Összhang / 2022 ősz

ÖSSZHANG

A MAGYAR ZENE HÁZA MAGAZINJA • 2022. 2. FÉLÉV • I. ÉVFOLYAM / 2. SZÁM

A Zene Háza – boldog sziget

Milyen volt a Zene Háza első féléve? Dinamikus. Robbanékony. Felemelő. Mint a gyerekek az új játéknak, úgy örültek egyaránt a látogatók, a Ház fellépő művészei és a dolgozói csapat tagjai Fujimoto mester remekének. Ahogy jött a tavasz, hosszabbak lettek a nappalok, levélbe borultak a fák, egyre elegánsabban kunkorodtak a kis sétányok a parkban – a lenyűgöző Liget-projekt hajszálerei –, úgy értettük meg mindannyian azt a különleges kapcsolatot, amely itt a természetet és a zenét, a zenélő embert és a befogadó közösséget összeköti. Jó a kisugárzás, ezt mindenki érzi a kezdet kezdetétől. Boldog sziget. Boldog pillanatok és pillantások: koncertek az üvegfalon innen és túl, izgatottan zsongó aula, tudás-műhellyé váló kis hangversenyterem és könyvtártér, a szabadtéri színpad görögös világa, dionüszoszi menetben vonuló gyereksereg nap nap után: rendhagyó zenepedagógiánk kis vendégei. És a „varázstér”! Így neveztük már évekkel a megnyitás előtt a kiállítások szintjét, a városligeti szellembirodalmat, ahová nem süt be a tető csaknem száz bevilágító napocskája, de kigyúlnak a zenei-költői tartalommal megnemesített technikai eszközök lámpásai, hívogatva a látogatót, hogy zenével játszadozzon egy álomvilágban. Mi ez, ha nem maga a csoda?

A Zene Háza szüntelenül változó, fejlődő alkotás is. Történetünk első félévében kiderült, hogy helyesen képzeltük el a felfedezésekre, találkozásokra, fiatal vagy fiatal szellemű produkciókra, az ismeretterjesztés megannyi válfajára épülő tartalmat, azaz azt, amit az Összhang magazinunkban (mennyire találó elnevezés!) a januári nyitás pillanataiban megígértünk – sokaknak, bár akkor még gondolni sem mertük, hogy látogatóink száma fél év alatt meg fogja közelíteni a félmilliót! Ennyien vállalkoztak a kalandra, hogy megismerjék és használják a Zene Házát. A mi intézményünk ugyanis egy – a világon talán másutt, ilyen formában nem is létező – zenei élménypark, amely a közönségtől is aktivitást kíván, és minél nyitottabb, lelkesebb valaki, annál többet szedhet ki magának, családjának, barátainak a Ház szelencéjéből, ami tényleg olyan, mint egy hatalmas hangszer: meg kell tanulni játszani rajta, és a jó látogató lelkével együtt rezonál. Azt szeretném, ha ennek tudatában akarnának minél többen „jó látogatók” lenni, ha a befogadás attitűdje a Ház barátságos szellemében erősödne tovább a zene és egymás iránt, hogy ne csak a tavasz, hanem az ősz is megújulást hozzon a Városliget eme boldog szigetén.

BATTA ANDRÁS Ügyvezető igazgató

Beköszönt az ősz

Fontos momentum volt számunkra, amikor júniusban, az évad lezárásakor, és a soron következő őszi programjaink bemutatásának pillanatában megállhattunk, és visszanézhettünk az elmúlt évekre. Hiszen nem csak az első évadunkat, hanem a közel nyolcéves előkészítő, építkező munkát is áttekinthettük. Azokat az időszakokat is, amikor nem volt egyértelmű, hogy ez a számunkra oly fontos intézmény ilyen összetett formában megvalósulhat. Ez az első évad segített abban, hogy végre a közönség is nap mint nap átélhesse, megtapasztalhassa azt, amit mi is, hogy szükség van Magyarországon egy ilyen hiánypótló zenei ismeretterjesztő központra, azokra az újszerű megoldásokra, amit a Zene Háza képvisel. Egy olyan épület jött létre, amelyet hosszú évek alatt egy kiváló építész-, mérnök- és intézményes csapat alakított azzá, ami egyszerre valósítja meg egyedi építészeti értékeit, miközben jól működő intézményként is betölti célját. Ehhez szükség volt erre a jó néhány évre, és arra a komoly háttérmunkára, amelyet többek között a Zene Háza csapata végzett. Most, amikor előre tekintünk az őszi évadra, végre azokat a tapasztalatokat is beépíthetjük, amelyeket tavasszal a közönséggel együtt élhettünk át. Folytatjuk a sikeres programokat – ezek közül emlékezetes számunkra dalszerző-előadó sorozatunk, mely során például Aoife O’Donovan júniusban egyszál gitárral mesélte el keserédes történeteit, amelyekhez mindig nyújtott kapaszkodót. Hozzá hasonlóan izgalmas világ tárul majd elénk a sorozat következő részeiben is: Sam Lee a brit folkzene meséibe vezet be, a Grammydíjas Chris Thile mandolinjával a bluegrass világát hozza az üvegfalak közé spirituális dalaival.

Persze a sorozatból a magyar előadók sem maradhatnak ki, és ha már egyszál gitár, akkor ennek élő hazai legendája, az idén 80 éves Zorán is fellép nálunk, akit ilyen bensőséges környezetben ritkán hallhatunk. Hazai zenészóriásokból nem lesz hiány, hiszen Sebő Ferenc 75 éves, de még mindig elképesztő energiával alkot, így kurátori sorozatunk következő vendégének őt kérhettük fel. Első estjén bolgár zenészekkel és Sebestyén Mártával közösen adja elő zenébe szőtt verses dalait, majd másnap utazásainak anekdotáival népzenegyűjtéseinek örömeibe vezet be a nagy zenés mesélő.

Város a Házban sorozatunk ezúttal Veszprém zenei életéről mutat keresztmetszetet, a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa már idén ízelítőt nyújt nálunk az ünnepi év hangulatából. De folytatjuk a számomra igen kedves szakrális zenei sorozatunkat is, ahol a legősibb indiai klasszikus zene, a dhrupad világán keresztül fordulhatunk Isten, és a meditatív zene felé.

A Zene Háza nyitott nem csak minden műfaj, de más intézmények felé is, ennek köszönhető Debussy képekben című estünk is, ahol a Képzőművészeti Egyetem diákjai festenek a megszólaló művekre asszociálva. Nem véletlen, hogy a zenei impres zszionizmus kezdetét a francia mesterhez kötjük. Immár több hónapja kiterjesztettük koncertprogramunkat a Hangdómra is, ahol egy teljesen egyedi formavilágban alkothatnak a zenészek és vizuális művészek. A DOME_Live-sorozat részeként ősszel Ligeti György és Eötvös Péter műveit mutatjuk be. Bosch, a híres németalföldi reneszánsz festő talán legismertebb műve, A gyönyörök kertje pedig egy kórusművel kísérve kel életre a félgömb alakú kupolatérben. A popszintér rajongói számára is lesznek izgalmas pillanatok a házban, ilyen az amerikai hiphopduó, az Injury Reserve első hazai bemutatkozása, vagy Frenk lemezbemutató koncertje is. Az ismeretterjesztés pedig a ház összes zugába begyűrűzik majd, folytatjuk családi programsorozatainkat, rock’n’roll zenetörténeti előadásainkat a könyvtárban Chuck Berryvel, és lesz operabeavatónk is, ahol a Bánk Bánt járjuk körbe egy teljesen újfajta megközelítésben. Végre megnyílik az első időszaki kiállításunk, ahol a magyar könnyűzene történetét vesszük górcső alá, az első hazai vinyl lemez születésétől az első Sziget fesztiválig, hasonlóan izgalmas eszközökkel, mint azt az állandó kiállításunkon tesszük. Nagy örömmel sorolnám még, de pont ezért írják kollégáim ezt az átfogó magazint, hogy mindenki felfedezhesse a hozzá leginkább közelálló kísérletet a több mint 150 őszi programunk közül. Remélem, hogy amikor elmennek tőlünk a kiválasztott programot követően, akkor azt érzik majd, amit én: érdemes itt minél több időt eltölteni.

SZEPTEMBER:

1. csü 19:30 Nyitókoncert: kortárs és kultikus mesterek (klasszikus/kortárs) Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál 25

2. pé 19:30 Kontrasztok és harmóniák (klasszikus/kortárs) Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál 25

2. pé 21:00 ABEL marton nagy’s COSMOS BAND (jazz) Hangfoglaló – Induló előadók

3. szo 10:30 A róka vendégei – Japán családi program (családi) Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál 25

3. szo 18:00 Japán jazz és világzenei koncert: Keresztműfajok (jazz, globálzene) Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál 25

3. szo 19:30 A Párizs-Budapest-Tokió-tengely (klasszikus/kortárs) Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál 25

3. szo 21:00 Kristoaf (pop) Hangfoglaló – Induló előadók

4. va 10:30 Chihiro Zeneországban – Anime zenei koncert (film) Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál 25

4. va 18:00 Japán kortárs zenei est és előadás (klasszikus/kortárs) Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál 25

4. va 19:30 Gálaest: Rítusok és hangok (klasszikus/kortárs) Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál 25

5. hé 19:30 LALA Tamar (ISR) (globálzene) A Zsidó Kulturális Fesztivál keretében 44

6. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi)

6. ke 19:30 Szent István Filharmonikusok: Irányhallás (klasszikus/kortárs) + előtte vonószenekari mesterkurzus

6. ke Nagy Zétény: Would There Be A Void? (audiovizuális) DOME_LIVE 005 67

7. sze 19:00 A rock and roll hullámai (ismeretterjesztés) Rock and Roll Szabadegyetem #6 70

7. sze 19:30 Trio in Uno (BR-IT) (globálzene, jazz) A Brazil Nagykövetséggel közös rendezvény

8. csü 17:00 Neszlényi Pfeifer Judith koncertje (klasszikus/kortárs)

8. csü 19:00 Csernók Klára és zenekara (tradicionális) MZH-táncház

8. csü 19:00 I'll Be Your Plaything – könyvbemutató (ismeretterjesztés) könyv Palya Bea lemezéről

9. pé 19:30 Rozmán Lajos: Bach-kép-más-képp (klasszikus/kortárs) + előtte előadás 24

9. pé 21:00 Jean Epstein: The Fall of The House Usher (filmes koncert) Zene és Film

10. szo 10:30 Szárnyas Sárkányok: térjáték élőzenével (családi) Zene a művészetben, művészet a zenében

10. szo 19:30 Sun Kil Moon (USA) (pop) Énekes-dalszerzők #6 12

10. szo 20:00 Szabadtéri film: Eszkimó asszony fázik (1983) (film) Szabadtéri film

11. va 16:00 Szent István konzi fúvószenekara: Királyok útján (klasszikus)

13. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi)

13. ke 20:00 Times New Román (globálzene)

15. csü 18:30 Anda Géza (film) a Nemzeti Filmintézettel közös rendezvény – Zongoraművész, karmester, pedagógus

16. pé 20:00 BluntOne & Vanis Live/DJ-szett (elektronikus)

17. szo 10:30 Kreatív Kráter Kör: Kócos Cirkusz Varieté (családi) Zene a művészetben, művészet a zenében

17. szo 19:30 Dés András kurátori koncert: 3 az 1-ben (jazz)

18. va 11, 14:30, 19 Jazz & Maze (Jazzlabirintus) (jazz)

Kurátori hétvége – Dés András 46

Kurátori hétvége – Dés András 46

20. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi) 63

20. ke 18:00 A Hard Day’s Nights (1964) (film) Rock movies #1 70

20. ke 20:00 Thea Soti (HU/SRB) – Øver (elektronikus) 50

21. sze 19:00 Mitől6? – Ritmus (ismeretterjesztés) Terray Boglárka előadása 63

21. sze 19:30 LEENALCHI (KOR) (pop) A Koreai Kulturális Központtal közös 51

22. csü 19:00 A jazz városai: New Orleans (ismeretterjesztés) Jazz Szabadegyetem #1

22. csü 19:30 Zorán (pop) 8

23. pé 19:30 Tálas Áron Trio & Palya Bea, Szalóki Ági (globálzene) 45

24. szo 10:30 Firebirds Cirkusz: Freak Fusion Cabaret (családi) Zene a művészetben, művészet a zenében

24. szo 19:30 Fanfare Ciocărlia (RO) (globálzene) Az MZH és a Hangvető közös sorozata 40

25. va 19:00 Ránki Fülöp: Kodály Zoltán szólózongoraművei (klasszikus/kortárs) Ars Sacra Fesztivál

26. hé 19:00 Operabeavató: Bánk bán #1 (ismeretterjesztés) Operabeavató 61

27. ke 18:00 A Koncert (1981) vendég: Huszár András (film) Rockfilmklub #5 71

28. sze 19:30 Sőrés Zsolt – André Vida (határfeszegető)

29. csü Mi az a Hangdóm? (audiovizuális) DOME_LIVE 006 67 29-30. csü-pé Brain Bar 2022 (fesztivál) A Brain Bar rendezvénye 56

30. pé 15:00 Egy „haláli jó” dallam nyomában (ismeretterjesztő) Hangadó Senior

OKTÓBER

1. szo 10:30 Bognár Szilvia: Titoktok (családi) Zene világai a Zene Házában

1. szo 19:30 Sebő Együttes, Sebestyén Márta, (tradicionális) Kurátori hétvége – Sebő Ferenc Petar Ralchev (BG), Georgi Yanev (BG): Időmérték előtte Artist Talk 34

2. va 19:30 „Hajnalban indultunk…” Sebő Ferenc történetei (tradicionális) Kurátori hétvége – Sebő Ferenc 34

4. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi) 63

4. ke 16:00 Petar Ralchev mesterkurzus (ismeretterjesztés)

4. ke 18:00 The Song Remains The Same (1976) (film) Rock movies #2 70

4. ke 19:30 Esterházy x Esterházy – Harmonia Caelestis (klasszikus/kortárs) 23

5. sze 19:00 A születő sztáripar (ismeretterjesztés) Rock and Roll Szabadegyetem #7 70

7. pé 19:00 A szerelem kertje (ismeretterjesztés) Hangadó – Bognár Szilvia sorozata 62

7. pé 19:30 Noémo – Szívverés EP-bemutató (pop)

8. szo 10:30 Utazás a zongorám körül (családi) Ramazuri 62

8. szo 19:30 Tcha Limberger és ifj. Sárközi Lajos (globálzene) A Liszt Ünnep rendezvénye 39 Cigányzenekarok határon innen és túl + utána Artist Talk

11. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi)

11. ke 19:00 Mitől6? – Dallam (ismeretterjesztés) Mitől6?

11. ke 19:00 Márta István: Kaleidoszkóp (klasszikus/kortárs) Befogadott rendezvény

12. sze 19:30 Sam Lee (UK) (globálzene) Az MZH és a Hangvető közös sorozata 41

13. csü 17:30 A jövő zenészei Európában, Európa Veszprémben (klasszikus/kortárs) Város a Házban – Veszprém 54

13. csü 19:30 Auer Trió és Hegedűs D. Géza közös estje (klasszikus/kortárs) Város a Házban – Veszprém 54

14. pé 15:00 Ki is volt ez a Tinódi? (ismeretterjesztő) Hangadó Senior

14. pé 19:30 Mozsika és Gardon – Zene és tánc Gyimesben (tradicionális) Tájak és zenék + előtte előadás 33

15. szo 10:30 Ventoscala Sinfonietta: Jancsi és Juliska (családi) Zene a művészetben, művészet a zenében

15. szo 16:00 Veszprém Város Vegyeskara, (klasszikus/kortárs) Város a Házban – Veszprém 54 a Gizella Nőikar és az Opus Énekegyüttes koncertje

15. szo 18:00 Gyökerek és ágak, portréfilm Auer Lipót életéről (film) Város a Házban – Veszprém 54

15. szo 19:30 Becca Stevens (USA) (jazz, pop) Énekes-dalszerzők 11

16. va 19:30 Alva Noto (D) | Nicron (elektronikus) 52

18. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi) 63

18. ke 20:00 Jacob TV – szerzői est (klasszikus/kortárs) Szerzők? Jelen!

19. sze 9:00 BUSH showcase, konferencia (fesztivál) A Liszt Ünnep rendezvénye 57

20. csü 19:00 A jazz városai: Chicago (ismeretterjesztés) Jazz Szabadegyetem #2

21. pé 19:00 Tereink: Kreatív Hangtér és Hangdóm (ismeretterjesztés) Így lettünk mi #4

21. pé 20:00 Chris Thile (pop) Énekes-dalszerzők #8 16

22. szo 10:00 Az ének mindenkié (családi) Ramazuri

22. szo 19:30 ADHD (IS) (jazz) 48

25. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi) 63

25. ke 18:00 Városbújócska (1985) (film) Rockfilmklub #6 71

25. ke 19:00 Operabeavató Bánk bán #2 (ismeretterjesztés) Operabeavató 61

25. ke 20:00 Kurátor: Pozsár Máté (jazz) Tabula Rasa #2 53

26. sze 19:00 Muzsikusok kávéháza – Jónás Géza Trio (tradicionális)

26. sze 19:00 Erdélyi magyarock 1970-2010 – könyvbemutató (ismeretterjesztés)

26. sze 19:30 Török Ádám és a Mini | Pengék és Halak (pop) Radics Béla és a Taurus-világ

27. csü 19:00 Dalok és előadók tere (ismeretterjesztés) Kádár-kori pop talk-show #1 71

27. csü 19:30 Csemer Boglárka (pop) Lemezbemutató koncert

28. pé 15:00 A verbunkos zene ismeretlen mesterei (ismeretterjesztő) Hangadó Senior

28. pé 19:00 Egy órában egy élet: Marton Éva (ismeretterjesztés) Juhász Előd: Aranyalbum

28: pé 19:30 Ustad Wassifuddin Dagar (IND) dagarbani (globálzene) Szakrális zenei sorozat 42

29. szo 10:30 Zene Háza Muzsikáló Természet Zenekar (családi) Zenekuckó

29. szo 16:00 Wasifuddin Dagar workshop (ismeretterjesztés) Szakrális zenei sorozat 42 29. szo 19:30 Debussy képekben (klasszikus/kortárs) 26 30. va 11:00 Hajnalban (ismeretterjesztés) Hangadó – óth Árpád sorozata 62 30. va 19:30 Lajtha 130 – Lajtha László-emlékkoncert (tradicionális, klasszikus) + előtte beszélgetés

4. pé 19:00 Aranyalma ágai (ismeretterjesztés) Hangadó – Bognár Szilvia sorozata 62

5. szo 10:30 MÁV Szimfonikusok (családi)

5. szo 19:30 Ghalia Benali (TUN) Call to Prayer (globálzene) Szakrális zenei sorozat 43

6. va 19:30 Troussov, Szűcs, Fejes , Onczay (klasszikus/kortárs)

7. hé 10:00 Kirill Troussov hegedű mesterkurzusa (ismeretterjesztés)

8. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi)

8. ke 19:00 Mitől6? – Harmónia (ismeretterjesztés) Mitől6? – Terray Boglárka előadása 63

10. csü 19:30 Barbár Ünnep (klasszikus, jazz) A Heimann Családi Birtokkal közös program

11. pé 15:00 Az ördög hegedűse: Paganini (ismeretterjesztő) Hangadó Senior 63

11. pé 10:00 A kultúrán túl – Minikonferencia (ismeretterjesztés) Város a Házban – Veszprém 54 Európa Kulturális Fővárosa 2023, Veszprém

11. pé 19:00 A zene ezer árnyalata (klasszikus/kortárs) Város a Házban – Veszprém 54 Veszprémi Régizenei Napok és Chaconne Fesztivál

11. pé 20:00 Jazzprém (jazz) Város a Házban – Veszprém 54 Uher Bálint Quartet és Sebestyén Patrik Sextet koncertje

12. szo 10:30 Kabóciádé Mesefesztivál (családi) Zene a művészetben, művészet a zenében

12. szo 18:00 Holtszezon Feszt.: Likó–Géczi zenés irodalmi est (pop) Város a Házban – Veszprém 54

12. szo 20:00 A VeszprémFest / Auer Fesztivál gálakoncert (klasszikus/kortárs) Város a Házban – Veszprém 54

15. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi) 63

15. ke 18:00 Let There Be Rock (1980) (film) Rock movies #3 70

15. ke 19:00 Csillagtúra – Partitúra live (klasszikus/kortárs)

16. sze 19:30 Mozartissimo (klasszikus) Befogadott rendezvény

17. csü 20:00 Gyárfás Attila: Minimal Distance (jazz)

18. pé 19:30 Ohnody, Okos Viola, Balla Gergely, Redbreast Wilson (pop) Dalszerzők köre #2 18

19. szo 10:30 Egy húron pendülünk (családi) Ramazuri 62

19. szo 19:30 The Bad Plus (USA) (jazz) 49

20. va 19:30 A Hallgatás Napja (klasszikus) A Concerto Budapest rendezvénye

22. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi) 63

23. sze 20:00 Borbély-Batyu-Lőrinszky: Rögtönzések (tradicionális)

24. csü 19:00 #3 A jazz városai: Kansas City (ismeretterjesztés) Jazz Szabadegyetem #3

25. pé 15:00 Szereti ön Wágnert? (ismeretterjesztő) Hangadó Senior 63

25. pé 19:00 Egy órában egy élet: Zorán (ismeretterjesztés) Juhász Előd: Aranyalbum 63

25. pé 20:00 Injury Reserve (USA) | Body Meat (USA) (hiphop) 20

26. szo 10:30 Zene Háza Muzsikáló Természet Zenekar (családi) Zenekuckó 63

26. szo 19:30 Győri Noémi, Madaras Gergely, Alexander Ullmann (klasszikus/kortárs) Lemezbemutató koncert 28

27. va 20:00 Pilinszky másként (pop) A Kertész Imre Intézettel közös rendezvény

29. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi) 63

29. ke 18:00 Cha-Cha-Cha (1981) (film) Rockfilmklub #7 71

29. ke 19:00

Operabeavató Bánk bán #4 (ismeretterjesztés) Operabeavató 61

29. ke 20:00 Kurátor: Jozef Dumoulin (BE) (jazz) Tabula Rasa #3 53

30. sze 19:00 Szőcs Henrik (klasszikus) Zongorahangolódás

DECEMBER

1. csü 20:00 Tóth Martin: A Halál után (klasszikus/kortárs) Némafilmhez filmzenét

2. pé 19:30 Jónás Vera Experiment: Belső Tenger (pop) Énekes-dalszerzők #9 21

3. szo 10:30 JaMese dalok Szabó T. Anna verseire (családi) Zene a művészetben, művészet a zenében

3. szo 19.30 Trio Bohémo (CZ) (klasszikus/kortárs) 29

6. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi) 63

6. ke 18.00 Queen: Live In Budapest (1986) (film) Rock movies #4 70

6. ke 20:00 Rick Róbert: A Halál után (klasszikus/kortárs) Némafilmhez filmzenét

7. sze BOSCH: A gyönyörök kertje (audiovizuális) DOME_LIVE 008 67

7. sze 19:00 Rock and roll alkonya (ismeretterjesztés) Rock and Roll Szabadegyetem #9 70

8. csü 19:00 Dalok és előadók tere (ismeretterjesztés) Kádár-kori pop talk-show #2 71

9. pé 15:00 Egy romantikus német szerelmi háromszög (ismeretterjesztő) Hangadó Senior 63

9. pé 19:00 Egy órában egy élet: Vásáry Tamás (ismeretterjesztés) Juhász Előd: Aranyalbum 63

9. pé 19:30 Gloria | DB Armitage (pop) Énekes-dalszerzők #10 14

10. szo 10:30 Jazzation: Karácsonyváró koncert és játék (családi) Zene világai a Zene Házában

10. szo 19:30 Frenk lemezbemutató (pop) 10

11. va 11:00 A világ legnépszerűbb dallamának különös története (ismeretterjesztés) Hangadó – Tóth Árpád sorozata 62

13. ke 10:15, 11:00 Ringató (családi)

13. ke 19:00 Csernovszky Márk – szerzői est (klasszikus/kortárs) Szerzők? Jelen!

14. sze 20:00 Label Night: Blunt Shelter (elektronikus)

15. csü 19:00 A jazz városai: New York (ismeretterjesztés) Jazz Szabadegyetem #4

15. csü 19:00 Csillagtúra – Partitúra live (klasszikus/kortárs)

15. csü 19:30 Otis Taylor (USA) | Terra Profonda (blues) Énekes-dalszerzők #11 17

16. pé 19:00 Adventi, karácsonyi énekek (ismeretterjesztés) Hangadó – Bognár Szilvia sorozata 62

16. pé 19:30 Fonó Zenekar, Pál Eszter, Muzička (SK) (tradicionális) Tájak és zenéik + előadás: Agócs Gergely 37

17. szo 10:30 Karácsonykor Kodállyal (családi) Ramazuri 62

18. va 19:30 Bourbon Ensemble: Barokk karácsony (klasszikus) 30

20. ke 18:00 Moziklip (1987) (film) Rockfilmklub #8 71

21. sze 19:00 Operabeavató: Bánk bán #5 (ismeretterjesztés) Operabeavató 61

21. sze 19:30 Håvard Enstad (NO) zongoraestje (klasszikus/kortárs) Zongorahangolódás

22. csü 19:30 Bermuda: Utas és holdvilág (pop) 19

28. sze 19:30 Érdi Tamás – Érdi-Harmos Réka (klasszikus)

29. csü 19:30 Nagy Ádám szerzői est – Lemezbemutató koncert (pop) 21

30. pé 19:30 Herczku Ágnes: Emlékül (tradicionális)

EZ EGY LEBEGTETETT TÖRTÉNET

ZORÁN

2022. SZEPTEMBER 22.

Zorán a magyar popzene egyik legjelentősebb előadója, akinek dalait generációk éneklik, ha épp úgy van, több mint tízezren, egy hatalmas arénában. Ezúttal azonban egy olyan helyzetben láthatja-hallhatja a közönség, amilyenben manapság már aligha. A Magyar Zene Háza koncertterme ugyanis intim közegnek, szokatlan közelségnek számít esetében.

• Szépen tele van az idei koncertnaptára, közel ugyanannyi fellépése lesz, mint 2019-ben. Mennyire hiányzott a koncertezés az elmúlt két évben?

Azok közé tartozom, akiknek igazi örömforrás a koncertezés. Nagyon rosszul esett, hogy folyamatosan tologatni kellett a dátumokat, amikor nem lehetett fellépni. De aztán hála a közönség jóindulatának és megértésének, végül – ha később is a tervezettnél, de az összes koncertet be tudtuk pótolni. Némi büszkeséggel a hangomban mondhatom, hogy megmaradtak a teltházak. Ez nagyon jól esett nekem és az egész stábnak is. De mindenképp azt mondhatom, hogy nagyon hiányzott a koncertezés.

