XII. évfolyam 6. szám
Erdélyi keresztény családok lapja
2021. június
Szív
legismertebb ősszavunk Ministránskori szép emlékeim közé tartozik a házszentelés. Az 50-es évek végétől a 60-as évek közepéig vidimuszként vagy csengettyűsként kísértük plébánosunkat. A legtöbb családi ház ajtaján ott volt a Jézus Szíve kép. Szívesen és bátran, szinte úgy mentem be a házba, mint a templomba. Ugyanis a templomunk oldalbejárati ajtaját Jézus Szíve és Szűz Mária Szíve faragás díszítette. Úgy éreztem, mint egykor Ady: „Az én kedves kis falumban/ Minden szívben/ Csak szeretet lakik máma”, és „gyermek-hittel, bátran” összekötöttem a templomot és a családokat Jézus Szent Szívével. Talán sok felnőttnek is van ilyen gyermekkori, szívet melengető emléke. Jézus lángoló szíve a mennyei Atya iránt odaadó szeretetnek, a Megváltó isteni szeretetének a jelképe. Júniust a Jézus Szíve-ájtatosság alapján Jézus Szíve hónapjának is mondjuk. A szív minden kultúrkörben a legismertebb ősszavak egyike. Az egész embert szimbolizálja, s a személy központjaként a szellemi, akarati és az érzelmi élet forrása. Lényege szerint nyitott Istenre és a másik ember felé. A tisztultabb vallásokban a szívet a megvilágosodás és a bennelakó istenség, jóság helyének tekintik; míg a májat a rossz hatások székhelyének. A Szentírásban és a hagyományban a szív nem lélektani, hanem az egész embert kifejező fogalom, olyan ősfogalom, amely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki valóságot. A testben megnyilvánuló személyesség belső központja, ahol a személyes elhatározások és a külső kapcsolatok megszületnek. A próféták és a zsoltárok beszélnek Isten szívéről mint jelenlétének jeléről, terveinek, irgalmának és szeretetének székhelyéről. Jézus Szívében magát az Istenembert, magát Jézus Krisztust ünnepeljük, de úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte. Amikor Jézus Szívét tiszteljük, akkor a konkrét valóságra hivatkozunk: a Fiúisten az isteni és emberi természetet mint sajátját birtokolja, s azokon keresztül kifejezi magát mint valóságos Isten és valóságos ember. Ezért a személyes egység révén Jézus Szíve az isteni személy kifejezője. Isten Krisztus Világa – Erdélyi keresztény családok lapja
szeretetének kinyilatkoztatása a kereszten megnyitott szíve által teljesedett be. Ez jelképezte a szeretet végtelenségét, a Szentlélek elküldését, a szentségek forrását és erejét. Jézus Szíve egyszerre tükrözi az Atya iránti és az emberek iránti szeretetet. Az egyházatyák, Jézusnak az élő vízforrás ígéretében (Jn 7,37k), és átdöfött oldalából kifolyó vérben és vízben (Jn 19,34), a keresztségnek és az Eucharisztiának jelképét látták, valamint a misztikus egyesülés alapját. A középkori misztikusoknál már kimutatható a kifejezett Jézus Szíve-tisztelet, melyet a jezsuiták és a karthauziak átvettek és elterjesztettek Európában. Eudes Szent János is buzgólkodott ebben, de teljes kibontakozása Alacoque Szent Margit három látomásához (1673-75) kapcsolódik. Az Üdvözítő nagy dicsőségben jelent meg neki: teste lángokat lövelt, s öt szent sebe öt tündöklő napként ragyogott. Fölpanaszolta az emberek hálátlanságát. Ez az emberi hálátlanság még a kínszenvedésénél is jobban fáj neki. Két dolgot kért Margittól: minden elsőpénteken járuljon szentáldozáshoz s minden csütörtök és péntek közötti éjjel egy órát virras�szon. Az utolsó jelenésben kérte Szívének ünnepét, melyet 1765-ben XIII. Kelemen pápa engedélyezett, és IX. Pius 1856-ban az egész Egyházra kiterjesztett. XIII. Leó pápa jóváhagyta a Jézus Szíve litániát. Azóta a Szent Szív tisztelete egyre terjed. Jézus nagyígérete: „Mindazok, akik kilenc egymásután következő hónap első péntekén a szentségekhez járulnak, vagyis meggyónnak és megáldoznak, nem halnak meg szentségek nélkül.” A 18. századi Jézus Szíve képtípus, Szent Margit látomásai nyomán született, amelyet a Jézus Szívét tisztelő családok lakásukra kitűztek. A 20. század végén Szent Fausztina látomásából született az Irgalmas Jézus-képe, e felirattal: Jézusom, bízom benned! Most is gyermeki szívvel kérem: „Jézus Szíve s Máriáé/ hajoljatok össze,/ Szíveinket, ha szétválnak,/ ti fűzzétek össze.” Kedves Olvasó, azt kívánom munkatársaim nevében is, hogy családjainkban a Jézus Szíve-tisztelet és az Irgalmas Jézus-tisztelete legyen hála és dicsőítés megváltásunkért! a főszerkesztő
Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József ny. segédpüspök. Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Szerkesztő: Sárközi Sándor. Grafikus: Szabó István. Lapterjesztők: Sárig Annamária, Keresztes Enikő, Szabó Zsófia. ISSN: 2558-8389. Elérhetőség: 530230 Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.
