Issuu on Google+

Képzési stratégia a tatabányai kistérség részére

Tatabánya 2010. Készült: a TÁMOP-1.4.4.-08/1-2009-0020 " Tatabányai Foglalkoztatási Paktumösszefogással a Munkaerő-piaci helyzet javításáért" program keretében


Tartalomjegyzék Bevezetés ....................................................................................................................................................................3 Bevezető gondolatok...........................................................................................................................................3 A szakképzés céljai Európába............................................................................................................................3 A szakképzés Magyarországon.........................................................................................................................4 Szakképzési helyzetkép............................................................................................................................................7 Oktatási intézmények és szervezetek a térségben.........................................................................................7 A Munkaügyi Központ szerepe a képzésben................................................................................................23 A TISZK, mint a szakképzés bázisa..........................................................................................................29 A TÁRSULÁS FELADATAI............................................................................................................................32 Pályaválasztás, pályaorientáció .....................................................................................................................33 A jelen állapot....................................................................................................................................................34 Az egyes szakmák, szakmacsoportok helyzete............................................................................................37 A szakképzés és a mikrovállalkozások................................................................................................................41 A kisvállalkozások jelentősége és súlya........................................................................................................41 A KKV-k és a szakképzés.................................................................................................................................44 Javaslatok a vállalkozói képzésekkel kapcsolatban...............................................................................47 Az előkészítő munka tanulságai és eredményei...............................................................................................48 A munkáltatói véleményeke............................................................................................................................49 A vélemények összegzése.................................................................................................................................51 A szakképzés jelen helyzetének problémái........................................................................................................52 Probléma fa.........................................................................................................................................................55 Cél fa.....................................................................................................................................................................56 Swot-analízis............................................................................................................................................................57 Következtetések és javaslatok...............................................................................................................................58 Javaslataink céljai:.............................................................................................................................................58 A jelenlegi helyzet összefoglalása a stratégia készítés tapasztalatai alapján........................................58 Konkrét javaslatok.............................................................................................................................................59 Javaslat – I......................................................................................................................................................59 Javaslat – II.....................................................................................................................................................61 Javaslat – III...................................................................................................................................................63


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

Bevezetés Bevezető gondolatok A szakképzés céljai Európába Az Európai Unió versenyképessége, a fenntartható fejlődés és a foglalkoztatás szempontjából kulcsfontosságú tényező az oktatásba és a képzésbe történő befektetés. Az Európai Tanács 2000-ben lisszaboni ülésén azt a stratégiai célt tűzte ki, hogy az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudás alapú társadalmává kell válnia. E stratégiai cél elérésében kiemelt szerepe van a minőségi oktatásnak és képzésnek. A tagországok szakoktatásért és szakképzésért felelős vezetői 2001 októberében tartott értekezletükön indították el az ún. „Bruges-i kezdeményezést”, amely az európai szakoktatás és szakképzés minőségének és hatékonyságának növelését célozza a szorosabb együttműködés kifejlesztése segítségével. A cél az, hogy 2010-re az állampolgárokat képessé tegye szakképesítésük és szakértelmük egész Európára vonatkozó „közös pénznemként” való használatára, továbbá jelentősen növekedjen a szakoktatás és szakképzés státusza, elismertsége, jó hírneve. Ez a folyamat „alulról jövő kezdeményezések” alapján építkezik a szociális partnerek teljes bevonásával, és szektorális szinten támogatja a szakképesítések és kompetenciák fejlesztését. Az európai szakoktatás és szakképzés minősége és teljesítménye központi helyet foglal el a lisszaboni célkitűzések elérésében. A szakképesítések és a szakértelem transzferálhatósága az országok, szektorok és munkakörök között – amely az élethosszig tartó tanulás és a mobilitás alapvető feltétele – döntő fontossággal bír, amelyhez szükség van a fejlett szintű átláthatóságra, „transzparenciára”, valamint a kölcsönös bizalomra. A szakmai célú transzparencia és elismerés elősegítésére az Unió a CEDEFOP közreműködésével felállította a Nemzeti Referencia Központok hálózatát, amely a szakképesítésekkel

kapcsolatos

kérdések

elsőrendű

kapcsolatpontjaiként

funkcionál.

Magyarországon ennek a feladatnak az ellátására a Nemzeti Szakképzési Intézet keretein belül kerül sor.

3


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

A Bizottság által 2001 novemberében elfogadott, „az élethosszig tartó tanulást az Európai Térségben tegyük valósággá” című közleményt követően az élethosszig tartó tanulás az oktatási és képzési politikák fejlesztése vezérelvévé vált. A közlemény konkrét javaslatokat fogalmaz meg a cél elérése érdekében. Ilyen többek között a humán erőforrásba és tudásba való befektetések növelése, az alapvető képességek (beleértve a digitális technológiák használatának ismeretét is) megszerzésének támogatása, innovatív, rugalmasabb tanulási formák elterjesztése. A közlemény hangsúlyozza a formális oktatási és képzési rendszerek átalakításának szükségességét azon célból, hogy megszűnjenek a különböző tanulási formák közötti korlátok. Az Európai Tanács és a Bizottság szerint a lisszaboni célkitűzések megvalósítása érdekében fel kell gyorsítani az oktatási és képzési rendszerek reformjának ütemét. A nemzeti politikák kidolgozásához szintén figyelembe kell venni az „Oktatás és Képzés 2010” dokumentumot. Ebben az átfogó kontextusban a Tanács és a Bizottság hangsúlyozza, hogy milyen fontosnak tartja az oktatásra és képzésre irányuló programok következő generációjának szerepét. A Tanács és a Bizottság kétévente fog beszámolni az európai Tanácsnak az „Oktatás és Képzés 2010” munkaprogram teljesítéséről.

A szakképzés Magyarországon A magyar szakképzési rendszer súlyos gondokkal küzd. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az érintettek mindegyike – szülők, tanulók, munkáltatók, képzők – elégedetlen a szakképzéssel. A szakképzés problémái már a politika ingerküszöbét is elérték, különféle elképzelések jelentek meg a nyilvánosság előtt, melyek a

4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500

szakképzés

lehetséges

átalakítását célozzák. A jelen stratégiakészítési

folyamat

is

érintett ebben, hiszen a képzési Németország Magyarország

1000 500 0

stratégia tekintettel

megalkotásánál kéne

lennie

a

változásokra, melyek azonban – sajnálatos módon – nem ismertek. Minden esetre, úgy tűnik, hogy az

ábra 1. Elméleti és gyakorlati képzési idő Magyarországon és Németországban órákban

4


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

un. „német” típusú szakképzési modell válik a legnagyobb eséllyel követendővé a magyar szakképzés átalakítása során. Az un. „német modell” lényege a duális szakképzési rendszer. A duális rendszerű szakképzés „duális” (azaz kettős) jelzője arra utal, hogy a fiatal szakképzése, akit hivatalosan nem is tanulónak, hanem „kiképzendőnek” (Auszubildende) neveznek, párhuzamosan két helyszínen egy szakmunkásképző iskolában és egy „üzemben” zajlik. Az „üzem” nem csak valódi üzem, hanem akár egy hivatal, egy fogorvosi rendelő, vagy egy ún. üzemek feletti képző központ is lehet. A képzési felelősség is megoszlik. Az iskolai részért a tartomány, illetve maga a szakmunkásképző iskola felelős, az érvényes szabályozást az adott tartomány oktatási törvénye tartalmazza. A gyakorlati részre vonatkozó szabályozás a testületek, szakmai szervezetek bevonásával, szövetségi szinten történik (a szövetségi szintű szakképzési és kisipari képzési törvény hatályos rendelkezése alapján), magáért a gyakorlati képzésért pedig a kiképző üzem viseli a felelősséget. Az illetékesség és a felelősség azonban nem egyenlően oszlik meg. A „kiképzendők” ugyanis a hétnek csak 1-2 napján járnak iskolába. Itt kétharma d részben szakmai elméleti oktatásban részesülnek, egyharmad időt általános műveltségük gyarapítására fordítanak. Heti 3-4 napot az „üzemben” töltenek, ahol részben produktív munkát is végeznek, azaz képzési költségük egy részét meg is termelik. A fiatalok gyakorlati képzése esetleg több „üzemben” is történhet. Igen gyakori - különösen kis- és középüzemek esetén -, hogy a kiképzendő munkaidejének egy részét a szigorú értelemben vett kiképző üzemen kívül, egy annál lényegesen jobban felszerelt képző központban tölti. A fiatal az üzemmel áll szerződéses viszonyban, A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása

iskolalátogatás

a régió megyéiben, 2010.

70 000

10 000

II.

23586 17636

24524

24211 I.

gyakorlati állami

27312

20 000

17999

30 000

26996

40 000

17357

50 000

idejére

az a

tanulónak szabadságot biztosít. A

25717

60 000

amely

az

üzem

alkalmazottjai, az iskola tanárai közalkalmazottak.

A

gazdaságnak, az üzemnek ez a nagyobb Fejér m. 2009. Fejér m. 2010.

Kom.-Eszt. m. 2009. Kom.-Eszt. m. 2010.

Veszprémm. 2009. Veszprémm. 2010.

0

III.

oktatók

IV.

V.

VI.

VII. VIII. IX.

X.

XI.

XII.

súlya

annak

is

következménye, hogy a gazdaság hajlandó a képzési költségeknek

5


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

tetemes –

gyakran ráfizetést is jelentő – részét fedezni. Ugyanakkor a képzés kiadásait

általában be tudja építeni áraiba. További – jelentős különbség a magyar és a német szakképzési rendszer között, hogy a német szakképzési rendszerben igen jelentős szerepet játszanak a munkáltatók és a munkavállalók érdek-képviseleti szervei is. Minden esetre, elmondható, hogy a stratégia készítés szempontjából talán szerencsés is a változás, hiszen így – talán – nagyobb esélye van a javaslatok valósággá válásának. A hazai képzési rendszer - az óvodától a felsőfokig, az iskolarendszerű képzéstől az iskolarendszeren kívüli képzés széles skálájának kialakulásáig - alapvető változáson ment át az elmúlt jó egy évtizedben. Ennek vannak tagadhatatlan pozitív vonásai, de van árnyoldala és negatív hatása is. A képzés rendszerét, annak szereplőit, érintettjeit szembesíteni kell a gazdaság előtt álló, és ezen belül a szakképzést közvetlenül is érintő kihívásokkal, lehetőségekkel. A gazdaság szereplői úgy tapasztalják, hogy nem kapják meg a szakképzéstől a várt mennyiségű és minőségi munkaerőt, nem kapnak megfelelő támogatást a versenyképesség javításához. A képzés tartalma, technikai színvonala nem követi megfelelő ütemben a technológiai fejlődést, a szakiskolai tanulók létszáma, megoszlása és a tényleges munkaerőigény

között

jelentős

feszültség

keletkezett,

az

iskolarendszert

elhagyók

alkalmazhatósága, teljesítőképessége gyakran nem felel meg a munkaerőpiaci/vállalati elvárásoknak. A nyilvántartott álláskeresők összetételének életkor szerinti alakulása a Közép-Dunántúlon, 2010. március

26-35 éves 25,7%

25 éves és fiatalabb 16,9%

36-45 éves 23,5% 46-50 éves 12,0% 50 évesnél idősebb 21,8%

A nyilvántartott álláskeresők összetételének iskolai végzettség szerinti alakulása a Közép-Dunántúlon, 2010. március Szakmunkásképző, szakiskola 37,1%

Szakközépiskola, technikum 15,5%

Általános iskola 32,2%

Gimnázium 7,9% Főiskola, egyetem 4,4%

8 ált.nál kevesebb 2,9%

A váltás, a korszerűsítés, a versenyképességet és termelékenységet meghatározó létkérdés a vállalkozói szférának, de a képzést folytató intézményeknek is, sőt társadalmi következményei is determinálóak. A megoldáshoz határozott lépéseket kell elvárnunk közvetlen a képzési 6


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

rendszer intézményeitől, de a fenntartó-irányító szervezeti változtatás is elkerülhetetlen, de egyben a jövő is. A képzett munkaerő rendelkezésre állása, illetve a szakképzés rendszeréből kilépők foglalkoztathatósága, beilleszkedése a vállalkozások szakmai követelményrendszerébe, a munkaerőpiac harmonikus működésének és a vállalkozások versenyképességének alapvető feladatként kezeli a foglalkoztatási színvonal növelését, a képzési rendszer fejlesztését, a keresleti és kínálati oldal rugalmasabb illeszkedését. A fenti kihívások igen sokrétű választ igényelnek. A helyi tervezésről magasabb szintre, a régiós követelmények szintjére célszerű eljutni tehát.

Szakképzési helyzetkép Oktatási intézmények és szervezetek a térségben A kistérségben található képző intézmények eloszlása – érthető okokból – igen egyenetlen, döntő többségük a megyeszékhelyen található. A tatabányai kistérségben 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív népességhez viszonyítva 19,87 %, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya 33,24 %, az érettségivel rendelkezők aránya 31,62 %, diplomások aránya 14,59 %. A Tatabányai Kistérségben a közoktatási feladatot ellátó önkormányzati intézmények száma 57, ebből 41 intézmény Tatabányán működik: •

15 önálló óvoda (ebből 2 alapítványi, 1 egyházi fenntartású)

13 általános iskola

2 összetett iskola

3 többcélú, közös igazgatású intézmény

1 ÁMK,

2 gimnázium

1szakközép- és szakiskola

1 szakközépiskola 7


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

1 gimnázium, szakközépiskola és szakiskola

1 szakképző iskola és gimnázium

1 középiskolai kollégium,

Iskolai végzettségek a kistérségben

önálló iskola, 4 intézményfenntartó társulás,

14,59%

19,87%

A kistérség községeiben 6 önálló óvoda, 6 és 1 alapítványi fenntartású óvoda működik. Tatabányán – a kistérségi társulás székhelyén – megyei fenntartású közoktatási intézmény nem található, egyházi fenntartású óvoda és

31,84% 33,70% Általános iskolai

iskola egy van. A társulás települései intézményrendszereivel

Szakmai oklevéllel rendelkezők

Érettségi

Diplomások

színes kínálatot biztosítanak a térség lakosai számára annak érdekében, hogy gyermekeik

adottságai, képességei, vallási hovatartozásai alapján – figyelembe véve az iskolai körzethatárokat – a megfelelő közoktatási intézményt válasszák. A térség középfokú oktatási intézményei Tatabányán Fenntartó

Intézmény neve, Feladatellátás módja, formája címe Árpád - önálló intézmény Gimnázium, Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás Tatabánya 2800 Megyei Tatabánya, Fő a./ nappali rendszerű, négy évfolyamos gimnáziumi oktatás Jogú tér 1. Az iskola a fenti képzési forma keretein belül évfolyamonként egy-egy csoportban emelt szintű matematika, német és angol Város nyelvi oktatást folytat. Önkormán A 2006/2007. tanévtől tanévenként három osztály indítható. yzata b./ nappali rendszerű, hat évfolyamos gimnáziumi oktatás A 2006/2007. tanévtől tanévenként egy osztály indítható. Bárdos László - önálló intézmény Gimnázium, I. Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás 2800 a./ nappali rendszerű, négy évfolyamos gimnáziumi oktatás Tatabánya, A 2006/2007. tanévtől tanévenként egy osztály, a 2010/2011. Gál István ltp. tanévtől tanévenként két osztály indítható. 701. b./ nappali rendszerű, öt évfolyamos gimnáziumi oktatás Az iskola a fenti képzési forma keretein belül évfolyamonként egy-egy csoportban emelt szintű angol és német nyelvi oktatást

8


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

Tatabányai Általános Iskola Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium, 2800 Tatabánya, Sárberki ltp.

folytat. A 9. évfolyam nyelvi előkészítő évfolyamként működik. Tanévenként egy osztály indítható. c./ nappali rendszerű, nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás A 2006/2007. tanévtől tanévenként egy osztály indítható . II. Iskolarendszerű felnőttoktatás a./ esti és levelező munkarend szerinti négy évfolyamos gimnáziumi oktatás A 2005/2006. tanévtől a felnőttoktatásban nem indítható új osztály. - önálló intézmény, telephelye: Füzes úti általános iskolai telephely, ld. az általános iskoláknál I. Nappali rendszerű általános iskolai, szakközépiskolai és szakiskolai oktatás a./ nappali rendszerű, 8 évfolyamos általános iskolai oktatás b./ nappali rendszerű, 4+(1–2) évfolyamos szakközépiskolai oktatás Az informatika szakmacsoportban képez szakembereket. A megszerezhető végzettségek: - szoftverüzemeltető (OKJ 52-4641-03) - gazdasági informatikus II. (OKJ 52-4641-02) Utoljára a 2005/2006. tanévben indítható a 9. évfolyamon. c./ nappali rendszerű, érettségire épülő szakképzés A faipar és az egyéb szolgáltatások szakmacsoportban képez szakembereket. A megszerezhető végzettségek: - kozmetikus (OKJ 52-815-01-0000-0000), - kozmetikus (OKJ 51-7812-01), - műbútorasztalos (OKJ 51-5262-01), - fényképész (OKJ 51-7899-02). d./ nappali rendszerű, 2+(2-3) évfolyamos szakiskolai oktatás (a szakképző évfolyamok számát az OKJ határozza meg) Az építőipari, a fafeldolgozó- (fa megmunkáló) ipari, a gépgyártás és fém(megmunkáló) ipari, az elektro nikai, a könnyű ipari, a fodrász-és szépségápolási (kozmetikusi), a műanyagfeldolgozóipari és a számítástechnikai tanulmányi területen képez szakembereket. A szakiskolai oktatás keretében az intézmény ellátja a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait. A megszerezhető végzettségek: - ács-állványozó (OKJ 33-582-01-1000-0000), - állványozó (OKJ 33-582-01-0100-2101), - burkoló (OKJ 33-582-03-1000-0000), - hidegburkoló (OKJ 33-582-03-0100-3101), - melegburkoló (OKJ 33-582-03-0100-3102), - parkettás (OKJ 33-582-03-0100-3103), - festő, mázoló és tapétázó (OKJ 33-582-04-1000-0000), - mázoló, lakkozó (OKJ 33-582-04-0100-2101), - plakátragasztó (OKJ 33-582-04-0100-2102), - szobafestő (OKJ 33-582-04-0100-3101), - tapétázó (OKJ 33-582-04-0100-3102), - kőműves (OKJ 31-582-15-1000-0000), - beton-és vasbetonkészítő (OKJ 31-582-15-0100-2101),

