__
Jfg^
Hasznalati utmutato fatiizelesii cserepkalyhahoz _ Hazankban evente kozel harom millio kobmeter tuzifat hasznalunk fel. Ebbol nagyjabol nyolcszazezer kdbmetert az eromuvek hasznosftanak, a tobbi a kazanokban, a szobakazanokban (kandallok) es a cserepkalyhakban ,,vegzi". Sajnalatos tapasztalatom szerint a tu'zifa nem megfelelo tarolasa, valamint a helytelen tiizelesi modok miatt akar harminc szazalekra is teheto az energiavesztes. Ez evente kbriilbelul hatszazezer kobmeter elpazarolt fa! Erdeinkbbl ennyivel tbbb fat vagunk ki haszontalanul. Kis odafigyelessel
ennek a karnak a nagy resze kbnnyen elkeriilheto. Magam is fiitbk cserepkalyhaval, a cserepkalyha epftesben is jartas vagyok. Az alabbiakban szeretnem ismereteimet megosztani azokkal, akik bizonytalanok a fatuzelesu cserepkalyha hasznalataban. A szaraz, megfelelo fajtaju es meretii, a tuzterben celszeruen elhelyezett
faval, kello levego biztosftasa mellett gazdasagosan, kb'rnyezetkfmelo modon tudunk futeni. Ez ilyen egyszeru, egyeb fontos tudnivalo talan nines is. Akinek ez a hetkbznapi gyakorlati tudas nem hagyomanyozodott at a csaladban generaciorol generaciora, annak ajanlom az alabbi utmutatot. A cserepkalyha mazas keramia elemekbol keszitett futoberendezes. Regebbi korok kalyhai gyakran csak 5-15 darab nagyobb idombol alltak b'ssze, ma a csempekalyha szamos kalyhacsempebol epul. Alapanyaguk cserep (hevitett agyag, terrakotta, keramia). Specialis keverekO es anyagszerkezetO, a hoingadozast sokszor elviselo tuzallo termek. A cserepkalyha epitesehez felhasznalt egyeb anyagok szinten a hosszu elettartamot biztositjak, jo tuzelestechnikai jellemzokkel bfrnak. Ezek az anyagok jellemzoen porozus szerkezetuek. A rossz tiizeles, eges eseten kepzodbtt folyekony egestermekek eltavolithatatlanul beleivodnak a csempekbe es a belesanyagokba. A hosszu fiistjaratokban lerakodott sasko es korom csak egy resze takarfthato ki, es az is igen sok veszodseggel, kosszal jar. Mar vekonyka koromreteg is nagy mertekben rontja a kalyha hatasfokat. A cserepkalyha
hasznalata tobb figyelmet es fegyelmezettseget kfvan. A cserepkalyha futesi teljesftmenyet nagyobbreszt sugarzott ho utjan adja le. Erdemes a cserepkalyhat nemes alapanyagokbol, a leheto legnagyobb tbmegOre epittetni. A szerenyebb minosegu kalyha is fut, de a gazdasagossag egyre fontosabb szempont. Az eges harom feltetele kbzul eloszb'r vegyuk szemiigyre az egheto anyagot, a tuzifat, illetve altalaban a fat. A fa a talajbol felvett nedvessegbol, a legkbr szen-dioxidjabol, es egyeb szervetlen anyagokbol a napenergia segftsegevel a leveleiben szerves anyagot, szolocukrot allit elo. Ebbol epiil fel a fa teljes tbmege, illetve a faban kepzodbtt minden vegyi anyag a szb'locukorra vezetheto vissza. Tuzeleskor ezt az energiatbbbletet, a vegyuletek kepzbdesehez sziikseges napenergia mennyiseget nyerjuk vissza. A fa tehat: napenergia raktar. Ezeknek a vegyuleteknek, anyagoknak az aranya meghatarozo a fak tulajdonsagaiban. Ugyanilyen fontosak a fak szerkezeti sajatossagaibol es surusegebbl adodo muszaki es tuzelestechnikai jellemzbk. A hangszerkeszitb a hegeduhbz keresi a legalkalmasabb fat, a cipesz a faszeghez, aki fazik - a tuzeloberendezesehez. Akinek cserepkalyhaja van,
az inkabb a nagy surusegu, jo parazstartasu fafelesegeket vasarolja.
