24. ETDK - Kivonatos Füzet by KMDSZ – Kolozsvári Magyar Diákszövetség

Kivonatos füzet Conferința Științifică Studențească din Transilvania, ediția a 24-a 24th Transylvanian Students’ Scientific Conference reál- és humántudományi, științe reale și umane, formal and empirical sciences Kolozsvár, Cluj Napoca

Kiadók: Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kolozsvári Magyar Diákszövetség Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet A XXIV. ETDK koordinátorcsapata 400083 Cluj-Napoca (Kolozsvár), str. Avram Iancu (Petőfi Sándor) nr. 21 telefonszám: 0755-116251 e-mail: etdk@kmdsz.ro, etdk.kolozsvar@gmail.com (ETDK-szervezők), titkarsag@kmdsz.ro, office@kmdsz.ro (KMDSZ Információs és Koordinációs Iroda) honlap: etdk.kmdsz.ro Felelős kiadó: Both Eszter Orsolya Felelős szerkesztők: Bolog Mónika, Szilágyi Lóránt Borítóterv és arculat: Jancsó Helén Korrektúra: Olosz Brigitta

Szervezők

Babeș-Bolyai tudományegyetem (BBTE)

Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ)

Kolozsvári Magyar egyetemi intézet (KMEI)

Szakmai partnerek Erdélyi Magyar Adatbank Gheorghe Dima Zeneakadémia Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Magyar Ifjúsági Központ

Tartalomjegyzék

Előszó................................................................................................................................2 Állam- és jogtudomány, jelenkor és nemzetközi kapcsolatok, történelem.......................................................................................................................3 Biológia .........................................................................................................................11 Filozófia..........................................................................................................................19 Fizika ..............................................................................................................................27 Földrajz és geológia....................................................................................................32 Gyógypedagógia..........................................................................................................37 Gyógytorna - Testnevelés és sport ........................................................................48 Humán erőforrás.........................................................................................................56 Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk............................. 61 Informatika II.: innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások.............66 Kémia I-II.: Biokémia és szerves kémia és Analitikai, fizikai és szervetlen kémia..............................................................................................................................78 Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing.......................................85 Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment.............................97 Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy.....................................114

Kulturális turizmus....................................................................................................122 Magyar irodalom I-II.: A középkor és a kora újkor irodalma és Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom..........................................129 Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet........................................................................................................139 Matematika és módszertan....................................................................................147 Művészet, művészettudomány és művészettörténet......................................154 Néprajz........................................................................................................................162 Pedagógia I-II.: Pedagógia, tanulás- és tanításmódszertan............................167 Pszichológia I.: Szociál-iskolapszichológia...........................................................173 Pszichológia II.: Kognitív pszichológia..................................................................184 Szociális munka, szociológia és antropológia....................................................201 Teológia I-II.: Protestáns teológia és Római Katolikus teológia......................208 Területfejlesztés – Turizmus...................................................................................219 Zeneművészet és zenetudomány.........................................................................225 Újságírás és kommunikáció....................................................................................230

Használt rövidítések

ÁOK - Általános Orvostudományi Kar BBTE - Babeș-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár) BCE - GT, Gazdálkodástudományi TDK BGK - Biológia és Geológia Kar BTK - Bölcsészettudományi Kar CSK - Csíkszeredai Kar DE - Debreceni Egyetem ELTE - Eötvös Lóránd Tudományegyetem EMTE - Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem EK - Egészségügyi Kar FIK - Fizika Kar FÖK -Földrajz Kar GDZA - Gheorghe Dima Zeneakadémia

KGTK - Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar KGRE - Károli Gáspár Református Egyetem KPTI - Kolozsvári Protestáns Teológia Intézet KPVK - Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar KTKMK - Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar KVK - Kémia és Vegyészmérnöki Kar KT - Kommunikációs Tudományok MIK - Matematika és Informatika Kar MK - Marosvásárhelyi Kar MTA - Magyar Tudományos Akadémia (Budapest) PKKTK - Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar PNTK - Pszichológia és Neveléstudományi Kar

PTE - Pécsi Tudományegyetem RTK - Református Tanárképző Kar RKTK - Római Katolikus Teológia Kar SE - Semmelweis Egyetem SZSZKK - Szociológia és Szociálismunkásképző Kar SZTE - Színháztudomány és Televízió Kar TFK - Történelem és Filozófia Kar TME - Temesvári Műszaki Egyetem TTK - Természettudományi és Technológia Kar (Debrecen) TTK - Természettudományi Kar (Pécs)

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 1

Előszó Sok szeretettel köszöntök mindenkit a XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián! Annak ellenére, hogy a 2020-as évhez hasonlóan online találkozhatunk, a szervezőcsapat nevében is köszönöm mindenkinek, hogy kitartottatok a rendezvény mellett, hogy segítettétek munkánkat, és nem adtátok fel kutatásaitokat. Ez a kivonatos füzet a bizonyítéka annak, hogy habár egy vírus meggátolhatja a szembtől szembeni oktatást és találkozásokat, mégsem akadályozhatja meg a diákság fejlődését. Büszke vagyok minden diákra, aki kiállja a nehézségeket, felvállalja munkái eredményeit és nagyobb szintekre emeli a konferencia színvonalát. Közösen megmutatjuk, hogy a diákélet nem csak a szórakozásról szól: azért vagyunk egyetemisták, hogy tanuljunk, ezáltal fejlesszük saját tanulmányainkat. Köszönjük mindenkinek, aki hozzájárul az esemény létrejöttéhez: diákokat segítő témavezetőknek, szekcióvezetőknek, szekciózáróknak, intézményeknek és vezetőiknek. Bízunk benne, hogy a befektetett energiánk megtérül számunkra, számotokra egyaránt, és a továbbiakban együtt dolgozhatunk azon, hogy a reál- és humántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia legyen az egyik oka annak, hogy a május tőlünk, kolozsvári egyetemistáktól hangos.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Both Eszter Orsolya Főszervező

Állam- és jogtudomány, jelenkor és nemzetközi kapcsolatok, történelem XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 3

Horváth Kovács Mátyás és Ambarus-Egyed Ágnes

Állam- és jogtudomány, jelenkor és nemzetközi kapcsolatok, történelem

BBTE Jogtudományi Kar, Jog szak, II. év. Műszaki Egyetem, Kolozsvár, Építőmérnöki Kar, I. év Témavezető: drd. Laczkó Réka társult oktató, BBTE Jogtudományi Kar

A kolozsvári magyar egyetemisták hallgatói jogokról szóló ismereteinek feltérképezése A demokrácia egyik alappillére a jog uralma. A felsőoktatás pedig a demokrácia része. A köznevelés közügy, tehát a demokratikus közjogi vita elemét kell képeznie. Az oktatásról mindig folynak aktuális viták, társadalmunk szinte minden szintjén. Minél többen és minél többet vitázunk, annál közelebb juthatunk a jó megoldások megtalálásához. Úgy a diák, mint a tanár érdeke a fejlődés, amit csak úgy lehet elérni, hogyha folyamatosan keressük a megoldásokat, folyamatos vitát tartunk fent az oktatás témájában. Számos esetben viszont azt tapasztaljuk, hogy nincs mód vitázni, több okból kifolyólag is, az egyik, hogy a felek nincsenek a megfelelő információk birtokában. Dolgozatunkban erre a tényezőre összpontosítunk egy, a diákjogokkal kapcsolatos kérdőívre érkezett válaszok feldolgozása által. Kutatásunk célcsoportja a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók köre. Célunk emellett, hogy miután a hallgatók jogaikkal kapcsolatos ismereteinek birtokába lépünk, új eszközöket dolgozzunk ki arra, hogy az oktatásról szóló közjogi vita új lendületet kaphasson.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 4

Állam- és jogtudomány, jelenkor és nemzetközi kapcsolatok, történelem

Balás Brigitta BBTE TFK, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, III. év Témavezető: dr. Fodor János egyetemi tanársegéd, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Kína felemelkedése: soft power és charm offensive Kína gazdasági és politikai felemelkedése hatással bír az egész világra. Ez a folyamat az, amely felkeltette érdeklődésemet és amelyet dolgozatom témájaként ismertetni szeretnék, bemutatva a felemelkedést, Kína átalakulását, azt, hogy honnan és hogyan jutott oda, ahol napjainkban tart. Célom a Teng Hsziao-ping-féle korszakváltás és a nevéhez köthető reformok áthatóbb ismertetése, hisz ezek hatására indulhatott el Kína a fejlődés útján. Ez mellett egyértelműen befolyásolt a nemzetközi kapcsolatokban gyakorta használt soft power fogalomegyüttes iránti érdeklődésem, így a kutatásomban ennek kínai változatára szeretnék kitérni, kísérletet teszek arra, hogy bemutassam miként valósult meg a soft power alkalmazása az építés és a felemelkedés éveiben. Dolgozatomban a könyvészet és különböző tanulmányok felhasználása mellett sajtóvizsgálat, nemzetközi adatbázisok Kínára vonatkozó forrásait fogom felhasználni, mindezt interdiszciplináris megközelítésben.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 5

Állam- és jogtudomány, jelenkor és nemzetközi kapcsolatok, történelem

Balló Hunor BBTE TFK, Történelem szak, II. év Témavezető: dr. Ferenczi Szilárd társult oktató, BBTE, Magyar Történeti Intézet

Az 1892. évi erdélyi–partiumi választási botrányok a korabeli sajtó tükrében A tanulmányom célja a politikai töltetű kollektív erőszak vizsgálata az 1892-es választások során. Ebben az évben Erdélyben és a Partiumban négy helyszínen tört ki választási botrány, amely egyes esetekben véres végkimenetelűvé vált. Ez a négy helyszín Bánffyhunyad, Csíkcsicsó, Szilágysomlyó és Torda. A vizsgálódás során elsősorban fényt szeretnék deríteni a zavargások okaira, de emellett a magyar parlamentarizmus realitásait is részletezni kívánom, hangsúlyt fektetve Erdélyre és az 1892-es évre. Forrásul a kolozsvári Kolozsvár és Ellenzék című napilapok szolgálnak, valamint egy esetben a Pesti Hírlap. A tudósításaik összehasonlításával szeretném felépíteni az incidenselemzésemet.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 6

Csoma Nikol

Állam- és jogtudomány, jelenkor és nemzetközi kapcsolatok, történelem

BBTE TFK, Történelem szak, II. év Témavezető: dr. Lupescu Makó Mária egyetemi docens, BBTE, Magyar Történeti Intézet

Érzelmek és családon belüli kapcsolatok a 18. századi nagybányai testamentumok tükrében A testamentumok olyan személyes iratok, amelyek egyoldalú és visszavonható rendelésekként maradtak fenn. Az utóbbi évtizedekben egyre több kutató figyelme irányult a testamentumok mint történeti források felé, ugyanis ez a forrástípus egyaránt lehetővé teszi a kvantitatív és kvalitatív vizsgálati szempontok kifejtését. Kétségkívül, eredeti rendeltetésük a testáló birtokában lévő javak törvényes módon történő elosztása a kedvezményezettek között, olykor azonban az érzelmi hatások előtérbe kerülnek. Dolgozatomban azoknak az érzelmeknek a javak szétosztására gyakorolt hatását vizsgáltam, melyek kiváltó okai a múltban gyökereznek, de a testálás pillanatában nyernek igazi értelmet. Ezen forrás személyes jellegének köszönhetően lehetővé teszi a családon belüli érzelmek és kapcsolatok bizonyos szintű feltárását, valamint fogódzót nyújt a kutató számára egy település adott korban élő lakóinak az egymáshoz fűződő kapcsolatainak a feltérképezéséhez. Jelen dolgozatban kísérletet teszek a házastársi viszonyok, a szülő-gyermek közötti kapcsolatok elemzésére, mindezt a még kiadatlan 18. századi nagybányai testamentumok tükrében.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 7

Deák Gabriella-Mónika

Állam- és jogtudomány, jelenkor és nemzetközi kapcsolatok, történelem

BBTE TFK, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, III. év Témavezető: dr. Fodor János egyetemi tanársegéd, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Jószomszédi viszony és a változás reménye. A magyar-román diplomáciai kapcsolatok alakulása az 1989-es romániai rendszerváltás kapcsán A történelem során a magyar–román diplomáciai kapcsolatokban számos példát láthatunk konfliktusokra, együttműködési próbálkozásokra, nyílt vagy lappangó vitákra egyaránt. Bármilyen szempontból vizsgálhatjuk a kétoldalú kapcsolatokat, egy dinamikus és állandóan változó rendszert látunk. Az 1989-es év a magyar–román kapcsolatokban is változást hozott a számos más hatásával együtt. Dolgozatomban olyan kérdésekre keresem a választ, minthogy milyen volt a két ország kapcsolata a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban, milyen hatással bírt a romániai rendszerváltás a kétoldalú kapcsolatokban, illetve hogyan reagáltak minderre a két ország vezetői, külpolitikát irányítói. Kutatásomat leginkább az elérhető könyv- és tanulmány szakirodalomra alapozom, de a külföldi, a magyar és román sajtó elemzése is jelentős szerepet kap, ahogyan az események bemutatásához az oral-history módszer felhasználása is. A ’89-es események új lehetőséget adtak a kétoldalú kapcsolatok új irányba terelésének, remény volt az együttműködés elmélyítésére és normalizálására. Kutatásom végére, reményeim szerint átláthatóbb képet kapunk, hogy milyen irányba sikerült előmozdítania mindezt a rendszerváltásnak.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 8

Állam- és jogtudomány, jelenkor és nemzetközi kapcsolatok, történelem

Kajcsa Kriszta BBTE TFK, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, III. év Témavezető: dr. Fodor János egyetemi tanársegéd, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Huntingtoni recepciók és paradigmák a világrendről A világrend alakulása mindig is központi kérdés volt a nemzetközi kapcsolatok tanulmányozásában. Hiszen ha meg tudnánk érteni mi szerint alakul világunk, rendkívül tág perspektíva birtokába kerülnénk. Dolgozatomban Samuel Huntington professzor A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című főművét vizsgálom mint reakciót a nemzetközi kapcsolatok narratíváira, illetve annak recepcióit nemzetközi és Közép- Kelet Európai viszonylatban. A Huntingtoni mű aktualitása feltételezi a nemzetközi kapcsolatok főbb narratíváinak periodikusságát, hiszen azáltal, hogy újra felhasználunk régi forrásokat, azokat új életre hozzuk, és bár a folytonos átalakulás folyamatán megyünk át, mégis létezik rendszer ami szerint alakul világunk. Arra számítok, hogy a Huntingtoni világnézetet és annak recepcióit vizsgálva a civilizációs paradigma fogadtatása választ ad arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok sajátos narratívái mi alapján alakulnak. A hipotézisem igazolására a kutatásom során forráselemzést fogok alkalmazni, hiszen a forrásaim többek között a reakciók lesznek a rendszerparadigmára és ezek elemzése során nyerhet bizonyítást vagy cáfolódik meg a hipotézisem.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 9

Állam- és jogtudomány, jelenkor és nemzetközi kapcsolatok, történelem

Téglás Hunor BBTE TFK, Történelem szak, II. év Témavezető: dr. Fehér Anna egyetemi adjunktus, BBTE, Magyar Történeti Intézet

A videójátékok általános vizsgálata történelmi hitelességük szempontjából Assassin’s Creed, Total War, Civilization… Sokak képzeletében ezek a címek csupán időtöltések, melyek miatt a fiatalok órákat töltenek a konzol/ számítógép előtt az esetleges tanulás helyett. Dolgozatom témája ezen (és még sok más) videójátékok általános vizsgálata, az oktatásban fellelhető szerepük értékelése, és a fejlődésük irányának meghatározása történelmi hitelességük szempontjából. A legfőbb kérdések a téma kapcsán abban rejlenek, hogy ezen alapvetően a szórakoztatásra létrehozott programok mennyire számíthatóak be és vehetőek komolyan valós történelmi ismeretanyagként, vagy mennyire segíthetik az oktatást, esetleg szóba jöhetnek-e interdiszciplináris segédanyagként is. A válasz viszont összetett és korántsem lehet egy általános érvényű kijelentéssel kielégíteni. Fontos, hogy a videójátékok egész spektrumán belüli programokat különálló pontokként kezeljük, azokat kategorizáljuk, majd az így kapott programot úgy vizsgáljuk, hogy az alapvető magvát (tehát a szórakoztatói jelleget), ne keverjük össze a vizsgálni kívánt, és több szempontból is informatívan hasznosnak vélt, “utó-/mellékhatással”.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 10

Biológia

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 11

Biológia

Szőcs Boróka BBTE BGK, Ökológia és természetvédelem, IV. év Témavezetők: dr. Markó Bálint egyetemi tanár, BBTE dr. Sárospataki Miklós PhD, MATE, Átattani es Ökológiai Tanszék

Háziméhek (Apis mellifera) testfelszíni gombaflóra összetételének vizsgálata A háziméh (Apis mellifera) testfelszíni gombaflórájáról keveset tudunk. Pedig a méhek és a gombák kapcsolata, akár mutualista, akár parazita jellegű, nagyon fontos lehet a méhek túlélése szempontjából. Ahhoz, hogy a méhek testfelszínéhez kötődő gombákat, illetve a méhekkel való kapcsolatuk jelentőségét megismerjük, mindenekelőtt a méhek gombaflórájának összetételét szükséges feltérképezni. A méhek testfelszíni gombaflórájának összetételét vizsgáltam. Két különböző tartásmódú és különböző korú dolgozó méheket gyűjtöttem be, amelyekről gombákat tenyésztettem ki. A kitenyésztett telepekről mikroszkopikus és makroszkopikus képek készültek, amelyek alapján meghatározásra kerültek a gombák. Összesen 239 gombatelep tenyészett ki, melyből 47 taxont tudtunk elkülöníteni. A gombatelepek mennyiségét sem a méhek kora, sem a tartásmódja, sem e kettő interakciója nem befolyásolta. A gombaközösségek diverzitása hasonló volt a kortól és a tartásmódtól függetlenül. Viszont voltak olyan taxonok, melyek csak az egyik tartási rendszerre voltak jellemzőek, vagy csak bizonyos kor kategóriában fordultak elő. Ez valószínűleg az eltérő élőhelynek és a méhek életkor szerinti munkamegosztásának köszönhető.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Biológia Pethő Csongor-László BBTE BGK, Biológia szak, III. év. Témavezető: dr. Nagy Nándor egyetemi docens, SE

A mesenchymális eredetű BMP-4 növekedési faktor szerepe a bélidegrendszer embrionális fejlődésében A bélidegrendszer (ENS) a bélfalban található glia és neuronból álló ganglionhálózat, melyet az embrionális fejlődés során a dúclécből származó őssejtek hoznak létre. A dúcléc eredetű sejtek migrációjának hibája Hirschsprung-kórt okoz, amit a vastagbél ENS hiánya jellemez. Az embrionális bél mesenchymája BMP (bone morphogenetic protein) növekedési faktorokat termel. Előzetes eredmények alapján a BMP-4 szerepet játszhat a dúcléc sejtek vándorlásában és az ENS kialakításában. Csirke embriókon végzett kísérleteink kimutatták, hogy a BMP-4 korai expressziója az embrió coecum és utóbél mesenchyma sejtjeire korlátozódik. Szervtenyészetekben a Noggin (BMP-4 antagonista) fehérje gátolta a dúcléc sejtek vándorlását, BMP-4 kezelés hatására pedig ektópikus ganglionok jöttek létre a bélfalban. Ezeket az eredményeket kollagén gélben való tenyésztés, valamint fibronektinre kivándoroltatott sejttenyészet is alátámasztja. Eredményeink alapján, a kísérletes BMP-4 jelátvitel zavara embrionális béltenyészetekben rendellenes ENS fejlődést eredményez, amely hasonlít a humán Hirschsprung-kór fenotípusára.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Biológia

Rigó Erika BBTE BGK, Ökológia szak, III. év Témavezető: dr. László Zoltán egyetemi docens, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet

A kalotaszegi tájszerkezet és tájhasználat hatása nappali lepke közösségekre Kelet-Európában napjainkban a biodiverzitást, többek között, két egymással ellentétben álló emberi tevékenység fenyegeti: területek intenzív használata, vagy épp ezek felhagyása. Ezek összetett és szerteágazó összefüggésben állnak más környezeti tényezőkkel, melyek nehézkessé teszik az életközösségek válaszreakcióinak előrejelzését. Egy élőközösség állapotának felmérése biológiai indikátorokkal a leghatékonyabb. A nappali lepkék többsége jól ismert bioindikátor. Kutatásom célja, hogy összefüggéseket találjak a táji léptékű diverzitás és a biológiai diverzitás között. Eredményeim alapján, a táji léptékű diverzitás növekedésével a nappali lepkék fajdiverzitása szignifikánsan növekszik. Továbbá, szintén szignifikáns összefüggéseket találtam a különböző tájelemek részesedéseinek fajdiverzitásra gyakorolt hatásait tekintve. A szántók táji léptékű részesedése, valamint a nappali lepkék fajdiverzitása közötti összefüggés a közepes zavarás hipotézise szerint alakul. Az erdőfoltok táji léptékű részesedésével a fajdiverzitás logaritmikusan növekedett. Azonban a kaszálók táji léptékű részesedése és a lepkediverzitás között nem találtam szignifikáns összefüggést. Az összefüggések megléte és hiánya, legalább részben, a helyi jellegzetességű tájhasználattal magyarázható.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Biológia

Erős Nándor BBTE BGK, Szárazföldi és vízi ökológia szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Hartel Tibor egyetemi docens, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet

Fenntarthatósági irányzatok Románia városfejlesztési terveiben Az emberi populáció kb. 70%-a városokban él, és ez a tendencia a jövőben emelkedni fog. A városok innovációs és gazdasági fejlődési csomópontok, ezért komoly ökológiai, környezeti és társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülnek. A városi és városok körüli ökoszisztémák egyre növekvő emberi nyomás alá kerülnek. Románia ebben a tekintetben különleges, mivel az Európai Unió egyik legrurálisabb országa. A dolgozatom fő célja annak megértése, hogy az ökológiai és környezeti fenntarthatóság milyen mértékben és milyen módon szerepel a romániai városfejlesztési tervekben. Ennek megfelelően az előzetes feltételezéseink a következők voltak: 1. Az egyetemi városok városfejlesztési tervei eltérnek (innovatívabbak és holisztikusabbak) a nem egyetemi városokétól. Feltételezzük, hogy az egyetemi szféra és a civil szervezetek hatást gyakorolnak a fenntarthatóság-orientált városfejlesztés elérésére. 2. A kulturális régióknak megfelelően különbségek mutatkoznak a városfejlesztési tervekben. A történelmi és kulturális háttér tükröződhet a városfejlesztési szándékoknak megfelelően. 3. A városfejlesztési tervekben fellelhető mintázatok összefüggenek a földrajzi adottságokkal.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Biológia Gagyi Réka-Andrea BBTE BGK, Biológia szak, III. év. Témavezető: dr. Fenesi Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BGK

Három botanikus kerti inváziós növényfaj megtelepedési kockázatának vizsgálata környékbeli erdőkben A botanikus kertek feladata a világ különböző tájain előforduló gazdag és érdekes növényvilág bemutatása. Azonban, a beültetett fajok némelyike képes önállóan is fennmaradni és szaporodni, kiszökik a gondozott részekről és potenciális inváziós fajként viselkedik. Célunk volt három, a kolozsvári Alexandru Borza Botanikus Kertben nagy, spontán állományokat fenntartó idegenhonos faj terjedési kockázatának felmérése. Azt mértük fel, hogy (1) hogyan csíráznak és fejlődnek erdei talajon, (2) befolyásolja-e őket az erdőt alkotó domináns fafaj és (3) a talajban előforduló talajbióta jelenléte. Ehhez a kiválasztott idegenhonos fajok (kisvirágú nebáncsvirág, indiai díszeper és szibériai gólyaorr), valamint öt őshonos erdei faj magjait csíráztattuk, majd a növényeket neveltük három hónapig sterilizált és nem sterilizált, bükk és gyertyán alól gyűjtött talajon. Azt találtuk, hogy mindhárom idegenhonos faj magas megtelepedési potenciállal rendelkezik mindkét fafaj alól gyűjtött talajon, bár a talajsterilizálás jelentősen csökkenette a fajok csírázását. Különösen a kisvirágú nebáncsvirág és a szibériai gólyaorr telepedhet meg környékbeli erdőkben kivételesen gyors növekedése miatt.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Biológia Simon Lilla BBTE BGK, Ökológia és természetvédelem szak, III. év Témavezető: dr. Fenesi Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BGK

Háztáji komposzt hatása inváziós- és gyomfajok csírázási képességére A nem kívánt növényfajok – idegenhonos, inváziós növények és őshonos gyomfajok – sok esetben a mezőgazdaság és természetvédelem közös ellenségei. Előbbinek gazdasági károkat okozhatnak, utóbbi pedig biodiverzitás-védelmi céllal szabadulna tőlük. Ezen fajok hatékony kezelése így egy igencsak sürgős probléma: működő és környezetkímélő megoldások kifejlesztésére van szükség. Kutatásunk a mechanikai úton (pl. kaszálás) eltávolított növényi anyag hatástalanításának módjára keres megoldást: a hátrahagyott magvak ugyanis újra csírázhatnak, ha nem kezeljük megfelelőképpen az eltávolított anyagot. Kézenfekvő és non-invazív megoldás lehet a növényi anyag komposztálása, hiszen a hőkezelés bizonyítottan károsítja több faj utólagos csírázási képességét, a komposztban pedig a lebontó folyamatok jelentős hőt generálnak. Kísérletünk során 10 faj magvait kezeltünk 6 különböző összetételű háztáji komposztban, majd klímakamrában csíráztattuk őket, egy előzőleg ugyanebből a maganyagből félretett, nem kezelt kontrollcsoporttal egyidőben. A komposzt mélysége és összetétele lényegi tényezők a magvak csírázási sikerességének alakulásában, éppen ezért komposzttól függően más-más reakciókat láthattunk. Számíthatunk arra, hogy ha növeljük a komposztban töltött időt, a magvak viabilitása csökken.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Fülep Ábel-Csongor

Biológia

BBTE BGK, Biológia szak, III. év Témavezető: Nagy András Attila BBTE, társult oktató/doktorandusz

Folyóink halfaunájának változása különböző antropogén hatások következtében Napjainkban a vízi életterek minősége rohamosan csökken, köszönhetően a víz különféle módon történő szabályozásának, szennyezésének, illetve a nem megfelelő vízgazdalkodásnak. Az emberi tevékenységek nyomán folyóinkba jutó káros anyagokon kívül, a víz felzavarása és a természetes medrének átalakítása is fontos tényezői lehetnek, ezen összetett ökosztisztéma hanyatlásának. Erdély jelentősebb folyóit számos antropogén hatás éri, mi ezek közül a part közelében elhelyezkedő kavicsfeldolgozók negatív behatását vizsgáltuk, a halállományra nézve. A különféle építkezésekhez felhasznált homokot, kavicsot ilyen létesítményekben mossák át, a folyó vizét felhasználva; sőt olykor a mederből is ássák ki ezeket. A víz felzavarása mellett (mely bizonyítottan hatással van a vízi élőlények szaporodására, táplálkozására), mesterséges ülepítőtavaikkal az invazív halfajok terjedéséhez is hozzájárulhatnak (ami az őshonosak kiszorításával jár). Modern térképészeti majd statisztikai szoftverek segítségével összevetettük a különböző invazív halfajok arányát a szortírozó állomások, illetve tavaik meglétével és elhelyezkedésével. A kutatásba megfigyeltük továbbá a főként vízszabályozást segítő gátakat, buktatókat hiszen ezek bizonyos halak vonulását, szabad mozgását akadályozhatják. Mivel a folyók hossza, sebessége, összetétele változó, akárcsak az őket benépesítő halfauna is, nem minden esetben egyértelmű a kapcsolat, viszont feltárásra kerül, ezen komplex hálózat egyik összetevőjének szerepe. Értékes információ lehet, hiszen a mesterséges beavatkozások ezen formája, súlyos környezeti problémákon kívül társadalmi, politikai és gazdasági következményekkel is járhat. Az eddig megfigyelt 11 folyó, 255 kavicsfeldozóval, ezres nagyságrendű mesterséges tóval, számos mederátalakítással és 90 jelentős akadállyal kiváló alapot ad egy ilyen holisztikus ökológiai vizsgálatnak.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Filozófia

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Erőss Réka

Filozófia

BBTE TFK, III. év Témavezető: dr. Gregus Zoltán egyetemi adjunktus, BBTE, Magyar Filozófiai Intézet

Nyelv, hazugság, önismeret és séta. Rousseau és Nietzsche nyelvfelfogása az önismeret és önalkotás tükrében „Ismerd meg önmagad. Hideg és szomorú álmodozások.” – írja Jean-Jaques Rousseau A magányos sétáló álmodozásaiban. De vajon önmagunk megismerése valóban ilyen hideg és szomorú álmodozás? Ha igen, miért, és ha nem, miért nem? Ez képezi dolgozatom központi kérdésfelvetését, amelyet Rousseau és Nietzsche filozófiájának párhuzamba állítása révén, nyelvfelfogásuk, illetve az írás, önismeret és önkifejeződés kapcsolatáról alkotott gondolataik összehasonlításának vonatkozásában vizsgálok meg. A teljesség igénye nélkül igyekszem körüljárni az említett filozófusok azon fogalmait, melyek relevánsak a kérdés szempontjából. Míg Rousseau erkölcsi okokból utasítja el a közvéleményt, addig Nietzsche magát az erkölcsöt mint az individuumot megosztó képződményt veti el. Azonban mindkét gondolkodó az önmagunk fele fordulás, az önálló értékelés mellett teszi le a voksát a közösségi normákkal szemben. Dolgozatomban az individualitás kérdését, az önismeret lehetőségeit és határait fogom megvizsgálni, annak reményében, hogy a filozófia segítségével megtudhatunk valamit önmagunkról. Legalább annyit, hogy miért nem lehetséges önmagunk kimerítő megismerése, és akkor elindulhatunk sétálni, hátha az vezet valamire. S ha mégsem, legalább sétáltunk egy jót.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Filozófia

Kirner Katalin BBTE TFK, Filozófia szak, I. év Témavezető: dr. Gregus Zoltán egyetemi adjunktus, BBTE, Magyar Filozófiai Intézet

Öltözködés az életvilágban A gondolkodási hagyományaink olyannyira beleszövődtek mindennapi értelmezéseinkbe, hogy szinte egyáltalán nem vonatkoztatunk el tőlük, nem kérdőjelezzük meg azokat. Hasonló ehhez a karteziánus dualizmus, mely testet és lelket élesen határol. Ez szorosan összefügg az önkifejezés kérdésével, ugyanis a jóléti társadalomban a ruha megkapja az önkifejezés funkcióját, de ez a karteziánus szemléletre épül. Ugyanis a test és lélek elhatárolásában úgy látszik, hogy a legalapvetőbb gondolatok a jelölő és jelölt struktúrára épülnek. Vagyis a külső (jelölő) megfeleltethető egy belső (jelöltnek). Hogy ez miért is nem lehet érvényes, a dolgozatomban tárgyalom. A ruházkodás kérdése tehát nem korlátozható az önkifejeződés lehetőségére, hiszen szorosan összefügg az egyén és a világ viszonyával. Miközben a ruha a viselés közben válik azzá, ami, az öltözet nem választható el a figyelő környezettől. Ez a hármas összefonódás – a viselő, a környezet és a viselt ruha – képezi azt a problematikát, ami fenomenológiai nézőpontból is relevanciával bír. Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy felmutassam az öltözködésben a szubjektum és az életvilág szoros összetartozását.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Filozófia

Ónya Balázs PTE, BTK, Filozófia szak, MA 1. év Témavezető: dr. Kocsis László egyetemi adjunktus, PTE BTK

Az igazság fajtái – Monizmus és pluralizmus határán Dolgozatomban egy, a kortárs igazságelméleti vitákában sokat diszkutált elmélettel, az alethikus pluralizmussal foglalkozom, amely az igazságra vonatkozó monista elméletek alternatívája. A monizmus hívei szerint az igazság fogalma egységes, valamint az összes kijelentés ugyanazon tulajdonsággal rendelkezik, amikor igaz. Ezzel szemben a pluralisták úgy vélik, hogy az igazságról nem lehet számot adni az igazság klasszikus szubsztantív elméletek egyikével sem, meglehet, hogy mindegyikre vagy legalábbis többre is szükség van, hogy kielégítő módon számot adhassunk az igazságfogalmunk valamennyi diskurzusban való alkalmazásáról. Arra a kérdésre keresek választ, hogy lehetséges-e egy mérsékelten pluralista, azaz dualista igazságelmélet kidolgozása, amely monista az igazság fogalmának szintjén – ezáltal képes arra, hogy ugyanazt az igazságfogalmat alkalmazhassuk a különböző diskurzusokban –, ugyanakkor képes azon intuíciónk megőrzésére is, hogy a különböző diskurzusokban tett kijelentések más módokon igazak. Ezen elméleti keret megoldást nyújthat az alethikus monizmus okozta nehézségekre, valamint a pluralizmus problémáira egyaránt.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Jármi Bence

Filozófia

DE, BTK, Filozófia, MA, 1 Témavezető: dr. Tánczos Péter egyetemi adjunktus, DE BTK, Filozófia Intézet

A reflexió mozgása. A reflexió-fogalom egyetemesség-igénye Hegel korai filozófiájának néhány aspektusán keresztül szemlélve.

Dolgozatomban Hegel korai filozófiájának reflexió fogalmát vizsgálom összehasonlítva A szellem fenomenológiájának előszavával és bevezetésével. A kutatás kiindulópontját Markus Gabriel és Slavoj Žižek Mythology, Madness, and Laughter. Subjectivity in German Idealism című kötete képezi. A német idealizmus filozófiai aktualitása indokolja a reflexió problémájának újbóli analízisét és emiatt a „tudás”, a „szubjektivitás” és a „társadalmi lét” fogalmainak kritikai megközelítését. A dolgozat első részében Hegel 1801-es első tudományos publikációjával foglalkozom. A szöveg reflexió és a spekuláció fogalmait tárgyaló részét fogom közelebbről megvizsgálni. Ezután a spekulatív gondolkodás és A szellem fenomenológiájának bevezető szakaszait összevetve áttérek Markus Gabriel Mythological Being of Reflection című tanulmányának egyes részleteire. Állításom szerint, Hegel a spekulatív gondolkodásban látja a kilépési lehetőséget a reflexió folytonos tételezési kényszeréből, de belátja a filozófia metafizikai igényeinek szükségszerűségét, tekintettel ezen igény ellentmondásosságára. Arra számítok, hogy kutatásom konklúziói hozzájárulnak a német idealizmus aktualitásának megértéséhez.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Filozófia

Ábrahám Andrea-Tekla BBTE TFK, Filozófia szak, III. év Témavezető: dr. Veress Károly egyetemi tanár, BBTE TFK, Magyar Filozófiai Intézet

A filozófiai beszélgetés aktualitásáról Dolgozatom témája, a filozófiai beszélgetés/tanácsadás gyakorlata, az antik filozófiában gyökerezik. Szókratész számára fontossággal bírt a közvetlen beszélgetési helyzet megteremtése. Nyilvános helyeken ismert vagy ismeretlen emberekkel folytatott közvetlen beszélgetéseket, úgy gondolva, hogy a filozófiai beszélgetések hozzásegíthetik az embereket a boldogság megtalálásához. A filozófust nem csak a tudása teszi bölccsé, hanem a nyitottság és bátorság, amivel kész felülvizsgálni nézeteit. Ma talán nem úgy gondolnak a filozófusra, mint aki elsősorban másokkal beszélget, viszont a filozófiának létezik egy folyamatosan továbbélő hagyománya, amelyen belül alapvetően mint beszélgetés jelenik meg. Ehhez nem elég a megvitatásra kerülő filozófiai téma önmagában, hanem a beszélgetőpartnerek kölcsönösen el kell ismerjék egymást, mint gondolkodó személyeket .A jól ismert pszichológiai beszélgetéstől eltérő aspektusokat fedezhetünk fel, amikor filozófiai beszélgetésről van szó. A filozófiai kávéházakban megvalósuló szemtől szembe való kommunikáció a gondolkodás folyamatjellegét hangsúlyozza. Dolgozatom célja, a filozófiai beszélgetés formáinak és jellemzőinek a vizsgálata, a vele kapcsolatos vitatott kérdések tisztázása. A filozófiai beszélgetéssel kapcsolatos vizsgálódások hozzájárulhatnak a filozófiai tanácsadás intézményesítéséhez.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Filozófia

Vencz Balázs BBTE, TFK, Magyar Filozófiai Intézet, Témavezetők: Bíró Noémi, BBTE, , doktorandusz, Magyar Filozófiai Intézet Demeter M. Attila, egyetemi docens, Magyar Filozófiai Intézet Szigeti Attila, egyetemi adjunktus, Magyar Filozófiai IntézeT

Polarizáció és a totalitárius ideológiák a tömegtársadalmakban Téma: Az osztály nélküli társadalmak a XX. század első felében és ma. A politika és a tényigazságok viszonya. A politika esztétizálásának módja, gyökerei, következményei. A szabad gondolkodás a politika által való ellehetetlenítése. Az ideologikus gondolkodás elemei a XIX. századi demokratikus tömegtársadalmakban. Hannah Arendt Totalitarizmus gyökerei című könyvéből kiindulva össze szeretném vetni a XX. század első felében népszerűvé vált politikai mozgalmakat a jelenkoriakkal. Már önmagában az is kérdés, hogy ez az összevetés mennyire lehetséges, hiszen ezen politikai jelenségek két merőben eltérő társadalmi és kulturális közegbe ágyazódva léteztek és léteznek. Hangsúlyt fektetek a sajtó a politikára gyakorolt hatására, és annak a felvázolására, hogy a szabad egyéni gondolkodást milyen veszélyek fenyegetik a rohamosan digitalizálódó korban. Olyan kérdésekre keresem a választ, mint: Mi tartja egyben a jelenkori sikeres politikai közösségeket? Milyen szerepet kapnak napjainkban a személyes és kollektív érzelmek a politikában? A politikai ideológiák milyen elemei maradtak meg a politikában?

