntést hozott, s 100 millió euróval növelte a mezőgazdaság támogatási keretét. A földművesek elégedetlenek voltak az új hétéves uniós költségvetés agráriumra szánt összegének a zsugorodásával. A tervek szerint a szektor 1,2 milliárd eurós európai és 250 milliós szlovén dotációra számíthatott volna, az eddigiekhez képest pedig leginkább az első pillérben, vagyis a területalapú közvetlen támogatások esetében csökkentek volna a pénzek a második pillér, vagyis a projektek és a beruházások javára. Ez az aránymódosítás zavarta leginkább a gazdákat, akik most, a költségvetési átcsoportosítás után csak rövidebb időre nyugodhatnak meg. A következő néhány esztendő agrártámogatási rendszeréről ugyanis az ősszel kezdődnek meg az EU-s tárgyalások. -TOTI2021/35 FIGYELŐ | 67

F_66-67_Terkepes.indd 67

2021. 08. 31. 9:10

| SKYNET |

A VIACOMCBS REKLÁMFŐNÖKE EGY NEW YORK-I NICKELODEON-RENDEZVÉNYEN. KÖZEL SEM CSAK RAJZFILMEK ÉS IFJÚSÁGI MŰSOROK JÖNNEK AZ ÚJ MEGOSZTÓKON

ÚJ VIDEÓTÁRAK BORÍTHATJÁK FEL A HAZAI STREAMINGPIACOT IS Amikor két éve a Disney előrukkolt a saját videótárával, még úgy tűnt, hogy a lépés, amelyre elszánta magát, igencsak kockázatos. Hiszen a videostreamingpiacot toronymagasan uralta a Netflix, és egészen addig a pontig biztosnak látszott, hogy senki sem tudja megingatni egyeduralmát. Az „egeres cég” szolgáltatása, a Disney+ azonban alaposan meglepte a szakértőket. Voltak előrejelzések, amelyek arról szóltak, hogy az első tízmillió fel-

használó megszerzéséhez valószínűleg egy évet kell várniuk. Ám ezt a mérföldkövet mindössze egyetlen nap leforgása alatt elérték. Most már 116 millió előfizetőnél tartanak, ami valamivel több mint a fele a Netflix adatának. A prognózisok immár arról szólnak, hogy pár esztendőn belül fej fej mellett haladnak majd…

A Disney mellett az utóbbi években mások is meg tudtak erősödni. Jó példa erre az Amazon Prime. Bár az ő számaikat nehéz összevetni a többi konkurenséivel, mivel a Prime-előfizetéssel nemcsak tévésorozatokat és filmeket lehet nézni az online térben, hanem a havi díjért cserébe az Amazon webáruháza ingyenes szállítást is biztosít. Sok Primetag egyáltalán nem is használja a társaság videótárát. Mindenesetre a cég igyekszik változtatni ezen, hisz óriási pénze-

FOTÓ: NOAM GALAI, GETTY IMAGES

NETFLIX-KONKURENSEK | A jövő év elején a Netflix és az HBO Go is nagy konkurenseket kaphat. Őket eddig inkább csak a legfejlettebb országokban szorongatta az Apple TV+, a Disney+, az Amazon Prime és más hasonló online tékák. A minap azonban bejelentették, hogy két cégóriás, a Comcast, valamint a ViacomCBS állt össze, és SkyShowtime néven indít streamingszolgáltatást, olyan tartalomgyártókkal megtámogatva, mint a Nickelodeon, a Universal vagy a Paramount. S lehet, hogy még az idén itthon is elindul a Disney+.

68 | FIGYELŐ 2021/35

F_68-69-Skynet.indd 68

2021. 08. 31. 15:59

| SKYNET |

ket önt a tartalomgyártásba. A tervezett A gyűrűk ura sorozatuk minden eddiginél drágább lehet: a teljes büdzsé elérheti az egymilliárd dollárt.

A JÖVŐ A STREAMINGÉ

A Prime szolgáltatás előfizetői köre mindenesetre igen széles: ügyfeleik tábora eléri a 200 millió főt. Közben, ha kisebb elánnal is, de az Apple+ szintén egyre inkább teret nyer. A 40 milliós előfizetői számot már ők is túllépték. Mostanra teljesen világos lett, hogy a televízió igazi jövője a streamingben rejlik. Pláne azután, hogy a koronavírus bedöntötte a moziipart. Már itthon is eljutottunk oda, hogy a felnőtt lakosság 51 százaléka legalább egy streamingszolgáltatást igénybe vesz. Így már nem is vagyunk messze az 56 százalékos világátlagtól. Ebben a környezetben szinte egyetlen nagy médiavállalat sem engedheti meg magának, hogy ne indítson egy saját oldalt. Így aligha meglepő, ha mostanság befut egy-egy hír, hogy új videótár indul a világban.

ÚJ SZEREPLŐ ÉRKEZIK

A napokban egy olyan szolgáltatást jelentettek be, amely alaposan felbolygathatja az európai szektort. Két cégóriás, a Comcast és a ViacomCBS állt most össze. Az amerikai piac már roppant telített, míg mondjuk az öreg kontinensen sok sikeres globális videótár egyelőre el sem érhető – így például a Disney+ még mindig nem fogható Kelet-Európában. Ezért inkább földrészünket vették célba. Itt a SkyShowtime nevű streamingszolgáltatással jelennek majd meg, amelyhez a tartalmakat egyebek között a népszerű gyerekcsatorna, a Nickelodeon, valamint két nagy hollywoodi stúdió, a Universal és a Paramount fogja szolgáltatni. Ezért az oldalukon minden bizonnyal az új Star Trek-sorozatok is elérhetők lesznek. A SkyShowtime a jövő évben, öszszesen 22 országban indul, köztük hazánkban is, ahol egyelőre két igazán nagy szereplő uralja a piacot: a Netflix

és az HBO Go. Előbbit a magyarok 39 százaléka nézi, utóbbit a 16 százalékuk. A friss jövevénynek minden esélye megvan rá, hogy itthon pár hónap alatt stabil harmadik szereplővé váljon, s hoszszabb távon akár meg is előzheti valamelyik nagy konkurensét, ha az nem kellően gyorsan lép a választék bővítése, esetleg az árazás, a különféle akciók terén.

KIHÍVÁSOKKAL KÜZD A PIACVEZETŐ

Világszinten erősödött és továbbra is a legnagyobb online videótékának számít a Netflix, ám kulcspiacain, vagyis az Egyesült Államokban és Kanadában csak az idei második negyedévben mintegy 430 ezer előfizetőt vesztett el. A pandémia okán tömegek voltak kénytelenek otthon maradni, így a nagy nyertesek a streamingszolgáltatók lettek. Ám ahogy az idén elkezdtek enyhülni a járvány miatti szigorítások, az online tartalomfogyasztás is visszaesett. A Covid előtt, 2019 nyarán még az amerikai piac közel 30 százalékát uralta a Netflix, mára az arány lezuhant 20 százalékra. Közben a versenytársak gőzerővel törnek fel. Közülük is főleg az emlegetett Disney+, amely a legnagyobb kihívó lett, pedig csak 103 millió előfizetője van. Ráadásul a mi régiónk mellett Hongkongban és Dél-Koreában is valószínűleg az idén megjelenik a Disney+, így még jobban megszorongatja majd a két nagy hazai szereplőt. Ám nem csak

az „egeres cég” erősít. Sok óriási médiavállalat gyors ütemű felvásárlásokkal igyekszik bővíteni a kínálatát. Alig pár hónapja, hogy a Prime szolgáltatás tulajdonosa, az Amazon például megvette az MGM-et. A WarnerMedia pedig, amelyhez az HBO Max tartozik, egyesült a Discoveryvel. Tehát a nagyok célja, hogy minél több tartalom kerüljön hozzájuk. S mivel nem két fillér előfizetni az összes szolgáltatóra, a családok jellemzően inkább váltogatják az előfizetéseiket, attól függően, hogy hol debütál épp egy-egy érdekes sorozat vagy pár régen várt film.

MIÉRT ROPPANT MEG A NETFLIX?

