studies
gergő ball a
2006/2010
High School of Aplied Arts, Graphic Design, Hungary, Szombathely
2012/2015
University of West Hungary, Institute of Applied Art, Graphic Design BA, Sopron
contact
gergo.balla92@gmail.com behance.net/Balla_Gergo +366604002379
PUBLICATION
4
PUBLICATION
5
hand signs abc book
about
This book was made for an educational assigment, the theme was to make an ABC booklet. I wanted to combine a clean and elegant stye with the world of gestures, so i did this publication. I worked exclusively in black and white colors, which is why I photographed black-painted hands which are sufficiently highlighted by the white background. The book is not only informative but concise and elegant at the same time.
2014
designbook /photography
&
typography
behance :
https://www.behance.net/gallery/23371525/Hand-signs-ABC-book
6
P U B L I C AT I O N
7
9
sopron as i see it
about 2013
leporello /map
&
impression
behance :
https://www.behance.net/gallery/14157821/ Sopron-as-I-see-it
10
P U B L I C AT I O N
11
12
P U B L I C AT I O N
Stubenring Heldenplatz Maria-Theresien-Platz Dr.-Karl-Renner-Ring Universitätsring Rooseveltplatz Schottenring
Budapest
ami
madĂĄch 7 13
trend magazine
about
Redesign of a Hungarian cultural magazine. This monthly magazine provides information about upcoming theater plays, artist interviews and everything else related to cultural life. I tried to make it attractive to people of all ages by creating an exciting visualization, colors and a surprising layout. Each column has a different imagery, demonstrating the diversity of this branch.
2014
magazin /culture
&
science
behance :
https://www.behance.net/gallery/23442175/TREND-Magazine
14
P U B L I C AT I O N
15
16
P U B L I C AT I O N
17
history of katana tsuba
about
History book about the Japanese Tsuba and the country’s culture. The content perfectly mirrors the design of the book. Both the technique of bookbinding and the strong black-white-red contrast reflect one piece of the Asian culture. The book provides both visual and written information about the outfit of the samurai and the art of sword manufacturing. It is made more attractive by natural patterns and handwritten kanji.
2014 book /essay &
18
P U B L I C AT I O N
collection
behance :
https://www.behance.net/gallery/23374015/The-history-of-katana-tsuba
19
20
21
22
CORPORATE DESIGN
23
castellum teahouse
about
Redesign made for a Hungarian tea house. This tearoom, which is known for using only natural substances, sells not only tee, but a variety of medicinal products, jams and herbal products. I tried to compensate the natural softness of the products with a vector illustration of vivid colors. This combination makes the product easy to identify and helps to get the costumers’ attention.
2014
pack age /colours
C O R P O R AT E D E S I G N
vector
youtube :
https://www.youtube.com/watch?v=I1vfQjXnPVM
24
&
25
26
C O R P O R AT E D E S I G N
27
28
MEDIA DESIGN
29
the forest
-
short animation
Animation film made with Adobe After Effects. Each frame of a character motion was hand-drawn, based on the recordings. This short animation film without a specific story provides a special vibe and impressions for the viewers. Its most important features for creating an atmosphere are the emptyness of the forest, the monotonous music and the last moments of a red sunset. I created a three-dimensional looking space by moving a flat surface and the lights differently.
30
MEDIA DESIGN
about 2013
animation /3 d
&
lightings
youtube :
https://www.youtube.com/watch?v=I1vfQjXnPVM
31
32
MEDIA DESIGN
33
34
UX DESIGN
35
app for students
about 2015
applic ation /ux
&
learning
download :
https://www.youtube.com/watch?v=I1vfQjXnPVM
36
UX DESIGN
37
38
UX DESIGN
meg a Homo sapiens Melyik földrészről indult hoszszú vándorlása? meg a Homo sapiens hoszszú vándorlása? Melyik földrészt
Melyik földrészről indult meg a Homo sapiens hoszszú vándorlása? Melyik földrészt népesítette be utoljára a Homo sapiens? Milyen körülmények segítették elő, hogy az ember benépesítse Amerikát?
