KV_2022. 3.szám

Az idei utolsó lapszámban visszatekintünk az elmúlt évre és még annál is messzebbre. Rendkívül eseménydús évet tudhatunk hatra mind a világ mind a cég számára. Rengeteg jót hozott 2022 a számunkra izgalmas projektek és új kollégák képében, mégis olykor bizonytalansággal tekintünk a jövőre. A következő napok hetek azonban szóljanak arról, hogy félretesszük aggodalmainkat, a szeretteink felé és befelé fordulunk, feltöltekezünk és pihenünk, eszük és iszunk.

A lapszámunkban az ünnephez méltó kikapcsolódást is ajánlunk!

Jó olvasást, kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag új évet kívánunk, -szerkesztőség-

Építőipari Nívódíjat nyert a Skardelli György vezetésével tervezett MVM DOME. A rangos elismerés ünnepélyes átadására 2022. december 8-án került sor az ÉVOSZ évzáró ünnepi közgyűlése keretében.

Az MCC Révfülöp üdülőterület fejlesztési tervpályázatán a Borbély András vezetésével készített pályaművünk megvételben részesült.

A Pécs Tüskésrét fejlesztése tervpályázaton a Csízy László vezetésével készített pályaművünk megvételben részesült.

Oszoli Gellért É jogosultságát megszerezte és 2022. november 1. napjától építész tervező lett.

2022. november 26-án KÖZTI-s focicsapatunk részt vett a Menyhárd István Alapítvány által rendezett Jótékonysági Mikulás-kupán, melyen ötödik helyezést ért el.

2022. októberében szerződést kötöttünk a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálja előtti közúti előtér tervezési feladatainak ellátására, 2022. novemberében pedig szerződést kötöttünk a Marina City O2 Irodaház koncepciótervének, valamint az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet új porta és betegirányító épületének elkészítésére.

elkészült

Írta:

2 évvel ezelőtt az V. kerületi önkormányzat egy keretszerződés egyik elemeként felkérte a Köztit a Veres Pálné és a Bástya utca sarkán álló, egészen pontosan a Vámház körút 8. szám alatt található épület földszinti és pincei albetétek hasznosítására. A cél egy kulturális és kiállítótér kialakítása volt a Bástya utca felől, az épület mentén húzódó középkori városfal és történetének bemutatására.

A projektet 2020 elején kezdtük Pottyondy Péterrel. Az épületen belüli átalakításon túl a teljes épület homlokzati felújításáról is szó volt, ezért munkánk meglévő tervek hiányában felmérésekkel kezdődött. A covid elején amikor lelassult a világ, próbáltunk régi tervrajzokhoz jutni és bejutni a régi Jazz Klub elhagyott belső tereibe. A földszinten egy 90-es éveknek megfelelő közepes szintű bár és a hozzá tartozó iroda fogadott minket, a pincében az üres egykori tánctéren méregettünk és zseblámpákkal próbáltuk feltárni a problémás szituációkat. A tervezési terület nagy része a ház alatt mélyen elnyúló pinceszint volt, mely egy hosszú, boltozatos tér, ahol egyik helyiség nyílt a másikból. Egy labirintusnak tűnt és közben néha félelmetesnek is, mert a bejárásokon sokáig csak a zseblámpáink világítottak. A tervezési program fő funkciója a kiállítótér, továbbá múzeumpedagógia tér, a földszinten egy kávézó és az ezeket kiszolgáló alárendelt helyiségek.

Az alaprajz adta magát, hogy hogyan lenne célszerű a helyiségek elhelyezése. Rengeteg ötlettel indultunk el, Péterrel végül 4 verziót adtunk be a koncepciótervre. A megrendelő által választott irány után Havrán Judittal folytattam közösen a tervezést. A tervhez mind hozzátettünk, a kezdeti állapotról Judit segítette az ötleteket megvalósíthatóvá tenni. Viszonylag gyorsan elkészült a vázlatterv, majd az engedélyezési tervet is gyorsan ki tudtunk adni.

A kiviteli terv készítésével párhuzamosan elkezdődtek a meglévő szerkezetek bontási munkálatai, ezalatt is voltunk kint néhány alkalommal, és kíváncsian figyeltük milyen tér bukkan elő az álmennyezetek és gipszkartonok alól.

Méray-Horváth Mercédesz

Vámház körút - Budapest

A földszinten a nagy belmagasság, a dongaboltozat, a hatalmas portálablakok, a lecsupaszított téglafalak, illetve ezek együttese nagyon egyszerű és szép látványt nyújtott. A pinceterek látványa is letisztultabb lett és a kezdetben mindig nyirkos, penész szagú levegőt felváltotta a friss beton illata. A közmű vezetékek kinézetének alapján nem volt mindenhol egyértelmű, hogy azok használatban levő vezetékek vagy esetleg már régi csövek. Egy bejárás alkalmával amikor megoldást kerestünk egy gépészeti problémára, vettük észre, hogy egy korrózió és pókháló szőtté gázcső tört elő a falból, majd kanyarodott 90 fokban felfelé, amely hajdanán még fal mellé simult, viszont ekkor már csak az újonnan épített térben egy idegen múltbéli maradványának tűnt. Az építkezés nagy része ősszel és télen zajlott, de ahányszor kint jártunk bejáráson hevesen folyt a munka, szólt a zene és közben búgott az ipari hősugárzó. Az építésvezető szüntelenül járkált, felügyelte a munkát, néha leült böngészni a tervet, vagy egy telefonhívást elintézni, a kinyomtatott terveinket láttam meg az asztalán. Kicsit poros, koszos, használt lapok voltak, valahol rá is lett rajzolva, de örültem a látványának, mert eszembe jutott, hogy pár hónappal ezelőtt

