ALULHASZNOSÍTOTT TERÜLETEK MEGÚJÍTÁSA

DR. SCHNELLER DOMONKOS

_ Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár

A következő előadó dr. Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár volt. Meglátása szerint a fővárosból való kiköltözés összefügg azzal, hogy Budapest nem képes élhető alternatívát állítani olyan kulturális közegben, ahol erős a tulajdonhoz való kötődés: a populáris kultúra által sugallt életérzés és a hagyomány egyaránt a családi házat jeleníti meg ideális lakóingatlan-típusként. Az ilyen irányú kereslet kielégítése során az externáliákkal mintha elfelejtenének foglalkozni a fejlesztők és az önkormányzatok. A településeken az egykori mezőgazdasági területeket felparcellázva értékesítették, de se az alapvető infrastruktúrák hiányát, se a megnövekedő ingázás forgalomterhelését nem vették figyelembe. 1990-től jelentősen romlott a közlekedési módok közötti arány, különösen a városhatárt átlépő forgalomban jelent nagy terhet az egyéni közlekedők száma. Dinamikusan nőtt a gépjármű-tulajdonosok száma, de ha ezen lakosság nagy része hajlandó lenne a tömegközlekedést választani, azonnal kiderülne, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő kapacitás.

Budapest területének 5%-a barnamezős övezet. Ezek jó része magánterület, amelyet szétaprózódott tulajdonviszonyok jellemeznek. A tulajdonrendezés jogi költségei jelentős tételt képeznének. Ezzel szemben vannak aranytartalékok a városban: a vasútüzem hatékonyabb ellátásával nagyméretű és jól pozícionálható területek szabadulhatnak fel. Észak-Csepelen az olimpiai pályázat felhajtóerejének köszönhetően nemzetközi építésziroda vezetésével készült mesterterv. A tervezési folyamatot állami és önkormányzati szereplők kísérték. A terv 30 éves távlatban jelöli ki a fejlesztés irányát, hasonlóan ahhoz, ahogyan Bécs Aspern városrészében is a mesterterv, illletve a tömegközlekedési kapcsolat kialakítása, valamint a terület szívében található tó létrehozása voltak a kezdő lépések. Vagy a bécsi főpályaudvar, amely az állami vasúttársaság, a szövetségi állam és Bécs önkormányzata közös, évtizedes fejlesztési programjának eredményeként új városi parkot, változatos üzleti és lakáscélú beruházásokat eredményezett. Az új csepeli közpark tervezése ehhez hasonló léptékű projekt kapcsolódva a Déli Városkapu térségéhez. Részben barnamezős, de a növényállomány is megújításra szorul, ugyanakkor a vízió része a csapadékvízgazdálkodás mellett az aktív szabadidő eltöltésére alkalmas park, amely kapcsolódik az új atlétikai stadion körül kialakított zöldterületekhez.

A Nyugati pályaudvar megújítására kiírt nemzetközi pályázat, és az ehhez kapcsolódó előkészítő tanulmányok nyomán kialakult vízió az évszázaddal korábban elhibázott városfejlesztés hiányzó funkcióját is pótolja. Ennek feltétele a pályaudvarokat összekötő vasúti alagút kialakítása, amely gondolat már az 1930-as években felmerült. A beruházásnak nemcsak helyi jelentősége van, de a transzeurópai hálózat átmenő forgalmát is javítaná. A Déli pályaudvar az alagút másik végpontja, illetve a Nyugatihoz kapcsolódik a Rákosrendező területe is. A Józsefvárosi pályaudvar egyik nagy eredménye volt a kínai piac elköltöztetése. A sportcélú fejlesztések már a megvalósítási fázisba értek, de a helyszín kitűnő közlekedési kapcsolata ennél többet érdemel. Az Orczy-park nagy fejlődésen ment keresztül, a Népliget megújítása is napirenden. A két terület között lehetőség adódik a városszövet összekapcsolására, új minőségi városrész létrehozására – zárta előadását a helyettes államtitkár.