Településeink magazin

Tisztelt Olvasó!

Heves Vármegye Önkormányzata nevében nagy örömmel köszöntöm e kiadvány olvasóit! A lapokat forgatva megismerhetik vármegyénk kulturális sokszínűségét, természeti és épített örökségét, kincseit, s számos, helyben fontos és rég várt fejlesztést is.

Büszkék vagyunk rá, hogy térségünkben a hagyomány és a fejlődés kéz a kézben jár, településeink – legyenek azok nagy múltú városok vagy csendes falvak – mind egyedi értékeket őriznek, amelyek meghatározzák identitásunkat.

Vármegyénk nem csupán földrajzi egység, hanem élő, fejlődő közösségek hálózata, ahol a múlt élményszerű öröksége és a jövő lehetőségei egyszerre vannak jelen, stabil keretet adva a dolgos hétköznapoknak. Legnagyobb értékünk kétségkívül az itt élők szorgalma, a tenni és élni akarása, legyen szó akár kisebb, nagyobb rendezvényekről, a helyi tradíciókat megőrző szakkörökről, vagy sikeres, a mindennapokat előre vivő pályázati eredményekről.

Az utóbbi területen a vármegyei önkormányzat olyan területfejlesztési beruházások megvalósításában működött, működik közre, amelyek élhetőbbé teszik a településeinket: bölcsődék, óvodák, iskolák, utak építéséről, munkahelyteremtő ipari és turisztikai beruházásokról, valamint különböző közintézmények korszerűsítéséről hozott döntéseket. A fejlődés most új utakon is folytatódik: a nemrég indult Versenyképes Járások Programban a következő két év során valósulnak meg azok a projektek, melyeket a Járási Fejlesztési Fórumok a kormányzat felé támogatásra javasoltak. Településeink így válnak még biztonságosabbá, a helyi lakosok és a hozzánk vendégségbe érkező látogatók számára még emlékezetesebbé, szerethetőbbé. Arra biztatom a kiadvány olvasóit, hogy az itt szerzett információkon felbuzdulva látogassák meg vármegyénk településeit, hétvégére, nyaralásra bizalommal válasszák úti célként a környék falvait, városait, ismerjék meg az ott élő embereket, hagyományaikat, értékeiket, ételeiket, érzéseiket!

Csuhány Bence, a Heves Vármegyei Közgyűlés elnöke

TARTALOMJEGYZÉK

4. oldal

Aldebrő

5. oldal Demjén

6. oldal Felsőtárkány

7. oldal Füzesabony

8. oldal Kál

9. oldal Kisköre

10. oldal Nagytálya

IMPRESSZUM

• TELEPÜLÉSEINK • 2025. MEDIAWORKS HUNGARY ZRT. HEVES VÁRMEGYEI IRODÁJÁNAK LAPJA

• FELELŐS KIADÓ: KÁLMÁN ERIKA ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ • FŐSZERKESZTŐ: VARGA OTTÓ • SZERKESZTŐ: GUTI RITA

• SZERKESZTŐSÉG ELÉRHETŐSÉGE: 3300 EGER, TRINITÁRIUS UTCA 1.

• E-MAIL: HMHGYARTAS@MEDIAWORKS.HU • TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTEL: 36/513-628

• NYOMDA: MEDIAWORKS HUNGARY ZRT., 6729 SZEGED, SZABADKAI ÚT 20. • TERJESZTÉS: A KIADÓ SAJÁT TERJESZTŐHÁLÓZATÁVAL

• HEVES MEGYEI HÍRLAP ISSN 0865-9109

A kiadvány fizetett hirdetéseket tartalmaz, melyek valódiságát a szerkesztőség nem vizsgálja, tartalmáért felelősséget nem vállal. A kiadó előzetes engedélye nélkül a lapban megjelent hirdetéseket felhasználni tilos! A kiadó az elfogadott megrendelés alapján átadott hirdetések tartalmáért, azok valódiságáért, harmadik személyeknek okozott jogsérelemért felelősséget nem vállal, nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, melyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak, az ezzel kapcsolatos jogvitákból keletkező következményeket és hátrányokat a megrendelőre hárítja. Ezenfelül a kiadó nem tehető felelőssé, és nem vállal felelősséget semmiféle kárért, közvetett, járulékos vagy másodlagos károkért, elmaradt nyereségből, jövedelem elmaradásából vagy használatkiesésből származó olyan károkért, amelyek a sajtótermékben megjelent hirdetésből fakadnak, ill. azzal kapcsolatosak, függetlenül attól, hogy az ilyen károk szerződéssel, hanyagsággal, polgári peres eljárással, jogszabályokkal vagy egyéb ügyekkel kapcsolatosak.

Csuhány Bence a Heves Vármegyei Közgyűlés elnöke

ALDEBRŐ

A NAPELEMES KÖZÉPÜLETEKIG

Aldebrő község az elmúlt időszakban számos fejlesztéssel gazdagodott, miközben továbbra is nagy hangsúlyt fektet a közösségi életre és a helyi hagyományok ápolására. Wingendorf János polgármester szerint a település jövőjét felelősséggel kell építeni – ahogy Antoine de Saint-Exupéry is fogalmazott: „Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni. Érezni, hogy a kővel, melyet lehelyez, a világot építi tovább.” A Derelyefesztivál, a Szüreti nap és az Idősek napja is mind azt mutatja, hogy Aldebrő közössége élő és megtartó erejű. A falu jelenéről és terveiről Wingendorf János adott részletes tájékoztatást.

