KV_2023. 2. szám

18

10

6 17

13 20

kv_ ká vés zünet

22

21 4

16

7 12

23

19 11

2 5

8

3 24

9 15

14

1

köszöntő

Harang csendül, Ének zendül, Üresek már a gurulós székek Az én kedves irodámban Karácsonykor Nem dolgozik már a lélek se.

Mert az ember Már nem stresszel Siet haza bejglit sütni, Az én kedves országomban A Szenteste Boldogságot szokott hozni.

A rakparton Hosszú sorba’ Indulnak el kocsik, gépek, Az én kedves városomban Hálát adnak A hóesésnek.

Mintás ingben, Szinte ingyen Karácsonyfa alá állva Az én kedves nappalimban Minden kézben Ez az újság lapít máma

-szerkesztőség-

Építőipari Nívódíjat nyert középület kategóriában a Tompos Csaba és Pernesz Ágnes vezetésével tervezett soproni Lővér Uszoda, Szakál Szilárd pedig épületgépészeti nívódíjat kapott az épület épületgépészeti tervezéséért.

Ingatlanfejlesztési Nívódíjat kapott ipari kategóriában a Marosi Miklós vezetésével készült Eiffel Műhelyház.

A Portfolio Property Awards-on a 2023-as év Lakóprojektje lett a 100 lakás feletti kategóriában a Tima Zoltán és Molnár Tibor József vezetésével tervezett Sasad Resort Sunlight (SR3) projekt.

Skardelli György a hegyvidék díszpolgára lett.

Az Év Épületgépész Tervezője pályázaton Réti János 2. helyezést ért el. Átadták a közönségnek a Potzner Ferenc vezetésével tervezett Karakas pasa tornyát.

Balatonfüreden átadták a Tima Zoltán, Boda István és Skrabák Zoltán vezetésével tervezett Kongresszusi Központot, valamint a Pályi Gábor vezetésével tervezett Huray villákat.

Veszprémben átadták a Pannon Egyetem kampuszának Tima Zoltán és Öcsi Gabriella vezetésével készült mélygarázsát és felszíni térrendezését, és befejeződött a Potzner Ferenc vezetésével tervezett Petőfi Színház felújításának első üteme. Új kollégaként csatlakozott hozzánk Huszár Boróka, Hargitai Bence és Basa Máté.

A keszthelyi Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola megújítására kiírt tervpályázaton a Csízy László által vezetett csapatunk terve megvételben részesült.

hírmorzsák

A World Luxury Hotel Awards-on a Tima Zoltán és Gál Borbála vezetésével tervezett balatonfüredi LUA Resort Európa legjobb vízparti luxushotele lett.

pályázat

Zsámbéki templom megújítása Patak Gergely írása

Országos, nyílt, titkos pályázaton vehetett részt a KÖZTI színeiben Kelemen Bálint vezette tervezői csapat, melynek célja, a Zsámbéki romtemplom és környezetének megújítása. A kiírás sok tekintetben határozott kötöttségeket és elsőre meglepő, zárt téri nagy funkciócsoportot kívánt meg kötelező elemként, mely hármas egység az újra belső tereiben zajló liturgikus tér-templomtér; a hitéletet és templom együttes fizikai gondozását biztosító premontrei rend számára rendház és az utazók, látogatók számára korszerű látogatóközpont igénye lett lefektetve.

A pályázathoz kapcsolódva sokrétegű előkészítő tanulmányt és a meglévő állapot terep és virtuális modelljét is közreadták. De, ahogy elmélyült a csapat a témában, és annak építészeti megoldásában, három fő gondolat kristályosodott ki bennem, melyeket igyekszem megosztani Veletek:

„Áldjon vagy verjen sors keze; Itt élned, halnod kell.”

Vörösmarty Mihály: Szózat idézete markánsan összefoglalja nemzetünk történelmi távlatú mentalitását is. A zsámbéki romok történetében a sors kezének áldásai és pusztításai egymást követik, ahol élet és halál egymás felett vívott küzdelmet. Most a pusztulás helyett újra az életet, sorsáldást keresik a pályázat kiírok szándékai, azzal, hogy helyreállítani kívánják a hely kapcsolatteremtő szerepet Isten, a közvetítő szerzetesi rend, a halandók és elhunytak emléke között. Ez volt korábban a kegyúri monostortemplomok fő feladata eredetileg is, hogy a templomalapító család tagjai mennyei üdvéért imádkozzanak, és ápolják a családi sírokat, emléküket fenntartsák a következő generációknak is. A mostani pályázat során hosszú távú gazdát remélnek a működő rendház visszaköltöztetésével, romok feletti épületekkel, hogy a pusztuló, ugyanakkor felszentelt falak között napi ima, rend költözzön be, újrateremtve a káoszból a szerves egységet.

Kontextus mélyülő körei

Nem elégedhetünk meg a kötelező elvégzésével, a megszokott sablonokkal. Keresnünk kellett a mélyebb összefüggéseket a pályázat kapcsán is, utánajárás a nagyvilág hasonló megoldásai áttekintése mellett felkerestük a közgyűjteményeket, könyveket, megismertük a helyi kutatásokat, növényeket, karakteres településképi elemeket, vállalkozásokat, stb. hogy a konkrét kontextushoz beilleszkedő tervünk szülessen.