• Jelenleg is kétféle zenekari felállással koncertezik, és az utóbbi időben a diszkográfiájában is a koncertlemezek a jellemzőek, ahogyan az élő fellépésekben is sokféle típusún vehet részt a közönsége, az akusztikustól az egészen nagyszabásúig. Van még olyan koncerttípus, amit szívesen kipróbálna, de még nem volt erre lehetősége?

Van egy – velem együtt – héttagú és egy tíztagú koncertfelállásunk, a helyszínek befogadóképességétől függően változik, hogy melyik formációval lépünk fel. Állandóan próbálok kitalálni valami mást, mint

ami eddig volt, főleg a nagyobb koncertre. A dalok és a vendégek kiválasztása nyilván az egyik ilyen eszköz: hogy honnan vesszük elő a dalokat, mikor játszottuk utoljára azokat a számokat. Nagyon fontos számomra, hogy a közönség tudja, hogy ugyanarra a helyre, ugyanazzal a műsorral sosem megyünk. De persze nincs is olyan nehéz dolgom. Az egyik utolsó arénás koncerten Presser Gábor, szinte állandó vendége ezeknek a legnagyobb koncerteknek, engem is meglepve azt mondta, hogy ő összeszámolta és 97 dalt írtak nekem a Dusánnal. Ez persze az első szólólemezemtől máig tartó időszakot ölel át – és pontosan jelzi azt, hogy van miből válogatni. Persze minden lemezen vannak olyan dalok is, amelyek nem működnek élőben, viszont sok esetben nem is azzal a szándékkal születtek, hogy mindenképp előadjuk őket.

• Idén több jubileumról is beszélhetünk ön és az életműve kapcsán. Például 45 éve jelent meg az első szólólemeze, az 1977-es albuma. Majd gyors egymásutánban még érkezett kettő másik a hetvenes évek végén. Ezek afféle testvérlemezek, hangzásban, elkészülésük módjában, hangulatukban is. Mi is így tekintünk rájuk, egymásra rímelve születtek. Trilógiaként is tekintünk rájuk, én magam is. Nagyon jó összhangban születettek és ezt alátámasztja, hogy például erről a 45 éve megjelent első lemezről a mai napig sok dal szinte állandóan műsoron van. Az Egészen egyszerű dal t a mai napig is játsszuk, aztán az Addig jó nekem, az Amikor elmentél tőlem, a Nekem nem elég , az Apám hitte. Azt is mondhatnám, hogy feltűnően sok dal maradt fenn róla. Jó indulás volt és adott egy jókora löketet nekem.

• A trilógia utáni Tizenegy dal viszont egy relatíve nagyobb szünet után érkezett 1982-ben, és intimebb hangulatú lemez lett az előzőekhez képest. Így van, és ez is olyan lemez, amiről számos dalt sokkal sűrűbben játszunk, mint másokat. A 34. dal, Az ünnep, a  Hadd legyen, a  De nincs béke… és a  Ne várd a májust. Ahogy most összeszámoltam lényegében felveszi a versenyt az első lemezzel.

• Ha kisebb blokknak tekintjük a következő két lemezt, akkor szép párt alkotnak, hiszen az Édes évek visszatekintés, a Metro-dalok újragondolása, a Szép holnap pedig már címében is előretekintés. Ez esetleg koncepció is volt eredetileg? Én nem nagyon hiszek a koncepcionális lemezekben. Egy lemez az adott időszak dalainak válogatása. Mindig legalább három dallal több született meg az előkészítő fázisban, mint amennyi végül rákerült a lemezre. És ez persze kényelmes helyzet volt, mindig ki lehetett válogatni a számunkra akkor legjobbakat. Ehhez hozzátartozik az is, hogy eleinte én több dalt írtam, de aztán ez elmaradt, ahogy jöttek sorban a lemezek. Egyszerűen abból az elhatározásomból alakult így, hogy sorba raktam egy adott készülő albumhoz az elkészült új dalokat, és az soha nem számított, hogy ki volt a szerző, mármint leginkább az, hogy én voltam-e az, vagy sem. Mindig a tíz-tizenkét legjobb dalt választottam ki, és ha ebbe nem esett bele tőlem egy sem, akkor az cseppet sem zavart.

• Az 1991-es Az élet dolgai szintén kiugróan sikeres album volt, megalapozta a kilencvenes évek termését, amikor a nyolcvanasokhoz képest sűrűbben jelentek meg az új anyagok: a Majd egyszer… 1995-ben, az 1997 a címadó évben, Az ablak mellett 1999-ben, de szintén két év szünettel érkezett az Így alakult. Ismét elkapott egy jó ritmust a dalszerzői kör. Ez utóbbi lemez szintén egyfajta jó sűrítmény, mert erről is

fennmaradt sok dal, például a  Kabát dal, vagy a  Sohase higgyetek a szemeteknek nagyon kemény szöveggel. De ehhez az albumhoz kapcsolódik egy szívfájdalmam is, sőt az egész zenekar szívfájdalma ez. Az Utolsó cigaretta című dalt – ami egy ritka érzetű szerzemény – mi, mint zenészek mindig nagyon szerettük. De a közönség meg valahogy nem vette, hogy őszinte legyek. Többször elővettük, de soha nem kapott olyan reakciót, amit vártunk. Persze valahol értem, mert ez egy zenészsorsról szóló, kicsit nosztalgikus dal. Azok közé tartozik, amit nem sikerült népszerűvé formálnunk a színpadon. De a lemezen utána következő Mondd, hogy mindig így lesz majd viszont nagyon sokszor visszatért, mert nagyon jól adja magát arra, hogy a zenészkollégáim kicsit fitogtathassák tudásukat, tehetségüket. Nem tudom mikor játszottuk utoljára, de pont most, az őszi műsor összeállításakor is úgy érzetem, hogy ennek helye lesz ismét a repertoárban.

• Az előbb említette, hogy 97 dalt írt önnek a testvére, Sztevanovity Dusán és Presser Gábor közösen. Eljutnak, eljutunk ebben a sorban 100-ig? Nem tudom, és ezt nem is tudom jobban ragozni. Pillanatnyilag ezt nem tudom. Mindig a levegőben van. Van egy-két, vagy tán nem is egy-két dal, amit félretettünk annak idején. Ahogy mondtam, hogy nem minden dalt használtunk fel adott lemezekhez. Szóval nem lehet tudni, ez egy lebegtetett történet.

• Testvérének 2020-ban lett volna egy jubileumi, 75. évet ünneplő koncertje, ami a pandémia miatt idén történt meg Dusán 77-ként, ami szintén egy szép szám. Önnek is szép kerek évfordulója, a 80. van idén. Van tervben ünnepi koncert? Hát, az nincs. Ilyet soha nem csináltam. Egyetlen egy olyan nagyobb koncertem nem volt, ami valamilyen magánjellegű adatra támaszkodott volna. (nevet) Egyszerűen nem szeretem ünnepeltetni magamat.

Frenk

2022. DECEMBER 10. 2022. DECEMBER 10.

Frenk az ősszel megjelenő hetedik nagylemezét mutatja be a Zene Házában. Mint az interjúkban elmesélte, meglepő album várható, és ennek megvannak az alapos okai.

• Az elmúlt időszakban aktívabb voltál, mint bármikor korábban a szólókarriered idején. Három nagylemezed jelent meg öt év alatt, és már érkezik is a következő. Ez főleg úgy feltűnő, hogy a 2006-os szólódebütálás után még jóval szórványosabbak voltak a megjelenéseid. Beindult a kreativitásom, valahogy azt érzem, hogy minél több mindent szeretnék kihozni magamból, biztosan azért is, mert ahogyan megy előre az idő, tisztában vagyok vele, hogy egyre kevesebb van hátra. Úgy érzem, hogy nincs vesztegetnivaló időm. Ha már ennyi minden van a fejemben, azt csaljam elő onnan. Zavarna, ha nem valósítám meg az ötleteimet. Korábban sokkal lustább voltam, kevesebbet adtam ki magamból, mint amennyit lehetett volna.

• Zeneileg már a szólóbemutatkozásod óta jellemez téged egy olyan sűrítmény, ami igazán a saját világod. És ez persze mindig egy kicsit más megvilágításban jelenik meg, az utóbbi lemezeken például, mintha a funkos hatás erősödött volna. Tény, hogy rengeteg fekete zenét hallgattam az utóbbi időben. Viszont az új lemez abszolút nem ilyen lesz. De az előző albumoknál megvolt a Motown-hatás, aztán Marvin Gaye, Stevie Wonder, Prince. Óriási inspirációt jelentettek, és ez beépült a zenémbe. De persze nem újkeletű a dolog, már gyerekként vonzott ez a világ, sőt, eleve blues-zenészként indultam.

interjú: Dömötör Endre interjú

a Zene Háza lemezbemutató koncertre megjelenik majd fizikai formátumban is, vinyl lemezen. Nagyon szeretném. • Említetted, hogy új irány jellemez, miben lesz ez más az előző anyagaidhoz képest?

• Ha csak a lemezcímeket nézzük (Tudom kivagyok, Abszolút szabadon), már azok is azt sugallják, hogy az utóbbi időben önreflektív hangulatban, és jó passzban vagy. Fedik a valóságot?

Az életem egy kicsit megváltozott. Eleve megnősültem, amit senki nem gondolt volna rólam. Ezen kívül született egy lányom, szóval eléggé más dimenzióban vagyok mostanában. Ezért is akarok maradandóbbakat alkotni, hogy ha a lányom megkérdezi majd, hogy mit csináltam, akkor büszkén mutathassam meg neki a lemezeimet. És ezért akarok végre vinyl lemezt is kiadni, hogy valami biztosan megmaradjon. Ha összeomlik a civilizáció, akkor az utókornak nem marad semmi ebből a digitális időszakból, ki fog törlődni a történelemből. Úgyhogy az új lemezhez rengeteg kottát is írtam. Ha egyszer megtalálják majd a régészek, akkor valami talán fennmarad belőlem. (nevet)

MEGTÖRHETETLEN POZITIVITÁS, HAJTHATATLAN ALKOTÓERŐ

Becca Stevens hároméves korától énekel együttesekben, tanulja ki az újabb hangszerek fortélyait és ontja magából a sokszínű szerzeményeket. A 2021-ben Grammyjelölést bezsebelő énekesnő pályája műfajok egész tárházát gyúrja össze sajátos egésszé – pop, jazz, funk, indie-rock irányoktól az Appalache-hegységbeli folkig. A magyar közönség először új albumának premierje előtt hallhatja az énekes-dalszerző legfrissebb szerzeményeit, intim hangszerelésben.

Az észak-karolinai születésű Becca Stevens kisgyerekként kezdte a turnézást: szülei és testvérei oldalán utazták be a régiót Tune Mammals nevű együttesükkel, hároméves korában pedig már túl volt első lemezfelvételén. Zenei elhivatottsága ezzel erős löketet kapott, tanult játszani hegedűn, zongorán, furulyán is, ám a klasszikus gitár lett a fő hangszere, és az ukulelét, meg a dél-amerikai charangót is mesterien forgatja. Elhivatott és őszinte zeneszerző, a kezdetektől komolyan veszi minden alkotói feladatát. Első valódi zenekarát, a Becca Stevens Bandet 2006-ban hívta életre, 2008-ban már jött is az indiefolkos, artpopos, jazzes debüt Tea Bye Sea címmel. Egy évvel később a Downbeat Magazin a legjobb feltörekvő énekesnőként írt róla. Azóta egyre komolyabb körökben mozog, vendégzenészként játszott David Crosby, Esperanza Spalding, Jacob Collier, Brad Mehldau, Ambrose Akinmusire, a Snarky Puppy vagy Dayna Stephens oldalán. A Becca Stevens Band három albuma után szólóban folytatta az angolszász uralkodónők által inspirált Regina című lemezzel, amit 2020-ban követett az artpopos és jazzpopos hangulatokkal játszó Wonderbloom Az ezen szereplő Slow Burn című daláért Grammy-jelölést kapott a következő évben. Első budapesti koncertjén a magyar közönség legújabb lemezének megjelenése előtt láthatja, exkluzív módon több vadonatúj számot is intim, érzékeny hangszerelésben hallhat.

Becca Stevens

2022. OKTÓBER 15.

Énekesdalszerzők #7

AZ ELMÚLT HARMINC ÉV EGYIK LEGNAGYOBB DALSZERZŐJE

Szeptember 10-én, négy nap híján harminc évvel első nagylemezének megjelenése után az elmúlt három évtized egyik legjobb, legnagyobb hatású dalszerző-előadója, Mark Kozelek, alias Sun Kil Moon lép fel a Magyar Zene Házában – ráadásul két év koncertszünet után. Legjobb lemezeiből hat albummal támasztjuk alá, hogy miért kihagyhatatlan ez az este.

Kozelek dalai nagy változáson estek át harminc év alatt, ám a lényeg mégis alig módosult: erősen önéletrajzi ihletésű szerzemények lassú tempóban, de magnetikus hatású előadásban; a rock (vagy alternatív-, indie-rock), illetve az akusztikus dalszerző-előadó zsáner határait a kezdettől feszegető dalstruktúrák; és a személyességet az univerzális felé eltoló témák jellemzik. Az énekes-gitáros kétéves szünet után tér vissza, mindössze két koncerttel, amelyekből az egyik a Zene Házában lesz (a másik Ljubljanában). Ha ez nem volna elég, íme, hat további indok, hat pazar nagylemez az elmúlt harminc évből. Mind ott van az időszak legjobb kiadványai között, mindet érdemes hallani, mert alátámasztják, hogy milyen nagyformátumú szerző Mark Kozelek.

Énekesdalszerzők #6

1993 1995

# Red House Painters: Red House Painters Egy demóval debütálni (mert az 1992-es Down Colorful Hill az, és annyira jó) a legendás 4AD kiadónál, az nyilván nagyon jó start. Ám a slowcore zsánerbe sorolt kezdeti időszak első rendes stúdiólemeze – a rajongói kánonban a borítója alapján Rollercoasterként becézett LP – még hatásosabban vitte tovább a bemutatkozás témáit, a lassú, hosszú, halkabb, valamint a zajosabb dalok határfeszegető elegyét.

# Red House Painters: Ocean Beach

Egy nagyon erős függelék (a rajongói kánonban Bridge -ként emlegetett, szintén 1993-as, cím nélkül album) után le is zárult a Red House Painters első periódusa, mert a negyedik nagylemezt már szinte végig akusztikus textúrák uralják. Az organikusan folkosabb irányt azért ellenpontozza néhány elszállás, de ez az emlékek útvesztőjébe kalauzoló anyag így is az egyik legegységesebb a teljes életműben.

Sun Kil Moon

# Sun Kil Moon: Ghosts Of The Great Highway Még kijött két – nem épp ideális körülmények között született, ám –remek Red House Painters-album, ám a formáció lényegében átfolyt egy félig-meddig azonos tagokkal startoló másik zenekarba, és ez a 2003-as Sun Kil Moon-debüt LP a 21. század egyik első perfekt folk-rockos remekműve lett. De olyan, amelyre még Neil Young is büszke lett volna hetvenes évekbeli csúcsidőszakában is.

# Sun Kil Moon: April

Az egyik legjobb Red House Painters-dalban ( Katy Song) már megénekelt, 2003-ban elhunyt ex-barátnőnek szóló emléklemez az életmű kevéssé ajnározott, ám intimitásában magával ragadó, lúdbőröztető nagy pillanata. Szinte folytathatatlan pillanata, ami után nem meglepő módon éles váltással egy klasszikus gitáros, szépen pengetett, visszafogott akusztikus album következett ( Admiral Fell Promises , 2010).

# Mark Kozelek & Jimmy LaValle: Perils From The Sea Kozelek egyre inkább haladt a mára jellemző én-történet-mesélős útján előre, ugyanakkor folyton bizonyítja, hogy rendkívül sokszínű is. Mestere annak, hogy mások (AC/DC, Modest Mouse, 10cc) dalait sajátjává tegye – és kollaborálni is szeret (Jesu, Desertshore, Petra Haden). Kamarajazzes, drone-metalos vagy éppen folktronikás, elektronikus zenei kísérettel is önazonos marad, mint ebben az esetben is.

#

Sun Kil Moon: Benji

A 2012-es Among The Leaves már egyértelműen Kozelek elmúlt bő évtizedének énekmondó, tudatfolyásos, erősen naplószerű szövegekből szőtt stílusában fogant, de a módszer a Benjin kristályosodott ki, főleg, mert itt álltak össze a legszebben a mélyen személyes témák olyan egységbe, hogy azok univerzálisan is örökérvényű gondolatiságot hordoznak, akkor is, ha a dalszerző (nem is annyira) eseménytelen nyaráról szólnak.

Szöveg: Dömötör Endre

ILYEN NAGY PRODUKCIÓBAN MÉG NEM VETTEM RÉSZT

Dányi Krisztina

Dányi Krisztina énekes-dalszerző, multiinstrumentalista és producer korábban az art-rock, a barokkos pop és a kísérleti zajzene izgalmas elegyét játszó morningdeer projekttel volt aktív, aztán egy ötéves csendes periódust zárt le 2020 decemberében új projektjének megjelenésével. GLORIA dekonstruált és újraépített house és trance zenét játszik misztikus, különc karakter mögé rejtőzve. A bemutatkozó album élő bemutatója sokkal kevésbé hagyományos koncert, mint igazi előadás lesz. Erről is mesélt interjúnkban.

• Mi indította be a Gloria projektet?

A mindennapok élményeit én mindig a zenével tudtam igazán feldolgozni, „kikommunikálni” magamból. Ez sokáig egy magányos folyamat volt, nem igazán tudtam nyitni mások felé. Ezt a Nagy Gergővel (Makrohang) és Mikolai Martinnal (S Olbricht) való találkozásom változtatta meg erősen, van is olyan Gloria-dal, amit még velük kezdtünk el kidolgozni, de végül én fejeztem be. Illetve 2016-ban elkezdtem zenélni Molnár Benczével (jazzbois) is, csak úgy szabadon, és ez szintén sokat inspirált.

• Mennyit változott az alkotói munkamódszered, az alkotói folyamataid a morningdeer-dalokhoz, -kiadványokhoz képest? Azt hiszem korábban inkább dalszerző voltam, most inkább producer vagyok. Nem csak zenei, hanem tágabb értelemben is. Igyekszem jobban menedzselni a folyamatokat, kicsit komolyabban

venni az egészet. Viszont aki csinált már projekt managementet, tudja, hogy érdemes kicsit kevésbé komolyan is venni, különben belesül az ember agya. Ezek mellett ugyanúgy, ahogy eddig is, dolgozom egy cégnél digitális tartalmi területen, szóval nagyon be kell osztanom az időmet, és néha azt érzem, hogy elég lassan is haladok.

• Az eddigi dalok alapján az elektronikus zenén belül is unikális a Gloria-felvételek megszólalása, mesélnél kicsit a lemezről? Arról, hogy mik hatottak rá, hogyan állt össze? 2016-ban már elkezdtek alakulni dalok, de nem igazán volt formájuk és nem is igazán tudtam, hogy mihez kezdhetnék velük, csak kerestem azt a keretet, ami segíthetne haladni. A megoldás csak 2017-ben érkezett. Akkor találkoztam egy francia programozóval, aki mutatott mindenféle érdekes olvasnivalót, fura internetes trendeket, és nagyon jó volt ezeket fejtegetni vele. Ezekből indulva találtam rá a metamodern „érzésre” és manifesztóra, ami aztán végre felrajzolta nekem azt a koordinátarendszert, amiben tovább tudtam építeni a zenéket. Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, ez egy önreflexív megközelítés, a toposzok és stíluselemek szétcincálása majd újraértelmezése, néha szépelgő naiv, néha ironikus vicces módon. Az erre választott műfaj pedig az EDM, mert régóta szerettem volna táncolható zenét írni. Nagyon fontos megemlítenem, hogy az alkotói folyamat részévé vált a Szombat Évával való kollaboráció is, mert szerettem volna egy egységes vizuális arculatot is, így született meg Gloria karaktere. Ezután már a hangmérnöki munkába

is könnyebben vontam be mást. Hosszú folyamat volt megtalálni a megfelelő embert, végül Moldvai Márk lett a befutó.

• A projekt eddigi témái és vizuális megjelenései nagy átfogó koncepciót sejtetnek, ennek mennyire lesz része a lemezbemutató koncert?

Az átfogó koncepció inkább ez a metamodern érzés, ami feltűnik a produkció különböző aspektusaiban, legyen az a zene, a borítók, a videók, vagy a koncertműsor. Utóbbi inkább előadás lesz mint koncert, és szeretnénk, ha azok, akik eljönnek rá, úgy érezzék majd, hogy számított a jelenlétük. Ez egy nagy falat, viszont egy elképesztően tehetséges emberekből álló csapat dolgozik rajta, ezért bizakodó vagyok és nagyon élvezem a közös munkát velük. Közben néha elég messze vagyok a komfortzónámtól, ebből pedig sokat tanulok.

• Milyen élmény vár a nézőkre ezen az esten?

Nem hiszem, hogy itthon sok koncertterem van, ahol meg tudjuk majd valósítani ezt a műsort, ezért szerencsés, hogy egy ilyen térben

debütálunk, mint a Zene Háza nagyterme. Az előadás a Timeless nevű klubban játszódik, a nem túl távoli jövőben. A Timeless az egyenlőség tere, mely főként a szemmozgás-érzékelők hiánya, a fizikai érintkezés szabad gyakorlása, és az első publikusan használt ÉLS (Érző Légnemű Segédapp) miatt vált népszerűvé. A Timeless operátorai Sabák Péter (Amoeba), Boros Levi (The Qualitons) és Molnár Bencze (jazzbois), ők teremtik meg a zenei infrastruktúrát ahhoz, hogy Gloria találkozhasson a jelenlévőkkel. A rendezés és koreográfia Cuhorka Emese és Göndör Laci első közös munkája, de külön-külön mindketten nagyon eredeti produkciókat tudhatnak maguk mögött ( A létezés eufóriája , Nagymamával álmodtam). A vizuált Karcis Gábor hozza (ELTE Füvészkert Magic Garden), a stylingért pedig ismét Müller Karol felel, aki a Szombat Évával készült fotókhoz is megalkotta az egyedi látványvilágú szetteket. Ilyen nagy produkcióban még nem vettem részt, a Gloria PTS videót leszámítva, amit a Kinomotóval és Kostil Lukával csináltunk. Szóval nagyon remélem, hogy értékelik majd az emberek.

DB ARMITAGE EP-BEMUTATÓ

Az este során fellép még egy másik művész, Berger Dalma is, aki szintén egy fontos és elismert formáció – esetében a Volkova Sisters – után kezdett új néven – DB Armitage – új pályaszakaszba. A nyolcvanas évek darkwave-jéből inspirálódó feminin artpop-projekt második EP-jét mutatja be az est során.

Berger Dalma a remek lemezeket jegyző Volkova Sisters után DB Armitage néven indított szólóprojektet, amely az ízléséből adódóan komor tónusokkal alábástyázott, erőteljességében kibontakozó feminin art popot játszik, mégpedig úgy, hogy itt a korábbi formációitól eltérően egyedül ír és producerel mindent, sőt, még a videoklipeket is egymaga rendezi és vágja. Zenéjében még mindig mélyről merít, leginkább a nyolcvanas évek darkwave-jéből, ami szólóprojektjében organikusan keveredik saját összetéveszthetetlen hangjával. Első kislemeze 2021-ben jelent meg a Give/Take amerikai butikkiadó gondozásában Lovelow címmel, amit idén nyáron követ a Landslide című kislemez – és aztán majd az év második felében a második EP, amelynek a Zene Házában lesz a bemutatója.

DB ARMITAGE

A MANDOLIN 21. SZÁZADI MESTERE

Chris Thile

Az amerikai bluegrass, progresszív folkszíntér egyik legelismertebb alakja, Chris Thile első magyarországi koncertjét adja a Zene Házában a 2021-ben megjelent Laysongs című albumának turnéján. A négyszeres Grammy-díjazott mandolinos dalszerző-előadó a Nickel Creek zenekarral robbant be a 2000-es évek legelején, később a Punch Brothers-szel is szép sikereket ért el, no meg persze számtalan közreműködéséről is ismert, de szólómunkásságában a most turnéztatott nyolcadik albuma egy igazi fordulópont: ez ugyanis az első tényleg teljesen egyedül rögzített lemez, csak Thile és az ő mandolinja. Így érkezik első budapesti koncertjére is.

Chris Thile a 21. század egyik legismertebb mandolinosa, az amerikai folkműfajok, elsősorban a progresszív bluegrass nagy sztárja, aki tiniként kezdte a zenélést. A Watsontestvérekkel alapított Nickel Creekkel akkor robbantak be, amikor a bluegrasst a Coentestvérek 2000-es filmje, az Ó, testvér, merre visz az utad? is nagyon népszerűvé tette. A Nickel Creek azévi, cím nélküli albuma máig a műfaj egyik alapvetése, a következő lemezen elhelyezett Pavement-feldolgozás pedig az indie-rockerekkel is megkedveltette a társaságot. A Nickel Creek felbomlása után Chris Thile megalapította a hasonló szellemiségű Punch Brothers-t, de ekkor már szólókarrierje is bőven beindult és rengetegféle produkcióban működött közre, elég csak megemlíteni néhány közösködését: Glen Phillips, Yo-Yo Ma, Edgar Meyer, Béla Fleck, Dolly Parton, Brad Mehldau, Jacob Collier, Wulfpeck. Ugyan első szólólemeze még 1994-ben, 13 éves korában jelent meg, ám majdnem harminc évvel később, csak most jutott el odáig, hogy egy tényleg teljesen egyedül rögzített albumot adjon ki. A 2021-es Laysongs spirituális, lélekkereső, intim anyag, amelyen a saját dalok mellett szerepel egy Bartók-darab is – stílszerű lenne hallani Budapesten.

REALISTA KORTÁRS BLUES A HÁZBAN

Otis Taylor

A chicagói születésű Otis Taylor későn érő típus, első lemeze majdnem ötvenéves korában jelent meg, ennek ellenére az egyik legjelentősebb kortárs blueszenész. A gitáron, bendzsón, mandolinon és harmonikán játszó Taylor dalaival a realista iskola képviselője, a mindennapok valósága érdekli. Különösen foglalkoztatják a fekete közösségeket érintő problémák, élen a rasszizmussal.