Egy kis fatan Alapvetoen lombos es tulevelu fakat kulbnbbztetunk meg. A lombos fakat kemeny- es puhafafajtakra oszthatjuk, pontosabban fogalmazva terfogatsulysorrendet allithatunk fel. A hatar a 0,7 g/cm3 suruseg kbrul huzodik. Ha egy keresztmetszeti vagaslapot biitiit - nezunk, az alabbi fareszeket kOlonboztethetjuk meg: I. Bel: az evgyuruk kb'zepe, az elso evi nbvekmeny. II. Geszt: az eletmukb'desben mar nem resztvevb faevgyuruk sorozata. Tamasztb es szilardito szerepe van. Szinben, surusegben (kemenysegben) altalaban kulbnbbzik a kulsbbb fareszektbl, kisebb a viztartalma. A geszt es a szijacs aranya fafajonkent igen valtozatos. Egyes fafajok (pi. cser, akac.) gesztreszeben elofordul - mint gesztesftb anyag - kalcium-karbonat es oxalsavas mesz is, melyek koptatjak a szerszam elet.
III. Szijacs: aktfv faevgyuruk sorozata. A talajtol a levelekig szallftja a vizet es a tapanyagokat. Kisebb surusegu, mint a geszt, viztartalma viszont nagyobb. IV. A kereg alatti kambium es hancsreteget csak a szakemberek kiilbnbbztetik meg. Az elobbi a keresztiranyu nbvekedest latja el, az utobbi a fotoszintezis termekeit szallftja a levelektol a gybkercsucsokig. V. Kereg: vedelmet biztosftb bbrszbvet. A fafajok keregvastagsaga nagyon valtozatos. Ezt a terfogatra vasarolt tuzifanal erdemes figyelembe venni, mert egy huszonbt centimeter atmeroju akac vagy cserfa eseten a vastag kereg miatt tizenbt szazalek fatbmeg-veszteseg is adodhat. A fa belso reszeinek 0,3-1 %-os hamutartalmaval szemben a kereg hamutartalma 9% kbriili, tovabba valamennyi tuzgatlo anyagot is tartalmaz. Megemlitendo meg a belsugar, amely a fa keresztmetszeten a fabeltol a keregig sugariranyban halado szbveti resz. A tapanyagok sugariranyu szallitasat vegzi, tapanyagraktar. Nemely fanal jbl lathato, nemelyeknel alig. A belsugarak menten kbnnyen hasad a fa. Sugariranyu hasitekon a belsugarat belsugar-szalagokkent, beltiikrbkkent latjuk. A viz- es tapanyagszallftb sejtek csbszeru vezetekek, likacsok, melyek nemely fafajnal szortabban, masoknal szabalyosabb gyuruben helyezkednek el az evgyurun belul.
Az eges terjedesenek sebessege a szort likacsu fakban (gyertyan, nyfr, juhar) a legnagyobb, a fenyofelek utan a gyurus likacsu fakban (tblgy, csertblgy, akac) lanyhabb. Egy adott fafajban minel gyakoribbak es tagabbak ezek a likacsok, annal kbnnyebb farbl van szo. A fa viztartalma utan a likacsossag merteke a legmeghatarozobb tiizelestechnikai jellemzo. Sokkal jelentbsebb, mint a csekely futbertek kulbnbseg, vagy a gyantatartalom (akac 5%, kislevelu hars 3,9%, rezgbnyar 2,5%, nyir 2%, vbrbsfenyb 4%, erdeifenyo 4%, luc 2%). Altalaban csak a fenybkben szamolunk gyantatartalommal, pedig a lombos fakban is van jocskan gyantafeleseg. Tevhitnek tekinthetb, hogy a fenyok a gyantatartalom miatt egnek kormozva, es hogy amiatt nagyobb a futbertekuk. Az elb faban a likacsok rendesen vizzel telftettek. Felfureszeles - glecnizes utan a kiparolgo viz helyet egyre tbbb levego tblti ki, megannyi paradus Oregecske, ami jb taptalaj a faronto gombaknak. A tuzifa befulled, pusztul, csbkken a futberteke. A szaraz faban
jelentb'sen csbkken a gomba- es a rovarkarositas. Fiilledekeny fafajok: bOkk, gyertyan, cser, eger, nyfr, hars, nyar, fiizek. Felfureszeles nelkul, dorong alakban hagyva gyakran mar fel ev mulva fulledesnek
indulnak!