A piacvezető egyik nagy-nagy előnye a pandémia előtt még az volt, hogy szinte minden fontos tartalmat meg lehetett találni rajta, beleértve a nagyszabású filmes kasszasikereket is – legalábbis Amerikában vagy a jól fizető nyugateurópai piacokon. Csakhogy azóta a stúdiók, amelyek régen a partnerei voltak, időközben a versenytársai lettek a Netflixnek, ezért elvitték tőle produkcióik egy részét. Persze a cégnek mind a mai napig van egy erős mozis kínálata, amelyet igyekszik bővíteni, ugyanakkor nem tud mit kezdeni azzal, hogy a fenti okok miatt sok-sok ismert „nagy klaszszikussal” nem tud szolgálni. Ezt a társaság azzal igyekszik kompenzálni, hogy saját gyártású tartalomra továbbra is nagy pénzt áldoz: az idén a filmekre és a sorozatokra mintegy 17 milliárd dollárt költenek el, azaz több mint 5000 milliárd forintot… Eközben a szakmától is sok elismerést kapnak: ebben az évben például több Oscar-díjat kapott a Netflix, mint bármelyik másik stúdió. Ám hiába mindez: az utóbbi hónapokban ugyanis a Disney+ a Marvel képregény-adaptációs sorozataival még nagyobb sikereket tudott aratni. DEVECSAI JÁNOS–HALASKA GÁBOR

A SKYSHOWTIME ELSŐKÉNT AZ ALÁBBI ORSZÁGOKBAN JELENIK MEG Albánia Andorra BoszniaHercegovina

Bulgária Csehország Dánia Észak-Macedónia

Finnország Hollandia Horvátország Koszovó

Lengyelország Magyarország Montenegró Norvégia

Portugália Románia Spanyolország Svédország

Szerbia Szlovákia Szlovénia Forrás: Figyelő-gyűjtés

2021/35 FIGYELŐ | 69

F_68-69-Skynet.indd 69

2021. 08. 31. 15:59

| CAPPUCCINO |

FABRICIUS GÁBOR

A hollywoodi produkciók révén (Dunkirk, Tenet, Star Wars) ismert izlandi látványtervezőt, Eggert Ketilssont hogyan nyerte meg a filmnek? – Kevesen tudják, hogy a filmiparban a forgatókönyveknek is ugyanolyan fesztiválpiaca van, mint a már leforgatott alkotásoknak. Az Eltörölni Frankot scriptje Karlovy Varyban díjat nyert 2018-ban, utána meghívták Torinóba, egy látványtervezőknek rendezett master classra. Európa húsz legígéretesebb fiatal szakembere – Eggert Ketilsson vezetésével – azt kapta feladatul, hogy látványtervet készítsen hozzá. A kurzus végén tehát húszféle elképzelést láthattam ugyanarra az általam írt szövegre – ami nagyon izgalmas volt. A munka folyamán Eggertnek megtetszett a script, jó kapcsolatba kerültünk, és mivel két szuperprodukció között ráért, szívesen dolgozott a filmen. Egyébként ő is játszott egy izlandi punkzenekarban a nyolcvanas években, talán emiatt is érezte közel magához az 1983-ban játszódó, egy underground zenekar szókimondó frontembere köré szövődő történetet. Feladata az orwelli-kafkai hangulat megteremtése volt, amire azonnal voltak ötletei. – Kapunk ugyan egy konkrét helyszínt és dátumot, de a filmben ábrázolt gyomorszorító félelem mint közhangulat bármelyik diktatúrában átélhető. – Ez a két irány folyamatosan harcolt bennem, s végül az univerzális felé mozdult a produkció, mert igaztalannak éreztem volna, ha megmaradok a realista részletek illusztratív megfestésénél. Szakértők bevonásával törekedtünk a történelmi hűségre, ezért korhű

a lámpák izzóinak a színhőmérséklete, de az autók rendszáma vagy a rendőrkutyák póráza is. Mindezek ellenére ez nem egy hagyományos értelemben vett történelmi film, inkább egy élménysor, amelybe belép a néző, mint az olvasó egy irodalmi szövegbe. Orwell 1984 című regényénél vagy egy Kafka-novellánál sem a hely vagy az idő a meghatározó, hanem az érzet. A kulcs nálunk is ennek a kulturális határok nélküli érzetnek a létrehozása volt.

NÉVJEGY Író, filmrendező. Cannes Golden Media Lion-, Epica- és Clio-díjas médiadizájner. A Republic Group alapító kreatívigazgatója. A londoni Central-Saint Martins College MA alumnija. Rövidfilmjeivel (Skinner, Dialogue) több mint száz nemzetközi filmfesztivál meghívottja. Többek között Torontóban, Londonban, Bostonban, Mumbaiban mutatkozott be és nyert díjakat. Más bolygó című regényét az Európa Könyvkiadó jelentette meg és jelölte Aegon Irodalmi Díjra 2016-ban. KEDVENCEK Könyv » Kerouac: Úton Film » Cassavetes: Egy hatás alatt álló nő Zene » Bachtól a technóig Ahonnan merít, ha kimerül » Bibó István és kortárs filozófusok írásai Legjobb/legrosszabb tulajdonsága » idealista/idealista

– A mű egy tabut, a hamis emlékezetet mint generációk élményét is körbejárja. – A főhős, Frank Róbert (Fuchs Benjámin zenész alakítja) nem tud belesüppedni a néma tömeg masszájába, emiatt pszichiátriára kerül, ahol a rendszer ellenségeit próbálják elhallgattatni. Számomra fontos, hogy ez a téma megjelenjen a világban és diskurzust indítson, ugyanis mind a mai napig nem tudják tőlünk nyugatra, hogy min ment keresztül ez a régió. Hogy az önértékelési zavarunknak, a kisebbségi komplexusunknak oka van, hiszen olyan közegben nőttek fel generációk, amelyben nemhogy megkérdőjelezték, de el is akarták törölni az identitásukat. A tudás valahol ott él a fejekben, de önmagunkat megtagadva nem szeretünk emlékezni. A kor erősen dolgozott is azon, hogy ez így legyen; például a humor relativizáló-elhazudó erejét (lásd: „a legvidámabb barakk”) használta arra, hogy átfesse a múltat, az emlékeket. Vicces magyarázatokkal volt tele a tévé, a mozi és az újságok arról, miért is jó ez a kommunizmusnak-szocializmusnak nevezett valami, ami színtiszta totalitás volt. – A politikai pszichiátria – mint a viszszaélés eszköze – hogyan került a látóterébe? – Azt a pontot kerestem, ahol a korszak igazi arca tetten érhető. A másképp gondolkodókat abnormálisnak nevezni és őket „segítségképp” orvosi kezelésnek alávetni – ennél sűrítettebben nem mutatkozik meg ez az időszak. Ez a kor emblémája. Nyilván nem ugyanúgy mesélné Amerika felfedezését egy őslakos és egy spanyol hódító. De nálunk az elnyomott társadalom, az áldozatok narratívája harminc évvel a rendszerváltás után sincs jelen, ami abszurd. Emi-

FOTÓ: KŐHALMI PÉTER

A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál ad helyet a rendező első nagyjátékfilmje, az 1980-as évek kafkai feszültségében játszódó Eltörölni Frankot világpremierjének. Az alkotást október 7-től láthatjuk a mozikban. Témája a kor pszichiátriai osztályain zajló visszaélések, illetve a kérdés: manipulálható-e egy társadalom azáltal, ha a másképp gondolkodókat elmegyógyintézetbe zárják?

70 | FIGYELŐ 2021/35

F_70-71_cappuccino_Fabricius.indd 70

2021. 08. 31. 15:59

| CAPPUCCINO |

att fontos, hogy a Káel Csaba-féle Nemzeti Filmintézet a közelmúlt történelmével is foglalkozik, óriási segítséget adva ezzel a társadalomnak. – A filmrendezői munkáiból kivehetetlen, hogy évtizedek óta reklámszakemberként is gondolkodik? – Inkább a reklámszakemberi gondolkodás is abból az analitikus hozzáállásból ered, amellyel a dolgok esszenciáját keresem. A reklámszakma pontosan érti a társadalom-lélektant: melyik réteg miről mit gondol, mi hajtja, mik a vágyai, a félelmei. Ha innen nézzük, nem véletlen, hogy engem ennek a történetnek is a társadalompszichológiai vetülete érdekel. Ugyancsak a reklám világában eltöltött évek miatt számomra természetes, hogy a képfolyam által diskurzusba kerüljek a nézővel, és ne az önző szerzőiség működjön a filmben. Helyet kínálok a nézőnek, hagyom, hogy kérdé-