– Milyen fejlesztéseket valósított meg Aldebrő önkormányzata az elmúlt években a közösségi élet erősítése, a környezettudatosság és a helyi értékek megőrzése érdekében?

– Aldebrőn az elmúlt években számos olyan „követ tettünk le”, amelyekkel valóban a közösség jövőjét építettük tovább. A bölcsőde megépítése után az önkormányzat átvette az óvoda működtetését is, Tófaluval közösen kilépve a korábbi társulásból. Az új intézmény a Mosolygó Aranyfürt Óvoda nevet kapta, utalva a helyi értéket képviselő Debrői Hárslevelűre. A megszűnt postahivatal helyett a Teleházban alakítottunk ki postai ügyintézésre alkalmas sarkot. Több helyen gyümölcsfákat ültettünk – először a Vörösmarty úti kertbe, majd a Hobbi telkekre is –, így néhány éven belül helyben termett alapanyagok kerülhetnek a közétkeztetésbe. A Magyarország legszebb konyhakertjei programban az önkormányzat Gazdaház kertje országos elismerést kapott, bizonyítva, hogy a hagyományos svábos rend és kertkultúra a

WINGENDORF JÁNOS POLGÁRMESTER

mai napig élő érték a faluban. A megtermelt zöldségek és gyümölcsök az iskolások, óvodások, bölcsődések és idősek asztalára kerülnek. Emellett a Német Nemzetiségi Önkormányzat és Egyesület sikeres pályázatai révén több önkormányzati épület – köztük a Népház és a piac – napelemet és klímaberendezést kapott, kiváltva ezzel a korábbi gázfűtést.

– Milyen fejlesztéseket tervez Aldebrő önkormányzata a közeljövőben, különösen a közlekedésbiztonság, a közterületek és a külterületi beruházások terén? – Az önkormányzat egyik kiemelt célja az Árpád úti kerékpárút harmadik szakaszának megvalósítása, amely egészen az Újfalusi Temetőig vezetne. A beruházás elsődleges célja a biztonságos közlekedés megteremtése, mivel a főúton tapasztalható jelentős teherautó-forgalom miatt jelenleg életveszélyes kerékpározni ezen a szakaszon. A temető területén emellett új urnafalak létesítése is szerepel a tervek között, valamint a járdajavítás is napirenden van. A közeljövő fontos feladatai

közé tartozik a közút felújítása, amelyre vagy még az idei évben, vagy 2026 elején sor kerül. A hosszabb távú elképzelések között szerepel a Horgásztavak környezetének fejlesztése is, ahol új szálláshelyek kialakítását, valamint lakóingatlanok építését tervezi az önkormányzat. A gazdaságélénkítő beruházások részeként említést érdemel a tervezett baromfinevelő telep is, amelyet a felhagyott sertéstelep helyén kívánnak létrehozni. Az új telep célja húshibrid naposcsibék előállítására alkalmas tenyésztojás-termelés.

– Milyen programokkal és közösségi kezdeményezésekkel erősíti Aldebrő az öszszetartozást és a helyi értékek megőrzését?

– Aldebrőn kiemelt figyelmet fordítunk a közösségi élet élénkítésére és a helyi értékek megőrzésére. Május 17-én csaknem kétszáz gyermek részvételével rendeztük meg a gyereknapot az aldebrői piacon, ahol ugrálóvárak, arcfestés és küzdősport-bemutató is várta a családokat. Május 24-én a helyi nyugdíjasklub fennállásának 30. évfordulóját ünnepeltük kórustalálkozóval, szintén a piac területén. A nyári programok között szerepel az augusztus 2-i Debrői Piknik a Horgásztanyán. Decemberben ünnepli fennállásának 35. évfordulóját a polgárőrség, míg 2026ban a tűzoltó-egyesület 100 éves jubileumát majálissal tervezzük megünnepelni. Június 2–8. között immár tizedik alkalommal valósul meg a Fafaragó Tábor, amelynek keretében két új látványelem is készül: egy nagy méretű „ALDEBRŐ” felirat, valamint egy „Szüreti pad”, amely fotópontként is funkcionál majd a jövőben. A település 2025. április 26-án adott otthont a Heves–Nógrád Vármegyei Német Nemzetiségi Napnak, ahol az önkormányzat minden fellépőt egy palack Debrői Hárslevelű borral, a Csipke Varró Szakkör pedig saját készítésű horgolt ajándékcsomaggal köszöntött.

KONYHAKERT

DEMJÉN NEM CSAK TURIZMUSRA, A KÖZÖSSÉGRE IS ÉPÍT

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET: BOZÓ SZILÁRD (BALRÓL), PÁLMÁNYNÉ VEREBÉLYI VERONIKA, MENYHÁRT LÁSZLÓ POLGÁRMESTER, VOZÁRY-TEZÁS TÍMEA ÉS TÖRÖK FERENC

Demjénben október óta, pontosabban a választás óta azon dolgozik az új képviselő-testület, hogy a Menyhárt László polgármester választási programjába foglaltakat megvalósítsák. Jó úton is járnak, mint megtudtuk.