A 74 éves Otis Taylor valódi legenda, és nem mellesleg ő az első klasszikus értelemben vett blues zenész a Magyar Zene Házában. Otis Taylor élete a kezdetektől összefonódott a zenével, ugyancsak ifjú kora óta érzékeny az olyan témákra, mint a rasszizmus, a kirekesztettség, az erőszak, az afroamerikai emberek problémái és élettapasztalatai, a különféle természeti csapások áldozatai, vagy éppen az európai cigányság sorsa. A hetvenes években a blues-rockos Zephyr zenekarban játszott, de aztán visszavonult a muzsikusi pályától, hogy csak 1995-ben térjen vissza, illetve induljon be igazán, és adja ki első szólóalbumát. Azóta viszont behozta a lemaradást, több mint 15 album, közel ugyanennyi rangos díj és jelölés – a chicagói blues és az akusztikus blues egyik leghűbb tolmácsolója manapság, akit látni kell. Otis Taylor fellépései, lemezkiadásai mellett az utánpótlás-nevelésben is élen jár: a „Writing the Blues” néven futó „Blues az iskolákban” program mentora. Az est másik fellépője a 2012 őszén összeállt Terra Profonda háromtagú magyar formáció, amely az amerikai blues, a népzene és a jazz határain mozog. Ahogy a zenekar neve is sugallja: zenéjük fontos eleme a föld, a nyersesség, a piszkosság, talán a drámai blues a leghelytállóbb körülírása a trió megszólalásának.

DALSZERZŐK KÖRE #2

Ohnody, Okos Viola, Balla Gergely, Redbreast Wilson

Négy dalszerző-előadó egy esten, egyszerre a színpadon – zenélnek, mesélnek, a nézők pedig kicsit betekinthetnek a színfalak mögé. Mint egy tábortűznél, körbejár a gitár és a dal, közben apróbb titkokat tudunk meg a dalszerzésről, eltérő módszerek alapján láthatjuk, hogyan lesz dallamtöredékből, szövegrészletből egész, mitől működik egy ötlet, mi lobbantja fel az ihlet szikráját. A sorozat második részében ismét négy eltérő karakter, Ohnody, az ODD ID-ből ismerős Okos Viola, a Platon Karataevből ismerős Balla Gergely és Redbreast Wilson passzolja egymásnak a hangszert, mesél dalszerzésről, beszélget egymással sajátos megoldásokról.

Spontán reakciók, improvizatív helyzetek, váratlan felismerések és örömteli megismerések. A dalszerzők beavatnak bizonyos műhelytitkokba, de csak olyanokba, amikbe maguk is be akarnak, és amik által jobban megérthetjük szerzeményeiket, az azok mögött dolgozó motivációkat. A gitáros(-zongorás)-énekesek egy belső körbe vonnak, a dalszerzők körébe, ahol körben ülnek a színpadon és akár egymást is dalra bírják. Váratlan feldolgozások, szórakoztató duettek, netán akár kvartettben megszólaló dalok – ebbe az estébe nagyon sok minden beleférhet. A  Dalszerzők köre sorozat második estjén négy fiatal zenész hangolja gitárját és hangolódik egymásra. Az Artisjus Junior Díj-as Hegyi Dóri, Ohnody névre hallgató szólóprojektjében különböző művészeti irányokat ötvöz koncepcionális elképzelések mentén. Okos Viola a progresszív, elektronikus, posztpopos Odd ID énekese, önálló előadóművészként két éve lép fel gitárral, alternatív, folk stílusban játszik feldolgozásokat. Balla Gergely a Platon Karataev egyik énekes-dalszerzője, frontembere, az Európa-szerte népszerű és a kontinensen sokat is turnézó, itthon teltházakat vonzó zenekar januárban adta ki harmadik nagylemezét. Redbreast Wilson 2019-ben, két lemez után váltott a bluesról a countryra, és 2022-ben jelentette meg legutóbbi lemezét Tradin’ Your Love címmel.

Ők négyen ülnek tehát körben a Zene Háza színpadán, hogy artpopos, darkpopos, indiefolkos, indierockos, népzenei gyökerű, vagy éppen countrys dalaik önmagukért, ők a dalaikról beszéljenek – akárhogy is, egyszeri alkalom lesz.

Dalszerzők köre

UTAS ÉS HOLDVILÁG –ZENÉBEN

Szerb Antal Utas és holdvilág című művéhez készített „regényzenét” a Bermuda. A zenekarnak több szempontból is mérföldkő ez a pályáján: ez az első lemezük, illetve maga a műfaj sem megszokott. A lemezbemutató december 22-én lesz a Magyar Zene Házában, az esten közreműködnek Dobos Evelin és ifj. Vidnyánszky Attila színművészek. Az albumról és a koncertről Urbán Dánielt kérdeztük

• Sokáig vártatok első lemezetekkel, ám az annál talányosabb lett, már ami a műfaji megnevezést illeti: regényzene. Mit jelent ez? Mennyiben hasonlít a filmzenéhez, és miben más? A filmzenei albumok évtizedek óta teljesen megszokottak, mindenki ismeri őket, szinte minden filmet kísér egy ilyen. Az adott filmhez készülnek dalok, megfogva annak hangulatát, ám a végén önállóan is értelmezhető alkotások születnek. A mi elképzelésünk ehhez hasonlatos volt, de mégis picit más. A regényzene, ahogyan egy filmzenei album kíséri a filmet, ugyanezt teszi a regénnyel. Bármily furcsa is, szinte sosem készült még ilyen.

• Miért éppen a kultikus Utas és holdvilágra esett a választás?

Volt más regény is versenyben?

Az Utas és holdvilág meghatározó könyv mindkettőnk számára. Az a legizgalmasabb benne, hogy az ember minden életszakaszban tud kapcsolódni hozzá, mindig úgy érezheti, hogy ez a történet valahol róla is szól. Mihályban, Erzsiben kicsit mindenki magára tud ismerni. Arról nem is beszélve, hogy a könyv hangulata, nyelvezete elképesztően frissnek hat ma is, ami abszolút Szerb Antal zsenijét dicséri. Sokat gondolkodtunk, hogy hogyan lehetne a zenébe átültetni azt a nagyon markáns hangulatot, ami körbeveszi a könyvet, és így született meg a regényzene ötlete.

• A lemezen 10 dal szerepel, ami 10 várost jelez, így követve a regény menetét, hangulatát. Adta magát ez a tematika? Milyen stílusú számok születtek? A könyv tulajdonképp egy utazás története Olaszországon át, kitekintéssel Londonba, Párizsba, így nagyon különböző hangulatokat ölel át. Ugyanígy a zene is eklektikus lett; a régi romantikus filmek atmoszferikus zenéi ihlették az albumot, ahogy például Sufjan Stevens legutóbbi filmzenéjét is. Intim hangulatú daloktól a 80-as évek italo-táncdalain át a mai pop kitekintésig, vagyis egészen széles skálán mozog a lemez. Romantikus, esti olvasásra készült – jellemezte Szerb Antal a regényét. Romantikus, esti hallgatásra készült – mondhatjuk ennek mintájára a lemezről.

• Dobos Evelinnek és ifj. Vidnyánszy Attilának milyen szerep jut a lemezen és az esten?

A lemezen a dalokat rövid narrációk kötik össze, néhol monológok, néhol párbeszédek segítségével. A férfihang ifj. Vidnyánszky Attila, aki hol Mihály, hol maga Szerb Antal, hol pedig általánosságban az útkereső, nosztalgiában keringő férfi. Őt egészíti ki a női hangként Dobos Evelin, akit többek között a Nemes Jeles László rendezte Napszállta című filmből ismerhet a közönség. A lemezbemutatón különleges formában jelennek majd meg, ráadásul ez, ebben a formában egyszeri esemény lesz.

Injury Reserve

MEGÉRKEZETT A HIPHOP UTÁNI JÖVŐZENE

A 2021-es év talán legszokatlanabb, de egyben egyik legünnepeltebb lemezét az Injury Reserve készítette. Egy hiphop-trió, amely addig is bőven eltért a fősodortól, ezzel pedig lényegében új zsánert alkotott, a poszt-rapet. És közben elvesztette egyik mc-jét – ezen a turnén a megmaradt két tag (a másik mc, Ritchie with a T és a producer, Parker Corey) Stepa J. Groggs halálát is megpróbálja feldolgozni. Előremutató, szavakkal megfoghatatlanul összetett zene és katartikus előadás várható.

Az Injury Reserve sztorija szokványosan indult, bár nem épp egy hiphop-központban, az arizonai Phoenixben. Demók, a jazz-rap 2010-es évekbeli update-elése, szolid helyi sikerek. A trió (Ritchie with a T, Stepa J. Groggs mc-k és Parker Corey producer) saját hangjára két olyan mixtape-pel talált, amelyeket egy fogászati rendelőben rögzített, és amelyek erre a címeikkel is rájátszanak ( Live from the Dentist Office – 2015, Floss – 2016). A már komoly underground figyelmet kiváltott kiváló anyagokat nagykiadós szerződés követte, a cím nélküli 2019-es hivatalos debütálást pedig világkörüli turné, amelynek egyik svéd állomásán egy improvizált dj-szett során a már így is kellően absztrakt hiphopjukat kilőtték az avantgárd felé, és ez az irány lett a meghatározó a következő lemezhez. A By the Time I Get To Phoenix című anyag 2020 nyarára nagyjából készen volt, amikor váratlanul elhunyt Groggs. A végül 2021 őszén kiadott album nagyon is méltó módon emlékezik meg az egykori társról, és úgy általában tökéletesen adja vissza hangulatában a bolygó jelenlegi állapotát, ezt a lezárásokkal, forrongásokkal, változásokkal teli, kihívásokkal küzdő, sokszor sötét, de humor nélkül élhetetlen világot. Egy olyan lemez ez, amelyen minden zenei határ elmosódik, amin elképesztően előremutató zene szól, és amin a megragadhatatlan produceri munka tökéletes egységet képez a szövegelésekkel. Az anyag fogadtatása ennek megfelelő: a legnagyobb közösségi zenerajongó oldalon, a Rate Your Music-on a közönség 2021 harmadik legjobb albumának tartja az Injury Reserve-kiadványt, amely az év végi kritikusi listákon is gyakori szereplő az élmezőnyben. A lemez turnéja egyúttal kísérlet arra is, hogy a megmaradt két tag képes-e folytatni hosszabb távon is egykori társuk nélkül.

Az estet Body Meat fellépése nyitja, az amerikai előadó sokféle elektronikus zenei műfajjal játszó, szintiket és széles tárházú effekteket mixelő glitch popot játszik.

Jónás Vera Experiment

Énekesdalszerzők #9

A Jónás Vera Experiment Belső Tenger estje a zenekar és a közönség közös belső utazása a dalok és a zene mélyére a Magyar Zene Házában. A folyamatosan új utakat kereső, friss megközelítésekkel és hangzásokkal kísérletező énekesnő és zenekara a zenéjükre jellemző sokszólamúságot, és sokrétűséget ezúttal egyedi hangszereléssel nyitja ki. A műsor az idén megjelent HOLD  című nagylemez legjobb dalai mellett a korai, kísérletezőbb időszak felvételeiből áll össze. A Fonogramés Artisjus-díjas Jónás Vera a 2010-es évek egyik legjelentősebb hazai dalszerző-előadója és Experiment nevű zenekarával a korszak egyik kulcsformációja.

JÓNÁS VERA BELSŐ TENGERE ÁDÁM

KÖTÖTTSÉGEK NÉLKÜL

Nagy Ádám

Nagy Ádám a nevét is viselő Roy és Ádám zenekar alapító tagjaként és gitárosaként vált ismertté 1998-ban. Az utóbbi években Ádám erőteljes szabadságvágyának terepévé vált, hogy szólóban, és más projektekkel is megmutassa magát, ahol kötöttségek nélkül élheti ki improvizatív zenei vágyait, így belefogott egy olyan retrospektív dalcentrikus album készítésébe is, amelyben új szerzemények mellett visszatekint a múltra, és egyben átformálja azt. Szerzői estje egyben egy lemezbemutató koncert is lesz, ahol a legismertebb Roy és Ádám-számok mellett, másoknak (Deák Bill Gyula, Fekete Jenő, Kamarás Iván) írt dalai is megszólalnak teljesen új színezetben, meglepő feldolgozásban, alapvetően akusztikus hangzással és remek zenészek társaságában: Másik János, Ágoston Béla, Szirtes Edina „Mókus”, Borlai Gergő, Bögöthy Ádám, Ifj. Födő Sándor.

Fotó: Szemerey Bence

KLASSZIKUS ZENEI KÜLDETÉS

A Magyar Zene Házában az intézmény sajátos profiljának, beavató-szemléletének megfelelően alakul a klasszikus zenei programkínálat, amelyről Somogyi Hedvig, klasszikus zenei programszerkesztő mesél.

#Hogyan igazodik a klasszikus műfaj a Zene Háza alapszemléletéhez

#Mission statement: küldetés, célok, struktúra Kezdjük a sokakat érdeklő ’színpadi felállás’ kérdéssel és egy rövid válasszal: a Magyar Zene Háza adottságait figyelembe véve a klas zszikus és kortárszenei koncertjeinket alapvetően kamaraformációkra tervezzük. Koncepció továbbá az is, hogy egyrészes, nagyjából 70 perces előadásokra számíthat a hallgatóság. Fontos, hogy egy intézmény megtalálja, hogy miben tud újat vagy mást mutatni a közönségnek, pláne egy olyan telített piacon, mint amilyen Budapest és a budapesti kultúrafogyasztó réteg. Emellett pedig ugyanilyen fontos számunkra, hogy a fellépő művészeinknek is valami egyedi, kreatív és újszerű lehetőséget biztosítsunk, ahol szabadjára engedhetik a fantáziájukat, sőt bizonyos esetekben mi segítünk nekik feszegetni saját határaikat. Egyik legfontosabb alapelvünk, hogy a Ház tereihez, jellegéhez és hangulatához igazítsuk a programot, minden esetben új, ide készült, itt bemutatott komolyzenei produkciók jöjjenek létre, akár a Koncertterem, az Előadóterem vagy a Hangdóm fogja a helyszínt jelenteni. Mindez igaz magyar és külföldi művészeinkkel való együttműködéseinkre is. Sőt, sok esetben kiemelt szándékunk teret adni külföldi és hazai előadók találkozásainak, akik számára ezáltal esetleg későbbi együttműködéseikhez is a Zene Házban létrejött élmény lehet a kiindulópont.

A másik találkozási aspektus, amikor nem a nemzetek keverednek, hanem különböző művészeti ágak tudnak a zenéhez társulni. Klasszikus zenét egyéb művészettel vegyíteni természetesen nem új ötlet. Viszont ennek a módján, integrálásán és megjelenítésén dolgozni folyamatos kihívást jelent és erre nagy fókuszt helyezünk Várallyay Fülöp szerkesztő kollégámmal. Megtalálni a jó arányt, ahol tényleg a zene marad középpontban, viszont a társított művészet is valóban releváns kapcsolódást mutat, sokszor a legnagyobb munkát jelenti. Ősszel az irodalom, a képzőművészet, a fotóművészet, sőt a pantomim művészet is helyet kap nálunk.

A klasszikus zenei közönségünknek exkluzív, beavató és a megszokottól eltérő – olykor a komfortzóna határait feszegető – élményt kívánunk nyújtani, miközben megmarad a zene központi szerepe és íve, minden más annak kiemelését, alátámasztását vagy újszerű megvilágítását szolgálja. Ebben a műfajban (is) nagyon fontos, hogy az interakció, illetve a beavatás jellege összhangban legyen azzal, amit a fellépő művész szívesen oszt meg a külvilággal magából és a művészetéből. Ez egy nagyon izgalmas és veszélyes játék rengeteg kiaknázatlan lehetőséggel, amire szerintem abszolút érdemes és muszáj időt és energiát szánni. A beavatás nálunk nem opcionális és nem ad-hoc, vagy utólagos kiegészítés, hanem a Magyar Zene Háza alapelve, így vannak esetek, amikor igenis már a művészek kiválasztásában, felkérésében is szerepet játszik a bevonásra/ bevonódásra való készség, képesség, hajlandóság. Tartunk nyitott próbát, workshopot, ismeretterjesztő előadást, pódiumbeszélgetést, mesterkurzust, de sokszor koncertbe integrált ismeretterjesztő, személyes élménybeszámoló jellegű beszélgetést is.

#Klasszikus zenei sorozatok Egyelőre két hagyományos értelemben vett sorozatról beszélhetünk a klasszikus-kortárs műfajban. Az egyik egy különleges zongorás sorozat, a Zongorahangolódás , ahol a fókuszban mindig egy magyar vagy külföldi zongorista áll, akik egy-egy tematika mentén mutatják be a zongorairodalom sokszínűségét. Különlegessége abban mutatkozik, hogy közérthető, személyes hangvételű, a koncertbe integrált beszélgetéssel kötjük össze a hangversenyt. Ősszel a sorozat alkalmain Håvard Enstad mutatkozik be Norvégiából, valamint Szőcs Henrik itthonról.

Másik a  Szerzők? Jelen! című kortárszenei szerzői est sorozat, ahol a fókuszban mindig egy-egy magyar vagy külföldi zeneszerző, és az általa komponált kamaraművek állnak. Ezeken az alkalmakon a zeneszerzők jelen vannak az eseményen és műhelymunka szerűen, nyílt főpróbán dolgoznak együtt az előadókkal. Valamint a koncertbe integrált ismeretterjesztő kerekasztal beszélgetés keretén belül tekinthetünk bele munkásságukba. Ebben a félévben Jacob Ter Veldhuis érkezik hozzánk Hollandiából, Magyarországról pedig Csernovszky Márk fiatal zeneszerzőt mutatjuk be.

TÁVOL-KELETI KOMOLYZENEI FESZTIVÁL

2022. SZEPTEMBER 1-4.

Japán évezredekre visszatekintő kultúrája számos izgalmat kínál az arra nyitott közönségnek, az utóbbi évtizedekben rohamosan gazdagodó és táguló komolyzenei színtere pedig Európában is nyitott fülekre talál. A Magyar Zene Háza által megrendezett Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál fókuszába a Felkelő Nap országa kerül: világszínvonalú – hazai és külföldi – szólisták, tradicionális és klasszikus zene, gasztronómiai és filmes programok várják az érdeklődőket a városligeti koncertteremben szeptember 1-től 4-ig.

A fesztivál ötlete és művészi koncepciója Farkas Gábor Liszt-díjas zongoraművésztől származik, aki először, közel húsz évvel ezelőtt a mutatkozott be szólistaként Japánban, majd évről-évre visszahívták az országba. 2017-ben első európaiként lett a Tokyo College of Music zongoratanszékének professzora, ahol majdnem négy évet töltött – ezalatt a legrangosabb koncerttermekben, fesztiválokon és Japán vezető szimfonikus zenekaraival lépett fel, mindemellett 2019-ben elnyerte az év koncertjéért járó Aoyama Music Awardot, ezen kívül több növendéke jelentős versenyeredményeket ért el.

„Úgy gondolom, a klasszikus zene most Ázsiában hódít a leggyorsabban, egyre több versenygyőzelmet és neves pozíciót könyvelhetnek el maguknak a Koreából, Kínából, Japánból származó fiatal művészek. Ezek a muzsikusok szívvel-lélekkel muzsikálnak, és sok olyan kiváló művészkollégával volt alkalmam együtt játszani, akiket szívesen bemutatnék a magyar közönségnek” – indokolta a fesztivál elindítását Farkas Gábor. A TávolKeleti Komolyzenei Fesztivál 2022-es kínálatában nyolc koncertet, jazzt és komolyzenét, anime filmvetítést, origamit, kalligráfiát, gyermek- és felnőttprogramokat egyaránt találunk. A fesztivál művészei között lesz Akiko Suwanai, Chiharu Taki, Eva Yulin-Shen és Luosha Fang hangszeres szólisták, Sumie Kaneko kotoművész, Reison Kuroda shakuhachi művész, Miho Hazama és Toshio Hosokawa zeneszerzők, Várdai István, Kohán István, Káel Norbert és persze maga Farkas Gábor is. A Távol-Keleti Komolyzenei Fesztivál rezidens együttese a Liszt Ferenc Kamarazenekar, műsorvezető házigazdája pedig Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója lesz.

Fotó: Donald Allison

Műsor:

J.S. Bach: Partita E-dur BWV1006

J.S. Bach: Triosonata Musikalisches Opfer BWV1079

Gadó Gábor: Bach átiratok – kantáta áriák, korálelőjátékok J. S. Bach: Concerto BWV1001

Rozmán Lajos

2022. SZEPTEMBER 9.

BACH-KÉP-MÁS-KÉPP

J. S. Bach műveinek „MÁSKÉPP”, szokatlan formában való megszólaltatása egy sokéves munkafolyamat állomása, pillanatnyi összegzése. A C-klarinét, mint a bachi dallamvilág új, különleges médiuma, Rozmán Lajos felfedezése. Előadói tapasztalata, kísérletező hajlandósága, Bach szóló-, vagy két-három hangszerre írt műveinek számos előadása és felvétele után, ezen az estén minden eddiginél változatosabb formációkban mutatkozik meg.

Rozmán karmesteri tevékenységén is megedződött klarinétjátékának egyedien éneklő alapállása teszi lehetővé, hogy hegedű-, fuvola-, vagy vokális anyagokat egyaránt, maradéktalan természetességgel és hitelességgel szólaltasson meg. A műsorban a C-klarinét, mint igazi szopránhangszer, elsősorban a hegedű szerepében mutatkozik meg a szóló partitában és a triószonátában. Gadó Gábor gitárművész és zeneszerzővel közösen megélt Bach élmények szokatlan átiratok formájában, az írottaktól el-elszakadva, egyedi hangzásokban bontakoznak ki, Kondor Ádám számos Bach átiratából Rozmán Lajos számára készített, szintén hegedűszonátából lett Concerto pedig egy további, új dimenzióba emeli a klarinétjátékot. A program annak a megnyilatkozása, hogy a szerteágazó előadói tapasztalatok és egy kivételes életműben való több évtizedes elmélyülés korlátlan zenei lehetőségeket teremthet. Ahogy minden lépés az eddigi úton, ez az állomás is várhatóan új felismeréseket kínál majd. A műsorban megszólaló előadók és az átiratok szerzői, Rozmán Lajossal való közös munkában sokszorosan megtapasztalták nemcsak a klarinétozás megújításának folyamatát, de egy sajátos látás- és hallásmódot is Bach melodikus és harmóniai világának megszólaltatásában.

ESTERHÁZY KÉTSZER, HARMONIA CAELESTIS HÁROMSZOR

Harmonia Caelestis, vagyis mennyei harmónia – e cím a Tóth-Vajna Gergely és TóthVajna Zsombor vezette régizenei együttes októberi koncertjén a Zene Házában háromszoros értelmet is nyer. Egyrészt Esterházy Pál 18. századi kantáta-gyűjteményére utal, amelyből összesen tizenkilenc tétel hangzik majd el az est folyamán. Másrészt Esterházy Péter azonos című regénye is bekapcsolódik a műsorba, harmadszor pedig a fellépő Harmonia Caelestis Barokk Zenekar neve is ugyaninnen ered. A koncerten Mácsai János zenetörténész olvas fel részleteket a könyvből, valamint beszél a művek kapcsolatáról, keletkezésük körülményeiről, illetve EPvel töltött személyes élményeiről is mesél.

Bár a címlapon Esterházy Pál neve szerepel a  Harmonia Caelestis kantáta-gyűjteményen, mint szerző, az újabb kutatások során kiderült, hogy leginkább szerkesztőként tekinthetünk rá: a kötetben szereplő legtöbb dallam közhasználatú népének volt, feldolgozásuk pedig nagyrészt az Esterházy udvarban dolgozó képzett zenészek munkája. A darabok többsége zenekarra, kórusra és szopránhangra íródott, ezúttal viszont olyan tételek hangzanak el Ács Gabriella szopránénekes közreműködésével, amelyekben csak szólóéneket kísér a zenekar. A cím utal a herceg leszármazottja, a magyar írók egyik legnagyobbika, Esterházy Péter azonos című regényére is, amelyből elhangzanak majd részletek a rövid, egytételes művek között. Végül a Harmonia Caelestis Barokk Zenekar is innen kapta nevét. Az együttes hét éve alakult itthoni és külföldi fiatal régihangszeres művészek összefogásával, repertoárjuk a reneszánsz hangszeres zenétől a késő klasszika szimfonikus repertoárjáig terjed. Alapítójuk, Tóth-Vajna Zsombor csembalón, orgonán, fortepianón és klavikordon is játszik, és e sokrétű zenei tevékenysége mellett a budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán is végzett tanulmányokat. A barokk zenekar mellett ikertestvérével és állandó partnerével, Gergellyel Piano e Forte Duo néven formálnak négykezes billentyűs együttest.

A SZAJNÁTÓL A KIÉGETETT BÁRSONYKANAPÉIG

Kiss Péter

Debussy viszonylag kevés kamaraművet hagyott hátra, ám azok egész pályafutását átfogják. A  g-moll zongoratrió t 18 éves kora körül komponálta. A Conservatoire végzős diákjai számára született a Klarinétrapszódia, végül pedig 1915-ben és 1916-ban, az első világháború közepette Debussy három szonátát írt meg a tervezett hatból, amelyekben a kora 18. századi francia stílushoz nyúl vissza. Zongorás kamaraművek hangzanak el azon a képzőművészet felé nyitó koncerten, amelyről Kiss Péter zongoraművészt kérdeztük.

• Mi az aktuális Debussy kamarazenéjében, miért érdemes foglalkozni vele, játszani, hallgatni?

Nemcsak Debussy kamarazenéjével, hanem minden kompozíciójával érdemes foglalkozni. Számomra a szólózongoraművei mellett a zongorás kamaradarabjai azok, amelyeket repertoáron tartok. Mi, zongoristák szerencsések vagyunk, hiszen csak néhány kamaraművet hagyott ránk, azok viszont annál magasabb színvonalúak. Debussy zenéjét hallgatva párhuzamot találhatunk a zeneszerző kora és a mi napjaink között. Az akkoriban zajló újítások és az ezt hajtó korszellem szerintem valahol rokon a mostani nagy változásokkal. Debussy éveiben jutottak át a romantikából a 20. századba, jelenleg pedig a teljes széthullás felé tartunk. Abban az időben, legalábbis az első világháborúig széthullásról még nem lehetett beszélni: bár a konvenciók korlátait elkezdték szétszakítani, az addig érvényes értékrend a zenében nagyjából megmaradt. Debussy zenéje még nem olyan világ, mint Schönbergé, de már nem is olyan, mint Brahmsé és társaié; bármely másik nagy zeneszerző életművéhez hasonlóan az övé is kortalan. Ráadásul képszerűen adja vissza a korabeli francia állapotokat, amelyeket természetesen nem csak a korabeli Franciaországra lehet vonatkoztatni. Olyannyira képszerű Debussy zenéje, hogy valósággal kiált a vizualizációért, a képzőművészettel való összekapcsolásért.