A Homo sapiens szétrajzása
népesítette be utoljára aMelyik Homoföldrészt sapiens? népesítette be utoljára a Homokörülmények sapiens? Milyen
segítették elő, hogy Milyen körülmények az ember benépesítse segítették elő, hogy Amerikát? az ember benépesítse A Homo sapiens szétrajzása Amerikát?
Őskornak nevezzük az emberiség történetének milliónyi éves szakaszát, amely az ember kialakulásától az első államok megjelenéséig, nagyjá ból Kr. e. 3000-ig tartott. A történettudomány mindig a legfejlettebb területeket veszi korszakhatárként. Míg
Mezopotámiában és Egyiptomban már városok, sőt birodalmak is létrejöttek, máshol (például Ausztráliában vagy Dél-Amerika egyes vidékein) a 20. századig fennmaradtak őskori körülmények között élő népek. Az őskor első szakasza, az őskőkor az éle lem
A Homo sapiens szétrajzása Az őskor két szakasza a 19. században kapta a nevét, amikor a csontmaradványok mellett még csak a kőeszközöket ismerték, így más lehetőség nem volt az elkülönítésükre. Az ősemberek kutatásában négy forrásanyagra támaszkodhatunk: az emberi maradványokra (koponyák, csontvázak); az ősember által készített eszközökre (például szakócák) és egyéb
Lelet az Olduvai-hasadékból
alkotásokra (például barlangrajzok); a genetikai vizsgálatokra (például a mitokondriális DNS vizsgálata);
a ma élő vagy a közelmúltban őskori körülmények közt élt embercsoportok kulturális antropológiai vizsgálatára (például, hogyan vadásztak az afrikai busmanok).
Ősembernek nevezzük a Homo sapiens (bölcs ember) 7 millió évnél fiatalabb elődeit. Az első őskoponyaleletre egy gibraltári kőbányában bukkantak rá, majd a német Düsseldorf melletti Neander-völgyben találtak egy koponyát (1856). Erről többen azt állították, hogy egy ősi emberfajta maradványa, de voltak, akik úgy gondolták, hogy valamiféle betegség folytán torzult el a fej
csontozata. A következő évtizedekben számos újabb és a neander-völgyinél is ősibb lelet vált ismertté. Ezek alapján vonták le azt a következtetést, hogy a mai ember hosszú fejlődés során alakult ki. A fejlődés, az evolúció képviselői Charles Darwin (ejtsd: csárlsz dárvin) kutatásaira hivatkoztak. Napjainkra közel 10 000 egyed fosszilis (kőzetbe ágyazott) maradványait tárták fel a világon, a leletek nagyrészt aprócska töredékek (koponyadarab, arccsont, fogak stb.).
Darwin 1859-ben megjelent, A fajok eredete természetes kiválasztódás útján című könyvében megfogalmazott elmélet szerint az állatfajok közül a létért való küzdelem során azok maradtak életben és fejlődtek tovább, ame-
lyek jobban alkalmazkodtak környezetükhöz. Az evolúció vesztesei kihaltak. Darwin csak 1871-ben alkalmazta evolúciós modelljét az ember fejlődésére Az ember származása és a nemi kiválasztás című munkájában. A bibliai teremtéstörténet képviselői elkeseredett vitát folytattak Darwinnal, mivel
– joggal – úgy érezték, hogy alapjában kérdőjelezi meg a Biblia tanait. Ha Isten saját képére teremtette meg az embert, nyilván nem teremthetett egy majomszerű lényt. A hatalmas mennyiségű – pattintott kőeszközök és többek
között mamutcsontok társaságában előkerült – újabb lelet alapján azonban a teológusok változtattak álláspontjukon: a teremtés történetét nem szó szerint, hanem szimbolikusan kell érteni. Isten nem 6 mai értelemben vett
24 órás nap alatt teremtette a világot, hiszen a Napot Mózes első könyve szerint csak a negyedik napon hozta létre. A tudomány és a vallás másként magyarázza a világot, de a világ ettől még ugyanaz marad.
