Krisztus világa - 2023. április

Erdélyi katolikus keresztény családok lapja

XIV. évfolyam 4. szám

2023. április

A feltámadt Krisztus (mozaik) Marko Ivan Rupnik SJ

Ljubljana, a Szent Szaniszló Egyetem kollégiumi kápolnájának főoltárképe

Én Uram, én Istenem!

Az Úr Jézus húsvéti misztériumával minden emberi elgondolást szétfeszített. Azóta az Egyház hirdeti Krisztus uralmát, amely feltámadásával lett valósággá. János apostol leírta, hogy húsvétvasárnap este eljött Jézus, megállt középen és üdvözölte őket. A bűnön és következményén, a halálon győztes Úr hatalmat adott apostolainak a bűnök megbocsátására. Rájuk lehelte az éltető Szentlelket, hogy az ő erejében tudják életre kelteni a bűnben meghalt szíveket (vö. Jn 20,19-31). Az apostolokat ezzel elvezette a belé vetett hitre. Bár a vele töltött három esztendő alatt is megtapasztalták az Úr Jézus más voltát, felismerték benne a Messiást. A születő Egyház megértette, hogy a Messiásnak a kereszthalált kellett elszenvednie, hogy bemehessen dicsőségébe. A feltámadáskor a hit foglalatát az Egyház így mondja ki: „Jézus az Úr” . Az Ószövetségben az Úr név azonos az Isten névvel. E név tökéletesen kifejezi Krisztus misztériumát, aki Emberfia és Isten Fia.

Nekünk Jézus Krisztus az út, az igazság és az élet. Azt keressük, ami odafönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Az égiekre irányul figyelmünk, mert amikor Krisztus, a mi életünk újra megjelenik, vele együtt mi is megjelenünk a dicsőségben (vö. Kol 3,1-4).

Szent Ágoston-i nyugtalansággal élt és erről vallott költő

óriásunk, József Attila, Keresek valakit c. versében: „Tele vágyakkal zokog a lelkem,/ Szerető szívre sohase leltem,/ Zokog a lelkem.//

Keresek Valakit s nem tudom, ki

az?/ A percek robognak, tűnik a Tavasz/ S nem tudom, ki az.// Csüggedő szívvel loholok egyre,/ Keresek valakit a Végtelenbe,/ Loholok egyre.” Belátta, hogy a földi élét véges, a szív is megáll, de a lelke az nem: „Lelkem elröppen a Végtelenbe,/ Tovább nem vágyom arra az egyre,/ A Végtelenbe.”

Mi a szerető szívet a feltámadt Krisztusban megtaláltuk. A húsvéti hitben látjuk életünk négy létszakaszát: Az első szakasz a fogantatással kezdődik. Ez amikor a szülők a „legyetek termékenyek, szaporodjatok” isteni áldás ajándékával élnek (Ter 1,28), és lesznek Isten munkatársaivá. Teológiailag a foganás az a pillanat, amikor Isten egy-egy embernek halhatatlan lelket ad. Ez a 9 hónapos magzati élet a szülők, főleg az édesanya gondos szeretete alatt a születésig tart. A születést bizonyos értelemben a baba elszakadásnak éli meg.

Életünk 2. szakasza a születéstől a halálig tart, ez a földi élet. E szakasz két évtizedében nagy felelősség hárul a szülőkre és a családtagokra. Itt kell elsajátítani – Isten kegyelméből – a befogadó és az odaadó szeretetet, a krisztusi szeretetet, amelyen az élet alapszik. Ezt a szeretetkapcsolatot naponta kell gyakorolni, egészen a halálig. Akkor életünket minden fentartás nélkül átadjuk a teljes Szentháromságnak.

Életünk 3. szakasza a halállal kezdődik, amikor szellemi

lelkünk Istenhez tér, és elkezdődik az örök élet. A testünk pedig a föltámadásig elpihen az anyaföldben, visszatér a porba ahonnét vétetett, táplálkozott és felépült.  Életünk 4. szakasza a feltámadt élet lesz, amely a nagy megújulással (ApCsel 3,21), a feltámadással, életünk kiteljesedésével és testünk megdicsőülésével kezdődik, amikor eljön dicsőségében az Emberfia minden angyalával (Mt 25,31). Ez a föltámadt élet, amit Isten titokzatos, rejtett bölcsességének mond Szent Pál apostol, amelyet Isten öröktől fogva megdicsőülésünkre szánt: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.” (1Kor 2,9).

Jézus Krisztus húsvéti misztériumával felragyogtatta a föltámadt életet, megdicsőült emberi testével támadt fel. Erről győzte meg tanítványait. Tamás apostolt is, aki nem volt a többi tízzel együtt. Jézus éppen azért hagyta meg megdicsőült testén a szögek helyét, oldalában a lándzsaszúrásnak helyét, hogy minden kétséget eloszlasson tanítványai lelkében. Tamás így ismerte fel teljesen a feltámadott Jézus istenségét: „Én Uram, én Istenem!” Jézus csak enynyit mondott: „Hittél, mert láttál. Boldogok, akik nem láttak, mégis hisznek” (Jn 20,29). Ez a boldogság nekünk szól, ezért naponta tudatosítsuk.

Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánunk kedves olvasóinknak és terjesztőinknek!

a főszerkesztő

Örök evangélium

Jn 20, 19–31

És rájuk lehelt

„Vegyétek a Szentlelket.” – Azt a hatalmat kapják az apostolok, amit leginkább kifogásolt az emberiség. Örökös kérdés, mellyel találkozik az egyház, ami először az Úr felé hangzott el: „Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Nem egyedül az Isten?” (Mk 2,7) Honnét veszi a bűnös ember, hogy egy másik bűnöst feloldozzon? Így okoskodik az emberi ész: aki maga is bűnös, attól nem lehet bűntörlést várni.  Már az is nehéz kérdés, hogy egy életszentségben tündöklő ember gyakorol bűnbocsátó, bűnt elengedő hatalmat. Itt is ember oldoz fel ugyan egy másik embert, de az erkölcsi felsőbbrendűség valahogy tűrhetővé teszi a feloldozást. A remetékhez, a sztarecekhez, a „szent emberekhez” a kereszténységen kívül is jártak az emberek, hogy könnyítsenek lelkük terhein. De itt az erkölcsi emelkedettség elfogadhatóvá, sőt keresetté teszi a bűnök elvételét.