Jól gazdálkodni az erőforássokkal

Mind a terv kidolgozás időbeli lefolyása, mind a tervben megfogalmazott válaszunkban igyekeztük a józan, mérlegelt eszközökkel az elérhető maximumot teljesíteni. A munka csak lépésről lépésre sikerülhet, fokozatosan, a szakmánk közösségében széttartó véleményei (lásd a sajtóban proklamációk, ellenvélemények, ellentervek) zavargó hullámaiból is kiemelkedve, megszívlelve az abban jogosan elhangzott kritikákat is. Nagy előnye a tervünknek az ütemezhetőség, és a kezdeti konzerváló és környezetátalakítást magába foglaló indító ütem utáni önállóan is értelmes ütem egységek felcserélhető sorrendisége. Így a részleges kiépítés és a teljes kiépítés is alkothat harmonikus összképet.

U.I.: Pályamunkánk I. díjat nyerte el!

közti anno

KÖZTI székház Kecskeméti utca

vagyis hol, és milyen körülmények között zajlott az élet a KÖZTI-ben 1989-től napjainkig 2. rész Molnár Tibor József írása Annak ellenére, hogy a tényszerű adatokat a Ferkai-féle KÖZTI 66 kiadvány, és hozzám hasonló korú kollégák segítségével ellenőriztem, ez az írás személyes, azaz szubjektív emlékeimen alapszik.

Mányoky László igazgató viharos körülmények közötti nyugdíjba vonulása után a cégnél egy ideig csak megbízott igazgató (Töreky Dezső, később TUS Kft.) működött, és az „igazit” két körben sem sikerült megválasztani. Ekkor fölmerült, hogy talán egy kívülről jött emberre lenne szükség, akivel szemben nincsenek előítéletek. Így sötét lóként Jaklics Ervin futott be, és lett igazgató 1989 nyarán. Ő addig az UVATERV-ben volt építész osztályvezető, ahol néhány évvel azelőtt tervezte a

Ferihegyi repülőtér 2A terminálját, és azzal kampányolt, hogy hamarosan lesz 2B is, aminek a tervezését majd idehozza. Ez így is lett…

A tervezési munkaszerzés nagyjából az 1980-as évek elejéig nem piaci alapon történt, hanem – kivéve a tervpályázaton nyert munkákat – az ötéves terveken(!) alapuló tervgazdálkodás keretében történt, kvázi központi elosztással, amelyben azonban nagy jelentősége volt az igazgató / felsővezetés minisztériumi, jó elvtársi kapcsolatainak is. A 80-as évek első felében (VI. ötéves terv) a központi beruházások visszaestek, „tervszerűség” helyett „rugalmas alkalmazkodást” hirdettek, amire a KÖZTI az afrikai és arab világ fejlődő,

szocialista országaiban (kezdetekben már az 1960-as évektől Szíriában, majd Algériában és Nigériában, később Líbiában és az Egyesült Arab Emirátusokban) végzett, kormányközi egyezményeken alapuló export munkákkal (városrendezési tervek készítésével, kórházak, iskolák, sportlétesítmények, egyéb középületek, lakóházak, stb. tervezésével) reagált. Ezekben az országokban a KÖZTI-nek kihelyezett irodái voltak, ahol az irodavezetők és a tervezők (Hübner Tibor, Szabados László, Tompos Csaba, Boór Zoltán és sokan mások) egymást váltva több éven keresztül kint éltek és dolgoztak. Ezek a munkák azonban egy idő után a politikai változások nyomán leépültek, és az utolsó, VII. ötéves terv idején, 1986-1990 között egyértelművé vált, hogy a munkaszerzésben központi, külső segítségre már nem lehet számítani, a KÖZTI – a többi tervezőirodával együtt – magára van utalva. Ekkor feladták a vári irodát és komoly létszámleépítések is történtek.

Ebben a helyzetben Jaklics Ervin az eddigiekhez képest egészen más vezetői szemléletet hozott magával.

Miután megmelegedett, rövid időn belül a következő lépéseket tette: Átszabta a KÖZTI hagyományos szervezeti felépítését. Megszüntette a párhuzamos komplex irodákat, helyettük létrehozta a lényegében 2020-ig működő stúdió rendszert. Nagyjából az addigi műtermekből lettek az önálló építész / belsőépítész stúdiók, a különböző szakágakat szintén stúdiókba,

azokat pedig egyetlen szakági irodába tömörítette. Átalakította a vállalat irányítását, helyettesének új kereskedelmi igazgatót nevezett ki, csökkentette-racionalizálta az adminisztrációt, vezetésükre új gazdasági igazgatót alkalmazott. Egy ideig még megtartotta a vállalkozási osztályt és magának egy sofőrt, de elküldte a fotósokat, makettezőt, kiszervezte a geodéziát.

Lényegében leépítette a belső tervtanácsokat, nem gyakorolta az igazgatói szakmai konzultációt, több önállóságot / felelősséget hagyott a stúdió vezetőknek, különleges esetekben pedig a KÖZTI nagy öregjeit (Jánossy György, Szrogh György) hívta vissza, és kérte ki a véleményüket.

Jaklicsnak a korábbi szocialista politikai rendszerrel szemben az új érában / pártoknál voltak kapcsolatai. Ennek segítségével megtudta, hogy létezik egy titkos „feketelista” azokról az állami tervezőirodákról, amelyek a főváros túl értékes pontjain lévő székházakban működnek, és akiket az ébredező privatizáció keretében az épületek nagy anyagi haszonnal járó megszerzése miatt ki kellene onnan telepíteni mondjuk Rákosrettentőre, hiszen vonalakat húzni ott is lehet…

Jaklics előre akart menekülni, és kitalálta, hogy privatizáljuk saját magunkat még a privatizációs törvény megjelenése előtt, és kérjünk lelépési pénzt annak fejében, hogy önként átadjuk a székházunkat. Ez persze több szempontból is fából vaskarikának tűnt, hiszen ennek

egyrészt nem volt jogilag kialakult módja, másrészt egy állami vállalat voltunk egy állami épületben, aminek nem voltunk tulajdonosai, könyv szerinti (eszmei) értéke pedig 1 Ft volt.