Foglaljuk össze, mit jelent az evolúció kifejezés! Hogyan beszéli el a Biblia az ember teremtését? Hogyan reagáltak az egyházak az evolúció elméletére?
A főemlősök közül mintegy 7 millió évvel ezelőtt vált ki egy felegyenesedve, két lábon járó emberszabású faj. E faj fejlődése –
a különböző környezeti hatásokhoz való alkalmazkodás során – számos eltérő fajra bomlott szét a következő 5 millió évben. Az őskőkor korai szakaszaiból alig rendelkezünk más adattal, mint az ősemberek csontmaradványaival. Az első ember által kőszi-
lánkokból készített eszközök kora 2,5 millió évesre tehető. Az eszközhasználat egyes madarakra éppúgy jellemző, mint a csimpánzokra. Az ember sajátossága nem az eszköz használata, hanem a készítése. Az eszközkészítési tevékenység sokáig alig változott,
amikor megjelentek a könnycsepp alakú szakócák, amelyeket már nem véletlenül ütögetve, hanem előre megtervezve hoztak létre. Az emberré válás utolsó időszakában a Neander-völgyi ember Afrikából kiindulva benépesítette a Közel-Keletet, Európát és Ázsiát. Mivel a legkorábbi afrikai Homo sapiens-maradványok 100 000 évesek, ma már egyértelmű, hogy a neander-völgyiek nem lehetnek a Homo sapiens ősei.
ráadás Mitokondriális Éva A mai emberek mindegyike egyetlen, mintegy 150 000 évvel ezelőtt élt asszony leszármazottai.
Nézzük meg az ábrát és a táblázatot! Milyen változásokat olvashatunk ki az adatokból?
Őskornak nevezzük az emberiség történetének milliónyi éves szakaszát, amely az ember kialakulásától az első államok megjelenéséig, nagyjá ból Kr. e. 3000-ig tartott. A történettudomány mindig a legfejlettebb területeket veszi korszakhatárként. Míg Őskornak nevezzük az emberiség történetének milliónyi éves szakaszát, amely az ember kialakulásától az első államok megjeMezopotámiában és Egyiptomban már városok, sőt birodalmak is létrejöttek, máshol (például Ausztráliában vagy Dél-Amerika lenéséig, nagyjá ból Kr. e. 3000-ig tartott. A történettudomány mindig a legfejlettebb területeket veszi korszakhatárként. Míg egyes vidékein) a 20. századig fennmaradtak őskori körülmények között élő népek. Az őskor első szakasza, az őskőkor az éle lem Mezopotámiában és Egyiptomban már városok, sőt birodalmak is létrejöttek, máshol (például Ausztráliában vagy Dél-Amerika egyes vidékein) a 20. századig fennmaradtak őskori körülmények között élő népek. Az őskor első szakasza, az őskőkor az éle lem
Milyen fontosabb emberelődöket emelhetünk ki a folyamatábra alapján? Tekintsük át a fenti térkép felhasználásával az emberelődök szétvándorlásának menetét!