9


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

-

építési kisgépkezelő (OKJ 31-582-15-0100-3101), építményvakoló kőműves (OKJ 31-582-15-0100-2102), épületfalazó kőműves (OKJ 31-582-15-0100-2103), gépi vakoló (OKJ 31-582-15-0100-3102), bútorasztalos (OKJ 33-543-01-1000-0000), asztalosipari szerelő (OKJ 33-543-01-0100-2101), fa-és bútoripari gépkezelő (OKJ 33-543-01-0100-3101), faesztergályos (OKJ 33-543-01-0100-2102), fatermékgyártó (OKJ 33-543-01-0100-3102), épületasztalos (OKJ 31-582-08-1000-0000), famegmunkáló (OKJ 31-582-08-0100-3101), fűrészipari gépkezelő (OKJ 31-582-08-0100-2101), fodrász (OKJ 33-815-01-1000-0000), - gépi forgácsoló (OKJ 31-521-09-1000-0000), - esztergályos (OKJ 31-521-09-0100-3101), - fogazó (OKJ 31-521-09-0100-3102), - fűrészipari szerszámélező (OKJ 31-521-09-0100-3103), - köszörűs (OKJ 31-521-09-0100-3104), - marós (OKJ 31-521-09-0100-3105), - CNC forgácsoló (OKJ 31-521-02-0000-0000), - géplakatos (OKJ 31-521-10-1000-0000), - gépbeállító (OKJ 31-521-10-0100-3101), - szerkezetlakatos (OKJ 31-521-24-1000-0000), - lemezlakatos (OKJ 31-521-24-0100-3101), - szerszámkészítő (OKJ 33-521-08-0000-0000), - szikraforgácsoló (OKJ 33-521-08-0100-3101), - épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő - duguláselhárító (OKJ 31-582-09-0100-3101), - karbantartó, csőszerelő (OKJ 31-582-09-0100-3102), - műanyagcső-szerelő (OKJ 31-582-09-0100-3103), - tűzvédelmi eszközkarbantartó (OKJ 31-582-09-01003104), - energiahasznosító berendezés szerelője (OKJ 31-582-090010-3101), - gázfogyasztó berendezés-és csőhálózatszerelő (OKJ 31582-09-0010-3102), - központifűtés- és csőhálózat-szerelő (OKJ 31-582-090010-3103), - vízvezeték- és vízkészülék-szerelő (OKJ 31-582-09-00103104), - szabó - fehérnemű-készítő (OKJ 33-542-05-0100-2101), - lakástextil-készítő (OKJ 33-542-05-0100-2102), - munkaruha-készítő (OKJ 33-542-05-0100-2103), - textiltermék-összeállító (OKJ 33-542-05-0100-2104), - csecsemő-és gyermekruha-készítő (OKJ 33-542-05-00103301), - férfi szabó (OKJ 33-542-05-0010-3302), - női szabó (OKJ 33-542-05-0010-3303), - villanyszerelő (OKJ 33-522-04-1000-0000), - kábelszerelő (OKJ 33-522-04-0100-2101), - műanyag-feldolgozó (OKJ 52-521-02-0000-0000), - egyéb műanyagtermék gyártó(OKJ 52-521-02-01003101),

10


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

- fröccsöntőgép-kezelő (OKJ 52-521-02-0100-3102), - hőre keményedő műanyagok feldolgozója (OKJ 52-52102-0100-3103), - műanyag hegesztő, hőformázó (OKJ 52-521-02-01003104), - műanyagextruder-kezelő (OKJ 52-521-02-0100-3105), - ács-állványozó (OKJ 33-5216-01), - asztalos (OKJ 33-5262-01), - épületburkoló (OKJ 31-5216-01), - fodrász (OKJ 33-7812-01), - géplakatos (OKJ 31-5233-04), - fémforgácsoló (OKJ 31-5233-14), - NC-CNC gépkezelő (OKJ 32-5233-02), - kőműves (OKJ 31-5216-14), - szerkezetlakatos (31-5216-16), - nőiruha-készítő (33-5276-05), - számítógépkezelő (33-4641-01), - szobafestő-mázoló, tapétázó (31-5216-17), - villanyszerelő (33-5216-03), - vízvezeték-és központifűtés-szerelő (OKJ 31-5216-20), - műanyag-feldolgozó (OKJ 31-5244-08). Tanévenként nyolc osztály indítható. Informatika szakmacsoportban és felmenő rendszerben a számítógépkezelő szakmában utoljára a 2005/2006. tanévben indítható osztály a 9. évfolyamon. e./ A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (8) bekezdése szerinti egy vagy két évig tartó felzárkóztató oktatás. Célja az általános iskolát be nem fejező tanulók oktatása, azoknak az ismereteknek, elméleti és gyakorlati tudáselemeknek (kompetenciáknak) az elsajátítása, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek. A 2007/2008. tanévtől tanévenként egy osztály indítható. f./ Nappali rendszerű, szakképző évfolyamon folyó szakiskolai oktatás A 8. évfolyamot elvégzett, és 16. életévüket betöltött fiatalokat készíti fel szakképesítés megszerzésére a gépészet szakmacsoportban és az építőipari tanulmányi területen, a szakképző évfolyamokon engedélyezett nyolc osztály keretein belül. A megszerezhető végzettségek: - hegesztő (OKJ 31-521-11-1000-0000), - eljárás szerinti hegesztők (OKJ 31-521-11-0100-3101), - hegesztő-vágógép kezelő (OKJ 31-521-11-0100-3101), - épületasztalos (OKJ 31-582-08-1000-0000), - famegmunkáló (OKJ 31-582-08-0100-3101), - fűrészipari gépkezelő (OKJ 31-582-08-0100-2101), - kőműves (OKJ 31-582-15-1000-0000), - beton-és vasbetonkészítő (OKJ 31-582-15-0100-2101), - építési kisgépkezelő (OKJ 31-582-15-0100-3101), - építményvakoló kőműves (OKJ 31-582-15-0100-2102), - épületfalazó kőműves (OKJ 31-582-15-0100-2103), - gépi vakoló (OKJ 31-582-15-0100-3102), - hegesztő (31-5233-06)

11


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

- szárazépítő (31-5216-22) - önálló intézmény I. Nappali rendszerű szakközépiskolai és szakiskolai oktatás a./ nappali rendszerű, 4+2 évfolyamos szakközépiskolai oktatás A kereskedelem-marketing (belkereskedelem szakirány, nagy és kiskereskedelem tanulmányi terület), és a vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportban képez szakembereket. A megszerezhető végzettségek: - kereskedő (OKJ 52-341-05-1000-0000), - bútor-és lakástextil-kereskedő (52-341-05-0100-5201), - élelmiszer-és vegyiáru kereskedő (52-341-05-01005202), - ruházati kereskedő (52-341-05-0100-5203), - autó-és motorkerékpár kereskedő (OKJ 52-341-01-10000000), - autó-és motorkerékpár eladó-kölcsönző (52-341-010100-3301), - kultúrcikk kereskedő (OKJ 51-341-07-0000-0000), - hírlapárus, trafikos (OKJ 51-341-07-0100-3101), - kazetta-és lemezeladó-kölcsönző (OKJ 51-341-07-01005101), - könyvesbolti eladó (OKJ 51-341-07-0100-5201), Kereskedelmi, - óra-ékszer és díszműáru eladó (51-341-07-0100-5202), Vendéglátó és - papír-írószer eladó (OKJ 51-341-07-0100-3102), Idegenforgalm - látszerész- és fotócikk-kereskedő (52-725-01-0000i Szakközép0000), és Szakiskola, - műszakicikk-kereskedő (OKJ 51-341-01-0000-0000), 2800 - kisgép-és műszakicikk kölcsönző (OKJ 51-341-01-0100Tatabánya, 0000), Kós Károly u. - kereskedelmi ügyintéző (OKJ 52-341-04-1000-0000), 17. - vendéglős (OKJ 52-811-02-0000-0000), - étkezdés (OKJ 52-811-02-0100-3101), - vendéglátó eladó (OKJ 52-811-02-0100-3102), - idegenvezető (OKJ 54-812-01-1000-0000), - kereskedelmi technikus (OKJ 52-7862-02), - kereskedelmi menedzser (OKJ 54-3434-02), - marketing és reklám menedzser (OKJ 54-3434-03). - vendéglátó technikus (OKJ 52-7822-02), - idegenforgalmi technikus (OKJ 52-7872-02), - vendéglátó menedzser (OKJ 54-3434-04), - idegenforgalmi menedzser (OKJ 54-7872-01), - idegenforgalmi ügyintéző (OKJ 52-7872-03). Tanévenként két osztály indítható. b./ nappali rendszerű, 2+(2-3) évfolyamos szakiskolai oktatás (a szakképző évfolyamok számát az OKJ határozza meg) A kereskedelem-marketing és a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban képez szakembereket. A megszerezhető végzettségek: - bolti eladó

12


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

3102),

- bútor és lakástextil eladó (OKJ 31-341-01-0010-3101), - élelmiszer-és vegyiáru eladó (OKJ 31-341-01-0010- műszakicikk eladó (OKJ 31-341-01-0010-3103), - porcelán-és edényáru eladó (OKJ 31-341-01-0010-3104), - ruházati eladó (OKJ 31-341-01-0010-3105), - zöldség-gyümölcs eladó (OKJ 31-341-01-0010-3106), - kereskedő, boltvezető (OKJ 33-341-01-0000-0000), - cukrász (OKJ 33-811-01-0000-0000), - szakács (OKJ 33-811-03-1000-0000), - gyorséttermi eladó (OKJ 33-811-03-0100-3101), - konyhai kisegítő (OKJ 33-811-03-0100-2101), - pincér (OKJ 33-811-02-1000-0000), - panziós, falusi vendéglátó (OKJ 31-812-01-0000-0000), - mezőgazdasági gazdasszony (OKJ 31-812-01-0100-

3101),

- szállodai szobaasszony (OKJ 31-812-01-0100-2101), - pék-cukrász (OKJ 33-541-05-1000-0000), - élelmiszer-és vegyiáru kereskedő (OKJ 33-7862-01), - kultúrcikk-kereskedő (OKJ 33-7862-02), - ruházati kereskedő (OKJ 33-7862-03), - vas-és műszaki kereskedő (OKJ 33-7862-04), - ABC eladó (OKJ 31-7862-01), - hús-és hentesáru eladó (OKJ 31-7862-03), - vendéglátó eladó (OKJ 33-7822-02), - cukrász (OKJ 33-7826-01), - szakács (OKJ 33-7826-02), - pincér (OKJ 33-7822-01), - falusi vendéglátó (OKJ 31-7822-01), - házvezető(nő) (OKJ 33-6601-01), - pék-cukrász (OKJ 33-5212-02). Tanévenként négy osztály indítható. II. Iskolarendszerű felnőttoktatás a./ esti és levelező munkarend szerinti érettségire épülő szakképzés A megszerezhető végzettségek: - kereskedő (OKJ 52-341-05-1000-0000), - bútor-és lakástextil-kereskedő (52-341-05-0100-5201), - élelmiszer-és vegyiáru kereskedő (52-341-05-01005202), - ruházati kereskedő (52-341-05-0100-5203), - vendéglős (OKJ 52-811-02-0000-0000), - étkezdés (OKJ 52-811-02-0100-3101), - vendéglátó eladó (OKJ 52-811-02-0100-3102), - idegenvezető (OKJ 54-812-01-1000-0000), - kereskedelmi technikus (OKJ 52-7862-02) - vendéglátó technikus (OKJ 52-7822-02), - idegenforgalmi technikus (OKJ 52-7872-02), - idegenforgalmi ügyintéző (OKJ 52-7872-03). Kossuth Lajos - önálló intézmény Közgazdasági I. Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás és Humán a./ nappali rendszerű, 4+(1–2) évfolyamos gazdasági szakközépSzakközépisk iskolai oktatás

13


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

ola, 2800 Tatabánya, Cseri u. 35.

A közgazdaság szakmacsoportban, a kereskedelem-marketing szakmacsoport külkeres-kedelemi szakirányában, valamint a marketing és reklám és a munkahelyi ismeretek tanulmányterületen képez szakembereket. A megszerezhető végzettségek: - pénzügyi-számviteli ügyintéző (OKJ 52-344-01-00000000), - vállalkozási ügyintéző (OKJ 52-344-02-0000-0000), - statisztikai és gazdasági ügyintéző (OKJ 52-462-011000-0000), - társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó (OKJ 54343-05-0000-0000), - bérügyintéző (OKJ 54-343-05-0100-5201), -társadalom-biztosítási ügyintéző (OKJ 54-343-05-01005202), - vám-és jövedéki ügyintéző - jövedéki ügyintéző (OKJ 52-343-05-0010-5201), - vámügyintéző (OKJ 52-343-05-0010-5202), - valutapénztáros és valutaügyintéző (OKJ 52-343-040000-0000) - kifizetőhelyi pénztáros (OKJ 52-343-05-0100-5201) - külkereskedelmi üzletkötő (OKJ 54-341-01-0000-0000), - marketing és reklám ügyintéző (OKJ 52-342-01-00000000), - hirdetési ügyintéző (OKJ 52-342-01-0100-52-01), - vállalkozási ügyintéző (OKJ 52-3432-03), - pénzügyi-számviteli ügyintéző (OKJ 52-3432-04), - gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző (OKJ 523438-02), - általános gazdasági és statisztikai ügyintéző (OKJ 523438-01), - külkereskedelmi ügyintéző (OKJ 52-3433-01), - vámügyintéző (OKJ 54-3433-04), - társadalom-biztosítási ügyintéző (OKJ 52-3435-05), - üzleti ügyintéző (OKJ 52-3433-03), - európai üzleti asszisztens (OKJ 52-3435-01), - ��gyfélszolgálati asszisztens (OKJ 52-3435-09), - protokoll ügyintéző (OKJ 52-3404-02). Tanévenként három osztály indítható. b./ nappali rendszerű, 4+(2–3) évfolyamos humán szakközépiskolai oktatás Az egészségügyi és szociális szakma-csoportban képez szakembereket. Az érettségire felkészítő szakasz-ban egészségügyi szakmai alapozó tárgyak oktatása folyik. A megszerezhető végzettségek: - ápoló (OKJ 54-723-01-1000-0000), - csecsemő-és gyermekápoló (OKJ 54-723-02-1000-0000), - egészségügyi asszisztens - általános asszisztens (OKJ 52-720-01-0010-5201), - fogászati asszisztens (OKJ 52-720-01-0010-5202), - gyógyszertári asszisztens (OKJ 52-720-01-0010-5203), - szociális gondozó (OKJ 54-762-01-1000-0000),

14


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

- fogyatékosok gondozója (OKJ 54-762-01-0100-3301), - szociális gondozó és ápoló (OKJ 54-762-01-0100-3302), - szociális segítő - rehabilitációs nevelő, gondozó (OKJ 54762-01-0010-5401), - szociális asszisztens (OKJ 54-762-01-0010-5402), - szociális, gyermek-és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ 54762-01-0010-5403), - csecsemő-és gyermekápoló (OKJ 54-5012-02), - felnőtt ápoló (OKJ 54-5012-01), - csecsemő-és kis-gyermekgondozó (OKJ 54-5070-01), - egészségügyi operátor (OKJ 52-4641-01), - szociális asszisztens (OKJ 54-8933-02) - szociális gondozó és szervező (OKJ 54-8933-03), - szociális, gyermek - és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ 54-893304). Tanévenként egy osztály indítható. A szakképző évfolyamok számát az OKJ határozza meg. c./ nappali rendszerű, 5+(1–3) évfolyamos humán szakközépiskolai oktatás. A 9. évfolyam nyelvi előkészítő évfolyamként működik. Az érettségire felkészítő szakaszban egészségügyi vagy szociális szakmai alapozó tárgyak oktatása folyik. A megszerezhető végzettségek megegyeznek a b./ pontban felsoroltakkal. Tanévenként egy osztály indítható. d./ érettségire épülő szakképzés A megszerezhető végzettségek megegyeznek az a./ és b./ pontban felsoroltakkal. Továbbá iskolarendszeren kívüli szakképesítésként: - masszőr - gyógymasszőr (52-726-01-0010-5201), - sportmasszőr (52-726-01-0010-5202), e./ akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemmel kötött megállapodás alapján a megszerezhető végzettség a - gazdálkodási menedzser-asszisztens (OKJ 55-343-010010-5503), - gazdálkodási menedzser-asszisztens (OKJ 55-3439-01), ezen belül: - európai logisztika szak - szolgáltatás-menedzsment szak (egészségügyi szakirány). Tanévenként egy AIFSZ osztály indítható a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban engedélyezett osztályszám keretén belül. II. Iskolarendszerű felnőttoktatás a./ Egészségügyi és a szociális munka melletti szakképzés: az ellátás területén dolgozóknak biztosítja az első szakmaszerzés, illetve a szakma és a munkakör által előírt továbbkép- zések, átképzések lehetőségét. Az önkormányzat tanévenként legfeljebb heti 40 órát

15


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépisk ola és Szakiskola, 2800 Tatabánya, Béke u. 8.