– Októberben már úgy ültünk be az alakuló ülésre, hogy az előtte eltelt 3 hónapban számba vettük a terveket, azok megvalósításának lehetőségét. Sok kisebb tervünk már meg is valósult, több nagy cél pedig még előttünk áll, de már közelebb, mint eddig. A folyamatos apró fejlesztések, mint az ivókút telepítése a játszótérre már elkészült, az óvoda bővítése zajlik. A kerékpárútprojekt előkészítése és engedélyezése is gőzerővel fut. Vettünk fel temetőgondnokot és rendbe tettük a sírkertet, hogy méltóképp nyugodhassanak szeretteink. Sajnos a csatlakozás Egerszalókhoz nem sikerült, pedig szerettük volna, ha a gyógyvizek völgye települései közigazgatásilag is együvé tartoznak, hiszen hasonlóak az értékeink, lehetőségeink és problémáink is. Nem lehet egymástól elszigetelni a két települést, néhány évtizeden belül össze is fognak érni, ha így haladnak az építkezések. Tavaly 115 ezer vendégéjszakát töltöttek Demjénben, a turizmusunk erős, országos szinten a negyedikek vagyunk az 5000-es lélekszámú települések között, pedig ezer lakosunk sincs. Jó az adóerő képességünk, de sok a szolidaritási hozzájárulás is, Demjén a 3. legnagyobb befizető a járásban, így egy kicsit meg kellett húznunk

a nadrágszíjat – részletezi Menyhárt László polgármester. Kiemelte, hogy a helyi vállalkozásokkal jó a kapcsolata az önkormányzatnak, sokat segítenek is a közösségnek, amiért hálásak – kezdte a faluvezető.

– Folyamatosan fejlesztik az apartmanokat, gyarapodnak is, s mi is igyekszünk segíteni a turizmusból élőket. Hiányosság, hogy nincs étterem, cukrászda, ebben az ügyben egyeztetések zajlanak. Az egykori kisboltba pedig szeretnénk, ha egy reggeliző, fagyizó vendéglátóhely költözne, fejleszteni szeretnénk. A via ferrata is bővül majd egy második lépcsővel, a turistautakat is fejleszteni szeretnénk, hogy az aktív turizmus is erősödjön. Köztereink virágosak, szépülnek, versenybe szállunk majd a Virágos Magyarország Programban is – sorolta. Kitért arra is, hogy továbbra is népszerűek a fiatal családok körében. Jól mutatja ezt az is, hogy a 668 lelket számláló faluban 141 gyermek lakik, nagy részük még 14 év alatti, s jelenleg is 4 család tervezi, hogy Demjénbe költözik.

– Továbbra is vonzó a település a szépsége és az élhetősége miatt. A helyiek érdeke és komfortérzete persze éppúgy fontos, mint a bevételi forrást jelentő turizmus. Megoldottuk nyárra a gyermekfelügyeletet a szalóki óvodával közösen, s a szülők igénye mentén szeretnénk, ha kétcsoportos óvoda és bölcsőde épülne majd a faluban, ehhez már megszereztük a szükséges telket, de pályázati forrás kell a beruházáshoz, így várjuk a pozitív döntést. Ezúton is köszönöm dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselőnek, hogy támogatja a terveinket és elképzeléseinket – húzta alá a polgármester.

Szeretnék azt is, ha Demjénnek méltó főtere lenne. Az önkormányzat már megvásárolt egy közel hektáros területet, együtt a hivatallal szemben álló lakatlan házakkal.

– Az elképzelés az, hogy egy részben parkosított területre színpadot, parkolót, cukrászdát és akár egy kis tavat is el tudnék képzelni, hogy üde színfoltja legyen a falunak, de ez több száz millió forint lesz majd, s külső forrásra van szükségünk – osztotta meg a terveket. Hozzátette, hogy szükség is lenne a nagy helyre, mert a közösség erős Demjénben, s az utóbbi időben nagyon aktív is, így már nem nagyon férnek el, a gyermeknapra is egy helyi üzletember, Rácz József felajánlása nyomán lett hely. A 3 nagyrendezvény, a Családi nap, a Hegyeskő Nap és a Káposztás Étkek Napja idén sem maradhat el, a Hegyeskő Napra uniós támogatást is nyert Demjén, s testvértelepülésünk, Deménd delegációját is napokra vendégül látjuk – sorolta. Arról is beszélt, hogy a civil szerveztek, mint az Együtt Demjénért Alapítvány, vagy a polgárőrség is sokat segítenek, s nagyon jó a kapcsolat az egyházzal is: Árvai László atya is a közösségük gerince. Méltatta, hogy sokat dolgoznak a helyi közösségszervezők, minden hétre jut egy kisrendezvény, sok kreatív ötletük van. Kiemelte, az új képviselő-testület is keményen dolgozott azon, hogy a kulturális élet fellendüljön. Köszönetet mondott azoknak a helyieknek is, akik felajánlásokkal segítik a közösséget, ilyen dr. Takács Mónika is, aki bár rég nem Demjénben él, minden nagyrendezvényt értékes felajánlásokkal támogat, a legkisebbeket pedig finom süteményekkel lepi meg.

