Összhang / 2024 1. félév III. évfolyam 5. szám

DÍVÁK & IKONOK KIÁLLÍTÁS

EDívák & Ikonok

z az év kétségtelenül az övék. Miért, eddig nem így volt? – kérdezhetnék. Dehogynem. Csak éppen más megközelítésben. Azt mondtuk: a Ház a sztár, és jók a programok – ezért érdemes idejönni. De tudtuk, hogy dívák és ikonok nélkül nincs művészet. Így volt a régmúltban, ezt mutatja a töretlen népszerűségnek örvendő zenetörténeti barangolásokat kínáló Hangdimenziók kiállításunk, és ezt bizonyította a közelmúlt magyar popzene-történetét bemutató időszaki kiállítás is, ahol nemcsak művészeti és technikai relikviákon, dalokon keresztül idéztünk meg egy korszakot, hanem élőben is, dívákkal és pop-ikonokkal, beszélgetésekben, zenében egyaránt. Zárásként a legendák tablója immár véglegesen bekerült popzenei tematikájú könyvtárunkba, és történelemmé vált. Szomorú? Kicsit. De egy olyan művészet esetében, amely a mindenkori fiatalság szívdobbanásainak ritmusához igazítja a tempót, az „amikor én még kis srác voltam” múltba mélyedő nosztalgiáját felválthatja a halhatatlanság reménye. Még így is sokan sajnálták, hogy – többszörös meghosszabbítás és hatvanötezer lelkes látogató után – bezárt a popzenei kiállítás. Vigasztalásul: utazni fog vidéki városokba, amíg aztán meg nem találja helyét egy várva várt rockmúzeumban, az idők végezetéig.

A nemrég kiürült időszaki varázstérbe májusban új dívák és ikonok érkeznek. Európa pillanatnyilag talán legnépszerűbb kiállítása jön Londonból a Zene Házába, több, mint kétszáz év világsztárjainak megidézésével. Dívák & Ikonok. Bálványok, akiknek szívesen hódolt a romantikus operákban vagy a viktoriánus Anglia kifinomult színházi kultúrájában gyönyörködő közönség. A végzet asszonyai, akiktől megborzongtak a lélek szakadékaiba szívesen beleszédülő, századfordulós, dekadens polgárok. Táncosnők, akik a ruhájukkal együtt a társadalmi konvenciók mázát is ledobták magukról. A némafilm első hírességei, akik a hang varázsa nélkül is hódítottak. Hollywood művészi és üzleti szempontból egyaránt kegyetlen birodalmának rabszolgái és egyben úrnői. Felemelő vagy botrányos üzenetekkel asszonyi sorsokról, szerelmekről, életről és halálról.

Dívák, akik szenvedtek. Dívák, akik protestáltak. Dívák, akik boldoggá tettek milliókat, akár saját boldogtalanságuk árán is – napjainkig. Mert a nagy körhinta nem áll meg az őrangyaloknál, Edith Piafnál, Marlene Dietrichnél, Karády Katalinnál, hanem folyamatosan forog, s a Városliget kulturvurstlijába belibeg többek közt Rihanna, Beyoncé, Björk, Adele, Billie Eilish a divatművészet mágusainak víziói alapján megalkotott ruhaköltemények képviseletében – a média- és a showbusiness ereklyéivel és persze a nagy dalokkal. A tehetség és a példamutatás diadala ez a kiállítás, amelyet kurátora, Kate Bailey, a Victoria and Albert Múzeum munkatársa álmodott meg. A kiállítás számára a londoniak csak négy országba váltottak retúrjegyet. Európában rajtunk kívül Hollandia büszkélkedhet majd vele – a budapesti állomás után. Figyelni kell a naptárat: mindössze négy hónapot időzhetnek nálunk a dívák és ikonok, magyar rokonaik társaságában, május és szeptember között. Helyjegy kötelező!

ANDRÁS Ügyvezető igazgató

BATTA

Milyen is a Zene Háza világa?

Aki hozzánk belép, szinte mindig valamilyen új zenei megközelítéssel találkozhat. Ez nem véletlen, hiszen, mint új intézmény, folyamatosan dolgozunk a saját egyedi világunkon, újabb és újabb programokkal, kiállításokkal, a zenei ismeretterjesztés számtalan formájával jelentkezünk évről-évre, hogy megteremtsük az igazi Zeneháza hangulatot. Nem volt ez másként az elmúlt időszakban sem, hogy csak párat kiemeljek: elindult a gyerekeknek szóló Hangadó Junior sorozatunk, ahol rengeteg játékon keresztül, a zene egy-egy nagy kérdését vesszük górcső alá. Folytattuk dalszerzői sorozatunkat, ahol most Sisi, Tövisházi Ambrus és Lázár Domonkos beszélgetett és zenélt, mintha csak otthon a konyhaasztal körül ülnének. Elindult a Munkában a zene sorozatunk is, amelyben a zene egy másik oldalát mutatjuk meg, azért, hogy például megértsük azt, hogy zenehallgatás közben időnként miért fut végig a hideg a hátunkon. Nem csak első nagyszabású, több mint 65 ezer látogatót vonzó poptörténeti időszaki kiállításunkat zártuk be február elején, hanem a kapcsolódó beszélgetős koncert sorozatunk is lezárult, ahol a kiállítótérben jártuk körbe a hazai popzene nagy évtizedeit olyan vendégekkel, mint Ákos, Bródy János, Karácsony János, Solti János, Rupaszov Tamás, Pajor Tamás, Vincze Lilla és még sokan mások. Tartott workshopot nálunk Lakatos Mónika, fellépett Szörényi Levente és Presser Gábor is! Elkezdett szinte magától koncerteket adni a robotorzenekarunk, ahol már zenészek sincsenek, és mindeközben Víg Mihállyal majd Beck Zoliékkal Cseh Tamásra emlékeztünk, sőt még egy kapcsolódó lemez kiadásában is közreműködtünk. Elindult a Világfalu sorozatunk is, ahol a világ egyegy pontjának zenei kultúráját mutatjuk be Weyer Balázs (Hangvető) vezetésével, illetve egy helyi tradicionális zenésszel. Miután bezárt a Renoir-kiállítás a Szépművészetiben, a Hangdómunkban folytatódik a francia impresszionista festőóriás munkáinak bemutatása, immár zenével. Ahogy a könyvtárunkban is folytatódnak a rock & roll zenetörténeti sorozatok, a Blahalouisiana zenekarral pedig elindult az első olyan koncertünk, ahol a látogató bekapcsolódhat egy interaktív élő lemezfelvételbe, sőt megtartottuk első titkos koncert ünket is. Még hos zszan sorolhatnám mennyi minden új született csak az elmúlt hónapokban a Zene Házában, de inkább kicsit nézzünk bele, hogy mit is hoz a jövő!

Jelenleg talán a legizgalmasabb új feladat a következő időszaki tárlatunk létrehozása, hiszen először érkezik hozzánk egy nagyszabású utazó kiállítás, mégpedig Londonból a Victoria and Albert Múzeum jóvoltából. A Dívák & Ikonok című kiállítás a dívák társadalmi hatásaira koncentrál, végig járhatjuk a díva történetét egy sor világsztár életén és eredeti tárgyain, fellépőruháin keresztül. Olyan csillagokat is bemutatva, mint Maria Callas, Edith Piaf, Marilyn Monroe, Madonna, Billie Eilish, Björk, Beyoncé és még hosszan sorolhatnám, a kiállítást kiegészítjük a hazai kapcsolódó dívák történetével is. De nem csak a kiállítás foglalkozik a női előadókkal, mert 2024-et a Zene Háza a díva évének tekinti. Kiemelten sok kapcsolódó programmal készülünk, mint például a Hangadó Globál sorozatunk spanyol és görög dívákkal foglalkozó különkiadásai, vagy Batta András szubjektív díva sorozata, de pop-up installációk is megjelennek a témában a ház különböző tereiben. Számtalan kiváló női előadót is köszönthetünk ebben az évben, sőt Csepelyi Adrienn vezetésével zenei előadókhoz kapcsolódó alkotókkal is megismerkedhetünk, ilyen lesz például a jelmeztervezők vagy a fotósok világa. London nem csak emiatt került elő most az együttműködések térképén, hanem a londoni Royal Opera előadásait streamelve közvetítjük a koncerttermünkben, legközelebb a Pillangókisasszony t mutatjuk be. Természetesen lesz sok klasszikuszenei programunk is, folytatjuk a Szerzők? Jelen! sorozatunkat, ahol kortárs zeneszerzők mutatkoznak be, és a Zongorahangolódás című szériánk is folytatódik, ahol pedig fiatal zongoristák játszanak az előadótermünkben, de Stravinsky is kiemelt figyelmet kap a következő hónapokban. Aztán szintén tavas zszal elindul egy nagyszabású programunk, egy utazó foglalkozás, ami a Zene Háza zenepedagógiáját képviselve azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a fővárosból az ország többi része felé fordulva zenei ismeretterjesztést juttasson el több száz gyerekhez, akikhez ez szociális oknál fogva nem jutna el. A Hangdóm első lemezpremierje áprilisban lesz, egy izgalmas vizuális anyaggal jön a Platon Karataev. És ahogy beköszönt a jó idő, kiköltözünk a szabadtéri színpadunkra is, ahol a tradicionális programunk részeként a nyáron újrainduló táncház sorozatunk mellett sok külföldi fellépővel is készülünk Indiától-Afrikáig, hogy a globálzene is teret kapjon. Minden mást meghagyok a magazinnak, jó lapozgatást!

HORN MÁRTON Intézményigazgató

FEBRUÁR

1. csü 19:00 Kamrazene a nappaliban –a Risoluto Kvartett és Asbóth Kristóf előadása klasszikus / kortárs Nappalitól a koncerttermekig 20

2. pé 19:00 Levon Vincent (USA) | Kassem Mosse (GER) Q3A aka Route8 | Isu elektronikus

3. szo 10:30 BonBon Matiné: Szerencsés János családi Mese

6. ke 19:00 Hopp csillárom, csillárom! ismeretterjesztés Hangadó

8. csü 12:00 Lunchtime koncert – Borbély Zsuzsa és zenekara klasszikus / kortárs Lunchtime-koncertek

8. csü 19:00 Sőregi Anna tradicionális

9. pé 19.30 A Ripoff Raskolnikov Band és Roberto Luti (ITA) közös koncertje blues

10. szo 10:30 Laposa Julcsi: Farsangi gyerekkoncert családi Zene világai a Zene Házában

10. szo 19:30 Thy Catafalque metal

13. ke 19:00 Muzsikusok kávéháza jazz Muzsikusok kávéháza

16. pé 15:00 A Strauss-dinasztia sikerének titkai ismeretterjesztés Hangadó Senior 56

16. pé 19:30 Bill Laurence (UK) & Michael League (USA) jazz

17. szo 10:30 Percussion Project Pécs családi

18. va 19:30 Mydros & Maodones (GRE) – Görög bál  tradicionális, globálzene

21. sze 20:00 IN PARI – Diaporama Robitz Anikó (diavetítés), Anastasia Razvalyeava (hárfa), Mákos Albert (cselló) improvizáció IN PARI

22. csü 19:30 Makám 40 – Instrumental globálzene, jazz

23. pé 19:30 Secret concert – Titkos koncert ?

24. szo 18:00 Kórusok téli éjszakája klasszikus / kortárs

27. ke 19:00 Operabeavató: Bohéméle t 6. rész ismeretterjesztés Operabeavató

28. sze 19:30 Kovács Linda & Budapest Jazz Orchestra jazz

29. csü 19:30 Nils Økland & Sigbjørn Apeland Duo (NOR) jazz MÁRCIUS

1. pé 18:00 Hangok a jövőért – Superar születésnapi jótékonysági koncert klasszikus / kortárs

1. pé 19:00 Cimbalomszalon: Horváth Áron és ifj. Ürmös Sándor

2. szo 10:30 Babazuri – Tündérfátyol, Zeneszó családi Babazuri

2. szo 10:30 Babazuri – Öröm-Hang-Ár családi

2. szo 19:30 Vágtázó Csodaszarvas globálzene

Babazuri

5. ke 19:00 A klip: a kommunikáció vagy az imázs eszköze? ismeretterjesztés Pop Szabadegyetem

6. sze 19:00 A soul születése ismeretterjesztés Rock And Roll Szabadegyetem #22

6. sze 19:00 Gyógyító zene est: Hangfürdő és szabadegyetem interaktív, tradicionális

6. sze 19:00 Somló Dávid: A terek beszélnek – hallod? audiovizuális DOME_LIVE

8. pé 19:30 Spoken Word Night slam poetry, improvizáció

szo 19:30 Clara és Robert Schumann Levélbeszélgetései Udvaros Dorottya és Widder Kristóf előadásában klasszikus / kortárs

sze 18:00 Face to Face – Bozi Tibor fotókiállítása fotókiállítás

13. sze 19:00 Szesztay Dávid Zenekara jazz

14. csü 12:00 Demeniv Mihály és tanítványai klasszikus / kortárs Lunchtime-koncertek

14. csü 19:00 Miles Davis ismeretterjesztés Jazz Szabadegyetem #6 14. csü 19:30 Stravinsky tükörben 1. – Ördögi mesék klasszikus / kortárs Stravinsky tükörben 16

15. pé 19:30 Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes jazz, tradicionális

16. szo 10:30 HangÖsvény: Játssz ZENÉRE ZENÉT ZENÉVEL családi

16. szo 10:30 Zenepagony: Cipollino babakoncertje családi Babazuri

16. szo 19:30 Federica Michisanti Quartet (ITA/FRA) | Marc Ducret – Daniele Roccato duo (ITA/FRA) jazz

19. ke 19:00 Operabeavató: Bohémélet 7. rész

19. ke 19:00 Duka Elemér és zenekara

21. csü 19:00 Az utolsó átváltozás ismeretterjesztés Hangadó

21. csü 19:30 Bach a Zimmermann Kávéházban

22. pé 15:00 Felbujtó dallamok, sorsfordító zenék

1ső Pesti Rackák, Raymond McLain (USA), Katlan, Kaptza

tavaszköszöntő családi

Szabadegyetem

4. csü 19:00 Szerzők? Jelen! – Kecskés D. Balázs klasszikus / kortárs Szerzők? Jelen! 5. pé 19:00 A végzet asszonyai ismeretterjesztés Szubjektív! Batta András sorozata 57 5. pé 20:00 Karosi Júlia-Ingrid JensenKristjan Randalu: Inner Voice jazz Bartók Tavasz 31 6. szo 10:30 Momentán Társulat: Zenei RögvEst családi ZENE-MŰVÉSZET 6. szo 20:00 Ryoji Ikeda:

7. va 19:30 Magyar Valentin: S entimental Moments klasszikus / kortárs Zongorahangolódás 19

9. ke 19:00 Mida Oszkár jazz Muzsikusok Kávéháza 62

10. sze 17:30 Oran Etkin Interaktív előadása (angol nyelven) ismeretterjesztéss 52

10. sze 19:30 Oran Etkin’s Open Arms Project (USA) feat. Palya Bea ismeretterjesztés, jazz 52

11. csü 12:00 Deák Hanna (gordonka) és Kovács Luca (zongora) klasszikus / kortárs Lunchtime-koncertek

12. pé 19:00 Baba (dokumentumfilm Baba Allauddin Khanról) filmvetítés 26

12. pé 19:30 SamVaad – India éneklő lantja (IND) tradicionális, globálzene Az Indiai Klasszikus Zene Mesterei 26

13. szo 10:30 Rutkai Bori Banda – 10 éves a Sárkányjárgány családi Zene világai a Zene Házában

13. szo 19:30 100 éves a Kék rapszódia –A BDZ Kamaraműhely Greshwin-estje klasszikus / kortárs Nappalitól a koncerttermekig 20

16. ke 19:00 Koncert- és zenekari fotózás: a pillanat művészete? ismeretterjesztés Pop szabadegyetem

17. sze 19:30 The Necks (AUS) jazz

18. csü 19:00 Varázslat, misztikum, az „ismeretlen” hangjai ismeretterjesztés Zene alkalmazásban

18. csü 19:00 John Coltrane ismeretterjesztés, jazz Jazz Szabadegyetem #7

18. csü 19:30 David Eugene Edwards (USA) pop

19. pé 15:00 Az örök elégedetlen: Anton Bruckner ismeretterjesztés

19. pé 20:00 Margaret Island (lemezbemutató) pop

20. szo 10:30 Ramazuri – A mesék világa családi

va 10:30 Hangadó Junior – Milyen hangszerek vannak? családi

23. ke 19:00 Mortissa – görög dívák ismeretterjesztés Hangadó Globál – Díva különkiadás

24. sze 20:15 The Royal Opera: A hattyúk tava klasszikus / kortárs

25. csü 18:30 Robotorgona klasszikus / kortárs, pop Kreatív Hangtér_LIVE

25. csü 19:30 Stravinsky tükörben 2. – Zenei tárgyak klasszikus / kortárs Stravinsky tükörben

26. pé 19:00 Zsolnay Fények audiovizuális DOME_LIVE, Város a Házban –

26. pé

27. szo 10:30 Bóbita Bábszínház: Torzonborz és a holdrakéta családi Város a Házban – Pécs

27. szo 15:00 Elektronikai bütykölde

Város a Házban – Pécs

27. szo 18:00 Vokális-elektronikus játszótér elektronikus Város a Házban – Pécs

27. szo 19:30 Lovasi: Teremőr pop Város a Házban – Pécs

28. va 19:30 Pécsi klasszikus Parti Nagy Lajossal és Kocsis Gergellyel klasszikus / kortárs Város a Házban – Pécs

30. ke 19:00 Operabeavató: Bohémélet 8. rész klasszikus / kortárs Operabeavató 57

30. ke 19:00 Swing (2014) filmvetítés Rockfilmklub

MÁJUS

2. csü 17:00, 19:30 Macskafogó – Budapest Orchestra Project feat. Jazzation filmvetítés, jazz 42

2. csü 19:00 Caussanel Izabella és ifj. Csoóri Sándor: Versjegyek tradicionális, irodalom 41

3. pé 14:00 Kottagrafikai kiállítás és előadás ismeretterjesztés, kiállítás Bartók Konzi – Új Zene 2024

3. pé 18:30 Akciófestészet Frank Zappa műveire jazz, összművészet Bartók Konzi – Új Zene 2024

3. pé 19:30 Miniatúrák – improvizációk klasszikusra és jazzra klasszikus / kortárs, jazz Bartók Konzi – Új Zene 2024

4. szo 10:30 Hangadó Junior – Hogyan születik a zene? családi Hangadó Junior 58

4. szo 10:30 Babazuri – Bábra megy a játék családi Babazuri

4. szo 19:00 Sumeet Anand – Dhrupad Gauhār Vāni hagyomány (IND) tradicionális Az Indiai Klasszikus Zene Mesterei 26

5. va 15:00 Figyelem, felvétel! – The Qualitons pop 12

5. va 20:00 Orchestre Tout Puissant Marcel Duchamp (SUI) pop, jazz

7. ke 19:30 The Royal Opera: Carmen klasszikus / kortárs, filmvetítés 36

8. sze 19:00 Szauder Dávid: Mestersége az intelligencia audiovizuális DOME_LIVE

8. sze 19:00 Monterey, az első nagy zenei „kirakodóvásár” ismeretterjesztés Rock and Roll Szabadegyetem #24

8. sze 19:30 Charlie pop

9. csü 12:00 Janka és Marci: Léleknyitogató pop, jazz Lunchtime-koncertek

9. csü 19:00 IN PARI – Szöveg és zene improvizáció IN PARI

10. pé 19:30 The Qualitons lemezbemutató pop 12

11. szo 10:30 10 éves a Bolba Évi és a Jazzterlánc családi Zene világai a Zene Házában

11. szo 19:30 Vujicsics 50 – Podravina tradicionális Tájak és zenéik 24

12. va 19:30 Saya Noé, Tolvai Reni, Antonia Vai pop Dalszerzők köre #4 11

14. ke 19:00 Bangó János és zenekara tradicionális Muzsikusok Kávéháza

14. ke 20:00 Vibe Changers pop, elektronikus Vibe Changers

16. csü 19:00 Ella Fitzgerald ismeretterjesztés Jazz Szabadegyetem #8

16. csü 19:30 Stravinsky tükörben 3. – Ikonok és mozdulatok klasszikus / kortárs Stravinsky tükörben 16

17. pé 15:00 Zenei valóságshow: Puccini operái ismeretterjesztés Hangadó Senior 56

17. pé 19:30 Szebényi Dániel – harminchárom pop

18. szo 10:30 Danubia Zenekar – Orgonavirágzás családi Filharmónia Magyarország

18. szo 19:30 ZÓRA szólókoncert pop

19. va 11:00 Multikulti a 16-17. század zenéjében ismeretterjesztés Hangadó – Tóth Árpád 56

19. va 19:30 Hagyomány és szabadzene #2 tradicionális, globálzene

21. ke 19:30 Danyel Waro & Interzone (AUT, RE) globálzene, jazz + előtte workshop

22. sze 19:00 Kit viselsz? És ki adta rád? ismeretterjesztés, pop Pop szabadegyetem 55

22. sze 19:00 Rokokó Rosé pop Koncertek a könyvtárban

22. sze 19:30 Soharóza X Harcsa Veronika interaktív hangélmény interaktív, improvizáció

23. csü 19:00 Táncház: Samu Zoltán és zenekara tradicionális MZH-Táncház 46

24. pé 19:00 Vörös Eszter és Másik János ismeretterjesztés, globálzene Világfalu – zenei szabadegyetem 29

25. szo 10:30 Ramazuri – Gyereknapi Zenevár családi Ramazuri

26. va 9:30, Boros Misi: Napszakok –13:30, 19:30 Reggel, délben, este klasszikus / kortárs Boros Misi: Reggel, délben, este 18

28. ke 19:00 Sose halunk meg (1993) filmvetítés Rockfilmklub

28. ke 20:00 Vibe Changers pop, elektronikus Vibe Changers

30. csü 18:30 Robotorgona klasszikus / kortárs, pop Kreatív Hangtér_LIVE

30. csü 19:00 Mortissa – spanyol dívák ismeretterjesztés, globálzene Hangadó Globál – Díva különkiadás 54 JÚNIUS

1. szo 10:30 JaMese: Dudorászó szünidő

2. va 16:00 Történelmi arcképcsarnok – A Szent István Király Zeneiskola növendékeinek koncertje klasszikus / kortárs

4. ke 19:00 Szubjektív! Batta András sorozata –Dívák & Ikonok #3

5. sze 19:00 DOME_LIVE 024 A kék vércse

5. sze 19:00 Woodstock és Altamont

6. csü 19:00 Táncház: Kalász Máté és barátai

7.

14. pé 15:00 Debussy és a pillanat

15. szo 20:00 180 éve mutatták be a Himnuszt –a Budapesti Filharmóniai

szo 19:00 A barokktól a bossa nováig

22. szo 19:30 DJ Palotai emlékest – DJ Ren, Mango, Titusz elektronikus

26. sze 17:00 Puccini nőalakjai: A díva – Tosca

28. pé 20:00 Lenkke_

szo

Éjszakája

Éjszakája

SZARKASZTIKUS SZINTIFUNK

Baxter Dury

Az elmúlt két évtized egyik legsokszínűbb, leginkább megbízható dalszerző-énekese, az indie-popot szintifunkkal és neosoullal is keresztező Baxter Dury 2021-ben húzott egy határvonalat, best of albummal és életrajzi könnyvel zárta le pályája addigi szakaszát, és 2023 nyarán kijött hetedik szólóalbumával új fejezetet nyitott. Ennek az I Thought I Was Better Than You című önreflektív lemeznek a turnéjával érkezik először Magyarországra Dury, akinek édesapja, Ian Dury is nagy rocksztár volt.

A szülő-gyermek reláció minden olyan családban súlyos kérdés, ahol a csemetéből is ugyanazt a művészeti ágat folytató alkotó lesz. Eklatáns példa erre Baxter Dury és apja, a hetvenes években indult Ian Dury kapcsolata, amit egy életrajzi film is egészen érzékletesen vázolt fel. A Sex & Drugs & Rock & Roll című emblematikus slágerrel elhíresült papa (1977-es debüt szólólemezének borítóján ott áll mellette az ötéves kis Baxter) árnyékából már 2002-es első lemezekor hangsúlyosan kilépett a fiú, aki kiharcolta a maga helyét a 21. századi popzenei kánonban. Az elmúlt két évtizedben néhány évente érkező remek albumaival szép elismertséget vívott ki magának mind a kritika, mind a közönség körében, de a 2021-es karrier-szakaszzárás után (amelyet aláhúzott egy népszerű közös dal Fred againnel) most először szembe is nézett a híres apa által okozott terhekkel. Baxter minden kétséget kizáróan önmaga jogán meghatározó zenész, aki mára már lazán kalandozik absztraktabb zenei ötletek felé, és folyamatosan megújítja saját történetmesélő stílusát. Koncertje előtt egy másik magyarországi debütálás is lesz: az indie-szintipopos francia Evergreen duóból is ismert Fabienne Débarre is bemutatkozik a hazai közönség előtt a Zene Házában. A Baxter Duryval már többször is közösködő énekes-billentyűs 2024 januárjában jelentette meg első szólóalbumát, amely egy ígéretes szólókarrier első állomása elektropopos, csillingelős, dream-popos dalokkal.

# Len Parrot’s Memorial Lift (2002)

Baxter Dury harmincéves fejjel, 2002-ben adta ki első nagylemezét, nem csoda, hogy rögtön egy érett, kimunkált anyaggal jelentkezett. Az se csoda, hogy ennyit várt a bemutatkozással, hiszen hányattatott gyerek- és fiatalkora volt. De örökölt apjától jót is, például azt a tulajdonságát, hogy sohasem alkudjon meg. Ja, és dalszerzői tehetséget is. Ami a debütön afféle indiepopos Serge Gainsbourgként csillogott. Finoman soulos, popos, artisztikus, visszafogott kamara-indiepop, jó adag easy listeninges, elegáns mázzal leöntve. És többségben még énekkel, mint énekbeszéddel elővezetve.

# Floor Show (2005)

A három évvel későbbi folytatás kevésbé szofisztikált mind a bemutatkozás, cserében minden szempontból határozottabb rajta Dury. Éneke karakteresebb, énekbeszédét bátrabban használja, attitűdje frontálisabb, minden frusztrációját nyíltabban teszi a hallgató elé. Egyáltalán, ez már inkább indierock, pszichedelikus, shoegaze-es kikacsintásokkal. A Spiritualizedból és Julian Cope mellől ismerős zenészekkel készült album jó fogadtatásban részesült, de Baxter két lemez után hosszú időre kivonult a zeneiparból, hogy meglehetősen átalakulva térjen vissza.

# Happy Soup (2011)

A hat év szünet kellően hangsúlyos ahhoz a popzenében, hogy egy művész valami egészen újjal álljon elő, és Baxter Dury pontosan így tett. A részben Ibizán rögzített Happy Soup címéhez hűen némileg vidámabb, mint az előzmények – legalábbis a szikár, száraz, csípős humorú lemez mindenképp jobb hangulatban mutatja hősünket. Ami viszont a fő, hogy itt talált rá arra a zenei megközelítésre, amit döntően azóta is alkalmaz. A ’tengerparti pszichedélia’ egészen jó fogódzó, de azt is fontos hangsúlyozni, hogy a zene is ritmikusabb lett, már szinte végig énekbeszéddel, női vokálokkal.

# Prince Of Tears (2017)

Ami a Happy Soupon még kicsit lofi-s posztdiszkó volt, az a 2014-es It’s A Pleasure -ön már egészen indiefunkos, electropopos lett, és visszajött a Gainsbourg-effekt is, meg jött társszerzőként Fabienne Débarre. Ezen az úton haladt tovább a 2017-es Prince Of Tears, ami a gúnyos szövegű, grúvos Miami című slágernek köszönhetően szintlépést hozott Baxter pályáján. Indiepopos szintifunk, határozott táncos lüktetéssel, laza attitűddel, az eddigi ismertetőjegyeket tisztábbra keverten, egyenesebben, de még az eddigieknél is izgalmasabb módon valósítja meg. A közreműködői listán ott a rokon-elme Sleaford Mods-frontember.

# The Night Chancers (2020)

A sikerek hatására kinyílt a világ Baxter számára, jött is 2018-ban egy jól sikerült közreműködős lemez (B.E.D.) a francia house-sztárproducerrel, Étienne de Crécyvel és az angol Delilah Holliday énekesnővel. Lüktetőbb, táncosabb, szintisebb, nu-discósabb, electrósabb. A saját folytatás viszont vis zszavett ebből, és középtempós, elegáns, vonósokkal bőven, fúvósokkal szépen díszített artpop felé terelte a megbízhatóan változatos hangzását. Éjszakai, míves, érett anyag, amin a korábbiaknál is hangsúlyosabb az egykori Pipettes trió énekesnőjének, Rose Elinor Dougallnak a szerepe. Csúcslemezként ünnepelte a kritika.

2024. ÁPRILIS 20.

# I Thought I Was Better Than You (2023)

Apja örökségével szembenéző legutóbbi albumán Baxter olyan zenével állt elő, amivel először reflektált mélyebben arra, hogy fiatalkori nagy hatása a hiphop volt, a korábbi szintifunkos megszólalást egészen neosoulos megoldások váltják, még organikusabb a hangzás, és továbbra is sziporkázóak, viccesek a szövegei. Frank Ocean és Tyler the Creator is hatott legújabb dalaira, ő pedig közönségére gyakorol nagy hatást – hiba lenne nem átélni élőben mindezt. Ja, és úgy mellesleg a Dury-családban már magyar vér is csörgedez, gyermeke anyja Korda Zoltán filmrendező unokája!

LEMEZBEMUTATÓK A ZENE HÁZÁBAN

DERKOVITS címmel jelenik meg 2024 elején az Anima Sound System következő sorlemeze, amely nemcsak a nagy szombathelyi festő, Derkovits Gyula, és a zenekar többi hőse (Archipenko, Hugo Ball, Andy Weatherall és sokan mások) előtt tiszteleg, de visszavezet bennünket a csapat gyökereihez, mert a Prieger-testvérek, és a zenekar több tagja nemcsak a festőről elnevezett lakótelepen nőtt fel, de a szombathelyiség és „nyugatmagyarországiság” belengi a teljes Anima-pályát. Lesz az albumon Bowie Heroes -feldolgozás is – ha már a hősöknél tartunk –, de lesz közös dal a hegedűs Kézdy Lucával, és a hangköltészetben jeleskedő Tóth Kingával is. Izgalmas, határsértő, energikus lesz, és persze az azt bemutató koncert is, táncos és elgondolkodtató, őrült és okos, ahogy azt az Animától megszokhattuk az elmúlt több mint 30 évben.

Margaret Island

Anima Sound System

2024-ben ünnepli 10. születésnapját a Margaret Island, melynek alkalmából a zenekar tavasszal kihozza 5. stúdióalbumát. A lemez producere ezúttal is Toldi Miklós lesz, a dalszövegeken az együttes Szepesi Mátyással dolgozik, illetve a Lábas Vikiék ezen a lemezen is folytatják azt a hagyományt, hogy a dalok között szerepel majd egy Bródy János-dalfeldolgozás, illetve egy Bródy Jánostól kapott dalszöveg. A Magyar Zene Házában először koncertező formáció a lemez anyaga mellett korábbi közönségkedvenc dalokat, klasszikus „Margaret-slágereket” is előad majd az este folyamán.

„Az ötödik lemezen továbbra is Toldi Miki segítségével próbáljuk megvalósítani a zenei elképzeléseinket. Reményeink szerint egy izgalmas album készül, amelyen az előző anyaghoz képest ismét nagyobb fókusz kerül az élőzenei hangzásra. Ambiciózus vállalkozás ez, amit ismét teljes szívvel-lélekkel készítünk nektek” – avatja be közönségét az érkező album részleteibe a Margaret Island.

Fotó: Hegyi Júlia Lily

DALSZERZŐK KÖRE

Saya Noé és Antonia Vai

A Dalszerzők köre eseményeinken mindig izgalmas, intim hangulatú, új ismereteket felderítő beszélgetések alakulnak ki népszerű dalszerző-előadók között. Ezúttal Saya Noé, Tolvai Reni, Antonia Vai a három vendég, Csepelyi Adrienn kulturális-újságíró a beszélgetőtárs-moderátor. A dalszerzők persze zenélnek is, meg mesélnek, műhelytitkokat osztanak meg, a nézők pedig kicsit betekinthetnek a színfalak mögé. Melegítsünk az estre, Saya Noé és Antonia Vai vall dalszerzői munkamódszereiről.