biztosít erre a feladatra, amíg az egészségügyi és szociális szakterület részéről a fenti képzésekre igény van. A megszerezhető végzettségek megegyeznek az I. b./ pontban felsoroltakkal. b./ Esti és levelező érettségi utáni gazdasági szakképzés A megszerezhető végzettségek megegyeznek az I. a./ pontban felsoroltakkal. I. Nappali rendszerű gimnáziumi, szakiskolai és szakközépiskolai oktatás a./ nappali rendszerű, 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás Utoljára a 2005/2006. tanévben indítható a 9. évfolyamon. b./ nappali rendszerű, 2+(1-2) évfolyamos szakiskolai oktatás (a szakképző évfolyamok számát az OKJ határozza meg). A szakiskolai oktatás keretében az intézmény ellátja a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait. A megszerezhető végzettségek: - irodai asszisztens (OKJ 33-346-01-1000-0000), - gépíró (OKJ 33-346-01-0100-3101), - gépíró, szövegszerkesztő (OKJ 33-346-01-0100-3102) - óvodai dajka (OKJ 31-140-01-0000-0000), - szabó - fehérnemű készítő (OKJ 33-542-05-0100-2101), - lakástextil-készítő (OKJ 33-542-05-0100-2102), - munkaruha készítő (OKJ 33-542-05-0100-2103), - textiltermék-összeállító (OKJ 33-542-05-0100-2104), - csecsemő és gyermekruha készítő (OKJ 33-542-050010-3301), - férfi szabó (OKJ 33-542-05-0010-3302), - női szabó (OKJ 33-542-05-0010-3303), - gépíró és szövegszerkesztő (OKJ 33-3404-02), - dajka (OKJ 31-8999-01), - varrómunkás (OKJ 31-5276-03), - nőiruha-készítő (OKJ 33-5276-05), - gyermek és ifjúsági felügyelő II. (OKJ 33-1499-01), - számítógép-kezelő (használó) (OKJ 33-4641-01). Tanévenként két osztály indítható. c./ nappali rendszerű érettségire épülő szakképzés (a szakképző évfolyamok számát az OKJ határozza meg). Az informatika, az oktatás és az ügyvitel szakmacsoportban képez szakembereket. A megszerezhető végzettségek: - informatikus - gazdasági informatikus (OKJ 54-481-04-0010-5401), - térinformatikus (OKJ 54-481-04-0010-5407), - informatikai alkal-mazásfejlesztő - szoftverfejlesztő (OKJ 54-481-02-0010-5404) - informatikai rendszergazda - szám.technikai szoftverüzemeltető (OKJ 54-481-030100-5201), - info. hálózattelepítő és üzemeltető (OKJ 54-481-030010-5401), - webmester (OKJ 54-481-03-0010-5407), - IT kommunikációs szolgáltató - oktatási kommu-nikációtechnológus (OKJ 54-482-02-

16


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

0010-5403), - multimédia alkalmazásfejlesztő - multimédia fejlesztő (OKJ 54-213-04-0010-5404), - pedagógiai asszisztens (OKJ 52-140-01-0000-0000), - gyógypedagógiai asszisztens (OKJ 54-140-01-00000000), - gyermekgondozó-nevelő - gyermek-és ifjúsági felügyelő (OKJ 54-761-02-01003301), - ügyviteli titkár - iskolatitkár (OKJ 54-346-01-0010-5402), - ügyintézőtitkár (OKJ 54-346-01-0010-5403), - gazdasági informa-tikus I. (OKJ 54-4641-01), - gazdasági informa-tikus II. (OKJ 52-4641-02), - számítástechnikai szoftverüzemeltető (OKJ 52-4641-03), - oktatási informatikus (OKJ 54-4641-03), - számítástechnikai programozó (OKJ 54-4641-04), - multimédia-fejlesztő (OKJ 54-8409-01), - gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ 52-1499-01), - gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens (OKJ 52-149902), - pedagógiai asszisztens (OKJ 52-1499-03), - gyógypedagógiai asszisztens (54-1499-01), - ügyviteli asszisztens (OKJ 52-3404-01), - irodai asszisztens (OKJ 52-3404-05), - ügyintézőtitkár II. (OKJ 52-3404-04), - szerkesztőségi asszisztens (OKJ 54-3434-04), a szakiskolai tantervvel összehangolva kiegészítő képzésként: - informatikai hálózattelepítő és üzemeltető (OKJ 52-464105), II. Iskolarendszerű felnőttoktatás a./ esti munkarend szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás b./ esti és levelező munkarend szerinti érettségire épülő szakképzés (a szakképző évfolyamok számát az OKJ határozza meg). Az informatika, az oktatás és az ügyvitel szakmacsoportban képez szakembereket. A megszerezhető végzettségek: - informatikus - gazdasági informatikus (OKJ 54-481-04-0010-5401), - térinformatikus (OKJ 54-481-04-0010-5407), - informatikai alkalmazásfejlesztő - szoftverfejlesztő (OKJ 54-481-02-0010-5404) - informatikai rendszergazda - szoftver-üzemeltető (OKJ 54-481-03-0100-5201), - info. hálózattelepítő és üzemeltető (OKJ 54-481-030010-5401), - webmester (OKJ 54-481-03-0010-5407), - IT kommunikációs szolgáltató - oktatási kommunikációtechnológus (OKJ 54-482-020010-5403), - multimédia alkalmazásfejlesztő - multimédia fejlesztő (OKJ 54-213-04-0010-5404), - pedagógiai asszisztens (OKJ 52-140-01-0000-0000), - gyógypedagógiai asszisztens (OKJ 54-140-01-0000-

17


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

0000), - gyermekgondozó-nevelő - gyermek-és ifjúsági felügyelő (OKJ 54-761-02-01003301),

-

ügyviteli titkár iskolatitkár (OKJ 54-346-01-0010-5402), ügyintézőtitkár (OKJ 54-346-01-0010-5403), gazdasági informatikus I. (OKJ 54-4641-01), gazdasági informatikus II. (OKJ 52-4641-02), számítástechnikai szoftverüzemeltető (OKJ 52-4641-03), oktatási informatikus (OKJ 54-4641-01), számítástechnikai programozó (OKJ 54-4641-04), multimédia-fejlesztő (OKJ 54-8409-01), gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ 52-1499-01), gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens (OKJ 52-1499-

02),

- pedagógiai asszisztens (OKJ 52-1499-03), - gyógypedagógiai asszisztens (54-1499-01), - ügyviteli asszisztens (OKJ 52-3404-01), - irodai asszisztens (OKJ 52-3404-05), ügyintézőtitkár II. (OKJ 52-3404-04), - szerkesztőségi asszisztens (OKJ 54-3434-04),

Péch Antal Műszaki Szakképző Iskola és Gimnázium, 2800 Tatabánya, Széchenyi u. 20. A Tatabányai Általános Iskola Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium telephelye az összevonás után.

-

a szakiskolai tantervvel összehangolva kiegészítő képzésként: - informatikai hálózat-telepítő és üzemeltető (OKJ 524641-05), c./ Levelező munkarend szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás d./ Nappali oktatás munkarendje szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi felnőttoktatás I. Nappali rendszerű szakközépiskolai, gimnáziumi és szakiskolai oktatás a./ nappali rendszerű, 4+2 évfolyamos műszaki szakközépiskolai oktatás Az elektronikai, gépészeti, közlekedési és műanyagipari feladatok ellátására képez szakembereket. A megszerezhető végzettségek: - elektronikai technikus (OKJ 54-523-01-0000-0000), - mechatronikai műszerész (OKJ 52-523-03-0000-0000), - mechatronikai szerelő (OKJ 52-523-03-0100-3101), - mechatronikai technikus (OKJ 52-523-03-0001-5401), - erősáramú elektrotechnikus (OKJ 54-522-01-0000-0000), - ipari informatikai technikus (OKJ 54-481-04-0010-5403), - üzemeltető gépésztechnikus - élelmiszeripari gépszerelő, karbantartó (OKJ 54-521-050010-3301), - élelmiszeripari gépésztechnikus (OKJ 54-521-05-00105401), - vegyipari gépésztechnikus (OKJ 54-521-05-0010-5402), - gépgyártás-technológiai technikus (OKJ 54-521-01-00000000), - szerszámkészítő (OKJ 33-521-08-0000-0000), - szikraforgácsoló (OKJ 33-521-08-0100-3101),

18


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

- autószerelő (OKJ 51-525-01-1000-0000), - autóbontó (OKJ 51-525-01-0100-3101), - autókarbantartó-és ápoló (OKJ 51-525-01-0100-3102), - autómosógép-kezelő (OKJ 51-525-01-0100-2101), - autóelektronikai műszerész (OKJ 52-525-01-1000-0000), - gépjárműriasztó szerelő (OKJ 52-525-01-0100-5201), - ipari elektronikai technikus (OKJ 52-5423-02), - ipari informatikai technikus (OKJ 52-5423-03), - mechatronikai technikus (OKJ 52-5423-06), - műszaki számítás-technikai technikus (OKJ 52-5423-07), - elektrotechnikai technikus (OKJ 52-5422-01), - gépésztechnikus (OKJ 52-5442-02), - gépgyártás technológus technikus (OKJ 52-5442-03), - szerszámkészítő (OKJ 51-5233-02), - autószerelő (OKJ 52-5241-02), - közlekedésüzem-viteli, gépjármű-üzemi technikus (OKJ 52-7010-01), - közlekedésüzem-viteli, szállítmányozási technikus (OKJ 52-7010-04). A Veszprémi Egyetemmel kötött megállapodás alapján: - logisztikai műszaki menedzserasszisztens (OKJ 55-34502-0010-5501) - logisztikai műszaki menedzserasszisztens (52-5499-01). Tanévenként hat osztály indítható a 9. évfolyamon. b./ nappali rendszerű, 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás Utoljára a 2005/2006. tanévben indult a 9. évfolyamon. c./ nappali rendszerű, érettségire épülő szakképzés (az évfolyamok számát az OKJ határozza meg). A környezetvédelem, a közlekedés és a műanyagipar számára képez szakembereket. A megszerezhető végzettségek: - műanyag-feldolgozó (OKJ 52-521-02-0000-0000), - egyéb műanyagtermék gyártó(OKJ 52-521-02-01003101), - fröccsöntőgép-kezelő (OKJ 52-521-02-0100-3102), - hőre keményedő műanyagok feldolgozója (OKJ 52-52102-0100-3103), - műanyag hegesztő, hőformázó (OKJ 52-521-02-01003104), - műanyagextruder-kezelő (OKJ 52-521-02-0100-3105), - környezetvédelmi technikus (OKJ 52-5470-04), - közúti járműgépész technikus (OKJ 52-54441-05), - gumi-és műanyagipari technikus (OKJ 52-5412-03) A környezetvédelmi technikus szakma a 2006/2007. tanévtől külön fenntartói döntés esetén indítható. II. Iskolarendszerű felnőttoktatás a./ esti és levelező munkarend szerinti, érettségire épülő szakképzés (az évfolyamok számát az OKJ határozza meg) Az elektronikai, gépészeti, közlekedési, műanyagipari és bányászati műszaki feladatok ellátására képez szakembereket. A megszerezhető végzettségek: - elektronikai technikus (OKJ 54-523-01-0000-0000),

19


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

- mechatronikai műszerész (OKJ 52-523-03-0000-0000), - mechatronikai szerelő (OKJ 52-523-03-0100-3101), - mechatronikai technikus (OKJ 52-523-03-0001-5401), - erősáramú elektrotechnikus (OKJ 54-522-01-0000-0000), - üzemeltető gépésztechnikus - élelmiszeripari gépszerelő, karbantartó (OKJ 54-521-050010-3301), - élelmiszeripari gépésztechnikus (OKJ 54-521-05-00105401), - vegyipari gépésztechnikus (OKJ 54-521-05-0010-5402), - gépgyártás-technológiai technikus (OKJ 54-521-01-00000000), - autószerelő (OKJ 51-525-01-1000-0000), - autóbontó (OKJ 51-525-01-0100-3101), - autókarbantartó-és ápoló (OKJ 51-525-01-0100-3102), - autómosógép-kezelő (OKJ 51-525-01-0100-2101), - autóelektronikai műszerész (OKJ 52-525-01-1000-0000), - gépjárműriasztó szerelő (OKJ 52-525-01-0100-3101), - bányaipari technikus - geológiai technikus (OKJ 54-544-01-0010-5401), - külszíni bányaipari technikus (OKJ 54-544-01-00105402), - mélyművelési bányaipari technikus (OKJ 54-544-010010-5403), - ipari elektronikai technikus (OKJ 52-5423-02), - műszaki számítástechnikai technikus (OKJ 52-5423-07), - mechatronikai technikus (OKJ 52-5423-06), - környezetvédelmi technikus (OKJ 52-5470-04), - gépésztechnikus (OKJ 52-5442-02), - gépgyártás technológus technikus (OKJ 52-5442-03), - szerszámkészítő (OKJ 51-5233-02) - autószerelő (OKJ 52-5241-02), - autóelektronikai műszerész (OKJ 52-5241-01), - közúti járműgépész technikus (OKJ 52-54441-05), - közlekedésüzem-viteli, gépjárműüzemi technikus (OKJ 52-7010-01), - közlekedésüzem-viteli, szállítmányozási technikus (OKJ 52-7010-04), - gumi-és műanyagipari technikus (OKJ 52-5412-03), - geológus-geofizikus technikus (OKJ 52-5436-05), - bányagépész technikus (OKJ 52-5436-01), - bányavillamossági technikus (52-5436-03), - bányaipari aknásztechnikus (OKJ 52-5436-02). A környezetvédelmi technikus szakma a 2006/2007. tanévtől külön fenntartói döntés esetén indítható. Éltes Mátyás Az intézmény évfolyamainak száma: Egységes Nyolc évfolyamos általános iskola és négy évfolyamos speciális Gyógypedagó szakiskola giai Módszertani Általános iskola szakiskola feladata Intézmény, Általános Az iskola alapfeladatként ellátja a sajátos nevelési igényű Iskola, tanulók vonatkozásában a tanulásban akadályozott, illetve a Speciális tanulásban akadályozott halmozottan fogyatékos tanulókat.

20


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, 2800 Tatabánya, Bánhidai ltp.

Tatabánya Megyei Jogú Város Középfokú Kollégiuma, 2800 Tatabánya, Réti u. 1/A.

Fűszernövény termesztő (OKJ 31-622-01-0100-2101) Zöldségtermesztő (OKJ 31-622-01-0010-3104) Parkgondozó (OKJ 54-622-01-0100-2101) Virágkötő (OKJ 33-215-02-0100-3102) Lakástextil készítő (OKJ 33-542-05-0100-2102) Géplakatos (OKJ 31-521-10-1000-0000) Gépbeállító (OKJ 31-521-10-0100-3101) Zöldség- és fűszernövény termelő (OKJ 21-6207-08) Varrómunkás (OKJ 31-5276-03) Virágkötő (OKJ 21-7862-01) Vas és fémipari előkészítő (OKJ 31-5239-03) már évek óta nem létező szakma Parkgondozó (OKJ 21-6207-05) Lakástextil varró, javító (OKJ 21-5276-01) 2005. január 01-ét követően a szakma OKJ-s sz Géplakatos (OKJ 31-5233-04) Gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai tanulók kollégiumi ellátása, nevelése és oktatása

Nem önkormányzati fenntartású középfokú intézmények Remédium Általános Iskola és Szakiskola

Nem önkormányzati fenntartású

0

Az iskolában oktatott ismeretek köre: Az iskola alapműveltségi vizsgára készít fel a 9. és a 10. évfolyamon. Cél a szakképzés megalapozása, előkészítése, pályaorientáció, a választott szakma megismertetése az 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet szerinti új kerettanterv alapján. A szakképzés a 11. és a 12. 13. évf. folyik az alábbi OKJ szakmákban: - ács-állványozó (33 52 1601) - szobafestő mázoló (31 52 1617) - kőműves (31 52 1614) - vasbeton és műkőkészítő (31 52 2004) - bádogos-épületbádogos (31 52 1602) - vízvezeték és központi-fűtésszerelő (31 52 1620) Az iskola a fenti szakmákban az elméleti és a gyakorlati oktatást vállalja / biztosítja tanulószerződéssel. Az iskolában az oktatás nappali tagozaton folyik.* A székhelyen és a tagintézményekben ellátott feladatok, és a fogadható legmagasabb gyermek-és tanulólétszámok: Tatabánya (I. sz. telephelyen): érettségi utáni szakképzés nappali 150 fő, érettségi utáni szakképzés esti 100 fő, érettségi utáni szakképzés levelező 50 fő Szakma megnevezése: - gazdálkodási menedzserasszisztens (55 3439 01) 2 év - számítástechnikai programozó (54 4641 04) 2 év, - számítástechnikai szoftver-üzemeltető (52 4641 03) 1 év,

21


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

- gazdasági informatikus I. (54 4641 01) 2 év, - idegenforgalmi ügyintéző (52 7872 03) 1 év, - európai üzleti asszisztens (52 3435 01) 1 év*

Tatabánya középfokú intézményeiben a 2007/2008-as tanévben összesen 132 tanuló sajátos nevelési igényű, a középfokú intézményben tanulókhoz viszonyított arányuk 22,1 %. Közülük 37 fő integrált nevelésben, 95 fő szegregált nevelésben részesült. A szegregált oktatás az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Speciális Szakiskolai intézményegységében történik. A város középiskoláiban gyermekvédelmi támogatásban 569 tanuló részesült (hátrányos helyzetű gyermekek), a középiskolás tanulók 9,5 %-a. A középfokú iskolákban 84 tanuló (1,4 %) halmozottan hátrányos helyzetű. A középiskolás tanulók közül 1628 fő részesül tankönyvtámogatásban, az összes középiskolai tanulókhoz viszonyított arányuk 27,3 %, étkezési támogatásban 309 fő részesül, a középiskolás tanulók 5%-a. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a polgármester kezdeményezésére 2005. őszén vizsgálta

a

helyi

munkaerő-piaci

elvárások

és

a

tatabányai

szakképző

iskolák

szakmaszerkezetének összhangját, abból a felismerésből kiindulva, hogy a környéken élő lakosság munkához jutásának, szociális biztonságának, és a helyi (a városban és környékén bejegyzett, illetve itt megtelepülő) gazdaság fejlődésének is az az érdeke, ha a szakmai kimenetek megfelelnek a helyi gazdaság szakemberszükségletének. A gazdasági fejlődés is visszahat a munkahelyek és a helyi adók révén a város és környékének szociális jólétére. A munka újszerűségét az adta, hogy jelenleg nincs olyan szervezet sem országos, sem megyei szinten, amely legalább középtávú, szakirányokra lebontott munkaerő- piaci prognózissal rendelkezne. A munkafolyamat során értékes segítséget kaptak a Megyei Munkaügyi Központtól. Az önkormányzati alapítású Gazdaságfejlesztő Szervezet (GFSZ) Kht. felmérte a városban működő nagyobb, termelő cégeknél szükséges és keresett szakmákat. A megkérdezett 29 cég a helyi viszonylatban legnagyobb foglalkoztatók közé tartozott (többségük az elmúlt évtizedben az ipari parkba betelepült külföldi, illetve multinacionális cég) túlnyomó része örömmel vette a