általunk születtek meg azok a vonalak. Számomra a legnagyobb izgalom a födémek bontásakor kezdődött, fantasztikusan érdekes térbeli helyzetek alakultak ki. 8 méteres belmagasság, melyben a boltozat metszetből volt látható minden rétegével együtt. Ugyanennek a szerkezetnek a látványa folytatódott a pinceszinten, egy modernkori zsaluból készült ramonáddal alátámasztva. A ramonád, mint egy legyező, úgy állt a tégla boltozat súlya alatt. Fokozatosan jelentek meg az új, főleg beton szerkezetek: födémek, liftakna, majd a lépcső tökéletes harmóniában a mellette álló több százéves egykori városfallal. A régi és az új egyensúlyban voltak. Kiváló tapasztalás és nagyszerű élmény volt végigkövetni az építkezést, látni minden szakaszában. Nagy tisztelettel és minden elismeréssel tekintek az építőkre és a helyszínen dolgozó szakemberekre, akik hónapokon keresztül, a kezdetekor még nem túl barátságos hangulatú pincetérben dolgoztak és olyan szituációkat oldottak meg, amiket elképzelni is nehéz volt, hogyan tudják majd kivitelezni. Nagyszerű tervezőgárda jött össze és a végére jó kis csapattá váltunk a megrendelő munkatársaival együtt. Szeretném megemlíteni e klassz csapat tagjait, akikkel oly jó hangulatban, és csak ritkán nem egyetértésben, teltek a mūvezetések és bejárások:

Stáblista: Havrán Judit- építész I Szakál Szilárd - gépész I Óváry Zoli - megrendelő részéről ellenőrző építőmérnök Cséfalvay Gábor - statikus I Bodó Pál - statikus I Ivádi László - kivitelező

honnan járunk be?

egy pályázat emlékirata

A történet ott kezdődik, hogy augusztus másodikán kiírt egy építészeti tervpályázatot a pécsi városvezetés négy megakomplexumra (aquapark, versenyuszoda, 5000 fős multicsarnok és egy 200 szobás hotel), melyet egy idilli rekultivált zagytemető tetején kívánnak elhelyezni a közkedvelt Tüskésréti tó közvetlen környezetében. A konkurenciának egy kis előnyt adva szeptemberben el is kezdtük a tervezést. Hogy mediterrán hangulatba kerüljünk lementünk Pécsre bejárni a területet, persze véletlenül a PTE Egészségtudományi Karának volt rendezvénye ott, úgyhogy kisportolt lányok és fiúk között kellett helyszíni fotókat készíteni. Miután 40 fokban bejártuk a 32 hektáros parlagfű mezőt (r.i.p. Krisz), két arra tévedt erdész megígértette velünk, hogy nem építünk oda semmit, illetve elvittek minket megmutatni a telket keretező zagytöltéseket. Az erdész úr autójába bepaszírozódott a csapat 5 tagja, míg én egyedül mentem az erdész hölggyel, aki ránézésre ott volt a 69-es Woodstockon. A bejárás utáni héten beköltöztünk a második emeleti projektszobába, mely egy meghatározó élmény volt. Én raktam a zenéket, ami többé-kevésbé megfelelt a közízlésnek. Egész napos brainstormingok voltak, projektorral prezentáltuk az aktuális munkarészeket egymásnak, és a Közti több elismert építészének. A tárgyalóasztalnál vetésforgóban konzultáltunk Lacival, aki néha tigrisbukfencet vetett, hogy felrázzon minket a nagy hajrában. A leadás napján hajnalba átcsúszva kasíroztunk, így történt, hogy a kollégáim köszöntöttek fel először a szülinapomon. A mű elkészült, a munka nemesített, kérem a következőt…

Csapattagok: Csízy László, Öcsi Gabriella, Libertiny Anna, Tóth Krisztián, Oszoli Gellért, Szulágyi Zsófia, Bata István

Írta: Oszoli Gellért

játék

elveszett 8 köztis kis kedvenc... köztis kiskedvencek

...el tudod juttatni a gazdájához?

Noémi Ácsi Vero Miri Geri Kriszti

Ritzl Bandi

Gyuri

Daisy

Nyüzsgi

Azim

Bendegúz

Bodzsó

Brúnó, Noé és Gotti

Több új kollégánk érkezett az elmúlt másfél évben. Nekik kevesebbet mond, de napi rutinjai közepette másoknak is ritkábban jut eszébe a „stúdiós” működésünk. Határai mára felbomlottak teljesen. Ennek az időszaknak fő tartó oszlopait kérdeztük mostani számunkban, a már megszokott 5+1 kérdés rovatban.

Ezen stúdiórendszer meghatározó alakjainak védőhálójában lehet sokan felegyenesedtünk, megszilárdultunk, de még mindig érdemes mindenkinek kellő odafigyeléssel olvasni gondolataikat, tanácsaikat!

Nézzétek csak, ki hol kezdte:

Gurubi Imre

Mikor érkeztél a Köztibe, kinek a vezetése mellett kezdted meg a munkát, és mivel kellett foglalkoznod ekkor?