2
Örök evangélium Egy vánkoson aludt… Julius Cézár parancsolásra termett alakjához tartozott, hogy dacolt az elemekkel. Az örvénylően vágtató folyó partján a megijedt révészre ráripakodott: Mit félsz? A Cézárt viszed! Jézus királyi alkatához ez is hozzátartozik, hogy nem félt a viharos tengertől. És amikor a viharokhoz szokott halászok, az apostolai is rémülnek és rettegnek, képes e nagy váláságban aludni. Hogy a veszély mekkora lehetett, azt arról is lemérhetjük, hogy az apostolok felköltik Jézust. Pedig egyébként aggályosan őrködtek nyugalma felett. Hiszen ezt a nyugalmat akarták neki biztosítani azzal is, hogy vánkost szereztek a csónakba. Meg amikor gyerekeket vittek Jézushoz az anyák, az apostolok elutasították őket, védvén a Mester nyugalmát. Most áttöri a félelem a tisztelet gátját, és szinte vádolva őt a nemtörődömséggel, fölkeltik. A vihar szakemberei végveszélyt sejtettek és állapítottak meg. Mégis így szól Jézus: „Mit féltek? Még mindig nem hisztek?” Elvárja, hogy a minden oldalról megalapozott félelem esetében is bízzanak az alvó Jézusban. Szemrehányás érződik ki kérdéseiből. Viharok támadhatnak az emberiség nagy egészének életében is, és az egyéni életekben is… Ekkor sem ijedezni. Hagyni aludni az Istent, és bízni abban, hogy Isten akkor is velünk van, ha alszik – ezt várja el – Jézus.
Bár az is igaz, és a mi vigasztalásunkra megállapíthatjuk, hogy maga Isten adja szánkba az Őt költögető szavakat. Hiszen az Isten által sugalmazott imaHatalmas vihar könyvben, a zsoltárokban támadt. A hulvisszatérő formula az Istent lámok becsapálmából költögető ember tak a bárkába, imája: „Kelj föl, miért alszol, úgyhogy az Uram. Kelj föl és ne taszíts el mindörökre. Miért feledkezel már majdnem el nyomorunkról és kínjainkmegtelt. De ő a ról? Hiszen lelkünket a földre bárka farában taposták, testünk a földhöz egy vánkoson tapadt. Kelj föl, siess segítséaludt. günkre!” (Zsolt 44, 24) Sziénai Szent Katalin lelkében sokáig kísértések Mk 4,37-38 vihara dúlt. Szinte már az öngyilkosságig fokozódott elveszettségének érzése. De azután nagysokára lecsendesedett. És látomásában megkérdezte Jézustól: Hol voltál, Uram, kísértéseim idején? A szívedben – volt az Úr felelete. Nagy győzelme a hitnek, ha lelkünk viharai közepette csukott szemmel és összezárt szájjal is biztosítjuk lelkünk mélyén alvó Urunkat hitünkről és bizalmunkról. Panaszkodhatunk, égre is kiálthatjuk bajainkat. De érdemes Jézus stílusát fölvenni, nehogy azt kérdezze tőlünk is: De hát hol van a ti hitetek? Belon Gellért (in: Ellesett pillanatok – evangéliumi elmélkedések, Bp, 1986)
3
Egy csodás rendezvény Az Ezer Székely Leány Napja egyik megálmodója és szervezője P. Takács Albert Gábor csíksomlyói ferences házfőnök volt. Budapesten született 1896. december 19-én, a ferences rendbe lépett 1912. szeptember 30-án. Egyszerű fogadalmat 1913. október 1-jén, örök fogadalmat 1917. április 29-én tett. Pappá szentelték 1919. december 22-én. 1927-ben a csíksomlyói ferences kolostor házfőnöke. A történelmi idő úgy hozta, hogy népi kultúránk védelmét ő is felvállalta a Csíkszeredában működő Szociális Testvérek Társulatának egyik vezetőjével, Stettner Andrea testvérrel, valamint a kolozsvári Katolikus Nőszövetséget képviselő Zakariás Flóra nővérrel.
1931
4
1930-ban eltervezték az Ezer Székely Leány Napja rendezvény szervezését, amelyre első alkalommal 1931. június 7-én került sor, hónapokig tartó előkészület után. Célja a székely népviselet, néptánc és népzene megőrzése. A rendezvény jelmondata: Hitében erős, erkölcsében tiszta, önazonosságában szilárd ifjúság nevelése. A hagyományőrző találkozóra 42 településről jöttek el Csíkszeredába. A sikeres rendezvény felvillanyozta az alvó közösségeket, és a mozgalomhoz 1932-ben új emberek is csatlakoztak, köztük Domokos Pál Péter gimnáziumi tanár, aki a konferanszié szerepét vállalta, és P. Lukács Manszvét ferences szónok. 1935-ben, a megtartott ötödik rendezvény után a román hatóság betiltotta. Újraéledése 1940. október 8-án volt, amikor Csíkszeredába látogatott vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. De az impérium-változást követően ismét beszüntették.