• Mennyit és hogyan változott a dalszerzői munkamódszered az évek során?

Saya Noé: Egyre sokszínűbbé vált az eszköztáram dalszerzés szempontjából. Az elején minden dalom egyszálgitáron született, mert csak azon tudtam dalt szerezni. Aztán később a zeneproduceri képzésnek köszönhetően idővel előtérbe helyeződött az Ableton végtelen lehetőségeinek az univerzuma. Sokszor hagyom magam elveszni a digitális hangszerek világában, kísérletezni és játszani, mint gyerek a hangszerboltban. Ez baromi izgalmas tud lenni, és azt veszem észre, hogy egyre bátrabban nyúlok újabb hangzásvilágok felé. Az érem másik oldalán viszont az áll, hogy a bőség zavara néha meg tud rekeszteni. Olyankor szeretek visszanyúlni a gitáromhoz és a képernyőktől távol alkotni, mint az elején. Jó tudni, hogy hangszerelés szempontjából ki tudom most már kísérletezni, hogy amit a fantáziám kitalál, azt zeneileg melyik hangszer vagy hangszerek tudják a legjobban szolgálni, viszont igyekszem azt az örök igazságot is szem előtt tartani, hogy az egyszerűségben rejlik a titok. Ha egyszálgitáron nem szólal meg a dalom, akkor általában az egy jelző, hogy Abletonban rápakolgatni hangszereket: halottnak a csók lesz. Ami ezen kívül még változott az évek során, az a dalszerzésem rendszeressége. Tudom, hogy ahány zenész, annyi hozzáállás, de én akkor vagyok elememben, ha van egy rutinom. Régen gyakran elteltek hónapok, akár évek egy-egy dal között és olyankor nagyon nehéz volt visszatalálni az alkotáshoz. Most már kevésbé hiszek abban, hogy meg kéne várni, hogy az ihlet rám találjon. Sőt,

2024. MÁJUS 12.

Dalszerzők köre

szerintem a mai világban lehetetlen úgy alkotni, mert egész nap leköti valami képernyő a figyelmünket, és szerintem az alkotáshoz nagyon fontos az űr. Ezért igyekszem leülni az otthoni stúdióm asztalához rendszeresen egy adott idősávban, és engedni, hogy az ihlet akkor bontakozzon ki, ahogy épp szeretne: néha ez hangszer gyakorlást jelent, néha szöveg jön, néha dallam, néha semmi, ami nem baj. De tudom most már, hogy a nagy számok törvénye alapján, minél rendszeresebben ülök le, annál kreatívabb leszek, és annál jobb kapcsolatot tudok ápolni önmagammal.

Antonia Vai: Azt gondolom, hogy maga a dalszerzés, ahogy egy dal megszületik, az évek során nem igazán változott. De az eszközök, amelyeket a zeneprodukcióban vagy a dal megvalósításában használok, az fejlődött és változott. Ahogy nőtt az évekkel a technikai tudásom, és egyre több zenésszel volt lehetőségem együttműködni, úgy tudtam egyre jobban felfedezni a lehetőségeket a dalok hangvilágában. Izgalmas dolog megtalálni ebben az újabb kihívásokat. A legutóbbi dalomban, a Your Sadness Lives Here -ben, például rá voltam kattanva arra, hogy létrehozzak egy vonós sample-t, pont úgy, ahogy elképzeltem. Régen nem voltam ennyire „nerdy” a részletekben, vagy nem mélyültem ennyire bele, vagy nem tudtam, hogy milyen eszközökkel tudnám elérni azt, amit hallok a fejemben. Ezen túl, a dalszerzési folyamat nem igazán változott. Általában akkor írok dalokat, amikor ösztönből jönnek. Ilyenkor teljesen egyedül kell lennem és magamra hangolódni, és elérni azt az állapotot, ahol semmi nem zavar. Ha érzem, hogy van bennem egy dal, akkor leülök, általában a laptopomnál, keyboarddal és mikrofonnal, és kísérletezem. Az utóbbi években néha nehezebben tudtam kikapcsolni a külső hangokat és elvárásokat, egyszerűen azért, mert több ilyen irányult felém, összehasonlítva azzal az idővel, amikor kezdtem. Néha tovább tart kikapcsolni mindent és megtalálni egy ösztönös, intuitív állapotot.

EZ EGY SZABAD ZENEI MŰHELY

A 2023 év végén visszatért The Qualitons új lemezt mutat be, a velük is dolgozó zenekari tag, Weil András producer pedig új sorozatot indított januárban a Zene Házában Figyelem, felvétel! címmel, amely során egy-egy zenekarral élőben, közönség előtt stúdióznak, vesznek fel egy-egy dalt. A Qualitons-szal május 5-én, öt nappal a lemezbemutató előtt..

• Sokadik korszakát éli a Qualitons a 2010-es soulfunk-beatgarázs debütlemeze óta. Voltak nagy műfaji elmozdulások, csalódások, komoly elismerések, sikerek, újabb irányeltolódások. A feloszlás, másfél éves szünet, és az átalakult felállásban való tavaly év végi visszatérés mintha nem is lenne annyira drasztikus az addigiak tükrében. A Qualitons mindig meg tud újulni és tovább tud lépni. Mi ennek a titka? Szőke Barna: Valójában nagyon egyszerű a dolog, szeretünk együtt zenélni, meg másokkal is. A Qualitons egy viszonylag kötött felfogású zenei projektként született, annak idején Kanada Káosz álmodta meg, és a tagok, köztük én is úgy lettünk összeválogatva, hogy passzoljon a 60-70-es évek soul-beat stílusához a játékunk és a hangulatunk. Bár ezt a szigorúan beat-funk korszakot pár év alatt kinőttük, utána hagytuk, hogy vezessenek minket a megérzéseink. Mindig is „jöttek-mentek” a zenészek körülöttünk, néha kiegészültünk, néha „magunkra maradtunk”, de mindig inspiráltuk egymást, és azzal foglalkoztunk, amihez értettünk: zenéltünk. Vicces, hogy a közönség számára csak a szünet előtti rövid kis időre váltunk egységes és igazi zenekarrá. Ami az egészben meg még nagyobb irónia, hogy amint kezdett megismerni minket a hazai közönség, és mi is kezdtünk végre magunkra zenekarként tekinteni, végül a feloszláshoz, szünethez vezetett. Szóval a nagy titok, hogy nincs titok, nincs tudatos döntés, hol egyikünk, hol másikunk tolja előre a dolgokat, nincs és soha nem volt öt évre előre megírt tervünk. A mostani megújulás inkább egy zen állapot, nem egy új erőre kapott valami, Huni (G. Szabó Hunor, a korábbi frontember – a szerk.) kilépése végül arra késztetett minket, hogy átgondoljuk a dolgokat, és egyfajta önreflexióval közelítsünk ahhoz, hogy hogyan tovább. Végül arra jutottunk, hogy legyen ez egy szabad zenei műhely, amiben olyan dolgot alkotunk, amihez kedvünk van, és akkor, amikor kedvünk és időnk van rá.

Figyelem, felvétel!

Weil András: Szerintem az együtt muzsikálás öröme a legfőbb motiváció mindannyiunkban. Sokfélék vagyunk, de valahogy mégis hasonlót értünk zene alatt, legalábbis alapértékeit tekintve. Ez a kombináció pedig segít fenntartani az érdeklődést egymás gondolatai, elképzelései iránt.

• A Club Eco eredetileg Boros Levente, Hock Ernő és Barna, a te 2019 körül próbatermekben létező side projektetek neve volt. Amikor szabadabb, lazább, jammelősebb zenét játszottatok, némileg khruangbines ízekkel. Most viszont ez, a Club Eco lesz a hamarosan érkező új nagylemez címe, és az eddig közzétett dalok is azt sugallják, hogy ez az irány erősödött fel, amikor a folytatás mellett döntöttetek.

Szőke Barna: A Club Eco a mi saját zenei könyvtárunk. Rengeteg féle zenét hallgatunk, gyűjtünk, kutatunk, kár kiemelni egy adott zenekart, vagy stílust, ami inspirált minket. Minden keveredik mindennel, és ez így is van jól, nem is törekszünk saját stílust teremteni, vagy betagozódni egy adott műfajba, nem is tudnánk, és én úgy gondolom, nekünk nincs is értelme. Szóval lesz a lemezen mindenféle izgalmas dolog, de egyáltalán nem műfajokban gondolkodunk. A Club Eco tulajdonképpen egy válogatáslemez lesz, amit a library music rajongásunk inspirált. Tök unalmas lenne, ha ragaszkodnánk egyfajta hangzáshoz, stílushoz, és abba kellene mindenkinek megtalálnia a saját helyét. Mi picit fordítva gondolunk az alkotásra. Valaki hoz egy témát, amit szeret, és aztán mindenki megy a flow-val. Nem igazán kérdezzük meg egymástól, hogy ugye a témára, amit most épp játszol, ilyen „khruangbines” dobot vagy gitár-sound képzeltél el? Hiszünk a zenei demokráciában, és tiszteljük egymás vízióit. És sokkal intuitívabbak vagyunk az alkotás során, mint ahogy az sokan elképzelik rólunk. Néha persze mi is megküzdünk egymás hülyeségeivel, de ez a műhely jellege a dolognak, ami szent és sérthetetlen. Szóval amikor dalokat írunk, csak úgy történnek a dolgok, és ha mindenki már szereti azt, amit hall, akkor az jó, az egy dal lesz. Ez most már ilyen egyszerű. Nagy szerencse, hogy nem egóból zenélük, és nem az a fontos, hogy ki írja a legszebb dallamot, dalszöveget, vagy részt a zenéből, a dalnak közösnek kell lennie, csak úgy működik, csak úgy maradhat meg mindannyiunk számára fontosnak.

• A lemezbemutató előtt lesz egy másik, merőben szokatlan, ám annál izgalmasabb jelenése is a Qualitonsnak ugyanebben a koncertteremben, ahol közönség előtt vesztek fel egy új dalt. Andris, honnan jött a Figyelem, felvétel! című élő lemezfelvételes sorozat ötlete?

Weil András: Az elmúlt néhány évben volt alkalmam a legkülönbözőbb szituációkban és társaságokkal zenéken dolgozni és egy idő után feltűnt, hogy tulajdonképpen mindegy milyen zenén és kikkel dolgozunk, mindig élvezzük a folyamatot, mert együtt alkotni, fókuszálni, ötletelni baromi jó dolog. Azt is gondolom, hogy egy hangfelvétel csak korlátozott mértékű információt tud átadni az adott dal körüli kreatív gondolatokból, míg az alkotási folyamat bemutatása sokkal gazdagabb és valóságszerűbb tartalomnak tűnik. Úgy döntöttem, ideje hát megkérdezni pár zenekart, lenne-e kedvük közönség előtt részt venni egy ilyenen, a Zene Háza pedig tökéletes befogadó helyszínnek bizonyult.

• Itthon még nem igen volt ilyesmire példa, de például PJ Harvey már lehetővé tette a rajongóinak, hogy a 2016-os lemezének felvételeit hasonló módon, élőben, a helyszínen kövessék. A sorozat januári debütjén a Blahalousianával vettetek fel egy új szerzeményt – milyen volt belülről az a szép hosszú délután? Milyen tapasztalatokat szűrtél le a májusi, qualitons-os eseményhez?

Weil András: Attól a pillanattól, hogy a zenekar és én is elfogadtuk, hogy itt bizony védőháló nélküli ugrás lesz, nagyon élveztem az egész napot. Hálás vagyok a Blahás srácoknak, hogy ennyire bátran belementek a dologba, szerintem egy nagyon emberi, valódi és intim

eseményt sikerült létrehozni. A közönségnek is hálásak vagyunk az érdeklődő és türelmes figyelméért, és persze a zenei részvételükért, a vokálozásért és a tapsokért, amikkel tényleg hozzátettek a dalhoz. Nem tudtuk előre, hogy meddig fogunk eljutni, de végül sikerült nagyjából három óra alatt az egyszálgitáros demótól egy kerek dalig jutni, és egy jó felvételt is készíteni, ami kis kiegészítésekkel ténylegesen megjelenésre alkalmas lett. A qualitons-os alkalmon szeretnék még inkább a hangszerekre, hangszínekre, és magára a felvételre fókuszálni, és egy igazi oldschool analóg stúdiófelvételt készíteni. Itt már valószínűleg kevesebbet fogunk időzni egy-egy hangszer kitalálásával, és egy kicsivel készebb állapotból kiindulva igyekszünk majd a zenét minél jobban kifejező felvételt készíteni sok-sok különleges vintage stúdióeszköz, és hangszer segítségével. Lesznek orgonák, analóg szintik, analóg dobgépek, effektek, és mindenféle izgalmas kütyü, amikkel a feszes groove-ok mellé karakteres hangképeket tudunk festeni.

• Barna, te most először leszel ilyen helyzetben, hogy a közönség a zenélés sokszor banális oldalát, a remények szerint összesűrűsödő pillanatokban viszont a mágikus, rajongók elől jellemzően rejtett pillanatait figyelheti. Mire számítasz, mit ad ez nektek? És mit a közönségnek?

Szőke Barna: Hát, őszinte leszek. Izgulok. Nekem biztos furi lesz, én általában zavarban vagyok már attól is, ha valaki más van ott a próbán, egy „külsős”, aki csak megfigyel, hallgatja ahogy születnek a dolgok. Ugyanakkor persze izgalmas is lesz, mert azok az tekintetek, amik körülvesznek majd, inspirálóan is tudnak hatni. Én arra számítok, hogy felszabadult lesz a hangulat, tehát a közönség tuti jól érzi majd magát. Szóval mindenképp izgalmas lesz, mindenkinek.

S a mVaa d – I n di a é n e k l ő l a n t j a ( I N D )

A z I n d i a i K l a s s z i k u s Z e n e

M e s t e r e i s o r o z a t

2 0 24 á p r i l i s 1 2

T h e Q u a l i t o n s l e m e z b e m u t a t ó

2 0 24 m á j u s 1 0

D a n y e l Wa r o & I n t e r z o n e ( A U T, R E )

2 0 24 m á j u s 2 1

D a n y e l Wa r o & I n t e r z o n e

( A U T, R E )

2 0 24 m á j u s 2 1

N a g y E m m a Q u i n te t

2 0 24 j ú n i u s 1 3

A l a b a s t e r d e P l um e ( U K )

2 0 24 j ú n i u s 1 4

15-20% kedvezmény

C S A L Á D I B É R L E T

M o m e n t á n Tá r s ul a t :

Z e ne i R ö g v E s t

Z e né s i n t e r a k t í v i mp r ó s h o w

2 0 24 á p r i l i s 6

B ó b i t a B á b s z ính á z :

To r z o n bo r z é s a h ol d r a k é t a

Z en é s bá b s z í n h á z i e l ő a d á s

2 0 24 á p r i l i s 2 7

J aM e s e : D u do r á s z ó S z ü n i d ő

L e m e z b e m u t a t ó k o nc e r t

2 0 24 j ú n i u s 1

B é r l e t t e l 10 % k e d v e z m é n y a D í v á k & I ko n o k k i á l l í t á s r a :

2 0 24 j ú l i u s 1 0 H A N G A D Ó SE N I O R

P u c ci n i n ő al a k j a i : A d í v a – Tos c a

2 0 24 j ú n i u s 2 6

P u c ci n i n ő al a k j a i : A na í v a

– P i l l a n gó k is a s s z o n y

2 0 24 j ú l i u s 3

P u c ci n i n ő al a k j a i :

A dé m o n – Tu r a n d o t

MEGRÁZÓ, FELRÁZÓ GÓTIKUS

COUNTRY

A 16 Horsepowerrel az antik americana minden árnyalatát bejárta, a Wovenhanddel pedig mostanra innovatív, súlyos, drone-os folkot játszik – mindkét formáció igen jól ismert és népszerű itthon is. Ám Edwards szólólemezt eddig nem adott ki. A 2023 őszén megjelent Hyacinth című albumon David Eugene hangja és szellős hangszerelése szerepel a fókuszban, rajta kívül csak egy másik gitáros lesz a színpadon a koncerten is. Persze az azonnal felismerhető zenei jegyek, a gótikus folk ezúttal is jellemzi, akárcsak az, hogy erőteljes jelenléte szinte emberfeletti. Magnetikus hatású előadó, aki azonnal a bűvkörébe vonzza a hallgatót. Látni kell – de ezt persze nem kell mondani azoknak, akik már egyszer is látták.

David Eugene Edwards

Az elmúlt bő negyedszázad egyik zenei kulcsfigurája, a 16 Horsepower és a Wovenhand zenekarokból ismert David Eugene Edwards első saját nevén megjelent szólólemezével érkezik a Zene Házába.

Az 1968-as születésű David Eugene Edwards egy nazarénus pap unokájaként látta meg a napvilágot, és ez a vallásos környezet meghatározta gyerekkorát, nem csoda, hogy dalaiban a hit és Isten világa központi szereplő, ám övé az egyik legsötétebb keresztény zenei tematikájú életmű. A 16 Horsepowert két francia zenésszel alapította 1992-ben, Denverből indult karrierjük, és négy stúdiólemezzel, ritkaság- és koncertalbumokkal a kilencvenes évek második felének emblematikus alt-country zenekara lettek. Edwards a 16 Horsepower 2005-ös megszűnése előtt indította szólókarrierjét Woven Hand néven, amiből a kétezres évek második felére lett rendes zenekar, immár Wovenhand írásmódban, zajosabb, rockosabb megszólalással. Akárhogy is szól azonban egy Edwards-lemez, a karakteres, megigéző zene mindig figyelemre méltó. Sokkal több a jó albuma, mint amiről itt hely nyílik szólni.

# 16 Horsepower: Sackcloth ’n’ Ashes (1996)

A 16 Horsepower két demo és egy remek, 1995-ös EP után 1996-ban robbant be első, sokszínűségében is egységes nagylemezével, amin dramatikus, szenvedélyes énekkel, filozofikus, vallási témákkal adtak elő jobbnál-jobb dalokat a gótikus country felségterületén. Hogy az micsoda? Koromsötét, de sokféle hangszerelésű (bendzsó, bandoneon-szerű Chemnitzer concertina, bőgő, cselló, hegedű, steel-gitár, akusztikus gitár, elektromos gitár) és megszólalású alt-country. Hogy az micsoda? Folkzene, bluegrass, hillbilly, country, gospel, blues, country-rock és rock keveréke. Ez esetben megrázó, felrázó keveréke.

A dark-rock hatások ezen a második, PJ Harvey mellől ismerős John Parish producerrel rögzített albumon a mélyrétegeknél tisztábban is előjönnek. A Joy Division, a Birthday Party, a Gun Club ott bujkál a nagy történetmesélő Edwards továbbra is sokrétű dalaiban – a „Bauhaus bendzsóval” nem is olyan hülye meghatározás zenéjükre. A későbbi, rockosabb Wovenhand-anyagok itt gyökereznek. De visszanyúltak a korai 16 Hp-dalokhoz is, azokban meg a gótikus dél hosszú árnyékai vetülnek elénk. A bónusz a Leonard Cohen által híressé tett The Partisan feldolgozása – amiben a Noir Desir-énekes duettel – maga a tökély.

# 16 Horsepower: Low Estate (1997)

# 16 Horsepower: Secret South (2000)

A 16 Horsepowernek két sikeres, de nem milliós eladásokat hozó lemez után mennie kellett multicég kiadójától, ami alkalom volt arra is, hogy a három év szünet után érkező harmadik LP-n kicsit újra kitalálják magukat. Szélsőségek helyett középtempó és nyugodtabb hangulat uralkodik, lassabban megnyíló, ám annál tartósabb hatású dalokkal, nem kevesebb mélységgel. A korábbi lemezek „régi-idők” hangzása után itt megérkeztek a jelenbe. A zenekari kohézió viszont repedezni kezdett, és már csak egy közös – főleg folk (közte Muzsikás!)-feldolgozásokat tartalmazó – szikár lemez jött ki belőlük.

# Woven Hand: Woven Hand (2002)

Edwards dalszerzői vénája azonban nem apadt el, sőt, pont az utolsó, 2002-es Folklore című anyazenekari lemez előtt adta ki első szólóanyagát, aminek magas minősége már jelezte, hogy az energiáit mostantól inkább ide csatornázza –a 16 Lóerő már csak egy turnéra volt elég. Főleg, hogy a cím nélküli album dalait még kétszer újrahasznosította (színpadi zeneként), és azokban a verziókban is briliáns módon szólaltak meg. Sőt, az ugyancsak csúcsmű, Consider The Birds című 2004-es Wovenhand-anyag is a 16 Hp feloszlása előtt jelent meg – egyértelműen ez volt az egyik legerősebb alkotói periódusa.

# Wovenhand: Refractory Obdurate (2014)

A Wovenhand aztán projektből igazi zenekar lett, leginkább a 2008-as Ten Stones idején, amikor csatlakozott Pascal Humbert, aki a 16 Horsepowernek is alapítója volt – és aztán további társakkal ez egy egyre rockosabb zenekar lett. A 2012-es The Laughing Stalk már egészen pszichedelikus, a 2014-es Refractory Obdurate pedig már kifejezeten „heavy” lemez, posztpunk és metal-hatásokkal. És a Wovenhand ezen legújabb korszakának legegységesebb, legjobb kiadványa. A drone-os zajongás és az ipari-rockos hatása a későbbiekbe is beszivárogtak, de Edwards 2023-ban ismét váltott egy határozottat.

2024. ÁPRILIS

18.

# David Eugene Edwards: Hyacinth (2023)

Saját neve alatt megjelent első szólóalbumán főhősük egyedülálló, saját hangzását fejlesztette tovább. Olyan sebezhetőség és önvizsgálat jellemzi, amilyet korábban nem nagyon hallhattunk tőle. A friss albumon lecsupaszította a Wovenhanddal készült legutóbbi kiadványainak súlyos rockját –és énekét, valamint egy takarékosabb hangszerelést helyezett fókuszba. A dalokat komor szépség jellemzi, az album pedig némileg visszakanyarodik a 16 Horsepower Secret South című 2000-es LP-jének, és az első, címnélküli Woven Handlemeznek (2002) a dallamosabb hangzásaihoz. Szerencsénk, hogy ezt élőben is hallhajuk.

TÖKÉLETES

ÉS IZGALMAS, KIHÍVÓ ÉS SZÓRAKOZTATÓ

A 20. század zenéjének történetét nem lehet Igor Stravinsky nélkül megírni. De ki volt ő valójában? Erre a kérdésre keres választ Batta András zenetörténész és Keller András karmester a Concerto Budapest kiváló muzsikusaival együtt a Stravinsky tükörben című háromrészes szeánsz alkalmain szóban és zenében egyaránt. Batta Andrást és Keller Andrást a szerzőről és a sorozatról is faggattuk.

• Ez a típusú sorozat, hogy egyetlen zeneszerzőt állítanak középpontba, újdonságnak számít a Zene Házában, ám kettejük történetében mégsem előzmény nélküli. Miért érezték úgy, hogy érdemes lenne új köntösben, a Zene Házára adaptálva életre hívni egy ilyen ismeretterjesztő szériát?

Keller András: Valóban, tíz évvel ezelőtt Batta Andrással volt egy közös sorozatunk, a Szereti Ön…? című, amiből négy évadot csináltunk végig, Mozarttal, Beethovennel, Schuberttel és Mendelssohnnal a fókuszban. Szórakoztató formában próbáltunk bepillantást nyújtani egy-egy szerző életébe, zenei részletekkel, anekdotákkal fűszerezve. Nagyon sikeres volt, szerette a közönség, szerették a zenészek, szerettük mi is, úgyhogy felhívtam Andrást, hogy mit szólna hozzá, ha újrakezdenénk.

Batta András: Jó élményeket őrzök a Szereti Ön…? sorozatról, amely annak idején a Müpa Fesztiválszínházában ment, ráadásul életemnek egy érzelmileg erősen terhelt időszakában. Ott voltam a próbákon is, akkor ismertem meg a Concerto Budapestet, mint zenei műhelyt, András megalkuvást nem tűrő munkamódszerét, az odaadást, a szorgalmat, sőt, mondhatom: fanatizmust. Olyan volt, mint egy zenei kurzus. Sokat tanultam.

• Most miért Stravinskyra esett a választás?

Keller András: Stravinsky olyan szerző, akivel több évadot is meg lehetne tölteni, és nagyon boldog vagyok, hogy nála kötöttünk ki, mert ő a 20. század olyan hírnöke, akit a 21. században is csak csodálni lehet. Meggyőződésem, hogy nagyon izgalmas lesz ez a háromrészes sorozat. Szükség van ilyenfajta beavató előadásokra, ahol az érdeklődők bepillanthatnak az adott szerző gondolkodásmódjába, megismerhetik a kort, amiben élt, kontextusba helyezhetik a művészetét. Azt mondhatom, hogy zenetörténeti és művészettörténeti műsornak egyaránt csemege lesz.

Batta András és Keller András

2024. MÁRCIUS 14. 2024. ÁPRILIS 25. 2024. MÁJUS 16.

Stravinsky tükörben

Batta András: Stravinsky, mint alkotó személyiség is aktuális, hiszen, ha létezhet az a fogalom, hogy „globális zeneszerző”, akkor ő azt volt, a Händel-, Mozart-, Liszt-típusú zeneszerzők fajtájából. Sokfelé élt, sokféle élmény, kultúra, zene és zenén kívüli dolgok egyaránt hatottak rá. Nyitott volt és elfogulatlan. De, ami a legérdekesebb: bármerre is járt az éppen őt érdeklő stílusok világában, alapjában véve mindig megmaradt orosz zeneszerzőnek. Költőibben fogalmazva: az orosz föld szaga és a homályos ortodox templomok felderengő ikonjai szinte minden műve mögött felsejlenek. Tökéletes és izgalmas, kihívó és szórakoztató egyszerre. Varázslatos figura!

• „Furcsa, de érthető módon Magyarországon későn ismerték el zenéjének értékét, poézisét” – olvasható a sorozat ajánlásában Stravinsky-ról. Mi az, ami miatt lelkesedni lehet érte?

Keller András: Stravinsky-nak már a pályája elején voltak hatalmas sikerei és botrányai is. Ugyanakkor a szerzeményeit a saját hazájában sem volt szabad játszani a 60-as évekig, és ez a tilalom nyilván Magyarországon is hatással volt. Aztán 1963-ban Magyarországra is ellátogatott. Ha egy mai fiatal, vagy egy olyasvalaki találkozik Stravinsky zenéjével, aki korábban nem ismerte, akkor könnyen megérezheti, hogy ez a zene tele van modernséggel, játékossággal. Ősi ritmusok, régi legendák kelnek életre, de közben ott van benne a szellem, a humor, az ötletesség, az elegancia, a romantika – egyszóval maga az élet, és annak az öröme.

Batta András: Bartókra nagyon erősen hatott, például A csodálatos mandarin t el sem lehetne képzelni a Tavaszi áldozat élménye nélkül, és még lehetne sorolni. Kodálytól idegen volt, valószínűleg Stravinsky látszólagos kaméleon természete és nemzetközi attitűdje miatt. Persze teljesen más egy szerzőt kortársként megélni, mint zenetörténetként. Ráadásul, ha létezett két ellentétes karakter, akkor Kodály és Stravinsky iskolapélda rá. Következésképp Kodály jelentős zeneszerző, zeneesztéta tanítványai sem tudtak azonosulni Stravinsky zenéjével. Tulajdonképpen csak Kodály halála után, a 70-es években indult meg magyarországi kultusza, amelynek első, nagyon erős hullámai engem diákként értek. Valóságos kampány kezdődött Stravinsky megkésett felfedezésének érdekében, amiben egyik meghatározó professzorom, Somfai László játszott óriási szerepet. Az ő zeneakadémiai óráin kerültem közel Stravinsky-hoz, és csodálatom megmaradt – mindkettőjük iránt.

• Hogy épülnek fel ezen az előadások: kis zene, kis beszélgetés, megint egy kis zene? És mit gondolnak: a sorozat végére milyen kép alakul majd ki a hallgatóságban Stravinsky-ról?

Keller András: Még nem tudjuk pontosan, hogy épülnek fel az egyes részek, de azt már megbeszéltük, hogy mik lesznek az elhangzó zenei részletek. Ami igazán figyelemre méltó Starvinsky-nál, az az invenció, hogy bármilyen motívumot talált – és ezek nem feltétlenül zenei motívumok, hanem olvasmányélmények, utazásai során ért benyomások –, azokból fantasztikus zenét tudott írni. Abszolút egyéni volt, felhasznált persze stíluselemeket, de összehasonlíthatatlanul eredeti minden, amit írt. Remélem, hogy ez a gazdag Stravinsky-univerzum feltárul ezen a három előadáson. Akkor lennék igazán boldog, ha mondjuk lenne néhány fiatal, akik Stravinsky csodájának köszönhetően, és a tőlünk kapott élmény hatására felfedeznének más szerzőket és zenéket is.

Batta András: A sorozat három témája lényeges megközelítését kínálja Stravinsky egyéniségének és életművének. Az Ördögi mesék köntösében az orosz szín dominál (noha egy késői, Amerikában írott művét is bevonjuk), a Zenei tárgyak Stravinsky neoklasszikus korszakába, az izgalmas 20-as évekbe kalauzol, az Ikonok és mozdulatok pedig a zeneszerzői hang két, ellentétes megszólaltatására utal. Bennem már mocorognak az eszközök is, a látvány, a technika, az ismeretterjesztés sója és show-ja egyaránt. És ott lesznek a remek partnerek: Keller András mellett a Concerto zenészei, akiknek a zene iránti lelkesedése, fiatalos dinamizmusa cseppet sem kopott az évek folyamán, sőt! Egy biztos: senki sem fog unatkozni ezeken az esteken.

• Mit jelent önöknek személyesen a szerző, az életmű?

Keller András: Kamaszkoromban ért az első nagy Stravinskyélmény, az Oedipus Rex, amit diákkori barátomnak, szellemi mentoromnak, Józsa Péter Pálnak köszönhetek. Később, a Zeneakadémián, Földes Imre volt a zenetörténet tanárom, majd pedig, felnőtt akadémista koromban Batta András, akik fantasztikus zenetörténészek, és mivel Stravinsky igazi csemege a zenetörténészek számára, mindketten lubickoltak is benne. Zenei pályámon pedig az egyik legnagyobb ajándéknak tartom, hogy Stravinsky mindhárom nagy balettjét – a Tavaszi áldozatot, a Tűzmadar at és a Petruská t is – vezényelhettem, ami, az hiszem, az addiginál is erősebb kötődést alakított ki köztem és a szerző között.

Batta András: Ahogyan az imént említettem, a 70-es évek elején kaptam az első Stavinsky-injekciókat a Zeneakadémián. Ez körülbelül egybeesett Lázár Eszter úttörő sorozatával a Magyar Rádióban, amelyben Stravinsky életművének nagy része elhangzott, magyar muzsikusok előadásában – ez szenzáció volt akkoriban! Erősen hatottak rám Földes Imre ismeretterjesztő előadásai is – ő is nagy Stravinsky-rajongó. És szívesen emlékszem vissza „folyosói” beszélgetésekre fiatal tanárként jelentős idősebb kollégáimmal, például Petrovics Emillel, akinek művészetében Bartókkal talán egyenértékű súllyal volt jelen a Stravinsky-hatás. Szóval: egy-egy ilyen korszakos zseni, mint Stravinsky, az emberben nyomot hagy, élménye gazdagodik egy életen át – hiszen kimeríthetetlen. Azt szeretnénk, ha a Stravinsky-tükörben minél mélyebbre és messzebbre tekinthetnénk, érdeklődő közönségünkkel együtt.

A STRAVINSKY-SOROZAT RÉSZEI

STRAVINSKY TÜKÖRBEN 1. ÖRDÖGI MESÉK 2024. MÁRCIUS 14.

STRAVINSKY TÜKÖRBEN 2. ZENEI TÁRGYAK 2024. ÁPRILIS 25.

STRAVINSKY TÜKÖRBEN 3. IKONOK ÉS MOZDULATOK 2024. MÁJUS 16.

Interjú: Nagy Viktória

MEGÉREZNI

A MINŐSÉGI ZENE JÓTÉKONY HATÁSÁT

Boros Misi, Junior Prima díjas zongoraművész, május 26-án háromrészes koncertsorozaton mutatja be a zongorairodalom keresztmetszetét a Magyar Zene Háza koncerttermében. A kronologikus rendbe állított, igazi erőpróbának is beillő műsorok Bach egy-egy darabjával kezdődnek, és onnan ívelnek a 19. század végéig, illetve a 20. század elejéig. A maratoni programról a fiatal előadót kérdeztük.