Rendkfviil
fontos tehat a tuzifa kora tavaszi megvasarlasa, darabolasa, es jo korulmenyek kbzbtti szarftb tarolasa. A fa vegyi felepitese: I. a vazvegyuletek, II. a vfz. A vazvegyuletek: a cellulbz, cellulbzfelek, lignin, egyeb alkotoreszek. Ezek a fa energiaado reszei. Az abszolut szaraz es kereg nelkuli fa atlag 50% szenbbl, 6% hidrogenbol, 43% oxigenbbl, valamint 1% nitrogenvegyOletekbol es hamualkotokbol tevodik 6'ssze. A vfz a faban ketfele allapotban fordul elo: un. szabad es kb'tott vizkent. A szabad viz a sejturegeket, vizszallito edenyeket to'lti ki. Szaradaskor eloszor a szabad vfz tavozik el. A kb'tott vfz a sejtfalakon kolloidalisan lekbtbtt viz. Tiizelestechnikai szempontbol a vfztartalom a legfontosabb tenyezo. TOzeleskor a vfz elforralasa nagy energiaveszteseggel jar, es rontja az eges mas felteteleit is!
A fa viztartalma 1. Abszolut szaraz fa, 0% vfztartalom. Elmeleti viztartalom. 2. Szobaszaraz a 8-12% kbzti vfztartalmu fa. Ennyi egy atlagos lakas-
ban regota levo, fabol keszulttargy vfztartalma. 3. Legszaraz a 12-15% vizet tartalmazo fa. Szaraz fa. Kiilterben levo, esb'tol vedett fa. Vfztartalma a levego valtozo paratartalmatol ingadozik. 4. Szikkadt fa a 30% kbruli vfztartalmu fa. 5. Elonedves, nyers fa: kemeny faknal ez atlag 43% vfztartalom. A fa szfjacs reszeben tbbb a vfz, ezen belill tbbb a szabad, es kevesebb a kbtbtt vfz.
A szabad vfz gyorsabban, elbbb szarad ki a fabol, mfg a kbtbtt viz egy resze csak hosszabb szaritasi idb utan tavozik. Ketfele vfztartalmi fogalom van. Az egyik a brutto, vagy nedves bazisu vfztartalmi szazalek (q,w). Peldaul, ha egy 10 kg-os fadarabban 5,7 kg abszolut szaraz fa, es 4,3 kg vfz van, akkor a fadarabban 57% fa es 43% vfz van - ez a 43%-os brutto viztartalom. A masik a netto, vagy szaraz bazisu viztartalmi szazalek (Q, x). Peldaul, ha az elbbbi 10 kg-os fadarabban ugyanugy 5,7 kg abszolut szaraz fa, es a velejarb 4,3 kg viz van (ami 43%-os
brutto viztartalmat jelent), az a szaraz fa sulyanak 75%-a. Ez a 75%-os netto vfztartalom. A fanedvesseg-mero elektromos keszulekek (protimeter) altalaban a netto vfztartalmi szazalekerteket adjak meg.
A tuzifa szaradasa Az erdei rakodbn maradt, kerges, 1 meteres hosszra termelt tuzifa ket ev alatt szarad ki. Tbbb fafaj addigra befiilled, es nem a vfz lesz kevesebb benne, hanem a fatbmeg.