seket tegyen fel, s megdolgozzon azért, hogy válaszokat is kapjon. Nem irányítom a figyelmét, teret adok a szemlélődésnek és annak, hogy minden egyes befogadó a saját módján kapcsolódjon a film szövetéhez. A Netflix, az amerikai filmipar ezt másképp csinálja: erős sorvezetőt ad, és nem engedi, hogy a néző letérjen róla. De ha meghagyjuk a szabadságát, saját utat jár be, amely sokkal izgalmasabb a számára. Ez az európai filmhagyomány. – Mi volt a szereplőválogatás filozófiája? Színész, táncos, költő, zenész is található a közreműködők között. – Foglalkozom már egy ideje azzal, hogy meglássam valakiben a karaktert, és ne ráaggassak egy szerepet. Frenák Pál táncossal végignéztem egy interjút, és azonnal tudtam, hogy ő lesz a pszichiáter főorvos a filmben. Kérdezte, hogy kell-e jönnie castingra. Mondtam, hogy nem, elég lesz, ha természetesen viselkedik. A vászon annyira közel hozza a szereplőt, hogy ha játszik, színházzá válik a viselkedése, amit nézőként kelle-

metlen figyelni, és engem sem érdekel. Peer Krisztiánnak szöveget sem írtam, tudtam, hogy elég lesz megadni a mondanivaló irányát, és tökéletesen rögtönzi majd a korra jellemző, villoni, utcai költőt. Így is lett: improvizatív jelenete végén megtapsolta a stáb. Ezek az energiák lejönnek a vászonról. Dobos Tamás operatőr, aki korábban divatfotós volt, így az arc, a portré nagyon komoly tapasztalója, ugyanúgy érezte ennek jelentőségét. – Hat évet tett ebbe a munkába. Hogyan tudta lezárni? – Könnyen, mert már új tervek járnak a fejemben. Remélem, a következő generáció önképének a formálódásában megtérül majd ez a fajta áldozatvállalás, amelyet mindannyian beletettünk a filmbe. SZIGETI HAJNI

2021/35 FIGYELŐ | 71

F_70-71_cappuccino_Fabricius.indd 71

2021. 08. 31. 15:59

| TÁRSADALOM |

ÜGYINTÉZÉS A SZŐLŐBEN BORTÖRVÉNY | Jelentős adminisztrációs egyszerűsítéseket, ügyfélbarát határidőket tartalmaz az új borjogi szabályozás, amelynek köszönhetően a szüreti adatszolgáltatás akár a szőlőültetvények mellől is intézhető lesz elektronikus formában. Bár a törvény már hatályos, a legtöbb intézkedés csak jövőre lép életbe. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elismerően nyilatkozott a Figyelőnek a változásokról. A köztestületet a koronavírusjárvány hatásairól és a pandémia utáni talpra állásról is kérdeztük.

tése. Ezek online kitöltése csak az évi húszezer hektoliter fölött értékesítő borászati üzemeknek lesz kötelező. Ezt a mennyiséget egyébként szintén három esztendő átlagában nézik. A must és a bor közötti átmenetnek tekinthető murci eladását elősegítő szabályok ugyanakkor már most hatályosak. A még erjedésben lévő újbor az eddig előírt analitikai és érzékszervi vizsgálat miatt a legjobb termelői szándék mellett sem volt igazán forgalmazható az agrárkormányzat szerint. Mostantól azonban a hegybíró által kiadott végső származási bizonyítvány birtokában, forgalomba hozatali azonosítóval értékesíthető a murci.

SZAKMAI TÁMOGATÁS

„A bortörvényben foglalt változásokat a nyugati jó példák ihlették. A jogalkotó meghallgatta az ágazat képviselőinek a javaslatait, és ami még fontosabb, sok esetben be is építette a szabályozásba” – kommentálta az új regulát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a Figyelő kérdéseire küldött válaszában. A szőlő-bor ágazatban dolgozók szakmai önkormányzata üdvözölte, hogy a kezdeti, igen szigorú adatszolgáltatási határidők sokkal ügyfélbarátabbak lettek, figyelembe vették a szektorbeli sajátosságokat és a munkacsúcsokat, vagyis

FOTÓK: GETTY IMAGES; SEBESTYÉN HAJNALKA, PETŐFI NÉPE

Az augusztus elseje óta hatályos új bortörvény szabályaira való felkészülést jelenleg egy átmeneti időszak segíti, amely a jövő év július 31-éig tart. Nagy István agrárminiszter korábbi nyilatkozata szerint e ciklus első részében – vagyis a szüret és az újborok elkészülésének idején – még a régi adminisztrációs ügymenetet kell alkalmazni. A periódus második felében, 2022 januárjának végétől viszont már az új ügyviteli szabályok lépnek életbe. Ezzel együtt az ágazati – így például a szőlőtelepítési, a szüreti és a forgalomba hozatali – adminisztrációnak az informatikai hátterét is az ePincekönyv rendszere biztosítja majd. Fontos azonban, hogy ekkor az elektronikus ügyintézési feladatok még fakultatívak lesznek az ágazati szereplők számára. Ellenben 2022 augusztusától a nem kisüzemi bortermelők, valamint a – három év átlagában – tíz hektárnál nagyobb területű ültetvényt használók számára előírás lesz az adminisztráció digitális intézése. A kisebb termelőknek továbbra is megmarad a személyes ügyintézés lehetősége a hegyközségi irodákban, a hegybírónál. A kormány borászattal foglalkozó honlapján hangsúlyozták: az e-ügyviteli kötelezettség alól kivételt jelent a szakmai-jövedéki nyilvántartások veze-

72 | FIGYELŐ 2021/35

F_72-74_bortorveny.indd 72

2021. 08. 31. 16:00

| TÁRSADALOM |

az idénymunka eltérő ütemét. Értékelésük szerint a szakma szempontjából a legkedvezőbb európai uniós határidőket rögzítették. A csaknem hat éve a neves balatonboglári borász, Légli Ottó által elnökölt HNT hangsúlyozta: az egyablakos ügyintézés lehetőségét szintén megteremtették az új előírások, és ez az „ablak” a hegyközségi rendszer irodáiban található. Az új informatikai rendszer kiépítése pedig a finiséhez érkezett, így az elektronikus megoldások kedvelőinek akár arra is lehetőségük lesz, hogy közvetlenül a szőlőültetvény mellől intézzék például a szüreti adatszolgáltatást, megkímélve magukat az esetleges sorban állástól. Megerősítették ugyanakkor, hogy azok a kistermelők, akik a személyes ügyintézést részesítik előnyben, továbbra is megtehetik azt a hegybírónál. A köztestület helyeselte, hogy 2022-től végleg búcsút intenek a szőlőés borszármazási bizonyítványoknak. Reményeik szerint ezzel lényegesen kevesebb nyomtatott dokumentumot kell majd megőrizniük és rendszerezniük a gazdáknak. A tanács arra is felhívta a figyelmet, hogy az új rendelkezések a borgazdasági egység meghatározásával a családi gazdálkodók jelentős részének egyszerűbb ügyvitelt tesznek lehetővé például a borszőlő-telepítéssel összefüggő eljárásokban. A kapcsolt vállalkozások adminisztrációs terhei ugyancsak csökkennek, ami a szüreti ügyintézés folyamán csúcsosodhat ki igazán. A további újdonságok közül kiemelték: az eredetvédelmi rendszerek és a földrajziárujelző-bizottságok – a korábbi helyi borbíráló testületek – még nyomatékosabb szerepet kapnak. A forgalomba hozatali eljáráshoz kapcsolódó vizsgálatok akár vidéki akkreditált laboratóriumokban is elvégezhetők lesznek. Emellett az ültetvények rendeltetésszerű művelésére és annak ellenőr-

zésére még nagyobb hangsúlyt fektetnek a jövőben. A már említett legnagyobb, húszezer hektoliter fölött értékesítő borászati üzemeknek pedig bizonyos esetekben azonnali adatszolgáltatási kötelezettségük lesz. „Sok szakmai eszmecsere zajlott a borászati termékek érzékszervi bírálatával kapcso-

SZÜRETELŐ CSALÁD. NEMSOKÁRA AKÁR A SZŐLŐBŐL IS INTÉZHETIK AZ ADMINISZTRÁCIÓT

latban – történjen az borverseny vagy földrajziárujelző-bizottság berkein belül –, és ennek eredményeképpen a bírálatok szervezőire több feladat hárul majd. Ebből a termelők remélhetőleg csak annyit fognak érzékelni, hogy a legtöbb esetben gyorsul az ügymenet” – írta a HNT.

