Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál programfüzet by magyarzenehaza

Élvezzék az első Távol-Keleti Komolyzenei Fesztiválunk friss illatát!

TÁVOL-KELET A VÁROSLIGETBEN

Jóval mélyebb jelenség ez, mint az általános globalizáció, kicserélhető plázáival és reptereivel: itt múzsák találkoznak. Márpedig a múzsáknak nincs nemzetiségük, pontosabban: a Fuji hegyén és az Olümposz tetején ugyanaz a világlélek szárnyal szabadon és vakmerően. És amikor eljön a tavasz, a japán cseresznyefa együtt virágzik majd a városligeti platánokkal.

BATTA ANDRÁS a Magyar Zene Háza ügyvezetője

Ebben a szellemben jött létre a Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál, a felkelő és a lenyugvó nap tükör-szimmetriájaként. Elsőrangú japán és távol-keleti művészek, akik meghódították a nyugati zene fellegvárait, és zeneszerzők, akik modernné tették ősi kultúrájukat. Tradicionális hangszerek és zenei üzenetek, akár az egyik leg nyugatibb stílussal, a jazzel keveredve. Mozart, Beethoven japán és magyar szívvel.

A Távol-Kelet szele nagyjából azokban az években legyintette meg Európát, amikor a Városliget létesítményei épültek. Az 1889-es párizsi világkiállítás távol-keleti élmé nyei több jelentős művész látás- és hallásmódját változtatták meg: a Kelet beépült a képző- és iparművészetbe, a zenébe, sőt még a költészetbe is.

De mi is az a Kelet? És különösen: a Távol-Kelet? Nekünk még mindig mást jelent, mint azoknak, akik ebben születtek, viszont a Nyugat Kelettel kapcsolatos ambíciói sokáig jóval erősebbek voltak, mint fordítva. Aztán – talán úgy ötven éve – megfordult a kor széljárása, és először Japánban, majd Dél-Koreában, később Kínában soha nem álmodott érdeklődéssel fordultak a földteke másik oldalának civilizációja felé. Mára elmondhatjuk: bámulatos sikerrel. Vegyük a Magyar Zene Házát! Egy csoda-pavilon, amely szellemében teljesen japán, és mégis úgy terül el a Városliget fái között, mintha a parkból nőtt volna ki. Hiszen épp ez az: valóban a parkból sarjadt ki, és talán ebben a tényben a legerő sebb a Távol-Kelet hatása. Sou Fujimoto idehozott nekünk valamit, ami csak egy japán művész képzeletében jelenhetett meg. De nézzük a zongoráinkat! A zongorákat, amelyek az európai zene immár egyik ősi jelképének tekinthetők. Yamaha –az európai manufaktúra legszebb hagyományainak őrzője, tisztelve és tökéletesítve a legapróbb részleteket. És csoda-e, hogy a Zene Háza az innovatív és természetbarát autóiról híres Toyota céggel is baráti, partneri kapcsolatba került?