• Milyen koncepció alapján állítottad össze a műsort? Olyan programot képzeltünk el, amelyben Debussy eredeti zongorás kamaraművei szerepelnek: a kései hegedű- és csellószonáta, a  Petite Pièce és a  Klarinétrapszódia , illetve a fiatalkori, szinte még romantikus zongoratrió. Ezek segítségével alig egy óra alatt átfoghatjuk Debussy egész életművét. Képzőművészeti kapcsolódása is lesz a koncertnek, a zene jellegéből adódik, hogy a festészet felé nyissunk. A Képzőművészeti Egyetem öt hallgatóját kértük fel, hogy mind az öt darabhoz készítsenek egy-egy képet, amelyeket a koncertteremben, a színpad feletti üvegfalra fogunk kiállítani. A koncert előtt tartunk egy kisebb kiállítás-megnyitót, ahol a festők beszélhetnek az alkotásokról, a koncert során pedig a világítás eszközével fókuszálunk majd arra a képre, amelyik az adott darabhoz tartozik. A festők kiválaszthatják a hozzájuk legközelebb álló darabot, amely a kép ihletforrásául szolgál majd, és ha igénylik, én is szívesen beszélgetek majd velük Debussyről, a korszakról, konkrét művekről, hogy minél inkább közös legyen a munka.

• Hogyan kötődik ez a program a Zene Háza arculatához? Az épület önmagában rendkívül erős vizuális élmény, amelyhez kitűnően kapcsolódik Debussy jól vizualizálható zenéje. Az összművészeti jelleg, illetve az egyetemi hallgatók bevonása emellett az edukatív vonalat is erősíti. A Zene Háza különösen alkalmas arra, hogy egyesítse a művészeti ágakat, az egyik legjobb példa erre a Hangdómban elindított programsorozat, ahol a zene és a vizualitás összekapcsolódva, egymást erősítve jelenik meg. Úgy érzem, az általunk kitalált koncepció tehát remekül illeszkedik abba, amit a ház képviselni szeretne.

• Rendszeresen játszol együtt azokkal, akikkel ezen a koncerten fogsz? Fenyő Lászlóval még sohasem játszottam, Klenyán Csabával

viszont már gyerekkorom óta dolgozom. A műsoron szereplő darabokat sokszor, sok muzsikussal játszottam már, aminek az az előnye, hogy kialakult egyfajta rálátásom a művekre, könnyebben kezelhetőek számomra, ugyanakkor könnyebben tudok bennük alkalmazkodni a partnereimhez. A veszélye viszont, hogy bele lehet csontosodni egy adott zenei elképzelésbe. Ha sokat játszunk egy darabot, akkor nagy feladat, hogy igyekezzünk nyitottnak maradni, képesnek lenni arra, hogy egy új partner gondolatait be tudjuk építeni az előadásba. Az állandó formációknak és rendszeres együttműködéseknek pedig az a szépsége, hogy egy idő után a másiknak minden rezdülését ismerjük, ami az otthonosság érzetét kelti. Nem érnek rettentő nagy meglepetések, minden úgy működik, ahogyan bennünk lezajlik a folyamat, ami persze nem egyenlő azzal, hogy a biztonsági játék fedezékébe vonulnánk.

• Hogyan jellemeznéd a darabokat?

Színek, képek, filmek peregnek végig bennük, és a tényleg csupán szösszenetnyi Petit Pièce kivételével a groteszk minőség is mindegyikben megjelenik. A Klarinétrapszódia különösen bravúros, ugyanakkor álomszerű. Debussy zenéje rengeteg extrém jelzőt elbírna, mert nem úgy hat ránk, mint Brahms, Beethoven vagy Bartók: valahogy másfajta, sokkal inkább zsigeri élményt ad. Annak ellenére, hogy Debussy művészetében minden magasztos érzelem kifejezést nyer, nem mindig szép és ideális az ő zenéje, hanem sokszor bűnös. A Szajna méltóságteljes hömpölygése és a gyönyörű kápolnák mellett ott van benne a cigaretta füst, a csipkés kombiné és a kiégetett bársonykanapé is.

ROMANTIKUS ÉS VIRTUÓZ

Amilyen nagy becsben tartják a Doppler fivérek vagy Friedrich Kuhlau műveit a fuvolisták, annyira kevéssé ismeri hármójuk nevét a nagyközönség – méltatlan módon. A fuvola irodalmában nagyjából olyan jelentős szerepet töltenek be, mint például Paganini vagy Sarasate a hegedűsök számára. Győri Noémi, Madaras Gergely és Alexander Ullman idén megjelent lemeze hatalmas lépés annak érdekében, hogy ez a három, jelenleg mellőzött zeneszerző részesüljön az őket megillető elismerésben, méghozzá fuvolista körökön kívül is.

Aki már hallotta a lemezt, az is biztos lehet benne, hogy a fuvolista páros és zongorista partnerük harmonikus, kifinomult, árnyalat- és karaktergazdag örömzenélését élőben is érdemes lesz megtapasztalni, amikor bemutatják új albumukat a Zene Házában. Eleven és virtuóz, lírai és áradó szakaszok követik egymást a kiválasztott művekben, ami egyszerre részesíti kellemes pihenésben és invitálja intenzív érzelmi utazásra a hallgatót. Karl és Franz Doppler, azaz Doppler Károly és Ferenc a mai Lviv városában született, zenész családban. Mindketten fontos pozíciókat szereztek Budapesten, majd német nyelvterületre távoztak. A Nemzeti Színház zenekarának szolgálatában töltött éveiket le sem tagadhatnák: darabjaikban egyre-másra bukkannak fel az éneklő frázisok és mesterien operaízű gesztusok. A dán származású Kuhlau elsősorban Beethoven barátjaként és zongoristaként híresült el, munkássága azonban korántsem korlátozódik a billentyűk világára, élete elejétől végéig a fuvola is kiemelkedő helyet foglal el alkotásaiban.

2022. DECEMBER 3.

KARNEVÁL, SHOW, PANTOMIM

Jan Vojtek (Trio Bohémo)

A Trio Bohémo három különböző kultúra népi motívumai által inspirált darabokkal, illetve egy különleges társművészeti együttműködéssel debütál a Zene Házában, december 3-án. A Zeneakadémia három cseh növendékéből alakult trió 2019 óta rohamos gyorsasággal hódítja meg a világ legnevesebb koncerttermeit, és sorra nyerik a nemzetközi kamarazenei versenyeket is. Az együttes zongoristája, Jan Vojtek árult el részleteket a műsorról.

• Miért jött létre a Trio Bohémo?

A történet úgy kezdődött, hogy még zeneakadémistaként Kristinával (Kristina Vocetková, cselló) elküldtek duóban egy fesztiválra Portugáliába, és rájöttünk, mennyire jó együtt játszani. Fél évvel később Matouš (Matouš Pěrouška, hegedű) partnereként ugrottam be egy koncerten, és vele is hasonló élményben volt részem. Mivel Kristina meg Matouš régóta ismerik egymást és játszanak duóban, megszületett az ötlet, hogy ha már kölcsönösen ennyire jó együtt zenélni, alapítsunk egy triót is. A zenei gondolkodásunk és színpadi jelenlétünk nagyon közel áll egymáshoz, ez adja az alapot. Három és fél éve létezik a Trio Bohémo, ebből kettőt bezárva töltöttünk a Covid miatt, de az utóbbi egy évben különösen intenzíven dolgozunk azon, hogy minél ismertebbé váljunk nemcsak a magyar zenei színtéren, hanem Európa-szerte is.

• Ha kamarazenéről van szó, a legtöbbeknek valószínűleg a vonósnégyes, esetleg a hegedű-zongora szonáta ugrik be elsőre. Mi a különleges a zongorás trióban, mint kamarazenei felállásban?

A zongorás trió viszonylag gyakori formáció, és bőséges repertoárral rendelkezik, viszont kevés az olyan állandó együttes, amely igazán magas színvonalon játszana. Egy vonósnégyesnek szoros egységként kell összeforrnia, ezzel szemben a három eltérő

interjú: Molnár Fanni

hangszerből álló trióban három szólistának kell együttműködnie. Egy jó kvartett szinte napi rendszerességgel zenél közösen akár egy életen át, nem pedig csak alkalmilag, fesztiválok kedvéért ül össze; mi is ilyen szinten, állandó munkával igyekszünk művelni a magunk műfaját.

• Milyen koncepció rejtőzik a műsorválasztás mögött? Három különböző kultúra népzenei motívumait, inspirációit, hangulatát raktuk össze. A budapesti városi világot Liszt 9. magyar rapszódiájának trióátirata képviseli, amelyet a zeneszerző maga készített. Dvořák „Dumky” triója a cseh népzene, míg Schoenfieldtől a fergeteges Café Music az amerikai kultúra bizonyos elemeit dolgozza fel. A darabok között átvezetésként pedig pantomimot láthat majd a közönség. Ez magyar viszonylatban már csak azért is érdekes, mert ennek a művészeti ágnak itt nincs túl nagy kultúrája, szemben Csehországgal, ahol például a prágai művészeti egyetemen külön tanszakot alapítottak számára. Lucie Orbók színházi rendezővel és a budapesti Cseh Centrum volt igazgatójával fogunk dolgozni a műsor dramaturgiáján.

• Hogyan kötődik ez a program a Zene Háza szellemiségéhez? Szerettünk volna olyan programot összeállítani, amelyben a két, hozzánk legközelebb álló kultúra, a cseh és a magyar is megjelenik. A Zene Háza ugyanakkor arról szól, hogy a megszokottól eltérő formában közel hozza a zenét az emberekhez, és azokat is bevonzza minőségi produkciókkal, akik nem feltétlenül hallgatnak klasszikus zenét. Ehhez pedig hozzátartozik a társművészetek bevonása is. A mi koncertünk él a Zene Háza adta lehetőségekkel: kihasználjuk a teret, a technikai adottságokat és a programalkotás szabadságát.

• Ha csak egy, maximum két szóban jellemezhetnéd a műsoron szereplő darabokat, mit mondanál? Liszt: vidám, Dvořák: szívmelengető, Schoenfield: kötetlen show.

SZÍNES-SZAGOS BAROKK ERDŐ

Manuela Maria Mitterer (Bourbon

Ensemble)

2022. DECEMBER 18. 2022. DECEMBER 18.

A Meséld el, Daphné című, a Zene Házában december 18án látható karácsonyi műsor a barokk masque koncepciójára épül: különféle dallamok és témák teremtenek olyan atmoszférát, amely gyönyörködteti és merőben új zenei világba repíti a hallgatót. A briliáns virtuozitással és impozáns történeti tudással felfegyverkezett Bourbon Ensemble a barokk mitológia különleges helyszíneiben merül el. Az együttes művészeti vezetője, Manuela Maria Mitterer mesélt a programról.

• Mikor és miért jött létre a Bourbon Ensemble?

• Milyen koncepció rejtőzik a  Meséld el, Daphné mögött?

A Meséld el, Daphné (eredeti címén Tell me Daphne) egy polifon darab a 16. századból, Gill Farnaby szerzeménye. Ez a polifon stílus jelenti az egész műsor zenei alapját. A barokk korban a zeneszerzőket nagyban inspirálták a természeti jelenségek, így ebbe a programba olyan darabokat válogattam össze, amelyek valamilyen módon a természethez kötődnek: madarakról és tündérekről szóló kompozíciókat, illetve erdei dalokat. Kutatásokat végeztem a masque barokk formájáról is, amely operaszerű műfaj, úgynevezett szemiopera, vagyis félig opera. Gyakran tartalmaz tündér- és boszorkánytáncokat, és Purcell különösen kedvelte. Ezek a táncok további kontextusba helyezik a műsorban szereplő alkotásokat, hogy a közönség minél inkább bele tudjon helyezkedni a programba, és megtalálja benne a szórakozást. Remélem, hogy a darabok hatására ezekről a különleges erdei lényekről is gondolatok támadnak majd a hallgatóságban.

képesek legyünk különböző stílusokat és artikulációkat helyes módon használni. A Bourbon minden egyes zeneszerző számára speciális játékmódot, nyelvet alakít ki, mivel a barokk korban a zeneszerzők rengetegféle nemzeti stílusban írtak, még akkor is, ha ezek a stílusok néha keveredtek egymással. Purcellre nagy hatást gyakorolt a francia ízlés, például használ francia díszítéseket, a darabjai mégis sajátosan angol stílust képviselnek.

• Hogyan kapcsolódik ez a program a Zene Háza szellemiségéhez?

A Zene Háza épületét a tervező, Sou Fujimoto a természet köré komponálta: mindenhol jelen vannak a levélmotívumok, sőt néhány fa is részét képezi ennek a lenyűgöző épületnek, amely szervesen illeszkedik az azt körülvevő parkba. Csodálatos műalkotásnak tartom a Zene Házát; még inkább arra ösztönzött, hogy a természet, egészen pontosan egy barokk erdő legyen a program fő témája.

• Miért tartod fontosnak, hogy a műsoraitok meghatározott koncepció köré szerveződjenek?

Egyrészt ez segíti a közönséget a zene teljesebb megértésében és befogadásában. Másrészről úgy gondolom, hogy manapság zenésznek lenni azt is magában foglalja, hogy szélesebb látókörű programokat állítsunk össze. Persze gyönyörű zenéket játszani önmagában is művészet, de számomra ez nem elég. A barokk zene ráadásul rendkívül szabad és inspiráló, a szerkezete és karaktere lehetővé teszi, hogy a saját ötleteink alapján találjunk ki nagyszerű műsorokat.

• A barokk oboa mellett blockflötén, vagyis barokk furulyán játszol. Hány hangszert takar ez valójában? Harminc furulyám van összesen, amelyeknek külön szekrényt

tartok fenn a lakásunkban. A játszott daraboktól függ, hogy egyegy előadáson hányat használok közülük, általában 4-10 hangszert szoktam kiválasztani. Az egyes furulyák nemcsak hangmagasságukban és az általuk megkívánt artikulációban különböznek egymástól, hanem azt is lehetővé teszik, hogy eltérő hangulatokat és karaktereket teremtsek meg a színpadon. Némelyiknek levegősebb, némelyiknek sötétebb a hangja; egyesek alkalmasabbak a virtuózkodásra, mások az édes hangzáshoz ideálisak. Még nem vagyok biztos benne, hogy ezen a koncerten hány furulyát fogok használni, 5-6 darabot biztosan.

• Jártál már Magyarországon?

Igen, elég sokszor, főleg az utóbbi egy évben, amikor a Capella Savariával játszottam több alkalommal. Általában barokk oboásként találkozhatott velem a magyar közönség. Jártam Pécsett, a keleti országrészben, és természetesen Budapesten is. Különféle zenekarokban pedig számos magyar zenésszel találkoztam Európa-szerte.

NÉPZENEI KÜLDETÉS

A Magyar Zene Házában az intézmény sajátos profiljának, beavató-szemléletének megfelelően alakul a tradicionális népzenei programkínálat, amelyről Salamon Soma, népzenei programszerkesztő mesél.

#Hogyan igazodik a tradicionális zene a Zene Háza alapszemléletéhez

#Mission statement: küldetés, célok, struktúra Sokszor találkozom azzal a véleménnyel, hogy a zenei elmélyülés, a megszokott sablonokon jócskán túlmutató koncertélmény csupán egy szűk szakmai réteg kiváltsága lehet, s ekképp nem egyeztethető össze a nagyközönség igényeivel. A Magyar Zene Háza hagyományos zenei programjának szerkesztőjeként ennek az állításnak az ellenkezőjét szeretném bizonyítani.

Táncházas család sarjaként gyerekkoromtól körbevesz a népzene, mely az évek során szenvedéllyé, hivatássá vált számomra. Örülök, hogy mind zenészként, mind népzenekutatóként nap, mint nap rádöbbenhetek arra, mennyi felfedeznivalót tartogat még számunkra hazánk és a nagyvilág hagyományos zenéinek végtelenül mély, sűrű és kifürkészhetetlen erdeje.

A népzene történeti jelenség, ám mégis minden kor embere számára azonosulható élmény. Elménk ösztönös kreativitása, számlálhatatlan generáció kollektív alkotóereje, a mindannyiunkban rejtőző isteni szikra nyilvánul meg bármely formájában. Minden népdal egyedi, sajátos csoda, mégis a hagyományos zene stíluselemei által kirajzolt, összetett hálózatba illeszkedik. Segítségével képet kaphatunk saját kultúrtörténetünkről, arról, hogy honnét és hová tartunk a világban. A népzene tanulása, értő művelése alázatra, nyitottságra tanít, önmagunk és a világ mélyebb megismerésére ösztönöz. Ha hajlandóak vagyunk kilépni mindennapi komfortzónánkból, és elmélyedni a mai ember számára ismeretlennek, olykor furcsának tűnő, hagyományos zenei formákban, olyan azonosulásélménnyel gazdagodhatunk, mely ritkaságnak számít napjaink egyre inkább uniformizálódó világában. A Magyar Zene Házában arra törekszünk, hogy a zenei hagyomány minél több aspektusát megmutathassuk az arra kíváncsiaknak, s hogy még többek érdeklődését keltsük fel a tradicionális zenei formák felé. Programkínálatunkban kiemelt helyen szerepelnek az autentikus népzene mesterei, kivált azok az utolsó falusi zenészek, énekesek, akik a néphagyományt még annak természetes formájában örökölték.

A Ház hagyományos zenei arculatának sarokpontjai a több formációt felvonultató közös koncertprojektek is. Küldetésünk része, hogy színpadjaink rég várt zenei találkozások, csillagegyüttállások helyszínei legyenek, így fontos számunkra, hogy a legkiemelkedőbb hazai és nemzetközi hagyományos zenei előadókat együtt szólítsuk meg. Programunk fontos szereplői a népzenei alapokból hitelesen, az eredeti anyag tiszteletét szem előtt tartva építkező crossover együttesek is, akiket sokszor nemzetközi kontextusban, hasonló zenei formanyelvet használó külföldi előadókkal közösen kérünk fel. A hagyományos zenei koncertjeinkhez kapcsolódó beszélgetések, szabadegyetemi előadások, kurzusok során a szakma legnevesebb hazai képviselői nyújtanak betekintést a koncertek zenei anyagának kontextusába, hogy a koncertélmény mellett a közönség tagjai fontos háttérismeretekkel is gazdagodhassanak.

#Népzenei, tradicionális zenei sorozatok

A Magyar Zene Háza koncertprogramját számos sorozattal tereljük tematikai vágányokba. A  Tájak és Zenéik sorozat a Kárpátmedence különböző néprajzi régióinak zenei hagyományait mutatja be a még élő falusi zenészek, táncosok közreműködésével, valamint a táncházmozgalom fontos előadóművészeinek részvételével. Különleges kezdeményezés a Szólamok között sorozat, mely a világ többszólamú énekes hagyományaiba enged betekintést. Ezeken a koncerteken fontos szempont, hogy a nemzetközi vendégegyüttes lehetőleg egy hazai formációval közösen álljon színpadra, de önálló koncerteket is tervezünk a sorozatban.

A cimbalom a magyar kultúrához szervesen kapcsolódó, igen sokoldalú hangszer, mely remekül illeszkedik szinte bármelyik zenei műfajba. Cimbalomszalon elnevezésű sorozatunkban a cimbalmon játszott, vagy játszható számtalan zenei stílust tervezzük bemutatni kiváló hazai cimbalmosok segítségévek, akik jellemzően párosával, tehát cimbalomduók formájában állnak színpadra. Akárcsak egyéb hagyományos koncertjeinknél, itt is sokszor kerülnek össze olyan előadók, akik még nem játszottak együtt, így kifejezetten a Ház számára szerkesztett, vadonatúj műsorral érkeznek.

Ismeretterjesztő beszélgetés Gyimes népzenéjéről

Tájak és zenéik

MOZSIKA ÉS GARDON

Zene és tánc Gyimesben

A Keleti-Kárpátok eldugott völgyébe települt, javarészt székely származású gyimesi csángók hangszeres zenéjére Dincsér Oszkár hívta fel a figyelmet Két csíki hangszer: Mozsika és gardon  című írásával az 1940-es években. Később Jagamas János, Kallós Zoltán, Martin György, Pávai István és mások gyűjtései nyomán a gyimesi folklór a táncházmozgalomban is népszerű lett. A patakvölgyek kemény világát idéző, lüktető erővel áramló régies zene és tánc ezen az estén, október 14-én a Magyar Zene Házát tölti meg élettel.

Gyönyörű táj, különleges folklórkinccsel – nem csoda, hogy sokakat rabul ejt ma is… Berecz András énekes, mesemondó a fiának, Istvánnak is továbbadta a gyimesi zene és tánc szeretetét. Dresch Mihály és Geröly Tamás a jazzt és a népzenét ötvözik mindkét műfaj szempontjából hiteles módon. A legkiválóbb táncházzenészek közül Mihó Attila és András Orsolya muzsikál a műsorban. A gyimesi zene és tánc azonban nem csak a budapesti táncházakban virágzik, hanem Gyimesben is tovább él, ami nagymértékben a huszonhét éve ott élő Sára Ferenc és felesége, Varga Zsuzsanna érdeme. Az általuk kinevelt gyimesi fiatal generációt Sára Virág, Sára Veronika, Vrencsán Anita, Főcze Barna és Lukács István képviselik. A még élő idős mesterek közül Tankó Jánosné Gábor Eszter énekes és Tankó „Fintu” Dezső furulyás lesz a vendégünk. A műsor előtt dr. Pávai István és Lipták Dániel népzenekutatókkal Novák Péter beszélget a gyimesi népzenéről, a műsor után pedig táncházat tartunk az est fellépőinek közreműködésével.

GYŰJTŐMUNKA NÉLKÜL NEM SOKRA MEGYÜNK

2022. OKTÓBER 1-2.

Október első hétvégéjén a Magyar Zene Házában két különleges koncertből álló kurátori hétvége lesz, Sebő Ferenc életművével a fókuszban. Október 1-jén a Sebő együttes Sebestyén Mártával és két kiváló bolgár népzenész vendéggel, Petar Ralchev harmonikással és Georgi Yanev hegedűssel lép színpadra, másnap pedig gyűjtőútjaira kísérhetjük el az idén 75 éves Sebő Ferencet.

• Kurátori hétvégéje első estéjén énekelt verseket adnak elő, balkáni dallamokkal kísérve. A versfeldolgozások pályája elejétől, sőt, középiskolás korától jelen vannak az életében, és az idő múlásával mintha egyre fontosabbá váltak volna. Miért történt ez így?

Diák koromban bosszantott a slágerzenék ostoba szövege. Akkoriban ismerkedtem József Attila verseivel, amelyek úgy fellelkesítettek, hogy azt gondoltam, mennyivel jobb lenne néhány dalszerű versét énekkel és gitárkísérettel elmondani. Ezzel valami olyat találtam fel, ami már rég ki volt találva, csak nem tudtam róla, ez ugyanis a költészet legősibb megnyilatkozása: az énekelt vers. Azóta sok minden megváltozott, az ismeretek is kibővültek, talán már szélesebb körben is elterjedt, hogy ez a nemlétezőnek kikiáltott műfaj az egyik legrégibb kulturális kincsünk. Legújabb kori jelenség, hogy az emberek leszoknak az éneklésről. Jó esetben színpadi előadókra, rosszabb esetben gépekre bízzák ezt a tevékenységet, amely pedig minden korban a legszemélyesebb lelki támasza, kommunikációs eszköze volt az embernek. Az énekek szinte napjainkig a mindennapi élet részei voltak, egy énekkel, tánccal és persze beszéddel is kommunikáló, egymásra odafigyelő közösség nyelvezetének részeként.

• Az énekelt versnél mi a hangsúlyosabb: a szöveg vagy a zene? Van értelme ilyen módon rangsorolni? A dallam és a szöveg laza kapcsolatát egészen komolyan kell venni. Egy népdalszövegnek nincs véglegesen lefixált, címmel ellátott formája. Az énekes a meglévő elemekből, „legókockák” módjára,

alkalmanként rakja össze az éppen esedékes dal szövegét. Figyelme középpontjában mindenképpen az üzenetet hordozó szöveg áll. A dallamok ismerete szinte nincs is a tudatosság szintjén. Ez az a kreativitás, amely mindenki számára lehetővé teszi az önkifejezést, egyben ez a módszer legfőbb értéke, amely leginkább méltó a mai figyelmünkre is. Az énekelt vers műfaja régi útitársa az embernek. Szövegcentrikus, ami azt jelenti, hogy mondanivalóját a zene nem kifejezi, hanem csak hordozza. Előadásakor nem tolakodhat előtérbe az előadó. A költői szöveg akkor éri el legnagyobb hatását, ha tartalmát nem eljátssza valaki, hanem úgy mondja el, úgy közvetíti, hogy ne ő, hanem a hallgatóság borzongjon bele, érezze át a hallottakat. Ez a vers mondásra, éneklésre egyaránt érvényes.

• Miért döntött a hatvanas évek végén a magyar költők művei mellett?

A magyar nyelv kitűnő alkalmassága a metrikus, azaz időmértékes költészetre sok magyar költőt vonzott a műfaj felé. De ami a korszak divatos zenéit, illetve a hagyományos népi dallamokat illeti, azok egyszerűen nem voltak járatosok ilyenfajta ritmikájú szövegek előadására. Történtek tudós próbálkozások, de ezek egyike sem vezetett igazi sikerre.

• Balkáni vendégekkel lép színpadra a Zene Házában. Miért ez a dallamvilág kap kitüntetett szerepet? Az anakreóni dalok utószavában említi a verséneklést propagáló Csokonai Vitéz Mihály: „Vajha én, Hazánknak ollyan Componistájára találhatnék, a’ ki egy Magyar Anákreontizmust Muzsikára vévén, vélem és Magyarimmal közelebbről tudná ’s kívánná éreztetni a Görög szabású Rhytmusoknak Mennyei hármóniáját! ... Így lehetne a’ Görög mértékű Verseknek, a’ nép előtt betset és kedvességet szerezni!” Ennek a felszólításnak engedelmeskedve fogtam neki időmértékes versek éneklésének. Útmutatást a balkáni népzene megismerése adott. Ebben az ókorba nyúló hagyományban ugyanis számtalan példát találhattam arra,

Sebő Ferenc

hogy lehet ezeket a változó ütemű aszimmetrikus szövegeket életszerűen megszólaltatni az élő népzene tanulságait kamatoztató előadásban. A magyar költészetben régóta gyökeret vertek ezek a régi, Horatiust követő strófatípusok, Berzsenyitől, Csokonaitól kezdve Weöres Sándorig sok magyar költő építette be a magyar költészetbe, igaz, hogy zene nélkül. A klasszikus kor popzenéjében idegen volt az aszimmetrikus metrum, ebben a tekintetben a népzenei revival balkáni muzsikára is kiterjedő figyelme nagyot lendített a kérdés megoldásán. Ebben a munkában nagy segítségemre volt Sebestyén Márta, akinek példája már több nemzedéket meggyőzött arról, hogy ez a historikus popzene a mai ember számára is megtanulható.

