INGATLANFEJLESZTÉS ÉS VÁROS

KISS IDA _ DVM tervezési részleg igazgatója

A konferencia harmadik előadója Kiss Ida, a DVM tervezési részlegének igazgatója volt, aki bemutatkozásában hangsúlyozta, hogy az általa képviselt cég munkájának fókuszában a dizájn áll, de ezt szorosan követi a fenntarthatóság. Saját kutatási területe a városi metabolizmus – a település mint rendszer – vizsgálata, ideértve a víz-, az energia-, a hulladék- és az építőanyag-gazdálkodás kérdéskörét. A tervező számára kihívás az a feltételrendszer, amiben kreatív alkotóként kell különféle érdekek és szempontok között egyensúlyt teremtenie. A fejlesztő érdeke, hogy az épület, városrész jól eladható legyen, a projekt megfelelő megtérülést biztosítson. A tervezőnek ki kell szolgálnia a megbízó érdekeit, ezt viszont csak a városrendezési szabályozás keretei között teheti. A városi szempont hosszabb időtávra tekint, ami érdekütközéshez vezet. Harc van a fejlesztő és az önkormányzat között, de nem elhanyagolhatók a társadalom érdekei sem: ez a beruházások környezetében élők története. Jobb lesz az élet, mert szebbé válik a lakókörnyezet, vagy gondot jelent, hogy beépülnek az eddig szabadon álló területek?

Közjó-e a városkép? – tette fel a kérdést Kiss Ida. A fejlesztő saját kockázata, hogy mit hoz létre, de nem teljesen szabadon határoz, hiszen szakmai platformok képviselik a városkép, a közjó érdekét, illetve vizsgálják a környezeti hatásokat, így a forgalom várható növekedését, a fényszennyezést vagy a zöldfelület mértékének és minőségének változását. Mindezen szempontok metszetében van a tervező. Egy új épület lehet a fejlődés, az értékteremtés gyújtópontja azáltal, hogy minőséget hoz, és akár a környező közterület minőségére is képes hatást gyakorolni. Eközben felmerül a társadalmi fenntarthatóság kérdésköre, mert a fejlesztés hatására sok esetben a kevésbé fizetőképes átlagemberek, tehát a lakosság zöme kiszorul az érintett helyszínekről. Kiss Ida a Kopaszi-gát példáját hozta fel, amely magában hordozza a 15 perces város gondolatát, mégis zárvány, mert az új lakásokat csak egy adott réteg tudja megfizetni. A korábban beépült Duna-parti területekhez, például a Marina Part lakóparkhoz képest itt több funkciót helyeztek el.

Ezekhez a budapesti példákhoz képest Bécsben nagyon inspiráló a sokszínűség megőrzése, ami a felülről jövő szabályozás által megfogalmazott cél. Ezekhez előre biztosítják az infrastruktúrákat, különféle lakásformákat telepítenek, ezáltal árazásában is differenciált városrészek jönnek létre. Bécsben az új főpályaudvar környéke ilyen terület: egyelőre steril, de már látszik, hogy az építőközösségi projektek és mellettük a luxus jól működő városrészt eredményez együtt. Hasonlóra látunk példát brit és holland fejlesztéseknél is. Az élő szervezetek működése azt mutatja, hogy a hálózatokban rejlik a fenntarthatóság. Ha a városon belül zárványok alakulnak ki, a területek elszigeteltek egymástól, így ott sokkal kevesebb a kapcsolódási lehetőség. A komplex struktúra hosszú távon élhetőbb és a környezeti változásokkal szemben is ellenállóbb.

A DVM tervezői sok projekten a Horizon Development ingatlanfejlesztővel dolgoznak együtt. A műemléki Eiffel Palace nagy műszaki kihívást jelentett, végül az eredeti épületből csak a homlokzat maradt meg. A belső teret meghatározó acélszerkezeteket szétszerelést követően restaurálva helyezték vissza. A Promenade Gardens irodaépület a Váci úton valósult meg. A terület átalakulására erősen jellemző a faszádizmus: az új házak a főút felé míves homlokzatokkal fordulnak, a szomszédos utcák felé pedig jóval egyszerűbb képet mutatnak. Ez az épület azonban minden irányban azonos minőséget képvisel. Az Eiffel Square egyszerű építészeti eszközökkel viszonyul ahhoz a városi környezethez, ami a XIX. század végén a Teréz körút kialakításával jelent meg. Az irodaház mellett új közterületet létesítettek, amely várhatóan tovább gazdagodhat. Előadásának zárásaként Kiss Ida a Szervita téri irodaházat mutatta be, ami Budapest szívében kapott helyet. Kovács Attila, a DVM alapítója olyan minőségi építészetet álmodott ide, ami a műemléki városképbe is illeszkedik. Az előadás végén vetített rövidfilmen a tér átalakulása, az új épület kivitelezése volt látható.