Egyre többen osztják, hogy a klasszikus zene jövőjét nemcsak Európában és az Egyesült Államokban, hanem Ázsiában érdemes keresni. Nem csupán az évről évre felfedezett fiatal virtuóz muzsikusok jelzik Kelet felemelkedését, hanem az a fúzió is, mely a két világtáj egyesítésével sajátos színeket és formákat hoz létre. A Farkas Gábor zongoraművész által életre hívott Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál idén Japán gazdag zenei kultúráját mutatja be. A fesztiválról Farkas Gáborral beszélgettünk. Korábban, 2017 és 2021 között négy éven át volt kinevezett professzor a Tokyo College of Musicban, most vendégoktató ugyanott. Ezen kívül családilag is kötődik Japánhoz, hiszen japán felesége van. Mikor és miért kezdett el gondolkodni azon, hogy szükség lenne Budapesten egy TávolKeleti Komolyzenei Fesztiválra? Mindig is szerettem a távol-keleti kultúrát, de meghatározó élményem volt, amikor körülbelül 15 éve bemutatkozhattam szólistaként Japánban, és be járhattam az országot. A koncertsorozat után minden évben visszahívtak Japánba, idővel már nemcsak koncertezni, hanem hogy mesterkurzusokat is tartsak. Mire a Tokyo College of Musicba kerültem, addigra már szoros kap csolatom volt Kínával, Dél-Koreával, Tajvannal, Vietnámmal is, gyakorlatilag az egész ázsiai térséget beutaztam, amit csak lehetett. Aztán a Japánban töltött 4 év alatt sok neves fesztiválon léptem fel, rangos zenekarokkal, kama rapartnerekkel, akiknek a neve – mint például Luosha Fang vagy Chiharu Taki – Amerikában is és Európa különböző országaiban is jól cseng. De itthon nem ismerjük őket – és ez a hiányérzet volt a fő mozgatórugó. Pontosabban, hogy itt vannak ezek a remek művészek, a világ vezető szólistái, jó lenne itthon is megismerni és megismertetni őket.

INTERJÚ FARKAS GÁBORRAL

„Kulturális hidat képzeltem el a földrészek között”

—

Pedig Budapest nem ismeretlen a távol-keleti zenészek előtt, sokan jönnek ide zenét tanulni. A tanulmányok tekintetében valóban aktív a kapcsolat, de a koncertéletben ez nem tapasztalható. Ezen szeretnénk változtatni ezzel a fesztivállal.

Igen, de főleg a tradicionális zenét emelném még ki. Illetve vannak a világ élvo nalába tartozó jazz-zenészeik, egyikük, Makoto Ozone már játszott is a Magyar Zene Házában. Ezzel a fesztivállal az a legfőbb szándékom, hogy a komolyzenét középpontba állítva a különböző ázsiai kultúrák kulturális sokoldalúságát mutassuk be, idén Japán főszereplésével. Emiatt kerültek a programba a gye rekdalok, az anime-zenék, és ezért lesz ﬁlmvetítés, sőt, teakóstolás is. Fontos volt, hogy a tradicionális zenét is megmutassuk, de ötvözzük olyan elemekkel, melyek segítségével a széles közönség is könnyebben befogadja. A koto nevű hangszert megszólaltató Sumie Kaneko például a tradicionális japán zenét a jazz-zel keveri. Kulturális hidat képzeltem el a két földrész között, de úgy, hogy nemcsak a komolyzenét mutatjuk be, hanem lehetőséget adunk, hogy megis mertessék velünk egyéb zenei kincseiket is. Nagyon örülnék, ha a későbbiek ben mi is bemutathatnánk nekik a saját kincseinket, például úgy, hogy a japán tradicionális zenét ötvözzük a magyar népzenével.

Gyakran halljuk, hogy a klasszikus zene egyik központja Ázsia, és hogy érdemes odaﬁgyelni arra, ami ott történik. Miért fontos? Mit tanulhatunk tőlük?

Ha megnézzük a világ legrangosabb hangszeres versenyeit, azt látjuk, hogy azokon rendre ázsiai zenészek diadalmaskodnak. Például a legutóbbi Van Cliburn amerikai zongoraversenyt egy hihetetlenül tehetséges, 18 éves délkoreai művész nyerte meg, aki szerintem pár éven belül a világ egyik vezető zongoristája lesz.