A rendezvényt „csipkerózsika-álmából” a Szociális Testvérek 1990-ben felébresztették. A történelem fintora, hogy egy-egy igazi nagyságot az utókor elfelejt. Ez korunk amnéziája, tudatkiesése is, ami abban nyilvánul meg, hogy az igazi szereplőket elfelejtik és csak az utánuk jövőket emlegetik. Ezért történt az Ezer Székely Leány Napja rendezvény első szervezőjével. P. Takács A. Gábor atya nevét elfelejtették és tévesen Domokos Pál Péter nevét kezdték emlegetni a sajtóban és történelem könyvben is. Takács Gábort, a rendezvény mentorát a világháború szele Amerikába sodorta. Ott csatlakozott a Youngstownben (Ohio állam, USA) működő magyar ferences kolostorhoz, amelyet a 20. század elején Erdélyből kivándorolt katolikusok lelkipásztori ellátására 23 ferences páter és 2 testvér alapított 1923-ban. A rend 1948-ban újabb magyarokkal megerősödve megalapította az Amerikai Szent István Ferences Kusztodiát mint az erdélyi rendtartomány filiáját. 1923–1992 között 17 plébániát vezettek, 3 rendházat, templomokat építettek, Clevelandben és Youngstownben
nyomdájuk volt. 1941–1992 között kiadták a Katolikus Magyarok Vasárnapja című hetilapot. A kusztodia nevesebb alakjai: András Jeromos, Bíró Lőrinc, Bíró Benedek, Deésy Ipoly, Hegyi Péter, Kafka Szergiusz, Kovács Atanáz, Kukla Tarziciusz, Szőcs Dénes és Takács A. Gábor. P. Takács 1974. január 1-jén hunyt el Youngstownben. E sorok szolgáljanak a neves rendezvény megbecsülésére, és igazsággal P. Takács Albert Gábor volt csíksomlyói ferences házfőnök emlékének aki egyike volt az Ezer Székely Leány Napja megálmodója, szervezője és elindítójának, a Szociális Testvérek nőtagjai mellett. A 2021. évi Ezer Székely Leány Napja rendezvény július 3-án a Kissomlyó-hegyén, a Hármashalom oltárnál kezdődik szentmisével, majd ezt követően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadását tekinthetik meg. A levonuló tánccsoportok pedig Csíkszereda város templomainak terén lépnek fel, hogy ízelítőt kapjanak a korlátozások ellenére az értékeinket tisztelők. Dr. Darvas-Kozma József
5
A kolozsvári egyetem és épületeinek története
Manapság is hallunk a kolozsvári önálló magyar egyetem újraszervezéséről, melyet 1959-ben Ceaușescu a rá jellemző diktatórikus módon szüntetett meg, egyesítve azt a kolozsvári Victor Babeș Tudományegyetemmel. Az önálló magyar egyetem megszüntetése tragikus követ1 kezményekkel járt: hajtsunk fejet az öngyilkosságba kergetett Dr. Csendes Zoltán prorektor és Dr. Szabédi László esztétaprofesszor emléke előtt… A kolozsvári tudományegyetem azok számára, akik nem voltak hallgatói, többnyire egyetlen hatalmas, a Farkas és Egyetem utcák sarkán álló épülettel azonosul. Kevesen tudják, hogy a magyar állam az I. világháború előtt még 25 más, az egyetemet szolgáló épületet húzatott fel. 2 Az 1872. november 10-én megnyílt kolozsvári magyar egyetem, a Ferenc József Tudományegyetem egy fél évezredes kitartó kultúrateremtési munkának volt a beteljesedése. A János Zsigmond, Báthory István, Bethlen Gábor, Mária Terézia nevével fémjelzett egyetemalapítási kísérletek után, végre egy valamennyi felekezet érdekeit kielégítő, országos jellegű állami egyetem létesült Kolozsváron. Alapítását és 40 tanárának kinevezését jóváhagyta az uralkodó, Ferenc József1 , akik 1872. október 19-én le is tették az esküt gróf Mikó Imre miniszteri biztos 2 kezébe, és megválasztották az első tanév rektorát és prorektorát Berde Áron ill. Brassai Sámuel személyében. A négy karral alapított egyetemet 1872-ben a jezsuiták egykori ó- és újkollégiumi épületeiben helyezték el. Ezek a mai központi épület helyén álltak 3. De a két, méretükben nagy épületben sem fért el az egyetem minden tanszéke. A jogi kar a Piarista Főgimnázium (ma Báthory Liceum) 2. emeletén működött, az orvosi kar néhány boncterme a gimnázium földszintjét foglalta el, míg az oktatás az Óvárban a Karolina Kórház épületeiben folyt.
