

Aula
IMPRESSZUM
Felelős szerkesztő: Korompay Bálint
Szerkesztő: Bordi Mária Katalin
Korrektor: Major Balázs
Grafika: Szugyiczky Anna (8.a)
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönettel tartozunk a tanárok sok-sok segítségéért és a diákok kitartó munkájáért.
BEKÖSZÖNTŐ
Kedves Olvasó!
Lassan tanév vége, és napról napra közelebb kerülünk a hőn áhított nyári
szünethez. Ezelőtt még egy utolsó olvasásra invitálunk benneteket az Aula nyári számához. Ezzel a számmal nemcsak a tanévet zárjuk le, hanem elbúcsúzunk egy időre az évszak tematikától is. Ősszel egy új, friss iskolaújságot szeretnénk nektek hozni. Már most gondolkodjatok, hátha kedvet kaptok csatlakozni a szerkesztőségünkhöz!

De most vissza a jelenhez! Először is pihenjétek ki magatok, töltődjetek fel a nyáron! Hangolódjatok velünk a vakációra Örkény István egy novellájával a gumimatrac bérlésről!
Feltöltődésteli, nyugalmas, napfényes, igazán pihentető nyarat kívánunk!
ÖRKÉNY ISTVÁNBordiMáriaKatalin
Sokszor a legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást, de előfordul, hogy egészen egyszerű kérdésekben nem
Kezét csókolom. Lehet itt felfújható gumimatracot bérelni?
Mit mond?
Rossz helyen járok? Pedig azt mondták, hogy ebben a zöld bódéban van a Belkereskedelmi Minisztérium strandlerakata.
Ez itt a Belkereskedelmi Minisztérium strandlerakata. De mi csak nyugszékeket, vízisít és felfújható gumimatracot adunk bérbe.
Nagyszerű. Nekünk két gumimatracra lenne szükségünk.
Egy szavát sem értem. Sprechen Sie deutsch? Nicht deutsch.
Tudok egy keveset franciául. Vu sprechen franszé? Nicht franszé.
Hát milyen nyelven lehet magával beszélni?
Sajnos, csak magyarul.
Jópofa. Hát akkor miért nem beszél magyarul?
Hát hogy beszélek? Magyar vagyok, magyarnak születtem, kizárólag magyarul tudok. Mennyi a gumimatrac bérleti díja?
Nézze, ne akarjon átdobni ezzel a dumával. Harmadéves történelem-filozófia hallgató vagyok, a
nyári szünidőben lejöttem egy kis zsebpénzt keresni.
Okosan tette.
Fél napot dolgozom, fél napot strandolok. És ha érdekli, ott napozik a fiúm, és benne van az öttusa válogatott keretben.

Ezt miért mondja ilyen gúnyosan?
Mert nálam csak nyugszéket, vízisít és felfújható gumimatracot lehet bérelni. Ha hátsó gondolatai vannak, akkor eltévesztette a házszámot.
Nincsenek hátsó gondolataim. Higgye el, csak két felfújható gumimatracot akarok bérelni.
Bei uns ist vollkommene Glaubensfreiheit.
Most mit mondott?
Hogy nálunk vallásszabadság van. A külföldiek szokták kérdezni, hogy lehet-e vasárnap misére menni.
Nézze, kérem, maga tanult logikát. Próbáljunk logikusan társalogni.
Milyen furcsa nyelven beszél! Magyarul is így mondjuk: logikus.
Ha már szóba került a vallásszabadság... Meg szabad kérdezni, hogy hisz-e Istenben?
Csak mint Kierkegaard: a beteljesülésben. Érti, mire célzok?
Körülbelül. Hogy valaki 70 000 fonálnyi mélység fölött lebegjen, és mégis boldog lehet... Teilhard de Chardint is ismeri?
Nem volt kötelező, de két könyvét németül elolvastam.
És mi a véleménye?
Először elájultam tőle. Azt mondtam, gyerekek, itt a modern zseni... De aztán, épp a döntő kérdésben, amikor elkezdi a vallást meg a tudományt összeegyeztetni, abszolúte beleszalad a csőbe. Érdekes. Nagyjából nekem is ez a véleményem. De ha ilyen szépen megértjük egymást, mért nem jutunk egyezségre ezekkel a vacak gumimatracokkal?
Vulé vu bérelni kelksóz?
Na tessék. Pedig mind a ketten értelmesen is tudunk gondolkodni. Mondok valamit: szűkítsük a kört. Mit szólna hozzá, ha két nyugszéket kérnék?
Tessék parancsolni. Van napellenzős, napellenző nélküli.
Nagyon helyes. No most, hogy állnak vízisível?
Az három méretben létezik. Melyiket adjam?
Semelyiket. Én ugyanis két gumimatracot szeretnék.
Két micsodát?
Különös. Úgy látszik, ezt az egyetlen szót sehogy se tudjuk megérteni.
Milyen szó ez?
Összetett. Gumi, plusz matrac. A gumit ismeri? A radírgumit? Az autógumit?
Hát persze.
A matracot is?
Kérem szépen, ne nézzen hülyének.
Hát akkor tegyük össze a kettőt. Adjon nekem két gumimatracot.
Itt valami tévedés van. Nálam csak nyugszéket, vízisít és gumimatracot lehet bérelni.
Bocsásson meg, kisasszony.
Kérem, nem történt semmi.
Viszontlátásra.
Minden jót.

KÉRDEZGETŐ
BERECZKY EDIT (8.A)
INTERJÚ RÁBL ERZSÉBET TANÁRNŐVEL
Önszerintmilyenegyjótanár?
A legfontosabb a gyerekek szeretete, és a humor, amikor az ember akár saját magán is tud nevetni. Lelkesedés nélkül nehéz lelkesíteni! Újabb és újabb motiválási módszereket találni. Fontos először is megszerezni a gyerekek bizalmát, és utána megmutatni, hogy a matematika játék! Sok gyerek szerint nehéz a matematika. Egy jó tanár megpróbálja megváltoztatni ezt a hozzáállást. A gondolkodás fejlesztése, a megértés élménye örömet és sikerélményt jelent.
Miértválasztottaeztapályát?
Egészen pici korom óta gyerekekkel szerettem volna foglalkozni. A szomszéd kicsi gyerekekkel játszottam iskolásdit. A kérdés csak az maradt, hogy milyen tanár? Testnevelés és magyar volt az első választásom, mert ezek a tárgyak voltak a kedvenceim, de ilyen párosítás akkor még nem volt.
Miértlettmatematikatanár?


MiótatanítaVPG-ben?


A matematikát nem kell annyit tanulni, mint a magyart, a matematika logikus. Ki ne szeretne rejtvényeket fejteni, játszani? Nővérem is matematikafizika szakos tanár. A gimnázium utolsó évében a fizika tanárom beszélt rá, hogy válasszam az ELTE-t, és a matematika mellé a fizikát. Érdekes, hogy a tanár úr, akitől a tanácsot kaptam, az órái alatt rettegtem, az egész osztállyal együtt.
1984 augusztusa óta vagyok a Veres Pálné Gimnázium tanára. 40 év, soknak tűnik! Amíg itt tanítottam, az iskolának hat igazgatója volt. Óriási tudású, nagy tekintélyű kollégáim voltak, akiktől rengeteget lehetett tanulni. Az állandó változás jellemzi az iskolát megalakulása óta, s ez frissen tartja az embert.
1984-eselsőtablóképem

Az iskola 150 éves évfordulója is felemelő élmény volt számomra, jó ide tartozni, jó VPG-s tanárnak lenni!
Milyencsínyeketcsináltakadiákjai?
Nekem 4 osztályom volt, mert a gyerekeim születése után nagyobb szünetet tartottam. Nagyon szerettem osztályfőnök lenni. Ekkor éreztem igazán, hogy ide tartozom. Amikor elballagtak, hónapokig néztem az aula ablakait, hogy hol bukkannak fel a „gyerekeim”. A banketteken mindig elmesélték az osztálykirándulások csínytetteit, bár ezek nem mindig okoztak örömet, csak hálát, hogy ezt is megúsztuk!
Voltnagyonemlékezetesosztálykirándulásban része?
A legemlékezetesebb osztálykirándulásunk egy öt napos erdélyi út volt az utolsó osztályommal. Végigjártuk Erdély legfontosabb helyeit.
Aula 2024. június
VankedvenctörténeteaVPG-ből?
Ez egy olyan hely, ha belép az ember az aulába, azonnal elkezd mosolyogni.
A kedvenc emlékeim az osztályomon kívül a faktos csoportjaimhoz kötődnek, akik az összes matek
Aula - VI. évfolyam 15. szám
versenyre együtt mentek, vagy az utolsó faktos csoportom, akiket mindig úgy éreztem, mintha egyszerre két csoportot tanítanék! Nagyon élveztem, de nem lehetett lazítani!
TUDOMÁNY
FENDER BALÁZS (8.A)
SPACEX


A SpaceX egy űrtechnológiával és űrkutatással foglalkozó magánvállalat. Célja a kezdetektől fogva az űrrepülés költségeinek csökkentése és a multiplanetáris1 élet megteremtése. Legismertebb fejlesztésük a világ első újrafelhasználható rakétái, melyek a küldetésük elvégzése után képesek épségben visszaszállni a Földre, és a javítások után újra használhatók. Ezzel a SpaceX megoldotta az egyik legnagyobb űrkutatási problémát, amelyet az egyszer-használható rakétákkal járó rengeteg szemét és „pénzkidobás” jelentett. Emellett jelenleg a SpaceX az egyetlen cég, mely űrturizmussal foglalkozik.
Falcon 9
Rakománya
A Falcon 9 egyaránt képes bármilyen hasznos terhet és a Dragon űrszondát az űrbe juttatni.
Miután a rakéta levált a szállítmányról és visszaindult a Földre, egy Merlin hajtómű a kívánt helyre szállítja a rakományt.
Amennyiben hasznos terhet (műholdakat) szállít, a burkolat a rakéta leválását követően 3 perccel leszakad, és így a műholdak a pályájukra állhatnak.
Eddigifellövések
▪ Összes indítás: 339
▪ Összes leszállás: 296

A Falcon 9 az első, orbitális2 osztályú, emberek és rakományok szállítására tervezett újrafelhasználható rakétája. Miután elvégezte a küldetését, viszszatér a Föld légkörébe, és a kijelölt platformra érkezik vissza. Ezzel rengeteg költséget lehet megspórolni, mivel a visszaérkezést követően egy javítás, felújítás után újra használhatók.
Működése
A rakéta közepén található rácslamellák (nyomásközéppont mozgatásával) irányítják a rakétát az érkezés során, hogy megfelelő szögben és megfelelő helyre landoljon.

A leszállást a 4 db, szimmetrikusan elhelyezett láb teszi lehetővé, amelyek közvetlenül a landolás előtt aktiválódnak és stabilizálják a rakétát.
1 az emberi faj azonos időben több bolygón való léte

▪ Összes újrarepülés: 270 (mivel napi vagy heti rendszerességgel lőnek fel újabb és újabb rakétákat, ezek az adatok lehet, hogy elavultak - 2024. 05. 28.)
Falcon Heavy
A Falcon Heavy jelenleg az egyik legnagyobb tolóerővel rendelkező rakéta, melyet valaha ember épített. Ezt a hatalmas (2 267 960 kg) tolóerőt

3 db újrafelhasználható Falcon 9-es mag (27 db Merlin hajtómű) biztosítja. Ezt úgy kell elképzelni, hogy felszálláskor 18 db 747-es repülőgép tolóerejének felel meg.
2 orbitális, vagy keringési űrrepülésnek nevezzük az olyan utakat, melyek során az eszköz egy röppályán kering
Ez a 70 méter magas, 12 méter széles és 1420 t tömegű óriás közel 64 t hasznos terhet képes az űrbe juttatni.
Eddigifellövések
▪ Összes indítás: 9
▪ Összes leszállás: 17
▪ Összes újrarepülés: 14 (mivel napi vagy heti rendszerességgel lőnek fel újabb és újabb rakétákat, ezek az adatok lehet, hogy elavultak2024. 05. 28.)
Dragon űrszonda

A Dragon űrszonda az első magánűrszonda mely utasokat szállít az ISS3-re. 2020-ban repült előszőr, és azóta is a NASA űrhajósait szállítja a Nemzetközi Űrállomásra. Legfeljebb 7 ember űrbejuttatására és jelentős mennyiségű (3000 kg) rakomány Földre való visszajuttatására képes.
Működése
3 ISS: Nemzetközi űrállomás
Aula - VI. évfolyam 15. szám

Az űrszondát egy Falcon 9-es rakéta viszi fel az űrbe, onnantól pedig a 16 db Draco hajtómű biztosítja a manővereket és a helyzetszabályozást. Ezen kívül fel van szerelve egy Superdraco hajtóművel vészhelyzet esetére, mely nyolc másodperc alatt képes közel 1 kilométerre ellökni az űrszondát a meghibásodott rakétától.
Eddigifellövések ▪ Összes indítás: 46
Összes látogatás az ISS-en: 42
Összes újrarepülés: 25 (mivel napi vagy heti rendszerességgel lőnek fel újabb és újabb rakétákat, ezek az adatok lehet, hogy elavultak - 2024. 05. 28.)
A SpaceX-ről még a következő számban is olvashatsz, ahol a Starship-ről és a SpaceX szolgáltatásairól fogok írni.
AJÁNLÓ
POLGÁR BÁLINT (8.A)
KONCERTBESZÁMOLÓ – BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR
Program:ErkkiSvenTüür:Aditus,Schumann:1.szimfónia,Sibelius:5.szimfónia
Vezényel:PaavoJarvi
Ez a rendhagyó előadás három darabot tartalmazott, egy koncertnyitányt egy hazánkban ismeretlen észt zeneszerzőtől, egy szerelmes időben írt első szimfóniát Robert Schumanntól, és
Jean Sibelius egyik legnépszerűbb nagyzenekari szimfóniáját, az ötödiket.
Maga az élmény fergeteges volt, eksztázis szerű. Az első emeleti középerkélyen ültünk, pont középen. A sok szék és a karmesteri pulpitus még üres. Várunk a csodára. Időben a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe kezdtek érkezni a művészek, helyet foglaltak. Hangolni kezdenek és lassan a hangok átveszik az uralmat. Csend. Kinyílik az ajtó és bejön Paavo Jarvi. Hosszú karmesteri pálcát kezébe hordozta, majd meghajolt. Elkezdte.