De a legutóbbi Queen Elizabeth hegedűverseny győztese is egy kínai művész lett, és ezek olyan elismerések, amilyenekkel mi, magyarok, mostanában nem büszkélkedhetünk. Nem azért, mert itthon nincsenek tehet séges zenészek, hanem mert ott nagy számban élnek, mivel nagy országokról van szó. Amikor Japánban éltem, minden évben zsűriztem egy országos zon goraversenyen, amire évente körülbelül 40 ezer zongorista jelentkezik 3-tól 30 éves korig – és ez csak Japán, és „csak” zongoristák. A budapesti Zenea kadémián egy évfolyamon 15-16 zongorista növendékünk van, a Tokyo College of Musicban ez a szám 150. És ez csak egyetlen egyetem, tíz hasonló van még Tokióban! Vagyis egyszerűen más a lépték. A másik fontos dolog, hogy Ázsiá ban rettenetesen divatos a komolyzene: az éttermekben klasszikus zene szól, és a médiából sem szorult ki. Nagy szerepet tölt be az életükben, a mindennap jainkban, egy ázsiai értelmiségi családban magától értetődő, hogy a gyerek zenét tanul.

— Bár most a komolyzenéről beszél, a szeptemberi fesztiválprogram nagyon színes, mindenki kedvére válogathat. A többi zenei műfaj iránt is ugyanilyen nyitottak a távol-keletiek?

Kortárs szerzők művei is szerepelnek a műsorban. Ezeket könnyű befogadni az európai fülnek?

Mindenképpen szerettem volna japán zeneszerzőket is bemutatni, csak a ba rokk korból nehéz lenne, mert akkor náluk még szamurájok hadakoztak… Te hát azért lett a program része a kortárs japán zene, mert korábbról nem tudunk bemutatni senkit, mint zeneszerzőt. Miho Hazama például Grammy-díjra jelölt szerző, Toshio Hosokawa pedig a Luzerni Fesztiválzenekar rezidens kompo nistája, a világon mindenütt játsszák a darabjait. Hogy könnyű-e befogadni a japán kortárs zenét? Nekem igen, és szerintem a közönségnek is, főleg, ha értő zenészek adják elő. Kocsis Zoltántól tanultam meg, hogy a barokktól kezdve a kortársig mindenre nyitottnak kell lenni, és mindent játszani kell, ahogy ő is tette.

Nekünk zenészeknek különösen fontosak a kortárs szerzők, hiszen nem találkozhatunk Liszttel, Chopinnel vagy Mozarttal, de arra van módunk, hogy most alkotó zeneszerzőkkel dolgozzunk együtt. Tőlük pedig rengeteget lehet tanulni.

Mivel mindegyikőjüket jól ismerem, elsőre igent mondtak. Luosha Fang, aki a nyitókoncerten Toshio Hosokawa bárcsaversenyét játssza, szinte azonnal repülni akart, mert bár járt már nálunk, még soha nem koncertezett a magyar fővárosban. Akiko Suwanai már játszott Budapesten, a Fesztiválzenekarral, de ő is szívesen jön újra és újra. Mindenképpen meg kell említenem Kohán István klarinétművész kollégámat, aki Tokióban él 10 éve, és szintén a Tokyo College of Musicon tanít, hiszen rengeteget segített, és persze fel is lép a fesztiválon.

A japán építész, Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Háza adta magát, mint helyszín? Még Japánban éltem, de már akkor is ﬁgyelemmel olvastam a házról szóló be számolókat, és úgy éreztem, hogy nagyszerű helyszíne lehetne egy kötetlen, sokrétű, családias fesztiválnak. Az elmúlt fél évben kialakult a Zene Háza arcu lata, és úgy vélem, hogy ez a fesztivál illeszkedik a ház programjába. Misszió nak tekintem, hogy a zenét közel kell vinni az emberekhez, és ezek a Fujimoto alkotta terek erre kiválóan alkalmasak. Japánban például természetes, hogy a szólókoncerteken az előadóművész üdvözli a közönséget, kicsit beszél az ottlévőkhöz, mesél a programról, a programhoz való kötődéséről, és ezzel máris családias atmoszférát teremt. Remélem, hogy ez itt is megvalósulhat.