6
A szétszórtság megszüntetése és a megfelelő oktatási körülmények megteremtése érdekében a magyar állam igen jelentős összegekkel támogatta a felsőoktatást szolgáló épületek megépítését. Ezt a célt szolgálta a gróf Mikó Imre által adományozott hatalmas kert is, ahol 1882-83-ban megépült a Vegytani Intézet, később 1888-ban az Anatómia és Bonctan emeletes tömbje, majd 1889-ben az Élettani Intézet szintén emeletes épülete. A fenti sürgősségek kielégítése után került sor a Központi épület4 felépítésére. Csáky Albin közoktatási miniszter látogatása után, 1892ben sikerült a pénzt kiutalni és Meixner Károlyt megbízni a 3
terv elkészítésével. A központhoz közel eső telek hiányában a jezsuita telkekre építenek, lebontva az 1720-tól ott álló két patinás épületet... 4 Így egy hatalmas, neoreneszánsz, klinkertéglás burkolatú, téglalap alakú épülettömb jött létre, mely magához ölelte az egykori jezsuita, majd piarista templomot. Az emeletes aula, kapuk fölé eső magas ablakait jón stílusú oszlopok fogják közre, a félkörös záródású ablakok fölött két-két szimbolikus alak látható, melyek a bal oldalon a természettudományokat és a bölcsészetet, történetírást, a jobb oldalon a men�nyiségtant és a jogtudományt jelképezik. E középső részt egy hatalmas timpanon zárja le, melyben napjainkban az egyetem neve van kirakva fekete betűkkel. Ezen a helyen eredetileg Mayer Ede horgany szoborcsoportja állt: középen Ferenc József királyi tógában átnyújtja a négy kart jelképező két-két allegorikus alaknak az egyetem alapítólevelét. Az építmény felavatására a Mátyás-szobor leleplezési ünnepsége után, 1902. október 13-án került sor. Ezekkel a hatalmas munkálatokkal párhuzamosan folyt az egyetemi klinikák felépítése 5 a Mikó utca bal oldalán Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. A domboldalon három szintet kellett megfeszített munkával kialakítani, melynek eredményeként 1895 őszére elkészültek az első szinten
a sebészeti, belgyógyászati, szülészeti és nőgyógyászati klinikák, valamint az igazgatóság; 1900 júliusára befejezik a második
szinten a szemészeti, októberre a bőrgyógyászati klinikát, 1901 nyarára pedig elkészül a heveny fertőző betegek épülete. A klinikai telep legfelső szintjén 1905 tavaszára készül el a belgyógyászathoz tartozó tüdőbetegek pavilonja, mellyel azonos szinten a klinikai telepen kívül a Trefort (ma Victor Babeș) utca tetején épült fel 1900-1903 közt a bizonyos elszigeteltséget igénylő ideg- és elmegyógyászati klinikák tíz épülete. Az Egyetemi Könyvtár felépítésére 1904ben írtak ki pályázatot, melyre – akárcsak a klinikák esetében – Korb Flóris és Giergl Kálmán terve bizonyult a legmegfelelőbbnek. A kivitelezést 1906-1908 közt végezték, az épület díszét képező olvasótermet 1908. február 8-án nyitották meg a diákok számára6 . A könyvtárral szinte párhuzamosan épült fel a Mikó-kertben az Állattani és
7
5
6
7
8
Összehasonlító Bonctani Intézet, melyet az Egyetemi Könyvtárral egyszerre, 1909. május 18-án Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter avatott fel. A vidéki diákok étkeztetése és elszállásolása érdekében Posta Béla régész professzor szervezőmunkája eredményeként épült fel 1909-10-ben az első kolozsvári diákotthon és menza a Petőfi (ma Avram Iancu) és Egyetem utcák sarkán7. Az utolsó nagyobb egyetemi építkezés 1912-13-ban volt, amikor új otthont kapott az Általános Kór- és Gyógyszertani, valamint Pasteur Intézet 8 . Az elmondottakból kitűnik, hogy a központi egyetemi épületen kívül a magyar állam az I. világháborúig még sok más, máig is a felsőoktatást szolgáló épületet húzatott fel az egyetem részére – melyekből 1919-ben az erdélyi magyar ifjúság számára és 1945-ben a Bolyai Tudományegyetemnek egy sem jutott. Ez az elkeserítő helyzet képezte tárgyát annak az 1945. június 5-én keltezett átadási-átvételi jegyzőkönyvnek, mely a magyar alapítású egyetem megszüntetését jelentette Kolozsváron. Azonban új erőt adott az egyetemépítéshez az 195/407. számú törvény, mely elrendelte, hogy 1945. június 1-jei hatállyal Kolozsváron magyar tan�nyelvű egyetem szervezendő, Bolyai Tudományegyetem néven az alábbi karokkal: bölcsészet, jog és közgazdaság, természettudomány, orvoslás és gyógyszerészet. Ez a törvény Dr. Petru Groza miniszterelnök elévülhetetlen érdeme, aki megértette, mi folyik le a kisebbségi emberek lelkében, „hiszen magam is voltam kisebbség” – mondotta a kolozsvári egyetemen 1945. okt. 29-én, és haláláig (1958 januárjáig) ragaszkodott elveihez. Az erdélyi tudományos és politikai elitnek sikerült a Bolyai Tudományegyetemből egy hatékonyan működő intézményt kialakítani, ahogy Dr. Csőgör Lajos, az egyetemépítők egyike munkásságukkal kapcsolatban emlegette Bolyai János parafrazált mondatát: „A semmiből egy új világot teremtettünk.” Fennállásának 15 éve alatt ezer és ezer orvot, tanárt, jogászt és gazdasági vezetőt adott népünknek, az országnak. Ezt az egyetemet szüntette meg 1959-ben az erőszakos összevonás, és ennek az egyetemnek újbóli beindításáért küzdünk türelmes és céltudatos munkával, mert az önálló egyetem a magyarság évszázados múltjának folytatása a tudomány terén. Balázs Kornél -- Az 1998-ban írt kéziratot a szerzőtől kaptam közlésre, aki 1947-ben érettségizett a kolozsvári piaristáknál, majd a Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász képesítést 1953-ban. A képek Vajda Tamás: A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele c. tanulmányából valók. – Szerk.