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Filozófia

Zsupos Norbert PTE BTK, Filozófia és Művészetelméleti Intézet, Filozófia Tanszék, Filozófia MA, I. év Témavezető: dr. Bagi Zsolt, PTE BTK, Filozófia Tanszék, Filozófia, Művészetelméleti és Klasszikus Tudományok Intézete

A politikai szabadság problémája Spinoza filozófiájában Spinoza gondolkodásában a szabadság problémája kiemelt szerepben, bár a különböző műveiben eltérő perspektívában jelenik meg. A dolgozatban a politikai szabadság problémáját vizsgálom, különösen a Teológiai-politikai tanulmány (TPT), valamint az Etika szempontjából. Spinoza gondolkodásában a politikai szabadság elsősorban a politikai közösség autonómiájával áll kapcsolatban. A tanulmány első részében a filozófia, illetve politika viszonyát mutatom be a politika fogalmának rekonstrukcióján keresztül. A második részben a politikai közösség fogalmát megkülönböztetem a filozófiai vagy metafizikai szabadság fogalmától, különösen az Etika, illetve a TPT alapján. A harmadik, befejező részben az állam konstitúcióját a politikai közösség autonómiájával kapcsolatban vizsgálom annak érdekében, hogy az állami szuverenitás szempontjából rekonstruáljam a politikai szabadság fogalmát. Kulcsszavak: Spinoza; szabadság; politikai közösség; hatalom; közös jog.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Fizika

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Fizika

Forgacs Péter BBTE FIK, Fizika Informatika szak, III. év Témavezetők: dr. Libál András egyetemi docens, BBTE MIK és Óvári Tamara Rita, BBTE, Kémia és Vegyészmérnőki Kar, doktorandusz

Fuzzy eljárás granuláris klaszterek előkészítésére A különböző formákból álló klaszterek önmagukban is érdekes matematikai problémának bizonyulnak, viszont ezeknek a klasztereknek a megértése fontos az anyagok gyakorlati tanulmányozására nézve is. A valóságban, a granuláris anyagokban a részecskéknek tetszőleges alakjuk lehet, ami hatalmas nehézségeket jelent a számítógépes szimulációkban: a fedési feltétel nehezen megfogalmazható matematikailag, a részecskék közötti erők kiszámítása is rendkívül nehéz. Ehelyett legtöbbször 2D-ben körökként, 3D-ben pedig gömbökként ábrázoljuk a granuláris anyagokban található részecskéket. Jelen esetben gömbi szimmetriákkal rendelkező részecskékkel foglalkozunk 2D-s felületen (kör alakú lemezek), méghozzá azzal a legegyszerűbb megközelítéssel, amely követi a valós granuláris eloszlást és viselkedést. Ez a megközelítés két különböző mérettel rendelkező lemezeket jelent. A különböző méretű lemezek sűrűség-arányát √2:1-nek választjuk, mert ekkor nem jönnek létre szabályos kristályszemcsék a rendszerben. Egy gyakran használt módszer sűrű rendszerek létrehozására a Lubachevsky-Stillinger algoritmus, amely lerakás után felfújja a lemezeket, így létrehozva egy kezdetben feszült állapotot. Mi egy olyan algoritmus elkészítésén dolgozunk, amely sűrű, viszont kezdeti feszültségmentes állapotot eredményez

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Fizika

Zakariás Etelka BBTE FIK, Mérnöki fizika szak, IV. év Témavezető: dr. Borbély Sándor egyetemi adjunktus, BBTE

Lézernyaláb paramétereinek meghatározása abláció segítségével Ha egy anyagtömböt nagy intenzitású lézernyalábbal világítunk meg, akkor az anyagtömb egy része eltávolodik. Ezt a folyamatot lézerablációnak nevezzük. Ha az anyagtömbünk kellően vékony, akkor a lézernyaláb lyukat képezhet benne. Dolgozatomban különböző anyagú vékonyrétegekbe (papírlap, fémréteg tükör hátulján és szigetelőszalag) lézer-ablációval lyukakat hoztam létre. Lemérve a keletkező lyukak nagyságát a lézerfej-vékonyréteg távolság függvényében sikerült meghatároznom a használt lézernyaláb tulajdonságait (nyalábsugár, nyaláb M2 jósági paraméter).

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Fizika

Gergely Tamás BBTE FIK, Fizika szak, IV. év Témavezető: dr. Lázár Zsolt József egyetemi adjunktus, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet

A kerékpár fizikája Annak ellenére, hogy több mint kétszáz év telt el az első prototípusok megjelenése óta, a kerékpárként ismert találmányt nem túlzottan szabták át az ipari forradalmak. Egyszerű felépítése, olcsó előállítási költsége miatt hamar népszerűségre talált, a mai környezettudatosságra törekvő társadalmunkban pedig ezen közlekedési eszköz reneszánszát éli. Meglepő módon egy kerékpár, amennyiben egy bizonyos tartományban levő sebességgel halad képes egyenes helyzetben maradni anélkül, hogy bárki ülne rajta, kormányozná, vagy akármilyen módon irányítaná azt. Ez a sebességintervallum néhány (a járműre jellemző) paramétertől, a gravitációs gyorsulástól, a haladási sebességtől függ. Egy holland kutatócsoport által felállított modell segítségével tárgyaljuk a kerékpár mozgásegyenleteit, megoldást keresünk ezekre. Ezen megoldások fényében végül megnézzük miért és hogyan képes megtartani a függőleges helyzetét mozgás közben. Végül meghatározzuk egy adott kerékpárkonfigurációra a sebességintervallumot, amelyen önmagától stabil tud maradni.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Rusu András Pál

Fizika

BBTE FIK, Fizika szak, III. év Témavezető: dr. Sándor Bulcsú egyetemi adjunktus, BBTE, Magyar Fizika Intézet

Töredezett figyelem: komplex fluktuációk egy Lotka–Volterra-féle modellben A kulturális folyamatok felgyorsulóban vannak. A környezetünkkel kapcsolatos legfrissebb hírekhez való valós idejű hozzáférés az éppen aktuális témák egyre gyorsabb váltakozását eredményezi, ezért figyelmünk töredezetté válik. Friss kutatási eredmények alapján, az internetes témák kollektív figyelemért történő versengésének dinamikája leírható egy egyszerű, Lotka–Volterra-féle dinamikai rendszer segítségével. Munkánk során ezen Lotka–Volterra típusú modellt vizsgáljuk a dinamikai rendszerek klasszikus, analitikus és numerikus módszereit felhasználva. Megmutatjuk, hogy bár a fixpontok száma a témák számával exponenciálisan nő, a rendszer lineáris stabilitása analitikusan is vizsgálható. Numerikus eredményeink alapján a figyelem töredezését imitáló komplex fluktuációkat a fixpontok bifurkációi befolyásolják. A rendszer aszimptotikus viselkedésének beazonosítására a karakterisztikus Lyapunov-kitevőket használjuk. A témák közti csatolás erőssége, illetve a növekedési ráta függvényében kis rendszerben stabil fixpont és határciklus attraktorokat találunk, nagy számú téma esetén megjelenhet egyenletes és kaotikus figyelemkiosztás, de periodikusan oszcilláló dinamika is.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Földrajz és geológia

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Földrajz és geológia

Ilona Judit BBTE FÖK, Geomatika szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Bartók Blanka egyetemi docens, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

Erdély történeti éghajlati adatsorai (1871-1918) A Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet 1871-től kezdve évkönyvek formájában jelentetett meg többféle adatot: havi és, egyes esetekben, napi meteorológiai észleleteket (hőmérséklet, csapadék, szélviszonyok, légnyomás stb.), illetve földmágnesességi és fenológiai megfigyeléseket. A történelmi Magyarország területén felállított megfigyelőállomások közül számos állomás található a mai Románia területén, és ezek adatai még nem kerültek feldolgozásra. Jelen tanulmány célja felleltározni és elemezni ezen állomások adatait. A korabeli éghajlati viszonyok általános jellemzőinek feltárása érdekében kiválasztottuk azt a hat mérőállomást, melyek a legteljesebb havi hőmérsékleti és csapadékmennyiségi idősorral rendelkeznek: Arad, Beszterce, Csíksomlyó, Kolozsvár, Nagybánya és Nagyszeben. Ezek észleléseit bevezettük egy adatbázisba, majd a MASH homogenizációs eljárást alkalmaztuk az esetleges hibák kiszűrésére és adathiányok kiegészítésére. Végül statisztikai próbák segítségével összehasonlítottuk az így kapott adatsorokat (1871-1918) jelenkori adatokkal (19612020), és trendanalízist végeztünk rajtuk az éghajlat múlbeli esetleges változásainak detektálása érdekében.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Kicsi Anna Réka

Földrajz és geológia

ELT, TTK, Geológia szak, MA, I Témavezető: dr. Silye Lóránd egyetemi adjunktus, BBTE

Paleokörnyezeti rekonstrukció az eocén-oligocén határon az Erdélyi-medence bentonikus foraminifera közösségei alapján Az eocén-oligocén határon történő globális környezeti változások, melyek elsősorban klimatológiai paraméterek változásában nyilvánultak meg, jelentős hatást gyakoroltak az élővilágra. Az Erdélyi-medence területén hiányos információink vannak az eocén-oligocén paleokörnyezetről és a környezeti változásokról. Kutatásomban mikropaleontológiai bizonyítékokat keresek az óceanográfiai paraméterek változására, ezért fosszilis bentosz foraminifera taxonokat vizsgáltam, amelyeket egy Kolozsvár területén mélyített fúrás kőzetanyagából nyertem ki a klasszikus iszapolási technika segítségével. A GeoSearch Kft. által a rendelkezésünkre bocsátott 13 méteres fúrómagból 27 darab mintát gyűjtöttem. A vizsgált kőzetek a Berédi Formáció (Formațiunea de Brebi) bryozoa maradványokban gazdag, sekély vízben lerakódott márgáiból származnak. A bentonikus foraminifera közösségek fajgazdagsága kicsi, gyakoriságuk ~445 db foraminifera váz/1 g száraz üledék, ami viszonylag kis érték. A mintákban megtalálható taxonok (Cibicidoides sp., Cibicides sp., Bolivina sp., Heterolepa sp.) alapján rekonstruálni lehetett nagy részletességgel az őskörnyezeti paramétereket és annak váltakozását a vizsgált fúrómag mentén.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Orbán Alexandra és György Anetta

Földrajz és geológia

BBTE BGK, Geológia szak, III. év Témavezető: dr. Silye Lóránd egyetemi adjunktus, BBTE

Bentonikus foraminifera együttesekre alapozott őskörnyezeti rekonstrukció a Vörös-tenger középső-keleti részén A Vörös-tenger közép-keleti részének negyedidőszaki paleoceanográfiájáról meglehetősen keveset tudunk a rendelkezésre álló minták hiánya miatt. Ezért megvizsgáltunk egy 160 cm hosszú, 340 méteres vízmélységből származó fúrómagot, hogy rekonstruáljuk a régió paleoproduktivitását és tengerszintjét, valamint azok változásait. A nagy felbontású mintavétel (~3 cm) és az alkalmazott kvantitatív bentonikus foraminifera alapú adatok lehetőséget biztosítottak a vizsgált régió környezettörténetének részletes feltárásához.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Vinkler Zsófia-Kincső

Földrajz és geológia

BBTE BGK, Geológia szak, III. év Témavezető: dr. Mosonyi Emilia egyetemi adjunktus, BBTE

A mócsi (Kolozs megye) meteorit becsapódás nyomainak vizsgálata

Az 1882-ben, Mócs környékén becsapódott meteorit hozzávetőleges tömege 300kg, darabjai a kondritos L5-6 típusú meteoritok közé kerültek besorolásra. A becsapódási kráter hiánya a meteorit földfelszín felett történő robbanásának következménye. A jelen kutatás célja a meteorit becsapódással kapcsolatos talajmenti más jelenségek és termékek jellemzése, ásványtani és mikroszerkezeti szempontból, például a megművelt talajban megjelenő tektitek és esetleges meteoritdarabkák maradványainak, valamint a tektitek eredetének, összetételének és morfológiájának tanulmányozása. A talajmintákat a mintegy 15 kilométer hosszú és 3 kilométer széles szórási ellipszis területéről gyűjtöttük. Kutatási módszereink ásványtani (XRD), kőzettani mikroszkóposak, elektronmikroszkóposak és sztereomikroszkóposak voltak. Eredményeinket összehasonlítottuk egyrészt a szakirodalomban szereplő, másrészt a közeli aranyosgyéresi kohászati salakokból származó szilikátos és mágneses összetevők adataival.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Gyógypedagógia

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Gyógypedagógia

Albert Krisztina Vivienne BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Orbán Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Angolul tanulunk vagy tanítanak? Az angol nyelv használata manapság a mindennapi életünk természetes része. Vannak, akik az iskolában kezdnek angolt tanulni, de vannak olyanok is, akik már az oktatási rendszer megkezdése előtt belecsöppennek az idegen nyelvek bámulatos világába. Mivel hazánkban a gyengén olvasó gyerekek angol nyelvi képességeivel eddig kevesen foglalkoztak, ezért kutatásunkban elsődlegesen arra keressük a választ, hogy milyenek a Romániában élő és tanuló magyar öt-nyolc osztályos gyerekek anyanyelvi és angol nyelvi szövegértési képességei. Célunk, hogy körvonalazzuk a nyelvek közötti kapcsolatok sajátosságait és feltárjuk azt, hogy a mennyire befolyásolja környezetük az angol és magyar szövegértési képességeket. Továbbá feltételezéseink szerint az ingergazdag környezetben nevelkedő és alternatív keretek között tanuló gyengén olvasó gyerekek angol és magyar szövegértési képességei között pozitív együttjárás mutatható ki. Kulcsszavak: Románia, gyengén olvasó gyermekek, angol idegen nyelv, magyar nyelv, szövegértési képességek

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Csiszér Kinga

Gyógypedagógia

BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Jancsó-Fărcaș Zsuzsanna egyetemi adjunktus BBTE, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Pont, pont vesszőcske – képzőművészeti terápiás módszerek intellektuális képességzavarral élőknél Jelen kutatás azt vizsgálja, hogy az intellektuális képességzavarral élő (értelmi akadályozott) gyerekek fejlesztése során alkalmazott képzőművészeti terápiás módszerek (rajz, festészet, kézimunka stb.) milyen hatást gyakorolnak a gyerekek szociális készségfejlődésére és a viselkedésben megjelenő problémákra. A kutatásban gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok vettek részt (n=20), és egy kérdőívcsomagot töltöttek ki az általuk fejlesztett gyerekekre vonatkozóan. A kérdőívcsomag tartalmazott egy általunk alkotott kérdőívet a módszer használatával kapcsolatosan, a Magatartás Problémák Kérdőív (BPI) rövidített változatát és a Szociális Készségek Kérdőívet (CSBQ). A kutatás célja amellett, hogy megvizsgálja a képzőművészeti terápiás elemek hatékonyságát a gyerekekre vonatkozóan, az is volt, hogy feltérképezze, hogy a gyógypedagógusok körében milyen mértékben elterjedt a felsorolt módszerek használata a fejlesztési folyamatok során, bármilyen formában.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Gyógypedagógia

Gergely Naomi-Szilvia BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Jancsó-Fărcaș Zsuzsanna egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

21-es triszómia, a családok és mindennapjaik Kutatásunkban kíváncsiak voltunk arra, hogy azok a szülők, akiknek Down-szindrómás gyermekeik vannak, hogyan, miként és milyen megküzdési stratégiákat alkalmaznak a mindennapokban. Ez a dolgozat tehát a Down-szindrómás gyermekek szüleinek megküzdési módjának a vizsgálatát tűzte ki célul. A kutatásban 79 szülő vett részt és a FAMCI (Family Coping Index) kérdőívcsomagot alkalmaztuk náluk. Feltételeztük, hogy kapcsolat van a család fizikai jólléte, pszichés jólléte, alkalmazkodási képessége és a családi megküzdés között. Az előzetes kutatási adatok alapján minél magasabb a szakmai és a pszichikai támogatás, annál jobb a család pszichés és fizikai jólléte. Továbbá feltételeztük, hogy különbség van a családi megküzdésben a szociális támogatás mértékének függvényében. Az eredmények alapján a kutatás hipotézisei teljesültek. Az alacsonyabb szociális támogatás gyengébb/alacsonyabb megküzdéssel társult: a közepes (M= 65,57, SD= 10,62) és magas (M= 82,66, SD= 9,79) szociális támogatás közötti különbség szignifikáns a független mintás t-próba eredménye alapján, ahol t(75)= -7,34, p<.001.A Down-szindrómás gyermekek szüleinek megküzdése kapcsolatban áll a család fizikai jóllétével (Pearsonféle korrelációs együttható r(79)=.39, p<0.01), pszichés jóllétével (Pearson-féle korrelációs együttható r(79)=.31, p<0.01) és alkalmazkodási képességével (Pearson-féle korrelációs együttható r(79)=.34, p<0.01). Kulcsszavak: Down-szindróma, szülői megküzdési mechanizmus, szociális támogatás

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Madaras Mónika

Gyógypedagógia

BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Kálcza Jánosi Kinga egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A tehetség, mint kétélű fegyver. Érzelmi és viselkedésproblémák vizsgálata a kimagasló teljesítményű, illetve átlagosan teljesítő gyerekeknél Bevezető: A tehetséges gyerekeknek a pozitív vetületére összpontosítunk, figyelmen kívül hagyva az érzelmi és viselkedésproblémák fellépésének lehetőségét. Kutatásunk célja feltérképezni az érzelmi és viselkedészavarokat mint globális tünetegyüttest a tehetséges gyerekeknél, összehasonlítva őket átlagosan teljesítő társaikkal. Módszer: Kutatásunkban 158 7 és 14 év közötti gyerekek vettek részt. A felmérést a Renzulli–Hartman kérdőívvel, és a CBCL kérdőívvel végeztük. Eredmény: A kutatásunk rávilágított arra, hogy nincs szignifikáns különbség a tehetséges és kevésbé tehetséges gyerekek érzelmi és viselkedésproblémái között, viszont motivációs és vezetési-társas dimenzió szempontjából fellelhetőek különbségek, ugyanakkor a tehetségkategóriák és az érzelmi-, viselkedésproblémák szignifikáns együttjárást mutatnak. Végül pedig az édesanya iskolázottsága korrelál a gyerek tehetségével. Következtetés: Kapott eredményeink egyrészt megegyeznek a szakirodalmi vélekedésekkel, másrészt pedig ezekkel ellentmondanak. Kulcsszavak: tehetség, érzelmi zavar, viselkedészavar, internalizációs tünetek, externalizációs tünetek

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Gyógypedagógia

Mátyus Csenge-Boglárka BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Jancsó-Fărcaș Zsuzsanna egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Aki hiperaktív, nagyobb eséllyel lesz agresszor? Napjainkban egyre gyakrabban hallunk az iskolai bántalmazás vagy bullying fogalmáról a diákok körében. Ezért fontos az, hogy foglalkozzunk ezzel a problémával és ne csak az ép diákok körében tárjuk fel az iskolai bántalmazással kapcsolatos kutatásokat, hanem a sérült populáció körében is. Kutatásunkban olyan 11 és 18 év közötti serdülők vesznek részt, akik oktatásban részesülnek, illetve valamennyiüknél jelentkezik a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Célunk az, hogy az ép, illetve ADHD-val diagnosztizált gyerekeknél, akiknél alacsony szociális képességeket tapasztalunk, feltárjuk az iskolai bántalmazás mértékét. Eredményeink szerint, a hipotézisek beigazolódása alapján, az ADHD tünetei kapcsolatban vannak az iskolai bántalmazással, és mind az ADHD tüneteket mutató, mind a tünetmentes résztvevők esetében, ha a szociális készségek magasak, kevésbé beszélhetünk iskolai bántalmazás elkövetéséről. Emellett a tünetmentes serdülők esetében is, minél jobbak a szociális készségek, annál kevésbé szenvednek el iskolai bántalmazást.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Gyógypedagógia

Nagy Nikoletta BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Orbán Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Tartsd észben! A verbális munkamemória vagy fonológiai hurok a munkamemória alkomponense, amely a verbális információk rövid idejű tárolásáért és manipulálásáért felel. A fonológiai hurok két részből áll: egy fonológiai tárból, ami 1,5-2 másodpercig képes megtartani a verbális elemeket, illetve artikulációs kontrollfolyamatokból, amely szubvokális ismételgetés által a tárban tartja az elemeket. Pár elem, néhány másodperc, de az életünk számos területén meghatározó: nyelvtanulásban, gondolkodásban, olvasásban, jegyzetelésben és nem utolsó sorban a beszédértésben. A beszédértés a másodperc töredéke alatt zajlik le, a beszéd folyamatos, szükségünk van egy olyan tárra, amely megtartja az információkat, amíg jelentést rendelünk hozzá. A dolgozat célja feltérképezni a verbális munkamemória és beszédértés elméleti hátterét. Módszertani célunk egy fejlesztési terv kialakítása, amely a gyakorlatban segítheti az iskolai és mindennapi problémák megoldását. A Dixit társasjáték eszközeire épülő munkamemória fejlesztő programunk célja a hallás utáni megértésben nyújtott teljesítmény növelése a verbális munkamemória fejlődése által, valamint a szókincscsel mutatott kapcsolatának vizsgálata intellektuális képességzavarral élő gyerekeknél. Kulcsszavak: intellektuális képességzavar, verbális munkamemória, hallás utáni szövegértés, szókincs, fejlesztési terv

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Gyógypedagógia

Simófi Dóra BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Ráduly-Zörgő Éva megbízott adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A mese varázsereje a diszlexia veszélyeztetettség ellen Bevezető: Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy diszlexiaveszélyeztetett gyerekek esetében a mesékre, játékokra épülő program hatására miként fejlődik a fonológiai tudatosság, az auditív emlékezet, a szókincs és a figyelem. Módszer: Kutatásunkban 3 diszlexiaveszélyeztetett gyerek vett részt, akiket a következő tesztekkel mértünk fel: Fonológiai Tudatosság Teszt, A diszlexiaveszélyeztetettség vizsgálata, Az olvasás vizsgálata 2. osztályban, Szék-lámpa figyelem teszt. A kutatás során egyszemélyes kísérleti designt alkalmaztunk. Eredmény: A program hatására jelentősen fejlődik a fonológiai tudatosság, az olvasási készség és a figyelem, viszont az auditív emlékezet és a szókincs esetében a fejlődéshez hosszabb időre lenne szükség. Következtetés: Az alkalmazott program hatására fejlődik a fonológiai tudatosság, és a figyelem, ami által csökkenthető a diszlexiára való veszélyeztetettség. Kulcsfogalmak: diszlexiaveszélyeztetettség, mese, fonológiai tudatosság, olvasási készség auditív emlékezet, figyelem, szókincs

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Simon-Kerekes Eszter

Gyógypedagógia

BBTE, PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: Jancsó-Fărcaș Zsuzsanna, adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Egymásra HANGolva. Avagy a zene használata az intellektuális képességzavarral élők szociális készségfejlesztésében Számos szakirodalom kiemeli, hogy az intellektuális képességzavarral élők szociális téren deficitet mutatnak. Gyenge társadalmi készségeik akadályozzák participációjukat, és életminőségük alakulására is jelentős befolyást gyakorolnak. Vajon mit hívhatunk segítségükre? Válaszunk az, hogy a zenét, pontosabban a zene célszerű használatát, a zeneterápiát. Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy zeneterápiával, a zeneterápiás elemek használatával fejlődés érhető-e el az intellektuális képességzavarral élők szociális- és kommunikációs készségeiben. Mivel hazánkban a zeneterápia még nem eresztett gyökereket, ezért vizsgálati populációnk a magyar nyelvterületen élő értelmi fejlődésükben elmaradott személyek. Kutatásunk arra is keresi a választ, hogy az adott populáción belül a zeneóra, zenés foglalkozás mennyiben hordozza a zeneterápia sajátosságait. Előzetes elvárásaink alapján, vizsgálatunk igazolni fogja a zeneterápia szerepét az intellektuális képességzavarral élők szociális- és kommunikációs készségeinek fejlődésében, és hasonlóságokat fed fel a zeneterápia és az értelmi fejlődésükben elmaradott személyek körében folytatott zeneóra, zenés foglalkozás között.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Szabó Stefánia

Gyógypedagógia

BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, II. év Témavezető: dr. Orbán Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Mennyire van tele a pohár? Avagy a vírushelyzet hatásai elemi iskolás gyerekekre a szülők szempontjából A vírushelyzet sok gyermek és szülő számára okozott nehézségeket. Ebben az időszakban a szülő egyszerre volt pedagógus és nevelő. A gyermek, ha elakadt tevékenységeiben vagy a házi feladatával akadtak nehézségei, a segítséget a szülőtől kérte és kapta. Elégedettek a szülők a pedagógusok munkájával? Vannak olyan családok, ahol a pedagógus és a szülő mellett más szaksegítségre is van szükség. Ők mit csináltak? Miért? A módszerek amikkel ezt vizsgáljuk: Támogatási intenzitást mérő skála gyerek változata – SIS-C (Support Intensity Scale Children’s version), a Gyermektevékenység-elemző kérdőív – COSA (Child Occupation Self Assessment), a Gyermek alkalmazkodó képességét mérő skála – CGAS (Childrend’s Global Assessment Scale) és egy szakemberi segítséggel szembeni szülői elégedettséget vizsgáló kérdéssorozat. Célcsoportunk olyan szülők, akiknek 0-4 osztályos, online oktatásban részesülő vagy valamilyen formában speciális nevelést igénylő gyerekük van. Várható eredményeink szerint a szülők szakemberekkel szembeni elégedettségét befolyásolja gyermekük segítségigénye és tevékenységvégzése.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Varró Csenge Abigél

Gyógypedagógia

BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Jancsó-Fărcaș Zsuzsanna egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Szülők élete egy hiperaktív gyermekkel: családi szükségletek és megküzdés Kutatásunk témája az ADHD-s gyermeket nevelő szülők szükségletei és megküzdési stratégiáinak vizsgálata. A kutatásban 69 szülő vett részt. Kérdőíves módszert alkalmaztunk, a résztvevők demográfiai kérdések kitöltése után, az ADHD tüneteit mérő Conners-skála szülői változatát, a családi szükségletek kérdőívet és a családi válság orientált személyes fejlődési skálát töltötték ki. Jelen kutatással célunk az, hogy megtudjuk egy ADHD-s gyermeket nevelő szülők milyen nehézségekkel állnak szemben, illetve milyen megküzdési stratégiákat alkalmaznak életük során. Feltételezzük, hogy kapcsolatot találunk az ADHD tünetei, azaz súlyossága és a családi megküzdés között, illetve, hogy különbséget találunk a megküzdésben a családi szükségletek mértékének függvényében, mivel a szükségletek kielégítetlensége alacsonyabb megküzdéssel társulhat.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Gyógytorna - Testnevelés és sport

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Bege Eszter

Gyógytorna Testnevelés és sport

BBTE TSK, Testnevelés és sport szak, III. év Témavezető: dr. Balla Béla József egyetemi tanársegéd, BBTE TSK

A testnevelés tantárgy és a testnevelő tanárok presztízs helyzete a Gyergyói-medencében. A köztudatban elterjedt vélemények és a különböző nézőpontoknak köszönhetően én is szükségesnek tartottam, hogy hazámban megvizsgáljam annak a tantárgynak és szakmának a helyzetét, amelyben a közeljövőben tervezek elhelyezkedni. Kutatásomból megtudjuk, hogy milyen a tanulók viszonyulása a testneveléshez és testnevelő tanáraikhoz, illetve azt, hogy van-e megkülönböztetés a testnevelés tanár és más szaktanárok megítélése között. A testnevelés tantárgy és a testnevelő tanárok feladatai létfontosságúak egy gyermek fejlődése során. A testnevelés tantárgy célja a képességek és készségek fejlesztése mellett az egyén lelki egyensúlyba helyezése is. Nagy szerepet játszik a gyerek szocializációjában, életszemléletében és a társadalomba való elhelyezkedésében is. Ahhoz, hogy pozitív hatásai legyenek egy gyermek életében a testnevelés tantárgynak, elmaradhatatlan tényező egy tanult, a témában érdekelt és ügyes szakember, egy testnevelő tanár kinek kötelessége a gyerekek figyelmét felhívni a mozgás fontosságára és kiemelkedően fontos, hogy megszerettesse a mozgást, a sportolást a diákjaival.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Farkas Gellérd

Gyógytorna Testnevelés és sport

BBTE TSK, Testnevelés és sport szak, III. év Témavezető: dr. Balla Béla József egyetemi tanársegéd, BBTE TSK

Keresztmetszeti kutatás az erdélyi iskolák sport- és tornatermi felszereltségéről A testnevelés és sport művelése sok esetben nélkülözhetetlen eszközök igénybevételével valósul meg. Romániában 6293 tanügyi intézményt tartottak nyilván a 2019-es évben, melyeknek minőségi és mennyiségi felszereltsége sok esetben jelentős hiányokat mutat. Kutatásunkban a testnevelés óra megvalósításához szükséges anyagi feltételeket vizsgáltuk kérdőíves adatgyűjtési módszerrel közel 55 erdélyi iskolából. Ezek az adatok a 2020-es év november és 2021. áprilisi hónapjaiban lettek begyűjtve. A tanügyminisztérium közzétette a minimális felszereltségi követelményeket, amelyek az optimális testnevelést lehetővé tennék az iskolákban. Megfelelő anyagi támogatás nélkül, viszont, azt kell látnunk, hogy sok intézmény – főleg a kisebb tanuló létszámmal működők – ezeknek hiányában van. Elemezve a kapott eredményeket bemutathattuk mekkora sporttermekkel rendelkeznek, mennyi és milyen állapotú felszereltséggel rendelkezik számos nagy, illetve kis létszámú iskola.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Jánosi Renáta

Gyógytorna Testnevelés és sport

BBTE TSK, Sport és edzői szak, III. év Témavezető: dr. Balla Béla József egyetemi tanársegéd, BBTE TSK

Középiskolás tanulók időbeosztásának és élsportolói tevékenységének kapcsolati vizsgálata A kutatás célja a középiskolás tanulók időbeosztásának vizsgálata és ennek kacsolata az iskolai, valamint az élsportban nyújtott teljesítménnyel. A tanulók időbeosztását kérdőíves adatgyűjtési módszerrel vizsgáltuk és erre a célra az időszerkezeti kérdőívet alkalmaztuk (Brandeis egyetem). Kiemelt figyelmet fordítottunk az élsporttal foglalkozó személyekre és emiatt erre vonatkozó specifikus kérdéseket is beillesztettünk az alkalmazott kérdőívbe. Az időmenedzsment mellett az iskolai teljesítmény is mérésre kerül, illetve az élsportal foglalkozó személyek jelentős sportbeli eseményeinek mérésére. Az eredmények bemutatásánál kitérünk az egyes változók közötti kapcsolat vizsgálatára, keresve, hogy melyek vannak kapcsolatban az időmenedzsmenttel. A kutatás eredményeit, úgy az edzők, mint a szülők és a tanárok felhasználhatják annak érdekében, hogy megteremtve a megfelelő egyensúlyt a sport és a tanulás között, támogatottjaik kiemelkedő eredményt érhessenek el.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Gyógytorna Testnevelés és sport

Kelemen Avar BBTE TSK, Testnevelés és sport szak, III. év Témavezető: dr. Balla Béla József egyetemi tanársegéd, BBTE TSK

A diák-tanár kapcsolat mérése testnevelés órán A témában készült kutatások olyan összefüggésekre világítottak rá, miszerint a diákok pályaválasztását, továbbtanulását, tanulás iránti elköteleződését, tanulmányi eredményét jelentősen befolyásolhatja az a kapcsolat, amely a tanáraikkal áll fenn. Kutatásunkban csupán a testnevelés tanárokkal való kapcsolatot vizsgáljuk, mivel sok esetben csupán a testnevelés az a tantárgy, amelyen a tanulóink elrugaszkodhatnak a tantermi oktatástól és játék közben történik meg az új ismeretek elsajátítása, képességeik fejlesztése. Egy keresztmetszeti leíró kutatást végeztünk el, melynek adatgyűjtési módszere a kérdőíves felmérés volt. A mintát 9–12.-es diákok alkották, melyek a Student–Instructor Relationship Scale (SIRS) kérdőívet töltötték ki online formában. Az eredmények megvitatásánál kiderült, hogy tanulóink szorongás szintje mekkora más tanügyi rendszerben lévő tanulókéhoz hasonlítva.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Kirmájer Ottó

Gyógytorna Testnevelés és sport

BBTE TSK, Kinetoterápia és speciális mozgáskészség szak, III. év Témavezető: dr. Balla Béla József egyetemi tanársegéd, BBTE TSK

Proximális alsóvégtagi izomgyengeség és ízületi hiperlaxicitás nyomán kialakuló lábdeformitások kinetoterápia útján való kezelése „A podiátria az orvostudomány azon ága, amely a lábproblémák felismerésével és kezelésével foglalkozik.” (László Csilla) A kutatás szemléltetni kívánja azt, hogy a gyermekkorban berögzült helytelen mozgásformák, a rossz testtartás, vagy akár egy merev talpú lábbeli milyen hatásokkal van a fejlődő egyén teljes egészére. Kutatásomban preventív technikák is helyet kaptak, de ha már a deformitás jelen van, akkor egy több irányból megközelített kezelési terv is bemutatásra kerül, melyben azt vizsgálom, hogy elég-e csak a lábfejre fókuszálni a kezelés során, vagy fentebb kell keresni a problémát. A kutatásban tíz 4 és 12 év közötti alany vett részt, akik már jelenlevő lábfájdalommal, antalgiás járással és fáradékonysággal keresték fel a gyógytornászt. Alapos vizsgálat után kimutatható volt lábfej kóros elváltozása, amit fokozatos gyógytornával és egy speciális személyreszabott lábbetéttel kezdtünk kezelni. A kutatás során, a heti rendszerességgel elvégzett tesztek segítségével arra a következtetésre jutottam, hogy a lábfej szintjén kialakult patológiás elváltozásokat nem elég lokálisan kezelni, hanem szükséges proximális régiókban keresni a kialakulásának az okát, majd onnan lépésről lépésre haladva kezelni azt.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Telekfavi Krisztina

Gyógytorna Testnevelés és sport

BBTE TSK, Testnevelés és sport szak, III. év Témavezető: dr. Balla Béla József egyetemi tanársegéd, BBTE TSK

A testnevelés órai szorongás és a tulsúlyosság közötti kapcsolat vizsgálata A romániai iskolások közel negyede sorolható be túlsúlyosnak vagy elhízottnak, mint ahogyan ezt a legfrissebb hazai tanulmányok elénk tárják. Esetenként nem zavarja ez az illető személyt, viszont a kutatások inkább abba az irányba mutatnak, hogy nagyobb részüknél igenis mint zavaró tényező jelenik ez meg. A testnevelés órai tevékenység olyan helyzeteket teremthet, melyek a tanulóinkat kimozdíthatják a komfortzónáikból, a pad árnyékából. Itt láthatóvá válnak, a mozgásos képességeik kibontakozhatnak, a fizikai teljesítményük megszemlélhető, s ezeknek nem mindenki örül. Kutatásunkban vizsgáltuk a túlsúlyosság és a testnevelés órai szorongás közötti kapcsolatot középiskolás tanulóknál. A szorongás mérésére a Physical Activity and Sport Anxiety Scale kérdőívet alkalmaztuk, mely mellett a vizsgált személyek demográfiai és néhány atropometriai adatait rögzítettük.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Gyógytorna Testnevelés és sport

Török Eszter BBTE TSK, Testnevelés és sport szak, III. év Témavezető: dr. Balla Béla József egyetemi tanársegéd, BBTE TSK

Csíkszeredai közép- és általános iskolás diákok sport iránti motivációja A dolgozat témaköre: milyen személyi és tárgyi tényezők befolyásolják a tanulók motivációját a fizikai aktivitáshoz. Fel lesz mérve, hogy milyen típusú motiváció jellemzi őket, (belső motiváció, integrált, identifikált, introjektált, külső szabályozás, amotiváció) és ez mennyire befolyásolja őket abban, hogy a későbbiekben aktív sportmozgást folytassanak. A dolgozat témája arra a kéerdésre is kitér, hogy 3-5 év múlva szeretnének-e aktívan sportolni. A felmérésre Csíkszereda általános, illetve középiskoláiban kerül sor, kb. 100 diák vesz részt, ami két középiskolás, és két általános iskolás osztályt jelent. Leíró keresztmetszeti kutatás lesz alkalmazva. Az adatgyüjtés önkitöltős kérdőívvel történik az angol nyelvű Sportmotivációs Skálának a magyar fordítása felhasználásával. A vizsgálatnak célja felmérni, hogy a középiskolás diákok melyik motivációs típusba tartoznak, elemezni a gimnazista és középiskolás diákok motivációja közti különbségeket a sportban.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Humán erőforrás

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Becsky Panna

Humán erőforrás

BBTE SZSZKK, Humánerőforrás menedzsment szak, III. év. Témavezető: dr. Dániel Botond egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK

Fenntarthatóságra törekvő szervezetek Székelyföldön. Az Európai Zöld Iroda (EGO) modellt kipróbált szervezetek tapasztalatainak vizsgálata Környezetünk nyersanyagainak és erőforrásainak 40 százalékát irodák használják fel világszerte, így rendkívül fontos, hogy a szervezetek működése környezettudatosabbá és fenntarthatóbbá váljon. Az Európai Zöld Iroda (EGO) Hálózatot hat ország hét szervezete hozta létre 2008-ban. A hálózat szakértői által kidolgozott modell egy vállalati környezetirányítási rendszert, konkrét felmérő-, tervező- és értékelő eszközöket, kézikönyvet, képzési programot és egy zöld iroda versenyt is tartalmazott. Székelyföldről két szervezet vett részt a 2013-as nemzetközi zöld iroda versenyen, ahonnan díjat is hoztak. Dolgozatomban ezt a két szervezetet vizsgálom. Vizsgálatom fő célja, hogy megvizsgáljam, a Zöld Iroda projekt futamideje alatt milyen intézkedéseket hoztak, milyen területen mennyi fejlődést értek el azon szervezetek, akik a teljes programot végigcsinálták. Ennek érdekében a szervezetekkel kapcsolatos sajtódokumentumokat, valamint a Zöld Iroda Versenyre kijutott szervezetek – Sepsiszentgyörgyi Caritas-iroda és a Csíksomlyói Pro Educatione Egyesület versenydossziéit elemezem ki. Dolgozatom ezen vizsgálat eredményeit fogja bemutatni. Kulcsszavak: fenntarthatóság, zöld iroda, szervezet

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Füleki Zsófia

Humán erőforrás

BBTE SZSZKK, Humánerőforrás menedzsment szak, III. év. Témavezető: dr. Dániel Botond egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK

A munka-magánélet egyensúlyának vizsgálata az erdélyi magyar doktoranduszok körében Dolgozatomban a doktoranduszok körében járom körül a munka-magánélet egyensúlyának fenntarthatóságát, figyelmet fordítva a karrierpárkapcsolat egyensúlyára. A doktoranduszoknak magasan képzett pályakezdőként egyszerre több szerepben kell helytállniuk, eleget téve különböző kötelezettségeknek, elvárásoknak mind a munkában, mind a magánéletben. A munka-magánélet egyensúlyának elméleti keretbe helyezése során kitérek az egyensúly és konfliktus definiálására, az egyensúly kialakításának lehetőségére egyéni, illetve szervezeti szinten, kiemelve a betöltött társadalmi szerepek és különböző életterületekkel való elégedettség jelentőségét. Ezt követően a doktoranduszokra vonatkozóan járom körül a témakört korábbi kutatások alapján, illetve elemzem a korábban készült erdélyi magyar doktoranduszokat vizsgáló kutatások kérdőívét és a folyamatban lévő kutatásom kérdőívét. Eredményként a kérdőívekben használt kérdéstömbök összehasonlítását és kiértékelését mutatom be. Kulcsszavak: munka-magánélet egyensúlya, karrier, párkapcsolat, szerepek, elégedettség, doktoranduszok

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Humán erőforrás Reinbold Sarolta BBTE SZSZKK, Humán erőforrás szak, III. év. Témavezető: dr. Dániel Botond egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK

Munkavállalási és munkahelyi motiváció dolgozó egyetemisták körében Motiváció alatt olyan belső késztetést értünk, mely befolyásolja az egyén viselkedését, irányító jellege révén hozzásegíti céljai elérésében (Kincs, 2016). A munkahelyi motiváció magába foglalja a munka belső és külső erőit, amely befolyásolja a munkával kapcsolatos viselkedést, meghatározza annak irányát, intenzitását, időtartamát. Tartalmazza a környezeti (szervezeti jutalomrendszerek), és az embertől függő hatásokat (egyéni szükségletek) (Hidvégi, 2010). Dolgozatom célja feltárni a dolgozó egyetemisták munkavállalási és munkahelyi motivációit. Későbbi kutatásomban Kolozsváron tanuló és emellett teljes munkaidőben dolgozó egyetemistákkal készítek interjút. Személyenként változó, hogy milyen motivációs eszközök hatékonyak, ezért szükséges minden fiatal munkavállaló motivációs profilját megismerni: melyek az ösztönzési szükségleteik, mert ezáltal biztosítható a vállalat pozitív irányba történő fejlődése a jövőben. Dolgozatomban a motivációval kapcsolatos elméletek mellett szeretném bemutatni az interjúvezetőmet is, mely alapul szolgál a tizenkét Kolozsváron tanuló és dolgozó személy munkavállalási és munkahelyi motivációjának mérésére.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Székely Adrienn

Humán erőforrás

BBTE SZSZKK, Humánerőforrás menedzsment szak, III. év. Témavezető: dr. Dániel Botond egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK

Pályakezdő HR szakemberek a munkaerőpiacon – munkáltatói kompetenciaelvárások vizsgálata szakmai kompetenciamodellek elemzése által A vállalatok által elvárt kompetenciák, képességek segítenek abban, hogy olyan egyéneket tudjanak alkalmazni, akik kompetens dolgozókként produktivitásukkal hozzásegítik a vállalatot céljaik eléréséhez. Dolgozatomban a pályakezdő HR szakemberekkel szembeni munkaerőpiaci elvárásokat vizsgálom. Kutatásom célja, hogy megvizsgáljam, hogy a humán erőforrás szakot végzettek esetében milyen kompetenciákat vár el a munkaerőpiac. Mindezzel szeretnék hozzájárulni a szakmai oktatás fejlődéséhez, hogy a diákok olyan tudást sajátíthassanak el, amellyel minél könnyebben elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon. Ezen információk megszerzése érdekében egy nemzetközi és egy romániai HR szakmai kompetenciamodell összehasonlító elemzését végeztem el. Dolgozatomban az elemzésből levont következtetéseimet mutatom be. Kulcsszavak: szakma, kompetenciák, munkaerőpiac, humán erőforrás menedzsment

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika I. Antal László BBTE MIK, Adatelemzés és Modellezés szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Bodó Zalán egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Generatív neurális hálók alkalmazása valósághű fantomképek előállítására Emberi képszintézisnek nevezzük azt a technológiát, amely által egy számítógépes program realisztikus fotókat tud előállítani nem létező személyekről. Ez egy népszerű, viszonylag új kutatási terület, melyet legfőképp arcok szintetizálására használnak, azonban (mozgásban lévő) emberi alakok generálása is megvalósítható ezzel. Kezdetben az életszerű és valósághű képek megalkotása egy összetett folyamatot jelentett, ahhoz, hogy mindez létrejöhessen, fotorealisztikus modellezésre, animálásra, illetve az emberi test dinamikájának feltérképezésére volt szükség. A korábban említett módszereket napjainkra már felváltották a gépi tanulásra, neurális hálókra alapozott megközelítések. Az általunk készített rendszer valóságközeli képek előállítására alkalmas és három fő komponensből épül fel: egy előre betanított GAN (Generative Adversarial Network), amely egy zajvektorból előállított véletlenszerű arc generálására alkalmas, egy konvolúciós neurális háló az arcok jellemvonásainak megállapításához, és egy regressziós modell a generált arc tulajdonságai és a GAN által használt zajvektor közti összefüggések meghatározására.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika I. Galiger Gergő BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: dr. Szenkovits Ferenc egyetemi docens, BBTE

Égitestek pályaszámítása genetikus algoritmusokkal Dolgozatom célja Nap körül keringő égitestek heliocentrikus elliptikus pályaelemeit meghatározó genetikus algoritmus kifejlesztése. Különböző időpontokban végzett észlelésekkel meghatározott koordináták alapján a program képes meghatározni az égitestek elliptikus heliocentrikus pályaelemeit. Ezen algoritmus az égi mechanikában kifejlesztett hagyományos pályaszámítási módszerek hatékony alternatívája lehet, mivel egy jól megválasztott genetikus stratégia a numerikus algoritmusoknál számottevően rövidebb idő alatt megközelítő pontosságú eredményhez juthat. A megfelelő stratégia megtalálása érdekében több kiválasztási, rekombinációs és mutációs műveletet elemzünk és hasonlítunk össze. Az algoritmus hatékonyságát és pontosságát konkrét bolygók és kisbolygók pályaelemeinek meghatározásával teszteljük. A populációk javításához használt fitnesz-fügvényünk a hagyományos efemeriszszámításon alapul. Az így számolt efemeriszek (adott időpontra számolt koordináták) vizsgálatára észlelési adatok alternatívájaként az égitestek látszó koordinátáit a NASA Horizons nevű rendszerétől kérjük le.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika I. Hegyi Boglárka BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: dr. Bodó Zalán egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Zenei műfaj meghatározása felügyelt tanulással Napjainkban a zene-streamelő applikációk, mint a YoutTube Music vagy a Spotify, lehetővé teszik, hogy bármikor, bárhol tudjunk zenét hallgatni. Ezen rendszerek a felhasználói élmény érdekében az előzmények alapján javaslatokat tesznek új dalok meghallgatására. De vajon hogyan tudják megjósolni, hogy a különböző személyeknek milyen zeneszámok fognak tetszeni? A mesterséges intelligencia gyors fejlődésének köszönhetően neurális hálókkal könnyen megvalósíthatunk egy olyan rendszert, mely képes osztályozni a dalokat. A zeneszámok népszerűsége mellett fontos figyelembe venni a műfajukat, mely a jellemzőik szerint csoportosítja ezeket. Jelen dolgozat célja egy olyan rendszer kialakítása, mely a dalokat képes műfajokba sorolni neurális hálók segítségével. A zenei műfaj meghatározása sokszor a szakértőknek is kihívást jelenthet, így nem könnyű definiálni a műfajt meghatározó jellemzőket. A dolgozatban létrehozott neurális háló bemenetként a már mintavételezett digitális hanganyagot egy már feldolgozott formában kapja meg. Ezekben az adatokban mintákat keresve próbálja megtanulni, majd megjósolni a zeneszám műfaját.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika I. Jánosi József-Hunor BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: dr. Bodó Zalán egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Intelligens robotjátékos megvalósítása a kő-papír-olló játékhoz A projekt célja egy olyan intelligens robotjátékos létrehozása, mely egyrészt le tudja győzni az ellenfelet, másrészt felismeri a felhasználó által felmutatott kézmozdulatot. Ezt a robotjátékost beépítettük a kő-papír-olló játékba, mivel a játékban a két ellenfél három különböző kézmozdulat közül tud választani, melyekre be tudjuk tanítani a robotunkat. A betanítást gépi tanulási módszerekkel, konvolúciós neurális hálók segítségével tettük, általunk készített fényképekkel. A robot feladata, hogy felismerje a kamerából kapott fényképről a játékos által mutatott kézjelet, illetve, hogy ő is “lépjen”. Ezen lépés kiválasztása lehet véletlenszerű, lehet egy predikció, a játékos előző lépései alapján, illetve, amely csalásként kihasználja a valós idejű felismerést, és olyant lép, mely legyőzi a játékos által mutatott kézjelet. A robot tanítása közben többféle módszert alkalmaztunk, hogy kikísérletezzük mely paraméterekkel kaphatjuk a legjobb kézmozdulat-felismerő robotot. Megfigyeltük, hogy milyen eredményeket kapunk színes bemeneti képekre, szürkeárnyalatúakra, normalizáltakra, illetve, hogy a konvolúciós rétegek mennyire befolyásolják a végeredményeket.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika II.: innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika II. Budai Sámuel BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: dr. Sulyok Csaba egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Codespring

Agriary: Agrárgazdálkodási napló Valamennyi mezőgazdasági intézet rendszeresen követel részletes jelentést a gazdáktól, melyeknek többek között tartalmazniuk kell a birtokon végzett munkálatokat a vetéstől az aratásig, parcellákra lebontva. A gazdáknak viszont nagy kihívást jelent ezeknek az információknak a számontartása és a jelentések elkészítése. Az Agriary projekt célja egy olyan felület létrehozása, ahol a mezőgazdászok nyomon követhetik a gazdaságban végzett munkálatokat és az ezekkel járó kiadást és bevételt. Minden regisztrált felhasználónak lehetősége van bevezetni a saját parcelláit a hozzájuk tartozó információkkal. Ezekhez a már előre bevezetett növények megadásával vetési ciklusokat lehet hozzárendelni. A vetésforgó négy kategóriáját használva az alkalmazás javaslatokat tesz a felhasználónak az optimális vetésforgó elérése érdekében. A parcellákhoz műveleteket is rendelhetünk pl. szántás, permetezés, aratás. Az így bevezetett adatokat összegezve jön létre a jelentés. Ennek birtokában a gazdák sokkal gyorsabban elkészíthetik az éves kimutatásaikat, ezeket elemezve pedig nagyobb rálátást nyernek a befektetett pénz és energia, valamint a haszon kapcsolatára, ezáltal jövedelmezőbbé válhat a vállalkozás.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika II. Lukács Hunor-István BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezetők: dr. Simon Károly egyetemi adjunktus, BBTE MIK drd. Sándor Csanád tanársegéd, BBTE MIK

PrefiMania: a preferánsz kártyajáték online változata A dolgozat a PrefiMania szoftverrendszert mutatja be, amelynek célja a preferánsz kártyajáték helyi, erdélyi változatának elérhetővé tétele az online térben. A viszonylag összetett szabályrendszeren alapuló játékmenet helyes kezelése mellett cél volt egy olyan felhasználói élmény biztosítása is, amely minél jobban visszaadja a hagyományos játék hangulatát. A szoftver ötvözi a modern webes keretrendszereket a Unity platform előnyeivel és, az alkalmazott cross-platform technológiáknak köszönhetően, a jelenleg böngészőben elérhető felület hamarosan más platformokon (pl. mobil eszközökön és játékkonzolokon) is használhatóvá válhat. Célkitűzés továbbá gépi tanulási módszerek alkalmazása robotjátékosok kifejlesztésére és ezek integrálása a rendszerbe.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika II. Máté Zsolt BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: dr. Simon Károly egyetemi adjunktus, BBTE MIK

RangerApp: természetvédelmi területek karbantartására és monitorizálására szolgáló alkalmazás A környezetünk megóvásának szempontjából rendkívül fontos szerepet betöltő természetvédelmi területek felügyelete erre szakosodott szervezetek által biztosítható. Ezeknek a szervezeteknek a feladatai közé tartoznak olyan állandó tevékenységek, mint a növény és állatvilág folytonos figyelése, a változások számontartása, az emberi beavatkozások vagy természeti jelenségek feljegyzése, illetve ezek ökoszisztémákra gyakorolt hatásának elemzése. A RangerApp ezt az adatgyűjtési folyamatot hivatott automatizálni. A dolgozat a RangerApp rendszert mutatja be, hangsúlyosabban kitérve a táblagépen futtatható alkalmazásra. Mivel a természetvédelmi területeken nem mindenütt garantálható a hálózati lefedettség, fontos szempont volt, hogy az alkalmazás offline módban is használható legyen. Az applikáció központi eleme egy interaktív térkép, amely mind a felhasználó pozíciójának bemérésében, mind az ökoszisztéma rétegek feltérképezésében fontos szerepet játszik. Az adatgyűjtést támogató felület több különböző formában támogatja a felméréseket végző szakemberek feladatainak elvégzését.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika II. Antal Krisztián-Tamás, Réthi Anita-Bella BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: dr. Simon Károly egyetemi adjunktus, BBTE MIK

medR: Anamnézis felvételt és betegvizsgálati adatok kezelését segítő szoftverrendszer Az egészségügyi rendszer egyik legnagyobb terhelését a nagy mennyiségű információ nem optimális kezelése adja. A medR projekt az anamnézis felvételében és a betegvizsgálati adatok kezelésében hivatott segítséget nyújtani. A betegvizsgálat első lépéseiben olyan kritikus információk lehetnek begyűjtve, amelyek meghatározzák a betegség kezelésének a teljes szakaszát. Jelenleg a romániai betegellátó rendszerben körülményes adatrögzítési lehetőségekkel, nehézkes előhívhatósággal és az átláthatóság hiányával lehet találkozni. Mindez értékes információk elvesztéséhez, helytelen döntések meghozatalához és nem megfelelő, akár pénzügyi vagy fizikai károkkal járó betegellátáshoz vezethet. A medR webalkalmazás széleskörű adatrögzítésre és saját betegállományra vonatkozó statisztika generálásra ad lehetőséget ezekben a feladatokban segítséget nyújtva már meglévő rendszerek beépítésével, illetve könnyű és több helyről történő egyidejű használatot biztosít az egészségügyi szakembereknek. A dolgozatban a rendszer funkcionalitásainak, architektúrájának, a munkafolyamat során felhasznált eszközöknek ismertetésére és az alkalmazás működésének rövid bemutatására kerül sor.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Szabó Albert-Balázs és Márton Szilárd Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Kar, Informatika szak, III. év Témavezetők: dr. Iclănzan Dávid egyetemi docens, Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Kar dr. Sulyok Csaba egyetemi adjunktus, BBTE MIK Patakfalvi Örs-Krisztián szoftverfejlesztő, Codespring Ráduly Sándor szoftverfejlesztő, Codespring Ráduly Zalán szoftverfejlesztő, Codespring

Informatika II.

Greensy: Újrahasznosítási szimbólumokat felismerő és a szelektív hulladékgyűjtést elősegítő alkalmazás A mai társadalom egyik égető problémája a már nem használt termékek megfelelő újrafelhasználása. A műanyag 79 százalékát hulladéklerakókban tárolják vagy az óceánba öntik, 12 százalékát elégetik és csak 9 százalékát hasznosítják újra. A termékek nem megfelelő tárolása és alkalmatlan, eredménytelen újrahasznosítása hatalmas károkat okoz. Évente több mint százmillió tengeri élőlény hal meg a műanyag hulladékokkal való szennyezés következtében. A Greensy alkalmazás a szelektív hulladékgyűjtési folyamatot segíti elő az újrahasznosítható szimbólumok felismerésével, amely által a felhasználók információkat kaphatnak a hulladékok megfelelő tárolásával kapcsolatosan, illetve a szemétgyűjtő cégekről való elérhetőségi információk egy egységes felületen történő megjelenítésével. A rendszer három részből áll: egy iOS applikációból, egy központi szerverből és egy gépi látásért felelős modulból. Az újrahasznosítási szimbólumok felismerésére modern gépi tanulási módszerek vannak alkalmazva.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika II. Dobri Ervin Sapienta EMTE, Marosvásárhelyi Kar, Számitástechnika szak, IV. év Témavezetők: Dr. Iclănzan Dávid egyetemi docens, Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Kar

Gesztusvezérelt EMG pánt interaktív használata lúdtalp kezelésére A lúdtalp az egyik leggyakoribb gyermekkori ortopédiai probléma, mely fokozatos kezelés és korrigálás hiányában, komoly egészségügyi gondokat is eredményezhet a későbbiekben. Ez a kellemetlen ortopédiai elváltozás a lábfej kitartó tornáztatásával, gyógytornával hatékonyan kezelhető. Sajnos a legtöbb gyerek unja a gyógytorna monotonitását, a következetes kitartás megteremtéséhez szükséges a gyógytornász, szülők folytonos felügyelete, noszogatása, bátorítása. Másrészt a gyerekek nagyon szeretnek játszani, ezért a gyógytorna játékos keretek közé helyezése mindenki számára megkönnyítheti a rehabilitációs folyamatot, növelheti a hatékonyságát. A dolgozatban egy saját fejlesztésű „komolyjáték” (serious game) keretrendszert mutatok be, melynek segítségével a lúdtalp kezelésében használt gyógytorna gyakorlatokkal videójátékok irányíthatók: a játékokat a billentyű mozgatása helyett a láb mozgása, az elvégzett gyakorlat vezérli. A rendszer a gyermek lábára helyezett EMG pánt által szolgáltatót izomaktivitást összesítő jelekből, (közel) valós időben felismeri a gyakorlatokat, majd az éppen futó játékban a gyakorlatnak megfeleltetett billentyűlenyomást szimulálja, ezáltal vezérelve azt. A rendszer hatékonyságát és a felhasználói élményt több egyszerű játékkal, esettanulmánnyal vizsgálom.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Hurubás Dávid és Szántó Ágnes Bernadett

Informatika II.

BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezetők: dr. Sulyok Csaba egyetemi adjunktus, BBTE MIK Gagyi Mátyás szoftverfejlesztő, Codespring Hegedüs Hunor szoftverfejlesztő, Codespring Ráduly Sándor szoftverfejlesztő, Codespring

Trucker: Logisztikai cégek belső kommunikációját elősegítő alkalmazás A Trucker projekt fő célja, hogy megkönnyítse a logisztikai cégeken belüli kommunikációt a sofőrök, illetve a szállításvezetők és/vagy fuvarszervezők között, valamint az, hogy segítse a szállítással kapcsolatos adatok átlátható és rendszerezett tárolását, kezelését, megjelenítését. Két fő szerepkör különböztethető meg: sofőrök és a szállításvezetők. A sofőrök megtekinthetik a rájuk váró, vagy már elvégzett feladatokat és azok információit, szükség esetén módosíthatják a megállókat az utak során, illetve értesítéseket küldhetnek a szállításvezetőnek különböző eseményekről (pl. közúti ellenőrzés, defekt stb.). A szállításvezetők bevezethetik a rendszerbe az új utak információit, kioszthatják a feladatokat a sofőrök között, illetve követhetik, hogy a sofőrök az út melyik szakaszában vannak. A sofőrök számára egy platformfüggetlen mobilalkalmazás, míg a szállítésvezetőknek egy webes felület áll rendelkezésükre. A két kliensalkalmazást egy REST API szerver köti össze, amely egy dokumentum alapú adatbázist, illetve in-memory cache-t használ a különböző adatok tárolására.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Nagy Roland és Vladár Ákos

Informatika II.

BBTE MIK, Matematika-informatika szak, III. év Témavezetők: dr. Doka-Molnár Andrea-Éva egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet dr. Zsigmond Imre egyetemi tanársegéd, BBTE MIK, Informatika Intézet

Versengésen és gamifikáción alapuló matematika tanulás Célunk egy olyan webalkalmazás létrehozása volt, mely motiváló erővel bírhat azon diákok számára, akiknek nehézséget jelent a matematika tanulása vagy akik kevésbé tartják érdekesnek matematika feladatok oldogatását. A cél egy olyan felület létrehozása volt, ahol a felhasználók különböző kategóriákhoz tartozó feladatok megoldását tudják gyakorolni. A felhasználó által kiválasztott kategóriából a rendszer véletlenszerűen választ feladatokat. A kézzel papírra írt megoldásokról készült fényképeket a felhasználó fel tudja tölteni a platformra. A fényképeket a Mathpix OCR (kézírást felismerő keretrendszer) segítségével digitalizálódnak. A rendszer nem csak a végeredmény helyességét ellenőrzi, hanem a teljes megoldási folyamatot is vizsgálja. A felhasználó megoldásaira pontokat kap, ezek értéke függ a megoldás gyorsaságától és attól, hogy az eredmény, valamint a megoldás lépései hány százalékban voltak helyesek. A motiváció fenntartása érdekében különböző gamifikációs elemeket (pl. ranglista, kitűzők-nyeremények) építettünk be a webalkalmazásunkba, de hasonló célt szolgálna az a funkcionalitás is, amelynek során a felhasználók egymással tudnak versenyezni egy-egy feladat megoldása során.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika II. Nagy Edward Szilárd BBTE MIK, Matematika-informatika szak, III. év Témavezető: dr. ing. Varga Levente egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet.

A Kártya – A virtuális diákkártya Az általunk készített A Kártya mobilalkalmazás a diákigazolványok, valamint az ezek által nyújtott kedvezmények digitalizálását teszi lehetővé. Mint azt tudjuk, egyetemistának lenni elég költséges lehet. Sokszor tanulmányi díjakkal, illetve más városba való költözéssel is jár, amiket a hallgató többnyire nehezebben engedhet meg magának. A különféle diákkedvezmények anyagi szempontból is segítséget nyújthatnak, viszont ezek beváltásához általában külön dokumentum vagy akár kedvezményes füzetecske is szükséges. Erre nyújt egy kényelmesebb megoldást az A Kártya mobilalkalmazás, melynek telepítésével a felhasználó bármikor elérheti okostelefonjáról a diákigazolványát és az ehhez tartozó kedvezményeket is. Ezen kívül a digitalizált diákkártya újabb és dinamikusabb szolgáltatásokat is nyújt, melyekre előzetesen nem volt lehetőség. A projekt megvalósítását újszerű technológiákkal végeztük, mint a Flutter vagy a Firebase Cloud Firestore. Dolgozatunkban kitérünk a szoftver funkcionalitásai mögötti részletekre, a használt módszerekre és technológiákra, ezek összehangolására, valamint a termék publikálására is.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika II. Nagy Barnabás BBTE MIK, Software engineering szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Craciun Florin egyetemi docens, BBTE

Egy decentralizált adatvédelemre orientált blockchain technológiával készített csevegőalkalmazás előnyei a mindennapokban Napjainkban az olyan informatikai vállalatok, akik reklámfelületekből kapják a bevételük nagy részét nem foglalkoznak az emberek adatvédelmével. Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az oldaluk reklámbarát legyen, ezáltal minél több cég akarjon hirdetni a felületükön. Annak érdekében, hogy minél inkább célzott reklámokat tudjanak mutatni az oldalt felkereső személyeknek, minden általuk elérhető adatot kielemeznek és elmentenek, legyen ez email, beszélgetések, posztok, fényképek stb. és ezek összeségéből próbálnak olyan hirdetéseket mutatni a felhasználónak, ami leginkább felkeltheti az érdeklődését. Az én chat alkalmazásom ezt próbálja megakadályozni azáltal, hogy decentralizált, vagyis nincs központi szerver, ami elmenthet adatokat a felhasználókról, „Peer-to-peer” vagyis a felhasználók közvetlenül egymáshoz csatlakoznak, és a csevegés blockchain formában, kizárólag a felhasználók számítógépen van tárolva titkosított (encrypted) állapotban. Dolgozatomban ennek az alkalmazásnak a működését, valamint létrejötte mögött álló ötleteket fogom taglalni.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Informatika II. Molnár Szilárd KME, Automatizálás és Számítástechnika Kar, Gyártástechnika szak, mesteri I. év Témavezető: dr. Tamás Levente egyetemi docens, KME, Automatizálás és Számítástechnika Kar

ToFNest: Hatékony merőleges számítás time-of-flight típusú kamerákból származó mélységképekre Ebben a munkában bemutatunk egy hatékony merőleges számító módszer a Time-of-flight típusú kamerákból érkező mélységképekre. A módszer a „Jellemző Piramis Hálókra” alapszik. A két dimenziós mélység képekből kiindulva kiszámítjuk a felületekre eső merőlegeseket, amelyeket kivetítve három dimenzióba veszteséget számolunk a keletkezett pontfelhőből. A veszteséget a kiszámított merőlegesek szög eltérése az eredeti referenciához képest határozza meg. A módszer, amelyet ToFNest-nek nevezünk, egyszerűsége ellenére hatékonynak bizonyult mind a futási idő, mind pedig a robusztusság tekintetében. A módszer érvényesítéséhez kimerítő összehasonlításokat végeztünk általunk készített, illetve nyilvánosan elérhető adatokkal. A korszerű módszerekkel összehasonlítva, a ToFNest nagyságrendekkel gyorsabban dolgoz fel egy képet, valamint a zajokkal szemben is ellenállóbnak bizonyult, mint a többi módszer a vizsgálataink folyamán. Az általunk készített módszer kompatibilis ahhoz, hogy mélységképek mellett infravörös vagy monokromatikus képeket is felhasználjon a merőlegesek kiszámításához. A módszer kódja elérhető: https://github.com/molnarszilard/ToFNest.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Kémia I-II.: Biokémia és szerves kémia; Analitikai, fizikai és szervetlen kémia XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Kémia I-II. Lázár Aletta Sapienta EMTE, Csíkszeredai Kar, Génsebészet szak, IV. év Témavezetők: drd. ing. Salamon Pál egyetemi tanársegéd, Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar, Biomérnöki Tanszék dr. Orbán Kálmán Csongor egyetemi adjunktus, Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar, Biomérnöki Tanszék

Hősokkfehérjék génexpressziós mintázata SARS-CoV-2 fertőzötteknél A COVID-19 járvány kitörése óta számos kutatócsoport foglalkozik a fertőzés mechanizmusával és a kezelési lehetőségekkel. Korábban már bizonyították, hogy a hősokkfehérjék kifejeződésének mértéke megváltozik a szervezetet érő stressz, akár vírusos fertőzés (bakulovírus, influenza A, humán papillomavírus) hatására is. Ennek következtében az apoptotikus útvonalak szabályozása felborulhat. Kutatásunk célja a hősokkfehérjék expressziós mintázatának feltérképezése SARS-CoV-2 fertőzöttek felsőlégúti hámsejtjeiben és ezek szerepének pontosítása a sejthalál útvonalaiban. A teljes transzkriptomból RT-qPCR segítségével felszaporítottuk a hősokkfehérjék génjeit és meghatároztuk a relatív génkifejeződés mértékét egy háztartási gén, a glicerinaldehid-3-foszfát-dehidrogenáz expressziós szintjéhez viszonyítva. Bár a fehérjék pontos szerepe a molekuláris folyamatokban nem tisztázott, az expressziós profil meghatározása során megállapítottuk, hogy a négy vizsgált hősokkfehérje-gén (HSPA1B, HSPA8, HSPA90AA1, HSPD1) expressziója a negatív mintákhoz képest csökken, mely a SARS-CoV-2 fertőzés gyulladásos szövődményei okozta hősokk-válasz létrejöttének hiányában valósulhat meg.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Kémia I-II. Ilkei Klementina Imelda Sapienta EMTE, Csíkszeredai Kar, Génsebészet szak, IV. év Témavezetők: dr. Mara Gyöngyvér egyetemi docens, Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar, Biomérnöki Tanszék dr. Albert Csilla egyetemi adjunktus, Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar, Élelmiszertudományi Tanszék

Az élelmi rostok és a metformin hatása in vitro a Lactobacillus casei BL26 szekunder metabolit termelésére. A sejtek és a mikrobiom együttesen befolyásolják a testünk életműködési folyamatait. Minden egyednek sajátos mikrobiomja van, melyet befolyásol a genotípus, fiziológiás állapot, kolonizációs tényezők, környezet, táplálkozás és a gyógyszerfogyasztás. Napjainkban a kutatásokban nagy hangsúlyt fektetnek a bélflóra baktériumai által termelt metabolitok, különösen a rövid szénláncú zsírsavak vizsgálatára (SCFA). A II. típusú diabétesz kezelésében használt metformin képes megváltoztatni a mikrobiótát, ezáltal befolyásolva az SCFA termelést. Kutatásunk során az élelmi rostok és a metformin hatását vizsgáltuk a Lactobacillus casei BL26 bélbaktérium szekunder metabolit termelésére. A baktériumtörzset 37⁰C-on, oxigén mentesen neveltük minimál táplevesben. Szén-forrásként glükózt a kontroll esetében, illetve zab-, alma- és sárgaréparostot adtunk a tápleveshez. A táplevesből vett mintákat HPLC segítségével elemeztük. Eddigi eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy réparostot használva szénforrásként a tejsav és ecetsav termelésben figyeltünk meg szignifikáns különbségeket a glükóz tartalmú kontroll mintához képest. A metformin a réparost esetében befolyásolta a tejsav és az ecetsav termelést.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Kémia I-II. Gyéresi Ibolya-Kreszcencia BBTE KVK, TMSC szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Szabó Gabriella Stefánia egyetemi adjunktus, BBTE KVK

Különböző térhálósító szerekkel módosított kitozán vékonyrétegek elektrokémiai impedancia spektroszkópiás vizsgálata A kitozán biopolimerből készült vékonyrétegeknek számtalan felhasználásuk van, egyike ezeknek az átmeneti korrózióvédő hatásuk. A megfelelő hosszú távú korrózióvédő hatás kialakításának fő akadályai a vízáteresztő képesség, illetve vízzel való duzzadásuk viszonylag jelentős mértéke. Ezek kiküszöbölésének érdekében módosítottuk a biopolimer szerkezetét egyrészt ionos térhálósító szer (tripolifoszfát), másrészt kovalens térhálósító szer (glutáraldehid) impregnálásával. A bevonatok dip-coating technikával készültek kitozán oldatból, üveg és cink (Zn) szubsztrátumokon. Az üveg hordozókra felvitt vékonyrétegek stabilitását, illetve optikai tulajdonságaikat (törésmutató, rétegvastagság) pásztázó szögű reflektometria (SAR) módszerével vizsgáltuk. A Zn hordozóra felvitt bevonatok tulajdonságainak változását elektrolit oldatban való áztatás hatására elektrokémiai impedancia spektroszkópiával (EIS) tanulmányoztuk. A spektrumok értelmezése ekvivalens áramkörök illesztésével történt. A különböző áramköri elemek időbeni változása, valamint a térhálósítás milyensége és mértéke közötti összefüggéseket tanulmányoztuk. Az impedancia értékekből a védő hatás változására következtettünk.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Kémia I-II. Lukács Noémi Borbála BBTE KVK, Vegyészmérnöki szak, IV. év Témavezető: dr. ing. Barabás Réka egyetemi docens, BBTE, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Implantátumbevonatok biokerámia anyagokkal Kitűnő tulajdonságaiknak köszönhetően, a bioanyagok nagy népszerűségnek örvendenek különböző orvostudományi területeken, így az ortopédiában is. A szintetikus hidroxiapatit és a különböző trikalcium-foszfát származékok többsége szerkezeti hasonlóságot mutat a csontokban található hidroxiapatithoz. Ebből kifolyólag felhasználhatók különböző implantátumok és implantátum bevonatok gyártásához, elősegítve a mihamarabbi regenerációt. Az ortopéd beavatkozásokhoz nem elegendő a szintetikus hidroxiapatit mechanikai szilárdsága, ezért különböző adalékanyagokkal vagy szerkezetmódosításokkal (pl. Si) javítják a kívánt minőség elérését. Dolgozatom célja implantátumbevonatként alkalmazható biokerámiai anyagok előállítása és jellemzése. Munkám során hidroxiapatitot, βtrikalcium-foszfátot, illetve ezek szilíciummal módosított változatait állítottam elő. A SiO2-dal módosított minták előállítására különböző SiO2prekurzort használtam (NaSiO4, Ludox AS40, TEOS). Az előállított anyagokat különböző anyagvizsgálati módszerekkel jellemeztem: PSDA, IR, XRD, SEM és EDAX. Dolgozatom legfőbb kérdése, hogy a különböző előállítási módszerek, illetve különböző SiO2-prekurzorok hogyan befolyásolják az anyagi minőséget.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Kémia I-II. Szabó Hunor Sapienta EMTE, Csíkszeredai Kar, Génsebészet szak, IV. év Témavezetők: drd. ing. Salamon Pál egyetemi tanársegéd, Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar, Biomérnöki Tanszék dr. Albert Beáta egyetemi professzor, Sapientia EMTE, Csíkszeredai Kar, Biomérnöki Tanszék

Szénforrások koncentrációjának időbeli változásának vizsgálata az autóindukciós fermentáció során A modern biotechnológia kutatásaihoz és alkalmazásához elengedhetetlen megértenünk a rekombináns fehérjék bioszintézisét különböző expressziós rendszerekben. Az egyik módszere a rekombináns fehérjék termeltetésének az autóindukciós fermentáció, melyben külső beavatkozás nélkül, szabályozott a célfehérje termeltetése. Kutatásunk célja az autóindukciós fermentáció alkalmazása a zárványtestekben képződő fehérjék mennyiségének csökkentésére és az indukálás előtti fehérje termeltetés (szivárgás) kivédésére. Az autóindukciós fermentáció optimalizálásához Escherichia coli expressziós sejtvonalat, általunk optimalizált aM9 táplevest, és két rekombináns fehérjét használtunk. A Zöld Fluoreszcens Fehérje (GFP) sajátos tulajdonságának köszönhetően fluorimetriás módszerrel direkt módon mérhető a termelődött fehérje koncentrációja. Az Aurora kináz A (AURKA) termelésével ellenőriztük a módszer hatékonyságát nehezen termelődő fehérjére vonatkoztatva. A kísérletek során bioreaktorban vizsgáltuk a rekombináns fehérjék bioszintézisét szakaszos és rátáplálásos üzemmódban. Eredményeink alátámasztják, hogy a vizsgált rendszer sikeresen alkalmazható a zárványtestek csökkentésére és a szivárgás kivédésére.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Kémia I-II. Trufán Boglárka BBTE KVK, Vegyészmérnöki szak, IV. év Témavezetők: dr. Szabó Gabriella Stefánia egyetemi djunktus, BBTE KVK Ovári Tamara Rita doktorandusz, BBTE KVK

Módosított grafén-oxid korrózió inhibíciós hatásának vizsgálata epoxigyanta rétegekben A grafén-oxid (GO) kiváló korrózió inhibitorként használható polimer bevonatokban. Alkalmazásának egyik hátránya, hogy agglomerátumokat képez. Ez a jelenség megszüntethető a GO többféle ágenssel történő funkcionalizálásával. A kutatás célja a különböző GO nanorészecskéket tartalmazó epoxigyanta (EP) antikorrozív hatásának tanulmányozása cink hordozón. A GO felületének módosítása 3-aminopropil-trietoxi-szilán (APTES) és poliamido-amin (PAMAM) dendrimer használatával történt. A dip-coating módszerrel előállított vékonyrétegek korrózióvédő hatásának vizsgálata 3 (tömeg) %-os NaCl oldatban valósult meg. A vizsgált EP rétegek 0,1 (tömeg)%-ban tartalmazták a következő nanorészecskéket: GO, redukált GO, APTES-GO és PAMAM-GO. Referenciaként egy EP-réteg szolgált. A rétegek tanulmányozására használt elektrokémiai impedancia méréseket kiegészítik a morfológiai- és szerkezeti vizsgálatok, úgy a rétegek, mint a módosított GO részecskék esetében. A mérési eredmények arra mutatnak, hogy a GO korrózióvédő hatása redukálással csökken, míg felületének funkcionalizálásával jelentős növekedése érhető el.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Csáki Alpár BBTE KGTK, Marketing szak, II. év Témavezető: dr. Săplăcan Zsuzsanna egyetemi docens, BBTE

Hogyan reklámozz gyerekekkel és gyerekeknek - reklámetikai megközelítés Jelentős eltérés észlelhető a reklámetika és a reklámjog között, eme jelenség szemléltetésére az egyik legjobb példa a gyerekekkel és a gyerekeknek történő reklámozás. Számos olyan esetről halhattunk, ahol, habár a reklám megfelel minden jogi előírásnak, etikai szempontból legjobb esetben kérdéses, rosszabb esetben sértő valamely fogyasztói csoport számára. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a reklámjog egyes területei mennyire vannak a törvények által körülhatárolva, és hogy mi történik akkor, amikor az írott jog és az íratlan etika találkozik, és kevésbé fedik egymást, mint ahogy azt a társadalom elvárja. Kutatásom fókuszában a gyerekekkel és gyerekeknek történő reklámozás etikai vetületét vizsgálom mélyinterjús kutatás segítségével. Az eredmények alapján következtetéseket és javaslatokat fogalmazok meg a vállalatok és a szakmai szervezetek számára egy etikus reklámozási gyakorlat kialakítása érdekében

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 86

Darvas Andor és Valkai Tímea

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

BBTE KGTK, Digitális marketing szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Alt Mónika Anetta egyetemi docens, BBTE KGTK

A tenyésztett húsok használati szándékát befolyásoló tényezők mérése a romániai magyarság körében Dolgozatunk témája a tenyésztett húsok használati szándékát befolyásoló tényezők mérése a romániai magyarság körében. Jelenleg is folynak fejlesztések azon megoldások kidolgozásainak érdekében, miszerint laboratóriumi körülmények között, állattenyésztés nélkül tudjanak húst előállítani. Előrejelzések szerint a világ lakossága 2050-re eléri a 9 milliárdot, ezzel együtt nő majd az előállított élelmiszerek iránti kereslet. A megnövekedett termeléssel növekednének az ipar által termelt szennyezések is. Erre a problémára egy megoldást jelenthet a húsipar innoválása a mesterséges húskészítmények által. Csakhogy az iparág megújulása önmagában nem elég, az új terméket valahogy el kell fogadtatni a végső fogyasztókkal is, másképp a megoldás nem fog túljutni a fejlesztés fázisán. Ezzel a tudományos kutatással fő célunk felmérni, hogy mit gondolnak erről az új termékről a potenciális fogyasztók, ezzel is hozzájárulnánk a jövőbeni piaci bevezetés megkönnyítéséhez. A szakirodalmi és az iparági elemzés után dolgozatunkban bemutatásra kerül a kutatásunk eredménye.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 87

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Forró Kinga BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető: dr. Săplăcan Zsuzsanna egyetemi docens, BBTE