• Sebestyén Mártát említette, de rajta kívül többeket is elindított a népzenei úton, és a mai napig érdekli, hogy mi történik ezen a területen, hogyan rezonál a fiatalság erre a különleges örökségre. Mik a friss tapasztalatai?

A friss tapasztalat azt mutatja, hogy valami nagyon fontos gátszakadás történt. Mi azt mutattuk meg a zenész szakmának, hogy ezt a szájhagyományos nyelvezetet meg lehet tanulni. A fiatalok számára viszont ez már evidencia, és a második, harmadik nemzedék egészen természetesen illeszti be a hétköznapi életébe ezt. Sokan és nagyon szépen zenélnek, énekelnek.

• A második este a gyűjtőutakról szól: történeteket, anekdotákat hallhat a közönség, miközben legendás mesterek és az ő művészetük elevenedik meg a zene segítségével. Mik voltak ezeknek a gyűjtőutaknak a legfőbb hozadékai, életre szóló tanulságai?

Nagy szerencsénk, hogy még a saját környezetében, élő formában, működés közben láthattuk, hallhattuk ezt az évszázados kommunikációs eszközt. Enélkül, és persze elődeink szorgalmas gyűjtőmunkája nélkül nem sokra mentünk volna. Ha valamire büszkék lehetünk, akkor az időben kapcsolás és a befektetett munka az. Ez az igazi hungaricum.

október 1., 18:00

JAMBUS ÉS KOPANICA: Beszélgetés az aszimmetrikus balkáni tánczenei ritmusokról és az időmértékes versformákról október 1., 19:30

SEBŐ EGYÜTTES, SEBESTYÉN MÁRTA, PETAR RALCHEV, GEORGI YANEV: IDŐMÉRTÉK október 2., 19:30

„HAJNALBAN INDULTUNK…” –Sebő Ferenc története október 4., 16:00

MESTERKURZUS PETAR RALCHEVVEL

2022-ben ünnepeljük Lajtha László születésének 130. évfordulóját. A Magyar Zene Háza egy tematikus nappal tiszteleg a neves zeneszerző, népzenekutató emlékezete előtt. Délután kerekasztal-beszélgetés, majd szabadegyetemi előadás avatja be a közönséget Lajtha kutatói-zeneszerzői tevékenységébe, illetve mutatja be a hamarosan átadásra kerülő bicskei Lajtha-házat, ami az idei év egyik fontos vidéki zeneipari beruházása. Az esti népzene-klasszikus koncert Lajtha zeneszerzői munkásságából ad ízelítőt és főbb népzenei kutatásaiba ad betekintést.

Lajtha László meghatározó szerepet játszott a 20. századi magyar zenetörténetben. A széles nyilvánosság előtt elsősorban zeneszerzői munkásságáról ismert. Kevésbé köztudott, hogy Bartók és Kodály mellett a korai népzenekutatás legnagyobbjai közé tartozik, aki a zenefolklór fontos alapösszefüggéseit írta le, emellett iskolateremtő monografikus igényű feltárásokat végzett. Kutatói szemlélete szervesen beépült a magyarországi etnomuzikológia fő narratívái közé és mindmáig meghatározza népzenekutatásunk alapvető irányvonalait. Amellett, hogy termékeny gyűjtőmunkát folytatott a magyar nyelvterület falvaiban, a Pátria lemezsorozat, a 20. század első felének legátfogóbb gyűjtési programja is nevéhez köthető. Lajthának köszönhetően került a kutatás főkuszába több, addig felfedezetlen település. Ezek közül minden bizonnyal az erdélyi Szék folklórjának hatása a legnagyobb, hiszen a hazai revival kezdetben e falu anyagára épülve indult útjára. Lajtha hatása így megkerülhetetlen a táncházmozgalom vonatkozásában is.

2022. OKTÓBER 30.

FELFÖLDI UTAKON

2022. DECEMBER 16.

Fonó Zenekar, Pál Eszter, Muzička

A Magyar Zene Háza Tájak és zenéik című tradicionális magyar népzenei sorozatában ezúttal a Felvidék szerepel a fókuszban. A Felföldi utakon  című esten Agócs Gergely és formációja, a Fonó Zenekar a házigazda, a szlovákiai táncházmozgalom egyik úttörő együttese, a pozsonyi Muzička zenekar és Pál Eszter énekes a vendégek.

Agócs Gergely így foglalja össze az est lényegét: „1985 nyarán, középiskolás diákként indultam először népzenei gyűjtőútra. Az akkori lakóhelyemtől, Fülek városától 5 kilométerre található Füleksávolyba vettem az irányt. Gyalog mentem, kölcsönkapott kazettás magnetofonnal és kazettával felszerelkezve. A dalok, amiket első gyűjtőutamon rögzítettem, azok egyszerű, letisztult előadásmódja, a szívélyes fogadtatás és egyáltalán, a gyűjtés varázslatos hangulata meghatározták a későbbi érdeklődésem, szakmai irányultságom fő irányát. A népzene gyűjtését hivatásomnak választottam. Az első gyűjtéseim a Fülek környéki falvak vokális hagyományát rögzítették, de a figyelmem az instrumentális zenefolklór irányába is kiterjedt. A dalok felvételei mellé, a környék pásztorainak jóvoltából a szaporodó kölcsönkazettákra csakhamar került tárogató-és furulyajáték, majd egy év sem telt el, és gyűjteményemben már hivatásos cigányzenészek felvételei is szerepeltek.

A gyűjtéseim az 1990-es évekre kiterjedtek a szlovákiai magyarlakta régiók teljes területére, de az érdeklődésem ekkor már kinyílt a szlovák, a cigány, majd később a szlovákiai ruszin, német, horvát és gorál zenefolklór irányába is. A népzenei magángyűjteményem ma több mint 180 szlovákiai településről tartalmaz zenefolklorisztikai adatokat. A Felföldi utakon című produkcióban nagyrészt az elmúlt 37 esztendő során rögzített népzenei felvételeim alapján készült összeállítások segítségével szeretnénk bemutatni e táj népzenei arculatát. Nagy örömömre szolgál, hogy saját társulatom, a Fonó Zenekar tagjai mellett a koncerten közreműködik a szlovák táncházmozgalom egyik úttörő formációja, a pozsonyi Muzička zenekar, valamint velünk lesz a kárpátaljai származású Pál Eszter énekes is.”

Tájak és zenéik

AGÓCS GERGELY előadása a koncert előtt

Herczku Ágnes

NÉPZENE SZÍNHÁZBAN

Herczku Ágnes Emlékül című műsorát a Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című értékmentő és előremutató lemeze alapján rendezte. Az előadásban nemcsak a visai zenét és táncot esszenciálisan ismerő és előadó zenészek és táncosok szerepelnek, de egyúttal színházi előadás is két szereplővel, akik a sajátos dialógusban a hagyományőrzés kérdéseit is feszegetik.

A 2018-ban megjelent dupla népzenei albumnak, majd az erre a zenei anyagra épülő Emlékül című színházi folklórműsornak az elkészítésében Herczku Ágnest alapvetően két dolog inspirálta: a falusi emberek által megőrzött népzenének és táncnak a lenyűgöző szépsége, valamint az a felelősség, amire Kallós Zoltán így hívta fel az összmagyarság figyelmét: „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk. Ez a kultúra őrzött meg minket ezer éven át Európában, ezeket a hagyományokat kötelességünk éltetni és továbbadni a következő nemzedékeknek.”

Az egyik erdélyi falu, ahová az énekesnő (2005-ben) kifejezetten Kallós Zoltán útmutatásai alapján ment, a mezőségi Visa volt. Az itt rögzített dalok alapján készült el aztán a  Hozomány című népzenei album, majd az Emlékül című előadás, a visai zenét és táncot esszenciálisan ismerő és előadó zenészekkel és táncosokkal, valamint azokkal a visai as zszonyokkal, akik a lemezen is hallhatók. Ez azonban nem „szimpla” folklórműsor. Színházi előadás is, ahol a zene és a tánc szépségének bemutatása mellett két szereplő – sajátos dialógusban – olyan kérdéseket feszeget, amik a hagyományőrzéssel, mint olyannal onnantól kezdve felmerültek, amióta a néptánc és népzene a városi színpadra került. Emellett egy rögtönzött „gyűjtést” is láthat a néző, amiből kiderül, milyen élő szokások vannak még a faluban, mi történik a juhmérésen, hogyan kántáltak, hogyan tanultak meg táncolni, és táncolnak-e még, vagy már náluk is csak „ápolják a hagyományt”, mint egy beteget?

BRUGGE-TŐL BUDAPESTEN ÁT BÁNFFYHUNYADIG

Tcha Limberger és Ifj. Sárközi Lajos

2022. OKTÓBER 8.

Tcha Limberger félig flamand, félig szintó zenész, a kalotaszegi zene kiváló ismerője és Ifj. Sárközi Lajos a városi cigányzene kiemelkedő képviselője együtt még soha nem lépett színpadra, első közös zenélésük a Liszt Ünnep alkalmából a Magyar Zene Házában valósul meg.

Tcha Limberger a világtalan belga cigányzenész nem csupán saját zenei hagyományának, hanem a magyar cigányzenének és az erdélyi – főképp a kalotaszegi – népzenének is mesteri művelője. Ifj. Sárközi Lajos hétgenerációs zenészcsalád tagja a városi cigányzene kiemelkedő alakja, egy eltűnőben lévő, évszázados zenei kultúra ápolója –de emellett a Gipsy Philharmonic Orchestra művészeti vezetője, főprímása, és elismert közreműködő jazzprodukciókban is. Ketten együtt még soha nem léptek színpadra, rég várt közös zenélésük azonban most megvalósul. Tcha Limberger hegedűs-gitáros saját zenei gyökereit kutatva jutott el a magyarországi városi cigányzenéig, illetve a kalotaszegi népzenéig. A magyarul is tökéletesen éneklő, Brugge-ből származó zenész ezek mellett a leginkább Django Reinhardt zenei világa nyomán ismert manouche jazz művelője is. Vallja a jórészt a 19. század második felében szerzett nóták szépségét és nagyra tartja az azt művelő cigányzenészek tudását. Sárközi Lajossal tehát nemcsak a dinasztiális hagyomány, hanem a városi cigányzenében és a jazzben való mesteri jártasság is összeköti. Az est során három zenei világ bontakozik ki. A szintó jazz a Reinhardtdinasztia, vagy Stéphane Grappelli egykori koncertjeinek, a városi cigányzene felcsendülő dallamai a Krúdy-korabeli kisvendéglők bandáinak hangulatát idézik meg. Tcha Limberger pedig a kalotaszegi Méra község két jeles muzsikusával, Toni Rudolffal és fiával a Fodor „Neti” Sándortól és más erdélyi mesterektől tanult legszebb hajnalikat, legényeseket, csárdásokat, a hagyományos kalotaszegi népzene gyöngyszemeit tárják elénk. Limberger és Sárközi zenei szövetsége az égben köttettet, célja – hogy a magyar kultúrát minél szélesebb körben népszerűsítse – ezen az esten biztosan megvalósul.

A koncert a Liszt Ünnep keretében a Magyar Zene Házával közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg.

TUBÁK, TENORKÜRTÖK, TROMBITÁK ÉS SZAXOFONOK

A kelet-európai rézfúvós zene örömteli erejét 25 éve szabadította a világra a Fanfare Ciocărlia, ezt a jubileumot ünneplik most aktuális turnéjukkal, amely eljut a Magyar Zene Házába is.

Valahol Románia északkeleti részén, a moldáv határ közelében, egy végtelennek tűnő, göröngyös út kanyarog a dombok mellett. Olyan házak mellett, amelyeket Chagall véletlenszerűen dobott a tájba. Itt érjük el a fúvószene egyik legelképesztőbb újkori jelenségének szülőhelyét: Zece Prăjinit. Itt kezdődött a Fanfare Ciocărlia története 1996-ban 12 zenésszel. Innen hódították meg a világot tubák és tenorkürtök mélynyomású robbanásaival, amelyek a trombiták és szaxofonok vad kakofóniájával keverednek. Küldetésük komolyságát már 1998-ban, első albumuk megjelenésekor a vezető trombitás, Radulescu előre jelezte: „csak várjatok és meglátjátok – egyszer majd a Marson fogunk játszani!”  Ha erre talán még várni is kell, a nagy jelentőségű zenekar számtalan turnén, több millió kilométert tett meg, és persze Magyarországon is többször mulathattunk életteli zenéjükre. A Fanfare Ciocărlia páratlan tehetsége, ahogyan a balkáni fúvósokat a jazz, a pop és a rock elemivel fűszerezik, mindezt őrült precizitással, nyaktörő tempóban előadva. Kultikus státuszukat nem csak világzenei színpadokon alapozták meg, de a punktól a klasszikusig terjedő zenei színtereken is jól csengő név lett a Ciocărlia. A 25. jubileumot megünneplő album, az It Wasn’t Hard To Love You egy zenei óda a Fanfare-rajongók légióinak. A jubileumot ünneplő turné budapesti állomásán is éjszakába nyúló igazi örömkoncert várható.

Fanfare Ciocărlia

Sam Lee egyedülálló szerepet játszik a brit zenei életben, hiszen túl azon, hogy elismert és eredeti folkelőadó, népdalgyűjtőként, természetvédőként és a The Nest Collective folkklub alapító-igazgatójaként is aktív. Az angol folktradícióból és a vándorló cigányok dalaiból indul ki, és őrzi meg megújítva az említett dalhagyományokat, de közben a Zene Házához hasonlóan nagy hangsúlyt fektet a zenepedagógiára is. A Mercury-díjra jelölt énekes-zenész ezúttal legutóbbi kiadványa, a 2021-es Old Wow+ anyagával érkezik Budapestre.

Sam Lee számára – aki zenészpályája előtt vadon-szakértő volt – a sorsfordító pillanat akkor érkezett el, amikor találkozott Stanley Robertson traveller-énekessel. A Britszigeteken, jellemzően lakókocsi-parkokban élő vándorló romák között Robertson meghatározó zenész-énekes volt, Lee rengeteg dalt tanult tőle a zenész 2009-es halála előtt. Mindebből egyrészt kinőtt Sam Lee első lemezének anyaga, másrészt arra sarkallta mindez, hogy még mélyebben elmerüljön a vándorló énekesek dalhagyományában, és úgy általában is a brit folklórban. A Mercury-díjra is felterjesztett, 2012-es Ground Of Its Own nemcsak Lee-t tette fel a zenei térképre, de az első angliai album volt, amely felkerült az európai világzenei lista élére. 2015-ös The Fade In Time című második LP-je – amelyet Sam Lee And Friends néven, laza, kibővített zenekari felállásban adott ki – ha lehet még jobb fogadtatásban részesült, a következő évben a legrangosabb világzenei magazin díjátadóján, a Songlines Magazine Awardson az év előadójának választották. Lee a dalaiban, feldolgozásaiban a tradicionális éneklést a folkhoz eredetileg nem tartozó, mégis odaillő hangszerekkel és hangszerelésekkel keresztezi, és ezzel eredeti módon frissíti fel a népzenei hagyományt. A zenész közben igen aktívan szervezi a londoni folkos koncertéletet és előadásokkal, rádióban, tévében egyetemi katedrákon oktat is. Old Wow című harmadik, kamarafolkosabb albuma 2020-ban jelent meg, az egy évvel később kiadott, ennek hat új dallal kibővített változata, az Old Wow+ a legfrissebb kiadványa, amelynek producere a Suede egykori gitárosa, Bernard Butler, de szerepel a lemezen a Cocteau Twins énekesnője, Elizabeth Fraser is. A Zene Házába egyedül érkezik, esszenciális Sam Lee-élményben lehet tehát részünk.

Sam Lee

Ustad Wasifuddin Dagar

DAGARBANI: AZ INDIAI KLASSZIKUS ÉNEK I

A Dhrupad stílus az indiai klasszikus zene legősibb formája, első leírása több mint kétezer éves. Eredete a szanszkrit szövegekhez, a Védákhoz kapcsolódik, lényege pedig egy meditatív, békés állapot elérése, melyben mély érzésekkel fordulhatunk isten felé, előadóként és hallgatóként egyaránt. Ennek az állapotnak az elérése garantált a Delhiben élő Ustad Wasifuddin Dagar estjén, a Zene Házában.

Ustad Wasifuddin Dagar az ősi indiai zenei stílus, a Dhrupad egyik legavatottabb előadója – de ez tulajdonképpen nem meglepő, ugyanis a Dagar-család 20 nemzedék óta képviseli, őrzi és viszi tovább ezt a zenei hagyományt. A Dhrupad stílus az indiai klasszikus zene legrégibb, ma is létező formája, az indiai kultúra egyik fő öröksége. Eredete a szanszkrit szövegekhez, a Védákhoz kapcsolódik. A Dhrupad lényege nem a szórakoztatás, hanem egy meditatív, békés állapot elérése, melyben mély érzésekkel fordulhatunk isten felé, előadóként és hallgatóként egyaránt. Ustad Wasifuddin Dagar Delhiben él, és legfőbb küldetésének azt tartja, hogy a Dhrupad stílust minél szélesebb körben megismertesse, minél több emberrel. Ebben sokat segít kedélyes személyisége, illetve az, hogy koncertjein – improvizációival, magyarázataival – közvetlen kapcsoltot képes teremteni hallgatóságával. Ustad Wasifuddin Dagar 1994-ben lett a Dhrupad Társaság elnöke, és azon kívül, hogy rendszeresen turnézik és koncertezik világszerte, tanít, workshopokat tart és lemezfelvételeket is készít. Számos díj és kitüntetés birtokosa, sok helyre hívják zsűrizni is. 1998-ban négy koncertből álló sorozatra kérte fel az UNESCO, 2000-ben az Egyesült Nemzetek vallási és lelki vezetőinek New York-i békecsúcsán énekelt, az ősi indiai szakrális zene képviselőjeként. A Magyar Zene Házában is békecsúcs lesz a koncertje.

2022. OKTÓBER 28.

Szakrális zenei sorozat

Workshop a koncert másnapján

ELMÉLYÜLÉS

ÉS MEDITÁCIÓ

Ghalia Benali nemcsak az észak-afrikai arab zene, hanem a kortárs világzene egyik legsokszínűbb egyénisége. Különböző művészeti ágakban alkot sikeresen: a zene és a tánc mellett fest, ír, de színészként is aktív. 2020-ban megjelent lemezének címe, a  Call To Prayer, az iszlám istentiszteletre való felhívásra, az arab „adhan” szóra vezethető vissza. Ezt a lemezt mutatja be a Zene Házában az osztrák viola da gamba művésszel, Romina Lischkával együtt.

A tunéziai-belga Ghalia Benali életét gyerekkorától kezdve meghatározza a zene. Művészi pályáját 1992-ben kezdte, művészetét a különböző zenék és kultúrák, a hagyományos és az új stílusok összekapcsolása, illetve műfajokon átívelő előadói érzékenység jellemzi. Emlegették már többek között „karthágói Aretha Franklinként”, „a szél lányaként”, és „az arab kultúra nagyköveteként” is. Legutóbbi lemeze 2020-ban jelent meg Call To Prayer címen, ami utalás az arab adhan szóra. Az adhan az iszlám istentiszteletre való felhívás, melyet a müezzin egy nap ötször recitál a minaret tornyából. És bár melizmái megzavarják a musz limok napi tevékenységét, ezzel egyidőben arra ösztönzik őket, hogy szánjanak időt az életükből, ha csak egy-egy pillanatra is, a spiritualitásra, az elmélyülésre. Részben a müezzin hívó szava és annak a hívekre gyakorolt hatása jelentette az inspirációt Ghalia Benali számára is, aki lemezéhez alkotótársul hívta az osztrák viola da gamba művészt, Romina Lischkát. A két előadót összeköti, hogy mindketten rajonganak a 17. századi francia zeneszerző és viola da gamba-játékos, Marin Marais, valamint az ő titokzatos mestere, Monsieur de Sainte-Colombe iránt, ráadásul Romina Lischka tanulmányozni kezdte az ősi hindu zenei stílust, a Dhrupadot is. Innen szinte egyenes út vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a viola da gamba bársonyos hangja és az ősi indiai dallamok bensőséges jellege ugyanúgy elmélkedésre és meditációra ösztönözheti a hallgatóságot, mint ahogy a müezzinek éneke teszi azt a muszlimokkal, napjában ötször. A triókoncert harmadik szereplője a jazzképzettségű, de inkább tradicionális és globálzenei projektekben aktív belga Vincent Noiret bőgős.

2022. NOVEMBER 5.

Szakrális zenei sorozat

Ghalia Benali

2022.

A POPZENE ÚJ KELETI

DÍVÁJA

Az észak-afrikai zsidó örökségét különleges, modern módon feldolgozó és megélő LALA Tamar a popzene új keleti dívája: sugárzó nőiességével és karakteres orgánumával hitelesen jeleníti meg a marokkói spanyol zsidó zenei kultúrát. Erőteljes hangjával és lenyűgöző női jelenlétével először hozza el a spanyol Marokkó zsidó asszonyainak eddig fel nem fedezett dalait. Ezeket az ősi ladino himnuszokat táncos és hiphopos ütemekkel ütős popdalokká alakítja, előadása pedig minden hallgatót táncra perdít.

2022. Globálzene

SZEPTEMBER 5.

TÁLAS ÁRON TRIO & PALYA BEA, SZALÓKI ÁGI

Tálas Áron Trio & Palya Bea, Szalóki Ági

2022. SZEPTEMBER 23. 2022. SZEPTEMBER 45 Jazz

A Junior Prima-díjas Tálas Áron zongorista-dobos a fiatal magyar jazz-nemzedék egyik fontos alakja, aki számos közreműködés, alkalmi zenélés és saját Triójának két albuma után a Magyar Zene Házába egy olyan új műsorral érkezik, amelyben a Tálas Áron Trio megszólalását, és a két énekes vendég, Palya Bea és Szalóki Ági világát közelíti egymáshoz. Új dalok, népdalfeldolgozások – világok találkozása.

Tálas Áron háromszoros Gramofon-díjas, Junior Prima- és Artisjus-díjas előadóművész-zeneszerző. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-zongora és jazz-dob szakán végzett, ahol jelenleg zenekari tanárként dolgozik. Szerteágazó zenei tevékenysége, sikerei a magyar jazz fiatalabb korosztályának példaképévé avatták a 31 éves zenészt. Tavaly beválogatták a svájci Focusyear ösztöndíjprogramba, mely során a jazz ikonikus zenészeivel dolgozhatott, mint pl. Jeff Ballard, Lionel Loueke, Jorge Rossy. Első szólólemezén ( Beats From My Heart ), minden hangszeren ő játszik, mely egyedi módon ötvözi a beat tape-ek lazaságát a jazz harmónia- és formavilágával. Idén megjelent Blue Enough zongoralemeze pedig egy „daloskönyv”, mely az egyszerű, őszinte dallamokra helyezte a hangsúlyt. Fő hangszere, a zongora mellől irányítja a Tálas Áron Triót, mely több éve jelen van a hazai és a nemzetközi zenei életben. Japánban jelent meg első lemezük Floating Island címmel, ez a saját világ érett tovább a BMC gondozásában kiadott Little Beggar című albumukon, amely az év hazai jazz-lemeze lett a Gramofon magazinban. Mindkét albumon saját kompozíciói hallhatóak. A koncerten már a készülőben lévő harmadik triólemez anyagából is hallhatunk dalokat, melyek első ízben itt fognak megszólalni, tehát ezen az estén Tálas Áronék egy teljesen új műsorral érkeznek, amelyben Palya Bea és Szalóki Ági énekesek működnek közre. Világok találkozása várható, Tálas jazztriójának világa és Palya, valamint Szalóki önálló világa kapcsolódik össze új szerzeményekben, népdalfeldolgozásokban –úgy, hogy az énekesek külön, és együtt is szerepelnek a trióval.

KARNYÚJTÁSNYIRA EGYMÁSTÓL

Osztrák-magyar kijazzelés

Dés András – kurátori hétvége

Dés András Osztrák-magyar kijazzelés címmel ellátott kurátori hétvégéje különleges programokat kínál a Magyar Zene Házában szeptember közepén. Az első napon az osztrák és a magyar jazzélet kiemelkedő zenészei játszanak együtt, a másodikon pedig nagy hangsúlyt kap az improvizatív zene, a meglepetés, a fantázia, a színházi és az interaktív zenei játékok kelléktára.

• Kurátori hétvégéje első napját a bécsi és a budapesti jazz-zenészek közötti párbeszédnek szenteli. Melyek a legjellemzőbb hasonlóságok a két város jazzélete között?

Két, viszonylag kis ország pici, de nagyon színes jazzéletéről van szó, mindkettőben széles a paletta, a mainstreamtől a free jazzen keresztül a fúziós jazzig számtalan műfaj megfér egymás mellett. De a hasonlóságoknál szerintem sokkal érdekesebbek a különbségek. Az osztrák színtéren erős a Neue Musik hagyománya, míg

a magyarban Bartók Béla és Kodály Zoltán hatása. Ausztriában, különösen Bécsben fantasztikus a kulturális sokszínűség: a világ minden pontjáról érkező zenészek élnek és zenélnek az osztrák fővárosban. A magyar és cigány népzenei hagyományok hatása viszont sok hazai zenész munkásságában felfedezhető. Azért is szorgalmazom nagyon, hogy ez a két izgalmas és erős színtér megismerje egymást, mert biztos vagyok benne, hogy sokat kaphatnak egymástól. A jazz a legnyitottabb zenei műfaj, butaság lenne nem kihasználni a lehetőséget az együttműködésre és inspirálódásra, főleg, ha itt vagyunk egymástól egy karnyújtásnyira.

• Mi alapján állt össze az első esti program, és hogyan választotta ki a fellépőket?

Hosszan őrlődtem, hogy mi legyen a válogatás alapja, hiszen sok fantasztikus és számomra kedves zenész van mindkét országban. Végül a 30-as, 40-es generációból válogattam, és olyan

zenészekben gondolkodtam, akiktől nem áll távol a szabad improvizáció, de tisztában vannak a műfaj hagyományaival is, ami biztosítja az alapot a közös zenéléshez.

• A második esten a Magyar Zene Háza épületét is bevonják a kalandba: a közönséget Manu Domergue és Dés András zenélve kalauzolja a házban. Mi történik ezen túl?