A kortárs művészet elég érdekes számomra, így az Aditus is az volt. Természetesen kiválóan adta elő a zenekar, sok volt benne a csattogás és a folyamatos durozsolás. 9 perc.
Aztán jött Schumann 1. „tavasz” szimfóniája. Nekem ez tetszett a legjobban. Gyors, pattogós, csodálatos zenemű, kiemelném a motívum ismétlő, 3. Scherzo tételt, hallgatásra ajánlom, boldoggá tesz. 30 perc.
Szünet következett. Ezután Sibelius 5. szimfóniája. Nagyon szép mű, lassú, megfontolt, kis motívumokban bővelkedik, de azért néha itt is begyorsulnak az események. Elképesztően gyorsan eltelt. Paavo Jarvi itt is zseniális volt.
Nagyon jó élmény volt. Mindenkinek ajánlom, hogy menjen el komolyzenei koncertekre, egyáltalán nem unalmasak.

POLGÁR BÁLINT (8.A)
KONCERTBESZÁMOLÓ – A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA
Program:LudwigvanBeethoven:9.szimfónia
Vezényel:Takács-NagyGábor
1824, Bécs, bemutatták a 9. szimfóniát, ami forradalmasította a szimfónia műfaját. Hatalmas zenekar és kórus. Az Óda az Örömhöz a zárótételben és mindezt Beethoven süketen komponálta.
2024, Budapest, készülök az ünnepi előadásra, izzad a tenyerem, izgulok. Nem akármit fogok hallani, érezni. Megérkeztünk a Zeneakadémiára. Gyönyörű épület, a terme méginkább.
Gyorsan elkezdődött az előadás. Takács-Nagy Gábor egy szép bevezetőt tartott, a művet a Háború és békével hasonlította össze.
Elképesztő volt a hangzás, az első és második tétel a legkifinomultabb a 3 instrumentális rész közül. Nem tudok róla sokat írni… Tényleg nem, valahogy az embernek muszáj hallania egyszer, mindegy mit kedvelsz, ha hallottad, már mindent elértél az életben. Ez a mű egy ajándék az
embereknek egy olyan embertől, aki sosem hallotta a saját művét. Természetesen a legismertebb tétele a 4., de minden hang a helyén van, és igenis a helyére teszi az emberi szívet és lelket, de ehhez kell a rávezetés, kell a bemutató, mert ahol a zene elfogy, ott jön az emberi hang.

Hatalmas csoda ez a mű, és ha egyszer látjátok valahol, hogy adják, mindenképp menjetek el rá Fantasztikus élmény lesz.
Kis kedvcsináló a zenekarhoz: https://youtu.be/Xto6LcqYrns?si=rvPMR4G9c870P-a5
SZUGYICZKY ANNA (8.A)
KÖNYV - KASIE WEST: HELYEK, AHOL MÉG
Norah a nyár legjobb hetei előtt áll. Ma indulnak a családjával és a barátaikkal egy három hetes lakóautó-útra. Amit pedig még jobban vár, hogy újra találkozzon az utoljára tizenhárom évesen látott legjobb barátjával, Skylerrel.
Norah rendkívül izgatott, de az első találkozás nem úgy alakul, ahogyan azt várta. Skyler nem jön ki üdvözölni a lányt, ami pedig még rosszabb, úgy tűnik, nem akar itt lenni. Norah összezavarodik, nem érti mi történt a barátságukkal, ami igaz, hogy az elmúlt években az Instagram-posztok lájkolására redukálódott, mégis az egész gyerekkorát felölelte.
SOSEM JÁRTUNK

A napok múlásával azonban Norah és Skyler újból egyre közelebb kerül egymáshoz, ami még esetleg többé is átalakulhat, mint barátság.
Amikor minden tökéletesnek látszik, Norah megdöbbentő és nehéz titkokat tud meg, ami veszélybe sodorhatja a barátságát Skylerrel. Mi van, ha a fiú megtudja, hogy titkolózik előtte? És milyen lesz, ha véget ér az utazás? És ha mindez még nem lenne elég, Norah a főiskolai interjúját is elszúrta, amit a kirándulás során útba ejtettek. Skyler viszont mindig ott van neki. Egy hirtelen baleset következtében azonban hamarabb véget ér a nyaralás, ami után senki sem tudja, mi fog történni...
Kasie West regénye könnyed, nyári, romantikus történetet mesél el, ami (ha szereted az ilyen típusú könyveket) biztos tetszeni fog. Csak ajánlani tudom!
HOLL ZSÓFIA ANNA (8.A) UTAZÁS – ÉRDEKESSÉGEK SVÁJCRÓL

1. Hivatalos négyes


Svájc területét a nyelve alapján négy részre oszthatjuk. Az ország egészében beszélnek németül, természetesen kisebb nagyobb akcentussal, de nyugaton a francia, míg délen az olasz az elterjedtebb. Keleten és északon viszont egy különleges, rétoromán dialektus a gyakoribb.



3. Autómentes falvak Néhány kisvárosból, pl. Zermatt és Saas-Fee ki vannak tiltva az autók. Ez a néhány évvel ezelőtt bevezetett intézkedés azt szolgálja, hogy a falvakban és kisvárosokban javítsanak a légszennyezés mértékén, és a turistákat is rákényszerítsék az egyébként tiszta, gyors és pontos vonatok használatára. Érdekesség
még, hogy Svájc 1955 és 2022 között betiltott minden autóversenyt a Le Mans-i Forma 1 katasztrófa után.


2. Kristálytiszta forrásaik Köszönhetően a jó minőségű felszín alatti vízforrásoknak, a svájci csapvíz sokkal finomabb, mint bármelyik üzletben kapható palackozott ásványvíz. Minden turistának ajánlom, hogy vigye magával a kedvenc kulacsát és töltse meg friss, hűvös forrásvízzel!





4. Csokoládé ország

Az ország igen ismert a kiváló minőségű csokoládéjáról, de vajon akkor az emberek miért nem elhízottak? Svájcban évente 180 000 tonna csokoládét gyártanak, ebből az egy főre jutó mennyiség átlagosan 11 kiló évente, mégis az elhízási arány harmada az Egyesült Államokénak. A svájci emberek kifejezetten figyelnek az egészségükre, melyhez kiváló lehetőséget adnak a hegyi bicikli- és túraútvonalak, a magas színvonalú egészségügyi ellátás.



5. Vöröskereszt
Svájc zászlaja kísértetiesen hasonlít a Vöröskereszt nemzetközi szimbólumához, és ez nem véletlen! Ugyanis 1863-ban alapították a svájci Genfben, ahol a mostani központja is található, és közel 97 millió önkéntese van a világon. A Vöröskereszt zászlaja a svájcinak a színváltozata, mellyel a büszke svájci gyökereit mutatja.







6. Luxus a láthatáron: bicska és óra
Svájc két legnagyobb attribútuma a svájci órák és bicskák. Az órák történelme a reformáció idejére tehető, mikor a kálvinisták betiltották az ékszerek viseletét. Az ekkor már itt élő francia protestánsok hozták magukkal az órakészítéshez szükséges tudást, és megtalálva a piaci rést sikerre törhettek. Azóta pedig a világ legjobb, legpontosabb óráit gyártják itt. A bicskákat először a hadsereg számára kezdték el gyártani, majd egy idő után elkezdték használni az átlagemberek is. Ma már turisták is visznek magukkal egy-egy ilyen praktikus túlélőeszközt.


JÁRT UTAKON
MARTON ZITA (8.A) TÚRAROVATA
Pilisborosjenő

A Pilisborosjenőn
felépített egri vár másolata kiváló túrahelyszín. Igaz, csak a vár romjait láthatjuk meg, de így is csodaszép a látvány. A növényzet által benőtt romfalak egy domboldalon állnak. A várba és környékén sok másik túraútvonal is fut, így esetleg össze lehet kapcsolni más túrákkal. A romvárat kocsival érdemes megközelíteni.
Nehézség:
Badacsonyörs


romok mellett kihelyezett táblákból informálódni tudunk az ott történtekről. Megközelíteni kissé nehezebb, mint az előzőt mert ez kb 2 órára van Budapesttől, de ha esetleg Balatonon vagy Balatonnak a környékén nyaralunk, mindenképp érdemes megnézni.
Nehézség:
Odvas-hegy


Ez a kirándulás szintén egy építmény romjaihoz vezet, de ezt Badacsonyörs közelében találjuk. Nyári túrának tökéletes, hiszen a kolostor körbejárása után esetleg megmártózhatunk a Balatonban. A kirándulásban van szintkülönbség, de nem nagy. A



A Budaörsi kopárok egyike az Odvas-hegy. Ez egy könnyen megközelíthető hegy Budaörs közvetlen közelében. A hegyről látszik egész Budaörs és Budapest jórésze. A hegyet körbe lehet sétálni és át lehet sétálni más hegyekre, mint például a Kő-hegyre. Megközelítés szempontjából ez a legjobb, mert busszal és egy rövid sétával is eljuthatunk ide, ha a Kötő utcánál szállunk le a 40, 40B, 40E, 88, 88A, 140, 140A 188, 240 vagy 287- es buszról, de kocsival is megközelíthető.
Nehézség:


DIVAT
BERECZKY EDIT (8.A)
STÍLUSTESZT
1. Mit viselnél legszívesebben a hétköznapjaidon?
a. magassarkú és elegáns ruha
b. pulcsi, farmer
c. szoknya és felső
2. Melyik színpár a kedvenced?
a. fekete, fehér
b. kék, zöld
c. rózsaszín, lila
3. Ha cipő akkor…
a. klasszikus magassarkú
b. bármilyen sportcipő
c. lapostalpú balerina
4. Az öltözködésedben melyik ruhadarab a legfontosabb?
a. felső
b. cipő
c. nadrág
Ha a legtöbb válaszod A lett…

5. Mennyi időt töltesz reggel sminkeléssel?
a. minimum fél óra
b. semennyit, nem sminkelek
c. 10-20 perc
6. Mennyi időt töltesz reggel a hajaddal?
a. 20 perc
b. 10 perc
c. 30 perc
7. Melyik szó jellemzi leginkább a stílusod?
a. elegáns
b. kényelmes
c. márkás
8. Melyik kiegészítő a legfontosabb számodra?
a. táska
b. napszemüveg
c. ékszer
A te stílusod az elegáns, modern, letisztult ruhadarabokon alapszik. Szereted, ha kiöltözhetsz, és mindenhova úgy mész, mintha egy fontos esemény lenne, ahol csakis a legjobb formádban jelenhetsz meg. A smink számodra szinte kötelező viselet. Imádod, ha magassarkút vehetsz, és ha ékszereid is gyönyörű összhangban vannak az outfiteddel. Jól kombinálod a színeket magadon, amit felveszel, az rögtön életre kel rajtad.
Ha a legtöbb válaszod B lett…
A te stílusodat legjobban a sportos, laza, kényelmes szavak jellemzik. Szereted, ha nem kell túlvariálni az öltözködésedet, egy egyszerű pulcsi és farmer, vagy esetleg egy melegítőszett neked tökéletes viselet a hétköznapokra. A sportcipő számodra elengedhetetlen kiegészítő. Nem szoktál túl sokat foglalkozni reggelente a sminkeddel, hajaddal, de cserébe természetesen is gyönyörű vagy.
Ha a legtöbb válaszod C lett…
A csillogás a csajos színek és a márkás cuccok. Ez vagy te. A szoknya és a farmer is egyaránt közel állnak a szívedhez, és bármi csili-vili dolog. Az ékszereid mindig tökéletes összhangban vannak a szettjeiddel. Fontos számodra, hogy bárhova mész, minden szem rád szegeződjön, és ezért teszel is. Nem viszed túlzásba a sminket, de mindig fantasztikusan nézel ki.
SPORT
GÖRGÉNYI GRÉTA, HARCOS DÁNIEL (8.B)
A VPG LÁNY FUTBALLCSAPATA
Egy különleges sportkör iskolánkban és a Fair Play Cup
Iskolánk számos szakkört és sportkört működtet, a Szeglet Íróegyletet, a kosárlabdát és persze az
Aula újság szerkesztőséget, hogy csak néhányat említsek. Ezek mind-mind sokszínű és sikereket elérő közösségek. De mindezek közül kiemelkedik gimnáziumunk lány focicsapata, amibe volt lehetőségünk betekintést nyerni április 11-én (a McDonald’s által szervezett Fair Play Cup mérkőzéseit láthattuk). A csapatot edző tanár, Homó
Zoltántanár úr, különös figyelemmel fordul a csapat összes tagja felé, senkit sem hagy lemaradni, mindenkit az adott személy képességeit és véleményét figyelembe véve helyez el a pályán. A csapatot összetartó közösségként jellemezte az öszszes meginterjúvolt tagja, és ez meg is látszott a Fair Play Cup-on elért eredményükön… De elég is elöljáróba ennyit, lássuk a csapatot! Úton a Fair Play Cup helyszíne felé (velünk tartott Zita és Edit, akik a csapat sikereinek fényképes dokumentációjáért voltak felelősek, és persze Koscsó tanár úr) kiváló volt a hangulat. Nem a csapattal együtt utaztunk (ők előbb lementek bemelegíteni). Már rögtön a buszon készítettünk egy rövid interjút VattamányZitával , aki a csapat egyik kiemelkedő csatára, sajnos pont a meccs előtt néhány nappal sérült le. Azonban ez nem akadályozta meg abban, hogy leutazzon velünk szurkolni. Az alábbiakban a vele készült interjút közöljük:
„Hiszennemlehetmindigcsaktanulni”
Tudodajánlaniacsapatot(éshaigen,miért)?
Természetesen tudom ajánlani. Mondhatni nagyonkomolyanvanvéve,aszóazonértelmében,