De Krisztusnak éppen ez a tette az új, hogy az egyéni lelki tökéletesség helyett a bűnre hajló, sőt a bűnben leledző embernek adta a bűnbocsátás hatalmát, függetlenül az ő erkölcsi magatartásától. Ezt fejezte ki azzal a szemléletes tettével, hogy „rájuk lehelte” Szentlelkét. Mikor? Akkor, amikor még benne voltak az értetlenség, a gyávaság és a hűtlen elhagyás vétkében. Péter pedig a tagadáséban is. Megjelenésekor nem kéri számon gyatraságukat. Nem várja meg, míg azok bűnbánólag odaborulnak és vallomást téve kérnek bocsánatot. Pedig erre nagyon kényes volt. Példabeszédeinek tükrében kell megtalálnunk igényét az ember részéről, bűntől való szabadulást kereső ember részéről megkívánt cselekedetekre. Kiemelten megdicséri ugyanis a bűnös asszonyt, hogy „könnyeivel öntözte és hajával törölte meg lábamat. Csókot nem adtál... Olajjal nem kented meg fejem” - teszi a szemrehányást a farizeusnak. (Lk 7,45) A reménytelenül eladósodott szolga példabeszédében kétszer is előfordul, hogy az adósság elengedését kérőknél kiemeli: „A szolga leborulva kérte” (Mt 18,26, 29). A tékozló fiúval kétszer is elmondatja a bocsánatkérő imát: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened.” (Lk 15,18. 21)

Jézus tehát kifejezetten igényt tart a bűnbocsánatért esdeklők lebomlására, és egyáltalán a bocsánatkérésre. De feltámadása után,

Krisztus Világa – Erdélyi keresztény családok lapja

mikor a bűnbocsátó hatalmat rájuk lehelte, szinte nem hagyott időt nekik arra, hogy megvallják bűnösségüket és leborulva kérjenek bocsánatot. Azon mód, ahogyan voltak, az emberi gyengeség és bűn sarától lucskosan kapják a Szentlelket. Így jelzi azt, hogy nem egyéni belsejük erkölcsi magaslatáról, de a kívülről kapott hatalom erejétől van szavuk bűnbocsátó ereje. Miként Jézus lehelete arcukat, úgy érinti a hatalom lelküket, és ez a hatalom megvan akkor is, ha bensejük még megbocsátatlan bűnökkel teli.

Itt Krisztusnak a bölcsességéről van szó, mellyel törékeny és vétkezékeny emberekre bízva hatalmát, nem a kiszolgáltató egyéni bűntelenségének fokától tette függővé a bűnbocsátás hatalmát és erejét. Szent Ágoston fogja majd a donatistáknak mondani a kereszteléssel

kapcsolatban: Akár Péter kereszteljen, akár Júdás, Krisztus az, aki keresztel. A bűnbocsátással kapcsolatban ugyanezt igazolja az evangéliumi rálehelés. Akár Péter oldozzon fel, akár Júdás, Krisztus az, ki feloldoz.

Belon Gellért

(in: Ellesett pillanatok - evangéliumi elmélkedések, Bp, 1986)

Kiadja: Salus Communis Egyesület. Nyomtatás: Tipographic nyomda. Fővédnök: Tamás József ny. segédpüspök.

Főszerkesztő: Dr. Darvas-Kozma József. Grafikus szerkesztő: Szabó István. Lapterjesztők: Sárig Annamária, Keresztes Enikő, Frank Zsófia. ISSN: 2558-8389. Postacím: 530230 Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38., Hargita megye. Tel: +40-266-311-726.

Email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia M-Ciuc.

Péter tagadása

Kit tagadunk le, tagadunk meg?

Embereket, kapcsolatainkat és bennük Téged is. A túl őszintét meg a sunyit. A pökhendit vagy nevetségesen ragaszkodót. A faragatlant, butát vagy túl tudálékost. A szabadosat meg a szenteskedőt. Aki kényelmetlen, idegesít, aki gáz! Nem mi - hanem ő ott, látod Uram? Mi a jobb fajta vagyunk! És közben nem veszem észre, micsoda fájdalmat, akár halálos betegséggé is fajuló szenvedést okozhatok annak a félredobott, letagadott, vállalhatatlan embernek! Mondhatom úgy is, frusztrálom és tönkreteszem az immunrendszerét. De ez csak egy kis része az okozott lelki kárnak! Bocsásd meg, Uram, gyilkos kivagyiságunkat!

Mit tagadunk le?

A Tőled kapott kincseinket - identitásukat, gyökereinket, családunkat, hitünket, nemzetünket. Nem is vagyok én nagyon magyar (vagy ruszin, cigány, zsidó, orosz most pláne!). Letagadjuk a gyerektől, unokától, hogy kik voltak az ősei. Minek az neki? Nem adom át népmeséinket, dalainkat, jobban jár, ha a többséggel sodródik. Milyen divatos ez most! Nem is megyünk el a magyar ünnepekre, misére, nem visszük a gyereket, hittanra se. Meg se próbálok igényesen, tisztán beszélni az anyanyelvemen, egy katyvaszt mutatunk a gyereknek, ez olyan „vicces”! De az ilyen „konspirációval” szép lassan elsorvasszuk minden gazdagságunkat! Saját drága kincsünk - gyökereink megtagadása - az már szinte meghasonlás, ami, tudjuk, kicsi népünk halálához is vezethet, legalább is itt, Kárpátalján. Bocsásd meg, Urunk, trehány hálátlanságunkat, szellemi öngyilkosságunkat!

Miért tagadunk?

Millió okot találunk még. Pedig szerintem még Péter se volt igazán életveszélyben.

Látjuk, hogy János és Mária ott voltak a kereszt alatt, közvetlenül a katonák mellett, beszélt is hozzájuk Jézus, és semmi bajuk nem lett emiatt! 99%-ban mi sem halálos veszély miatt tesszük. Akkor miért? Mert mit fognak mondani, gondolni? Mert elveszíthetek egy jóleső kapcsolatot (amit most hazug tagadásokkal tartok fenn)? Mert árt a renomémnak, a karrieremnek (ami eddig hamis illúziókra épült)? Mennyi üres kifogás, amikkel igazából csak a saját kényelmünket szolgáljuk ki! Bocsásd meg, Uram, hogy kényelemszeretetünket mindenek fölé helyezzük!

Fontos ez?

Azért gondolom, hogy nagyon fontos, mert amikor láttad előre, milyen kegyetlen kínok várnak még rád, Te mégis előhoztad ezt Péternek! Mert bántott, előre fájt! Még jelet is küldtél a kakas által, hogy felhívd erre Péter és a mi figyelmünket!

Ha nem lenne fontos, akkor a Te fájdalmas tekinteted miatt nem sírt volna olyan keservesen Péter, felismerve saját sekély valóját!