Rezonancia Heike Helmchen-Menke A gyerekek akkor gyarapíthatják legmaradandóbban tudásukat, ha a tananyag megérinti őket és ha aktívak lehetnek a tanulási folyamat alatt – röviden, ha rezonálnak rá. A legrészletesebben Hartmut Rosa szociológus fejtette ki ezt az elméletet, a Rezonancia-pedagógiájában. Ebben az összefüggésben a rezonancia kifejezés alatt azt értjük, hogy „egy személy oly módon kerül kapcsolatba valamivel, hogy az alakító hatással lesz rá és nyitottá teszi őt a külvilág felé”. A távolsági oktatás idején mind a tanulók, mind az oktatók megtapasztalták, hogy az ilyen élmények ritkábbak. Fontos, hogy „a gyerekek oly módon legyenek megérintve a tananyag által, hogy azzal aktív kapcsolatba lépve megtapasztalhassák, ők maguk is tevékeny részei a világnak, melybe betekintést nyernek”. Ezen tapasztalatok hiánya is az oka annak, hogy oly sok fiatal örömmel tér vissza az iskolába. És éppen most, a világjárvány idején válik még fontosabbá, hogy a szülők olyan helyekre látogassanak el gyerekeikkel, ahol azoknak lehetőségük van rezonancia-tapasztalatok átélésére, és ahol nem szükséges egy megadott programot követni vagy feladatot teljesíteni. Ellátogathatnak velük a parkba vagy az erdőbe (anélkül, hogy végig kellene járni egy előre kijelölt útvonalat), ahol a gyerekeket megérintheti a természet sokszínűsége, ahol teljesen elmerülhetnek abban, amivel ott éppen tevékenykednek, akár ha sárral
játszanak egy pocsolyában, akár ha éppen megfigyelnek egy csigát. A gyerekeknek időt kell engedni a játékra is, azzal a néhány barátjukkal, akikkel a mai körülmények között találkozhatnak. A rezonancia-tapasztalat fontossága – melyre oly nagy szükségük van a gyerekeknek a távolságtartási szabályok idején – a vallásos életben is alapvető jelentőséggel bír: rácsodálkozni a világra, kapcsolatba kerülni vele, megélni és átélni azt, hogy része vagyok a világnak. A szülőknek komolyan kell venniük gyerekeik azon kérdéseit is, melyek a természettudományi kérdéseken túlra fejezik ki érdeklődésüket, amikor nemcsak azt akarják megtudni, hogy miként jött létre a világ, hanem azt is, hogy miért. A gyerekek is szeretnek „a dolgok mögé” látni. Éppen ezen a területen segít a vallás tájékozódni és nyújt reményteljes ígéretet. Abban az esetben, ha a felnőtteknek sikerül ezt a legfiatalabbak irányába közvetíteniük, akkor azoknak rezonancia-tapasztalatban lehet részük. Erre nyújthat megfelelő keretet a gyerekmise is, amikor azt ünnepeljük, hogy Isten a tenyerén hordozza a világot, a halálon túl is. Fordította: Bács Béla János CHRIST IN DER GEGENWART 2021/12. szám, Freiburg i. Br., www.christ-in-der-gegenwart.de
9
Két szablya, egy bot
(avagy a fivérem históriája)
A családom elsőszülöttje, Márk, az ókori Mars és a Márk evangélista névelődökkel egy szenvedélyes hitű, amolyan küzdő lelket örökölt meg. Kiskorában bottal űzte az árnyakat, s csapván egyet a levegőben, örömmel jelentette ki, hogy az ellenség megfutamodott. Nehezteltek is rá a tanárai, hogy miért nem inkább a nyugalmas játékokat választja: „Tedd le azt a husángot fiam! Hiszen nincs ki ellen küzdeni!” – A gyerek azonban vasakarattal forgott tovább, a saját elképzelt világában. A bosszankodás hamar elégedetlenséget szült: nemsokára behívták az édesapát, hogy tanítson már egy kis jámborságot a fiának! A szülő nem értette a dolgot. „Otthon is így játszik a gyermek. A szabályokat - tudniillik, hogy másokra legyen tekintettel és mindig tegye le a botot, ha valaki közeledik felé – már jól ismeri és be is tartja. Miért venném el hát tőle, amit szeret, olyanért cserébe, amit biztosan nem akar? A nevelők ráhagyták a dolgot. Ha már az apja is egy álmodozó, mit várjunk a fiától? Esztergomban, a ferencesek már értették a dolgot. Mikor fölkerült az internátusba, az ottani atyák azonnal egy cserkészcsapatba küldték őt. Az ifjú legény így hamar megértette a természet nyelvét. Lassanként fölcseperedett. A nyári szünetben bot helyett szablya került a kezébe, s a házhoz lovat is vettek. Hamar megszerette az állatot: lóhátra ugrott és egyre merészebb mutatványokkal lépett fel, szerte az országban. A hajdani hadonászó gyermek ifjú vitézzé érett, s pár esztendő elteltével már a visegrádi lovagi tornákon is a tiszteletét tette. Villámgyors vágtában képes volt nem egy, de két szablyát is forgatni! Történt aztán, hogy egy alkalommal két idősebb tanító foglalt helyet az aréna lelátójának első sorában. Messziről érkeztek, hogy láthassák a legendás „kétszablyás lovast”. Márk egyből megismerte őket, ám mivel az előadás hátra volt még, egyelőre csak arra összpontosított. Midőn felharsantak a kürtök és bemondták a