A BME Építészmérnöki Karán végeztem 1978-ban. Ennek az évnek az őszén kezdtem dolgozni a Középülettervező Vállatnál, mint statikus tervező gyakornok. Akkoriban építész felvétel nem volt. A 3-as irodára kerültem – ami a várban, a Disz téren volt. Ekkor terveztük a Hotel Stadiont és a Budapesti Sportcsarnokot (ami 1999-ben leégett). Mindig közel állt hozzám a matematika, építészet mérnöki oldala –ezért maradtam később is, szerkezettervező. Kisebb statikai méretező programokat írtam Sinclair Spectrum gépre – amit főnököm (Farkas Kis Gyula) jóindulatú mosolya kísért. Elvégeztem a Statikus Szakmérnöki-t és több, mint tíz mérnök továbbképzőt. Főnököm nyugdíjba menetele után, fiatalon, 33 éves koromban kineveztek az iroda statikus osztályvezetőjének. Az osztály akkor 22 fős volt. Azóta is kisebb megszakításokkal, folyamatosan a statikus szakágat vezettem. Mintegy tíz éven keresztül külsős óraadó gyakorlatvezetőként oktattam a Szilárdságtani Tanszéken – ez fontos volt számomra, mert így a szakma minden részét állandó naprakészen tudtam tartani.

Mi volt a legnagyobb kihívás a Köztiben töltött idődben?

A Közti Zrt.-vé alakulása után, rövid ideig, fél évig a 3-as iroda megbízott irodavezetője lettem. Ez nehéz és nem nekem való feladat volt, ezért hamar le is mondtam róla és visszatértem a szerkezettervezéshez. Az osztályvezetésnél is mindig csak szakmai irányító voltam és nem „főnök”.

1978 Mit tanácsolsz az iroda fiatalabb korosztályainak?

A fent leírtakból is kitűnik, hogy legfontosabbnak tartom – a szakma szeretetén túl – az állandó, folyamatos önképzést.

Imre érkezése táján

Milyen budapesti beruházást, fejlesztést látnál szívesen megvalósulni?

Korszerű oktatási intézményeket, korszerű egészségügyi intézményeket, a közlekedés és a hozzá tartozó létesítmények fejlesztését.

Mivel foglalkozol most?

Nyugdíjban vagyok, de hiányzik a tervezés. Az épületek szeizmikus hatásnak ellenálló tervezése az új EUROCODE előírásai szerint aktuális téma. Ennek a tudománya most van fejlődésben: a kiindulási tervezési paraméterek meghatározására és azok értékeire jelenleg többféle módszer is van. Az elérő kiindulási adatokkal végzett tervezés eltérő statikai igénybevételeket szolgáltat, ami a szerkezetek árára is jelentős hatással van. Jelenleg ezek elemzéséhez készítek számításokat három általam tervezett épületre: Papp László Aréna, MVM Dome, Budapart BRD lakóépület. Ezt később publikációban szeretném közreadni.

+1 Kedvenc karácsonyi film/zene?

Bordács László

1979

Mikor érkeztél a Köztibe, kinek a vezetése mellett kezdted meg a munkát, és mivel kellett foglalkoznod ekkor?

1979-ben kezdtem dolgozni a Köztiben közvetlenül az egyetem elvégzése után, de már előtte (negyed és ötödéves koromban) volt itt állásom heti 16 órában. Horváth Lajos invitálására jöttem ide dolgozni, de akkor Ő még nem volt műteremvezető, így ugyanabba a műterembe kerültem, ahol Ő is dolgozott, de más építészek kiviteli terveiben segédkeztem. Szerencsémre 2 évre után, Horváth Lajos kinevezését követően, több önálló tervezési feladatot kaptam (részben Pályi Gáborral közösen) melyek meg is épültek.

a kisgyerekével

Mi volt a legnagyobb kihívás a Köztiben töltött idődben?

Az idő szorítása. Általában nagyon kevés volt az idő az első tervek elkészítésére, például a győri kórház 26 000 bruttó alapterületű új épületének elvi engedélyezési tervére a megrendeléstől számítva 7-8 hét állt összesen rendelkezésre nulláról indulva.

Mit tanácsolsz az iroda fiatalabb korosztályainak?

Pályi Gáborral évente 5-6 pályázaton indultunk a szakmai életünk első néhány évében. Ez persze akkor sok lemondással is járt, mert ezeket munka után volt csak módunk elkészíteni. Ha van rá lehetőség ezt tanácsolnám.

Milyen budapesti beruházást, fejlesztést látnál szívesen megvalósulni?

Önző leszek, a már nyugdíjasként Havrán Judittal közösen tervezett II. kerületi Rendelőintézetet a Frankel Leó úton. Esély rá nulla százalék... sajnos.

Mivel foglalkozol most?

Építészettel csupán annyit foglalkozom, hogy meghallgatom Judit napi beszámolóját az aktuális munkájáról. Marad a nyugdíjasok napi élete, délelőtti séta, ebéd utáni pihenés, délután esetleg egy kis kocsmai beszélgetés, zenehallgatás, olvasás, sport (csak nézése) stb.

+1 Kedvenc karácsonyi film/zene?

Próbáltam kutakodni az emlékeimben, de emlékezetes karácsonyi film, illetve zenei élményt nem találtam. Egyéb filmek közül Makk Károly Szerelem című filmjét emelném ki, zenében pedig Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai kísérték végig az életemet, de már csak nagyon ritkán hallgatom ezeket.

Smaraglay László

Mikor érkeztél a Köztibe, kinek a vezetése mellett kezdted meg a munkát, és mivel kellett foglalkoznod ekkor?