A kitagadott, elhagyott imája:

Uram, Te velünk vagy, amikor letagadnak, szégyelnek, leprásként kerülnek minket. Ne engedd, hogy átélt bánatunk miatt visszaéljünk a segítő emberek nemes jóságával. Ne engedd, hogy a Veled hordozott elhagyatottság, szegénység, árvaság, özvegység, betegség keresztjeivel elkezdjünk másokat manipulálni, kihasználni! Adj erőt keresztjeinket méltósággal viselni! Tudatosítsd bennünk, hogy a Te templomaid, a Te szeretett fiaid, lányaid vagyunk! Ne engedd, hogy ezt valami sovány vigaszként mantrázzuk, hanem erősítsd meg bennünk az igazi nemes Istenfiúi méltóságot! Átélt rossz tapasztalatainkat pedig segíts felhasználni, hogy a hasonló cipőben járó sorstársainkat jobban megértve tudjuk segíteni. Adj erőt, hogy a fájdalom miatt felépített védőbástyáinkat szép csendesen, fokozatosan, a megbocsátással és a szeretettel bontogassuk le.

A tagadó bűnös imája:

Ó elhagyott, letagadott Jézus! Bocsásd meg sunyi tagadásainkat, hiszen Péternek is meg tudtál bocsátani, sőt, még egyházad fejévé tetted! Te látod, mit teszünk a közönnyel, ami mind között a leggyilkosabb fegyver!!! Segíts, kérlek, felismerni az általunk elkövetett bűnös, kényelmes megtagadásokat! Add nekünk a magyarázkodások és a kreált „nyomós” okok helyett a bűnbánat tisztító könnyeit! Küldjél ilyenkor ébresztő kakas zszót vagy valami más jelet, hogy ráébredjünk, hasítson belénk, hogy a pillanatnyi csilivili látszatnál és a kényelemnél mérhetetlenül nagyobb érték, ha Téged és a Tőled kapott ajándékokat - a tulajdonságainkat, adottságainkat és az útitársainkatőszintén és gerincesen vállaljuk!

Ámen

Kovács Marianna Nagyszőlős, Kárpátalja

Vereckei emlékmű

A keresztút mellékszereplői

VII. állomás: Jézus másodszor roskad le a kereszt alatt

Az Úr Jézus rokonai a keresztúton?

Az Úr Jézus háromszor esett el a keresztet hordozva. Erről emlékezik meg a III., a VII. és a IX. állomás. Mivel a háromszori elesést megbeszéltük már a III. állomásnál, most arra a kérdésre szeretnék választ keresni, hogy az Úr Jézus rokonai hogyan viselkedtek a szenvedéstörténet idején? Mivel sokan vannak, két részben fogjuk tárgyalni a rokonságot, itt és a IX. állomásnál. A rokonság: szülők, nagyszülők, testvérek, unokatestvérek, távolabbi rokonok. A bevált skolasztikus módszer szerint előbb tisztázzuk a fogalmakat. Kik voltak az Úr Jézus rokonai?

1. Első rokonok a Szülők.

Az „igaz Isten – igaz ember” Úr Jézusnak az édesanyja a Boldogságos Mindenkor Szűz Mária volt, akivel már a IV. állomásnál találkoztunk. A Szűz Anya a Szentlélektől foganta Szent Fiát, az Isten Fiát és az Ő fiát, aki egy személyben egyesíti az isteni és az emberi természetet. Ezért mondtuk, hogy a Szűzanyának kijár az Istenszülő Szűz Anya cím, mert nem természetet szült, hanem Személyt, aki Istenember. Az evangéliumok alapján világos, hogy Szent József csak nevelőapja az Úr Jézusnak. Ezt a tisztséget is isteni kinyilatkoztatás útján tudja meg és vállalja (Mt 1,18-25). „József erre felébredt álmából és úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta. Magához vette feleségét, de nem ismerte meg, míg világra nem hozta fiát, akinek a Jézus

nevet adta.” Szent József tehát az álmában kapott kinyilatkoztatásból tudta, hogy Szűz Mária szűz, a Szentlélektől fogant, ő pedig őrzője lesz a Szentcsaládnak, de a világ szemében Jézus apja. A megtestesülés ugyanis hittitok, amit Szűz Mária és Szent József szívükben őriztek és csak az Úr Jézus feltámadása után lett közismert és kezdettől fogva a hitletétemény része. Az Úr Jézust Názáretben is földijei megbotránkozva fogadják, amikor állítja, hogy benne mentek teljesedésbe a messiási jövendölések: „De hát nem József fia?” (Lk 4,22). Ugyanakkor az evangélista azt is jelzi, hogy Szent József és Szűz Mária ún. „József-házasságban” éltek, vagyis szüzességüket mindvégig megőrizték. Ezért lett Szent József az Egyház Védőszentje, mert az Egyház az Úr Jézus Titokzatos Teste, Szent József pedig az Istenembert, a Szentcsaládot oltalmazta, gondozta, eltartotta. Világos, hogy ez a tény kizárja azokat a téves vélekedéseket, hogy az evangéliumokban említett „Jézus testvérei” Szent József és a Szűz Mária gyermekei lennének, akik az Úr Jézus után születtek vagy Szent József egy esetleges első házasságából született gyermekek és így özvegyként vette el Szűz Máriát. Szent József a hagyomány szerint még az Úr Jézus nyilvános működése kezdete előtt meghalt. Ezért nem is szerepel az Úr Jézus nyilvános működése és szenvedéstörténete alatt sem.

Mivel az Úr Jézusnak „test szerint” csak édesanyja volt, ezért csak két nagyszülője volt, a Szűzanya szülei: Szent Joakim és Szent Anna. Nevüket és történetüket az apokrif Jakab ősevangélium (Protoevangelium Iacobi) őrizte meg. Ezt az Egyház által el nem fogadott = apokrif evangéliumot Kr. u. 150 után nem-zsidó-keresztény görögül írta. Szent Joakim és Szent Anna a kanonikus

evangéliumokban nem szerepelnek. Eszerint világos, hogy az Úr Jézus szenvedéstörténete idején már nem éltek. Habár apokrif evangéliumban szerepelnek, az Egyház nevüket bevette a Római Martirológiumba („Július 26. 1. Az 1. században Szent Joachim és Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária szüleinek emlékezete.” in: A Római Martyrologium, ford. Dr. Diós István, SzIT Budapest 2010,250). Egyházi naptárunkban július 26-án ünnepük „emléknap” (memoria) rangban szerepel. Ferenc Szentatya 2021. január 31-én elrendelte, hogy minden évben július negyedik vasárnapján – vagyis Szent Joachim és Szent Anna” emléknapjához közel eső vasárnapon – „a nagyszülők és az idősek egyházi világnapját” kell megülni. 2023-ban július negyedik vasárnapján már a harmadik ilyen világnapot ünnepeljük.