• Maratoni programra készülsz május 26-án a Zene Házában: három koncertet adsz aznap, reggel, délben és este. Honnan jött az ötlet, miért vállalkoztál erre a nagyívű műsorra?

A helyszín inspirált. Megnyitása óta többször játszottam már a Magyar Zene Házában, és már a kezdetén egészen különleges helyszínnek láttam az épületet, főleg az üvegfalú koncerttermet. Úgy éreztem, hogy ebben a teremben kellene egy nagyon különleges programot szervezni, és miért is ne lehetne rögtön három hangversenyt tartani, reggeli fényekben, délben és esti hangulatban – természetesen az adott napszakhoz illő zenékkel.

• Három különböző zongorakoncertről van szó, de ezek mégis valamiféle keresztmetszetet adnak a zongorairodalomból, mégpedig úgy, hogy különböző szerzőket szólaltatsz meg, a reggeli, a déli és az esti koncerten. Ám van valaki, aki mindhárom programban szerepel: Johann Sebastian Bach. Hogyan alakult ki, hogy melyik programban melyik szerző kap helyet? Bach azért szerepel mindhárom koncert műsorában, mert az ő műveit reggel, délben és este is szívesen hallgatja mindenki. Ezért lett ő állandó szereplő, a többi zseniális komponista pedig változik. Különben nehéz dolgom volt, alaposan át kellett gondolnom, hogy kiknek a műveit szeretném játszani ezen a napon. Számomra amúgy is mindig nagy kihívás a koncertprogramok összeállítása, és ezt most is így volt. Azt azonnal tudtam, hogy Bach mindhárom koncerten jelen lesz, és hogy rajta kívül biztosan játszok majd Mozartot és Beethovent is. Ha valaki mindhárom koncertet meghallgatja, akkor azt érzi majd, hogy egy nagy ívet jár be a zongorairodalomban, és a három koncert eggyé válik. De persze, aki nem tud mindhárom koncerten részt venni, remélem, hogy annak is jó élményben lesz része. Május az egyik legszebb hónap, vasárnap a hét legszebb napja, így családostól is lehet jönni a koncertekre.

• Mit szeretnél elérni, hogy azok, aki mindhárom koncertet végig hallgatják, milyen élménnyel térjenek majd haza? Azt szeretném, ha megéreznék, hogy milyen jó zenét hallgatni reggel, délben és este. Ha megéreznék, hogy a minőségi zene milyen jótékony hatással van rájuk, és ha esetleg eddig nem hallgattak volna zenét minden nap, hátha kedvet kapnak hozzá az itt hallottak hatására.

BOROS MISI: REGGEL, DÉLBEN, ESTE NAPSZAKOK – REGGEL Bach, Beethoven, Liszt 2024. MÁJUS 26., 9:30

NAPSZAKOK – DÉLBEN Bach, Chopin, Bartók 2024. MÁJUS 26., 13:30

2024. MÁJUS 26.

Boros Misi: Reggel, délben, este

NAPSZAKOK – ESTE Bach, Mozart, Ravel 2024. MÁJUS 26., 19:30

Boros Misi

Interjú: Nagy Viktória

Fotó: Lékó Tamás

RACHMANINOV MŰVEI, A MEGMÁSZÁSRA VÁRÓ „HEGYEK”

2024. ÁPRILIS 7.

Zongorahangolódás

A 23 éves Magyar Valentin korosztályának egyik legkimagaslóbb zongoristája, több díjjal jutalmazott, nemzetközileg is keresett művész. A Hungarotonnál megjelenő első, Sentimental Moments című lemezének bemutatója a Magyar Zene Házában lesz, április 7-én. A koncerten a lemez anyagát – Rachmaninov műveket – és további romantikus repertoárt játszik. Az estről Magyar Valentint kérdeztük.

• Első lemezed a Sentimental Moments, aminek a bemutatója a Zene Házában lesz, április 7-én. A lemezen főként Rachmaninov-műveket játszol – miért őt választottad?

Életem első komolyabb szólókoncertjét szinte teljes egészében

Rachmaninov zenéjével töltöttem meg 18 éves koromban, és úgy éreztem, hogy ez egy fontos mérföldkő volt a felnőtté válásomban.

A Rachmaninov által képviselt romantikus jegyek nagyon közel állnak hozzám, könnyen szentimentálissá válok tőlük.

• Rachmaninov zongoraversenyeit például a legnehezebbek közé sorolják, nemcsak a technikai bravúrok miatt, hanem azért is, mert ezek tolmácsolásához lehetőség szerint nagy kéz szükséges. Mit gondolsz erről?

Rachmaninov zongoraversenyei közül eddig csak a Rapszódia egy Paganini témára címűt játszottam, és a mostani lemezen is etűdök és prelűdök szerepelnek tőle, versenyművek nem. De azt biztosan tudom, hogy az ő zongoraversenyei a zeneirodalom legnagyobb megmászásra váró „hegyei”. A nagy kéz sok esetben előnyös lehet, de nem nélkülözhetetlen kritérium.

• Megosztó művészről van szó – vannak, akik rajonganak érte, míg sokaknál kívül esik az érdeklődési körön. Miért van ez a kettősség vele kapcsolatban? Őszintén szólva nem nagyon tapasztaltam ezt a kettősséget zenész körökben, legrosszabb esetben közömbösséggel találkoztam. Az biztos, hogy vannak modernebb, nehezebben befogadható művei, mint például a 4. (g-moll) zongoraverseny, amit nem is játszanak túl gyakran, de úgy vélem, az emberek többsége felfedezhet nekik tetsző, szerethető részleteket a műveiben. Remélem, hogy ebben a koncert is segíteni fog..

• Rachmaninovon kívül más szerzők művei – így Liszt, Schubert, Mendelssohn – is hallhatók lesznek a Zene Házában. Milyen koncepció alapján kerültek ezek a szerzők és művek a műsorba?

A program összeállításában több szempont is szerepet játszott, az egyik ilyen a változatosság volt. Úgy gondolom, hogy Rachmaninov mellett ezeknek a komponistáknak a segítségével több oldalamat is meg tudom mutatni a közönségnek. Emellett hosszútávú terveim is vannak ezzel a programmal, például versenyeken is szeretném eljátszani majd ezeket a darabokat.

Magyar Valentin

Interjú: Nagy Viktória

KÜLÖNLEGES KONCERTHELYSZÍNEK

Lakásbelső, kávéház, koncertterem – ezek a helyszínek szerepelnek a Zene Háza Nappalitól a koncerttermekig –a zene színterei című, klasszikus zenei sorozatában, bérletében. Koncertről koncertre haladunk a legintimebb helyszíntől a legnagyobb felé.

A Nappalitól a koncerttermekig – a zene színterei cím megfejtése nem túl bonyolult, hiszen egészen konkrétan azt jelenti, hogy az egyes alkalmakon olyan helyszíneket idéznek meg a fellépők, amelyek manapság már nem megszokottak klasszikus zenei előadásokkal kapcsolatban, valamikor viszont igenis bevett terei voltak az efféle fellépéseknek. A bérlet első koncertje február 1-jén volt, Kamarazene a nappaliban – a Risoluto Kvartett és Asbót Kristóf belsőépítész előadása címmel. Ezen az esten olyan kérdésekre kaphattak szakértő választ az érdeklődők, hogy mitől válhat alkalmassá egy lakás, pontosabban a nappali a kamarazenére, és milyen zenészek kellenek mindehhez.

A sorozat következő estéjén, március 21-én – nem mellesleg Bach születésnapján –, Bősze Ádám zenetörténész-műsorvezető és a Concerto Armonico Budapest segítségével a legendás lipcsei Zimmermann Kávéház költözik a Zene Háza Koncerttermébe (Bach a Zimmermann Kávéházban – Bősze Ádám és a Concerto Armonico Budapest) Ez volt az a kávéház, ahol Johann Sebastian Bach és zenekara éveken át minden héten előadta Bach sokszor kifejezetten erre a helyszínre komponált műveit. A koncerten ezekből a darabokból válogat a zenekar, s közben az is kiderül, hogy milyen szerepet játszott a 18. századi társadalomban a kávéház, mint a zenehallgatás egyik fő helyszíne.

Nappalitól a koncerttermekig

2024. MÁRCIUS 21. 2024. ÁPRILIS 13.

A sorozat befejező állomásán (100 éves a Kék rapszódia – a BDZ Kamaraműhely Gershwin-estje), április 13-án egy igazi zenetörténeti nagyágyú, George Gershwin személye és zenéje kerül középpontba – és vele együtt természetesen a legnagyobb játszási helyszín, a koncertterem is. Idén éppen 100 éve, hogy Gershwin megkomponálta leghíresebb művét, a Rhapsody in Blue című rövid zongoraversenyt. Kocsis Zoltán mondta, hogy nem is szigorúan vett kompozíció ez, hanem lejegyzett rögtönzés, de olyan jó, hogy szívesen játssza-hallgatja mindenki. Benne van a húszas évek swingje, Amerikája. Ma is szórakoztat és magával ragad, mint ahogy az amerikai zene rövid életű zsenijének minden műve, az Egy amerikai Párizsban éppúgy, mint a Porgy és Bess dallamai. Ezzel a műsorral debütál a Zene Házában a Budafoki Dohányi Zenekar kamaraegyüttese, a BDZ Kamaraműhely. Különleges zenei képződmény: egy mini zenekar, vonósokkal, fúvósokkal (mindenből egy, csak hegedűből van három), és zongorával – utóbbi mellett zenél, vezényel és mesél a népszerű és sokoldalú Szüts Apor.

BACH A ZIMMERMANN KÁVÉHÁZBAN –

Bősze Ádám és a Concerto Armonico Budapest 2024. MÁRCIUS 21.

100 ÉVES A KÉK RAPSZÓDIA

A BDZ Kamaraműhely Gershwin-estje 2024. ÁPRILIS 13.

A Risoluto Kvartett

Joep Beving

A VILÁG EGYIK LEGHALLGATOTTABB ZONGORISTÁJA

2024. MÁRCIUS 22.

HALLGASS

JOEP BEVING-LEMEZEKET

Solipsism (2015)

A debütálás szóló zongorás darabjai „egyszerű eszközökkel beszélnek összetett érzelmekről.” Romantikus, impresszionista, ambientes modern klasszikus zene.

Henosis (2019)

Beving a 2018-as Conatus -on nyitott először az elektronika felé, ezen a dupla lemezen pedig már kamarazenekar és kórus is szerepel a szólódarabok mellett.

Hermetism (2022)

Legutóbbi kiadványán Beving viszszatért a szólódarabok világába, csak ő és zongorája, szép, lassú, hangulatos, könnyen átélhető művek egymás után.

Fotó: Michal Šebeňa

A holland Joep Beving az egyik leghallgatottabb zongorista a világon – a Spotify-on közel két és félmillió hallgatója van havonta –, szerzeményeiben a kortárs klasszikus zene, és a popos, valamint finoman jazzes megközelítések ütköztetése találkozik. Legutóbbi lemeze, a Deutsche Grammophonnál megjelent, zenei filozofálgatásnak is beillő Hermetism című 2022-es LP.

Beving már fiatal korában zenei tanulmányokat folytatott, többéle műfajban is kipróbálta magát (tanult jazzt, dobolt egy rockzenekarban, konzervatóriumba járt zongora-szakon, hobbiból elektronikus zenét szerzett), de különböző okok miatt mind megszakadt egy ponton, ám a zene végül utat talált magának Beving életében, igaz, meglehetősen későn, a harmincas évei végén. Egy kisebb kimerültség után, terápiás céllal kezdett újra zongorázni, és ekkor állt össze minden ahhoz, hogy átadja magát hivatásának, és kiadja magából dalait. Ugyanekkor egy közeli barátja halálára komponált egy emlékdalt, amit a barát családjának kérésére rögzített is, és ez elvezette első nagylemeze anyagához. A 2015-ös Solipsism váratlanul nagy siker lett a Spotify-on, ami után leszerződtette az egyik legjelentősebb klasszikuszenei kiadó, a Deutsche Grammophon, ahol eddig négy további nagylemeze jelent meg. Kompozícióiban a műfaji határok elmosása jelenik meg, ambientes-jazzes-kortárs zene jellemzi, ami élőben sokszor transzcendens élményt eredményez előadónak, hallgatónak egyaránt.

A KÜLÖNBSÉG MŰSOR

ÉS PRODUKCIÓ KÖZÖTT

Ferenczi György

Tavasszal ismét hazánkba látogat Raymond McLain, a Morehead State University nyugalmazott igazgatója, akinek mentorálásával már harmadik éve tanulnak magyar népzenész fiatalok az Egyesült Államokban. Hogy milyen eredménnyel, arról bárki meggyőződhet március 24-én este, a Zene Házában. A programot magyar oldalról Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák zenekar koordinálja – erről a közös munkáról beszélgettünk Ferenczi Györggyel.

• A március 24-i koncerten egy hosszútávú projekt eredményeiről győződhet meg a közönség a Zene Házában. Mi az együttműködés lényege?

Alapvetően egy ösztöndíjprogramról van szó, melynek a Petőfi Kulturális Ügynökség biztosítja az anyagi hátterét, és a mi zenekarunk amerikai kapcsolatrendszerére épül. Ez népzenei ösztöndíj, aminek az a lényege, hogy minden évben kimehet egy fiatal magyar népi zenekar a Morehead State Universityre, ami Kentucky államban található, ott, ahol a mostani zeneipar alapjait a ’40-es években letették. Az ösztöndíj célja pedig, hogy azokat a színpadra állítási módszereket, amikben az amerikaiak világelsők, a saját, szintén világelső magyar népzenénk szolgálatába tudjuk állítani. Magyarul: nemzetközi szinten színpadra tudjunk állítani magyar népzenei produkciókat.

• Évente egy zenekar utazhat ki az ösztöndíjjal, gondolom, kemény szakmai zsűrizés után. Igen, nagyon komoly magyar szakmai zsűri dönt erről. Amerikában iszonyú kemény meló vár a fiatal zenészekre, kilenc hónapon keresztül egyetemi órákon kell részt venniük, és el kell sajátítaniuk az ott megtanult módszereket. Emellett egy magyar népzenei anyagon is dolgozniuk kell Salamon Beával, a Méta zenekar prímásával, mint producerrel, ami heti háromszor 6-8 óra próbát jelent. Szóval, halálra dolgoztatjuk őket Amerikában. A vizsgák után pedig rögzíteniük kell önállóan egy 10 magyar népzenei blokkot tartalmazó lemezanyagot Nashville-ben, illetve annyi amerikai fúziós dalt is, amit ugyanebben a minőségben képesek stúdiókészen elkészíteni.

• Mik az eddigi tapasztalatok?

Két évet zártunk le eddig a programban, és mindkettőben tökéletesen teljesítették a zenekarok mindazt, amit kértünk tőlük, mindkét lemez szenzációsan sikerült. Ezt az ösztöndíjprogramot öt évre terveztük, vagyis a végén lesz öt olyan fiatal zenekarunk, akik Amerikában tanultak, és kompatibilisek lesznek bármelyik amerikai bandával, miközben kizárólag magyar népzenei anyagot játszanak.

• Raymond McLain személye miért fontos?

Raymond McLain három népzenei kart alapított az Egyesült Államokban: a Morehead State Universityn, az East Tennessee State Universityn, és a Berea College-ban. Nekünk atyai jóbarátunk, tíz éve ismertük meg, amikor Kentucky államban muzsikáltunk. Ő az ösztöndíj-program amerikai instruktora. Idén már másodszorra érkezik Magyarországra wokshopot tartani, a koncert előtti héten. Ezen a worshopon a két kint végzett zenekar, néhány népzenész barátunk, és mi veszünk részt. Nagy előnye egyébként a programnak, hogy folyamatos az utógondozás, ráadásul, akik kint voltak, azok egy féléves wokshop-sorozaton itthon is tovább adhatják mindazt, amit Amerikában megtanultak. Az amerikai módszert.

• Mi az amerikai módszer lényege?

Hogy nincs elkülönítve a muzsikálás a színpadi viselkedéstől. Minden zenekari gyakorlat úgy zajlik, hogy a zenészek kizárólag egész falat betöltő tükör előtt muzsikálnak, tehát egyből megtanulnak közönség előtt viselkedni, játszani, és megérzik, hogy mi a különbség műsor és produkció között. Mert ha te lejátszod ügyesen a számaidat, akkor van egy jó műsorod, de attól az még nem produkció. Mi azonban mindig azt a kérdést tesszük fel, hogy hogyan lesz egy műsorból produkció.

• Mit fogunk hallani ezen a márciusi koncerten?

Nagyon változatos program lesz, szép ívet rajzolunk fel amerikai és magyar népzenéből is. Más lesz, mint a tavalyi koncert, mert több résztvevőnk van, és a dramaturgiát is másképp képzeltük el. Nagyon pörgős lesz, egyelőre még formálódik az est menete, de az már látszik, hogy nagyon egyszerű, nagyon emberi, mégis elképesztő erejű dolog fog megvalósulni. Mindenkinek ajánlom jó szívvel, hogy jöjjön és hallgassa meg.

FOLKLOTTÓ

Berecz István

Tájak és zenéik

Egy felföldi, egy erdélyi, és egy vajdasági népzenei formáció lép együtt színpadra április 21-én, a Magyar Zene Háza Koncerttermében. Három harcedzett együttes, saját zenéjük mesterei, saját térségük kedvenc, emblematikus bandái. De vajon hogyan boldogulnak együtt, egy színpadon? Ezen az esten kiderül, Berecz István közreműködésével, akit a programól kérdeztünk.

• Három zenekar lép színpadra egyetlen estén, a felföldi Pósfa, az erdélyi Tokos és a vajdasági Tokos. Semmi nem lesz megbeszélve, bármi előfordulhat a színpadon, de mégis: milyen meglepetésekre számítsunk?

Salamon Soma (a Zene Háza népzenei programjainak szerkesztője – a szerk.) barátom forradalmi ötlete a népzenészek egy igen nagy előnyére mutat rá, mégpedig arra, hogy a közös zenei anyanyelv ismerete okán akár a színpadon is elég megtudniuk, hogy kivel mit fognak játszani. Tehát az újdonság és a meglepetés abban lesz, hogy a színpadon derül ki, hogy ki kivel fog zenélni, melyik formáció melyik brácsása és bőgőse fogja kísérni melyik zenekar prímását, és az eljátszandó tájegység muzsikáját is ott fogjuk a nézők előtt kihúzni. Folklottó lesz.

• Izgalmas, de miért pont ezt a három zenekar a főszereplő?

Mi a közös bennük azon túl, hogy népzenét játszanak? Mindegyik kiváló népzenei formáció, fiatalok, lendületesek, hitelesek, és a szűkebb táncházi közegük – lévén mindhárman határontúliak – Felvidék, Erdély, Vajdaság meghatározó, fáklyavivő zenészei.

• És mi lesz a te tiszted, feladatod játékmesterként ezen az estén?

Azt nem árulhatom el, főleg, hogy még én magam se tudom. Tiszta magabiztossággal ezt csak utólag fogjuk tudni megmondani, de megpróbálom majd kézben tartani az első, lottón alapuló népzenei koncertet, hogy nehogy nyolc napon túl gyógyuló sebeket okozzon.

A FELLÉPŐ BANDÁK

Tokos

A 2010-es évek elején második virágkorát élő kolozsvári táncházmozgalom hatására öt kolozsvári zeneakadémiai hallgató zenekart alapított, ez lett a Tokos. Céljuk a helyi diákság szórakoztatása volt, főként táncházakban, kocsmákban, kávézókban léptek fel. Később a Kolozsvár környéki magyarlakta falvakba kaptak felkérést bálokba, mulatságokba, táborokba.

Fokos

A Fokos 2010-ben alakult Óbecsén. 2012-ben, a Duna Televízió által szervezett Fölszállott a páva című népzenei tehetségkutató műsorban a középdöntőig jutottak, és a Fonó Budai Zeneház különdíját is megkapták, mely 50 órányi stúdiómunkát tartalmazott, ennek eredménye a Kiskoromtól nagykoromig című lemezük. Azóta további öt lemezük jelent meg.

Pósfa

A Pósfa Felvidékről, a Csallóközből származó népzenei formáció, amely 2010-ben alakult. Nagyobb ismeretségre 2017-ben a Fölszállott a páva című népi tehetségkutató műsorban tettek szert, ahol győztes produkcióként Arany Pávadíjban részesültek. Elsősorban a felvidéki magyarság, azaz a szlovákiai magyar kisebbség folklórját népszerűsítik, de koncertrepertoárjukban helyet kap a szlovák- és a cigány népzene is.

Interjú: Nagy Viktória

A SZERB ÉS A HORVÁT NÉP

MAGYARORSZÁGI

ZENEI

HAGYOMÁNYAIT

VISSZÜK TOVÁBB

Ünnepelni jön május 11-én a Vujicsics együttes a Magyar Zene Házába. Az 50 éve Pomázon alakult formáció töretlen erővel és lendülettel játssza és népszerűsíti a délszláv zenéket, főleg a szerb és a horvát népzene magyarországi hagyományait bemutatva. Eredics Gáborral az együttes történetének mérföldköveiről, a névadó Vujicsics Tihamérról és természetesen a május 11-i koncertről beszélgettünk.

• Kerek jubileumot ünnepel idén a Vujicsics együttes. Ötven év hosszú idő, de vajon amikor Pomázon elkezdték a zenélést, volt-e bármilyen elképzelésük, hogy mi lehet a formáció sorsa, kifutása?

Semmi ilyesmire nem gondoltunk, éppen olyan ártatlanul indult a mi együttesünk története, ahogy általában lenni szokott. Mindannyian klasszikus zenei tanulmányokkal kezdtük a zenei pályánkat a pomázi és a szentendrei zeneiskolákban, ahol sokszor egymás kamarazenei partnerei voltunk. Később alakult belőlünk egy fúvószenekar Pomázon, ami egyre szebben szólt. Népzenei átiratokat is játszottunk, és az egyik vasárnap délelőtti próbára benyitott egy szerb fiú, Nyári Iván – őt is ismertük a zeneiskolából –, azzal, hogy van egy táncegyüttese, és lenne-e kedvünk nekik zenélni. Volt kedvünk, és nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy hallás után is lehet zenét tanulni, nemcsak kottából. Sok kólót tanultunk így, és tetszett, hogy az emberek azonnal táncolni kezdtek rá, de nemcsak a táncegyüttesben, hanem a helyi szerb közösség ünnepein is.

• Ráadásul közben beindult a táncházmozgalom is. Pomázon érezhető volt ennek a hatása?

A táncházmozgalom gyermekei vagyunk, hiszen azonnal hívtak minket táncházakba zenélni, főleg a Közgázra. Ezekben a táncházakban

mindig volt magyar zenekar, ami a magyar táncrendeket húzta, és voltunk mi, akik a délszlávot, a fiúk és lányok pedig a széki mellett beálltak a kólóba is. Persze, mi is elmentünk Székre és többfelé is Erdélybe zenéket tanulni, de hamar rádöbbentünk, hogy ha már pomáziak vagyunk, és Pomázon a szerb hagyomány a legmeghatározóbb, akkor nekünk a pomázi-csobánkai-budakalászi hagyományt kell tovább éltetni. Illetve a délszláv családi kapcsolataink is kijelölték számunkra ezt az utat.

• Az 1977-es Ki mit tud? győzelemnek mi volt a legfontosabb hozadéka?

Ott már Vujicsics együttesként szerepeltünk, és a Ki mit tud? országos ismertséget adott. Vujicsics Tihamér Pomáz szülötte volt, és az egyik budakalászi búcsúban beállt közénk zenélni, ami óriási élmény volt. Elmondta, hogy most elutazik Damaszkuszba, de amint visszatér, keressük egymást. Boldogok voltunk, hogy megszólított bennünket, mert addigra már elkezdtük kicsit mélyebben is bogarászni ezeket a zenéket, és nemcsak úgy játszottuk őket, ahogy a helyiektől hallottuk, hanem tanulmányoztuk a baranyai dallamokat, és a belgrádi rádió népzenei műsoraiban is hallgattunk archaikus muzsikát. Nagyon vártuk haza Tihamért, borzasztó volt, amikor a halálhíre érkezett. Amikor a gyászév letelt, az iránta való tiszteletből felvettük a nevét, és attól kezdve ez a név kötelezett bennünket sok mindenre.

2024. MÁJUS 11.

Tájak és zenéik

Eredics Gábor (Vujicsics)

• Arra, hogy nem hagyhatták és nem is hagyhatják abba? Pontosan, illetve arra, hogy egyre mélyebben merüljünk el ebben a zenében. A repertoárunk szerb és horvát dallamokon nyugszik. Színesítésként makedón dallamokat is játszunk, de alapvetően ennek a két testvérnépnek a magyarországi hagyományait vis zszük tovább.

• Sőt, adják is tovább, legyen szó a saját családjaikról vagy a tágabb környezetükről. Úgy érzem, minden évnek komoly tétje volt az együttes történetében. Mert amellett, hogy zenéltünk, kicsit kutatóknak és zenetanároknak is kellett lennünk. Tulajdonképpen először saját magunkat tanítottuk meg arra, hogyan kell például tamburázni, aztán az is izgalmas feladat volt, hogy a felgyűjtött anyagokat koncertpódiumra vigyük, ahol pedig arra is figyelni kellett, hogy milyen közegnek játsszunk éppen. Ilyenkor nagy hasznát vettük a klasszikus zenei tanulmányainknak. Ami a családban való továbbadást illeti, az nagyon sikeresen, mindenféle kényszer nélkül működött, hiszen a Söndörgőben négy Eredics-gyerek – unokaöcséim – zenél, a ViGaD-ban pedig Vince fiam. De azt is tudtuk, hogy ennek a zenei világnak a megőrzése akkor lesz hosszútávon sikeres, ha intézményesített formában is tanulhatják a fiatalok, ezért zeneiskolát alapítottam, illetve a Zeneakadémia népzene tanszékének megszületése is az én zenei stratégiámon alapult.

• A Zene Házás műsoruknak a 2001-es, Podravina című lemezük kölcsönözte a címét. Mit fogunk hallani május 11-én a koncertteremben?

Januárban a Fonóban egész éves ünnepi sorozatot hirdettünk meg, ugyanis nemcsak magunkat ünnepeljük idén, hanem Vujicsics Tihamért is, aki ebben az évben lenne 95 éves. Ez a koncertsorozat lehetőséget ad arra, hogy más-más tematika szerint alakítsuk ki a műsorokat. A Magyar Zene Házában baranyai zenész barátainkkal fogunk fellépni, illetve a Csepel-szigeti délszláv közösséget is képviseli két nagyszerű zenész. A Podravina című lemezünknél arra törekedtünk, hogy ezekre a zenékre lehessen táncolni, de akkor is élményt adjon, ha csak hallgatjuk. Az album – azáltal, hogy a szerb származású Vujicsics Tihamér és a nagy magyar néptánckutató, Martin György horvát gyűjtését dolgozza fel – egyben azt is bizonyítja, hogy a hazai szerb és a horvát közösségek kapcsolatait nem jellemezte a politikai szembenállás, hanem sokkal inkább az együttműködés. A május 11-i koncerten a közönség meghallgathatja, hogy milyen gyönyörűek ezek a dallamok, milyen letisztult módon hordozzák a kedvességet, és hogy a végtelen tisztaság mellett megjelenik bennük a Drávamellék természeti szépsége is.

Interjú: Nagy Viktória

Fotó: Kása Béla

AZ INDIAI KLASSZIKUS

ZENE MESTEREI SOROZAT

A hosszú évekig a Trafóban futó, Tóth Szabolcs és Halmos András által szerkesztett  Az Indiai Klasszikus Zene Mesterei sorozat a Zene Házában folytatódik. Az itteni széria első két darabja ez a két előadás.

Sumeet Anand

A SamVaad Shri Abhisek Lahiri sarod játékos projektje, amelyben három különböző irányultságú zenész – rajta kívül még Somdatta Chatterjee énekes és Ishaan Ghosh tablás-szitáros – közelít egymáshoz, hogy a tradicionális indiai hangszeres és vokális zene egységes koncepcióját mutassák be. A SamVaad élő koncertjén szóló-, duó- és triófellépések is szerepelnek majd. A koncertet megelőzően 19:00-19:30-ig egy dokumentumfilm vetítése kapcsolódik az eseményhez, amely Baba Allauddin Khanról, a Maihar Gharana zenei iskola alapító atyjáról szól, akinek többek között Ravi Shankar is tanítványa volt. Abhisek Lahiri, az egyik legelismertebb, fiatalon is sok díjjal jutalmazott sarod művész Indiában, a sarod pedig az észak-indiai zene egyik ősi pengetős alaphangszere. Abhisek Lahiri apai ágon örökölte a magasfokú hangszeres játéktudást, apja és korai mestere, Pandit Alok Lahiri is a sarod jeles megszólaltatója. És bár más sarod-iskolák, és mesterek is nagy hatással voltak rá (több nagymester is tanítványául fogadta, ami ritka megtiszteltetés Indiában), Abhisek Lahiri megalkotta a saját, egyedi játékstílusát, költői zenei nyelvét, amivel számtalan elismerést ért el szerte a világban.

DHRUPAD GAUHĀR VĀNI HAGYOMÁNY

Dr. Sumeet Anand Pandey, Virágh Balázs és Novák Anikó ősi indiai klasszikuszenei koncertjén a Dhrupad hagyomány Gauhār Vāni vonalának énekeit adja elő. Nyugodt, csendes természet, fenséges zenei járás, valamint dallami, ritmikai és lírai gazdagság jellemzi. Az előadás a béke és nyugalom érzetének létrehozására irányul, kerülve az exhibicionizmust, azonban nem szakadva el a mélységtől és a virtuozitástól. Az előadás az alkalomra választott zene dallami keretének és vázának lassú, szisztematikus kibontakozásával kezdődik, pulzálás nélkül, majd lüktetésben. A hosszúnyakú pengetős lant (tanpura) négy húrjának alapzümmögése fölött megszólaló énekhangokat a „Hari Om Anant Narayan” szanszkrit kántálásból származó magánhangzók telítik meg formával, színnel és tartalommal. A koncert utolsó részében főleg szanszkrit és braj bhasha nyelvű kompozíciók hangzanak el. Bár ezek legtöbbje spirituális és vallási jellegű, sok közülük univerzális emberi értékekről, életfilozófiáról, a természetről és a jógáról szól. Az est a rögtönzésben csúcsosodik ki, mely során a művészek spontán zenei beszélgetéseket folytatnak, eltávolodva a kompozíció rögzített szerkezetétől, dallami, ritmikai és érzelmi improvizációkkal; a dallami keret és a ritmus-rendszer határain belül maradva.

Az Indiai Klasszikus Zene Mesterei

INDIA ÉNEKLŐ LANTJA

PSZICHEDELIKUS-

TRADICIONÁLIS GITÁRZENE

AZERBAJDZSÁNBÓL

A Kaukázus mindig elegáns csodazenésze első európai turnéján végre élőben megismerteti elsöprő erejű gitárjátékát, és az azerbajdzsáni gitara music zenei világot a Zene Háza közönségével.

Rahman Mammadli lángoló és pszichedelikus gitárzenéje Azerbajdzsán történelmének egyik legviharosabb és legváltozatosabb időszakából fakad, és megragadja korának szellemét és ellentmondásait. Az azóta eltelt években ő lett az azerbajdzsáni gitárzene – a gitara music elnevezésű zsáner – emblematikus alakja. Ez egy egyedülálló szubkultúra, amely az elektromos gitár köré, annak sajátos, azeri tradicionális elemeket is tartalmazó megszólaltatása köré alakult ki. A néhai Rüstam Quliyev mellett – akinek Azerbaijani Gitara című lemeze (Bongo Joe Records, 2020) bemutatta a Nyugatnak ezt az egyedülálló műfajt, amely az avatatlan fülek számára gyakran szörfzenének is hangozhat –, Rahman a stílus abszolút nagymestere. Rahman gyakran órákon át zenél élőben, sodró erejű, Instára feltöltött videókban – most amikor az ő első nyugati nagylemeze is megjelenik, végre személyesen, testközelből is átélhetjük ezt a fantasztikus zenét.