Jazzlabirintus lett a program címe, és egy szerepjátékszerű útvesztőből indultunk ki Manu-vel. A Zene Háza tele van fantasztikus terekkel, amelyek különösen inspirálóan hatottak ránk, Manu pedig az egyik legkreatívabb, legjátékosabb zenész, akivel valaha találkoztam, és remekül tudjuk egymást stimulálni. Mostanra nagyjából kialakult a forgatókönyv, de persze az improvizációnak is nagy szerepe lesz. Útközben kalandokba bonyolódunk, zenészekkel találkozunk és bizonyos szituációkat interaktív zenei játékokkal oldunk meg. A fejünkben megvan a pontos történet és a találkozások mögötti tartalom, de többet nem árulok el, mert szeretnénk mindenkire rábízni a szabad asszociáció lehetőségét. Mindenkit csak arra tudok bíztatni, hogy jöjjön el a Zene Házába, vegyen részt a programon! Garantáltan izgalmas kalandban lesz része.

1.nap: szeptember 17., 19:30

DÉS ANDRÁS KURÁTORI KONCERT: 3 AZ 1-BEN Osztrák-magyar kijazzelés Az osztrák és a magyar jazzélet középgenerációjának kiemelkedő zenészei játszanak együtt először három, kifejezetten erre az estére létrejövő együttesben – reméljük nem utoljára.

1. zenekar: FENYVESI MÁRTON - gitár, VINICIUS CICCONE CAJADO - nagybőgő, LUKAS KOENIG - dob

2. zenekar: HARCSA VERONIKA - ének, ÁVÉD JÁNOS - szaxofon, CLEMENS SAINITZER - cselló, DAVID SIX - zongora

3. zenekar: BACSÓ KRISTÓF - szaxofon, LUKÁCS MIKLÓS - cimbalom, BEATE WIESINGER - nagybőgő, HERBERT PIRKER – dob

2.nap: szeptember 18., 11:00, 14:30, 19:00

JAZZ & MAZE (JAZZLABIRINTUS)

Osztrák-magyar kijazzelés

Manu Domergue francia énekes és mellofon játékos és Dés András ütőhangszeres 2021 szeptemberében Advanced D&D néven tartott rendhagyó koncertet Párizsban. Az eseményen a két zenész a közönséget egy képzeletbeli kalandra invitálta. Ennek a koncertnek kibővített verzióját rendezik meg a Zene Házában, az előző esti koncert bécsi és budapesti résztvevőinek közreműködésével.

PSZICHOAKUSZTIKUS MÉLYMISZTIKA

Az izlandi ADHD együttes tagjai eredetileg egy bluesfesztiválra verődtek össze 2007-ben, de miután felfedezték egymásban a hasonló ízlésű és gondolkodású alkotókat, a folytatás mellett döntöttek. Melankolikus, finom, a jazzből kiinduló, rockot, posztrockot is érintő, de valójában besorolhatatlan hangzásukkal, eredeti stílusukkal, valamint legújabb, ADHD 7 című albumukkal érkeznek a Magyar Zene Házába.

Az ADHD rövidítés eredetileg a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) rövidítése, de ezt a nevet választotta magának a négytagú izlandi együttes is, akik eredetileg csupán egyetlen fesztiválfellépés miatt verődtek össze, ám végül a folytatás mellett döntöttek. Már első albumuk rendkívüli siker lett (hazájukban az év jazzlemezének választották), népszerűségük pedig azóta is töretlen, nemcsak Izlandon, hanem egyre inkább szerte a világban is. Koncertjeik mellett eddig minden új lemezük egyszerre volt a korábbi folytatása és egyben bővítése is, ráadásul mindnek a zenekar neve és az adott sorszám a címe. És a 2019-es legutóbbi LP előtt ezek mind élőben rögzített koncertlemezek voltak, mindig új műsorral, ám a legfrissebb lemez, az ADHD 7 anynyiban is más, hogy ezúttal már stúdióban állt össze. A jazz, a rock, a folk és az elektronikus zene közötti határvonalak itt még kevésbé érzékelhetők, mint korábban. Ezzel együtt még inkább felerősödhet a hallgatókban az, hogy az ADHD zenéjében nincsenek műfaji korlátok, az együttesnek pedig nincs szüksége osztályozásra, besorolásra, skatulyázásra. Játékukon érződik, hogy a négy zenész rokon lélek, akiket az alkotás vágya és a közös zenélés energiája tart össze, hajt előre. Zenéjükben egyszerre vannak jelen a hagyományos és a kortárs jegyek, és egyidejűleg érzékelhetők metafizikai és fizikai dimenziók. Az ADHD tagjai a saját meghatározásuk szerint „a pszichoakusztikus mélymisztika” vitathatatlan mesterei – ezoterikus felhangok nélkül.

TOVÁBBFEJLESZTETT VERZIÓ

A Bad Plus az abszolút eredeti zenekarok egyike, úgy is, hogy rengeteg feldolgozást játszik az avantgárd jazz formáció, számtalan originális popdalt ültet át jazzbe – igencsak eredeti módon. A kvartett demokratikus egységként működik, világos elképzelésekkel halad előre, és nem hajlandó megfelelni a konvencióknak. A szellemes és bátran kreatív, több mint két évtizede aktív Bad Plus a Magyar Zene Házába egy hangszeresen is új, kvartett felállással érkezik – zongora helyett gitár és szaxofon egészíti ki az alapító ritmusszekciót –, és ősszel megjelenő friss albumát mutatja be.

A 2000-ben, Minneapolisban alapított The Bad Plus trióként indult, Reid Anderson bas zszusgitáros, bőgős és Dave King dobos mellett sokáig Ethan Iverson zongorista volt a harmadik tag, őt 2018-tól három évig Orrin Evans váltotta, ám nemrégiben egy nagy változás történt a zenekarban, hiszen Evans szólókarrierbe kezdett és az alapító ritmusszekció más úton indult tovább. Mondhatni, tovább feszegetik határaikat, hiszen Ben Monder gitárossal és Chris Speed tenorszaxofonossal új, zongora nélküli inkarnációjába kezdtek. A hangzásnak és az inspirációnak új lendületet adó friss felállás már be is mutatkozott egy remek dallal, amit ősszel egy nagylemez is követ, a Zene Házában ezt mutatja be a kvartett, amely a jazz világa mellett a klasszikust és a popzenét is beemelte eszköztárába – utóbbit elképesztő feldolgozások formájában olyan széles skálán, amelyen David Bowie-tól és a Pink Floydtól a Nirvanán és a Pixiesen át a Flaming Lipsig és Aphex Twinig nagyon sok minden belefér. A szeptember 30-án megjelenő 15. stúdiólemez anyagáról azt nyilatkozta az alapító páros, hogy „az evolúció szükséges az élethez és a kreativitáshoz, mi is fejlődtünk, de még mindig a The Bad Plus vagyunk.” A Bad Plus, amit akárhányszor érdemes látni, mert mindig egy továbbfejlesztett verzióját játssza eleve remek alapkoncepciójának.

Thea Soti

HATÁRMEZSGYÉN

A Szabadkán született, magyar származású, jelenleg leginkább Párizs és Berlin között ingázó Thea Soti egy multidiszciplináris művész, aki az experimentális ének, élő elektronika, installáció, szöveg és multimédia határmezsgyéjén dolgozik. A digitálisan manipulált felvétel, az emberi hang és a költészet különböző összeegyeztethetetlenségei érdeklik, folyamatosan torzítva és a felismerhetetlenségig átalakítva saját hangját. A Zene Házában lemezbemutató koncertet tart, a párizsi Planisphère kiadó gondozásában nyáron megjelent ØVER+ című alkotását hallhatjuk és láthatjuk.

Thea Soti darabjai legtöbbször túllépnek az auditív élményen és bátran kísérleteznek különböző terekkel és mozgással, ezáltal dinamikus tereket hozva létre. Gyakran reflektál aktuális társadalmi-politikai kérdésekre, mint például a modern eszképizmus, nem-bináris identitás, szépségmítoszok vagy kollektív félelem. Dolgozott és turnézott New Yorktól, Párizs, Koppenhága, London, Budapest, Belgrád, Moszkva mellett Marrakesen át Tokióig, és művészként meghívást kapott a Sonoscopia Porto, JAZZAJ, a brüsszeli Balassi Intézet, az IRCAM-Centre Pompidou, az isztambuli Tarabya Kultúrakadémia vagy a párizsi Cité internationale des Arts programjába. 2022-ben nyarán jelent meg legújabb szólóalbuma a párizsi experimentális kiadó Planisphère gondozásában. Az ØVER+ című lemez az emlékezet, a nem, a nyelv és a társadalmi hovatartozás határait kutatja, virtuális és poszthumán identitások manipulált hangon keresztül történő feltárásával. Soti mostanság egyre aktívabb a magyarországi experimentális színtéren is, az EXILES kiadónál számos megjelenése volt az elmúlt években, és a .FOR techno duóval is kollaborált egy MTV Hungary special show-hoz.

HAGYOMÁNYŐRZŐ

ÉS ELŐREMUTATÓ KOREAI POP

A LEENALCHI az elmúlt évtizedben elképesztően felkapott és előremutató dél-koreai popzene legfrissebb szenzációja, egy olyan alternatív popzenekar, amely a tradicionális zenét keresztezi előremutató popzenei megoldásokkal. A K-pop nagyhatalom országból a Magyar Zene Házában ezúttal egy olyan produkciót láthatunk, amely az elmúlt évben nagyjából minden fontos díjat megnyert a koreai popzenei díjátadón. Az év előadója, az év modern rockdala, az év crossover nagylemeze. Nagy nemzetközi befutás küszöbén áll a héttagú formáció, most érdemes látni őket, amikor csúcsformában vannak.

Az egészen friss, 2019-ben alakult LEENALCHI a koreai történetmesélő műfaj, a pansori követője, amelyben ének és dob viszi a prímet. Első, 2020-as lemezükön (Sugungga) a hagyományos koreai mese, a Sugungga verseit dolgozták fel és inspirálódtak belőle. A történet egy déli-tengeri sárkánykirályról, egy puhapáncélú teknősről és egy ravasz nyúlról szól. A héttagú zenekar négy hagyományos énekesből áll, akik szólóban, kórussal, rappeléssel és tánccal folytatnak zenei történetmesélést. Az együttes egészen egyedi felállásában egy dobos és két basszusgitáros is játszik. A formáció a 80-as évek new wave-zenéiből is merít ihletet, de a tradicionális elemek lerombolásával és újrarendezésével izgalmasan építkező zenét alkot, amely a hagyományőrzés mellett igencsak előremutató is. A hangszeresek régi motorosok a koreai zenei színtéren, a basszusgitárosok közül az egyik az indierockos, népszerű Kiha And The Faces tagja volt, másikuk a szintén szokatlan stílusban utazó SsingSsingben zenélt, ahol koreai folkot kereszteztek glamrockkal, discóval és pszichrockkal. Ebben az együttesben dobolt a LEENALCHI ütőse is. Az év egyik legszokatlanabb megszólalású, leginkább izgalmas és látványos koncertje várható – hiba lenne kihagyni.

NAGYHATÁSÚ ELEKTRONIKUSZENEI PRODUCER

Alva Noto már lassan három évtizede a glitches, experimentális elektronikus zene egyik jelentős képviselője, aki vizuális művészként a fellépéseit nemcsak a hangok, hanem a megjelenő képi elemek segítségével teszi teljes élménnyé. A microsound, idm, glitch, ambient, drone, minimal techno kulcsszavakkal megfogható producer rengeteg meghatározó lemezt készített, a raster-noton lemezkiadó társalapítójaként óriási a hatása az említett műfajokban és persze sokan ismerhetik A visszatérő című Leonardo DiCaprio-film zeneszerzőjeként is.

A berlini székhelyű Carsten Nicolai a kilencvenes évek óta aktív az elektronikus zenei színtéren, a nagy úttörő veteránok egyike, aki persze leginkább Alva Notóként ismert. Eleinte nagyobb hatású volt lemezkiadóként, mint előadóként, hiszen az általa alapított NOTON lemezcég is jelentős volt, de amikor összeállt egy másik kortárs labellel, akkor raster-notonként a minimalista elektronikus zsáner egyik meghatározó lemezcégévé nőtték ki magukat. Ezzel párhuzamosan Alva Noto hangokkal játszó, microsoundos, glitches lemezei is egyre jobbak és nagyobb hatásúak lettek. A 2000-es évek elején számos remekművet alkotott, és a japán elektronikus zenei úttörő együttesből, a Yellow Magic Orchestrából ismert Ryuichi Sakamotóval is ekkor kezdett elektroakusztikus csodalemezeket kiadni. Párosuk odáig jutott, hogy A visszatérő című film zenéjével Golden Globe- és Grammy-jelölésig vitték. A nagyon termékeny producer vizuális művészként is nagynevű, így fellépésén egyszerre két irányból is tesztelhetjük befogadóképességünket.

Az est során fellép még Olejnik Zsolt budapesti zeneszerző és elektronikus művész is 2001 óta aktív Nicron nevű projektjével, amellyel minimalista hangkompozíciókat alkot.

Alva Noto

koncertsorozat

Interjú Gyárfás Attilával és Halmos Andrással

TABULA RASA #2

Kurátor: POZSÁR MÁTÉ 2022. október 25.

TABULA RASA #3

Kurátor: JOZEF DUMOULIN 2022. november 29.

A Magyar Zene Háza rengeteg programsorozata között is teljesen egyedi az improvizációra, kísérletezésre épülő, beszédes című Tabula Rasa-széria, amelynek lényegéről annak két szerkesztője, két dobos, Gyárfás Attila, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzdob művésztanára és Halmos András, a Zene Háza koncertprogram vezetője mesél.

• Mi indította útjára a Tabula Rasa-sorozatot? Gyárfás Attila: Egy olyan sorozatot akartunk létrehozni, ami teret biztosít a kortárs zene kibontakozásának, és ami, reményeink szerint, új impulzusokat ad majd a hazai zenészeknek és zeneszerzőknek azzal, hogy kísérletezésre, legmerészebb elképzeléseik megvalósítására és a műfajok közötti falak lebontására bíztatja őket. Halmos András: Nálam az improvizáció lehetőségeinek vizsgálata és bemutatása, az erről való közös gondolkozás volt a kiindulópont. Szerettünk volna létrehozni egy platformot, ahol stílusoktól függetlenül lehet gyakorolni. Olyan kísérleteknek szeretnénk lehetőséget biztosítani, amelyek nem már meglévő, kialakult megközelítések mentén történnek. A szabad zenének és a free jazznek például központi eleme az improvizáció, de ez a sorozat nem arról szól, hogy akár ezen stílusokban, és eszköztárban maradjunk. Minden fellépőtől azt kérjük, hogy számára is új megközelítéseket, vagy zenei együttállásokat próbáljanak ki ezen a sorozaton belül.

• Miről szól a széria? Mik az alapvető kritériumok, amik alapján egy-egy művész dolgozik?

Gyárfás Attila: A megbízott kurátor kompozíciókat készít, koncepciókat gondol ki és hazai zenészekből életre hív egy vadonatúj formációt. Ha a kurátor igényli – például ha külföldi –, akkor ajánlunk neki 15-20 zenészt, akik közül választhat. Az intenzív, két napos, a közönség számára is látogatható műhelymunka során rakja ös zsze a zenekar a műsort, majd a második nap estéjén egy koncert formájában elő is adja azt. A koncertről felvételt készít a Hunnia Records, és az elkészült album az összes fontosabb online zenelejátszó platformon elérhető lesz. Az anyag teljes mértékben a kurátor vízióinak, értékrendjének és ízlésének van alárendelve, de nyilván

a résztvevő muzsikusok is nagy hatással vannak a megszülető zenére. Szervezőként nem támasztunk elvárásokat a kurátor felé, csupán arra kérjük, hogy engedje szabadjára fantáziáját.

• Kiket hívtok az őszi szezonban? Milyen távlati terveitek vannak? Gyárfás Attila: Októberi kurátorunk Pozsár Máté lesz, aki saját, kifejezetten erre az alkalomra készülő, énekhangra, zongorára, bas zszusklarinétra és elektronikára komponált dalait fogja előadni Nagy Emmával és Kováts Gergővel. Novemberben a Fender Rhodes nevű elektronikus billentyűs hangszer megreformálója, a belga Jozef Dumoulin lesz a sorozat kurátora. Zenésztársainak Baráth Bálintot (preparált zongora) és Bertók Mártont (moduláris szintetizátor) választotta, koncertükön várhatóan nagy szerepe lesz a kollektív improvizációnak. Szeretnénk minél több hazai és külföldi zenészt bevonni a sorozatba és számos inspirált és izgalmas koncerttel szolgálni a kortárs zene iránt érdeklődő közönséget.

Halmos András: Eddig egy koncertünk volt ebben a sorozatban, 2022 februárjában. Ősztől minimum kettőt tartunk félévente. Az első koncert anyaga – amelynek Hayden Chisholm szaxofonos volt a kurátora – hamarosan megjelenik, nagyon jól sikerült lemez, nemsokára elérhetővé tesszük a legismertebb streaming felületeken és a Magyar Zene Háza Bandcamp-oldalán.

• Milyen célt szeretnétek elérni a sorozattal?

Halmos András: Elsősorban az improvizációról való közbeszédet szeretnénk ösztönözni, legalább a szakmán belül első körben. Gyakran tapasztalom, hogy kiemelkedően jó klasszikus zenészek is szeretnének improvizálni, de különböző okoknál fogva nem jutnak el oda, hogy foglalkozzanak vele. Nagyon sok zenész számára fontos, hogy új utakat keressen a zenében, és ha ehhez egy kicsit hozzá tudunk tenni ezzel a sorozattal, akkor már volt értelme elkezdenünk.

Veszprém a Házban

A Magyar Zene Házában ősszel folytatódik a város-vendég sorozat, Debrecen után ezúttal Veszprémmel. A több hetes program keretében egyszeri koncertekkel és eseményekkel tárul az érdeklődők elé a dunántúli város sokszínű, intenzív zenei élete, hagyományai. Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz, ám a Zene Házában már idén ízelítőt kaphatunk a kulturális évad hangulatából.

„Még jóval a Magyar Zene Háza megnyitása előtt találtuk ki, hogy évente legyen két vidéki város-vendég az intézményben. Eredetileg ’városkapunak’ neveztük a projektet, azaz kaput akarunk nyitni a nem budapesti kulturális, főként zenei világra” – mondja a sorozatról Batta András ügyvezető igazgató. „A koncepció lényege, hogy a vendégváros lehetőséget kap egy hónapon át, hogy lehetőleg erre az alkalomra kitalált projektjeit, programjait beillessze a Zene Háza szellemiségébe és program-struktúrájába. Ez részben azt jelenti, hogy a mi filozófiánk szerint alkotja meg a programokat – felfedezések, találkozások társművészetekkel, fiatalok bemutatása, ismeretterjesztés sokféle műfajban és stílusban –, másrészt alkalmassá teszi a bemutatkozásokat a különböző tereinkben zajló művészi megjelenésre: nagyterem, kisterem, szabad tér, hangdóm. Az idei év második meghívottja Veszprém, ami azért is lényeges, mert a Zene Házába tervezett sorozat a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa fesztiválév előzetese. Ez a sorozat rendkívül fontos számunkra, hiszen a Magyar Zene Háza nemcsak Budapesté, hanem mindenkié, és mi azt is szeretnénk, ha mindenki magáénak érezné.”

Veszprém az UNESCO „Kreatív Városok Hálózatának” részeseként a „Zene városa” cím birtokosa. Zenei, művészeti fesztiváljai régóta meghatározzák nemcsak a helyi, hanem az országos kulturális évadot is. Éppen ezért a Zene Házában megvalósuló eseményeket is az ottani fesztiválokra alapozva tervezték meg a szervezők, programjaikra tulajdonképpen kihelyezett „mini-fesztiválokként” tekintenek. Mindezzel azt szeretnék hangsúlyozni, hogy Veszprémben nem csupán alkalomszerű zenei események valósulnak meg, hanem kidolgozott koncepciók alapján működő,

sok éve létező, a helyi művészeti-zenei életre alapozó és azt egyben folyamatosan inspiráló, fejlesztő zenei események vannak jelen. Emellett szeretnék kiemelni azt is, hogy a helyi zenei élet nem elszigetelten működik, hanem nyitottan, bekapcsolódva a fővárosi, az országos, sőt, a nemzetközi fősodorba is.

Pont ezeket a fővárosi és nemzetközi kapcsolatokat is jelzi, hogy október 13-án, a délutáni nyitányon a veszprémi Gárdonyi Zoltán Ifjúsági Kamarazenekar koncertjén a grazi Landesjugendsinfonieorchester Steiermark muzsikusai és a budapesti Solti Zeneiskola Kamarazenekara lesznek a vendégek. Az esti hangversenyen a Nyolcszemközt Mendelssohnnal című esten az Auer Trió (Kováts Péter hegedűművész, Varga István csellóművész, Fülei Balázs zongoraművész) hallható majd, akik Mendelssohn két trióját játsszák, közreműködik Hegedűs D. Géza színművész. A nyitó hétvége programjai között a Veszprém énekel fesztivál keretében lesz még kóruskoncert (Veszprém Város Vegyeskara, Gizella Kamarakórus, Opus Kamarakórus), zenepedagógiai szimpózium és webinárium, valamint a veszprémi születésű, világhírű hegedűművész, zeneszerző, karmester és zenepedagógus, Auer Lipót életéről szóló, Gyökerek és ágak című zenés dokumentumfilm vetítése is. November 3-án este világjáró, fiatal veszprémi származású, illetve egykor a városban tanult muzsikusok mutatkoznak be.

November 11-én előbb az Európa Kulturális Fővárosa program turisztikai és gazdaságfejlesztési hatásairól rendeznek minikonferenciát, majd Veszprém fesztiváljai közül mutatkozik be néhány, például a közel tízéves Régizenei Napok, illetve a 2023-ben induló, a zene mellett a társművészetekre koncentráló Chaconne Fesztivál. A fesztiválbemutató másnap, november 12-én is folytatódik, délelőtt a kifejezetten családoknak szóló Kabóca Bábszínház Mesefesztivállal, délután az irodalmi fókuszú, de alapvetően összművészeti Holtszezon Fesztivállal. Ezen az estén a Veszprémfest és az Auer Fesztivál művészeinek gálájával búcsúzik a város a Magyar Zene Házától, Snétberger Ferenccel, a Mendelssohn Kamarazenekarral, valamint a virtuozitásáról és különleges zenei megközelítéseiről híres francia hegedűművésszel, Gilles Apappal.

2022. október 13., csütörtök 17:30, Koncertterem

Veszprém – UNESCO City of Music

„A JÖVŐ ZENÉSZEI EURÓPÁBAN, EURÓPA VESZPRÉMBEN”

Ifjúsági zenekarok koncertje

2022. október 13., csütörtök 19:30, Koncertterem AUER FESZTIVÁL „NYOLCSZEMKÖZT MENDELSSOHNNAL”

– Az Auer Trió és Hegedűs D. Géza közös estje

2022. október 15., szombat 16:00 óra, Előcsarnok/Előadóterem VESZPRÉM ÉNEKEL

Veszprém Város Vegyeskara, a Gizella Nőikar és az Opus Énekegyüttes koncertje

2022. október 15. szombat 18:00 óra, Könyvtár AUER AKADÉMIA

Zenepedagógiai szimpózium

– Filmvetítés: Gyökerek és ágak, zenés portréfilm Auer Lipót életéről

2022. november 3., csütörtök 19:00 óra, Előadóterem

Veszprém – UNESCO City of Music „A JÖVŐ ZENÉSZEI EURÓPÁBAN, EURÓPA VESZPRÉMBEN”

– Fiatal tehetségek koncertje

2022. november 11., péntek 10:00 óra, Koncertterem „A KULTÚRÁN TÚL”

Európa Kulturális Fővárosa 2023, Veszprém – Minikonferencia

2022. november 11., péntek 19:00 óra, Koncertterem „A ZENE EZER ÁRNYALATA”

Veszprémi Régi Zenei Napok és Chaconne Fesztivál

2022. november 11., péntek 20:00 óra, Előadóterem JAZZPRÉM

Uher Bálint Quartet és Sebestyén Patrik Sextet koncertje

2022. november 12. szombat 10:30 óra, Koncertterem KABÓCIÁDÉ – MESEFESZTIVÁL családi program

Saint-Saëns: Állatok farsangja és Paul Patterson–Roald Dahl: Piroska (és a farkas)

2022. november 12., szombat 18:00 óra, Előadóterem HOLTSZEZON FESZTIVÁL

Likó Marci – Géczi János zenés irodalmi est

2022. november 12., szombat 20 óra, Koncertterem A VESZPRÉMFEST ÉS AZ AUER FESZTIVÁL

GÁLAKONCERTJE

Snétberger Ferenc, Gilles Apap és a Mendelssohn Kamarazenekar koncertje

2022. OKTÓBER 13. –NOVEMBER

BRAIN BAR

a Magyar Zene Házában

2022. SZEPTEMBER 29-30.

A 2015 óta futó Brain Bar mára Európa legnagyobb jövőfesztiválja, ahol a fiatal közönség hazai és külföldi tudósok, politikusok, üzletemberek és kulturális személyiségek részvételével vitatja meg a 21. század kérdéseit. Az interaktív esemény sajátos koncepciójának köszönhetően nemzetközi szinten is egyedülállónak számít. A Brain Bar helyszíne 2022-ben a Magyar Zene Háza lesz.

A fesztivált sokezer fiatal véleményvezér és tanár látogatja, akik ingyenesen regisztrálhatnak az eseményre, amelyre a világ minden tájáról érkeznek érdeklődők, ezen belül különösen sokan Közép-Európából. Mindez minden évben tökéletes alkalom arra, hogy a Brain Bar előadói, résztvevői és partnerei személyes kapcsolatot építsenek egymással és a közönséggel. A Brain Bar idén sem riad vissza a kényes témáktól, sem a tabuktól vagy a heves vitától. Az emberiség legfontosabb kérdéseit helyezi a fókuszba. Többek között olyan témákat feszeget, mint a nagyvállalatok és az influenszerek manipulatív hatása a Z-generációra, a biztonság fogalmának átalakulása a 21. században, illetve a metaverzum jövője.

Sokan mások mellett idén színpadra lép Dan Breznitz kanadai tudós, aki ledönti az innovációval kapcsolatos népszerű mítoszokat. A magyar fővárosba érkezik Deanna Marsigliese, a Pixar művészeti vezetője, az Agymanók és a Toy Story készítője, hogy átalakítsa a filmipar jövőjéről alkotott képünket. Görögország korábbi motoros-bőrdzsekis pénzügyminisztere, a nemzetközi sajtó által ünnepelt Yanis Varoufakis szenvedélyes beszéddel készül Budapestre a kriptovaluták utópiája ellen. A Brain Bar kedvéért Magyarországra látogat Lysandre Follet, a Nike vezető dizájnere, aki már a mesterséges intelligencia segítségével tervezi az élsportolók által viselt, és a tömegek által szeretett és gyűjtött cipőket. Michiganből utazik haza Érdi Péter világhírű magyar agykutató, számos tudományos sikerkönyv szerzője, aki az eldobhatóság után a javítás kultúrájának visszatérését vizionálja a 2020-as évekre. De idén is lesz reggeli közös jóga, rengeteg jövőbe mutató aktivitás, zenei programok, sőt robotikus divatbemutató is. További előadók és információk: a brainbar.com-on.

