THE CITY AS AN EGG

Az elhelyezkedési potenciál is változik az idő előrehaladtával. A város térbeli struktúrája gazdasági tényezőkkel magyarázható. Már a 18. században megfigyelte Thünen, hogy az eltérő mezőgazdasági kultúrák hogyan rendeződnek a piactértől való távolság függvényében a szállítási költség és az áru romlékonysága szerint, később Ricardo és Alonso is leírta, hogy a tevékenységek hatékonysága, profitabilitása milyen versenyt generál a központhoz közeli és távolabbi területekért, és ezt hogyan tükrözi a beépítés intenzitása (Fisher, 2011). A központban a kisebb alapterületet igénylő, magas termelékenységű funkciók koncentrációja nagy beépítési sűrűséget hoz létre (iroda, kiskereskedelem, szolgáltatások), az ezeket körbeölelő lakóövezetek és a periféria egyre extenzívebben használja a területet: ide telepednek a nagy alapterületet igénylő, de alacsonyabb termelékenységű funkciók. A Patrick Geddes által leírt térszervezési mintázatot vette alapul Andrés Duany, amikor az új urbanizmus városforma kritikáját és városépítészeti módszertanát kidolgozta (Han, 2021).

A nagy, kontinenseket, régiókat átfogó gazdasági változások a városok és környékeiknek fejlődési dinamikájában is tetten érhetők. A városszerkezet a zárt, fallal körbevett, monocentrikus középkori formából fokozatosan alakult át: az ipari forradalomtól a XX. század közepéig egyre nagyobb területre kiterjedő, de továbbra is egy meghatározó központ köré szerveződő nagyvárosi térségekké, majd a motorizációs robbanást követően többközpontú térbeli urbanizációs mintázattá. Ezt az évszázadokon átívelő, komplex folyamatot Cedric Price haiku-szerűen összefoglalva főtt tojás - tükörtojás - tojásrántotta grafikai hasonlattal illusztrálta (Jacobs, 2011).

Boiled Fried Scrambled

ANCIENT 17-19 CENT. MODERN

Az urbanizációs ciklus a városrobbanástól a szuburbanizáción át a reurbanizációig ível: az indusztrializáció megerősíti a várost, a növekedés kiterjeszti területét, sőt, a régió fejlődése megelőzi a magterület népesedési dinamikáját, majd újra a magterület dinamizálása figyelhető meg (Enyedi, 1984). Ezek a térbeli hatások az egyébként helyhez kötött építmény pozícióját is megváltoztatják. Az ingatlan építésekor még városszéli terület az újrahasznosítás időpontjában a beépített területek által közrefogva már egészen más pozíciót vesz fel, perifériából központi hellyé válik.

A gazdaság és társadalom változása a keresleti és kínálati dinamikára is hatással van. A gazdaság teljesítménye, a pénzügyi rendszer kínálta feltételek meghatározzák a lakosság és a gazdasági szereplők fizetőképességét, melynek javulása megváltoztatja a fogyasztás szerkezetét, a kedvező hitelfeltételek ösztönzik a beruházásokat. Mivel az ingatlanállomány bővítése idő- és erőforrás igényes, a kereslet változására a kínálat az egyes földrajzi térségekben rugalmatlanul reagál, ami erőteljes árnövekedéshez, adott esetben ingatlan- buborék kialakulásához vezet, azaz a gazdasági folyamatok által nem magyarázható, irracionális szintre emelkedhetnek az árak. A területhasználatban tapasztalható mozgások befolyásolják az invesztálási piacot, a rugalmatlan kínálat miatt megemelkedő árak vonzó befektetéssé teszik az ingatlant. A pénzügyi piacok is hatnak a kereslet és kínálat alakulására, ami befolyásolja az ingatlanfejlesztők aktivitását: minél jobb árat fizetnek a befektetők az építményekért, annál jobban megéri új ingatlanokat építeni. Az új kínálat megjelenése szűkíti a rést a keresett mennyiség és az elérhető állomány között, a piac önszabályozása ciklikusan érvényesül. Az ingatlan-újrahasznosítás tervezése során ezt a térben és időben jelentkező mintázatot lehet a város és térsége egészének, valamint a szűkebb városrész és szomszédsági egység léptékében megfigyelni, és az adott építmény vonatkozásában fejlesztési potenciálként, gazdaságilag megvalósítható jövőképként megfogalmazni (fejlesztési program).

Metrodom Panoráma Lakópark építész Hajnal Építész Iroda és szecessziós iskolaépület részlete építész Herczegh Zsigmond és

Baumgarten Sándor

Fotó: Soóki-Tóth Gábor