10
nevét, előre léptetett: lovát hajtva, kopját vett a kezébe és karikákat szúrt fel a szálfegyver hegyére. Ezután váltott. Most egyetlen szablyával és egy hosszabb rohammal sikerült három kendőt elvinnie. Végül pedig következett a főprodukció: elengedett kantárszárral vágtatott, két szablyát forgatva maga előtt. Óriási üdvrivalgás kísérte a lovast, aki tisztelgett a nép előtt, majd elhagyta a porondot… A két tanító megvárta a szünetet, s még mielőtt újabb előadók jöttek volna, kiosontak az egyik kapunál. Fel akarták keresni az ifjú vitézt. A fellépő csapatok közvetlenül az aréna mellett táboroztak. Csavargók, katonák, táncos lányok, artisták és bohókás vásári komédiások tömegén keresztül kellett átvágniuk, míg egyszer csak meglátták őt. Egy sátor mellett állt, távolabb a többiektől. Két botot tartott a kezében, azokat forgatta szünet nélkül. Hamar odasiettek és gratuláltak neki. Az egyik tanítónő meg is kérdezte az ifjútól: „Ezt a kétszablyás trükköt, hogyan sikerült ilyen jól megtanulnod?” Márk elmosolyodott: „Sors bona, nihil aliud! Kezdetlegesen bár, de kisgyermekként is mindenhol ezt gyakoroltam: otthon és az iskola udvarán is, egy göcsörtös faággal…” Haramza Kristóf
Ki a barátom
jézusi értelemben? Mint sok más fogalmat, a barátságot is többféleképpen értelmezhetjük. Itt most nem az irgalmas szamaritánus példabeszédéből ismert felebarátra, hanem a hétköznapi értelemben vett barátra gondolok. Attól függően, hogy mennyire tágítjuk vagy szűkítjük a keretet, többen vagy kevesebben vannak azok, akiket barátunknak mondhatunk. Akik nem csupán ismerőseink vagy haverjaink, rokonaink vagy családtagjaink (habár rokonaink között is lehetnek barátaink), hanem ennél többet jelentenek számunkra; bensőségesebb, mélyebb, egyedibb a közöttünk levő kötelék. Szerves emberi kapcsolat a barátság, tehát időben változhat az intenzitása, esetleg krízisen mehet át, és meg is szűnhet. Így aztán maradunk haverok, jó ismerősök, vagy teljesen elveszítjük egymást szem elől. De akár vissza is találhatunk egymáshoz egy idő után. Mindez lehetséges. És szerencsére nem ritka, hogy egy életen át kitartunk egymás mellett. Méghozzá nem azért, mert nem értek kihívások, hanem mindazok ellenére. Ha a krisztushívő szemszögéből próbáljuk megközelíteni a kérdést,
akkor a János evangéliuma lehet segítségünkre. Jézus így szól tanítványaihoz: „Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek” (Jn 15,15b). Barátom tehát az – jézusi értelemben –, akivel megosztom istenélményemet. Akivel közösen próbálok közelebb jutni az élet titkaihoz és egzisztenciális kérdéseihez. És tovább menve, barátok vagyunk, ha megosztjuk egymással mindazt, ami hiteles kérdéssé, kereséssé fejlődött bennünk, és nemcsak az úgymond nagy horderejű dolgokat, hanem azokat is, melyek lényegtelennek tűnően vagy véletlenszerűen köszöntöttek be életünkbe, de amelyek valami miatt ott és akkor belső lényegünkké váltak. És ha csak egy személy is létezik, akiről elmondhatjuk: barátom, hálát adhatunk érte. Nagy ajándék! Bács Béla János
Borsodi L. László:
Nélküled Amikor három napra elutazol, a lakás süketnéma nélküled, a gyerekek kacagása tompább, kínos a rend a konyhában, s hiába hagytál a hűtőben ételt, hogy megmelegítsük, valahogy nem olyan az íze, és gyorsabban meg is esszük. A szobák tisztaságára nagyon vigyázunk, hogy örülj majd, amikor hazatérsz, és lásd, milyen gondosak vagyunk, már ahogy meg tudunk lenni nélküled, várva, mikor hívsz fel telefonon, hogy sorban beszélhessünk veled. A nappal még eltelik valahogy, de aztán ahogy ránk hajlik a délután, és egyre hosszabbak az árnyékok, nem állítjuk azt, hogy félünk, de egyre idegesítőbb egy távoli kutya vonítása a mentő szirénahangjára, fel-felkapjuk a fejünket, hogy megint ki csattogtatja a liftajtót, ki vitatkozik a szomszéddal az ajtónk előtt. S ha már végképp itt az este, kevés sajt, paradicsom, sonka, pohár tea, és a televízió üres adásaival próbáljuk feledni, hogy még hányat kell aludnunk, amíg hazajössz, amíg fordul a kulcs a zárban, belépsz, és azt mondod, hahó, már itt is vagyok, mi meg örülünk, a nyakadba ugrunk, és próbálunk úgy tenni, mint akiknek nem tűnt pokoli örökkévalóságnak a három nap, ami neked is jár nélkülünk, nekünk is járna nélküled, csak éppen nem tudunk kezdeni semmit ezzel a nagy szabadsággal, mert olyanok vagyunk, mert milyenek is lehetnénk nélküled, csak mi tudjuk, egyedül te tudod. 11