SZPONZORÁLT TARTALOM *711528*

FELSŐTÁRKÁNY A FOLYAMATOS

FEJLŐDÉS ÚTJÁN JÁR

Felsőtárkányban folyamatosan fejlesztenek valamit. Nem csak a nagy beruházások de a kicsi, önerős munkák is zajlanak. Számba vettük, hogy mi történt, s mi történik még a Bükk nyugati kapujában.

– Október óta folyamatosan dolgozunk azokon a kisebb-nagyobb fejlesztéseken, beruházásokon, melyek a helyiek mindennapi életét könnyítik meg és teszik komfortosabbá – meséli dr. Juhász Attila Simon, Felsőtárkány polgármestere. Öszszefoglalta, az elmúlt 7 hónapban hogyan haladtak a településen azokkal a teendőkkel, melyeket rövid távon megoldandó feladatnak láttak az új képviselő-testülettel – kezdte a polgármester.

– Elsőként a temető körüli kerítés készült el, amire azért volt szükség, mert a vadak bejártak a sírokhoz, gyakran a koszorúkat, virágokat legelték. Ebben társadalmi munka keretében helyiek is segítettek: az orvos, az ügyvéd, az ács és a kőműves is együtt dolgozott azért, hogy elhunyt szeretteink méltó körülmények között nyugodhassanak. Nagy büszkeség, hogy Felsőtárkány közössége összetartó, reagált az önkormányzat kérésére a közös ügy érdekében – emelte ki a polgármester. Elmondta azt is, hogy a sírkertről készült egy digitális, teljes körű nyilvántartás, teljes térinformatikai felméréssel. Hamarosan kikerül a térkép, amin QR-kód segítségével kereshetik meg a távolról érkezők elhunyt hozzátartozójuk síremlékét. Hamarosan kikerül a térkép, amin QR-kód segítségével letölthető applikáció segítségével kereshetik meg a távolról érkezők elhunyt hozzátartozójuk síremlékét. Ez hamarosan az önkormányzat honlapjára is felkerül. Dr. Juhász Attila Simon elmondta, hogy a sok apró beruházás között van több parkoló és zebra kialakítása, a hatékony vízelvezetés megoldása

JUHÁSZ ATTILA SIMON POLGÁRMESTER

több utcában, hiányzó járdaszakaszok burkolása. Szeretnének még egy okoszebrát is az iskolához, illetve két sebességmérő jelzőberendezést, illetve egy traffipaxot is, hogy az átutazók betartsák a sebességhatárokat és biztonságosan lehessen közlekedni, ehhez pályáztak forrásra, összesen negyvenmillió forintra két körben. Önerőből is folyamatosan dolgoznak, hogy a település szebb és biztonságosabb legyen, korlátok, utcabútorok is készülnek.

Az egykori óvoda épületében – ahol a főzőkonyha üzemel – egy 50 ember befogadására alkalmas rendezvényterem készült mosdókkal, mivel ilyen kapacitású terme nem volt Felsőtárkánynak, kisebb és nagyobb van csak a faluházban. Az új teremnek fontos szerepe lesz a gyermekétkeztetésben is akkor, amikor elkezdődik az iskola nagy léptékű, másfél milliárd forintos felújítása, hiszen a cél az, hogy a gyermekek oktatását a faluban oldják meg ez idő alatt is, s le tudják zárni a munkaterületet.

Elmondta azt is, hogy amire más mód nincs, vagy pótolni kell, azt megoldja a település önerőből, de számos pályázatot beadtak. Kiemelte, hogy a hivatali apparátus naprakész, elkötelezett, mindannyian jó munkát végeznek. Kiemelte, a civilek elkötelezett munkája felbecsülhetetlen segítség Felsőtárkánynak, s az önkormányzat nagyon hálás érte, ezért is igyekszik a lehető legtöbb támogatást megadni nekik. Mint mondta, bölcs döntést hoztak a településen élők is, jól választottak képviselőket.

Arról is beszélt, hogy a 320 millió forintos tóparti turisztikai és rehabilitációs projekt viszont csúszik, mivel újra kell azt tervezni. Ennek során a természetes anyagokat részesítik előnyben, s várhatóan úgy tudják átalakítani a beruházást, hogy spórolnak a forrással, így plusztartalom is beépíthető: ilyen a kilátópont a sziklaforrásnál, illetve kerékpáros-infrastruktúra kialakítása is belefér. A Rákóczi út aszfaltozása 89 millió forintból, pályázatból valósul meg, de hozzá kell pótolniuk saját forrásból is, hogy az utca teljes terjedelmét fel lehessen újítani.

– A Rétesnapra 10 millió forintos pályázatot nyertünk, így biztosított az országosan ismert esemény színvonalas megvalósítása. A rendezvények, civilszervezetek támogatását megnöveltük, hogy a kulturális élet fellendüljön a Covid utáni leépülésből. Újraalapítottuk a közművelődési intézményünket, számos feladatot rendeltünk az ott dolgozók keze alá. Minden hónapban van legalább egy nagyrendezvényünk: a Retro Majális, a gyermeknapunk, a Tárka Fesztivál, a fúvószenekarunk fesztiválja, a Felsőtárkányi Rétesnapok, vagy az őszi és téli rendezvények mind színvonalasak, ahogy a nemzeti ünnepeink is. Nagyon jól tudunk együttműködni az iskolával és a helyi művészekkel – emelte ki a polgármester.