hogypéldáulaTanárÚrnemtartjakevesebbrea lányfocit,mintafiúkáltaljátszottfutballt.Aközösségiskiváló,mégakárújbarátokszerzésecéljából isérdemesbekapcsolódni.Afociegykompetitív csapatsport.Velejárameccsek,azizgalomésperszeamegmérettetésis.Ráadásulnemcsakegymásellenjátszunk,meccsekenmásellenfelekkel szembeniskipróbálhatjukmagunkat.Mindenkinektudomajánlani.Kétdologigazán fontos: a csapatsportszereteteésnyitásegyújdologra.
Milyenekazedzések?
Mindenedzéskétórás,deezneriasszonelsenkit. Azelsőfelébentechnikával,labdakezeléssel,tartással foglalkozunk. Második órában általában meccsezünk.Formációkatisszoktunkgyakorolni. Mintmindensportnál,ittisvannakfeladatok,amik elsőrekihívástjelentenek.Denemkellaggódni.A közösedzéseknemcsakerőnlétifejlesztésseltelnek.Márahetiegyedzéstőlisnagyobbleszaz összhang,épülaközösségis.
Mióta focizol? Miért szereted ennyire ezt a sportágat?
Két éve kezdtem. Előtte versenysportoltam, de amintkipróbáltam,mintmindenki,beleszerettem afeelingbe.Homótanárúrténylegfoglalkozikvelünk,fejlesztminket.Afutballegyösszetettsport. Szükséges hozzá a környezet figyelése, taktika, stratégiaéselvontgondolkodás.Mindezjárszemélyesfejlődésselésegyéniteljesítményelérésével.Mindvárjukazedzést,mivelezahetikétóra tudjatartaniazegyensúlytatanulmányokésa szórakozás,azülésésamozgás,akomolyságés játékközött.Számomraafocizásfeltöltőhatással
bír.Hiszennemlehetmindigcsaktanulni,néhaki iskellkapcsolódni.Éntöbbnyirecsatárvagyközéppályáspozícióbanjátszom,deacsapatbannincsenek állandó posztok, hanem amit az adott egyénpreferál,aholjóérzimagát,ottjátszhat.
Még csak az elején álltunk az utazásnak az interjú végére, ami körülbelül egy háromnegyedórás buszúttal zárult. Mindenki kicsit ziláltan szállt le végül a buszról, tekintve, hogy az utolsó három-négy megálló közötti útról valaki lefelejtette az útburkolatot. Bemasíroztunk a számos futballpályát tartalmazó létesítménybe, ahol a 90°-os szögben tűző nap egy büszke és harcra kész csoportot világított meg.
GIMNÁZIUMUNK LÁNY FUTBALLCSAPATÁT!!! Homó tanár úr bemelegítést tartott egy üres pályán a játékosoknak, akik iskolánk majdnem minden évfolyamáról voltak jelen (sajnos a csapat hetedikes tagja, Anna nem tudott eljönni, mivel a Fair Play Cup-ra kizárólag nyolcadiktól felfelé jöhetnek játékosok). Épp időben érkeztünk, az első meccs perceken belül kezdődött. Interjúkra itt már nem volt idő, később ejtettük meg ezt.
Sajnos a csapat ide vezető útját nem követhettük nyomon, de azt biztosan láthatjuk, hogy kiválóan megállja a helyét a csapatok közt. Egy pesterzsébeti gimnázium csapata (akikkel ezelőtt számos meccse volt a lánycsapatunknak) az első ellenfél.
Homó tanár úr nagy műgonddal állítja össze a kezdő hatot (a csapat 5+1-es felállásban játszik, ez öt mezőnyjátékost és egy kapust jelent). Mivel a csapatnak nincs állandó kapusa, ez a poszt cserélgetődik általában a védők között. A csatárok (Sári, Luca, Vera, Róza és a többiek (sajnáljuk, ha valakit kihagyunk, ez nem szándékos, csak az Aula Óriáskiadó Vállalat és Nemzetközi Sajtócégnél a kegyetlen határidők miatt néha hibázunk) már izgatottan várták a kezdő sípszót. A védelemben Dóri, Enikő, Bogi, Pálma játszik a mi oldalunkon. Az ellenfél csapatáról minden rosszindulat nélkül már ránézésre megállapítható, hogy a fürgeség és a technikai tudás helyett a fizikai fölényre helyezték a hangsúlyt. Elkezdődött a meccs. Egyelőre a mi csatáraink dominálnak, nem engedik át a félpályán az ellenfél rohamait. Egy pontatlan passz és a jobb szélen meg is szerezte a csapat az irányítást a McDonald’s-os labdával együtt (ez a gyorséttermi lánc a Fair Play Cup szponzora). A felépített támadásnak meg is lett az eredménye. Gyönyörű góllal 1-0-ra vezet a Veres Pálné csapata! A továbbiakban a védők és támadók összehangolt munkájának köszönhetően további két gólt szerez a kezdő hat, majd néhány csere után (nem a szükség miatt, hanem hogy mindenki élvezhesse a játékot) még két góllal lesz gazdagabb a csapat. Ebből a legszebb Sári köténygólja volt véleményünk szerint, ami lent látható.

Mindeközben kizárólag egy helyzete volt a pesterzsébeti csapatnak. Az egyik csatáruk megszerezve a labdát, tankként tolva a védelmet jutott át a félpályán, majd a kaputól néhány lépésre fellökte az egyik védőt. Szerencsére nem hallgatott az ordibáló edzőjére és felsegítette az általa fellökött játékost. Az edzője ezek utáni szóáradatát inkább nem idéznénk itt, ennek a kulturált újságnak a lapjain. Tehát a végeredmény 5-0 lett, a gimnáziumunk lánycsapatának javára (lent Sári egy másik gólja, 20-as mezben a sportszerűen viselkedő csatár látható).

Azonban ez közel se a vége a Fair Play Cupnak! További három mérkőzésre van szükség a győzelemhez. Homó tanár úr megdicsérte a csapatot, látszik, hogy sokkal odafigyelőbben bánik a játékosokkal, mint ahogy a pesterzsébeti csapat edzője. Emberként beszél hozzájuk, nem pedig a saját személyének a kiterjedéseiként kezeli őket. Hogy fenntartsuk az izgalmat, következzen egy rövid interjú RakonczayTamarával , a csapat előző félévben csatlakozott játékosával.
„(…)nemhalszmegavégére” Miértajánlodacsapatot?
Kispályáhozképestnagyonjólmegvannakoldva azedzések,atérkivanhasználvaéstudunkbenne mozogni.Azedzésekennemazerőnlétrevanhelyezvealegnagyobbhangsúly,ténylegesfocitjátszunk.Gyakoriakameccsek,amikélvezetesek,a sportszereteténkívülajótársaságnakköszönhetően.Nagyonjóelfoglaltság.Annakajánlanám,aki szeretialabdajátékokat.Nemdurvasportrólvan szó, nincsen komoly sérülésveszély. Sem
testmagasság, sem különösen nagy edzettség, semelőzetesfocitudásnemszámít.Alényegaz, hogyélvezzeafocit,mintsportotésmintjátékot is.
Milyenekazedzések?
Nincsolyannagyhangsúlyafutáson,mintahogy azembergondolná.ATanárÚrnagyonszórakoztatóanadjaátazelméletitudástiséshaelisront valaki valamit, sose szidja le. Laza a hangulat, minthanemisegyiskolaiszakkörlenne,hanem csakottmaradtunkvolnadélutánrafocizni.
Miótafocizol?
Általánosiskolaóta,denemkomolyan,csakhobbiból.Mostévelejénálltambeaziskolaifutballcsapatba,aminagyonjódöntésvolt.Jólérzem magam a csapatban, az emberek kedvesek. Az edzésekpedigkellemesek,nemhalszmegavégére,közbenlehetdumálni.Afociszámomrajólesőtestmozgás,aminagyonélvezhető.
A József Attila Gimnázium elleni mérkőzés kevesebb izgalommal telt, mint az előző meccs, több cserével és több próbálkozással, hogy mi, szegény újságírók, ne kapjunk hőgutát a pálya szélén. A Tanár Úr mellőlünk adja a tanácsokat, amíg a McDonald’s-os labda villámgyorsan változtatja a gazdáját. A csapat sikeresebb a gólszerzésben, mint mi a tűző nap elleni védekezésben, így egy mesterhármassal nyeri meg a meccset Sári a csapatnak (persze ez nem volna lehetséges a tűpontos passzok nélkül, amit a támadótársai és persze a védők osztanak neki). A döntőbe való kijutásért folyik a Szent Imréről elnevezett közoktatási intézmény elleni meccs, amin már nem annyira laza a hangulat, mint az eddigieken (a bíró szemléli a csapat egyik meddő támadását).
Elsőre úgy tűnik, a csapat ellenfelére talált, ugyanis 2-1 az állás a meccs második felében, és hiába nálunk a vezetés, még bármi történhet. De szerencsére a kapuban álló Hannának nem sok feladata volt a mérkőzés második felében, ugyanis egy
szép támadással 3-1 lett az állás, amit a maradék időben képtelen volt visszahozni az ellenfél. A meccs felétől kifejezetten utaztak a védők Sárira. Ugyan szabálytalanság nem történt, vállal számtalanszor erősen meglökték, hogy kibillentsék az egyensúlyából. De a harcnak meglett az eredménye! A csapat kijutott a döntőbe!!!
A döntőben izgatott volt a hangulat. Az ellenfél a körmérkőzések második helyezettje lett, a nemrég 5-0-ra vert pesterzsébeti csapat. Minden játékoson látszódtak a fáradság jelei, mikor a játék kezdetét vette. Hosszú, főleg passzolgatással és odavissza meddő támadásokkal teli mérkőzés volt, az ellenfél edzőjének trágár megjegyzéseitől tűzdelve. A meccs végeredménye végül 1-1 lett. Fontos megjegyezni, hogy Sárit egyszer csúnyán felrúgták, összekeverve a Fair Play Cupot a Kick Up Sari And Run Cuppal. A tizenegyespárbajban sajnos kikapott gimnáziumunk csapata, de nem ez számít. Az számít, hogy küzdöttek és a Veres Pálné Gimnázium színeiben sikereket értek el úgy, hogy közben fejlődtek és megmutatták, mit tudnak a vpg-s lányok.
A díjátadón sajnos mi már nem lehettünk ott, de néhány képet azért készítettünk, a cikk végén láthatók (fekete mezben a csapat).
Cikkünket HomóZoltántanár úrral készített interjúnkkal szeretnénk zárni, ami úgy hisszük, megmagyarázza, hogy volt képes a csapat ilyen eredményeket elérni.
„Mindenkitszívesenlátok,mindegy,hogyvégzős vagyhetedikes.Asportszeretetealényeg.” Önmitszeretalegjobbanalányfocicsapatban?
Lányokatedzenierresportranagyonnagyöröm nekem.Szeretemafocitésszereteklányokkalfoglalkozniis.Teljesenmásalányfoci,mintafiú, minthaegyújsportlenneszinte.
Kinekajánljaeztacsapatot?
Mindenkitszívesenlátok,mindegy,hogyvégzős vagyhetedikes.Asportszeretetealényeg.Nincs válogatás,vagyvalamiilyesmi.
Önedziiskolánkfiúfocicsapatátis.Miakülönbségalányésfiúcsapatközött?
Afiúktöbbségénekvanegyelőképzettsége,biztos,hogyfocizottmárvalamikor.Alányoknáljobbanazalapoknálkellkezdeni,deeznemprobléma.Ugyanisalányoksokkalfigyelmesebbekés jobbankoncentrálnak.
Önszerintmitadafoci,mintsport?
Csapatsportrengetegszociáliskészségetad,egyfajtatiszteletet,alázatotis.Elvárásokatislehetfelállítani.Afocipedigalapbólalegjobbsport.
Hogynézkiegyedzés?
Nagyobbpályákonhasznosíthatófeladatokatszeretekadni,hogyazitttanultakatélesbenishasznosíthassákalányok.Azállóképesség,gyorsaság fejlesztéseiskiemelt.Deatechnikaifeladatoka legjobbak.
Mitgondolamostanilánycsapatról?
Azelmúlt24évbenremekvolt,deamostanicsapatiskiváló.Alegtöbbenévekótajátszanakés rengetegetfejlődnek.