Ég és Föld között Istennel Dr. Bakó M. Hajnalka rovata
Medjugorjei jelenések 40 éve Medjugorje Horvátország területén található, gyönyörű hegyekkel körülvett vidéken. Nyárára már kiég a nagy melegben, ami aszkéta megjelenést kíván az oda látogatótól. Negyven évvel ezelőtt szokatlan jelenségről hallhattunk. Azt beszélték, hogy itt megjelenik a Szűzanya. Mikor történt az első jelenés? A Jelenés helyén a Szűzanya a medjugorjei plébániához tartozó hat fiatallal találkozott. Fent voltak a közeli hegyen, ahol egy fehér ruhás női alakot véltek felfedezni, karján a kisdeddel. Az első benyomás hatására meglepődtek, nem mertek közelebb menni, de másnap mégis odamentek, s kapcsolatba kerültek a megjelenő „Gospa”- Boldogasszonnyal. Kik voltak ezek a fiatalok? A kapcsolatteremtés lassan kialakult, naponta párbeszédet folytattak, majd a Szűzanya mindenkinek személyesen adta meg az életre szóló feladatkörét, a titkokat, kinek tízet, kinek kilencet. Slavko Barbaric atya odaadó tevékenységének köszönhetően a Jelenések helye lassan kegyhellyé és zarándokhellyé alakult, amit immár a Béke Királynője gyönyörű fehér Mária-szobor tesz jelenlétté. Mi a Szűzanya üzeneteinek a lényege? A jelenések hatására kiteljesedett egy kis, helyi rádióadás Észak Olaszországban, a Mária Rádió, ami mára (különösen Európa országaiban) otthonossá vált, és amit interneten követni lehet az egész világon. Egy lelkes olasz piarista atya kapcsolódott az 1982-ben alakult rádióadóhoz, aki fokozatosan mind ismertebbé tette a jelenések fontosságát, és aki 1987 óta igazgatója. Ki ez a lelkes kiteljesítő? Az első csendes évek után, 1985-re érett meg a helyzet a világ felé nyitásra, a mozgalommá válásra, zarándoklatok szervezésére és a Mária Iskolája elindítására. Az 1991-es Mária Iskola záró akkordjaként a Szűzanya közölte áldását mindenki és minden dolog megáldására: „Áldjon meg téged a Mindenható Isten a Boldogságos Szent Szűz Szeplőtelen Szíve által az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében!” Ugyanakkor bátorította a magyar csoportot, köztük kiemelten az erdélyit, hogy tartsanak ki mellette, mert Ő nem feledkezett meg örökségéről. Vickával közölte üzenetét, aki küldte a magyar futárt a nagy sátorban immár haza készülődő magyar csoporthoz. Magyarország viszonylag hamar belekapcsolódott a mozgalomba és a zarándoklatok szervezésébe. Ki ennek a talán legismertebb apostola?
Kedves Olvasó! A válaszokat a Szent Kereszt Plébániára várjuk! (530230 Csíkszereda, Kossuth Lajos utca 38., Hargita megye) 12
derűs oldal
Májusi helyes válaszok Árpád-házi Boldog Erzsébet III. András magyar király leányaként, hol született Erzsébet? Budán. Kik voltak a szentéletű nagynénjei? Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Kinga és Boldog Jolán.
Hibázott
Hogyan rendezte el a gyóntató ezt a tettét? Erzsébet lábaihoz borult bocsánatkérésért.
A skót származású sikeres hegedűművész így dicsekszik az apjának: - Képzelje apám, külföldön már 400 dollárt is kapok egy-egy föllépésért. Tudja mi az? Húronként 100 dollár! - Látod fiam, csak most sajnálom, hogy nem hárfázni taníttattalak!
Mikor van az emléknapja? Május 6.
Golfozó székely
Milyen szerzetbe lépett be Erzsébet? A Domonkos rendi apácákhoz.
A székely paraszt bácsi megkapja élete első golf felszerelését és elhatározza, hogy ki is próbálja. - Tudja, én még sosem golfoztam – mondja az edzőnek. – Mit kell csinálnom? - Bácsikám, a labdát úgy kell megütnie, hogy afelé a zászló felé menjen. Az öreg felméri a távolságot, majd beleüt egy hatalmasat a golflabdába. Az végigrepül a pálya felett, és a lyuk előtt 10 centivel ér földet. - És most mit kell csinálnom? - Bele kell ütni a lyukba - mondja az elképedt edző. - Hát ezt előbb is mondhatta volna! Halásznak a székelyek
A boltos gyereke állandóan hazudik az iskolában. A tanárnő behívatja a gyerek apját, aki így mentegetőzik: - Nem tudom, hogy honnan tanulhatja... Otthon nem hazudunk, az üzletbe pedig nem jár le.
Egyszer az egyik fog egy szép pisztrángot, elteszi, majd azt mondja: - Na, megvan a második. Csodálkozik a másik: - Dehá’ mikó’ fogtad az elsőt? - Tavalyelőtt.