Rahman Mammadli trióban érkezik a Zene Házába, a gitárost egy fiatalabb billentyűs, Tural Mammadli és ütőhangszeres, Seymur Yagubov kíséri. A svájci Bongo Joe lemezkiadó (amely vezető abban, hogy a nyugati fül számára összegyűjti a világ minden pontjáról a legizgalmasabb underground, kortárs zenéket) kötelékébe tartozó gitáros 1961-ben született Karabah Fuzuli kerületében, és ennek a régiónak a zenéjével körülölelve nőtt fel. Gyermekkorában már elsajátította a garmon-harmonikán való játékot, mielőtt találkozott volna a gitárral. Már néhány nap alatt számos dallamot megtanult, nagyon hamar kiderült, hogy zsenije a hangszernek. Hamarosan meghívást kapott, hogy csatlakozzon a Karabakh Ensemble-höz gitárosként. Egy rövid zenei szünet után az 1990-es években szólóelőadóként saját albumokat (kazettákat) kezdett kiadni. Mivel mélyen kötődik a hagyományos zenéhez, mind a mugham, mind az ashiq hagyományokhoz, sikerült ezeket a műfajokat átültetnie az elektromos gitározásba azáltal, hogy új és egyedi játéktechnikákat alkotott. A klasszikus mugham énekesek hangjának utánzása ahhoz vezetett, hogy megkapta „az éneklő ujjakkal rendelkező ember” becenevet.

Rahman Mammadli

A MALOYA ÖSSZETETT RITMIKUS VILÁGA

Amikor az osztrák basszusgitáros Lukas Kranzelbinder (Shake Stew) először hallotta Danyèl Waro zenéjét, mélységesen megdöbbentette az énekes hangja és jelenléte, és azonnal tudta, hogy egy nap együtt kell játszaniuk. Álma nyolc évvel később valósult meg, amikor elutazott Waro hazájába, Réunion szigetére Interzone nevű triójával, hogy találkozzon a legendás maloya-zenésszel és zenekarával. Egy hetet próbáltak együtt és ismerkedtek egymással – utóbbi keretében még egy közös lelki szertartáson is részt vettek. A szigetről hazatérve aztán véglegesítettek egy olyan zenei programot, amely Waro egyedülálló zenei energiáit ötvözi az Interzone friss és egészen burjánzó szemléletével.

Az együttműködés világpremierje az ausztriai Glatt & Verkehrt Fesztiválon volt 2022 júliusában. A koncert hatalmas sikere miatt úgy döntöttek, hogy 2024 májusában folytatják projektjüket egy négy koncertből álló turnéval, amely nagy szerencsénkre a Zene Házába is megérkezik. A koncerthez kapcsolódik egy 40 perces workshop Waróval és az Interzone-nal, amely koncertjeggyel ingyenesen látogatható.

Danyèl Waro & Interzone

2024. MÁJUS 21.

A koncert előtt 18:15-től workshop

DANYÈL WARO

Danyèl Waro az Indiai-óceán vulkáni szigetének, a La Réunion-i zenének a nagykövete. Az akusztikus maloya, a Réunion-sziget hagyományos zenéjének, a helyi blues nagy hősének számít. Zenész és költő, aki tudja, hogyan kell kreol nyelven páratlan érzelmekkel énekelni: „Számomra a maloya mindenekelőtt a szó. Az ös zszecsengést, a képet, a ritmust keresem a szóban.“ La Réunion a mai napig Franciaország tengerentúli megyéje és régiója. Danyèl Waro tehetségével azon van, hogy a maloya újra megtalálja eredeti jelentését, és a lázadás, a remény és a bátorság üzenetét hordozza, és felhívja a Réunionban élők figyelmét kulturális örökségük fontosságára.

INTERZONE

Az Interzone egy 2010-ben indult osztrák jazz trió, amely Mario Rom trombitásból, Lukas Kranzelbinder basszusgitárosból és Herbert Pirker dobosból áll. Mindannyian tagjai a Kranzelbinder vezette Shake Stew formációnak is, amely Shabaka Hutchings-zal az európai jazz egyik kortárs vezéralakjával is készített felvételeket. A Danyèl Waróval való együttműködéshez hasznát vették széleskörű zenei múltjuknak – különösen annak, hogy már játszottak együtt marokkói Gnawa-zenészekkel – így zökkenőmentesen tudtak beleilleszkedni a maloya összetett ritmikus világába.

Fotó: Severin Koller

A VILÁGFALU EGY NAGYON KOMPLEX METAFORA

A Zene Háza 2024-ben indult új, zenés ismeretterjesztő sorozatában, a Világfalu – zenei szabadegyetemen Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója tart előadásokat, mindig egy adott globálzenei témában, mindig egy-két meghívott zenész vendégeskedésével. A második estén az argentin tangó kerül terítékre, hangszerként a bandoneón, amely egy német eredetű harmonikaszerű hangszer, és az argentin tangóban, valamint Astor Piazzolla műveiben lett igazán ismert világszerte. Vendégzenészként Vörös Eszter és Másik János látható és hallható – és természetesen a hangszer is megszólal az este során. De miről szól ez a szabadegyetem? Weyer Balázs válaszol.

• Merre van a világfalu? Mi a sorozat célja?

A Világfalu egy nagyon komplex metafora ennek a sorozatnak az esetében. Világ, mint világzene, falu, mint a népzene, a modernizáció, a falusi életforma, a közösségi lét zenéinek öröksége. És persze benne van a Marshall McLuhan-féle értelmezés is arról, hogy a modernizáció ugyan elmosta ezeket az archaikus közösségeket, de a tömegkommunikáció útján egy faluvá, egy közösséggé tette az egész világot. A sorozat célja, hogy ebbe a faluba elkalauzoljon minket. Amikor belépünk egy zárt közösségbe, szükség van egy megbízható idegenvezetőre, aki bevezet minket oda és segít eligazodni abban az idegen világban. A sorozatnak ez a célja: úgy ismerkedni meg a többség számára idegen zenei világokkal, hogy közben értsük is, amit látunk, ne csak a zene érzelmi nyelvén, hanem annak a történeti, társadalmi hátterével együtt. Aztán persze gyorsan kiderül, hogy mindez nem is olyan idegen, valójában több a hasonlóság, mint a különbség, csak mindig a különbségeket hangsúlyozzuk, mert az az érdekes.

• A májusi eseménynek dél-amerikai lesz a témája, az argentin tangó. De különleges csavarral, magyar vendégekkel, akik egy tangóban népszerűvé lett német hangszert, a bandoneónt szólaltatják meg. Ez hogyan jön össze? Az amerikai földrész zenéje kis régészkedéssel is annyi réteget hoz elő, mint egy avarkori sír. Afrikai ritmusok, európai hangszerek és harmóniák, időnként feltűnő őslakos zenei motívumok. Az argentin tangó az egyik első városi népzene volt, ami a későbbi popzenei őrületek mintáját megteremtette globális elterjedésének sebességével, a Carlos Gardel-féle sztárkultusszal és azzal, hogy – egyidőben a rádió aranykorával és a hangfelvételek elterjedésével – mindenhol a tangó lett a slágerműfaj, Finnországtól a mi Kalmár Pálunkig. Ez azonban különbözik az argentin tangótól, a milongák világától –már maga a hangszer is. A bandoneón tényleg egy német hangszerkészítő, Henrich Band találmánya is – innen a nagyon argentinnak hangzó, de egy német családnévből képzett elnevezés. Amit mi tangóharmonikának hívunk, az a billentyűs harmonika, amelyen ott nem játszottak tangót, ott a bandoneón ennek a hangszere. De a tangó, mint tánc, mint életfilozófia, költészet és identitás, az Argentínában teljesen más világ, egészen a kezdetektől Astor Piazzolla már táncolhatatlanul összetett, bach-i tangójáig.

Weyer Balázs

2024. MÁJUS 24.

Világfalu –zenei szabadegyetem

• Milyen témák, milyen irányok várhatók a Világfalu későbbi részeiben?

Szinte bármi lehet téma, nem feltétlen kell messziről érkeznie a témának ahhoz, hogy izgalmas legyen. Adott esetben az észt kankle sem sokkal ismerősebb számunkra, mint a koreai geomungo. A lényeg a változatosság: akár jöhet egy bissau-guineai gyűjtésről szóló téma, de európai úgyszintén. Nem szeretném, hogy a sorozat egzotikus érdekességként rögzüljön.

TISZTA ÉS MÉLY ZENE –AMIT ÁTÉLNI KELL

A nyolcvanas évek vége óta létező ausztrál The Necks a déli földrész egyik legfontosabb, kultikus zenekara. A zongoradob-bőgő felállású trió munkásságát szinte lehetetlen behatárolni, az avantgárd jazztől a minimalista ambientes folyamatzenén át a krautrockos improvizációig lehetne sorolni a stíluskategóriákat, de egyik sem lenne pontos, így inkább maradjunk annyiban: a Necks zenéje olyan, amit hallani, átélni kell – annál is inkább, mert az improvizációkra épülő koncertek minden alkalommal teljesen egyediek.

The Necks

2023-ban kiadott, remek fogadtatású – az év végi listákon is gyakran szereplő – legújabb albumukkal érkeznek a Zene Házába, és hármas játékukban olyan kémia várható, ami agyrobbantó hatással lesz mindenkire. Chris Abrahams (zongora), Tony Buck (dob) és Lloyd Swanton (bőgő) a nyolcvanas évek vége óta aktív, eddig tizenhét stúdiólemezt, két filmzenét és öt koncertlemezt adtak ki, dolgoztak az elektronikus tánczenei Underworlddel és a zajzenés Swans-szal is. Zenéjük egyszerre tiszta és egyszerűnek hatú, ugyanakkor mélyen és gazdagon rétegzett is. Minimalista, hos zszan kibomló, mégis azonnali hatású, magával ragadó. Lenyűgöző módon kiteljesedő dalaik a 2023-ban megjelent Travel című friss albumukat is jellemzik. Repetitív, egyszerre jazzes, ambientes és groove-os, a semmiből is mindent kihozó zene élőben az igazi.

HÁROM THE NECK-REMEKLÉS

Aquatic (1994)

Már ezen a korai lemezen minden együtt van: misztikus avantgárd jazz, meditatív-perkusszív ellenpontokkal.

Hanging Gardens (1999)

A leghíresebb és talán legjobb LP, 60 percnyi zsenialitás: apró témákból kiinduló grandiózus megvalósítás.

Chemist (2006)

Ugyanazt tudja, mint a legjobb Necksalbumok és koncertek, interakcióra késztet, és a beletett munkánk mindig megtérül.

2024. ÁPRILIS 17.

Fotó: Camille Walsh

ajánló / Bartók Tavasz

BELSŐ HANG –LETISZTULT, INTIM HANGZÁS

Karosi Júlia | Ingrid Jensen

Három rendkívül egyedi hangú és bátran kísérletező zenész, az énekes Karosi Júlia, az észt zongoraművész, Kristjan Randalu és a kanadai trombitás, Ingrid Jensen lemezbemutató koncertje különleges csemegének ígérkezik.

Az Inner Voice (Belső hang) című új lemezen Karosi Júlia és Kristjan Randalu új kompozíciói mellett népdalfeldolgozás és klasszikus szerzők (Muszorgszkij, Bartók, Villa-Lobos) műveinek átiratai is szerepelnek. Többségük letisztult, intim hangzással párosul, az album nagyobbik része ugyanis ének-zongora duó, csak néhány dalban egészül ki a hangzás trombitával.

„Kristjan Randalu zenéje és játéka évek óta fontos ihletforrás számomra. Ahogyan klasszikus zenére improvizál, az egészen egyedülálló, saját kompozíciói pedig egy különleges univerzumot tárnak elénk. 2021-ben adott koncertünk után kezdett körvonalazódni egy közös album koncepciója. Kristjannal rendkívül inspiráló volt a munka, jelentős részt vállalt a kompozíciós munkában és a hangszerelésben egyaránt. Ingrid Jensen munkásságát is hosszú ideje követem, csodálatos művész, aki hangzásvilágával, érzékeny játékával sokat adott az albumhoz.” (Karosi Júlia)

Közreműködik: Karosi Júlia – ének, Ingrid Jensen – trombita, Kristjan Randalu – zongora

A program a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében a Magyar Zene Házával közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg.

2024. ÁPRILIS 5.

Bartók Tavasz

Fotó: Gaál Dániel (Karosi Júlia), Kaupo Kikkas (Kristjan Randalu), Jimmy Katz (Ingrid Jensen)

Kristjan Randalu

HANG ÉS LÁTVÁNY: FUTURISZTIKUS VÍZIÓ

Ryoji Ikeda: Ultratronics

Ryoji Ikeda a kortárs elektronikus zene és vizuális művészet vezető alkotója Japánban. Nála a hang és a látvány olyan szoros egységként jelenik meg, hogy a néző-hallgató nem is tudja eldönteni, vajon a mérnöki módon eltervezett akusztikus folyamatok generálják-e a szédítő látványt, vagy épp fordítva: a szemkápráztató felületek minden egyes képkockája közvetlenül transzformálódik hangokká. Munkáiban az absztrakt matematikai-geometriai világ, az anyagot mozgató és formáló fizikai törvényszerűségek felfokozott érzékiséggel jelennek meg. Legutóbbi, Ultratronics című albumán és a hozzá kapcsolódó koncerten alkotóművészi pályájának korábbi periódusaihoz tér vissza, de nem a múltidézés vagy a nosztalgia, hanem egy újabb futurisztikus vízió megteremtésének jegyében. A matematikai modellek révén vezérelt hang- és képáramlás valamiféle digitális zűrzavarnak tűnhet elsőre, ám ahogy a közönség fokozatosan belakja ezt a sajátos világot, úgy ismeri fel a mindent és a mindenséget vezérlő szívdobbanásokat.

Koncepció: Ryoji Ikeda Komputergrafika: Tomonaga Tokuyama

20:00 - YIBAI

21:00 - RYOJI IKEDA: ULTRATRONICS

Ryoji Ikeda koncertje előtt yibai, azaz Gerlei Dávid készíti elő a terepet a fagyos ambient, az IDM és a kortárs komolyzene jegyeit is felvonultató zenei anyagával.

Stroboszkóp és erős fényhatások használata miatt az előadás megtekintését arra érzékeny nézőink számára nem ajánljuk.

A program a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében a Magyar Zene Házával közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg.

Fotó: Ryo Mitamura

Bartók Tavasz

INOTA SHOWCASE X ZENE HÁZA

MAX COOPER 3D AV LIVE

Az elektronikus zene leplombált műfaji dobozain túli, vagy éppen azokat egymásba nyitó, esetleg rajtuk keresztülsikló és csak néhány elemet átmentő, vagy mindent radikálisan lebontó-újjáépítő mikrouniverzumok különösen gyakran vonzzák magukhoz a kritikákban az önazonos jelzőt - nem véletlenül, hiszen az a művész, amelyik eljut odáig, hogy már ne érdekeljék a zsánerek kódexei, jó eséllyel előbb talál rá a saját nyelvére, mint bárki más. Nyelvre, ami, ha különböző arányokban is, de jellemzően reflektál önmagára, illetve az őt körülvevő világra, és izgalmasan mesél valamit mindkettőről, azok viszonyáról.

Max Cooper ennek a zenésztípusnak az egyik legrégibb képviselője, amiben alighanem közrejátszott, hogy nem csak egy világra nyitott mezei gondolkodóként, de tudományos szinten is könyékig beletúrt környezetének megismerésébe: az informatika, a biológia és a big data metszéspontjában kutatta a rendszerszintű összefüggéseket, majd szerzett doktorátusi fokozatot – egészen pontosan a génszabályozó hálózatok evolúciójának modellezésére szakosodott, már amikor éppen nem a helyi techno klubban rezidenskedett.

Nincs is rácsodálkoznivaló, hogy zenei dolgozatai – amik az egyértelműbb tánczenék felől az évek során az egyre absztraháltabb formák felé indultak el, az ünnepélyes dallamokat azonban mindvégig vezérlángként őrizve – gyakran az emberiségnek a világban elfoglalt helyéről sztoriznak. Legutóbbi albumához, a 2022-es Unspoken Words- höz ráadásul lebilincselő

2024. ÁPRILIS 26.

3D-s vizuális műsort is rendel: aki ott volt az első INOTA Fesztiválon, annak azért kell újra, aki pedig nem, annak azért érdemes először megnéznie az előadást, ami egyszerre több síkban látja el a szemlélőt vizuális táplálékkal.

Coopert hazai supportként az INOTA Fesztivál vizuális- és fényművészei kurátorának és társszervezőjének, Besnyő Dánielnek, valamint a generativ vetítéseket, animációkat és audio anyagokat készítő Kiss Patriknak a CLOUDHITECTS nevű projektje kíséri: a performansz során Magyarország nagyszerű épületei alakulnak át virtuális pontfelhő-architektúrákká, az utazás során megfolyva, bomolva és egymásba morfolódva. A zenei oldal ugyanazt az ambivalens érzést igyekszik megragadni, mint amit a pontfelhők látványa okoz: klasszikus hangszerek nosztalgikus textúrái torkollnak kortárs elektronikába.

Szöveg: Unger András Fotó: Alex Kozobolis

PÉCS A HÁZBAN!

A Zene Háza nyitásakor indult sorozatunk, a Város a Házban immár a negyedik várost látja vendégül. Debrecen, Veszprém, Székesfehérvár után kultúráján keresztül Pécset, Pécs zenei életét mutatjuk be, mutatunk belőle egy metszetet.

Kezdettől azt szeretnénk, hogy a Zene Háza valóban közkinccsé váljon, egy olyan hangszerré, amelyen sokan muzsikálhatnak. A magyar városok érdekes programjai kis fesztiválokká állnak össze, izgalmas találkozások jönnek létre. Azaz tovább erősödik a „zeneházas” életérzés mottónk szellemében: „ahol a zene mindenkié.”

Pécs zenei élete egészen sokszínű és legendás, akár klasszikus zenei múltját, akár jazzfesztiváljait, népzenei sokszínűségét vizsgáljuk, a popzenei nagy körforgásban pedig túlzás nélkül a legfontosabb vidéki magyar város, amely a legtöbb országos sikerű előadót adta a zenerajongóknak. Mindebből villantuk fel jelenséget az utolsó április hétvége során.

SZUHAI MÁRTON fényfestése a Városligetbe hozza a híres pécsi fényeket, amiket a pénteki nyitó Hangdóm-vetítés, a Zsolnay Fények is kiemel. Egy csokorra való audiovizuális program az ország egyik leglátványosabb rendezvényeként számon tartott Zsolnay Fényfesztivál világát fogja megidézni. Szombat délelőtt családi program vár a nézőkre, a BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ zenés vendégelőadása, a Torzonborz és a holdrakéta. Üstöllési főtörzsőrmesternek főhet a feje: Torzonborz, a rettegett rabló már megint megszökött a börtönből. Paprika Jancsi és Vitéz Lackó elhatározzák, hogy kézre kerítik a gazfickót, és örökre megszabadulnak tőle. Az ötlet egyszerű: a nagyi háza körül talált tárgyakból holdrakétát építenek, és fellövik vele Torzonborzot a Holdra. Ám a dolgok nem mennek olyan simán, mint ahogy a két jóbarát elképzelte…

2024. ÁPRILIS 26-28.

Város a Házban –Pécs

Programsorozat Város a Házban – Pécs

A Város a Házban – Pécs hétvége keretében szombat délután a pécsi egyetem elektronikus zenei szakának Elektronikai bütykölde című egyetemi kurzusa veszi kezdetét a könyvtárban és három órán keresztül magával is ragadja majd az erre fogékonyakat. A műhely során egyszerű áramköri elemekből (áramforrás, kondenzátor, led és más diódák, kapcsolók, potméterek) készíthetnek az érdeklődők mindenféle elektronikai kütyüket, bütyköléseket, de emellett az elektronikus zenei szak hangeszközeivel is megismerkedhetnek. A műhelyt az Elektronikai bütykölde című kurzus egyetemista hallgatói, és Kovács Balázs oktató vezetik.

Ezután Vokális-elektronikus játszótér címmel a PTE Művészeti Karán ősszel zajlott kurzus kkel életre, Antal Laura és Bolcsó Bálint vezetésével. A kurzuson klasszikus ének, ének-zene tanár, kóruskarnagy és elektronikus zenei médiaművész szakos diákok közös projektek keretében kutatták az emberi hang és az elektronika együttműködésének lehetőségeit. Kísérleteiket Ladik Katalin Concerto című, rövid versekből álló ciklusának részleteire építették, ezekből mutatnak be egy kollázsszerű füzért. Alkotók/előadók: András Zsolt, Bodnár Panna Lea, Bouquet Dániel, Kovács-Vajda Bence, Lisztes István, Lukács Döme, Németh Vilmos, Novák Ábris, Sgroi Cristiano, Smid Eszter, Szép Adrián, Tőke Krisztián. Utána pedig a szak oktatóinak (Bolcsó Bálint, Kovács Balázs) vezetésével közös elektronikus zenei improvizációra invitálunk mindenkit.

A szombat esti koncert LOVASI ANDRÁS vadonat új dalszerzői estje, a Teremőr lesz. Lovasi dalai egy olyan képzeletbeli galériát idéznek meg, ahol a szerző szívesen lenne teremőr. A látvány mellett a különleges, először létrejövő színpadi felállás is meghatározza, hogy a több, mint 35 éves életműből mely számok hangozzanak el: a szólólemezek anyagai mellett felcsendülnek Kispál- és Kiscsillagdalok, illetve új szerzemények is. Az önálló, „egyszálgitáros” estekről ismert minimál hangszerelés most kiegészül egy kórussal és Tövisházi Ambrus játékával.

A zárókoncert a klasszikus zenéé és az összművészeté Pécs, a modern klasszikus címmel. Pécs kulturális sokszínűségét fókuszba állító programsorozatunkból természetesen nem hiányozhat rendkívül gazdag zenei és szépirodalmi örökségének bemutatása. Az est évszázadokat felölelő műsorában egykori és mai szerzők által írt, részben a városhoz kötődő, részben pedig egymásra is reflektáló költemények és kompozíciók hangzanak el. A zeneművek megszólaltatásában közreműködik a Pannon Filharmonikusok szólamvezetőiből alakult EOZIN VONÓSNÉGYES , valamint két pécsi születésű, Junior Prima-díjas fiatal tehetség, MEGYIMÓRECZ ILDIKÓ szoprán és BALOGH ÁDÁM zongoraművész. A zeneművek mellett hazánk egyik legnagyobb nevű kortárs írója, PARTI NAGY LAJOS olvas fel saját verseiből, Weöres Sándor, Csorba Győző és Bertók László műveit pedig KOCSIS GERGELY színművész előadásában hallhatjuk.

DOME_LIVE 022 ZSOLNAY FÉNYEK

audiovizuális

2024. ÁPRILIS 26., 19:00, Hangdóm

BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ: TORZONBORZ ÉS A HOLDRAKÉTA

Zenés bábszínházi előadás családi

2024. ÁPRILIS 27., 10:30, Koncertterem

ELEKTRONIKAI BÜTYKÖLDE

A pécsi elektronikus tanszék hallgatóinak bemutató koncertje elektronikus

2024. ÁPRILIS 27., 15:00, Multimédiás Könyvtár és Klub

VOKÁLIS-ELEKTRONIKUS JÁTSZÓTÉR ÉS OPEN MIXER

A pécsi elektronikus tanszék hallgatóinak bemutató koncertje elektronikus

2024. ÁPRILIS 27., 18:00, Előadóterem

LOVASI: TEREMŐR

pop

2024. ÁPRILIS 27., 19:30, Koncertterem

PÉCSI KLASSZIKUS PARTI NAGY LAJOSSAL ÉS

KOCSIS GERGELLYEL

Irodalom és klasszikus zene: Megyimórecz Ildikó, Balogh Ádám és az Eozin Vonósnégyes klasszikus / kortárs

2024. ÁPRILIS 28., 18:00, Koncertterem

THE ROYAL OPERAKÖZVETÍTÉSEK

Élő opera- és balettközvetítések egyenesen a londoni Royal Opera House-ból a Zene Házában! Szenzációs módon több híres operát és balettet is élőben, a londoni bemutatóval azonos időben, műholdas közvetítés formájában nézhet a Zene Háza közönsége. Puccini Pillangókisasszony át ás

Csajkovszkij A hattyúk tava című művét egyszerre láthatja a londoni és a budapesti publikum, Bizet Carmen jét pedig felvételről tekinthetik meg a Városligetben.

Puccini megrázó tragédiája, a Pillangókisasszony egy fiatal gésáról szól, aki beleszeret egy amerikai haditengerészeti tisztbe. Giacomo Puccini operáját Moshe Leiser és Patrice Caurier remek produkciójában valósítja meg a Royal Opera House, Asmik Grigorian énekli Cso-Cso-Szán szerepét, a művet pedig Kevin John Edusei vezényli. A több mint háromórás, egy szünettel zajló darab londoni előadását azonos időben láthatja vászonra vetítve a Zene Háza közönsége.

THE ROYAL OPERA – PUCCINI: PILLANGÓKISASSZONY

A londoni Royal Opera House-előadás élő közvetítése 2024. MÁRCIUS 26., 20:15-23:45

Bizet Carmen című művét a londoni Royal Operában készült felvételről láthatja a Zene Háza közönsége. A klasszikus opera Damiano Michieletto pörgős új rendezésében látható, és Bizet partitúrájának minden szenvedélyét híven tükrözi: így Carmen Habanerá ja fülledten erotikus, a fergeteges Torreádordal pedig tesztoszterontól túlcsorduló. Antonello Manacorda izgalmas nemzetközi sztárszereposztásban vezényli a művet, az élen a címszereplő Ajgul Akmecsinával.

THE ROYAL OPERA – BIZET: CARMEN

A londoni Royal Opera House-előadás felvételének közvetítése 2024. MÁJUS 7., 19:30-23:30

A Pannónia Szórakoztató Kft. produkciója.

Fotó: Pillangókisasszony- fotó: Tristram Kenton, Carme n-fotó: Lera Nurgalieva

Royal Opera House

2024. MÁRCIUS 26. 2024. ÁPRILIS 24. 2024. MÁJUS 7.

A Csajkovszkij-féle A hattyúk tava a klasszikus balett szerelemről, árulásról és megbocsátásról szóló legerőteljesebb meséje, amely nemcsak a londoni Királyi Operaház színpadára tér vissza, de a háromrészes, szünetekkel együtt 210 perces darab londoni előadását azonos időben láthatja vászonra vetítve a Zene Háza közönsége is. Csajkovszkij szenzációs partitúrája Liam Scarlett koreográfus és John Macfarlane tervező lélegzetelállító fantáziájával kombinálva fokozza Marius Petipa és Lev Ivanov alapvető balettklasszikusának drámai pátoszát.

THE ROYAL OPERA – CSAJKOVSZKIJ: A HATTYÚK TAVA

A londoni Royal Opera House-előadás élő közvetítése 2024. ÁPRILIS 24., 20:15-23:45

Az elmúlt évek egyik legünnepeltebb brit jazz-zenésze és spoken word előadója, a Gold című 2022-es lemezével nagy nemzetközi áttörést elért Alabaster DePlume szaxofonos első magyarországi koncertjét a Zene Házában adja. A 2023-ban megjelent legutóbbi albumával, a Come With Fierce Grace című anyaggal, és egy ritmusszekcióval érkezik.

Alabaster DePlume Manchesterben született a nyolcvanas évek elején Angus Fairbairn néven, művészneve viszont szokatlan helyről ered, egy éjszaka során a társaságukra egy autóból kikiabált tirádát értettek „alabaster deplume”-nak. Manchesteri tanulóévei után Londonban, egy stúdió-próbaterem-kultúrcentrum komplexumban, a nevében is jól hangzó Total Refreshment Centre-ben kezdett dolgozni és alkotni. Első nagyobb publicitást kapott (amúgy sorban harmadik) kiadványa, a 2015-ös Peach még inkább a jazz poetry kategóriájába sorolható, harsány spoken word-költeményekkel, de későbbi anyagain egyre jobban kiegyensúlyozta megszólalását a spirituális-, kamara-, és nu jazz-világok között, de úgy, hogy a spoken word, a jazz poetry majdnem mindig ott maradt a mixben. A londoni színtéren már a 2010-es évek második felében nevet vívott ki magának, a világ azonban egy szokatlan megközelítésű lemezzel ismerte meg.

Alabaster DePlume Jazz

A TOTÁLIS FELFRISSÜLÉS CENTRUMA

A 2022-es Gold: Go Forward in the Courage of Your Love című LP úgy készült, hogy két hétre bezárkózott a Total Refreshment Centreben más-más zenészekkel, ügyelve arra, hogy az újonnan érkező muzsikusoknak ne jusson ideje próbákra, hanem az azonnali egymásra hangolódások alakították a zenék születését és a felvételeket. A spirituális jazz megközelítést így aztán olyan eltérő hatások is kiegészítették, mint az etióp afrojazz, a nagyvárosi soul vagy a japán folk. A bekategorizálhatatlan anyag pedig hatalmas siker lett, az év egyik leginkább ünnepelt lemeze, még a finnyás, trenddiktáló Pitchfork magazin is a legjobb megjelenések között üdvözölte. Ezután Bon Iverrel turnézott, majd 2023-ban ugyanabból a 2022-es felvételi sessionből merítve kiadott még egy ragyogó albumot, és ennek a Come With Fierce Grace című lemeznek a második turnéhullámával végre Magyarországra is eljut. A friss anyag talán az eddigi legnyersebb és legőszintébb lenyomata Alabaster kreatív kompozíciós folyamatainak: terjeszkedik, kutat, azon dolgozik, hogy elmélyítse és még jobban kifejezze a dallamai mögött meghúzódó érzelmeket. Alabaster szerint mindez hasonlóságot mutat azzal, ahogyan a természet egyes elemei – például a méhek –hozzájárulnak a közös munkához, és a közösen létrehozott szépséghez: „ha egy nagy dolog meg akar történni, engedjük, hogy megtörténjen.”

Fotó: Niclas Weber

Összművészet

Simon Izabella és Várjon Dénes

INSPIRÁCIÓS TERET SZERETNÉNK MEGTEREMTENI

2024. MÁRCIUS 9-10.

Simon Izabella és Várjon Dénes muzsikus-házaspár főszereplésével folytatódik a Magyar Zene Háza kurátori hétvége-sorozata, melynek lényege, hogy az adott hétvégén a kurátornak hívott művész vagy művészek állítják össze a programot. Az ismert zenészházaspár március 9-én, és 10-én a társművészetek egymásra hatását állítja középpontba úgy, hogy minden korosztály találhasson számára értékes programot.

• Márciusi kurátori hétvégéjük programja rendkívül szerteágazó: lesz gyerekprogram, megjelenik az irodalom, de a főszereplő természetesen a zene. Milyen koncepció mentén állt össze a program? Várjon Dénes: A hétvége koncepciója tulajdonképpen ugyanazon az elképzelésen alapul, amely Izabella gyerekkoncertjeinek is kiindulópontja, vagyis, hogy a különböző társművészetek hatnak egymásra és nem elválaszthatóak egymástól. A hétvége folyamán egy olyan inspirációs teret szeretnénk megteremteni, ahol minden korosztály talál számára értékes programot, összefonódik az irodalom a zenével, a kamarazene a szólójátékkal és a versenyművek világával. Azt szeretnénk megmutatni – ez mindkettőnk ars poeticája is –, hogy a kiindulópont és a lényeg mindig ugyanaz a zenélés különböző megnyilvánulásainál.

• Izabella mindig nagy hangsúlyt fektetett a gyerekeknek szóló ismeretterjesztésre, így ez a kurátori hétvége sem múlhat el gyerekeknek szánt program nélkül. Március 9-én, a délelőtti koncert címe, a Hang-Szín-Kép azt sejteti, hogy a vizualitás is kitüntetett szerepet kap. Hogyan képzeljük el ezt a koncertet? Mi fog történni a színpadon?