De szeretném kiemelni Eva Yulin-Shen tajvani zongoristát is, aki rettenetesen virtuóz, ugyanakkor nagyon érzékeny művész, már többször hallottam játszani, most pedig örülök, hogy együtt is zenélhetünk a záró gálaesten.

A művészek könnyen igent mondtak a meghívásra?

Eddigi pályafutását a magyar állam Liszt- és Junior Prima-díjjal ismerte el, ezen kívül Steinway Artist is, és az Aoyama Music Award birtokosa.

Farkas Gábor a 2020-21-es tanévtől a budapesti Zeneakadémia Billentyűs tanszékének vezetője és a Doktori Iskola vezetője is, valamint vendégprofes z szora a Tokyo College of Music-nak, Japánban.

Számos szólólemeze jelent meg a Warner Music Hungary, a Hungaroton, a Toc cata Classics London, valamint a Steinway & Sons Records gondozásában.

Kezdőként vágtam bele, és ezért is hálás vagyok a Zene Háza csapatának, hogy segítenek a szervezésben és minden másban. Akkor leszek elégedett, ha a nézőtéren ülők úgy mennek haza a programokról, hogy magukban azt mondják: ez egy szuper fesztivál volt, a következőre is eljövök!

Milyen elvárásai vannak az első évvel, illetve mikor lesz elégedett a fesztivállal?

FARKAS GÁBOR zongoraművész, a Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál művészeti vezetője A világhírű magyar zongoraművész, Farkas Gábor, generációjának egyik legki emelkedőbb zongoristája, a romantikus repertoár elismert interpretátora, több nemzetközi zongoraverseny győztese, és a világ legjelentősebb zenei fesztiváljainak és koncerttermeinek állandó meghívottja.

Vigyázó szemeiket vessék Távol-Keletre – hangzik a sokak által osztott vélemény, miszerint a klasszikus zene jövőjét nem egyedül Európában és az Egyesült Államokban, de Ázsiában érdemes keresni. Nem csupán az évről évre felfedezett fiatal virtuóz muzsikusok jelzik kelet felemelkedé sét, hanem az a fúzió is, amely a két világtáj egyesítésével sajátos színe ket és formákat hoz létre. A Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál Japán és a Távol-Kelet gazdag zenei kultúráját mutatja be.

Moderátor: Batta András Miho Hazama: B to C Szólista: Chiharu Taki (hegedű) Bartók: Közreműködik:KontrasztokKohán István (klarinét), Chiharu Taki (hegedű), Eva Yulin-Shen (zongora) Brahms: g-moll zongoranégyes, Op. 25. Közreműködik: Akiko Suwanai (hegedű), Luosha Fang (brácsa), Várdai István (cselló), Farkas Gábor (zongora) 2022. 9. 3., SZOMBAT 10:30 A róka vendégei – japán családi (koncertterem)program

Mozart: A-dúr hegedűverseny, No. 5, K Szólista:219Akiko Suwanai (hegedű) Mozart:szünet A-dúr zongoraverseny, K 488 Szólista: Farkas Gábor (zongora) Beethoven: C-dúr hármasverseny zongorára, hegedűre és csellóra, Op. 56. Közreműködik: Akiko Suwanai (hegedű), Farkas Gábor (zongora), Várdai István (cselló) A koncerten közreműködik a Liszt Ferenc Kamarazenekar. 2022. 9. 2., PÉNTEK 19:30

A Távol-Keleti Fesztivál keretén belül egy csodálatos koncertre invitálunk minden kit, aki érdeklődik a japán zene és kultúra iránt. Ugyanis a távolról érkező művészek nemcsak Japánról fognak mesélni, hanem a közönséggel való játékon keresztül annak különleges hangszereiről is. De persze a hangszerek sem maradnak némák, va rázslatos hangjukkal ők is mesélni fognak, mégpedig egy japán mesét, A róka vendé geit. A koncertet követően pedig mindenkit várunk szeretettel családi programunkon, ahol a zöld teától kezdve az origamin át a kotóig, sok japán jellegzetességgel lehet majd megismerkedni! 2022. 9. 3., SZOMBAT 18:00 Japán jazz és világzenei koncert: (koncertterem)Keresztműfajok Koto és jazz zongora koncert ismertető előadással a koto hangszerről a japán zenei Közreműködik:kultúrában Sumie Kaneko (koto), Káel Norbert (zongora)