Luxusélmény a digitális térben - a milleniális divatfogyasztás új dimenziója Az idők során nagy változásokon ment keresztül a luxus, az emberek többféleképpen kezdik látni és értelmezni annak valódi jelentését. Ma a luxus az értékteremtésre irányul, a maradandó érték vállalkozása. Egyénhez kötött, más elemek és részletek határozzák meg ezt a személyes ökoszisztémát. Ez a luxusélmény az egyénileg megélt luxuspillanat. Egy olyan világban élünk, ahol a digitalizáció uralja a vállalati tevékenységeket. A vásárlás személytelenné válhat az online felületeken, éppen ezért is kiemelt fontosságú a márkák számára, hogy szorosabb érzelmi kapcsolatokat alakítsanak ki a fogyasztóikkal: luxuspillanatokon keresztül. Hogyan járulhat hozzá egy online divatvállalkozás a milleniális fogyasztók luxusélményéhez? Divatcégek esetében mi teheti luxusélménnyé a fogyasztói élményeket? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ dolgozatomban, amelyek megválaszolására egyaránt végeztem kvalitatív és kvantitatív kutatást, fogyasztói interjúk és kérdőíves kutatást alkalmazva. A kutatás eredményei releváns következtetések lehetnek az online divatvállalkozások számára, amelyek vonatkozhatnak a termékek, fogyasztói élmények vagy a különböző érintkezési pontok fejlesztésére.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 88

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Györfi Tímea BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető: dr. Săplăcan Zsuzsanna egyetemi docens, BBTE

Az utazási influencerek hatása a fogyasztók utazási döntésére A COVID-19 egészségügyi válság jelentősen befolyásolt olyan szolgáltatási szektorokat, mint például a turizmus. Ennek következtében a válság nagymértékben befolyásolta a influencereket is, főképp az utazási influencereket. Egyre több vállalat folyamatosan új módszereket szeretne alkalmazni amelyekkel új vásárlókat és érdeklődőket szerezhet. Egy ilyen új módszernek számít az influencerek alkalmazása. A jelen tanulmány célja megismerni és megvizsgálni az utazási influencerek hatását olyan helyzetekben, amikor a fogyasztók utazási döntéseket hoznak. Egy utazasi iroda számára fontos lehet egy ilyen influenszer, mert befolyasolhatja az ügyfelek döntéseit, főleg abban az esetben, ha nagy a követőtábora és bíznak az influencer ajánlasaiban. A kutatás során kérdőíves felmérés segítségével vizsgálom, hogy hogyan befolyásolják az utazási influenszerek a fogyasztók utazással kapcsolatos döntésének különböző vetületeit. Az eredmények nemcsak az utazási irodák és szálláshelyek számára tesz javasalatokat az influenszerek marketingkommunikációban történő alkalmazására, hanem a turisztikai célpontok számára is hasznos javaslatokat foglamaz meg a desztináció marketing kialakításában.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Halász Edina

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

BBTE KGTK, Marketing stratégiák és politikák szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Săplăcan Zsuzsanna egyetemi docens, BBTE

Employer Branding – Mire vágynak az erdélyi magyar fiatalok a munkaerőpiacon? Egy vállalat akkor tud igazán jól és nyereségesen működni, ha a megfelelő alkalmazott a megfelelő munkát végzi, megfelelő lendülettel és odaadással. Ennek a megvalósításához viszont erőfeszítésekre van szükség. Például, hogy a vállalat megismerje az alkalmazottai elvárásaira, értékeit és aspirációi és ezeket figyelembe véve alakítsa ki a legalkalmasabb stratégiát az alkalmazottak bevonzására. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy egy erdélyi magyar fiatalnak milyen elvárásai vannak akkor, amikor úgy dönt, hogy beáll a munkaerőpiacra? Milyen aspirációi vannak a jövőre nézve? Milyen értékek hatnak a döntéseikre? Illetve mindezt az információt, hogyan tudja felhasználni egy vállalat annak érdekében, hogy egy erős munkáltatói márkát alakítson ki. Mindezt az erdélyi magyar fiatalok romániai munkaerőpiaci helyzetére vonatkozóan vizsgálom, empirikus kutatási adatokra támaszkodva. Ezen kérdések mentén olyan információkhoz lehet hozzájutni, melyekkel egy vállalat képes felmérni, hogy hogyan tud megfelelni a leendő alkalmazottai igényeinek. A kutatásom eredményei hozzájárulnak a vállalat Employer Branding stratégiájának kialakításához.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Simpf Jennifer BBTE KGTK, Digitális marketing szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Seer László egyetemi adjunktus, BBTE

Az e-WOM hatása a fogyasztók vásárlási döntéshozatalára Napjainkban már senki számára nem újdonság az, hogy a technológiai fejlődés számos területen hatást gyakorolt, amelynek köszönhetően egy strukturális változás következett be, amelynek során több szerepkör és folyamat megváltozott. Az e-WOM, vagyis az online szájreklám, egy termékről/szolgáltatásról vagy vállalatról szóló vélemény, amelyen belül pozitív, negatív vagy semleges információk megosztása történik. Általa az emberek egy sokkal szélesebb csoporttal kommunikálhatnak, olyan személyekkel is, akiket alig vagy egyaltalán nem ismernek. Jelen kutatás során azt szeretném megvizsgálni, hogy az e-WOM, ezen belül a pozitív és negatív vélemények milyen módon befolyásolják a fogyasztók döntéshozatalát, mi alapján döntik el a fogyasztók, hogy pozitív vagy negatív véleményt tesznek majd közzé, valamint egy konkrét márka esetében milyen mechanizmus szerint történik az e-WOM átadása. A kutatás során arra szeretnék fókuszálni, hogy a szakirodalmi áttekintésben megjelenő elméletek és kutatások alapján a kérdőívet kitöltő személyeknél mérjem fel az e-WOM hatását a fogyasztók vásárlási döntéshozatalára.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Kardos Anna-Adrienn BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető: Dr. Săplăcan Zsuzsanna egyetemi docens, BBTE

Viselkedési érvelési elmélet az ökoélelmiszerek vásárlásában

A kutatás célja feltárni az ökoélelmiszerekhez társított attitűdöket, ezeknek okát, és hatásait az ökoélelmiszerek vásárlási szándékára. Az attitűdök okait feltárom az attitűdre ható érvek, ellenérvek és értékeket vizsgálatával. Vizsgálom az egészségtudat mint érték, a felhasználási korlát és kockázati korlát mint ellenérv, az ökológiai jólét, és a természetes alapanyagok mint mellette szóló érv hatását az attitűdre és a vásárlási szándékra.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 92

Kristó Tímea-Szilárda BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető: dr. Săplăcan Zsuzsanna egyetemi docens, BBTE

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Az állatok megjelenítése reklámokban és annak hatása a fogyasztásra, vásárlásra. A 21. században minden ember találkozik reklámokkal. A reklámok szerves részét képezik az életünknek, befolyásoló, információszerzési szerepük van. Akár a fiatalságot vesszük példának, akár az idősebb korosztályt, a reklámok megtalálják őket. Minden korosztálynak megvan a platformja, ahol el lehet érni őket és sugározni lehet nekik a reklámokat. Fontos, hogy a fogyasztó ezt az üzenetet tudja dekódolni, értelmezni és tudjon vele azonosulni. A fogyasztó a saját értékrendje és korábbi tapasztalatai alapján dekódolja az üzenetet. Vannak emberek, akik tudatosan próbálnak odafigyelni arra, hogy ne folyásolja be őket a média, de amilyen mértékű reklámmennyiség vesz minket körül, ez szinte lehetetlen. Ha nem is azonnal fejti ki a hatását egy reklám, idővel az emberek tudatába fog vésődni. A folyamatos információközléssel és annak ismétlésével a fogyasztó tudatában megjelenik a termék, szolgáltatás, amit sugároztak neki. Egy reklám negatívan és akár pozitívan is tud hatni a fogyasztóra. Fontos, és oda kell figyelni arra, hogy a reklám pozitívan segítse elő a termékről kialakított imázst, a fogyasztó kételyeit minimalizálja és a pozitív hozzáállását elősegítse, ezzel hozzájárulva a termék megvásárlásához. A témám fő célja, hogy bebizonyítsam, nem mindegy, hogyan, milyen elemek mellett szerepel egy reklámban a termék. Ahhoz, hogy egy reklám hatásosabb legyen a célcsoport elérésében, bizonyos elemeknek a megjelenítése pozitív hatással lehet a fogyasztó számára a termék attitűdjével kapcsolatosan. Vannak olyan elemek, amelyek majdnem biztos sikert garantálnak egy reklám hatásának kifejtésében. Egy kisbaba szerepeltetése már-már biztos sikert ígérhet, mert a kiskabákat cukinak, aranyosnak és viccesnek tartják az emberek. Azonnal felfigyel a néző, aki szereti a kisbabákat. Ilyen eleme lehet egy reklámnak a humor: a vicces dolgokat hamarabb megjegyzik a fogyasztók. Ahogy változik az ember, úgy kell adaptálni a reklámokat is. A mai világ emberei tudatosan figyelnek vagy akarnak figyelni a környezetükre. Jobban odafigyelnek, hogy ne szemeteljenek, hogy segítsenek egy bajba jutott állaton. Nem beszélve arról, hogy mivel kihúzódott a gyerekvállalás életkora és az emberek szeretnek gondoskodni, vágynak arra, hogy gondoskodjanak, ezért előszeretettel tartanak kisállatokat. A kisállatok már nem a háziállat szerepét töltik be egy család életében, hanem családtagokká váltak az évek során. Ezen úton elindulva, a feltevésem az, hogy ha egy cég kiskedvenccel mutatja be termékét, szolgáltatása nagyobb érdeklődést érhet el a termékével kapcsolatosan.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

László Laura

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető: dr. Săplăcan Zsuzsanna egyetemi docens, BBTE

A kulturális intémzények digitális marketing stratégiája és a felhasználók kultúrafogyasztási szokásai A bevezető részben feltárom a dolgozat célját és azt, hogy miért ezt a témát választottam. A továbbiakban olyan szakkifejezések értelmezésére kerül sor, amelyek nélkülönözhetetlenek a kutatás során. Az elméleti részben specifikus fogalmak bemutatására is sor kerül, amelyek szoros kapcsolatban állnak a kultúra és a marketing definíciójával, és fontos szerepet játszanak a dolgozat felépítésében. Az elméleti rész után következik a kutatási módszertan bemutatása. A szekunder adatok feltárása az elméleti részben jelenik meg, ezért a primer adatok megszerzéséhez szükséges eszközök kerülnek a bemutatásra. A primer adatok gyűjtésébe beletartoznak az interjúk, amelyeket kultúrális intézményben dolgozók vagy olyan személyek közbenjárásával készítek el, akiknek volt lehetőségük különböző kultúrális programok megszervezésében részt venni. Ezenkívül a kvalitatív kutatás keretén belül egy kérdőiv segítségével tanulmányozom a kultúrafogyasztókat. A gyakorlati részben az adatok feldolgozására kerül sor, amelyeket a kérdőív és az interjú segítségével gyűjtök össze. Miután az adatok elemzése lezárult, és megkaptam az eredményeket a következtetések levonására kerül sor, majd ezt követően javaslatokat fogalmazok meg.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 94

Matuz János Kászon

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető: dr. Sdr. Seer László-Csaba, egyetemi adjunktus, BBTE

Az Asszemblázs elmélet alkalmazása a háztartásbeli Dolgok Internete rendszerekben A dolgozatban felmérésre kerül, hogy a korai elfogadók mennyire tekintenek az Dolgok Internete eszközökre individuálisan és mennyire egy rendszer részeiként. Mely tulajdonságok hatnak rájuk pozitívan és melyek negatívan? Ezen termékek rendszere egy különleges, „Asszemblázs” szemszögből kerül megfigyelésre. A dolgozat tartalmi összefoglalója: Napjainkban egyre nagyobb teret kap a háztartásokban az Internet of Things (IoT). Az AEÁ-ban például a modern háztartások 20%-ban szerepel valamilyen eszköz, amit rendszer szinten lehet összehangolni egy másik eszközzel: okos égők, okos termosztát, Amazon Alexa, Google Assistant stb. A korai elfogadók, akik egy termék életciklusában az első szakaszban figyelik meg ezeket a termékeket, egyes tulajdonságokra érzékenyebbek, másokra viszont nem. Egy kvalitatív kutatás segítségével felmérésre kerül, hogy a korai elfogadók miképpen tekintenek az IoT eszközökre és különböző tulajdonságaikra, individuálisan igyekeznek-e használni őket, vagy beintegrálják az okos otthoni rendszerükbe és mennyire egyezik a használati élményük a Deleuze és Guattari által megfogalmazott Asszemblázs elmélettel.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 95

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing Pávai-Marossy Zsófia-Réka, Vernes Anita-Beattix és Kovács Alpár-Botond BBTE KGTK, Gazdasági Informatika szak, II. év BBTE KGTK, Menedzsment szak, II. év Témavezetők: dr. Székely Imre egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK dr. Alt Mónika Anetta egyetemi docens, BBTE KGTK

A koronavírus-fertőzés elleni védőoltás fogyasztók általi elfogadását befolyásoló tényezők Napjaink egyik legégetőbb kérdése, hogy mennyire lesz eredményes az oltáskampány egyes országokban, és ezáltal mikor áll vissza a standard állapot a gazdaságban. Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek azok, akik hajlandóságot mutatnak az ingyenes oltás beadatása iránt és azok, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel. Kutatásunk témája napjaink egyik legmeghatározóbb kérdése: az ingyenes koronavírus-védőoltás igénylése iránti hajlandóság Erdélyben. Dolgozatunk fő célja kimutatni a munkaerő-piacon betöltött szerepkör, gazdasági háttér és az oltás igénylése iránti hajlandóság között létező összefüggést és ennek erősségét. Az általunk felhasznált adatok online kérdőív segítségével kerülnek begyűjtésre, melynek révén felmérjük az ország egyes megyéiben különböző gazdasági és szociodemográfiai háttérrel rendelkező lakosok álláspontját. A begyűjtött adatokat különböző statisztikai módszerek segítségével vizsgáljuk, melyek közt domináns szerepet kap a változók közötti kapcsolatelemzés. Az igénylési hajlandóságot a társadalmigazdasági jellemzők befolyásolják, így felmérésük és ismeretük jelentős információkat szolgáltat a romániai oltási kampány potenciális résztvevőinek profilozását illetően.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 96

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 97

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Kelemen Kincső BBTE KGTK, Vállalkozásmenedzsment szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi tanár, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Élelmiszeripari ellátási láncok ellenállóképességének vizsgálata a COVID-19 által okozott válsághelyzetben Az ellátási láncok ellenállóképességét már a koronavírus-járvány elterjedése előtt is két fő tényező befolyásolta, amelyek a járvány időszaka alatt méginkább felerősödtek: (1) a gazdasági környezet egyre inkább turbulenssé válása, valamint (2) a hagyományos kockázatmenedzsment technikák alkalmatlansága rugalmasabb ellátási láncok működtetésére. Az élelmiszeripari ellátási láncok működése ugyanakkor kritikus fontosságú a társadalom és gazdaság zavartalan működésének biztosításához, így fontosnak tartom megvizsgálni az élelmiszeripari szereplők lehetőségeit egy olyan válsághelyzetben, ami globális szinten jelentős gazdasági hatást gyakorolt. A kutatás elsődleges célja azonosítani azt, hogy milyen lehetőségeik vannak az élelmiszeripari szereplőknek az ellátási láncok rugalmasságának növelésére a COVID-19-okozta válsághelyzetben. Ebből kiindulva a kutatás célja egy olyan döntési modell kidolgozása, amely segítheti az iparágban tevékenykedő vállalatok ellátási láncainak megerősítését a különböző zavart okozó tényezőkkel szemben. Módszertani szempontból a kutatás során strukturált szakirodalmi elemzést alkalmazok, majd ennek alapján két élelmiszeripari ellátási lánc mélyreható vizsgálatát végzem el esettanulmány alapú módszerrel, strukturált interjúkra alapozva. Az eredmények alapján célom egy olyan döntési modell kidolgozása, amely rugalmasabbá teheti az iparágban tevékenykedő vállalatok ellátási láncát és ezáltal ellenállóbbá a jövőbeli válsághelyzetekkel szemben.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Bartalis Balázs BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi tanár, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Robotizált és okos megoldások alkalmazásának hatásvizsgálata a mezőgazdaságban A kutatásom célja a smart technológiák, valamint a robotizálás előnyeinek, és hátrányainak vizsgálata a mezőgazdaság területén, azon belül főként a tejtermelés, növénytermesztés területén. Célom egy tejtermelő vállalat esetén megvizsgálni, hogyan befolyásolja az új technológia, azon belül is főként a smart technológiák bevezetése, a vállalat fejlődését, milyen nehézségekkel néz szembe a vállalat vezetése és milyen előnyöket élvez e technológiák használata során. A kutatás során fontos szempontot jelent megvizsgálni, hogyan hat az újonnan bevezetett technológia a meglévő humán erőforrás feladataira. A dolgozat esettanulmány módszerével vizsgálja meg az adott témát, amely révén egy reális képet kapunk, hogy milyen hatásai vannak 2020-2021-ben az automatizálásának a vizsgált vállalatnál.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 99

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Constiniuc Norbert-Dániel BBTE KGTK, Vállalkozásmenedzsment szak, mesterképzés II. év Témavezető: Dr. Szász Levente egyetemi tanár, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Az RPA-rendszerek alkalmazása a vállalati folyamatok automatizálására KKV-k esetén A negyedik ipari forradalom korában egyre több vállalat fektet be olyan digitális eszközökbe és megoldásokba, amelyekkel automatizálhatnak bizonyos vállalati folyamatokat. Kutatásom során egyrészt arra keresem a választ, hogy hogyan befolyásolja az RPA-rendszer (Robotic Process Automation) a romániai kis- és középvállalkozások teljesítményét azáltal, hogy munkát takarít meg az alkalmazottak számára, akiknek adminisztrációs, ismétlődő feladatok helyett magasabb hozzáadott értékű tevékenységre marad idejük. Másodsorban dolgozatom arra is keresi a választ, hogy pénzügyi eredményesség szempontjából mennyire ajánlott robotizált folyamatautomatizálást implementálni. Az esettanulmány jellegű módszertan segítségével több mélyinterjút is készítek olyan vállalatok vezetőivel és alkalmazottaival, akik napjainkban is használják a már említett rendszert. Az interjúk eredményeit és a vállalatok adatait kombinálva a kutatás irányt mutat arra vonatkozóan, hogy az RPA-rendszerek hogyan nyújthatnak segítséget a KKV szektor számára, valamint milyen hatásokat várhatunk a humán erőforrás munkavégzésére, illetve a vállalatok eredményességére egy ilyen rendszer bevezetésével.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 100

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Dombi Evelin Rozália BBTE KGTK, Bank és pénzügy szak, III. év Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK

A Profinox korlátolt felelősségű társaság üzleti terve Dolgozatom célja felépíteni egy olyan üzleti tervet, amely segítségével be tudom bizonyítani, hogy szükséges a vállalatot fejleszteni, modernizálni ezáltal növelni a vállalat profitszintjét. Dolgozatom első részében bemutatom az üzleti terv tartalmát, felépítését. Bemutatom, hogy melyek azok a fontos részek, amelyeket tartalmaznia kell. A második rész pedig a Profinox kft. üzleti tervét fogja tartalmazni, amely során egy új gépezetet fognak megpályázni. Előfelvetésem az, hogy a vállalat számára érdemes lenne modernizálni, fejleszteni gépezetüket. Ezzel csökkenének a költségek és növekedne a produktivitás.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 101

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Domokos Attila BBTE KGTK, Bank és pénzügy szak, III. év Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK

Induló vállalkozás belépése az európai League of Legends eSport piacra A dolgozatom címe Induló vállalkozás belépése az európai League of Legends eSport piacra, melynek keretein belül egy üzleti tervet fogok elkészíteni, hogy egy újonnan megalakult esport vállalat miként tud sikeresen integrálódni és profitábilisan működni az európai League of Legends európai ligájában, az LEC-ben. Dolgozatomban helyet kap az esport bemutatása és az esport vállalatok működési modelljének bemutatása, ezen túl egy piac/iparágelemzés, melyben az európai ligában lévő csapatok elemzésére kerül sor. Szó lesz továbbá az ezen projekt megvalósításához szükséges beruházás nagyságának bemutatásáról, melynek keretein belül a szükséges infrastruktúra költségének, játékosok és azok igazoltatásainak költségét, továbbá a ligába való belépesi díját taglalom. Ezt követően meghatározásra kerül az a vállalati stratégia, felépítés, marketingterv és működési tervezet mely segítségével egy helytálló működésbe kezdhet a vállalat, valamint ennek függvényében elkészül egy eredmény, mérleg és cash-flow kimutatás, melyek a vállalati működés profitabilitását és fenntarthatóságát fogják vizsgálni és előrevetíteni.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

102

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Filep Attila BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK

Az üzleti tervezés szerepe a KKV menedzsmentben. Az CSABA CLEAN S.R.L.-D vállalat esete A dolgozatom az üzleti terv elkészítésének és felhasználásának létjogosultágát vizsgálja egy már létező vállalat esetében. A kutatás során megvizsgálom szakirodalmi szempontból, hogy konkrétan mi is az üzleti terv és hogy kik, mire használhatják fel, valamint a kis- és középvállalatok felépítéséről, működéséről és érintettjeiről is szót ejtek. Ezután a CSABA CLEAN vállalat megismerése és megvizsgálása következik. Elképzelek olyan szcenáriókat, amelyekkel fejleszteni lehetne a vállalatot és egy üzleti terv segítségével ezek megvalósíthatóságát vizsgálom, és eldöntöm, hogy melyik lenne a legoptimálisabb “következő lépés”. Dolgozatom végére kidolgozok egy optimális útvonalat a vállalatnak, valamint megválaszolom azt a kérdést, hogy segíthet-e egy meglévő vállalatnak, ha üzleti tervet készít.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 103

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Hetzke Márk BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK

Az üzleti tervezés szerepe egy start-up szakaszban lévő textilmosoda esetében A dolgozatban egy szőnyegtisztítással foglalkozó vállalkozás üzleti tervének kidolgozása a célom, precízen szem előtt tartva azon tényezőket, amelyek a közgazdaságtan és a gazdálkodástudomány alapjait jelentik. Dolgozatom első fejezetében a vállalkozó mint személy témakörét járom körül, vizsgálva a veleszületett és tanult képességeit, illetve a vállalkozás mint tevékenység kérdését. Második fejezet témája a szakirodalomban található különböző szervezeti életciklus-modellek összehasonlítása, azok jellegzetes kihívásai, illetve szóba jöhető megoldások. A harmadik fejezetben magáról az üzleti tervezés tevékenységéről, folyamatáról értekezek, annak összetételéről és a pozitív hozadékairól. Gyakorlati fejezetben a szóban forgó szőnyegtisztító szolgáltatás üzleti tervét dolgozom ki, melynek egy nem reprezentatív, 140 válaszadót magába foglaló kérdőíves kutatás jelenti az alapját. Ebből kiindulva egy személyre szabott marketingterv is helyet kapott ezen fejezetben. Úgy gondolom, hogy a Romániában található KKV szektor számára hasznos nézőpontot és összefoglalást tartalmazhat a dolgozatom.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 104

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Kovács Brigitta BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi tanár, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Az ERP és a flottamenedzsment rendszer hatása a vállalat működésére és a pénzügyi eredményességére Az ERP rendszerek napjainkban fontos mozgatórugói a vállalatoknak. A rendszer által, a vállalat képes csökkenteni a költségeit, illetve fel tudja gyorsítani a folyamatait és jobban ellenőrizni azokat. A vállalat hatékonyságát nagyban növelheti egy ERP rendszer, ugyanakkor előfordulhat, hogy negatív hatások is megjelennek, amennyiben nem megfelelően kezelik azokat. Az ERP rendszerek mellett, úgy vélem, hogy a flottamenedzsment rendszereknek is fontos szerepük lehet egy vállalat esetében. A dolgozatomban, arra keresem a választ, hogy egy szállító vállalat esetében egy ERP rendszer és a flottamenedzsment rendszer bevezetésének milyen hatásai vannak a pénzügyekre, illetve a vállalat működésére. Meg szeretném vizsgálni az ERP és a flottamenedzsment rendszer bevezetése előtti periódust és a bevezetés utáni periódust egyaránt. A téma relevanciáját abban látom, hogy egy ERP és a flottamenedzsment rendszerek bevezetésének hatásai sok vállalat számára hasznos információként szolgálhatnak. A téma kevésbé kutatott, viszont annál fontosabb, hiszen egy szállító vállalat esetében elengedhetetlenek ezek a rendszerek a maximális hatékonysághoz.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 105

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Szőke Dóra és Székely Evelin Beáta BBTE KGTK, Menedzsment szak, I. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK

A modern gazdaság optimális nagyságrendjének keresése az ökoszisztémához képest a fenntartható fejlődés feltételével A gazdaság mindkét szintjét (makroszintjét, illetve mikroszintjét), a növekedésre való törekvés jellemzi, mely nélkül nem is tudna funkcionálni a modern gazdaság. Mikroszinten az üzemszüneti pont alatt már nem termelnek a vállalatok. Ezzel ellentétben, ha makroszinten vizsgáljuk a helyzetet, már nem találkozunk optimális nagyságrenddel, azzal a ponttal, ahol a termelést le kéne állítani. Hogyan is felejthettük el ezt a pontot a makroökonómiában? A kutatás során választ keresünk erre a kérdésre. Illetve arra, hogy min kellene változtassunk a mai gazdaságban a fenntartható fejlődés eléréséhez, annak érdekében, hogy soha ne érjük el a „túllövés állapotát”. Túllőni ezesetben a határok átlépését jelenti, melyet hanyatlás követ, tehát jóléti veszteség következik be. Továbbá, úgy gondoljuk, hogy ehhez kulcsfontosságú elem az, hogy megváltoztassuk a jólétet mérő mutatónkat, ami jelenleg a GDP és helyette egy erre kifejlesztett mutatót használjunk. A GDP folyamatos növekedésben van, de ez nem jelenti azt, hogy a társadalom jóléti szintje is növekedik, hiszen egyre nagyobbak a jövedelmi különbségek, a munkanélküliség, és az tapasztalható, hogy környezetünk állapota rohamos ütemben romlik.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 106

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Molnár Kristóf BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi tanár, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Termelési kapacitások kialakítására vonatkozó vállalati döntések elemzése a Mol Metal Kft.-nél A termelési kapacitások kialakítására vonatkozó vállalati döntések elemzése rendkívül fontos, hogy a termelő vállalat a vevői igényeket megfelelően tudja kielégíteni. Ebben a dolgozatban egy melegvíz technologiával foglalkozó termelő vállalat termelési kapacitásaira vonatkozó menedzseri döntéseit vizsgálom, ahol számos tényező nehezíti meg ezeket a döntéseket, mint például a munkaerőhiány. Dolgozatom fő célja, hogy megvizsgáljam, hogyan tudja a vállalat a vevői igényeket kielégíteni megfelelő termelési kapacitások kialakulásával rövid, illetve hosszú távon. Ezeket a döntéseket számos tényező befolyásolja, mint például a megnövekedett kereslet vagy akár a munkaerőhiánnyal járó problémák. Viszont arra is szeretnék rávilágítani, hogy melyek azok a kapacitásbővítéssel járó döntések, amelyek által a vállalat a kereslet alakulásának megfelelő módon tudja növelni a kapacitását. Az elemzésem várt eredménye, hogy a Mol Metal Kft. megfelelően tudja kihasználni a kapacitását és ez által megfelelően tudja kielégíteni a vevői igényeket.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 107

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Molnár Zoltán BBTE KGTK, Vállalkozásmenedzsment szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Szabó Tünde Petra egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

A használt autók árait befolyásoló tényezők a romániai e-kereskedelemben Mint tudjuk az utóbbi időben nagyon megnövekedett Romániában az autók száma, amit nagyobb részben a használt autók tesznek ki, ezért a dolgozatom első részében bemutatom, hogy hogyan alakult az utóbbi időben ezeknek az autóknak a száma, hogyan alakultak az árak a romániai piacon, milyen eloszlásban vannak a használt, illetve az újonnan vásárolt autók. Dolgozatom második részében a romániai használt autók árainak befolyásoló tényezőit vizsgálom az e-kereskedelemben. Összegyűjtöttem egy 200 autóból álló mintát egy online autóértékesítő felületről, amelyben 22 független változó hatását vizsgálom a használt autók árainak a megmagyarázására. Kutatási módszernek a többváltozós lineáris regressziót választottam, amelyet az R program segítségével hajtok végre. Végül az így kapott eredményt összehasonlítom a szakirodalomban alkalmazott modellek eredményeivel, amelyeket más országokban kaptak.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 108

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Nagy Márk Ruben BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK

Egy induló bútoripari vállalkozás üzleti terve A dolgozatomban egy induló bútoripari vállalkozás üzleti tervét készítem el. Ezzel az a célom, hogy rávilágítsak az ágazatban rejlő lehetőségekre, felmérjem, hogy milyen erőfeszítésekbe kerül, illetve mekkora beruházás szükséges egy vállalkozás felépítéséhez teljesen az alapoktól kezdve az adott iparágban. Valamint nem utolsó sorban azt fogom felmérni, hogy megéri e ez a beruházás, hogy mennyi idő múlva térül meg, és mekkora hasznot képes hozni. A dolgozatom első felében áttekintem azokat a tulajdonságokat, amelyekkel egy vállalkozónak rendelkeznie kell, illetve azt, hogy egy vállalkozás milyen életciklusokon megy át az alapítástól kezdve a csődig, valamint nem utolsó sorban, hogy mikor és milyen céllal érdemes egy vállalkozás számára üzleti tervet készíteni. A dolgozatom második felében a már említett bútoripari vállalkozást mutatom be, ismertetem a tevékenységét, majd egy marketingtervet és egy részletes pénzügyi tervet készítek a számára. Arra számítok, hogy a dolgozatom eredményei egyaránt hasznosak lesznek azok számára, akik egy új bútoripari vállalkozás elindításában gondolkodnak, valamint a már régebb óta az ágazatban tevékenykedők számára is hasznos lehet a vállalkozásuk terjeszkedésének céljából.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 109

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Petkes Richárd-Kálmán BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi tanár, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

A vevői elégedettség és a szolgáltatásminőség elemzése és fejlesztése egy reklámügynökség esetében Az aktuális piaci versenyhelyzetben a szolgáltató vállalatok egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tegyenek annak érdekében, hogy a szolgáltatás minőségét fejlesszék, és ezáltal a vevői elégedettséget fent tudják tartani. A dolgozat fő célja, hogy egy romániai reklámügynökség példáján keresztül megmutassa azt, hogy milyen kapcsolatban áll a szolgáltatásminőség a vevői elégedettséggel. A kutatás módszertanát tekintve elsősorban kérdőíves felmérésre épít, amely segítségével a vállalat ügyfelei elmondhatják véleményüket arról, hogy milyen tapasztalataik vannak a kapott szolgáltatásokat illetően. Az összegyűjtött információk kielemzése után a dolgozat megkísérel olyan javaslatot tenni a cég számára, amely javítani tudja a szolgáltatásainak minőségét és a vevői elégedettséget. A dolgozat elméleti relevanciáját az adja, hogy egyedi módon kapcsolja össze a szolgáltatásminőség és a vevői elégedettség elemzésére alkalmazott tudományos módszereket. Gyakorlati szempontból a kutatás irányadást kíván adni más szolgáltató vállalatok számára is annak érdekében, hogy sikeresen tudják kombinálni a szolgáltatásminőség és vevői elégedettség felmérésére alkalmas eszközöket.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

110

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Sándor Mátyás BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi tanár, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Vevőérték-számítás és elpártolás menedzsment módszerek alkalmazása egy kistérségi vállalkozásnál A vevőérték meghatározása jelentős szerepet játszik egy vállalkozás hosszú távú profitabilitásának biztosításában. A dolgozatban egy barkácsüzlet vevőinek az elpártolását vizsgálom, kistérségi szinten, ahol számos versenytárs megtalálható ezen a piacon a helyi és nemzetközi vállalkozásokkal együtt. Dolgozatom fő kérdése az, hogy hogyan tudja a vállalat úgy fejleszteni a működését, hogy azzal csökkenteni tudja az elpártolt vevők számát. Számos tényező befolyásolhatja azt a döntést, hogy a vevő hűséges marad-e egy vállalat iránt. Ilyen lehet például a termékek minőségének biztosítása, a frontvonalban dolgozók viszonyulása a vásárlók felé, valamint az is, hogy mennyire elégedettek a vevők a kínált termékekkel és a nyújtott szolgáltatással. A dolgozat elvárt eredménye, hogy azonosítsuk azokat a lépéseket, amelynek következtében csökkenteni lehet az elpártolt vevők számát. A javasolt lépések pénzügyi megalapozása érdekében az is megállapításra kerül, hogy mennyi az a maximum költség, amit egy vállalat még hajlandó kifizetni a hűséges vevőért, valamint mennyi egy új vevő bevonzásának költsége.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

111

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Varga Edit Ágnes BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi tanár, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

A szolgáltatásminőség elemzése és fejlesztése: esettanulmány a 3D Clean Service kft.-nél A kutatás célja felmérni és elemezni egy tisztító és fertőtlenítő vállalat, a romániai 3D Clean Service kft. által nyújtott szolgáltatások minőségét, a vállalat minél hatékonyabb működése és versenyelőnyének fenntartása érdekében. A kutatás során egy kérdőíves felmérést végzek a vállalati ügyfelek körében, amely által egy releváns képet kapok a vállalat-nyújtotta szolgáltatások jelenlegi helyzetéről. Ezen adatok a vállalati teljesítmény mérését segítik elő, amely a SERVQUAL modell és a fontosság- teljesítmény mátrix segítségével készül el. Mindemellett felmérésre kerül, hogy a fogyasztók milyen fő elvárásokkal fordulnak egy tisztító és fertőtlenítő vállalathoz. A kutatás elvárt eredménye, hogy egy reális képet kapjunk a vizsgált vállalat által nyújtott szolgáltatások jelenlegi milyenségéről, illetve az, hogy a begyűjtött adatok alapján javítsuk az elemzett szolgáltatások minőségét, annak érdekében, hogy a vállalat minél jobb partneri kapcsolatot tartson fenn, illetve alakítson ki meglévő és jövendőbeli ügyfeleivel.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 112

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment Viszkok Bence BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK

Gazdagság bármi áron, avagy a magyarországi szervezett bűnözés és kábítószer-kereskedelem körképe. Kutatásom témája a magyar és európai kábítószer-kereskedelem és szervezett bűnözés bemutatása. Ismeretesek a mexikói és kolumbiai drogkartellekről szóló kalandos, esetenként erőszakkal teli történetek. A témában fellelhető szakirodalom legtöbbször a dél-amerikai országok kábítószer-kereskedési szokásairól és ezen országok amerikai kapcsolatával és ellátási láncaival foglalkozik. Kutatásomban bemutatom és megvizsgálom ezen szakirodalmak alapján az európai és magyar drogkereskedelmet, melyben a téma ellátási láncolatát és gazdasági, üzleti modelljét vizsgálom és hasonlítom össze a dél-amerikaival. A kutatás céljának az elemzéséhez az esettanulmány módszerét választottam. Ezen tanulmány jobb feltárásának érdekében interjúkat folytatok hatósági személyek, függők és a drogkereskedelem ellátási láncolatában tevékenykedő személyekkel. Ezen interjúk alapján bemutatom az európai drogkereskedelmet, különös tekintettel kiemelve a magyar piacot és ezekről új eredményeket tárok fel. Megtudni, hogy egy új versenyző belépésének az európai piacra milyen akadályokkal és korlátokkal kell szembe néznie. Továbbá milyen hasonlóságok és ellentétek találhatók a fekete és a legális fehér piac között.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 113

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 114

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy Boga Balázs BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, KGTK

A romániai egészségügyi rendszer hatékonysága A dolgozat az egészségügyi rendszer hatékonyságot vizsgálja, megyei lebontásban, közgazdasági megközelítésből. Célja pontos képet alkotni a rendszer sajátosságairól, megbecsülni a hatékonyságát, ökonometriai modellezés alapján pedig fejlesztési javaslatokat megfogalmazni. Négy kvantitatív módszerből (korrelációszámítás, DEA, OLS és TOBIT) álló kétlépcsős (hatékonyságvizsgálat és regressziószámítás) ökonometriai elemzésre épül. A hatékonyságvizsgálat (DEA módszerrel) megyei lebontásban közöl adatokat az egészségügy hatékonyságáról, a regressziószámítás pedig felfedi a hatékonyságot befolyásoló független tényezőket. A dolgozat az elemzések eredményeiből fejlesztési javaslatokat származtat a romániai egészségügyi rendszer hatékonyabb működése érdekében: a teljesítmény növeléséhez elengedhetetlen, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat közgazdasági és ökonometriai, és nem kizárólag orvosi szemszögből tekintsék a döntéshozók. A kutatás relevanciáját ez a közgazdasági (és nem orvosi) megközelítés adja, hiszen a statisztikai elemzések alapján kapott eredmények tudományos alapot képezhetnek a romániai egészségügyi rendszer fejlesztéséhez.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 115

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy Krika Andor BBTE KGTK, Bank- és pénzügy szak, III. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK

A romániai nyugdíjrendszer fenntarthatósága A dolgozat fő tematikája a romániai nyugdíjrendszer, ezen belül többnyire a rendszer fenntarthatósági kérdéseivel foglalkozom. Nemcsak Románia, hanem az egész európai társadalom kedvezőtlen demográfiai változásokkal (idősödő társadalom, fordított népességpiramis) áll szemben. A nyugdíjrendszerrel szemben támasztott fenntarthatósági követelményeket a felosztó-kirovó típusú nyugdíjrendszerek csak demográfiai nehézségek nélkül és kedvező gazdasági feltételek mellett képesek teljesíteni. Kutatásom célja vizsgálni, hogy az állami nyugdíjrendszer képes ezeket a változásokat megfelelően kezelni, tud-e gyorsan és hatékonyan reagálni, alkalmazkodni az új társadalmi formához. Mindezen kérdések megválaszolásának alapfeltétele a romániai nyugdíjrendszer működésének, a rendszerváltás után végrehajtott intézkedések és a rendszert fenyegető kihívások fundamentális ismerete. A kutatásomat módszertanilag ökonometriai modellek, idősorok fogják alátámasztani, amelyek minden nyugdíjrendszer szempontjából releváns adatokat tartalmaznak az 1990-es évektől napjainkig. Eredményeim rámutatnak arra, hogy milyen reformok segítik elő a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát, stabilitását, illetve ezen igazításoknak milyen kvantitatív hatásai vannak a társadalom, nyugdíjrendszer és a gazdaság számára egyaránt.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 116