Simon Izabella: A művészet varázsvilágában hatalmas az összetartozás. A hangokkal csakúgy, mint a festékekkel lehetséges „színezni”, egy versnek a szavak által van dallama és ritmusa, de lehet hozzá zenét is komponálni, így alakulhat át dallá. A zene és a ritmus hatására pedig megjelenik a mozgás, a tánc öröme. Ezen az előadáson Weöres Sándor költészete fontos szerepet kap, magam is egy általa írt gyönyörű verssel jövök be a gyerekekhez, de Farkas Ferenc dalaiban is két olyan vers hallható majd, amely a kicsik nagy kedvence. A fuvola hívogató hangja egy varázserdőbe, a mesék birodalmába röpít bennünket, ahol Csipkerózsikával találkozhatunk Ravel Lúdanyó meséi ből, majd megismerkedünk Csúnyácskával és megtudhatjuk, hogy a pagoda a mesék világában egészen mást jelent, mint a valóságban. Végül egy olyan zenés mesében találjuk magunkat, melyet minden gyerek jól ismer, csak kicsit másként. Vajon kik lehetnek a Kis Piros Hegedű és a Nagy Gonosz Cselló történetének eredeti szereplői? Pillanatok alatt ki fogjuk találni, és el is indulunk egy

Összművészet

olyan világba, ahol a Grimm mese mintájára egy mulatságos történetben a hangszereké és a zenéjé lesz a főszerep, Anne Dudley és Steven Isserlis tollából. Eközben a „Varázsvászon” segítségével érdekes festmények jelennek meg, melyek kapcsolódnak a művekhez. Az előadás alatt pedig Lincsi lányunk készít a gyerekeknek egy olyan meseillusztrációt, ami a koncerthez kapcsolódik.

• Ugyanezen a napon az esti koncerten Clara Wieck és Robert Schumann kapcsolata elevenedik meg a színpadon úgy, hogy közben megvalósul az irodalom, a színház és a zene együttállasa. Miért éppen őket választották? Mit üzenhet kettejük története a mai embernek? Milyen műveket hallhatunk?

Simon Izabella: Clara Wieck és Robert Schumann élettörténete több szempontból is egyedülálló a zenetörténetben. Mindketten hatalmas ívű pályát futottak be a saját területükön, és ezzel együtt kicsit mindketten vágytak a másik zenei életterére. Robert pályája elején pianistának készült, Clara pedig egész életében szeretett volna nagyot alkotni a komponálás területén is. Az, hogy Clara a 19. században nőként ennyire ünnepelt zongoraművész lehetett és egy nagyon intenzív koncertező életet folytatott, önmagában véve is különlegesnek számított. Szerelmük az egyik leggyönyörűbb történet a művészet területén. Nemcsak az életben, de művészetükben is támogatták egymást, igazi társai, partnerei voltak egymásnak. Azonban az élet nehézségeit ők sem kerülhették el, és a siker mögött rengeteg viszontagságot, mély drámát éltek meg kapcsolatuk kezdetétől. Mindez kiderül a zenés-színházi előadásból, melyen Clara és Robert néhány művének részletei is felcsendülnek, illetve Brahms G-dúr hegedű-zongoraszonátá jának első tétele, mely Clara egyik kedvence volt. Brahms mindkettőjük életében fontos szerepet töltött be, a történet Brahms életükbe való megjelenésével zárul le vagy inkább marad nyitva. Ezzel a darabbal, melynek szerkesztője és dramaturgja is vagyok, nem egyszerűen üzenetet szerettem volna közvetíteni, hanem sokkal inkább gondolatokat ébreszteni a mai ember számára is. Olyanokat, amelyek az előadáson kelnek életre, de hazafelé és otthonaikban is tovább gondolkodásra serkentik a közönséget.

• Clara szerepében Udvaros Dorottya, Schumann szerepében

Widder Kristóf látható-hallható.

Simon Izabella: Óriási öröm számomra, hogy Udvaros Dorottya elvállalta Clara szerepét, Widder Kristóf formálja meg Robertet, Gardenö Klaudia pedig megrendezi a darabot. Először fogunk együtt dolgozni, és nagy izgalommal várom a találkozást.

• Vendégművészeket is hívtak a hétvégére, Langer Ágnest, Szabó Ildikót és Győri Noémit. Várjon Dénes: Nagyon örültünk, hogy mindhárman rögtön elvállalták a közreműködést, és nagyon nyitottak voltak arra is, hogy különböző „szerepekben” is fellépjenek. Nekünk, zenészeknek, egy ilyen „minifesztivál” megálmodásánál az egyik legfontosabb kérdés, hogy kik lesznek a társaink az „utazás” során. Ági, Noémi és Ildi mindhárman nagyszerű és sokoldalú művészek, Izával együtt nagyon várjuk a közös próbákat és koncerteket velük.

• A zárókoncert címe: Klasszikus Társas Játékok – ez mit jelent? Várjon Dénes: A zárókoncert tervezése folyamán a gyújtópont a kamarazenélés volt, ami mindkettőnk számára az egyik legfontosabb zenei megnyilvánulás, kommunikáció. A zongorástrió műfaja ezen belül is az egyik legizgalmasabb „társas játék”, hiszen mindhárom hangszer, a hegedű, a cselló és a zongora, teljesen egyenrangúan tud részt venni a zenei szövet alakításában. A kamarazenélés, ha a partnerek értik, beszélik egymás és a zeneszerző zenei nyelvezetét, akkor igazi közös, rendkívül inspiráló játékká tud alakulni, Haydn és Beethoven triói pedig a műfaj igazi csúcsai. A programot meg szerettük volna koronázni két versenyművel, hiszen a zenekarral való kommunikáció is a kamarazenéből indul ki, fejlődik tovább. Weinberg fuvolaversenye egy igazi különlegesség, amely Magyarországon még soha nem hangzott el, Mozart kétzongorás versenyműve pedig maga az örömzenélés és nekünk is az egyik legkedvesebb darabunk. Nagy örömünkre az egészen fiatal generációt is tudjuk foglalkoztatni a programban, hiszen a Zeneakadémia hallgatóiból alakult kamarazenekar kíséri a versenyműveket, nagyszerű karmester kollégánk, Dubóczky Gergely irányításával.

SIMON IZABELLA: HANG-SZÍN-KÉP

Klasszikus zenei koncert és játék 2024. MÁRCIUS 9., 10:30

CLARA ÉS ROBERT SCHUMANN LEVÉLBESZÉLGETÉSEI

Udvaros Dorottya és Widder Kristóf előadásában 2024. MÁRCIUS 9., 19:30

SIMON IZABELLA ÉS VÁRJON DÉNES: KLASSZIKUS TÁRSAS JÁTÉKOK

Langer Ágnes, Szabó Ildikó, Győri Noémi és a Zeneakadémia kamarazenekara, vezényel: Dubóczky Gergely 2024. MÁRCIUS 10., 19:30

Simon Izabella és Várjon Dénes kurátori hétvége

SPOKEN WORD NIGHT

A Spoken Word Night az alkotók reményei szerint, egy olyan programsorozat első estje a Zene Házában, melyen alkalomról alkalomra a slam poetry világából már jól ismert előadók és az általuk választott zenészek élő koncert formájában lépnek fel. Na jó, de mi ez az egész?

• A spoken word nagyobb műfajhalmaz, mint az itthon manapság – kifejezés szintjén legalábbis biztosan – ismertebb slam poetry. Hogyan magyaráznátok el a különbséget a kettő között?

Kemény Zsófi: Nekem mindig azt mondták a tapasztaltabbak, hogy a spoken word az slam, csak zenére. Évekbe telt rájönnöm, hogy ez nem igaz.

Simon Márton: A Wikipédia szerint: „A spokenword olyan összefoglaló kifejezés, amely minden hangosan felolvasott költészetet magába foglal, beleértve a versolvasásokat, a slampoetryt, a jazz költészetet (jazz poetry) és a hip-hop zenét is, illetve szkeccseket és prózai monológokat is tartalmazhat.” Vagyis ez egy gyűjtőfogalom, tágabb, mint a slam, és szinte minden belefér, ami színpadon hangzik el és nem konkrét ének.

• Miért éreztétek úgy, hogy az igen népszerű slam poetry-estek után valami hasonlóba, mégis másba kell belefognotok?

Horváth Kristóf - Színész Bob: Mindannyian nagyon szeretünk zenére beszélni! Az izgalmas az, hogy itt egy viszony is kialakul. A zene lehet egy szöveg hangulatának megtámogatója, vagy lehet az ellenpontozása. Három értelmezhető sík is megjelenik: a szöveg, a zene, és a kettő kapcsolata. Három a kettőben!

• A Zene Házában induló Spoken Word Night című est sajátossága, hogy a szövegelést zenével párosítjátok. Mire számíthat ezeken az esteken a közönség?

Süveg Márk Saiid: A zene egészen máshova is vihet egy szöveget, mint amilyen intencióval az eredetileg íródott – ha volt ilyen egyáltalán –, vagy ráerősíthet az elsődlegesen szándékolt hangulatra, ezért izgalmas lehet azoknak is, akik először hallják az adott szöveget, és azoknak is, akik esetleg már ismerik.

Horváth Kristóf - Színész Bob: Azt remélem, hogy egy lenyűgöző utazás lesz az előadók és a közönség számára is. Bennem mindig rengeteg gondolatot és érzelmet ébreszt fel, ha ezekkel a különleges, egyedi kollégákkal dolgozhatom. Nem csak partnerük, de rajongójuk is vagyok. Ahogy ők gondolkodnak a szövegről, az mindenkinek lehet egy viszonyítási pont.

• Mindannyian a slam poetry emblematikus alakjai vagytok. Mérhető számotokra az a hatás, amit a slam poetry az elmúlt két évtizedben elért Magyarországon? Van hatása az oktatásban, az irodalomértésben?

Kemény Zsófi: Most is érettségi tétel a slam és a munkásságom egy iskolában, jövő héten megyek be felmondani a tételt a gyerekeknek, hogy meg tudjanak tanulni. Szerintem sokkal többen írnak, mint amennyien bevallják. Az, hogy nem mindenkinek az írásai jelennek meg folyóiratokban, szerintem nem baj, hiszen ez egy szakma, egy mesterség, egy nem kommercializálandó művészeti ág. De az, hogy megírhatod, kiállhatsz, és emberek tapsolnak neked, az igenis erősíti, hogy a gondolatoknak ereje van. Hátha kettővel több gyerek kezd el gondolkodni. Neadjisten olvasni. Ennek lesz hosszú távú hatása. Süveg Márk Saiid: 2012-ben volt először tudomásom szerint alternatív irodalmi tétel egy pécsi gimnáziumban az Akkezdet Phiai munkássága, és az irodalom peremterületei. Azóta minden évben érkeznek a hírek a sulikból, hogy alternatív tételként beemeli a slamet, vagy akár a rapet a helyi irodalomtanár, amit nem lehet másként értelmezni, minthogy valóban megfelelő eszköznek tűnik, hogy a fiatalokat a pedagógusok közelebb hozzák kicsit az irodalomhoz.

Simon Márton: Óriási hatása van, persze, a karrierünkön is érezzük, meg a bőrünkön is.

Kemény Zsófi, Süveg Márk Saiid, Simon Márton, Horváth Kristóf

Interjú: Dömötör Endre

A MAGYAR NÉPKÖLTÉSZETBEN ÉS A FRANCIA SZIMBOLIZMUSBAN IS FELLELHETŐ

A Versjegyek elnevezésű produkció a Fonogram-díjas Ötödik Évszak-énekesnő, Izabella Caussanel, és a Junior Prima-díjas zenekarvezető, ifj. Csoóri Sándor egyedi zenei és irodalmi estjét jelenti. A műsorban a francia és magyar költészet, valamint a népköltészet válogatott alkotásai szerepelnek, melyek akusztikus zenei kísérettel nyitnak új távlatokat a hallgatóság felé. Párbeszédek versben, zenében, dalban. Ifj. Csoóri Sándorral beszélgettünk.

• Mi a Versjegyek-est alapvető koncepciója, hogyan született meg bennetek mindez?

A versek előbb születtek meg, mint mi, de a gondolat nagyon egyszerű a műsor mögött. Vannak olyan mondatok, olyan szövegek, amik végig kísérnek egy egész életen át. És ez bárkire igaz. Ebben az esetben azok a versek szerepelnek középpontban, amik ránk voltak nagy hatással, amik elindítottak bennünk valamit. Ezek a szövegek bennünk úgy értek, ahogyan egy népdal is megérik arra, hogy a hallgató észre vegye, hogy miről is szól igazából. Ez a duóformáció erre az intim észlelésre épül, a versek törékenységét vizsgálja, mint ahogyan az író-olvasó kapcsolat is erre a megértésre épül, mi is erre fókuszálunk a Versjegyek esten.

• Hol találkozik számotokra a francia és magyar költészet a népköltészettel?

2024. MÁJUS

2.

Izabella Caussanel francia-magyarként hozza magával az eredeti nyelven, franciául megszólaló verseket, amikről azt mondja, hogy a mai franciák már nem így beszélnek, viszont nagyon szépen szólnak. Amikor felfigyeltünk egy-egy Paul Verlaine- vagy Victor Hugo-versre, akkor neki az volt az első benyomása, hogy ez nagyon szépen hangzik franciául, de ma már nem lehetne így beszélni. De persze már Arany János nyelvén sem beszélünk magyarul, mégis értjük a mélységit. És e felé tartunk ebben a műsorban, a mélység, az eredetiség felé, ezáltal hitelesek is tudunk maradni, mert nem akarjuk elsilányítani a nyelvet, amit ezek a költők beszéltek. Nagyapám, Csoóri Sándor költő nagyon sokat mesélt arról, hogy a francia szimbolizmus nem áll távol a magyar népkötészettől. „Kőrösfői kertek alatt, három kislány zabot arat, zabot arat a lovának, szeretőt keres magának”, vagy az, hogy „lányok ülnek a toronyban, arany koszorúban” ezek olyan képek, amiket értünk, mégsem léteznek, nem ülnek lányok a toronyban arany koszorúban, de tudjuk értelmezni a képet. Ez a fajta képi világ vagy szimbolika a magyar népköltészetben és a francia szimbolizmusban is fellelhető.

• Milyen új távlatok nyílnak ezekben az irodalmi, népi alkotásokban az általatok létrehozott zenei-irodalmi szövetben?

A hangszerelés brácsa-kontrán, brácsán vagy tamburán történik, ezek népi hangszerekként folklorizálódtak, és azáltal is különleges itt a szerepük, hogy nem szoktak ilyen funkcióba kerül. A brácsának általában kísérőszerepe van, itt szólisztikus is, de a szólók nagy része azért sokszor énekkel történik. Egy oda-vissza játék ez, amely reakciókra épül. Éppen akkor, hogyan reagálunk egymásra. A harmóniákban inkább a kárpátmedencei harmonizálást vesszük alapul, nem a jazz, vagy pop harmóniákat. A szabadság van meg a műsorban, az egymásra figyelés, a reagálás. Reagálunk egymásra a saját készletünkből, én a népzenei készletemből, Izabella pedig inkább a sanzon és a jazz világából merít.

Interjú: Dömötör Endre Fotó: Hatházi Tamás

ifj. Csoóri Sándor

MACSKAFOGÓ – ÉLŐBEN

Várallyay Katus, Tompa Ábel és

Deák András a Macskafogó eredeti partitúráival 2023 októberében

Várallyay Katus és Tompa Ábel

17:00

19:30

A legendás, 1986-os Macskafogó című film élőzenés vetítése a film nemrégiben elhunyt zeneszerzőjének, Deák Tamásnak az emlékére a Budapest Orchestra Project, és a Jazzation a cappella együttes előadásában valósul meg május 2-án, a Magyar Zene Házában. Miközben a vásznon látjuk a jeleneteket és a karaktereket, a színpadon láthatjuk és hallhatjuk is az előadókat, amint életre keltik a jól ismert, örökzöld dalokat. Várallyay Katus és Tompa Ábel mesélt a programról.

• Közel egy éve szervezitek a Macskafogó élőzenés filmvetítését, amely a nemrég elhunyt Deák Tamás zeneszerző munkásságát helyezi előtérbe. Honnan az ötlet, hogy előadjátok a rajzfilmet élőzenével?

Várallyay Katus: A Macskafogó nálunk család kultfilm, fejből tudom az egészet. 2011-ben szöveget írtam Lusta Dick trombitaszólójára a Jazzationnek, ebből lett a Vámpírszerenád, ennek kapcsán ismerkedtünk meg Deák Tamással.

Tompa Ábel: Végzős karmesterként egyik egyetemi projektem volt az élőzenés filmvetítés terve a Macskafogóból. Akkoriban kezdtünk Katussal közösen gondolkodni a Jazzation és a Budapest Orchestra Project együttműködéseiről, és így, hogy Katus ismerte Tamást, és jóban vannak Tamás fiával, Andrással is, minden segítséget megkaptunk.

Várallyay Katus: Tudtuk, hogy Tamás személyesen nem fog eljönni, de nem sejtettük, hogy a születésnapja környékére tervezett bemutatót odafentről hallgatja majd. De a zenéjében ott lesz velünk.

• Az eredeti kottákból fogtok játszani – milyen érzés ezekből a lapokból zenélni?

Tompa Ábel: A kézzel írt partitúrákat kaptuk meg Andrástól digitalizálásra, az eredeti jegyzetekkel. A teljes filmzenét nemcsak gépbe viszem, hogy a zenekar könnyen olvasható szólamkottákat kapjon, de a stúdiókörnyezetre, részenkénti felvételre optimalizált anyagot koncertszerűen játszhatóvá kell tennem. Ütemszámokat, ütemmutatókat, tempókat, dinamikákat változtatok meg a hangszerelésben, mindezt úgy, hogy a hallgató ne észleljen változást. Igazi kihívás, de nagyon élvezem!

• Két koncert is lesz egymás után május 2-án. Mit gondoltok: mivel magyarázható a Macskafogó nak és zenéjének töretlen népszerűsége?

Várallyay Katus: A kortárs kritikai fogadtatás 1986-ban nem volt elragadtatott – a film olyan korban született, amikor cinkos összekacsintásokban lehetett csak reflektálni az adott politikai helyzetre. Többrétegű a mese, szállóigék forrása, egyszerre szól több korosztályhoz. A Four Brothers jazz standard bekerülése a filmbe a négy gengszter dalaként pedig telitalálat!

• A Jazzation és a BOP nem először dolgozik együtt, mégis: mennyiben más a mostani felkészülés a korábbiakhoz képest? Mire kell majd figyelnetek a produkció alatt?

Tompa Ábel: Jelenleg azon dolgozunk, hogy mire a próbákhoz érünk, már ne érhessen bennünket meglepetés. A big bandet különleges hangszerparkkal kell kibővíteni, a film hangsávjait alkalmassá kell tenni az élőzenés vetítésre. Két hangmérnökkel, Bobák Bencével és Rácz Istvánnal dolgozunk csak az előkészületeken. A produkció alatt a karmesteri multitaskingot négyzetre emelem – így a zenészeknek elég lesz, ha rám figyelnek. Interjú: Nagy Viktória

FESTŐZSENIK

A HANGDÓMBAN

Hieronymus Bosch, Csontváry Kosztka Tivadar, Pierre-Auguste Renoir – vajon mi köti össze ezt a három mestert, túl azon, hogy mindhárman festőzsenik voltak? Egy valami biztosan: mindhármuk művészetének esszenciája, és ezen keresztül műveik legapróbb részletei megtekinthetők a Magyar Zene Háza Hangdómjában, ahol ez a három film immár egy festészeti sorozattá állt össze.

Az ötlet, hogy egy festőről a Handómban vetíthető film szülessen, a Szépművészeti Múzeum nagysikerű Bosch-kiállítása kapcsán fogalmazódott meg, és tulajdonképpen arról szólt, hogy a tárlat nyújtotta élmény a kiállítás bezárása után tovább élhessen a Hangdómban. Így elsőként a reneszánsz mester legismertebb triptichonja, a Földi gyönyörök kertje kelt életre, mégpedig úgy, hogy közben korabeli polifonikus kórusműveket hallgathatunk a Cantemus jóvoltából, amit MA’AM (Makay Anna) finoman torzít és modulál, illetve egészíti ki diabolikus hangsorokkal. Az animációt Miss Virgács (Németh Nikolett) vizuális művész készítette, és ennek köszönhetően a grandiózus mű apró, az emberi szemnek amúgy csak nehezen kivehető rejtelmeit is alaposan szemügyre vehetjük.

Bosch, Csontváry, Renoir

A képzőművészeti sorozat következő darabjának hőse – ismét a Szépművészeti kiállításához kapcsolódva –a gyógyszerészből lett napút festő, Csontváry Kosztka Tivadar lett, akinek alkotói útját egy zenei utazással kísért animáción keresztül élvezhetik az érdeklődők. A film négy jelenet és tizenkét festmény felhasználásával készült útvonalon vezeti a nézőt a nápolyi öbölben található Castellammare városától, Athénon, majd Jeruzsálemen keresztül, Baalbek 6000 éves cédrusáig. Csontváry monumentális képei, mesteri ecsetkezelése és izzó színei valósággal elvarázsolják a látogatókat, akik akár önmaguk is megválaszolhatják a kérdést: látvány vagy látomás-e a mester életműve? A képeket remekül illusztrálják a nagynevű magyar és külföldi előadók által írt és előadott zenei szerzemények.

Bosch és Csontváry után szinte adott volt, hogy a Hangdóm programja harmadszorra is kapcsolódjon a Szépművészeti Múzeum újabb kiállításához, amelyen az impresszionista festő, Renoir életműve került középpontba. A Hangdómba készült audiovizuális alkotásban azonban Renoir festményei manuális, illetve digitális, úgynevezett generatív képalkotási technikával kerülnek mozgásba. Az animált képi anyagot szintén minden dimenzióban elmozduló zenei tartalom gazdagítja. Az alkotás különlegessége ezúttal is az, hogy a hallgatónézőnek lehetősége van olyan közelségből megvizsgálni a képeket, amilyen közelről az eredeti festményeket szabad szemmel nem is lehetne, és ezáltal részesévé válhat a megfestett történeteknek.

DOME 008 – BOSCH: FÖLDI GYÖNYÖRÖK KERTJE (29 perc, 14 éves kor alatt nem ajánljuk)

DOME 016 – CSONTVÁRY: LEVANTE ( 20 perc)

DOME 019 – RENOIR (25 perc)

Szöveg: Nagy Viktória

FELTÖREKVŐK A HÁZBAN

A Zene Háza már eddig is kiemelt küldetésként kezelte a tehetségek támogatását, ezt a tevékenységet 2024-től még közelebb visszük a látogatókhoz – zeneiskolások játékával töltjük meg közösségi tereinket, hobbizenélést támogató programot indítunk, és utcazenével telítjük be a Zene Háza környékét.

A Zene Háza mindig is kiemelt céljának tekintette a zenei tehetségek támogatását, illetve a zenélés minden korcsoportot érintő terjesztését. Már a nyitáskor, 2022-ben megkezdtünk több olyan programot, ahol feltörekvő tehetségek bemutatkozását támogattuk. A nyaranta jelentkező, a Hangfoglaló Program mal közös koncertjeink a tehetséges, fiatal zenekarok bemutatkozását segítik évről-évre.

A Lunchtime-koncertsorozat unk keretében eleinte elsősorban fiatal zeneakadémisták mutatkozhattak be, ezt idővel kiterjesztettük több másik zeneiskola tanulói felé is, sőt a zenéhez nem feltétlenül professzionális módon kapcsolódó énekesek is felléphettek már az intézményben. Utóbbira volt jó példa a Superar program keretében nálunk bemutatkozó gyerekkórus, vagy a minden évben megrendezett Kórusok téli éjszakája is. Ennek a kitűzött célnak az eredménye, hogy egyre több előzenekart léptetünk fel a nagyszabású koncertjeinken is, hogy a tehetséges, de még kevésbé ismert zenészek is lehetőséget kapjanak a színpadjainkon.

A ház tehetséggondozó programja idén még tovább nyújtózkodik. 2024-től egyre több zeneiskolás diák ad majd rövidebb koncerteket, elsősorban a közösségi tereinkben, hogy a házat napközben is megtöltsük zenével, így látogatóink még több tehetséggel, illetve élőzenével találkozhatnak bármilyen napszakban is járnak a házban. De nem csak a professzionális zenészek, illetve tanulók támogatását tartjuk fontosnak, hiszen a zene és a zenélés mindenkié! Idén induló, a hobbizenélést támogató programunk elsősorban azoknak szól majd, akik munka mellett saját zenekarral, zenei projekttel rendelkeznek, nekik is szeretnénk lehetőséget adni. Miután a Zene Házát egy csodálatos park veszi körül, így kiemelten fontos, hogy a környezetünkben is megszólaljon napközben is a zene, ennek köszönhetően egyre több utcazenésszel találkozhatnak majd a látogatók ebben az évben. Mindezek kapcsán felhívásokkal, pályázatokkal is találkozhatnak az érintettek, remélve, hogy minél több zenélni szeretőt elérhetünk, és nekik is alkalmi lehetőséget biztosíthatunk a megjelenésre a Zene Házában, hogy egyre szélesebb körben népszerűsíthessük: zenélni jó!

Szöveg: Horn Márton

PROGRAM KÁNAÁN A SZABADTÉRI SZÍNPADON!

Feltörekvő tehetségek, izgalmas zenei kísérletek, filmvetítések, filmes koncertek, kezdőket is váró táncházak, improvizációs open mic-esetek, dj-szettek, július-augusztus során remekbeszabott családi programok. Ha nyár – sőt, ha május és jó idő –, akkor jórészt ingyenes programokkal Szabadtéri színpad a Zene Házában, muzsikaszó a Ligetben, egészen szeptember közepéig.

Szabadtéren májustól folytatódnak már jól megszokott, és igen népszerű sorozataink – szombaton délelőttönként jórészt ingyenes Nyári Családi Programsorozat, csütörtökönként Táncház a szabadban, minden második kedden Vibe Changers , havonta többször is Film a szabadban, idén díva külön sorozattal is, Némafilmhez filmzenét zenés filmvetítéseink, Feltörekvők – Hangfoglaló Induló előadók koncertjei, sőt, a Zene Háza Szabadtéri színpadán folytatódik a Salsa Parkban sorozat is – és így tovább. Klasszikus és kortárszenei koncertek, globálzenei fellépések külföldi előadókkal, remek dalszerző-előadók, és jazzes sorozatunk is lesz. Pszichedelikus bigbanddel indítjuk be a helyszínt május elején, itt búcsúzik júniusban a világsztárokkal (Frank Sinatra, Miles Davis, Marvin Gaye, Rod Stewart, Diana Ross) dolgozó Tommy Vig ütőhangszeres, és nem lesz megállás szeptember közepéig. No és persze a szabadtéri koncertek mellett ismét megnyílik a Zene Háza kültéri kerthelyisége, a ZeneKert is.

Kihagyhatatlan koncertek

05. 05. Orchestre Tout Puissant Marcel Duchamp (SUI)

06. 02. Történelmi arcképcsarnok – A Szent István Király Zeneiskola növendékeinek fúvószenekari koncertje

06. 15. Magyar ábrándok a reformkorban – 180 éve mutatták be a Himnuszt – A Budapesti Filharmóniai Társaság ünnepi hangversenye a Magyar Zene Házában

06. 29. Tommy Vig Búcsúkoncert

07. 05. Resonare Percussion Duo – Dinamikus dobolás és karakteres déli táncok

07. 20. Redbreast Wilson

07. 31. Nora Brown & Stephanie Coleman (USA)

08. 02. Megújuló zene – Az UMZE Kamaraegyüttes műhelye

08. 03. Manaky

08. 08. Bobo & Behaja (FRA, MAD)

08. 11. Ensamble B11 (VEN)

08. 21. VreMea Válkània – balkán énidők

08. 22. Peca

08. 23. JAP: Hajnali Én-ek – reneszánsz és barokk művek szabad improvizációval

09. 14. XVI. Magyar Jazz Napja 2024 – A Magyar Jazz Szövetség és a Magyar Zene Háza rendezésében

Jazz a szabadban

07. 12. Qiyan

07. 27. Varga Bendegúz Quartet

Feltörekvők – Hangfoglaló Induló előadók

06. 28. Lenkke_

07. 19. Raklap

07. 23. cserihanna

08. 24. Selah Vie

Nyári Családi Programsorozat

Izgalmasabbnál izgalmasabb - és részben ingyenes - koncertekkel, előadásokkal, foglalkozásokkal várja a Zene Háza a Szabadtéri színpadán az egész családot, július és augusztus minden szombatján 10:30-kor! Nyári szabadtéri családi programsorozatunkban nemcsak a legkülönbözőbb zenei műfajoknak szentelünk figyelmet – így a jazztől a magyar és afrikai népzenén keresztül a klasszikus zenéig –, hanem olyan nagyszerű előadóknak is, akik kevésbé ismertek a nagyközönség előtt, ugyanakkor mindenképp nagyobb figyelmet érdemelnek. Július-augusztus folyamán délelőttönként a családoké a Zene Háza – érdemes kilátogatni a Ligetbe hétről hétre!

07. 06. Páll Éva – Míves Mesterségek

07. 13. Sőnfeld Mátyás – Zenebatyu: rendhagyó hangszerismertető koncert gyerekeknek (ingyenes)

07. 20. Ziránó Színház – Babszem Jankó: zenés bábszínházi előadás (ingyenes)

07. 27. Danny Bain és Ágoston Béla mesekoncertje: zenés-mesés hangszerbemutató (ingyenes)

08. 03. Samodai-Szives Duó (ingyenes)

08. 10. Firebirds Cirkuszi Társulat - Freak Fusion Cabaret: különleges cirkuszi varieté

08. 24. Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar hangszerismertető koncertje –Hangszerismertető családi koncert (ingyenes)

08. 31. Kokopelli Jazz Matiné

Táncház a szabadban

05. 23. Táncház: Samu Zoltán és zenekara

06. 06. Táncház: Kalász Máté és Barátai

06. 20. Táncház: Mihó Attila és zenekara

07. 04. Táncház: Samu Zoltán és zenekara

07. 18. Táncház: Mihó Attila és zenekara

08. 01. Koncert és táncház: Fészer Banda

DJ-szettek a szabadban

06. 22. DJ Palotai emlékest: DJ Ren, DJ Mango, DJ Titusz

Némafilmhez filmzenét

07. 26. Ember a felvevőgéppel (1929) – Élőzenés filmvetítés

08. 09. Koyaanisqatsi – Kizökkent világ (1982) – Élőzenés filmvetítés

Film a szabadban

06. 09. Omega, Omega, Omega (1982)

07. 07. Moziklip (1987)

08. 04. Balaton Method (2015)

Film a szabadban – Dívák & Ikonok sorozat

06. 19. Déryné (1951)

07. 11. Hamvadó cigarettavég (2001)

08. 28. Te rongyos élet (1984)

Vibe Changers

05. 14. Vibe Changers x Andy Hefler (Kéknyúl) x Busa Pista (Irie Maffia) x Sárkány Fanni (2023-as évad győztese)

05. 28. Vibe Changers x Schoblocher Barbara (Blahalouisiana) x Mehringer Marci (Mehringer)

06. 11. Vibe Changers + vendégek

06. 18. Vibe Changers + vendégek

07. 02. Vibe Changers + vendégek

07. 16. Vibe Changers + vendégek

07. 30. Vibe Changers + vendégek – döntő

08. 06. Vibe Changers Gála

A programsor még nem teljes, érdemes figyelni honlapunkat és közösségi felületeinket!

2024. MÁJUSSZEPTEMBER

Zene Háza+ tagság

ZENE HÁZA+ Közénk tartozol!

A Zene Háza egy különleges hely. A Ház ajtaján belépve nem csak építészeti remekműként csodálhatjuk fantasztikus tereit, napszakonként változó hangulatait, de magunkba szívhatjuk az intézmény szellemiségét, azt a nyitott, befogadó, sokszínű zenei világot, amelyet elérhetővé tesz programjain keresztül bárki számára.

Az intézmény minden elképzelést felülmúló sikere az itt dolgozók és a lelkes, újdonságra szomjazó látogatók közös érdeme. A kiállítási hosztok, az információs pultban dolgozók, a programszerkesztők és a sikeres produkciókért felelős munkatársak, valamint az intézmény értékeit meghatározó vezetők mind ugyanazzal a lelkesedéssel, elkötelezettséggel hisznek a Ház missziós vállalásában.

A Zene Háza+ programunk ezt az összetartó közösséget teszi elérhetővé, hogy bárki részese lehessen ennek a nem mindennapi élménynek, érzésnek.

Legyél tag és használd ki az ezzel járó előnyöket! A Zene Háza+ program, ahogy a neve is utal rá, a Zene Háza és a Liget+ együttműködésével jött létre. A tagság egy ingyenes Liget+ regisztrációt követően vásárolható meg, a kedvezmények felhasználása kapcsán is a Liget+ online felülete lesz segítségedre.

A három lépcsős tagsággal különféle kedvezmények, valamint exkluzív programok válnak elérhetővé a megvásárlás időpontjától számított egy éven (365 napon) keresztül.