1979

1979. szeptember 1-jén érkeztem a KÖZTI-be, Szajka László statikus osztályvezető irányításával kezdtem meg a munkát a 2. iroda statikus osztályán. (Szajka Laci sajnos november hónap elején 85 évesen elhunyt.) Az iroda jellemzően egészségügyi létesítmények tervezésével foglalkozott, így én is ezekbe a munkákba kapcsolódtam be, az első félévben mint statikus szerkesztő. Az első önálló tervezési részfeladatom az Országos Traumatológiai Intézet rekonstrukciója során a 9. emeleti kazánház szerkezettervezése volt.

Mi volt a legnagyobb kihívás a Köztiben töltött idődben?

A legnagyobb kihívást két részre bontanám. Személyesen a legnagyobb kihívás az volt, amikor 2003-ban igazgatói kinevezést kaptam és attól kezdve egy személyi felelőse lettem a Társaság életének. Ez az első évben nagyon nagy nyomást helyezett rám, így ezt nehezen éltem meg. Természetesen, ahogy telt az idő, hozzászoktam ehhez a nyomáshoz és egyre jobban élveztem a munkát. A Társaság életében – amit persze nehéz a személytől elválasztani – a legnagyobb kihívás a legjelentősebb tervezési feladatok megszerzése, szerződéskötése, elvégzése és pénzügyi lezárása volt. Ezek közül néhányat megemlítek: a Puskás Stadion, a Várbazár rekonstrukciója, a Kossuth tér, a Multicsarnok, és az Eiffel műhelyház. Mind komoly kihívás, amihez sok kiváló kolléga munkája szükséges.

Smari a 80-as években

Mit tanácsolsz az iroda fiatalabb korosztályainak?

A legfontosabb, hogy szeressék ezt a szakmát, higgyenek magukban, igyekezzenek minél többet tanulni a tapasztaltabb kollégáktól és mindig jókedvvel jöjjenek dolgozni. Akkor nagyon sok örömöt találnak majd a munkában. Ehhez nagy segítség, ha megértő, szerető család áll a háttérben. Mindig találják meg a család és a munka összhangját, mert anélkül nem lehet harmonikus életet élni.

Milyen budapesti beruházást, fejlesztést látnál szívesen megvalósulni?

A budapesti körgyűrű teljes körré alakítása és a Liszt Ferenc repülőtér gyorsvasúttal való bekötése a város életébe szerintem fontos volna, de szívesen gondolkodnék a Duna mint közlekedési útvonal fejlesztésén is.

Mivel foglalkozol most?

A családunk számára egy a közelben elhelyezkedő családi ház felújításával foglalkozom, ami 15 hónapja tart. A házban két lakást alakítunk ki teljesen szétválasztva és az egyik fiam családjával tervezünk a jövő év elején beköltözni. Emellett rendszeresen járok sporteseményekre, elsősorban foci meccsekre, de zenei és színházi élményeim is vannak. És a nagyon szeretett kirándulásokra is jut idő. Emellett intenzíven tanulok sakkozni, azért is, hogy tudjam az unokáimat is sakkozni tanítani. Amikor kérdez, akkor Gábornak szívesen adok még tanácsot néhány olyan KÖZTI-s kérdésben, amihez még ennyi idő után is hozzá tudok szólni. Jól érzem magam. :)

+1 Kedvenc karácsonyi film/zene? Kedvenc Karácsonyi filmem: „Igazából szerelem” Kedvenc zeném : a szimfónikus zenében Dvorák IX. (Újvilág) szimfónia, operában Verdi Traviáta. Nehéz kedvencet megnevezni, mert nagyon szeretem a komolyzenét. Édesanyám operát énekelt, így a vonzódásom az operákhoz innen ered, de Beethoven VI. (Pastorale) szimfóniája és a többi nyolc is igen közel áll hozzám

Skardelli György

1980

Mikor érkeztél a Köztibe, kinek a vezetése mellett kezdted meg a munkát, és mivel kellett foglalkoznod ekkor?

1980. szeptember 1-jén kezdtem el dolgozni a Közti I. iroda statikus osztályán, egy gépész szobában. Érzem, hogy ez némi magyarázatra szorul. 1976-ban tanulmányi szerződést kötöttem a Köztivel, amely mindkét fél számára kötelezettséggel járt. A Közti garantálta, hogy alkalmaz a diploma megszerzése után, és addig minden hónapban 100 Ft ösztöndíjat fizet nekem. Mindkét dolog nagyon előnyös volt számomra. Biztos elhelyezkedés az egyetem után egy jónevű tervező cégnél és a pénzre is nagy szükségem volt. Protekcióval jutottam ehhez a lehetőséghez, barátom, Ulrich Tamás édesapja, Ulrich Ferenc (kiváló Ybl díjas építész) volt akkor a Közti műszaki igazgatója, biztosította ezt a lehetőséget. A Közti patinás tervező vállalat volt, középülettervezéssel foglalkozott, cca. 660 fővel, 4 komplex irodábanépítészet, statika, gépészet elektromos szakágakkal, és e mellett volt Algériában (nagyobb) és Nigériában (kisebb) is irodája. Rám az a kötelezettség vonatkozott, hogy végezzem el az építészmérnöki kart, biztosan volt kitétel annak minőségére is, illetve – és számomra ez volt a legkritikusabb feltétel – vállalok min. 2 évet statikus osztályon munkával eltölteni. A Közti minden tekintetben megfelelt a szerződésben foglaltaknak, én azonban 3 hónap nettó statikus időszak után átkerültem Dobozi Miklós építész műtermébe.

Gyuri 1980 szeptemberében

Mi volt a legnagyobb kihívás a Köztiben töltött idődben?