ÍGY ÍRUNK MI
HARCOS DÁNIEL (8.B)
ÓRÁK AZ IDŐBEN
VI.rész(folytatásatavasziszámból)
Ovis koromban nagy álmom volt, hogy paleontológus leszek. Mindenki más rendőr, tűzoltó, katona vagy Matuka akart lenni nagykorában, de én vagy csak ezt az egyetlen cifra szót ismertem és azt hittem egy káromkodás, ezért ismételgetve azt, vagy csak simán fura gyerek voltam. Az idő megadta a választ. Mindkettő egyszerre. Csakhogy az álmok nem válnak valóra. Ez nem akkor tudatosult bennem, amikor kiderült, hogy érteni kéne a természettudományokhoz, hogy paleontológus legyek, sem akkor, amikor megtudtam, hogy az előbb említett szó egy foglalkozás, nem pedig egy indulatszó. Á, nem. Fiatalság: bolondság. A hideg zuhany akkor jött, amikor egy krumpliszsákkal hadonászó betörő karórájával lelassítottam az időt, hogy ne zúzzam össze magam (95% halál) a fiú mellékhelyiség ajtaján, majd ezek után ne vágtasson át rajtam egy háromszögletű kisasztal a hátán Veres Pálnéval és a fent említett banditával együtt (99% halál), hogy aztán ne kelljen hallgatnom életem végéig Timitől, hogy rossz színben tüntettem fel az iskolánkat azzal, hogy eltörtem a gerincem (1000000000% halál). EZ MÉGIS HOGY FOG FESTENI A SZAKMAI ÉLETRAJZOMBAN????
Gyorsan kellett cselekednem. Miután rajzoltam bajuszt, szemüveget, harmadik szemet, szakállat, negyedik, ötödik és hatodik szemet alkoholos filccel Timinek, átgondoltam a helyzetet. A 0,000000000001 km/órával haladó Veres Pálnét leemeltem a halálszekérről és leültettem egy padra a folyosón. Majd ráütöttem az óra számlapjára, és végignéztem, ahogy Señor Buenos, mindenki kedvenc gazfickója frontálisan ütközik a mellékhelyiség ajtajával. Talán kicsit nevettem. Közben odabent Timi ellenfele is kidőlt (a lassított

idő alatt LEHET, hogy valaki hozzákötözte egy tucat székhez és egy rahedli szorító dióhoz). Ezután kicsit ziláltan ugyan, de Veres Pálné elé álltunk, akit szintén egy kicsit megviselt az eltelt öt perc, és Timi valamit mondott németül, ami azt hiszem, azt jelentette, hogy: Jöjjön, körbevezetjük. Mire iskolaalapítónk sikítórohamot kapott és sorra vetette a kereszteket. Ezt elsőre furcsának találtam, de aztán feltűnt Timi értetlen arca, amin 7 pár szem sorakozott. Miután túljutottunk ezen is és kikapcsoltuk a borzalmas zenei aláfestést (már ha a „Ya viene la vieja”-t daloló gép ablakon való kivágása annak minősül, elindultunk körbe a gimnáziumban).
Veres Pálnénak nagyon tetszett az iskola többi része, kivéve a fiúkhoz kapcsolódó dolgok. Ilyenkor afféle „tszöh” hangot adott ki és tovább sétált. Őszintén a fiú vécék láttán én is ezt mondtam volna. Külön elnyerte a tetszését a tornaterem, a csocsó és az udvar. Az aulától egyenesen odavolt! Kifejtette véleményét azzal kapcsolatban, hogy bárcsak lehetne tanórák alatt is csocsózni, rövidíteni az órákat és annak a Harcos Dániel gyereknek évvégi dicséretet mindenből adhatnának már. Lelkesedésünkben mindent meg akartunk mutatni neki. (Persze az infótermeken kívül.) A könyvtárban későn jöttünk rá, hogy hatalmasat hibáztunk.
– Wen stellt dieses Gemälde dar? – kérdezte Veres Pálné egész alakos képe előtt. Még mielőtt Timi válaszolhatott volna, gyorsan elkezdtem menteni a menthetőt.
– Mér líður eins og sel. Ég er frekar flottur. Holdugur og hreyfanlegur.4
Szerencsére Timi rögtön értette mi a helyzet. Meg is szólalt németül:
– Na látja, őt csak azért vették fel, hogy legyen takarítónk is. Egyébként elég buta szegény.
Hogy milyen profi ez a Timi. Mindig tudja mit kell mondani, hogy segítsen. De várjunk csak…
Még mielőtt belém hasított volna a felismerés, hogy mi is történt, vonultunk tovább. A lépcső közepén megálltunk, hogy Veres Pálné kiáradozhassa magát arról, hogy mi mindent értünk el, amióta ő nincs. Én már fáradt voltam, mint a mókus, akire tölgyfa dőlt, ezért csak az orrom alatt azt morogtam: haladjunk.
– Haladjunk? – kérdezett vissza Veres Pálné. – Was für ein guter Spruch!
A szemem sarkából ránéztem Timire, aki maga volt a leplezetlen ideg. Mint én, amikor rácsaptam az ujjamra a vaskaput, miután elsütöttem egy viccet egy hülyéről, aki rácsapott az ujjára egy vaskaput. Hihihi. Tízszeresére dagadt az ujja. Hihihi. Igaz, hogy én se tudtam kesztyűt hordani egy évig, mert kötözött sonkára hasonlított volna, de hihihhiihihi. Na mindegy. Meg is jelentek rabló cimboráink, akik nem túl jó állapotban voltak. Mint amikor az ember bemegy a kórházba egy elvágott ujjal, csak aztán összebalhézik a nővérrel (kiskorában olimpiai karate bajnok), a csappal (rozsdamentes acél, nem a rácsapástól ad meleg vizet), a gyógyszertárossal (nincsen antibiotikum csipesz), a főorvossal („Nem is én nyúltam bele a turmixgépbe, magától ugrott rám, pont így, nézze!”) és az önműködő ajtóval (nem önműködő). Szóval az egyik úriember megszólalt. – Túl sok a hasonlat, kevés a cselekmény Hagynám a nénét, hogyha tehetném, De vissza kell dobni az időkapun Különben a melóm parlagon hagyum
– Mit dumálsz, te becstelen briganti
Most leállsz itt engem megszívatni
Nyugi, mindjárt hagyom az időt, napot, a mait
Csak megnéztem mily kicsi magból nőtt ez a fa itt
Szóval, tesó, Schweigen Sie, azaz pofád lapos
És akkor a jegyed csöndből csillagos hatos –mondta szerényen és rapper kézmozdulatoktól tarkítva Veres Pálné.
– Hú, hölgyem, ahogy a rímet csavarta-csűrte
Egyből helyre lett rakva a zajongó csürhe! – próbálkoztam be én is, de Timi megsemmisítő pillantása után inkább csöndben maradtam. Még a gangsta napszemüveget is levettem, meg a két tonna aranyat a nyakamból.
Ezek után nem volt más, mint az elbúcsúzás.
Veres Pálné kifejtette, milyen büszke Timire, az iskola vezetésére, az iskola szellemiségének aktív fenntartására, a Harcos Dánielnek szánt dicséretek beíróira, a tanárokra, takarítókra, sportszerekre, pormacskákra, Timire, a lépcsőre, a Magyar Közegészségügy áldozataira, a gyertyára, a spanyol folklór művelőire, Timire, a banditák szüleire, kisállataira és persze arra is, aki ezt végig olvasta és nem utolsósorban: Timire. Biztos elfelejtette a nevem. És csak nem akarta magát égetni. Hogy a sztori főhősének a nevére nem emlékszik… Nem baj. Neki jobban fáj, mint nekem (hüpp-hüpp). Majd Veres Pálné felsétált az asztallépcsőn, a fizika gyakorlóban, hogy örökre kisétáljon az életünkből, csupán egy gangsta rap-et és egy életre szóló traumát hagyva maga után. A lépcsőn felfelé menet Timi még feltett egy utolsó kérdést. Kicsit Columbo feelingem volt, de rájöttem, hogy akkor én lennék a kutya, ezért inkább kinéztem az ablakon a hajnalba.
– Meglepődött, mikor idekerült? – ennél hülyébb kérdést… És még én vagyok a takarítógyerekbe oltott kutya. AMELYIKNEK MÉG NEVE SINCS!!!! A válasz egyértelmű. Az, hogy…
4 Szabad fordításban (izlandi nyelvről): Fókának érzem magam. Elég menő vagyok. Húsos és mozgékony.
Aula 2024. június
– Dehogyis! – mondta Veres Pálné. – Én, meg a többi gimnáziumalapító társam feltaláltunk egy időgéprendszert, hogy iskoláinkkal maradhassunk örökre. Na de, haladjunk!
Azzal Veres Pálné eltűnt a faliórában, ami viszszakerült a helyére és járni kezdett. A meglepettségünket kihasználva a banditák elszeleltek a nyitott ajtón. Timi riadtan nézett rám. Én Timire. Mindkettőnk helyett mondtam ki a kimondhatatlant. Amitől féltünk. Ami megbújt az árnyékban. – TUDOTT MAGYARUUUUL!!!! – jó, lehet, hogy kimondás helyett kicsit üvöltöttem. Jó, lehet, hogy
Aula - VI. évfolyam 15. szám
nem ezt kellett volna kiemelni. Jó, lehet, hogy sose lehetek paleontológus. Jó, lehet, hogy Veres Pálné dínónak minősül. Jó, lehet, hogy elszöktek a banditák. Csakhogy valamit itt felejtettek. Az órát a csuklómon, ami lüktetett és egyszer csak égi szózat szólalt belőle: Pampanitos verdes, hojas de limóóóóóón
La Virgen María, Madre del Senooooo. Ezek számomra a dobhártyaszakadás, számotokra pedig a közelgő folytatás hangjaivá váltak. (folytköv!)
RECEPTEK
GÁBOR HANNA (8.A)
BANÁNKENYÉR
Hozzávalók:





3 darab banán
7,5 dkg vaj
1 csomag sütőpor
1 csipet só
1 db tojás
Elkészítés:





1 tk vaníliakivonat
19 dkg liszt
ízlés szerint dió/mandula
ízlés szerint csokoládé
1. A banánokat egy tálban összetörjük, amíg folyékonnyá nem vállnak.
2. A vajat mikróban felolvasztjuk, majd hozzáöntjük a banánokhoz, ezután a tojást a cukrot és a csipet sót is hozzáadjuk, majd elkeverjük. Miután alaposan elkevertük a masszát, a sütőporral elkevert lisztet beleszitáljuk, és ezzel is összekeverjük. Miután egy egynemű keveréket kapunk, hozzáadjuk a mandulát/diót és a csokit.
3. A kiválasztott sütőformát alaposan kikenjük vajjal, majd a 180 °C-ra előmelegített sütőbe tesszük kb 1 órára.


Jó étvágyat kívánok hozzá!
HÁZI PESTO
Hozzávalók:






3 maroknyi friss bazsalikom (kb egy cserépnyi)
3-4 ek reszelt parmezán sajt
só ízlés szerint
1 gerezd fokhagyma
50 ml olívaolaj
1 ek fenyőmag/kesudió
Elkészítés:
Az összes hozzávalót egy tálba rakjuk, majd botmixerrel krémes állagú masszává dolgozzuk Ha szükséges még egy kis olajat hozzáönthetünk.
PESTOS ROPOGÓS
Hozzávalók:


levelestészta pesto
Elkészítés:


1. Egy egész levelestésztát kiterítünk, majd a felét megkenjük pestoval.
2. A tészta üresfelét ráhajtjuk a megkentre, és csíkokra felvágjuk. A csíkokat 2x-3x megcsavarjuk, majd sütőpapírral bélelt tepsire tesszük őket.
3. 180 °C-on addig sütjük, amíg aranybarna nem lesz. Tipp: Aki szereti, a felcsavarás előtt tehet rá sajtot.



CUKORMENTES BROWNIE
Hozzávalók:





4 db tojás
200 g cukormentes brownie
70 g vaj
80 g eritrit
2 db érett banán
Elkészítés:





1 csipet só
100 g finomliszt
1 tk őrölt fahéj
½ tk mézeskalács fűszerkeverék
3 ek holland kakaópor
1. Első lépésként a tojásokat kihabosítjuk. A csokit a vajjal egy gömb keverőtálban vízgőz felett felolvasztjuk, és belekeverjük az eritritet.
2. A banánt lepürésítjük és belekeverjük a csokis keverékbe. Egy spatulával hozzákeverjük az egészet a tojáshoz, majd mehet bele a só, a liszt, a fűszerek és a kakaópor. Papírral kibélelt tepsibe öntjük, és 180 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt megsütjük.
3. Kivesszük, és miután kihűlt, eperrel és esetleg vanília fagylalttal tálaljuk és fogyasztjuk.