Azonban nem kis ügyességgel sikerült megnyernie / megbíznia dr.

Sárközy Tamás jogászt, a születő privatizációs törvény szellemi atyját, ő pedig „kicsiben” - mintegy előtanulmányként - szerkesztett nekünk egy olyan jogi formulát, amit a megfelelő helyeken el is fogadtatott, és így megvalósulhatott a cég magánosítása: 1991. április 1-én ezáltal lettünk részvénytársaság. Hogy pontosan milyen körülmények között, és milyen (külsős) részvényesekkel, az egy külön történet…

Mindenesetre az ötlet annyira bejött, hogy valóban sikerült pénzt kapnunk a Kecskeméti utcai épület átadásáért , amiből – nem a legegyszerűbb módon – új székházat akartunk építeni társasházi formában, saját tervezésben és lebonyolításban. A kapott pénz ehhez persze nem volt elég, így a finanszírozáshoz (véletlenszerű) tőkeerős építőtársakat kellett találni, amitől eléggé vegyes lett a tulajdonosi kör: a KÖZTI-n kívül az Artisjus lublói utca Magyar Szerzői Jogvédő Hivatal, a Bayer / Agfa Hungária Kft., a Budavári Önkormányzat, továbbá az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium alkották.

Utóbbi kettő fizikailag sohasem költözött az épületbe, viszont eredendően ők adták (két részből összevonással) az épület alatti telket.

A helyszín a Déli pályaudvar melletti Mészáros utcai - Pálya utcai sarok volt. Az új székházra belső tervpályázatot írtak ki, amelyen bárki indulhatott. A zsűri első körben két dísz tér pályaművet választott ki és juttatott a második forduló- pálya utca ba; ezeket a terveket Szécsi Zoltán, illetve Ugrin Laci, Várady KÖZTI székház Pálya utca Tibor (később UV Design) és én készítettük. A második körben Szécsi Zoltán elképzelését ítélték jobban megvalósíthatónak, de miután azt nem sikerült engedélyezési tervvé fejlesztenie, elhagyta a KÖZTI-t, és az épületet Farkas Dani közreműködésével Marosi Miklós öntötte ma is látható formájába. A KÖZTI végül az épület Pálya utcai oldalán kapta a 3-4-5. emeletet, valamint az alagsor egy részét, a Marosi Miklós fénymásoló és a tervtár részére.

Az építkezés ideje alatt (1992-1993) a MOM akkor még álló, nagy szocreál irodaépületében béreltünk területet; oda hurcolkodtunk át, majd éltünk két éven át félig bedobozolva – akkor még minden dokumentáció pauszon és papíron létezett. A mainál még mindig jóval nagyobb létszámú cég költözködése gigantikus felfordulással járt, MOM székház mindent ki kellett üríteni, és vagy be kellett csomagolni, vagy ki kellett selejtezni. A fölöslegesnek ítélt, szalagos dossziékba kötött másod-harmadpéldány tervdokumentációkat, duplum folyóiratokat a hórukk munkások nem kívánták a lépcsőn lehordani, hanem nemes egyszerűséggel kidobálták az ablakon, így a belső udvar egy idő után szinte az első emeletig megtelt velük, ami rendkívül szürreális látványt nyújtott…

A MOM-ban töltött időszak sem telt eseménytelenül. Egyszer komoly létszámleépítés réme fenyegetett, azután pedig kipattant egy botrány: a kereskedelmi igazgatót egy reggel nem engedték be saját irodájába, mert azt Kecskeméti utcai székház udvara Jaklics Ervin igazgatói utasítására lezárták. Az derült ki ugyanis, kecskeméti utca hogy a kereskedelmi igazgató az igazgató / igazgatóság tudta nélkül, a fejük fölött egy személyben több olyan dokumentumot is aláírt cégszerűen, amihez nem lett volna joga. A kereskedelmi igazgatót ezután eltávolították.

A beköltözés az új székházba azonban egészen újszerű érzés volt, bár az addigi 50-es évek jól ismert épített környezete (maihoz hasonló kisebb-nagyobb szobák) után hozzá kellett szokni az addig csak amerikai filmeken látott nagyméretű, egyterű, paravánokkal elválasztott irodákhoz. Dohányozni bent már nem lehetett, és ételszag sem volt, mert a saját üzemi konyha-étkezde helyett csak egy parányi büfé került az alagsorba, úgyhogy fel kellett térképezni, hogy Béla bácsi (aki valójában egy nő volt) cukrászdáján kívül hol van a közelben kínai…

Az egyre nehezülő piaci körülmények miatt a részvénytársaságban osztalékfizetésre a gyakorlatban nem került sor, a székház fenntartási költségei

KÖZTI székház Lublói utca

pedig egyre nagyobb terhet jelentettek. Egy idő után maga Jaklics Ervin állt elő azzal, hogy saját érdekünkben adjuk el a székházban lévő tulajdoni részünket, mi pedig rendhagyó módon költözzünk egy állóhajóra(!) a belváros szívében a pesti rakparton, amit később a Szentkirályi utcában egy irodaház bérlésére módosított. Az ötletek nagy felzúdulást és ellenkezést váltottak ki, de annyi végül megvalósult, hogy a statika és az elektromos stúdiónak közeli lakásokban béreltünk olcsóbb külső területeket, a felszabaduló helyet pedig nyereséggel kiadtuk.