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy Márton Gergely BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés II. év Témavezetők: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK dr. Nagy Bálint Zsolt egyetemi docens, BBTE KGTK

Jövedelmek közötti egyenlőtlenségek csökkentésére tett kísérletek Romániában A szocializmus egyik eredménye a jövedelmi egyenlőség megteremtése, bár ez alacsony életszínvonallal párosult. A rendszerváltás után a parancsgazdaság hatására a korábban megteremtett egyenlőséget már nem lehetett ugyanúgy fenntartani. A kommunizmus alternatíva költsége a Szovjetunió bukását követő években vált igazán érezhetővé, úgy a társadalom, mint a közgazdászok számára, megnőtt a munkanélküliség, az infláció meglódult, és a termelékenység csökkent. Az ezt követő időszakban a mindenkori politikum, ha nem is expliciten, de célként tűzte ki az így kialakult feszültségek enyhítését. Dolgozatomban az 1995-ös évektől kezdődően napjainkig tartó fontosabb adatokat összegyűjtve mutatom be a romániai társadalom jövedelmi helyzetét, megvizsgálva az egyenlőtlenségek csökkentésére tett kísérleteket. Olyan kérdésekre keresem a választ, hogy milyen kapcsolatban áll a jövedelmi-egyenlőség és a nemzetgazdaság fejlődése; melyek a leghatékonyabb újraelosztási módszerek, amelyek képesek az egyenlőtlenség által kialakult stressz-helyzetet mérsékelni; az informális-gazdaság következményei a szegénységre és a jövedelmek csoportosulására nézve.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 117

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy Simon Eleonóra BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK

Üzleti terv felépítése és ennek jelentősége egy induló vállalkozás számára Az üzleti tervnek alapvetően fontos szerepe van egy induló vállalkozás életében, ugyanis az egyes tervek elkészülése segítséget nyújt a felmerülő buktatók, csapdák elkerüléséhez, megakadályozva ezzel a vállalkozás idő előtti csődjét. Dolgozatom célja, egy olyan üzletit terv felépítése egy induló termelő vállalat számára, mely átlátható és átfogó képet nyújt a vezetőnek a vállalatról és segíti annak jövőbeli növekedését. Kérdőíves kutatást végzek annak érdekében, hogy megismerjem a lakosok preferenciáit és a termékek iránti keresletet, valamint interjút készítek egy már működő vállalatvezetővel a termelési folyamat és a beruházási szükséglet pontos megismeréséhez. Kutatásomban több kérdést is vizsgáltam, melyek közül szinte a legfontosabb, hogy érdemes lenne-e egy feldolgozó vállalatot működtetni egy kis községben, jövedelmező és életképes lenne-e ez a vállalat a jövőben, valamint megtérülne-e a beruházás. Továbbá lenne-e fizetőképes kereslet a termékeinkre, a lakosok vásárolnák-e a termékeinket és mutatnának-e érdeklődést azok iránt. Végül az általam készített üzleti tervnek milyen jelentősége az induló vállalat számára, miben segíti azt, miért szükséges számára.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 118

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy Petres Kincső BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés II. év Témavezetők: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK dr. Nagy Bálint Zsolt egyetemi docens, BBTE KGTK

A racionalitás átértékelése a pénzügyi viselkedéstan segítségével A legtöbb befektető, mint döntéshozó, racionális embernek tartja magát és ha megkérdeznénk őket arról, hogy adott helyzetben a lehető legjobb opciót választották-e, elég gyakran kapnánk azt a választ, hogy igen, biztosak benne. Valóban így van ez? Mindig képesek vagyunk a helyzet leghatékonyabb felmérésére, és nem engedjük, hogy befolyásoljanak? A klasszikus közgazdaságtani elméleteket átjárja a homo oeconomicus szelleme és csak később, a pénzügyi viselkedéstan keretein belül derül rá fény, hogy a hasznossági elméletek alapjaiban tévednek, amikor racionális egyednek feltételeznek minket. A valóságban sokkal korlátozottabbak vagyunk. A dolgozat során látni fogjuk, többek között a kilátáselmélet segítségével, hogy hogyan sérül a racionalitás ténye és mennyire vagyunk becsaphatóak és manipulálhatóak akár a szerencsejátékokban, akár a tőzsdei kereskedések során. Mindezt kérdőíves kutatással támasztottam alá.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 119

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy Német Andrea BBTE KGTK, Bank- és pénzügy szak, III. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK

A koronavírus hatása Románia gazdasági növekedésére A koronavírus jelentősen kihatott az ország gazdaságára válságot okozva. E válságot egy, az eddigiektől eltérő sokk okozta. A dolgozat tárgyalja a gazdasági növekedés jelentőségét illetve azt is leírja, hogy a piacgazdaság ciklikus mozgása miatt a növekedés nem tartható fent örökké, így időnként válságok jelennek meg a gazdaságban. A szakirodalmi áttekintésben bemutatom a válságok hatását a gazdaságra, illetve a gazdasági mutatókra vonatkozóan, majd ezt követően részletezésre kerülnek a koronavírus-okozta válság jellemzői, illetve annak hatása a reálgazdaságra és a bankszektorra. A dolgozat kutatási része ökonometriai modellezés segítségével bemutatja, hogy milyen mutatók határozzák meg Romániában a gazdasági növekedést. A kutatás eredménye alapján következtéseket vonhatunk le arra vonatkozóan, hogy mely gazdasági szektorok erősítésére van szükség illetve, hogy az ország milyen statégiát kell kövessen a válság hatásainak enyhítése érdekében, illetve a mihamarabbi növekedés eléréséhez.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 120

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy Virág Tímea Vanda és Hölgyes Orsolya Dorottya BBTE BTK, Alkalmazott modern nyelvek szak, II. év Témavezető: dr. Székely Imre egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK

Az Azonnali Fizetési Rendszer elterjedésével kapcsolatban álló tényezők vizsgálata Alcím: Az Azonnali Fizetési Rendszer, mint a készpénzes fizetések alternatívája. Kutatásunk célja, hogy a Magyar Nemzeti Bank által 2020 márciusában elindított Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) elterjedésére ható tényezőket vizsgáljuk, és ez alapján meghatározzuk, hogy lehet-e a rendszer alternatívája a készpénzes fizetésnek. Ennek érdekében magyarországi és nemzetközi kutatásokat vizsgáltunk, majd ezek alapján kialakítottuk a kutatási modellünket. Kérdőívünkben főként a demográfiai és pszichológiai tényezők jövőbeli AFR használatra való hatását vizsgáltuk. Eredményünk igazolja a hipotézisünket, miszerint számos tényező kapcsolatba állítható ennek az új rendszernek az elfogadottságával. Ezek alapján nem csupán a jelenlegi használati arányt vizsgáltuk, hanem egy jövőbeli potenciális használati hajlandóságot is becsültünk. Következtetésünk, hogy az AFR a készpénzes fizetés felváltására alkalmas versenyképes alternatívaként él a magyarországi pénzügyi piacon.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 121

Kulturális Turizmus

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 122

Kulturális turizmus Csavar Enikő BBTE TFK, Kulturális turizmus szak, mesterképzés III. év Témavezető: dr. Fehér Anna egyetemi adjunktus, BBTE, Magyar Történeti Intézet

"Női érzetek prizmáján át" Női perspektíva egy 19. századi útinaplóban Olaszország a művészetek és az antik kultúra bölcsőjeként, valamint az érzelmi nevelés egyik legalapvetőbb helyszíneként már a 18-19. századokban számos felsőbb körökben mozgó európai polgár legáhítottabb célpontjává vált. Kalandra éhes felfedezők, tanulni vágyó ifjak, lelki megújulásra szomjazó zarándokok, a tudományért meghalni is képes tudósok stb. döntöttek úgy, hogy országokat és kontinenseket járnak be megannyi különböző célból. Jelen dolgozatomban Báró Hadadi Wesselényi Polixéna olaszországi utazását fogom tárgyalni a szerző által is számtalanszor kiemelt „női érzetek prizmáján át.” Célom, hogy megtaláljam azokat az alapvető különbségeket, melyek által a bárónő gondolatai, érdeklődési körei és észrevételei eltérnek az addigi, többnyire férfiak által írt útinaplók szövegeitől. Igyekszem felhívni a figyelmet minden olyan részletre, legyen szó indíttatásról, érzelmekről, a mindennapi élet apróságairól, melyek által hiteles kép rajzolódhat ki az első magyar nyelvű női útirajzról és szerzőjéről egyaránt.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 123

Kulturális turizmus Csiki Szilárd BBTE TFK, Kulturális turizmus szak, III. év Témavezető: dr. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi tanár, dékánhelyettes, BBTE

Szászrégen történelmi öröksége A múltban Felső-Maros mente egyik legjelentősebb központjának számított a többségben magyar, szász és román lakta város, Szászrégen. Napjainkban azonban ez megváltozott. Ahhoz képest, hogy a város milyen gazdag történelmi múlttal rendelkezik, véleményem szerint ez nem kap elég figyelmet manapság. A város, különböző építészettörténeti és művészettörténeti emlékei mellett, számos kimagasló kulturális egyéniségnek is a szülőhelye. Továbbá olyan történeti események helyszíne, amelyek a város életében fontos szerepet játszottak. Kulturális turizmus-hallgatóként, továbbá mivel születésem is köt a városhoz, kötelességemnek érzem, hogy a város történelmi örökségét kutassam. Értékét pedig a kulturális turizmus területén szeretném hasznosítani. Dolgozatommal hozzá szeretnék járulni úgy a város történeti múltjának, mint a turisztikai lehetőségeinek a népszerűsítéséhez. Kutatásom célja Szászrégen történelmi örökségének a feltárása. Dolgozatomban a hangsúlyt kizárólag olyan történelmi épületekre, személyekre, eseményekre teszem melyek a kulturális turizmus területén is hasznosíthatóak. Dolgozatom első részében Szászrégen történetéről írok. Ez után arra a kérdésre keresem a választ, hogy melyek a város azon történelmi örökségei, melyeket a kulturális turizmus szegmensében is fel lehet használni.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 124

Kulturális turizmus Györfi Laura BBTE TFK, Kulturális turizmus szak, III. év Témavezető: dr. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi tanár, dékánhelyettes, BBTE

A korondi malmok régen és most A dolgozatom célja, hogy bemutassam a malmokat, azon belül, pontosabban a korondi malmokat (vízimalom, festék- és mázőrlő malom, posztó és csergeványolók, olajütők, vízifűrészek, gőzmalmok). Korondon a volt 36 malomból, mára csak egy maradt fenn, mely napjainkban is működik és még most is őrölne, ha lenne rá igény. Betekintést szeretnék nyújtani a malmok világába, hogy hogyan is működik, hogyan épül fel, hogyan éltek meg belőle és hogy milyen népszerű is volt, mely nagyban kisegítette és megkönnyítette az emberek munkavégzését. A ma is működő, Györfi-vízimalomra fogom fektetni a hangsúlyt. A tulajdonos azt mondja, legalább fennmaradt ez az egy mutatónak a jövő generáció számára. Már három generáción keresztül öröklődött a malom, apáról fiúra szállt. Az én édesapám lesz a malom negyedik generációs tulajdonosa. A környékemen, Udvarhelyszéken, Sóvidéken sajnos egyre kevesebb malom marad fenn, legtöbbjük el vannak hanyagolva, mivel karbantartásuk nem volt egyszerű dolog. Székelyföld egyik híres tájegysége Sóvidék, mely gazdag, mind természeti szépségeiben, mind szellemiekben egyaránt, ezért úgy gondolom, igencsak fontos, hogy büszkék legyünk egy régonnan fennmaradt, mára már műemléknek számító szerkezetre, mellyel törökbúzát, zabot, árpát, disznóknak való búzaféléket őröltek. Összességében igyekszem ismertetni a malmok múltját és jelenét.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 125

Kulturális turizmus Molnár István-Zoltán BBTE TFK, Kulturális turizmus szak, III. év Témavezető: dr. Fehér Anna egyetemi adjunktus, BBTE, Magyar Történeti Intézet

A stoppos kultúra, mint sztereotípia és valóság. Hazai és külföldi tapasztalatok. Dolgozatomban a „stoppolás” kultúrájával kívánok foglalkozni. A téma sajnálatos módon itthon még nem kutatott, ezért a dolgozatomat egy rövid áttekintéssel indítanám, amelyikben kitérek a stoppolás és turizmus kapcsolatára, a stoppolás, mint utazási forma történetére, illetve vázolnám az autós stoppolás „hanyatlását” és „feltámadását” is. Mindezt annak érdekében, hogy megértsük mit is takar konkrétabban ez az utazási forma. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy hogyan vélekednek általában az erdélyi utazók a stoppolásról, illetve, hogy milyen ez a tapasztalat az autópálya széléről, a stoppos szemszögből. Mivel jómagam is több tapasztalatot szereztem már ezen a téren, úgy itthon, mint külföldön, saját tapasztalataimra is támaszkodom. Ezen kívül a rendkívül aktív stoppos hazai közösség véleményét is kikértem, főként ami a hazai és külföldi stoppolással kapcsolatos élményeket illeti, ugyanis éles kontraszt van a kettő között. A még létező sztereotípiák és előítéletek ellenére, úgy vélem, hogy a helyváltoztatásnak ez a módja a turistát sokkal közelebb hozza a helyi lakossághoz és kultúrákhoz, s ezt a véleményt támasztják alá a kutatás során készített interjúk is. Az így összegyűjtött élménybeszámolókat a külföldi szakirodalom eredményeivel is össze szeretném vetni, hogy ezáltal jobban rálássunk a stoppolás nemzetközi helyzetére és érdemben össze tudjuk hasonlítani az erdélyiek álláspontját a nyugat-európai utazókéval.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 126

Kulturális turizmus Siklodi Beáta BBTE TFK, Kulturális turizmus szak, III. év Témavezető: dr. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi tanár, dékánhelyettes, BBTE

Kirándulás, természetjárás Kelemen Lajos visszaemlékezéseiben Sokféleképpen lehet elemezni Kelemen Lajos munkásságát. A legtöbbek által ismert eredményt természetesen a történettudománnyal, a történelmi források kutatásával és levéltári munkásságával érte el. Viszont a számtalan történelmi és művészettörténeti adat mellett, mással is megajándékozta az erdélyi közönséget. Ugyanis temérdek megtett kirándulása alatt nemcsak a durva talaj itta be történészünk nyomait, hanem a naplója is, melyben rendszeresen lejegyezte kirándulásainak főbb mozzanatait. A dolgozatom során elemezni szeretném ezen útleírásokat, s megfigyeléseim alapján ismertetni szeretném, hogy milyen céllal utazott, mit tartott fontosnak lejegyezni és ez hogyan tükrözte vissza az adott kor imázsát, ebben a műfajban.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 127

Kulturális turizmus Vári Hanna BBTE TFK, Kulturális turizmus szak, III. év Témavezető: dr. Petruț Dávid egyetemi adjunktus, BBTE, Kolozsvár Magyar Történeti Intézet

Múzeum az Óvárban. Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum helye a kolozsvári kulturális életben Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum rövidebb-hosszabb megszakításokkal már több, mint másfél évszázada színesíti Kolozsvár és Erdély kulturális és muzeális szcénáját. Bár a múzeum óriási utat megtett a késő 19. századi kezdetektől, érdemes nagyobb figyelmet fordítani a modern periódusára is, elsősorban az utóbbi fél évtizedben, mely során lényeges változásokon ment keresztül. Azt is érdemes szemmel követni, hogy hogyan is befolyásolja a kolozsvári múzeumok jelenlegi szcénáját, mivel színezi azt, kiállítások, különböző kulturális rendezvények szintjén. Kutatásommal fényt szeretnék deríteni arra, hogy a múzeum milyen pozíciót foglal el a kolozsvári kulturális életben és e pozíció elfoglalásáért mit tesz. A fentieket ismertetve tehát szó lesz a múzeum jelenlegi és világjárvány alatti működéséről, a modernizációs folyamatáról, az időszakos kiállításairól, a nem kiállítás jellegű rendezvényeiről, a Deák Ferenc úti installációjáról, a közönségbarát aktivitásáról, valamint múzeumpedagógiai tevékenységeikről.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 128

Magyar irodalom I-II.: A középkor és a kora újkor irodalma és Klasszikus magyar irodalom és 18– 19. századi világirodalom XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 129

Magyar irodalom I-II. Biró Kinga Brigitta BBTE BTK, Magyar-komparatisztika szak, II. év Témavezető: dr. T. Szabó Levente habilitált egyetemi docens

A kószálás mint újraértett irodalmi tapasztalat a korai modernségben Dolgozatom azt vizsgálja, hogy a kószáló (flaneur) európai toposza hogyan ragadható meg, milyen egyedi mintázatokban ölt testet Jókai Mór két, kevésbé gyakran elemzett s európai összefüggésben végképp ritkán tárgyalt nagyvárosi környezetet tematizáló regényében. Kiemelten foglalkoztat az, hogy miként alakul át a tekintet, hogyan viszi színre a bámészkodás tapasztalatát e két magyar regény. A kószálás szakirodalma a toposzt a 19. századi nagyvárosi élethez, az eltömegesedés, az átláthatatlan metropoliszoknak a tapasztalatához kapcsolja, s a komparatisztika kiemelten kezeli a Baudelaire-t követő nemzedékek 19. századi, ilyen jellegű ábrázolásait. Korábbi kutatásaim arra irányultak, hogy a toposz jelen van-e s ha igen, akkor milyen módon a 19. század közepének, illetve a 20. század elejének magyar irodalmában. Ebben a kutatásban amellett érvelek, hogy Jókai némely szövegében is különlegesen, egyéni megoldások révén jelenik meg a toposz: e Jókai-művekben is a nagyvároshoz kötődik, de világirodalmi megjelenítéséhez képest a kószálónak egy másik „arca” válik ismertté. Összeségében, dolgozatom tehát e modern toposz eddig egy még nem vizsgált formáját, ennek alakulását és jelentőségét szemlélteti.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 130

Magyar irodalom I-II. Gál Leonóra BBTE BTK, Magyar-angol szak, I. év Témavezetők: dr. Farmati Anna egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet Szmutku Melinda doktorandusz, BBTE, BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Menny-pokol, élet-halál és az üdvösséget kereső ember reprezentációi a középkori irodalomban A környezetünkben jelenleg is zajló események inspiráltak a téma megválasztásában. A világjárványra való tekintettel repetitív folyamatot véltem felfedezni, mivel a középkorban is számos járvány pusztított és vonult végig az emberiségen. A különbség a két kor közt mégsem a társadalom fejlettségében keresendő, hanem abban, ami minden embert előbb vagy utóbb megtalál: a halálban és az arra való felkészültségben. Lényegesen eltér a középkori ember időfelfogása és természethez kapcsolódó viszonya a maiétól, ami nagymértékben befolyásolja a halálhoz való viszonyát. Az egyházi tanítások felé kialakult közönbösségünk állhat a túlvilágba vetett hitünk és a halálra való felkészülésünk közé. Dolgozatom célja megvizsgálni a középkori üdvösséget kereső ember gondolat- és lelkivilágát az irodalmi alkotások alapján, és bemutatni a szabályaik betartásával, illetve azok megszegésével járó következményeket. Központi szerepet kap Arthur Goldhammer kutatása a linearitás létrejöttéről, Franco Mormando tanulmánya a négy végső dologról, valamint Klaniczay Gábor, Déri Eszter, Bíró Csilla és Frauhammer Krisztina tanulmányai a túlvilágról, ars moriendiről és a középkori misztikumról.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 131

Magyar irodalom I-II. Hajdú Helén-Adrien BBTE BTK, Magyar-angol szak, II. év Témavezető: dr. Biró Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

"Lesz még egyszer ünnep a világon". Utópiák és disztópiák Vörösmarty Mihály költészetében Dolgozatom célja Vörösmarty lírájának egy eddig még ismeretlen szempontból történő olvasata: a költeményeiben felbukkanó utópiák és disztópiák felől. Dolgozatom elsősorban ezen fogalomkörbe építhető szövegek elemzésére épül. Az utópiákon és antiutópiákon keresztül végigkövethető a költő hozzáállása a korabeli Magyarországon és a világban történő eseményekhez, illetve a hozzáállásának változása a politikai-társadalmi helyzet változásainak függvényében. Az elemzésen belül tehát kitérek arra, hogy hogyan fejezik ki az utópiák és disztópiák a költő szemléletét, a kor társadalmi problémáihoz való hozzáállását. Ugyanakkor a kiemelt utópiák és disztópiák kortárs kontextusba való helyezését is megkísérlem, ezzel közelebb hozva a költőt a jelenkori olvasóhoz. A választott témám lehetővé tette, hogy elemzésem főszövegeiként Vörösmarty közismert költeményein kívül olyan verseket is tárgyaljak, amelyekkel kevésbé foglalkozik a szakirodalom, ezáltal az elemzési szempontjaim következetes alkalmazása révén megnyithatom a Vörösmarty-szöveguniverzumot a kortárs olvasatok számára is.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 132

Magyar irodalom I-II. Jakab Júlia BBTE BTK, Magyar-német szak, III. év Témavezető: dr. T. Szabó Levente habilitált egyetemi docens

Kísértetiesség, radikális természet- és szubjektumábrázolás Czóbel Minka szövegvilágában Czóbel Minka életműve sem a századfordulón, sem utóbb nem ágyazódott bele sem a női, sem a modernista irodalmi kánonba. Noha rekanonizációjára több kísérlet is történt, a Czóbel-olvasás szinte kizáróan a lírai hagyatékra fókuszált, ráadásul fontos prózai szövegek számbavétele, feldolgozása, illetve a lírai szövegekkel való összevetése ez idáig nem történt meg. A kutatásom célja tehát minél nagyobb szövegcsoportot beemelni, együtt szemlélve értelmezni költészetét és prózapoétikáját. A háttérben szunnyadó Czóbel-próza további elfeledett írásokat rejt, ezért a dolgozat filológiai tétje a korabeli periodikákban talált novellák, tárcák egybegyűjtése, illetve a fejezetekben kibontakozó megközelítések keretei között egyes szövegek mélyebb elemzése. A dolgozat a sokrétű életmű újraolvasása révén egy friss megközelítési lehetőséget kíván megmutatni. Afelől próbál újrakeretezni számos szöveget, hogy Czóbelnek a magyar nyelvterületre alapvetően nem jellemző gótikussal való kísérletezése, a kísértetiesség hogyan alakítja át radikális módon az ember- és tájszemléletet, ezáltal pedig miként teszi kérdésessé az identitást, illetve a megismerést és a térben való tájékozódást.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 133

Magyar irodalom I-II. Kádár Gergő BBTE BTK, Magyar-angol szak, II. év Témavezető: dr. Biró Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Az érzékenység retorikája a Fanni hagyományaiban Az érzékenység retorikája a Fanni hagyományaiban című dolgozatom azt kísérli meg, hogy szoros olvasással, mintegy sorról sorra kibetűzze azokat a textuális megoldásokat, amelyek eme napló- és levéltöredékek érzékenységét konstituálják, illetve, hogy elgondolkodjon egy ilyen érzékeny prediszpozíció a világgal való kapcsolatteremtési lehetőségein és ennek a következményein. Szerény próbálkozásom a szépirodalmi szöveg felől közelít a teoretikus nézőpontok felé annak érdekében, hogy tág értelemben kontextualizálja a művet, röviden vázolja az érzékenység korabeli elképzeléseit; hogy vitatkozzon néhány, a szövegről alkotott szaktekintéllyel (pl. Bíró Ferenc, Szilágyi Márton azon megállapításai, hogy Fanni „nem tud eleinte”); hogy váratlan műfaji rendszerbe keretezze át a művet egyfelől a kísérlet, másfelől pedig annak a kedvéért, hogy kitűnjön (akár általánosságban véve is) az, hogy mennyire jelentős követni a mű beszédmódját – ami a maga rendjén nemcsak az irodalmiságát adja a szövegnek, hanem az egyes interpretációkat is vezérli. Nagyon egyszerűen: gyakran az a kérdésem, hogy „melyik az a partikuláris szövegi eljárás, amely arra visz, hogy épp az illető dolgot értsem meg a szövegből?”

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 134

Magyar irodalom I-II. Kozam Eliz-Tímea BBTE BTK, Magyar-angol szak, III. év Témavezetők: dr. T. Szabó Levente habilitált egyetemi docens dr. Zabán Márta egyetemi adjunktus

A jövő század regénye mint eltérő sci-fi-eljárások és paradigmák ötvözete Dolgozatomban a Jövő század regénye című szöveg műfaji vizsgálata és korában innovatívnak számító eszmevilágának és narratív technikáinak taglalása kerül előtérbe. A recepciójából kiindulva olyan szempontok kerülnek részletesebb elemzésre, mint az „alaktalanná”, nehezen értelmezhetővé, racionalizálhatóvá váló világkép, a valóságábrázolási szabályok újraértése/áthágása. Kutatásom a műfaj definiálásának problematikájára, új kontextusba való helyezésére tesz kísérletet a 19. századi sci-fi európai helyzetére és típusaira való tekintettel. A műfaj korabeli magyarországi fogadtatása hogyan rajzolja ki azt a mozgásteret, amiben a Jókai-szöveg megjelent? Ehhez képest a korabeli olvasóközönség értelmezési aspektusainak, jelentéseinek perspektíváját veszi figyelembe, azonfelül azt, hogy Jókai hogyan interpretálja, hasznosítja a műfaj meglévő poétikai trendjeit, ezzel egy időben milyen újszerű eljárásokkal teremt egy hibrid szöveget.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 135

Magyar irodalom I-II. Mezei Kata BBTE BTK, Magyar–koreai szak, III. év Témavezető: dr. dr. Gábor Csilla, egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Prágai Szent Adalbert kultusztörténete a 17. századi prédikációkban és legendákban Dolgozatomban olyan prédikációkat, illetve legendát vizsgálok meg, melyek Prágai Szent Adalbert alakját állítják középpontba: Illyés István, Illyés András és Pázmány Péter műveit. Munkámban olyan szövegsajátosságokat és kultusztörténeti jelenségeket vizsgálok meg, amelyekben feldolgozásra került Prágai Szent Adalbert munkássága, élettörténete vagy legendája, amelyek később példamutató célzattal feldolgozásra kerültek a korabeli ember számára. Egyaránt kitérek a szövegek stíluselemzésére, a szövegek közötti párbeszédek megfigyelésére, a felhasznált háttéranyag együttes vizsgálatára, illetve Prágai Szent Adalbert jelentőségére a nemzetközi kultusztörténetben. Hangsúlyt helyezek a korabeli forrásanyagok felhasználásának a hogyanjára és okára, amikor is a históriák és életrajzok műfajai kezdtek előtérbe kerülni. Ezek mellett összehasonlítom a vallástörténeti aspektusokat a szövegek megkomponáltságában, reflektálva a szöveg keletkezési körülményeire, példázatosságára, meggyőzési módozataira és üzenetére. A kutatásom során olyan kérdésekre is kitérek, amelyek a 17. századi irodalomalkotási körülményeket és annak befogadását, célközönségét érintik.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 136

Magyar irodalom I-II. Szabó Ilona BBTE BTK, Magyar-komparatisztika szak, I. év Témavezető: dr. Farmati Anna egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A túlvilági utazás mint példázat: középkori pokol(járások) magyar változatban 1. Bevezetés: téma megjelölése, motivációja – Miért választottam ezt a témát? 2. Téma: Látomás irodalom és világkép: Milyen szerepe van a középkorban a menny és pokol ábrázolásának, milyen irodalmi eljárásokkal konstruálhatók? 3. Téma kibontása: pokol-képzetek a középkorban: a középkori egyház szemléletmódja, felfogása a pokolról és a kárhozatról víziók és forrásaik: szemléletmódok, pokol-definiciók és allegóriák; az álom mint üzenőcsatorna. a példázatos beszédmód irodalmi, műfaji és képi mintázatai (exemplum, látomás, álom) 4. Értelmezési lehetőségek többszörös kontextusban (a keletkezés ideje és helye, az olvasás ideje) A kutatás-elemzésbe bevont szövegek és azok forrásai: Rettenetes példa (Lobkowitz-kódex, 1514) Philibertus látomása (Nádor-kódex, 1508) Tnugdalus látomásának és megtérésének története (Sándor-kódex, 16. század első negyed), Visio Tnugdali (12. század) Tar Lőrinc látomása (1411) 5. Konklúzió 6. Bibliográfia

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

137

Magyar irodalom I-II. Tóth Emese BBTE BTK, Magyar szak, III. év Témavezető: dr. Biró Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A bűn motívumának és történeti koncepcióinak vizsgálata Euripidész, Racine és Goethe Iphigéniadrámáiban Az antik görög mítoszok különböző adaptációival találkozhatunk napjainkban is, az évek során pedig egymást követték a feldolgozások, a mitológiai történetek rétegzettsége teret enged a folytonos aktualizálásnak. Jelen dolgozatban Iphigénia mítoszával kívánok foglalkozni, Euripidész, Jean Racine és Johann Wolfgang von Goethe Iphigénia tragédiája kerül a középpontba. Dolgozatomban az egyes drámákban megjelenő bűnkoncepciókat tanulmányozom, figyelmet fordítva az adott történeti kontextusra: Euripidész esetében a görög hitvilágra, Racine esetében a janzenizmus tanaira, Goethe esetében pedig a pietizmus és panteizmus jelenségére. A bűnt elsősorban, mint folyamatot tanulmányozom, a bűnbeesés mechanizmusát (a bűnbeesést, a bűnhődést, valamint a bűnbocsánatot) igyekszem követni mindhárom drámában, különös figyelmet fordítva az adott korszak eszmetörténetének és a drámák bűnkoncepcióinak összefüggésrendszerére, a kitekintőben pedig a bűnbeesés és az önfeláldozás közötti lehetséges összefüggéseket említem röviden.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 138

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 139

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Császár Tímea BBTE BTK, Magyar Nyelv és Irodalom szak, mesterképzés, II. év Témavezetők: dr. Biró Annamária, egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet dr. Vincze Ferenc, egyetemi docens, KGRE BTK, Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kulturatudományi Intézet

Aktív testek az első női antológiákban A korporális narratológia az Éjszakai állatkert és a Szomjas oázis recepciójának tükrében Hogyan van jelen a női test és annak sajátosságai a magyar irodalomban? Milyen lehetőségek vannak az ábrázolásra? Hogyan konstruálódik meg a női test a magyar irodalom első női antológiáiban? Dolgozatomban többek között ezekre a kérdésekre keresem a választ, vizsgálva a magyar irodalom első olyan női antológiáit, ami a női testről és a női szexualitásról szól. A 2005-ben elindított Kitakart Psyché sorozat első két kötete kerül az elemzésem fő tárgyává, az „Artizánok” (Forgács Zsuzsa Bruria, Gordon Agáta és Bódis Kriszta) által szerkesztett Éjszakai állatkert, ahol 33 szerző 56 műben ír a női szexualitásról, valamint a Forgács Zsuzsa Bruria szerkesztette Szomjas oázis, ahol ugyanennyi szerző, ugyanennyi műben beszél a női testről és annak sajátos működéséről. Felmérve a kötetek recepciótörténetét, megvizsgálva az izgalmas, bár indulatos kritikai fogadtatást elemzésem irányultságai az antológiákban megjelenített aktív női test ábrázolási lehetőségeinek bemutatása a korporális narratológia módszerének segítségével, valamint a butleri testfilozófia szerint értett kitettség értelmében, továbbá az új befogadási lehetőségek feltárása, a női irodalomról való sztereotípiák kibillentése

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 140

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Csepi Dóra PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, BA, II. év Témavezető: prof. dr. Orbán Jolán, PTE BTK, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Modern irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék

A másik (nem)léte. Nyelvfelfogás Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regényében Dolgozatomban Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért (1990) című regényének nyelvfilozófiai megközelítésére teszek kísérletet Paul Celan Brémai beszéd (1958), Jacques Derrida A másik egynyelvűsége avagy az eredetprotézis (1993) valamint Kertész Imre A száműzött nyelv (2001) című szövegeinek párhuzamos olvasata alapján. Az elemzésben abból a tézisből indulok ki, hogy a regényben a gyermekre adott „radikális nem” az eleve kérdéses és túlterhelt nyelv (a másik nyelve, vendégnyelv, kölcsönvett nyelv) továbbadásának elutasításaként értelmezhető. A tézis kifejtése során szükségesnek tartom megvizsgálni az apa- és az anyaszerepeket, többek között a regényben tételezett apa-Auschwitz illetve anya-Biblia összefüggést, amennyiben elfogadjuk Erdődy Editnek azt az érvelését, mely szerint az anya „a bibliai képek archaikus díszletei között lép színre” (Erdődy Edit: Kaddis a meg nem született gyermekért, in: Kertész Imre—Kortársaink, Budapest, 2008. 91.). A nyelvfilozófiai és irodalomtörténeti kontextus vizsgálata így összekapcsolható a zsidó hagyományba illeszkedés kérdésével. A dolgozatban kitérek a különböző interpretációs lehetőségek beilleszthetőségére, például a családregény-olvasatra, illetve Visky András színpadi átiratára.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 141

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Domokos Boglárka-Orsolya BBTE BTK, Magyar-német szak, III. év Témavezető: dr. Berki Tímea társult oktató, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Valóság vagy fikció? Kinek a története Csáth Géza az Egy elmebeteg nő naplója című műve? Dolgozatomban a vizsgált szöveg történetkonstrukciójában a pszichoanalízis fogalmai segítségével nézem meg azt, hogy miként különíthető el az orvos, dr. Brenner József és a páciense, G. kisasszony hangja. Az analízis, figyelem, téves eszmék, hallucinációk, emlékezet, tudatalatti, képzettársítás, trauma kérdését vizsgálom, hiszen számos érvrendszer tanúsítja azt a tényt, hogy a Csáth Géza szerzői néven publikáló Brenner elmekórtani tanulmánya legalább annyira intimen az övé, mint a novellái és egyéb írásai. Érdemes a lélekmozgásokra fókuszálni ennek a szövegnek az olvasásakor és értelmezésekor, hiszen igen precízen, kifinomultan, szuggesztív erővel von össze túláradó módon rengeteg adalékot ápolt és gondozója egymásra vetített személyiségében. Kutatásom számos összetett kérdésen alapul, melyek közül a legfontosabbak a következők: mi a szerepe az álmoknak, az álomról való beszédnek egy ilyen elmekórtani szövegben, mi a szerepe a képzettársításoknak a narratíva létrejöttében, a történetmondás hogyan fogható fel terápiás szövegként a gyógyulás útján, milyen értelmezési lehetőségeket kínál az irodalom számára a pszichoanalízis, és a sor folytatható a címben felvetett dilemmákra keresve a választ.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 142

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Kovács Boglárka BBTE BTK, Magyar-spanyol szak, III. év Témavezető: dr. Balázs Imre József, egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A posztkommunista krimi imagológiai vonatkozásai Caius Dobrescu Vlad Lupu Krimisorozatának első három kötetében Kutatásom a kortárs romániai bűnügyi regényre fókuszál, imagológiai szempontból vizsgálja azt. Célom a Caius Dobrescu által írt Vlad Lupu Krimisorozatban megjelenő, a fikcióban körvonalazódó országban egymás mellett élő etnikai konstrukciók, mentális képek tanulmányozása, legyen az román, magyar, szász, roma, vagy spanyol. A vizsgálat során rálátásunk lesz arra, hogy hogyan vélekednek mások egy etnikumról, és hogyan határozza meg adott környezetben saját magát az etnikum. A következtetéseimet társas interakciók sokaságából vonom le, az erdélyi irodalom interkulturális vonatkozásaira figyelve. Az identitásmarkerek elemzése során derül ki, hogy a közös azonosságtudatba vetett hit a működőképes jövő alapja a krimisorozatban, avagy nem.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 143

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Kovács Péter Zoltán, Fekete Hanga BBTE BTK, Magyar Nyelvészeti és Irodalomtudományi Tanulmányok, I. év, MA Témavezetők: dr. Biró Annamária, egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet dr. Serestély Zalán, adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Narratív identitás és demencia Max Frisch Az ember a holocénban jelenik meg című művében Dolgozatunk témája a Max Frisch Az ember a holocénban jelenik meg című művében megjelenő demencia-ábrázolás. Érdekesnek tűnt számunkra, hogy milyen eszközökkel lehet bemutatni azt a kognitív zavart, mely során a memória és az időérzékelés is módosul, s legfőképpen hogyan lehet ezt egy olyan narratív műfajon belül megjeleníteni, mint egy különböző megszólalásmódokat keverten használó kisregény. Sőt, hogyan lehet a demenciát nem csak ábrázolni, de az olvasó számára érzékelhetővé is tenni. Dolgozatunk első fele a demencia konkrét tüneteinek a regényben való megjelenését vizsgálja, bővebben kitérve a beszédprodukció problémájára és annak mimetikus, valamint szimbolikus ábrázolhatóságára. A dolgozat második fele a ricoeur-i narratív identitás felől közelíti meg az irodalmi narráció kérdését, és arra keresi a választ, hogy mennyiben befolyásolja a demencia jelenléte az önazonosságot, mennyiben nehezíti meg annak fenntartását illetve módosítását.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 144

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Laczkó Emőke BBTE BTK, Magyar-angol szak, III. év, BA Témavezető: dr. Berszán István egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Változatok kísértetiesre. A kísérteties fogalmának ökokritikai megközelítése Bodor Ádám Sinistra körzet és Verhovina madarai című regényeiben A dolgozat megvizsgálja, hogyan módosul a kísérteties esztétikai minősége Bodor Ádám körzetregényeiben Sigmund Freud ismert, A kísérteties című értelmezéséhez képest. Mi történik akkor, ha a kísérteties már nem a psziché elfojtott, tudattalan tartalmainak ismétlődő kivetülése, hanem a környezettől elkülönülésünk civilizációs burkain üt át/ tér vissza a rajtunk kívüli. A kutatás célja ökokritikai szempontból feltérképezni a környezeti kísérteties irodalmi lehetőségeit, olyan művekben, ahol a hely már nem csak a félelmek, a lelki mélységek és sötétségek kivetülésének felületét szolgáltatja, hanem kívülről szól bele a történésekbe. Bodor Ádám Sinistra körzet, illetve Verhovina madarai című regényei nemcsak sajátos, borzongató szövegvilágukkal kínálnak tág értelmezési környezetet ehhez, hanem a művészi kapcsolatteremtés olyan kísérleteivel, melyekben a hely egyenértékű aktív szereplő, úgyhogy egyszerre kell helyteremtő esztétikáról és esztétikát teremtő helyről beszélnünk.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 145