TÁMOGATÓI KÖR 50.000 FT / ÉV

BARÁTI KÖR 30.000 FT / ÉV

KÖNYVTÁRI KÖR 3000 FT / ÉV

A Támogatói Kört a Zene Háza+ kiemelt, első szintjét intézményünk legaktívabb szóvivői számára hoztuk létre. Nekik, nektek is köszönhető, hogy széles körben elérhető maradhat a Zene Háza különleges élménye, nem csak az intézmény falain belül, de akár azon túl is.

A Támogatói Kör exkluzív közösség, nekünk pedig fontos, hogy lehetőséget biztosítsunk a tagoknak egymás és a Ház egyes vezetőinek megismerésére is – a tagoknak évente egyszer, előre meghirdetett alkalommal, ingyenesen szervezünk egy ilyen eseményt.

A tagsággal rendelkezők ezen túl egyes eseményeinkre ingyenes last minute vásárlási jogot kapnak, valamint ingyenesen látogathatják egy alkalommal Dome_Live sorozatunk vetítéseit. A Támogatói Kör tagjai 10% kedvezményre jogosultak a Ház shopjában való vásárlások alkalmával, valamint a földszinten üzemelő Trilla Bisztróban is. Mindezeken túl 4 óra ingyenes parkolást biztosítunk számukra a Múzeum Mélygarázsban a látogatott esemény napján. Évente egyszer, előre meghirdetett alkalommal, ingyenesen teszünk elérhetővé egy exkluzív backstage bejárást is nekik, amely során találkozhatnak az aznap fellépő művészekkel is.

A Zene Háza+ második szintje, a Baráti Kör intézményünk összetartó közösségét építi. Olyan visszajáró törzsközönség támogatását kérjük, akik a megszokottból kilépve, bátran nyitnak új műfajok, megismételhetetlen élmények felé, akiknek a Ház legalább annyi örömöt, újdonságot adhat, mint a benne dolgozóknak. A Baráti Kör tagsággal rendelkezők 10%-os kedvezményre jogosultak minden Zene Háza programra, évente egy alkalommap ingyen vehetnek részt egy Hangdóm vetítésen, valamint előre meghirdetett alkalommal szervezett exkluzív házbejáráson vehetnek részt. Mivel a Ház befogadóképessége korlátozott, bizonyos programok esetében a tagok számára lehetőséget biztosítunk a nyilvános jegyeladás megkezdése előtti kedvezményes elővásárlásra. Azoknak pedig, akik akár az utolsó pillanatban is szívesen döntenének egyegy programunk mellett, ráadásul kedvezményesen szeretnének jegyhez jutni, egyes eseményeinkre kedvezményes last minute vásárlási jogot biztosítunk.

A Könyvtári Kör, a Zene Háza+ harmadik szintje igazi zenerajongókhoz szól, amely kedvezményes vásárlási lehetőség mellett Magyarországon egyedülálló könnyűzenei gyűjteményébe enged szabad bejárást offline és online felületeken is.

A Könyvtári Kör tagsággal rendelkezők évente egy könyvtári eseményen ingyen vehetnek részt, valamint a kiemelt könyvtári eseményeinkre normál árú elővásárlási jogot biztosítunk a tagoknak.

A tagok számára lehetőség nyílik a Zene Háza könyvtárában lévő kisterem ingyenes használatra is egy-egy privát esemény szervezésekor.

A Zene Háza+ programról minden megtalálható a honlapon https://zenehaza.hu/zenehazaplusz

FESZTIVÁLOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

Zene Háza a fesztiválokon

A Zene Háza ott van a nyári fesztiválokon is, illetve együttműködéseink révén a Zene Házában is ott van a legnagyobb hazai fesztivál. A Kolorádón, a Bánkitó Fesztiválon és az Ördögkatlan

Fesztiválon egyaránt megtalálható a Magyar Zene Háza, a nyári szabadtéri programjaink között pedig lesz számos, ami a Sziget Fesztivállal közös megvalósítású. Együttműködéseink hátterében az áll, hogy osztjuk ugyanazokat az értékeket, amiket az adott fesztiválok képviselnek.

Kolorádó 2024. 07. 03-06.

A Budapest közvetlen közelében, Nagykovácsinál, a Sztrilich Pál Cserkészpakban megrendezett Kolorádó egy gyönyörű, zöld környezetben zajló fesztivál, izgalmas helyszínekkel, sokszínű fellépőkkel és olyan nappali programokkal, amelyek segítenek abban, hogy a közönség ne csak a bulikban találja meg a mókuskerékből való kiszakadás örömét. A Zene Háza Nagyszínpadnál délután a gyönyörű napsütésben, este a legszikrázóbb reflektorokban fürdőznek itt a Kolorádó legnagyobb nevei. Hogy 2024-ben pontosan kik fognak itt fellépni, az még legyen meglepetés, de a Kolorádó idénre már bejelentett néhány szuper előadót, főleg az elektronikus zene környékéről: Eartheater, Blawan, Call Super – sokan mások mellett.

Bánkitó

Fesztivál 2024. 07. 10-13. A Budapesttől 50 km-re fekvő Bánkon, festői környezetben zajlik a Bánkitó Fesztivál, amely információt, tudást, értékeket közvetítő eseményként minden évben egy fontos témát tűz a zászlajára, ami meghatározza a programjait és üzeneteit, valamint teljes arculatát. Zeneileg is progresszív, kortárs, folyamatosan megújuló fesztivál, azzal a céllal, hogy összehozza a környék produkcióit és megmutassa a hazai zenei színtér legfrissebb és legizgalmasabb előadóit. Idén a fesztivál egy része új területre költözik, közelebb a városközponthoz, ezen az új helyszínen lesz majd a Zene Háza Színpad olyan fellépőkkel, mint a Platon Karataev, a Csaknekedkislány, D eva, a Freakin’ Disco vagy Co Lee, illetve hajnali táncos bulikkal.

2024. NYÁR

Ördögkatlan Fesztivál 2024. 07. 30. – 08. 03.

Az Ördögkatlan Fesztivál az ország egyik legnépszerűbb összművészeti fesztiválja, idén már 17. alkalommal rendezik meg, és ez már a harmadik év lesz, hogy a Magyar Zene Háza helyszínként és programokkal is jelen van. A „minőség, a sokszínűség, a kíváncsiság, és mindenekelőtt az egyszerűség és a szeretet” fesztiválja a dél-dunántúli régióban, a Villányi-hegység körüli falvakban zajlik. Beremenden a Zene Háza Nagyszínpadon, Nagyharsányban a Zene Háza Hangtemplom nevű helyszínen a templomkertben és templomban zajlanak a házhoz kötődő programok. Míg az előbbi névadó helyszínen mindenféle koncert szól, addig a Zene Háza Hangtemplomban rengeteg, a Zene Házához kötődő esemény, zenepedagógiai zeneközvetítő foglalkozás történik majd.

Sziget

Festival x Zene Háza 2024. 08. 07-12.

A Sziget Fesztivállal 2023-ban indult együttműködésünk 2024-ben is folytatódik. Ennek keretében augusztus során, a Sziget idején a Zene Háza Szabadtéri színpadán olyan, a ház értékeinek, küldetésének megfelelő, Szigeten is koncertező előadókat léptetünk fel ingyen, akik mind izgalmas, máskülönben élőben ritkán hallható zenét játszanak. Ilyen lesz idén a francia-madagaszkári jazzes, rockos, afropopos, ritmusorientált Bobo & Behaja, vagy a venezuelai Ensamble B11 szuperszónikus énekegyüttes, amely olyan elektronikus zenei lüktetést kínál emberi hangok által, hogy eláll a szavunk.

A LEGFONTOSABB DOLOG

A HALLGATÁS

Oran Etkin

Oran Etkin, New York-i klarinétos április 10-én két nagyon izgalmas programmal lesz jelen a Házban: előbb angolul mesél és beszélget a nézőkkel az előadó és közönség kapcsolatáról, valamint a hallgatás művészetéről, majd Palya Beával lép színpadra, hogy Open Arms projektje keretében egy újabb remek nemzetközi kollaboráció kelljen életre.

• Mi a titka a hallgatás művészetének? Úgy gondolom, hogy a zenében, csakúgy, mint a beszélgetések során, a hallgatás kulcsa az, hogy ne legyen előítéletünk arról, amit a másik mond – akár szavakkal, akár zenével –, hanem hogy nyitottak legyünk arra, amit a másik kifejez, és úgy fogadjuk azt, ahogyan kapjuk. Amikor a két beszélgető fél nem egy bizonyos, meghatározott irányba tereli a beszélgetést, hanem hagyja, hogy szabadon folyjon, akkor az olyan irányba mehet el, amire soha nem gondoltak volna – és ugyanez a helyzet egy zenei beszélgetéssel is. Szerintem annak a hallgatói része azt jelenti, hogy elengedjük az előítéleteinket, a kifejezés oldala pedig azt, hogy elengedjük az önbíráskodást. Ezek persze nagy kihívások lehetnek, de valóban sok lehetőséget nyitnak meg. Előadóként az is ijesztő lehet, ha nem tudjuk, hova fog vezetni egy beszélgetés – különösen, ha élőben figyel minket egy közönség, számomra mégis ez a legjobb módja annak, hogy biztos legyek benne, hogy valami különleges helyen kötünk ki. Ha egy műsort túlságosan az irányításunk alatt akarunk tartani, akkor gyakran az történik, hogy nem lyukadunk ki azon a bizonyos különleges varázslatos helyen.

• Milyen szerepet tölt be a közönség a zenélés közösségében?

A közönség nagyon fontos! A közönséget a zenekar, a zene teremtésének részeként tekintem. A legfontosabb dolog, amit egy zenész tesz, az a hallgatás. Amikor egy nagyszerű zenésszel vagyok a színpadon, érzem, hogy ő figyel rám, és emiatt a figyelem miatt másképpen játszom. A közönség saját módján teremti meg a hallgatás energiáját, és ez nagyon erős elem a zenészekkel való együttműködésben.

• Milyen munkafolyamatot követsz az Open Arms projektben?

Hogyan választod ki a helyi művészeket?

Az Open Arms projekt együttműködései különböző módon jöttek létre, de mindnél közös a kapcsolódásokra való nyitottság, amelyet vittem magammal az utazásaim során. Az együttműködések vágyának és energiájának kinyilvánítása, kiáramoltatása számtalan váratlan együttműködést teremtett meg – maga az egész projekt olyan, mint egy zenei improvizáció.

• Mire számítasz ezen a Palya Beával közös koncerten?

Ez egy nagyon különleges Open Arms koncert lesz, mert a csodálatos Palya Bea csatlakozik hozzánk. Ez lesz az első alkalom, hogy együtt dolgozunk, de már most tudom, hogy mágikus lesz, mert ő egy nagyon lélekkel teli és nyitott személy. Néha már az emberi kapcsolat elárulja, hogy milyen lesz a zene. Rendkívül gazdag zenei háttérrel rendelkezik Magyarországról és a régió más területeiről, szefárd, roma és más hagyományokkal, valamint saját zenei elképzeléseivel. Nagyra értékelem az ő zenei személyiségét, és úgy gondolom, hogy ő is érzi, hogy honnan jön a zeném. Már nagyon várom, hogy megélhessem ezt a pillanatot vele!

Interjú: Dömötör Endre Fotó: Jose De Holanda

SZERETNÉNK, HA MINDENKI ANNYIRA

ÉLVEZNÉ AZ ÉNEKLÉST, MINT MI

Az 1968-ban alakult brit The King’s Singers a capella együttes az egyik leginkább legendás, nagyhatású a maga kategóriájában. A zenekar nem csak koncertek terén, de ismeretterjesztésben, mesterkurzusokban is egyedülálló, nagy szerencsénk, hogy erre a Zene Házában is sor kerül június 7-én. Nick Ashby, az énekegyüttes második baritonja válaszolt kérdéseinkre.

• A King’s Singers nemcsak az a capella éneklés egyik legmeghatározóbb formációja, de példamutató a masterclassok és workshopok tartása terén is. Miért tartotta fontosnak az énekegyüttes, hogy ezen a területen is aktív legyen? Egész egyszerűen az a helyzet, hogy szeretnénk, ha mindenki anynyira élvezné az éneklést, mint mi! Ha igazán szeretsz egy filmet, egy éttermet vagy szereted a hobbidat, akkor mindenkinek mesélni akarsz róla, hogy remélhetőleg annyi örömet okozzanak nekik is, mint neked. Ugyanez igaz ránk és az oktatási munkánkra is. Mi lehet jobb az évtizedek során megtanult a capella készségeinknél, mint át is adni azt másoknak? Így, ha minden jól megy, akkor másoknak is életük végéig szenvedélyük marad az éneklés, annyira, mint nekünk. Ezek során a mesterkurzusok során lehetőségünk van arra, hogy csodálatos és kedves énekesekkel dolgozzunk együtt a világ minden tájáról. Soha nem fogjuk magától értetődőnek tekinteni, és mindig boldoggá tesz minket is, hogy részesei lehetünk életük gazdagításának ebben a tekintetben.

• Mit ad egy mesterkurzus megtartása a King’s Singers számára? Amikor mesterkurzust tartunk, azt reméljük, hogy a teremben mindenki úgy érzi, hogy fejlődött valamilyen módon zenészként. Lehet, hogy jobb lett valakinek az énektechnikája, jobb előadói készségeket kapott, megértett valamit abból, hogy milyen egy nagyobb formációval előadni. De akár bármilyen más kevésbé kézzelfogható módon jobb lett az élete. Ha mindenki mosollyal az arcán, és egy új ötlettel a fejében távozik, akkor jó munkát végeztünk.

• Miért érdemes egy masterclasson részt vennie egy énekesnek, előadónak?

Nos, ha már eleve szeretsz kórusokban és együttesekben énekelni, akkor egy mesterkurzus valóban érdekes lehet számodra. Az általunk kipróbált ötletek, az általunk kifejlesztett készségek és a foglalkozás során elért előrehaladás arra késztetik a résztvevőket, hogy gondolják át jól saját éneklési és fellépési módjaikat. Ha jól végeztük a dolgunkat, akkor az itt megszületett ötleteket a résztvevők a lehető leghamarabb át fogják ültetni a gyakorlatba.

• Mivel gazdagodik a passzív nézőközönség egy ilyen eseményen? Egy mesterkurzuson részt venni, akár passzív nézőként is, olyan élmény, ami semmihez sem fogható. Természetesen meghallgathat különböző kórusokat, amelyek gyönyörű zenét adnak elő, de ezen felül egy olyan dolgoknak is tanúi lesznek, amelyet soha nem láthatnak koncerten. Egy formáció fejlődését élőben, valós időben. Esetleg persze felkérést kaphat arra is, hogy csatlakozzon egy énekgyakorlatokhoz, vagy hallgassa meg a hangzásban vagy teljesítményben bekövetkezett változásokat ezektől a nagyszerű csoportoktól, akik elég bátrak ahhoz, hogy közönség elé álljanak, és kísérleti nyulak legyenek a kezeink között.

Interjú: Dömötör Endre Fotó: Frances Marshall

Nick Ashby (The King’s Singers)

Ismeretterjesztés

Varga Veronika

MARKÁNSAN JELENIK MEG A NŐ, MINT EGYÉNISÉG

A Dívák & Ikonok című időszaki kiállításhoz kapcsolódnak Varga Veronika énekes-zenészelőadó Hangadó Globál című élőzenés ismeretterjesztő sorozatának különkiadásai a görög végzet asszonya, Mortissa nyomán. Varga Veronika mesél a sorozat részleteiről.

• Mi indította útjára a Hangadó Globál sorozatot a Zene Házában? 2023-ban léptem fel először a Magyar Zene Háza Hangadó Globál című előadás-sorozatában, amelynek keretében három különböző zenei világot vittünk színpadra interaktív koncertek formájában: a Ház felkérésére az általam már több, mint 10 éve képviselt balkáni és görög zenei vonal egy-egy szelete került terítékre ekkor. A sorozat fontos küldetése, hogy a közönséget a lehető legtöbbféle módon bevonja az adott zenei világba, amivel könnyedén tudtam azonosulni, hiszen a legtöbb koncertemen igyekszem ezt a szemléletmódot képviselni, azaz a közönséget aktivizálni és háttérinformációkkal ellátni.

• A Dívák & Ikonok című időszaki kiállításhoz kapcsolódó kétrészes különkiadás két, bizonyos pontjain rokon, alapjaiban mégis eltérő kultúra köré épül. Mi fűzi össze a sorozat egyes részeit?

A Mortissa címet viselő sorozatrészek több szálon kapcsolódnak egymáshoz: a fő gondolat maga a díva, a femme fatale, azaz a végzet asszonya karakter sajátos zenei megidézése köré épül, amelyben többek között a dalok tematikája, illetve azok egyedi kontextusa lesz majd a motor. A Mortissa kifejezés – amelyet a görög rebetiko szótárából kölcsönöztem – maga is ezt a végzetes nőtípust jelenti. A görög cím természetesen előrejelzi, hogy mindkét koncert anyagában megjelenik a görög zene, azonban alapvetően csak az első előadás az, amely kizárólag görög dalokból áll majd. A két részt ugyanis az a szándék is összeköti, hogy egy nem mindennapi képet mutassunk a közönségnek a Földközi-tenger környékének populáris és tradicionális zenei világról – ami számomra most a leginkább vonzó terep. Így lesz a második előadás spanyol zenei vonatkozású.  Úgy gondolom, hogy mindkét kultúrában markánsan jelenik meg a nő, mint egyéniség, és ezúttal kifejezetten célom a karakterisztikus jegyek ábrázolása, ami a zenei sajátosságokon, a dalok vagy a megidézett előadók történetein keresztül nyer igazán értelmet. A görög és a spanyol zenei fókuszú előadásról tehát együttesen elmondható, hogy a középpontba a női hang és a női teremtő energia áll. Mindezt azzal szeretném fokozni, hogy mindkét koncertre meghívtam egy különleges kisugárzású, számomra nagy jelentőséggel bíró női előadóművészt, hogy a színpadon együtt erősítsük egymást és magát a tematikát.

• Mit szimbolizál Mortissa?

Ahogy említettem, a Mortissa maga a végzet asszonya. Az előző század eleji görög dalokban felbukkanó kifejezés szerintem a lehető legérzékletesebben jellemzi azt a szinte halálosan vonzó dívát, akinek egyetlen férfi sem bír nemet mondani – legyen ez a nő akár csalfa ledér vagy ravasz játszmázó, valódi szépség vagy ellenállhatatlan egyéniség. A Mortissa sokakat megbotránkoztató, másoknak példaképként szolgáló erős és független női figura, a társadalmi normák huncut provokátora, a szabadság szerelmese, akit sem a dohányfüst, sem az égetett szesz illata nem riaszt el attól, hogy kifejezze gondolatait és érzéseit, hogy élvezze és büszkén prezentálja nőiességét a férfiak által uralt világ legkevésbé sem kifinomult tereiben, például a 20. század kávéházaiban. A Mortissa karaktere véleményem szerint valamilyen módon „átemelhető” a jelenbe is – és ha arra gondolunk, hogy még ma is megeshet sok helyen, hogy egy nőnek nem kevésbé kell küzdenie azért, hogy véleményt formálhasson, mint száz vagy netán többszáz éve, hirtelen még társadalmi színezetet is kap a történet.

Interjú: Dömötör Endre Fotó: Sutus Fanni

2024. ÁPRILIS 23.

2024. MÁJUS 30.

VARGA VERONIKA ELŐADÁSSOROZATA

MORTISSA – GÖRÖG DÍVÁK 2024. ÁPRILIS 23.

MORTISSA – SPANYOL DÍVÁK 2024. MÁJUS 30.

Mindent a szemnek!

Csepelyi Adrienn

BÁMULATOS KREATIVITÁS

A KULISSZÁK MÖGÖTT

A Mindent a szemnek! ismeretterjesztő sorozat a zeneipar leglátványosabb, s egyben egyik legkevésbé látható oldalát mutatja meg a szélesebb közönségnek: azokat, akik az előadók közvetítette látványért felelősek. Csepelyi Adrienn kulturális újságíró olyan alkotókkal beszélget, akik az utóbbi évtizedben a háttérből alakították azt, ahogyan kedvenc zenei előadóinkra tekintünk.

• Mi indította útjára a Mindent a szemnek! szabadegyetemet?

Rendszeresen vezetek műsort a Magyar Zene Házában, és régóta beszélgetünk arról, hogy legyen saját sorozatom. Amikor megkérdeztek, milyen témát választanék, eszembe jutott, hogy a ház adottságainak köszönhetően itt megvalósíthatnám azokat az ötleteimet, amelyek podcastként vagy rádióműsorként nem működnének, de régóta foglalkoztatnak. Rengeteg vizuális információ zúdul ránk nap mint nap, és sokszor nem is egyértelmű szerintem, milyen mélyen befolyásolja egy klip, egy kép vagy akár egy öltözék azt, amit meg- vagy felveszünk. Ezt szerettem volna körüljárni a Mindent a szemnek! sorozatban.

• A zeneipar leglátványosabb, egyben legkevésbé látható oldalát mutatod meg ezekben a beszélgetésekben. Milyen szerep hárul azokra, akik a háttérből alakítják a művész által közvetített képet, és azt, ahogyan kedvenc zenei előadóinkra tekintünk?

A háttérszereplőket nem övezi túl nagy figyelem, hiszen a „késztermék”, a munkájuk eredménye elviszi a fókuszt róluk. Újságíróként engem nagyon érdekel, hogy jön létre egy-egy ikonikus outfit, egy emblematikus látványvilág, és úgy tapasztalom, ez mások számára is nagyon izgalmas terep. Szerettem volna, ha ez a sorozat megmutatja, mennyi szellemi és fizikai munkát végeznek a színfalak mögött, mennyi logisztika, ötlet, olykor lehetetlen küldetés vezet egy-egy sikeres klip vagy legendássá váló ruhadarab elkészültéhez. A háttérben dolgozók azok, akik megörökítik nekünk, amit egyszerű földi halandók nem láthatnak, közelebb visznek az előadókhoz, de ők azok is, akik formába öntik a művészek elképzeléseit. Elképesztően sok mindenre kell figyelniük szakmai téren, miközben emberileg is harmóniára törekedni rendkívül felfokozott érzelmi pillanatokban.

• Mennyire érdekes a popzenében a színfalak mögé látni?

Tizenöt éve dolgozom kulturális újságíróként, ennyi idő alatt sok mindent meg lehet unni, de azt a bámulatos kreativitást, megfeszített munkát és őrületes leleményességet, amit a kulisszák mögött látok, soha.

• Ahhoz, hogy valakire dívaként tekintünk, mennyire van szükség a sorozat által bemutatott háttérszereplőkre?

A díva akkor lehet igazán díva a szó nemes értelmében, ha tud valamit, amit senki más nem. Maria Callas talán a legjobb példa erre: La Divina „becenevét” kiemelkedő technikai tudása, kivételes hangja és briliáns énekstílusa miatt kapta, ám ez csakis amiatt válhatott eposzi jelzővé a neve mellett, mert megjelenésében, életvitelében, karakterében is maga volt a prima donna assoluta. Ahogyan Callas nem képzelhető el ikonikus sminkje nélkül – tűnjék ez bármilyen marginális dolognak, popkulturális értelemben az énmárka fontos része volt –, úgy Cher őrületesen szexi ruhái, Madonna egy-egy korszakának imázsa, Lady Gaga jelmezei vagy épp Björk hattyúruhája is éppoly fontos alkotóeleme a dívaságnak, mint a hangszín, a mondanivaló, a színpadi jelenlét. Es Devlin színpadi látványtervező Adele egyik turnéjához azt álmodta meg, hogy az énekesnő szemeit lássa a közönség a ledfalakon gigászi méretben. Theda Bara, a húszas évek ünnepelt hollywoodi sztárja, az első vamp feketére sminkelt szemei a Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál logójából tekintenek ránk ma is. Ez a dívaság maga: amikor annyira szuggesztív művész vagy, hogy akár a tekinteted is logóként működik.

MINDENT A SZEMNEK! POP SZABADEGYETEM CSEPELYI ADRIENNEL A KLIP: a kommunikáció vagy az imázs eszköze? 2024. MÁRCIUS 5.

„A DIGITÁLIS VILÁGBAN EGY ANALÓG EMLÉKET” Koncert- és zenekari fotózás: a pillanat művészete? 2024. ÁPRILIS 16.

KIT VISELSZ? ÉS KI ADTA RÁD? Stylistok, avagy a láthatatlan varázslók 2024. MÁJUS 22.

ISMERETTERJESZTŐ PROGRAMSOROZATOK

Hangadó

Tóth Árpád Kalandozások a zenében az ország legszórakoztatóbb, legbeszédesebb ének-zene tanárával. Tóth Árpád nem csak kiváló előadó, karnagy és művész, de magával ragadó előadásaival azt is képes elérni, hogy még a legbátortalanabb emberek is lépjenek egy lépést előre.

02. 11. ROSSZ IDŐBEN SZÜLETTEK…

03. 24. ZENÉSZ DINASZTIÁK

04. 07. ESTERHÁZYAK A ZENE FŐSODRÁBAN

05. 19. MULTIKULTI A 16-17. SZÁZAD ZENÉJÉBEN

Hangadó

Senior

A Hangadó Senior széria célja, hogy klubként működjön, amelyen kicsit utánajárunk közösen a zenetörténet nagy anekdotáinak és zenehallgatással, énekléssel és kvízjátékkal fűszerezve egy kellemes péntek délutánt tölthetünk együtt. Az előadást Tápai Dóra karnagy, középiskolai ének-zenetanár, a Zene Háza zenepedagógusa tartja.

02. 16. A STRAUSSDINASZTIA SIKERÉNEK TITKAI

03. 22. FELBUJTÓ DALLAMOK, SORSFORDÍTÓ ZENÉK

04. 19. AZ ÖRÖK ELÉGEDETLEN: ANTON BRUCKNER

05. 17. ZENEI VALÓSÁGSHOW: PUCCINI OPERÁI

06. 14. DEBUSSY ÉS A PILLANAT VARÁZSA

Hangadó Senior –Dívák & Ikonokkülönkiadások

Tápai Dóra Hangadó Senior sorozatának nyári különkiadásai a Díva-tematika mentén Puccini operáinak nőalakjait veszik sorra, három részben. Bérlettel 10% kedvezmény a Dívák & Ikonok kiállításra.

06. 26. PUCCINI NŐALAKJAI: A DÍVA – TOSCA

07. 03. PUCCINI NŐALAKJAI: A NAÍVA –PILLANGÓKISASSZONY

07. 10. PUCCINI NŐALAKJAI: A DÉMON–TURANDOT

Hangadó Globál –Dívák & Ikonok különkiadás

Varga Veronika globálzenei előadás-sorozata, a Hangadó Globál a Dívák & Ikonok kiállításhoz kapcsolódva a görög Mortissa – végzet asszonya –jegyében a görög rebetiko és a spanyol flamenco világán is túlmutatva terjeszt ismeretet és dalokat a témában.

04. 23. MORTISSA –GÖRÖG DÍVÁK

05. 30. MORTISSA –SPANYOL DÍVÁK

Szubjektív!

Batta András sorozata –Dívák & Ikonok sorozat

Ebben a „Szubjektív” minisorozatban Batta András három szeánszban idézi meg elsősorban az opera és a popzene díváit, művek, zeneszerzők, látványtervezők, stílusok hatósugarában.

04. 05. 2. RÉSZ: A VÉGZET ASSZONYAI

06. 04. 3. RÉSZ: IGENEK ÉS NEMEK

Mindent a szemnek! Szabadegyetem Csepelyi Adriennel

A sorozat a zeneipar leglátványosabb, s egyben egyik legkevésbé látható oldalát mutatja meg a szélesebb közönségnek. Pirotechnika vagy frizura, styling vagy zenekari fotók, smink és videóklip.

03. 05. VIDEO KILLED THE RADIO STAR? – A KLIP: A KOMMUNIKÁCIÓ VAGY AZ IMÁZS ESZKÖZE?

VENDÉGEK: SZELEI DÓRA, VITÓ ZSOMBOR

04. 16. „A DIGITÁLIS

VILÁGBAN EGY ANALÓG

EMLÉKET” – KONCERT- ÉS ZENEKARI FOTÓZÁS: A PILLANAT MŰVÉSZETE?

VENDÉGEK: KOMRÓCZKI DIÁNA, BÁTORI ‘JIM’ GÁBOR

05. 22. KIT VISELSZ? ÉS KI ADTA RÁD? – STYLISTOK, AVAGY A LÁTHATATLAN

VARÁZSLÓK

VENDÉGEK: KISS MÁRK

DIVATTERVEZŐ, STYLIST; VARGA ANITA STYLIST

Munkában a zene

Mesék és klisék az alkalmazott zene világából Mindig is tudni akartad, hogyan működik, miként hat rád a filmzene? Az Oscar-shortlistes filmek zeneszerzőjeként és a Momentán Társulat zenei vezetőjeként is ismert Pirisi László előadásában az alkalmazott zene, filmzene, színpadi zene világával ismerkedhetünk meg mélyebben, Grisnik Petra színművész közreműködésével a sorozat záróalkalmán.

04. 18. VARÁZSLAT, MISZTIKUM, AZ ’ISMERETLEN’ HANGJAI Operabeavató

Bohémélet-sorozat

A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős-rögtönzős koncertsorozat során a nézőket az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be Puccini Bohémélet ének zenei rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést.

02. 27. VI. RÉSZ

03. 19. VII. RÉSZ

04. 30. VIII. RÉSZ

A LEGMAGASABB SZÍNVONALON TESSZÜK A DOLGUNK, AKKOR KÖNNYŰ ELVARÁZSOLNI

A GYEREKEKET

Tarr Ferenc

Ősszel debütált a Magyar Zene Háza Hangadó Junior című sorozata, és azonnal megtalálta a közönségét. A sorozat születéséről, a tapasztalatokról és a folytatásról az ötletés házigazdával, Tarr Ferenc koncertpedagógussal, a Zene Háza zenepedagógiai csoportvezetőjével beszélgettünk.

• Három Hangadó Junioron vagyunk túl, és nagy büszkeség, hogy teltházas események vannak mögöttünk. Miért érezted fontosnak, hogy legyen egy kifejezetten a 6+-os korosztálynak szóló sorozat?

Valójában azt, amit a kollégáimmal itt a Magyar Zene Házában zenepedagógia címszó alatt végzünk, inkább a zeneközvetítés kifejezéssel illetném. A zeneközvetítés lényege pedig, hogy úgy adjunk át ismereteket szórakoztató formában minden korosztálynak, a gyerekektől az idősekig, hogy ők aztán maguktól is rájöjjenek: mit és miért érdemes hallgatni. Hiszen a zene egész életünkben társunk, vigasztalónk, boldogítónk lehet. Ráadásul ma már mindenki zsebében ott van lényegében minden zene. Mégis, vagy éppen ezért, egyre kevésbé figyelünk rá. A zenelejátszók térnyerésével már mindenhol zene szól, ami sokszor inkább zajjá válik, amin csak a figyelem tud változtatni. Éppen ezért a Zene Házában tartunk foglalkozásokat gyerekeknek, vannak felnőtteknek szóló ismeretterjesztő előadásaink és családi programjaink is. Ez utóbbiakkal kapcsolatban arra gondoltunk, be kellene mutatni, szerintünk hogyan érdemes ezt csinálni. Ne csak beszéljünk arról, hogy szerintünk milyen a jó zeneközvetítés, hanem mutassuk is meg. A Hangadó Junior célja tehát, hogy bemutassuk, hogyan lehet gyerekeknek zenéről beszélni úgy, hogy élvezzék, és érdekes is legyen számukra az előadás, de közben ismereteket is adunk át nekik.

• Ez elég összetett feladatnak tűnik. Kifejezetten nehéz, hiszen a zene absztrakt művészet, amely rengeteg olyan fogalmommal dolgozik, ami a gyerekeknek még nem érthető, mint például a harmónia vagy a lüktetés. Kérdés tehát, hogy lehet úgy beszélni a zenéről, hogy az ő szintjükön is érdekes és érthető legyen.

• Milyen eszközök vannak a kezedben mindennek az eléréséhez egy-egy ilyen show alkalmával?

A gyerekeknél az a legfontosabb, hogy jól érezzék magukat, így mindenekelőtt a humor. Az élménypedagógia lényege pedig, amit egyre több kutatás is alátámaszt, hogy sokkal mélyebben megmarad az emberben minden olyan információ, amihez tapasztalat társul. Mert én elmondhatom a gyerekeknek, hogy a popzene alapvetően 2-4-es lüktetésű, attól még nem fogják megjegyezni, de ha felállnak, sétálnak és tapsolnak, akkor máris lesz tapasztalatuk, élményük erről a lüktetésről. Egyébként a gyerekek a legőszintébb közönség, éppen ezért ugyanazt a minőséget kell kapniuk, mint egy felnőtt közönségnek, a színpadon lévőknek pedig ugyanazzal a szakmai profizmussal kell hozzáállniuk a gyerekekhez, mint a felnőttekhez.