2022. 9. 1., CSÜTÖRTÖK 19:30

Moderátor: Batta András Miho Hazama: Chimera for strings Toshio Hosokawa: Voyage VI, for Viola and Strings - brácsaverseny Szólista: Luosha Fang (brácsa)

Kontrasztok és harmóniák (koncertterem)

kortársNyitókoncert:éskultikus mesterek (koncertterem)

Moderátor: Batta András Toru Takemitsu/Toshio Hosokawa: „A string around autumn” for viola and Közreműködik:pianoLuosha Fang (brácsa), Kaisei Mizuno (zongora) Schubert: Pásztor a sziklán Közreműködik: Hiroko Kato (ének), Kohán István (klarinét), Farkas Gábor Bartók:(zongora)Román népi táncok Szólista: Kohán István (klarinét), Farkas Gábor (zongora) Kohán István: Magyar fantázia Szólista: Farkas Gábor (zongora), Kohán István Mendelssohn:(klarinét)1.d-moll zongoratrió, Op. Közreműködik:49. Luosha Fang (hegedű), Várdai István (cselló), Eva Yulin-Shen (zongora) 2022. 9. 4., VASÁRNAP 10:30 Chihiro Zeneországban – anime zenei (koncertterem)koncert

Az anime nem csupán rajzfilm, hanem Japán egyik legkelendőbb kulturális exportcikke, amely a képregényművészetből vált önál ló műfajjá, és szerzett sok millió rajongót világszerte. A legelismertebb anime-művész, Hayao Miyazaki író-rendező azonban óv a túlzott imádattól, és úgy véli, a rajznál mindig fontosabb az élet, és a fikciónál többet mond a valóság. A világra való érzékenységének kö szönheti sikerét a Totoro, a Chihiro Szellemországban, A vándorló palota és a Kiki, a boszorkányfutár. Koncertünkön nem csak a Studio Ghibli messzi tájakra repítő filmzenéi szólalnak meg zongorán, hegedűn, csellón és énekhangon, hanem a nyugati klasszikus zene – Händel, Liszt, Puccini, Cassadó – örökbecsű dallamai is.

2022. 9. 3., SZOMBAT 19:30 A Párizs–Budapest–To kió tengely Kamarazenei koncert (koncertterem)

Moderátor: Mona Dániel

Moderátor: Batta András Japán tradicionális zene Közreműködik: Reison Kuroda (sakuhacsi), Sumie Kaneko (koto) Ravel:szünetLúdanyó meséi Közreműködik: Eva Yulin-Shen, Farkas Gábor (zongora) Két japán dal Szólista: Hiroko Kato (ének) Közreműködik: Farkas Gábor (zongora) Ravel: Szólista:TziganeChiharu Taki (hegedű), Közreműködik: Farkas Gábor (zongora) Paganini: D-dúr Cantabile, hegedűre és Közreműködik:zongorára Luosha Fang (hegedű), Eva Yulin-Shen

Toshio Hosokawa: Edi Közreműködik: Kohán István (klarinét) Toshio Hosokawa: Piano Trio Közreműködik: Chiharu Taki (hegedű), Yusuke Shimizu (cselló), Kaisei Mizuno (zongora)

Miho Hazama: Kingdom of Copenblue - for Alto sax and Piano Közreműködik: Kohán István (klarinét), Kaisei Mizuno (zongora)

2022. 9. 4., VASÁRNAP 18:00 Japán kortárs zenei est és (előadóterem)előadás

Toshio Hosokawa: Elégia Közreműködik: Luosha Fang (hegedű)