Az emberi táborhelyeken több százezer éve mutatható ki a tűz használatának nyoma. A tüzet ekkor már nyilvánvalóan nemcsak melegedésre és a vadállatok távol tartására, hanem ételeik elkészítésére is használták. (A Tata környékén talált Neander-völgyi lelőhelyen például vadlovat és bölényt vadásztak, míg a mamut és a gyapjas orrszarvú elhullott példányainak feldarabolásával került a telepre.) Vadászni a közösség férfi tagjai jártak, míg a nők a kisgyermekekkel barlangjuk vagy telepük közelében maradtak, és gyümölcsök, bogyók és gyökerek gyűjtögetésével egészítették ki a bizonytalan vadászzsákmányt. Ez volt az első munkamegosztás. Az őskőkor végén megjelent a Homo sapiens egy olyan tevékenysége, amelyet ma művészetnek nevezünk: a szobrocskák és a barlangrajzok készítése. A vadászjeleneteket, megsebzett állatokat ábrázoló sziklarajzokat számos kutató az őskori hitvilág egyik megjelenési formájának tekinti. A későbbi természeti népeknél is megfigyelt vadászmágia a rejtett erők bevonását jelentette.
ráadás Őskori vadászmágia
Készítsünk leírást a képekről! Milyen célt szolgálhattak a barlangrajzok? Nézzünk utána az interneten, milyen alapanyagokat használtak a festéshez!
Az őskor két szakasza a 19. században kapta a nevét, amikor a csontmaradványok mellett még Az őskor két szakasza a 19. században kapta csak a kőeszközöket ismerték, így más lehetőség a nevét, amikor a csontmaradványok mellett még nem volt az elkülönítésükre. csak a kőeszközöket ismerték, így más lehetőség nem volt az elkülönítésükre.
Az ősemberek kutatásában négy forrásanyagra támaszkodhatunk: az emberi maradványokra (koponyák, csontvázak); Az ősemberek kutatásában négy forrásanyagra támaszkodhatunk: az ősember által készített eszközökre (például szakócák) és egyéb az emberi maradványokra (koponyák, csontvázak); Lelet az Olduvai-hasadékból alkotásokra (például barlangrajzok); az ősember által készített eszközökre (például szakócák) és egyéb a genetikai vizsgálatokra (például a mitokondriális DNS vizsgálata); Lelet az Olduvai-hasadékból alkotásokra (például barlangrajzok); a ma élő vagy a közelmúltban őskori körülmények közt élt embercsoportok a genetikai vizsgálatokra (például a mitokondriális DNS vizsgálata); kulturális antropológiai vizsgálatára (például, hogyan a ma élő vagy a közelmúltban őskori körülmények közt élt embercsoportok vadásztak az afrikai busmanok). kulturális antropológiai vizsgálatára (például, hogyan vadásztak az afrikai busmanok). Ősembernek nevezzük a Homo sapiens (bölcs ember) 7 millió évnél fiatalabb elődeit. Az első őskoponyaleletre egy gibraltári kőbányában bukkantak rá, majd a német Düsseldorf melletti Neander-völgyben találtak egy koponyát (1856). Erről többen azt Ősembernek nevezzük a Homo sapiens (bölcs ember) 7 millió évnél fiatalabb elődeit. Az első őskoponyaleletre egy gibraltári állították, hogy egy ősi emberfajta maradványa, de voltak, akik úgy gondolták, hogy valamiféle betegség folytán torzult el a fej kőbányában bukkantak rá, majd a német Düsseldorf melletti Neander-völgyben találtak egy koponyát (1856). Erről többen azt csontozata. A következő évtizedekben számos újabb és a neander-völgyinél is ősibb lelet vált ismertté. Ezek alapján vonták le