A fa futoerteke Ahany tablazat, annyi futoertek. Bizonyara nem merheto pontosan. Nem erdemes olre meno vitat folytatni azon, hogy melyik a legnagyobb futoerteku tuzifa. Az ujabb szakirodalom a fak futoertek-kulb'nbseget elhanyagolhatoan csekelyre teszi, valoszinuen a fat alkoto vegyuletek szen- es hidrogentartalmabol szamoljak a futderteket, ami ~ 5,2 kWh/kg (4,9-5,5), illetve -19 MJ/kg (17,6-19,8).
A kereskedbtol vasarolt darabolt tuzifa nemreg meg ilyen dorongfa volt, hiaba teli vagasu, kiszaradni meg nem volt ideje, szinte elonedves viztartalmu. Ha a kora tavasszal megvasarolt ,,konyhakesz" tuzifat jol szellozo, szeljarta, fedett helyen taroljuk, akkor a futesi szezon kezdetere biztosan kiszarad. A tuzifa szaradasanal fontos a legmozgas, a darabolasi meret, es a szaradas ideje. 6-8 honap alatt a darabolt es hasogatott fa kiszarad, tuzelheto. Ezeket tartsuk szem elott! A darabolt (fureszelt) es hasogatott tuzifa hosszanak meretei: kb. 33 cm a kandallofa, 25 cm-es a haztartasi tuzifa, 20 cm a konyhafa, azaz a meteres tuzifavalasztek 3, 4 vagy 5 reszre fureszelt darabjai. A cserepkalyhaba a 33 cm koruli kandallofa kell.
A fa futoertekenel megkulbnbb'ztetjuk a kalorimetrikus es a pirometrikus futohatast. A kalorimetrikus (mennyisegi) futohatas a tuzeloanyag teljes elegetesevel nyert homennyiseg. A pirometrikus - minosegi - futohatas az eges adott pillanataban fejlesztett hb'fok. ,,Cserepkalyhara leforditva": az elso fogalom a fa mennyisegere - a sziikseges hb'mennyisegre -, a masodik pedig a tuzterben elerendo hofokra vonatkozik, ami a fa vastagsagaval, az eges gyorsasagaval erheto el.
Egy Dioszeghy nevu tudbs ember kiserleteben bukkbol ket adagnyi, 0,75 kg-os hasitekot keszitett, es elegette. Az egyik adag fa 1300 cm2 b'sszfeliiletu volt, es 750 째C volt merheto az egeskor. A masik adag kisse vekonyabbra volt hasogatva, 2200 cm2 bsszfeliilet mellett 900 째C hb'mersekletet fejlesztett. Itt a felulet-tbmeg arany fontossagat kell megereznOnk, megertenunk. Ez fontos a szaradaskor es a tuzeleskor is. A nagyon vastag fadarabok lassan, senyvedve egnek; nem tudjuk belbluk kinyerni az energiat. A tul vekony fadarabok tiizelesekor azok olyan gyorsan ellobbannak, hogy nem tudjuk hasznositani a hirtelen felszabadulb hot. A felulet-tbmeg arany ertelemszeruen fafajtankent mas es mas. Minel tbmbrebb, nehezebb egy adott fafaj, annal ,,vekonyabbra" kell hasogatnunk. Az azonos terfogatu, de kulbnbbzb' surusegu fak egesi sebessegenek kulbnbsege inkabb hatvanyos haladvany, mint linearis. A cserepkalyha tuzterebe bekeszitett faadag hasogatasakor gondolnunk kell a kalorimetrikus es a pirometrikus futoertek fogalmakra. A tuzterbe allitva kell beraknunk a fat, kisse a hatfalnak dbntve, hogy amikor elhamvad, ne az ajto fele roskadjon. Leghatra a vastag fadarabok, majd elejiikazazoknal 2-3szor vekonyabbak kerulnek, legelb're pedig a vekony gyujtos szalak.