• Mikor tekinthető sikeresnek egy gyerekműsor?

Ha a gyerek még másnap, vagy a következő héten is szóba hozza a programot. Ha másnap már fogalma sincs arról, hogy előző nap hol volt, mit látott, mit hallott, akkor nem sikerült rá igazán hatni. Azért nehéz gyerekeknek játszani, mert gyerek és gyerek között is óriási különbség van, mondjuk egy 6 és egy 10 éves között, vagy egy 4 és egy 8 éves között, és nehéz eltalálni, hogy mi az, ami már egy 4 évesnél is működik, de még egy 8 évesnek se ciki.

A kulcs – ahogy már említettem – az őszinteség és a profizmus, azaz: ha egy gyerek azt látja, hogy amit csinálok, azt őszintén és profin teszem, akkor könnyű elvarázsolni, magammal vinni, behúzni.

• A Hangadó Junior előadásoknak vannak visszatérő elemei, rovatai, mint például a Műelemző torna.

Volt ebben némi kockázat, mert nem tudtam, hogy ezek az ötletek, mint amilyen a Műelemző torna is, megélnek-e az előadások

2024. MÁJUS 4. 2024. ÁPRILIS 21.

Hangadó Junior

részeiként. Egyrészt megpróbálom ezeket a rovatokat úgy felosztani, hogy időnként felrázzam velük a közönséget, másrészt fontos, hogy a közönség is részesévé váljon a zene születésének, akár közös énekléssel vagy ritmusjátékkal. Ezen túl minden műsornak van olyan pontja, amikor elcsendesedik a közönség, amikor arra törekszem, hogy megérintse őket a zene. Legutóbb például ilyen volt, amikor a nagy nevetések között, megszólalt egy Debussy-részlet egy szál zongorán, de volt, hogy közös énekléssel értük el ugyanezt a hatást.

• Az eddigi Hangadó Juniorokon volt már szó arról, hogy mitől zene a zene, miért hallgatunk zenét, és hogy milyen műfajok vannak. Mire számíthatunk még?

Az áprilisi Hangadó Junior on annak megyünk utána, hogy milyen hangszerek vannak, akkor Sőnfeld Mátyás, a Zenebatyu alapítója lesz a vendégem, aki egyébként a Zene Háza tavalyi Showcase Fesztiváljának különdíjasa is lett. Májusban pedig a zene születéséről mesélek majd, aminek bemutatásában a Fele Királyság zenekar lesz segítségemre.

HANGADÓ JUNIOR – Milyen hangszerek vannak?

Szórakoztató show gyerekeknek 2024. ÁPRILIS 21., 10:30

HANGADÓ JUNIOR – Hogyan születik a zene?

Szórakoztató show gyerekeknek 2024. MÁJUS 4., 10:30

Interjú: Nagy Viktória

CSALÁDI PROGRAMSOROZATOK

Zene világai

Sorozatunk koncertjei a zene sokszínűségét hivatottak bemutatni. Klasszikus, jazz és könynyűzene egyaránt megtalálható ebben a sorozatban, így aki végig látogatja alkalmainkat, hamar beláthatja, hogy a zene valóban ezerarcú. Úgyhogy bátran állítjuk, zenei utazáson soha nem volt még olyan könnyű részt venni, mint ennek a sorozatnak a részeseként.

Javasolt korosztály: 5 éves kortól

02.10. LAPOSA JULCSI : FARSANGI GYEREKKONCERT

03.09. SIMON IZABELLA : HANG-SZÍN-KÉP

04.13. RUTKAI BORI BANDA : 10 ÉVES A SÁRKÁNYJÁRGÁNY

05.11. BOLBA ÉVI ÉS A JAZZTERLÁNC –10. SZÜLETÉSNAPI KONCERT

Zene-Művészet

A zenének is vannak jóbarátai. És ahogy ez a barátoknál szokás, gyakran találkoznak is, hogy csodálatos dolgokat hozzanak létre együtt. Ebben a sorozatunkban azt kívánjuk megmutatni, színház, bábszínház és vers hogyan kapcsolódik a zenéhez és fordítva, hogyan segíti a zene ezeket a művészeti ágakat. Lesz itt improvizációs színház, ahol a zene határoz meg mindent, élő zenés bábszínház és Szabó T. Anna verseit feldolgozó verskoncert is! Aki szeret szórakozva megismerni új dolgokat, annak mindenképp érdemes erre a sorozatra jegyet váltania! Javasolt korosztály: 5 éves kortól

04.06. MOMENTÁN

TÁRSULAT: ZENEI RÖGVEST

04.27. BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ: TORZONBORZ ÉS A HOLDRAKÉTA

06.01. JAMESE : DUDORÁSZÓ SZÜNIDŐ

Hangadó Junior

Aki a Magyar Zene Háza családi programjait böngészi, azt valószínűleg nem kell arról győzködni, hogy a ZENE jó dolog. És hogy jó, fontos, hasznos –és a sor persze szabadon folytatható –, már gyerekkorban barátságot kötni vele. Már csak az a kérdés, hogy pontosan miért? Egyáltalán, mire ’jó’ a zene? Meg ha már itt tartunk: mitől zene a zene? A Hangadó Junior alkalmain egy szórakoztató műsor mintájára, rengeteg játékon keresztül, a zene (és persze az élet) egy-egy nagy kérdését ves zszük górcső alá. Olyan állandó rovatok segítségével, mint a vicces zenetörténet, a közös muzsika vagy a műelemző torna. Javasolt korosztály: 6 éves kortól

02.24. HANGADÓ JUNIOR MILYEN HANGSZEREK VANNAK?

05.04. HANGADÓ JUNIOR HOGYAN SZÜLETIK A ZENE?

Ramazuri

Folytatódik nagysikerű sorozatunk, a Ramazuri ! A korábbiakhoz hasonlóan ezeken a napokon is átalakul a Magyar Zene Háza, hogy fogadja a családokat, akik mindenfelé barangolva a legkülönbözőbb foglalkozásokon és játékokban vehetnek részt. Sőt, aki pecséteket gyűjtve az „útlevelébe” legalább hat helyszínt meglátogat, akár a Zene Háza kitüntetését is megszerezheti! Újdonság azonban a korábbiakhoz képest, hogy ezúttal minden foglalkozás egyetlen témához kapcsolódik, mégpedig április 20-án a mese lesz a téma! Táncház, mesés zenejáték, interaktív foglalkozások egyaránt megtalálhatóak lesznek a barangolás során, amik mind egy-egy meséhez kapcsolódnak majd, természetesen a zenén keresztül! Megijedni azonban nem kell, senkinek nem kötelező semmi, legfeljebb kipróbálni érdemes! Abban bízunk, hogy aki ellátogat ezen a napon hozzánk, úgy érzi majd, nemcsak a Zene Házába, de a Mesék Birodalmába is ellátogatott!

Javasolt korosztály: 4 éves kortól

04.20. | 05.25.

Babazuri

A Babazuri népszerű sorozatunk, a Ramazuri kistestvére, ahol valóban a kicsikre gondolunk! Hiszen a „gyerekek zenei nevelése 9 hónappal a születésük előtt kezdődik” – vallotta Kodály Zoltán. Célunk, hogy az egész család – beleértve a legkisebbeket is –, jól érezze magát! Bízunk benne, hogy olyan élményben lesz részük, amit otthon is érdemes feleleveníteni. Ajánlott életkor: 0-3 év

03.02. | 03.16. | 05.04.

Ringató

Együtt énekelni, együtt mozogni nem csak jó játék, de fejlesztő hatással van kicsikre és nagyokra egyaránt. Kedd délelőttönként (10:15-től és 11:00-től) a legkisebbek számára készülünk zenei foglalkozásokkal. A Magyar Örökség-díjas Ringató foglalkozás heti rendszerességgel elérhető a Zene Házában. A foglalkozásokat Gáll Viktória tartja.

Ajánlott életkor: 0-3 év

03.05. | 03.19. | 03.26. | 04.09. | 04.16. | 04.30. | 05.14. | 05.21. | 05.28. | 06.04. | 06.11.

FACE TO FACE Tibor Bozi fotókiállítása

2024 márciusától a világ rock- és popsztárjainak válogatott portréi lepik el a Zene Háza Előcsarnokát és közönségtereit. A pop-up kiállításon 40 darabos képválogatás mutatja be a zenei fotózás nemzetközi fenegyerekének, Bozi Tibornak a sokszínű életművét. A Münchenben élő fotográfus az elmúlt negyven év megkerülhetetlen zenei dokumentátorává és portréfotósává vált, kamerája többezer zenészt és zenekart rögzített. A Face To Face című kiállításon rengeteg díva és ikonikus előadó köszön vissza ránk: Beyoncé, Björk, a Nirvana, vagy épp a magyar színházi és zenei világ egyik legismertebb dívája, Péterfy Bori.

Bozi Tibor, a nemzetközileg ismert, Németországban és az Egyesült Államokban alkotó fotográfus kamerája többezer zenészt és zenekart rögzített a rock-, pop-, a hiphop- és az elektronikus zene széles műfajaiból. És tényleg a legnagyobb sztárokat is lencsevégre kapta, portfoliójában sztárok hosszú sora szerepel Freddie Mercurytól, Iggy Poptól Aaliyah-án, Fiona Apple-ön át a Daft Punkig, Aphex Twinig, és hosszan tovább. Ebből a pazar életműből láthatunk most egy keresztmetszettet – azzal a fókusszal, hogy a májusban nyíló Dívák & Ikonok időszaki kiállításhoz kapcsolódó erős hangsúly vetül a válogatásra dívák és ikonok szempontjából.

2024. MÁRCIUS 13.ÁPRILIS 21.

BOZI TIBOR/TIBOR BOZI

A Magyarországon született Bozi Tibor előbb apja kérésének megfelelően mérnöknek tanult Budapesten, ám hamar kiderült, hogy nem az a neki való pálya, sokkal inkább a fényképezés. Fotós tanulmányait úgy fedezte, hogy nemzetközi jazzfesztiválokat fényképezett. Aztán már fiatalon az országváltás mellett döntött, és kalandos úton, egy autó csomagtarjában hagyta el Magyarországot, 1977-ben. Dolgozott többek között Rómában, Barcelonában, Caracasban, Miamiban, karrierjét a zenei fotózás mellett színházi produkciók fotósaként is alakította, így volt közös munkája például Peter Brook színházi rendezővel is. A kilencvenes évek elején a divatfotózás jelentett új fókuszt számára, olyan magazinoknak készített képeket, mint a Vogue, az Elle vagy a Harper’s Bazaar.

És miközben New Yorkba költözött, Jamaicában megismerkedett Lynn Goldsmith világhírű zenei fotóssal, akivel dolgozott is együtt – Jamaicában ekkor amúgy Bob Marley özvegyét, Rita Marleyt fotózta az Elle magazin számára. A Spike Lee-féle 1991-es Jungle Fever című film forgatásán készült képeit Lynn Goldsmith ügynöksége, az LGI vette meg, és tartós szerződést ajánlott neki. Később az LGI a Corbis képügynökség részévé vált, így

Bozi anyaga is a világ egyik legnagyobb képügynökségéhez került. 2016-tól a The New York Times Archive fotósa. Bozi a kilencvenes évek második fele óta ismét Münchenben telepedett le, innen Londonban, és az Egyesült Államokban működő lemezkiadóknak, magazinoknak dolgozott. Sokat utazott, zenészek, művészek, tévés személyiségek portréit készítette ekkor –Beck, Dr. Dre, Eminem, Mary J. Blige, Juliette Lewis, Björk, a Guns N’ Roses, Marilyn Manson vagy az ekkoriban televíziós showműsorokban szereplő Donald Trump is lencsevégére került.

BOZI KÉPI VILÁGA

Fotói világlapok címlapjain jelennek meg, képeit a New Yorker vagy a Rolling Stone is közli. Bozira jellemző az erős gesztusok megragadása, a sokszor csak rövid néhány percnyi munkaidő alatt elkapott, véletlen vagy tervezett mozdulatok rögzítése. A fotós a harsány, és színes képek világa mögött mindig a személyiséget keresi. Ez a szándék a sokszor karrierjük elején, vagy felfelé ívelő szakaszán elkapott előadókról készült, kiállításra kerülő portrékon is átüt, olyan karaktereket mutatva meg számunkra, akiket ma már globális sztárként kezelnek a világ minden részén. Tibor mottója célratörő, egyértelmű, függetlenül attól, hogy a művészek milyen személyiséggel rendelkeznek: „Az úgynevezett sztárokkal bánj tisztelettel, de tisztelet nélkül. Messze ez hozza a legjobb eredményt.”

FACE TO FACE

A Zene Házában Face to Face címmel látható kiállítása egy-egy portré erejéig olyan sztárok arcait mutatja meg nekünk, mint Beyoncé, Björk, Lauryn Hill, Aaliyah, Janelle Monáé, Nina Hagen, Freddie Mercury, Iggy Pop, Alice Cooper, Jeff Buckley, Elliott Smith, Snoop Dogg. Olyan zenekarokat hoz közel hozzánk, mint a Nirvana, a Beastie Boys, a maszk nélkül ritkán látható Daft Punk, vagy hogy hazai példa is legyen, a magyar színházi és zenei világ egyik legismertebb dívája, Péterfy Bori.

Kurátorok: Ligeti Dorottya, Sz. Szilágyi Gábor

pop-up kiállítás

ajánló

VILÁGSZTÁROK A ZENE HÁZÁBAN!

Dívák & Ikonok – időszaki kiállítás

Májustól egy egészen egyedülálló alkalom kínálkozik arra, hogy a Zene Házában bárki elmerülhessen a dívák történetében, a női tehetség és példamutatás diadalának évtizedek alatt formálódó nagy sztorijában. Rihannától Beyoncéig, Billie Eilish-től Janelle Monáéig, Adele-től Whitney Houstonig, Björktől PJ Harveyig, Chertől Tina Turnerig, Marilyn Monroe-tól Elizabeth Taylorig, Edith Piaftól Marlene Dietrich-ig, Maria Callastól Marton Éváig, és az ikonok (Prince, Elton John, Freddie Mercury) mellett további magyar dívákig (Blaha Lujza, Karády Katalin, Péterfy Bori, Rúzsa Magdi stb.) terjed a történet. Pazar és ikonikus fellépőruhák, emlékezetes események, nagy fordulópontok több mint nyolcszáz négyzetméteren.

A kiállítás, aminek megtekintését nem szabad halogatni, hiszen mindössze négy hónapot időzik Magyarországon.

A Dívák & Ikonok kiállítás a londoni Victoria and Albert, a világ legnagyobb iparművészeti- és design múzeumának nagysikerű utazókiállítása először a Zene Házában látható a londoni bemutató után. A nemzetközi dívák rendkívüli erejét és kreativitását mutatja be az operaistennőktől és némafilmsztároktól kezdve a mozivászon hírességein át napjaink világsztárjaiig, kiegészülve a magyar dívák történetével.

A nagyszabású kiállítást a Victoria and Albert Múzeum rendezte, az eredeti helyszínen 2024. áprilisában zár a tárlat, majd utazókiállításként először a Zene Házában lesz látható, 2024 májusától. A londoni kiállítás a maga nemében az első olyan tárlat, amely

a 19. századtól napjainkig a hangjukat hallató ikonikus előadóművészek történetét mutatja be. Stílushűen kétfelvonásos: az első rész történelmi kontextusba helyezi a díva megteremtését, feltárja a színpad és a képernyő istennőit, akik létezésükkel formálták napjaink populáris kultúráját, míg a második felvonás a modern dívát, a díva-kép átalakulását, a díva-galaxis válogatott sztárjait ünnepli. Azokat a forradalmi előadókat, akik művészetükkel, hangjukkal és önazonosságukkal a társadalom változását, fejlődését szolgálják.

A V&A által megrendezett kiállítás több száz tárgyat mutat be a múzeum saját gyűjteményéből és a világ minden tájáról kölcsönzött darabokból, felölelve a dizájn, a jelmezek, a divat, a fotográfia, zene és a film területét.

Dívák & Ikonok

A látogatók megismerhetik Ingrid Bergman történetét a Jeanne d’Arcról szóló filmben hordott ruháján keresztül, csakúgy, mint Sarah Bernhardt , Josephine Baker, Edith Piaf, Marlene Dietrich és sok más ikonikus előadóművész életének drámáját is. Több jelmez első alkalommal látható, mint például Maria Callas Norma szerepében viselt színpadi ruhája a Covent Garden Opera Norma című produkciójában (1952), Marilyn Monroe rojtos fekete ruhája, amelyet Sugar „Kane” Kowalczyk szerepében viselt a Van, aki forrón szereti című filmben (1959), de a sztárok divattervezője, Bob Mackie által tervezett ikonikus szettek is helyet kapnak. Így láthatóak lesznek Tina Turner, P!nk és CHER által viselt ruhák, de sokak mellett Billie Eilish , Rihanna , Adele , és Björk is kölcsönzött fellépőruhát a kiállítás számára.

Batta András, a Zene Háza ügyvezető igazgatója szerint az új időszaki kiállítás méltó a ház eddigi nagysikerű tárlataihoz. „A Zene Háza állandó tárlatával és a nemrégiben zárt magyar poptörténeti kiállítással magasra tettük a lécet. A nemzetközi utazókiállítás egy újabb fejezet a Zene Háza életében: a Dívák & Ikonok kiállítás világraszóló és magas színvonalú, mely jól felépített forgatókönyv mentén egy feltűnően látványos és tartalmas kiállítást valósít meg. A tárlat teljes képet nyújt a díva jelenségéről, így minden generáció megtalálja benne a számára vonzó tartalmat, az is, akit az olyan klasszikus filmsztárok, mint Elizabeth Taylor vagy Marilyn Monroe érdekel, az is, akinek Cher, Tina Turner, vagy később Madonna jelentette a fiatalságát, de az is, akit Rihanna vagy Billie Eilish hoz lázba. A kiállítás meghatározza a Zene

Háza jövő évét is, különböző kapcsolódó programokkal, pop-up tárlatokkal mélyülünk el a kiállítás által felvetett témakörökben 2024-ben.”

Horn Márton, a Zene Háza intézményigazgatója a Dívák & Ikonok évének nevezi a 2024-es évet a Zene Házában: „Nagy erőkkel készülünk a kiállítás fogadására. A V&A kurátora, Kate Bailey, fantáziával és hatásos dramaturgiával építette fel a kiállítás koncepcióját, sok izgalmas téma mellett megvizsgálja, hogyan érvényesülnek a nők a férfiak által uralt zenei és filmes világban, hogyan használják hangjukat a modern előadóművészek a társadalmi és politikai változások érdekében, hogyan működnek a dívák a hírnév kultuszában, és rávilágít a sztárlét és a privát élet közötti küzdelmükre is. A Zene Házától megszokott módon azonban

célunk, hogy valami egyedit adjunk látogatóinknak. Ezért egészítjük ki a történelmi jelentőségű magyar dívák fejezeteivel a kiállítást. A Zene Háza 2024-es évadát meghatározza a Dívák & Ikonok kiállítás, számtalan kapcsolódó programmal vizsgáljuk tovább, mélyülünk el még jobban e témában.”

2024.

MÁJUSSZEPTEMBER

NYITVATARTÁS

Kedd-csütörtök: 10:00 – 18:00

Péntek: 10:00 – 20:00

Szombat-vasárnap: 10:00 – 18:00

JEGYVÁSÁRLÁS

Hétköznap: 5200 Ft

Hétvége: 5900 Ft

Jegyek kaphatók a helyszínen és a zenehaza.hu oldalon.

„HOGYAN TALÁLTÁK MEG A NŐK A HANGJUKAT

AZ IDŐK SORÁN”

Interjú Kate Bailey-vel, a Victoria and Albert Museum

Díva kiállításának kurátorával Dívák

Dívák & Ikonok

A kiállítás megálmodója, Kate Bailey mesél a kiinduló ötletről, a sztárokkal való közös munkáról, az ikonikus fellépőruhák beszerzéséről, és a Zene Házában startoló nagy utazásról is.

• Milyen kiinduló ötlet állt a Victoria and Albert Museumban a Díva kiállítás mögött? Kurátorként létrehoztam egy operáról szóló kiállítást a V&A-ban –Opera: Szenvedély, hatalom és politika címmel 2017-ben, és a kutatásaim során elbűvölt a „díva” jelenség, illetve a női előadók történelme. Úgy éreztem, hogy a múzeumnak ebben az adott pillanatban most fontos lenne fókuszálnia a nők helyzetére a zenében. Ezért nyomába eredtem a dívaság történetének, a tizenkilencedik századtól napjainkig, megvizsgálva a kifejezés eredetét, és hogy hogyan definiálták újra, hogyan töltötték meg új jelentéstartalommal a művészek és a különböző műfajok. A narratíva azt vizsgálja, hogy hogyan találták meg a nők a hangjukat az idők során, és egyben ünnepli a Díva erejét és kreativitását.

• Hogyan zajlott a kurátori munka ebben az esetben? Mi voltak a legnagyobb kihívások a kiállítás létrehozásában? A kiállításhoz jelentős kutatómunkára volt szükség, hiszen a téma mintegy 150 év történetét öleli fel. Fontos volt megérteni az egyes előadók életútját a színpadon, a vásznon és a rock és pop színpadán, és megfontolni az általuk végzett úttörő munkát annak társadalmi, politikai és kulturális kontextusában. Az egyik legnagyobb kurátori kihívás az volt, hogy eldöntsük, kiket és mit állítunk ki, és mely történeteket meséljük el. A dívák életében rengeteg küzdelem és diadal van. Arra törekedtünk, hogy kiemeljük, hol változtattak az előadók az idők folyamán, és milyen hatással voltak a díva történetére, hogyan kérdőjelezték meg a status quo-t, és tették a dolgukat a maguk módján. A végső kiállítás körülbelül hatvan dívát mutat be, akik mindegyike hozzájárul a teljes történethez. Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy az egyes kiállítási tárgyakat beszerezzük, különösen a korai időszakokban, mint a némafilmek

és Hollywood korai éveiből, ahonnan kevés anyag maradt fenn.

• Ennyi világhírű sztárral együttműködni hatalmas feladatnak tűnik. Mi volt a legérdekesebb élmény a ruhák és kiegészítők beszerzésekor?

Ez egy hatalmas projekt volt, és hálásak vagyunk minden együttműködőnek és kölcsönzőnek! Kezdetektől fogva fontosnak tartottam, hogy egy sokszínű dívák társaságát mutassunk be a különböző tárgyak segítségével – a zenés videóktól, jelmezektől, az eldobható nyomtatványokig, fotókig. Néhány kiemelkedő pillanat közé tartozott számomra felfedezni ritka darabokat – ilyen volt például Edith Piaf kis fekete ruhája, vagy Theda Bara Kleopátra jelmezei -, továbbá nagyon megható és inspiráló volt a kortárs művészekkel való kapcsolatfelvétel, akik rendkívül nagyvonalúan kölcsönöztek tárgyakat a személyes ruhatárukból a kiállításhoz. Kivételezett helyzetben éreztem magam amiatt, hogy olyan fantasztikus tervezőkkel, művészekkel és fotósokkal dolgozhattam, akik

dívák számára terveztek és alakították a stílusukat – köztük volt Bob Mackie (Cher, Tina Turner, P!nk), Nick Knight (Lady Gaga: Born This Way ) és Marc Bouer (Whitney Houston).

• Mely ruhadaraboknál volt biztos abban, hogy ezeket be kell mutatni a kiállításon? A kiállítás nagyszerű lehetőséget nyújtott a V&A gyűjteményéből származó művek bemutatására, ilyen például Marilyn Monroe ruhája a Van, aki forrón szereti című filmből, vagy Debbie Harry punk stílusú feltűnő ruhája. Maria Callas nélkülözhetetlen a kiállítás narratívájában, és csodálatos, hogy két színpadi ruháját is be tudjuk mutatni a Tosca és a Norma című előadásokból. Fontosnak tartottam, hogy megjelenítsük a látványos, extravagáns díva jelmezeket, amelyeket Cher és Tina Turner viselt, de mellettük a Glastonbury Fesztiválon Billie Eilish által viselt kortárs megjelenést is. Természetesen nagy öröm számunkra Barbra Streisand és Whitney Houston zenéjének és történeteinek bemutatása is!

• A Díva kiállítás Londonból egy utazó kiállításként kel útra májustól. Miért a Zene Házát választották az első helyszínnek? Fantasztikus, hogy a Díva kiállítás első turnéhelyszíne a budapesti Zene Háza lesz. Nagyszerű egy olyan európai intézménnyel együtt dolgozni, amely kizárólag a zenei témára fókuszál – a kutatásoktól és tanulmányoktól a kiállításokig, és az élő zenéig. Izgatottan várom, hogy a Díva kiállítás hogyan inspirál kapcsolódó eseményeket, és hogyan rezonál egy új közönséggel.

• Milyen további múzeumokba látogat el a kiállítás a budapesti helyszín után? A kiállítás turnéja Magyarországon startol, majd világ körüli utazásra indul. A folytatásról hamarosan érkeznek majd a részletek. Izgatottan várjuk, hogy a kiállítás világszerte látható legyen, ünnepelve ezeknek a rendkívüli nőknek és előadóknak az életét.

2024. MÁJUSSZEPTEMBER

A Dívák & Ikonok időszaki kiállításhoz kapcsolódó programok

A Dívák & Ikonok meghatározza a Zene Háza 2024-es évét, különböző kapcsolódó programokkal, pop-up tárlatokkal mélyülünk el a kiállítás által felvetett témakörökben.

Dívák & Ikonok

FACE TO FACE – TIBOR BOZI

FOTÓKIÁLLÍTÁSA

március 13. – április 21. – pop-up kiállítás a ház több terében Énekesnőket, ikonikus popsztárokat, dívákat nagy számban fotózó, magyar származású, Németországban és az Egyesült Államokban alkotó Tibor Bozi több tucat emlékezetes fotója több, mint egy hónapig lesz látható a Zene Háza tereiben. Björktől Beyoncé-ig, a sisak nélküli Daft Punktól a Nirvanáig, Lauryn Hilltől Janelle Monáéig és tovább.

SZUBJEKTÍV!

BATTA ANDRÁS SOROZATA –

DÍVÁK & IKONOK SOROZAT

Ebben a „Szubjektív” minisorozatban

Batta András három szeánszban idézi meg elsősorban az opera és a popzene díváit, művek, zeneszerzők, látványtervezők, stílusok hatósugarában.

ÁPRILIS 5. – 2. RÉSZ: A VÉGZET ASSZONYAI

JÚNIUS 11. – 3. RÉSZ: IGENEK ÉS NEMEK

DALSZERZŐK KÖRE #4: SAYA NOÉ, ANTONIA VAI, TOLVAI RENI

Beszélgetés a dalszerzésről, az ihletről, a szövegírásról, a zenekészítésről – női elóadókkal.

MÁJUS 12. – A BESZÉLGETÉST VEZETI: CSEPELYI ADRIENN

MINDENT A SZEMNEK! SZABADEGYETEM CSEPELYI ADRIENNEL

A sorozat a zeneipar leglátványosabb, s egyben egyik legkevésbé látható oldalát mutatja meg a szélesebb közönségnek. Pirotechnika vagy frizura, styling vagy zenekari fotók, smink és videóklip.

MÁRCIUS 5. – VIDEO KILLED THE RADIO STAR? – A KLIP: A KOMMUNIKÁCIÓ VAGY AZ IMÁZS ESZKÖZE?

VENDÉGEK: SZELEI DÓRA, VITÓ ZSOMBOR

ÁPRILIS 16. – „A DIGITÁLIS

VILÁGBAN EGY ANALÓG EMLÉKET” – KONCERT- ÉS ZENEKARI FOTÓZÁS: A PILLANAT MŰVÉSZETE?

VENDÉGEK: KOMRÓCZKI DIÁNA, BÁTORI ‘JIM’ GÁBOR

MÁJUS 22. – KIT VISELSZ? ÉS KI ADTA RÁD? – STYLISTOK, AVAGY A LÁTHATATLAN

VARÁZSLÓK

VENDÉGEK: KISS MÁRK DIVATTERVEZŐ, STYLIST; VARGA ANITA STYLIST

FILM A SZABADBAN –DÍVÁK & IKONOK KÜLÖNKIADÁS

Ingyenes szabadtéri filmvetítések

JÚNIUS 19. – DÉRYNÉ (1951, KALMÁR LÁSZLÓ)

JÚLIUS 11. – HAMVADÓ CIGARETTAVÉG (2001, BACSÓ PÉTER)

AUGUSZTUS 28. – TE RONGYOS ÉLET (1983, BACSÓ PÉTER)

+ Szakmai és művészi tárlatvezetések az időszaki kiállításban.

+ Kiállítás Exkluzív: a Dívák & Ikonok négyhavi nyitvatartása alatt beszélgetés és tárlatvezetés a kiállításban szereplő magyar dívákkal.

HANGADÓ GLOBÁL –DÍVÁK & IKONOK KÜLÖNKIADÁS

Varga Veronika globálzenei előadás-sorozata, a Hangadó Globál a Dívák & Ikonok kiállításhoz kapcsolódva a görög mortissa – végzet as zszonya – jegyében a görög rebetiko és a spanyol flamenco világán is túlmutatva terjeszt ismeretet és dalokat a témában.

ÁPRILIS 23. – MORTISSA –GÖRÖG DÍVÁK

MÁJUS 30. – MORTISSA –SPANYOL DÍVÁK

HANGADÓ SENIOR –

DÍVÁK & IKONOKKÜLÖNKIADÁSOK

Tápai Dóra Hangadó Senior sorozatának nyári különkiadásai a Dívatematika mentén Puccini operáinak nőalakjait veszik sorra, három részben.

JÚNIUS 26. – PUCCINI NŐALAKJAI: A DÍVA – TOSCA

JÚLIUS 10. – PUCCINI NŐALAKJAI: A NAÍVA –PILLANGÓKISASSZONY

AUGUSZTUS 9. – PUCCINI NŐALAKJAI: A DÉMON – TURANDOT

+ Kapcsolódó nyolcrészes

Dívák & Ikonok-podcast a Zene Háza Spotify podcast-csatornáján.

Hangdimenziók

ZENEI UTAZÁSOK TÉRBEN ÉS IDŐBEN

A Magyar Zene Háza Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben című állandó kiállítása egy különleges tárlat, amely a zene történetének legfontosabb állomásait mutatja be –európai, illetve hazai fókusszal. Mindeközben előszeretettel használja a technológia eszközeit, és játékosan vonja be a látogatót, hogy új ismereteket nyújtson a zenéről.

A kiállítás az ősi ritmusoktól egészen a 21. századig az élet körforgásán keresztül meséli el a zene jelentőségét, úgy, hogy végighalad a legfontosabb zenetörténeti fordulópontokon, és kiemel egy-egy ikonikus alkotót. Időben és térben tehát nagyon mélyen kezdődik felfedező utunk: a zene születésénél. Ezután évszázadokon át követhetjük a zene életét, és azt, hogy mit jelentett a hangok rendezett sora az embereknek, különös tekintettel a magyaroknak Európa fényében, olykor árnyékában. A kiállítás önmagáért beszél, pontosabban zenél, mert amerre fordulunk, mindenütt zenét hallunk. Itt a tárlat tárgya maga a zene. Hallgass a zenére! – mondhatjuk Shakespeare után szabadon –, de ne csak arra, ami a fejhallgatóból jön, hanem arra is, ami körülötted és benned van. És amikorra majd elérünk napjainkhoz, és sétánk befejeződik, sok hang vésődik be elmédbe és lelkedbe egyaránt.

Az állandó kiállítás megtekintésére ajánlott két-három órát szánni. A kiállítás időpontjaira a jegyek – főképp a hétvégi idősávokban – nagyon gyorsan fogynak. Kérjük önöket, hogy lehetőség szerint előre váltsák meg a belépőiket, mert elképzelhető, hogy a helyszínen erre már nem lesz lehetőség. A hétvégi idősávokban csak akkor induljanak el megtekinteni a kiállítást, ha előre megvásárolták belépőjüket!

Zenepedagógiai foglalkozásaink, amelyek a tárlat anyagát felhasználva, az iskolai tantervhez illeszthetően is a tananyag komplex, élményszerű elsajátítását teszik lehetővé minden korosztály számára.