AZ ÉLHETŐ VÁROS PROJEKT

TERVEZÉSE FOLYIK MÉG

Füzesabony járási székhelyként azon kisvárosok közé sorolható, ahol folyamatos a fejlődés. Az immár harmadik ciklusban a várost vezető polgármestert, Nagy Csabát arról kérdeztük, hogy a választások óta eltelt szűk egy esztendőben milyen programokba foghattak, foghatnak bele.

– Adja magát a kérdés: vannak-e most megvalósítandó sikeres pályázataik?

– Úgy is fogalmazhatnék, hogy most megint a felkészülés időszakát éljük. Két nyertes nagyobb pályázatunk van. Egyik a feltáróutak, belterületi utak felújítása, szélesítése, burkolatjavítása, ami több mint 200 millió forintos támogatást jelent. Készen vannak a kiviteli tervek, illetve megindult a szakhatósági engedélyezés beszerzése. Lassan már fel kell küldenünk költségellenőrzésre. Utána indítjuk a közbeszerzési eljárást. Valószínűleg még ez idén elindul ez a projekt.

– A másik, tudomásunk szerint, az Élhető város. Ezzel hol tartanak?

– Egy 1,1 milliárdos projektről van szó, amelyben a tervezők még a terveket nem adták át a részünkre, addig se a hatósági engedélyeket nem kapjuk meg, de nem tudjuk megindítani a közbeszerzést se. Remélhetőleg ez hamarosan megtörténik, és akkor indítható a közbeszerzési eljárás, ami egy kicsit bonyolultabb lesz, mint az utak esetében. Vélhetően – és bízunk benne –, hogy ez még idén lezajlik. Azt követően majd át kell gondolnunk, függően attól, hogy mikor lesz meg a közbeszerzés eredménye, hogy a munkát elkezdjük-e, vagy sem az idén.

– Függetlenül a pályázatokból finanszírozott fejlesztésektől a kívülálló azt látja, hogy nem állt meg az élet más területeken sem.

– Természetesen azért próbáltunk saját erőből fejlesztéseket elvégezni. Ezek egyike, hogy az északi városrészen lévő játszóterünket felújítottuk úgy, hogy új eszközöket vettünk, ami pedig még használható volt, felújítottuk. Négymillió forint önerőt tett bele az önkormányzat. Szintén önerőből újabb három belterületi út újul meg, valamint elkezdtük a polgármesteri hivatal felújítását. Arról van szó, hogy az elektromos rendszer nagyon régi, a kor követelményeinek nem felel meg. Például, ha klímát is akarnánk, azt ez a rend-

szer már nem bírná el. Úgyhogy az elektromos rendszerrel kezdünk, és megyünk folyamatosan végig. A tervek szerint a felújítás magában foglalja az elektromos rendszerek felújítását, az irodák, folyosók új burkolattal történő ellátását, a vizesblokkok felújítását, illetve a fűtési rendszer korszerűsítését.

– Pályázni ez esetben nem volt lehetőségük?

– Annak okán, hogy földhő van az épületben, itt energetikai pályázatot nem nyújthattunk be. Ezért ezt kénytelenek vagyunk a magunk erejéből megvalósítani. A másik még önkormányzati épület, amihez nem nyúltunk, a könyvtár. Nemrég jött értesítés, hogy valószínűleg ott lesz egy sikeres pályázatunk, ami energetikai jellegű, ami hőszigeteléssel, nyílászárók cseréjével, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésével jár majd.

– Tudunk viszont egy most indított pályázatukról, ami a sportot érinti. Mit takar ez, és hol tart a folyamat?

– Valóban a napokban adtunk be egy pályázatot asztalitenisz-csarnok létesítésére. Ezt a volt varrodaépület egyik csarnokrészébe tervezzük. Felújítanánk az egyik épületrészt, amelyben hét asztalt tudnánk elhelyezni, ha a pályázat sikeres lenne. Jelentős önerő kötné az önkormányzatot is, mert ez a pályázat 60 százalékos támogatottságú. Több tízmillió forintról van szó tehát itt is. A Füzesabonyi Sport Klub keretein belül van asztalitenisz-szakosztály, a megyeiben és az NB III.-ban is szerepel, illetve a gyerekeket is szeretnénk ezzel a sportággal minél jobban megismertetni, hiszen itt, Abonyban hagyományai vannak az asztalitenisznek. Ezért is próbáltunk megfelelő körülményeket nekik. Eddig mindig ott voltak azokban a csarnokokban, tornatermekben, ahol éppen hely volt. Így viszont lenne egy állandó helyük. Ennek a pályázatnak egyébként az egyik feltétele az, hogy ezt a csarnokot a Füzesabonyban lévő iskoláink számára ingyenesen kell biztosítani. Reméljük, hogy nyertes pályázat esetén minél több gyerekünk fog majd megismerkedni ezzel a sportággal.

NAGY CSABA POLGÁRMESTER

A CÉL, HOGY JUSSON, TELJEN ÉS MARADJON

Kál község vezetése az elmúlt időszakban több jelentős fejlesztést is megvalósított annak érdekében, hogy a település élhetőbb, otthonosabb és a helyiek igényeit még inkább kiszolgáló hellyé váljon. A már lezárult beruházások mellett számos további terv is körvonalazódik, amelyek hosszú távon erősítik a község infrastruktúráját és közösségi életét. A részletekről Morvai János, Kál nagyközség polgármestere számolt be.

– Milyen önerős beruházások és pályázatok zajlanak most a községben?

– A községben több önerős és pályázati forrásból megvalósuló beruházás zajlik párhuzamosan. A bölcsőde előtti park műszaki átadása megtörtént, az ünnepélyes átadásra pedig június 28-án, a falunap keretében kerül sor. Az új közösségi térrel és zöldfelülettel tovább gazdagodik Kál településének arculata és lakóinak élettere. Mindig is azt az elvet tartottam szem előtt, hogy jusson, teljen, maradjon. Ennek jegyében törekszünk arra, hogy ne csak pályázati forrásokra támaszkodjunk, hanem saját bevételeinket is tudatosan használjuk fel fejlesztéseink során. A település ipari parkja nemcsak munkahelyeket teremthet, hanem komoly bevételi forrást is jelent majd Kál számára. A helyi iparűzési adóból származó bevételek mellett a bérleti díjak is hozzájárulnak az önkormányzat gazdálkodásához. Az ipari parkot is azzal a céllal hoztuk létre, hogy hosszú távon bevételt termeljen a település számára. Nemcsak a terület bérbeadásából, hanem az ott működő vállalkozások által befizetett adókból is számítunk forrásra, amit a község javára tudunk fordítani. A fejlesztések egy részét pályázati forrásokból valósítjuk meg, például a Magyar Falu Program vagy különböző európai uniós kiírások segítségével. Jelenleg is zajlik a Művelődési Ház felújítása, amelyhez uniós támogatást nyert az önkormányzat.

– Az oktatás mindig kiemelt terület egy település életében. Milyen változások történtek az elmúlt években ezen a téren Kálban, és milyen fejlesztéseket emelne ki ezek közül? – Az elmúlt években az oktatási intézmények terén is jelentős változások történtek. A helyi iskola 2013-ban került az egyház fenntartásába, még a Klebelsberg Intézményfenntartó

MORVAI JÁNOS POLGÁRMESTER

Központ megalakulásának időszakában, a képviselő-testület döntése alapján. A döntés célja az volt, hogy hosszú távon biztos alapokon nyugodjon az oktatás jövője a településen. Azóta több fejlesztés is megvalósult, köztük a 2024-ben elkészült tornacsarnok, amely szintén egyházi fenntartásban működik. A korábbi években több kisebb-nagyobb önkormányzati beruházás is történt. Ezek közé tartozik például az uszoda napelemekkel való felszerelése, amely az energiahatékonyság jegyében valósult meg.

– A Művelődési Ház korszerűsítése már javában zajlik. Milyen további fejlesz-

tésekre számíthatnak a káliak a közeljövőben?

– A Művelődési Ház felújítása mellett az önkormányzat számos további fejlesztést is tervez erre az évre. Jelenleg is zajlik az ipari park benépesítése, amely hosszú távon jelentős gazdasági előnyt jelenthet a község számára. Emellett már megvannak az elképzelések arra vonatkozóan is, hogy az idei év során mely belterületi utak és járdák újulhatnak meg – ezekhez a beruházásokhoz a Magyar Falu Program aktuális pályázati lehetőségeit kívánja kihasználni a település. A fejlesztések sorában már csak pár olyan önkormányzati épület maradt, amely még nem esett át korszerűsítésen: a házasságkötő terem, a könyvtár és néhány szolgálati lakás. Amennyiben a költségvetés lehetővé teszi, ezek felújítását is szeretnénk megvalósítani. Ha azonban önerőből ez nem kivitelezhető, a következő időszakban várható pályázati források bevonásával kívánjuk elérni e célokat.

– Milyen civil szervezetek működnek jelenleg a településen, és hogyan járulnak hozzá a közösség életéhez?

– Településünkön számos aktív civil szervezet működik, amelyek munkáját évről évre támogatjuk, hiszen fontos szerepet játszanak a közösség életében. Nehéz lenne egyet külön kiemelni közülük, hiszen mindegyik értékes tevékenységet végez. Ilyen például a Káli Polgárőrség, a Retroszkóp Hagyományőrző és Múltidéző Egyesület, a Káli Lövész- és Sportklub, valamint a Tarnamenti Sportegyesület, amely nemcsak Kálban, hanem az egész Tarnamente sportszerető közösségét képviseli és mozgósítja.

KISKÖRE TÖKÉLETES CÉLPONT A CSENDES, TERMÉSZETKÖZELI KIKAPCSOLÓDÁSRA

Minden tavasszal látványosan virágzó, hosszú vérszilvafasorok, alattuk tucatnyi megújult, aktív közösségekkel teli közintézmény, és persze, ha a Tisza vidékén járunk, az elmaradhatatlan gólyafészkek, a háttérben a templom hófehér tornyával. Kissé távolabb az ország legnagyobb zöldenergia-termelője, a vízerőmű, mellette a gyermekek kedvence, a hallépcső, ahol mindig szerencse kérdése, milyen és mekkora halraj úszik éppen el az üvegfal előtt. Ez mind Kiskörén várja az utazókat.

És még ennél sokkal több is, hiszen az elmúlt években komoly fejlesztésen ment át például 2021 óta a városban található strand, amely komplex szabadidőbázissá alakult egy szakmai üzemeltetővel, színvonalas szálláshelyekkel és gasztronómiai kínálattal. A strandon 15 kétszobás, nappalis, konyhás, fürdőszobás, wifis apartman bérelhető, így a vendégek akár több napot is eltölthetnek ott. Lehetőség van kajak, kenu, SUP és kerékpár bérlésére, valamint vezetett túrákon való részvételre.

A kikötő szintén nagy fejlődést érhetett meg, a végén a szemet vonzó színes lábasházak veszik körbe a kilátótornyot. A 19 méter magas, csónak formájú kilátóból páratlan kilátás nyílik a Tisza-tóra, egyre több kerékpáros áll meg

itt a tókerülés közben rácsodálkozni fentről a madarak, nádasok és a nyílt víztükör nyugtató egységére.

A torony szomszédságából rajzanak ki a tóra a nyaralóhajók, itt van az állandó bázisuk.

A csaknem kétszeresére kibővített kikötőben 240 csónak vagy kishajó kikötésére van most már lehetőség, és vezetett csónaktúrák is indulnak innen.

Kiskörén felépült a négy évszakos szabadidőközpont is, s a felújított vagy vadonatúj középületeket amúgy is hosszasan lehet még sorolni: könyvtár, művelődési ház, templom, közösségi tér, iskola, óvoda, bölcsőde, mosoda, tájház, nem beszélve utakról, járdákról, kerékpárutakról vagy az inkubátorházról, a szociális bérlakásokról, a most épülő egészségházról. Itt minden befektetett forintnak célja van. – Jól kell sáfárkodni azzal, amit kapunk. Hogy mit teremtünk magunknak, közösen, rajtunk múlik, senki máson. Mi ezen dolgozunk itt, Kiskörén a helyi lakosokkal, azon, hogy városunk a Tisza-tó fejlődéséből minél nagyobb részt vállaljon, az itt élők jobban éljenek, városi szolgáltatásokat kaphassanak, hogy nekik színvonalas programokat kínáljunk, és hogy közben mindinkább megismertethessük fejlesztési eredményeinket Magyarországgal. Ez nehéz munka, de a kiskörei ember sohasem szalad el a kihívások elől – mutatott rá Magyar Csilla, a város polgármestere.

Eredmények pedig vannak: az elmúlt években Kiskörén több mint 2 milliárd forint értékű beruházást jegyezhettek fel.

Ha nem lenne Kisköre, a Tisza-tó sem létezne. Hazánk második legnagyobb tava ugyanis annak köszönheti létét, hogy a hetvenes években elkészült a vízlépcső. Kiskörére ezért mondják: a Tisza-tó bölcsője. Ami még ebből fakadóan vitathatatlan: ez a város tökéletes célpont a kikapcsolódó családoknak, a természetkedvelőknek, hiszen közel van minden, amit a Tisza-tó adhat: a pihenés, strandolás, horgászat, ökotúrák, a kerékpártúrák vagy a vízi kalandok.

Kisköre, mondhatni, a legek városa is, mivel itt, az ország legnagyobb mesterséges tava mellett halad Közép-Európa legnagyobb ökológiai halfolyosója, az ország egyetlen vegyes használatú közúti-vasúti hídja – ezt is felújították nemrég. Aki mélyebb kulturális élményre vágyik, meglátogathatja a római katolikus templomot vagy a helyi tájházat, amely a régi paraszti élet mindennapjait idézi meg. A horgászoknak pedig a Tiszató térségén belül is kiemelkedő lehetőségeik vannak Kiskörén. A várost, egyetlen szakaszt leszámítva, minden irányból a víz veszi körül, tökéletes négy évszakos horgászparadicsom.

Kisköre tehát nem csupán egy alföldi kisváros, hanem egy természetközeli, megújuló, emberléptékű település, egy barátságos és hagyománytisztelő közösség lakhelye is, ahová a víz, a táj és a kultúra harmóniája egyre többeket vonz.

MAGYAR CSILLA POLGÁRMESTER KISKÖRE LÁTKÉPE

IPARI PARKKAL GAZDAGODIK NAGYTÁLYA,

MELY HOZZÁJÁRUL A KÖZSÉG FEJLŐDÉSÉHEZ

Mozgalmas időszakot él Nagytálya. Pályázati sikereik magukért beszélnek, utak újultak meg, készül az ipari park. Az Orosz József polgármester vezette önkormányzat a fejlesztések mellett a fiatalok és az idősebbek igényeire is kiemelten figyel.