Egyértelműen az, hogy megtaláljam a helyem az építészetben, a Köztiben, és a szakma szélesebb köreiben. Nem úgy jöttem ki az egyetemről, hogy bármit tudtam volna biztosan az építészetről. Minden féléves tervem –lakó, ipar, komplex, diploma - jeles lett, de kerestem a fogódzókat a tervezés során, hogyan kezdjek hozzá egy munkához, mik legyenek a vezérelvek a megoldáskeresésben. Ebben nagy segítségemre volt a gyors átkerülésem Dobozi Miklós műtermébe, és az ő révén Zalaváry Lajossal lévő munkakapcsolatom. Az első 10 év a műterem munkáinak, illetve Mérnök úr pályázatainak rajzolásával telt és közben, szigorúan magán időben, otthon, országos pályázatokat rajzoltam a barátaimmal. Akkoriban tilos volt a Köztiben munkaidőben pályázatot készíteni, a beadás napján engedték meg, hogy a végső simításokat ott végezzük. A tervpályázatok inkább szellemi párbajok voltak, a nyertes pályaművek a 80-as évek végétől hoztak magukkal megbízást. Nyeregettünk díjakat, megvételeket és a vele járó pénzt szétosztottuk egymás közt. Jól jött. A Mesteriskola is nagy lökést adott a pályámon. Bár elsőre nem vettek fel, és az igen elkeserített, de nem adtam fel, és másodjára már sikerült bejutni. Az ott készített pályázatok közül csupán egy volt, amelyet nem sikerült megnyerni, a többi mind első díjat hozott. Más szempontból is gyümölcsöző volt számomra ez a két év. A sikeres pályázatokon túl megismertem, együtt dolgozhattam kiváló, nem közti-s építészekkel, Dobó Jánossal, Janáky Istvánnal, Turányi Gáborral, Róth Jánossal, Varga Leventével. Őket csak építész folyóiratból a munkáik alapján ismertem, személyesen ott találkozhattam velük és eközben ők is megismertek engem. Ezt követően sem hagytam fel a tervpályázatokkal, nagyon szerettem ezt a műfajt, lehetőségnek tekintettem a saját véleményem nyilvánossá tételére az adott témában. És a pályám második 10 évében a tervpályázati sikerek meghozták a megbízásokat is: Kőszeg, SOS Gyermekfalu, Szentes Városi Sportcsarnok, Phenjan-i Magyar Nagykövetség, Pécs Gandhi Gimnázium és Tornacsarnok, Abuja-i Magyar Nagykövetség. Az így megszerzett munkákkal együtt járt a műterem, később stúdióvezetői kinevezésem.

Mit tanácsolsz az iroda fiatalabb korosztályainak?

Nem tudok tanácsot adni, mindenki a saját útját kell megtalálja. A magam építészethez, szakmához, megrendelőhöz való viszonyom talán lehetett egyfajta példa a velem együtt dolgozóknak. Sokan dolgoztak velem, az utolsó csapatot Ti is jól ismeritek. Soha nem alkudtam meg. Az egyszemélyű felelősségben hiszek, függetlenül attól, hogy a csapatmunkát nagyon fontosnak tartom. A vezető tervezőnek kell dönteni mindenben, ő tudja mi a fontos, miben lehet kompromisszumot kötni, neki kell vállalni a felelősséget a végeredményért, akár sikeres, akár nem. De hogy ebből bármi hasznosítható volt-e számukra azt nem tudom.

Milyen budapesti beruházást, fejlesztést látnál szívesen megvalósulni?

A történeti városszövet megújítása már legalább 20 éves gondolatom. Hatalmas területet érint a városban, leginkább a pesti oldalon. Ha az utcákkal határolt tömbök belső szárnyait ki lehetne bontani, akkor hatalmas zöldterülethez jutna a város a tömbbelsőkben, a legsűrűbben beépített városrész levegőhöz jutna, megszűnnének a komfort nélküli, fénytelen lakások. A tömbbelsői mélygarázsokkal eltűnne a parkoló gépkocsik nagyrésze a keretező utcákból, de megmaradna és felértékelődne az eklektikus városszövet. Alapvetően fontosnak gondolom a közlekedési fejlesztéseket. A repülőtér és a város kapcsolatának fejlesztését, közúton és vasúton egyaránt. A mostani állapot elfogadhatatlan, szégyen a városra nézve. A körvasút fejlesztése kulcsfontosságú lehetne a város keleti oldalán. Összefogná a sugárirányú metró vonalakat a pesti oldalon, ráadásul a felszínen kialakítva, elkerülve a drága föld alatti munkálatokat, mint egy 5-dik metróvonal működne. A sugárutak mentén kialakított P+R rendszer levegőt adna a városi közlekedésnek. Jó, hogy látok erre vonatkozó tervezést a Köztiben.

Bizonyos munkák megindultak, majd leálltak, hogy véglegesen-e az a kül- és belpolitikai helyzet alakulásától függ. A Budapest Aréna felújítása, korszerűsítése, a leégett szentesi Sportcsarnok újjáépítése, a Sportmúzeum épülete, illetve egy villaépület a budai külső kerületben voltak azok a munkák, amelyek hozzám kötődtek. A Fedett Atlétikai Csarnokot háttérből követtem a tanácsaimmal Borbély Andris vezette csapattal. Volt néhány előadásom az utóbbi évek munkáiról, Puskás Arénáról, V 30-ról, MVM DOME-ról, erre kellett készülnöm. Írok egy könyvet, ami vagy bekerül az építész könyvek sorába, vagy nem, de mindenképp megírom. A könyv magamról, pályafutásomról, munkáimról szól. Néhány évvel ezelőtt Mérnök úr mondta, hogy mindenképp csináljam meg ezt. Megígértem neki. Ez nagyon sok munkával jár, Noémi és Gellért segítettek a rajzokban még annak idején, de még sok teendő van a rajzokkal is, a fotók válogatásával is, és a szöveggel is. És persze sok utánajárás lesz a kiadatással is, amiben teljesen járatlan vagyok. De, ami tőlem függ, az meglesz.