13
Zajlanak az előkészületek! A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye legnagyobb ifjúsági rendezvényét ezúttal egy időben hat helyszínen tartják: Csíksomlyón (a Szent Péter és Szent Pál plébánián), Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson, Gyulafehérváron, Marosvásárhelyen és Gelencén. A 14 és 30 év közötti fiatalokat megszólító találkozón való részvétel idén is regisztrációhoz kötött, ami már el is kezdődött a csit.fif.ma oldalon. A szervezők arra kérik a fiatalokat, hogy a településükhöz legközelebb eső helyszínre regisztráljanak, vagy egy olyan általuk választott helyszínre, ahol meg tudják oldani a szállást. A tervek szerint a rendezvény programja naponta 10 és 18 óra között zajlik majd minden helyszínen, párhuzamosan. Délelőttönként előadások, kiscsoportos beszélgetések, délutánonként műhelyfoglalkozások és lelki programok lesznek. A délelőtti tanításokat a csíksomlyói Jakab Antal Házból közvetítik kizárólag a CSIT résztvevőinek. További részletek és folyamatosan frissülő információk a csit.fif.ma weboldalon, a találkozó Facebook- és Instagram-oldalán olvashatók. Bíró István kommunikációért felelős
14
Regisztráció: csit.fif.ma
keresztrejtvény „Testvéreim a boldogság örök/ S e tájon mind elmúló, ami jó/ S az élet, a szép nagy processzió,/ Mely indul örvény és síkok fölött/ …“ Juhász Gyula versének utolsó két sora a rejtvény vízszintes 1. és függőleges 12. számú soraiban van elrejtve. Vízszintes: 12. Szén, koksz elégetése után visszamaradó, rögökké összeolvadt anyaggal kevert, szennyezett. 13. Chateaubriand kisregénye. 14. Ekének a kormánylemezre erősített, a földet vízszintesen hasító vasa. 15. Gyengén termő búzafajta. 16. Kész – románul. 17. Japán nagyváros. 19. Matematikai függvényben a függő változó; és regisztertonna, röviden. 20. Olyan léc, amivel javítani lehet (elöl ék h.). 22. Végtelenül siet! 23. Arra a helyre. 24. Kutrica. 25. Japán és svéd gkj. 26. Tálak, tányérok tartására használt fali polccal kapcsolatos. 28. Szélsiklója. 30. Földet forgat. 31. Lakatlan! 32. Rajongó – angolul. 33. „Ó Jézus, Jézus, ó édes Jézus,/ Szent tested, … - … vertem,/ Szeretvén vétket, rút részegséget,/ Eceted én kevertem.“ (Cantus Catholici, 1674). 34. Cél nélkül való cselekvéssel kapcsolatos. 37. Zambiai, luxemburgi és német gkj. 38. Szálas növényt tömegesen levágó. 39. Nikkel és vas vegyjele. 40. A veszélyt, illetve a kényes dolgokat elővigyázatosan kerülő. 42. Furfangos, fortélyos. 44. Bizonyos előjelek alapján valaminek a bekövetkezését állítja. 45. Megemelve leveve. Függőleges: 1. Az amper jele. 2. Az egyik prófétáé, a róla elnevezett könyv szerzőjének tulajdona. 3. Léttel (kapcsolatos). 4. Amerikai színésznő, A kék madár c. film főszereplőjének személyneve, elől családnevének kezdőbetűjével. 5. Háromszéki várrom. 6. Egyik alcsíki község lakója, régi megnevezéssel. 7. Mélyedést, üreget hoz létre. 8. Jóízűen, ráérősen enni. 9. Borszesz, etil-alkohol (végén fölös ö). 10. Bűnhődik. 11. Félóra tartalmazza! 15. Részben plagizál! 18. Végtelenül avas! 20. Mari Köztársaság fővárosa. 21. Éjjeli 12 óra irányába haladva. 27. Álomba ringatón. 28. Két szó: Mens sana in corpore … (Ép testben ép lélek) – latinul; és Cegléd bejárata! 29. Sarkadi Imre egyik művének főszereplője talál. 32. Függőleges térelválasztó elem. 35. Két szó: litván gkj.; és marosvásárhelyi labdarúgó csapat. 36. … Alamos, az „atomváros“. 39. Nemisége. 41. Ovovivipara (eleventojó) tojások! 43. … Svan Holm – svéd énekes. 45. Gyümölcsben vagy más növényi részben keletkező nedv, folyadék.
Támogatónk
Korodi Zoltán, Tusnádfürdő
a májusi megfejtés Vízszintes 1: A nyomorúságban béketűrők. Függőleges 1: Az imádságban állhatatosak. Megfejtők: Balázs Ferenc – Csíkszereda, Csákány Margit – Csíkszereda, György Ferenc – Csíkszereda, György Ilona – Csíkszereda, Kedves Piroska – Csíkszereda, Madaras Vilma – Csíkszereda, Magyari László – Zilah, Márton Erzsébet – Csíkszereda, Molnár Margit – Madéfalva, Pál Éva - Mária – Csíkszereda, Részegh Gizella – Göröcsfalva, Róth Ágnes – Csíkszereda, Róth Zoltán Vilmos – Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Szőcs I. József – Madéfalva.
A szerencsés megfejtő: Magyari László Az ehavi megfejtéseket július 6-ig várjuk! Szent Kereszt Plébánia, 530230 Csíkszereda, Kossuth Lajos u. 38., Hargita megye. A megfejtők között könyveket sorsolunk ki! 15
Ballagási körkép v Károly Gyulafehérvár, Gróf Majláth Gusztá Római Katolikus Teológiai Líceum
Nagykároly, Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Líceum
Temesvár, Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum
sébet Gyimesfelsőlok, Árpád-házi Szent Erz Római Katolikus Teológiai Líceum
olikus Teológiai Líceum Szatmárnémeti, Hám János Római Kat
olikus Gimnázium Csíksomlyó, Segítő Mária Római Kat
ő Kézdivásárhely, Bod Péter Tanítóképz