2. Rokonságban a szülők után a testvérek következnek.

Már az elején leszögezzük, hogy mai nyelvhasználatunkban is a testvér szó több jelentéssel bír: „édestestvérek” = egy szülőpárnak a gyermekei, „félétestvérek” = csak apáról vagy anyáról testvérek, tágabb értelemben véve „unokatestvérek”, akiknek a szülei testvérek, sőt távolabbi rokonokat is olykor egyszerűen testvéreknek nevezzük. Legtágabb értelemben pl. egy szerzetesrend vagy a papság is egymásközt testvéreknek (rendi testvér, paptestvér) szólítják egymást. Helyenként népies nyelvhasználatban a fiatalok az idősebb férfit is „bátyám”-ként szólítják meg.

Az Úr Jézus idején beszélt arám nyelvben, a liturgiában használt szent héber nyelvben és az ősegyház (közös =) koiné-görög nyelvében is a testvér szó szűkebb és tágabb értelemben is szerepel. Az evangéliumokban szerepelő kifejezés „Jézus testvérei” tehát az evangéliumok és a szent hagyomány alapján csak tágabb értelemben vett testvéreket jelenthet: legfeljebb első unokatestvéreket, de semmiképpen nem jelent édestestvért vagy féltestvért. Éppen ezért a szentmisében használat lekcionáriumban (Olvasmányok könyve) ebben az evangéliumi szakaszban „Jézus testvérei”-t egyszerűen „Jézus rokonai”-val fordítja.

Ez nem a Szentírás megváltoztatása, csak az azonnali érthetőség kedvéért az előbbi hosszú magyarázat helyett a többféleképpen értelmezhető kifejezést a katolikus hagyományos értelme szerint fordítja. [A testvéreket, vagyis az unokatestvéreket részletesen a IX. állomásnál folytatjuk. – szerk.]

Már levonhatjuk a következtetést: Az Úr Jézus életében a názáreti rokonság nem hisz a küldetésében. De azért aggódnak érte, és meg akarják menteni. Éppen ezért a szenvedéstörténetben, a keresztúton nem szerepelnek az Úr Jézus rokonai, mert nem is követték őt. Feltámadása után azonban valószínű, hogy nagy részük kereszténnyé lett. A hagyomány két apostolban is, Ifjabb Jakab, Alfeus fiában és Júdás Tádéban az Úr Jézus testvéreit, azaz unokatestvéreit látja. De a keresztúton ők sem szerepelnek, hiszen Szent Jánost kivéve az apostolok nagycsütörtök éjszaka elrejtőztek, hogy ne kerüljenek Mesterük sorsára. Mentségükre csak azt hozhatjuk fel, hogy mindez a Feltámadás előtt történt, még nem voltak megbérmálva, vagyis még nem kapták meg a Szentlelket, az Erősség Lelkét.

A rokonság viselkedéséből megtanulhatjuk azt, hogy hova jut az ember hit nélkül. Mi már részesültünk a keresztség és a bérmálás szentségében, Isten gyermekei és a mennyország örökösei vagyunk. Keresztény életünkkel kell tanúságot tennünk arról, hagy Isten a Szeretet. Rajtunk keresztül kell megéreznie embertársainknak, hogy Isten szereti őket. És ha kell, ezért a tanúságtételért vérünket is ontani kell. Ez is Isten ajándéka, kegyelem. „Min den kegyelem”, ahogy Kis Szent Teréz mondta.

Dr. Jakubinyi György ny. érsek

110 éve született Bözödi György

Nevét ma alig emlegetik, pedig amikor 1938-ban megjelent fő műve, a Székely bánja , akkor az heves ellenkezést váltott ki a túlhaladott műmagyar, „romantikus”, üres tradicionalista körök részéről. Művének első kiadása nehézségekbe ütközött, a kiadók nem merték vállalni a valóság feltárást. Ezért a korszak tényfeltáró magyar irodalmához, a népi szociográfia műfajához tartozó alapvető magyar művet 17 fiatal magyar erdélyi író, köztük Balogh Edgár, a szerző Bözödi György, Jancsó Elemér, Jordáky Lajos, Kiss Jenő, Szabédi László, Szemlér Ferenc, és Wass Albert költségén lehetett megjelentetni. Miután azonban 1939-ben Baumgarten-díjat kapott a szerző, 1939 őszén Budapesten megjelenhetett a második kiadás is. A második kiadás előszavában írta: „Akadtak néhányan, akiknek fájt a feltárt igazság és a könyv [első kiadásának – V.L.] megjelenése után is minden buzgalmukkal azon voltak, hogy elgáncsolják a szélesebb körben való terjedését, nehogy közvéleményt formáló tényezővé váljék.”

Bözödi György nem „felpántlikázott” képet adott a székelységről, hanem a valóságot, a székelység múltjába ágyazva. „A székelység pusztul és pusztulása nem mai keletű” - írta a második kiadás előszavában. „Gazdasági elmaradottság, a szegénység, a kivándorlás és szétszóródás, (...) egyke, vérbaj, alkohol, tüdővész” . Ha valaki még ma is foghegyről beszélne Bözödi Györgyről, mert hazug romantikák helyett a valóságot mutatta be, akkor Márton Árontól is tudok hasonló gondolatokat idézni.

A székelyek múltján megy végig, de a jelennek tart tükröt ezzel. Arról ír, hogy a valaha volt székely szabadság régen megszűnt, a székely társadalomban is

megjelent a patologikus magyar társadalomszerkezet, amiben sok szegényt szakadék választott el a kevés tehetős embertől. A közszékely nép eljobbágyosodott, elveszítette szabadságát. „A köztudatban hamis utópiát tettek általánossá a székelységről. (...) A székely csak tréfáiban élt szűkebb hazáján kívül és akik ezeken a keserves, agyafúrt tréfákon kacagtak, nem vették észre, hogy ez a halállal való tréfálkozás” - majd rögtön a Trianon utáni kisebbségi helyzetre fordítja a problémát: „kisebbségi küzdelmet nem folytathatunk tévedésekre alapozva.”

Sok szó esik ma is a székely népi öntudatról. Bözödi György ezt így látta: „Más bajok is vannak, a népi öntudat hiánya”. Itt is Márton Áronnal tudom igazolni Bözödi Györgyöt, a későbbi erdélyi katolikus püspök írta 1935ben: „Az anyák ritkábban szülnek, az alkohol már az anyaméhben is mérgezi a jövő nemzedéket, leányaink kerítők karmai között, ifjaink kocsmák gőzében züllenek el. Az öntudatos népi magatartást pedig hazudjuk, ha állítjuk. (...) Ilyen helyzetben az elefántcsonttorony bűnös fényűzés.”