Azután 1996-ban (amikor Zrt. lettünk) egy váratlan, és nagyon furcsa dolog történt. Az éves részvénytársasági közgyűlésen, ahol a dolgozók jelentős többsége – közöttük én is – kisrészvényesként vett részt, az elnöklő Smaraglay László felügyelő bizottsági elnök valami olyasmit olvasott föl beszámolójában,

hogy egy, a részvénykönyvben tett bejegyzés szerint Jaklics Ervin igazgató a részvénytársaság tulajdonából részvényeket adott el egy ismeretlen ember számára, amiről senkit sem értesített, és amit senki sem hagyott jóvá. Azt hittem, rosszul hallok, de a többi döbbent arcot látva érzékeltem, hogy nem.

A hír – amely a vizsgálatok alapján helytállónak bizonyult - sokkolóan hatott, különösen, amikor az is kiderült, hogy a KÖZTI-nek jelentős méretű adótartozása van. Ezek után éppen lejáró igazgatói megbízatását nem hosszabbították meg, és eltávozott a cégtől. Új igazgatótanács alakult, az igazgató Hübner Tibor, az igazgatóhelyettes pedig Smaraglay László lett, akik közösen mindent megtettek, hogy a KÖZTI túlélje a kialakult helyzetet. A NAV-nál kínkeservesen, de sikerült részletfizetést elérniük az adóhátralékra, amelynek törlesztési időszaka alatt

viszont lényegében nem volt semmilyen prémium és osztalék kifizetés. Közben a létszám fokozatosan csökkent, apránként elolvadt a közműves szakág, a városépítészet, a tájépítészet, a belsőépítészet és egyre kisebb lett az adminisztráció. Amikor 2003-ban Hübner Tibor nyugdíjba ment, Smaraglay László lett az igazgató, az igazgatóhelyettesi poszt pedig betöltetlen maradt.

A lassú konszolidáció ellenére a részvényeseknek továbbra is problémát okozott az osztalék nem fizetés, valamint a székház tovább emelkedő fenntartási költsége. Újra fölmerült, hogy adjuk el a tulajdonrészünket, ami végül az OTP Ingatlan részére 2006-ban be is következett, egyidejűleg a területek 5 évre szóló visszabérlésével. Ennek lejártához közeledve kiderült, hogy a bérlet meghosszabbításakor annak összegét drasztikusan meg akarják emelni, ami már vállalhatatlannak látszott.

Ekkor Smaraglay Laci jártában-keltében felfigyelt a Katolikus Legényegylet vadszőlővel befutott, Lublói utca sarkán üresen álló egykori kultúrházára, amelynek egy magánszemély volt a tulajdonosa, aki szívesen megvált volna tőle. Gyors igazgatósági döntés után megszületett a határozat: megvásároljuk, felújítjuk / átalakítjuk, és ide költözünk… Miután sikerült megegyezni a tulajdonossal, Skardelli Gyuri és csapata rohamtempóban készítette a terveket, hitelt vettünk föl, megtaláltuk a kivitelező Szamos urat. Egy plusz év bérleti idő alatt elkészült a már kizárólag saját tulajdonú mai székház, ahová 2012 áprilisában költöztünk be, majd közel 10 év múltán minden tekintetben megújultunk – de hát ezt már ismeritek…

játék

Az a hír járja, hogy hócsata lesz a városban.

Biztosan ott szeretnél lenni ugyanis a nyertes kap +két hét szabit... vagy egy csokit, még nem dőlt el.

Fejtsd meg a rejtvényt, hogy melyik kép hol készült a Köztiben és a kapott betűkből meg tudod, hogy hol lesz a hógolyózás!

Egy tipp: egy betű kétszer is szerepelhet ;)

A képekhez tartozó betűkódok: A F01-Szélfogó B F02-Előtér közlekedő C F16/A-Doku osztály D F11/A-Kistárgyaló E F11/B-Nagytárgyaló F F10-Könyvtár G 102-Előtér közlekedő H 106-Építész Iroda I 112-Konyha J 113-Senior Iroda K 114-Szakági Iroda L 115-Kistárgyaló M 201-Közlekedő előtér N 203-Igazgatói Tárgyaló O 204-Építész Iroda P 210-Konyha Q 211-Kistárgyaló R 212-Projektszoba S 213-Menedzser Iroda

A hócsata helyszíne

5+1

5+

+

Már hagyományosnak számító rovatunkban most a Közti motorháztetője alá néztünk be, és működésünket kézben tartó pénzügyes és adminisztrációs kollégákat kérdeztük!

1

Mikor érkeztél a Köztibe és miért épp ide?

2

Milyen szerepet töltesz be az iroda munkájában? Melyik időszak volt a legnehezebb/ legtöbb kihívással teli eddig?

3

Köztiben töltött idők alatt kialakult benned általánosnál nagyobb érdeklődés az építészet iránt? Kedvenc épületed? Miért pont az?

4

Ha egy dolgot változtathatnék a Köztiben, ez lenne az:

5

Hova utaznál el most legszívesebben?

+1

Mi a kedvenc koktélod?

Mit gondoltok ki dolgozik nálunk legrégebb óta?

Heni, Judit, Mariann, Mónika, vagy Orsi?

Katona Zoltánné

Mariann

1992

1. Mikor érkeztél a Köztibe és miért épp ide?

1992 februárjában érkeztem, éppen költözni készült a Közti a Kecskeméti utcából.

Gyeden voltam és nem akartam visszamenni az előző munkahelyemre, mert 9-18h-ig tartó munkaidőben nem lett volna időm a lányomra, muszáj volt váltanom. Szerencsémre kerestek valakit az iktatóba és mivel ismerősöm volt az akkori gazdasági igazgató, így én lehettem a Valaki. Azóta is hálás vagyok Neki.

2.

Milyen szerepet töltesz be az iroda munkájában? Melyik időszak volt legtöbb kihívással teli eddig?

Az iktatás és a recepciós feladatok töltik ki napjaimat. Igazán nagy kihívás nem volt, de a recepciózástól egy kicsit tartottam.

3. Köztiben töltött idők alatt kialakult benned általánosnál nagyobb érdeklődés az építészet iránt? Kedvenc épületed? Miért pont az?

Szeretem a szecessziós épületeket. Mert színesek, furák ezekkel a népi motívumokkal, giccsesek mégis pont attól tetszenek. Merész és kirívó, Több kedvenc van. Gresham palota, Cifrapalota, Postatakarékpénztár épülete, Gellért fürdő, Állatkert, stb.

4. Ha egy dolgot változtathatnék a Köztiben, ez lenne az: Lecserélném a takarító céget. �

5. Hova utaznál el most legszívesebben?

Egy úszóházba szívesen elmennék most, tavaly télen voltam először ilyen szálláson a Tisza-tónál és fantasztikus élmény volt. Nincsenek sokan, csend, madarak, relax.

+1. Mi a kedvenc koktélod?

Nem iszom alkoholt, csak az év végi Köztis bulin és szilveszterkor.

A Testarossa koktél viszont nagyon bejön. Úgy néz ki, mint egy eperturmix, és fantasztikus finom. Egyszerű hozzávalókat igényel. 1 dl pezsgőhöz fél deci eperpüré (csakis friss eperből!) pici mézzel és igazi facsart citrom levével. Összekever, hosszú pohár. Mennyei!

Pásztorné Blaskó Mónika

Mónika

2000

1. Mikor érkeztél a Köztibe és miért épp ide?

2000.04.03-án érkeztem a Köztibe, az akkor pénzügyi vezető Eitler Tiborné Marika megkeresésére. Marika munkatársa Tóthné Lenár Zsuzsa kisbabát várt és a helyére kerestek pénzügyi ügyintézőt, mivel Marika régóta ismert engem és előtte végeztem a Főiskolán pénzügyi szakon, megkeresett az állásajánlattal. Némi gondolkodás után elfogadtam az állásajánlatot és immár 23 éve itt dolgozom. De ezen kívül is ismertem a Köztit, mivel a nővérem is itt dolgozott évekig és rendszeresen bejártam hozzá még a Kecskeméti utcába, emellett jártunk Balatonszéplakra a Köztis üdülőbe is többször nyaralni.

2.

Milyen szerepet töltesz be az iroda munkájában? Melyik időszak volt legtöbb kihívással teli eddig?

Elég sokrétű a munkám a pénzügyek mellett, pályázatokkal, munkatársakkal, HR-es feladatokkal is foglalkozni kell. Az egyik legnehezebb időszak 2008 körül volt, amikor a Köztinek alig volt munkája, bevétele, ennek a lelki része volt nehéz. Ezen kívül az az időszak volt számomra nehéz, amikor még csak ketten voltunk Tóthné Lenár Zsuzsival a pénzügyön és elnyertünk nagy munkákat, ami rengeteg pénzügyi és adminisztratív többlet feladattal járt, Zsuzsi el is ment másik munkahelyre, én itt maradtam egyedül 2015 év végén, akkor érkezett Heni, majd 2016. januárban Orsi.

3. Köztiben töltött idők alatt kialakult benned általánosnál nagyobb érdeklődés az építészet iránt? Kedvenc épületed? Miért pont az?

Persze hogy kialakult az építészet iránti érdeklődés, hiszen nap mint nap a Közti által tervezett épületekkel foglalkozunk közvetetten. Nagyon örülök, hogy a szakmai napokon mi is láthatjuk az éppen aktuális munkákat. Az egyik kedvenc épületem a Várbazár, azért mert rendszeresen a budai rakparton járva haza, még a Várbazár „romos állapotában” mindig azon gondolkodtam, hogy de jó lenne ha felújítanák ezt a nagyon szép műemléket. Boldog voltam, hogy a Közti nyerte el ezt a munkát és meg is valósult a műemlék felújítása. A másik kedvenc épületem a Puskás Aréna, mert szerintem az egyik legszebb Stadion a világon.

4. Ha egy dolgot változtathatnék a Köztiben, ez lenne az: Talán a home office napok bővítése, de egyébként nincs olyan amit változtatnék.

5. Hova utaznál el most legszívesebben?

Hát most éppen valami meleg helyre utaznék el, pl Ausztrália vagy a Maldív-szigetek. Bakancslistás hely Izland, Portugália és az Észt-Lett-Litván országok.

+1. Mi a kedvenc koktélod?

Kedvec koktélom a Pina Colada (fehérrum, kókuszszirup, tejszín, ananászlé és jég, az arányokat nem tudom)

Juhász Henriett

Heni

2015

1. Mikor érkeztél a Köztibe és miért épp ide?

Az előző munkahelyen három munkakörben dolgoztam egyszerre, ebből egy idő után elegem lett, és felmondtam. A Profession.hu-n kerestem új munkahelyet, és többek közt a Köztihez is beküldtem az önéletrajzomat pénzügyes pozícióra.