JÁRVÁNY ÉS BORPIAC

A hegyközségi tanácsok egy szőlészeti és egy borászati szekcióhoz tartozó küldötteiből álló Hegyközségek Nemzeti Tanácsát arról is megkérdeztük, hogy a koronavírus-járvány érintette-e az ágazatot, s ha igen, hogyan. A szakmai testület válaszából az derült ki, hogy a pandémia nem egyenlő mértékben sújtotta a borászatokat. Leginkább azok a kisebb és közepes méretű családi pincészetek sínylették meg a lezárásokkal járó időszakot, amelyek a nagyobb hozzáadott értékkel készített

termékek előállításában voltak érdekeltek. Ezeket az árukat ugyanis jellemzően a borturizmuson és a vendéglátóiparon keresztül értékesítették. „A korlátozást nehezen élték meg. Volt olyan pincészet, amelynek egyik percről a másikra százszázalékos bevételkieséssel kellett szembenéznie” – szemléltették egyes kollégák drámai helyzetét. Jelezték ugyanakkor, hogy éppen ezért, a járvány negatív hatásainak a rövid és középtávú kezelése érdekében született döntés a vendéglátásba beszállító és a borturizmusban érdekelt pincészetek támogatásáról. A segítség részeként a nekik nyújtott támogatást 2020 után az idén is igényelhetik majd az érintettek. Ehhez az agrártárca összesen másfél milliárd forintos keretet biztosít. A HNT által megismert jogszabálytervezetek szerint a kérelmek október 4. és 12. között nyújthatók be a Magyar Államkincstárhoz. Az egy hektárra jutó átmeneti segítség öszszege 450 ezer forint, és egy kérelmező 2021/35 FIGYELŐ | 73

F_72-74_bortorveny.indd 73

2021. 08. 31. 16:00

| TÁRSADALOM |

legfeljebb harminchektárnyi támogatható terület után nyújthat be kérvényt.

MARKETING

„A legnagyobb borpiac, és ez minden ország esetében elmondható, a hazai. Egy olyan bornemzet, mint Magyarország, akkor tud sikeres lenni a nemzetközi színtéren, ha a saját nemzete, a magyar fogyasztók is elismeréssel és büszkeséggel tekintenek a magyar borra. Ezért az egyik legfontosabb feladatunk a hazai piac erősítése” – közölte a hegyközségeket tömörítő országos szervezet, amelyet az ágazati törvény külön is megbíz termékek piacra jutásának az elősegítésével. Kiemelt teendőjüknek tartják, hogy – a mértékletesség keretei között – az egy főre jutó fogyasztás újra évi harminc liter fölé

gok jöhetnek szóba, illetve azok, ahol ismerik és elismerik a magyar borkultúrát. Ilyenek a V4 államai, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország, s bizonyos nedűk esetében felvetődhet a Távol-Kelet is. A külföldi népszerűsítés részleteit az Agrármarketing Centrummal (AMC) együtt dolgozzák majd ki. Szintén a reklámmal kapcsolatos, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az idén elindította a Pezsegj szabadon! elnevezésű online kampányát, amellyel a minőségi magyar pezsgő tudatos és mértékletes fogyasztására ösztönzött a

pek egy interaktív országtérképen jelentek meg, amelyen látható, hogy – mint fogalmaztak – ki merre „pezseg”. Az egy hónapos népszerűsítés sikerességét bizonyítja, hogy az Instagramon több mint egymillió fogyasztót értek el, a bejegyzések csaknem ötvenezer lájkot kaptak, a közösségimédia-hirdetések pedig közel félmillió megjelenést produkáltak. Ezeken az eredményeken fel-

SZŐLŐBETEGSÉG-ELŐREJELZŐ A BODRI PINCÉSZETNÉL

koronavírus-járvány utáni nyitás folyamán. A pezsegjszabadon.hu weboldal létrehozásával – egy nyereményjátékkal egybekötve – arra buzdították a hazai közönséget, hogy fotóval örökítsék meg a nyitás pillanatát. A pezsgős fényképek bárhol készülhettek, egy bérház udvarán, a gangon, kirándulás közben vagy éppen a Balaton partján, és a kedvenc helyeket be is lehetett jelölni. Így a feltöltött ké-

buzdulva indult el a második, Pezsegd át a nyarat stílusosan! nevű, hasonló felépítésű és szintén sikeresen alakult kampány. A promóciókat a tanács saját forrásból finanszírozta, együttműködve harminchét pezsgőpincészettel. Terveik szerint folytatják a fiatalokat célzó marketingakciókat, ezek részletes kidolgozása jelenleg is zajlik, ugyancsak az AMC-vel közösen. HELMECZI ZOLTÁN

FOTÓ: GETTY IMAGES

emelkedjen idehaza. „Jelenleg ennél jóval kisebb értékkel számolhatunk” – jegyezték meg, utalva arra, hogy 2019ben a statisztikai hivatal adatai szerint egy magyar átlagosan huszonegy liter bort ivott meg. A tavalyi borpromóciós kampányukban már meghatározták a jövőbeli belföldi marketing legfontosabb irányait. A HNT meglátása szerint a fő fókuszcsoportnak a fiatal fogyasztók tábora számít. Persze tudják, hogy az új generációkat az eddig megszokotthoz képest másfajta üzenetekkel és csatornákon keresztül lehet megszólítani. A külpiacokkal kapcsolatban úgy vélik, hogy elsősorban a könnyen elérhető orszá-

Egy speciális szőlőbetegség-előrejelző és döntéstámogató informatikai rendszert fejlesztett ki a szekszárdi Bodri Pincészet Borászati Kft., hogy a korábbiaknál jóval célirányosabb növényvédekezést folytathasson. A szisztéma a szőlőt érintő fertőzések időjárási feltételeinek az eddigieknél pontosabb meghatározását teszi lehetővé szimulációs műszerek segítségével. A program tehát figyelembe veszi a tényleges fertőzési nyomást, és konkrét védekezési javaslatokat tesz. Az agrárinnovációnak köszönhetően a gazdálkodónak kizárólag indokolt esetben kell növényvédelmi beavatkozás mellett döntenie. Ezzel csökken a termés és a környezet terhelése, egyúttal növekszik a kémiai növényvédelem hatékonysága. Az MTI híre szerint az innovatív beruházás összköltsége 343 millió forint volt, amelyhez 210 millióval járult hozzá a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop).

74 | FIGYELŐ 2021/35

F_72-74_bortorveny.indd 74

2021. 08. 31. 16:00

| TÁRSADALOM |

FOTÓK: BORBÉLY CSALÁDI PINCÉSZET

BOR, MÁMOR, BADACSONY

BORBÉLY TAMÁS | „Nem dőlhetünk hátra, bizonyítanunk kell, hogy megérdemeltük a címet” – véli a Borbély Családi Pincészet vezetője, az Év Bortermelője díj tavalyi nyertese. A hagyományok tisztelete nem zárja ki a fiatalos lendületet és az újítási vágyat, a 40 éves borász pedig az olaszrizling, a kéknyelű és a rózsakő háromszögéből hozná ki újra és újra a legjobbat.