2022. OKTÓBER 19.

BUSH

zenei fesztivál a Zene Házában

A 2016-ban indult Budapest Showcase Hub, azaz a BUSH zenei fesztivál és zeneipari konferencia a regionális összefogást hirdeti, immár hetedik alkalommal rendezik meg Budapesten – idén október 19. és 21. között – a kelet-európai régió legaktuálisabb zenekaraival, előadóival. 2022-ben a Zene Háza a nyitónap helyszíne, a fő fellépő pedig Ivan Dorn Ukrajnából.

A Budapest Showcase Hub immáron hetedik éve hívja össze a zeneipart és a zeneszeretőket, hogy megismerjék milyen ütemekre ver aktuálisan a régió szíve és mik a legérdekesebb trendek, jelenségek a nemzetközi zeneiparban. Október 19. és 21. között 12 ország előadói töltik meg zenével Budapest klubjait, koncerthelyeit, a régiós összefogást immár hetedik éve szorgalmazó konferencia bázisa pedig a Fészek Klub lesz.

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében megvalósuló hetedik BUSH nyitónapján, a Magyar Zene Házában lép fel Ivan Dorn egy különleges koncerttel. Az ukrán énekes 2011-ben indította el szólókarrierjét, Stystaman című dala pedig szinte instant sikert aratott, milliós nézettséget ért el. Ivan Dorn azóta négy stúdióalbumot és három EP-t adott ki és körbekoncertezte a fél világot. Magyarországon is járt már idén, amikor #playforUkraine című koncertsorozatának itteni állomásával aratott nagy sikert. A zenész jelenleg is járja a világot és fellépéseivel hazája megsegítésére gyűjt.

Rajta kívül fellép majd még a BUSH három napján Daniel Levi Észtországból soul, r&b és elektropop inspirálta zenével, Litvániából repül Budapestre az avantpop énekesnő Monikaze, a szlovák Lash & Grey ígéretes jazz formáció, a cseh dalszerző-előadó, Amelie Siba, vagy épp a román Sofia Zadar, amelynek dalaiban szintipop, posztpunk, artrock és a spoken word poetry keveredik. Az elsőként bejelentett magyar előadók közt szerepel a GranCanada és Zene Házában már fellépett OIEE is.

A koncertek mellett a BUSH idén is kétnapos zeneipari konferencián ad teret a szakmai találkozóknak, eszmecserének. A konferencia beszélgetései során többek közt téma lesz, hogy mit adhat a mesterséges intelligencia a zenének, milyen finanszírozási lehetőségei vannak a nemzetközi rendezvényeknek, milyen merch termékekkel készülhet egy előadó az online térben, és idén is sor kerül a Granturismóra, ami a zeneipari szereplők „gyors randija”.

A klubfesztivált ezúttal is a Liszt Ünnep keretében rendezik meg.

ELŐADÁS A  KONCERTEN, KONCERT AZ ELŐADÁSON

A Magyar Zene Háza hármas osztatú egységének a zenepedagógiai ága az, amely egyfajta kötőszövetként áthatja mind a kiállítótereket, mind pedig a koncerttermeket. Ezt azzal a céllal szerveztük így, hogy az, aki a Zene Házába belép, egy újfajta, gazdagabb zenei élménynyel találkozhasson.

Hiszünk abban, hogy ez a megközelítése a koncertlátogatásnak a zenei élményhez vezető új utakat nyithat meg a hallgatók számára. Egy zenei előadást sok felületen fogadunk be: hatással van ránk, amit hallunk és amit látunk, de ezt a hatást alakíthatja a kontextus is, amin belül értelmezzük a hallottakat. Ebből kiindulva alkottuk meg különleges koncert- és előadás-típusainkat, melyek mind rendelkeznek egy kifejezett céllal (legyen az ismeretterjesztés, az előadóval való megismerkedés vagy akár magának a közönségnek a zenélésbe való bevonása), és határaik rugalmasak, hogy mindig a fellépőre, előadóra és a közönségre alakíthatóak maradjanak.

AZ ELŐADÁSON?

KONCERT

ELŐADÁS A KONCERTEN?

Úgy, ahogy egy érdekesség a darabról, egy jó történet a fellépőtől színesíteni tudja a koncerthallgatást, az élő zene hallgatása mélyíteni tudja akár egy elsősorban pedagógiai célú foglalkozás, akár egy bármilyen előadás élményét. Valahányszor lehetőségünk van megállni egy pillanatra, és a zenét hallgatva elmerengeni a hallottakon, az előadásnak egy új élményrétegét nyitjuk meg. A kultúránkban a zene gyakran egy eseménynek a dísze –nem övé a főszerep, de nélküle szegényebb lenne a közösen eltöltött idő. Amikor foglalkozásainkba, előadásainkba vagy klubjainkba élő zenét csempészünk, mi is díszíteni szeretnénk azt az időt, amíg egy látogató nálunk tartózkodik.

Koncertjeinkhez szinte minden alkalommal igyekszünk olyan zenepedagógiai tartalmakat csatolni, melyektől a koncert gazdagabb élménnyé válik. Ennek két formájával találkozhat a közönség: a kapcsolódó tartalom vagy a koncertről leválasztva jelenik meg az előadás előtt vagy után, vagy pedig a koncertbe beolvadva képez szerves egységet a koncerttel. Így találkozhat a koncertlátogató például olyan ismeretterjesztéssel, amely a koncert előtt hallható, és olyannal is, amely a koncert közben, az éppen elhangzó zenéhez szorosan kapcsolódva jelenik meg (Ismeretterjesztő előadás/ Infokoncert). Célunk továbbá, hogy ne csak ismeretterjesztéssel, de a művészekkel való kapcsolódással is színesítsük az élményt, ezért igyekszünk a fellépőket a koncertek során megszólítani, adott esetben a koncert előtt vagy után egy rövidebb beszélgetésre hívni a fellépőket (Sztori-koncert/ArtistTalk). Nem leplezett célunk az is, hogy a közönséget időről-időre bevonjuk a zenei élménybe akár a koncerteken kívül (Workshop), akár a koncerten belül, ahol a hallgatóságnak lehetősége van részt venni a zene alkotásában (Aktívkoncert).

MIT REMÉLÜNK?

A zene központja az ember, de ebbe a középpontba néha nehéz belépni, hiszen gyakran olyan ismeretlennel találjuk magunkat szemben, amire adott esetben nehéz lehet reagálni, nehéz vele kapcsolatot teremteni. A Zene Házának zenepedagógiai célja ebben a kapcsolatteremtésben való segítségnyújtás, ahol nem kötelező belépni ebbe a kapcsolatba, de ha valaki kíváncsi arra, hogy milyen a zene középpontjában állni, a Zene Házában lehetőséget kap rá.

A nyár végeztével sem ér véget az a jó szokásunk, hogy minden szombat délelőtt 10:30-kor a család fiatal és még fiatalabb tagjait várjuk a Magyar Zene Házába! Szeretnénk, hogy aki ellátogat hozzánk hétvégenként, ne csak jól érezze magát, hanem az élményen keresztül workshopokon, játékokon, interaktív koncerteken keresztül ismeretséget is kössön a zenével. Ráadásul olyan sorozatokat hirdettünk meg, ahol nemcsak a legnagyszerűbb előadók lépnek fel, de igazi körképet is adnak a zene egy-egy oldaláról.

A zenének is vannak jóbarátai. És ahogy ez a barátoknál szokás, gyakran találkoznak is, hogy csodálatos dolgokat hozzanak létre együtt. Ebben a sorozatunkban azt kívánjuk megmutatni, cirkusz, rajz, színház, vers és tánc hogyan kapcsolódik a zenéhez és fordítva, hogyan segíti a zene ezeket a művészeti ágakat. A különleges előadásokat követően pedig nemcsak a zenében lesz lehetőség elmélyülni, hanem ezekben a nagyszerű művészeti ágakban is. Várunk tehát mindenkit, aki szeret alkotni, és szívesen kötne maga is örök barátságot a művészetekkel!

Ezek a koncertek a zene sokszínűségét hivatottak bemutatni. Klasszikus, világ-, népzene, jazz és tánczene egyaránt megtalálható ebben a sorozatban, így aki végig látogatja alkalmainkat, hamar beláthatja, a zene valóban ezerarcú. Ráadásul a koncerteket követően az előadók segítségével olyan foglalkozásokon is részt vehet az egész család, ahol jobban megismerheti nemcsak a koncert zenéjét, hanem az arra jellemző műfaj jellemzőit is! Úgyhogy bátran állítjuk, zenei utazáson soha nem volt még olyan könnyű részt venni, mint ennek a sorozatnak a részeseként.

A Ramazuri egy olyan programsorozat, ahol célunk, hogy a család minden tagja barátságot kössön a zenével, miközben persze célunk az is, hogy az egész család jól érezze magát! Kiscsoportos foglalkozások a kisebbeknek, előképzettséget nem igénylő workshopok a nagyobbaknak, interaktív előadások a család legnyitottabb tagjainak.

E napokon a Zene Háza az aprónép füleihez igazítja muzsikáját: játékos, ritmikus, ringatós, mókás, mesés, táncos, kézműves, hangszerkóstolós interaktív programokkal várjuk szeretettel a családokat! Programjainkat a 3-tól 8 éves korosztályhoz igazítva tervezzük: legyen ekkor a kicsinyeké a Ház! Tematikus sorozatainkon a muzsika és természet kapcsolatára, a hangszerek világára, a jeles napok ünnepeire és sok más területre vezetjük el mesésen, muzsikákkal körbeölelve kedves vendégeinket. A Zenekuckóban sok olyan programmal is találkozhat a közönség, melyet kifejezetten erre az alkalomra készített a Zene Háza! Szeretettel várunk mindenkit!

ZENEPEDAGÓGIAI ÓRÁK ISKOLÁS

CSOPORTOK SZÁMÁRA

Játsszunk zenét! – mert a zene élvezetes,

A fenti, házunk küldetéséből származó idézetet zenepedagógiai csapatunk mindig szem előtt tartja programjaink tervezésénél. Iskolás csoportok számára készülő foglalkozásaink óraterveinek elkészítésénél sincs ez másképp. Zenepedagógiai foglalkozásaink a „Hangdimenziók – zenetörténeti utazások térben és időben” című, a magyar és az európai zene történetét bemutató kiállításunk termeinek anyagára, az ott található játékokra, illetve a Kreatív Hangtér és az épület izgalmas elemeire épülnek. A zenepedagógiai óráinkat látogató iskoláscsoportok egy látogatás alatt fedezhetik fel házunk mindhárom pillérét: a koncertet, élőzene és együtt zenélés formájában; a kiállítást, ahol a zenetörténet fontos állomásai elvenednek meg interaktív módon; és zenepedagógiát, ami nálunk a játékos tanulást, új dolgok kipróbálását jelenti. A hozzánk látogató iskoláscsoportoknak olyan élményt szeretnénk nyújtani, ami a diákok számára játékos módon hozza közelebb a zenét, ezen kívül pedig a pedagógusok munkáját is segíti, azzal, hogy a tantervhez, illetve az egyes korosztályok életkori sajátosságaihoz alkalmazkodik.

Korosztályonként különböző foglalkozástípusokat ajánlunk, megkülönböztetve az alsósoknak, felsősöknek és gimnazistáknak szóló órákat. A legkisebbeknek a mesemondásra és dramatikus játékokra épülő, a zenét természetes játszóeszközként felhasználó Utazás Zengőfalvára című foglalkozásunkat ajánljuk. Ezen kívül hangszereket és népi szokásokat bemutató foglalkozásaink is rendkívül alkalmasak arra, hogy a legkisebbekből álló csoportok számára tartalmas, szórakoztató ismertetőt adjon a zene világáról.

Felsős csoportjaink számára már készültünk olyan tematikával, ami adott tananyaghoz, vagy az év eseményeihez kapcsolódik. A Március idusán című foglalkozásunkban a márciusi ifjak napjai elevenednek meg zenés formában, ezen kívül pedig az októberi forradalom ünneplésére is készülünk foglalkozással, amik izgalmas kiegészítései lehetnek a tanteremben tanultaknak. Szintén felsősök számára készült a Kottaírás története című foglalkozás, ahol a diákok

hangszerekkel megismerkedve átélhetik az izgalmat, amit egy saját jelrendszer kitalálása jelenthet. Ezt a foglalkozást szeretettel ajánljuk egészen kezdő, de akár a zenét már kicsit ismerő csoportok (például szolfézscsoportok) számára is, a foglalkozás menetét ugyanis mindig a csoport zenei felkészültségéhez tudjuk igazítani.

Gimnazista osztályok számára készültek a történelmi korokat átfogó foglalkozásaink, mint például a Timeline Expressz és a Zenés história. Előbbi egy igazi zenetörténeti időutazás, mely a történelem nagy eseményeihez kapcsolva jeleníti meg a legfontosabb zenei történéseket, míg utóbbi a magyar zenetörténet nagyjaira fókuszál.

Minden iskolás korosztályt várunk a Zene Házát bemutató vezetett sétákra, melyeket szintén zenepedagógusaink tartanak. Ezek alkalmával az épület tereivel ismerkedhetnek meg a hozzánk látogató csoportok, de természetesen itt sem maradhat el a zenélés, éneklés, persze csak ha mindenkinek kedve van hozzá.

Az foglalkozások menete két féle lehet. Az első típus esetében a foglalkozás első felében a zenepedagógiai teremben egy interaktív zenés órán vesz részt az osztály, majd ezután a kiállítás bizonyos termeit meglátogatva mélyülnek el az adott témában. Végül a tanteremben összefoglalják a látottakat egy játék keretében. Ezek a foglalkozások összesen 120 percet tesznek ki, és általában egy-egy korszakot vagy témát dolgoznak fel. A második típus esetében az osztály szintén a tanteremben kezd egy interaktív zenés órával, ezután pedagógusaink elbúcsúznak a csoporttól, és az osztály saját pedagógusai vezetésével tekintheti meg a kiállítóteret. Ekkor a foglalkozás 50 percet tesz ki, a kiállításban töltött idő pedig tetszés szerinti.

A foglalkozásokra és épületsétákra időpontot foglalni a honlapon megadott módon lehetséges.

társas játék, amelyben mindenki akár aktívan is részt vehet, életkortól függetlenül.

OPERABEAVATÓ – BÁNK BÁN-SOROZAT

Hogyan legyen a zene és a színház mindenkié? Az Operabeavató-sorozat azt vallja, hogy ezen két terület egyesülése, azaz az opera, bárki számára érthetővé és élvezetessé tud válni. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős koncertsorozat a 2022/23as évadban Erkel Ferenc Bánk bán című művének elemzésével folytatódik a Magyar Zene Házában.

A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz estéről estére a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. Az Operabeavatókon minden megtörténik, aminek egy hagyományos operaelőadás során nem lenne szabad megtörténnie. A 2015-ben útjára indult Operabeavatót Dinyés Dániel először az Ördögkatlan Fesztiválon hívta életre. A Delta Produkció rendhagyó sorozata évek óta telt ház előtt bizonyít, és teszi mindenki számára élménytelivé az opera műfaját. A cél, hogy a színházkedvelő, a már operarajongó, vagy még operafélő, és a szórakozni vágyó néző számára is egyedülálló élményt nyújtson. A beszélgetős koncerteken olyan összefüggések után kutatnak

az alkotók a legismertebb művekben, amelyekre egy szokványos operaelőadás alatt nincs lehetősége a hallgatónak. Aki már járt Operabeavatón tudja, hogy nincs két egyforma előadás. Mindennek középpontjában az improvizáció áll, a néző előtt próbált jelenetekkel nem csak egymást, de a közönséget is megnevetteti a csapat.

Az Operabeavató ősztől a Magyar Zene Házában mutatkozik be, méghozzá egy klasszikussal: a 2022/23-as évadban Erkel Ferenc Bánk bán című művét szedik ízekre. A csapat nem állít kevesebbet, mint hogy a zene és a színház egyesülése, az opera, bárki számára érthető és élvezetes lehet, csak megfelelően kell közelíteni hozzá. Nem lesz ez másképp a magyar irodalom alapműve, Katona József drámájából készült opera esetében sem. Nincs mitől félni, csak el kell jönni. 14 és 100 éves kor között mindenkinek ajánljuk!

Zenei vezető: Dinyés Dániel Rendező: Göttinger Pál

Az estek a legismertebb operaénekesekkel együtt valósulnak meg. Az aktuális közreműködők nevei az egyes alkalmak online-ajánlóiban olvashatók majd bővebben.

Fotó: Gordon Eszter

ÍZELÍTŐ A MAGYAR ZENE HÁZA ŐSZI-TÉLI ZENEPEDAGÓGIAI, ISMERETTERJESZTŐ PROGRAMJAIBÓL, SOROZATAIBÓL

ZENE A MŰVÉSZETBEN, MŰVÉSZET A ZENÉBEN

A zenének is vannak jóbarátai. És ahogy ez a barátoknál szokás, gyakran találkoznak is, hogy csodálatos dolgokat hozzanak létre együtt. Ezeken a koncerteken azt kívánjuk megmutatni, cirkusz, rajz, színház, vers és tánc hogyan kapcsolódik a zenéhez és fordítva, hogyan segíti a zene ezeket a művészeti ágakat. Várunk tehát mindenkit, aki szívesen kötne maga is örök barátságot a művészetekkel!

09. 10. SZÁRNYAS SÁRKÁNYOK: MEDVÉS : Gólyalábas, óriásbábos térjáték élőzenével

09. 17. KREATÍV KRÁTER KÖR: KÓCOS CIRKUSZ VARIETÉ

09. 24. FIREBIRDS CIRKUSZI TÁRSULAT: FREAK FUSION CABARET

10. 15. VENTOSCALA SINFONIETTA: JANCSI ÉS JULISKA

11. 12. KABÓCA BÁBSZÍNHÁZ –MENDELSSOHN KAMARAZENEKAR: ÁLLATOK FARSANGJA, PIROSKA (ÉS A FARKAS)

12. 03. ZENÉS ADVENTI KALENDÁRIUM –JAMESE DALOK SZABÓ T. ANNA VERSEIRE

ZENE VILÁGAI A ZENE HÁZÁBAN

Sorozatunk koncertjei a zene sokszínűségét hivatottak bemutatni. Klasszikus, világ- és népzene, jazz és tánczene egyaránt megtalálható ebben a sorozatban, így aki végig látogatja alkalmainkat, hamar beláthatja, a zene valóban ezerarcú. Ráadásul a koncerteket követően az előadók segítségével olyan, előképzettséget nem igénylő, játékos foglalkozásokon is részt vehet az egész család, ahol jobban megismerheti nemcsak a koncert zenéjét, hanem az arra jellemző műfaj jellemzőit is!

10. 01.

RAMAZURI PROGRAM AZ EGÉSZ CSALÁDNAK

A Ramazuri egy olyan programsorozat, ahol célunk, hogy a család minden tagja barátságot kössön a zenével, miközben persze célunk az is, hogy az egész család jól érezze magát! Kiscsoportos foglalkozások a kisebbeknek, előképzettséget nem igénylő workshopok a nagyobbaknak, interaktív előadások a család legnyitottabb tagjainak.

10. 08. UTAZÁS A ZONGORÁM KÖRÜL 10. 22. AZ ÉNEK MINDENKIÉ

11. 19. EGY HÚRON PENDÜLÜNK

12. 17. KARÁCSONY

KODÁLLYAL

HANGADÓ – BOGNÁR SZILVIA NÉPZENEI ELŐADÁSSOROZATA

Interaktív előadás, koncert és daltanulás

A magyar népdal, népzene keleti gyökereiről, generációkon átívelő hagyományozódásáról, a paraszti lét mindennapjait átszövő fontosságáról mindannyian hallottunk már. Ugyanakkor ritkán töprengünk el azon, hány száz éves is ez a hagyomány, hogy bizonyos dallamok a barokk, vagy a reneszánsz korszakából, netán gregorián gyökerekből sarjadtak. Sőt, mivel a népdal „szájról-szájra” terjed, többnyire fel sem ötlik bennünk, hogy az általunk ma ismert dalok némelyikét – akár változataiban – korabeli kódexek, kéziratos énekeskönyvek, melodiáriumok, graduálok, daloskönyvek, netán ponyvaregények őrzik.

10. 07. A SZERELEM KERTJE Népi szerelmi líra és virágénekek

11. 04. ARANYALMA ÁGAI Az évkör ünnepeihez kötődő szokásdalok

12. 16. ÖRÜLJÜNK HÁT, ÉS ÖRVENDEZZÜNK! Adventi, karácsonyi énekek

HANGADÓ – TÓTH ÁRPÁD ELŐADÁSSOROZATA

BOGNÁR SZILVIA: TITOKTOK

11. 05. MÁV SZIMFONIKUSOK 12. 10. CSALÁDI KARÁCSONYVÁRÓ

Kalandozások a zenében az ország legszórakoztatóbb, legbeszédesebb ének-zene tanárával. Tóth Árpád nem csak kiváló előadó, karnagy és művész, de magával ragadó előadásaival azt is képes elérni, hogy még a legbátortalanabb emberek is lépjenek egy lépést előre. A nagysikerű interaktív, énekelve tanulós sorozat folytatódik. 10. 30. HAJNALBAN 12. 11. A VILÁG LEGNÉPSZERŰBB

DALLAMÁNAK KÜLÖNÖS TÖRTÉNETE

HANGADÓ SENIOR

Teadélután és zenetörténet az idősebb korosztály számára A Hangadó Senior című sorozatunkat elsősorban az idősebb korosztály számára szánjuk, a széria célja, hogy klubként működjön és egyórás interaktív időutazás keretében játékosan meséljen el a zenetörténet érdekességeiből egy-egy fejezetet.

09.

30. EGY ‚HALÁLI JÓ’ DALLAM

NYOMÁBAN: Az örök életű gregorián felfedezése, avagy hogyan születik újjá évszázadokon keresztül egy gregorián sláger?

10. 14. KI IS VOLT EZ A TINÓDI?

Néhány jó történet a magyar reneszánsz korából

10. 28. VERBUNKOS ZENE ISMERETLEN

MESTEREINEK KALANDOS ÉLETE: A 1819. század magyar zenéjének bulvár titkai, és a magyarnóta születése

11. 25. SZERETI ÖN WAGNERT?

A romantika fenegyereke, akit vagy szeretnek, vagy utálnak

12. 09. EGY ROMANTIKUS NÉMET SZERELMI HÁROMSZÖG

Schumann és Brahms és Clara Wieck

ZENEKUCKÓ

A Zenekuckókon a Zene Háza az aprónép füleihez igazítja muzsikáját: játékos, ritmikus, ringatós, mókás, mesés, táncos, kézműves, hangszerkóstolós interaktív programokkal várjuk szeretettel a családokat! Programjainkat a 3-tól 8 éves korosztályhoz igazítva tervezzük: legyen ekkor a kicsinyeké a Ház! Tematikus sorozatainkon a muzsika és természet kapcsolatára, a hangszerek világára, a jeles napok ünnepeire és sok más területre vezetjük el mesésen, muzsikákkal körbeölelve kedves vendégeinket.

10. 29. KERTI MUZSIKA: Zene Háza Muzsikáló Természet Zenekar 11. 26. ERDŐ-BARANGOLÓ: Zene Háza Muzsikáló Természet Zenekar ÍGY

LETTÜNK MI

Szabadegyetemi sorozatunkban a Magyar Zene Háza történetét, különböző tereit, funkcióit, vállalásait mutatjuk be.

10. 18. ÍGY LETTÜNK MI! #4 – TEREINK: Kreatív Hangtér és Hangdóm

a zene alkotóelemeit.

OPERABEAVATÓ – BÁNK BÁN

2022-23-as évad első fele, 1-5. rész (folytatás 2023-ban)

A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő beszélgetős-rögtönzős koncertsorozat. A nézőket az előadásokon az ötletgazda Dinyés Dániel vezeti be a zene rejtelmeibe, míg az operai próbafolyamatba Göttinger Pál rendező enged betekintést. A minden alkalommal egyedi és megismételhetetlen beavatókhoz estéről estére a hazai operajátszás legelismertebb művészei társulnak. 09. 26. | 10. 25. | 11. 02. | 11. 29. | 12. 21.

RINGATÓ

Együtt énekelni, együtt mozogni nem csak jó játék, de fejlesztő hatással van kicsikre és nagyokra egyaránt. Kedd délelőttönként a legkisebbek számára készülünk zenei foglalkozásokkal. A Magyar Örökségdíjas Ringató foglalkozás heti rendszerességgel elérhető a Zene Házában. A nagy érdeklődésre való tekintettel minden kedden két csoport indul 10:15 és 11:00 órai kezdettel. A foglalkozásokat Gáll Viktória Emese tartja.

10. 04. | 10. 11. | 10. 18. | 10. 25. | 11. 01. | 11. 08. | 11. 15. | 11. 22. | 11. 29. | 12. 06. | 12. 13.

JUHÁSZ ELŐD BESZÉLGETÉSEI: ARANYALBUM

Juhász Előd beszélget meghívott művész vendégével 10. 28. EGY ÓRÁBAN EGY ÉLET: MARTON ÉVA 11. 25. EGY ÓRÁBAN EGY ÉLET: ZORÁN 12. 09. EGY ÓRÁBAN EGY ÉLET: VÁSÁRY TAMÁS

Nekünk írták a dalt!

AZ ELSŐ MAGYAR VINYL LEMEZTŐL

AZ ELSŐ SZIGETIG IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS

A magyar popzene minden nemzedék életében jelen van, legyen szó a fiatalokról, vagy az ő szüleikről, nagyszüleikről. Ez is az oka annak, hogy a Magyar Zene Háza első, 2022 őszén nyíló időszaki kiállítása a hazai populáris zene 1957 és 1993 közötti történetéről szól, bemutatva egyebek mellett a műfajokat, az emblematikus előadókat, és a mindent meghatározó politikai környezetet.

Az 1957-es kezdő dátumot az indokolja, hogy a Martiny együttes abban az évben játszotta lemezre a Rock Around The Clockot, így ez tekinthető a modern magyar populáris zene kezdetének. 1993 pedig az első Sziget Fesztivál időpontjaként már azt jelzi, hogy a rendszerváltás után komoly átalakulás kezdődött az intézményi

struktúra és a publikációs lehetőségek terén, és beindult a fesztiválszervezés is. A közel 1000 négyzetméteren helyet kapó kiállítás tematikus blokkokra – terekre – bontva, izgalmas technikai megoldásokkal kalauzolja a közönséget több mint három évtizednyi zenei esemény, számos előadó, dal, helyszín és megannyi más poptörténeti izgalom között.