2022. 9. 4., VASÁRNAP, 19:30 Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál Gálaest: Rítusok és (koncertterem)hangok

Toru Takemitsu: Rain Tree Sketch II Közreműködik: Kaisei Mizuno (zongora)

EvaKözreműködik:-Brahms-Kohan:(zongora)Magyartáncok5.magyartáncokátdolgozásKohánIstván(klarinét),Yulin-Shen(zongora)

ELŐADÓMŰVÉSZEK

FARKAS GÁBOR – művészeti vezető A magyar zongoraművész nemzedékének egyik legkiemelkedőbb zongoristája, a romantikus repertoár elismert interpretátora, több nemzetközi zongoraverseny győztese, és a világ legjelentősebb zenei fesztiváljainak és koncerttermeinek állandó meghívottja. Számos szólólemeze jelent meg. Liszt- és Junior Prima-díjas, Steinway Artist, az Aoyama Music Award birtokosa. A 2020-21-es tanévtől a budapesti Zeneakadémia Billentyűs tanszékének vezetője, és vendégprofesszo ra a Tokyo College of Musicnak, Japánban. VÁRDAI ISTVÁN A budapesti Zeneakadémián, majd a bécsi Zeneakadémián, illetve Né metországban, a Kronberg Akadémián tanult, 2013-tól pedig ez utóbbi intézmény oktatója. Több nemzetközi verseny díjazottja, a világ hang versenytermeinek és fesztiváljainak keresett csellistája. Junior Primaés Liszt-díjas. Baráti Kristó al a Kaposfest Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti igazgatója. Az 1673-ban készült „Ex du Pré-Harrell” Stradivari hang szeren játszik. AKIKO SUWANAI Japán hegedűművész. 1989-ben a Queen Elisabeth hegedűversenyen 2. lett, 1990-ben, tizennyolc évesen a Nemzetközi Csajkovszkij-verseny történetének legﬁatalabb győztese volt. A Tokióban, New Yorkban és Berlinben tanult művész a világ egyik leghíresebb hegedűjén játszik: az 1714-es Delﬁno Stradivarius egykor Jascha Heifetz tulajdonában volt.

KOHÁN ISTVÁN A Tokióban élő klarinétos pályafutása a 11. Tokyo Music Competition első díjával és közönségdíjával indult, 2013-ban. Két évvel később már a legnevesebb japán zenei verseny első díját és közönségdíját nyerte el. A japán The Clarinet magazin szerint Kohán „a klarinétosvilág új hőse”. Számos koncertje és egyéb tevékenysége mellett óraadó a Tokyo College of Musicon, és zeneszerzőként is aktív. Fellépésein a klasszikus repertoáron túl saját szerzeményeket, hangszereléseket és improvizációkat is előad. A Yamaha művésze.

EVA YULIN-SHEN A tajvani születésű Eva Yulin-Shen a zenei világ egyik legkiemelkedőbb zongoristája. A Tajvani Nemzeti Művészeti Egyetemen tanult, majd Montrealba költözött, később pedig a rangos németországi Hannoveri Zene- és Színművészeti Egyetemen szerezte meg a legmagasabb előadóművészi diplomát. A folyamatos koncertezés mellett ﬁatalokat oktat, jótékonysági előadásokat, mesterkurzusokat tart, valamint zongoraversenyeken zsűrizik. Jelenleg Berlinben él.

LUOSHA FANG Kínai hegedű- és brácsaművész, mindkét hangszeren nemzetközi ver senyek győztese. Zenészcsaládból származik, nyolcévesen debütált szülőhazájában, majd tizenhat évesen ösztöndíjjal az Egyesült Álla mokba költözött, és a Bard College Conservatory of Musicon tanult. Brácsatanulmányait a philadelphiai Curtis Institute of Musicban kezdte, majd a madridi Escuela Superior de Música Reina Sofíába került. 2019 őszén meghívták a Bard College-ba, ahol hegedű és brácsa szakos tanárként tanít.