2021/35 FIGYELŐ | 75

F_75-77_Borbely_evborasza.indd 75

2021. 08. 31. 16:02

| TÁRSADALOM |

Több évtizedes munka áll a Borbély Családi Pincészet mögött. Nem csoda, ha lejtett a pálya a karrierválasztásnál. – Hamar eldőlt a sorsom, elvégre a szőlő volt a játszóterem. A most még csak két és fél éves fiam is hasonló cipőben jár, a traktor nélküle szinte már be sem indul. A szüleim 1981 tavaszán, amikor én is megszülettem, telepítették az első saját ültetvényt, így együtt cseperedtem a birtokkal. Korábban is jelen volt a borkészítés anyai vonalon Badacsonyban, apai ágon pedig Somlón, de a szüleim voltak azok, akik már a megélhetést is látták a szőlőtermesztésben és a borkészítésben. A felmenőink közül többen is az agráriumban dolgoztak, dísznövénykertészként vagy méhészként, de édesapám volt az első, aki borászként végzett. A Badacsonyi Állami Gazdaságban dolgozott, majd az 1990-es évek közepétől már a saját márka építését kezdte el a család. Én és a húgom is hamar a kezünkbe vettük a metszőollót. – Mennyire hagyományőrzők, illetve újítók? – Fontosak a tradíciók, de a fiatalos lendület, az újítási vágy ugyanúgy megvan bennünk; a borkészítés régi iskolájának átadott tudása, tapasztalata nem zárja ki a modern technológiára való nyitottságot. Ma már 21 hektáron dolgozunk a Badacsony, a Gulács, a Csobánc, a Bács és a Tóti-hegy napsütötte lankáin, amivel úgy 80-100 ezer palackkal számolhatunk évente. Elsősorban a helyi fehérszőlő-fajtákra koncentrálunk, így az olaszrizling, a kéknyelű és a rózsakő fontos szerepet játszik abban, hogy értéket teremtsünk, bemutatva a fajták és a termőhelyek harmóniáját. Van egy-két világfajta is, mint a rajnai rizling vagy a szürkebarát, de a vulkanikus talajszerkezettel járó bazaltos alapkőzeten például a sauvignon blanc vagy a chardonnay kevésbé viselkedne jól. Különleges műfaj a miénk, de úgy látjuk, a reduktív tételeinkkel is előléphetünk a mindennapok borai közül, nem csak a hordós válogatásokkal tűnhetünk ki. Az előbbi, könnyedebb, gyümölcsösebb kategórián belül hét tételből áll a szortiment, a selection vonalon pedig kilenc prémiumterméket készítünk. – Hol tart önöknél a generációváltás? – Folyamatban van, noha a 2010-es évjárattal megtörtént a stafétaátadás. Ezzel együtt továbbra is közösen visszük a birtokot a szülőkkel, akik a gazdasági vezetésből változatlanul oroszlánrészt vállalnak. A szakmai irányításért édesapámmal ma is együtt felelünk, az év egészében minden munkafolyamatnál tudatosan követjük le, melyik dűlővel, melyik fajtával mi a cél, és csak remélni tudjuk, hogy a természet is társ lesz a terveinkben. Az értékesítés és a vendéglátás inkább az édesanyám és a húgom asztala. Ugyanakkor, mint a Borbély Családi Pincészet arca, mindenből kiveszem én is a részem, de például a szüreti időszakban kevesebb idő, energia jut részemről a vendégfogadásra. – Mekkora lendületet ad, hogy éppen a Covid-válsággal terhelt 2020-as évben lett az év bortermelője Magyarországon? – Azt már most látjuk, hogy az elismerésnek komoly marketingértéke van, ami gazdasági értelemben vett felfutást, tartós keresletélénkülést is hozhat, hiszen sokan keresnek meg minket úgy, hogy a cím miatt figyeltek fel ránk. Szeretnének megismerni minket és a borainkat. A járvány egyébként itt olyan formában éreztette a hatását, hogy a díj bejelentése is egy online sajtótájékoztató keretében történt, a gálaebédre pedig a hagyomány szerinti február eleje helyett július közepén került sor, de

NÉVJEGY

1981-ben látta meg a napvilágot Tapolcán, szerencsésnek tartja magát, amiért beleszületett és belenőtt a szőlőbe. A badacsonytomaji központú, 21 hektáros Borbély birtokot 30 éves kora óta vezeti. Az egyediség, a sokszínűség jegyében arra törekszik, hogy a terroir egésze, azaz a talaj, a klíma, a termesztési hagyomány és a fajtaválaszték egyaránt megmutatkozzon a boraiban. Kilencedik jelölését díjra váltva 2020-ban a Magyar Bor Akadémia Az Év Bortermelőjének választotta Magyarországon. Nős, egy fiú édesapja.

ugyanolyan pompa mellett, mint a koronavírus előtt. Áder János köztársasági elnök és a felesége, Herczegh Anita volt a díszvendég, s a nyári időpont ellenére a cím korábbi birtokosai közül is szép számban voltak jelen, hogy együtt ünnepeljünk. – Sorozatban kilencedszer jelölték 2012 óta, ráadásul nemcsak Badacsonyból lett az első év borásza, hanem az ország egészét tekintve is az eddigi legfiatalabb díjazott. – Megtiszteltetés és büszkeség a cím elnyerése. A lehető legjobbra kell törekedni, értéket szükséges teremteni, példát kell mutatni. A borászatban nincs olyan, hogy megérkeztél és onnantól hátradőlhetsz, sokkal inkább be kell bizonyítani, hogy megérdemeltük a címet. Minden évjárat újat ad, ezért érdemes máshogyan megközelíteni a tőkéket, ehhez viszont együtt kell élni a természettel, a változásokra pedig akár más eljárással vagy technológiai döntéssel szükséges reagálni. Az egészséges rivalizálás mindenütt jelen van, így nálunk is, de a nyílt szembenállás helyett mindig a közös gondolkodást részesítettem előnyben, ezért is lényegesek számomra a társadalmi feladatok. A hegyközségi rendszerben mind a helyi, mind a borvidéki elnök én vagyok, országosan pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában Badacsony szőlészeti küldötteként tevékenykedem. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara települési agrárbizottságában is tag vagyok, igyekszem minél több helyi ügyet felkarolni, képviselni. – A borászat évente csaknem százezer palackos kibocsátásában hány ember keze munkája van? – A szőlőt, a pincét és a vendéglátást is beleszámítva a családtagokon kívül az egész birtokon öt állandó alkalmazottal dolgozunk együtt, de persze szezonálisan egyidejűleg akár 25-30 főre is szükségünk lehet. Ez főként a szüret idején van így. Ugyan a gépi szüret gazdaságosabb, de vannak olyan területek, amelyeket meg sem tudnánk közelíteni egy kombájnnal, kell tehát a

76 | FIGYELŐ 2021/35

F_75-77_Borbely_evborasza.indd 76

2021. 08. 31. 16:02

| TÁRSADALOM |

kézi munkaerő, jönnek ilyenkor diákok és idénymunkások is. A mostani 21 hektár azért is ideális számunkra, mert ezt a birtokméretet még kézben tudjuk tartani, de nem is unatkozunk, hiszen a szőlész-borász teendők mellett ott a vendéglátás is. Mindig találunk olyan dűlőket, területeket, amelyek szakmai szemmel érdekesek lehetnek, de inkább a meglévő szerkezettel igyekszünk kihozni minden évjáratból a maximumot. – Az értékesítési csatornákat mennyiben szabta át a Covid? – Mivel az éttermek, szállodák zöme, ahová értékesítünk, bezárt, és sok esetben az újranyitás sem volt zökkenőmentes, esetünkben felértékelődött a helyi, közvetlen eladás. Ez ma már a forgalom több mint ötven százalékát adja, beleértve a különböző rendezvények, bornapok kitelepüléseit is. A kisebbik rész mögött állnak a disztribúciós partnerek és a kiskereskedelem, nagy áruházlánc s kisebb szaküzlet polcain is megtalálhatók vagyunk. Emellett nemrég indítottuk el a webshopunkat; bízunk benne, hogy rövidesen az értékesítés 4-5 százalékáért is felelhet ez a csatorna. Az e-kereskedelem felfutása mellett szól, hogy megváltoztak a fogyasztási szokások. Azokat a borokat, amelyeket már ismernek a vásárlók, egyre többen rendelik online is. – Az exportra nem tért ki külön. Ezek szerint nem számottevő a kivitel? – Egyelőre marginális, de azért voltak, vannak megrendeléseink például a visegrádi térségen belül Szlovákiából, Lengyelországból, mint ahogy jutottak el Németországba és Belgiumba is tételeink. Nyitottak vagyunk a külpiaci jelenlétre, de elsősorban a belföldi igények kielégítésére koncentrálunk. Most azt látjuk, hogy a mi szegmensünkben kevésbé árérzékenyek a fogyasztók, azaz hajlandók áldozni a minőségre. Ezzel magyarázható, hogy gyakran a drágább termékeink fogynak jobban. Leegyszerűsítve az árazást és a piacot: lehet, hogy 2000 forint alatt, jellemzően a reduktívok kategóriájában élesebb a verseny, az a feletti sávban viszont a prémiumválogatásaink erős pozíciót foglalnak el. Ennek ellenére a nap végén többet hozhat a konyhára az olcsóbb borok 50-60 forintos árrése, mint a különlegességeknél az akár palackonként 200-300 forintos különbözet. – Klasszikus fehérboros vidék, de van rozéjuk és vörösboruk is. A pezsgőkészítés nem motiválja? – A helyi fehérszőlő-fajtákra koncentrálunk. Ezt hűen tükrözi az is, hogy mindössze egy hektár pinot noirunk van. Többször eljátszottam már a gondolattal, hogy legyen egyszer Borbély-