Az első nagy egységben, az Expozíciós térben azt az ellentmondást ragadja meg a tárlat, ami az 50-es évek derekán az aktuális amerikai populáris kultúra (beat-irodalom, James Dean, Marilyn Monroe, rock and roll) és a Rákosi Mátyás nevével jelzett magyar valóság között feszült. Innen a látogató a Dalok és előadók terébe lép, ahol a falakról azok a popikonok néznek le rá, akiknek poszterei a korabeli lakások falait is díszítették. Ez a kiállítás leghangsúlyosabb tere, hisz a populáris zene története a nagyközönség számára alapvetően az előadók és a hozzájuk kötődő dalok történetét jelenti. A hatalmas tablón feltűnő 33 előadó és dalaik kiválasztásánál a kurátorok egyfelől azt mérlegelték, hogy ezek a művészek milyen mértékben hatottak a maguk korában a tömegekre, másrészt, hogy az újabb generációk mennyire merítettek belőlük, vagy hivatkoztak rájuk inspirációs forrásként.

A következő rész azokat a helyeket mutatja be, ahol a könnyűzene eljuthatott a hallgatókhoz. Bár a Budai Ifjúsági Park már 1961 nyarán megnyitott, hosszú évekig az esztrádzene fellegvára maradt. A 60-as évek végétől aztán a beat egyre inkább kinőtte a klubokat és meghódította a szabadtéri szórakozóhelyeket, egyes kőszínházakat, sőt a Kisstadiont, a Városligetet és a Népstadiont is. A Klubok tere tehát feleleveníti azokat a kultikus helyeket, ahol a rendvédelmi szervek erős felügyeletével, de mégis lehetőség nyílt a szórakozásra, sőt, néha rejtett rendszerkritikára is. Tovább haladva a látogatók megismerhetik a médiumok szerepét – a Médiumok terében –, és azt, ahogy ezek segítségével a zene eljuthatott az otthonokba, tárolható és bármikor elővehető, egyedül vagy társaságban is élvezhető lett. És megjelennek a folyamat elindulását lehetővé tévő lemezek, plakátok, rádió és tévékészülékek is.

Külön blokk – a Politika tere – szól a politikai hatásokról és kapcsolatokról, bemutatva – ami egy mai fiatalnak elképzelhetetlen –, hogy akkoriban Magyarország egydimenziós intézményrendszerű volt,

minden értelemben. Nem létezhettek független stúdiók, rádióállomások, nem jelenhettek meg popújságok, nem lehettek koncertszervezők, producerek, menedzserek. A „Popcézárnak” is nevezett Erdős Péter élet és halál ura volt, egyetlen hanglemezkiadó, egyetlen rádió és tévé működött, a belföldi koncerteket kizárólag az Országos Rendezvényszervező Iroda, a külföldieket az Interkoncert szervezte. Nem volt mindegy, hogy a zenészek, együttesek milyen viszonyt ápoltak a hatalommal, hiszen főleg ezen múlott, hogy feltűnhettek-e a könnyűzene égén, vagy sem. A tárlat azonban nemcsak ezt a problémát járja körül, hanem megmutatja azt is, hogy közben mi történt azokban a demokratikus országokban, amelyeknek zenéi és hanghordozói csak kreatív megoldások révén juthattak el hozzánk, hatást gyakorolva a hazai előadók művészetére.

A Kádár-korszak populáris zenéjéről szóló kiállítás nem lenne teljes a műfajt kiszolgáló technikai háttér bemutatása nélkül – Technológia tere –, főleg, hogy az előadók és zenekarok lehetőségeit nagyban befolyásolta, hogy a keleti blokk országai milyen hangszereket, színpadtechnikai eszközöket állíthattak elő. A Társművészetek tere rávilágít arra, hogy hogyan jelentek meg a zenei műfajok a filmekben, képzőművészetben, színházban. Az underground zene és a kortárs művészet, különösen a 80-as években talált egymásra, a tiltott vagy megtűrt szubkultúrák, kulturális körök tagjai könnyen megértették egymást. Ráadásul több művész is kísérletezett több műfajban, szabadon használva fel kifejezési formaként a különböző médiumokat, és szoros kapcsolatot, átjárást biztosítva az egyes művészeti ágak között.

Egy poptörténeti kiállítás nem végződhet másként, mint hogy azokat is bemutassa, akik ezt az egészet éltették, éltetik: a rajongókat. A záró rész, a Rajongók tere azokról szól, akiknek a könnyűzene az életük, hétköznapi létük részévé vált. De a populáris műfajok divatra gyakorolt hatása is nyomon követhető, a kitűzőktől, kiegészítőktől, ruháktól, hajviseletektől, tetoválásoktól kezdve egészen addig, hogy hogyan nézett ki egy akkori fiatal szobája, milyen poszterek díszítették a falakat.

A Magyar Zene Háza ősszel nyíló időszaki kiállítása igazi zenei utazást ígér egy olyan korba, ami minden bizonnyal sokaknak ismerős, talán nosztalgikus, de mindenképpen megkerülhetetlen.

Szöveg: Horn Márton – Jávorszky Béla Szilárd

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS

– ZENEI UTAZÁSOK TÉRBEN ÉS IDŐBEN

A Magyar Zene Házában különleges zenei tárlat mutatja be a zene történetének legfontosabb állomásait, európai, illetve magyar fókusszal. Az ősi ritmusoktól elindulva egészen a 21. századig az élet körforgásán keresztül meséli el a zene jelentőségét, végighalad a legfontosabb zenetörténeti fordulópontokon, kiemelve egy-egy ikonikus alkotót.

A Hangdimenziók – Zenei utazások térben is időben című állandó, interaktív kiállítás megtekintésére ajánlott két-három órát szánni. A kiállítás előszeretettel használja a technológia eszközeit és játékosan vonja be a látogatót, hogy új ismereteket nyújtson a zenéről. A kiállítás időpontjaira a jegyek – főképp a hétvégi idősávokban – nagyon gyorsan fogynak. Kérjük önöket, hogy lehetőség szerint előre váltsák meg a belépőiket, mert elképzelhető, hogy a helyszínen erre már nem lesz lehetőség. A hétvégi idősávokban csak akkor induljanak el megtekinteni a kiállítást, ha előre megvásárolták belépőjüket!

Hangdimenziók Kreatív Hangtér

A Magyar Zene Háza interaktív kiállítóterében, a Kreatív Hangtérben kortól és zenei előképzettségtől függetlenül a hangok végtelenül gazdag világát fedezhetik fel a látogatók.

A „Játsszunk zenét!” szlogen igazán értelmet nyer a -2 szint kiállítóterének májusban nyílt tárlatában, amely lényegét tekintve nyolc nagyszabású, egyedi tervezésű hangkeltő installáció – mind kipróbálható, megszólaltatható, nagy élményt kínáló. A közösségi élmény varázsát élhetik át a látogatók, amikor az Orchestrion virtuóz robotzenekar karmestereként brillíroznak, de rögzíthetik is első hangfelvételüket a Kreatív Hangstúdióban, létrehozhatnak négyszólamú ritmuskompozíciókat a Ritmushajtányon, megcsodálhatják, ahogy egy százéves elektrofon hangszer, a Chladni-Theremin hangjai szebbnél szebb geometriai mintázatokat rajzolnak ki. A kisebbeknek élvezetes játék a HANGolyópálya, ahol a látogatók építhetik meg a golyók zenei útvonalát, a legurított golyók pedig csilingelő dallamokat keltenek életre. A Hangfestővel énekelve, vagy zongorázva a hangok segítségével színes formák kelnek életre, melyeket egy holoventilátor jelenít meg.

A Magyar Zene Háza célja, hogy minél több látogató számára hozza közelebb a zene világát, a Kreatív Hangtér ezt nagyon érzékletesen, két kézzel megfogható módon teszi átélhetővé. Az installációk koncepcióterveit Váczi Dániel zenész alkotta meg és a Medence Csoporttal és külső szakértői csapatával közösen hozta létre az egyedülálló hangszereket.

Hangdóm

DOME_LIVE 005

Nagy Zétény: Would There Be A Void? 2022. szeptember 6

A Would There Be A Void? egy kísérleti elektroakusztikus térkompozíció, amely hideg, idegen, ismeretlen és instabil hangzó terekbe vezet, ahol nyugtalan hangmagasságokat és könyörtelen, tajtékzó gesztusokat találunk. A darabnak az elszigeteltség, a magány és a saját magunk időbeli, fizikai és metafizikai jelentéktelensége által kiváltott szorongás áll a középpontjában.

DOME_LIVE 006

Mi az a Hangdóm? 2022. szeptember 29. Mire képes a Hangdóm? Mi az a térhangzás? Mit jelent a 360 fokos vetítés? Hogyan készülnek a művek egy ilyen egyedi rendszerre? A már bemutatott Hangdóm-vetítések néhány részletének felhasználásával megmutatjuk milyen lehetőségek rejlenek a Hangdóm igen összetett rendszerében.

AUDIOVIZUÁLIS CSODÁK A KUPOLASZERŰ HANGDÓMBAN

DOME_LIVE 007

BINAURA 2022. november 2.

A BINAURA csapata a kreatív kódolás, az algoritmikus művészet és a kísérleti hangzó eszközök reaktív környezetben való megépítésének nagy mester hazánkban. Munkáik egy része helyet kapott már az állandó kiállításban és a Kreatív Hangtérben is. Most több, rövidebb audiovizuális művet mutatnak be a Hangdómban, melyek közt helyet kap Eötvös Péter Tücsök című darabjához készített vizuális alkotásuk is.

DOME_LIVE 008

BOSCH: A gyönyörök kertje 2022. december 7. Bár a Szépművészeti Múzeumban véget ért a Bosch-kiállítás, a Zene Házában decembertől megelevenedik A gyönyörök kertje. A Hangdóm 360 fokos vásznára kollázs animációs technikával mozgásba hozzuk a németalföldi festő hármas oltárképét, miközben egy korabeli polifonikus kórusművet hallgathatunk a Cantemus kórus jóvoltából.

GYŰJTŐKÖR A FOLYAMATOSAN BŐVÜLŐ KÖNYVTÁRBAN

Annak, aki még nem járt a Magyar Zene Házában, nehéz lehet elképzelni, hogy a koncert-, előadóés kiállítótereken, a Hangdómon, a zenepedagógiai termeken és a vendéglátóegységeken kívül egy 255 m 2 -es Multimédiás Könyvtár és Klubnak is jutott hely a díjnyertes épületben. Könyvtárunk mindössze féléves múltra tekinthet vissza, gyűjtőkörünkkel azonban igyekszünk lefedni a hazai populáris zene (pop, rock, beat, jazz, blues, nép- és világzene) immár bő félévszázados múltját és azt e műfajok szerelmeseinek és az ezekben kutatni vágyóknak rendelkezésére bocsátani.

Aki belép hozzánk, arra kisebb rádiótörténeti kiállítás mellett többszáz hanglemez néz vissza: utóbbiak viszont nem egy tárlat részei, ezek a vinyl lemezek külön az erre a célra kialakított kistermünkben meghallgathatóak, akárcsak az egyre bővülő CD-gyűjteményünk. Az analóg hanghordozókon kívül nyolc számítógépes munkaállomásunkon a Hungaroton hanglemezkiadó több mint 16.000 dalt tartalmazó könnyű- és népzenei archívuma a katalógusunkból böngészve digitális formában is elérhető, kiváló minőségben. Ugyanitt 15 magyar zenei kultfilm is megtekinthető a Nemzeti Filminézet kínálatából, valamint számos zenei könyv is teljes terjedelemben. Ősztől regisztrált felhasználóink számára mindez akár otthonról is elérhetővé válik.

A könyvtári PC-ken továbbá teljes hozzáférés biztosított az Arcanum Digitális Tudománytárhoz, mely hazánk legnagyobb digitális, kereshető szövegű adatbázisa lexikonokkal, könyvekkel, tudományosés szakfolyóiratokkal, heti- és napilapokkal egészen a 19. századtól napjainkig. Szintén elérhető intézményünkben a Nemzeti Audiovizuális Archívum, melynek köszönhetően a gépeken streamelhető a magyarországi közszolgálati csatornák és a legnagyobb kereskedelmi televíziók és rádiók magyar gyártású műsorainak több évtizednyi gyűjteménye.

Zenei témájú, nyomtatott szakkönyveink száma folyamatosan növekszik, ugyanez igaz a folyóiratokra is, a kurrens hazai magazinok mellett öt jelentős nemzetközi lap jár hozzánk naprakészen: a Mojo, a Record Collector, a Rolling Stone, a Shindig! és a Wire. A friss számok mellett zenetörténelmi jelentőséggel bíró, azóta már megszűnt ritkaságok ugyancsak lapozhatóak, ízelítőként néhány ezek közül: Jazzpapír, Poptika, Wanted és WAN2, vagy épp több évtizednyi archív NME és Q Magazine.

szöveg: Záhonyi László

JAZZ, POP, ROCK AND ROLL

A Multimédiás Könyvtár és Klub – a folyamatos állománybővítés mellett – a kezdetek óta nagy hangsúlyt fektet a különböző popkulturális gyűjtemények, hagyatékok befogadására, feldolgozására és közkinccsé tételére.

A januári nyitás óta a legfontosabb új kollekciónk kétségkívül a hazai jazzkutatás doyenjének számító – nem mellesleg idén a hetvenötödik születésnapját ünneplő – Simon Géza Gábor magyar jazztörténeti gyűjteménye (lemezek, CD-k, kazetták, könyvek, folyóiratok). Popkulturális szempontból legalább ilyen fontos a 2020-ban elhunyt popújságíró, számos zenei könyvet jegyző Zoltán János szerteágazó hagyatéka (benne a műfajtörténeti szempontból releváns írott és hangzó dokumentumok mellett számos relikviával és személyes tárggyal), mely vélhetően ősztől válik a nagyközönség számára is elérhetővé. Feldolgozás alatt áll a hazai popújságírás úttörője, Sebők János (1951–2013) hagyatéka, valamint tárgyalásokat folytatunk a másik fontos hazai jazzkutató, Csányi Attila (1940–2017) egykori magángyűjteményének részbeni átvételéről és feldolgozásáról.

Emellett a Multimédiás Könyvtár és Klubban 2022 őszétől nemcsak folytatódnak a tavas zszal megkezdett programsorozatok, hanem további különleges popkulturális filmvetítésekkel és beszélgetős előadásokkal gazdagodik az eddig sem monokróm paletta. A népszerű, a nemzetközi poptörténet legfontosabb folyamatait és előadóit bemutató Rock and Roll Szabadegyetem a második évadjában az Elvis Presleytől az ötvenes évek évig alkonyáig terjedő időszak társadalmi, kulturális és zenei történéseit veszi górcső alá. A Rockfilmklub újabb évadjában négy olyan alkotást – A Koncert (1981), Városbújócska (1985), Cha-ChaCha (1981), Moziklip (1987) – mutat be, melyek a maguk korában meghatározó jelentőséggel bírtak. Emellett ősszel a külföldi popkulturális filmek tengeréből levetítünk négy, egykor Magyarországon is moziba kerülő, kultikussá váló alkotást: az Egy nehéz nap éjszakájá t (1964, Beatles), A dal ugyanaz marad ot (1976, Led Zeppelin), a Szóljon a rock! -ot (1980, AC/DC) és a Magyar Rapszódiát (1986, Queen). A vetítések előtt egy-egy meghívott kultúrtörténész mesél röviden e művek születéséről és poptörténeti jelentőségérél, utána pedig egy, az adott produkcióhoz szorosan kötődő szereplő segítségével tekinthetünk be a kulisszák mögé.

Mindemellett további két újabb sorozatot is indítunk: a Jazz Szabadegyetem sorozatban az ismert szakíró, Turi Gábor eredeti hang- és képfelvételekkel, a személyes tapasztalat hitelével mutatja be a jazz kialakulásában és fejlődésében kulcsszerepet játszó nagyvárosok, New Orleans, Chicago, Kansas City és New York színes világát; a Magyar Zene Háza novemberben nyíló, nagyszabású Kádár-kori poptörténeti kiállításához kapcsolódó talkshow-kban pedig ismert zenészekkel és zenei szakemberekkel beszélget annak szakmai kurátora, egyben a Multimédiás Könyvtár és Klub szakmai irányítója:

Jávorszky Béla Szilárd

ROCK AND ROLL SZABADEGYETEM

– JÁVORSZKY BÉLA SZILÁRD ELŐADÁSSOROZATA

Rocktörténeti előadássorozat a bluestól Elvisen át az ötvenes évek alkonyáig. A Rock and Roll Szabadegyetem a nemzetközi poptörténet legfontosabb folyamatait és előadóit mutatja be – a 2022-es esztendőben a kezdetektől az ötvenes évek alkonyáig. Hisz a rock and roll némileg leegyszerűsítve egy sajátos kultúrtörténeti frigy eredménye: amikor az Afrikából behurcolt fekete rabszolgák (blues) és az Európából kivándorolt fehér telepesek zenei hagyománya (country) egy harmadik földrészen, Amerikában találkozott és folyamatosan keveredett egymással. Ráadásul mindez egy, a technikai fejlődést és az ezzel összefüggő iparosodást és urbanizációt követő, radikálisan átalakuló társadalomban ment végbe.

09.

07. #6 A ROCK AND ROLL HULLÁMAI

A műfaj nagyjai Carl Perkinstől Little Richardon, Fats Dominón és Jerry Lee Lewison át Chuck Berryig.

10. 05. #7

CSILLOGÓ FEKETE

LEMEZEKEN (A SZÜLETŐ SZTÁRIPAR)

Az 1955 és 1958 között volt a rock and roll virágkora: diadalút, sikersorozat, botrányok, tömeghisztéria.

11. 02. #8 A MÉDIA MÁGIÁJA

Az ötvenes évek második felében új szereplő lépett be a rock and roll piacra: az országos tévéállomások.

12. 07. #9

A ROCK AND ROLL ALKONYA

Buddy Holly 1959-es halála egybeesett több rock and roll sztár tragédiájával, kényszerű vagy önkéntes visszavonulásával.

ROCK MOVIES – POPKULTURÁLIS

FILMEK MAGYARORSZÁGON

A Magyar Zene Háza új sorozatában azok a kultikussá váló alkotások láthatók, melyeket bemutattak annak idején a magyar mozik. A Beatle-mániát demonstráló A Hard Day’s Night (Egy nehéz nap éjszakája), a Led Zeppelin emblematikus 1973-as New York-i koncertjére épülő The Song Remains The Same (A dal ugyanaz marad), az AC/DC legendás 1979-es párizsi fellépését dokumentáló Let There Be Rock (Szóljon a rock!), illetve a 1986 nyarán a Népstadionban koncertező Queen együttes magyar stábbal rögzített koncertfilmje, a Hungarian Rhapsody (Magyar Rapszódia). A vetítések előtt egy-egy meghívott kultúrtörténész mesél röviden e művek születéséről és poptörténeti jelentőségérél, utána pedig egy, az adott produkcióhoz szorosan kötődő szereplő segítségével tekinthetünk be a kulisszák mögé.

09. 20. #1 A HARD DAY’S NIGHT (1964)

10. 04. #2 THE SONG REMAINS THE SAME (1976)

11. 15. #3 LET THERE BE ROCK (1980)

12. 06. #4 QUEEN: LIVE IN BUDAPEST (1986)

JAZZ SZABADEGYETEM

– A JAZZ VÁROSAI – TURI GÁBOR ELŐADÁSSOROZATA

Aligha akadt muzsikus a 19-20. század fordulóján New Orleans amerikai kikötőváros Storyville-nek nevezett vigalmi negyedében, aki előre látta volna azt a hatalmas ívet, amit a bárokban, bordélyházakban, báltermekben, utcai mulatságokon született, pezsdítő ritmusú zene száz év alatt bejárt. A kultúrák ütközéséből jórészt tanulatlan zenészek ösztönös játéka révén kialakult előadási gyakorlat évtizedenként új irányokat véve előbb Amerika tánczenéjévé vált, majd egyre komolyabb, emelkedettebb művészi célokat érlelve minden kontinensen termékeny talajra talált. A Magyar Zene Háza jazztörténeti szabadegyeteme e folyamat fontos állomásaival, helyszíneivel, stílusaival és kiemelkedő egyéniségeivel ismerteti meg az érdeklődőket. A jazz városai sorozat eredeti hang- és képfelvételekkel, a személyes tapasztalat hitelével mutatja be a jazz kialakulásában és fejlődésében kulcsszerepet játszó nagyvárosok, New Orleans, Chicago, Kansas City és New York színes világát.

09. 22. #1 A JAZZ VÁROSAI: NEW ORLEANS 10. 20. #2 A JAZZ VÁROSAI: CHICAGO 11. 24. #3 A JAZZ VÁROSAI: KANSAS CITY 12. 15. #4 A JAZZ VÁROSAI: NEW YORK

ROCKFILMKLUB – VÁLOGATÁS A MAGYAR FILMTÖRTÉNET ZENEI

VONATKOZÁSÚ ALKOTÁSAIBÓL

A kortárs magyar film és a (rock)zene gyakorlatilag a hatvanas évek vége óta érintkezik egymással. Hol intenzívebben, hol lazábban, de lényegében elválaszthatatlanul. A Magyar Zene Háza Rockfilmklubja második évadjában négy olyan alkotást – A Koncert (1981, rendező: Koltay Gábor), Városbújócska (1985, Sós Mária), Cha-Cha-Cha (1981, Kovácsi János), Moziklip (1987, Tímár Péter) – mutat be, melyek a maguk korában meghatározó jelentőséggel bírtak a hazai populáris zenekultúrában. A vetítések előtt Jávorszky Béla Szilárd mesél röviden e művek születéséről és poptörténeti jelentőségérél, utána pedig annak apropóján egy-egy filmesztéta vendéggel beszélget a vonatkozó hazai és nemzetközi trendekről. 09. 27. ROCKFILMKLUB – A KONCERT (1981) Vendég: Huszár András 10. 25. ROCKFILMKLUB –VÁROSBÚJÓCSKA (1985) Vendég: Huszár András 11. 29. ROCKFILMKLUB – CHA-CHA-CHA (1981) Vendég: Varga Dénes 12. 20. ROCKFILMKLUB – MOZIKLIP (1987) Vendég: Varga Dénes

KÁDÁR-KORI POP TALK-SHOW

Az ősszel nyíló, a magyar poptörténet 1957-től a kilencvenes évek elejéig tartó korszakát bemutató időszaki kiállításhoz kapcsolódó beszélgetés-sorozat. Minden idők legátfogóbb Kádár-kori poptörténeti kiállítása lesz a Magyar Zene Házában 2022 őszén megnyíló nagyszabású, élményközpontú tárlat, mely a rendszerváltozás előtti évtizedek popkulturális vonatkozásait igyekszik minél több szempontból megragadni. Ebben a sorozatban ismert zenészekkel és zenei szakemberekkel beszélget az időszaki kiállítás szakmai kurátora, Jávorszky Béla Szilárd.

10. 27. #1 DALOK ÉS ELŐADÓK TERE: „ITT ÉS MOST” Sztorizgatás a beat és a rock aranykoráról Karácsony Jánossal (LGT) és Vass Norberttel

12. 08. #2 DALOK ÉS ELŐADÓK TERE: „HOGYHA HALLOM ÉN, MINDEN AZ ENYÉM” Az ősszel nyíló időszaki kiállításhoz kapcsolódó beszélgetés.

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Magyar Zene Háza Nonprofit Kft. Batta András, Horn Márton

Főszerkesztő: Dömötör Endre

Művészeti vezető: Varga Csaba Layout: Hlatki Dorottya

Fotó: Mohai Balázs, Palkó György

Fotóelőkészítés: Szőnyi András

Tartalom : Batta András, Dénes-Worowski Marcell, Dömötör Endre, Horn Márton, Jávorszky Béla Szilárd, Könyves-Tóth Zsuzsanna, Mándli Endre Vazul, Molnár Fanni, Nagy Viktória, Németh László, Salamon Soma, Severinghaus Artemisz, Sipos András, Tarr Ferenc, Záhonyi László

MAGYAR ZENE HÁZA

1146 BUDAPEST OLOF PALME SÉTÁNY 3. MAGYARZENEHAZA.COM

FACEBOOK.COM/MAGYARZENEHAZA INSTAGRAM.COM/MAGYARZENEHAZA

ELÉRHETŐSÉGEK

LEVELEZÉSI CÍM: 1386 BUDAPEST PF. 910. E-MAIL: INFO@ZENEHAZA.COM

TELEFONSZÁM: +36 70 7999 449 (HÉTKÖZBEN: 10-18 ÓRA KÖZÖTT)

JEGYÉRTÉKESÍTÉS: JEGY@ZENEHAZA.COM

+36 70 7999 449

JEGYPÉNZTÁR: MINDEN NAP 10-18 ÓRÁIG

INFORMÁCIÓS PULT: MINDEN NAP 10-18 ÓRÁIG HANGDIMENZIÓK – ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS NYITVATARTÁS:

HÉTFŐ: ZÁRVA

KEDD, SZERDA, CSÜTÖRTÖK, SZOMBAT, VASÁRNAP: 10-18 ÓRÁIG

(A kiállítás megkezdésére 16.15 óráig van lehetőség.)

PÉNTEK: 10-20 ÓRÁIG

(A kiállítás megkezdésére 17.45 óráig van lehetőség.)

HANGDÓM NYITVATARTÁS:

HÉTFŐ: ZÁRVA

KEDD, SZERDA, CSÜTÖRTÖK, SZOMBAT, VASÁRNAP: 10-18 ÓRÁIG (Az utolsó vetítés 17:30-kor indul.) PÉNTEK: 10-20 ÓRÁIG (utolsó vetítés 19:30-kor indul ) (A Hangdóm minden hónap első keddjén és szerdáján zárva.)

KREATÍV HANGTÉR NYITVATARTÁS:

HÉTFŐ: ZÁRVA ( minden hónap első keddjén is zárva ) KEDD, SZERDA, CSÜTÖRTÖK, SZOMBAT, VASÁRNAP: 10:30-18 ÓRÁIG

PÉNTEK: 10:30-20 ÓRÁIG

MULTIMÉDIÁS KÖNYVTÁR ÉS KLUB NYITVATARTÁS:

KEDD: 10-18 ÓRÁIG

SZERDA: 10-13 ÓRÁIG

CSÜTÖRTÖK: 13-18 ÓRÁIG

PÉNTEK-SZOMBAT: 10-13 ÓRÁIG

VASÁRNAP-HÉTFŐ: ZÁRVA

MAGYAR ZENE HÁZA SHOP NYITVATARTÁS:

HÉTFŐ: ZÁRVA

KEDD-SZERDA: 12-18 ÓRÁIG

CSÜTÖRTÖK: 12-20 ÓRÁIG

PÉNTEK-SZOMBAT-VASÁRNAP: 10-20 ÓRÁIG