DIÁKMUNKÁK
PÜTHAGORASZ

Ha úgy érzed fogalmad sincs ki volt Püthagorasz, esetleg úgy gondolsz rá, mint az ókor legnagyobb focistájára, esetleg hódítójára, akkor a 8.b által készített weblapcsokrot pont neked találták ki! Itt aztán mindent megtudhatsz az ókor legnagyobb „szöglet játékosáról” , Pitagoraszról! (A képekre kattintva megnézhetők a weboldalak). Tanáruk: Császár Babett





Aula 2024. június
GYŐRI LOTTI, KARIKA ESZTER (8.B)
FOCILABDA
Aula - VI. évfolyam 15. szám
Császár Babett tanárnő matematika óráján készült a képen látható focilabda öt- és hatszögekből.

POLGÁR BÁLINT (8.A)
VERS, VALAMIRŐL, AMI MEGFOGHATATLAN.
Az élet értelmét keresve, nem találom
Soha nem is fogom ezen a világon
Mindennapi boldogságomra így is rátalálok
S ebben a pillanatban is boldoggá válok
POLGÁR BÁLINT (8.A)
SEMMI
Sötét van. Valaki lelépett az utcára. Elindult. Valamerre, nem tudta merre. Csak el. Lehet világgá, örökké el. Nem nézett semerre. Magába borult, magában érzett, nézett. Mire kinyitotta a szemét, egy tisztásnál termett. Még mindig sötét van. Az eddigi városi zajokat, felváltotta a tisztás partján álló egyetlen, magányos nyírfa hosszú leveleinek zörgése. Egy pillanatra úgy érezte, hogy a nap felsütött. Nem még mindig sötét van… Lehet, hogy magát látja, csak belülről? A tisztás párolgott, az ember nem fázott, benne melegség tombolt. Nem volt beteg vagy lázas, kijött az utcára és itt találta magát. Csak a környezetben van hideg. De mit számít, ha nem érezzük? A vízbe, lassan belemélyesztette a kislábujját, úgy érezte, zuhanyzó víz hőmérsékletű volt, kedvére való. Teljesen belemerült a vízbe, nyakig. Nem tudta miért, de olyan jól esett. Így, elvonulva, egyedül, nyugalomba, magába. A forró teste lehűlt és a körülötte folyó víz átvette a hőt. Lassan gondolkodott, szeme csukva.
Sötét van. Nem volt különösebb oka kijönni
otthona melegéből. Otthon akart volna kiszakadni a hétköznapokból. Az életből, a körforgásból… Egy pillanatra mindent elfelejtett. A fájdalmat, a nehézségeket és a betegségeket. A világot, melyre élni jött. Most élvezte a tisztás vizét. Élvezte az életet. Az élet magyarázatára nem jött rá, nem is kereste, nem is találta volna meg. De valamit talált: nyugalmat. Nem mosolygott, nem jelent meg az arcán bármilyen kifejezés. Arra gondolt, hogy itt maradna, örökké. Akkor is, ha már a tisztás kihűlt, akkor is, ha már mindenki megkérdőjelezi. De ezen a helyen senki sem kérdőjelezi meg. Aztán utolsónak ezt gondolta: Kinek hiányozna, kinek nem? Hiányolna-e valakit? Boldog lenne-e nyugalomban? Aztán elengedte ezt a kérdést. Mert az igazak álmát aludta, ahol minden teljesül, ahol mindenki azt gondol, amit akar. Ekkor világos lett a föld a tisztás mellett és mindenki tudta: a nap “fényre” derült.
Budapest,2024.május1.
Aula 2024. június
ABIGÉL KÖNYVBORÍTÓ
Aula - VI. évfolyam 15. szám
Bordi tanárnő irodalom óráján a 8.a osztályban könyvborító tervezése volt a feladat Szabó Magda Abigél című regényéhez.
ENDERSZ LILI (8.A)


MÓKUS FANNI (8.A)


TEREMTÉSTÖRTÉNET
A 8.a irodalom óráján Vinczellér tanárnő azt a feladatot adta, hogy mindenki írja meg a saját teremtéstörténetét. Íme néhány közülük.
MONOSESZ NATÁLIA (8.A)
A kezdetben káosz volt. Habár kifejezetten nehéz leírni, hogyan nézhetett ki, talán a zöld és lila szín kavalkádja jellemezné a legjobban. Ez a szabálytalanság egészen addig tartott, míg Rukhava meg nem jelent, mint univerzumunk megmentője. Csakhogy nem ő volt az első, aki betette lábát ebbe a lehetőségekkel teli galaxisba. Évekkel ezelőtt a sors, az álmok és remény istennője, Moranda fedezte fel elhagyatott világunkat, majd miután meglátta Raava és Vatuu, a jó és gonosz örökös csatáját, megjósolta, hogy a Teremtésanya, Rukhava meg fogja találni őket, és legalábbis egy időre békességre száműzeti őket.
Ahogy teltek az évezredek, Rukhava egyre jobban unatkozott. Noha az első pár emberöltőben szebbnél szebb bolygókat és növényeket teremtett, továbbá feltakarította a pusztítást, amit Raava és Vatuu végzett a térben és időben. Elégedett volt munkájával, szívét mégis üresség és magány öntötte el. Unalmára a gyógyír mindig is a teremtés volt, tehát úgy vélte, hogyha legalább az egyik problémáját meg tudja oldani, akkor máris közelebb fog állni a másik megoldásához. Sok gondolkodás után arra a döntésre jutott, hogy megteremti első három lányát, és mindegyikőjüknek ajándékoz egy saját bolygót. A legidősebb, Soleis, a Nap a világosság és a szenvedélyes tűz istennője lett, aki elutasította az ajándékba kapott bolygóját, szívesebben töltötte a két keze által készített, majd Főnixnek elnevezett Nap közelében az idejét. A középső, Callisto, a holdak, vizek és pusztítás istennője úgyszintén elutasította édesanyja ajánlatát. Az első száz életévét csak és kizárólag Vatuu megkeresésére áldozta, bár ezt senkinek nem árulta el, mégis mindig volt egy olyan érzése, hogy
figyelik. A legfiatalabb és egyben a legszebb is Izar volt. Izar nem volt olyan bátor vagy erős, mint nővérei, inkább egy békés életet próbált élni. A csillagok, kívánságok és a hitek istennőjeként különleges kapcsolata volt minden körülötte zajló eseménnyel. Emellett hálával elfogadta az ajándékba kapott bolygóját.
Izar kétezredik életévében összegyűlt a most már hatvannégy főből álló istencsalád. Izar elhozta alig hatéves egyetlen gyermekét, Estellas-t, Callisto mind a huszonegy fiatal leszármazottját, de Soleis a harmincnyolc utódjából egyet máshol hagyott, mivel a szentelt nap előtti éjszakán egy borzalmas álma volt, ami nyugtalanította. Amint felült a lilás kékes árnyalatú égboltra a szokatlanul hatalmas Hold, ami az összes csillag fényességét elnyomta, Callisto bejelentést tett. Elmagyarázta az összegyűlteknek, hogy hosszú útja során rálelt Vatuu-ra, aki figyelmeztette, hogy Soleis megpróbálja majd elvenni a Hold saját fényét, ezzel elérve, hogy a Nap legyen az egyedüli fénnyel bíró égitest. Soleis nem tagadta az állítottakat, ekkor Rukhava nagy sietségben eltűnt. Amikor másnap a Nap helyettesítette a Holdat az égbolton, Callisto az éj teremtéseivel egyenesen a Főnixben támadt rá Soleisre, de a Nap melegsége megvédte. Sokan fellélegeztek, hiszen ez azt jelentette, hogy a háború nem tud megvalósulni, de ekkor Vatuu lépett elő az árnyakból, és kioltotta a Nap hatalmas fényét. Izar nagy ijedtségében próbálta megtalálni Rukhavát, és két héttel később a legelsőnek teremtett bolygóján már csak a csodaszép, hosszú, fehér hajának egyik tincsét, és egy gyönyörű zöld rózsát lelt, amiről harmatcseppek zuhantak a föld mélységébe. Rukhavát elnyelte gyermekei egymás
iránt érzett utálata, és utolsó könnycseppjeivel próbálta életben tartani az örökségét. Ez volt a több, mint százhúszezer esztendős Teremtésanya történetének a vége, aki közel három univerzumot segített tökéletessé építeni. Habár meg is maradt ez a tökéletesség? Vagy minden, amiért oly sokat dolgozott, lángokban ment tönkre, miután elhagyta őket?
Izar tudta, mit kell tennie. A legidősebb csillag segítségét kérte, aki megosztotta vele Raava hollétét. Tizennyolc hónapba telt, mire megtalálta Raava egyik szárnyát egy hatalmas felhőn, a sötétség dimenziójában, ahonnan Rukhava kizárta a Napot és Holdat, de az égbolton pislákoló csillagok sokasága volt található. Raava-t hamar kimentette a fogságból és visszasiettek, de amikor meglátták a hatalmas pusztítást, félelem homályosította el az elméiket. Raava Izar fülébe súgott valamit, amitől egyetlen könnycsepp gördült le az orcáján. Megkeresték a fárasztó vitát vívó két felet és az univerzumunk egyetlen üres pontjába hívták őket. Raava láttán Vatuu is előbújt, és öten várták a fülsiketítő csendben Izar megszólalását. Izar hangja megremegett, amint elmesélte Rukhava sorsát, de ez nővéreit reakció nélkül hagyta. Szinte egyeltalán nem érdekelte őket szeretett édesanyjuk elvesztése, és ekkor jött rá Izar, hogy milyen szívtelen szörnyeteggé tudnak válni a háborúban, még a mindenhatók is. Megbizonyosodott, hogy az egyetlen kiút ebből a helyzetből Raava tanácsa lesz. Megfogta nővérei kezét és elnézést kért. Ekkor hatalmas fényesség lepte el az univerzum legelhagyatottabb sarkát, és Izar helyében egy kettőscsillag maradt. A fényáradat során Raava és Vatuu is eltűnt, és egyedül Soleis és Callisto állt megdermedve, próbálva feldolgozni az előbb történteket. Végül Callisto szólalt meg először, de akkor is csak alattvalóinak. Visszavonulást hirdetett, és mindketten további párbeszéd nélkül elmentek. Ennek az esetnek az egyedüli emléke, a mai napig látható, Epszilon Bootis, vagyis másnéven Izar nevezetű kettőscsillag.
Teltek az évszázadok, de Estellas nem tudott lemondani édesanyja elvesztéséről. Nem értette, hogy miért nem találtak más megoldást, és hogy Raava, a jóság megtestesítője miért okozna ekkora fájdalmat bárkinek is. Sokat hallotta, hogy a változás jó is lehet, de ilyen esetekben ezt soha nem tudta elfogadni. Elhatározta, hogy megpróbál rábukkanni Raavara, hogy felelőségre vonja, vagy Vatuura, hogy bosszút álljon. Mindenesetre azt találta legjobbnak, ha egy időre elvonul, és felfedezi a nagyanyja által teremtett világot. Már közel kétszáz éve vándorolt bolygóról bolygóra, megismerte a különböző világok kincseit és eltérő növényeit, valamint néhány fejlett helyen még állatokat is talált, de egyfajta hiányérzet őt is elfogta. Aztán megtörtént az, amiről azt hitte, lehetetlen. Ismét eltűnt a Nap fénye az univerzumból, de most úgy nézett ki, mintha elé lépett volna a Hold. Estellasnak viszont nem ez a fenomenális jelenség kapta el a tekintetét, hanem a Hold és Nap közül kilátszódó pasztell lilás fény. Közelebb lépett hozzá, de ekkor minden elfeketedett körülötte, és nem érezte a puha füvet lába alatt.
Hirtelen egy fölé tornyosuló vékony alakot pillantott meg, amit csak nehezen tudott kivenni a mögüle áradó világos lila fénytől. Amint egy kicsit jobban magához tért, teljesen megdöbbent. Moranda állt előtte. Csodaszép fehér haja kísértetiesen hasonlított Rukhaváéhoz, de még az övénél is hosszabb volt. Lilás árnyalatú ruhája elegánsan lobogott a lágy szélben, és az aranyozott részletek rajta valahogyan tökéletesen tükrözték személyiségét, és figyelmet parancsoló, de lágy hangját is. Estellas csak ekkor fogta fel a suttogott szavakat. „Etheria”. Az örök hely, a csend és nyugalom otthona, ahonnan minden látható. Erről még Rukhava mesélt neki, amikor csak négyesztendős volt, de mindössze egy mesének vélte. Moranda ismét megszólalt. Kecsesen köszöntötte, és elmagyarázta neki, hogy miért hívta ide. Mint kiderült, Soleis negyedik legidősebb fia, Aman tervezett valamit. Estellas egyből megértette Moranda
célzását, de nem fogadta el, hogy megint az ő családjának kell hőst játszania. Moranda teljes nyugodtsággal hallgatta végig, ahogy Estellas kiborult és kiabálni kezdett. Ki kellett engednie. Megengedte neki, hogy három kérdést feltegyen, amíg egy rövid sétát tesznek Etheria csodálatos ösvényein. Amint sikerült megnyugodnia Estellasnak is, egy hatalmas ölelést adott Morandának, ami sokak szemszögéből óriási tiszteletlenségnek tűnhet, de valójában Moranda sok-sok évezred óta először érezte magát jól. A megható pillanatot követve Estellas annyit mondott: „Most már értem, köszönöm.”
Ezzel Estellas lehunyta szemhéját káprázatos kék szemeire, és ismét az oly régen látott Izar kettőscsillag mellett lelte magát. Vett egy nagy levegőt és elindult megkeresni Aman-t. Az odatartó útján a csillagok figyelmeztetni akarták valamire, de Estellas figyelmen kívül hagyta a hangos suttogásokat. Körülbelül tizenkét napig kereste a Nap fiát, és Dryl bolygóján találta meg. A híres
PINTÉR FLÓRA (8.A)
Kezdetben nem volt semmi, csak vakító fehérség. Ebben a fehérségben két földöntúli, felülmúlhatatlan erő kavargott. Olyan össze-vissza és olyan gyorsan kavargott ez a két erő, hogy az egyik pillanatban összeütköztek. Az ütközés következményeképpen négy isten kelt életre: Gléba, Fageo, Ilma, Morce.
Az istenek alapvetően hasonlítottak egymásra, mégis teljesen különbözőek voltak. Gléba haja világosbarna volt, ugyanúgy, mint a szemei, amik pupillájától távolodva egyre zöldebbé váltak. Szeplős arca kedvességet és megnyugvást sugárzott. Fageo szinte teljesen az ellentéte volt Glébának; hosszú gesztenyebarna haja belelógott bátorságot és vakmerőséget sugárzó mélykék szemébe, vérvörös szája pedig ellensúlyozta azokat. Ilma volt a legszebb közülük, sápadt bőre, mézszőke haja és nagy világoskék szemei szeretetet és elfogadást tükröztek. Morce különbözött
emléktábla mellett állt, amin az szerepelt: „A Nap és a Hold háborújának utolsó frontvonala.” Aman Estellas lépteit halván megfordult, és első pillantásra egymásba szerettek. A kék szemű lány felnézett az égboltra, és egy lilán pislákoló csillagra figyelt fel. Így kellett történnie.
Pár évvel később Estellas és Aman összeházasodtak. Elhatározták, hogy megteremtik a Földet, és egy olyan helyre helyezték, ahonnan csodálatosan lehetett látni Izar csillagját, a Főnixet és a Holdat is. A gyermekeik, az emberek itt éltek, akik egy kicsit hasonlítottak az egyik állatra, amit Estellas látott kalandja során. Habár sajnos rossz tulajdonságokat is eltanultak az emberek az istenektől, de sokan a jókat is birtokolják, talán most így jelenik meg Raava és Vatuu csatája a Földön. Mégis, az emberek legfőbb feladata, hogy higgyenek, reménykedjenek és őrizzék meg Rukhava örökségét. - Mesélte Moranda a legutolsó Napfogyatkozás alatt a legfiatalabb generációnak.
leginkább a többiektől. Rövid fekete hajában lila csíkok húzódtak, amik gondosan el voltak tűzdelve, nehogy az arcába lógjanak. Bal szeme sötétbarna, a jobboldali pedig szürkéskék volt, tekintete baljós. Már a tekintetéből meg lehetett mondani, milyen ravasz és félelmetes tud lenni.
Közös erővel fogtak neki a teremtésnek. Gléba először földet varázsolt a lábuk alá, megteremtette a sziklákat és a hegységeket, létrehozta a növényeket, amelyek azonban még nem tudtak élni. Ezért Ilma megteremtette a levegőt, így a növények is élni kezdtek. Fageo megteremtette a vizet, a tengereket, az óceánokat és a patakokat is, amik csendesen kezdtek el csordogálni a frissen létrejött hegyekről. Fageo a víz után megteremtette a forrón lángoló tüzet is. Minden feltétel megvolt, így Ilma életre hívta az állatokat és az élővilágot. Hárman közös erővel megteremtettek minden szépet és jót. Létrehozták az érzelmeket, a
boldogságot, a vidámságot, a szeretetet, a szerelmet, a biztonságot, a nyugalmat, a békességet, a napsütést.
Minden tökéletes volt. A Nap hétágra sütött az állatokra, akik vidáman legelésztek a friss, zöld, füves területeken. Mellettük egy kis patak csordogált, ami egy nagyobb tóba folyt bele, a tóban boldog halak csoportjai éltek. A tó felszínén kacsák úsztak, a szélén pedig békák énekeltek. A tavat és a legelőt hatalmas hegyek ölelték körbe. A hegyek oldalán egy játékos birkanyáj legelészett és játszadozott. A hegyek tetőtől talpig bokrokkal, feljebb pedig fenyőfákkal voltak borítva, a fák között néha még pár kecskét is lehetett látni. Minden csodálatos volt, szépséges, varázslatos és nyugodt. De mindez megszokott, természetes és magától értető volt.
Ez az egész egyedül Morcének nem tetszett. Mindhárom másik isten teremtett már, egyedül ő nem. Létrehozhatott volna valami hasonlót, de ő más akart lenni, különleges, és olyat szeretett volna alkotni, ami teljesen eltér az eddigiektől. Összegyűjtötte hát összes erejét és elkezdte megalkotni a sötétséget és a rosszat. Megalkotta a bizonytalan ködös éjszakákat, a halált, a háborút, az éhezést, a nyomort, az igazságtalanságot, a hazugságot, a fizikát. Létrehozta az összes rossz érzést, mint például a szomorúságot, a csalódottságot, a depressziót, a gyászt, a bizonytalanságot. Ugyan ezt ekkor még egyik isten se tudta, de Morce nemcsak a rosszat hozta létre, hanem ezzel együtt értelmet adott a pozitív, jó dolgoknak is. Azzal, hogy az istenek megismerték a szomorúságot és a nyomort, felismerték, milyen értékes - a korábban megszokottnak és unalmasnak gondolt - boldogság és szeretet.
Morce és a teremtményei akkora erővel bírtak, hogy a többi isten teremtéseire is hatással voltak. Gléba ereje és a sötét erők miatt van az, hogyha szomorúak vagyunk, akkor sírunk. A rossz erő Fageora is hatással volt, így jött létre az, hogy a tűz és a víz nem csak éltető, hanem ártalmas is lehet;
életre keltek a pusztító erdőtüzek és a cunamik, árvizek is. Ilma teremtményei, az állatok is egymás ellen fordultak. Többé már nem élt meg egymás mellett békében a nyúl és a róka, hanem az állatok elkezdtek egymásra vadászni és táplálékláncokat alkotni. Szerencsére Gléba, Fageo és Ilma ereje is hatással volt a sötét erőkre. Ezért lett, hogy az éjszakák nem teljesen sötétek, mindig van egy kis fény, a Hold és a csillagok.