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Szekernyés Tünde BBTE BTK, Magyar-német szak, III. év, BA Témavezető: dr. Balázs Imre József egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Identitásba írt kommunizmus három kortárs regényben A rendszerváltás előtti hétköznapokat a túléléshez elengedhetetlen állandó ügyeskedés és szükségben kifejlesztett kreativitás velejéig áthatotta, és ez az irodalom számára is egy lehetséges toposzállományt készített elő. Ezzel párhuzamosan alakulhatott ki a befogadók részéről egy olyan elvárásrendszer, amelyben a kommunista hétköznapokról szóló történeteket igyekeznek elhelyezni: az emlékezés fátyla és a bejáratott cinikus-szarkasztikus viszonyulás a már rég(?)múlthoz, legtöbbször keserédessé eufemizálja a keserűt. Arra, hogy hogyan írhatjuk ki magunkból a kommunizmust, válaszként dolgozatomban három kortárs erdélyi születésű szerző művét vizsgálom egy olyan interdiszciplináris kontextusban, amely lehetővé teszi a totalitárius rendszer identitásba írt nyomainak feltérképezését. Tompa Andreatól A hóhér háza, Vida Gábortól az Egy dadogás története és Király Farkas Sortűz című kötete olyan minikozmoszt tárnak az olvasók elé, amelyek ha nem is közvetlenül, de az idősebb generáció emlékezetkonstrukcióin keresztül jól ismertek, és egy olyan korról kérdeznek és állítanak háromféleképp, melynek társadalomszintű kibeszélése máig hiányosan valósult meg.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 146

Matematika és módszertan

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 147

Matematika és módszertan Baja Zsolt BBTE MIK, Didaktikai mesteri matematika szak, I. év, MA Témavezető: dr. András Szilárd Károly egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

A szukcesszív approximációs módszer, különböző hibabecslések és majdnem kvázi-kontrakciók bmetrikus terekben Egy T:X-> X leképezés fixpontja alatt a Tx=x egyenlet megoldását értjük, ezekkel a pontokkal gyakran találkozhatunk különböző egyensúlyi állapotok jellemzésénél. A fixponttételek közül talán az egyik legjelentősebb a Banach-fixponttétel, amely több olyan témakörben is alkalmazható mint például: numerikus analízis, dinamikus rendszerek, közgazdaságtan, differenciál egyenletek és hasonlók. Ennek a tételnek pont ebből adódóan rengeteg általánosítása született, viszont a legtöbb csak létezési és egyértelműségi tétel. A dolgozat célja, hogy sajátos függvényosztályok bevezetésével a Banach- és több eddigi fixponttételnek egy olyan általánosítását adjuk meg, bmetrikus terekben, amely a létezésen és egyértelműségen túlmutatva bizonyos hibabecslésekkel is rendelkezik. Struktúra szempontjából a dolgozat egy kis elméleti bevezetővel kezdődik, majd utána a sajátos függvényosztály ismertetésével és néhány példával folytatódik. Ezután következnek a saját eredmények, melyek alkalmazásaként megnézünk néhány korábbi eredményt. Majd végül megfogalmazunk néhány kérdést, amelyekre válaszolva további eredmények is születhetnek.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 148

Matematika és módszertan Tőtős György BBTE MIK, Didaktikai mesteri matematika szak, I. év, MA Témavezető: dr. András Szilárd Károly egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

A Cezáro–Stolz lemma általánosításai A Cezáro–Stolz lemma az egyik leggyakrabban használt határérték-számítási tétel, melyet konvergencia rend meghatározására vagy aszimptotikus viselkedés vizsgálatára használnak. A dolgozat első részében néhány alternatív bizonyítást mutatok be, amit majd a jelenleg ismert három általánosítással fogok folytatni: C. Mortici általánosításával, amelyben a szerző megvizsgálta, hogy mi történik abban az esetben, ha csak a kérdéses arányok különbségének van határértéke; R. Spigler & M. Vianello általánosítása, amelyben kiterjesztették a lemmát komplex számokból álló sorozatokra; illetve C. T. Rajagopal általánosítása, amiben finomította a szélső határértékes alakját a lemmának. Ezeket követik a fő eredmények: a lemma szélső határértékes alakjának a kiterjesztése komplex számokból álló sorozatokra, amit néhány elégséges feltétel megadása követ, amivel el lehet dönteni, hogy adott sorozatok lehetnek-e a nevezőben. Ezt követi a használt módszert alkalmazása a L’Hospital szabály általánosítására időskálákon. Végül a Cezáro–Stolz lemmaszerű eredmények igazolása másodrendű lineáris konstans együtthatós differencia operátor esetén, illetve két eredmény a magasabb rendű operátor esetén

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 149

Matematika és módszertan Miklosi Roland-Botond BBTE MIK, Matematika szak, III. év, BA Témavezető: Szöllősi István, adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Gröbner-bázist számoló algoritmusok újszerű megközelítése és GAP alapú implemetációja Gröbner-bázisok elmélete lényeges szerepet játszik bonyolult matematikai és őziőkai problémák megoldásában. A Gröbner-bázis lényegében egy polinomideál nagyon jóadottságokkal rendelkező generátorrendszere, amelynek kiszámolása egy meglehetősenkomplex feladat. Buchberger munkája óta több kísérlet is született hatékony, Gröbnerőbázist számoló algoritmusok kifejlesztésére. A komputeralgebra rendszerek nagy részeFaugére F5, illetve F4 algoritmusait használják. Gao, Volny és Wang ún. GVW algoritőmusa egy jóval tisztább elméleti leírással rendelkezik, ami futási időben, illetve tárhelyszempontjából is hatékonyabb, mint Faugére algoritmusai.A GAP nyílt forráskódú komputeralgebra rendszerre készítettünk egy GVW algoritőmuson alapuló saját implementációt, további optimalizációkkal és kiterjesztésekkel (pl.csonkolt Gröbner-bázis számolása). Az általunk implementált algoritmus nagyságrenődekkel gyorsabb, mint a GAP beépített (Buchberger algoritmusán alapuló) implemenőtációja. A dolgozat röviden bevezeti a Gröbner-bázisok elméletét és bemutatja a GVWalgoritmus ötletén alapuló saját implementációt, amit összehasonlítunk más közismertkomputeralgebra rendszerek implementációival is.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 150

Matematika és módszertan Köncse Balázs BBTE MIK, Matematika didaktika szak, II. év, MA Témavezető: dr. Soós Anna egyetemi docens, BBTE MIK

A véletlen matematikájának útvesztői A véletlen jelenségek a mindennapi életünk szerves részét képezik, mégsem fordítunk rájuk kellő figyelmet az iskolai oktatás során. A klasszikus és modern didaktikai tanulmányokból egyaránt kitűnik, hogy ezen valószínűségi módszerek bevezetésénél csupán a matematikai formalizmusok bevezetése nem elegendő. A valószínűségszámítás-tanulás folyamatának a formalizálást megelőző intuíció, a tanuló (felfedező) illuzórikus hitei is szerves részei. Szükség van az intuitív érvelést és formalizált megoldást követő bizonyosságra is, egy kísérletsorozatra vagy egy számítógépes szimulációra, amely alátámasztja az előbbieket, meggyőzi a tanulót. Célunk az általános műveltség részét is képező valószínűségszámítást az intuíció-matematikai formalizmus-szimuláció hármas tükrében szemlélni, szemléltetni. Figyelmet szentelünk a feladatok formai sajátosságaira (vizuális, grafikus és szöveges feladatokra) is. Ehhez a hallgatót kognitív dilemmákon vezetjük keresztül abban az értelemben, hogy a hallgatónak döntenie kell az intuíciói között, meggyőzésére hármas érvrendszert sorakosztatunk fel.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 151

Matematika és módszertan Köncse Balázs BBTE MIK, Matematika didaktika szak, II. év, MA Témavezető: dr. András Szilárd Károly egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Integrálszámítás a kalkulus és a matematikai analízis határán A matematika alkalmazott területein gyakran jelennek meg határozott integrállal kapcsolatos feladatok. Bár ezek többsége numerikus (számítógépes) módszerekkel megbecsülhető, de sok esetben pontos matematikai érték és a paramétertől való függés is meghatározandó, ilyenkor az integrálok szimbolikus kiszámolása is szükséges, amely bizonyos esetekben nem könnyű. Kifinomult analízis eszköztár, integrálszámítási tapasztalat és sokszor egy-egy jó ötlet is szükséges. Amikor az integrálok kiszámításához nem elégséges csupán a primitív meghatározása, akkor meghaladjuk a kalkulus kereteit és a matematikai analízis tárgyköréhez érünk. Célunk az, hogy néhány olyan feladatmegoldási ötletet mutassunk be, amely átvezet a kalkulus területéről a matematikai analízis területére azáltal, hogy valamilyen specifikus geometriai vagy függvénytulajdonságon alapszik. Ezen ötletek elsajátítását egy feladatsorral is stimulálni kívánjuk, végül egy felmérőt is összeállítunk a bemutatott és alkalmazott ötletek használatának felméréséhez.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 152

Matematika és módszertan Virág Márta BBTE MIK, Matematika didaktika szak, II. év, MA Témavezető: dr. András Szilárd Károly egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Tevékenységek a számfogalom megalapozásához A számfogalom kialakítása a matematika oktatásában a legelső és a legfontosabb folyamat, amelyre épülve később a diákok tovább bővíhetik ismeretiket, mélyíthetik tudásukat. Bár a számok használata egyszerűnek tűnhet, gyakran észrevehető az iskolában, hogy a diákok nem értik a feladat szövegét (többszöri elolvasás után sem), a feladatot csak a betanult algoritmus alapján oldják meg, ezért nem tudják értelmezni az eredményeket, a matematikában használt állandókhoz nem tudnak mennyiségeket társítani, nem tudják helyüket a számegyenesen. Tanulmányaik során azonban egyre komplexebb problémákkal kell foglalkozniuk, függetlenül attól, hogy az általuk kialakított számfogalom helyes-e vagy sem. Milyen kiút létezik ebből az ördögi körből? Kutatásom során utána jártam, hogy milyen okai lehetnek a kisiskolások számolási nehézségeinek és hogy milyen tevékenységek során lehetne azokat kiküszöbölni. Vajon valóban hasznosak a különböző fejszámolási technikák, esetleg helyettesíthetik is a matematikai folyamatok pontos megértését? Dolgozatomban olyan módszereket, megoldásokat kutatok, amelyek a leghatékonyabb módon segíthetnek megszüntetni a fenti problémát.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 153

Művészet, művészettudomány és művészettörténet XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 154

Művészet, művészettudomány és művészettörténet

Görbe Helga BBTE PKKK, Alkalmazott Médiatudományok szak, II. év, MA Témavezető: dr. Bartha Katalin Ágnes, egyetemi docens, BBTE SZFK

Egy Nóra-előadás alkotófolyamata. Technopoetikus installáció és recepciója. Dolgozatomban a Kolozsvári Állami Magyar Színház Nóra (rendező: Nagy Botond) című előadását vizsgálom különböző szempontok alapján. Módszertanát tekintve interjút készítek a főszereplőt alakító színésznővel, Ötvös Kingával, akit az alkotás folyamatáról, ehhez kapcsolódó érzéseiről, gondolatairól kérdezem. Továbbá kitérek az eredeti, Henrik Ibsen által megírt, Kúnos László által fordított szöveg és az előadás forgatókönyve közötti különbségekre is, ennek elemzéséhez az előadás dramaturgjával, Kali Ágnessel készítek interjút. Nem elhanyagolható szempont az előadás kortárs dimenziója és recepciója, amely szintén kutatásom tárgyát képezi.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 155

Művészet, művészettudomány és művészettörténet

Miklós Mária-Réka BBTE TFK, Művészettörténet szak, III. év Témavezető: dr. Kovács Zsolt egyetemi adjunktus, BBTE TFK

Középkori rotundák Erdélyben Szeretném bemutatni az erdélyi rotundákról szóló dolgozatomat, amelyben azok kialakulását és származását kutattam. Ezek közül a legnagyobb hangsúlyt, mint a cím is mutatja, a tövisi rotundára fektettem. Tövisen 2019-2020-as évek nyarán folyt régészeti ásatás, a református templom udvarán. Ezen a területen a templomtól délkeletre fedezték fel a – valószínűleg XIV. század első felére/közepére datálható – rotundát. Ennek kapcsán szeretném kutatni a rotundák funkcióit, az építési történetét, valamint ennek párhuzamait az erdélyi területeken. A dolgozat első felében főként a rotundák kialakulására és azok származására fektetem a hangsúlyt, emellett kitérek a keresztelőkápolna, karner funkciókra is, ami a dolgozatban szereplő centrális templomok funkciójára utal A dolgozat második felében a korai párhuzamoktól kezdve (gyulafehérvári, algyógyi) próbálom részletezni ezen templomokat funkció, építéstörténet, külföldi párhuzamok szerint. A hangsúlyt a tövisi rotundára fektetném. Ezt követően beszélnék a nagyszebeni és a szászvárosi csontházakról, amelyek párhuzamba állíthatóak a tövisi körtemplommal.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 156

Dimény Varga Fanni

Művészet, művészettudomány és művészettörténet

BBTE TFK, Művészettörténet szak, II. év Témavezető: dr. Pál Emese egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Képkiállítás Kolozsvárt - Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1883-as kolozsvári kiállítása a korabeli sajtó tükrében „Rettenetes elgondolni, hogy Kolozsvárt még eredeti festményt nem nézhet a közönség, legfeljebb csak rossz olajnyomatokban.” – írja a Magyar Polgár c. kolozsvári napilap 1880 nyarán. A cikk szerzője, De Gerando Antonina, több írásában is rávilágít az erdélyi kulturális élet elmaradott helyzetére a 19. század végén. Az életszínvonal emelkedése lehetővé tette volna már bizonyos erdélyi városokban is a szélesebb körű kultúrafogyasztást, amire akkor még nem igazán volt lehetőség. Ezen újságcikkek tehát az erdélyi művelődéstörténet mérföldköveinek tekinthetők, hiszen jelzik, hogy Kolozsvár (más vidéki városok mellett) megérett egy országos színvonalú képzőművészeti kiállítás befogadására. Ez az igény és fejlődés hívhatta életre az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1882 és 1883 között megszervezett vándorkiállítását, amelyet Székesfehérvár és Debrecen után Kolozsvárra is elhoztak. Dolgozatomban igyekszem rekonstruálni az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által szervezett 1883-as kolozsvári kiállítás előzményeit és eseményeit, mindemellett célom a korabeli sajtóvisszhang feltérképezése is.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 157

Kiss Anna-Ilona

Művészet, művészettudomány és művészettörténet

BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, mesterképzés, I. év Témavezető: dr. Pál Emese egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

A világ legrondább épülete? – A szatmárnémeti Közigazgatási-Palota, az államszocializmus építészeti öröksége A romániai rendszerváltozás óta 30 év telt el, de az államszocializmus sok tekintetben velünk maradt. Őrizzük ezt társadalmilag, kulturálisan és építészeti, urbanisztikai szempontokból is. Dolgozatomban a szatmárnémeti Új Központtal, a Közigazgatási-Palotával illetve az Október 25-e térrel foglalkozom. A téma aktualitását mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2020 novemberében a téren felújítási munkálatok kezdődtek, amelyeknek következtében felmerül a kérdés, hogy az 1980-as években befejezett Új Központ mennyiben tudja majd megtartani azt az összképet, mint amelyet szántak neki. Munkám során kiemelt figyelmet szentelek a jelenlegi épület állapotának és építészeti értékeinek bemutatására. Ezen felül vizsgálom a tér valamikori és jövendőbeli állapotát, annak mentén felmerülő kérdéseket. Célom azt is vizsgálni, hogy milyen regiszterekben mozog 2021-ben az államszocializmus építészeti örökségének jelenléte és használata a helyi közösség szintjén.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 158

Művészet, művészettudomány és művészettörténet

Lénárt Tamás BBTE TFK, Művészettörténet szak, III. év Témavezető: dr. Pál Emese egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

A kézdivásárhelyi Incitato művésztábor A ló és lovas ábrázolása kikerülhetetlen a magyar nép művészetét tekintve. A ló örök és önmagában megújuló szimbólum, amely az őshaza termőföldjéből nyílik. A művészettörténetben a szobrászok nyughatatlan feladata a lovaskompozíció, a festők és grafikusok pedig a ló valódi jellemének kutatására törekednek szüntelen. A kézdivásárhelyi Incitato Művésztelep 28. éve nem csak a ló igazi ábrázolásának bevégezhetetlen célját tűzte ki, hanem egyszersmind tiszteleg a kegyes állat előtt. Művészei minden év nyarán két hétig ennek az ősi szimbólumnak szentelik türelmüket. A központi téma megszabott, de az alkotó nem pihen, új fogalmakkal gazdagítva önmagát, mint ló az irodalomban, vagy lósorsok, irányt és lendületet ad az alkotásnak. A tábor keretén belül született műalkotások Háromszék művészeti identitását tükrözik, ezáltal a ló szimbóluma összetartó erőként közösséget formál, szilárdít és megőriz. Dolgozatom egy szimbólum megfejtése mellett egy élő művésztelepbe kíván betekintést nyújtani, múltját és történetét felkutatni és nem utolsó sorban felhívni a figyelmet értékhordozó jelentőségére.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 159

Vén-Vinceffy Anna

Művészet, művészettudomány és művészettörténet

BBTE TFK, Művészettörténet szak, III. év Témavezető: dr. Pál Emese egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Kortárs képzőművészeti alkotások a sepsiszentgyörgyi Szent Gellért- és Krisztus Király-templomban Közelség és távolság, egyértelműség és elvont geometrikusság, megmutatás és misztifikálás. Talán ezek azok az ellentétpárok, amelyek képesek valamelyest jellemezni azokat az alkotásokat, amely a templomok belső terét tölti ki. Ebben a közegben, amelyben a földi és az égi világ találkozik, helyet kapnak olyan képzőművészeti alkotások, melyek útmutatót adhatnak a transzcendens szféra értelmezéséhez. Dolgozatomban kísérletet teszek arra, hogy kortárs képzőművészek munkáit elemezzem a 20. század végén épült sepsiszentgyörgyi Szent Gellért-templomban, valamint a 21. század elején készült Krisztus Király-templomban. Ebben a két templomban három helyi születésű művész munkái kaptak helyet: Hervai Zoltán festményei és Jecza Péter domborművei a Szent Gellért-templomban találhatók, míg Hervai Katalin táblaképei a Krisztus Király-templomban kaptak helyet. A tanulmány célja, hogy a két épületben levő képzőművészeti alkotásokat vizsgálja a művészek életművének és a templomok belső terének tükrében.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 160

Művészet, művészettudomány és művészettörténet

Domokos Ferenc BBTE KGTK, Menedzsment szak, II. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE

A műalkotások értéke – a piaci árat befolyásoló tényezők Kutatásom célja meghatározni a műalkotások piaci árát befolyásoló tényezőket, összpontosítva a nem művészeti jellegű faktorokra. Ennek érdekében törekszem azonosítani a műkereskedelem legjellegzetesebb és legfontosabb értékesítéseit, különböző esetekkel összevetve a kutatás során művészetelméleti és műtárgypiaci szakemberek álláspontjait. Az esettanulmány módszertanát tervezem felhasználni, melynek keretein belül a szakirodalom részletes tanulmányozásán túlmenően a művészeti piacon eltérő szerepeket betöltő egyénekkel készítek interjúkat. A kutatás fő korlátját a tényezők fontosságának felmérése és a törvényszerűségek felfedezése jelenti, amelyek viszont megismerhetőek megfelelő mennyiségű esemény és tendencia tudatában. A társadalom többsége szkeptikus számos műalkotás eladási árával szemben, gyakran azok művészi érdemét is megkérdőjelezve, így az eredmények hozzájárulhatnak a megosztott közvélemény alakításához. A kutatás relevanciáját a szenzáció hatású árverések nyújtják, míg eredetisége a művészetelméleti és gazdasági nézőpontok ötvözésében rejlik.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 161

Néprajz

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 162

Néprajz Hegedüs Blanka Ilona BBTE BTK, Néprajz szak, I. év Témavezető: prof. dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

Fekete Etelka bukovinai székely népdalismerete és -használata Dolgozatomban a bukovinai székely népdalok mindennapi megjelenésével foglalkozom a hidasi származású, andrásfalvi felmenőkkel rendelkező, ám jelenleg Pécsett élő Fekete Etelka elmondása alapján. Beszélgetéseink során népdalrepertoárjáról, -tanulásáról, -használatáról és -átadásáról kérdeztem, s pályamunkámban mindezek organikus és organizált kontextusait, megjelenését vizsgálom. Bár a bukovinai székelyek vokális népzenéjével és táncaival kapcsolatban vannak gyermekkori emlékei, ezek nem akkor, hanem már fiatal felnőttként, tudatos visszatanulás eredményeképpen váltak életének elmaradhatatlan, identitása és megélhetése szempontjából is fontos, ám nem kizárólagos részévé. A bukovinai székelyek bemutatását, a népcsoportnak és népzenéjének kutatástörténeti áttekintését, valamint az organikus és organizált hagyomány terminusok ismertetését követően az alábbi kérdésekre keresem a választ: a bukovinai dallamrepertoár mely összetevői kapnak helyet a többek között néptánctanárként is működő Etelka mindennapjaiban, milyen kontextusban jelennek meg szerves közegük helyett (vagy attól nem is annyira eltávolodva), s hogyan történik másoknak való továbbadásuk.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 163

Néprajz Vadas Hanga Napsugár BBTE BTK, Néprajz szak, I. év Témavezető: prof. dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

A rikoltozás kontextusai Dezső Erzsébet magyarszováti énekes elbeszélése alapján A Belső-Mezőségen fekvő Magyarszovát archaikus hagyományokat őriz, gazdag tánckultúrával, illetve népzenével rendelkezik. A táncszók, szováti nevén rikoltozások nem csupán a táncalkalmakhoz kapcsolódtak, a lakodalmakon belül is fontos szerepet töltöttek be. Dolgozatomban a beszélés néprajzának szempontjait érvényesítve, Dezső Erzsébet magyarszováti énekesnek, a Népművészet Mesterének elbeszélésére támaszkodva kívánom bemutatni a rikoltozás műfaját. A tudománytörténeti áttekintést, Magyarszovát jellemzését és beszélgetőtársam, illetve folklórtanulásának, illetve használatának bemutatását követően a rikoltozás helyzeteit, alkalmait, szabályait, kommunikációs szerepeit, fizikai és szociális kontextusait, formáját vázolom fel. Más szóval, írásomban azt vizsgálom, hogy kik, mikor és hogyan használhatták a csujogatókat, a lakodalmakon, illetve a táncalkalmakon belül mikor jelentek meg, milyen funkciókat töltöttek be. A folklórtudása révén lokálisan kiemelkedő személy portréjának és rikoltozással kapcsolatos ismereteinek leírásával, a műfaj kontextusainak feltárásán keresztül arra keresem a választ, miként volt jelen a csujogatás a magyarszováti közösség életében az 1960-as években.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 164

Néprajz Beke András BBTE BTK, Néprajz szak, I. év Témavezető: prof. dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

A zabolai templom toronygombiratai A templomtorony gombjában elhelyezett iratok az időkapszula gyakorlati előfordulásának bizonyítékai. Elsődleges célja egy történelmi pillanat megörökítése, illetve üzenetet küldeni az utókornak. Ezen iratokat legtöbbször a templomtorony építésekor helyezik el a toronygombban, és ezt követően különböző felújítások során kerülnek elolvasásra és cserére. Az időkapszulák és a bennük elhelyezett iratok kettős szerepet töltenek be, hiszen sok esetben a népi vallásosság részét képezik, ezen kívül pedig írott szövegként információt közölnek. 2017-ben a zabolai református templomtorony felújítása közben került elő egy időkapszula, ebből az időkapszulából három időpontból kerültek elő iratok, a keletkezési idő szerint 1897., 1928., 1976. évekből. Ezen kívül még kezemben van egy 1778-as felújításkor felhelyezett irat. A legtöbb esetben a felhelyezett iratokról nem készül másolat, emiatt nem kutathatóak, viszont jelen esetben a digitális jegyzőkönyveknek köszönhetően erről az iratról készült másolat. Tehát dolgozatom céljául azt tűzőm ki, hogy a fent említett iratok tartalmát és funkcióit elemezzem, valamint hogy leírjam a toronygomb visszahelyezésének körülményeit.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 165

Néprajz Takács Zoltán BBTE BTK, Kultúra és társadalom – hagyomány és modernitás között mesterképzés, I. év Témavezető: dr. Könczei Csilla egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

A magyarországi szocialista romapolitika kezdeti időszaka Tiszakarádon Az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára szánt dolgozatom egy már megkezdett, korábbi kutatásom folytatása. A kutatási helyszín egy bodrogközi falu, Tiszakarád, ahol a helyi roma közösséget vizsgálom 2018 óta. Interjúalanyaim beszámolói nyomán, a szocialista romapolitika helyben gyakorolt, közvetlen hatásait kívánom feltárni: azt, hogy az állami intézkedések mentén miként szegregálták, majd reszegregálták a helyi roma lakosokat, mindezt egy lakástámogatási program keretében. Dolgozatomban a magyarországi szocialista vezetés romapolitikájának kezdeti időszakát vizsgálom, azt, hogy milyen döntések nyomán formálódott, majd vált normává az 1989-ig gyakorolt diszkriminatív államhatalmi felfogás és mindezek miként érintették a tiszakarádi roma közösséget.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 166

Pedagógia I-II.: Pedagógia, tanulásés tanításmódszertan

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 167

Pedagógia I-II. Jádi Alexandra PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Neveléstudomány Szak, MA, 2. év Témavezető: dr. Fekete Richárd egyetemi adjunktus, PTE KPVK

A játékosítás elterjedése a Fejér megyei általános iskolákban A zenei nevelés a komplexitásából fakadóan az észlelés és érzékelés széles skáláját fejleszti és magasabb rendű kognitív folyamatokat igényel. Számos korábbi kutatás bizonyította a zenetanulás személyiségfejlődésre és tanulmányi teljesítményre gyakorolt pozitív transzferhatását, az egyes kulturális és tanulási alapkészségek, illetve az azokkal összefüggést mutató részkészségek kapcsolatát. Az utóbbi évtizedekben több kutatás is zajlott, mely a zenetanulás készség- és képességfejlesztő hatásait mérte, viszont kevesebb figyelem irányult az olvasási nehézségekkel küzdő tanulók vizsgálatára. Mindössze egy hazai szövegértést és a zenei észlelést elemző kutatásról tudunk (Földi, Szabó, Mucsiné és Józsa 2019), amely tanulásban akadályozott gyermekek körét célozta meg. Dolgozatomban az olvasástanulás szempontjából fontos részkészségek és a zenei képességek összefüggéseit tárom fel alsó tagozatos gyermekek körében, kiemelt figyelmet fordítva a tanulásban akadályozott tanulókra. Az empirikus kutatásban a már kifejlesztett szövegértési és zenei észlelési (Józsa, Fazekasné, Szenczi és Szabóné 2014; Janurik és Józsa 2013) tesztek átalakított, adaptált változatát használom.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 168

Pedagógia I-II. Mihály Gyopár – Henrietta BBTE PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, III. év Témavezető: dr. Szántó Bíborka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet, Székelyudvarhelyi Tagozat

Olvasási nehézségek elemi tagozaton és ezek kiküszöbölése Az olvasás, a szövegértés egy olyan alapképesség, amivel rendelkeznünk kell a mindennapi életben való boldoguláshoz, a tudásszerzéshez, az esztétikai- érzelmi- erkölcsi élményszerzéshez. Mégis nagyon sok ember küszködik problémákkal ezen a téren. A nehézségek gyökerei e-IV. osztályra vezethetők vissza, sőt iskoláskor előtt is vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolják a későbbi olvasástanulást, szövegértelmezést. Célom, hogy azt vizsgáljam, hogy a pedagógusok milyen technikákat használnak annak érdekében, hogy a gyerek megtanuljon úgy olvasni, szöveget értelmezni, hogy ne alakuljanak ki nehézségei. Arra is keresem a választ, hogy ha mégis megjelennének az olvasási nehézségek, akkor mit tehet a pedagógus a fejlesztés érdekében. A megfogalmazott kérdésekre a kutatás egy kérdőíves vizsgálattal keresi a választ, amelyben eIV. osztályban tanító pedagógusok számolnak be az olvasási nehézségekkel kapcsolatos tapasztalataikról, illetve a megoldás lehetőségeiről. Mivel az utóbbi időszak online oktatási formája újabb problémákat vetett fel az olvasási nehézségek kiküszöbölésének vonatkozásában (is), ezért a kutatás kitér arra is, hogy az online oktatás kerete között a pedagógusok milyen stratégiákat alkalmaztak a nehézségek leküzdésére.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 169

Pedagógia I-II. Simó Andrea BBTE PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, III. év Témavezető: dr. Péter Lilla egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktikai Intézet

Motivációs és fegyelmezési eljárások alkalmazása óvodások és kisiskolások körében A XXI. század gyermekeinek egyre több fegyelmezésre és motiválásra van szükségük, ahhoz, hogy megfelelő viselkedést tanúsítsanak magukkal és a társas környezetükkel szemben. Ezek mellett a pedagógusok és a szülők a mostani generációt erőteljesebben és gyakrabban kell motiválják ahhoz, hogy a tanulás és a fejlődés folyamatában aktívak, együttműködőek és motiváltak legyenek. Az államvizsga dolgozatomban a motiváció és a fegyelmezés kérdéskörét járom körül. A motiváció kapcsán hangsúlyt helyezek a tanulási és elsajátítási motivációra, továbbá a pedagógusok és szülők motivációs eljárásait gyűjtöm össze. A fegyelmezés témakörénél a fegyelem hatását, jellemzőit boncolgatom, ezek mellett a pozitív fegyelmezés eszköztárát, és a szülők, pedagógusok hatékony és hatástalan fegyelmezési eljárásainak, módszereinek gyűjteményét foglalom össze a szakdolgozatom elméleti részében. A kutatásom fő célja, hogy a szülők és pedagógusok alkalmazott fegyelmezési és motiválási módszereikről és eljárásaikról átfogó képet kapjak. Kutatásomban a következő kérdésekre keresem a választ: mikor alkalmazzák a szülők és pedagógusok a motiválás és fegyelmezés eljárásait, milyen típusait és milyen gyakorisággal motiválnak, fegyelmeznek. A fegyelmezés keretén belül a hagyományos eljárásokat vagy inkább a korszerű, pozitív fegyelmezés eszközével élnek úgy a szülők, mint a pedagógusok. Továbbá arra a kérdésre is keresem a választ, hogy a gyerekek motiválásában, mely motívumok alkalmazása gyakoribb, hatékonyabb. Kutatási módszerem a kérdőíves felmérés, kutatási mintámat a pedagógusok és a szülők képezik. A szülők és a pedagógusok kérdőíves kikérdezése, lehetőséget ad a kapott információk összehasonlítására és következtetéseket vonhatok le a fegyelmezés és motiválás hatékony formáinak vonatkozásában

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 170

Pedagógia I-II. Stallenberg Mónika PTE KPVK, Tanító szak, IV. év Témavezető: dr. Tancz Tünde mesteroktató, PTE KPVK, Illyés Gyula Pedagógusképző Intézet

A zene hatása az alapkészségek fejlődésére, különös tekintettel a tanulásban akadályozott tanulókra A zenei nevelés a komplexitásából fakadóan az észlelés és érzékelés széles skáláját fejleszti és magasabb rendű kognitív folyamatokat igényel. Számos korábbi kutatás bizonyította a zenetanulás személyiségfejlődésre és tanulmányi teljesítményre gyakorolt pozitív transzferhatását, az egyes kulturális és tanulási alapkészségek, illetve az azokkal összefüggést mutató részkészségek kapcsolatát. Az utóbbi évtizedekben több kutatás is zajlott, mely a zenetanulás készség- és képességfejlesztő hatásait mérte, viszont kevesebb figyelem irányult az olvasási nehézségekkel küzdő tanulók vizsgálatára. Mindössze egy hazai szövegértést és a zenei észlelést elemző kutatásról tudunk (Földi, Szabó, Mucsiné és Józsa 2019), amely tanulásban akadályozott gyermekek körét célozta meg. Dolgozatomban az olvasástanulás szempontjából fontos részkészségek és a zenei képességek összefüggéseit tárom fel alsó tagozatos gyermekek körében, kiemelt figyelmet fordítva a tanulásban akadályozott tanulókra. Az empirikus kutatásban a már kifejlesztett szövegértési és zenei észlelési (Józsa, Fazekasné, Szenczi és Szabóné 2014; Janurik és Józsa 2013) tesztek átalakított, adaptált változatát használom.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 171

Pedagógia I-II. Tamás Tihamér-Levente BBTE, PNTK, Alternatív Módszerek az Óvodában és az Elemi Osztályokban, II. év, MA Témavezető: Gergely Erzsébet Emese, adjunktus, BBTE, PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Közösségformálás az online oktatásban, V. osztályosok körében A koronavírus szinte világszerte képernyők elé helyezte a diákokat, ami tanárnak-tanulónak egyaránt fejtörést okozott/okoz. A tanároknak főként azért, mert nem tudják, miként adják úgy át a tananyagot, hogy abból meg is maradjon valami, a diákoknak pedig azért, mert egyrészt nem mindent értenek meg (a képernyőn át érkező információk másfajta figyelmet, koncentrálást igényelnek, mint az osztálytermi tanítás), másrészt, jobban követhető a házi feladatok elkészítése, s végül, de nem utolsó sorban (sőt!), kimaradnak az osztályban töltött értékes percek (legfőképp az osztálytársakkal való közvetlen interakció, játék). A szakirodalomban arról olvashatunk, hogy a kisiskoláskor vége jó lehetőséget nyújt az újrakezdésre azoknak a gyerekeknek, akik barátságok terén nem állnak a legjobban. Kutatási eredmények igazolják azt is, hogy a baráti kapcsolatok hiányával küszködő diákok kevésbe nyitottak a tanulásra, melynek következményei a gyengébb eredmények is. A viselkedés esetében is fontos szerepet játszanak a társas kapcsolatok létezése. Kutatásom arra keresi a választ, lehetséges-e az online oktatás forgatagában közösséget is építeni, formálni. A résztvevők ötödik osztályos diákok, tehát olyan gyerekek, akik online formában zárták a kisiskolás kort, majd egy rövid offline oktatásos periódus után ismét a cybertérben tanulnak. A gyerekek mentális egészségének megőrzése minden életkorban előnyt kell élveznie, ehhez pedig a társas kapcsolatok ápolása is hozzájárul, dolog, melyet szemtől-szembeni találkozás által inkább meg lehetne valósítani, azonban ezekben az időkben is meg kell találni ennek a módját.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 172

Pszichológia I.: Szociáliskolapszichológia

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 173

Pszichológia I.: Szociáliskolapszichológia

Dénes Anna BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. János Réka Márta egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet

A humorstílus, az önértékelés és a magányosság kapcsolata A humor bár kevésbé kutatott konstruktum a pszichológián belül, mégis fontos szerepe van, például az alkalmazkodásban. Segít a stresszel való megküzdésben, kapcsolatok kialakításában, fenntartásában. Az önértékelés az a konstruktum, amely tükrözi a személyek saját magukról alkotott véleményét, gondolatait. A magányosság pedig talán ezen konstruktumok következménye is lehet, amely az egyedüllétet, a kapcsolatok hiányát jelképezi. Kutatásunk fő célkitűzése a humorstílusok, az önértékelés és a magányosság közötti kapcsolat vizsgálata. A kutatás a következőkben felsorolt hipotéziseket vizsgálja. H1: Feltételezzük, hogy az énvédő és énleértékelő humorstílus összefügg az önértékeléssel. H2: Feltételezzük, hogy az énvédő és énleértékelő humorstílus összefügg a magányossággal. H3: Feltételezzük, hogy az önértékelés és a magányosság összefügg. A kutatásunkban 284 személy vett részt, akiket a UCLA Loneliness Scale, a Rosenberg Önértékelés Skála és a Humor Stílus kérdőív kitöltésére kértük. Az adatokat online vettük fel. Az eredmények alapján, az énvédő és énleértékelő humorstílus összefügg az önértékeléssel, illetve a magányossággal. További eredményeink arra is rámutattak, hogy további eredményeink arra is rámutattak, hogy jelentős negatív összefüggés figyelhető meg az önértékelés és a magányosság között.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 174

Pszichológia I.: Szociáliskolapszichológia

Kolumbán Pál BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. János Réka Márta egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A kirekesztés hatása az érzelmekre és az érzelmi kifejezések felismerésére A kirekesztés a visszautasítás egy olyan extrém formája, mely során egy személy mások jelenlétében szándékosan kizárásra kerül. A kirekesztés hatással van a szociális–pszichés funkciók működésére: jellemző következménye az érzelmi lehangoltság, a megváltozott mentális teljesítmény. Kutatásunkban a Cyberball számítógépes program segítségével értük el, hogy a résztvevők akaratuktól függetlenül passzív játékhelyzetbe kerüljenek. A kísérlet második részében megvizsgáltuk a kirekesztettség hatását a résztvevők emocionális állapotára és érzelmi arcfelismerő képességére, majd eredményeiket összehasonlítottuk a kontrollcsoport eredményeivel. A kirekesztési helyzetben levő résztvevők érzelmi állapota az átélt pozitív érzelmek mentén eltérő lett a poszttesztre a kontrollcsoport eredményeihez képest, míg negatív érzelmi átélés szempontjából nem találtunk jelentős különbséget a csoportok között. Az érzelmi kifejezések felismerése szempontjából váratlan tendenciát sikerült kimutatnunk: a kirekesztéssel szembesülők átlagos teljesítménye nagyobbnak bizonyult, mint befogadott társaiké.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 175

Hompot Orsolya

Pszichológia I.: Szociáliskolapszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. János Réka Márta egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Az érzelmi intelligencia, illetve a megküzdési módok, mint az énhatékonyság prediktorai A 21. században egyre nagyobb teret nyer az énhatékonyság és fontos szerepet játszik a sikeresség elérésében és a problémákkal való megküzdésben. A kutatásunk célja feltárni az énhatékonyság prediktor változóit. A megküzdés és az érzelmi intelligencia olyan pszichológiai változók, amelyek jelenléte hozzájárul az egyén mindennapi interakcióihoz és az életben felbukkanó nehézségekkel való megküzdéshez. Kutatásunk predikciós designra épül, ahol az énhatékonyság prediktorait térképezzük fel, különös tekintettel az érzelmi intelligenciára és a megküzdési módokra. Az adatokat kérdőíves formában vettünk fel 231 fővel, kényelmi mintavétellel, illetve a célpopuláció 18-50 évig terjedő korcsoport. A használt eszközök a Salovey és Mayer-féle Érzelmek Értékelése Skála, a Lazarus és Folkman-féle Megküzdési Módok Kérdőív, illetve az Általános Énhatékonyság Skála. Kutatásunk eredményei alapján, a problémaelemzés magyarázó ereje 5,7%, az optimizmus és érzelemszabályozásé 25%, míg az érzelmek intraperszonális és interperszonális hasznosításáé 11% az énhatékonyságra nézve, tehát mindhárom hipotézisünk beigazolódott.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 176