Valamelyik alagyujtbs-feleseggel kbnynyen tiizet tudunk inditani, ami elblrbl hatrafele es fbntrbl lefele haladva eg.
adja az energia majd ketharmad reszet, az egyb'tbd resznyi faszen pedig az energia harmadat.
Par begyujtas alatt kitapasztalhatjuk, hogy mennyi faval tudjuk kellben felmelegfteni a kalyhat. Ennel tbbb fat elegetni db're dolog, kevesebbet pedig nem szabad. A kandallofa meretu fabol legtb'bbszb'r befer olyan tbmegu fa a tuzterbe, ami felmelegfti a kalyhat. Rarakosgatni azutan fblbsleges dolog. 1 kg fabol 3,3 kWh teljesitmeny hasznosul a helyiseg futesere.
A fa inhomogen anyag, a pirolizis termekei ugyancsak sokfelek. Legtbbbjuk csak magas homersekleten eg el. Fontos, hogy a tuzterben kellb mennyisegu, meretu es szarazsagu fa egjen jb levegbellatottsag - huzat - mellett. A fa rossz feltetelek eseten is ,,eg", es valamennyi meleget is nyeriink, de gazdasagosan csak a jb egesi feltetelek megteremtesevel es fenntartasaval tudunk futeni.
A gyujtbs vekonyka fenyb- vagy lombosfa-szilank. Kis tbmege mellett nagy a felulete, kbnnyen meggyujthatb, keves, de forrb fOstgaz kepzodik, erbsbdik a huzat. Nagy a pirometrikai hatas. A vastaggyujtbsbbl mar tbbb ho kepzodik, felmelegfti a tuzteret, tovabb erbsfti a huzatot, meggyujtja a vastagfat. Mind pirometrikus, mind kalorimetrikus hatassal szamolhatunk. A vastagfa adja a nagy hbmenynyiseget, ami felfuti a kalyha tbmeget. Itt a kalorimetrikus hatas a szamottevb. Akkor megfelelb a berakott famenynyiseg - fafaj szerinti - vastagsag merete, ha a tuz masfel bra alatt eg le, es az ajtb bezarhatb. A sajat tapasztalat megszerzeseig tanacsolhatb a vastagfa, a vastag es a vekony gyujtos 70-20-10%-osaranya.
A fa egese Amikor alagyujtossal melegitjOk, hevftjOk a fat, az bomlani, gazosodni kezd. Az ego fagaz: a lang. A fatbmeg negybtbd resze illo anyag, ez a resz
A fanak nagy a fajhbje, meglepben sok energia kell a felmelegitesehez. A konyhai tuzhelyek es a kandallbk alatti faslyukak nem a fa kiszaritasara valbk, hanem a fa fblmelegitesere. A cserepkalyha hasznalatanal is figyelnunk kell arra, hogy a fa ne jeghidegen keriiljbn a tu'zterbe. Ha egy ego fahasab keresztmetszetet nezzuk, annak kbzepresze meg ep fa, kijjebb mar a ho hatasara bomlb, gazosodb zbna van, legkivul pedig zsugorodott, repedezett faszenkereg talalhatb, amelyet a belillrbl elotbro fagaz zar el a levegotol, ezert nem tud izzani. A jelenseg talan felfoghatb ugy is, mint a faleparlas, mint egy fagazburokban hevftett fa. Nemely fafajnal az elb'tbro fagazok ropogtatjak, pukkantgatjak szet a faszenkerget. A fa egeset tehat ket okbbl sem szabalyozhatjuk a levego adagolasaval. Egyfelol, ha a fagazhoz nem adunk kello mennyisegu, az egeshez szukseges levegbt, akkor a fagaz egy resze nem eg el, nem termel hot. Ez nem szabalyzas,
csak az egesi feltetelek rontasa. Masreszt, ha ,,tulszabalyozzuk" az egest, akkor nagyon sok el nem egett fagaz kerult a fiistjaratokba, ami kbnnyen fagazrobbanashoz vezethet. Langolb fahasabokra semmikeppen se zarjuk ra a cserepkalyha ajtajat! A fabrikett maskeppen eg, mint a termeszetes fa. A preselt faszecskaban lassabban terjed az eges, lassabban gazosodik, rbvidebb langgal eg, reszecskerbl reszecskere parazslik, nines faszenkerge. Az akac, a nyir es az eger - sajnos nyersen is jol eg. A tblgy, a szelfdgesztenye, a luc es a vbrbsfenyo szikrazva, erbsen pattogva eg. A cserfa lassan eg, de parazstartasa nagy, Altalaban a nagy terfogatsulyu fak egese a cserhez hasonlo.