22


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

szakképzés módosítását célzó kezdeményezést. Később további 150 cég megkeresésével bővült a felmérés annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk a gazdaság minden területéről. Az adatok, felmérések alapján a 2006/2007. tanévre meghatározásra került öt kiemelt szakma (géplakatos, mechatronikai technikus, fémforgácsoló, szerszámkészítő, műanyag-feldolgozó), amelyek képzését fenntartó többféle módon segítette elő: tájékoztató kiadványok készültek, pályaválasztási szülői értekezleteken megtörtént a figyelemfelhívás, a GFSZ üzemlátogatásokat szervezett az általános iskolai igazgatók és a pályaválasztási felelősök számára. A fenntartó az iskolai könyvtáron keresztül ingyenes tankönyvellátást biztosít ezen szakmában tanulóknak. A Stúdium Közalapítvány kidolgozta az ösztöndíjjal történő támogatás lehetőségét a kiemelt szakmákban tanulók számára. A 2007/2008-as tanév előkészítéseként a TISZK –kel és a Munkaügyi Központtal történt egyeztetés után a GFSZ – immár második alkalommal – adta ki szakképzési hírlevelét, amely a műszaki szakmák (elektronika, gépészet) mellett már a szolgáltatási terület (kereskedelem) hiányszakmáit is tartalmazza. A beiskolázásban két év elteltével már érezhetők a változások a 9-dikes létszámokban is: kétszeresre nőtt a szakiskolai gépészeti szakmacsoportba felvettek száma, és idén ismét három elektronikai szakközépiskolai osztály indul. Eközben a fenntartói döntéseknek

megfelelően

csökkent

a

beiskolázás

az

ügyvitel

és

az

informatika

szakmacsoportban. A szakképzésben azonban továbbra is vannak teendők, hiszen még mindig nem sikerül minden évben osztályt indítani a kiemelt szakmák egy részében. Az intézkedések részeként a Tatabányai Általános Iskola Szakképző Iskola és Középfokú Kollégiumban a 2006/2007. tanévben elindult a 8. évfolyamot végzett, és már 16. életévüket betöltött tanulók számára a hegesztő és a szárazépítő szakma oktatása. Ennek továbbfejlesztése lehetett, hogy a 8. évfolyamot el nem végző, de már túlkoros tanulók is bekapcsolódhassanak a szakképzésbe, amihez a felzárkóztató oktatás nyit utat. A 2007/2008. tanévtől ezért a Közgyűlés engedélyezte a felzárkóztató osztály indítását, ami jelenleg 18 tanulóval működik a 9. évfolyamon

A Munkaügyi Központ szerepe a képzésben Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltség és Szolgáltató Központ a térség szakképzésben jelentős szerepet játszik. Helyzete annyiban speciális, hogy

23


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

aktív munkaerőpiaci eszközökkel rendelkezik, ezért a képzések a résztvevők számára ingyenesek. További előny, hogy a Központ folyamatosan igyekszik felmérni a jelenlegi és a jövőbeni igényeket, így az általuk biztosított képzések résztvevői jobb eséllyel képesek elhelyezkedni. Az eddigi képzések, eredmények A Kirendeltség a Foglalkoztatási törvényben és a 6/1996. (VII.16.) MüM

rendeletben

szabályozottak szerint támogatja a nyilvántartott álláskeresők foglalkoztatást elősegítő képzését. A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ éves képzési tervében meghatározott munkaerő-piaci tanfolyamokra jelentkezhettek az ügyfelek. Az éves képzési terv összeállítása során minden évben kikérik a kirendeltség javaslatát, véleményét. Képzési javaslataikat minden évben a munkaerő-piaci helyzet, a foglalkoztatók munkaerőigénye, valamint az álláskeresők összetétele alapján teszik meg. 2008. évben összesen 48 képzési szakirányban 349 fő vett részt munkaerő-piaci képzésben a kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők közül. Az alábbi szakirányokban indítottak tanfolyamokat: •

kereskedő boltvezető (2 tanfolyam),

középfokú angol (5 tanfolyam),

pénzügyi-számviteli ügyintéző (2 tanfolyam),

személy és vagyonőr (3 tanfolyam),

élelmiszer és vegyi áru eladó (4 tanfolyam),

pénztárgépkezelő, alapfokú angol, ECDL (7 modul),

ECDL+alapfokú angol, hegesztő,

könnyű- és nehézgépkezelő (4 tanfolyam),

C+belföldi árufuvarozó+nemzetközi árufuvarozó,

motivációs és környezetvédelmi tréning,

24


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

ECDL start, volframelektródás ívhegesztő (2 tanfolyam),

alapfokú angol (2 tanfolyam), könnyűgépkezelő,

CNC forgácsoló,

felzárkóztató képzés,

szakács,

ruházati eladó,

szociális gondozó és ápoló,

társadalombiztosítási ügyintéző,

ECDL+középfokú angol,

irodai asszisztens,

alapfokú német,

gépíró+szövegszerkesztő+alapfokú angol (2 tanfolyam),

AWI hegesztő,

női szabó,

ápolási asszisztens.

2009. évben lehetőség nyílt a kirendeltség által felajánlott , a képző központ (RKK) közvetlen közreműködésével, a TÁMOP 1.1.2, a TÁMOP 1.1.1, valamint az TÁMOP 2.3.1 szempontrendszer és támogatás forrás szerinti képzési lehetőségekre. Az „Új Pálya” program keretében pedig az álláshelyek elvesztése előtt, de azt követően is, segítséget nyújtottak a pályamódosításra kényszerülő, közszférában dolgozók átképzéséhez. 2009. évben összesen 61 képzési szakirányban 370 fő vett részt képzésben. (2009-ben 36 szakirányban indult tanfolyam, 2008. évről áthúzódóan 25 képzés fejeződött be 2009-ben.) 2009. évben induló tanfolyamok szakirányai, melyeken a kirendeltségen nyilvántartott álláskeresők részt vettek: 25


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

Virágkötő,

kőműves,

pénzügyi és számviteli ügyintéző,

élelmiszer és vegyi áru eladó,

alapfokú angol nyelvi képzés,

ruházati eladó,

középfokú angol nyelvvizsgára felkészítő képzés,

ECDL tanfolyam,

burkoló,

kereskedő-boltvezető,

asztalosipari szerelő,

pincér, szakács,

C. vezetői kategória megszerzésére irányuló képzés,

közfoglalkoztatást szervező,

gyorséttermi eladó,

vendéglátó eladó, raktáros,

ECDL Start képzés,

szociális gondozó és ápoló,

társadalombiztosítási ügyintéző,

C+D vezetői kategória megszerzésére irányuló képzés,

ápoló,

könnyűgépkezelő,

biztonsági őr,

26


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

foglalkozási rehabilitációra felkészítő,

nehézgépkezelő,

ápolási asszisztens,

pincér,

vendéglátó eladó,

pincér+nyelvi képzés,

fogyóelektródás hegesztő,

volframelektródás hegesztő,

CNC forgácsoló, géplakatos.

Minden évben nagy az érdeklődés az induló tanfolyamok iránt. Egy-egy képzésre többszörös a túljelentkezés. Különösen megnövekedett a képzésre jelentkezők száma 2009-ben. A kistérséget is elérő gazdasági válság, hozzájárult az álláskeresők számának drasztikus megemelkedéséhez. Munkahelyek hiányában a képzés maradt utolsó esélyként a továbblépés lehetőségeként. A képzési listák nyilvánossá tétele után a tanfolyamokra három- négyszeres volt a túljelentkezés. A kirendeltségek a régió által meghatározott keretszámmal gazdálkodhattak, hiába volt sikeres felvétel nagyobb számban, a keretszámok behatárolták a kirendeltséghez tartozó ügyfelek tanfolyamra történő bejutását. Lényegesen több ügyfél szeretett volna egyegy tanfolyamra bejutni, és indokolt is lett volna képzésbe kerülése, mint ahány ügyfél ténylegesen bekerült egy-egy tanfolyamra. 4311 fő nyilvántartott álláskeresőből kb. 1400-1500 fő jelentkezett a különböző tanfolyamra, s közülük 370 fő nyert felvételt. 2010. I. félévében 25 szakirányban összesen 163 fő nyilvántartott álláskereső került be munkaerő-piaci képzésbe. Az alábbi szakirányokba indultak munkaerő-piaci tanfolyamok: •

kisgyermekgondozó,

27


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

képességfejlesztő és motivációs tréning,

biztonsági őr,

kereskedő-boltvezető,

ECDL Start (2 tanfolyam),

könnyűgépkezelő,

élelmiszer eladó,

bolti pénztáros,

TB ügyintéző,

festő,

kisgyermekgondozó-nevelő,

élelmiszer eladó,

angol középfokú és angol alapfokú nyelvtanfolyam,

pénzügyi és számviteli ügyintéző,

gyógypedagógiai asszisztens,

gépkezelő (2 tanfolyam),

bolti hentes,

vendéglátó eladó + pénztáros,

ruházati eladó,

élelmiszer és vegyesbolti eladó,

szállodai szobaasszony,

óvodai dajka.

2009. nyarán 300, a kirendeltség illetékességi területén működő cégnek küldtek ki e-mailban hírlevelet, melyben érdeklődtek a munkáltatók képzési igényeiről. Arra kérték őket, hogy tájékoztassák szervezetüket arról: 28


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

milyen képzési igényük van?

Milyen képzettségű munkaerőre lenne szükségük? Vagy elégedettek a rendelkezésre álló álláskeresők szakmai összetételével, s könnyen be tudják tölteni megüresedett állásaikat.

Terveznek-e létszámbővítést, s ahhoz milyen képzettségű munkaerőre lenne szükségük.

Kérdéseikre egy munkáltató (Tatabányai Sütőipari Kft.) válaszolt. Tájékoztatása szerint 5 fős létszámbővítést tervez, melyhez 5 fő pékre lenne szüksége.

A TISZK, mint a szakképzés bázisa A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények 2008. szeptember 1-jétől a közoktatási törvényben (meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot (TISZK) hozhatnak létre. (Jogszabályi háttér: az 1993. évi LXXIX. törvény és az 1993. évi LXXVI. törvény 2.§ (5) bekezdése.) A szabályozás alapján a térségi integrált szakképző központ (TISZK) nem közoktatási intézmény, hanem a szakképzés feladatainak a jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése. Indokolja a TISZK-ek létrehozását az is, hogy 2008. szeptember 1-jétől kizárólag a térségi integrált szakképző központban folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére adható a fejlesztési támogatás. A törvény további korlátot szab a fejlesztési támogatás nyújtása tekintetében: csak azon fenntartónak, szakképzés-szervezési társulásnak, társaságnak adható át a fejlesztési támogatás, amelynek intézményében illetve intézményeiben a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában legalább 1500 fő. (Szt. 4.§ (8) bek. kommentár) A TISZK-en belül megvalósulhat az iskolai rendszerű szakképzés mellett a felnőttképzés, a rész-szakképesítések megszerzésének lehetősége, a hátrányos helyzetű, a roma, a fogyatékkal élő fiatalok szakképzésbe való beléptetése és lemorzsolódásuk csökkentése, esélyegyenlőségük javítása, a tanulók és a felnőttek szakképzésbe történő ki- és visszalépésének elősegítése. Az integráció elősegíti a vizsgarendszer egységesítését, megteremtve a TISZK intézményei között az azonos mérés-értékelés feltételeit.

29


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

A TISZK főbb elemei: •

irányítást biztosító nonprofit szervezet (pl.: Kht., egy kijelölt szakképzést folytató intézmény, önkormányzati társulás),

egy újonnan kialakított, csúcstechnológiával felszerelt központi képzőhely,

a hat-nyolc szakképzést folytató intézmény vagy hat-nyolc szakképzést folytató tagintézmény.

A felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény csak a fenntartóval/fenntartókkal kötött konzorciumi megállapodás alapján vehet részt a TISZK-ben. A TISZK-nek létrehozásának formájától függetlenül biztosítania kell minimum 16 párhuzamos osztály folyamatos meglétét. A TISZK-et irányító nonprofit szervezetet a vonatkozó jogszabályok értelmében az alapítók hoznak létre vagy alakítanak át a támogatási szerződés megkötése előtt. A TISZK működtetése A pályázati program megvalósítását, az irányító szervezet döntéseinek a végrehajtását, a szervezet működtetési feladatait a TISZK létrehozását követően alkalmazandó menedzsment látja el. A TISZK menedzsmentje projektvezetőből, szakmai vezetőből, műszaki szakértőből, pénzügyi vezetőből, informatikusból és a koordinációt és/vagy adminisztrációt végző munkatársakból áll. A projektmenedzsmenthez tartozó szakemberek feladatai, végzettségük: projektvezetés Felsőfokú végzettség (lehetőleg hasonló projektek lebonyolításában szerzett tapasztalat) Feladat: a projekt képviselete, szakmai, technikai koordinációja pénzügyi vezetés Felsőfokú végzettség (lehetőleg hasonló projektek pénzügyi, számszaki elszámolásában, lebonyolításában szerzett tapasztalat) Feladat: a projekt pénzügyi, számszaki elszámolása, lebonyolítása, jelentések készítése 30


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

szakmai vezetés A pályázott tevékenységek szakmai lebonyolításában szerzett szakmai gyakorlat, és lehetőleg felsőfokú szakirányú végzettség Feladat: a projekt szakmai koordinációja műszaki szakértés Szakirányú,

lehetőleg

felsőfokú

végzettség

(lehetőleg

hasonló

projektek

lebonyolításában szerzett tapasztalat, tendereztetés) Feladat: építési munkálatok felügyelete, műszaki szaktanácsadás informatika Felsőfokú szakirányú végzettség, Feladat: az infokommunikációs és hálózati eszközök alkalmazásának, beszerzésének szakmai-technikai koordinációja koordináció és/vagy adminisztráció Legalább középfokú végzettség (lehetőleg hasonló projektek koordinálásában szerzett tapasztalat) Feladat: a konzorciumi tagok közötti kommunikáció, dokumentációs rendszer karbantartása A TISZK az irányító szervezet által meghatározott módon vesz részt a szakmai programjának megvalósításában, és a rendelkezésre álló összeg felosztásában – figyelemmel a pályázati kiírásban előre meghatározottakat is –, továbbá a tervezett beruházások révén létrehozott elméleti és gyakorlati képzőhelyek szakmai programjának kialakításában. A nyertes pályázatokban szereplő eszközbeszerzések és tananyagfejlesztések országos szintű koordinálását a Közreműködő Szervezet (OMAI) végzi. A Tatabánya-Oroszlány Szakképzés-szervezési Társulást (új típusú TISZK) a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Szht.) változásait követve Tatabánya Megyei Jogú Város Képviselő testülete és Oroszlány Város Képviselő testülete közösen hozta létre. A lépés szükségessé vált, ugyanis a HEFOP projektek végrehajtására létrehozott TISZK csak, mint Központi Képzőhely fogadhatja 31


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

a fejlesztési támogatásokat, és úgy is csak 2010. január 1-ig. A Társulás megalapításával Tatabánya Megyei Jogú Város és Oroszlány Város Önkormányzata megteremtette annak a feltételét, hogy szakképző iskolái hozzájussanak a szakképzési hozzájárulásokhoz.

A TÁRSULÁS FELADATAI 1. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által meghatározott szakképzési fejlesztési irányokra és beiskolázási arányokra tekintettel meghatározza a Társulás tagjai által fenntartott – az I. fejezet 4.) pontjában felsorolt – szakképző iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát. 2. A szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol a Társulás tagjai által fenntartott – az I. fejezet 4.) pontjában felsorolt – szakképző iskolák szakmai programjának jóváhagyásánál. 3. Meghatározza, illetve jóváhagyja – az I. fejezet 4.) pontjában felsorolt – szakképző iskoláknak a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szht.) szerinti fejlesztési támogatásokból és a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeiből megvalósítandó fejlesztési céljait. 4. Fogadja és a Társulás tagjai által fenntartott – az I. fejezet 4.) pontjában felsorolt – szakképző iskolák számára továbbadhatja az Szht. szerinti fejlesztési támogatásokat. 5. Pályázatokat nyújt be a szakképzésre fordított állami támogatások megszerzésére, illetve szükség esetén véleményezi a Társulás tagjai által fenntartott – az I. fejezet 4.) pontjában felsorolt – szakképző iskolák ilyen célú pályázatait, 6. Az általa ellátott feladatokra önálló fejlesztési tervet készít, 7. A szakképzés körében közoktatási megállapodást, vagy más megállapodást köthet, 8. Ellátja a fentiek végrehajtásához szükséges, jogszabályban előírt feladatokat, 9. Közreműködik a szakképző intézmények szakmai tevékenységének hatékonysága érdekében együttműködések kialakításában, képzési és vizsgáztatási szolgáltatások fejlesztésében 10.