Tüzes Bölöni-Noémi

Pszichológia I.: Szociáliskolapszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Marschalkó Eszter egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

A Big Five és HEXACO személyiségmodellek prediktív erejének összehasonlító vizsgálata a kontraproduktív munkahelyi viselkedés előrejelzésében Jelen kutatás fő célja összehasonlítani a Big Five és HEXACO személyiségmodellek totális prediktív erejét a kontraproduktív munkahelyi magatartásra (CWB) nézve. Kutatásunk exploratív célja azon vonások feltárása, melyek előrejelzik az alkalmazottak munkahelyi közegben mutatott kontraproduktív magatartását. A predikció vizsgálatára kétlépcsős hierarchikus lineáris regresszióelemzést alkalmaztunk. 226 munkavállaló személy töltötte ki az általunk használt online kérdőívcsomagot, mely tartalmazza a 60 itemes HEXACO-PI-R kérdőívet, a 44 itemes Big Five Személyiségleltárat, illetve a kontraproduktív munkahelyi magatartást mérő, 45 itemes CWB kérdőívet. Eredményeink szerint, a Big Five modell jobb alternatíva a CWB előrejelzésére, mint a HEXACO, vagyis totális prediktív ereje erőteljesebb. Emellett, az őszinteség-alázatosság (HEXACO), a lelkiismeretesség, és a barátságosság dimenziók (Big Five és HEXACO esetében egyaránt) statisztikailag szignifikáns hozzájárulást tesznek az előrejelző modellhez. Következtetéseink alapján, az alkalmazottak szelekciójában hasznosnak bizonyul a Big Five Személyiségleltár ezen skáláinak használata, a munkahelyi devianciára való hajlam kiszűrésére.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 177

Kovács Flores Andrea

Pszichológia I.: Szociáliskolapszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. János Réka Márta egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Kulturális különbségek a Covid pandémiával való együttélésben: A latinok életkedve pandémia alatt is töretlen? Jelen tanulmány célja felmérni a Covid-pandémia alatt megélt változások összefüggéseiben, a magyarok és a Magyarországra emigrált latinamerikaiak közötti különbségeket. Hogyan értékeli a személy a szubjektív jóllétet, milyen megküzdési stratégiát alkalmaznak a latin-amerikaiak és a magyarok az őket érő ráhatások miatt az alkalmazkodás érdekében? Milyen hiedelmek, csoportnormák, értékek mozgatják a csoportok közötti különbségeket? A kutatásban 18 és 75 év közötti 100 magyar (N=100) és 93 Magyarországra emigrált latin-amerikai (N=93) személy vett részt. A teljes magyar és spanyol nyelvű kérdőív csomag tartalma: Lazarus Megküzdési Módok Kérdőív, Szociális Dominancia Orientáció Skála (SDO7), Jól-lét Skála (WBI-5). Feltételezésünk szerint a pandémiával való együttélést vizsgálva, a magyarok és a Magyarországra emigrált latinamerikaiak szubjektív jóllét mutatói között a különbség szignifikáns. A megküzdési stratégiákat tekintve feltételezzük, hogy a kialakult stresszhelyzet hatásainak enyhítésére a két csoport között az eltérés jelentős. Kulcsszavak: pandémia, kulturális különbség, latin-amerikaiak, magyarok, szubjektív jóllét, megküzdés, csoportnorma, értékek, Hoftede.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 178

Xántusz Adrien BBTE PNTK, Szociális munka szak, III. év Témavezető: dr. János Réka Márta egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Pszichológia I.: Szociáliskolapszichológia

Az vagy amit megteszel? Attribúciós komplexitás és rasszista előítéletek kapcsolata Jelen kutatás szociális kogníció témakörében kívánja az attribúciós komplexitás és a rasszista előítéletesség kapcsolatát vizsgálni. Bizonyos emberek hajlamosabbak arra, hogy a körülöttük lévők viselkedését összetettebben és pontosabban magyarázzák társaiknál, ezt az egyéni különbséget nevezzük az attribúciós komplexitás konstruktumának. Korábbi eredmények a személyészlelés területén azt mutatják, hogy a magas attribúciós komplexitás mutatóval rendelkező egyének magas megismerésre való igénnyel jellemezhetőek, empatikusabbak, magasabb az érzelmi intelligenciájuk és kevésbé hajlamosak az alapvető attribúciós hibára, illetve a megfeleltetési torzítás is kevésbé gyakran jelenik meg esetükben, mint az alacsony mutatóval rendelkezők esetében. A magas megismerésre való igény, az empátia pedig negatív összefüggést mutat az explicit rasszizmussal és az előítéletességgel. Éppen ezért a fő hipotézis, hogy a magas attribúciós komplexit Éppen ezért a fő hipotézis, hogy a magas attribúciós komplexitás összefügg az alacsony explicit rasszista előítéletességgel, azonban nem az implicit attitűdökkel. Ennek ellenőrzésrea kutatás részvevőitazAttribúciós Komplexitás Skála (ACS), a Szimbolikus Rasszizmus Skála (SR2K) és az implicit asszociációs teszt (IAT) kitöltésére kértük fel. Az eredményeket SPPSS-25 programmal dolgoztuk fel, hipotéziseinket empirikus adatokkal igyekeztünk alátámasztani, korrelációs kutatási designt alkalmazva. Az eredmények igazolták a fő hipotézist, vagyis a 74 személy részvételével vizsgált erdélyi magyar populáció eredményei alapján az attribúciós kopmplexitás skálán elért pontszám erős negatív összefüggést mutat a szimbólikus rasszizmus skála mutatójával (rs= -0,448, p < 0,001). Kulcsszavak: attribúciós komplexitás, implicit rassszizmus, explicit rassszizmus, rassszista előítéletesség, kognitív komplexitás, megismerésre való igény (Need for Cognition), empátia, érzelmi intelligencia, alapvető attribúciós hiba, megfeleltetési torzítás. Kulcsszavak: attribúciós komplexitás, implicit rassszizmus, explicit rassszizmus, rassszista előítéletesség, kognitív komplexitás, megismerésre való igény (Need for Cognition), empátia, érzelmi intelligencia, alapvető attribúciós hiba, megfeleltetési torzítás.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

179

Pszichológia I.: Szociáliskolapszichológia

Gál Brigitta BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Kálcza Jánosi Kinga egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Kutyák gyógyító ereje, avagy annak vizsgálata, hogy egy kutya jelenléte segít-e enyhíteni a traumáinkat A kutatásban a kutyatartás jótékony hatásai vizsgálódnak meg összekötve a mentális egészséggel és a traumákkal való megküzdéssel. A kutatás célja, hogy feltárja a kutyatartás összefüggéseit a mentális jólléttel és a traumafeldolgozással. Módszer: online kérdőív kitöltésére került sor, amely a demográfiai adatokon kívül mentális jóllétet és az életben elszenvedett traumákat méri. Résztvevők száma 391. Eszközök: egy 30 itemből álló kutya-gazda kapcsolatot vizsgáló kérdőív, Brief Trauma Questionnaire, WarwickEdinburgh Mental Well-Being Scale, Life Stressor Checklist. A Google-kérdőív segítségével összegyűjtött adatok az IBM SPSS 25 statisztikai programban dolgozódnak fel. Eredmények: a kutatás csak részben támasztja alá az előzetes kutatási eredményeket, miszerint egy kutya jelenléte segít enyhíteni az életben elszenvedett traumáinkat és hozzájárulnak a mentális egészségünk kialakulásához, illetve fenntartásához. Következtetések: Jelen kutatással csak közvetetten tudjuk bizonyítani a mentális jóllét és a kutyatartás közötti kapcsolatot, valamit eredményeink szerint a traumát követő rehabilitációs folyamatban a kutya nem játszik kulcsszerepet és nem képes elősegíteni a gyógyulási folyamatot.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 180

Bőck Laura-Brigitta

Pszichológia I.: Szociáliskolapszichológia

BBTE, Pszihológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Kálcza Jánosi Kinga egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Üröm az örömben, avagy a kiegyensúlyozott szexuális életet gátló tényezők vizsgálata Kutatásunk célja, hogy kiderítsük, a szexualitáshoz kapcsolódó attitűd, a partneri szexuális élet során átélt érzelmek, a kellemetlen szexuális közeledések, illetve a demográfiai változók milyen szerepet játszanak a szexuális diszfunkciók kialakulásában. A keresztmetszeti kutatásunkban 326 személy adatait dolgoztuk fel, az adatfelvétel során pedig összesen négy eszközt használtunk a változók mérésére. A statisztikai adatfeldolgozás során korrelációt, hierarchikus regresszióanalízist, független mintás t-próbát és ANOVA próbát alkalmaztunk. A kapott eredményeink csak részben fedik az előzetes kutatásokban megjelenő eredményeket, ugyanis esetünkben az érzelmeknek volt prediktív értéke, azonban a kéretlen közeledés csak a nőknél volt prediktor. A nemek különböztek az attitűd változó mentén, azonban ez a változó nem mediálta az érzelmek és diszfunkció kapcsolatát, továbbá a különböző szexuális orientációt képviselő személyek összehasonlításakor nem találtunk szignifikáns különbséget egyik változó mentén sem. Kulcsfogalmak: szexuális diszfunkció, szexualitás és attitűd, szexualitás és érzelmek, kellemetlen szexuális közeledés

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 181

Rayman Judit

Pszichológia I.: Szociáliskolapszichológia

PTE, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Pszichológia szak BA III. év Témavezető: dr. Teleki Szidalisz Ágnes egyetemi adjunktus, PTE BTK, Pszichológia Intézet

A mandalák kapcsolata a Selbst-tel C. G. Jung elméletében, ennek terápiás alkalmazása függőkkel Téma: Jung személyiségelmélete, addikció, művészetterápia, mandalaterápia Dolgozatom a jungi személyiségelmélettel, azon belül főképp a Selbst (mély-én) fogalmával foglalkozik. Eszerint a személyiség (psziché) felépülése öt pillérből áll: personából, énből, Selbstből, árnyékból, animából/animusból. Ezek közül bővebben a Selbst-tel foglalkozunk, mely a személyiség központja, alapvetően az egyén legbensőbb énjét takarja, a teljességet, egészt jelenti, az individuáció folyamatával kapcsolható össze. A mély-én szimbóluma a mandala, melyet különböző művészetterápiás foglalkozásokon is alkalmaznak kiemelkedően hatékony eredményekkel. Dolgozatomban azt a kérdéskört járom körbe, miszerint effektív módszer lehet a mandala művészetterápia alkalmazása a függőkkel való terápiás munka során. Az elméleti feldolgozás alapján elmondhatjuk, hogy a mandalaterápia szintén pozitív eredményeket mutathat be a függők szégyenérzetének, negatív hangulatának, belső feszültségének oldásában, illetve segíthet önmaguk elfogadásában.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 182

Köteles Nikolett

Pszichológia I.: Szociáliskolapszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Kotta Ibolya egyetemi adjunktus, BBTE PNTK

Egyformának tűnnek? A mentális zavarral élőkkel szembeni előítéletesség előrejelzése, és a jelenség csökkentése az észlelt variabilitás növelése által Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a mentális zavarral (MZ) élőkkel szembeni előítéletességet előrejelzi-e a szociális dominancia orientáció, jobboldali tekintélyelvűség, újra való nyitottság és kognitív lezárási igény. Továbbá, a csoport kapcsán észlelt variabilitás növelése csökkenti-e az előítéletességet, s ez kihat-e az általános előítéletességre is. A mintát többségében egyetemista nők képezték, a kutatás első részében N = 60 (életkor M = 19,93; SD = 3,57), a második részében N = 44 (életkor M = 19,85; SD = 3,70) személy vett részt. A résztvevők önbeszámolós kérdőíveket töltöttek ki, a vizsgált mintán ezek megbízhatónak bizonyultak. A kísérleti beavatkozás során a résztvevők írásban kaptak rövid ismertetést a MZ-ral élők csoportjának heterogenitásáról. Az eredmények szerint a szociális dominancia orientáció és nyitottság szignifikáns prediktora a MZ-ral élőkkel szembeni előítéletességnek, a jobboldali tekintélyelvűség és lezárási igény viszont nem. Az előítéletességet a csoport kapcsán észlelt variabilitás növelése jelentősen csökkentette, a hatás két hét után is fennmaradt, viszont az általános előítéletesség szintje nem változott.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 183

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 184

Bódi Magor-Őrs

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Kálcza Jánosi Kinga egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Mindfulness a térben - mindfulness meditáció vizsgálata a módosult tudatállapotok és téri-vizuális feldolgozás tükrében Kutatásunkban a téri-vizuális munkamemóriára fektettük a hangsúlyt. Kísérletünkben egy mindfulness tréninggel próbáltunk változást elérni az említett változóban, amihez a Semmelweis Mindfulness Központ felvételei segítettek hozzá. A kísérlet célja, hogy bizonyosságot találjunk a mindfulness meditáció és téri képesség pozitív kapcsolatáról, illetve az elöbbi módosult tudatállapotot kiváltó jellegéről. A kísérlet során összesen 12 beavatkozásra került sor, mind a kontroll, mind a kísérleti csoport esetében. A kísérleti csoportban mindfulness gyakorlatokat végeztek, a kontrollcsoportban hangoskönyvet hallgattak a személyek. A beavatkozást egy előmérés előzte meg és egy utómérés zárta. A kutatásunkban összesen 32 ember vett részt, amelyből 16 személy a kísérleti csoportot alkotta, és szintén 16 másik személy a kontroll csoportot. A méréseknél a Freiburg Mindfulness Inventory (FMI), a Tudat Fenomenológiája Kérdőív és a Corsi-task szolgált segítségül. Az eredményeim értelmében az általunk használt mindfulness tréning alkalmasnak bizonyult mindful és módosult tudatállapot előidézésére, viszont a munkamemória tekintetében nem sikerült pozitív változást előidézni.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 185

Hajdu Emese

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezetők: dr. Szamosközi István professzor, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet drd. Tamás Borbála tanársegéd, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Hazudnak-e a jó önismerettel rendelkező ,,önfejlesztők''? A magas önértékelés hatásának vizsgálata a hazugságra és a morális dilemmákra Az önismeret egyik fontos összetevője az önértékelés, amely hatással van a mindennapi életre. Jelen kutatás célja megvizsgálni, hogy azok az emberek, akik gyakrabban foglalkoznak önismerettel és az önértékelésük magas, milyen mértékben hazudnak, illetve hogy reagálnak (mit tennének) egy morális dilemmahelyzetben. A résztvevők (N=414) különböző spirituális és önfejlesztéssel foglalkozó Facebook csoportok tagjai. Célunk megvizsgálni, hogy a magas önértékelés milyen mértékben függ össze a hazugság kérdőívvel mért pontszámokkal. A kutatásban a Coopersmith által kidolgozott önismeret kérdőív, a LIE questionnaire és 5 morális dilemma került alkalmazásra. Az eredmények alapján elmondható, hogy negatívan korrelál a résztvevők önértékelése és hazugság pontszáma. Illetve a hazugság hatással a résztvevők önértékelésére. Ugyanakkor az önértékelésre nem volt hatással a dilemmákra adott válasz.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 186

Kurunczi Enikő

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Jövőbeli érzelmeink: A kognitív torzítások hatása az affektív előrejelzésre egyetemisták körében. Az érzelmi bejóslás hajlamossá teszi az embereket olyan hibákra, melyek torzíthatják a döntéshozást, mivel az előrevetített érzelmi állapot legtöbb esetben nem egyezik az aktuális esemény által kiváltott állapottal. Ez a folyamat kapcsolatban áll érzelmi jóléttükkel, melyet érzelmi bejóslás által előre vetíthetnek, mérlegelve döntéseik következményeit. Kutatásunk célja az érzelmi bejóslásra kiható olyan kognitív torzítások vizsgálata, mint a lehorgonyzási torzítás, illetve közelmúlt torzítás, egyetemisták körében (n=75), melyben a kiváltó esemény az első féléves szesszió legnehezebb vizsgája. A kutatás eredményei alapján célpopulációnk körében hibásan történik az érzelmi bejóslás folyamata. A lehorgonyzási torzítás megjelent az előző átlag felidézése és a bejósolt jegy között, azonban nincs interakcióban az érzelmi bejóslással, emellett a közelmúlt torzítás az előzetes tapasztalat meglétének fényében szintén nem mutatott jelentős interakciót a pontatlan érzelmi bejóslással. Az eredmények alapján arra következtetünk, hogy az általunk vizsgált változók esetenként más-más hatással lehetnek az érzelmi bejóslás pontatlanságára, viszont együttesen nincsenek hatással arra.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 187

Szüszer-Nagy Tímea

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Megjegyezni és megérteni: A verbális munkamemória-kapacitás hatása a pszeudofogalmak felismerésére, illetve a szövegértéssel való összefüggések vizsgálata Jelen kutatás fő célja megvizsgálni, hogy egyetemisták körében a verbális munkamemória (VMM), valamint a maszkolt priming használata hogyan befolyásolja a pszeudoszavak felismerését, továbbá a szövegértés összefüggéseit szeretnénk feltárni a pszeudoszavak helyes felismerésére vonatkozóan. A kutatásban 72 erdélyi magyar egyetemista vett részt, akiket három csoportra osztva mértünk fel. A szövegértési képességek felmérésére egy általunk készített feladatot használtunk, a VMM kapacitást a MAMUT álszótesztjével mértük, a pszeudofogalmak helyes felismerésének vizsgálata pedig a lexikális döntési feladattal történt. A vizsgálat online zajlott, egy erre készített weboldalon. Eredményeinkből kiderült, hogy a VMM kapacitása hatással van a pszeudoszavak felismerésére, de a maszkolt priming használata nincs, továbbá nem tudtunk összefüggést kimutatni a szövegértési teljesítmény és a pszeudoszavak felismerése, illetve a VMM kapacitása és a szövegértés között. Ezek alapján elsősorban azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a pszeudoszavak felismerését a VMM kapacitás befolyásolja. Továbbá a szövegértés nem áll összefüggésben sem a VMM kapacitással, sem a pszeudoszavak helyes felismerésével.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 188

Szabó Anita

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, II. év Témavezető: dr. Szamosközi István professzor, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Milyen szerepet játszik a kritikus gondolkodásod és döntési stílusod a karrierválasztásodban? A kritikus gondolkodás, döntési stílusok és a karrier választás közötti kapcsolat A kutatásunk célja, hogy a kritikus gondolkodás mint a döntéshozatali folyamatokban kiemelkedő faktor kapcsolatát vizsgáljuk a későbbi karrierválasztással, amelyben szerepet játszik az énhatékonyság és a tanulási teljesitmény is. Míg a kritikus gondolkodás arra vonatkozik hogy mennyire vesszük figyelembe a jó döntéseink okait és ezekre racionálisan alapozva döntünk, addig a karrierválasztás arra vonatkozik, hogy mennyire alapozunk a saját tanulási teljesitményünkre illetve az énhatékonyságunkra amikor a döntési folyamat során kiválasztjuk azt a karriert, amely leginkább a mi képességeinkhez alkalmazkodik és nem pedig mások elvárásaihoz. A döntési stílusok négy féle tipússal rendelkeznek, amely értelmében megkülönbözetünk spontán, intuitív, racionális és függő döntési tipusokat. Feltételezzük, hogy akik jobb kritikus gondolkodással rendelkeznek, illetve döntéseik racionális típusúak, azoknál esélyesebb az énhatékonyágra és saját teljesítményre alapozott karrierválasztás, mint azoknál akik nem rendelkeznek jobb kritikus gondolkodással, illetve racionális döntési stílussal. A kutatásba 111 egyetemistát vontunk be, akik a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karán, Történelem és Filozófia Karán, Földrajz Karán, Kommunikáció Karán, illetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végzik tanulmányaikat. Eszközként a kritikus gondolkodás felmérésére a Critical Thinking Questionnare kérdőivet, a döntéshozatal felmérésére a General Decision Making Scale kérdőivet, míg a karrerválasztás felmérésére a Career Decision Making Profile kérdőivet alkalmaztuk.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 189

Páll Boglárka

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

BBTE, Pszihológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia szak, III. év Témavezetők: dr. Szamosközi István professzor, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet drd. Tamás Borbála tanársegéd, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Az esztétikai hidegrázás, a spirituális intelligencia és a képzőművészeti tapasztalat közti interakció vizsgálata A kutatás célja feltárni azt, hogy a spirituális intelligencia és esztétikai hidegrázás a művész vagy nem művész diákokra jellemzőbb-e inkább, továbbá hogy a magas spirituális intelligencia milyen kapcsolatban áll az élettel való elégedettséggel és, hogy a nyitottság valóban az egyik legjobb előrejelzője-e a borzongásoknak a személyiségvonások közül. Kutatásunkban összesen 164 személy vett rész (N= 66 művész, N= 98 nem művész). Alkalmazásra került: a The Integrated Spiritual Intelligence Scale (ISIS) a spirituális intelligencia mérésére, az élettel való elégedettség mérésére a Satisfaction With Life Scale (SWLS) , továbbá a nyitottság mérésére a Big5 személyiségkérdőív. Az esztétikai hidegrázás tapasztalatának mérésére 6 zenerészletet és 5 különböző filmjelenetet használtunk. A szakirodalomban egy, még nem tárgyalt következtetésre jutottunk, ugyanis jelentős kapcsolatot találtunk a spirituális intelligencia mértéke és az esztétikai hidegrázás átélésének gyakorisága között. Ugyanakkor eredményeink szignifikáns kapcsolatot mutattak az esztétikai hidegrázás és a nyitottság személyiségvonás között, valamint a spirituális intelligencia és az élettel való elégedettség között.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 190

Orza Blanka

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Elérni vagy megélni? A perfekcionizmus, flow és vizsgaszorongás kapcsolatai egyetemistáknál Jelen dolgozat témája a kórházi lelkigondozás jelene és fejlődési lehetőségei, melyeket aktuális szakirodalmak fényében vizsgáltunk. A szükséges fogalmak tisztázása után kórházi lelkigondozás alábbi ismeretelméleti feltételeit azonosítottuk be: sajátos antropológia, a beteg spirituális szükségletei és ezek civiljogi alapjai. Kutattuk, hogy milyen megoldandó problémákat vet fel az, hogy a kórházi lelkigondozás két rendszer – az egyház és az egészségügy – határán helyezkedik el. Lelkigondozói modellek által szemléltettük, hogy milyen lehetséges helyet foglalhat el a spirituális gondozás egy adott egészségügyi intézményben. Feltérképeztük azokat az egészségügyi menedzsmenttel kapcsolatos megfontolásokat, amelyek alátámasztják, hogy miért érdemes egy kórháznak lelkigondozókat alkalmaznia. A kutatás utolsó részében a kórházi lelkigondozás sajátosságait vizsgáltuk, elsősorban a szükséges készségeket és attitűdöt, majd a sajátos feladatait a kórházi lelkigondozónak, amelyeket interdiszciplináris szakterülete megkívánhat. Végül pedig a kórházi lelkigondozás alapvető módszereit vizsgáltuk és egy logoterápiás megközelítés alkalmazási lehetőségét.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 191

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Péter Anikó BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Szamosközi István professzor, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A döntési megbocsátás és stílus, és az időperspektíva hatásai a jóllétre A megbocsátás a pozitív pszichológia témái közé tartozik, amelynek kutatása és fontossága csak az elmúlt években kezdett feltörekvő lenni. Ahogy azt előzetes kutatások is mutatják, ez sok más változóval kapcsolatba hozható, mint például az időperspektíva különböző dimenziói, az élettel való elégedettség, az életkor, illetve a nem. A jelen kutatás két fő részből áll: az első részben a megbocsátás, s ennek alkategóriái, illetve a Zimbardo-féle időperspektívák és a pszichológiai jóllét kapcsolatát kutatjuk. A kutatás második részében a megbocsátás egyik konkrét típusa, a döntési megbocsátás, illetve az egyének döntési stílusa és az időperspektíva összefüggéseit tárjuk fel. Korrelációs designú kutatásunk első részének résztvevői több generációt is felölelnek, annak érdekében, hogy életkorbeli különbségeket is kimutathassuk. A kutatás második felének résztvevői felnőttek, több életkorkategóriából. Keresztmetszeti kutatásunkban együttjárást illetve bizonyos tényezők prediktív jellegét próbáljuk bizonyítani a változók alkategóriái és egyes dimenziók között. Kulcsszavak: időperspektíva, megbocsátás, döntési megbocsátás, döntési stílusok, pszichológiai jóllét

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 192

László Zoltán-Imre

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Szamosközi István professzor, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A nagymester útja – A flow élmény és az érzelmi intelligencia hatása az Élő-pontszámokra Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy a versenysakkozók körében az Élő-pontszámokra, milyen hatása van a flow élménynek, illetve az érzelmi intelligenciának. Kutatásunk elsődleges célja, hogy megvizsgáljuk, hogy milyen együttjárási viszony van a nemzetközi sakkszövetség által használt Élő-pontszámok és a flow élmény között. A másodlagos cél, az Élő-pontszámok és az érzelmi intelligencia együttjárásának a megvizsgálása. A kutatásban ötvenöt romániai és magyarországi versenysakkozó vett részt. Korrelációs stratégiát alkalmaztunk, az idődimenzió mentén az elrendezés keresztmetszeti, az adatfelvételnél a kényelmi mintát használtuk, végeztünk hatásnagyság ellenőrzést, a belső megbízhatóságnál Cronbach-alfát számoltunk, illetve számoltunk regresszióanalizist. A Flow Állapot Kérdőív (FÁK), illetve a Schutte-féle Önbeszámolós Kérdőív (SSRI) kérdőíveket használtuk.Az eredmények alapján gyenge együttjárási viszonyt találtunk a flow élmény és az Élőpontszámok között, a második hipotézisünk igazolást nyert, hiszen sikerült megcáfoljuk azt a tényt, hogy a magas Élő-pontszám automatikusan magas érzelmi intelligenciát is jelent. Kulcsszavak: Élő-pontrendszer, Flow, Érzelmi intelligencia

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 193

Tátrai Henrietta

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Kotta Ibolya egyetemi adjunktus, BBTE PNTK

Miért nyúlsz a pohárhoz? Az alkoholfogyasztás motivációi az önszabályozás és frusztrációtűrés függvényében Jelen kutatás az alkoholfogyasztás szokásait és motivációit vizsgálta az önszabályozás és frusztrációtűrés függvényében. A kutatásban 168 személy (életkor M = 24.61, SD = 7.79, terjedelem: 18-61) vett részt, többségében Romániából és Magyarországról. A résztvevők 74.4%-a nő, az iskolázottság tekintetében a minta heterogén. A résztvevők kitöltötték az Alkoholhasználat Zavarainak Szűrőtesztjét (AUDIT), az Alkoholfogyasztás Motivációi Módosított Kérdőívet (DMQ-R), a Frusztráció Diszkomfort Skálát (FDS) és az Önszabályozás Kérdőívet (TSR-Q). A mintavételi eljárás kényelmi módszerrel történt és önkéntes alapú volt. A kutatási design korrelációs. A kutatás arra keresi a választ, hogy a frusztrációdiszkomfort és alkoholfogyasztás (hangsúlyosan a fogyasztás mértéke) kapcsolatát befolyásolja-e az önszabályozás. Vizsgáltuk továbbá, hogy a különböző alkoholfogyasztási motivációk milyen hatással vannak az alkoholfogyasztás és autonóm önszabályozás kapcsolatára. Végül, megnéztük, hogy a megküzdési motiváció mediálja-e a distressz tolerancia és az alkoholfogyasztás következményeiként felmerülő problémák kapcsolatát. A kérdések megválaszolására moderátor és mediátor elemzéseket végeztünk.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 194

Márton Tímea

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Orbán Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

Az olvasási szokások, az olvasási motiváció és a kognitív érzelemszabályozás közötti összefüggések magyar nyelven tanuló egyetemisták körében A kutatás fő célja az olvasási szokások, olvasási motivációk és a kognitív érzelemszabályozási stratégiák közötti összefüggések feltárása. Hipotézisünk szerint különbség mutatható ki a kognitív érzelemszabályozási stratégiák használata terén a rendszeresen és ritkán olvasó személyek között. Továbbá azt feltételezzük, hogy az olvasási motiváció összefügg a kognitív érzelem-regulációs stratégiák alkalmazásával. Keresztmetszeti kevert designú kutatásunk résztvevői magyar anyanyelvű egyetemisták. A demográfiai adatokra vonatkozó kérdések mellett a vizsgálathoz kapcsolódó kérdőívcsomag tartalmazta a Kognitív Érzelem-Regulációs Kérdőívet (Cognitive Emotion Regulation Questionnaire – CERQ) és az Olvasási Motiváció Kérdőívet (Reading Motivation Questionnaire – RMQ). Az eredményeink alapján nincs szignifikáns különbség az olvasási gyakoriság alapján létrehozott csoportok között az érzelemszabályozás terén. Emellett az olvasási motiváció közepes erősségű pozitív együtt járást mutat az érzelemszabályozási stratégiák alkalmazásával.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 195

Kopacz Kinga-Boróka

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezetők: dr. Szamosközi István professzor, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet drd. Barta Andrea tanársegéd, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A szociális elutasítás kognitív következményei: kirekesztés, neuroticizmus és érzelmi állapot hatása a figyelmi teljesítményre Jelen kísérlet a szociális kirekesztés következményeit vizsgálja, különös figyelmet fordítva a kognitív folyamatokra: az elutasítás és figyelmi teljesítmény közötti oksági kapcsolatot kívánja feltárni. A kutatás fő hipotézise, hogy a szociális kirekesztésre fokozottan érzékeny személyeknek csökken a figyelmi teljesítményük szociális veszélyt jelentő hívóingerek esetében. Emotional Stroop taskot alkalmazva vizsgáltuk a figyelmi teljesítményt (reakcióidő és pontosság), valamint a lehetséges befolyásoló faktorokat a következő eszközökkel mértük fel: kirekesztésre való érzékenység (A-SRQ), neuroticizmus (Big Five Inventory), hangulat (PANAS). Az eredmények részben alátámasztják, valamint kiegészítik az előzetes kutatások eredményeit: önmagában a szociális kirekesztésre való érzékenységnek nem volt hatása a figyelmi teljesítményre, azonban ha figyelembe vettük az adott ingertípust is (kirekesztés, negatív, semleges), akkor a két változó interakciója hatással volt a figyelmi teljesítményre. A neuroticizmus és a hangulat nem befolyásolta a résztvevők figyelmi teljesítményét.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 196

Keresztes Mária-Gertrúd

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, II. év Témavezető dr. Kotta Ibolya egyetemi adjunktus, BBTE PNTK

A klímaváltozás veszélyének felismerésétől a környezetbarát viselkedésig. A környezetbarát viselkedést előrejelző háttérmechanizmusok feltárása, valamint annak bátorítása az ismeretekben való elmélyülés és az érzelmi érintettség növelése által Az első kutatásban azt vizsgáltuk, hogy az ismeretek, szociális normák, értékorientáció, személyes tapasztalatok és az érzelmi érintettség előrejelzik-e a klímaváltozással kapcsolatos veszélyészlelést (KKV) erdélyi fiatalok körében. A második kutatásban megvizsgáltuk, hogy a KKV, pszichológiai alkalmazkodás, hatások enyhítésébe vetett hit és a viselkedési szándék előrejelzik-e, direkt és indirekten, a környezetbarát viselkedést (KV). Megvizsgáltuk, hogy az ismeretekben való elmélyülés és az érzelmi érintettség befolyásolja-e a KV-t. Az első kutatásban N = 84 (életkor M = 19.43, SD = 1.03), a másodikban N = 72 (M = 19.79 , SD = 1.47), és N = 31 (M = 19.61, SD = 1.17) személy vett részt. A résztvevők online töltötték ki a kérdőíveket, ezek többnyire megbízhatók voltak. A beavatkozás során írásban kaptak rövid szövegeket a klímaváltozásról, öt napon át. Az eredmények szerint a válaszismeretek, bioszféra értékek és demográfiai adatok szignifikánsan előrejelzik a KKV-t. További eredmények alapján, az enyhítésébe vetett hit direkt és indirekten előrejelzi a KV-t. A beavatkozás jelentősen növelte a KV megjelenését a kísérleti csoportban, ez a hatás pedig egy hónap után is fennmaradt.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 197

Kocsis Viktória

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Kotta Ibolya egyetemi adjunktus, BBTE PNTK

Lebilincselő pornográfia; A szocioszexuális nyitottság illetve elszigetelődés és a pornófüggőség kapcsolata: szexuális kontextusban aktiválódó kognitív sémák mediátor szerepe Cél: Új eredményekkel szolgálni az inkompetencia, mint szexuális kontextusban aktiválódó kognitív séma és a kompulzivitás kapcsolatában, továbbá célunk a CPUI magyar fordításának vizsgálata magyar mintán. Módszerek: Demográfiai szempontból heterogén mintában N =283, eddig legalább egy szexpartnerrel rendelkező 18 és 77 év közötti férfi töltötte ki a Big Five Leltár, a Szocioszexuális Orientáció Kérdőív, az Internetes Pornográfia Használat kérdőív fejlesztett kiadása és a Szexuális Kontextusban Aktiválódó Kognitív Sémák kérdőíveket. Eredmények: Feltételezésünk, miszerint a SOI vágy és az érzelmi instabilitás pozitívan előrejelzi a pornófüggőséget, beigazolódott. Feltételeztük, hogy az élmények iránti nyitottság, az extrovertáltság és az internetes pornóhasználat során tapasztalható elszigetelődés prediktív a szexuális együttlét során jelentkező kognitív sémákra. Ez részben beigazolódott. Harmadik hipotézisünk, azaz, hogy az inkompetencia kognitív séma mediálja a SOI vágy és a pornófüggőség kapcsolatát nem igazolódott be. Kulcsszavak: pornó, pornófüggőség, pornóhasználat, szexualitás, kognitív sémák, szexuális zavar, diszfunkció, szocioszexuális orientáció

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 198

Péntek Vivien

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Te hogyan döntenél? Az érzelmek és a gondolkodási stílusok szerepe az erkölcsi dilemmahelyzetekben Kutatásunk célja az erkölcsi döntéshozatal, az érzelmek és a gondolkodási stílusok közötti kapcsolatok feltárása. Azt feltételezzük, hogy az önzetlen erkölcsi döntéshozatal pozitív összefüggésben áll a tapasztalati gondolkodással. További feltételezésünk, hogy a negatív érzelmek és egoista döntések, valamint a pozitív érzelmek és altruista döntések között pozitív összefüggés mutatható ki. Egy másik feltételezésünk szerint, jelentős különbség mutatható ki az eltérő életkorú személyek racionális gondolkodásában.Keresztmetszeti korrelációs kutatásunkban, összesen 366 magyar nyelvű személy vett részt. Az adatgyűjtés kényelmi mintavétellel, online formában zajlott. A megélt érzelmeket a PANAS, Positive and Negative Affect Schedule, a gondolkodási stílust a Rational-Experiential Inventory-40, illetve a dilemmahelyzetekben mutatott viselkedési tendenciákat az Everyday Moral Conflict Situation Scale segítségével mértük fel. Eredményeink alapján az érzelmek típusai és a gondolkodási stílusok között pozitív kapcsolat mutatható ki, illetve kutatásunkban azt találtuk, hogy különbség van az eltérő életkorú személyek racionális gondolkodásában.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 199

László Boglárka

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Veres Anna megbízott tanársegéd, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A sorozatok sodrásában: A flow jelenségének vizsgálata a maratoni filmnézők körében Kutatásunk célja a sorozatdarálás és flow összefüggéseinek vizsgálata. Az időészlelés, motiváció, teljesítmény, tudatosság, prokrasztináció mentén párhuzamba állítjuk a sorozatdarálás és flow jelenségét. Feltevésünk szerint a flow állapottal járó „tünetek”, mint a torzult időérzék, alacsony tudatosság és kontroll a sorozatdarálóknál is jelentkeznek tartalomfogyasztás alatt. A kutatásban 400, 11-66 év közötti egyén vett részt. A populációt 3 csoportra osztottuk a sorozatnézés mértékétől függően, és ezen csoportok mentén vizsgáltuk a konstruktumokat. Kutatásunk eredményei szerint a prokrasztináció és kontroll tekintetében jelentős különbség mutatható ki a csoportok között. A kutatás korlátaira és javaslataira is kitértünk. Kulcsszavak: időészlelés, motiváció, teljesítmény, tudatosság, prokrasztináció, flow, binge- watching

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 200

Szociális munka, szociológia és antropológia

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 201

Bocz Henrietta Nóra

Szociális munka, szociológia és antropológia

BBTE SZSZKK, Humánerőforrás menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Dániel Botond egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar egyetemistáinak szak- és pályaválasztása A tanulmány a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű alapképzésein tanuló egyetemisták pályaválasztását vizsgálja, hangsúlyt fektetve a pályaválasztási döntést befolyásoló különböző szocioökonomikus (pl. oktatási intézmények, család, barátok, szülők képzettsége) és szubjektív tényezőkre (pl. értékek, ismeretek, felkészültség, motivációk), valamint a döntéssel való elégedettségre és jövőbeli tervekre. A pályaválasztást folyamatként értelmezem, amely a befolyásoló tényezők folyamatos változása mellett döntési sorozatokból áll. Ilyen a középiskolában meghozott szakválasztási döntés, ami később a változások miatt átértékelődhet, újabb döntési helyzet elé állítva az ekkor már egyetemen tanulókat. A tanulmányban bemutatom, hogy a különböző szubjektív és szocioökonomikus tényezők hogyan hatnak a diákok jelenlegi szakjával kapcsolatos elégedettségre. A vizsgálat során az adatgyűjtés online kérdőíves mennyiségi módszerrel történt. Dolgozatomban ezen kutatás eredményeit mutatom be. Kulcsszavak: pályaválasztás, szakválasztás, folyamat, döntés, elégedettség, szocioökonomikus és szubjektív tényezők.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 202

Gálfi Palma-Erika

Szociális munka, szociológia és antropológia

BBTE SZSZKK, Szociológia szak, III. év Témavezető: dr. Geambașu Réka egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