Tuzifavasarlas Aki kulbnbbzo futbertek- vagy egyeb listak alapjan vasarolna tuzifat, annak nehez dolga lesz. Ne faradjon, vegye, amit a kbrnyeken kmalnak. A hazai faallomany 72%-a kemeny lombos, 13%-a puha lombos, 16%-a fenyb. A kemenyfa 86%-at negy fafele: a tblgyfelek, a cser, az akac es a bukk adja. A maradek 14% a tbbbi lombos fafele, igy a tuzifakmalat elegge behatarolt. Dragabban barmilyen fafeleseget venni, csak mert az ,,jobb a tbbbinel" nem erdemes. Az elbnybk es a hatranyok kiegyenlitik egymast. A sulyra vasarolt tuzifanal meg kell vasarolnunk azt a vfzmennyiseget is, amit ki kell szaritanunk a felhasznalas elbtt. A terfogatra vasarolt fanal a vastag kereg miatt szenvedhetunk kart.
Amikor tuzifat vesziink, akkor tulajdonkeppen energiat veszunk. Megis mind az eladb, mind a vasarlb eleg szellbsen, nagyvonaluan szokta ezt kezelni. Kiilonosebb odafigyeles nelkul, vagy teves nezetek menten szoktuktarolni, es eltiizelni. Tuzifa az ipari celokra nem alkalmas barmely fafaj, a vastag tbrzsfatbl a tuskbn at a rbzseig.
Terfogat-fogalmak Egy 1,1 meter atmeroju, 1 meter hosszu kereg nelkiili ronk 1 tbmbr kbbmeterfa (1 normal m3). Ezfelhasogatva (hasabfa), rakasolva (sarang) 1,75 normal nf-nyi lesz, ami 1 m2 alapteruletu, 1,75 m magas farakat. 1 normal urmeternyi sarangolt fa 0,57 tbmbr m 3 .1 erdei urmeter 1,35 normal m3 es 0,77 tomor m3. Szokas - volt - a kereskedelemben 4%-os tbbbletet adni. Ha ehhez a kereg terfogatat is hozzaszamoljuk, akkor 1 61 magas, 1 m2 alapteruletu farakas szamitana 1 tomor m3 fanak. 1 6T = 4 tomor kobmeter fa. Termeszetesen a terfogategysegsulya minden fanak mas es mas, fgy egy m3 fanak a sulya is valtozb. Ekkor mar ertelme lenne a fafaj szerinti arnak, hiszen 1 m3 faban tb'bb-kevesebb fatbmeg (es igy energia) van. A fa hasithatbsaga elsosorban a fa fajtajatbl - szbvetszerkezeti felepftesetol - fiigg. Kb'nnyen hasithato a legtbbb fenyo, a tblgy, a kbris, az eger, a hars, a biikk, es a szelfdgesztenye. J6I hasithato a szil, a nyfr. Nehezebben hasad a juhar, a cser, a gyertyan. Igen
nehez hasitani a platant, az akacot, a gyumblcsfakat, a feketefenybt. A hasftas iranya is szamit. Sugariranyban hasad a fa a legkbnynyebben, kicsit nehezebben huriranyban. A nyers fa kbnnyen hasad, kevesbe a szaraz, legnehezebb a szikkadt fat hasogatni. Nehezfti a hasithatosagot a fa esetleges gbcsbssege, nbvekedesi hibai, vagy ha a fa befulledt. A hideg fa jol hasad, a fagyott inkabb tbrik.