pezsgő, elvégre gyöngyözőborunk van, a Bóbita, amely hozzáadott szén-dioxid-tartalmú, közkedvelt termék. Az ötletelésnek az is a táptalaja, hogy országosan egyre inkább éledezik a pezsgőkultúra, van erre az italra kereslet, szakmailag is megmozgat és mi is szívesen fogyasztjuk, nem csak ünnepnapokon. Egyelőre nem volt rá kapacitásunk, de pár éven belül jó lenne erre a vonalra is rákanyarodni, a helyi fajtákkal ezen a téren szintén megmutatni a lehetőségeket. – Tágabb értelemben hol tart ma a badacsonyi borászat? – Az elmúlt öt-tíz esztendő látványos eredményeket hozott, de ahhoz, hogy ezt lássuk, kellett a rendszerváltás óta eltelt három évtized munkája is. Különben nem jelentek volna meg a befektetők, nem lennének komoly beruházások, fejlesztések. Jelentős fejlődés ment végbe Badacsonyban, a kisebb pincéktől a nagyobb borászatokig sok jó márka nőtte ki magát. A borturizmusban is van potenciál, a Covid sem vette el az emberek kedvét attól, hogy jöjjenek, kóstoljanak, felfedezzenek, barangoljanak. Amint lehetett, szerencsére újra is indultak a foglalások. Elmúltak azok az idők, hogy ide is csak a Balaton miatt jöjjenek a kikapcsolódni vágyók, hiszen strandolni sok helyen lehet, a kiváló borokért viszont önmagukért is érdemes útra kelni. – Végül mit jósol, milyen lesz a mostani évjárat? – A legutóbbi öt-hat kiegyensúlyozott, kifejezetten jó évjárat volt. Ezalól egyedül a nagyon meleg, aszályos 2018 volt kivétel, amikor a tavaszi vegetációs időszak két-három héttel hamarabb indult, és a szüret is nagyon korán, már július 25-én elkezdődött. Bár az idén is kevés a csapadék, sokszor az utolsó pillanatban jön meg az eső, és sajnos a borvidék egy részét jégverés is érte. Összességében azonban mennyiségi és minőségi szempontok alapján egyaránt kedvezők az előjelek. Minden esély megvan rá, hogy jó alapanyagokból szép borok kerüljenek a palackokba. Tesszük a dolgunkat, s közben mi is fejlesztünk a gazdaságosság irányában. A feldolgozást arra hangoljuk át, hogy a folytatásban az eddiginél nagyobb arányt képviselhessen a gépi szüret. A vendégházbővítés is legalább ilyen fontos. Ha a látogatóink nagyobb számban is megszállhatnak nálunk, azzal vonzóbb célponttá válunk. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/35 FIGYELŐ | 77

F_75-77_Borbely_evborasza.indd 77

2021. 08. 31. 16:02

| TÁRSADALOM |

ÁTRAJZOLJA A SHEIN A GLOBÁLIS DIVATIPART

Első pillantásra a Shein éppen olyan ruházati társaság, mint a Zara vagy a H&M. Ám másodjára már az is feltűnhet, mennyire alacsony áron kínálja egyébként vonzó termékeit, s milyen intenzív és profi tevékenységet folytat a közösségi médiás felületeken, különösen a TikTokon. Az Euromonitor szerint ennek köszönhetően a világ legnagyobb saját márkás termékeket forgalmazó online divatcégévé vált. Mi több, az Egyesült Államokban a legtöbbet letöltött alkalmazás lett, elemzővállalatok szerint május közepén az Amazont is megelőzte. De ötven másik országban is a Shein a legnépszerűbb divatapplikáció.

Csak az idei első fél évben 81 millióan töltötték le világszerte, jelenleg fej fej mellett halad az Amazonnal. A 220 piacon jelen lévő társaság Kína egyik legértékesebb magánvállalkozása. Míg egy esztendővel ezelőtt a Shein értékét 15 milliárd dollárra becsülték, ez év nyarára ez megduplázódhatott. De ennél merészebb becslések is vannak: a Bloomberg szerint a vállalat bevétele 2021 júniusában meghaladta a 10 milliárd dollárt. Már annyi pénz gyűlt öszsze a kasszában, hogy ajánlatot tettek a

neves brit Topshop üzletláncra, ám nem jött össze az akvizíció, mert a szintén brit ASOS lett a nyertes. Érdemes tehát újraértékelni, amit eddig a kínai ruha-előállításról gondoltunk, hiszen itt már rég nem bérgyártásról van csak szó, hanem önálló, tőkeerős márkáról, egyedülállóan sikeres social media gyakorlatról és dinamikus növekedési tervekről. De van itt még valami figyelemreméltó, mégpedig az Amerikában született és tanult vállalkozó tör-

FOTÓK: SHEIN

ÚJ SZELEK | Komoly átalakulás zajlik a fast fashion piacon. Egy kínai kiskereskedelmi cég villámgyorsan a Z generáció kedvencévé vált alacsony árainak és a profi közösségimédia-marketingnek köszönhetően. A Shein az ázsiai ország egyik legértékesebb magánvállalatává nőtte ki magát, átütő sikere van az amerikai vásárlók körében is, és sokkal többet akar, mint pusztán ruhákat eladni.

78 | FIGYELŐ 2021/35

F_78-79_Shein.indd 78

2021. 08. 31. 16:04

| TÁRSADALOM |

ténete, aki visszatért Kínába és ott kezdett el termelni pénzt.

HOGYAN KEZDŐDÖTT?

A Shein 2008-ban indult SheInside domén alatt, esküvői ruhákat és női divatcikkeket árusító webshopként, amely az angol nyelvű vásárlókat célozta meg. A vállalat tulajdonosa Chris Xu, aki a tengerentúlon született és a Washingtoni Egyetemen szerezte a diplomáját. Ő az agy, az innovátor, aki Kínában, Sencsenben vitte sikerre a vállalkozást, s tízezer embernek ad munkát. A cég sikerének a titka a keresőoptimalizálásban rejlik. A korai években semmi sem különböztette meg a többi kínai online shoptól, saját gyártásuk sem volt, az ázsiai ország nagykereskedelmi piacáról szerezték be az árukészletet. 2014-ben azonban váltottak, saját tervezőkkel kezdtek dolgozni, elindult a saját márka, teljesen integrált kiskereskedelmi társasággá váltak. 2015-ben lerövidítették a doménnevet Sheinra, divatbloggerekkel kezdtek együtt dolgozni, valamint elindultak a tengerentúli és a spanyol, olasz, orosz, francia, német nyelvű oldalak. 2018-ra már 800 tervezőt foglalkoztattak a világ minden tájáról. Ha valamelyikük terveit kiválasztja a Shein, a dizájner 30 százalékos jutalékot kap az értékesítésből, továbbá hoszszú távú szerződést. A vállalat filozófiája szerint a tervezők is a közösség részei, Sheinside designer címet kapnak. S hogy valóban változnak az idők, az is mutatja, hogy a társaság a minőségbiztosításra szintén nagy figyelmet fordít. Azokat a gyártókat azonnal kirúgják, akik nem a megfelelő minőségben készítik el a megrendelt termékeket, vagy nem készítenek jó divatfotókat. 2017-ben kezdte meg a vállalat az amerikai piac meghódítását, s mint említettük, mára ott is a legnépszerűbb app lett.