Mivel foglalkozol most? +1 Kedvenc karácsonyi film/zene?

Ez a legnehezebb kérdés számomra, mert megszámláltalanul sok filmet és zenét szeretek. Mindkét műfajt nagyon szeretem. Nagyon sok filmet ajánlottam a stúdióban, a nagy többség süket fülekre talált :) :) :), de nem adom fel, és kihasználom a nagy nyilvánosságot és két karácsonyi filmet ajánlok, de mellette még min. kettőt a karácsonyi szünetre. De annyi lenne még …..

Potzner Ferenc

1986

Mikor érkeztél a Köztibe, kinek a vezetése mellett kezdted meg a munkát, és mivel kellett foglalkoznod ekkor?

1986 júliusában érkeztem a KÖZTI-be, a Dísz téren volt vári irodába. Mányi István műtermébe kerültem és első éjszaka „elnyertem” a Teve utcába tervezett Rendőrkapitányság távlati rajzát. Kékesi László mellett balatoni vitorláskikötők tanulmányterveit készítettem. Tervpályázatokon Laczkovics Lászlóval és Németh Katalinnal pályáztam. A Vecsési iskolát is tervpályázaton nyertük el.

Mi volt a legnagyobb kihívás a Köztiben töltött

A második napon, az első igazgatói konzultációt követően ki akartam lépni, ettől a 6 és 4 éves gyerekeim iránti felelősség tántorított csak el. A munkát illetően sűrű időszak volt, amikor a Zeneakadémia palotájának 2006-os KO-val való tervpályázati elnyerését követően elindult az építkezés, és kiírták a Budai vár és környezetének hosszútávú fejlesztési tanulmányterv közbeszerzését, valamint egyidejűleg a Várkertbazár rekonstrukciójának közbeszerzési pályázatát. Potzner Ádámmal készítettem mindkét pályatervet, és mindkettőt el is nyertük. A Várkert bazár még 2012-ben elkészült. A vári tanulmányban szereplő projektelemek közül is több megépült: Új királyi Lovarda, Főőrség-Stöckl lépcső, Tabáni gyorslift, valamint a Csikós udvar, mint állandó rendezvényterület.

Mit tanácsolsz az iroda fiatalabb korosztályainak?

Türelem és Kitartás!

„A türelem a legnehezebb és az egyetlen, amit érdemes megtanulni. A vegetáció, minden békesség, minden gyarapodás és szépség a világban a nyugalmon alapszik, időre van szüksége csöndre és bizalomra.”

Hermann

Hesse

Milyen budapesti beruházást, fejlesztést látnál szívesen megvalósulni?

Olyan fejlesztésre lenne szükség, amely a Dunát bekapcsolja a város életébe. Jelenleg szinte teljesen elszigetelt a Várostól. Amint kicsit lejjebb megyünk a folyam mentén pl. Pesterzsébetre látható, hogy milyen virágzó élet van a víz mellett. Ez egy teljesen kihasználatlan szegmens emberöltőnyi tennivalóval.

Mivel foglalkozol most?

Jelenleg a Veszprémi Színház projektjét készítjük elő közbeszerzésre. Az első ütem elkészült, a másodikat az Európa Kulturális Fővárosa (2023) után 2024-ben indítják. Továbbá kísérletet teszek eligazodni abban a termékeny rendben-káoszban, ami a gépemen és a szekrényeimben van, valamint készülök a jövő évi – KÖZTI-től független –tennivalókra, tervekre.

+1 Kedvenc karácsonyi film/zene?

A zene egyszerű: ha zene akkor J. S. Bach. Ha Bach akkor Karácsonyi oratórium. Az Oratórium 3 Kantátából áll amelyet az „Ötödik Evangélista” Karácsony első, második és harmadik napjára írt, és így is adták elő. A karácsonyi ünnepkör idején minden évben meghallgatható a Deák téri Evangélikus templomban.

A karácsonyi film nehezebb ügy, inkább csak filmet említenék. Hogy kedvenc filmrendezőmnél maradjak Andrej Tarkovszkijtól az Andrej Rubljov-ot (1966) ajánlanám. Mondanék még egy igen „festői” filmet, a Lech Majewski által rendezett svéd–lengyel film, a Malom és Kereszt (2012) címűt, amelyen idősebb Pieter Bruegel, Az út a Kálváriára című festményének szereplői elevenednek meg, párhuzamot és aktualitást a Németalföldet sanyargató spanyolok tettei adnak. Rendkívül vizuális,látványos film.

Pottyondy Péter

1997

Mikor érkeztél a Köztibe, kinek a vezetése mellett kezdted meg a munkát, és mivel kellett foglalkoznod ekkor?

1997 tavaszán, 42 évesen érkeztem a KÖZTI-be építész szerkesztőként, Szabados László stúdiójába, ahol Ferihegy 2/B Terminál kiviteli terveinek a részletrajzaival kezdtem a munkámat.