A fa fajsulya, surusege A csak az elmeletben letezo, iiregeket (likacsokat) es nedvesseget nem tartalmazb abszolut tbmbr fa surusege fafajtol fiiggetlenO11,56 g/cm3. A fa porozus, valamennyi vizet is tartalmazo, inhomogen anyag. A fat alkoto anyagoknak kulbn-kulbn fajsulyuk van. A termeszetes fanal helyesebb terfogatsulyrol, a sejturegekkel egyOtt mert terfogatra vonatkozb sulyrol beszelni. A valtozo vfztartalom miatt valtozo a terfogatsuly is. A nagy surusegu fakat kemenyfanak, a kbnynyebb fakat puhafanak nevezzuk.
Gyakori tuzifak A cser az alacsony haszonfa-kihozatal miatt inkabb kivalo tuzifakent hasznosithato. Kerge vastag, durva. Szfjacsa szeles, fulledesre hajlamos. Sok belsugara miatt repedekeny, jol hasithato. Gyuruslikacsu, suru, nehez fa, terfogatsulya 0,85 g/cm3. Gesztesito anyagokban bovelkedb geszt resze nagyon lassan szarad. A csertolgy ,,jelzofa". Termeszetes elterjedesenek mi vagyunk az eszaknyugati
hatara. Ha egy, a fafelesegek tulajdonsagait felsorolo listaban nem szerepel a cser, akkor az meg eszaknyugatabbra, valoszinuleg nemet nyelvteriileten frodott. A sokfele tblgy kerge atlagos vastagsagu. Szfjacsa keskenyebb, mint a csertblgye. Gyuruslikacsu, surusege 0,69 g/m3. Igen nagy belsugarai miatt kbnnyen hasfthatb. Az akac kerge vastag, szfjacsa keskeny, tartbs fa. Kemeny, nehezen hasithato, kristalyos zarvanyai miatt a szerszam elet erosen koptatja. Gyuruslikacsu. Nagy a gyantatartalma, vizesen is jol eg. Surusege 0,74 g/cm3. A bukk kerge vekony, szijacsa kbzepes, fulledesre hajlamos. Faja nem tartbs. Surusege 0,72 g/cm3. A haz kbriil adbdb gyumblcsfafelesegeket inkabb vastagabb meretben keverjuk a kemeny tuzifahoz. Az eges masik feltetele a levegb, amit a kb. masfel bras tOzelesi idb alatt folyamatosan biztositani kell. Atlagos jb feltetelek eseten a cserepkalyha egy bnszabalyzb rendszer, a levegoadagolassal es szabalyozgatassal csak rontunkadolgon. A cserepkalyha legellatottsaga - a huzat - harom oldalrbl kbzelitheto meg. Elbszbr is fontos, hogy a lakasba bejut-e a szukseges mennyisegu levego. A szinte tbkeletesen zarbdb nyilaszarbk meggatoljak a szukseges legmozgast, az eges nem tbkeletes, a
fust kicsaphat a tuzterbol. Masreszt megemlitheto, hogy a cserepkalyha ajtajan levb huzatszabalyzbk tul kis keresztmetszetiiek, a szentuzeles szabvanya szerint keszultek, a jo egeshez sziikseges legmennyisegnek csak tbredeket engedik a tuzterbe. Celszeru az ajtot ket-haromujjnyira megnyitni. Harmadreszt gyakran adodik, hogy a konyhai paraelszfvbk, a szagelszfvbk, a kbzponti porszivb kbnnyeden Jegyozi" a kemeny huzatat, sot, egy nyitott tetb'teri ablakon at kiaramlo levegb'nek is erbsebb lehet a kurtbhatasa, mint a kemenynek. (J6I zarbdb ablakok, ajtbk mellett ezek a masinak sem tudnak hatekonyan mukbdni).