MARKETING

A Shein potenciális fogyasztója fiatal, húsz év körüli nő, aki ruhái nagy részét már online vásárolja, s akár havonta újabb kollekciót vesz a filléres termékekből. Őket találja meg direkt hirdetések-

AMERIKAI DIPLOMA. KÍNÁBAN KAMATOZTATJA TUDÁSÁT CHRIS XU

kel vagy vírusmarketinggel a TikTokon vagy a YouTube-on a Shein algoritmusa és „üldözi” addig, amíg nem vásárolnak – írja a Vox. Ez a stratégia lőtte a kiskereskedelmi céget a shopping appok kategóriájában a csúcsra, na meg az, hogy nem jön rá a gyanútlan átlagfogyasztó: kínai társaság akar pénzt kihúzni a zsebéből. A nem ázsiai modelleken fotózott olcsó, trendi ruhákat látva könnyű elcsábulni és letenni a kínai ruhaiparra vonatkozó – egyébként nyugodtan sutba dobható – előítéleteket. A távol-keletiek nagy dobása volt még, hogy olyan ismert énekesekkel reklámozták a márkát, mint Katy Perry, Nick Jonas, Lil Nas X. De szerződtettek D kategóriás tévés celebeket is, ugyanis a Shein nem a gazdagok és híresek számára létrehozott és forgalmazott márka. A Z generációt, az átlagos húszéveseket akarja elérni, akik egymás között népszerűsítik majd a brandet, ahogy ez történik már a hazai közösségimédia-térben is. Bemutatják a frissen érkezett árut, adják-veszik, ami éppen nem lett jó. A barátok és a munkatársak egymásnak küldik a linkeket a kedvenc darabokról. Nemrégiben egy 13 dolláros, extrán kivágott felső futott be hatalmas karriert a TikTokon. Több tízezer termék között válogathatnak a vásárlók, és naponta ezerrel gyarapodik a tételszám. Részletes kereső, fotós értékelések segítik a választást, valamint az, hogy a Shein nagy méretskálával dolgozik. 5XL méretig gyártanak ruhákat, így immár azokat a nőket is beszippantották, akik számára a Zara vagy a H&M alig vagy nem készít kollekciót.

A TÖBB JOBB

A Shein üzleti modellje tehát „a több jobb”. A nagy volumen alacsonyan tartja a költségeket, és sem a környezetvéde-

lem, sem a munkaerő nem lényeges szempont. Az ügyes vásárló pedig teljes szettet kaphat – cipővel, táskával – 30 dollárért. Blúz 5,99, alkalmi ruha 9,99, sima póló 5 dollár körül kapható. Egy blogger arról írt, hogy 280-ért négy évszakos, tehát éves ruhatárat vásárolt. A cég sikere ez: divatosat ad olcsón, nagy mennyiségben, továbbá közösséget épít. Ezzel nyer már most is, ezzel alakítja át véglegesen a fiatalok fogyasztói szokásait és nyeri meg behozhatatlanul a versenyt.

KULTURÁLIS PARADIGMAVÁLTÁS

A Shein tehát a fiatal fogyasztókat már megnyerte. Elképesztő áttörés, hogy megelőzték a nagy hagyományokkal büszkélkedő spanyol Zarát vagy a svédeket. A kockázatitőke-befektetők és a technológiai vállalkozók is megerősítik: a Shein a divat jövője. De egy percig se higgyük, hogy a vállalat sikere csak úgy kipattant egy pillanatnyi vákuumból. A társaság azon nagy sztorik egyike, amelyek azokról a kínai üzletemberekről szólnak, akik vagy Amerikában születtek, vagy ott tanultak, s a megszerzett tudással az anyaországban hoztak létre világviszonylatban is vezető vállalkozást, s a mai technológia minden előnyét kihasználva kulturális változást is indukálnak. Mert a termékeken kívül a Shein olyat is kínál, amit sok kiskereskedő nem: divatközösséget, ahol ötleteket, tanácsokat kap a bizonytalan vásárló, támogatást a független tervező, a tartalomkészítők, a zenészek. A Shein tehát a divatipar és az alkotóművészet meghatározó szereplőjeként pozicionálja magát. Sőt, nemrégiben közleményt adtak ki a WeChaten, miszerint hamarosan belépnek a prémiumszegmensbe, s független weboldalt indítanak a csúcskategóriás termékek számára. LENGYEL GABRIELLA 2021/35 FIGYELŐ | 79

F_78-79_Shein.indd 79

2021. 08. 31. 16:04

| SPORT |

NEM VÉN ÖRDÖG

CRISTIANO RONALDO | Ha a portugál futballsztár 36 évesen is húzóember tud lenni a Manchester Unitedben, a szurkolók hamar megbocsátják neki, hogy a nagy visszatérés helyett hajszálra volt attól, hogy a városi rivális City játékosa legyen. Két hét leforgása alatt tizenegy Aranylabda költözött: előbb a hatszoros díjazott Lionel Messi cserélte le a Barcelona mezét a Paris Saint-Germain dresszére, majd az ötször elismert Cristiano Ronaldo hagyta ott a Juventust régi-új klubja, a Manchester United kedvéért. Míg Messi klubváltása mögött elsősorban pénzügyi okok álltak, addig CR7 esetén az angliai viszszatérésben tetten érhető a szakmai motiváció is. Emlékezhetünk, Joan Laporta, a Barcelona elnöke a könynyes búcsú előtt felfedte az ügy hátterét: a spanyol bajnokságban, a La Ligában alkalmazott pénzügyi fair play

szabályai miatt nem köthettek új szerződést az argentin klasszissal, azzal ugyanis a bérköltségek elérték volna az összes bevétel 110 százalékát, ami túl nagy kockázat. Igaz, ez a mutató Lionel Messi nélkül is 95 százalék. Míg az argentin sztár távozása már egy-két éve visszatérő téma volt, néhány hónapja pedig nyílt titok, addig a portugál klaszszis körül néhány nap alatt pörögtek fel az események.

CITY HELYETT UNITED

Szinte a semmiből jelentette be augusztus 27-én, pénteken a Manchester United, hogy leigazolta Cristiano Ronaldót, aki 2003 és 2009 között nyolc trófeát nyert a vörös ördögökkel, a csúcsot

a 2008-as Bajnokok Ligája-győzelem jelentette. A 179-szeres portugál válogatott támadó 36 évesen is jobb fizikumnak örvend, mint 20-22 esztendős társai többsége, így az esetében szinte jelképes volt a kötelező orvosi vizsgálat, amivel a visszatérése hivatalossá vált az Old Traffordra. Az átigazolás pénzügyi részleteiről az első napokban sem az MU, sem a Juve nem számolt be, ugyanakkor a brit és az olasz média egyaránt 25 millió eurós transzferdíjról cikkezett. Később a zebramezesek közleményben tisztázták: az angol együttesnek öt pénzügyi év alatt 15 millió eurót kell fizetnie a Juventusnak, ezenfelül pedig különböző feltételek teljesülése esetén az olasz klub további, maximum 8 millió eurót kaphat. Ronaldo két évre írt alá Manchesterbe, és az ügy pikantériája, hogy a városi rivális City is nagy erőkkel csábította. Egybehangzó sajtóértesülések szerint a játékos ügynöke, Jorge Mendes már mindenben megegyezett a Premier League-címvédő Manchester Cityvel, amely azonban az utolsó pillanatban kihátrált a megállapodásból, így a portugál klasszisra lecsapott a United. Ronaldo a hivatalos bejelentés előtt

PORTUGÁL LEGENDA. HAZÁJA VÁLOGATOTTJÁBAN ÉS A PREMIER LEAGUE-BEN IS KOMOLY TERVEI VANNAK MÉG

F_80-81_sport.indd 80

2021. 08. 31. 16:05

| SPORT |

Mourinho tevékenységével sem volt maradéktalanul elégedett.

ELSŐ SZERELEM

VALÓRA VÁLT ÁLOM A UNITED-SZURKOLÓKNAK. RONALDO VISSZATÉRÉSE

egy nappal közölte a Juventus vezetőedzőjével, Massimiliano Allegrivel, hogy el akarja hagyni Torinót. A The Athletic viszont azt állította, hogy a játékos még péntek reggel is azt mondta egy juventusos csapattársának, hogy vélhetően a Cityben folytatja. Nagyot fordult a világ néhány óra alatt. Emlékezhetünk, a madeirai gólzsák 2018ban, 100 millió euró ellenében szerződött a Real Madridtól Észak-Olaszországba, az Alpok lábaihoz. Vele a soraiban a Juvénak az volt az elsődleges célja, hogy újra megnyerje a BL-t. Ez végül nem jött össze, ugyanakkor Ronaldo 101 góllal segítette az elmúlt években az Öreg Hölgyet, és ez idő alatt két bajnoki címet, valamint egy Olasz Kupát nyert az együttessel. „Arra a napra, amikor Cristiano megérkezett a klubhoz, mindenki örökké emlékezni fog. A szurkolók királyként fogadták, a pályán pedig megmutatta, miért. Sok felejthetetlen pillanat fűződik ehhez a három esztendőhöz, felesleges lenne bármelyiket is kiemelni, hiszen mindenkinek megvan a saját kedvence. A három éve kezdődött történet most véget ért, de kijelenthető, hogy felejthetetlen utazás volt” – búcsúzott a futballistától a Juventus.