Eltelt egy kis idő, az istenek közt lecsillapodott az ellentét, és elkezdtek unatkozni. Annyi sok szép és értékes dolgot teremtettek, ők mégsem tudták igazán kihasználni azokat. Hosszú tanácskozás után megbeszélték, hogy közösen teremtenek kis figurákat, akik majd az általuk teremtett földön fognak élni. Előre megtervezték, hogy a figurákat a saját tükörképükhöz hasonlóra fogják mintázni, de kevesebb erővel ruházzák majd fel őket, nehogy hatalmasabbak legyenek, mint ők. Gléba, Fageo, Ilma és Morce körbeálltak, megfogták egymás kezét és erőjüket összpontosítva megteremtették az embert. Az ember mérete jelentősen kisebb volt az istenekéhez képest, de az istenek elégedettek voltak a munkájukkal. Mégis úgy döntöttek, csinálnak még egy kis figurát, aki egy picit el fog térni az előzőtől. Újra körbeálltak, megfogták egymás kezét, és ugyanakkora koncentrálással és erővel megteremtették a másik embert is; akinek a teremtésével szintén roppant elégedettek voltak. Így jött létre a nő és a férfi. Az ember teremtése bizonyult a legkomplikáltabb és legfárasztóbb feladatnak, ezért amikor besötétedett, megpihentek az istenek, és velük együtt újdonsült figuráik is.
Az éjszaka után, amikor világosodni kezdett, az istenek felébredtek, és felkeltek a figuráik is. Folytatták az emberek teremtését és a benépesítést. Újra körbeálltak és ezúttal rengeteg embert teremtettek. Mindegyiknek más lelket és kinézetet adtak, nem volt két egyforma köztük. Elegen voltak, hogy elkezdjék benépesíteni a földet. Amikor a Nap nyugovóra tért, az istenek is újra
Aula 2024. június
megpihentek. Annyira elfáradtak az emberek teremtésében, hogy nem ébredtek fel a következő napkeltére, és az azutánira sem, végig aludtak három teljes napot. Amikor végül felébredtek, Gléba, Fageo, Ilma és Morce is meglepetten látták menynyi mindent csináltak már az emberek, amíg ők aludtak. Az emberek elkezdtek kisebb csoportokba szerveződni és gyűjtöttek maguknak élelmet, növényeket és mindenféle bogyókat. Elkezdtek közösen kunyhókat és házakat építeni. A kunyhókat köralakban kezdték építeni és a kör
HOLL ZSÓFIA ANNA (8.A)
Egyszer, réges-régen, még az idő kezdete előtt nem volt semmi más, csak az anyag Az anyag, amelyből teremtettem az új világot. 2200-ban a földet olyannyira ellepte a szemét és a műanyag, hogy nem kaptak levegőt az emberek, és meghaltak. A néhány száz túlélőt kimenekítették egy ideiglenes űrállomásra, de most új otthonra van szükségük. A régi bolygó pedig teljesen elpusztult A fehéres, krémes állagú anyag csillámos és kicsit nedves volt Megtalálható volt benne minden, de minden, amire csak szükség van a boldog, kellemes élethez
Ebből a masszából formáztam meg a Földet, és indítottam útjára. Miután elkészült a tökéletes gömb, ideje volt élhetővé tenni a megmenekültek számára. Először is megteremtettem a Sötétséget és a Világosságot és adtam nekik két vezetőt: a Holdat és a Napot. Megparancsoltam nekik, hogy egyenlő időközönként váltsák egymást Attól a naptól fogva éjszakánként a csillaggal teli égboltot csodálhattuk meg, míg nappal a bárányfelhők díszítették az eget. Az én kedvenceim mégis az átmenetek lettek, mikor egy gyönyörű színjátékot mutat nekünk az ég. Ezt követően szétválasztottam a vizeket a szárazföldtől és elrendeltem, hogy népesítették be a területeiket szebbnél szebb növényekkel és állatokkal Igazán büszke voltam rájuk, mert teremtettek színes algákat, bő termést hozó gyümölcsfákat és égig érő platánokat
Aula - VI. évfolyam 15. szám
közepén egy furcsa nagyobb, magasabb és hegyesebb csúcsú építmény állt. Egy kis idő után az emberek elkezdtek odagyűlni és a négy isten nevét kiabálni, énekelni és táncolni hozzá. Az istenek elégedetten nézték teremtményeiket. Rájöttek, hogy sokkal okosabbra és ügyesebbre teremtették őket, mint ahogy azt tervezték. Az emberek nagyon jól boldogultak, így az istenek úgy döntöttek, nem is maradnak tovább a földön, felköltöznek az egekbe, valahová a felhők közé.
Születtek továbbá foltos teknősök, cápák, fényes sörényű oroszlánok, csíkos méhecskék és púderrózsaszín kismalacok. Természetesen az én kedvencem, a selyemszőrű szürke nyuszi sem maradhatott ki a sorból A rengeteg élőlénynek viszont szüksége van egy vezetőre, aki irányítja és felügyeli őket anélkül, hogy uralkodna felettük és kihasználná, elnyomná őket Úgy gondoltam erre a pozícióra kiváló lesz az ember, de közben mégis féltem, hogy másodjára is elkövetik ugyanazt a hibát, és pusztítani, rombolni fognak. Hosszú gondolkodás után végül arra jutottam, hogy adok az embernek egy második esélyt, viszont, ha nem tartják be a szabályokat, akkor bűntudatuk szólítja meg őket és egyenes úton mennek a pokolba Attól függően, hogy mit vétkeztek, kerülnek a pokol egyes bugyraiba A túlélők megrázó és szörnyű katasztrófát éltek túl, ami nagyon mély nyomot hagyott bennük, ezért most szeretnének változtatni és tanulni az előttük élő generációk hibáiból Miután elkészült az új Föld, és tökéletesítettem művemet, eljött a beköltözés ideje. Az űrállomáson lakó menekültek felfedezhették új otthonukat. Megparancsoltam nekik is, hogy népesítették be a Földet, de csakis annyi ember szülessen, hogy bőségesen elegendő étel és ital jusson mindenkinek. Elrendeltem továbbá, hogy törekedjenek békességben és szeretetben élni. Tiszteljék ember, állat- és növénytársaikat Legyenek kitartóak,
Aula 2024. június
segítőkészek, humorosak és megértőek. A bekövetkezett katasztrófa után fontosnak tartom, hogy pozitív gondolatokkal ruházzam fel az újonnan
SZALAI-GALAMBOS TAMÁS (8.A)
Nem volt még semmi az idők kezdetén, csak egy fényes gömb a hatalmas sötétség közepén. Ebben a föld meg a lég, a hő meg a fagy folyton-folyvást egymással harcoltak. Ettől a sok harctól a gömb darabjaira hullott és a világban minden eljutott elrendelt helyére. A kéken fénylő hőt legkülsején most csillagok rajaként láthatod a világ peremén. Középen maradt a Föld, mely nekünk most a búzát adja, sötétség akkor még szinte teljesen magába foglalja. Körbe fonja tenger vize is hajósokkal, sok ízben kegyetlen, s fennkölt számunkra étünkben elérhetetlen. A Föld az örökös éjt soká szenvedő, közepéből tűz tör elő. Most pedig a Föld önnön formájára a tűz alakját is gömbölyűvé formázza. Így lesz eme tűzből a Nap, mely felettünk életünk során sokszor elhalad. Majd alkotását hajtja keresztül a sűrű légen, tegyen majd utakat eztán és az égen. Borzasztó mód ragyogni kezd akkor a Nap, a csillagok tőle már nem is látszanak. Ég felhőin ront most sugaraival keresztül, fényesebbé tegyék az Eget, immár ők egyedül. Dühös Földre az Ég, végtelen haragja, mert alkotás a testét két részre oszlatta. Fehér szereplőinek száma fogyatkozott, még hozzájuk híg, kékesfehér lég csatlakozott. Fittyet hány dühére a Föld, örül a nagy fénynek, hiszen táplálója a fának és cseréjének. Az ő területét is részekre osztotta a Nap, öt övre, melyek tőle több-kevesebb fényt kapnak. Egy van középen, elképesztő forró, ettől fogva embernek nehezen lesz csak majd lakható. Külsőbb kettőre a Nap süt, csak mérsékelten, emiatt ezeken lehet élni embereknek legkönnyebben. Legkülsőbb kettő már nem Földé többé, jeges Fagy uralja már eze-ket akkortól örökké. Embereknek pedig ezen ket-tőn élni lehetetlen, hisz mindkettő oly fagyos, zord és kietlen. A Tenger is örömét leli a Nap
Aula - VI. évfolyam 15. szám
érkező lakókat Megtanítsam nekik, hogy ha öszszefognak, sokkal többre képesek.
Rengeteg munkám után úgy érzem, ideje pihenőre térnem és gyönyörködnöm alkotásomban.
fényében, s szomorúság köszönt rá az éjszaka sötétjében. Hogy az éjszakát fényesítse a habokból ölt alakot, és a Földből kihúz egy hatalmas szikladarabot. A szikla szívébe lobogó tüzet tesz, majd a sok csi-szolástól hamar gömbölyű lesz. S most a bölcs Tenger, Föld példájára felhajítja művét az éjszaka égboltjára. És sok csillag rajához, mert fénye nem volt elegendő, csatlakozik, most a Hold, folyton fogyó-növekvő. Azért tesz így mondják ezt sokan, mert közepében a tűz örökké elhalványul, majd újra fellobban. Eztán az Ég és a Fagy szerelembe vegyült, és az Ég a négy égtájnak négy szelet szült. Ezek egymással folyton hadakoznak, hajósnak egyszer gyors hazautat, másszor balsorsot hoznak. Elmeséltem már hogyan jöttek létre a Nap, a Hold és a szelek, következzenek hát vadállatok és elmés emberek.
Sok évvel azelőtt hogy a Föld termését sarló sértette, vagy ember állatra kell kezét vetette a Földdel együtt vált a Tenger és megáldotta őt két gyermekkel. A lányuk békés volt, erdőket kedvelő, fiúk viszont leleményes, nagyságot elérni folyton törekvő. Meglehet sokban különbözött e kettőnek lelke, de az alkotásban mindkettő örömét lelte. Mindkettő először anyjuk földjét vette, majd azt megformázva vízzel vegyítette. Adták aztán hozzá sok varázsfűnek nedvét, melyek azon ősidőkben sok helyen megteremtek még. Teszi a lány mindez csak szórakozásból, sose fogyjon ki a sok játszótársból. Ő volt az, ki megteremtette az állatokat játszadozott is velük az erdőben naphosszat. Rengeteg teremtményt hozott a világra, mindegyiket különféle tulajdonságokkal felruházta. Testvére is teremtett nem sokat, de egyet, olykor szörnyűt ugyan, de mindnél erősebbet. Embernek nevezte, és igencsak kedvelte, mert mikor őt teremtette,
önnön testét-lelkét mímelte. Az első embereket ugye a magához hasonlóvá tette, a nőket sokkal inkább húgára gondolva teremtette. Dolgát befejezve már készült volna éppen máshova menni, de ekkor vette észre, az ember nem tudja, hogyan mit kell tenni. Ekkor jött rá a teremtő, fenséges, hogy az embereknek először tanítás szükséges. Mutatja hát nekik milyen a művészet, dal, írás hogyan készítsenek dárdát, íjat és miként ajzza fel íját az íjász. Nem foglalkoztak ők ezt hallván betűvetéssel, sokkal inkább vadászattal, no meg öldökléssel. Meglátva ezt teremtőjük, megijedt két okból: egyik halandóságuk, másik, hogy mind tombol. Látva a teremtménye törékenységét áll elő új tervekkel, az égben épít palotát végtelen termekkel. Mikor meghal a Földön valamely ember sajátjához méri lelkét szent aranymérleggel. Ha lelküket nem nyomja le túl sok súly, az egekben lakomázhatnak vele ezentúl. Ha pedig lelkük alulmarad, ő azt megtisztítja, majd új, apró testet adva nekik újonnan férjezett nő lelkébe hajítja. Remél nékik egyszerű bűn nélküli éltet, hogy örülhessen, ha méri
BUKTA KATA (8.A)Évmilliárdokkal ezelőtt megtörtént az, amitől a Nutkák és a Tajvák rettegtek. Összeütközött a két bolygó, a Taj és a Nut. Mindkét nép ki tudta számítani, hogy ez a jelenség be fog következni, de úgy gondolták, ha kitelepítik a bolygós sértett területeiről a Nutkákat és a Tajvákat, akkor senki nem fog meghalni, de egy dolog mégis megrémítette őket: hogyan fognak a békében élni a másik bolygó lakóival Ugyanis a Tajvák akkoriban nagyon sokan voltak, de kisebbek voltak, mint egy kecske, a Nutkák viszont óriásiak voltak, nagyobbak, mint egy felhőkarcoló, azonban ők kevesen voltak. A két nép nem csak külsőleg, hanem belső tulajdonságaikat nézve is szinte teljes ellentétei voltak egymásnak. A két bolygó is nagyon különbözött egymástól, mivel az egyik nem ismerte a sötétséget, a másik pedig a világosságot nem ismerte. A fény és a sötétség találkozására
lelkük össze újra mérleg. Embereknek, kiket ő teremtett, az égbe lelkét maga hozta a, a következőkét pedig, úgy határozott, őseik lelke fogja. Majd, hogy teremtménye a folytonos bolyongást szüntesse, tanítja neki eleséget, mint hoz sarló, kassza, eke. Meggyűlölte már őt egykor békés nővére, mert teremtményét igába hajtja, érctől hullik vére. Haragos már annyira is, nagy a dühe néki, hiszen fia által lett lény az ő testét sérti. Apja egyedül az, ki őt még védi, de miután hajót ereszt vizeire segítségét már hiába kéri. Szükség hozta tettért lett rá dühödt apja, hiszen emberek első szigetének minden részét már teremtménye lakta. Embereknek eztán még sok tudományát tanítja, velük együtt városaik falait magasítja. De amint szembekerül testvére és szülei haragjával, az égbe menekült szent aranyjogarával. Ezért van embereknek annyi nyavalyája, nővére és szülei őt még mindig utálja. Ám mikor figyelmük lankad, szökken le az égből és ád nekünk bőven hasznos segítségből. Ihletett énnekem, hiszem, hogy ő adott, így hát lelkem örül, hogy figyelmük lankadott.
feltaláltak egy speciális szemüveget, így ez már nem volt nagyobb probléma, de az viszont komoly bajnak látszott, hogyan a Nut-on csak folyékony halmazállapotú volt a környezet, a Taj-on pedig csak szilárd, így amikor a Nuttaj keletkezett, szigetek jöttek létre.
Amikor a Nut és a Taj összeütközött, a két bolygó érintkezése során egy teljesen új, számunkra felfoghatatlan dolog történt: olyan kémiai hatások keletkeztek a két bolygó csatlakozásában, hogy létrejött a teremtőnk: Nutri A bolygókon lakók nem tud nem tudtak Nutri keletkezéséről, hisz ők csak az életüket próbálták élni minél kevesebb háborúval Nutri kezdett kifejlődni és tisztában lenni a létével és erejével. Úgy nézett ki már akkoriban is, mint most, minden irányban vakító fényt áradt belőle, forró volt, nem volt sem nutka sem tajván, de nem is ember formája, neki Nutri
formája volt, ami hasonlított a Nuttaj, az összeütközőtt bolygó alakjára kívülről.
Nutr láttam a felszínen háborúzó, egymást utáló két népet, és ez nem tetszett neki, hogy az ő égitestén ilyeneket csinálnak. Kitalálta, hogy ha meg tudná változtatni ezeket a lényeket, akkor sokkal békésebb bolygót alkotna, de mivel nem ő teremtette őket, nem fogja tudni ezt megvalósítani, ezért máshogy kell elérnie, hogy változzanak meg, különben el kell pusztítsa mindannyiukat. Megpróbálkozott olyan természeti katasztrófákat küldeni a Nuttaj felszínére, hogy a két népnek öszsze kelljen fognia a probléma megoldásához. Így is történt, nagy tornádókat, óriási szelet teremtett a bolygón, amitől pánik tört ki. Minden Nuttajon élő odaszaladt a hozzá legközelebbi lényhez, és ha egy népből származtak, megpróbáltak közösen megoldást találni, de ha ellenkező népbe tartozóhoz futottak, akkor csak veszekedni kezdtek, hogy a másik hibája ez az egész katasztrófa. Nutri látta, hogy nem úgy sült el a terve, ahogy szerette volna, ezért más módszert kell alkalmaznia.