Bözödi György - akinek családi neve Jakab György volt - az írói nevét szülőfalujától, Bözödről vette. Bözöd udvarhelyszéki székely falu. A székely anyavárost, Székelyudvarhelyt haldokló városnak írja le. „A város magyar lakossága végzetesen apad. Erdély legmagyarabb megyéjének székhelyén a születések száma évről-évre csökken. (...) A városi családoknál nem is az egyke, hanem a teljes gyermektelenség általános, különösen a vezető magyar értelmiségi rétegnél. Ezt szánják példaadásnak a nép számára?”

A „tömbkatolikus” Csík megyében sem talált jobb helyzetet. „A népegészségügy rossz, a szociális betegségek pusztítása megdöbbentő. Szifilisz, alkoholizmus pusztít, sőt a tuberkulózis is nagyon elterjedt, holott a megye ideális klimatikus gyógyhely. Születési és természetes szaporodási arányszáma legnagyobb a székely megyék közt. Betegség és életrevalóság, a végletek találkoznak itt, a székelység keleti határán. Az újszülöttek 18 százaléka egy éves koron alul hal meg. (...) Az alkoholizmus ‚mértéken felül’ elterjedt. (...) A népbetegségek legfőbb oka a rossz táplálkozás és a rossz lakásviszonyok. (...) A leszegényedett, proletarizált székely népréteg ös zszefogó magyar építőmunkába nem vonható be, (...) A nép bizalmatlan lett aziránt az eszme iránt, melyet magyar voltára építettek”. Márton Áron erről írta 1935-ben: „A hangos magyarkodás már nem tud megtéveszteni.”

Bözödi Györgyre jellemző volt a „kegyetlen” ténytudás, ami őt Illyés Gyulával, Féja Gézával és Kovács Imrével tette szellemi rokonná. A kegyetlen ténytudás pedig nem más, mint szöges ellentéte a „kegyes” hazugság nevet viselő mákonynak, szellemi kábítószernek, frázisoknak és hazug szóvirágoknak, melyeket sokan oly’ szívesen hallgatnak. Ők azok, akiknek szükségük van az önálltatásra - és ők Bözödi Györgynél nem találnak kábítószert.

Zsigmond 1941 májusában székelyföldi felfedező útra indult. Az egy hónapig tartó úton Bözödi György kísérte végig. Látta, hogy Móricz Zsigmond is a valóságra volt kíváncsi, nem a látszatokra. Bözödi nem befolyásolta Móriczot: „Tartózkodtam attól, hogy az én véleményemet hallja, arra igyekeztem módot nyújtani,

hogy közvetlenül lásson és halljon.”

Móricz Zsigmond alföldi emberként járta a Székelyföldet, a kétféle magyar típusnak a szintézisét kereste - és Móricz a szintézist leginkább a szegény emberek körében látta meg. Urak nélküli világban látta az élet lehetőségét, ahogy Móricz tapasztalatát Bözödi leírta: „a székely gazdák az urak gyámkodása nélkül is tudnak nagyszerűen dolgozni, közös termelést végezni”. A csíkzsögödi gazdakörben azt látták, hogy „az egyszerű falusi gazdák úgy tárgyaltak, mint a parlamentben”.

Bözödi György 1943-ban ott volt a Püski Sándor által szervezett balatonszárszói találkozón. Arról beszélt, hogy „Erdélyben lényegesen mások a viszonyok, mint a Királyhágón innen.” Az önálló kisebbségi létértelmezést fogalmazta meg, mert az elszakított területeken önálló magyar társadalomfejlődés alakult ki.

1989 nyarán az akkori munkahelyemen telefonon hívtak, hogy Bözödi György Vácon van, lehet találkozni vele. Körülbelül tízen jöttünk össze, megtudtam, hogy kórházi kezelésen van, onnan jött ki. Nehezen beszélt, légszomja volt, de várta a találkozást. Úgy adódott, hogy én vezettem a beszélgetést, amihez ott rögtönözve a két háború közötti erdélyi magyar irodalmat választottam vezérfonalnak. Arról beszélt, hogy a két világháború között munkatársa volt a Pásztortűznek, az Ellenzéknek, majd 1940-től a Móricz Zsigmond által szerkesztett Kelet Népének. Végül az 1942 és 1944 között működött Termés c. negyedéves folyóirat szerkesztője volt, ahová dolgozott Jékely Zoltán, László Gyula régész, és Wass Albert is. A háború után nem jött Magyarországra, az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot kutatta Erdélyben. Közben román szépirodalmi műveket fordított magyarra. Néhány hónappal a váci találkozás után, 1989. november 25-én a Korányi Szanatóriumban halt meg. Szülőfalujában, Bözödön temették el.

Virt László

A bal oldali képen Bözödi György az 1943-as balatonszárszói konferencián, Veres Péter mellett ülve Karácsony Sándor előadását hallgatja. A jobb oldali képen az idős Bözödi György látható.

Amit a szenteltvízről tudni kell

vetettem oly sűrűn, ahogy csak tudtam; erre eltűnt ugyan, de azonnal megint viszszajött. Ez kétszer is megismétlődött; úgyhogy nem tudtam, mit tegyek. Szerencsére volt ott szenteltvíz: abból hintettem feléje, s akkor nem jött többé vissza.”

A szenteltvíz (exorcizált só és exorcizált víz), nem azonos a megáldott „sima” vízzel, sem a keresztvízzel, sem a kegyhelyek csodás vizével, hanem egy igen hatékony szentelmény, a hozzákapcsolódó áldások miatt. Ezért az Egyház szorgalmazza használatát. A Bibliában a víz és a só az élet és romolhatatlanság szimbólumai. A szentelt vizet, a szentelt sót, illetve annak vízzel kevert szentelményét a zsidóság is használta. Minden áldozathoz hozzátartozott a szentelt sóval való meghintés „Sózz meg minden áldozatot, amelyet felajánlasz és ne szűnjél meg a te Istened szövetségének sóját hinteni áldozatodra. Minden ajándékoddal mutass be sót Uradnak, Istenednek” (Lev 2,13). Tóbiás könyvében is olvashatjuk, hogy „A fiú felvágta a halat, kivette a szívét, a máját és az epéjét. A hal egy részét megsütötték, hogy legyen mit enniük, a többit meg besózták” (Tób 6,6). Az angyal pedig így oktatta: „Ha belépsz a nászszobába, fogd a (besózott) hal máját és szívét, és tégy belőle a füstölőben levő parázsra. A füst majd szétterjed, a démon megérzi a szagát és elmenekül, többé nem kell félni, hogy találkozik vele az ember...” (Tób 6,17).