FOTÓK: REUTERS

ALAKUL AZ ÁLOMCSAPAT

Ronaldo pályafutása első aranylabdáját 2008-ban, a Manchester United játékosaként nyerte, aztán a 2009-ben világrekordot jelentő 94 millió eurós öszszegért igazolt a Real Madridhoz. Első manchesteri időszakában a Premier League-ben 196 bajnoki mérkőzésen 84-szer talált be, a hazai és a nemzet-

közi kupákat beleértve pedig 292 találkozón 118-szor volt eredményes. Bár CR7 később, a Real Madridban tartósan is 1-es átlag felett tudta tartani a gól/meccs mutatóját, ne feledjük, mindössze 18 éves volt, amikor a Sportingtól megérkezett a szigetországba. Mivel CR7 Rafael Varane (Real Madrid) és Jadon Sancho (Borussia Dortmund) után már az idei nyár harmadik nagy fogása Ole Gunnar Solskjaer menedzsernek, az Álmok Színházában újabb nagycsapatban bíznak a drukkerek. Az erősítésekkel igazi fantasy football tizenegy állhat össze a Unitednél: David De Geával a kapuban, Aaron Wan-Bissakával, Harry Maguire-rel, Varane-nal, Luke Shawval a védelemben, Sanchóval, Donny van de Beekkel, Paul Pogbával, Marcus Rashforddal és Bruno Fernandessel a középpályán, míg elöl Ronaldo onthatja a gólokat. Sokan irigyelhetik Solskjaert ezért a keretért, amelyből jelen állás szerint Mason Greenwood, Edinson Cavani és Anthony Martial számára is csak a kispadon jut hely. Igaz, CR7 visszatérése sokakban olyan nosztalgiát ébresztett, hogy már Sir Alex Ferguson visszatérését követelik a szakmai stáb élére. A legendás skót edzőguru 1986 és 2013 között 38 trófeát nyert, köztük 13 bajnoki címet és két BL-t. Sokan azóta is visszasírják, a közönség pedig Sir Alex után – és Ole Gunnar Solskjaer előtt – David Moyes, Louis van Gaal és José

Lejjebb adott a bérigényéből Ronaldo, aki a Juventusnál heti 500 ezer fontot keresett, a MU-ban viszont „csak” 385 ezret, igaz, ezzel is a fizetési lista élén áll. Kérdéses volt az is, hogy CR7 a monogramjából és az állandó mezszámából adódó becenévhez hű maradhat-e. Eredetileg a Premier League szabályaival ellentétes, hogy átvegye a dresszt a 7-essel nevezett Edinson Cavanitól, végül azonban úgy tűnik, elhárul ez az akadály, és kedvenc számával a hátán térhet vissza az angol bajnokságba a portugál, méghozzá a jövő hétvégén, a Newcastle ellen. Sokak szerint a Messi vagy Ronaldo kérdést árnyalja, hogy az argentin ösztönös zseni, Cristiano viszont bár ugyancsak őstehetség, anynyi időt, energiát tett abba, hogy erre a szintre kerüljön, mint senki más. „A Manchester United egy olyan klub, amelynek mindig is különleges helye lesz a szívemben, örülök, hogy visszatérhetek. Alig várom már, hogy kifussak az Old Trafford gyepére, telt ház előtt. A csapathoz a válogatott szünet után csatlakozom először, remélem, hogy kifejezetten sikeres idény előtt állunk” – mondta Cristiano Ronaldo a klub hivatalos oldalának, majd saját Instagram-oldalára is posztolt egy ennél jóval több érzelmet tartalmazó üzenetet. „Mindenki, aki ismer engem, tudja, hogy a Manchester United örök szerelem számomra. Az évek, amelyeket a klubnál töltöttem, fantasztikusak voltak, sőt aranybetűkkel íródtak be a történelembe. Nem tudom leírni, mit érzek akkor, amikor arra gondolok, hogy újra visszatérek az Old Traffordra. Ez egy valóra vált álom” – kezdte CR7 a közösségi oldalán. „Az első kupagyőzelmem, az első portugál válogatott meghívóm, az első Bajnokok Ligája-címem, az első aranycipőm és Aranylabdám mind abból az időszakból származik, amelyet itt töltöttem a vörös ördögöknél. Egyszer már történelmet írtunk a klubbal, és ezt újra megtesszük, a szavamat adom! Itt vagyok, visszatértem oda, ahová tartozom. Utóirat: Sir Alex, ez neked szól” – zárta gondolatait visszatérése kapcsán a 36 éves támadó, üzenve apjaként szeretett és félistenként tisztelt mentorának. GYÖNGYÖSI BALÁZS 2021/35 FIGYELŐ | 81

F_80-81_sport.indd 81

2021. 08. 31. 16:05

| AJÁNLÓ |

BUDAFOKI BORNAPOK

Szeptember első hétvégéjén 26 borászat mutatkozik be Budafokon. Szeptember 3-án a 100 Tagú Cigányzenekar koncertje – Takács Nikolas közreműködésével – a Bor udvarban nyitja meg az eseményt, őket követi a Swing à la Django Tompos Kátyával. Szeptember 4-én egész nap zajlanak a zenés programok, este a rock, a blues, a funk kiváló hazai képviselői lépnek a Bor udvar színpadára.

CSALÁDI PROGRAMOK, MOZI, KONCERT TÖRTÉNETEK A KARANTÉNBÓL

Családi nap: lélek, közösség, zene, hit, játék mindenkinek. A Margitszigeten szeptember 11-én 10 és 15 óra között NEK Családi napot rendeznek. Fellép Szalóki Ági, a Kaláka, a Magidom, Mező Misi, beszélgetést hallhatunk Lackfi Jánossal, Hodász Andrással, Sillye Jenővel és dr. Csókay Andrással. A kamaraszínpadon és a sátrakban két téma kap hangsúlyosabb szerepet: a párkapcsolat és házasság, valamint a tágabb értelemben vett teremtésvédelem és társadalmi érzékenység. Lesz párkapcsolati sátor, szerzetesrendek és közösségek sátrai (benne az általuk szervezett interaktív programokkal), a gyerekeket akadályverseny, kézművesfoglalkozások, néptánc várja. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LENGYEL GABRIELLA

Bíró Eszter családi, interaktív koncertje. Szeptember 5-én a Várkert Bazárban Bíró Eszter lép fel gyermekeknek szóló programjával, A történet az idő és az évszakok témaköre körül forog. Az előadás során a gyerekek is bejárnak egy utat, beülnek az Idő-folyón a Perc-hajóba, lemennek a föld alá, vízben úsznak, szállnak az égen.

AZ IDŐMANÓ KALANDJAI

Másfél év kihagyás után, szeptember 5-én újra koncertezik a Magashegyi Underground a Várkert Bazár udvarán. 2018 óta dolgoztak a Titkos életem című albumon, amely 2020 decemberében jelent meg, a zenekar negyedik nagylemezeként. A teljes egészében Tóth Krisztina költő-íróműfordító verseire épülő dalokból a zenekar eddigi legegységesebb, legérzékenyebb, legmélyebbre kalandozó és legtöbbet kockáztató anyaga született.

MAGASHEGYI UNDERGROUND

FOTÓK: FIGYELŐ-ARCHÍV

NEMZETKÖZI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS

Öt kiváló spanyol rendező fogott össze, hogy tető alá hozzanak egy rendhagyó vállalkozást: készíteni egy olyan groteszk alkotást, amely a karanténhelyzet idején játszódik. Egy bérgyilkos, aki le akarja körözni mesterét, egy színészi ambíciókat dédelgető sztárfocista és még sorolhatnánk azokat a furcsa karaktereket, akiket ez a fekete humorral átszőtt, megdöbbentő és sötét, néhol pedig a megható pillanatokat sem mellőző komédia mutat be.

82 | FIGYELŐ 2021/35

F_82_ajanlo.indd 82

2021. 08. 31. 16:10

A VEZETŐ MAGAZIN

F_BIII-AutoMotor.indd III

2021. 08. 31. 14:33

MEGJELENT

A NEMZETI SPORT NAGY EB-KÖNYVE! NAGY MÉRETŰ KEMÉNY TÁBLÁS 200+ OLDAL

6490

FT

Fókuszban a magyarok: Rossi - Szalai - Fiola Puskás Aréna - Szurkolók Meccsek - Statisztikák

Kapható a könyvesboltokban, vagy rendelje meg a www.lapcentrum.hu oldalon! F_BIV_EB-konyv.indd IV

2021. 08. 31. 14:33