MAGYAR TERMÉK

Védjegyet kapott az egyedi technológiával készülő lekvár

A talajban rejlik a szatmári szilva titka

Szinte felsorolhatatlanul sok pozitív élettani hatása miatt nem véletlenül emlegetik a szilvát csodabogyóként Magyarország számos vidékén. A gyümölcsnek mintegy kétezer fajtája ismeretes világszerte, ebből is az egyik legfinomabb a szatmári szilva, amely négy folyó hordalékából keletkezett jó minőségű talajnak és a térségre jellemző mikroklímának köszönheti utánozhatatlan ízét. Az Agricolae Kft. a főzés értékeit megtartva, de annak technikai hiányosságait kiegészítve 2006 óta készít egyedi technológiával szatmári szilvalekvárt, minőségi munkájukat pedig a közelmúltban két Magyar Termék védjeggyel ismerték el.

A szilva a rózsafélék családjához tartozó csonthéjas gyümölcsünk, mely számos jótékony hatással bír az egészségünkre, sokszor mégis méltatlanul kevés szó esik róla. Nem véletlenül kapta hazánk egyes vidékein a csodabogyó nevet sem.

A szilva A-, B- és E-vitaminban gazdag és rengeteg ásványi anyagot tartalmaz. Emésztési zavarokra már őseink is előszeretettel fogyasztották, hiszen normalizálja a gyomor működését, de a benne lévő B-vitamin például nagyon fontos az idegrendszer számára és elősegíti az agy megfelelő működését is. Tudományos kutatások mutatták ki, hogy a gyümölcs a szívegészséget is javítja, sőt, a rák kialakulásának kockázatát is csökkenti. A teljesség igénye nélkül emellett fáradságűző, serkenti a veseműködést és jótékony hatással bír a terhesség alatt is.

A szilvának világszerte összesen kétezer fajtáját ismerjük, mi pedig különösen szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ugyanis a szatmári szilva mind közül az egyik legfinomabb.

Bíró Csaba, a Szatmár Bereg Hungarikumaiért Egyesület elnöke arról beszélt, a szatmári szilva különlegességét négy folyó, a Kraszna, a Szamos, a Tisza és a Túr hordalékából keletkezett, jó minőségű talaj, illetve a térségre jellemző mikroklíma adja, melynek köszönhetően a gyümölcs kissé édes-savanykás ízvilágú. – Az itt termő szilvában egyaránt jelen van a zamat – a savaktól – és a cukor. Példának okáért, ha északabbra megyünk Lengyelországba ott a gyümölcsök savasabbak, de kevésbé édesek, míg délen, például Szerbiában a szilva édesebb, de jellegtelenebb az íze – fogalmazott a szakértő.

A szatmári szilvából természetesen legalább ilyen finom szilvalekvár készíthető, ezt teszi kiemelkedően magas minőségben az Agricolae Kft. Az 1998-ban megalapított magyar vállalat a hagyományos lekvárfőzés értékeit megtartva, de annak technikai hiányosságait kiegészítve készíti el a lekvár gombvákuum üstös technológiával, ennek köszönhetően a lekvárt 100 Celsius-fok helyett 50 Celsius-fokon főzik, így megmaradnak benne a vitaminok illetve az íz-illataromák. Ezáltal elérték, hogy a szilvalekvár HMF (égetett részecske) tartama az egészségügyi határérték alatt marad.

Az Agricolae Kft. több mint két évtizedes munkáját a közelmúltban el is ismerték. Bíró Alexandra logisztikai vezető ismertette, a Magyar Termék védjegyet a „Különleges minőségű szilvalekvár natúr 360g” és a „Különleges minőségű Szatmári szilvalekvár Nemtudom szilvából 240g” termékük kapta meg, többi lekvárjukat a Hazai Termék védjeggyel látták el. – A védjegy számunkra azért fontos mert az eredetvédettség eléréséhez ez egy nagyon fontos lépcsőfok, a másik szempont pedig, hogy a hazai termék és annak népszerűsítése a határainkon belül és kívül cégünknek már évek óta szívügye. Magyar Termék csak olyan termék lehet, amely hazai alapanyagból készül és a feldolgozás minden lépése itthon történik. Mivel szilvalekvárjaink hozzáadott cukor nélkül készülnek, így ezek a termékeink abszolút megfeleltek a törvény által támasztott kritériumoknak – értékelt.

Hozzátette, cégük életében ez egy hatalmas mérföldkő, amely azt jelzi, hogy az elmúlt évek fejlesztései lassan beérnek, már nemcsak terméket, hanem értéket állítanak elő. „Úgy gondoljuk, hogy a szatmári szilvalekvár mind szélesebb körű népszerűsítésével nemcsak az Agricolae Kft termékei válhatnak ismertebbé, hanem az, a szatmári régió hagyományaiban mélyen gyökerező tudás is, mely a kultúránk részét képezi” – mondta Saliga Csaba, a vállalat növényvédelmi szakembere.

A Szatmár Bereg Hungarikumaiért Egyesület az Agricolae Kft.-vel szorosan együttműködve és a Szent István egyetem szakértői gárdáját is segítségül hívva egy olyan komplex kutatás-fejlesztési projektben vesz részt, amely többek között arra is próbál választ találni, hogy a térség mikroklímája, termőtalajának összetétele és időjárási viszonyai hogyan befolyásolják a szilva zamatát, élvezeti értékéhez mivel járulnak hozzá. Ez a projekt az elkövetkező 3 évben a gyümölcsfák védelmének fejlesztésére koncentrál az egyetem részéről, a cég részéről pedig a gyümölcsfeldolgozás még hatékonyabbá tételére.