Mi volt a legnagyobb kihívás a Köztiben töltött idődben?

Szakmai, és emberi kihívásokkal találkoztam a munkámban. A szakmaiak általában élvezetet okoztak, szerettem velük megbirkózni. Talán mondhatom, hogy általában sikerült is. A sok nagy közül nem akarok egy legnagyobbat kiválasztani, nehogy megbántódjon a többi!

Az emberi kihívások sokkal jobban próbára tettek. Vívódásokkal, álmatlan órákkal, nehéz beszélgetésekkel jártak. Szenvedtem, ha kényszerűségből meg kellett válnom egy munkatársamtól.

Mit tanácsolsz az iroda fiatalabb korosztályainak?

Kell hinni valakiben, vagy valamiben. Kell szeretni valakit vagy valamit. Ezekért érdemes áldozatot vállalni. Javaslom, hogy ezek közül válasszanak, ha lehet mindhármat!

Milyen budapesti beruházást, fejlesztést látnál szívesen megvalósulni?

A Gellérthegyi Siklót.

Péter’97 táján

Mivel foglalkozol most?

Jó helyzetben vagyok, mert a még be nem fejeződött munkáimat kitűnően átveszi Krisztián, Balázs és Bálint. Jó helyzetben vagyok, mert a dolgos éveim alatt nem vesztettem el a családomat, a barátaimat, a hitemet, és az egészségem sem rossz. Most egyre több időt tudok ezekre fordítani.

+1 Kedvenc karácsonyi film/zene?

BB King: Merry Christmas Baby Joe Bonamassa: Chrismas Boogie Fábry Sándor Karácsonyfa-állítási hadműveletét

statisztikák

Az új kollégák száma 2022-ben:

Árvainé Szabó Vali 2022.01.03

Marossy Judit 2022.01.01

Hollik András 2022.01.17

Mezősi Krisztina 2022.02.14 Jaczó Anna 2022.02.14

Sólyom Eszter 2022.04.19

Sétáló Mirella 2022.10.05 Kiss Barnabás 2022.10.24

Idén született gyerekek száma: 4 fő: Rabie Marcell

Horváth Magdolna (Lamann Mónika kismama kislánya) Makay Bulcsú

Patak Márton Gergely

Gyerekek száma a cégnél dolgozóknál (14 év alatt, benne van az idén születettek is): 33 fő

Unokák száma az idén itt dolgozóknál (14 év alatt): 36 fő

Születési dátum alapján a dolgozók megoszlása:

1950-1960 - 10 fő 1961-1970 - 11 fő 1971-1980 - 15 fő 1981-1990 - 18 fő 1991-2000 - 17 fő

Rendezvények 2022:

Pata Negra 04.22. (2021-es karácsony)

Vezetői workshop (LUA Resort) 06 Kerti parti 08.05 Kirándulás Eger 09.22-23 Vezetői tréning 10.25 és 11.17 Mikulás ünnepség 12.05

Érdekesség, hogy a kerti partin: 54 üveg bor (40,5L), 48 doboz sör (24L) és 4 üveg (2,8L) alkoholmentes pezsgő fogyott el.

Pata Negra 12.09 Karácsonyi társas 12.20 Karácsonyi koccintás 12.21 Hány projekten dolgozott a cég az idei naptári évben (pályázatokkal együtt, mindegy hogy milyen tervfázisban), összesen : 77 Hány munkaórát dolgoztak összesen a dolgozók (vagy mindenki aki tölti a woodpeckert): törzsszámos munkán összesen: 71.201,96 órát, törzsszámos + nem törzsszámos munkán összesen: 105.530,34 órát.

Érdekesség, hogy az egri bulin: 50 üveg bor (37,5 L és 29 korsó-pohár (14,5L) sör fogyott

A DLA képzés lenyomatai

Írta: Öcsi Gabriella

Szerdánként K210, menzás teát ittunk a büféből, füzet, toll, Kutatásmódszertan…na, ki mivel készült? Bemutattuk, elmondtuk, opponáltunk, opponáltak; jó, jó lesz, de túl tág még a témafelvetés. Bezoomoltunk, aztán ki; „mélyfúrva” kutattunk, írtunk, kritizáltunk, HELYESÍRÁSra figyeltünk! Stoczekben ebédeltünk, bekávéztunk a délutáni óráinkra Zoránnal, Somogyi Krisztinával, Dúll Andreával. Pályáztunk, terveztünk, ötleteltünk, de azért írni mindig mindenről kellett valamit. Prezentáltunk, lámpaláz, hm…vajon elolvasták? Utána a Libellában lecsengtünk, ismerősök, barátok lettünk, kirándulást szerveztünk. Publikáltunk, interjúztunk, éves tanulmánykötetet tördeltünk. Lektoráltak, korrektúra jött korrektúra után, és elkészült a VÉGLEGES.doc. Azt hittük…megint korrektúra, korrektúra, VÉGLEGES_jav_verzió_100.doc. Most már tényleg végleges. Könyvbemutatót szerveztünk, a Fugában kiállítást, büszkék voltunk! Ibolya presszóban ünnepeltünk. Tanultunk és tanítottunk, tanítva tanultunk, tanulva tanítottunk. Valahogy így röppent el négy-öt év, új élményekkel, eseményekkel, új emberekkel, új ismeretekkel gazdagodva. Meg sem próbálom ezt jobban összefoglalni, tulajdonképpen túl tág a téma. Inkább ráfókuszálnék három, számomra kedves dologra (ha majd megvédem a disszertációmat, biztosan az lesz a negyedik :) ).