mogen fagazok egy resze csak magas ho'mersekleten eg el, ekkor tudjuk kinyerni a legtobb energiat. A nagy nedvessegtartalmu fa, vagy a tul vastag fa eseten ez a sziikseges homerseklet nem tud kialakulni. A tul eros huzat ritkan zavaro tenyezo.
iranya mutatja, merre van hidegebb. Ha akar csak egy fokkal is hidegebb levegb van a lakasban, mint kint, ,,negativ" legaramlat jbn letre. Elsb begyujtasra valasszuk ki azt a napszakot, amikor a lakasban egy csbppet melegebb van, mint odakint.
Szarfto fiites Hasonlb jelenseget eloidezhet az is, ha A cserepkalyha epitesehez felhasznalt egy-masfel hektoliter vfz lassan tavozik. Elsodlegesen a csempegyarto es az epfto tanacsai szerint kell a kalyhat kiszarftani. Tanacsos par napig egy hetig - kemenyhuzattal szaritani, esetleg ventillatorral, vagy mas fu'tessel rasegfteni. Utana tbbb alkalommal egy-ket maroknyi vekony gyujtossal kell tiizet rakni.
a napsiltbtte tetbcserepek fblbtt kis hbparnacska, mikroklima keletkezik, amely nem engedi a lakasbbl kifele iranyulb kemenyhuzat kialakulasat. A fatOzeles altalaban eleg sok port juttat a levegbbe, de ezen belul a mikropor-szennyezes szerencsere elhanyagolhatb.
A rossz legellatottsag, ha nem is teszi lehetetlenne az egest, de rontja a hatasfokot. Valamennyi melegecske mindig kepzbdik, viszont a sok el nem egett fagazzal futeni is lehetett volna. A kevesbe tb'keletes egeskor kepzbdb egestermekek lerakbdnak a kalyha fustjaratainak a falara, es a kemenybe. Ezek ragacsos, buzb's, savas, nem kitakarfthato lerakodasok. Par millimeteres koromreteg nagyban rontja a fustgaz es a csempefal kozbtti hoatadast. A gyulladas es eges tovabbi szukseges feltetele a homerseklet. A korszeru alagyujtos-felesegekkel kbnnyen tiizet indithatunk. A tOzterben kialakulo kelloen magas homerseklet a fagazok jo kiegese miatt fontos elerendo eel. A fa pirolitikus bomlasakor keletkezo inho-
A szarftofutesek kbzott a kalyhaajtot nyitva kell hagyni. Ha tul nagy adag fat egetiink, akkor a magas homerseklet miatt rbvid ido alatt sok vizgb'z kepzodik, ami kitblti a kemenyt, es az egest elfojtja. Az eges lelassul, vagy kialszik, de a fagaz tovabb kepzodik, ami kbnnyen fagazrobbanashoz vezethet.
Begyujtas a szezon kezdeten
Osszefoglalva: A cserepkalyha draga, egyedi iparmuveszeti remek, ami a viszonylagosan olcsb, megujulb faenergiaval, minden kozponti energiaellatb rendszertbl fuggetlenul biztosan ontja kedves meleget. A lakas dfsze, az otthon melege. Akkor szolgal kedvunkre hosszu idon keresztOI, ha ismerjuk es betartjuk a hasznalataval
Osszel, amikor a delutanok meg enyhek, a hideg ejszakak azonban mar lehutik a hazat, jblesik egy kis cserepkalyhameleg. Sokan befutenenek a cserepkalyhaba delutan, hogy estere meleg legyen, es kitartson reggelig, de a fust visszabmlik a lakoterbe.
kapcsolatos nehany alapszabalyt. Ez a
Az ok: a kemeny egy hbmersekletkiilbnbseget jelzo szerkezet, es a huzat
UhrinyiLaszlo
hosszunak es bonyolultnak tunb utmutatb igazabbl csak harom dologrbl szblt: az eghetb anyagrbl, az oxigenrol es a hbmersekletrol.
2008, Zsambek