A KÖVETKEZŐ ZENEPEDAGÓGIAI

FOGLALKOZÁSOK KAPCSOLÓDNAK AZ ÁLLANDÓ TÁRLATHOZ:

ALSÓS OSZTÁLYOKNAK (korosztály: 1-4. osztály):

UTAZÁS ZENGŐFALVÁBA

Mesés, játékos foglalkozás és muzsikás kalandozás néphagyományaink világában

ÁLLATI MUZSIKA

Mesés kirándulás az állatok és hangok birodalmában

NÉPZENEI HANGOLÓ

Interaktív népzenei kedvcsináló általános iskolások számára

FELSŐS ÉS KÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOKNAK

(korosztályra szabott változatban: az 5-8. és 9-12. évfolyam számára):

KOTTAÍRÁSTÓL A HANGKÓDOLÁSIG

Különleges, játékos zenei élmények, interaktív – kreatív keretben!

ZENÉLŐ TÖRTÉNELEM

Zenetörténeti gyorstalpaló

TÖRTÉNELMI SLÁGERLISTA

Játékos, interaktív foglalkozás keretében tekintjük át a magyar zenetörténet jelentős pillanatait, egészen napjainkig

A foglalkozásokról további információ és jelentkezés: a zenehaza.hu/iskolaknak-es-ovodaknak oldalon.

Játsszunk zenét a Kreatív Hangtérben!

A Magyar Zene Háza interaktív kiállítóterében, a Kreatív Hangtérben kortól és zenei előképzettségtől függetlenül a hangok végtelenül gazdag világát fedezhetik fel a látogatók.

A „Játsszunk zenét!” szlogen igazán ebben a tényleg kreativitást előhívő hangtérben nyer értelmet a -2 szinten. A nyolc nagyszabású, egyedi tervezésű hangkeltő installáció mind kipróbálható, megszólaltatható és mind igen nagy élményt kínál. A közösségben zenélés varázsát élhetik át a látogatók, amikor az Orchestrion virtuóz robotzenekar karmestereként brillíroznak, rögzíthetik első hangfelvételüket a Kreatív Hangstúdióban, létrehozhatnak négyszólamú ritmuskompozíciókat a Ritmushajtányon, megcsodálhatják, ahogy egy százéves elektrofon hangszer, a Chladni-Theremin hangjai

szebbnél szebb geometriai mintázatokat rajzolnak ki. A kisebbeknek élvezetes játék a HANGolyópálya, ahol a látogatók építhetik meg a legurított golyók zenei útvonalát, azok pedig csilingelő dallamokat keltenek életre. A Hangfestővel énekkel, vagy zongorázással színes formák kelnek életre, amelyeket egy holoventilátor jelenít meg.

A Magyar Zene Háza célja, hogy minél több látogató számára hozza közelebb a zene világát, és a Kreatív Hangtér ezt nagyon érzékletesen, két kézzel megfogható módon teszi átélhetővé. Az installációk koncepcióterveit Váczi Dániel zenész alkotta meg, és a Medence Csoporttal és külső szakértői csapatával közösen hozta létre az egyedülálló hangszereket.

KONCERT A KREATÍV HANGTÉRBEN

2024. FEBRUÁR 29., 18:30

MÁRCIUS 21., 18:30

ÁPRILIS 24., 18:30

MÁJUS 30., 18:30

Robotorgona Évszázadokon átívelő zenetörténeti utazás Váczi Dániel áthangszereléseivel

A Robotorgona egy zenetörténeti utazáson keresztül kalauzolja a hallgatókat, miután Váczi Dániel több évszázad legjelentősebb zenei szerzeményeit hangszerelte a számítógép által vezérelt, de teljesen akusztikusan megszólaló hangszerre. Bachtól Mozarton át Bartókig, a Beatlesig és Britneyig terjed a feldolgozott művészek skálája.

Balla Gergely (Platon Karataev)

KIZÖKKENTI A BEFOGADÓT

A HÉTKÖZNAPOK SODRÁSÁBÓL I

A Hangdóm-vetítések sora egy popzenei előadó audiovizuális anyagával bővül, mégpedig a Platon Karataev legújabb nagylemezéből, a Napkötöző című albumából kapunk egy egészen speciális videoklip-csokorba szedett ízelítőt. Interjú Balla Gergely énekes-gitáros-dalszerzővel.

• A Platon Karataev negyedik, Napkötöző című lemeze 2024 tavaszán érkezik. Mint a cím is jelzi, az album központi szimbóluma a Nap. Milyen lemezre számíthatunk? Eddig három lemezünk jelent meg, és mindegyik olyan volt, mintha egy másik zenekar írta volna. Most lesz a legkisebb az ugrás az előző anyaghoz képest, azt érezzük, hogy találtunk valamit a Partért kiáltó nál, és most itt szeretnénk egy kicsit jobban körbenézni. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy tudtunk még egyet csavarni az anyagon, mind zeneileg, mind szövegileg komplexebb lett, mint az előző. Továbbra is sok a természeti kép a dalokban, de még misztikusabb irányba mozdult el a narratíva a daloknál, a hangszerelésben pedig több esetben is olyan irányba léptünk el, amire eddig nem volt példa, legyen az szintetikusabb hangzás, vagy keményebb zenei hatások.

• Ilyet még nem csináltatok, de más hazai előadó sem, hogy a Hangdóm kupolaalakú terére szabtok egy videoklip-összeállítást. Honnan jött ennek az ötlete?

Mindig keresem azokat a lehetőségeket, hogy hogyan tudunk egy összművészeti produkció lenni, valami, ami túlmutat a hagyományos értelemben vett zenekari megközelítésen. Amikor megépült az MZH, és láttam ezt a teret, egyből tudtam, hogy ezzel jó lenne, ha mi is tudnánk kezdeni valamit egy napon, egy különleges audio-vizuális élmény átadására van itt mód, az embert körülvevő hangrendszer és a kupolára vetítés miatt. A daloknak is egy másik oldalát tudja ez kidomborítani.

• A lemez négy dalára készült speciális video, amelyeket összefűztetek egy műsorrá, ami a márciusi premier után rendszeresen látható lesz majd a Hangdómban. Hogyan készültek ezek a klipek? Mit tudnak, amit más videók nem?

Székely Ákos nevéhez köthető a projekt vizuális része, hatalmas élmény vele együtt dolgozni, nagyon hamar megvoltak a kapcsolódási pontok. Ma a napjaink nagy részét képernyők előtt töltjük, ez azonban más lesz, itt mi magunk is a térben vagyunk, az ember, a befogadó fizikailag is részese az élménynek. A dalokat is úgy válogattuk, hogy jól bemutassák a zenekart, hangszerelésileg és dalszerkezetekben is egy minél szélesebb spektrumot szerettünk volna lefedni. Ezekhez a dalokhoz Ákos hozott ötleteket, és nem is igazán voltak nagy elakadások, mert nagyon jól ráérzett, hogy milyen világban mozgunk. Lesznek benne természeti részek, ember által épített szakrális terek, archaikus oszlopcsarnok, templom, de akár urbánus környezet is.

• Milyen élményt ígér a Hangdómban a Napkötöző a zenekar rajongóinak? És mire számíthat az, aki nem ismeri a Platon Karataevet?

A dalok és a vizuális alátámasztás is nagy ívet fog bejárni ez alatt a 20 perc alatt. Reméljük, hogy mindenkinek maradandó élményt fog nyújtani, ami talán egy kicsit kizökkenti majd a befogadót a hétköznapok sodrásából. Aki már ismeri a zenekart, annak is újdonság lehet majd ez a vetítés, mert ezzel még nem találkozhatott a Platon Karataev kapcsán, aki pedig még nem hallott rólunk, annak talán egy olyan kedvcsináló lehet, hogy akár később is hallgatja majd a dalainkat.

Interjú: Dömötör Endre

www.radiocafe98.hu

Aktuális Hangdóm-csodák

A 360 fokos kupola egyben vetítővászon is, a 27.4 csatornás ambisonic hangrendszer mögötte helyezkedik el. Itt aztán forgathatja a fejét az, aki beül a tér közepére! A hangzó világ elevenedik meg, a természet hangjaitól a komponált zenéig. Időről időre el kell jönni ide, megismerni a legújabb felfedezéseket!

DOME 000

HANGULATOK

(18 perc, 4 éves kortól ajánlott) Az első üzenet a Kárpát-medence hangjait és képeit közvetíti, különleges hallási és látási perspektívából.

DOME 006

MI AZ A HANGDÓM?

(29 perc, fényérzékenységi rohamokra hajlamosaknak nem ajánljuk) Mire képes a Hangdóm? Mi az a térhangzás? Mit jelent a 360 fokos vetítés?

Tengernyi kérdés, melyekre ezúttal vetítés formájában érkeznek a válaszok.

DOME 008

BOSCH: A FÖLDI GYÖNYÖRÖK KERTJE

(29 perc, 14 éves kor alatt nem ajánljuk)

Kollázs animációs technikával mozgásba hozzuk a németalföldi festő hármas oltárképét, miközben korabeli polifonikus kórusműveket hallgathatunk.

DOME 009

CLOUDHITECTS – PONTFELHŐ BUDAPEST

(29 perc, 14 éves kor alatt nem ajánljuk)

Szokatlan utazás, amely során Budapest látványosságai (Parlament, Lánchíd, Várkert Bazár, Hold utca, Hősök tere stb.) naturalista pontfelhős környezetbe kerülnek.

DOME 010

BERG JUDIT & PÁLFI ZSOLT: LENGEMESÉK (20 perc)

A Berg Judit által fémjelzett Lengemesék most egy új dimenzióban éled újjá – nem csak a nagyobbacska óvodások és kisiskolások számára.

DOME 016

CSONTVÁRY: LEVANTE (26 perc)

Jegyinfó, további részletek a Zene Háza honlapján.

Hangdóm nyitvatartás:

hétfő: zárva (minden hónap első keddjén és szerdáján zárva) kedd, szerda, csütörtök, szombat, vasárnap: 10-18 óráig (utolsó vetítés 17:30-kor indul) péntek: 10-19:30-ig (utolsó vetítés 19:00-kor indul)

Csontváry a „nagy motívum” nyomában tett utazásai Miss Virgács (Németh Nikolett) és a mediterrán medence zenéinek vezetésében jelennek meg a Hangdómban.

DOME 017

LANDS OF DOME #1: DOMES ELECTRONIQUES (50 perc)

A Diversion Cinema négy művet felsorakoztató, kifejezetten dómokra összeállított csokra, a Dome Electroniques nyitja a Lands of Dome című nemzetközi sorozatunkat.

DOME 019

RENOIR (25 perc)

Bosch és Csontváry után, a Hangdóm programja harmadszorra kapcsolódik a Szépművészetiben bemutatott kiállításokhoz, és ezúttal Renoir festményeit szabja háromdimenziós környezetbe.

DOME 20

SOMLÓ DÁVID: A TEREK BESZÉLNEK – HALLOD? (25 perc)

Somló Dávid hangművész direkt ide készült munkájában hosszan kitartott rezonáns zenei hangok és elképzelt hangtájak folynak észrevétlenül egymásba, analóg fotókra épülő álomképszerű animációval.

DOME 21

PLATON KARATAEV: NAPKÖTÖZŐ (áprilistól)

A Platon Karataev negyedik, Napkötöző című lemezéből először a Zene Házában kaphatunk ízelítőt, nem akármilyen köntösben: egy háromdimenziós, egybefüggő, kisfilm jellegű videoklip-csokor formájában.

DOME 22

ZSOLNAY FÉNYEK (áprilistól) Audiovizuális program, amely az ország egyik leglátványosabb rendezvényeként számon tartott Zsolnay Fényfesztivál világát idézi meg.

DOME 23

SZAUDER DÁVID: MESTERSÉGE AZ INTELLIGENCIA (májustól)

A mesterséges intelligencia itt van velünk, vegyünk hát egy nagy levegőt, kapcsoljuk be a biztonsági öveket, és hagyjuk, hogy 20 percre újraértelmezze az elmúlt 2000 év művészetét.

KÍSÉRLETI KEDD

Keddenként a leginkább formabontó audiovizuális élmények láthatók-hallhatók a Hangdómban:

DOME 012

LIGETI GYÖRGY:

SZIMFONIKUS KÖLTEMÉNY 100 METRONÓMRA (14 perc)

Hipnotikus mű, mely során 100 metronómot hallunk zenélni: és a mágikus tér közepéről végighallgatjuk, ahogy a kattanások hol együtt, hogy külön-külön kifutnak az időből, elnémulásig.

DOME 014

SZEMZŐ TIBOR: CSOMA KALEIDOSCOPE (45 perc)

A Hangdóm ezúttal egy varázslatos kaleidoszkópként viselkedik, és megidézi azt a leírhatatlan Himalája-élményt, amelyek között a zarándok-tudós Kőrösi Csoma Sándor élte napjait a hegyek között.

DOME 015

EÖTVÖS PÉTER: MESE (60 perc)

Eötvös Péter 1968-ban írt kultikus hangjátékához, a Mesé hez öt különböző verzió (Horváth Adrienn, Siteri Nóra, Székely Ákos, Szőnyi Máté, Takács Bori munkái) készült a félgömb alakú vászonra.

A MAGYAR POPTÖRTÉNET LEGENDÁINAK FALA

Bár a közel hatvanötezer látogatót vonzó Nekünk írták a dalt! című kiállítás február 4-én végleg bezárta kapuit a Magyar Zene Házában – helyén májustól Dívák & Ikonok címmel nyílik újabb időszaki tárlat –, a rendszerváltozás előtti hazai populáris zenei történet nagyjai tovább élnek az intézményben: november közepén a Multimédiás Klubban és Könyvtárban legendás zenészek társaságában avatták fel a Magyar Poptörténet Legendáinak Falát. A hét tematikus csoportra (hagyományos tánczene, beat, klasszik pop és folk, klasszik rock és jazz, hardrock és blues, 80-as évek mainstream pop, underground) osztott fotómontázson közel kétszáz előadóművész szerepel, azok, akik a rendszerváltozás előtti évtizedeket Magyarországon meghatározták.

A helyszín nem véletlen: a korszak történetét dokumentáló multimédiás könyvtárban – mely az országban egyedülálló módon kizárólag a popkultúrára fókuszál – a magyar és angol nyelvű populáris zenei könyvek, hanglemezek és magazinok mellett a kihelyezett terminálokban különböző online archívumokban (a Hungaroton 16.000 dalt tartalmazó könnyű- és népzenei archívumában, az Arcanum Digitális Tudománytárban és a Nemzeti Audiovizuális Archívumban) is kutatható ez az időszak.

Az avatáson a magyar poptörténet legendái közül többek között Bródy János, Csepregi Éva, Grandpierre Attila, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Németh Alajos, Pajor Tamás, Pataky Attila, Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Szigeti Ferenc, Takáts Tamás, Tátrai Tibor és Vincze Lilla is jelen voltak, illetve látták el kézjegyükkel

a tizennégy méter széles, három méter magas fotómontázst. Amit az avatás óta számos további rajta szereplő előadó is aláírt – és a tervek szerint minden még élő, a montázson megjelenő legendát becsábítunk a könyvtárba egy dedikálásra. Már csak ezért is érdemes meglátogatni ezt az egyedülálló installációt.

A Magyar Poptörténet Legendáinak Falát ihlető Nekünk írták a dalt! kiállítást – amely idén vidéki helyszínre látogat, 2025-ben pedig várhatóan a felújítandó Andrássy-palotában (az egykori Bem Rockpart 6-ban) kap állandó helyszínt – a magyar populáris zene első bő három évtizedén vezeti végig a látogatókat. A kreatív, interaktív megoldásokban bővelkedő tárlat nemcsak a politikával átitatott korszak kiemelkedő előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire összpontosul, hanem bemutatja az azokhoz kötődő rajongói szubkultúrákat, a populáris zene elterjedésében nélkülözhetetlen médiumokat, a zenészek mozgásterét alapjaiban behatároló, erős politikai cenzúrával felügyelt intézményrendszert, a klubok, turnék és hangszerek világát, valamint a populáris zenekultúra és a társművészetek koronként változó viszonyát.

Szöveg: Jávorszky Béla Szilárd

MAGYAR KONCERTPLAKÁTKOLLEKCIÓ A KÖNYVTÁRBAN

A könyvtárban van két ezüstszürke tárolószekrény és két poszterállvány, amik egy különleges kollekciót rejtenek: Oroszi Iván koncertplakát-gyűjteményét. A teljes gyűjtemény 800 és 1000 darab közötti plakátot tartalmaz – és ennek kilencven százaléka már a könyvtárban lakik.

Iván a kilencvenes évek elején kezdett el tudatosan foglalkozni a plakátgyűjtéssel. Az egész a koncertjegyekkel indult, majd a külföldi előadók hazai koncertjeinek koncertplakátjaival folytatódott, míg végül a gyűjtőkör kiszélesedett és kiterjedt az összes hazai könnyűzenei koncertre. A plakátokat ismerősökön keresztül, árverésekről vagy antikváriumokból szerzi be – a koncertplakátoknak nincs olyan nyüzsgő kereskedelme, mint a filmplakátoknak, de azért ütemesen gyarapodik a gyűjtemény. Az ötvenes évektől egészen napjainkig akad itt mindenféle, a leggazdagabb periódus mégis a kilencvenes évek külföldi fellépőinek plakátjai. Ezek között lapulnak olyan kincsek, mint Michael Jackson 1996-os koncertjének három plakátverziója, vagy az 1984-es Iron Maiden „supergroup” koncert plakátja a Budapest Sportcsarnok parkolójában – tényleg a parkolójában, a szervezők ugyanis féltették az alig két éve felavatott csarnokot a „huligán metálosoktól”.

A magyar plakátok közül az Országos Rendező Iroda plakátjai emelkednek ki – az egységes felépítésű plakátok az egyenfejléccel szép sorozatot alkotnak. Némely darabok úgynevezett biankók, azaz még nincs is rájuk nyomva a helyszín és az időpont (és már nem is lesz soha – legalábbis, ha Ivánon múlik). A plakátok korrajzok, visszaadják az adott időszak egy-egy szeletének hangulatát. És ha első ránézésre nem is mindig hozzák vissza a koncertek hangulatát –Iván már csak tudja, hiszen a legtöbb koncerten ő maga is ott volt –, ha közelebbről megnézzük őket, izgalmas történeteket mesélnek énekesváltásokról, helyszínváltásokról, kampánystratégiákról és meg nem valósult tervekről.

Vagy éppen teljes átverésekről, mint a 2003-as Guns N’ Roseskoncert a Budaörsi Repülőtéren, amikor a zenekar nemhogy nem lépett fel itthon, de turnén sem volt éppen. A jegyekből ugyan rendőrségi bizonyíték lett, de Ivánnak sikerült még levágnia egy plakátot a hirdetőoszlopokról. Így vagy úgy, a gyűjtemény továbbra is folyamatosan bővül, és lépésről lépésre közeledik a céljához: hogy egy kutatható, mindenki számára hozzáférhető könnyűzenei koncertadatbázis egyik alapját képezze. A terv az, hogy minden plakát digitalizálva legyen, és felkerüljön egy adatbázisba a koncertjegyekkel, setlistekkel, akár koncertfelvételekkel együtt, amelyhez következő lépésben a Zene Háza könyvtára nyújt biztos hátteret.

Szöveg: Szakács Borbála

A ZENE HÁZA

TAVASZI KÖNYVTÁRI

KLUBPROGRAMJAI, SOROZATAI

ROCK AND ROLL SZABADEGYETEM JÁVORSZKY BÉLA SZILÁRD ELŐADÁSSOROZATA

A Magyar Zene Háza Multimédiás Könyvtár és Klubban 2022-ben indult, havonta jelentkező Rock and Roll Szabadegyetem a nemzetközi poptörténet legfontosabb folyamatait és előadóit mutatja be. Az első két évad a kezdetektől az amerikai ötvenes évek alkonyáig tartó időszakkal foglalkozott, 2023 őszén pedig megnéztük, hogy mi történt ezalatt az Egyesült Államokban, a hatvanas évek derekán a kaliforniai hippik miként válaszoltak az éppen zajló brit invázióra. A sorozat ötödik évadjában, 2024 tavaszán az Egyesült Államokban a hatvanas évek második felében zajló társadalmi, kulturális és zenei történéseit vesszük górcső alá.

03. 06.

#22 A SOUL SZÜLETÉSE

Ez az alkalom voltaképpen a novemberi előadás folytatása. Akkor a Motown Recordsról volt szó, miközben a kibontakozó polgárjogi mozgalmakkal egyidőben a zene nyelvén is megszólalt az új öntudatosodó fekete hang: a soul. Legismertebb képviselői: Ray Charles, James Brown, Otis Redding és Aretha Franklin.

04. 03. #23 A LOS ANGELES-I AVANTGÁRD

A hatvanas évek második felében Los Angeles zenei világa távolról sem csak a „kaliforniai hangot” jelentette. Innen indult többek között a „rock avantgárda” talán legfontosabb alakja, Frank Zappa a Mothers of Inventionnel, a műfajilag besorolhatatlan Doors, a bizarr Spirit és a korszak „motoros himnuszát” szerző Steppenwolf.

05. 08. #24 MONTEREY, AZ ELSŐ NAGY ZENEI

„KIRAKODÓVÁSÁR”

Az 1967. június 16. és 18. között Monterey-ben megrendezett popfesztivál a zeneipar és az ellenkultúra ambivalens viszonyának sajátos manifesztációja. Ez a seregszemle a mai napig az ellenkultúra nagy diadalaként él a köztudatban, holott kétségkívül nyereségorientált vállalkozásként indult, és legalább annyira az üzletemberek sikertörténete is.

06. 05. #25 WOODSTOCK ÉS ALTAMONT

Ha egyetlen jelképben kellene összesűríteni a hatvanas éveket, a többség valószínűleg Woodstockra szavazna. Az 1969. augusztus 15. és 17. között megrendezett, közel félmillió fiatalt vonzó fesztivál tömegoptimizmusára azonban szűk négy hónap múlva érkezett a „válasz”: 1969. december 6-án Altamontban a Rolling Stones koncertje alatt a rendfenntartással megbízott Pokol Angyalai a kamerák előtt szúrtak le egy fekete fiatalt.

JAZZ SZABADEGYETEM:

A JAZZ NAGY EGYÉNISÉGEI TURI GÁBOR

ELŐADÁSSOROZATA

A jazz jó évszázada ismert fogalom, könyvtárnyi irodalom született róla. Nincs még egy zenei zsáner, amelyben az egyéniség ilyen kitüntetett szerepet játszana. Nem véletlen, hogy a legkiemelkedőbb személyiségek játéka néhány hang vagy akkord alapján felismerhető. A Magyar Zene Háza ezért választotta a Jazz Szabadegyetem új sorozatának témájául a meghatározó, stílusteremtő egyéniségek bemutatását. A film- és zenei bejátszásokkal illusztrált előadások megvilágítják a kort is, amelyből a nagy egyéniségek kiemelkedtek. Az előadást Turi Gábor jazztörténész, szakíró tartja.

03. 14. #6 MILES DAVIS

Az amerikai fekete középosztályba született Miles Dewey Davis trombitást (1926-1991) East St. Louis blues-környezete és New York lüktető éjszakai élete vonzotta az improvizatív zenéhez, hogy aztán a jazz stílusteremtő, önmagát mindig megújítani képes egyéniségévé váljon. Így lett az 1940-es évek végén a hűvösen intellektuális cool stílus egyik megteremtőjévé, így születtek meg fátyolos, lírai trombitaszólói Gil Evans nagyzenekari hangszereléseire az ’50-es években, így jutott el a modális játékmóddal a harmóniai absztrakció magas fokára híres kvintettjével a ’60-as években, s így lett a jazz-rock úttörője a ’70-es években.

04.18.

#7 JOHN COLTRANE

John Coltrane (1926-1967) nem akármilyen pályát járt be, amíg szenvedélyes kísérletezései során eljutott a free, azaz a szabad jazz világába. Mély vallásos érzülettől áthatott, kozmikus dimenziókba hatoló játéka a kifejezés lehetőségeit kutatta; a zene iránti alázata, elkötelezettsége, technikai felkészültsége és töretlen útkereső hajlama a jazztörténet kiemelkedő személyiségévé avatta. Szaxofonjának átható, erőteljes tónusa, a magas regiszterekben emberi sikoltássá torzuló hangjai, szenvedélyes játékmódja, sodró lendületű, hosszú rögtönzései új előadói és befogadói mértéket szabtak a zenében.

05. 16. #8 ELLA FITZGERALD

Ella Fitzgerald (1917-1996) ugyan popénekesnek tartotta magát, de kétség nem fér hozzá, hogy nemcsak a dal, hanem a jazz műfajában is kiemelkedőt alkotott. A jazz világszerte ünnepelt nagyasszonya mintegy 40 millió lemezt adott el, tizenhárom Grammy-díjat és számtalan elismerést, kitüntetést kapott. Hajlékony, tág terjedelmű hangja, tökéletes intonációja, kivételes ritmusérzéke és scat-énektechnikája a swing stílus koronázatlan királynőjévé tette.

KONCERTEK A KÖNYVTÁRBAN

05. 22. #4 ROKOKÓ ROSÉ

A pécsi Rokokó Rosé 2010-ben alakult, hat lány alkotja, és a folkos indie zenéből kiindulva súlyosabb és könnyedebb témákat váltogatva három EP-t adtak ki 2012 és 2016 között, sőt még bort is elneveztek a zenekarról. A hat lány barátságából alakult formáció fontosnak tartja, hogy dalaik által közvetítsék a közös alkotás és a találkozás örömét mások felé. Koncertjeiken egyedi atmoszférát teremtenek, amely a lágy dallamok és érzékeny szövegek harmóniájában gyökerezik. Zenéjük súlyos dimenziókba vezeti a hallgatót, máskor könynyedebb témákkal felold, vagy épp megbűvöl és magával ragad.

ROCKFILMKLUB

VÁLOGATÁS A MAGYAR FILMTÖRTÉNET ZENEI

VONATKOZÁSÚ ALKOTÁSAIBÓL

A kortárs magyar film és a (rock)zene gyakorlatilag a hatvanas évek vége óta érintkezik egymással. Hol intenzívebben, hol lazábban, de lényegében elválaszthatatlanul. A Magyar Zene Háza Rockfilmklubja ötödik évadjában olyan alkotásokat – Az oroszlán ugrani készül (1969, rendező: Révész György), Swing (2014, rendező: Fazekas Csaba),  Sose halunk meg  (1993, rendező: Koltai Róbert) –mutat be, melyek a maguk korában meghatározó jelentőséggel bírtak a hazai populáris zenekultúrában. A vetítések előtt Jávorszky Béla Szilárd mesél röviden e művek születéséről és poptörténeti jelentőségéről, utána pedig egy-egy filmesztéta vendéggel beszélget a vonatkozó hazai és nemzetközi trendekről.

03. 26. #17 AZ OROSZLÁN UGRANI KÉSZÜL  (1969)

A Révész György rendezte, Dubrovnikban, Trogirban és Mostarban forgatott akció-vígjáték amolyan James Bond paródia, benne a magyar szuperügynökkel, Menő Fejjel, akit az ekkor 26 éves Bujtor István alakít. Felbukkan benne az Illés zenekar is, a film főcímdala ( Miért hagytuk, hogy így legyen? ) pedig a korszak egyik emblematikus slágere lett.

04. 30. #18 SWING  (2014)

Ebben a 2014-ben bemutatott romantikus vígjátékban három elkeseredett, különböző korú nőt – Katit (Ónodi Eszter), Ritát (Csákányi Eszter) és Angélát (Törőcsik Franciska) – a véletlen sodorja egymás mellé, majd összeállnak egy, az ötvenes évek női trióinak stílusát idéző énekzenekarrá (Swing Angels), hogy aztán kellő sikerrel körbehaknizzák a Balatont.

05. 28. #19 SOSE HALUNK MEG  (1993)

A főszerepet is játszó Koltai Róbert által rendezett filmvígjáték-dráma a rendszerváltozás utáni magyar filmgyártás egyik legnépszerűbb alkotása. Édesbús főcímdala, a  Nagy utazás  – Dés László zenéjével, Bereményi Géza szövegével, Presser Gábor előadásában – pedig az egyik legtöbbet játszott magyar filmbetétdal lett..

IMPRESSZUM

Felelős kiadó:

Magyar Zene Háza Nonprofit Kft.

Batta András, Horn Márton

Főszerkesztő: Dömötör Endre

Művészeti vezető: Varga Csaba

Layout:

Hlatki Dorottya, Kriston Tímea, Soós Bori

Fotó:

Hajdu János, Mohai Balázs, Palkó György

Fotóelőkészítés: Szőnyi András

Főmunkatárs: Nagy Viktória

Tartalom:

Batta András, Dömötör Endre, Horn Márton, Jávorszky Béla Szilárd, Mándli Endre Vazul, Mezős Krisztina, Nagy Viktória, Pap Péter András, Salamon Soma, Szakács Borbála, Tarr Ferenc

MAGYAR ZENE HÁZA

1146 BUDAPEST OLOF PALME SÉTÁNY 3.

ZENEHAZA.HU

FACEBOOK.COM/MAGYARZENEHAZA

INSTAGRAM.COM/MAGYARZENEHAZA

TIKTOK.COM/@MAGYARZENEHAZA

ELÉRHETŐSÉGEK

LEVELEZÉSI CÍM: 1386 BUDAPEST PF. 910.

E-MAIL: INFO@ZENEHAZA.HU

TELEFONSZÁM: +36 70 7999 449

(KEDD-PÉNTEK: 10-18 ÓRA KÖZÖTT)

JEGYÉRTÉKESÍTÉS

JEGY@ZENEHAZA.HU +36 70 7999 449

JEGYPÉNZTÁR ÉS INFORMÁCIÓS PULT: HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP 10-18 ÓRÁIG

A MAGYAR ZENE HÁZA MINDEN HÉTFŐN ZÁRVA TART.

HANGDIMENZIÓK – ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS NYITVATARTÁS

HÉTFŐ: ZÁRVA

KEDD, SZERDA, CSÜTÖRTÖK, SZOMBAT, VASÁRNAP: 10-18 ÓRÁIG

(A kiállítás megkezdésére 16.15 óráig van lehetőség.)

PÉNTEK: 10-20 ÓRÁIG

(A kiállítás megkezdésére 17.45 óráig van lehetőség.)

HANGDÓM NYITVATARTÁS

HÉTFŐ: ZÁRVA

KEDD, SZERDA, CSÜTÖRTÖK, SZOMBAT, VASÁRNAP: 10-18 ÓRÁIG

(Az utolsó vetítés 17:30-kor indul.)

PÉNTEK: 10-20 ÓRÁIG (utolsó vetítés 19:30-kor indul )

(A Hangdóm minden hónap első keddjén és szerdáján zárva.)

KREATÍV HANGTÉR NYITVATARTÁS

HÉTFŐ: ZÁRVA ( minden hónap első keddjén is zárva )

KEDD, SZERDA, CSÜTÖRTÖK, SZOMBAT, VASÁRNAP: 10:30-18 ÓRÁIG

PÉNTEK: 10:30-20 ÓRÁIG

MULTIMÉDIÁS KÖNYVTÁR ÉS KLUB NYITVATARTÁS

KEDD, SZERDA, PÉNTEK: 10-18 ÓRÁIG

CSÜTÖRTÖK: 13-18 ÓRÁIG

SZOMBAT: 10-13 ÓRÁIG

VASÁRNAP-HÉTFŐ: ZÁRVA

MAGYAR ZENE HÁZA SHOP NYITVATARTÁS

HÉTFŐ: ZÁRVA

KEDD-SZERDA: 12-18 ÓRÁIG /// CSÜTÖRTÖK: 12-18 ÓRÁIG, VAGY AZ ESTI ELŐADÁSKEZDETÉIG, PÉNTEK: 10-20 ÓRÁIG /// SZOMBAT-VASÁRNAP: 10-18 ÓRÁIG, VAGY AZ ESTI ELŐADÁS KEZDETÉIG

DÍVÁK KIÁLLÍTÁS

JEGYEK MÁR KAPHATÓK!

RUHÁK ÉS JELMEZEK:

ADELE BJÖRK MARIA CALLAS CHER

WHITNEY HOUSTON JANIS JOPLIN

MADONNA EDITH PIAF RIHANNA

BRITNEY SPEARS TINA TURNER

AMY WINEHOUSE

és még sokan másoktól a kiállításban

2024. MÁJUS

VILÁGSZTÁROK

A ZENE HÁZÁBAN

Created

A Magyar Zene Háza partnere: