VPG Aula magazin - 2019. október (150 éves ünnepi kiadás)

150 ÉVES A VERES PÁLNÉ GIMNÁZIUM

ÜNNEPI KIADÁS

KÖSZÖNTŐ

„Egy utca-vagy intézménynév persze alig több üres szónál, ha a névadó története nem kerül be a közösség kollektív emlékezetébe.”

Nyári Krisztián

KOROMPAY BÁLINT IGAZGATÓ KÖSZÖNTŐJE

IMPRESSZUM

Felelős szerkesztő: Korompay Bálint

Szerkesztő: Bordi Mária Katalin

Korrektúra: Csenkér Adrienn, Major Balázs, Walton Viktória

Tipográfiai tervezés: Koscsó Imre

Címlapkép: Trunkó Boldizsár – Veres Pálné Gimnázium 150 méter magasból című képe

Fotók: Hurubás Anna, Trunkó Boldizsár ‚Haladjunk!” című fotósorozata

Képek forrása: felvételek iskolánk könyvtárából

Belső illusztrációk: Barna Diána Ágnes

Képregény: Trencsényi Fanni

– A kiadvány bővített, digitális változata a VPG honlapján lesz elérhető.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönettel tartozunk a tanárok sok-sok segítségéért és a diákok kitartó munkájáért.

Az 1869 és 2019 között végzett több mint tízezer diák egyikeként köszöntöm a Kedves Olvasót! Veres Pálné iskolája a 19. század utolsó harmadának európai mércével mérve is korszakos jelentőségű intézménye volt, amely nemcsak Erzsébet királyné, hanem a nemzetközi közvélemény elismerését is kivívta. Falai között tehettek le először leányok rendes érettségi vizsgát az egész történelmi Magyarország határain belül, így hazánk első egyetemet végzett tanárnői, orvosnői és jogásznői a Veres Pálné Gimnáziumban fejezték be középfokú tanulmányaikat. Iskolánk alapítója és egyben névadója férfi és női mecénásokat maga mellé állítva látott iskolaszervező munkájához: iskolaépületeket emeltetett, korának legmodernebb pedagógiai elveit és módszereit követve dolgozta ki tantervét, és hívott meg kiváló, köztük akadémikus tanárokat. Mai kifejezéssel élve olyan inkluzív iskolát teremtett, amelynek kapui felekezeti hovatartozástól és társadalmi helyzettől függetlenül álltak nyitva a leányok számára. Az elmúlt 150 év során ismert és kevésbé ismert értelmiségiek, közéleti személyiségek, kiváló művészek, olimpiai bajnok sportolók kerültek ki abból az intézményből, amely a 21. század elején is igyekszik megőrizni alapítónk szellemi örökségét. Veres Pálné egykori jelmondata – Haladjunk! – révén az állandó megújulás, innováció iránti közösségi igény egyben legrégibb hagyományunk. Mindennek szellemében a Veres Pálné Gimnázium nevelőtestülete a nagy elődökhöz méltóan végez magas színvonalú és eredményes

oktatói és nevelői munkát: iskolánk közvetlenül a nagy elitiskolák után foglal helyet a hazai rangsorokban, változatos képzési palettát kínál a jelentkező diákok számára, Akkreditált Kiváló Tehetségpontként fejleszti tanulói képességeit, a Microsoft Innovatív Iskolájaként keresi a legmodernebb digitális eszközök ismeretében a kitörési pontokat és ápol erdélyi testvériskolájával élő kapcsolatot.

A jubileumi év alkalmából tisztelettel és szeretettel ajánlom e kötetet a Kedves Olvasó figyelmébe!

BORDI MÁRIA KATALIN: ÜNNEP VAN

Ünnep van. Születésnap. Ha ez a családban történik, tudjuk, hogy köszöntsük a másikat. De hogyan ünnepeljük egy iskola születésnapját? Mit kell ilyenkor tenni?

Tanítunk, tanulunk, programokat szervezünk, írunk, olvasunk, újságot szerkesztünk és sok egyebet teszünk, hogy méltón vehessünk részt az ünneplésben.

Ünnep van. Születésnap. Nem is akármilyen, 150. Arra kérem, ezen alkalomból, Kedves Olvasó, lassítsunk most egy kicsit! Talán Veres Pálné is megbocsátja, ha azt kérem, most ne ‚Haladjunk!” Álljunk meg! Nézzünk magunk mögé. Nézzünk magunk elé, de legfőképp nézzünk magunkba. Honnan indultunk? Hol tartunk?

MÜLLER

Hová haladunk? Ezek a kérdések mind egyéni megválaszolásra várnak.

Egy iskolában azonban nem csak egyének ünnepelnek, hanem a KÖZÖSSÉG is. A tanító és tanuló közösség, ami összekapcsolja a múltat és a jelent. Igen, a jelent, mert ünnepelni csakis a jelenben lehet. Ez a kiadvány megpróbál egy pillanatképet felmutatni a JELENÜNKBŐL. Ez a kép töredékes, nem teljes, nem is lehet az. De éppen ez a töredékesség teszi számomra igazzá és hitelessé. Ez talán az ünnep lényege.

Kedves Olvasó! Fogadja ezt a kiadványt olyan nyitottsággal és szeretéssel, mint ahogy mi készítettük. Ünnepeljünk együtt! És most már talán haladhatunk is…

DÓRA ÉS PINTÉR LAURA:

ÁLLANDÓAN VÁLTOZUNK

‚Mily kicsiny magból nőtt e fa”: 2 bérelt apró tanterem, 9 tanár és 14 elszánt tudásvágytól égő leánytanuló. Manapság nehéz elhinni, hogy ilyen szűk keretek között indult meg a hazai nő-, illetve később koedukált oktatás. Immár kijelenthetjük, hogy – 150 évvel, 19 igazgatóval és több ezer sikeres diákkal később – sikerült teljesíteni Veres Pálné, Beniczky Hermin célját: egy mindenki számára nyitott, önálló gondolkodásra nevelő intézmény megteremtését. A kerek évforduló alkalmából érdemes megvizsgálni, a változások milyen sorozata formálta iskolánkat mai képére. Mindennapjainkat új lehetőségek teszik sokszínűvé. Nem csupán intézményünk infrastruktúrája mutat nyilvánvaló haladást – hiszen a fiatalok kényelmes kanapékon élvezhetik a szüneteket és lyukas órákat, továbbá a tantermeket korszerű hangfalakkal szerelték fel –, hanem a különféle szellemi eledelként szolgáló és a társasági életnek teret adó programok repertoárja is folyamatosan bővül. A tartalmas

és emlékezetes projekthetek olyan témákba engednek betekintést nyerni, mint a fenntarthatóság vagy a pályaválasztás. Ezek a programok az ismeretszerzés mellett szórakoztató módon közösséget is teremtenek. Emellett egész éves elfoglaltságot jelentenek a különböző tanulócentrikus tehetséggondozó foglalkozások, melyek időről időre átalakulnak a fiatalok igényeihez alkalmazkodva. Nyaranta pedig sok-sok vízparti sport-, illetve tanulmányi tábor hozza össze a lelkes és kalandvágyó fiatalokat, új környezetbe és nézőpontba helyezve ezzel az ismeretszerzést. A tanév fénypontja azonban vitathatatlanul a 11. évfolyam által megrendezésre kerülő kampányhét, ami

‚alapítóanyánk” születésnapjának állít emléket, és iskolánk fejlődésével párhuzamosan nőtte ki magát visszafogott ünneplésből azzá a nagyszabású, színpompás eseménnyé, ami pár napra fesztivállá változtatja az iskolát. A fenti eredményeknél talán fontosabb az ezeket összetartó, állandó mentalitás, melyet a VPG képvisel. Ezt a gimnáziumot ugyanis nemcsak kiemelkedő tanulmányi eredményeink határozzák meg, hanem a családias légkör és a közösségként való létezés is. Ez a közösség pedig nevel minket. Ettől vagyunk igazán ‚verespálnésok”. Iskolánk elindít minket az úton, de azt már mi döntjük el, merre menjünk. Viszont útravalóul velünk marad Veres Pálné üzenete, hogy ‚Haladjunk!”

MIKSZÁTH KÁLMÁN ÍRÁSA

‚(…) Hogy én mondjam el önöknek, ki Beniczky Hermin? Hiszen tulajdonképpen önök tudnák azt elmondani nekem sokkal szebben.

Ott az ő működési köre önök között, önök előtt áll, -azaz dehogy áll, mert örökké mozog, tesz, buzdít, fáradozik, áldoz, s éppen az önök szeme előtt. Hanem azért mi is látjuk azt. S ha önök nem lennének sokkal szegényebbek nélküle, szívesen bevennénk őt férfi számba is, mint a hogy egykor a művelt Bethlen Katalint akarták az erdélyi rendek.

Kevés nőt tud felmutatni a világhistória, a kik ne restelték volna megmondani hány évesek. Veres Pálné ezen kevesek közé tartozik. Mert nála minden év egyegy tündöklő tulajdonság. Mert minden éve érdemek, jó tettek, s nemes tevékenység kerete.

Őt csak ékesíti, neki az idő csak használ, mert az időt ő is használja.

Pedig a milyen fontos, éppen olyan göröngyös pálya volt az övé, a mit dicsőséggel futott meg. (…) Sok, nagyon sok kellett ehhez az eredményhez.

Más ezt keresztül sem vihette volna, csak Veres Pálné: szerencsésen kellett összejönniök ama tulajdonságoknak, melyek ezt lehetővé tették. Ha csak egy hiányzik is belőlük, nem kísérte volna szerencse a fáradságos, hosszú munkát. Előkelő hölgynek kellett lennie a kezdeménye-

lajdonságokkal, hogy vezethessen, s nagy erényekkel, hogy fölfelé és lefelé imponálhasson. Beniczky Herminben mind együtt volt ez. Sőt még több ennél. (…)

Annyi fegyvere volt, hogy a czélért megküzdhessen, szinte egy egész arzenál. S minden fegyver jól állott neki. Ha elunta szóval-sokszor előkapta bíz ő a tollat. (…)

Neki nem volt hát lehetetlen semmi… De minek is beszéljem én ezeket, mikor -mondom- önök, a kiknek elfecsegtem, sokkal jobban tudják nálamnál…”

KÖSZÖNTŐ

Korompay Bálint igazgató köszöntője 3

Bordi Mária Katalin: Ünnep van 4

Müller Dóra és Pintér Laura:

Állandóan változunk 4

Mikszáth Kálmán írása 5

MUNKAKÖZÖSSÉGEK

A kampány története

RIPORTOK, INTERJÚK

Dr. Korda Eszter: A mindent is javító kisboltban

Bordi Mária Katalin: Signora il Sole!

ÍGY ÍRUNK MI

(Creative Writing)

MÚLT ÉS JELEN

Papp Orsolya Réka: Nézőpontok

MUNKAKÖZÖSSÉGEK ANGOL

„Rendkivüli tantárgyak. Franczia nyelv, Angol nyelv, Zene. A rendkivüli tantárgyakra fordítandó órák száma a körülmények szerint határozandó meg.”

Veres Pálné

Bálint Jánosné – Hol élne szívesen a világon?

a) London

b) Balatonudvari

c) Provence

Haraszti Ágnes – Mi a kedvenc angol szava?

a) grammar

b) perfect

c) dinosaur

Inke Krisztina – Kinek a helyét venné át szívesen a királyi családban?

a) Lajos herceg

b) Charlotte hercegnő

c) Királynő

Kiss Gabriella Edit – Mi volt a legextrémebb dolog, amit valaha külföldön csinált?

a) karaokeztam 100 ember előtt

b) összevesztem egy helyi szálloda tulajdonossal

c) néztem, ahogy az Etna kitört

Kovács Valéria – Melyik a kedvenc akcentusa?

a) skót

b) Észak-Angliai

c) cockney

MUNKAKÖZÖSSÉGEK BIOLÓGIA-KÉMIA

„A természettanból taníttatik (…) A vegyülések tüneményeiről, a gázok főbb fajairól (éleny, köneny, széneny, légeny), az égésről, szénsavanyról, vízről, ammoniakról, a boros, eczetes, rothasztó forrásról stb.”

Veres Pálné

Lénárd Csilla – Melyik volt a kedvenc könyve/ könyvsorozata, amit valaha fordított?

a) Fairy Oak

b) Morga, a szél mágusa

c) Ahová a szíved húz

Maczákné Laszlovszky Katalin – Melyik történelmi személlyel találkozna legszívesebben?

a) Teréz anyával

b) Petőfi Sándorral

c) Zrínyi Miklóssal

Nagy Lilla – Mi a kedvenc amerikai étele?

a) mac ’n’ cheese

b) buffalo wings

c) steak

Oláhné Füst Julianna – Játszott valaha színdarabokban? Ha igen, miben?

a) persze

b) nem

c) Molnár Ferenc Liliomjában

Velledits Barbara – Amerika melyik területén élne legszívesebben?

a) Washington

Habarics Anikót a biológia-kémia munkaközösség vezetőjét kérdeztük a tantárgyak fontosságáról, életközeliségéről.

Mióta tanítasz?

Habarics Anikó: 34 éve

Hogy esett a választásod erre a két tantárgyra?

Habarics Anikó: Kémiából nagyon jó fej tanárom volt. Fiatal volt, jól tanított. Piramis koncertre, Fra di meccsre járt, mint én. Aztán a kémia húzta ma gával a biológiát.

A biológia-kémia olyan kézzelfoghatóan közel áll a gyakorlati élethez. Hogy lehet ezt érzékel tetni a tanításban?

Habarics Anikó: A hat évfolyamos csoportoknál

gyelmet. Emellett életközeli az egészségtan is. Sokat beszélgetünk az egészségmegőrzésről. A táplálkozás, a túlsúly és a betegségek megelőzése mind-mind alapvető fontosságú az ember életében. Ez ugyanis ekkor, ebben a korban válik önálló döntéssé.

Tomin Orsolya 9.e*

MUNKAKÖZÖSSÉGEK FIZIKA

Természettan. Hetenkint 3 óra. A légnemű testek mechanikája. Hangtan. Fénytan. Hőtan.

–Tankönyv: Szíjártó Miklós: Kísérleti fizika. VII. osztály ONE értesítője 1912-1913. iskolai évről. 37.o.

Melyik fizikus/feltaláló lenne?

Gombosné Hegedüs Andrea: Nő biztos nem lennék fizikusként, mert őket nagyon elnyomták. Talán Niels Bohr.

Dégen Csaba: Talán Faraday, ő nagy kísérletező volt, és szerteágazó dolgokkal foglalkozott.

Major Balázs: Talán Tesla, ő a legizgalmasabb számomra.

Rába Károly: Tulajdonképpen bármelyik. Hihetetlen, hogy mekkora zsenik voltak/vannak: érdemes a fizikaelőadó ablak felőli oldalán a dekorációt végignézni. Nagyon bírom pl. Ernest Rutherford-ot, Richard Feynmant, Leon Ledermant.

Mit tanít legszívesebben? (a fizika mely részét)

Gombosné Hegedüs Andrea: Az atomfizikát és a magfizikát, illetve a csillagászat univerzumra vonatkozó részét.

Dégen Csaba: Elsősorban modern fizikát; atomfizika, relativitáselmélet; ami ugyan nem törzsanyag, de nagyon érdekes. Valamint szeretem a hőtannak a hőelméletét.

Major Balázs: Az a helyzet, hogy mindegyiket szeretem, talán a legjobban a csillagászat részét. Azon belül a bolygómozgások, bolygók szerkezete.

Rába Károly: Atom- és magfizikát, csillagászatot.

Kedvenc fizikai eszköze/kísérlete?

Gombosné Hegedüs Andrea: Legyen a vízibuzogány, mert mindig nagy derültségre ad okot, amikor használom.

Dégen Csaba: Van egy nagyon érdekes kísérlet: váltakozó áramot vezetünk egy vezetékbe, és mágnessel megpróbáljuk kitéríteni, így állóhullámok keletkeznek a vezetéken. Az áram hatására felmelegszik, de ahol a hullámzás a mág-

nes hatására bekövetkezik a vezetékben, ott lehűl, és nem fog izzani. Azokon a helyeken, ahol csomópont van, ott felmelegszik és izzásban marad. Itt megtalálható elektromosság, fénytan és mágnesesség is. Nagyon macerás, az ember beállítja fél óra alatt, és megmutatja. Ezzel maximum tizenegyedikben lehet találkozni. Major Balázs: A lemezek rezgésénél a Chladni-ábrákat nagyon szeretem. Az ilyen lemezek rezgésénél az állóhullámok szép ábrákat rajzolnak ki. Hegedűvonóval kell ‚megszólaltatni”.

Rába Károly: Lemezjátszóra összetekert kartonlapot teszünk, mellé egy állványra egy rugót, amire ráerősítünk egy vízzel teli fecskendőt. Elindítva a lemezjátszót és kitérítve, majd elengedve a rugót, egyenletesen nyomjuk a fecskendőből a forgó kartonlapra a vizet. A víz nyoma a kartonon mutatja a harmonikus rezgőmozgás kitérés-idő függvényének grafikonját, azaz egy szinusz hullámot.

A teljes interjút az ünnepi szám digitális változatában olvashatják. Urbán Gergely 10.d

MUNKAKÖZÖSSÉGEK FRANCIA

A franczia nyelvet az I. osztály tanulói, mint rendkívüli tárgyat előhaladottságuknak megfelelő csoportokba beosztva tanulták. ONE értesítője 1896/7. tanévről. 61.o.

Melyik francia városban/régióban élne szívesen?

Pásztor Andrea: Párizs környékén vagy Dél-Franciaországban, Bretagne-ban.

Moór Lajos: Dél-Franciaország, mondjuk, ott van egy olyan kikötőváros, Marseille-től nem messze, hogy Sète. Mert annak idején, amikor gimnazista voltam, oda mentünk diákcserével, és nagyon tetszett. Hering Péter: Vagy Dél-Franciaországban vagy Normandiában.

Korompay Bálint: Erre a kérdésre elég nehéz válaszolni. Franciaországban pont az a csodálatos, hogy természeti látnivalókat tekintve is mennyire gazdag és változatos. Gyakorlatilag mindenféle táj megtalálható benne: magashegység, középhegység, dombság, folyóvölgy, sziklás tengerpart, homokdűne, mediterrán partvidék. Ezek közül bármelyiket el tudnám képzelni rövidebb időre. Alapvetően Magyarországon érzem magam otthonosan. Dr. Désfalvi-Tóth András: Az első két kérdésre azt tudom mondani, hogy csak itthon szeretnék élni, szükségem van a Duna illatára és a Pilisre, Zemplénre. Máshol nem tudom elképzelni az életet. Ettől függetlenül van kedvenc francia régióm: Bretagne. Mondjuk a franciákhoz sok köze nincsen, mert kelták lakják, akiket leigáztak a franciák 1792 után. Az valami csodálatos hely: a hatalmas víz, ahogy fel- s alá mozog apálykor és dagálykor, a szél, a házak és emberek! Egészen más, mint az ország többi része. Úgy is hívják magukat: „la petite Bretagne” (mert hogy Grande-Bretagne a víz másik oldalán van). Aztán ugyanígy szeretem Provence északi részét. Nem azt, ahol turisták hemzsegnek, hanem fent a hegyekben, ahol csak a szél fúj, és juhokat, kecskéket legeltetnek a pásztorok. Nincs ott semmi „szenzáció”, ez a táj és a lakói 400 évvel korábbról maradtak ott.

Melyik a kedvenc francia étele/édessége?

Pásztor Andrea: Nagyon szeretem a kacsákat, a narancsos kacsát, és a tatin almatortát. Moór Lajos: A macaron, és tudod, van egy olyan étel, hogy quiche; olyan, mint a pizza szelet, csak mást tesznek rá.

Hering Péter: A mignont imádom.

Korompay Bálint: Egy kis finom Boursin sajt vörösborral… A tenger gyümölcseit leszámítva bármi jöhet.

Dr. Désfalvi-Tóth András: Kedvenc francia ételem van: a ratatouille, de a sós palacsintákat is nagyon szeretem (pedig itthon nem vagyok palacsintás).

És a cassoulet, az egyfajta babgulyásszerűség.

Mi a legfranciásabb hely Magyarországon?

Pásztor Andrea: Tihany, a levendulaültetvények miatt, illetve Szentendre. Szentendrének is van valamilyen franciás beütése.

Moór Lajos: Az Andrássy út, mert olyan, mint a Champs-Élysées.

Hering Péter: Te találtad ki ezt a kérdést? Gratulálok. Mondjuk a Ráday utca itt a Kálvin térnél. A csomó kiülős hely miatt, a franciák szeretnek kiülni a kávézók elé.

Korompay Bálint: Institut Français en Hongrie. Dr. Désfalvi-Tóth András: A legfranciásabb hely Magyarországon? A keszthelyi kastély! És a bakonybéli Szent Mauríciusz kolostor!

Melyik francia művész lenne?

Pásztor Andrea: Valamelyik impresszionista festő, mondjuk Monet, bár mind elég tragikus. Moór Lajos: Alain Delon, a színész, ő egy igazi szépfiú volt.

Hering Péter: Jean Paul Belmondo.

Korompay Bálint: Beérem azzal, hogy szeretem őket: Piaf, Toulouse-Lautrec, Rodin, César Franck… sokáig lehetne folytatni a sort.

Dr. Désfalvi-Tóth András: Francia művész sem szeretnék lenni. Beszélgetni velük, dolgozni velük annál inkább: Maupassant papírjait szívesen rendezgetném, Racine-nak szendvicset adnék a próbák szünetében, és van egy fő kedvenc írom: Jean Giono, Manosque-ban (Provence). Na, neki szívesen főznék és gondoznám a kertjét, míg a csodálatos regényeit írja.

A teljes interjút az ünnepi szám digitális változatában olvashatják. Urbán Gergely 10.d

MUNKAKÖZÖSSÉGEK NÉMET

„(…)A könyvtár állománya 1342 mű 1484 kötetben.

Az osztályok könyvtárait 2-2 tanuló kezelte az osztályfőnökök vezetése szerint.”

ONE értesítője 1912-1913. iskolai évről. 46 o.

Az iskola német tanárnői felsoroltak néhány tanácsot a nyelv tanulásához, amiket érdemes megfogadni.

Babics Anna: Csak az elején nehéz!

Palotás Edit: Csak a szabálytanuláson kell túllendülni!

Dudás Gabriella: A kommunikáció az egyik legfontosabb dolog a nyelvtanulásban!

Ormai Eszter: Legyenek sikerélmények a nyelvekkel kapcsolatban!

Kovács Valéria: Nem szabad félni, hanem merni kell beszélni!

Zsolnai-Somfai Viktória: Nem szabad megijedni, hanem a nyelvekben található ‚mankókat” kell használni!

Miért is szép a német nyelv?

Ma már kezd egyre népszerűtlenebbé válni a német nyelv, mert a legtöbben úgy tartják ‚túl nehéz, bonyolult és csúnya”.

Ki melyik közmondást mondhatta?

Hogyan mondjuk ezeket magyarul?

Párosítsd össze őket!*

1) Den Mutigen gehört die Welt.

2) Irren ist menschlich.

3) Jede Mütze hat zwei Seiten.

4) Morgenstunde hat Gold im Mund.

5) Geduld bringt Rosen.

a) Babics Anna | b) Dudás Gabriella | c) Kovács Valéria | d) Ormai Eszter | e) Zsolnai-Somfai Viktória

1) 2) 3) 4) 5)

Én viszont úgy gondolom, ez egy különleges, logikus, magabiztosságot sugárzó nyelv. Így is állok hozzá, amikor tanulom. Nem adom fel, amikor nem értem az összefüggéseket és nem esek kétségbe a hosszú szavaktól. Egy nyelv megtanulása nem megy egyik pillanatról a másikra, időt kell szánni rá és nagyon sokat kell gyakorolni. Ez mind kitartás, akaraterő és pozitív hozzáállás kérdése. Keresni kell a németben azt, ami miatt megszépül, a nyelv mélyére kell látni és nem szabad beérni annyival, hogy ‚nehéz és csúnya”. Szeretni kell ezt a nagyszerű nyelvet és nem feladni az első nehézségeknél.

Iskolánk alapítója sem adta fel, aki fiatalként jobban beszélt németül, mint magyarul. Kitartásának köszönhetően lehetünk és tanulhatunk ma itt mindannyian, a Veres Pálné Gimnáziumban.

MUNKAKÖZÖSSÉGEK OLASZ

Latin nyelv. Heti 6 óra.

Olvasmányok: 1. Prózaiak: Cicero: Pro Archia poeta Livius: a XXI könyvből Hannibal hispaniai hadjárata, Saguntum ostroma. Hannibal átkelése az Alpokon. Scipio és Hannibal beszédei. A trasumeni ütközet.

2. Költőiek: Vergilius: Aeneis, az I., a II., a Iv., és a VI. énekek teljesen. Az olvasmányokhoz fűződtek a szükséges irodalomtörténeti, régiségtani s grammatikai megbeszélések. Összefoglalólag a római irodalom aranykora.

VII. osztály

ONE értesítője 1912-1913. iskolai évről. 36.o.

Mi fogta meg az olasz nyelvben? Mikor és hogyan döntötte el, hogy ezzel szeretne foglalkozni?

Hegedűs Anna: Szeretem a nyelvet, mert nagyon dallamos, az olasz emberek mentalitását: könnyedségüket, vidámságukat. Rajongok a kultúráért. És eredetiben akartam olvasni Dantét. (nevet)

Lénárd Csilla: Én 5.-től 8. osztályos koromig Rómában jártam iskolába, és ez megalapozta az olasz nyelv szeretetét nálam. Valamint anno a VPG-ben (itt végezte el a gimnáziumot - a szerk.) volt egy angoltanárom, aki inspirált arra, hogy én is tanár legyek. Ő Dr. Ambrózy Györgyné volt, a tanítványainak csak ‚Titi néni”.

Hogyan áll ön az olasz konyhaművészethez, melyik a kedvenc fogása? Hol ette ennek legemlékezetesebb változatát?

Hegedűs Anna: Adoro, assolutamente! (Abszolút imádom! - jelenti ki és nevet) A standard olasz ételeket imádom: a lasagnét, a pizzát… igaz, nem tudok olyat sütni, mint ők, de szoktam készíteni. A legemlékezetesebb étel, amit ettem, az Padovában egy rák volt, aminek a páncéljába töltötték vissza a megízesített húsát. Sajnos a fogás nevére nem emlékszem.

Lénárd Csilla: Életemben a legízletesebb tortellinit Firenzében ettem. Nem vagyok egy konyhatündér, de ami megy, szívesen készítem el, például a Melanzana alla parmiggianát, amit szicíliai barátnőm édesanyjától tanultam. Természetesen a tiramisu is nagy kedvencem.

Milyen olasz film, zene vagy irodalmi mű volt nagy hatással önre?

Hegedűs Anna: Az olasz irodalom áll a legközelebb a szívemhez. Most Dante Commediáját olvasom az új Nádasdy fordításban és összevetem a Babits-féle fordítással, ízlelgetem a szavakat…nagyon élvezem. A kedvenc filmem Fellinitől a La strada (Országúton). Lénárd Csilla: Nagy kedvencem Eros Ramazotti és Toto Cutugno, ha zenéről van szó. A 70-es, 80-as évek slágereit hallgatom legszívesebben. Filmeknél az olasz vígjátékok, Christian De Sica filmjei a kedvenceim. Az irodalomban az olasz költészetet említeném: Giovanni Pascoli és Giacomo Leopardi verseit. Sokan tudjátok, hogy olasz könyveket is fordítottam már, a fordítást a hobbimnak tekintem, nagyon szeretem. Én csináltam a Fairy Oak ifjúsági könyvsorozat, és a Va’ dove ti porta il cuore magyar változatát is. (Susanna Tamaro könyve, magyar címe: Ahová a szíved húz)

Kaltenecker Evelin 12.e

Csenge

MUNKAKÖZÖSSÉGEK INFORMATIKA-KÖNYVTÁR

Természettan. Hetenkint 3 óra. A légnemű testek mechanikája. Hangtan. Fénytan. Hőtan.

–Tankönyv: Szíjártó Miklós: Kísérleti fizika. VII. osztály

ONE értesítője 1912-1913. iskolai évről. 37.o.

1. Melyik filmszereplő bőrébe bújna a legszívesebben?

1) Cserlakiné Hagymássy Krisztina

2) Gál Ildikó

3) Gyimóthyné Molnár Erika

4) Koscsó Imre

5) Kovács K. Zoltán

6) Rába Károly

a) Aragorn (Gyűrűk ura) | b) Jane Eyre |

c) Nyúlányka (Hihetetlen család) |

d) Klara von Oettingen (Kincsem) |

e) Pom Pom (Pom Pom meséi) |

f) Tony Stark (Marvel)

2. Ha könyvet írna, milyen műfajú lenne?

1) Cserlakiné Hagymássy Krisztina

2) Gál Ildikó

3) Gyimóthyné Molnár Erika

4) Koscsó Imre

5) Kovács K. Zoltán

6) Rába Károly

a) Fantasy | b) Történelmi regény

c) Vicces szakmai | d) Sci-fi |

e) Novellás kötet | f) Romantikus

3. Ki a kedvenc írója?

1) Cserlakiné Hagymássy Krisztina

2) Gál Ildikó

3) Gyimóthyné Molnár Erika

4) Koscsó Imre

5) Kovács K. Zoltán

6) Rába Károly

a) Isaac Asimov | b) Fejős Éva |

c) Arthur C. Clark | d) Walter Scott

e) Rejtő Jenő | f) Kosztolányi Dezső

MUNKAKÖZÖSSÉGEK MAGYAR

„legjobb barátunk a toll és a papír” Veres Pálné

4. Melyik a legrosszabb film, amit életében látott?

1) Cserlakiné Hagymássy Krisztina

2) Gál Ildikó

3) Gyimóthyné Molnár Erika

4) Koscsó Imre

5) Kovács K. Zoltán

6) Rába Károly

a) Argó | b) Kannibál holokauszt | c) nem emlékszik

d) Dumb és Dumber | e) nincsen | f) Napszállta

a) végzősként | b) középiskola-egyetem | c) 1998 |

d) 17 évesen | e) 10 évesen | f) így alakult

Valernovics Ágnes 9.e*

A magyar nyelv és irodalom nagyon fontos tantárgy. A diákok már első osztályos koruktól fogva tanulják mindkét tantárgyat, és az érettségi nagy részét is ez alkotja. A magyartanárok küldetése nem más, mint hogy megismertessék e tantárgyak minden apró részletét tanulóikkal. De miért tanuljuk pontosan ezt a sok irodalmi művet, mondatelemzést és sok más mindent az iskolában? Ki tudná ezt jobban megválaszolni, mint egy magyartanár, így megkérdeztük erről Kovács Anna tanárnőt, a Magyar Munkaközösség vezetőjét.

Miért tartja fontosnak a magyar tantárgyat? Egyrészt, mivel fontos, hogy közel kerüljünk az irodalomhoz, hogy megértsük ezt, és ez által a diákok megismerjenek, megértsenek valamit a világból. A másik fontos dolog az, hogy az irodalomnak köszönhetően remélhetőleg mindenki értelmiségi lesz, és ehhez egyfajta műveltség is szükséges. A nyelvtan tanítása a szövegalkotáshoz, szövegek elolvasásához, értelmezéséhez elengedhetetlen. Ami lényeges, főleg az irodalomban, a kritikai gondolkodásra nevelés, ami által a mai világból érkező rengeteg információból mindenki képes legyen kiszűrni a számára hasznosokat. Ezáltal tudja kialakítania a saját gondolatait, saját valóságát, saját nézőpontját.

Miért választotta annak idején a magyar irodalom és nyelvtan tantárgyat?

volt egy minta. Emellett az is közrejátszott, hogy a Veres Pálnéban tizenegyedik osztálytól egy olyan magyartanárom volt, aki eléggé motiváló volt számomra. Valószínűleg az ő munkája is nagyon számított, hogy magyartanár lettem.

Mi ön szerint a magyar tantárgy legfontosabb tananyaga?

Ezt tudom a legnehezebben megválaszolni, mert egy konkrét tananyagot nehéz kiemelni. Az a fontos, hogy el tudjuk azt érni egy művel kapcsolatban, hogy valamilyen érzelmi reakciót váltson ki a diákokban. Számomra nagyon fontos Az iskola a határon című regény, bár ezt ritkán tudom tanítani, mivel 12.-ben nem mindig jut rá idő. De mivel ebben az évben tanítottam, ezért azt gondolom, hogy ez egy fontos tananyag lenne, ha bele tudna férni az órákba. Gondolkodtam még többféle szövegeken, de legfőképpen olyanok a legjobbak, amik a diákoknak segítenek a felnövésben. Az iskola a határon is egy ilyen regény, ami a felnövésről, a felnőtté válásról, az ehhez vezető útról szól. Ilyen szempontból kisebbeknél jobbnak gondolnám, ha ifjúsági irodalomból több lenne a tananyagban. Emellett fontos a retorika, a szövegalkotás és érvelés szempontjából, hogy meg tudjuk védeni a saját álláspontunkat megfelelő érvekkel.

Gyalay Gyöngyi, Antal Klára 9.a

* A HELYES VÁLASZOK:

Ez egy jó kérdés, mivel főleg az irodalommal, bár a nyelvtannal is elég sok gondom volt a középiskolában. Tehát egyáltalán nem ez ment a legjobban, volt, hogy a természettudományi tantárgyakban sikeresebb voltam. De valami mindig is vonzott az irodalomhoz, főleg a színház, amit máig nagyon szeretek, színjátszom is. Másrészt a szüleim is ebbe az irányba mozdítottak, akik szintén magyartanárok, tehát otthonról

MUNKAKÖZÖSSÉGEK TESTNEVELÉS

Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Rend-, szabad- és szergyakorlatok. Lengőnyújtó, gyű rűhinta, körhinta. Magas és mélyugrás. Létra, függélyesen, vízszintesen és rézsutosan használva. Korcsolyázás. Játékok. ONE értesítője 1912-1913. iskolai évről. 41.o.

Ön szerint sportosabbak-e a mai diákok, mint a régebbiek?

Földessy Csilla: Nem, nem gondolom, hogy sportosabbak lennének, sajnos. El vannak foglalva mással, ami kevésbé sportos.

nem a sport szeretetéből. Nem tudom, hogy sok kal kevesebben járnak-e egyesületekbe sportolni, én úgy gondolom nem, de mégis sokkal kényelmesebbek a diákok.

Kertész Dávid: Mostanában kevésbé sportosak a diákok sok külső körülmény miatt. Nagy akarat kell később ahhoz, hogy ezen változtassanak.

Part Éva: Akik sportosak, azok nagyon sportosak, viszont az átlag nem annyira sportos, mint a régi diákok, inkább sokkal többet ülnek a számítógép előtt, mint sportolnának. Összességében a régi diákok sportosabbak voltak.

Páváné Tóth Katalin: Sajnos az a véleményem, hogy nem. Többmint valószínű, hogy a számító-

gép és az okostelefonok hatásai érződnek, ezt például le tudjuk mérni azon is, hogy sporttáborba nagyon kevesen jelentkeznek. Korábban mindig megtelt, sőt, volt, hogy vissza kellett fognunk a gyerekeket, hogy már nincs több hely, most viszont úgy halásszuk a diákokat, hogy jöjjenek sporttáborba. Illetve kevesebben járnak edzésekre is, úgy érzékelem, hogy a lelkesedés sem annyira nagy, mint korábban volt.

A diákjai melyik sportágban érték el a legjobb eredményeket, és mire a legbüszkébb?

Földessy Csilla: Természetesen a röplabdára, bejutottunk először a diákolimpia országos döntőbe. Meg amúgy is büszke vagyok rájuk, mert a negyeddöntőig mindig eljutunk.

Homó Zoltán: Én a fiú és a lány focicsapatot vezetem lassan már húsz éve. A lány focival már kijutottunk az országos diákolimpiára, és elég jól szerepeltünk a budapesti diákolimpián. De azért egy jó ideje nálam ez már úgy működik, hogy csak azokkal a lányokkal és fiúkkal indulok versenyre, akik járnak hozzám fociedzésre. Tudom, hogy vannak itt igazolt labdarúgók, de én azoknak a gyerekeknek próbálok játék- és verseny lehetőséget adni, akik hozzám járnak futballra, dacára annak, hogy így talán kevésbé vagyunk eredményesek. De legalább azoknak a srácoknak, akik ilyen körülmények között edzenek, mondjuk heti egyszer és eljönnek sporttáborba a nyáron, nekik is meglegyen a versenyzésre a lehetőségük.

Kertész Dávid: Sok tehetséges diák érkezik hozzánk nagyszerű alapokkal, amiket az általános iskolából vagy a sportegyesületből hoznak. Szerencsére számukra fontos az, hogy azt a sok értéket, amit az iskolától kapnak, visszaadják azzal, hogy eredményesen szerepelnek a sportversenyeken.

Part Éva: A lány kosárlabdások országos diákolimpián értek el első helyezést, többször is, illetve a

középiskolai világbajnokságon idén is 10. helyezést értek el, ami szerintem nagyon nagy szó. És voltak már hetedikek is két évvel ezelőtt. Páváné Tóth Katalin: A saját sportcsoportomra nagyon büszke vagyok, miután ők érték el a legnagyobb eredményt: 2 évvel ezelőtt az IFS-en 7. helyezettek lettünk a lánycsapattal. Illetve idén, ugyanezen a világbajnokságon 10. helyezést érte

MUNKAKÖZÖSSÉGEK MATEMATIKA

el a lánycsapat. Ennél nagyobb siker itt, a Veres Pálné Gimnáziumban nem volt, mert iskolai világbajnokságon csak a lány kosárlabda vett részt. És ugye azt is tudjuk, hogy a diákolimpián rendre-sorra nyernek a lányok, illetve a dobogó valamely fokán végeznek. Tehát nálunk a kosárlabda sportágnak, főleg női vonalon nagy hagyománya van.

Juhász Kata 9.b

Mennyiségtan. Hetenkint 3 óra. Számtani és mértani haladvány. Végtelen mértani sor. Végtelen tizedes törtek. Kamatos-kamat számítás. Járadékszámítás. Kölcsöntörlesztés. Trigonometria. A stereometria legegyszerűbb tételei. A hasáb, henger, kúp felszíne és térfogata. Tankönyvek: König-Beke: Algebra. Wagner: Geometria. VII. osztály.

ONE értesítője 1912-1913. iskolai évről. 38.o.

Melyik matematikus hatott leginkább a hétköznapi életre?

Baloghné Pálfy Zsuzsanna: Gauss, aki Németország feltérképezésével foglalkozott, vagy amikor Newtonnak a fizikai tételeinek bizonyításhoz szüksége volt matematikára és kitalálta az integráldifferencia számítást.

Fodor Csaba: Thalész, aki megmérte a piramisok magasságát, Newton, Gauss is. Ez nem célirányosan megy, hanem fejlődik a tudomány. Gál Ildikó: Két magyar matematikust szeretnék kiemelni: Obádovics J. Gyula, ma élő matematikus, akit néhány éve személyesen is megismerhettem. Nagyon nagy tudású, barátságos, közvetlen ember. Kiváló matematika könyveket publikált már és a mai napig dolgozik. A múlt évben az egyik könyvét dedikálta nekem, aminek nagyon örültem. Pólya György, akitől ‚A gondolkodás iskolája” című könyvéből tudtam sok mindent hasznosítani.

Gombosné Hegedüs Andrea: John Forbes Nash, aki játékelmélettel foglalkozott, azt vitte be a közgazdaságtanba. Közgazdasági Nobel-díjat is kapott érte.

Kovács Ildikó: Fermat, a prímszámok kutatása, algebrai kutatások miatt.

Dr. Lázár Armand: Minden, ami most van, az az ókorból jött. Thalész, Pitagorasz, Gauss. Rába Károly: Nagyon sok ilyen van, de ha egyet ki kell választani, akkor az legyen Neumann János matematikus, aki a számítástechnika egyik úttörője is, és a kvantumfizikában is kutatott. Rábl Erzsébet: Ha pár embert kell kiemelni, akkor az ókori görögök, mert nekik kellett mindent kitalálni, nem volt hozzá eszközük. A matematika egy segédtudomány: amikor egy fizikusnak szüksége volt valamire, kitalálta, hogy hogy lehetne megoldani.

Solti Judit: Nagyon sok mindenki. Newton fektette le az egész integrálszámítás alapjait. Dr. Süttőné Tóth Katalin: Eukleidész, Pitagorasz, mert ők az egész geometriának az alapját megteremtették, amit most is használunk akár a mindennapi életben. Az a fantasztikus, hogy akkor régen olyan dolgokat találtak ki, amiket ma is használunk.

Szili Edit: Neumann János, ő a Fasori Gimnáziumban tanított és rengeteg Nobel-díjas tudóssal dolgozott együtt. A számítógép kitalálásban volt nagy szerepe.

Kun Zsófia 10.d

MUNKAKÖZÖSSÉGEK TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ

„Magyarország földrajzi ismertetése. A földabrosz használata. Általános vonalakban a magyar birodalommal határos országok. Lehető legnagyobb körvonalakban a föld öt része, a földgömbön is.”

Veres Pálné

Melyik történelmi szereplő helyében döntött volna másképp?

Babics Anna: A ‚haza bölcsének”, Deák Ferencnek a személyét választottam. Kicsit elfogult vagyok vele azért is, mert mindkettőnk bölcsőjét a csodálatos zalai dombok ölelésében ringatták. A haza szolgálatában tett cselekedetei, történelmi éleslátása, megfontoltsága példamutatók. A helyében azonban Kossuth Lajos kortársaként igyekeztem volna jobban hatni rá, lebeszélni meggondolatlan lépésekről, például a Habsburg-ház trónfosztásáról. Idős koromban pedig kiadtam volna kedvenc ételeimből egy szakácskönyvet, hogy széles rétegek élvezhessék a Deák-kuglóf ízét.

Benke Zsolt: Ha már történetesen én lennék a világtörténelem egyik legismertebb alakja, akinek viselt dolgait könyvtárnyi irodalom dolgozza

ráciáról vallott nézetem miatt a témával kapcsolatban annyira érzékeny világban a tanárnak a diákjai előtt ne kelljen magyarázkodnia (utalás: www.citatum.hu).

Dr. Gedeon Sarolta: Horthy Miklós, 1943, Klessheim

Hering Péter: Szókratész helyében nem ittam volna ki a méregpoharat.

MUNKAKÖZÖSSÉGEK ÉNEK-RAJZ

„A zene magasabb eszméket varázsol nekünk. Szavak nélkül is ki tudjuk vele fejezni érzéseinket. Az Égből ered egy ilyen lelki élvezet.”

Veres Pálné

Iskolánkban a zenei programok szervezhetősége szorosan összefügg az általános gimnáziumi tantervben szereplő ének-zeneoktatás lehetőségeivel. Sajnos az ének-zene csak heti egy órában tanított tantárgy, így a zenei nevelés, tehetséggondozás keretei nagyon szűkösek. Iskolánk nagy büszkesége a diákkórus, amely 44 tagú ifjúsági vegyeskar. Nincs még egy olyan foglalkozás az iskolában, amelyen ennyi tanuló részt vesz.

Az énekkar ebben a tanévben is folytatta a gimnáziumi kóruséneklés hagyományait. December 11-én közös koncertet adtunk a Szent Mihály Templomban a dél-afrikai Pretoria University Youth Choirral, december 13-án a VI. kerületi Idősek Otthonában szerepeltünk. Áprilisban részt vettünk a kétévente megrendezésre kerülő Éneklő Ifjúság Központi Minősítő Hangverse-

fel, nevet változtattam volna: mondjuk Chathedralmount. Egy kicsit jobban mozogtam volna az üzlet világában. Feltétlenül reklámarca lettem volna egy kubai szivargyárnak, mert a business az business… Valami komolyat? Jobban odafigyeltem volna kijelentéseimre, melyek később kötelező hivatkozássá váltak. Például a demok-

Birodalmat is. Ha az ő korai halála után egy hozzá hasonló tehetséges, határozott magyar uralkodót választunk, aki dinasztiát tud alapítani, talán minden másképp alakulhatott volna. Ha örökletes királyságban élhettünk volna, talán elkerülhetjük a trón és pártharcokat, az erős központi hatalom birtokában megőrizhetjük az ország erejét belső és külső ellenfelekkel szemben. Talán nincs török Hódoltság, Habsburg abszolutizmus, vesztes világháborúk, román, német és orosz megszállás. De szép is lenne! Hol tarthatnánk már ennyi pusztítás és veszteség elkerülésével!

Szabó István: Károlyi Mihály, 1918 ősz

Urbán Dénes 8.a

nyen, ahol ‚Arany Diploma” minősítést kaptunk. Májusban Erdélyben jártunk, testvériskolánk, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium meghívására. Május 27-én nagysikerű koncertet adtunk az iskola dísztermében. A tanévet hagyományos nyárköszöntő hangversennyel zártuk június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján.

György Norbert

Természet, harmónia, harmóniában a természettel. A kép már régebben készült, 2006-ban, de ez a kép áll a szívemhez legközelebb. Szeretem festeni a természetet, a természetes környezetet, ami körülvesz bennünket. A kép összefoglalása a finnországi élményeimnek, ahol mások a fények, a hangok, a növények fajtái. A képen egy naplementét látunk, amint egy tó felett lenyugszik. A kép figurális és nonfigurális egyben. A kép alsó felében elnyúló, élő szövetek, gömbformák láthatók, melyek utalnak az életre, fejlődésre, születésre. A kép vegyes technikával készült, használtam ceruzát, fekete tust és olajfestéket. Szeretek nagy méretben dolgozni, ez a kép 202 cm ×150 cm-es és vászonra festettem. A kép címe: ‚Finn”, 2006ban készítettem Pécsen.

Sántha Péter

Iskolánk nagy büszkesége a diákkórus, amely 44 tagú ifjúsági vegyeskar.

DÖK PAPP ORSOLYA RÉKA: NÉZŐPONTOK

A Diák Önkormányzat (a DÖK) gimnáziumunkban, nagy szerepet tölt be. A DÖK-ös diákok kommunikálnak, közvetítenek a vezetőség és a tanulók között. Ez működik is, de nemcsak ez a feladatuk. Programokat találnak ki, hogy színessé tegyék az iskolai életet. Sütivásárt, gólyakirándulást, gólyatábort, sportéjszakát szerveznek, valamint dekorációt tesznek fel az iskolában. Minden héten 6. óra után szerdánként gyűlésezik a DÖK. Mit csinál másképp egy fiatalabb (hetedikes), mint egy idősebb (tizenkettedikes) DÖK-ös? Az alábbi interjúból megtudhatják.

Mi csinál a DÖK, miért létezik?

Hetedikes diák: Azért létezik, hogy az iskolai életet könnyítse és segítsen a szervezésben. (iskolai programok, szerk. megj.)

Perez-Lopez Anna Victoria (tizenkettedikes tanuló): Az eredeti célja a vezetőség és a diákok közti

látja el. A diákok nem ismerik a jogaikat, mi az, ami törvényileg jár nekik, illetve amire kötelez-

hetők. Pedig nagyon fontos, hogy ezt tudják. De eddig úgy tűnt, erre nincs is igény, ilyen típusú tájékoztatóra, illetve érdekvédelemre. De ha lesz, vagy kellene, akkor erre is kiterjeszti a DÖK a munkáját, legalábbis remélem.

A válaszokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy másképp látják a munkájukat, de ez valahol természetes. Mivel mást is csinálnak, és mások a tapasztalataik.

Végül, de nem utolsósorban egy kicsit még kérdezősködtem Zaránd Annánál, a DÖK elnöknél a programokról és azok népszerűsítéséről.

Melyek az iskola hagyományos programjai, és mi az, amit a DÖK talál ki?

Zaránd Anna: Hagyomány az AVE-napok, gólyakirándulás, gólyanap, gólyatáborban való segédkezés, és az évenkénti két sütivásár. A Halloweeni díszítést mi találtuk ki. Emellett a mi ötletünk a Mikulás, a Húsvét és a Valentin nap megünneplése is.

Miből fedezitek a programok költségeit?

Zaránd Anna: Abból a pénzből, amit a diákok befizetnek például sütivásárnál, vagy a sportéjszakán is a részvételi díj a büfére kell, mert az ingyenes. A gólyatáborra befizetett pénz, az is arra megy el.

Miért lesz valaki DÖK-ös?

Zaránd Anna: Akinek vannak ilyen ambíciói, az motivált, hogy valamit szervezzen, kedve van ilyet csinálni. Így ő előbb vagy utóbb DÖK-ös lesz.

A teljes interjút az ünnepi szám digitális változatában olvashatják. Papp Orsolya Réka 8.a

A ‚VERES PÁLNÉS” NAPOK A KAMPÁNY TÖRTÉNETE

„Az idei „Veres Pálnés” napokat hagyományteremtőnek szántuk. Az volt a célunk, hogy erősítsük a diákjainkban és tanárainkban a „Veres Pálnés” tudatot, az iskolához való kötődést. […] A későbbiekben pályázatokkal, diákelőadásokkal és más érdekes programokkal is szeretnénk gazdagítani az ünnepi napokat.”

Dr. Dörnyei Lászlóné (szervező tanár)

1869. október 17-én nyílt meg Veres Pálné iskolája. Ezen a napon minden évben az iskolarádióban meghirdetjük a Veres Pálnés napokat. Hivatalos kampányfeljegyzés először az 1984/85ös tanévben fordul elő.

A rendszerváltás utáni kampányoknak az volt a céljuk, hogy bebizonyítsák az ország politi-

Fodor Csaba tanár úr legnagyobb élményei: 1992-ben egy fekete Trabantot átalakítottak Lamborghini-vé az akkori IV. D-sek, akik a vaDászok névre hallgattak. 1993-ban hatalmas szenzációnak számított, hogy az akkori IV. B-sek behoztak egy lovat. Témájuk az indiánok voltak, kampánynevük pedig: Tűz’s víz.

kai függetlenségét. Eleinte az egész iskolából bármely diák indulhatott az akkori diákigazgató címért. Aki indult, szerzett maga köré támogatókat, akik általában az osztálytársai voltak. Az első kampány úgy zajlott, hogy október első hetében megtörtént a diákigazgató-választás.

Ez után a kampányolóknak átadták az iskola kulcsát azért, hogy szervezzenek decemberben két napot. Ezek lettek a ‚Veres Pálnés Napok”. Ebben az időszakban minden órát a diákok tartottak. A diákigazgató választás nyertesét a ‚Veres Pálnés Napok” után hirdették ki. A mai kampány elődje a kampányhadjárat volt. Mai formájában a kampány csak 1995 után alakult ki, mert addig nem a 11. osztályosok versenyeztek, hanem magánszemélyek a diákigazgatói posztért.

Megkérdeztünk néhány tanárt arról, hogyan emlékeznek vissza ezekre az évekre.

Hering Péter tanár úr így emlékezik: 1994-ben hárman jelöltették magukat egy osztályból, így a plakátjukon egy 3 fejű sárkány volt. A tanárok véleménye alapján felállítottuk az öt legjobb kampányt sok-sok évre visszamenőleg: A legtöbb szavazatot a 2013-as Mardekár névre hallgató osztály nyerte. Az osztályfőnökük Major Balázs igazgatóhelyettes volt. Második helyen a Shrekfejek végeztek. Az ő kampányuk 2014-ben volt látható. La Famiglia nevű osztály áll a harmadik helyen. Ők egy évvel később kampányoltak, mint az előbb említett Shrekfejek. A negyedik helyet Asgard kapta, akik 2016-ben mutatták meg tudásukat. Végül a dicsőséges ötödik helyen a Macák névre hallgató 2007-es osztály áll.

Szigeti Anna, Török Szonja, Kiss Borbála, Németh Petra 9.b

VPG-BEN VÉGZETT TANÁROK

Mit jelentett Ön számára diákként a Veres Pálné Gimnázium?

Miért jött vissza a VPG-be tanítani?

NAGY LILLA

A napi rutint, a mindennapi találkozási lehetőséget a barátaimmal és nem utolsó sorban a kórust jelentette. A kórus nagyon nagy részét képezte az én diákéletemnek. Belvárosi gyerek voltam, a közelben is laktunk és édesanyám is a VPG-be járt. Ő mesélt mindig arról, hogy itt milyen nagy tanárok tanítanak, ezért választottam ezt az iskolát. És azért jöttem vissza, hogy amit itt kaptam, azt visszaadhassam. Már sokat gondolkoztam azon, hogy miért jöttem vissza: talán mert szerettem iskolába járni és most is szeretek. Ez egy szerető, támogató légkör, amiben az embernek jól esik dolgozni, amiben bizonyára már akkor is jól esett fejlődni. Ez egy nagyon barátságos iskola és állandó pezsgés van. Itt mindig történik valami, és ami történik, az többnyire kellemes.

VÁGINÉ SÁGI ÉVA

A VPG egy erős közösség, megtartó erő és szilárd alapokat adó közösség. Innen sokfelé lehet továbbhaladni. Alapvetően meghatározta a későbbi életemet. Mikor végeztem az egyetemen, nem volt számomra egyértelmű, hogy ide fogok jönni tanítani, de az épülettel és a régi tanárokkal együtt járó biztonság is ide vonzott. Szóval ez nem volt tudatos döntés, végül így alakult.

JÁSZAINÉ FEKETE JUDIT

Mivel anyukám is tanított néhány évet a VPGben, általa ismertem meg a gimnázium Ugrin Gábor által vezetett énekkarát, amely nagy ha tást gyakorolt rám. Anyukám aztán másik mun kahelyre ment, én pedig a VPG-be jelentkeztem az általános iskola után. Természetesen én is tagja lettem az énekkarnak, sőt a kisebb berlini kórusnak is.

Nagyon jó tanáraink voltak, szívesen emlék szem vissza például Titi nénire az angol, és Ili nénire, a tesi tanárunkra. Az osztályunk ambi

ciózus, szorgalmas diákokból állt. Mindenki továbbtanult és sokan szép, néhányan nemzetközi karriert futottak be.

Mi még a régi épületbe jártunk, amelynek csak nyitott udvara volt, de tanárként már a felújított épületbe térhettem vissza. Az átalakítás legnagyobb értéke az aula, amely igazi közösségi térré, változatos programok nélkülözhetetlen helyszínévé vált. Furcsa érzés volt régi tanáraim kollégájaként dolgozni, de hatalmas előny is, hogy szinte mindenkit ismertem. Néhány volt tanárommal, kollégámmal máig baráti viszonyt ápolunk. Mára teljesen kicserélődött a tanári kar, és most már néhány hajdani tanítványom kollégája lettem. Sőt fordult a kocka, és én is jártam az ő óráikra. Part Évihez tanártesire, Laszlovszky Katihoz életvitelre, (hálás köszönet érte), és talán egyszer Sági Évi magyaróráján is részt vehetek.

Az évek múlásával volt osztálytársaim gyermekeit is taníthattam, sőt mára már a tanítványaim gyermekei is diákjaimmá cseperedtek.

Az elmúlt évtizedek alatt hat igazgatóval dolgoztam együtt, négy-hat évente mindig új tanítványokkal és folyamatosan változó kollégákkal. Üdítő érzés mindig fiatalok között lenni, a kollégáktól és a diákoktól is tanulni, velük fejlődni.

FÖLDESSY CSILLA

tottam nem éreztem jól magam, viszont itt tanít a volt testneveléstanárom, Páva tanárnő. Emellett Part tanárnővel együtt készültem az egyetemi felvételire, Homó tanár úrral pedig évfolyamtársak voltunk a TF-en. Nagyon szeretek itt tanítani, mert lehet, és a gyerekek is helyesek!

CSENKÉR ADRIENN

Nagyon jó közösséget, csapatot jelentett számomra az iskola, ahol kitűnő a hangulat. Tudni kell rólam, hogy az anyukám itt dolgozott, és én már akkor beleszerettem az iskolába, sőt a nevemet, az Adriennt az akkori igazgatóról, Fiam Adrienne-ről kaptam, mert megtetszett az anyukámnak. Miután befejeztem a középiskolát, megkerestek, hogy nem lenne e kedvem visszajönni dolgozni. Igent mondtam, és emellett végeztem el a főiskolát. Pont olyan szakot végeztem, amilyet egy szabadidőszervezőnek kellett, és abban az időben vezették be, hogy lehet szabadidőszervezőket alkalmazni az iskolában, úgyhogy kapva-kaptam az alkalmon, és szabadidőszervező lettem itt a VPG-ben. Gyakorlatilag itt születtem és nem is volt kérdés, hogy ide fogok jönni iskolába, és utána ide jövök dolgozni.

DR. KORDA ESZTER

Számomra a VPG az otthont jelentette. Amiért visszajöttem, hogy azt az értéket, amit a barátok és a közösség itt hordoz, tovább tudjam adni most és a jövőben. Plusz az udvari részen virágzó gesztenyefák is visszajövetelre késztettek.

GEDEON SAROLTA

hogy visszatérhetek. Szimbolikus jelentősége is volt ennek a visszatérésnek, keretet is adott bizonyos szempontból, mert lezárt egy önkeresőslegalábbis szakmai értelemben, de talán általában is - önkeresési, önmegtalálós szakaszt, a kamaszkor felnőttkorba lépés időszakát.

PART ÉVA

Számomra ez az iskola sok mindent jelentett. Nagyon sok, nagyon jó tanárom volt, akik később a kollégáim lettek. Sok barátom volt, akik közül többel tartom a kapcsolatot mind a mai napig. Az iskola épülete is fontos volt attól függetlenül, hogy én csak két évet jártam ebbe az épületbe, mert az első két évben volt a nagy felújítás. Az első évben a Molnár utcai Általános Iskolában voltunk elszállásolva, másodikban az Eötvös Gimnázium harmadik emeletén. A tizenegyedikes, tizenkettedikes éveimet töltöttem ebben az új épületben, ami otthonos, modern és szuper lett. Rengeteg jó programot, bulit szerveztek az iskolán belül. Minden második héten pénteken, illetve valamikor szombaton voltak diszkók. Az, hogy visszajöttem tanítani, volt testnevelő tanáromnak, Pálinkás Józsefné Boros Ágnesnek köszönhető, aki majdnem húsz évig a kolleganőm is volt. Itt vizsgatanítottam, ide jártam gyakorlatra, és aztán úgy adódott, hogy ide jöhettem tanítani, mert megürült egy hely. Azóta itt vagyok, bár az első évben még csak óraadóként, majd a ’94-’95 -ös tanévtől tanítok itt, mint kinevezett testnevelő tanár.

MAJOR BALÁZS

A belvárosban éltem, és ebből adódott, hogy a VPG-be jártam. Az ide való visszatérésem pedig -

A VPG a barátaimat jelentette, a rendszerváltás utáni friss, lelkes, bizakodó időszakot. Jelentette még azt is, hogy először fedeztem fel magamban azt, hogy mihez is lehet később közöm, milyen tantárgy, téma áll közel a lelkemhez és miért. Az első önmegismerési, önreflexiós szakasz újdonsága és megilletődöttsége kötődik még ehhez a négy évhez. Vissza meg azért jöttem, mert közben eljutottam magamban arra, hogy milyen korosztállyal szeretnék foglalkozni, hogy az irodalom/történelem nagyon érdekel, és tényleg magasabb szinten szeretném tanítani, és a VPG számomra biztonságos közeg, nagyon nagyra értékelt lehetőség volt,

Egyenes út az egyetemre. Ha nem ide jártam volna, akkor nem biztos, hogy annyira nagy eséllyel kerülök be egyetemre. A másik, hogy nagyon sok baráti kapcsolatom azóta is a VPGhez köthető. Az itt megismert osztálytársakkal, egy-két évfolyamtárssal azóta is tartom a kapcsolatot. Amikor elmentem a VPG-ből egyetemre, akkor tanárszakra jelentkeztem, de az egyetem vége felé kutatói pályát választottam. Szerettem volna kutatóként elhelyezkedni, de közben a kutatói pálya érdektelenebbé vált számomra egyrészt az egyetemi körülmények miatt, másrészt valószínűleg csak külföldre tudtam

volna elmenni, és azt nem szerettem volna. Végül amiért idejöttem, az az, hogy néha visszajöttem a VPG-be, 1-2 évente a volt tanárokat meglátogatni. Egyszer, amikor bejöttem, akkor három volt tanárommal is találkoztam, és mindhárman, amikor megkérdezték, hogy mit végeztem, hova jártam, mit csinálok, és én nagyvonalakban elmondtam, akkor mindhárman azt mondták, hogy ők úgy tudják, hogy lesz üresedés, és beszéljek mindenképp az akkori igazgatóval, hogy van-e lehetőségem idejönni. Ezt átgondoltam, és azt mondtam, hogy miért ne.

KOVÁCS ZOLTÁN

Számomra ez az iskola egyrészt azt jelentette, hogy bekerültem egy jó iskolába, amibe nehéz bekerülni, de jó lenne itt tanulni. De nagy öröm volt ide bekerülni, és ezzel valószínűleg sokan vannak manapság is így. Ezért büszkeséget jelentett, hogy ide jártam, ez megmaradt a végéig. Azt jelentette, hogy egész magas szinten tudom tanulni azokat a tantárgyakat, amiket szeretek. Utána könnyedén felvettek magas felvételi ponttal a magyar és töri szakra az ELTE-re. Volt néhány olyan területe az iskolai életnek, ami különösen erősen megmaradt. Az egyik a kórus, mert kórustag voltam, akkor is nagyon jól működő kórusa volt az iskolának, olyan lehetőségeink is voltak, hogy elmehettünk Amerikába a kórussal, és nyilván ez nagyon erős élményként maradt meg bennem. Nagyon elhivatottak voltunk akkor, hisz szombatonként jártunk be próbákra. Másik, hogy voltam a VPG táborában, ami most is megvan, az szintén nagyon jó emlék számomra: Turcsányi tanár úr tartott előadást nekünk a vallásról, filozófiáról, illetve volt angol tábor is. A mi osztályunk nem vett részt túl intenzíven a kampányban, nem is értünk el jó helyezést, szóval az a kampány, amiben én tizenegyedikesként részt vettem, az nem volt nagyon jó, emlékezetes. Abban az időben voltak koncertek is késő délután, és volt egy olyan koncert, aminek csak az elejét hallottam, de mégis nagyon nagy élmény volt ez. A Nirvana emlékzenekara játszott itt, hatalmas dolog volt, hogy az iskola aulájában rockzene szólal meg és ennek a részese lehetek a suliban.

Jó élmény volt ide járni, ez egy olyan iskola, ahol magas szinten lehet tanítani, tanulni. Tanítottam rövid ideig máshol, általános iskolában, de szívesebben tanítottam volna középiskolásokat. Jött ez a hír, hogy keresnek magyartanárt és akkor én megpróbáltam a jelentkezést. Ennek is nagy hagyománya van, hogy a volt diákok jönnek vissza tanítani. Ez azt jelenti, hogy szeretik az iskolát, mert akik innen elmennek, szívesen jönnek vissza

MACZÁKNÉ LASZLOVSZKY KATALIN

Azt gondolom, hogy egy olyan helyet, ahol jól éreztem magam, jó volt a többiekkel, és nem csak az osztálytársakkal, hanem más osztályokból is összejöttünk. Gyakorlatilag ők voltak azok, akikkel végigcsináltam a kamasz éveimet. A tanároktól is nagyon sokat tanultam, kiskorom óta tanár akartam lenni, és amiket tőlük tanultam, tovább tudtam vinni magammal, és ez jó érzés. Ez véletlen volt. Három sulit jelöltem meg, hogy hova akarok menni gyakorlatra ötödév végén, és azt mondták, biztos, hogy nem fognak a saját iskoládba beosztani, és mégis idekerültem. Aztán amikor véget ért a gyakorlat, akkor lementem az igazgatónőhöz, és azt kérdeztem, hogy van-e hely, és mondta, hogy nem tud most helyet adni. Befejeztem a gyakorló tanítást és egy hétre rá telefonáltak, hogy most van hely, és hogy jövő héttől kéne kezdeni, úgyhogy én május egytől kezdtem a tanítást, mert a kolléganő elment szülni, és ezért átvettem a csoportjait.

KOVÁCS ANNA

Nyilván az iskolát jelentette, ahova jártam, annak jó és rossz oldalával együtt, amit egy iskola jelenthet. Sokat kellett tanulni, meg a kamaszévek nehézségeit is jelentette, de ezek mellett nagyon sok jó élmény helyszínét is jelentette, mert egyrészt a kórusnak a tagja voltam és a kórussal kétszer is utazhattam külföldre Amerikába és Lipcsébe. Mindkettő meghatározó élménye volt az itt töltött időnek. Nyilván jelentette a kampányokat, amik abban az időben még kicsit máshogy néztek ki. Emlékszem, volt, hogy este 8-ig itt voltunk és közös filmnézés volt a program. És nyilván a saját kampány megszer-

vezését is jelentette, ami euforikus élmény volt számunkra. Magyartanárként most visszagondolva jelentett irodalmi felfogást. Nyilván valamiért úgy gondoltam, itt jó lehet tanítani, főleg magyartanárként. Éppen munkát kerestem, amikor Zsóka néni (volt irodalomtanárom) nyugdíjba ment, eljöttem próbatanításra és megkaptam ezt az állást.

KOROMPAY BÁLINT

Egy szeretni való négy évfolyamos humán osztályt, kiváló tanárokat, kényelmetlen padokat, kórust, OKTV-t, dél-franciaországi utazást, balatoni táborokat, aulai ücsörgést, menzai hangoskodást, porszívózást az irodában, otthonosságot… Világéletemben szerettem tanítani, már gyerekkoromban is. Úgy gondoltam, kipróbálom a tanárságot felnőttként is, ez a „kipróbálás” immár 20 éve tart. Hogy miért pont a VPG-be? Mert egy szeptemberi estén, az akkori igazgatónő, Kővári Zsuzsa néni felhívott, és megkérdezte, hogy elvállalnék-e néhány órát. Igent mondtam…

TÓTHNÉ SZAMOSI KINGA

Szerettem a Veres Pálné Gimnáziumba járni, jó volt a közösség, életre szóló barátaim lettek, az egykori osztálytársnőm ma is a legjobb barátnőm. Már az én időmben is erős, jó hírű iskola volt, biztos alapokat nyújtott a későbbi tanári és mérnöki tanulmányaimhoz.

A gimnázium elvégzése után a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem építőmérnőki dip-

lomát, majd tervezőmérnökként dolgoztam. Három lányom születése után szereztem középiskolai tanári oklevelet, és tértem át a tanári pályára. Mindig szeretettel gondoltam vissza a VPG-ben töltött évekre. Amikor láttam, hogy fizikatanárt keresnek, gondolkodás nélkül beadtam a pályázatomat. Jó újra ehhez a közösséghez tartozni.

VINCZELLÉR KATALIN

Ez már jó régen volt, hiszen 1992-ben érettségiztem. És sok mindent jelentett: sokféle embert, közösséggel kapcsolatos tapasztalatokat, sok nevetést, jó néhány kudarcot és valamennyi önbizalmat is. Főleg a magyar, a történelem és a művészettörténet órákon éreztem jól magam, elsősorban a témák és az azt tanítók miatt. Sajnos, ez így nagyon prózaian hangzik, de 2002-ben innen kaptam egy akkor nekem nagyon kedvező ajánlatot. Akkor még nem tudtam, hogy ilyen hosszú időre el fogok köteleződni. Ez az évek során alakult ki, elsősorban a kollégáimnak és a diákjaimnak köszönhetően. Még mostanában is sokszor figyelmeztetem magam, hogy mennyire szerencsés vagyok, hogy egy ilyen szellemiségű iskolában dolgozhatok. Nagyon fontos, hogy a munkaközösségünkben kikkel vagyok együtt, és azt hiszem, a legtöbb kollégámmal szakmailag és magánemberként is sokat tudunk adni egymásnak, és ez talán a tanításunknak is javára válik.

Kun Zsófia 10.d és Juhász Kata 9.b

RIPORTOK, INTERJÚK DR. KORDA ESZTER: A MINDENT IS JAVÍTÓ KISBOLTBAN

Kőbánya centrumában a Kőrösi Csoma sétá nyon a bank mellett, a postával szemben van egy kis bolt, ahol minden elromlott tárgyat meg lehet javíttatni. Egyszerre egy vevő fér el kényel mesen. Addig a többiek odakint várnak. Olyan is van, hogy kanyarog a sor a kis bolt előtt, de nem is annyira a helyszűke miatt, hanem mert mindenki kettesben szeretne lenni az eladóval és tulajdonossal, hogy egy-két kedves szóhoz jusson. Jómagam 14 éve járok oda, kulcsot má soltatni, cipőt sarkaltatni, a gyerekek első iga zolványképeit ott készítettük, biciklivel értük el, hetente meglátogattuk a nénit, aki megjegyezte a gyerekek nevét, megismert, integetett, amikor leparkoltunk előtte, hogy onnan intézzük ügye inket a sétáló utcában. Ennyi év után derült ki, hogy egy gimnáziumba jártunk. A negyvenéves már nem kismama, és a hetvenéves nagymama nagyon örült ennek a közös pontnak.

Weisz Ágnes 1965-ben érettségizett a Veres Pálné Gimnáziumban az utolsó lány évfolyamon, utána koedukált osztályok következtek. Igen.

És ennek a D osztálynak volt valami speciális képzése vagy általános volt?

Reál osztály volt.

Csak azért, mert most is a D a reál. Nem mertem előre mondani, nehogy befolyásoljam. És milyen volt az osztályközösség?

Jó, sokan voltunk, de jó volt.

És van, akivel tartja a kapcsolatot ilyen sok év után?

Nem, de amikor osztálytalálkozó van, akkor min-

dig elmegyek, és akkor jól kibeszélgetjük magunkat. De külön nem tartjuk a kapcsolatot.

Ezek szerint máig tartanak osztálytalálkozókat. Milyen sűrűn?

Hát az ad hoc, az utolsó az ötvenéves volt. Az érettségi óta ötven év eltelt. Úgyhogy akkor végigjártuk az iskolát, meg volt egy nagy vacsora és egy nagy kibeszélő show.

Ezek szerint bent voltak az épületben. Mert most is lesz majd olyan lehetőség ősszel, hogy a gimnázium megnyitását megünnepeljék a régebbi évfolyamok. Ez az épület volt már akkor?

Nem, át van alakítva azóta. Hatvanöt nagyon régen volt már.¹

¹ A Zöldfa utca 36. szám alatt indult az oktatás 1869-ben, 1881-ben került át a 38. szám alá, és 1906-tól nevezik az utcát Veres Pálné utcának. A gangos bérház átépítése, befedése az udvarnak üvegtetővel 1979/80-ban történt.

² Dr. Korompay Bertalanné, Korompay Bálint nagymamája. Megbízott igazgató 1948-1949.

Forrás: Gráberné Bősze Klára: A Veres Pálné Gimnázium története, 2. kötet, Veres Pálné Gimnázium, 2009.

A tanárai közül kikre emlékszik szívesen?

Hát három évig volt osztályfőnökünk Lapu Gáborné, ő biológiát tanított. És negyedikben Daruháziné, ő torna. Akkor volt az énektanárunk, Ugrin Gábor.

Ő nagyon híres, igen, volt bent pedagógusnapon a nyolcvanadik születésnapján. Nagyon nevezetes tanárunk volt Szundy Gizella, aki a kémiát tanította, Korompay² a magyartanár, Salamon Edit a történelemtanárnő. Ő akkor jött vissza szülési szabadságról, amikor mi elkezdtük a gimnáziumot. Imádtam a történelmet. (Hu-hú, most úgy hirtelenjében nem jut az eszembe.) Kiss Györgyné volt a matematikatanárnő és igazgatóhelyettes. Demkó tanárnő! Demkó Margit elsőben volt matematikatanár, utána elment nyugdíjba. Ó, a Fekete tanár úr!

Fekete Zoltán fizikát tanított, persze, emlékszem rá. Fodor tanár úr, ugyan nem tanított oroszt, mert két csoportra voltunk osztva. Az én orosztanáraimra nem emlékszem.

Akkoriban kötelező volt oroszt tanulni, az még nekünk is volt 1992-ig. De más nyelvet nem szeretett volna tanulni?

Otthon tanultam angolt, jól is ment, érettségire is felkészültem belőle. Aztán egy szabály miatt meghiúsult a vizsga. Váratlanul kiderült, hogy aki nem tanulta az iskolában két évig, az nem vizsgázhat abból a tantárgyból. Némettanárból is volt vagy három. Az utolsó évre, negyedikre Somogyi tanár úr vett át minket, hát ő felejthetetlen. Majdnem az egész osztályt meg akarta buktatni. Úgyhogy mindenkinek csak azt mondta, Herr. Én voltam a Herr Weisz. Már magában véve ez nagyon zavaró volt, dehát mindegy. Ez elég sok volt, nem? Így kapásból ennyi év után. Aurél bácsi! Tóth Aurél volt a földrajztanár.

Igen, köszönöm. És olyat lehet kérdezni, hogy hol tanultak tovább jellemzően? Sokan jelentkeztek-e egyetemre, vagy van-e valami jellemző e téren?

Elég sokan jelentkeztek, elég sokan mentek reál vonalon tovább, mint reál osztály.

Mérnökök talán?

Mindenféle van a választékból, így nem tudnám megmondani. Körülbelül a fele osztály ment egyetemre.

És önnek hogyan alakult a pályája?

Én nem mentem egyetemre, teljesen másfelé vettem az irányt. Általános labor- és izotópaszszisztens lett belőlem. És tizenhét évig dolgoztam a Radiológiai Klinikán izotópokkal, utána hagytam ott, és kerültem át a magánszférába.

És ez az üzlete régóta van meg? Mert én biztos, hogy 14 éve járok ide. 1980 óta.

Akkor nagyon régóta dolgozik itt! És az a benyomása az embernek, hogy mindenhez ért. Aki mindenhez ért, az semmihez sem ért! Nem, végsősoron minden szakmába bele kellett tanulni ahhoz, hogy vállalni tudjak.

Ez a tapasztalati tudás.

Mert csak úgy lehet vállalni, hogy az ember tudja, hogy mit lehet megcsinálni, de ez nem jelenti azt, hogy ért hozzá. Mert ahhoz, hogy valaki meg tudjon csinálni egy cipőt vagy egy ruhát, azt azért meg kell tanulni. És azt három évig vagy két évig tanulja, legalábbis régen az én időmben, így volt, és akkor utána még csak egy papírja volt. Mint hogy ha valaki kikerül az egyetemről, akkor is csak egy papírja van, és utána tanulja meg a szakmát.

Itt a kis üzlethelyiségében, amivel helyben foglalkozik, az a kulcsmásolás és az igazolványkép-készítés.

Igen. Ezen kívül a cipő-, ruha-, bőrdíszmű-javítás és fotóelőhívás, filmkidolgozás, pár dolgot árulok is. Fénymásolás és esernyőjavítás nincs, változott a világ 1980 óta, amikor ez a tábla készült. Meghalt a szakma. Ebből a sokból már nincs minden, mert sok minden már nem aktuális. Fogyasztói társadalom van. Olcsóbb az esernyőt megvenni, mint megjavíttatni. Kevesebb az olyan minőségű áru, amit érdemes javíttatni.

Zipzárcsere, patentozás, élezés, névtábla készítés van. Ezek nagyon hasznos aprósá gok, hogy ne dobáljuk ki egyből a dolgainkat. Fenntarthatósági szempontból lehet, hogy újra divatba fog jönni. De úgy látom, hogy ön höz nemcsak vásárolni járnak az emberek, hanem valódi kapcsolatban vannak: bekö szönnek, kérdeznek valamit.

Igen, nagyon sok és főleg idős ember, akinek nincs kivel beszélgetni, aki örül, ha bejön, leül, öt szót beszélünk valamiről, vagy tíz szót, és akkor őneki egy kicsit jobb a napja. Ez így van, én beszélgetek mindenkivel. Bármit kér normál keretek között, amit tudok, azt meg teszem.

Segít?

Hát például ez a hölgy, aki itt benézett, minden hónapban, amikor a kártyájáról fel akar venni pénzt, akkor megkér, hogy vegyem neki föl, mert a keze remeg, és fél bemenni a bankba, hogy nehogy leüssék. És akkor odaadja a kár tyáját, megmondja, hogy mennyit vegyek föl ne ki, itt megvár, és odaadom neki.

Ez nagyon bizalmi viszonyt igénylő segítség nyújtás, személyes adatokkal.

Persze, ha valaki kér valami segítséget, és módomban áll, akkor megteszem neki. Ezek nem olyan komoly dolgok, legalábbis nekem nem. Miért ne segítsek, ha tudok?

Szóval szinte mindenkit ismer ebből a sétálóutcából.

Amikor megnyitottam az üzletet, a fiam még iskolába se járt, most már négygyermekes apuka. Nagyon sok felnőttet ismerek pici gyerekkora óta.

Hát ez nagyon jó, nagyon szép történet, köszönöm, hogy megosztotta velünk. És még azt szeretném megjegyezni, hogy mindig nagyon csinos. Én úgy csodáltam, amikor kismama voltam, leöntött, foltos, homokozós nadrágban jöttem ide az elegáns sétálóutcába, húztam-vontam a kicsi gyerekeimet, bicikliket, kismotorokat, és akkor önt mindig

szép ruhában, szoknyában, harisnyában találtam ebben a boltban. Már ez segíthet az embereknek szerintem.

A véleményem az, hogy egy nőnek mindig szépen, rendesen kell kinézni. Nem más miatt, hanem maga miatt. Na most ennyi év után már tükör se kell reggel, és az ember meg tudja azt a sminket csinálni. Tíz perc. Szeretek rendesen kinézni, ennyi. Engem annak idején az anyukám arra nevelt, hogy erre legyen igényem.

Igen, ez az igényesség. Egyébként ahogy mondta legutóbb, hogy ön is a Veres Pálnéba járt, egyből ráismertem az osztályfőnököm stílusára (Nagy Sándorné, Irénke). Kortársak lehetnek, mert azért ő is hetven körül jár, már bocsánat, a hölgyek életkora bizalmas információ, remélem, nem mondok rosszat. Nem, hetvenkettő leszek nyáron.

Tehát hasonló korúak, és ő is azt képviselte, hogy tanítani csakis szoknyában lehet: félcipő, selyemharisnya. Egy tanárnő nem járhat nadrágban, nemhogy farmerben. Olyat talán életében sem viselt. Na jó, láttam azért osztálykiránduláson ilyen lazaságot. Se értekezlet előtti napon a fodrász, az szinte általános volt a tanári kar női felében. Na, most annak idején, amikor én még a Veres Pálnéba jártam, akkor nem lehetett felvenni nadrágot, nem lehetett felvenni színes vastag harisnyanadrágot. És a villamosban, mielőtt leszálltunk, mindenki vette fel a sapkát, raja a jelvénnyel. A köpeny az természetes volt. Ünnepségen egyenruha volt kötelező. Én nagyon helytelenítem azt, hogy hogy öltöznek ma a diákok, hogy mit engedhetnek meg maguknak. Mert egyfajta kényszert jelent ez, hogy a szegényebb gyerek is tartsa a lépést. Nem tudja, és ebből hatalmas konfliktusok vannak. Már magának a gyereknek saját magával, hogy kezdődik a szegregáció. Voltaképpen nem itt kezdődik, ez egy folyamat, ami már a bölcsődében kezdődik, hogy ki hova tud bekerülni. Úgyhogy én azt nagyon helyesnek tartottam,

hogy voltak ezek a megkötések. Igaz, hogy kemény volt, de semmi bajt nem okozott a fejlődésünkben.

Közben megnézzük a holmijaimat, több csizmát nem kell sarkalni, a két szoknyából egyet hajtunk fel, mert hosszan slankít. Azt a cipőt dobom ki, amit Ágnes már javításra nem javasol, mert azt már ő sem venné fel szívesen. Készítünk pár fotót bent is, kint is.

Még egy kérdés jutott eszembe. Hogyha behoznák ide önhöz a magyar oktatást egy kis élezésre, sarkalásra, akkor mit javasolna, mit kellene javítani rajta?

Nekem az a véleményem, hogy nem jó a túl nagy liberalizmus, hogy ne terheljük nagyon a diákokat. Kell terhelni ebben a korban, 15-16 évesen, éppen hogy nagyon kell terhelni, csak normális dolgokkal. Szükséges az a tananyag is, amit el lehessen felejteni, éppen az a lényeg, hogy ki tudja majd választani, hogy mi az, ami fontos, amit használ. Szigorú világ volt, kellett délelőtt, délután menni iskolába, szombaton is. Végső soron nem volt baj. Én nagyon sok mindenben nem értek egyet a mai nézettel. Az biztos, hogy rengeteg fölösleges dolgot tanítanak, az igaz. De csak akkor marad meg a lényeges, hogyha fölösleges dolgok is vannak, mert az embernek ki kell tudni szűrni a lényegeset, és ahhoz kell fölösleg, ami kieshet. Mindenkinek más lesz az, attól függ, hogy merre vezet a pályája.

Nagyon érdekes ez a megközelítés, manapság csak csökkenteni akarják a tananyagot. Mondana még egy jellemző eseményt az iskolai évből, ami azt a korszakot, a hatvanas éveket jellemezte? Ma már más jellegűek az évente ismétlődő ünnepségek. Nagyon jó iskola volt a Veres Pálné Gimnázium a hatvanas években, az ország első három leánygimnáziumában volt benne. És az volt a kitüntetés, hogy a május elsejei felvonuláson a menet élén kellett tornázni, bemutatózni. Igaz, hogy minden évben megfáztam egy szál tornaruhában, de nagy dicsőség volt. Vannak ilyen élmények. Elmúlt, régen volt.

RIPORTOK, INTERJÚK BORDI MÁRIA KATALIN: SIGNORA IL SOLE!

V. Kulcsár Ildikó újságíró, író. Most jelent meg a 12. könyve. A Nők Lapja és a könyvei által szinte minden korosztály számára ismert személyiség. Az iskolában, ahogy felmerült a neved, ismertek téged, tudták kiről van szó. Van, hogy írnak 18 évesek. Tegnap éjszaka írt cikkemben is van egy húszéves, önként jelentkező szereplő.

Amikor felhívtalak telefonon, rögtön hoztad a naptárodat és találtál nekem egy időpontot. Ez jól esett, azt éreztem ebben a gesztusban, hogy neked ez az iskola fontos. Hogy emlékszel vissza a középiskolás évekre? Mit jelentett számodra a Veres Pálné Gimnázium?

Igen, ez így van. Hatvannyolcban érettségiztem. Nagyon sokat jelentett a VPG, mert egyrészt általa csináltam egy óriási kanyart. A VPG által lett egy állítólag okos, mindig kitűnő, cinege, pedálgép kislányból egy viszonylag nő 18 éves koromra. Még a férjemet is a VPG-nek köszönhetem, aki akkor az osztálytársam volt, csak ő megnősült rosszul, én férjhez mentem rosszul, majd 35 évesen összeházasodtunk és mi lettünk a 4.b egyetlen házaspárja.

Az akkori VPG intellektuálisan is sokat nyújtott. Hagyott teret a lázadásra is, ami hozzám nagyon közel áll. Mi nagyon sokat hőbörögtünk. Én is. Sok minden nem tetszett, miközben az akkori igazgatóhelyettes, úgy hívták, hogy Kiss Györgyné, alias Mici néni, rendkívüli pedagógus volt. Hozzá hasonlóan jó tanárt ennyi újságírással eltöltött idő (90-től vagyok újságíró) alatt sem láttam.

Mitől volt olyan jó pedagógus?

Két szálon futott a dolog. Az egyik, hogy zseniális szaktanár volt. Nekem a szakmai tudás újságírásban magyartanításban, matektanításban, mindenben alap. Úgy tudott tanítani, hogy a leghülyébb gyerek is azzal az élménnyel állt

föl, hogy valamit ért. Soha nem alázott meg senkit. Volt humora. Volt tartása. Én úgy mentem a VPG-be, hogy belőlem matematika-kémia szakos tanár lesz. Imádtam a matekot. Ezt hozta a Mici néni. És ezt hozta Alszeghy Edit néni is, aki miatt én úgy lejtettem be a bölcsészkar magyar szakára, mintha egy ilyen kis, piros szőnyeget elém gurítottak volna, maximális pontszámmal. És ezt neki köszönhetem, akinek nem voltam a kedvence, mert nekem túl nagy volt a szám. Más típusú kedvencei voltak, de azt érezte, hogy ez a kölyök tehetséges. Mindent megtett azért, hogy amit magyarból belém lehet tölteni, azt belém töltse. A VPG magyarból, matekból és még egyet tegyünk hozzá, oroszból nagyon jó volt. Az osztályfőnökünk Piller Györgyné volt,

aki Kárpátaljai magyarként úgy beszélt oroszul, mint az isten. (Persze mi is úgy beszélünk magyarul, mint az isten, nem?)

Azt tapasztalom, hogy sok fiatal nehezen találja a saját útját. Nem könnyű ebben a korban eldönteni, mivel akarok ezután foglalkozni. Hogy alakult ez nálad? Mi történt az egyetem után?

Az egyetemen volt egy tanárom, Dr. Kerényi Ferenc, aki kitalálta, hogy én nagyon jól írok. 20 éves voltam, amikor a Palócföld című lapban elhelyezte Madách Imre ifjúkori drámáiról szóló opuszomat, ami nem egy túl színes téma. De állítólag izgalmasan írtam róla. Már ott megjelent ez a ‚beszélgetős írókám”, tehát úgy írok, mintha beszélgetnék. Ekkor már rájöttem, hogy nem akarok tanár lenni, mindenki pedagógus a családban. És mit csinál az ember, ha nem újságírócsemete? Beállít a Hírlapkiadó Vállalathoz és elmondja, hogy újságíró szeretne lenni. Elkerültem egy üzemi laphoz. Ott kiszúrták, hogy jól írok és valaki beajánlott a Köznevelés című ‚világlapba”, ami szörnyű élmény volt. Utána elegem lett ebből a Köznevelésből. Ott mindent le akartak szedni rólam, ami én vagyok. Szép, kiváló, kocka formájú kiváló pedagógusokról szóló írásokat szerettek volna tőlem kapni. Hát, nem kaptak. Elmentem innen gyermekvédelmi szakfelügyelőnek. Ez a lélektanvonulat mindig vonzott, de ez sem minden áron. Jól éreztem magam, de itt már megkörnyékezett egyfajta írásmérgezés. Nem mellékesen szültem három gyereket, elváltam, megtaláltam az igazi páromat, Jánossy Tamás közgazdászt. Pannival, a legkisebbel voltam gyesen – mellette elvégeztem az Újságíró Akadémiát –, amikor elkezdtem küldözgetni a vele kapcsolatos glosszákat, karcolatokat, tárcákat a Nők Lapjához. Nem mertem ám bemenni! Itt olyan nevek voltak, mint Schäffer Erzsi, Földes Anna. És képzeld el, hogy sorra mindegyik megjelent. Végül behívtak ’89 végén. Akkor már kaptam feladatokat is, és 90ben felajánlottak egy státuszt. Az olyan, mint a mesében. Aztán megvette Fenyő János a lapot, ez külön történet. ’92-ben már a svéd királynét interjúvoltam, ’93-ban már spanyol királynét,

Takamado hercegnőt Japánban…, szóval beindult. Ebben sokat segített, hogy megnyertem egy nemzetközi sajtópályázatot és ennek nagy reklámot csinált Friderikusz a műsorában.

Az írásaid nagyon változatos témájúak. Nemigen lehet őket beskatulyázni. De ismétlődő, visszatérő közös pontként jelenik meg bennük az ember, a humor, a szeretés, szeretethez való eljutás. Ott van bennük, hogyan kell jól szeretni, hogy figyelek, hogy a másik emberre nyitott vagyok.

Ezért lett az utolsó könyvem alcíme a Szeretnélek (PONT) Jaj! Nagyon szeretem az embert. Hatalmas az embergyűjteményem az analfabétától a Karolinska Intézetben dolgozó George Kleinig (aki a Nobel-bizottság tagja) vagy Dr. Kondorosi Éváig (Balzan-díjas), aki az egyik legzseniálisabb biológus a földön jelenleg és köztük van Marika néni Nyíradonyból, aki olyan rétest csinál, amilyet én soha nem fogok. Rettentő nagy a szórás. Azt hiszem, engem igazából az életben az emberek érdekelnek, az emberi viszonyok.

‚...AZ ÉLETET ÉRDEMES SZERETNI. ÖNMAGÁBAN AZ ÉLETET!”

A Rózsa a széfben című könyved előszavában idézed Pilinszkyt: ‚Minden tetőről látni a napot”. Ahogy itt ülünk és beszélgetünk, pont ez árad belőled. Több ez, mint derű, inkább harmóniának nevezném. Mi a titok? Hogyan csinálod? Mik a forrásaid?

Hát az első válaszom, hogy tudja a fene…! A második meg az, részben genetika. Meg talán életszeretet. Imádom az életet és imádom, ha valakinek az arcára mosolyt tudok csempészni. És még egy fontos dolog: sokat tanultam az olaszoktól. Elmondok egy sztorit. A kölykök, dilik, szerelem című könyvemet, amit lefordítottak angolra, részben Rómában írtam. Nem tanultam olaszul, de Alszeghy Edit néni latinóráinak köszönhetően rengeteget értettem. Kijártam a Campo de’

Fiorira, ami Róma legősibb piaca. Ott áll Giordano Bruno szobra, ott égették meg szegénykémet. Körülötte kiabálnak a kofák. Igazi olasz életkép. Oda jártam ki reggelenként olaszul tanulni. Mindig témával érkeztem, és tudtam, melyik kofához mivel megyek. Imádtak! Volt egy reggel, amikor a házunk emeletéről elképesztő üvöltést hallottam. Brutális csattanás, ordítás, rúgás. Azt hittem, valakit ölnek. Álltam és lestem fölfelé (az újságíró kíváncsi), amikor megjelent a lépcsőfordulóban egy igazi olasz donna. Nagy, kerek asszony. A kölkei mellette rúgták egymást. Szóval, gurult lefelé az én donnám, körülötte a bambinók ölték egymást. Nem volt szép. Nem volt gazdag. Nem volt fiatal. Nem volt ‚trendi”. És amikor leért, fülig érő szájjal kiáltotta felém: Signora, il Sole! És fölmutatott az üvegtetőre, ahonnan tényleg ömlött be az igazi olasz Sole, a napfény. Gondold el, kora reggel van, dolgozni indul, a gyerekei kibírhatatlanok, nem szép, nem gazdag, nem menő! Semmi oka az örömre. De ő megáll, és ragyogva közli: ‚Hölgyem, süt a nap!”

Ha nincs ott, akkor szerintem te fölmész és megkeresed.

És próbálok segíteni, hogy mások is megtalálják.

Most már tényleg az utolsó kérdés. Ennyi ember, ennyi találkozás, ennyi hely, ennyi tapasztalat után, mit üzennél, innen a VPG-s, kamasz Ildikónak?

Hogy bármi történik is, soha ne felejtse el, hogy az életet érdemes szeretni. Önmagában az életet!

ÍGY ÍRUNK MI A SZEGLET SZAKKÖR ÍRÁSAI

VADÁSZ VIOLA: HANGROBBANÁS

A zene dübörög a fülemben. Sőt, az igazat megvallva a szívemben is. A terem egyetlen, ősi szörnyként mozog a ritmusra. Párok simulnak egymáshoz, barátok kapaszkodnak össze. A levegő izzik. A rózsaszín fények a szemembe világítanak és elvakítanak. A világ egy túl hangos hely. Szemeimet körüljártatva a helyiségen megakad a pillantásom a Csöndön. A barátnője tipikus Zaj; Hangos, sürgő-forgó, magabiztos, jelenlétével szinte teljesen megfojtja a Csöndet. Szörnyű még nézni is. A neonfények zöldre változnak. A Csönd robotszerűen bólogat drága, egyetlen Zaj barátnője mondandójára, amikor észreveszi, hogy figyelem. A tekintetünk egy pillanatra összeforr, és abban az egy másodpercben csak egyetlen szót üzenek a szememmel: Fuss! Majd felemelem a mikrofont és beleüvöltök:

– Budapest, készen álltok a bulira? – és felrakom a következő dalt. Ekkor tekintetem újra a Csönd helyére vetem, aki azonban már nincs ott. Elnyelte őt a Zajok lustán mozgó tömege.

TAMÁS ORSOLYA: LÁNGHERCEG

Tincseid, mint csöppnyi lángok nőnek hajadban, Olvasztják, ha szívemben pillanatnyi dér susog. Rád tekintek s látom pupillád vércsepp alakban, Szempilláid úgy rezzennek, mint fehér lótuszok.

A vér csak pillantásod tükre, nem sajátod. Bőrömön folyva piroslik a sűrű, meleg élet. Csendben viselem, megnyugtat, nem látod. Gyengülve a tűzbe nézek, s meglátlak benne Téged.

ÍGY ÍRUNK MI

ANGOL ÓRAI VERSEK

NAGY ZSÓFIA

I don’t know how to write, I can’t find the rhymes.

I don’t have any idea, So I’ll just write down IKEA. I can’t get a song out of my head

So by the end of the day, I might be dead. Don’t watch Keeping Up with The Kardashians With that, they earn lots of money and gems.

KOVÁCS ALETTA

Nothing is right. He left.

MOLNÁR SZABÓ EMMA: HORSE

Plant-eating, dignified Galopping, eating, neighing

Persistent friend with four legs Steed.

ÍGY ÍRUNK MI

2018. FIVE SKILLS VERSENY (CREATIVE WRITING)

Vivi

Supportive, caring Joking, loving, laughing the sunshine of my day Soul mate.

/Biczó Sára/

Love

Painful, vivid Dancing, tempting, dying A force stronger than gravity Hatred.

/Pintér Laura/

Summer

Hot, sunny Swimming, sweating, tanning, Eating ice cream all day Freedom.

/Boros Eszter/

ÍGY ÍRUNK MI

2019. CREATIVE SKILLS

/Charlie’s Angels/

Benedict

British, hot, smart deducing, thinking, acting the best Sherlock in the world Perfection.

/Biczó Sára/

Success Distant, dreamy Working, earning, creating Dreams coming true Achievement.

/Kertész Éva Kira/

City

Crowded, exciting Living, lighting, protecting Home for a million people Metropolis.

/Fehérvári Flóra/

/We are the Champions / További verseket az ünnepi szám digitális változatában olvashatnak. Összeállította: Vadász Viola 11.e

PILLANATOK ISKOLÁNK TÖRTÉNETÉBŐL HOGYAN TELTEK ‚ELŐDEINK” MINDENNAPJAI?

SZÜNET

Ezenkívül úgy az iskolában, mint otthon az öszszes tanulók az erre fordítható szabad idejüket a harctéren küzdő harcosainknak szánt hósapka, térd-és csuklómelegítő kötésére használták fel.1

TANÁROK

Az ádáz világháború nagy terhet rótt tanárainkra. Legtöbbjük heti 21, vagy még ennél is több órában tanított. Nem csuda, hogy a tél folyamán a megfeszített munkában néhányan megbetegedtek és helyettesítésük a többiek munkabírását ugyancsak próbára tette.2

A folyó iskolaévben váratlan nagy örömben is volt része iskolánknak. Szabó Gábor és dr. Schindler Gyula r. tanárok, a testület régi kiváló érdemes tagjai, akik éveken át sínylődtek orosz hadifogságban az iskolaév végén hazaérkeztek.3

ESZKÖZFEJLESZTÉSEK

A fizikai szertár ez évi gyarapodása: Láda-sorozat (8 db). Akkumlátor-minta. Uviol-lámpa. Az izzólámpák készítését demonstráló eszköz-sorozat. Összesen 4 db, 107 korona értékben. Továbbá egy szekrény (2,5 m magas, 2 m széles és 0,8 m mély) 280 korona értékben. A természetrajzi szertár ez évi gyarapodása:

A rajzszertár ez évi gyarapodása: 2 db modelltartó, 1 db csónak, 1 db emlék, 11 db zománcedény, 1 db csirkeitató, 2 db tál, 1 db teracotta, 1 db rézhabüst, 1 csésze aljjal és kanállal, 2 db bögre, összesen 61 korona 91 fillér értékben.

A torna szertár ez évi gyarapodása: 6 db tenniszütő kijavítása 15 kor. 80 fill.4

ÜNNEPEK

Veres Pálné születésének 100. évfordulóját az ‚Uránia-színházban” tartották 1915. december 13-án.

Diáklányok karácsonyi vására: ‚A gimnázium II. emeletén csakhamar élénken folyt a vásárlás, az elnökség, a tanulók és szüleik, valamint a 32 kereskedő által felajánlott portékáit ügyes tapintattal adták el az intézet buzgó leánytanulói.” (…) A virágdísszel csinosított folyosón volt elhelyezve az élénk forgalmú buffet, az osztálytermekben izléses rendben voltak kirakva festmények, rajzok, képeskönyvek, fényképek, könyvek, díszműáruk, kézimunkák, feldiszített karácsonyfák, babák, háztartási cikkek, játékok, csecsebecsék.5

Matiné: ‚1916 január 23-án Bartoniek Paula és dr. Dittrich Vilmos rendezett matinét Wlassicsfalva javára az Omnia mozgóképpalotában, amelynek igazgatósága szinte díjtalanul bocsátotta át a helyiséget.”6

SZÜLŐK

‚Szeretném hinni, hogy a tisztelt szülők, a nevelésben bizalmas és megértő társaink egy-egy

6ONE

kettes magaviseleti jegy esetéből vagy javító vizsgára utasításból nem csinálnak hiúsági kérdést, a szigorúbb minősítés alapján nyert osztályzati jegyben nem célt, csupán eszközt fognak látni, amelyre a fejlődő, az élet komoly küzdelmeire előkészülő léleknek szüksége van.”

További érdekességeket az ünnepi szám digitális változatában olvashatnak.

| 4ONE Értesítője 1912-1913. 46-47. o. 5ONE Értesítője 1915-1916. 18. o.

Értesítője 1915-1916. 19.o.

Beniczky Hermin 1815. december 13-án. született.

Lázispusztán született.

Fiatalon vesztette el szüleit, egy éves korában halt meg édesapja.

15 évesen meghalt az édesanyja, innentől kezdve nagyapja nevelte.

Nagynénjük Pestre hívta őket, ahol szembesültek hiányosságaikkal, magyarórákat kezdtek venni.

Rettenetesnek találta, hogy nincs iskola lányok számára.

‚A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sose jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen még a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és a tudományt előre nem viszi.”

Madách Imre, Akadémiai székfoglalója

1865. októberében a Hun nevű lapban megjelent a ‚Felhívás a nőkhöz” című írása. Újabb írása jelent meg: ‚Buzdító szózat” címmel.

1868-ban Veres Pálné vezetésével megalakult az Országos Nőképző Egyesület. Jelszavuk a ‚Haladjunk!”

14 diákkal megkezdődik a tanév egy 2 szobás bérelt lakásban.

A különc öregúr mindent próbált megadni a családjának.

Második Pesti tartózkodása alatt ismerkedett meg Veres Pállal, akivel 46 évig éltek hű házasságban.

Folyamatosan küzdött a nők művelődéséért, minek elismeréseként halála után nem sokkal megnyíltak az egyetemek a nők előtt.

1855-ben ezeken az

Veres Pálné 1895. szeptember 28-án halt meg.

Trencsényi Fanni

1869-ben Veres Pálné létrehozta az első iskolát nők számára.

1841-ben született a lányuk, Veres Szilárda.

HÍRES VPG-SEK

„Érettségi vizsgálatot eddig 1075-en tettek. Közülük nem egy tudós tanár, keresett orvos, népszerű író, ünnepelt művész s más kitünőség vált ki s természetesen sokan lettek boldog hitvesek és családanyák és amellett kedvelt tagjai a társaságnak és elismert vezérei szellemi mozgalmainknak.”

1924-25

CSÁSZÁR MÓNIKA (szertornász)

CSÓRICS BALÁZS (színész)

GYŐRFI PÁL (Országos Mentőszolgálat szóvivője)

HAMARI JÚLIA (operaénekes)

PÉTERFALVI ATTILA (jogász, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Elnöke)

SCHIFFER ANDRÁS (ügyvéd, politikus)

POLT PÉTER (2010-től legfőbb ügyész)

RÁCZ KÁRMEN (színésznő, bábművész)

SZALAY-BOBROVNICZKY ALEXANDRA (főpolgármester-helyettes)

Szeleczky Zita (színésznő)

V. KULCSÁR ILDIKÓ (író, újságíró)

BUJDOSÓ IMRE

BURJÁN CSABA (rövidpályás gyorskorcsolyázó-olimpiai bajnok, 2018)

EGRI BÁLINT (színművész, rendező, dramaturg)

ESZE DÓRA

ILLÉS ANNA (Európa-bajnok vízilabdázó)

KÁLDI NÓRA (színésznő)

PÁLFI GYÖRGY (filmrendező)

RÁCZ KRISZTA (színésznő, bábművész)

TELEGDY ÁDÁM (úszó)

TIBA ZSOLT (1992-2010-ig Budapest főjegyzője)

ZACHER GÁBOR (toxikológus, a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának korábbi vezetője)

SZABÓ LÁSZLÓ (Fogyatékosok Országos Diák-és Szabadidősport Szövetség elnöke, Paraolimpiai Bizottság elnöke, Magyar Sakkszövetség elnöke)

Összeállította: Kun Zsófia 10.d és Juhász Kata 9.b

NAGY NATÁLIA (színész, író)

NÉBALD RUDOLF (kardvívó, Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének elnöke)

BORBÉLY ZOLTÁN (jogász, sportriporter)

NÉBALD GYÖRGY (kardvívó-olimpiai bajnok, 1988.)

BALOGH PÁLMA (sportlövő)

DR. OSZTIE ZOLTÁN (a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa)

(kardvívó-olimpiai bajnok, 1988)

RÁNKI JÚLIA (riporter)

(író)

KÓSA L. ADOLF (média, első diákigazgató)

ZWICKL-VERES KATA (sportlövő)

KORZENSZKY KLÁRA (énekes, pszichológus)

LÁBÁN KATALIN (rendező)

NAGY KATALIN (újságíró)

REJTVÉNY SÉTA A VERES PÁLNÉ UTCÁBAN

UTCATÖRTÉNETI REJTVÉNY

A Veres Pálné utcán naponta többször végigmegyünk, tanárok és diákok egyaránt.

De észrevesszük-e a körülöttünk lévő értékeket? Meghalljuk-e a múlt üzenetét?

Ez a rejtvény segít ebben a felfedezésben! Úgyhogy „Haladjunk!”

KÉRDÉSEK:

1. Az iskola felépítésére és adománygyűjtésre is használt jótékonysági rendezvénye

2-3. Milyen történelmi személyiségek szobrai láthatóak a képeken? (Veres Pálné u. 9.)

4. Kinek a háza állt a képen látható jelenlegi épület helyén?

5. Minek a maradványai láthatók a Bástya ut cai parkoló déli oldalán?

6. Mit mutat a kéz?

7. Ki volt az híres író, a Veres-család jó barátja, akinek az idézete olvasható volt egykor a Ve res Pálné szobor talapzatán található bronz csokron is. A szobrot az Erzsébet téren állí tották fel 1906-ban, néhány éve, a felújítása után áthelyezték a Veres Pálné utca elejére, a bronzcsokor pedig eltűnt róla. A felirat így szólt: „Küzdött, hogy a nő műveltségével és szívével a nemzeti jólét tényezője lehessen.”

8. Az iskolát létrehozó egyesület neve rövidítve

9. Veres Pálné leánykori neve

10. Milyen közlekedési eszköz járt menetrend szerűen a Veres Pálné utcában a XX. sz. első felében?

11. Kit ábrázol a kerámiakép?

17. Milyen kertkapu látható a képen? Veres Pálné mára már szállóigévé vált mondata az iskola fennállásának 25. éves ünnepségére készülve hangzott el. Nagyon sok vendég és küldöttség jelezte érkezését, a szervezőbizottság pedig bajban volt, mert a díszterem szűknek bizonyult. Az alapító jövőbe látó, merészen bizakodó felszólítása ma is jelmondatunk lehet. Hogy hangzott ez? (függőleges kék sor)

Készítették: Trunkó Boldizsár – fotók, Barna Diána – rejtvényötlet Segítő tanárok: Cserlakiné Hagymássy Krisztina és Gyimóthyné Molnár Erika

12. Melyik híres költő lakott a Veres Pálné utcá ban, a 4-6. számú házban?

13. Mi volt az utca régi neve?

14. Így becézte feleségét az előbb említett költő (12. sor)?

15. Milyen céllal emelték ezt az épületet? (4. kép)

16. Melyik házon található ez a dombormű?

2. kép 3. kép 4. kép