LAKÓÉPÜLET DIÓSZEGI UTCA 18 – 20

A meglévő, az eredeti épület meghatározó szerkezetét radikálisan nem változtató belső átstrukturálás bemutatásának céljából két jellegzetes épülettípusra készítettünk elemzést: egy századfordulós, közép udvaros bérház, illetve egy ugyanezen időszakra jellemző iskolaépület volt a modellünk. A Diószegi Sámuel utca 18-20-22. szám alatti épületek sajátossága egyrészt, hogy a hosszú, keskeny telkeken megépített bérházak belső udvarai meglehetősen szűkösek, másrészt, hogy mindhárom épület önkormányzati tulajdonú. Az 5 575 m2 telekterületre felépült három épület bruttó alapterülete 3 730 m2 összesen. A telek geometriájából, illetve a korszakban jellemző beépítésmódból adódóan az utcafronti kéttraktusos épületszárnyakban található nagyobb méretű lakások számához képest jóval nagyobb számban találunk kis alapterületű, belső udvari tájolású

Diószegi utca 18–20–22.

Fotó: Soóki-Tóth Gábor szoba-konyhás lakóegységeket. Az átstrukturálási lehetőséget az egységes tulajdon és az épületek egymás melletti elhelyezkedése adja: az oldalszárnyakban található lakások a tűzfal áttörésével összekapcsolhatók (természetesen ennek jogi és műszaki előfeltételeit biztosítani kell). A szűk, rossz benapozású belső udvartér aránya szintén az oldalszárnyak részleges visszabontásával javítható, egyúttal a belső udvarok térszínen is összekapcsolhatók. A legrosszabb adottságú földszinti lakások funkcióváltásával (akár a belső udvar egy részének lefedésével) gazdasági célú terek (műhelyek, raktárak) alakíthatók ki. Az ily módon többfunkcióssá alakított épület lakásstruktúrája – tekintettel a szomszédságban található felsőoktatási campusra is – lehetővé teszi a piaci alapú hasznosítást, akár szálláshely, bérlakás, iroda, illetve kreatív ipari telephely, city-logisztikai bázis céljára.