állították, hogy egy ősi emberfajta maradványa, de voltak, akik úgy gondolták, hogy valamiféle betegség folytán torzult el a fej azt a következtetést, hogy a mai ember hosszú fejlődés során alakult ki. A fejlődés, az evolúció képviselői Charles Darwin (ejtsd: csontozata. A következő évtizedekben számos újabb és a neander-völgyinél is ősibb lelet vált ismertté. Ezek alapján vonták le csárlsz dárvin) kutatásaira hivatkoztak. Napjainkra közel 10 000 egyed fosszilis (kőzetbe ágyazott) maradványait tárták fel a viláazt a következtetést, hogy a mai ember hosszú fejlődés során alakult ki. A fejlődés, az evolúció képviselői Charles Darwin (ejtsd: gon, a leletek nagyrészt aprócska töredékek (koponyadarab, arccsont, fogak stb.). csárlsz dárvin) kutatásaira hivatkoztak. Napjainkra közel 10 000 egyed fosszilis (kőzetbe ágyazott) maradványait tárták fel a világon, a leletek nagyrészt aprócska töredékek (koponyadarab, arccsont, fogak stb.). Darwin 1859-ben megjelent, A fajok eredete természetes kiválasztódás útján című könyvében megfogalmazott elmélet szerint az állatfajok közül Darwin 1859-ben megjelent, A fajok eredete természetes kiválasztódás úta létért való küzdelem során azok maradtak életben és fejlődtek tovább, ameján című könyvében megfogalmazott elmélet szerint az állatfajok közül lyek jobban alkalmazkodtak környezetükhöz. Az evolúció vesztesei kihaltak. a létért való küzdelem során azok maradtak életben és fejlődtek tovább, ameDarwin csak 1871-ben alkalmazta evolúciós modelljét az ember fejlődésélyek jobban alkalmazkodtak környezetükhöz. Az evolúció vesztesei kihaltak. re Az ember származása és a nemi kiválasztás című munkájában. A bibliai Darwin csak 1871-ben alkalmazta evolúciós modelljét az ember fejlődéséteremtéstörténet képviselői elkeseredett vitát folytattak Darwinnal, mivel re Az ember származása és a nemi kiválasztás című munkájában. A bibliai – joggal – úgy érezték, hogy alapjában kérdőjelezi meg a Biblia tanait. teremtéstörténet képviselői elkeseredett vitát folytattak Darwinnal, mivel Ha Isten saját képére teremtette meg az embert, nyilván nem teremthetett egy – joggal – úgy érezték, hogy alapjában kérdőjelezi meg a Biblia tanait. majomszerű lényt. A hatalmas mennyiségű – pattintott kőeszközök és többek Ha Isten saját képére teremtette meg az embert, nyilván nem teremthetett egy között mamutcsontok társaságában előkerült – újabb lelet alapján azonban majomszerű lényt. A hatalmas mennyiségű – pattintott kőeszközök és többek a teológusok változtattak álláspontjukon: a teremtés történetét nem szó
Az emberszabású faj fejlődése során kialakuló mellékágakegy része kihalt (Australopithecus: déli majom), illetve a másik részből fejlődtek ki a gorillák és a csimpánzok. A Homo habilis (ügyes ember) Afrikában jelent meg, mintegy 2,5 millió évvel ezelőtt, és már egyszerű eszközöket készített. A Homo habilisből kifejlődött Homo erectus (felegyenesedett ember) agytérfogata már megközelítette a mai emberét.
Őskori barlangrajzok Altamirában és Lasceaux-ban (ejtsd: laszkó)
Az életmód jelentősen átalakult az őskor utolsó évezredeiben – a változásokat neolitikus forradalomnak nevezik. A neolitikum két legfőbb eleme a letelepült életmód és az élelemtermelés lett.