Segítséget nyújt az általános iskolások körében zajló pályaorientációban,

szakképző intézmények beiskolázási marketing tevékenységében 32


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

A Társulás tagintézményei 1 Eötvös Lóránd Műszaki Középiskola 2 Tatabányai Általános Iskola Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium 3 Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép-és Szakiskola 4 Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola 5 Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 6 Péch Antal Műszaki Szakképző Iskola és Gimnázium (Az összevonás után Tatabányai Általános Iskola Szakképző Iskola és Középfokú Kollégium telephelye) 7 Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

Pályaválasztás, pályaorientáció A hazai és nemzetközi szakirodalom a 80-as évek eleje óta egyre kevésbé használja a pályaválasztás fogalmát és egy új fogalmat vezetett be, a pályaorientáció fogalmát. A fogalom használat megváltozása azt a szemléletet tükrözi, amely a piacgazdaságok működésének tapasztalatán alapszik, melynek lényege az, hogy a pályaválasztási döntés nem egyszeri, irreverzibilis lépés, hanem a pályaválasztást folyamatként kezeli, amely több apróbb, vagy nagyobb döntésből épül fel. E döntéssorozatot nevezi a szakirodalom pályaorientációnak. „A pályaorientáció egy olyan folyamat, amely a tanuló egyéni igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya, szakma kiválasztását a lehető legszélesebb információnyújtás révén.” (Szilágyi) A definícióban megjelenik a folyamat jelleg, mely által új követelmény fogalmazódik meg az iskolai munka szakaszos jellegével szemben. Még nagyobb jelentőséggel bír az a megállapítás, hogy az egész folyamatot a tanulóra, mint individuumra kell igazítani. Ez igazi kihívás lehet a jelenlegi iskolarendszer számára. Szilágyi (2000) szerint az általános iskolák fő feladata, hogy az 13-14 éves korosztállyal ismertessék a különböző szakmacsoportokat és az azok közötti különbségeket, valamint támogassák őket abban, hogy első lépésben megtalálják a számukra legmegfelelőbb szakmacsoportot. A pályaorientáció ismeretanyag egy új filozófiát közvetít a fiatalok számára, amely révén lehetővé válhat az életpálya-szemlélet elsajátítása, a személyes élet perspektíva megtervezése 33


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

iránti igény felkeltése, valamint az önismereten és a pályaismereten alapuló pályaválasztási döntés előkészítésének fontossága. A szakközépiskolák egy része felismerte, hogy a pályaorientációhoz kapcsolódó ismeretekre feltétlenül szüksége van a tanulóknak, például álláskeresési ismeretekre, munkaerő-piaci ismeretekre stb., ezért meghatározott óraszámot biztosított ezek átadására. Ennek formája leggyakrabban a tanítás nélküli munkanap volt, amely évente 12 órát jelentett maximum. Ismerünk olyan megoldásokat is, ahol szakköri formát ajánlottak meg az önként jelentkezőknek, ennek időtartama 12-20 óra között volt évente. Ez azt jelenti, hogy az iskolák a maguk elgondolása szerint két évfolyamon keresztül ajánlották meg ezt a lehetőséget általában, így 1-1 tanuló 24-40 órában kapott pályaorientációs ismereteket az iskolában. (Az iskolák maguk döntöttek abban, hogy az 1-2. osztályban, vagy a 3-4. osztályban iktatják be ezeket az ismereteket.) Az iskolák pedagógiai programjai különböző lehetőségeket biztosítanak a pályaorientáció, mint a későbbi munkavállalói szerepre felkészítő ismeretek átadására. A fenti összefoglalás olyan megoldás tapasztalatait gyűjtötte össze, ahol a munkavállalási tanácsadók, mint külső, meghívott szakemberek adták át ezeket az ismereteket. A tradicionális megközelítés azt sugallja, hogy az új ismeretek akkor épülnek be jobban az iskolai munkába, ha “belső“ munkatársak, tanárok rendelkeznek adott szakértelemmel.

A jelen állapot A magyar iskolarendszer a szerkezeti átalakulás állapotában van. Elbizonytalanodtak azok határvonalak, amelyek az alap és a középfokú oktatást évtizedeken keresztül elválasztották, és amelyek helyét a nyolcadik évfolyamot követően mindenki pontosan ismerte. 1990 óta a középiskolákba, legalábbis azokba, amelyekben gimnáziumi osztályok működnek, a negyedik és a hatodik évfolyamot követően is át lehet lépni. Ezt az 1993-ban elfogadott közoktatási törvény - a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokat beemelve a magyar közoktatás rendszerébe - megerősítette. A legjelentősebb iskolaszerkezeti következményekkel járó változás azonban, amelyet ez a törvény bevezetett, nem ez, hanem az, hogy nyolcról tíz évfolyamra emelte fel az általános alapképzés időtartamát. Ez összhangban áll az ugyancsak 1993-ban elfogadott szakképzési törvénnyel, amely a konkrét szakmákra felkészítő szakmai képzés megkezdésének legkorábbi időpontját a 16 életévben határozta meg, ami a tanulók döntő 34


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

többségénél a tizedik évfolyam elvégzését követő belépést jelenthet. Ezt megerősítette a szakmai képesítések országos jegyzéke, az Országos Képzési Jegyzék is, amely egy-két kivételtől eltekintve a 10. évfolyam befejezéséhez, illetve az ezt követően letehető alapműveltségi vizsgához kapcsolta hozzá képzésbe való belépést minden olyan szakma esetében, amely megtanulása nem igényel középiskolai érettségit. A nyolcról tíz évfolyamos általános alapoktatásra való áttérés felé a legnagyobb lépést a Nemzeti alaptanterv (NAT) 1995-ös elfogadása jelentette. Ez ugyanis tíz évfolyamra határozta meg az általános oktatás közös alapkövetelményeit, azaz eleve abból indult ki, hogy a szakmai képzés által megkívánt specializáció csak ezt követően kezdődik meg. A NAT-nak megfelelő oktatásra való áttérés 1998-ban kezdődött meg. Ekkorra kellett ugyanis minden iskolának elkészítenie a maga saját pedagógiai programját, ezen belül az iskolai szintű tanterveket, illetve az első és a hetedik évfolyamon már e tanterveknek megfelelően kell megszervezni az oktatást. A szakképzés megújulása egy új típusú szakközépiskolai oktatást teremtett meg, amely jól illeszkedik a NAT-hoz és jobban alkalmazkodik az Európai Unió munkaerő-piaci igényeihez is. A Nemzeti Alaptanterv keretszabályozásként működik. A magyar iskolarendszerű képzés a kultúra alapvető érdemeinek magáévá tételére irányul. A műveltség területek, amelyeket a NAT felsorol, az általános képzéshez kapcsolódnak és ezen belül több terület tartalmaz olyan tematikát, amely a társadalmi szerepekre történő felkészítést szolgálja. Ezek között szerepel mint téma a pályaorientáció. Jelen állapotban az iskolai pályaválasztási felelősi rendszer — az iskolákat (is) ért megszorítások. és az új jogi környezet következtében — szétesőben van. A hatékony iskolai és intézményes pályaválasztási tevékenység az érdekeltségek teljes megszűnésével pedig a mélyponton. A jelenleg érvényes foglalkoztatási jogszabályok szűkszavúan szabályozzák (illetve nem szabályozzák) az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. benne a regionális munkaügyi központok feladatait a pályaválasztás területén. Mindössze annyi van róla: „munka-, pálya-. álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást végez” 1, illetve „A kirendeltség... információt nyújt, tanácsadást végez.”2 1 2

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról

35


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

A közoktatást szabályzó törvény3 az alapfokú nevelés-oktatás első évfolyamon kezdődő és nyolcadik évfolyam végéig tartó négy (bevezető. kezdő. alapozó és fejlesztő) szakasza alatt nem foglalkozik a pályaválasztással. A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik. és szakiskolában a tizedik, középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. Ezen belül van a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik. illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget - a tanuló érdeklődésének. adottságának megfelelően - elmélyítő. pályaválasztást segítő szakasz. A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás. pályaorientáció folyik. A kollégium feladatai közé sorolja a tanuló pályaválasztásához szűkséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítését. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei közé sorolja a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadót, melyek feladata a továbbtanulási. pályaválasztási tanácsadás. a tanuló aggottságának. tanulási kepésségének. irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. Végül: megállapítható. hogy a pályaválasztás jelenlegi intézményrendszere a megyében nem szerves fejlődés eredménye, és a múlt század hatvanas éveinek vége óta keresi a helyét. A megyében és a térségben ilyen funkciót betöltő, meghatározó intézmény nincs. vagy alig definiálható, ezért az érintettek körében nem is ismert, és ennek megfelelően hatása kevésbé érvényesül. A rendszerváltást követően a Magyarországon az iskolai rendszerű szakképzés jelentős mértékben módosult. Számos regionális, nemzeti és külföldi program keretében átalakult az intézmények képzési kínálata, képzési programja, pedagógiai módszerei, irányítási rendszere. A mai magyar szakképzés két iskolatípusa (szakiskola és szakközépiskola) mellett a felsőfokú szakképzés formájában a felsőoktatási intézmények is bekapcsolódnak a gazdaság által megkövetelt szakképzett munkaerő iskolai képzésébe. A mai magyar szakképzés a következő problémákkal szembesül: 1. a gyakorlati képzés – jóllehet a finanszírozásában a gazdaság is részt vesz a szakképzési hozzájáruláson keresztül - elszakadt a munka világától. 1990-ben még az iskolák 67%-a

3

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

36


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

vállalati képzőhelyen oldotta meg a tanulók gyakorlati képzését, mára ez az arány 30% alá csökkent. Az arányszám gazdasági ágazatonként jelentős eltérést mutat 2. az intézményrendszer elaprózott, amelynek következtében a szakképző intézmények nem tudnak az adott térség legfontosabb szereplőivel összehangoltan együttműködni, vezetési rendszerükben nem jelennek meg kellő súllyal a korszerű menedzsment módszerek, eszközök 3. az intézményi rendszer elaprózódásának következtében a szakképzés rendelkezésére álló források nem kellő hatékonysággal kerülnek felhasználásra 4. nincs meg az összhang a szakmai tárgyak tartalma és a gazdaságban végzett szakmai tevékenység között 1. számos intézmény kis mérete miatt nem tud hatékonyan képzési program- és segédanyag-fejlesztéseket megvalósítani, így képzési programjuk rugalmassága a jelentős központi szabályozásra épülő OKJ miatt megkérdőjelezhető 2. a szakmai vizsgák a korszerű minőségbiztosítási követelményeknek nem felelnek meg, hiszen a képző intézményekben történik a vizsgák bonyolítása, ami különösen problémát jelent a gyakorlati vizsga tekintetében, mivel a nem azonos színvonalon felszerelt iskolai, illetve vállalati tanműhelyek nem tudnak azonos mérési-értékelési feltételeket teremteni.

Az egyes szakmák, szakmacsoportok helyzete Kereskedelem A

kereskedelmi

szakképesítések

a

kereskedelem,

marketing,

üzleti

adminisztráció

szakmacsoportba tartoznak. Ezen belül a régi OKJ-ben a kiskereskedelmi szakképesítések a 7862 jelű tanulmányi területet alkotják. Az új OKJ-ban együtt szerepel a nagy- és kiskereskedelem (a tanulmányi terület száma: 341). A kereskedelmi szakmák közül a bolti eladó tartozik abba a körbe, ahol a kereslet és kínálat egyaránt jelentős. Az általános vélemény szerint ez nem hiányszakma, csak keresett szakma, hiszen az állásokat elég hamar – általában pár hét alatt – be tudják tölteni. Annak, hogy mind a kereslet, mind a kínálat nagy ezen a területen, az egyik oka egyszerűen az, hogy mind eladói munkahelyből, mind valamilyen eladó szakképzettséggel rendelkező munkavállalóból sok van. 37


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

A másik ok a nagy fluktuáció. Ez elsősorban a multiknál jellemző, oka a rossz munkakörülményekben és bánásmódban rejlik. Amikor nem bírják a nők a nehéz fizikai munkát, a rossz munkabeosztást, a megalázást, kilépnek, de hamarosan másik multinál folytatják. Mint az építőipar, a vendéglátás vagy a mezőgazdaság esetén –, a kereskedelem is szezonális jellegű. A karácsonyi csúcs után kisebb a forgalom, ezért előszeretettel kötnek a cégek olyan határozott idejű munkaszerződéseket, amelyek év végén lejárnak. A szezon indulásakor ugyanazokat felveszik, újra határozott időre. A köztes hónapokra meg jár az álláskeresési támogatás. Az eladói területen jelentős a felnőttképzés szerepe. A korábbi OKJ szerinti abc-eladó képzést gyakran indítottak a munkaügyi központok, illetve különböző projektek keretében is kedvelt volt. A képzések rövid időtartamúak, de nincs is hosszabbra szükség. A szakiskolákban tanulók között nagy a pályaelhagyók száma. Kevesen vannak, akik szakmaszeretetből választják ezt a szakmát. A beiskolázás azért nem jelent problémát, mert kevés az olyan szakiskolai szakma, amit lányok tanulhatnak. A tanulószerződésesek közül nem nagyon tudnak ott-tartani a cégek, mert kevesen akarnak maradni, illetve kevés, akinek jó a munkamorálja. Gépgyártás, műszer- és fémipar A gép- és fémipari szakképesítések a gépészet szakmacsoportba tartoznak, a régi OKJ szerint a fémmegmunkáló-ipari, felületkezelői (5233), a kohászati (5232), a mechanikai műszeripari (5237), az egyéb gépeket szerelő és javítóipari (5236) képesítések, illetve a gépipari műszaki, technikusi (5442) területek alkotják. Sajátos csoportot alkotnak az épületgépészeti szakmák. Ezek a gépészet szakmacsoportba tartoznak, de az építészeti képesítések közé (5216) sorolják be őket. Az új OKJ szerint ezek a szakképesítések a gépgyártás, műszer- és fémipar tanulmányi területbe (521) tartoznak. A gép- és fémipari szakmák keresett szakmák, és sok köztük a hiányszakma is. A legkevésbé szerszámkészítőt lehet találni. Nagy számban keresnek lakatost, hegesztőt, CNC-forgácsolót. A jó hegesztő szakemberek között gyakori a külföldi munkavégzés. A vizsgált területek közül 38


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

gép-fémipari területen van a legnagyobb jelentősége a szaktudásnak. A jó szerszámkészítő, hegesztő, CNC szakembert jól megfizetik. A varrómunkás esetén vetődik fel legélesebben az a kérdés, hogy hiányszakmának tekinthető-e az a szakma, amelyikben azért van folyamatosan kereslet, mert az alacsony fizetés és a megerőltető munka miatt nem lehet alkalmazottat találni. Szükség van-e olyan termelő tevékenységre, amelyik a minimálbért se tudja kitermelni? A pályakezdők és az álláskeresőként, támogatott formában kiképzettek teljesítménye természetszerűleg rosszabb, így nem felelnek meg a próbamunkán, illetve a próbaidő alatt kilépnek, vagy elküldik őket. Így a kibocsátás növelése nem csökkenti a munkaerőkeresletet. A képzők és a munkaerő-piaci szakemberek között közismert ez a helyzet. A munkaügyi központok és a regionális központok ezért nem szívesen indítanak varrómunkás tanfolyamot. Vannak azonban olyan települések, kistérségek, ahol a nők számára ez az egyetlen munkalehetőség. A szakképzésben azért is hiba lenne ezt a területet teljesen leépíteni, mivel van igény minőségi munkára képes szabó szakmunkásokra. Építőipar Az építőipari szakmák általában az építészet szakmacsoportba tartoznak, azonban az épületgépészeti szakmák a gépészet szakmacsoportban vannak. Tanulmányi terület szerint a régi OKJ-ben az építőipari szakképesítések közé (5216) sorolják őket. Az új OKJ-ban az építőipar, vízi, közlekedési stb. építés tanulmányi területhez (582) tartoznak. A munkaerő-felvétel szerint 2007-ben csaknem 400 ezer fő rendelkezett nem felsőoktatásban szerzett építőipari szakképesítéssel. Az építőiparban általános a munkaerőhiány, az ÉVOSZ felmérése szerint elérheti a kétszázezret is. Ezt többen vitatják: a minisztérium ötvenezret említ.4 A hiány szempontjából nincs jelentősége, hogy mit tekintünk építő-ipari szakmának: gyakorlatilag minden olyan szakmában hiány van, amelyre az építkezéseken igény jelentkezik. Kőművest, ácsot mindenütt keresnek, festőből, burkolóból azonban interjúalanyaink szerint egyes régiókban túlképzés van. Az építőipari szakmákban a nyilvántartások, statisztikák értelmezését megnehezíti a feketemunka elterjedtsége. Az építőipari szakmákban a munkaerő-igények egy részét csak A válság előtti adatok!