Krisztus Egyháza is átvette a szenteltvíz használatát, Szent Máté apostolra vezeti vissza a szenteltvíz használatának elrendelését. Katolikus templom bejáratánál szenteltvízbe mártott ujjal vetünk keresztet. Mi történik, amikor ujjunk ezzel a titokzatos anyaggal érintkezik? Miféle erő rejlik benne?

Igaz a mondás: „Fél, mint ördög a szenteltvíztől”, amiként Avilai Szent Teréz is ezt írja a szenteltvízről: „Egy alkalommal egy kápolnában voltam, amikor egyszerre csak megjelent [az ördög] a bal oldalamon, utálatos alakban. (…) Azt mondta nekem, rettenetes hangon, hogy kimenekültem ugyan a karmai közül, de ő tudni fogja a módját, hogy újra hatalmába kerítsen. Nagyon megijedtem, s keresztet

„Milyen nagy lehet a szenteltvíz ereje! Lelkem megvigasztalódik, ha keresztet vetek vele. Felfrissülök és olyan lelki örömöt érzek utána, amit nem tudok kifejezni. Tapasztalatból tudom, hogy semmitől sem menekül el gyorsabban az ördög, mint a szenteltvíztől. A kereszt elől is elmenekül, de hamar visszatér. (...) A víz, olaj és só exorcizmusához nincs szükség exorcistára, ezt bármilyen pap elvégezheti, akinek azonban szilárdan hinnie kell ebben és tudnia kell, hogy az erre a célra szolgáló szentelések a rituáléban találhatók. Csakhogy azon papok száma, akik ezt tudják igen csekély. A legtöbbjük semmit nem tud erről, és az ezt kérő híveknek csak az arcába nevetnek” (Egy exorcista tapasztalatai – Gabriele Amorth atya könyvéből). A szenteltvíz az Egyház, exorcizmussal egybekötött vízszentelő imájából meríti erejét és hatását, amelyet a pap mond a só és a víz megáldásakor Vízkereszt ünnepén vagy Nagyszombaton.

A só megáldása:

„Könyörögjünk. – Mindenható örök Istenünk! Alázatosan kérjük irgalmadat. Áldd meg és szenteld meg atyai jóságoddal ezt a sót, amelyet az emberiség használatára teremtettél. Add, hogy mindazoknak, akik használják, testi-lelki üdvét szolgálja. Amire hintik vagy amibe vegyítik, az tisztuljon meg a gonosz lélek minden ártó hatalmától és megrontó befolyásától. Krisztus, a mi Urunk által. – Amen.”

Víz megáldása, szenteltvíz készítése

„Könyörögjünk. – Istenünk, te az emberek üdvözítésére szánt legdrágább titokzatos ajándékaidat, misztériumaidat a vízből fakasztod számunkra. Hallgasd meg könyörgésünket: áraszd erre a megtisztulást jelképező vízre áldásodat! Add, hogy ez a teremtményed mennyei ajándékaid szolgálatában űzze el a gonosz lelkeket, tartsa távol a betegségeket és hordozza magában az isteni kegyelem hatékony erejét! A hívek házában vagy bármely helyen akármit is érint vagy meghint ezen víznek cseppje, az legyen egészen tisztává, minden ártó hatalomtól mentessé! Ne üthessen tanyát ott a gonosz lélek, ne verjen gyökeret a rontás szelleme! Szűnjék meg a belopakodó sátán minden cselszövése! E víznek hintése által távozzék és szűnjék meg minden titkos kór, ami a ház lakóinak épségét vagy nyugalmát veszélyezteti. Add, hogy Szent Neved segítségül hívásával kért épségük és üdvösségük minden támadással szemben védelmet nyerjen! Krisztus, a mi Urunk által. Amen.”

A pap most az exorcizált és megáldott sót háromszor kereszt alakban a vízbe keveri, mondván: „Legyen e só és víz elegyítése az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.”

Bár manapság az új rituálé kihagyja az ördögűző könyörgéseket (úgy a szenteltvíz szentelése, mint a keresztség kiszolgáltatása esetében). Holott az ilyen előkészítő exorcizmusok nem azért szükségesek, mintha a gonosz lélek birtokolna egy dolgot vagy személyt, hanem abban az értelemben, hogy ne is lehessen semmiféle hatóköre, ártó hatalma rajta, akár a szenvedélybetegségek, vagy rossz szokások megkötözöttsége által. Krisztus, az Egyházára bízott hatalma folytán, valamely megáldott dolog már, a jó hatékony kellékeként

hathat és ekként használható, feltételezve annak a személynek a kegyelmi állapotát, aki a szentelményben részesül. Elvárható tehát, hogy az a személy is (aki a szenteltvizet rendszeresen használja) megszabaduljon a démoni behatás alól!

A gonosz csak a világosan lelki vonatkozású dolgokra, vagy cselekedetekre reagál! Így például sohasem fog a csapvízre reagálni. Viszont agreszszíven fog reagálni a szenteltvízzel való „érintkezéskor”. Reagálván, akaratlanul is tanúságot tesz a szenteltvíz tisztító értékéről és lelki töltetéről.

Az ördögűzések alatt a gonosz lélek saját akarata ellenére, olyasmiről is kénytelen tanúságot tenni, amiről nem akar tanúskodni. Amikor például a szertartás során a megszállott hívőt szentelt vízzel hintik meg, a démon az illetőn keresztül kinyilvánítja határtalan nemtetszését, egészen az erőszakos reakciókig menően. Az egyszerű vízzel történő meghintés azonban semmiféle fájdalmat nem okoz a démonnak, sőt mi több, olykor nyíltan kimutatja: világosan felismerte, hogy nem szentelményről van szó (az ördögűzés szertartásának alávetett személynek nyilvánvalóan nem lehet tudomása arról, melyik a valódi szenteltvíz). A démon tehát, Isten kényszerítő erejének engedve, kénytelen tanúskodni a szenteltvíz szerepéről, melyet a Római Misekönyv szavai szerint (bocsánatos) bűneik bocsánatára, a gonosz csábításainak elkerülésére és Isten oltalmának elnyerésére használunk.

Ég és Föld között Istennel

Dr. Bakó Mária Hajnalka rovata

Szent György

Április hónapot régen Szent György havának nevezték. Mindez kapcsolatban van a tavaszi földműves munkával.

Dr. Jakubinyi György nyugalmazott érsek atya György Szentek c. tanulmányából megtudhatjuk, milyen sok ilyen nevű szentünk van, ami tiszteletét bizonyítja, viszont most az első szenttel foglalkozunk. Szentünk 273 körül született katona ember, aki édesanyja hatására lett kereszténnyé.

