EMELET VERZIÓ

Soóki-Tóth Gábor_Elhagyott ingatlanok újrahasznosítása

3. EMELET

Soóki-Tóth Gábor_Elhagyott ingatlanok újrahasznosítása

Mindhárom jellegzetes típus esetében az átmeneti, illetve a megfizethetőségi szempontot előtérbe helyező újrahasznosítási stratégiát is megvizsgáltuk. Az iskolaépület esetében kézenfekvő, hogy jelen állapotában – gépészeti korszerűsítéssel – akár az eredeti funkciójához közeli képzési, oktatási központként való működtetése jelentheti a legkisebb felújítási igényt, ugyanakkor vannak sikeres példák minimális felújítással kulturális célú, vagy nonprofit vállalkozások számára elérhető telephelyként történő hasznosításra (ilyen többek között a budapesti Jurányi Ház).

A belső udvaros bérház épülettípus esetén is hasonló megoldások jöhetnek szóba.

A nagy, átfogó felújítás elsősorban a köz - mű gerincvezetékekre, az épület tetőhéjalására koncentrálva történhet, míg a belső megújítás a leendő használókkal együttműködve, kisebb ütemekben, bérbeadott egységenként jöhet létre. A villaépület esetében a nagyobb beruházást igénylő épület rekonstrukció helyett, a meglévő épület belakásával párhuzamosan pavilonok, akár átmeneti „pop-up” jelleggel autonóm működésű egységek elhelyezésével van mód a terület újraélesztésére például vendéglátó, sport, szabadidős vagy kulturális szolgáltatások révén.

A bemutatott példák esetében előzetes megtérülés számításokat is készítettünk, amelyek a becsült műszaki felújítási, átalakítási költségeket, illetve a finanszírozás költségét állította szembe a jövőbeli bérleti díjak pénzáramával. Az eredményekből az látható, hogy a bemutatott stratégiákkal elérhető megtérülés azonban a piaci elvárásoktól még elmarad: ez magyarázatot ad arra a gyakorlati tapasztalatra is, hogy egyegy magas minőségben helyreállított (és kibővített) épületre sokkal több új építés jut Budapesten. Egyedül a szálloda beruházásoknál újultak meg nagyobb számban régi, védett épületek, míg a legdinamikusabb szegmensben, az irodaház- és lakásépítési projektek esetében szinte teljes mértékben új fejlesztések valósultak meg, melyek legtöbbször meglévő épületek elbontásával jöttek létre. A kutatás és koncepcióalkotás következő fázisában a nemzetközi jó gyakorlatok, a megvalósult hazai példák vizsgálatával, a lehetséges finanszírozási és üzleti struktúrák elemzésével, valamint megtérülés számítások finomításával kívánjuk az urban upcycling fenntartható modelljét megalkotni.

Bem Center irodaház és hotel építése építész_ 3h Építésziroda

Fotó: Soóki-Tóth Gábor