4

39


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

azért jelentik be az ÁFSZnek, mert külföldit kívánnak foglalkoztatni. A valós igényeket – amelyben legtöbbször kőművest és ácsot keresnek – a kirendeltségek általában nem tudják kielégíteni, annak ellenére, hogy van a nyilvántartásukban néhány szakképzett álláskereső. Az érettségit nem igénylő építőipari szakmákra gyakorlatilag csak olyanok jelentkeznek, akiknek nagyon rossz az általános iskolai eredménye – 2-2,5. A 9. osztályban nagyon nagy a lemorzsolódás. Ez azt eredményezi, hogy csak azokban a szakmákban tudnak beiskolázni, ahol elég a nyolcadik évfolyam elvégzése. Amikor az OKJ változtatásával a kőművest – amelyik korábban csak nyolc osztályt igényelt – a 10. osztály elvégzéséhez kötötték, a burkoló követelménye pedig tíz évfolyamról nyolcra csökkent, a két szakmára jelentkezők aránya megfordult (a megkérdezett iskolában 1:3-ról 3:1-re). A tanulók szociális háttere rossz, és ez speciális szabályozást igényel. A szülők nem tartják a kapcsolatot az iskolával, a tanárok és az iskola befolyása csekély. A családoknak nagy szüksége van a pénzre, így az ösztöndíj kis eltérései is befolyásolják – sokszor kedvezőtlenül – a választást. A tanulószerződéssel járó ösztöndíj miatt olyan szakmát választanak, amelyhez a környéken találnak gyakorlati helyet, akkor is, ha ez a hely szakmai szempontból nem a legjobb megoldás. Ebben a körben a tervezett hiányszakma-ösztöndíj valóban ösztönző lehet, ezt azonban tanulmányi eredménytől függően kellene adni. Vendéglátóipar A vendéglátóipari szakmák a vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoportba tartoznak. Ezen belül a régi OKJ-ben a vendéglátói képesítések (7822), valamint a szakács, cukrász képesítések (7826) tanulmányi területbe sorolják őket. Az új OKJ-ban ezek a szakmák a szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás tanulmányi területbe (811) tartoznak. A vendéglátóipari szakmák is inkább keresett, mint hiányszakmáknak tekinthetők. Nem jellemző, hogy hosszabb ideig ne tudnák betölteni az állásokat. Az adott évben bejelentkező álláskeresők száma a statisztikákban a munka szezonalitása miatt magas, hiszen a két szezon közötti munkanélküliség idejére érdemes regisztráltatni magukat. A vendéglátó-ipari iskolák a munkáltatókkal nagyon szoros kapcsolatban állnak. A végzősök közül a jókat azonnal alkalmazzák. Sokat számít, ki hol gyakorol, és a munkáltatók különbséget tesznek az iskolák között is. A pályaválasztás legtöbbször itt se tudatos. Kivételt 40


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

jelentenek a családi tradíciók, a családi vállalkozás szükségletei. Gyakori, hogy a végzés után ott maradnak az iskolában második szakmát szerezni (például a szakács mellé a cukrászt). Közlekedés, szállítás A tehergépkocsi-vezetők, autóbuszvezetők hatósági képzésben szereznek a kategóriának megfelelő jogosítványt. Mivel állam által elismert szakképzettséggel nem rendelkeznek, a statisztikában szakképzetlenként jelennek meg. Ennek ellenére a hivatásos gépkocsivezetést szakmának szokás tekinteni. A gépkocsivezető a munkaügyi kirendeltségek szerint keresett szakma. Az igényeket – nem utolsó sorban a támogatott képzéseknek köszönhetően – ki is tudják elégíteni. Személy- és vagyonőr (biztonsági őr) E területen nagyon nagy mind a kereslet, mind a kínálat. A régi OKJ-ban személy- és vagyonőrnek, az újban biztonsági őrnek nevezett szakképesítést csak felnőttképzésben lehet megszerezni. 2007-ben 7.500 fő szerzett ilyen szakképesítést. A FEOR-ban vagyonőrként, illetve testőrként szereplő szakma tipikus menekülő-útvonal azoknak, akik nem szeretnének a végzettségüknek megfelelő nehéz fizikai munkát végezni. Leginkább az építőipari szakmával rendelkezőknél van ez így. Nemcsak azok váltanak, akik idősen, egészségi állapotuk miatt nem tudnak a szakmájukban dolgozni: az építőipari szakképző iskolák tanulói sokszor a végzés után azonnal elvégeznek egy tanfolyamot. A munkaügyi kirendeltségek az álláskeresők részéről jelentkező erős igény miatt sokszor akkor is elindítják az ilyen képzést, ha nincsenek meggyőződve arról, hogy a végzettek el is tudnak helyezkedni.

A szakképzés és a mikrovállalkozások A mikrovállalkozások a magyar gazdaságnak a foglalkoztatás szempontjából meghatározó részét képezik. A mikrovállalkozások – sajátos helyzetüknél fogva – különleges igényeket támasztanak a szakképzés iránt is. Ezt kívánjuk áttekinteni az albbiakban.

A kisvállalkozások jelentősége és súlya A vállalkozás élet- és magatartásforma, sajátos értékrend, speciális képességek és készségek használata, amelynek megfelelő színvonalú vállalkozói és szakismeretekre kell épülnie. Ezek 41


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

hiányában az újonnan létrejövő, illetve már működő vállalkozások hamar kiszorulnak a piacról, csődbe mennek, csalódott, anyagilag kivérzett, lelkileg összeomlott emberek lesznek – anyagilag ellehetetlenült családok tömegét hagyva maguk után. Nem elhanyagolható az a negatív hatás sem, hogy a környezet számára egy sikertelen vállalkozás a vállalkozásindítás ellen ható üzenetet hordoz, míg a sikeres vállalkozások erősítik azt. A fentiekből következik, hogy a vállalkozások versenyképességének megsokszorozása, tartós sikerességük biztosítása érdekében a vállalkozási ismeretek bővítése, a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztése, a vállalkozói presztízs tudatos építése a vállalkozás-fejlesztés fontos elemei. Fogalmi meghatározás

2005. január 1-jétől az uniós jogszabályok által szabályozott, Magyarországon kötelezően alkalmazandó kkv-meghatározások módosítása a mikro-, a kis- és a középvállalkozások mérlegfő-összegére és éves nettó árbevételére vonatkozó emelést tette szükségessé. A mikro- és a kisvállalkozások különböznek a pénzügyi mutatószámok alapján is, a foglalkoztatottak létszám-kategóriái nem módosultak. Nem változott az ún. függetlenségi kritérium sem, tehát az állam, önkormányzat vagy nagyvállalatok 25%-os arányt meghaladó részesedése a kkv-k köréből való kizáró ok, az intézményi befektetők tulajdonlása, változatlan feltételekkel kivételt képez ez alól. Megjelent a konszolidációs szemlélet, amelynek következtében vizsgálni kell a kkv-k egymáshoz való viszonyát is, ennek alapján különbséget kell tenni önálló, partner- és kapcsolódó vállalkozások között, ami a függetlenségi kritérium részletesebb vizsgálatát teszi lehetővé. A tulajdonlási kérdésnél kivételt képező intézményi befektetők mellett más befektetők is kivételt képeznek a függetlenségi kritérium alkalmazásakor. Fogalmi meghatározás 2005. január 1-től kezdődően a kis- és középvállalkozások meghatározása a következő: „(1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

42


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

(2) A KKV-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV-kategórián belül mikrovállalkozás minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot.”5

2006 Vállalkozások száma

0-1 fő

2-9 fő

10-49 fő

50-249 fő

KKV összesen

250 főnél nagyobb

Összesen

76,1

19,6

3,6

0,6

99,9

0,1

100

Alkalmazottak

6,2

21,6

21,9

19,4

69,1

30,9

100

Árbevétel

7,9

14,9

19,2

19,5

61,4

38,6

100

Export

5,5

5,9

9,6

14,4

35,3

64,7

100

9,4 11,2

10,8 11,3

15,6 14,3

17,6 16,3

53,4 53

46,6 47

100 100

Hozzáadott érték Saját tőke

1. táblázat. A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2006-ban (%) Magyarországon az összes működő vállalkozás 99,9%-a kis- és középvállalkozás, s 1995 és 2004 között évente átlagosan közel 30 ezerrel nőtt a szektorba tartozó vállalkozások száma (KSH). Ha ehhez hozzátesszük, hogy a KKV szektorban dolgozik az összes foglalkoztatott1 közel háromnegyede (2003-ban 74,2%-a2), akkor még inkább érzékelhető e vállalatcsoport gazdasági súlya. A társadalom széles rétegeinek megélhetése, jóléte függ a szektorba tartozó vállalkozások fennmaradásától és teljesítményétől. Ezen a háttéren figyelmet érdemel, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervhez készített SWOT-analízis egyik erősségünknek a KKV-k nagy számát jelölte meg, s a gyengeségek között sorolta fel azok alacsony termelékenységét és versenyképességét. (Román 2005)

Forrás: A kis- és középvállalkozások fogalmát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény határozza meg, amely 2005. január 1. óta megfelel az Európai Bizottság 2003. május 6. napján kiadott, 2003/361/EK számú ajánlásának. 5

43


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

EU-20056

mikro

közepes

kis

KKV együtt

nagy

összes

Mo.-2006 A vállalkozások száma EU-27 (ezer)

18.040

1.350

91,8

6,9

1,1

714

27

95,6

3,6

megoszlása (%) A vállalkozások száma Mo. (ezer) megoszlása (%) Foglalkoztatottak száma (ezer)

EU-27

37.500 26.100

megoszlása (%)

210 19.600

40

19.650

99,8

0,2

100,0

5

746

1

747

0,6

99,9

0,1

100,0

21.300 85.000

41.700

126.700

29,6

20,6

16,8

67,1

32,9

100,0

1.278

551

470

2.299

744

3.043

42,0

18,1

15,4

75,6

24,4

100,0

1.120

1.011

954

3.090

2.270

5.360

20,9

18,9

17,8

57,6

42,4

100,0

9,3

7,2

8,2

24,7

21,5

46,3

megoszlása (%1

20,2

15,6

17,6

53,4

46,6

100,0

Mért termelékenység EU-21 (ezer euró/fogl.)

29,9

38,1

44,8

36,4

54,4

42,3

Az átlag %-ában

70,7

91,5

105,9

86,1

128,6

100,0

Mért termelékenység Mo. Az átlag %-ában

7,3 48,1

13,1 86,0

17,3 114,1

10,1 70,7

29,0 190,6

15,2 100,0

Foglalkoztatottak száma (ezer)

Mo.

megoszlása (%) Hozzáadott érték (Mrd euró)

EU-27

megos.zlása (%) Hozzáadott érték (Mrd euró)

Mo.

2. táblázat. Az Európai Unió (EU27) és Magyarország nem pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásainak fő jellemzői Amint a fentiekből is kitűnik a KKV szektor súlya, jelentősége igen agy, mind az EU-ban, mind pedig Magyarországon, ezért szükséges a képzési stratégia szempontjából is külön tárgyalni igényeiket.

A KKV-k és a szakképzés A közösségi vállalkozásfejlesztési politika 2001-től követendő főbb irányai között elsődleges célként a vállalkozói szellem erősítését jelöli meg. Forrás: Enterprises by size class – overview of SMEs in the EU, Eurostat, Statistics in focus 31/2008 és az APEH adatai alapján számolva in: A kis-és középvállalkozások helyzete 2007. Éves jelentés Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2008. 46. o. 6

44


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

A Kisvállalatok Európai Chartája, a nyitott koordináció módszere alapján felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek lépéseket a kisvállalkozások támogatása céljából. A felsorolt 10 kulcsfontosságú terület között nevesítve szerepel a vállalkozások oktatása és képzése. „Európa ápolni fogja a vállalkozói szellemet és a régebbi időből származó újfajta szaktudást. Az üzleti és vállalkozási igények általános ismeretét minden iskolai szinten oktatni kell. Az üzlethez kapcsolódó modulokat középiskolai, főiskolai és egyetemi szinten az oktatási tervek szerves részévé kell tenni. Ösztönözzük és támogatjuk a fiatalok vállalkozási törekvéseit, és megfelelő szakképzési terveket dolgozunk ki a kisvállalatok vezetői részére.” 7 – fogalmazza meg a Charta e terület legfőbb célkitűzéseit. A Chartát 2002-ben az akkor még tagjelölt országok is érvényesítették. A vállalkozói ismereteket adó, illetve készségfejlesztési programokat többféleképpen csoportosíthatjuk. Eszerint a programok különböznek: 1. Célcsoportjaik szerint – diákoknak vagy felnőtteknek, munkanélkülieknek, vállalkozást tervezőknek, gyakorló vállalkozóknak, illetve a vállalkozók egy bizonyos körének szólnak (tevékenységi terület, méret, működési hely stb. szerint), továbbá bizonyos érdekvédelmi szervezetek tagjait célozhatják stb. A legutóbbi években külön nőknek szóló képzések, ill. bizonyos felnőtt korosztályoknak (fiatalok, 45+, stb.) szóló képzések is elterjedtek. Megjelent az etnikai kisebbségeket célba vevő vállalkozóképzés is. Ezek közül a legismertebbek a kiemelten bevándorlóknak, illetve Kelet-Közép-Európában a romáknak szóló képzések. 2. A képzéseket nyújtó szervezet típusa szerint – lehetnek iskolák vagy felnőttképzési intézmények, szakiskolák és egyetemek; jogi státuszuk szerint állami intézmények, non-profit szervezetek, illetve a versenyszférában működő cégek. 3. A képzéseken alkalmazott oktatási módszer szerint – vannak egyirányú ismeretközlést nyújtó módszerek: előadások, szemináriumok, tanfolyamok stb., illetve interaktív, a „csinálva tanulás” (learning by doing) elve eszerint működő képzések: gyakorlati tréningek, távoktatás, e-learning stb. Európai Bizottság (2000): Kisvállalatok Európai Chartája 10.o., Fő cselekvési irányok I. – A vállalkozások oktatása és képzése. 7

45


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

4. A tréningek célja, illetve tartalma szerint – ismereteket nyújtó, készség- és személyiségfejlesztő, motiváló, általános vállalkozói ismereteket nyújtó, üzleti tervezéssel foglalkozó, illetve valamilyen speciális területet érintő képzések (vállalkozói adóügyek, pénzügyek, pályázatírási ismeretek stb.). A fenti csoportosítások csak a legfontosabb jellemzőket vették számításba, és látható, hogy így is igen széles a spektrum. Ehhez hozzátehetjük, hogy a fenti csoportosítások mindenféle keresztvariációja is létezik, tehát az a következtetés vonható le, hogy nincs egyetemlegesen elfogadott kisvállalkozói képzési modell és gyakorlat. Széleskörűen elfogadott azonban, hogy elméleti vállalkozási ismeretek nyújtása ezen a területen nem elégséges. A potenciális vállalkozókat motiválni kell, attitűdjüket úgy kell megváltoztatni, képességeiket fejleszteni, hogy elkerüljék az üzleti tevékenység útjában álló akadályokat és kényszereket; gondoskodni kell a hiányzó kompetenciák megszerzéséről, a gyengék erősítéséről. Magyarországon a vállalkozási ismeretek nyújtása területén igen szerteágazó a kínálat. A munkaügyi központok vállalkozást segítő különböző pénzügyi támogatásait kiegészítő képzésektől kezdve, a non-profit vállalkozást támogató intézmények képzéseitől a piaci képző szervezetek kurzusaiig időtartamban, módszerekben és célcsoportokban igen változatosak a lehetőségek. Ez a sokszínűség nehézzé teszi a vállalkozók, illetve ezt tervezők számára az eligazodást, amennyiben képzést szeretnének igénybe venni. Különösen nehezen jutnak megfelelő információkhoz az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a munkanélküliek és vidéken a nagyvárosok vonzáskörzetén kívül élők, legyenek akár önfoglalkoztatók, vállalkozók, vagy foglalkoztatást keresők. Egy képzés iránti igény felmerülése pro-aktivitást, a saját helyzet viszonylag jó ismeretét feltételezi, miközben ennek éppen a hátrányosabb helyzetben lévők vannak híján. A felnőttképzési intézmények akkreditációjának egyik célja a minőség biztosítása, a felnőttképzési piac letisztulása volt. Erről azonban a piac egy jelentős szegmense keveset tud. A képzések kiválasztását az alacsonyabb jövedelmű csoportok esetén elsősorban az ár határozza meg. Emellett a köztudatban reputációval rendelkező vállalkozói érdekvédelmi szervezetek tudnak a képzésekre kellő érdeklődést felkelteni. Általánosságban az önfoglalkoztatók és a mikrovállalkozók nehezen szánják rá az időt a képzésekre, ami jobbára egyszemélyes vállalkozásokról lévén szó nem is csoda. 46


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

Az NFT, valamint az EU egyéb forrásaival támogatott, és ezért ingyenes vagy igen alacsony árú képzések a legnépszerűbbek. Ezeket a támogatásokat pályázat útján konzorciumok nyerik el, melyeknek a legtöbb esetben felnőttképzéssel foglalkozó civil szervezet is tagja. A jól összeállított, meggyőző pályázat azonban nem garantálja a minőséget. Vállalkozási ismeretek területén a képző szervezetek sokszor nem elég gyakorlottak, nincsenek napi kapcsolatban a célcsoportokkal, így csak elméleti tudás (tudás-elemek) átadására képesek. Egy 1996-os 800 fős, vállalkozónőket érintő kutatás szerint a vállalkozás indításkor 40%-nak nem volt vállalkozás működtetéséről szóló tudása. A vállalkozás indítása után is csak 16% vett részt szervezett képzésen, és ezeknek is 30%-a egy-két napos volt, 16%-a egy-két hetes, és csak 50% végzett egy hónapos vagy annál hosszabb képzést. Megítélésünk szerint a helyzet azóta sem változott számottevően.

Javaslatok a vállalkozói képzésekkel kapcsolatban Fentiek alapján egyértelmű, hogy a vállalkozó képzésre egészében mindazok a negatívumok jellemzőek, ami a hazai oktatási rendszerre, legyen szó akár iskolarendszerű képzésről, akár felnőttoktatásról. Mindez a vállalkozás-oktatásban azonban még erősebb hangsúllyal jelenik meg, hiszen a vállalkozást tervező vagy már vállalkozó képzési résztvevő a szó szoros értelmében hazamegy, és másnap élesben kell kipróbálnia a tanultakat. Az alább következő konkrét javaslatok nem képzelhetőek el a vállalkozó képzésben is megjelenő paradigmaváltás nélkül. Új szemléleti alapokra, új hangsúlyokra van szükség a képzési folyamatok egészében. A szemléletváltás – a tanítás helyett a tanulás középpontba állítása – új, más gondok, és feladatok tömegét jelenti: 1. A vállalkozóképző programokban a tananyag tartalma akár másodlagos is lehet, elsődleges a vállalkozói képességek fejlesztése, kompetenciák elsajátítása. 2. Előtérbe kerül a tanuláshoz, az aktivitáshoz szükséges adottságok, képességek, korábbi tudás és élettapasztalatok vizsgálata, értékelése, beszámítása, illetve a vállalkozóképző programokban a többiek érdekében történő felhasználása. 3. A tréner szerepe közismerten más, mint egy tanáré, a vállalkozóképző programokban segítő, aktivizáló szerepe különösen hangsúlyos.

47


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

4. Az új képzési technológiák, mindenekelőtt az elektronikus kommunikáció eszközei a képzési rendszer egészében elérhetővé, hovatovább nélkülözhetetlenné váltak. Ezek lehetőségei és előnyei csak újfajta szemlélet és gyakorlat mellett érvényesülnek. Ezt meg kell honosítani a vállalkozók képzésében is. 5. A megfelelő módszerhez kell kifejleszteni, a célcsoportok speciális igényeinek megfelelően az új, korszerű tartalmakat az EU-s és hazai tapasztalatok alapján. Javasoljuk továbbá, hogy oldani kellene mind az önfoglalkoztatói létet övező negatív beidegződéseket, mind az alkalmazotti léttel kapcsolatos hamis illúziókat. Különösen hangsúlyos ez annak fényében, hogy a már működő vállalkozások tulajdonosai elsöprő többségben választanák az alkalmazotti léthez képest a vállalkozást. Vagyis aki megtapasztalta ezt a fajta függetlenséget, nem vágyik vissza az alkalmazotti létbe. Hangsúlyozzuk, hogy nem hamis pozitív illúziók keltésére gondolunk.