©Máthé Dóra

©Öcsi Gabriella

Az első a saját témára való rátalálás élménye. A második év tematikája a glokális építészet volt. Elég tág témakör, ugye? Nem volt konkrét elképzelésem a szemeszter kezdetén, de célom volt valami számomra ismeretlen építészeti probléma körüljárása. Valami, ami kiránt a komfortzónából. Valahogy így jutottam el az átmeneti hajléktalanszállók vizsgálatáig. Több intézményt meglátogattam, sokkoló helyzetek fogadtak. Az építészet szerepét kerestem egy kevésbé építészeti probléma kezelésében. Számos inspiratív nemzetközi példa vizsgálata során arra a megállapításra jutottam, hogy igenis lehet párhuzamot vonni az ilyen jellegű szociális épületek, és az ezeket lakni kényszerülő emberek rehabilitálásában. A másik mérföldkő, amire szívesen emlékszem vissza, szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Több szakmát is bevonva, megvalósítottunk egy országos hallgatói ötletpályázatot, amire nem várt érdeklődéssel és lelkesedéssel jelentkeztek több egyetemről is a csapatok. Egy működő, de igen rossz állapotban lévő átmeneti szálló rehabilitálása volt a feladat. Nagyjából egy évet ölelt fel a pályázat folyamata, az előkészítéstől, kiírástól kezdve az értékelésig. Az eredményhirdetést sajnos a pandémia miatt online platformra kellett vinni, ez újabb kihívások elé állított mindenkit, de így is sikeresen zárult, nagyszerű hallgatói tervek születtek.

Ezzel át is kötnék a számomra harmadik legfontosabb részre, ami a DLA képzéshez szervesen kapcsolódik, az oktatásra. A személyes tervezési konzultáció izgalmas feladat és nagy felelősség. Mindig friss dolgok, újabb nézőpontok kerülnek elő az építészhallgatók következő generációival együtt.

Összegezve hobbinak talán túlzás, de aki motivációt érez arra, hogy írjon, kutasson, tanítson, azt tudom bíztatni ebben. További információkkal pedig egy jó kv mellett tudok szolgálni.

©Danyi Balázs

személyiségtípusok

Az idei önértékelés részeként, mint egy könnyedebb önismereti teszt, lehetőség volt kitölteni a 16 személyiségtípus tesztet. Ez a Myers-Briggs (anya lánya duó) típuselméleten alapul, melynek alapját Carl Jung munkássága adta. Ennek a négydimenziós állapottérrel (introvertált/extrovertált, érzékelő/intuitív, érző/gondolkodó, megítélő/észlelő) dolgozó típuselmélet célja az volt, hogy Jung elméletét érthetőbbé és hasznossá tegyék az emberek életében. A személyiség típusunk megismerése és megértése mind magán-, mind a munkahelyi életben hasznos lehet számunkra: jobban megismerhetjük az idő-menedzsmentünket, a problémamegoldó képességünket, a stresszeskezelésünket egyebek mellett. De egy munkahelyen a kollégákkal való együttműködés is nagyon fontos, ezért több helyen a személyiségtípusokra alapozva állítanak össze csapatokat, motiválják a dolgozóikat és készítik fel a vezetőiket. Párhuzamosan önmagunk megismerésével, a környezetünkben lévők személyiségének megértése nagyban segítheti a kommunikációnkat.

Összesítettük a Közti dolgozóinak eredményeit, egy kis kitekintéssel a nagyvilági összesítéshez. A társadalmi kimutatással ellentétben, a cégen belül osztott első helyen a „Főszereplők” (ENFJ) illetve a „Védőügyvédek” (INFJ) szerepelnek. Érdekes módon a két csoport között csak az introvertált-extrovertált dimenzió tér el. Míg az előbbiek együttérző segítők, az utóbbiak éleslátó látnokok. A Főszereplők a természetes vezetők egyik csoportja, akiket a munkahelyen is az intuíció és az érzések vezetik a logikával és racionalitással ellentétben, vezetőként inspiráló típusok, rendkívül motiváltak, de empatikusak a körülöttük lévők szükségletei iránt. A munkában hajlamosak a saját szükségleteikről elfelejtkezni, mely nemcsak a kiégés, hanem a saját feladatiak ellátása szempontjából is káros lehet. A Védőügyvédek csendesen erőteljesek, de intuitívak az emberekkel kapcsolatban, és aggódnak kollégáik érzései miatt. Mélyen gondolkodóak kimeríthetetlen mennyiségű ötlettel. A figyelem középpontjában nem boldogulnak jól, sokkal jobban működnek a színfalak mögött.

jellemző a kapott személyiség? Hogy látod magad a csapatodban a kapott eredmények alapján?

felelős kiadó: KÖZTI Zrt. szerkesztők: Tóth Balázs Varga Noémi Kinga Vivas Veronika

ESPRESSO MARTINI

Az Espresso Martini jelenlegi formájában a 80-as években született Bradsell jóvoltából, mégsem ez az első ital, ahol a vodkát és a kávét együtt alkalmazták. A jelenleg számontartott legkorábbi receptet egy svéd bartender, Björn Olsson találta ki még 1795-ben.

30 ml kávélikőr 25 ml friss eszpresszó 50 ml vodka 10 ml cukor

Tegyél tört jeget egy shakerbe és öntsd rá a hozzávalókat. Rázd jól össze és szűrőn keresztül töltsd előhűtött pohárba.

Ezt a koktélt klasszikus koktélos, más néven Y pohárban szokás szervírozni.