Szív
legismertebb ősszavunk Ministránskori szép emlékeim közé tartozik a házszentelés. Az 50-es évek végétől a 60-as évek közepéig vidimuszként vagy csengettyűsként kísértük plébánosunkat. A legtöbb családi ház ajtaján ott volt a Jézus Szíve kép. Szívesen és bátran, szinte úgy mentem be a házba, mint a templomba. Ugyanis a templomunk oldalbejárati ajtaját Jézus Szíve és Szűz Mária Szíve faragás díszítette. Úgy éreztem, mint egykor Ady: „Az én kedves kis falumban/ Minden szívben/ Csak szeretet lakik máma”, és „gyermek-hittel, bátran” összekötöttem a templomot és a családokat Jézus Szent Szívével. Talán sok felnőttnek is van ilyen gyermekkori, szívet melengető emléke. Jézus lángoló szíve a mennyei Atya iránt odaadó szeretetnek, a Megváltó isteni szeretetének a jelképe. Júniust a Jézus Szíve-ájtatosság alapján Jézus Szíve hónapjának is mondjuk. A szív minden kultúrkörben a legismertebb ősszavak egyike. Az egész embert szimbolizálja, s a személy központjaként a szellemi, akarati és az érzelmi élet forrása. Lényege szerint nyitott Istenre és a másik ember felé. A tisztultabb vallásokban a szívet a megvilágosodás és a bennelakó istenség, jóság helyének tekintik; míg a májat a rossz hatások székhelyének. A Szentírásban és a hagyományban a szív nem lélektani, hanem az egész embert kifejező fogalom, olyan ősfogalom, amely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki valóságot. A testben megnyilvánuló személyesség belső központja, ahol a személyes elhatározások és a külső kapcsolatok megszületnek. A próféták és a zsoltárok beszélnek Isten szívéről mint jelenlétének jeléről, terveinek, irgalmának és szeretetének székhelyéről. Jézus Szívében magát az Istenembert, magát Jézus Krisztust ünnepeljük, de úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte. Amikor Jézus Szívét tiszteljük, akkor a konkrét valóságra hivatkozunk: a Fiúisten az isteni és emberi természetet mint sajátját birtokolja, s azokon keresztül kifejezi magát mint valóságos Isten és valóságos ember. Ezért a személyes egység révén Jézus Szíve az isteni személy kifejezője. Isten Krisztus Világa – Erdélyi keresztény családok lapja
szeretetének kinyilatkoztatása a kereszten megnyitott szíve által teljesedett be. Ez jelképezte a szeretet végtelenségét, a Szentlélek elküldését, a szentségek forrását és erejét. Jézus Szíve egyszerre tükrözi az Atya iránti és az emberek iránti szeretetet. Az egyházatyák, Jézusnak az élő vízforrás ígéretében (Jn 7,37k), és átdöfött oldalából kifolyó vérben és vízben (Jn 19,34), a keresztségnek és az Eucharisztiának jelképét látták, valamint a misztikus egyesülés alapját. A középkori misztikusoknál már kimutatható a kifejezett Jézus Szíve-tisztelet, melyet a jezsuiták és a karthauziak átvettek és elterjesztettek Európában. Eudes Szent János is buzgólkodott ebben, de teljes kibontakozása Alacoque Szent Margit három látomásához (1673-75) kapcsolódik. Az Üdvözítő nagy dicsőségben jelent meg neki: teste lángokat lövelt, s öt szent sebe öt tündöklő napként ragyogott. Fölpanaszolta az emberek hálátlanságát. Ez az emberi hálátlanság még a kínszenvedésénél is jobban fáj neki. Két dolgot kért Margittól: minden elsőpénteken járuljon szentáldozáshoz s minden csütörtök és péntek közötti éjjel egy órát virras�szon. Az utolsó jelenésben kérte Szívének ünnepét, melyet 1765-ben XIII. Kelemen pápa engedélyezett, és IX. Pius 1856-ban az egész Egyházra kiterjesztett. XIII. Leó pápa jóváhagyta a Jézus Szíve litániát. Azóta a Szent Szív tisztelete egyre terjed. Jézus nagyígérete: „Mindazok, akik kilenc egymásután következő hónap első péntekén a szentségekhez járulnak, vagyis meggyónnak és megáldoznak, nem halnak meg szentségek nélkül.” A 18. századi Jézus Szíve képtípus, Szent Margit látomásai nyomán született, amelyet a Jézus Szívét tisztelő családok lakásukra kitűztek. A 20. század végén Szent Fausztina látomásából született az Irgalmas Jézus-képe, e felirattal: Jézusom, bízom benned! Most is gyermeki szívvel kérem: „Jézus Szíve s Máriáé/ hajoljatok össze,/ Szíveinket, ha szétválnak,/ ti fűzzétek össze.” Kedves Olvasó, azt kívánom munkatársaim nevében is, hogy családjainkban a Jézus Szíve-tisztelet és az Irgalmas Jézus-tisztelete legyen hála és dicsőítés megváltásunkért! a főszerkesztő
Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József ny. segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztő: Sárközi Sándor. Grafikus: Szabó István. Lapterjesztők: Sárig Annamária, Keresztes Enikő, Szabó Zsófia. ISSN: 2558-8389. Elérhetőség: 530230 Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.
2