Úgy gondolta, hogy meg fogja próbálni tudatni az ott lévőkkel, hogy ő létezik és minden felett ő uralkodik, és engedelmeskedniük kell neki. Ezt úgy próbálta elérni, hogy amint látott egy kisebb veszekedést is egy Nutka és egy Taj között, vihart indított a fejük fölött fölött, ami feltűnően csak rájuk hatott. Ha egy háború tört ki a két nép között, akkor még egy egész földrengést elindított. Ezt a tajvák és a nutkák látták és azt hitték, hogy ez egy ellenség számukra, aki fölöttük uralkodik, ezért el kell pusztítani. Kutatták, figyelték a jeleket, amit Nutri adott számukra, hogy lássák, tényleg létezik, de továbbra is úgy gondolták: ez ellenség és el kell pusztítani.
Nutri látta, ez sem a Nuttajon élők számára nem lesz jó, mivel ha megtalálják őt, sokan meghalnak, hisz ha ránéz valaki, az egyből meghal a vakító fénye miatt. Erre is ki kellett találnia valamit, de ehhez már évek kellettek, ezalatt a bolyglakók már biztosra tudták, hogy valami uralkodik
felettük, és ezt azt is látták, hogy csak rosszra használja az erejét. Amikor Nutri meghallotta ezt a gondolatot, hogy ő csak rosszra használja az erejét, elgondolkodott és rájött, hogy ki kellene próbálnia valami jót is.
Így is tett, jó időt, jó földet teremtett a népének, de ez is vita tárgyává lett nem sokkal később, mivel a tajvák rossz értelemben vették ezt is, úgy látták, hogy a rosszakarójuk valamilyen csapdába akarja terelni őket, de a nutkák nem erre gondoltak. Ők úgy hitték, hogy mivel összeütközött a két bolygó, így az évszakok is megváltoztak, ezért lett jó idő és jó föld hirtelen. Nutri nem tudta, mit csináljon a tajvákkal, mivel az érzelmeiket és gondolataikat nem tudta megváltoztatni és nem jutott több ötlet az eszébe, ami megváltoztatná a külsőleg a gondolatmenetüket, ezért úgy döntött elpusztítja az összes tajvát Nuttaj felszínéről. Ettől a nutkák megijedtek, és az is egy biztosítékot adott számukra arról, hogy hatalmas erővel rendelkezik, aki uralkodik felettük. Elkezdték tisztelni azt az erőt úgy, hogy saját maguk találták ki a a szertartásokat és áldozatokat felé. Voltak, akik úgy gondolták, hogy saját magukat kell feláldozni, hogy szolgálhassanak a halálban Ennek következtében nagy bonyodalom keletkezett és felborult minden rendszer, ami végül a nutkák kihalásához vezetett. Nutri ez idő alatt ez idő alatt úgy gondolta, csak összezavarná őket, ha elkezdene ismét jeleket adni, így nem tett semmit, de kitervelte az új kezdetet
Mikor már minden lény kihalt a bolygóütközet felszínéről, Nutri átalakította az egész felszínt, élőlényeket telepített rá, elsőként a zöld növényeket, aztán a színesebbeket, gombákat, következőleg az állatokat teremtette meg. Ekkor még nem volt olyan, hogy este vagy reggel, hanem mindig közepesen sötét volt, mivel így keveredett össze a sötétség és a világosság a két bolygóról, de Nutri létrehozta a Hold és a Nap váltakozását. Látta, hogy tökéletes lett az egész Nuttaj, de elkezdett unatkozni és magányos lenni a sok ismétlődő folyamat
Aula 2024. június
után, amik a bolygón történnek. Arra gondolt, hogy ha szabad akaratot ad az állatoknak, akkor talán nem lesz olyan magányos és unalmas élete, mivel olyan lenne, mintha vele lenne több értelmes, szabad lény. Így is érezte ezután, csak az az egy problémája maradt, hogy túl buták ezek az állatok, ezért kellene teremteni egy olyan fajt is, amik felérnek a tudásához és fel tudnak és fel tudnak találni több izgalmas új dolgot. Így teremtette
VARGA LILIEN (8.A)
Kezdetben volt egy hatalmas fa. Sok ezer ága volt, és ezeken éltek a halhatatlanok. A fán minden megvolt, amire szükségük volt; és ott élték az életüket mindörökké. Viszont a fán kívül nem volt semmi; csak a sötét űr és egy darab kőzetbolygó, ahol a fa állt. Nem volt fény sem; a fán a halhatatlanok kisugárzása adta a fényt A fa társadalmának vezetője addig töltötte be a tisztséget, amíg a társai úgy találták, alkalmas a feladatra. Ha legalább a halhatatlanok harmada úgy találta, ideje váltani, akkor versenyekkel dőlt el az utód személye. Minden indulónak a lehető legtöbb támogatót kellett gyűjtenie, és az győzött, akit a legtöbben akarnak új vezetőnek. Ez a népszerűség próbája volt.
Másodszorra a többiek támogatói közül kellett minél többet meggyőzni egy hatásos beszéddel. Akihez a legtöbb új pártfogó érkezett, az a legjobb előadó és a nyertes. Ez az értelem próbája volt.
Végül a többi induló előadta az épp soron lévőnek, hogy miért nem tartják jó ötletnek, ha ő maradna a vezetőjük, a vezető tevékenysége, múltja, hobbijai, egyéb magánügyei, sőt még a róla szóló – akár légbőlkapott – pletykák is szabadon felemlegethetőek voltak. Meg kell védenie magát ezekkel szemben, minden elhangzott vádat bizonyítottan meg kellett cáfolnia vagy logikus és elfogadható magyarázatot kellett adnia rá, ha igaz. Közben bármikor visszaléphetett. Ez volt az elszántság próbája.
A Föld keletkezésének idején éppen új vezetőt választottak. A legesélyesebb induló (átmenetileg
Aula - VI. évfolyam 15. szám
meg az embereket és azóta minket hív a társainak és az a célja velünk, hogy egyenlőség legyen közte és az emberek között, hogy megértsék az ő gondolatmenetét és ő is megértse az emberek gondolkodását.
Azóta minden emberre figyel Nutri és tiszteli őket, de az embereknek is tisztelniük kell őt kellőképpen, mert ha nem teszik, Nutri a természet által megbünteti őket.
nevezzük D-nek) már megnyerte a népszerűség próbáját, viszont elvesztette az elszántságét. Meg kell nyernie az utolsót, hogy vezető lehessen. De volt egy gond: D nem a meggyőző és kedves modoráról volt híres. De cserében ravasz volt és nem adott sokat a sportszerűségre. Elvegyült egy másik induló támogatóinak csoportjában, és elárulta nekik, hogy aki a beszéd után az ő csoportjához pártol, azok közül választja majd a tanácsadóit. Ez nagy szó volt, általában a tanácsadók közül került ki az új vezető. Belementek zokszó nélkül.
Ezt az alkut azonban meghallotta valaki (őt átmenetileg hívjuk T-nek), aki a fölöttük lévő odúban pihent. T-t nem érdekelte a vezérválasztás; alacsonyan lakott, és ott nem sok minden változik egy-egy vezércserekor. De a csalás felháborította. Amióta ő élt, még sohasem hallott olyat, hogy csalás történt a próbatételek közben. Hisz az teljesen okafogyottá tette volna az egész versenysorozatot, amely a legalkalmasabb vezetőt volt hivatott megtalálni. Miután D elment, T lemászott az odújából, és megkereste D támogatóit, és ott minden szembejövőnek elmondta:
– D csalni próbál! Tanácsadói posztot ígér annak, aki átpártol hozzá!
Ránéztek, de amint befejezte, érdektelenül elfordultak és folytatták az egymás közti csevejt. T egyre hangosabban beszélt, hátha nem hallják a szavait az általános zsivajban. Végre egy nagydarab férfi visszaszólt neki pongyolán:
– Jól van öcsi, na és? Senki sem tökéletes, ha nincs is jó beszélőkéje, legalább van furfangja.
T iszonyodva értette meg, hogy itt mind tudnak D aljas fogásáról. Hallgatólagosan beleegyeznek, mert az újdonsült vezetőnek illett megjutalmaznia a támogatóit. Közben D is befejezte a beszédét, a taps alatt azok, akikkel egyezkedett, átvonultak az ő táborához. D-nek láthatólag több volt, mint a legtöbb indulónak, T mégis reménykedett, hogy valakinek még nála is nagyobb tábora lesz. D magasan nyerte a harmadik próbát; és mivel már egyet nyert, így ő lett az új vezető. D beiktatása után elkezdett az ellenlábasainak célozgatni rá, hogy D nem tisztességes úton lett vezető. Aztán egy nap jöttek érte a vezető testőrei azzal, hogy D látni kívánja őt.
– Nos T, a fülembe jutott, hogy egy igen rosszmájú pletykát terjesztenek rólam az alsóbb ágakon és ottani támogatóim szerint a történet tőled ered.
– Ha arról van szó, amikor csaltál az értelem próbáján, akkor az nem pletyka, hanem az igazság. A saját fülemmel hallottam.
– Rendben, lehet, hogy nem épp a megszokott módon jutottam támogatókhoz, de akármit is hallottál, mostantól tartsd róla a szád, értetted? Mindenki jól járt a megválasztásommal.
– Az igazság nem maradhat titok! A többieknek meg kell tudniuk, hogy sportszerűtlenül nyertél. Ha ettől függetlenül úgy gondolják, hogy jó vezető vagy, akkor nem fognak váltást követelni.
– Ha még egy szót is szólsz erről, akkor menned kell. A fáról is.
– Akkor viszlát! Nem fogok olyan helyen élni, amely megtévesztésre épül.
T feldúltan távozott a felső ágról. Itt már nem volt maradása.
Bár azt mondják, a fán kívül nincs is semmi. T leért az alsó ágra, és lenézett a feketeségbe. Becsukta a szemét, majd elrugaszkodott. Kietlen vidéken ért földet, ahol semmi nem volt köveken kívül. T elindult, hogy keressen valami kellemesebb helyet. Már napok óta csak egyenesen ment,
kezdett fáradni. Leült, és arra gondolt, milyen jó lenne valami, ami puha, hogy lefeküdhessen kicsit. Összedörzsölte a kezét, és a földre tette, hogy felálljon. Ekkor furcsa dolog történt: keze alatt zöld, nedves és puha lett a kő. T csodálkozva lenézett.
– Hogy ez milyen puha! Hogy került ide? – gondolta.
A növénynek pont olyan alakja volt, mint a tenyerének. T csodálkozva nézett a kezeire. Úgy találta, egy próbát megér a dolog, és tenyerét végig húzta a köveken. Nyomában még több puhaság nőtt. – Ezt hogy csináltam? – töprengett. – talán még mást is tudnék növeszteni? Megteremtem a saját kis oázisomat. Mindenekelőtt ezt a puha növényt mohának fogom hívni.
Lefeküdt a mohára, de egy idő után már didergett a hidegben.
– Jó lenne valami, ami felmelegít!
Hirtelen valami megbökte a hátát. Megfordult, és egy piros szempárba nézett bele. A rejtélyes dolognak puha barna szőre, és kunkori fehér farka volt. Odafészkelte magát T oldalához, és hamar megmelegítette. T ámultan simogatta az állat bundáját.
– Te élsz! Bár az életed egyszer véget ér majd, szóval te halandó vagy. Ezentúl nyúlnak hívlak majd.
T jót aludt a nyúllal, majd felkerekedett. Első teremtménye hűen követte. De egy idő után T azt vette észre, hogy egyre fáradtabb, lassabban jön, majd összeesik. T letérdelt mellé:
– Mi a baj?
– A halandóknak szükségük van vízre és táplálékra, különben elsorvadunk. – válaszolt a nyúl.
T lehajolt, és kezét a kövekre tette, amelyből víz fakadt, és egy mélyedésbe folyt. Köré különféle növényeket teremtett: füvet, virágot, meg bokrokat édes ízű bogyókkal. Néhány nap után azonban azt vette észre, hogy a növényei elkókadnak.
– A növényeknek szükségük van napfényre! – susogták.
Így T maga elé képzelt egy hatalmas fénylő korongot a kék égre, és mókás alakú felhőket, amiket a
fűben fekve néz. Mire kinyitotta a szemét, ábrándja megvalósult. T felbuzdult a saját újonnan felfedezett teremtő képességén, és örült, hogy nem fog unatkozni többé. Onnantól amerre járt, új tengereket és hegyeket, növényeket és állatokat teremtett, amelyek a képzeletéből születtek. Viszont T egy idő után magányos lett. Hiányoztak halhatatlan barátai, főként a beszélgetések, mert teremtményei szépek voltak, de híjában az értelemnek. T egy napon egy szavannán üldögélt, és régi társaságán mélázva. Egyszer csak beszédet hallott, és mikor kinyitotta a szemét, egy, a legjobb barátjára meglehetősen hasonlító figura állt előtte. T felugrott, hogy üdvözölje, de az alak hátralépett, majd megszólalt: – Ki vagy te?
T csodálkozott, majd észrevette, hogy barátjának körvonala nem fénylik, mint a halhatatlanoké. Megértette, hogy ezt a lényt ő teremtette az imént nosztalgiázás közben. Viszont, gondolta, ha külsőre ennyire hasonlít a barátomra, akkor talán annyira eszes is, és végre tudok valakivel beszélgetni.
– Azt hiszem, én teremtettelek. Mostantól a neved legyen Ember. Beszélgethetnénk esetleg, nem gondolod?
T élvezetét lelte az Emberrel való beszélgetésben, viszont elkezdett vágyakozni többi halhatatlan ismerősének társaságára is. Ahányszor rágondolt valamelyikükre, teremtett egy újabb embert. Végül úgy gondolta, hogy eleget volt már távol, látni vágyta az otthonát. Elindult vissza a fához. Mikor odaért, megállt a tövében, és felkiáltott az ágak közé:
– T vagyok, hazajöttem! Mialatt távol voltam, sok mindent csináltam, de honvágyam volt és hiányoztatok.
Ezután lendületet vett, és felugrott vissza az otthonába. A vezető testőrei már várták, egyenesen D-hez vitték.
– No lám, -mondta D – ki jött vissza! Talán meggondoltad magad az igazságot illetően?
– Kicsit sem. De most már nem félek lemenni a földre; csodás világot teremtettem, amíg bolyongtam. Most már tőled sem félek; ideje, hogy a néped megtudja az igazat.
T ellépett az elképedt D mellett, egyenesen ki az erkélyre. Ott elkiáltotta magát:
– Jól figyeljetek rám, halhatatlanok! Vezetőtök, D nem méltó a tisztségre, melyet betölt, ugyanis csalással jutott hozzá! Az értelem próbája előtt az ellenfelei támogatóinak tanácsadóságot ígért, ha az ő táborát erősítik! Egy odúban ültem felette, amikor megkötötte az alkut! Amikor a tudomására jutott, hogy tudok a gyalázatos tettéről, száműzött engem!
D ekkor jutott ki az erkélyre. Fél kezét T szájára tapasztotta, és kétségbeesetten kiabálta, hogy hazugság az egész. De T még nem végzett: – Ha nem hisztek nekem, nézzetek le a földre! A fa körül mind az én teremtményeim állnak, akiket száműzetésem idején teremtettem!
A halhatatlanok méltatlankodva kiabáltak, hogy vezércserét akarnak. Kívánságuk teljesült: T toronymagasan nyerte mindhárom próbát. Ezután száműzte a fáról D-t, ahogy ő is tette ezt vele. D pedig örökké a T által teremtett világban bolyong hontalanul, és gyűlöli T teremtményeit, de ő is felfedezte a saját teremtő erejét: csupa rossz dolgot teremt, amely főként a halhatatlanok képére teremtett lényeket, az embereket sújtja. De T nem hagyta sorsára a teremtményeit: időről-időre lejár a fáról, hogy szemlét tartson a világban, megjutalmazza a jókat, és megbünteti az aljasokat.