Két helyre is felvettek, de ez a cég szimpatikusabb volt, így ezt választottam. Korábban nem hallottam még a Köztiről, így egész kívülállónak éreztem magam, hogy így ide pottyantam nulla kötődéssel. 2015. október 12-én kezdtem dolgozni.

2. Milyen szerepet töltesz be az iroda munkájában? Melyik időszak volt legtöbb kihívással teli eddig?

Eredetileg pénzügyesnek érkeztem, de miután visszajöttem szülési szabadságról, a pénzügyi osztályon már nem volt hely.

Mivel az akkori szerződéskötő kolléganő (Suba Marcsi) elment nyugdíjba, így adta magát, hogy átvegyem a pozícióját. Jelenleg tehát én vagyok a szerződéskötő, ez gyakorlatban az alvállalkozói szerződések létrejöttéhez szükséges adminisztrációt jelenti, ezen kívül én készítem az alvállalkozói teljesítés igazolásokat, ha kell helyettesítek a pénzügyön, továbbá egy-egy közbeszerzési eljárást is le szoktam vezényelni. Ez egy elég rutin munka, nem igazán hemzseg a kihívásoktól. A legérdekesebb feladatom talán az MTA közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó árindoklások elkészítése volt, Smari Gáborral nagyon sokat dolgoztunk rajta. Azóta már az árindoklásokra is készült egy könnyen használható sablon, de akkor még nem volt, és nagyon érdekes volt kitalálni.

3. Köztiben töltött idők alatt kialakult benned általánosnál nagyobb érdeklődés az építészet iránt? Kedvenc épületed? Miért pont az?

Őszintén szólva nem. Személy szerint semmi kötődésem nincs az építészethez. Persze szívesen nézek meg épületeket, de nem mondanám, hogy jobban érdekel másnál. Túl sok mindent nem is tudtam meg a szakmáról, nagyjából annyit, hogy vannak építészek és vannak szakágak, léteznek tervfázisok, és hogy egy terv sok résztervből áll össze. Még Smari Laci magyarázta el egyszer, hogy a tartószerkezet és az épületszerkezet teljesen más dolog, Kelemen Bálint pedig azt, hogy mire való a munkatérhatárolás. Nagyjából ennyi az építészettel kapcsolatos tudásom, de a munkám nem is igényel többet. Nincs kedvenc épületem.

4. Ha egy dolgot változtathatnék a Köztiben, ez lenne az:

A céges kávé mellett lehetne céges forró csoki is a nem kávézó kollégáknak :)

5. Hova utaznál el most legszívesebben?

Régóta bakancslistás a Grand Canyon és a Niagara-vízesés. A természetbe tett kirándulásokat sokkal jobban szeretem, mint a városlátogatásokat.

+1. Mi a kedvenc koktélod?

Gyakorlatilag nem iszok alkoholt, így nincs kedvenc koktélom se.

Nem elvből utasítom el, csak idáig bármit kóstoltam, nem ízlett.

Furán hangzik, de a víz a kedvenc italom.

Becker Orosolya

Orsi

2016

1. Mikor érkeztél a Köztibe és miért épp ide? Édesanyám itt dolgozott 1964 óta a statikán, így a gyerekorom a Közti jegyében telt, majd a testvérem is ide jött az egyetem után, így a cég mindig is az életem része volt. Egy őszi napon az akkori munkahelyemen nagyon feldühítettem magam a főnökömön, kinyitottam a Profession.hu-t és az első álláshirdetés a Köztié volt amit megláttam. Ezt sorsszerűnek éreztem, s bár messze volt az otthonomtól, de elküldtem egy önéletrajzot. Még a testvéremnek sem szóltam, és én voltam a legjobban meglepve mikor Mónika pár nap múlva felhívott, hogy be tudnék-e jönni egy beszélgetésre. Így kezdődött a köztis létem 2016. január 1-én.

2. Milyen szerepet töltesz be az iroda munkájában? Melyik időszak volt a legtöbb kihívással teli eddig?

A cég pénzügyeit intézem. Ti legjobban akkor látjátok a munkámat, ha megérkezik a fizetésetek, mert pl. a banki utalásokat én intézem. :)

A legnehezebb időszak eddig a Puskás Stadion építésénél volt, akkor még a szerződéskötés sem ment olyan flottul, nem voltak a szerződéskötőtől kapott excel táblázatok, sokat kellett egyeztessek Tasch Petivel, Kelemen Bálinttal, Smaraglay Gáborral és Lacival, mert sosem a megbeszélt sémák valósultak meg, sok volt a szerződés módosítás, visszatartás. És nem utolsó sorban Heni akkor volt otthon a kislányával, így Mónival ketten voltunk csak mindenre.

3. Köztiben töltött idők alatt kialakult benned általánosnál nagyobb érdeklődés az építészet iránt? Kedvenc épületed? Miért pont az?

Mérnök családból jövök, apukám is építőmérnök volt s gyerekkorom óta érdekelnek az épületek. A családi nyaralásokon kamaszkoromtól pl. Ausztriában a szüleimmel minden évben valahogy sikerült olyan helyen nyaralni ahol építkezések voltak és minden nap figyelték, megbeszélték az új technológiákat stb. De amúgy is anyukámmal gyakran csináltuk, hogy elsétáltunk egy-egy utcába Pesten, arra ahol más napokon csak elsiettem, de olyankor kimondottan azért, hogy megálljunk, emeljük fel a fejünket és figyeljük a homlokzatokat, nézzük meg igazán a házakat. Imádtam ezeket a sétákat.