SUMIE KANEKO Az ősi japán hangszerek mestere, de úttörő szerepet játszik ezeknek a jazzel és a kísérleti zenével való ötvözésében is. Pályafutása 1995-ben kezdődött a Takasaki Nemzetközi Koto-verseny győzteseként. A Tokiói Nemzeti Művészeti Egyetem elvégzése után Bostonba költözött, és a Berklee College of Musicon jazz éneket tanult. 2013 óta minden évben meghívást kap a Közel-Keletre és Dél-Ázsiába, 2018-tól Európában is rendszeresen fellép.

CHIHARU TAKI

A japán származású, Berlinben élő hegedűművész a zürichi művészeti egyetemen folytatott tanulmányai után a berlini Hans Eisler Zeneművé szeti Főiskolán szerzett diplomát. Több versenygyőzelem után 2008ban Kazune Shimizu zongoraművész társaságában adott bemutatkozó hangversenyt, a Kioi Hallban. A szólóestek és zenekari koncertek mellett rendszeresen vesz részt jótékonysági esteken is. Kiváló technikáját és mély muzikalitását több elismeréssel jutalmazták.

REISON KURODA Reison Kuroda a tradicionális japán hangszer, a bambuszfuvola (szaku hacsi) mestere, aki a Hougaku Quartet, az Ensemble Muromachi tagja ként és szólóelőadóként vált ismertté. Számos zenei műfajban brillírozik, a klasszikustól a jazzig és a kortárs zenéig.

KÁEL NORBERT Zongoraművész, a crossover egyik legismertebb képviselője, a hazai és nemzetközi zenei élet aktívan koncertező szereplője. Zenei stílusa a klasszikus zene és a jazz ötvözetének egyedi fúziója, újszerű zenei meg oldások, ritmikai érdekességek, virtuozitás, valamint rendkívül színes és érzékeny billentésvilág jellemzi művészetét. Folyamatosan koncertezik és mesterkurzusokat tart.

ZENESZERZŐK

TORU TAKEMITSU (1930-1996) Japán zeneszerző és író, aki több száz önálló zeneművet, több mint kilencven filmet és húsz könyvet írt. Az 1957-ben készült Requiem című, vonószenekarra írt műve nemzetközi sikert, és több tengeren túli megbízatást hozott neki, melyek megalapozták a hírnevét. Az egyik vezető 20. századi japán zeneszerzőként számtalan díjban és kitüntetésben részesült, és róla nevezték el a Toru Takemitsu Com position Awardot. MIHO HAZAMA Tokiói születésű, New Yorkban élő zeneszerző és karmester, jazz-ze nész és karmester. Nemzedékének egyik legígéretesebb és legtehetsé gesebb Grammy-díjra jelölt komponistája, hangszerelője. A zeneszerzés az igazi hivatása, az m_unit nevű formációval végzett munkássága mel lett számos más zenei együttesnek írt műveket. A Kanazawa Orchestra Ensemble 2019-ben az év zeneszerzőjévé választotta. A New York Jazz harmonic társulat művészeti igazgatója.

TOSHIO HOSOKAWA Japán kiemelkedő kortárs zeneszerzője, aki a nyugati avantgárd művé szet és a hagyományos japán kultúra lenyűgöző kapcsolatából teremti meg jellegzetes zenei nyelvét. Zenéje szorosan kapcsolódik a japán művészetekhez, például a kalligráﬁa esztétikai és szellemi gyökereihez, valamint a japán udvari zene, a gagaku esztétikájához. A japán Naganó ban és a németországi Mainzban él.

mag y ar z e n e h az a . co m 11 4 6 B u d ape s t , O l o f P a lme s é tá n y 3 . Ma g y a r or s zá g i J apá n N a g y k ö v e t s é g