Az előkészítő munka tanulságai és eredményei Az előkészítő munka során igyekeztünk feltárni a térségben meglévő igényeket, véleményeket a szakképzés tekintetében. E célból felkerestük a munkáltatókat, a nagyobb képzőszervezeteket és az érdekvédelmi szervezeteket. Tapasztalataink szerint ez nem volt egyszerű feladat, sok esetben ütköztünk érdektelenségbe. Ennek okai szerteágazóak, kiemelhető azonban közülük az általános szkepszis és kiábrándultság a szakképzés megreformálásával kapcsolatban. A „reform” kifejezés sajátos negatív jelentéstartalomra tettszert az utóbbi években és ennek megfelelően a szakképzés „megreformálása” is fanyalgást vált ki. A szakképzés tekintetében is sokféle változtatásra került sor az elmúlt évtizedekben ezek azonban felemás eredményre vezettek, ahogyan egy cégvezető megjegyezte „a helyzet és a minőség inkább romlott, mint javult”. Az előkészítő munka során 4 workshopot szerveztünk, továbbá – személyes felkereséssel – megkérdeztük a térség nagyobb munkáltatóit. A véleményeket összegezve az alábbi megállapítások tehetőek.

48


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

A munkáltatói véleményeke A munkaadók elsősorban óhajaikat fogalmazták meg a javaslatok helyett, többen az összegező, általános témákat fejtették ki bővebben. Lehetett számítani arra is, hogy számos vélemény és javaslat szinte szó szerint azonos lesz, amint ez be is következett. A válaszokat fő mondanivalójuk alapján csoportosítottuk. Szakmai képzések minősége, formája tekintetében A legtöbb észrevétel a gyakorlati képzés kritikáját tartalmazza, amelynek valószínűsíthető oka az iskolák és a külső képző helyek bizonyos szintű ellenérdekeltsége, emellett a munkaadók jogos kritikája is megfogalmazódik bennük. Szükségesnek látják – az alapképzés tekintetében – a

9-10. osztályban a szakképzés

alapozásának, előkészítésének, javítását, gyakorlatibbá tételét. Fontos lenne az érdeklődés felkeltése, a szakma gyakorlására való alkalmasság megismerése, az önértékelés fejlesztése, mert ezek elősegíthetik az optimális pályaválasztást, motiválhatják a szakmatanulást. Hozzájárulhat

az

eredményesebb

pályaválasztáshoz,

ha

a

szakképzés

irányának

meghatározásánál az oktatási intézmény a munkaerőpiaccal a jelenleginél szorosabb kapcsolatban van, és rugalmasan tud reagálni annak igényeire, továbbá a szakképzésbe való bekerüléshez minőségi követelményeket kellene meghatározni. Szükség lenne a differenciált beiskolázásra. A képzési idő, képzési szint tekintetében Többen javasolják a képzési idő meghosszabbítását, azon belül pedig a gyakorlati képzés időtartamának emelését. Egyes szakmák (pl. asztalos) esetében az érettségihez kötést. Ezzel ellentétes az autószerelőknek az a véleménye, hogy mire leérettségiznek a jövő autószerelői, teljesen elszakadnak a szakmától. Javasolják új szakmák oktatásának bevezetését a vállalati betanítás, belső képzés idejének megrövidítése érdekében. Szakmai elméleti oktatás tekintetében Korszerűbb szakmai ismereteknek kell bekerülni a képzésbe, lehetőleg gyakorlati megerősítéssel, szinte minden szakma, - többek között a vendéglátó szakképesítések, villanyszerelő, lakatos, burkoló, autószerelő szakmák stb. – oktatásába. Természetesen ez maga

49


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

után vonja a tankönyvek korszerűsítésének igényét is. (Korszerűbb tartalom, világos nyelvezet, áttekinthetőség, könnyebb tanulhatóság.) Az elméleti ismereteket minél több gyakorlat közeli példa oktatásával kell és lehet életszerűvé tenni és lehetőség szerint gyorsabban kellene reagálni a technikai, technológiai változásokra. Ehhez szükség van arra, hogy az iskolák szakmai elméletet oktató tanárai és gyakorlati oktatói vegyenek részt olyan továbbképzéseken, amelyeken megismerhetik a technológia változásait, legújabb eredményeit. Ezek szervezésében a munkaadók szakmai és érdekvédelmi szervezeteinek, a nagyobb gyakorlati képzőhelyeknek kell kezdeményezőnek lenni. A szakmai elmélet követelményrendszerét szigorítani szükséges. A szakmai gyakorlat kérdései tekintetében A munkaadók jelentős része a szakképzést túlzottan elméletorientáltnak, a gyakorlati képzés megkezdését túl későinek, az üzemi gyakorlóhelyek szükségességét valamennyi szakma oktatásában elengedhetetlennek tartja. A jelenlegi gyakorlatot két oldalról is kritizálják. Elégedetlenek az iskolai tanműhelyekből kikerülő tanulók gyakorlati tudásával, de a termelőüzemi gyakorlatot sem tartják mindenütt megfelelőnek. Pl. javasolják, hogy a tanulói gyakorlatot csak bizonyos minőségi kritériumoknak megfelelő gazdasági egységekben lehessen folytatni. Véleményük szerint több pályázati lehetőségre és lényegesen egyszerűbb pályázati feltételekre lenne szükségük a tanulók szakmai képzésének a vállalásához. Nagy várakozással tekintenek a TISZK-ek működése elé, melynek révén a szakmai képzés optimális feltételeinek megteremtését, megújulását várják maguk a munkaadók is. A munka világába való belépésre való felkészítés tekintetében Többen is jelezték, hogy a fiataloknak alacsony szinten áll az önértékelésük, szociális fejlettségük. Nem ismerik a munkahelyeken rájuk váró körülményeket, követelményeket, a munkaadók jogait és saját jogaikat, a munkába állással vállalt felelősséget. Kevéssé érzékenyek azokra a minőségbiztosítási feltételekre, amelyeknek a munkájuk során meg kell felelniük. Hiányos, illetve nem létezik idegen nyelv tudás, nincs külföldi szakmai gyakorlat, pedig ezek lehetséges eszközei a szaktudás bővítésének és motivációjának. A beszéd centrikus idegennyelv-tudást - a szakmunkások és a technikusok körében egyaránt - nemcsak a 50


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

vendéglátással, idegenforgalommal foglalkozók igénylik, bár kétségtelen itt van rá a legnagyobb szükség, hanem más szakmák képviselői is. Véleményük szerint a külföldi gyakorlat nemcsak a szakmai fejlődés, hanem a nyelvtanulás egyik ösztönzője lehet. Az idegen nyelvet is beszélő szakképzett fiatalok számának növelését igénylik többek között a részben, vagy egészben külföldi tulajdonban lévő gazdasági egységek is.

A vélemények összegzése A munkaadói szervezetek véleményüket az utóbbi években a szakképzés minőségére vonatkozó információik alapján fogalmazták meg. 1. A szakképzésnek vissza kell nyernie korábbi népszerűségét és presztízsét, melyet csak a munka világával szorosabb kapcsolat eredményeként lehet elérni. 2. A képzésen belül az elmélet és a gyakorlat arányát a gyakorlat javára szükséges növelni, az elméleti képzést pedig korszerűsíteni kell. A képzés teljes időtartama alatt hangsúlyt kell fektetni az önálló munkavégzésre való alkalmassághoz szükséges kompetenciák kialakítására és fejlesztésére. 3. Jobban lehetne élni a vállalati gyakorlati képzőhelyek adta előnyök kihasználásával elsősorban a tanulók, de emellett a szakmai képzésben közreműködő pedagógusok, oktatók részéről is, különös tekintettel a munkahelyi körülmények, a korszerű termelési eljárások, új technológiák megismerésére. 4. Erősíteni kellene a gazdálkodók érdekeltté tételével a tanulószerződés intézményét. Ezzel egyidejűleg ki kell dolgozni a megfelelő minőségű képzési hely kritériumait. 5. Szélesíteni kellene a külföldi csereprogramokban részt vevő pályakezdő szakmunkás fiatalok számát. Figyelembe kell venni azt is, hogy a különböző méretű, különböző szakágazatban tevékenykedő gazdálkodó szervezeteknek más-más az igénye a fiatal munkavállalók iránt. Léteznek olyan területek is, ahol a munkáltatók az átlagosnál elégedettebbek a pályakezdők tudásával. 6. A szakképzés minden területén szükség van a képzés megreformálásához a munkaadói tapasztalatok visszacsatolására, és ehhez az oktató intézmények és a munkaadók közötti szorosabb kapcsolatra.. 51


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

A szakképzés jelen helyzetének problémái Megfelelő nyomon követő vizsgálatok hiányában nem tudjuk egzakt módon értékelni az egyes szakképzettségek hasznosulását. Ezért „csak” empirikus tapasztalatainkra építve állítjuk az alábbiakat : 1.Az OKJ számos olyan szakmát is tartalmaz, amely nem képez valódi szakmunkára, szakértelemre. A gyakorlatban ezeket a „szakmákat” azoknak a tanulóknak szokták ajánlani, akiktől nem remélik, hogy bármilyen szakképzési programot sikeresen el tudnak végezni, de mégis „benn szeretnék tartani” a képzési rendszerben. 2.Az OKJ igen sok, tulajdonképpen betanított tevékenységeket lefedő „szakmát” tartalmaz. Ezek valójában betanított munkára készítenek fel 4 év alatt. 3.A közoktatási statisztikára épülő számításaink alapján igazolható, hogy egy-egy kohorszban az iskolarendszerű képzés során ( ált.iskola, ált.iskola és a középiskola között, valamint (elsősorban ) szakiskola) -18-20 éves korig országosan mintegy 2025 000 tanuló morzsolódik le, kerül ki a képzési rendszerből szakképzetlenül. Ennek okát – megfelelő ellenőrző vizsgálatok hiányában szintén csak szociológiai megfigyelések alapján lehet megállapítani. Szociológus megfigyelők általános tapasztalata, hogy a lemorzsolódás oka a 9.-10. osztályok tantervének elméleti jellegében keresendő: Ugyanis a már az általános iskolákban tanulási nehézségekkel küzdő, sikertelen, frusztrált tanulók a 9-10 osztályban is hasonló követelményekkel találják magukat szembe. 4.Tudjuk, hogy az OKJ-ban megfogalmazott követelmények szerint a kékgalléros szakmák többsége 8 általános iskolai végzettségre épül, valójában nem igényli a 10. osztály elvégzését. Ez a körülmény egyébként rontja a részvételi motivációt, hiszen a tanulók felismerik, hogy csak időhúzásról van szó”, hiszen ha elérik 16. életévűket, akkor – ha nem is végezték el a 9-10. osztályt- is beléphetnek a szakképző szakaszba. .A lemorzsolódás által veszélyeztettek körében azonban nem az a legsúlyosabb baj , hogy „kitaktikázzák” a 9-10 osztályt és azok teljesítése nélkül belépnek a 11-be, hanem az, hogy addig lemorzsolódnak.

52


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

5.Tudjuk, hogy a 9-10 osztályokba, és általában a szakképző iskolákba az iskolapadi tanulásban legsikertelenebb tanulók kerülnek, akik számára a 9-10 osztályban folytatódó elmélet-centrikus képzés súlyos tehertétel. A pedagógusok általános véleménye, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket a 9-10 osztályban nem az elméleti jellegű iskolapadi oktatással kéne terhelni, hanem az elméleti készségeiket általában meghaladó manuális készségekre kellene építeni, feloldva ezzel egyrészt a folyamatos tanulási-frusztrációt, másrészt lehetőséget adva a manualitás terén megtapasztalható sikereknek, a pozitív, fejleszthető készségek kialakulásának, az önértékelés javításának 6.A szakiskolai pedagógusok általános véleménye, hogy a gyakorlat tiltása a 9-10 osztályos (feltételezetten 16 éves kor alatti) tanulóknál káros. (egyébként a gyakorlattal szembeni érvelés, -t.i. a gyakorlat munka lenne-, hamis is, különösen, ha arra gondolunk, hogy a mai rendszerben, de a jövőbeniben is a tanulók a 12. osztályos korukban kerülnek foglalkoztatókhoz. 7.A foglalkoztatási statisztikából bizonyítható, hogy a legmértéktartóbb számítások szerint is 250 000, szakmunkás oklevéllel rendelkező munkavállaló dolgozik betanított munkát igénylő munkakörökben. A valóságban ez a szám ennél 100-150 ezerrel több is lehet. 8.A foglalkoztatókkal folytatott interjúink szerint általános tendencia, hogy betanított munkát igénylő munkakörökbe szakmunkásokat vesznek fel. Azzal érvelnek, hogy a nyolc általánost végzett munkavállalók betaníthatósága gyenge. Azt tapasztalják, hogy nem rendelkeznek a munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges olyan képességekkel, készségekkel, mint a „szabálytartás” pontosság, állóképesség, az anyagok, alkatrészek értékének felismerése, egyszóval nem rendelkeznek megfelelő munkakultúrával. E tapasztalat alapján a foglalkoztatók, különösen a modern technológiákat működtető közép és nagyvállalkozások a férfi vagy női betanított munkások felvételénél a bármilyen- szakképzettséggel rendelkezőket válogatják ki. És munkaerőhiányról kezdenek panaszkodni, ha csak 8 általánost végzett munkaerőt találnak. 9.Vizsgálatok azt mutatják,

53


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

hogy – egy-egy kohorszra számítva a szakiskolai képzettséget szerzett, kékgalléros munkaköröket betölteni képes szakmunkás kibocsátás mértéke a tényleges foglalkoztatási szerkezetből kiszámított foglalkoztatói igényeknek csak a felét (50%) éri el,

ugyanezen számítás bizonyítja, hogy a munkaerőpiac – a jelenlegi foglalkoztatottak 15 százalékának megfelelő szakképzetlen segédmunkást alkalmaz, miközben az iskolarendszer ennek dupláját (200%) bocsátja ki szakképzetlenül évente.

A felnőttképzésben igen alacsony az első szakképzettségüket megszerzettek aránya, azaz csak kis mértékben járul hozzá a kékgallérosok iránti növekvő munkaerő igény csökkentéséhez.

Megállapítható tehát, hogy a szakképzettek hiánya évente jelentős mértékben (becslésünk szerint évente 15 000 fővel) növekszik, miközben a szakképzetlenek feleslege is hozzávetőleg 10 000 fővel növekszik. 10.Az iskolafenntartók, a szakképző intézmények és az oktatáspolitika által általánosan elfogadott vélemény, - a 8. pontban megfogalmazottak szerint a foglalkoztatók is ezt gondolják, hogy az általános képzettségi szintet emelni kell. Az igényelt szintet a 8 általánost -esetleg bukdácsolva elvégző- tovább nem tanuló, vagy hamarosan lemorzsolódó tanulók nem képviselik, így a munkavállalásra való készségeik, képességeik egyszóval alkalmazhatóságuk gyenge. Nagy részük soha nem léphet be a munkaerőpiacra. Ugyanakkor a jelenlegi megoldások csapdahelyzetet teremtenek.

54


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

Probléma fa

55


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

Cél fa

A szakképzésben végzettek Ismeretei gyengék

A tanulói nyomon követő vizsgálatok elvégzése Lehetővé teszi a lemorzsolódás által veszélyeztetett csoportok preventív kezelését az általános iskolákban Lehetővé tesi a középfokú képzésből lemorzsolódottak nyomon követését A középiskolát sikeresen befejező tanulók munkaerőpiaci beilleszkedésének időszakos vizsgálatát

Lehetővé teszi az általános iskolásokra irányuló szakmaválasztási orientációt

További cselekvések és akciók

A gyakorlati oktatók rendszeresen megszervezett csoportos értekezlete a vállalkozókkal, a szakképzés tartalmi elemeinek megfelelőségéről

A kamarák és a szakképző intézmények közötti együttműködés, a gyakorlatra kibocsátott tanulók gyakorlati képzésének segítésére és ellenőrzésére

1. A fenntartók által készítendő képzési stratégia kidolgozása

56

A kistérségi munkaerőpiaci - képzési információs rendszer felállítására és működtetése. Az iskolafenntartók közelíteni tudják a képző intézmények kínálatát a munkaerőpiaci igényekhez A tanulók szülők reális döntéseket tudnak hozni a továbbtanulásról;


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

Swot-analízis Erősségek • •

• •

a szakképzés jogi szabályozottsága európai szintű; intézményi stabilitás és tervezésiműködtetési biztonságra törekvés jellemző a fiatalok első szakképzéshez juttatásában; az iskolai tanműhelyekben tanulók aránya 1990 óta jelentősen megnőtt; a gyakorlati képző helyek korszerűsítése mind az iskolák, mind a gazdasági szervezetek esetében részben a hozzájárulási kötelezettség terhére, részben a vállalatok befizetéséből képződött szakképzési alaprészből nyújtott pályázati források terhére valósítható meg; az ipar meghatározó jelenléte a régióban, az ipari park jelenléte.