A Puskás Stadiont mindenképp ide sorolnám. Hosszú évekig hallottam róla, láttam modelleket a testvéremtől a különböző tervekről, még azelőtt is, hogy ide jöttem dolgozni. Mikor pedig elkezdődtek a munkák, mint írtam, nekem is sok dolgom volt vele,de talán leginkább azért mert ez a testvérem egyik legnagyobb munkája, és bevallom nagyon büszke vagyok Rá.

Nem mellesleg, minden reggel ott jövök el előtte és megnézem. :) Amúgy eddig legjobban Gaudi és Hundertwasser építészete fogott meg.

4. Ha egy dolgot változtathatnék a Köztiben, ez lenne az:

A Homeoffice szabályozást. Sosem csináltam titkot belőle, messziről járok, naponta több mint 2 órát autózok. A korábbi időszakban bebizonyosodott, hogy a mi részlegünkön nagyon jól lehet otthonról is dolgozni, így én örülnék, ha tágítanák a lehetőségeket és többet lehetne otthonról is dolgozni.

5. Hova utaznál el most legszívesebben?

Bárhova bármikor. Imádok utazni. Nagy bakancslistás álmaim az Azori szigetek (pl. természetes élőhelyükön megnézni a hortenziákat, amiknek nagy rajongója vagyok), Kanári szigetek, Izland és a skandináv országok. Szeretnék egyszer sarki fényt is látni!

+1. Mi a kedvenc koktélod?

GinTonic (a’la Becker Ádám vagy Ritzl Bandi ;) ) és Mojito

Marossy Judit

Judit

2022

1. Mikor érkeztél a Köztibe és miért épp ide?

2022. január 3-án kezdtem a cégnél, még nincs két éve sem.

Igazából teljesen véletlen kerültem ide, Gábor egyik gyermekkori ismerőse ajánlott be ide. Korábban 17 éven keresztül az idegenforgalomban dolgoztam utazásszervezőként egy európai körutakat szervező cégnél, de az a munka átmenetileg ellehetetlenült a covid miatt. Ugyan a kialakult helyzet miatt dolgoztam azon, hogy szakmát váltsak, el is végeztem a válási és a párkapcsolati mediátori iskolát, de végül Gábor megkeresésének.

2.

Milyen szerepet töltesz be az iroda munkájában? Melyik időszak volt legtöbb kihívással teli eddig?

Alapvetően Gábor személyi asszisztense vagyok, kevés rutin feladattal, sokkal inkább ad hoc jellegű tevékenységekkel. Munkámból, amit azért Ti is láthattok, az a szabadságok és home office-ok nyilvántartása, irodai beszerzések és néhány szervezői feladat, mint a nyári céges buli és a céges kirándulások (Eger, Nyíregyháza). Amióta itt dolgozom nem volt még nagyon nehéz időszakom. Az idegenforgalomban eltöltött évek után, ahol az ember azt szokta meg, hogy éjjel-nappal kereshetik az úton lévő csoportok, adott esetben akár este 10-kor kell valamilyen problémát megoldani sok országgal messzebbről ez a munkahely pont a kiszámíthatóságot és a nyugodt munkakörülményeket ajándékozza nekem. Amikor ide érkeztem pont erre volt szükségem.

3. Köztiben töltött idők alatt kialakult benned általánosnál nagyobb érdeklődés az építészet iránt? Kedvenc épületed? Miért pont az?

Az építészethez fűződő viszonyomon nem változtatott az elmúlt két év. Középiskolában nagyon szerettem az építészetet, oly annyira, hogy annak idején művészettörténetből érettségiztem. Szeretem nézegetni az épületeket, elmerengeni azon, hogy hogyan is épültek fel, hogyan használhatták őket akár több száz évvel ezelőtt… De érteni nem értek hozzájuk, csak csodálgatom őket.

4. Ha egy dolgot változtathatnék a Köztiben, ez lenne az: Általánosan kiterjeszteném a cég által támogatott nyelvtanulás lehetőségét. A biztos nyelvtudás (de még olykor a kevéske is) hihetetlenül kitágítja az ember lehetőségeit, szélesíti a világlátását.

5. Hova utaznál el most legszívesebben?

Sok helyre el szeretnék még menni, de a közelgő ünnepekre ráhangolódva és biztosan valamelyik skandináv országba utaznék most el.

+1. Mi a kedvenc koktélod?

Nem igazán szeretem az alkoholt, de a forralt bort, főleg a hangulata miatt nagyon kedvelem.

home office

H

O Megkértünk pár kollégát, hogy küldjenek képet otthoni munkaállomásukról.

Sajnos az ész nélküli szerkesztésben összekeveredtek a képek.

Segítsetek megtalálni, melyik párosítás lehet az igazi!

nincs rá idő

„nálunk a suliban ez nem volt elvárás”

„nincs rá idő” „sose szerettem makettezni” Ismerős mondatok? Nekem igen, általában én kaptam válaszul, ha felmerült a makettezés :) Klaniczay Péter mesélte, hogy Carlo Scarpa a hatvanas években arról írt, hogy mennyire felgyorsult a tervezés és követhetetlen kapkodás lett a határidők sűrűjében… Ismerjük a kulcslyukig részletezett kézi rajzait.

Ismerjük a mai 2-3 hét vagy hónap alatt mindent eldöntő vázlatterveket. De ahogy gyorsult a gépekkel a feldolgozás, úgy rövidült a rá szánható idő is, ahelyett, hogy a felszabaduló időben egyre jobbá tennénk az alapvetéseket. Vagy ami sokkal fontosabb lenne: tudnánk időt szakítani a kutatás-fejlesztésnek – ami a mi szakmánkban talán az önfeledt kísérletezés lehetne.