A festményeken milyen színű lovon ábrázolják?

Palesztina vidékéről származott előkelő családból. Életéhez sajátos legenda fűződik, ami erősen emlékeztet a magyar népmesék világára, és amit az Egyház is magáévá tett a gonosz legyőzésében. A Legenda aureában ezt olvassuk róla: „Silena városa közelében volt egy tó, s abban lakott egy mérges sárkány. Már többször megfutamította a népet, amikor az fegyveresen ellene vonult. Így hát a polgárok naponta két juhot adtak neki. Amikor a juhok megfogyatkoztak, megegyeztek, hogy naponta egy embert áldoznak a szörnynek. Hogy eldöntsék, ki legyen az áldozat, sorsot vetettek, mely alól senki sem vonhatta ki magát. Amikor már a városnak szinte minden ifja és leánya áldozatul esett, történt, hogy a sors a király leányára esett. A király megkísérelte, hogy leányát megóvja a nyomorúságos haláltól. A nép pedig rettegett, hogy mindnyájukat megöli a sárkány. A leány könnyezve ment a tóhoz. És akkor Szent György arra jött lóháton.

A márciusi helyes válaszok:

Megkérdezte, mi baja van. A lány így válaszolt: „Jó ifjú, szállj gyorsan lovadra, és sietve fuss el innen!” – és elbeszélt neki mindent. Ő pedig ezt mondta: „Ne félj, segíteni fogok rajtad Krisztus nevében.” Még beszéltek, amikor a sárkány kiemelte fejét a tóból. A leány reszketett a félelemtől, György azonban lovára pattant, keresztet vetett magára, és szembelovagolt a sárkánnyal, amely rárontott. György nagy erővel megforgatta lándzsáját, Istennek ajánlotta magát, és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor megparancsolta a leánynak, hogy az övét kösse a sárkány nyakára, és vezesse be a városba. Az megtette, és a sárkány úgy ment utána, mint egy szelíd kutya.”

Milyen melléknevet kapott Szent György?

A bátor katonát keresztény hite miatt Diocletianus császár számos kínzásnak vetette alá, majd 302 április 23-án kivégeztette. Tisztelete nagyon hamar elterjedt Keleten és Európa országaiban. Templomok sokasága épült mindenfelé.

Melyik az a legértékesebb nemzeti kincsünk, amely őrzi az ő képét?

4

Számos ország, város, falu védőszentjének választotta és számos helyiséget neveztek el róla, vagy egyházi, akár világi mozgalmakat ajánlottak a vértanú oltalmába. Az 1907-ben indult nemzetközi világifjúsági mozgalom az ő védelme alatt áll.

Melyik ez a mozgalom?

5

Napjainkban ünnepén rendezvényekkel emlékeznek meg róla, kiemelve erényeit.

Mikor van az ünnepe?

1) Mikor halt meg Mária királyné? 1323. március 25-én. 2) Hogy nevezik az olaszok a királynét? „Magyarországi Mária”. 3) Hogy hívják a szentté avatott püspököt? Toulouse-i Szent Lajos. 4) Ki készítette el a királynő máig fennmaradt síremlékét? Tino di Camaino szobrászművész és Gagliardo Primario. 5) Ki írt könyvet a nápolyi magyar emlékekről „Nápoly középkori magyar emlékei” címmel? Prokopp Mária.

Kedves Olvasó!

A válaszokat a Szent Kereszt Plébániára várjuk!

(530230 Csíkszereda, Kossuth Lajos utca 38., Hargita megye)

Áhítat

Milyen helyzetekben látunk manapság áhítatos gyerekeket? Szülők és pedagógusok gyakran mesélik, hogy azokban az esetekben láthatunk meghatódott, elmélyült és odaadóan figyelő gyerekeket, amikor teljes mértékben a személyüktől kívülálló jelenségekre figyelhetnek, amikor egyetlen dologra összpontosíthatnak, amikor rácsodálkoznak valamire. Például, ha egy különös történetet hallanak, vagy ha váratlanul egy kiskutya kerül az útjukba, ha végig simogathatnak gabona-kalászokon.

Az áhítat azonban nem ugyanaz, mint amikor koncentrálunk valamire. Az áhítatnak szerves része, hogy mélyen átéljük: olyasvalami előtt állunk, ami hatalmasabb nálunk, ami fölött nem rendelkezünk ellenőrzéssel.

A vallásos alapú áhítat olyan magatartás, melyben az ember az Istenről elmélkedik, Őt kutatja, Róla gondolkodik. A liturgiában abban az esetben is nagy jelentősége van az áhítatnak, amikor gyerekek is jelenvannak. Nem abban az értelemben, ahogyan ezt gyakran félreértelmezik, hogy a szentmise alatt a gyereknek figyelnie kell és nyüzsgés nélkül hallgatnia. Ez fegyelmezettség, de még nem áhítat. Az áhítatot nem lehet külső hatásra előidézni és nem lehet elrendelni. Azonban a felnőttek meg tudják teremteni a gyerekek számára a feltételeket, hogy azok is az áhítat állapotába kerüljenek: azáltal, ahogyan meghallgatnak egy bibliai történetet (anélkül, hogy utána kikérdeznék őket, hogy valóban jól odafigyeltek-e); miközben egyegyszerű templomi éneket énekelnek (anélkül, hogy olvasniuk kellene a több szakaszból álló szöveget); amikor csendes pillanatokban elgondolkodhatnak mindazon, amit átéltek (anélkül, hogy valamit fel kellene abból mutatniuk, vagy megmagyarázniuk, vagy valamiféle teljesítményről kellene beszámolniuk). Ezek a pillanatok már a kisgyerekek számára is értékes momentumai a szentmisének, és mind a szülőnek, mind a gyereknek lelki gazdagodást jelent, ha ezt együtt tapasztalják meg.

Jó oka volt arra a würzburgi zsinatnak még a hetvenes években, hogy fokozott mértékben ajánlja a családi szentmiséket, „melyekben lehetővé válik, hogy a gyerekek a szülőkkel közösen éljék át a hit ünnepét”.

CHRIST IN DER GEGENWART, 7/2023

Fordította Bács Béla János

Kedves Gyerekek!

Remélem, még emlékeztek, hogy Jézus Krisztus és tanítása olyan kincs, amivel semmi az égadta világon nem ér fel. Ennek a tanításnak nagyon sok mondata már önmagában is felülmúlhatatlan érték, fénylik, mint egy drágakő.