Gyengeségek • • •

• •

• • •

Lehetőségek •

a gazdasági szereplők egyre több fórumon, szakmai tanácsadó testületben vesznek részt döntések előkészítésében és döntésben; a tantárgyi struktúra kialakítása: a szakképzési szakaszban a modul rendszerű szakmai tartalom minden szempontból determináló, ezért ennek alapján került meghatározásra a tantárgy-struktúra; a dinamikus növekedésnek indult gazdaság által egyre inkább igényelt első munkahelyükre belépő szakmunkások száma növekszik; a helyi erőforrások, kapcsolati rendszerek, a regionális partnerség szerepének felértékelődése; a munkaadói igények folyamatos felmérése, a tanulók nyomon

a szakképzés társadalmi presztízse alacsony; nincsen naprakész adatgyűjtés a munkaerő-piaci igényekről; a 14-18 éves korosztály csupán 20%a végez szakiskolában (1990-ben 50% volt.); a 18-19 évesek 24%-a szakképzetlen; csökkenő tanulólétszám, 10 év múlva a 15-19 évesek száma negyedével csökken; források hasznosulása nem jó; szakképzett munkaerő hiánya, ha nem változtatunk! a szakképzés struktúrája változatlanul magán viseli az állami intézményi dominancia főbb vonásait; a kerettantervekben meghatározott szakmai orientáció együttesen bizonytalanságokat okoz a helyi tanterv készítésekor; a munkaerőpiac általi igényekre ez a rendszer képtelen a finanszírozási és döntési mechanizmusok jellegéből adódóan kellő gyorsasággal reagálni; a gyakorlati képzés a hazai szakképzés leggyengébb láncszeme;

Veszélyek •

munkaerő-piaci szempontból az ifjúsági munkaerőforrás tartósan csökken; harmadára csökkent, az üzemi munkahelyeken tanulók aránya több, mint felével esett vissza; az iskolai gyakorlati képzés időtartamának és tartalmának gyengülése a piacgazdaság fejlődését fékezi; az első munkahelyükre belépő szakmunkások száma közel felére csökkent; a szakemberek utánpótlásával kapcsolatos aggodalmaknak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok hangot adnak, s már középtávon korlátját képezhetik a Magyarországra irányuló külföldi

57


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

követése. •

beruházásoknak; a fenntartók és intézményeik versenyhelyzete nem segíti az együttműködést.

Következtetések és javaslatok Alapvető probléma, hogy az iskolarendszerű szakképzés – a modellből fakadóan – igen rugalmatlan. A szakképzés tervezésénél tulajdonképpen jövőbelátásra lenne szükség, mind az iskola, mind pedig a szülő részéről. Az iskola számára, adminisztratív és financiális okokból, egy új szakma oktatására való felkészülés legalább 5 év és semmi garancia nincs arra, hogy az adott szakma, ennyi idő után is kurrens lesz. A lassú „reakcióidőt” figyelembe kell venni akkor, mikor az iskolarendszerű szakképzés változtatásán gondolkodunk.

Javaslataink céljai: 1. Teremtsünk összhangot a munkaerőpiaci kereslet és kínálat között a szakképzésben, mert miközben a termelő munkakörökhöz alkalmas szakmákban évről évre kevesebben jelentkező, a lemorzsolódás is jelentős, így a végzettek száma stagnál vagy csökken. 2. A szakképzésben résztvevők a valós igényeknek megfelelő szakmákat tanulják, majd ebben helyezkedjenek el, ezáltal csökkentve a szakképzet munkaerő hiányát. Ma a szakképzés szerkezete és ezáltal végzettek képesítése kevéssé illeszkedik a munkaerőpiaci igényekhez, így a szakképz��sben végzettek jelentős része csak betanított munkásként helyezkedik el. 3. Csökkenjen a lemorzsolódás, amely elsősorban a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokat érinti

A jelenlegi helyzet összefoglalása a stratégia készítés tapasztalatai alapján 1. A 9-10 osztályban elsősorban elméleti tanulási követelmények elé állítjuk a tanulókat.

58


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

2. Figyelmen kívül hagyjuk a szakmai ismereteket adó képzés szükségességét mely inkább a gyakorlati manuális készséget fejlesztené. 3. A szakképzés alapkövetelményei elvesztegetettnek tekinthető, 9-10 osztályokban eltöltött két évet rosszul használjuk fel. Szükségesnek tartjuk – a szakképzés sikere érdekében az alábbiakat: 1. A frusztrált, gyenge tanulmányi eredményű, gyakran év-vesztes, motiválatlan tanulók számára új, önértékelésüket javító kereteket kell teremtenünk; 2. a gyakorlathoz közelebb álló, más, bizonyosan meglévő manuális alapképességeikre épülő képzéseket kell szerveznünk; 3. a munkavállalási–munkavégzési készségeket-képességeket fejlesszük, hiszen ők azok, akik a leghamarabb kerülhetnek a munkaerőpiacra, mert nem szándékoznak továbbtanulni

Konkrét javaslatok Javaslat – I. A kistérségi munkaerőpiaci - képzési információs rendszer felállítására és működtetése. Indoklás A térségi munkaerőpiacot nyílt és latens

Foglalkoztatási kultúra fejlesztése Foglalkoztatók

Munkaerőpiaci-szakképzési információs rendszer

általában

tapasztalatok Reális választás segítése Tanulók, szülők

feszültségek terhelik, a foglalkoztatók

Igények és módszerek

elégedetlenek

iskolarendszerből

kikerülő

az

pályakezdő

szakemberek szakmai felkészültségével, munkavállalási képesség fejlesztése Munkaerőpiac igények közvetítése

Képző intézmények

2. ábra: Az információs rendszer működési ábrája

munkavégző képességével, készségeivel. Túl

ezen,

a

foglalkoztatók

gyakran

munkaerőhiányt tapasztalnak az általuk

keresett szakmákban, mert a szakképző intézmények nem tudnak információhoz jutni a munkaerőpiac (változó) mennyiségi és tartalmi igényeiről, így a szakképző intézmények

59


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

információ hiányában nem képesek a kínálati szakmastruktúrájukat a (változó) munkaerőpiaci igényekhez igazítani. A gyakorlati képzések egyik problémája, hogy a gyakorlati képzést vállaló cégek igen nagy adminisztrációs terheket kényszerülnek elviselni. (Egyébként is igen nagy a képzések adminisztrációs igénye, ami erősen leterheli és az érdemi munkától elvonja az oktatók energiáit.) Részben a bürokratikus szabályok magyarázzák, hogy egyre kevesebb munkáltató hajlandó részt venni a gyakorlati oktatásban. További probléma, hogy a tanulók/és szüleik nem kapnak információkat a munkaerőpiac igényeiről, a reálisan tervezhető jövedelemről, karrierről, ezáltal a tanulók és szüleik – megfelelő információk hiányában – döntenek a továbbtanulásról, a szakma-választásról. Döntéseiket nagymértékben befolyásolják a szakmák presztízs értékelésének köztudatban elterjedt pozitív, illetve negatív megítélése, ezért a szakképző intézményekre a tanulók/szülők nyomása nehezedik, akik az általuk választott szakmákban kívánnak tanulni. Nehézségeket okoz az is, hogy a foglalkoztatók, a szakképző intézmények és a tanulók /szülők nem értik meg egymást, azaz alig vannak közös fogalmaik/ismereteik a munkáról, az egyes szakmákról, a munkaerőpiac követelményeiről és a munka révén elérhető jövedelemről, presztízsről , előmenetelről stb. Az iskolafenntartók, információk hiányában, nem képesek az általuk működtetett szakképző intézmények kínálati szerkezetét (és mennyiségét) a munkaerőpiaci igényekhez igazítani, illetve nem képesek a három tényez ő – a tanulók/szülők, a képző intézmény és a munkaerőpiac – közötti összhang megteremtésére. Mindezek eredményeképpen a három szereplős rendszer sok konfliktussal, alacsony hatékonysággal, túlzott költségeket okozva működik, a szakképzésből kikerültek nagy részen nem a szakmájában helyezkedik el, nem elhanyagolható részük az iskolarendszerben megszerzett végzettséget követően támogatott átképzést vesz igénybe. A termelés fejlesztését gyakran korlátozza a szakemberhiány. Egyes szakmákban például a foglalkoztatók 10-30 százaléka ezt érzékeli. A szakiskolák az alapvető információk hiányában nem képesek hosszabb távra megfelelő fejlődési pályára állni, nem tudják kapacitásaikat ennek megfelelően alakítani. Mindennek 60


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

eredménye egyrészt a rugalmatlanság, másrészt a nem megfelelő fejlesztési irányok megvalósításába fektetett energia és pénz alacsony hatékonysága. Mindezek indokolják a kistérségi munkaerőpiaci információs rendszer felállítását, amely információt nyújt a munkaerőpiac legfontosabb – a képzés szempontjából döntő – jellemzőiről. Az információs rendszer tartalmi információi: 1. Szakmaszerkezet irányai, az igények növekedése/csökkenése; 2. a keresetek alakulása; 3. a térség gazdasági ágazatainak tendenciái, azok növekedése/csökkenése; 4. a térség oktatási intézményrendszere által kínált szakmák; 5. a térség oktatási intézményeiben oktatott szakmák belső tartalmáról; 6. a gyakorlati illetve a gyakornokképzésre vállalkozó munkaadókról; 7. a munkaerőpiaci intézmények és piaci munkaközvetítők által kínált munkakörökről Az információs rendszer működtetésétől az alábbi pozitív hatásokat várjuk 1. Az iskolafenntartók közelíteni tudják a képző intézmények kínálatát a munkaerőpiaci igényekhez; 2. a tanulók szülők reális döntéseket tudnak hozni a továbbtanulásról; 3. A

térség

képzési-

munkaerőpiaci

rendszere

a

mainál

összehangoltabban,

eredményesebben és költségtakarékosan működik

Javaslat – II. A tanulói nyomon követő vizsgálatok elvégzése Indoklás Már az általános iskolák felső tagozatában

észrevehetők a tanulási nehézségekkel küzdő

fiatalok, és az is nagy bizonyossággal megmondható, hogy e fiatalokból kerülnek ki a középiskolákból majdan lemorzsolódás által veszélyeztetett tanulók, mégsem történnek meg időben a szükséges megelőző lépések. Pedig a veszélyeztetettek megfelelő időben történő felzárkóztatása, illetve a képességeiknek megfelelő gyakorlatorientált oktatási programok

61


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

alkalmas eszközök lehetnének a lemorzsolódás megelőzésére, illetve a sikeres szakképzés megvalósítására A mai, csoportos adatfelvételen alapuló statisztikai rendszer nem alkalmas annak vizsgálatára, hogy az iskolát befejezése előtt elhagyó tanulók lemorzsolódtak-e, (nem folytatják tovább a tanulmányaikat) vagy csak átiratkoztak egy másik iskolába. Az adatfelvételek hiányosságai miatt ma csak becsülni lehet, hogy egy-egy korosztályból, a középiskolákban, a tanulók 20-25 százaléka távozik szakképzettség nélkül (Az érettségit megszerzettek nélkül). Ez az nagyon magas arány szükségessé teszi a tanulók pályájának nyomon követését és ennek alapján olyan programok működtetését, amelyek alkalmassá teszik őket, hogy szakképzettséget szerezzenek. A középfokú iskolák és fenntartóik ma semmiféle rendezett ismeretekkel nem rendelkeznek az általuk nyújtott képzés hasznosulásáról, bár becsléseik természetesen vannak. Ennek hiányában elesnek azoktól a visszajelzésektől, amelyeknek hasznát vehetnék (a) a képzési szerkezet alakításánál; (b) a képzés tartalmának formálásánál; (c) pályaorientációs tevékenységüknél; (d) a tanulók munkaerőpiaci belépésre való felkészítésénél Ilyen vizsgálatra reprezentatív mintán két–három évente szükség lenne. A stratégia alkotás folyamata során azt tapasztaltuk, hogy az általános iskolában mindenki, a pedagógusok, a szülők és a tanulók, egyaránt tájékozatlanok a munka világáról. Nincsenek olyan csatornák, amelyeken a munka világával kapcsolatos ismeretekhez juthatnak. Az általános iskola sokszor nem is tartja feladatának a munka világával kapcsolatos információk nyújtását. Az általános iskolai pedagógusok olyan, az életszerűnél szűkebb értékrendszert közvetítenek a tanulók felé, amelyben a tanulás, mint érték áll első helyen, s ezzel gyakran szembeállítják a fizikai, termelő munkát. A fizikai szakmunkát olyan kényszernek láttatják, amelyre csak a „nem tanuló” sikertelen, „buta” „lusta” stb. tanulók „érdemesek”. Ez a torz értékrend - melyben a szülők is osztoznak – nagyban befolyásolja a tanulók választását és önértékelését. Az általános iskolában a tanulók –a fentiek következtében is – nem szakmát, életpályát, hanem a továbbtanulás színhelyét, iskolát választanak. A középiskolák természetszerűen, ha egyáltalán 62


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

tesznek erőfeszítéseket az általános iskolák, tanulók elérésére, akkor magukat, és nem az általuk oktatott szakmákat propagálják. A tanulók nyomon követését szolgáló rendszer feladatai A nyomon követő rendszer az alábbi feladatok ellátását segítheti: 1. A lemorzsolódás által veszélyeztetett csoportok preventív kezelését az általános iskolákban; 2. Középfokú képzésből lemorzsolódottak nyomon követését; 3. A középiskolát sikeresen befejező tanulók munkaerőpiaci beilleszkedésének időszakos vizsgálatát; 4. Az általános iskolásokra irányuló szakmaválasztási orientációt;

Javaslat – III. Kiegészítő, az előzőeket támogató tevékenységek 1. A

gyakorlati

oktatók

rendszeresen

megszervezett

csoportos

értekezlete

a

vállalkozókkal, a szakképzés tartalmi elemeinek megfelelőségéről A

képző

intézmények

általában

igyekeznek

elérni

a

térségükben

lévő

nagyfoglalkoztatókat. Így szereznek is valamilyen információt, a képzés igényelt tartalmával kapcsolatban, ez az információszerzés azonban meglehetősen esetleges és gyakorlatilag nem terjed ki a kisfoglalkoztatókra. Pedig a mikró vállalkozások foglalkoztatják a térségi munkaerő 50-60 százalékát, ugyanakkor a mikró vállalkozások gyakrabban kritizálják az iskolából kikerült tanulók felkészültségét. Annak ellenére, hogy a kritika olykor indokolatlan, illetve a megfogalmazott igények nem teljesíthetők, mégis szükség lenne a kis és nagyfoglalkoztatók és a képző intézmények közötti párbeszédre. Ezért javasoljuk, hogy a gyakorlati oktatók időről időre szervezzenek olyan megbeszéléseket, amelyen egyrészt megismerhetik a foglalkoztatók elvárásait, másrészt maguk is elmondhatják véleményüket, indokolhatják megoldásaikat. E megbeszélések alkalmasak lehetnek arra, hogy a képző intézmény szükség szerint módosítsa, kiegészítse a képzési tervet, igazodva a munkaerőpiaci igényekhez.

63


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

2. A kamarák és a szakképző intézmények közötti együttműködés, a gyakorlatra kibocsátott tanulók gyakorlati képzésének segítésére és ellenőrzésére Azt tapasztaltuk, hogy a szakiskolák, talán a figyelem, talán a személyes kapacitások hiánya miatt, többnyire nem voltak képesek szoros kapcsolatot tartani azokkal a foglalkoztatókkal, ahová a tanulókat gyakorlatra kihelyezték. A gyakorló helyek, pontosabban a gyakorlati képzésre jelentkező vállalkozások túlnyomó többsége szakmai-pedagógiai értelemben felkészületlen a gyakorlati képzésre. A kamara eddig folytatott ellenőrző tevékenysége is inkább csak a „tanulótartás” jogszabályi, formai követelményeire irányult, s ezek feltűnő, hiánya esetén avatkozott be. A 2005-ben belépő új rendszer sem oldotta meg a gyakorlati képzés színvonalának emelését. Éppen ezért, az új megoldás sikeressége érdekében, valamint a szakképzés minőségének javítása érdekében is szükségesnek látjuk a vállalkozások és az iskola, valamint a kamara szorosabb együttműködését a gyakorlati képzés terén is. A hangsúlyt - az ellenőrzés mellett – a gyakorlati képzés sikeres módszereinek átadására lenne érdemes fektetni. E kapcsolat működtetése során derül ki az is, hogy a vállalkozó által működtetett technológia alkalmas-e egy széleskörű gyakorlati felkészítésre. 3. A fenntartók által készítendő képzési stratégia kidolgozása A kistérségi munkaerőpiaci információs rendszer elkészítése, a fenti javaslatok megvalósítása elegendő mennyiségi és tartalmi információt nyújt ahhoz, hogy az iskolák a tények és kritikus pontok ismeretében időről időre elkészítsék, felújítsák képzési-fejlesztési stratégiájukat, meghatározzák a következő évek tennivalóit fejlesztési irányait. Az elkészítendő stratégiák az alábbi területeken jelölhetnék ki az intézmények rövid- és középtávú fejlesztési feladatait: 1. Az általános iskolák területén •

A manuális készségek fejlesztése

A tanulási nehézségekkel küzdő, középiskolákban már lemorzsolódással veszélyeztetett, általános iskolai tanulók felzárkóztatása

64


Képzési stratéga tatabányai kistérségben

A munka világának megismertetése és a szakmaválasztás segítése

A továbbtanulási orientáció segítése

2. A szakiskolák, szakközépiskolák területén •

A képzési struktúra és kapcsolódó mennyiségek hozzáigazítása a munkaerőpiaci igényekhez

A képzés szakmai tartalmának fejlesztése – a munkaerőpiaci igények ismeretében

A gyakorlati képzés fejlesztése, a kihelyezett gyakorlati képzés szakmai segítésével is.

A lemorzsolódás megelőzése gyakorlat-orientált képzés jelenlegi elégtelen hangsúlyának fokozásával, a képzés elméleti elemeinek új módszerekkel való megvalósításával

A lemorzsolódás által veszélyeztetettek, illetve lemorzsolódók számára az alapfokú szakképzés bevezetésével

A képzésen belül a tanulók munkavégző képességének fejlesztésével.

Az elkészítendő iskolai stratégiáknak gyakorlati intézkedéseket és akciókat kéne tartalmazni a célok elérése érdekében, csak példaképpen említünk néhány megoldást: •

Olyan képzési program kialakítása, amelyben a mainál nagyobb hangsúlyt kap az általános iskolákban a manuális készség, és az erre épülő kreativitás fejlesztése;

Videofilmekkel, üzemlátogatásokkal lehetne bemutatni a különféle szakmákat és azok képviselőit;

Tanórai beszélgetéseket kellene folytatni a gyerekekkel a foglalkozásokról, a munkákról, a keresetről, a szülők munkáiról, a szakmák, foglalkozások és képviselőik helyi társadalomban elnyert megbecsültségéről, stb.;

Fel kéne készíteni a pedagógusokat a fentekben megnevezett témákban.

65


Kepzesi strategia