A Limes cégvezetője megkeresett, hogy mit gondolok a makettekről, akkor ezt írtam neki és ezt folytatnám itt: „sokszor a határidők zaklatott sürgetésében, túl

gyors döntéseket hozhatunk, megálljt kell parancsolni és időt szakítani az ismétlődő papírszeletek gyártására. Közben mélyül a gondolat és szorosabbá válik a viszony a tervező és a tervezett között. Szeretek habkartonból gyors 1-2 órás modellt vágni, sokszor még a ragasztás is elmarad, nekem segít, ezt láttam Spanyolországban is, ezt hallom külföldre szakadt egykori építésztársaimtól is, ezt teszem a Köztiben is időről-időre.

Igyekszem az összes általam vezetett tervezési munka során Veletek együtt makettet készíteni.

Ezek a tervezési folyamathoz elengedhetetlen kézi készítésű tárgyak. A szó klasszikus értelmében nem biztos, hogy szépek, de igyekeznek értelmesek lenni. Minél gyorsabb vagy követhetőbb a modell készítése, annál könnyebben hat vissza a formálásra.

Emiatt más műfajnak tartom a kész tervek prezentálására szol-

„szerintem ezt most hagyjuk, senkise kérte…”

„nálunk a suliban ez nem volt elvárás”

„megcsinálom, ha nagyon kell, de szerintem lenne fontosabb teendő is…” gáló térbeli műalkotásokat, melyek elkészítését minden esetben profi cégekre, többnyire a Limesmodelre bízzuk. Van azonban közös a kétfajta modellben, mindkettő eszméletlen sokat segít a megrendelővel való kommunikációban, legyen szó időközi döntéselőkészítésről, vagy akár a nagy nyilvánosságra hozatal pillanatáról. Ezt láttam Skardelli György mellett a Puskás Aréna tervezésekor, de ezt képviselem léptéktől függetlenül, akár egy óvoda, sőt egy városrész léptékű beépítési vízió terv készítése során is.

Gyurival a szentendrei temető pályázathoz maketteztünk, Dávid volt a makettmester. Krisztiánnal a pápai szálloda kapcsán készítettem mini maketteket. Vera az aszódi ovihoz készített olyan papír makettet, amiről elég annyit mondani, hogy a projektet nem szívlelő polgármester találkozásunkkor azonnal hangnemet váltott.

Balázstól a keszthelyi csarnok fedésre kaptam szabásmintát késő este, ami még a statikai számításokhoz is segített. Molnár Kata Bata Pistivel makettezett… a makett gyönyörű lett, beszédes, és a prezentációt minden alkalommal segítette. Siker volt, igaz rész-siker, mert hiába szerveztem őket a külön projektszobába egy hétre {…} Száz történetet írhatnék, ha még olvassátok egyáltalán soraim, de leginkább arra bíztatnálak titeket, hogy fogjatok papírt, sniccert, használjátok a habvágó gépet, ne sajnáljátok az estéket, makettezzetek. Én azon leszek, hogy mielőbb legyen megfelelő makettező helyiség is és eszközök, alapanyagok.

Nem biztos, de hátha segít… Ahogy Salvador Dali mondta: „Önmagában az, hogy valaki nem tud rajzolni, még nem jelenti azt, hogy jó festő lesz belőle.” Salvador Dalí Csizy László

statisztikák

4 1 2

Az új kollégák száma 2023-ben: Hargitai Bence (2023.07.17) Huszár Boróka Márta (2023.08.01) Boysal Skardelli Ece (2023.09.25) Basa Máté (2023.10.16)

Távozó kollégák száma 2022-ben: Tóth Krisztián (2023.12.31.)

Idén született gyerekek száma: Karasszon Sára (Sétáló Mirella kislánya) Virág Borbála (Virág-Nagy Diána kislánya)

Így ittunk idén (amire emlékszünk) : Nyri kertiparty: Bor 48 üveg Hungária Cuvee 12 üveg Peroni sör 0,5l 24 doboz Borsodi sör 0,5l 8 doboz Peroni Nastroaz 0,33 l 6 üveg Alkoholmentes pezsgő 2 üveg Törley alkoholmentes pezsgő 2 üveg Nyíregyházán Bor 32 üve Gin 2 üveg

Ennyi munkaórát dolgoztak összesen a dolgozók (vagy mindenki aki tölti a woodpeckert:) ) törzsszámos munkán összesen: 69.672 órát törzsszámos + nem törzsszámos munkán összesen: 105.728 óra Ennyi projekten dolgozott a cég az idei naptári évben (pályázatokkal együtt, mindegy hogy milyen tervfázisban), összesen : 101

gondolatok

„Looking back at the audience in a dark theatre.

The details in films that no one else sees.

Skipping stones.

Dipping fingers into a sack of grain.

Cracking the top layer of crème brûlée.

Surprising strangers by returning something they'v lost.”

Nagyon szeretem a kávét, de a legjobban a tiramisuban:) More espresso, less depresso!

A repcsin ajánlom a kólát is, mert a kapucsinó is menci volt!

szerkesztők: Oszoli Gellért Ökrösné Pernesz Ágnes Tóth Balázs Weinhandl Noémi Kinga

impresszum

felelős kiadó: KÖZTI ZRT.

Mudslide # # # # #

Vodka Kávélikőr (pl Kahlua) Krémlikőr (pl Baileys) Tejszín Csokoládé szirup díszítésnek

A csokoládésziruppal a pohár belső peremét locsold meg. A többi hozzávalót egy shakerben alaposan rázd össze majd öntsd a pohárba.

Egészségünkre!

2023. 2. szám