A nyolcadik kincset, azaz jézusi mondatot egy (alábbi) szókígyóban találjátok. Továbbra is az a javaslatom, hogy miután megtaláltátok, értelméről beszélgessetek el szüleitekkel (nagyszüleitekkel, keresztszüleitekkel, stb.), majd tanuljátok meg. S ha még mindig szeretnétek nyerni egy újszövetségi Bibliát,s csak most gyűlt össze a 7 általatok készített könyvjelző a jézusi mondattal, ne késlekedjetek, tegyétek borítékba és küldjétek el nekem postán.

A nyolcadik kincs: egy Jézus által adott ígéret, melyet úgy találtok meg, ha elindultok a kigyó egyik végétől és minden második betűt összeolvassátok, majd a másik végén megfordulva a még fel nem használt betűkkel is ezt teszitek (a vesszőt tekintsétek, mint betűt). Jó kincsfeltárást!

Katóca

Email-cím: lorinczevakatalin@yahoo.com

Postacím: Lőrincz Éva-Katalin, Márton Áron Főgimnázium, Márton Áron u. 80., 530211, Csíkszereda, Hargita megye

A feleség feljelentést tesz a rendőrségen.

- A férjem mindig megver!

- Milyen gyakran? - kérdi a rendőr.

- Ahányszor csak kártyázok vele.

DERŰS OLDAL

Autóvezetés közben egy férfi véletlenül meg- nyomja a dudát. Mivel a kislánya is vele uta- zik, odaszól neki:

- Bocsánat, csak véletlenül nyomtam meg!

- Tudom, apu! - mondja a kislány.

- Honnan? - kérdezi csodálkozva az apa.

- Onnan, hogy nem mondtad utána, hogy „Vadbarom!”

Focimeccsen

- Hát ez mindennek a teteje! Nekem azt mon- dod, hogy a nagybátyád temetésére mégy, és most itt látlak a focimeccsen! – dorgálja a ta- nár a diákot.

- Várja csak ki a végét, tanár úr! A nagybá- tyám a bíró!

Ikerszülések

Két orvos beszélget:

- Mit szól hozzá, hogy így megszaporodtak az ikerszülések?

- Miért csodálkozik ezen? Ilyen közbiztonság mellett nem csoda, hogy már az újszülöttek sem mernek egyedül a világra jönni.

Forrás: instagram.com/777blog

Belép a pszichológus egy tök üres szobába, majd megszólal:

- Mondja uram... mióta képzeli magáról, hogy láthatatlan?

Furcsa világban élünk... Úszunk az információk tengerében, és belefulladunk a tudatlanságba.

Keresztrejtvény

Jézus tanítja: „Ahol ketten vagy …“ (Mt 18, 20).

Az idézet befejező része a rejtvény vízszintes 3 és függőleges 1. számú soraiban van elrejtve.

Vízszintes: 1. Tiltószó. 12. Orra bukott. 13. Könnyű tárgy ide – oda mozog, kitér. 14. Filmet forgat a moziban. 15. Damaszkusz lakójára vall. 17. Mókus. 19. Falánk (ék h.). 21. Érem. 24. Angol gól! 25. Román Nemzeti Bank román rövidítése. 26. Attól az időtől fogva. 27. Kicsinyítő képző. 28. A húst a csonthoz kötő szalag. 29. Táplálva (van). 31. … had, népes sereg, lusta népség. 33. Mondatszó. 34. Oestered vegyjele. 35. Mongol uralkodó. 36. Tömérdek. 37. Parázs –románul (elől fölös O). 39. Délkelet – ázsiai ország – román neve (ék f.). 41. Keskeny, magas építmény. 43. Utódot hoz létre. 44. Egyik szülőre vall. 46. … Iacobescu – román színésznő (ék csere). 47. Maga után húzta. 49. Tüstént.

Függőleges: 2. Ovovivipara (zoarcidae). 3. Heted részre. 4. Álmosság miatt szájat nagyra nyíta. 5. … Maruth, Traven – német író. 6. Máltai és thaiföldi gkj.

7. Svájci hírügynökség. 8. Két szó: silbak és én – olaszul. 9. Haddal rendelkező. 10. Tüzet élesztő. 11. Zeke elő! 16. Zambiai, japán és norvég gkj. 18. Sós vagy édes, töltelékkel készült sütemény. 20. Egyiptom fővárosából származó étlap. 22. Angol szerelem! 23. Fejetlen boa! 27. Nagy ázsiai ország. 30. A kanadai Ontario tartomány fővárosa, s egyben az ország legnagyobb városa. 31. Nyaktekercse. 32. Amióta az … tudom - régóta, ősidők óta. 35. Kicsinyítő képző. 38. A „Családi kör“ írójának családneve (János). 39. Máltai, jemeni és osztrák gkj. 40. Személyem a közelebbi helyen (van). 42. „Ez forgassa a fejet!“. 45. Lám a harmadik személy. 46. A nőnemű személy. 48. Belül fogy! 50. … a divat – magyarországi folyóirat.

Készítette: Korodi Zoltán, Tusnádfürdő

a márciusi megfejtés

Vízszintes 1: Ha a mi életünk is arról.

Függőleges 27: Tesz tanúbizonyságot!

Megfejtők: András Margit – Csíkszereda, Balázs Ferenc – Csíkszereda, Csákány Margit – Csíkszereda, Darvas Veronika – Csíkszereda, Deák Margit

– Csíkszereda, Forizs Ibolya – Vajdahunyad, György

Ilona – Csíkszereda, Hamar Edit – Radnót, Kedves Éva – Csíkszereda, Kedves Piroska – Csíkszereda, Kolcsár Rozália – Gyergyószárhegy, Korpos Gitta

– Csíkszereda, Kozma Éva – Gyergyóújfalu, Magyari László – Zilah, Pál Éva-Mária – Csíkszereda, Részegh Gizella – Göröcsfalva, Róth Zoltán Vilmos

– Csíkszereda, Szabó Gabriella – Csíkszereda, Szőcs Izabella – Csíkszereda

A szerencsés megfejtő: Szabó Gabriella

Az ehavi megfejtéseket május 4-ig várjuk! Szent Kereszt Plébánia, 530230 Csíkszereda, Kossuth Lajos u. 38., Hargita megye.

A megfejtők között könyveket sorsolunk ki!

Ady Endre A szép húsvét

Odukat és kriptákat pattant

S bús árkokig leér a szava:

Ilyen a Husvét szent tavasza

S ilyen marad.

Miért tudjon Ő az embervérről, Mikor künn, a Tavaszban

Minden csoda csodát csinál

S minden drága fizetség megtérül?

Óh, Tavasz, óh, Húsvét, Emberek ősi biztatója, Csak azt szórd szét köztünk:

Állandó a tavaszi óra

S ilyen marad.

Krisztus támad és eszmél, Odukat és kriptákat pattant.

Van-e gyönyörűbb ennél?