Szilvalekvárral töltött tepertős papucs

Hozzávalók: • 50dkg liszt • 1ek cukor • 3dl joghurt • 3dkg élesztő • só • bors • 30dkg tepertőkrém • 2db tojás • 1üveg szilvalekvár • fahéj • porcukor Elkészítése: 1. A lisztet egy tálba öntjük, hozzáadjuk a cukorral és egy evőkanál joghurttal felfuttatott élesztőt. A tetejére lisztet szórunk, 10 percig állni hagyjuk. Ezután hozzáadjuk a sót, a borsot, a darált tepertőt, egy tojást, a maradék joghurtot és összegyúrjuk. 2. A tésztát kinyújtjuk, négyzetekre vágjuk, majd megtöltjük lekvárral és az ellentétes széleit felhajtva papuccsá formáljuk. Ha túl híg a lekvár, egy tojás sárgáját belekeverhetünk, ettől jobban összesül. 3. A kifliket sütés előtt tojással megkenjük, majd előmelegített sütőben 180 fokon addig sütjük, amíg a teteje szépen megpirul. Amikor kihűlt, fahéjas porcukorral megszórjuk.

Ez a hazai lekvár lesz az első, amit a japánok kóstolhatnak Japánban a szatmári szilvalekvár!

Több magyar termék közül választották ki a szilvalekvárt Japánban, így nem sokára a szigetország lakói is megismerhetik a hazai ízeket. A forgalmazó bízik benne, hogy a japán térnyerést követően más, távol-keleti országok érdeklődését is felkeltheti a szatmári szilva.

A szilvalekvár először egy kávéházlánc polcain, országszerte több ezer üzletben fog felbukkanni - hogy milyen formában, arról biztosat még nem tudunk, de valószínűleg péksütemények töltelékeként. Mivel a pandémia miatt jelenleg a japán vendéglátóhelyek is zárva tartanak, a bevezetés elhúzódhat, de az érdeklődés komolyságát már a megrendelt lekvármennyiség is mutatja. Jámbor László, az Agricolae Kft. külkereskedelmi munkatársa elmondta: a szigetország már közel egy tonna, összesen 1356 üveg lekvárt rendelt. Ha az üzlet beindul, akár havi 20 tonnával is exportálhatnak a szilvából, amit Magyarországon is csak ,,csodabogyóként” emlegetnek.

A gombócban és buktában is fogyasztott gyümölcs a magyar konyha szerves része. Még szerencse, hiszen számtalan jótékony hatással bír: javítja a szívegészséget, serkenti a veseműködést és normalizálja a gyomor működését, amiért már őseink is előszeretettel fogyasztották. Emellett gazdag a szervezetünk számára létfontosságú A-, B- és E-vitaminban is.

Persze, szilva és szilva közt is van különbség: a lengyel például savasabb, míg a szerb édesebb ízvilágú. Ideális átmenetet képez köztük a szatmári szilva, az egyik legízletesebb fajta, ami zamatát több tényezőnek is köszönheti: egyrészt a térség kedvező mikroklímájának, másrészt a négy folyó hordalékából keletkezett talajnak, ami optimális feltételeket teremt a növény számára.

Sok múlik ezen felül a lekvárfőzés módján is. Az Agricolae Kft. a hagyományokat megtartva, de a technikai hiányosságokat pótolva, gömbvákuum üstös technológiával készíti el a lekvárt. Ennek során 100 Celsius-fok helyett 50 Celsius-fokon főzik, így megmaradnak benne a vitaminok, az íz-és illataromák, és az égetett részecske-tartalom is az egészségügyi határérték alatt marad.

De hogyan szerettek bele a japánok éppen a szatmári szilvalekvárba?

A különös bemutatóra a Foodex Japán élelmiszeripari kiállításon, még 2019-ben került sor. Ezután közel egy éves tárgyalássorozat következett: egy magyar séf utazott Japánba, aki különböző ételeket készített hazai alapanyagokból – így esett a választás végül a szatmári szilvalekvárra.

A sikerhez az is hozzájárulhatott, hogy Japánban nincsen hasonló termék, sőt, a lekvárt egyáltalán nem ismerik. Sokat segített a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség munkája is, akik kóstoltatók szervezésével népszerűsítették a terméket – így nem sokára a japán kávézók közönsége is megismerkedhet vele. Az Agricolae Kft. számára a külföldi jelenlét már nem újdonság, hiszen Németországba és Romániába is exportálnak nagy kiszerelésű szilvalekvárt és meggybefőttet, utóbbi pedig már az ausztrál és kanadai piacon is megjelent. A cég most abban reménykedik, hogy hamarosan a kisebb kiszerelésű lekvárok is felbukkanhatnak a fenti országok boltjainak polcain. – Ázsiában emellett további terjeszkedést is tervezünk: egyfelől szeretnénk a kínai piacon is megjelenni. Másrészt a távol-keleti országokban a japán piacon való jelenlét egyfajta minőségi mutató, ezért bízunk benne, hogy a lekvár más országok érdeklődését is felkeltheti – tette hozzá László.