A Willendorfi Vénusz-szobor. Az ős ember által készített szobrocskák többnyire nőalakokat és egyes állatfajtákat ábrázoltak. Sokáig úgy értelmezték ezeket a kisméretű, vaskos, arcvonással nem rendelkező nőalakokat, hogy ezek a „Ve nusok” (a római mitológia termékenység-istennőjéről nevezték el őket így a régészek) egyfajta ősi termékenységkultusz emlékei, az állatszobrok pedig a vadász mágiáé
Az élelemtermelés legkorábbi és egyik legfontosabb központja a „termékeny félhold” volt: az Elő-Ázsia felföldjei és sivatagjai közé ékelődött, félhold alakú, művelhető terület (a mai Törökország, Szíria, Irak, Jordánia, Palesztina és Izrael területén). A jégkorszak vége felé az éghajlat megváltozásának következtében a vidéket sűrűn borították a különféle nagymagú fűfélék, a mai gabonák ősei. Az élelemtermelés mellett megindult az állattenyésztés is. Az állatok háziasításának már 9000 évvel ezelőtt is voltak jelei, de a rendszeres pásztorkodás csak 1000 évvel később kezdődött el. Először a vadkecske, majd a vadjuh, illetve a szarvasmarha háziasítása történt meg. A letelepült életforma számos olyan technikai újdonságot követelt meg, amire a gyűjtögető vadászoknak nem volt szükségük. Az egyik az állandó lakóhelyek építése (már a neolitikum előtt megkezdődött), a másik a gabona aratásához szükséges eszközök, a harmadik pedig az élelmiszer tárolásához szükséges edények készítése volt. Ezzel együtt járt a ruházkodás megváltozása:
Nézzünk utána az interneten az általunk nem ismert növényeknek és állatoknak! A táblázat alapján foglaljuk össze az Észak- és Dél-Amerika közötti fejlődési különbség okait! Mivel magyarázható, hogy a civilizáció első központjai Mezopotámiában, Indiában és Kínában alakultak ki?
Mintegy 10 000 évvel ezelőtt véget ért az utolsó jégkorszak, és az éghajlat fokozatosan felmelegedett. Az emberek letelepülhettek a jó halászatot – vagyis az állandóan bőséges élelmet – biztosító területeken. A letelepült életforma kedvezett a népesség növekedésének: az anyáknak nem kellett a hátukon hordozniuk gyermekeiket, hiszen már házakban laktak. Így több gyermeket tudtak felnevelni, akik az állandó élelmiszer-ellátás miatt nagyobb esélylyel maradtak életben. A vadon talált gabonákat elkezdték a település mellett termeszteni, és kiválogatták a jobban termő növényeket. Ezekből nemesítették ki hosszú évszázadok alatt a mai kenyérgabonák (árpa, rozs, búza, Kínában a rizs) őseit.
Nézzünk utána, mely mai országok területén fekszik a „termékeny félhold”! Mely nagyobb folyók mentén húzódott az övezet? Miért itt alakult ki az élelem termelés?
állatbőrök helyett vászonruhában jártak. Az utóbbi előállításához a következő újításokra volt szükség: len termesztése,
fonál készítése (fonás), szövet készítése (szövés), amihez szövőszéket használtak. Az aratáshoz finoman csiszolt, vékony kőpengék sorát illesztették bele egy enyhén hajlott fa- vagy csontnyélbe, létrehozva az első sarlókat. A legnagyobb jelentőségű újítást a fazekasság megjelenése jelentette (Kr. e. 7000 körül). A neolitikum utolsó évszázadaiban elkezdődött a különféle rézből készült eszközök használata. A csiszolt kőszerszámok még sokáig léteztek, és az általános fémhasználat csak az ókorban terjedt el.
Állapítsuk meg a táblázat adatai alapján, miért a „termékeny félholdon” alakult ki a földművelés!
A learatott gabona tárolása eleinte nehézséget jelentett, mert óvni kellett a nedvességtől (kicsírázik vagy elrothad) és a kártevőktől (bogarak, egerek, patkányok). A gabonaszemeket eleinte megpörkölték, ez védett a csírázás és a rothadás ellen, de a kártevőket nem tartotta távol. Aztán földbe vájtak szűk szájú gödröket, kitapasztották agyaggal (a nedvesség ellen), belehordták a gabonát, majd lezárták a hombár száját. Sokkal jobban védett azonban a nedvesség ellen az az üreg, amelyben először tüzet gyújtottak. A tűz kiégette az agyagtapasztást, így az vízhatlanná vált. Később a szabad kézzel, agyaghurkákból összeállított edényeket is kiégették.
39
40
UX DESIGN
41