– Az elmúlt időszak pályázati sikerekben gazdag volt. Beszéljünk először a hazai forrásokról, a Magyar Falu Programról. – A 2019–2024-es ciklusban a Magyar Falu Program keretében elnyert teljes összeg több mint 140 millió forint. Nehéz ezekből kiemelni, mind fontos fejlesztés volt. A leglényegesebbek talán az út- és járdafelújítások voltak. Megújult a Szabadság téren lévő 324 négyzetméter járdaszakasz, de korszerűbb lett a nagy forgalmat bonyolító Kossuth Lajos, Ady Endre, Béke, Napsugár, Arany János, Rákóczi Ferenc utcák teljes hosszban vagy részlegesen. A Magyar Falu Programban lehetőség volt orvosi eszközök beszerzésére is, de szintén ebben a programban újult meg a polgármesteri hivatal fűtésrendszere, illetve vehettünk egy falubuszt is. Fontos projekt volt még a szolgálati lakás felújítása is közel 30 millióból. De nem csak az MFP járult hozzá a fejlődéshez, önerőből is sikerült fejlesztéseket véghez vinni. Ilyen volt a MÁV szolgálati lakás bérbevétele és felújítása, a Pacsirta utca 2. szám alatti ingatlanok vásárlása, az urnafal térkőburkolása és a Kölcsey Ferenc úti buszmegálló felújítása is.

– Európai uniós források is érkeztek. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) is sikeres a település. Mennyire?

– Összesen közel egymilliárd 200 millió forintnyi támogatásból gazdálkodhatunk. Ebből 181 millió forint közlekedésfejlesztésre fordítható, azaz 6,3 kilométer kerékpárutat alakítottunk ki Andornaktálya és Nagytálya között. Már a TOP Pluszban érkezett forrás, 200 millió forint, szabadidőpark kialakítására. A park elsősorban a kellemes és nyugodt kikapcsolódás helyszíne lesz, ugyanakkor időszakosan aktív pihenésnek is helyet biztosít majd. Régi probléma oldódott meg 50 millióból, ugyanis a Petőfi Sándor utca újult meg, mintegy 508 méternyi szakaszon a Dózsa György utca és a Napsugár utca közötti részen, ez a falu legforgalmasabb útja. S végül de nem utolsósorban, a legnagyobb támogatást, 751 millió forintot,

OROSZ JÓZSEF POLGÁRMESTER

ipari park létrehozására nyertünk el. Ez a zászlóshajónk a fejlesztéseinkben, hiszen a munkahelyteremtés mellett az iparűzési adóként befizetendő összeg hozzájárul községünk fejlődéséhez. Sikerült mára elérni, hogy kiemelt fejlesztési területté nyilvánította kormányunk a szóban forgó területet. Erre elnyert pályázati forrással rendelkezünk. Mára megvásároltuk a szükséges területeket, sajnos két tulajdonossal nem tudtunk megegyezni, így elindítottuk a kisajátítási eljárás előkészületeit.

– Fontos egy kistelepülés életében a fiatalok helyben tartása. Hogyan tudnak ezért hatékonyan tenni?

– Egyetlen nevelési intézményünk az óvodánk, amely – nagy örömünkre – teljes, maximális létszámmal működik. Jövő hónapban nyit a bölcsőde, előre lekötött maximális kapacitás várható. Összességében azt hiszem, falunk egy élhető, biztonságos település. Közbiztonságunk országosan is elismert, rendkívül jó. Minden infrastruktúrával rendelkezünk, Eger, Füzesabony, Mezőkövesd könnyen, jól elérhető nagyon rövid idő alatt. Az M25 elkészültével még egyszerűbben, gyorsabban juthatunk a vármegyeszékhelyre. Önkormányzatunk mindent megtesz azért, hogy minél

élhetőbbé tegye településünket. Építjük, szépítjük környezetünket ahol és amikor csak tudjuk. Civil összefogással faluszépítő egyesület alakult, amelynek tagjai ügyelnek a virágosításra, díszítésre. Önkormányzatunk is kiveszi a részét a rendezett közterületek érdekében végzett munkából. Igyekszünk helyben tartani, itt nevelni fiataljainkat, hogy felnőtt korban minél többeknél alakuljon ki az egészséges identitástudat. Gyermekjóléti szolgálatot működtetünk a szomszédos két településsel.

– S ha már a generációk, az idősekre hogyan tudnak odafigyelni? – A mai világban az időseinkről történő gondoskodás egy nehéz feladat. Mi, mint önkormányzat, a református egyház segítségével, működtetésével tudunk közvetlenül gondozási, ápolási feladatokat teljesíteni a rászorulók számára. Sajnos a mai jogszabályok nem fektetik le egyértelműen, mikor kinek kötelessége, feladata a gondoskodás. Sajnos tapasztaltuk már, hogy a gyermekek igyekeztek az idős szülőt az önkormányzat gondoskodására bízni, csak azért, mert nem volt kedvük megadni szüleiknek azt, ami véleményem szerint teljesen elvárható lenne. Alapelvem, hogy mindenkinek kötelessége szüleiről a lehető legjobban gondoskodni, tehát elsőként ez a feladat a család dolga kell legyen, ami normál esetben legtöbbször működik is. Természetesen minden eset egyedi, és minden esethez segítő szándékkal állunk idősebb lakosaink érdekében. Nyugdíjasklub működik községünkben, szociális támogatásokkal igyekszünk igazságos módon segíteni minden lakosunkat. Számos kérés fut be hozzánk, amire eddig még soha nem kellett nemet mondanunk. Bízom abban, hogy ezt tartani tudjuk a jövőben is. Amit nyújtani tudunk, az a falubusz kórházba szállításhoz, orvoshoz, gyógyszerkiváltáshoz, bevásárláshoz, balesetben azonnali segítséget biztosítunk és így tovább.

*711904*