Munka-magánélet egyensúly erdélyi magyar tanárok körében a COVID-19 járvány idején A kutatásom célja megérteni, feltárni, hogy a munka-magánélet egyensúly mennyire van jelen a tanárok körében, COVID-19 járvány idején. Kutatási kérdésem, hogy hogyan alakul ki, mik a feltételei, milyen körülmények játszanak közre a munka és a magánélet közötti egyensúly megtartásában. A téma választására az sarkallt, hogy átláthassam a jelenkori tanárok problémáit, hiszen a megváltozott munkafeltételek kiemelten érintik őket, különösen, ha maguk is szülők, ezért fontosnak tartom, hogy láthassam a tanárok helyzetét. Kutatásom egy folyamatban lévő kutatás, melyet kvalitatív módszerrel vizsgálok. 15 személyes mintát terveztem. A mintát óvónő, általános iskolai tanító, tanárnő, gimnáziumban, líceumban, egyetemen oktató tanárok alkotják, férfiak és nők, gyermekesek és gyermeket nem nevelők egyaránt. Leginkább a vizsgatárgyakat oktató tanárok helyzetét világítom meg több helyzetből. Az eddig folytatott beszélgetések során körvonalazódik, hogy a bizonytalanság helyzete minden tanárnál stresszfaktorként jelenik meg, emellett a szülők több esetben negatívan tekintenek a tanárok helyzetére, továbbá azok a tanárok, akiknél jelen van a férj/feleség könnyebben fel tudnak zárkozni a munka, illetve a családi élet egyensúlyban tartásához. Várható eredmények közé sorolnám még, hogy talán a vizsgatárgyat oktató tanárok körében nagyobb a társadalom által felhalmozott elvárás. Több helyzetben a digitális oktatás rávilágított hasznos alkalmazások igénybevételére, melyet használni lehet az elkövetkezendő években.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 203

Gegő Virág

Szociális munka, szociológia és antropológia

BBTE SZSZKK, Szociális Munka szak, III. év Témavezető: dr. László Éva egyetemi adjunktus, BBTE, Magyar Szociológia és Szociális munka Intézet

Szexuális neveléssel kapcsolatos tanári attitűdök – elméletek és alkalmazhatóságuk Dolgozatom egy hosszabb kutatási folyamatba illeszkedik, amelynek célja a szexuális neveléssel kapcsolatos pedagógusi attitűdök vizsgálata erdélyi magyar pedagógusok körében. Jelen kutatás a pedagógusok szexuális neveléssel kapcsolatos attitűdjét vizsgáló szakirodalmak rendszerezett áttekintése, amelynek segítségével kidolgozom egy nagyobb mintájú kvantitatív attitűdkutatás elméleti alapjait. Az elemzést a kutatás kontextusa, illetve a keresési stratégia bemutatása előzi meg. A szakirodalmakat ezt követően a témájuk alapján csoportosítom, és a kialakított csoportok szerint rendezve összehasonlítom őket a kutatás témája, célja, célcsoportja, hipotézisei, mérőeszköze és eredményei alapján. Az eredmények bemutatása során azokat az elméleti és módszertani megfontolásokat összegzem, amelyek a további kutatásom elméleti megalapozása és konceptualizálása során alkalmazhatóak.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 204

Szociális munka, szociológia és antropológia

Nagy Noémi BBTE SZSZKK, Szociológia szak, III. év Témavezető: dr. Geambașu Réka egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

A társadalmi tőke szerepe a női vállalkozások működtetésében Jelen kutatás célja megvizsgálni, hogy a női vállalkozók hogyan férnek hozzá a társadalmi tőkéhez, hogyan építik azt ki, és hogyan használják fel azt a vállalkozási folyamatok különböző szakaszaiban. Arra vagyok kíváncsi, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a női vállalkozók kapcsolatépítés terén, és hogy ezek a közösségi hálózatok milyen szerepet játszanak eredményességükben. Kutatási kérdésem tehát kettős: egyrészt azt szeretném feltárni, hogy milyen szerepet játszik a társadalmi tőke a női vállalkozók tevékenységében, másrészt pedig az érintett vállalkozónők interpretációit kívánom vizsgálni. A tervezett vizsgálat relevanciáját az adja, hogy a női vállalkozók kutatásában a fent említett kérdésre kevesebb figyelmet szenteltek, nemcsak nemzetközi, de erdélyi viszonylatban is. Továbbá a korábbi kutatásokat jobbára kvantitatív módszerekkel vizsgálták, így a téma újszerűségét a módszertani megközelítés is adja. Vizsgálatom keresztmetszeti, elemzési egységét pedig női vállalkozók fogják alkotni. A kutatás alapsokaságát az Erdélyben tevékenykedő magyar vállalkozó nők teszik ki, kutatási kérdéseimet pedig mindenekelőtt interjús módszer alkalmazásával látom megválaszolhatónak. A kutatás 15 interjúra épül, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy direkt módon hozzáférjek az alanyok értékeihez, motivációihoz, történeteihez, amelyek a dolgozatom alapját képezik. Ezek feltérképezése és megértése nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy különféle vállalkozásösztönző programok és kezdeményezések célzottabb támogatást tudjanak adni cégalapítást fontolgató nőknek.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 205

Számel Kata Viola

Szociális munka, szociológia és antropológia

PTE, Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar, Szociológia szak, MA, I. év Témavezető: dr. Erát Dávid egyetemi tanársegéd, PTE BTK, Társadalom- és Médiatudományi Intézet, Szociológia Tanszék

Istenben hiszünk vagy templomba járunk? – A vallásosság típusai Európában Dolgozatom vallásszociológiai témájú, az Európában előforduló vallásosságtípusokkal foglalkozik. A vallásszociológiában nem egységes a vallásosság mérésének módja. A különböző módszerek közelítése érdekében, a korábbi kategorizációk figyelembevételével kialakítottam egy típusrendszert, amelynek validitását a European Values Study adatainak elemzése során teszteltem. Olyan kategóriákat hoztam létre, amelyek nem mennyiség-, hanem minőségbeli különbséget jelölnek. A kategorizációt három dimenzióra építettem, amelyeket együtt vizsgálva pontosabb képet kaphatunk a vallásosság megjelenési formáiról. A dimenziókhoz egy-egy változót rendeltem, majd ezek által definiáltam hét vallásosságtípust és elemeztem azok országokon belüli eloszlását. Azt vizsgáltam, hogy milyen vallásosságtípusok milyen arányban léteznek Európában, és hogy ezek közül az egyes államokra milyen típusok jellemzőek. Eredményeim alapján Európában három vallásosságtípus dominál, a főként „nem vallásos” és „egyháziasan vallásos” országok mellett a „kulturálisan vallásos” államok a leggyakoribbak. A kulturális vallásosság jelenségével kiemelten foglalkozom.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 206

Szociális munka, szociológia és antropológia

Szopos Edina-Cecília BBTE SZSZKK, Humánerőforrás menedzsment és szervezetek szociológiája szak, MA II. év Témavezető: dr. Horváth István egyetemi adjunktus, BBTE

Erdélyi magyarok elvándorlás dinamikájának vizsgálata Dolgozatom az erdélyi magyarok elvándorlás-dinamikáját és annak nehézségeit, folyamatát tárja fel kvalitatív és kvantitatív kutatás alapján, amely betekintést nyújt a mindennapjaikba, nehézségeikbe, valamint megismerhetjük, hogy milyen körülmények között sikerül a munkaerőpiacon elhelyezkedniük. A kutatás célja részletesebben rávilágítani, hogy azok a személyek, akik elhagyták szülőföldjüket, hogyan látják a világot, mások viszonyulását hozzájuk és milyen a munkaerő-piaci helyzetük. Milyen munkahelyi pozíciókra jelentkeztek és milyen visszajelzéseket kaptak. Kulcsfogalmak: migráció, emigráció, munkaerő-piaci hátrány, munkaerő-piaci lehetőségek, inkluzív munkaerőpiac, hátrányos megkülönböztetés, humán-erőforrás

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 207

Teológia I-II.: Protestáns teológia és Római Katolikus teológia

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 208

Ambrus Mózes

Teológia I-II.

KPTI, Református Teológia Kar, mesterképzés V. év Témavezető: dr. Buzogány Dezső professzor, BBTE

Lelkészképzés a Dél-Erdélyi Református Egyházkerületi részben 1940-1942 között 1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszterek a bécsi Belvedere palotában kihírdették a később második bécsi döntésként elhíresülő határozatot, mely Erdély Magyarország és Románia közti elosztását hivatott tisztázni. A döntés értelmében mintegy hatvanezer négyzetkilométernyi terület került vissza Magyarországhoz, míg Erdély 3/5-e maradt román fennhatóság alatt. A döntés nem csak Erdélyt, hanem az Erdélyi Református Egyházkerületet is ketté szakította. Az Óromániában (Havasalföld és Moldva) élő magyar reformátusokkal együtt körülbelül 200.000 dél-erdélyi református hívő maradt idegen uralom alatt. Az egyháznak döntést kellett hoznia arról, hogy hogyan kívánja kiképezni a Dél-Erdélyi Egyházkerületi rész leendő lelkipásztorait. Egyértelművé vált, hogy a diákokat nem küldhetik Kolozsvárra. Saját akadémiát kellett felállítani erre a célra. A választás Nagyenyedre esett. Dolgozatomban ennek az intézménynek az életrehívásával, megszervezésének történetével foglalkozom. A dolgozatban megvizsgáljuk az Egyházkerületi rész akkori helyzetét, a román állam hozzáállását az intézethez és a református egyházhoz, a tanári kar megválasztását, annak tagjainak korábbi és későbbi szakmai pályáját.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 209

Balogh Dávid

Teológia I-II.

BBTE RTK, Egyháztörténelem szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Buzogány Dezső, BBTE

A Marosi Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei az 1816-os év első felében Amikor dolgozatom tárgyául a Marosi Református Egyházmegye bemutatását választottam, elsődleges szempontom a múltba nézés volt, az egyházi élet megismerése, az összevetés és párhuzam állítás céljából napjaink egyházával, gyülekezeti életével. Kezdetben egy általános bemutatását akarom adni a Marosi egyházmegyének. Ezt követően az egyházmegye gyülekezeteinek ismertetését és a megye esperesi tisztséget betöltő lelkipásztorainak névsorát adom. A folytatásban az egyházmegye történetét tárgyalom a különböző történelmi korokban: III. Károly, Mária Terézia és II. József korában. Ezt követően térek rá az egyházmegyei kormányzás tárgyalására – általánosan a 17-18. századokban. Beszélek a vizitációról, és az esperesről. Dolgozatom lényegi részére – az 1816-os év vizitációs jegyzőkönyveinek tárgyalására, ezek bemutatására – az ezt követő fejezetben térek ki teljes részletességgel. A vizitációról, mint fegyelmi hatóságról beszélek a folytatásban érintve a lelkipásztorok, tanítók, gyülekezeti tagok ügyeit. Majd legvégül, a vizitációt mint gazdasági hatóságot tárgyalom.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 210

Teológia I-II.

Biró István KPTI, Református szakirány, IV. év Témavezető: dr. Kolumbán Vilmos József egyetemi professzor, KPTI

Váratlan fordulat – a második bécsi döntés és az Erdélyi Református Egyházkerület 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés nemcsak Erdély földrajzi megosztottságát eredményezte, hanem magával vonta az Erdélyi Református Egyházkerület kettészakadását is. A korabeli egyházi vezetés jelentős szerepet játszott a két világháború közötti erdélyi magyar társadalom és közélet alakulásában, amit főként az oktatás terén igyekezett érvényesíteni. Ez alól a második bécsi döntést követő napok, hetek sem voltak kivételek. Jelen dolgozat azt a célt szolgálja, hogy pontos kimutatást közöljön azokról a kezdeti intézkedésekről, egyházi határozatokról, demográfiai következményekről, amelyek hatással voltak az erdélyi református egyház életére a második bécsi döntést követő hetekben, mindezt egy időrendet követő, eseménytörténeti szálon mutatva be. A dolgozat az erről a korszakról született magyar- és egyháztörténeti szakirodalmon kívül elsősorban a korabeli egyházi levéltári forrásokon és a sajtó közlésein alapul, amelyből az is kiderül, hogy elődeink miként látták és élték meg ezt a váratlan fordulatot.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 211

Bíró Beatrix

Teológia I-II.

KPTI, Református teológia szak, III. év Témavezető: dr. Kató Szabolcs Ferencz egyetemi adjunktus, KPTI

„Ki vagyok én…?” (Ex 3,11) Mózes mint próféta az úgynevezett „elhívástörténetek” fényében A XX. század második felétől a formatörténeti kutatás feltételezte az elhívástörténet műfajának létezését, miután egy adott sémát fedeztek fel a bibliai elhívástörténetekben. Az általam vizsgált perikópa (Ex 2,23–4,17) is egy ilyen elhívástörténetként van számon tartva. Az Ex 2,23–4,17 azonban a elhívástörténet ismerős elemein túl számos egyéb részletet tartalmaz, amely kérdéseket vet fel a műfaj helyes azonosítását illetően. E kérdésekben vizsgálódásom alapjául Erhard Blumnak a Tóra kialakulására vonatkozó megállapításai szolgálnak, aki hagyománytörténeti modelljében két kompozíció létét igazolja a Tórában. A két kompozíció sajátos nézőpontja érvényesül Mózes elhívástörténetében is, és lehetővé teszi egy jellegzetesen deuteronomista alapszöveg rekonstruálását, mely a formatörténeti elemzés alapjául szolgál. Dolgozatom Mózes elhívástörténetét (Ex 2,23–4,17) vizsgálja először irodalomkritikai, majd formatörténeti szempontból, végül pedig az eredeti elhívástörténet biblika-teológiai értékelésével zárul. Mindmáig nincs konszenzus afelől, hogy mi a szöveg fő hangsúlya, üzenete a történet főszereplőjét illetően. Mivel azonban nagy többségben a prófétáknak van elhívástörténetük, ezért felvetődik a kérdés, hogy Mózes alakja a prófétákéhoz közelít-e elhívástörténete alapján.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 212

Teológia I-II.

Dani Orsolya BBTE RKTK, Pasztoralis Tanácsadás szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Vik János egyetemi docens, BBTE, Kolozsvár

A kórházi lelkigondozás jelene és fejlődési lehetőségei Jelen dolgozat témája a kórházi lelkigondozás jelene és fejlődési lehetőségei, melyeket aktuális szakirodalmak fényében vizsgáltunk. A szükséges fogalmak tisztázása után kórházi lelkigondozás alábbi ismeretelméleti feltételeit azonosítottuk be: sajátos antropológia, a beteg spirituális szükségletei és ezek civiljogi alapjai. Kutattuk, hogy milyen megoldandó problémákat vet fel az, hogy a kórházi lelkigondozás két rendszer – az egyház és az egészségügy – határán helyezkedik el. Lelkigondozói modellek által szemléltettük, hogy milyen lehetséges helyet foglalhat el a spirituális gondozás egy adott egészségügyi intézményben. Feltérképeztük azokat az egészségügyi menedzsmenttel kapcsolatos megfontolásokat, amelyek alátámasztják, hogy miért érdemes egy kórháznak lelkigondozókat alkalmaznia. A kutatás utolsó részében a kórházi lelkigondozás sajátosságait vizsgáltuk, elsősorban a szükséges készségeket és attitűdöt, majd a sajátos feladatait a kórházi lelkigondozónak, amelyeket interdiszciplináris szakterülete megkívánhat. Végül pedig a kórházi lelkigondozás alapvető módszereit vizsgáltuk és egy logoterápiás megközelítés alkalmazási lehetőségét.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 213

Teológia I-II.

Gombár Sándor BBTE RTK, Egyháztörténelem szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Lukács Olga egyetemi tanár, BBTE, Református Tanárképző és Zeneművészeti szak

A kalotaszegi iskolák és oktatás változásai 1918-1928 között A nevelés, az anyanyelven való oktatás minden nemzet létkérdése. Az identitás, önazonosság megőrzését jelenti. Ezen belül a felekezeti oktatás a hitbeli, lelki önazonosságot. Kutatásomban a kalotaszegi oktatásnak az impériumváltás utáni önállóságát vizsgálom. Kalotaszeg (Kolozsvár– Bánffyhunyad közötti terület) egy sajátos régió földrajzi, gazdasági, nemzetiségi, vallási és néprajzi szempontból is. Három pontban próbálom összefoglalni, mit fed a cím. Az első pontban leírom, hogyan nézett ki a kalotaszegi oktatás a századfordulón (1900), milyen jellegű iskolák voltak az állami iskolák előtt. Nagy változás állt be, amikor a népi és felekezeti iskolák szerződések útján magyar állami iskolák lettek. A második pontban egy egyházi tanügyi előadói jelentés nyomán kapunk egy képet arról, hogyan nézett ki az oktatás Kalotaszegen az első világháború végén közvetlenül az impériumváltás előtt 1918-ban. A harmadik pontban részletezem azt a mozzanatot, amikor a román hatóságok átvették az iskolákat. Melyek voltak a kezdeti intézkedések és milyen törvényeket hoztak az első években 1928-ig, hogyan sikerült azokat végrehajtani. Megvizsgálunk példákat különböző kalotaszegi településekről, leiratokat ismertetek a román hatóságok részéről. A múlt pontosabb megismerése a közös jövőt fogja szolgálni.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 214

Teológia I-II.

Monda Sándor BBTE RTK, Valláspedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Lukács Olga egyetemi tanár, BBTE, Református Tanárképző és Zeneművészeti szak

A Marosvásárhelyi Református Nőszövetség belmissziója 1927-1937 között A dolgozat témája: Az 1927-ben megalakult Marosvásárhelyi Református Nőszövetség belmissziója az első tíz esztendőben. Kutatási területem a Marosvásárhelyi Református Egyházmegye Leváltárában fellelhető nőszövetségi jegyzőkönyvek, amelyek feldolgozása szolgálja a dolgozat alapját. Tartalmi összefoglaló: A két világháború közötti időszak rövid bemutatása: hogyan hatott az I. Világháború az erdélyi emberekre? Hogyan próbálta az egyház kezelni ezt a helyzetet? Milyen missziós tevékenységek által erősödött az egyházi élet? Noha Pál apostol szerint „az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek” (1Kor. 14,34), azt mégis látnunk kell, hogy az egyik legkiemelkedőbb munkát a nők végezték az egyházban. Különös figyelemmel vizsgálom a marosvásárhelyi gyülekezetekben levő nőszövetségi munkát, mindenféle kezdeményezést és véghezvitt tervet. E dolgozattal a célom bemutatni azt, hogy a Nőszövetség nem csak ma, hanem a két világháború közötti időben is fontos szerepet töltött be. A magyar református egyház Erdélyben nehéz harcot kellett megvívjon, melyben a Nőszövetség kezdeményezése, odaszánása az egyház megerősödését szolgálta.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 215

Nagy Norbert

Teológia I-II.

KPTI, Unitárius Kar, III. év Témavezető: dr. Kovács Sándor egyetemi docens, KPTI

„Színház az egész világ” – Az unitárius kollégium elcsapott diákja, Felvinczi György életpályája a 17—18. század fordulóján A 17-ik század derekán a kolozsvári unitárius kollégium falai között feltűnt egy igen figyelemreméltó személyiség, akit nem sokkal az itt folytatott tanulmányai után a kollégium seniorának választott. Felvinczi György nem mindennapi élettörténete kettős síkon mozog. Egyaránt megtalálható benne a költőiség, a kultúra szolgálata, de ugyanakkor jelen van a botrány és a peremre sodortság is. Talán ebből a kettősségből adódik az is, hogy a „bohócz-múzsa hívének” nevezték őt. Dolgozatom célja bemutatni egy olyan személyiség irodalomtörténeti jelentőségét, aki közel egy évszázaddal előzte meg korát. Homályba vesző életműve olyan jelentős elemeket tartalmaz a magyar színjátszás történetében, amelyekről méltán kell megemlékezni. Mindezt ránk maradt művei és a róla szóló feljegyzések alapján kívánom megtenni. A dolgozatban arra is fény derül, hogy egy ilyen zseniális elme, mint Felvinczi, hogyan jut el odáig, hogy seniori tisztségétől megfosztva kicsapják a kollégiumból és börtönbe is zárják. Mindez meseszerűen rajzolódik meg néhány eddig elhanyagolt kéziratos levéltári forrás megszólaltatása által.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 216

Teológia I-II.

Páll Emese-Zsuzsanna BBTE RKTK, Didaktikus Teológia szak, III. év Témavezető: dr. Vik János egyetemi docens, BBTE, Kolozsvár

A Gregorián ének lelkisége Az ember Istenhez való közeledése, az Isteni Lélekkel való találkozása, és erre adott válasza a spiritualitás. Ez a dinamizmus egy hosszú folyamat keretében nyilvánul meg, amely a teljes életet felöleli, ugyanakkor magába foglalja az élet folyamán pontszerűnek tűnő eseményeket is, amikor az emberi lélek Isten Lelke által megérintődik, azaz az istenélményeket. Ilyen istenélményekben lehet részünk a liturgikus zene, a gregorián által, és tudunk válaszolni általa Isten közeledésére. A gregorián ének az ősegyházban a liturgiával egyszerre és a liturgiában kialakult zene, a liturgia lényegi része. A zsidó gyökerekkel rendelkező egyházi zene, nemcsak a liturgia ívét hivatott megadni, hanem a híveket is segíti az isteni misztériumhoz való viszonyulásban, az Istennel való találkozásban. Ennek fényében beszélhetünk a gregorián lelkiségéről. De vajon milyen is ez a lelkiség? Mi által tud Istenhez vezetni, és miért ragaszkodik egyházunk ehhez a közel 2000 éves zenei hagyományhoz?

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 217

Péter Györgyi László

Teológia I-II.

KPTI, Református teológia szak, IV. év Témavezető: dr. Kató Szabolcs Ferencz egyetemi adjunktus, KPTI

Izráel a vasjáromban hét évtizeden át. A hetvenéves fogság kérdése Jeremiás próféta könyvében A Jer 25-ben arról olvasunk, hogy Isten elítéli népét, mert nem hallgatott szavára, és ezért elhozza észak királyát, hogy általa büntesse meg Izráel engedetlenségét. Megtudjuk, hogy Isten büntetőeszköze Babilónia királya, viszont a 25,11-ben arról is olvasunk, hogy az ország romhalmazzá lesz és a népek, köztük a júdaiak is, Babilónia királyának fognak szolgálni 70 esztendeig. Ezt a 70 esztendőt, a babiloni fogsággal szokták azonosítani. A dolgozat témája az említett 70 éves fogság kérdése. A kutatásban több elméletet azonosíthatunk a 70-es számmal kapcsolatban, ezért a fő kérdés az, hogy a szám szimbolikus értelemmel bír, vagy konkrétan két dátum közti periódust hivatott kifejezni. A kérdés tisztázása érdekében Jeremiás időintervallumokra vonatkozó kijelentéseit, és ahhoz kapcsolódóan a kronológiai problémáit, illetve a 70 éves fogság más Ósz-i előfordulásait fogom megvizsgálni. Az érvek bemutatása után a legvalószínűbb elmélet mellett foglalok állást megfogalmazva ezzel egyidőben, hogy milyen üzenettel bír Jer 25 kontextusa.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 218

Területfejlesztés – Turizmus

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 219

Területfejlesztés – Turizmus Czimbalmos Brigitta BBTE FÖK, Földrajz szak, I. év Témavezető: dr. Máthé András-Árpád egyetemi adjunktus, BBTE, Kolozsvári Magyar Földrajzi Intézet

A Nopcsák örökségének életre keltése a turizmusban Ahogyan azt a cím is mutatja a dolgozat fő témája a Nopcsa család által épített kastély turisztikai forgalomba való behelyezése és a megvalósításhoz szükséges tevékenység bemutatása. Többek között tartalmazni fog egy hiteles felújítási tervet, a kastély új funkcióját és célközönségét bemutató leírást, valamint ízelítőt ad a régi nemesi család tagjainak legjelentősebb cselekedeteiről. Az épülettel párhuzamosan a kastélypark is felújításra kerül, amely a kültéri programoknak fog helyet adni. A dolgozat célja, hogy megelőzze egy hosszú, kalandos múltra visszatekintő épület elpusztulását és elfeledését, olyan módon, ami segíthet a kastély körüli települések felvirágoztatásában. Esetleges megvalósítása esetén új munkalehetőségek nyílnának meg, ezáltal orvosolva a kivándorlás, illetve a munkanélküliség problematikáját is. Végül szó lesz még néhány turisztikai egységről, melyek Hunyad megye, illetve Hátszegvidék területére vonzzák a turistákat. E téma bemutatása abból a szempontból fontos, hogy az olvasó egy reális képet kapjon arról, hogy az említett épület felújítása hosszú távon jövedelmezőnek bizonyul, mivel turisztikai szempontból ideális helyet foglal el a térképen.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 220

Területfejlesztés – Turizmus Héjja Barbara BBTE FÖK, Turizmus és területi fejlődés szak, mesterképzés I. év Témavezetők: dr. Máthé Csongor egyetemi adjunktus, BBTE, Magyar Földrajzi Intézet dr. Török Ibolya egyetemi docens, BBTE, Magyar Földrajzi Intézet

Marosvásárhely és metropolisz övezete a fenntartható fejlődés útján Az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődésének 2015-ös szeptemberi csúcstalálkozóján az ENSZ 193 tagállama elfogadta a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló keretrendszerét. Románia is aláírta az „Agenda 2030” névre hallgató egyezményt és ezáltal a tizenhét célkitűzés eszközt jelent a gazdasági és társadalmi fejlődés előremozdításához és a környezet védelméhez. Jelen kutatásunk a társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziókat vizsgálja öt kiválasztott célkitűzés tükrében, Marosvásárhely és metropolisz övezetében. A kutatás jelenlegi szakaszában vizsgáljuk a szegénység, az egészség és jólét mutatóit, az infrastruktúra fejlettségét, a fenntartható földhasználat meglétét, valamint összességében a város és közösség fenntarthatóságát. A tanulmányban alkalmazott módszertan a nemzetközileg is kidolgozott és széles körben elfogadott számítási módozatokon alapul. Eredményeink azt mutatják, hogy az életfeltételek és földhasználat tekintetében gyökeres változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy Marosvásárhely és szűkebb környezete valóban a fenntartható fejlődés útjára lépjen.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 221

Területfejlesztés – Turizmus Kamenticzky Anna BBTE FÖK, Turizmusföldrajz szak, II. év Témavezető: dr. Máthé András-Árpád egyetemi adjunktus, BBTE, Kolozsvári Magyar Földrajzi Intézet

A héderfáji Barabássy-kúria kronológiai áttekintése és turisztikai értékesítési lehetőségei A 2021-es ETDK dolgozatom témája a Héderfáján lévő Barabássy-kúria, melyet még a 15-16. században építtetett Barlabássy Lénárd. Az eredetileg reneszánsz stílusban épített kúria, melyet a 18. században barokk stílusúvá formáltak, jelenleg romos állapotban van, kivételt képez ezalól egyetlen szoba, melyet felújítatott a tulajdonos. Dolgozatomban első sorban a kúria történelmét ismertetném, bemutatnám állapotát az évek alatt, valamint a különböző családokat, akiknek a tulajdonában volt. Ezen kívül azokat a módszereket szeretném ismertetni, melyekkel felújítható lenne a kúria és értékesíthető a turizmus szempontjából, legyen az akár mint vendégház vagy akár a borturizmus vagy kulturális turizmus színtere. Dolgozatomban szemléltetem a kúria hasznosítási ötleteit, akár önmagában, akár más kúriákkal, más szolgáltatásokkal vagy városokkal összeköttetésben. A kutatásomat szekundér adatok elemzésével (könyvek, internetes cikkek, levelek), interjúk készítésével, a kúria alapos megismerésével és megfigyelésével szeretném elkészíteni. A kúria felújítási javaslatait, lehetőségeit, erősségeit és gyengeségeit ismertetve a kutatásom végére kialakul egy kép a turizmusban rejlő lehetőségeiről.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 222

Területfejlesztés – Turizmus

Kovács Krisztina BBTE FÖK, Földrajz szak, II. év Témavezető: dr.Török Ibolya, egyetemi docens,BBTE FÖK

Az emberek kulturális tevékenységei a XXI. században A XXI.század jelentős mértékben nevezhető a technológiai innovációk és fejlődések századának. Ez a jelenség nagy mértékben befolyásolja, az emberiség mindennapi szokásait. Ennek az eredménye képpen, eljutottunk, ahhoz a fázishoz, hogy a kulturális élet hanyatlóban van, mivel a technológiai eszközök, teljesen átveszik a hatalmat az emberek fölött. Így már nem tudjuk értékelni a művészetet, ami a zenében, táncban és sportban rejlik. Ezek alatt azt értem, hogy az emberiség kevés része jár el színházakba, operákba, versenyekre, sport eseményekre és még sorolhatnám. Inkább, a kényelmesebb, nyugodtabb, házhoz kötött életmódot kedvelik, ami a megnövekedett TV nézésben, számítógép- és más elektronikai eszközök használatában, mint szociális tevékenységben nyilvánul meg. Ráadásul a jelenlegi járványügyi helyzetben a kulturális tevékenységek még inkább visszaszorultak, így az emberek még jobban bezárkoznak. Jelen kutatásommal azt szeretném felmérni, hogy az embereket milyen kulturális tevékenységek foglalkoztatják. Főként arra fektetném a hangsúlyt, hogy az emberek mennyire nyitottak új tevékenységekre, új hobbykra, amelyek radikálisan megváltoztathatják a megszokott hétköznapjaikat. Tudatosítani szeretném az emberekben, hogy még nem késő elkezdeni a különböző kulturális tevékenységek gyakorlását. Kutatásom elsődleges adatok gyűjtésére koncentrálódik, melyet a kérdőívezés módszerével ragadnám meg. A vizsgált célcsoportom a Szélelyföldön és Partiumban élő lakosság, így egy összehasonlító elemzés keretében vizsgálom a kulturális tevékenységek jellegét és átalakulásást.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 223

Területfejlesztés – Turizmus Mészáros Boglárka-Ágnes BBTE FÖK, Turizmus-területfejlesztés szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Máthé András-Árpád egyetemi adjunktus, BBTE, Kolozsvári Magyar Földrajzi Intézet

Egy erdélyi sikertörténet, avagy a bonchidai Bánffy-kastély fesztiválturisztikai értékváltása Az Erdélyi Versailles-ként emlegetett bonchidai Bánffy-kastély építéstörténete évszázadokat átívelő. A Bánffy család kiválóságai számos, a kor építészeti stílusainak megfelelő átalakításokat végeztek birtokukon, így a műemléképület művészettörténeti sokféleségének köszönhetően máig Erdély egyik legimpozánsabb főúri rezidenciájaként tartható számon. Az utóbbi közel négy évszázad során a kastély számos alkalommal került a pusztulás szélére, és bár a kilencvenes évek végén megkezdték a felújítási munkálatokat, az épület rehabilitációja azóta is folyamatban van. 2013 óta a kastély parkja és udvara az Electric Castle zenei fesztiválnak ad otthont, melynek köszönhetően világszintű ismertségre tett szert. Dolgozatom keretében ezen páratlan erdélyi sikertörténet körülményeit vizsgálom, szándékomban áll feltárni: mi állhat ezen óriási korszak- és szerepváltás hátterében? Hogyan válhatott egyszersmind egy továbbra is csak részben rehabilitált, de vitathatatlanul nagymúltú kastély nemzetközi szinten is jelentős turisztikai célponttá? Másrészt az eset egyedisége felől nem lehet kétségünk: a Bánffy-kastély kulturális vérkeringésbe való integrációja társadalmi és gazdasági tekintetben egyaránt minden várakozást felülmúlt.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 224

Zeneművészet és zenetudomány

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 225

Zeneművészet és zenetudomány Farkas Boglárka BBTE RTK, Zeneművészet szak, I. év Témavezető: Török-Gyurkó Áron egyetemi asszisztens, Gheroghe Dima Zeneakadémia, BBTE RTK

Prelúdium ,,A prelúdium a késő középlatin praeludium, és a latin praeludere (előjátszani, próbát játszani) szóból ered. (...) Jelentése előjáték, a 15. és 16. századi kezdetei óta elsősorban egyetlen hangszerre, billentyűs hangszerre vagy lantra íródott. (…) A prelúdium szó jelentése (...) magában foglalja az előjátékok valamennyi formáját (a megkomponáltét is)...''(https://komoly-zene.eoldal.hu/cikkek/mufajok/preludium.html) Az elsők közötti kompozíciós kísérletem is valójában csak a megelőlegezés, próbálkozás az előjátékok klasszikus hangszerén, az orgonán. Azért írtam orgonára a Prelúdiumot, mert a manuáloknak és a pedálnak külön-külön szerepet szántam. Annak ellenére, hogy első hallásra nem tűnik fel, az eltérő dallamvonalakat mindig összhangban képzeltem el. Ahogy változik egy fázisban a hangzásvilág, úgy módosul a regiszterbeállítás is. A Prelúdium az élet fontosabb fázisait szimbolizálja. A témának fontos szerepe van a darabban. A jobb kéz az érzelmeket, a bal kéz az életben történő eseményeket, a pedál pedig a mentális egészséget jelöli mutatja be. A főtéma az változik. A változást gisz hanggal ábrázoltam.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 226

Zeneművészet és zenetudomány Jakab Árpád BBTE RTK, Zeneművészet – Ökumenikus egyházzene, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Fekete Miklós egyetemi adjunktus, BBTE, Zeneművészet szak

Bárdos Lajos, a sokoldalú muzsikus. Zeneszerzői stílusa karmesteri szemmel Dolgozatom témája összefügg munkámmal és tanulmányaimmal. Gyakorló kántorként és karnagyként olyan zenei egyéniséggel szeretnék foglalkozni, aki példaképem is. Ez motivált abban, hogy a 20. századi magyar zenetörténet meghatározó személyiségét, Bárdos Lajost válasszam. Munkásságából kiemelem, ami sajátos, jellegzetes életművében. Célom megismertetni személyiségét, alkotásait, sokoldalú tevékenységét, a magyar kóruskultúrában gyakorolt szerepét. Kutatásomban nemcsak a szakirodalomra támaszkodom, hanem egy élő Bárdostanítvánnyal, az ő munkáját követő karmesterrel folytatott beszélgetés eredményét használom fel Bárdos zeneszerzői stílusbemutatásához és a kiválasztott kórusművek elemzéséhez. Dolgozatomban rövid életrajz után munkásságát, alkotásait ismertetem kitérve kórusirodalmának jelentőségére, a kóruskultúra gazdagodására világi és egyházi művei révén. A dolgozat második felében Bárdos Lajos tanítványával készített interjú alapján, valamint kórusművek elemzése által szeretném kiemelni, ami a zeneszerzői stílusára jellemző, mindezt elsősorban karmesteri nézőpontból.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 227

Jenei Brigitta Deborah

Zeneművészet és zenetudomány

BBTE RTK, Zeneművészet szak, I. év Témavezető: dr. Fodor János egyetemi tanársegéd, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Zene, lázadás, hírnév - rendszerváltás és a rockzenei élet Erdélyben Dolgozatomban azt szemléltetem, hogy az 1989-es forradalom eseménysorozata milyen hatással volt az akkori erdélyi zenész közösségre. Az 1970-es évektől a rendszerváltásig sokat változott ez a fogalom, hogy ,,zenei ipar”. Dolgozatomban olyan kérdésekre keresem a választ, mint például: A Siculus Fesztivál, a Tavirózsa könnyűzene fesztivál és hasonlók jelentették volna a hírnevet annak idején? Milyen lehetőségek voltak ‘89 előtt, mit jelentett a zenei karrier és a repertoár milyen számokból állt? Mit jelentett a hangszerelés és felszerelés?. Az 1990-es évektől rengeteg lehetőség tárult a zenei élet és a közönség elé egyaránt. Erdély már nem volt egy elérhetetlen régió, már a külföldi zenészek is szabadabb körülmények között eljöhettek és alakíthatták romániai zenei életet. Erdélyben a rockzenei stílus lassan, de biztosan nőtte ki magát. A lázadó tinédzserek egyre bátrabbak lettek. A hazai előadók száma egyre csak nőtt, volt, aki csak egy műfajban mozgott, de volt, aki keverte a műfajokat. A rockzene életre kelt Erdélyben. A repertoár, a nyelv, a hangszer minden zenekarnál változott. Ugyanakkor legfőképpen korlátokra, tiltásokra lehetett számítani, mivel érthető módon nem volt az akkori hatalom „kedvence” a műfaj. Kutatásom során az oral history módszerét alkalmazom, amely a releváns információk mellett pár személyesebb történettel is színesíti a végeredményt. Emellett a szakirodalom és a korabeli sajtó vizsgálatával állítom össze azt az összképet, mely által a fenti kérdésekre és hipotézisre keresem a választ.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 228

Vajas Gréta

Zeneművészet és zenetudomány

BBTE RTK, Zeneművészeti szak, II. év Témavezető: dr. Fekete Miklós egyetemi adjunktus, BBTE, Zeneművészet szak

Női zeneszerzők homályban – Fanny Mendelssohn és Clara Schumann alkotásai zongorista szemmel Dolgozatom célja az, hogy egy kevésbé ismert megvilágításból mutassam be a romantikus zenetörténetnek két rendkívüli alakját: Fanny Mendelssohnt és Clara Schumannt. Munkám első fejezetében a 19. századi nők társadalmi helyzetét és a zenei életben való lehetőségeiket vizsgálom. A második fejezetben először Fanny Mendelssohn életpályáját ismertetem, ezt követően pedig zenei munkásságát, hangsúlyozva műveinek jellegzetességeit, ezáltal szeretném őt kiemelni testvére, Felix árnyékából. A dolgozat következő részének a témája Clara Schumann. Hangsúlyt fektetek édesapjával és Robert Schumannal való kapcsolatára. Clara munkásságát négy szempontból tárgyalom: mint zongoraművész, zenepedagógus, szerkesztő és zeneszerző. Az utolsó fejezetben elemzem keletkezéstörténi, összhangzattani, formatani és zongoratechnikai szempontból Fanny g-moll noktürnjét és Clara d-moll balladáját (op. 6, no. 4). A dolgozatot egy összevetéssel zárom, melyben a két zeneszerzőnő közötti hasonlóságokat és különbségeket vizsgálom, melyek nagyban befolyásolták az érvényesülésre való esélyeiket.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 229

Újságírás és kommunikáció

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 230

Újságírás és kommunikáció Gebe Zoltán BBTE PKKTK, Újságírás szak, III. év Témavezető: dr. Vallasek Júlia egyetemi docens, BBTE PKKTK

Romakép a magyar sportfilmekben Dolgozatomban a Brazilok és a Besence Open című magyar sportfilmekben szeretném vizsgálni a vidéken élő roma közösségekről alkotott képet. Bevezetőmben röviden térek ki a romák történelmi hátterére, összegzem a témával kapcsolatos korábbi kutatások eredményeit, és konkrét példákkal szemléltetem a kisebbségi csoporttal való együttélés nehézségeinek okait. Szó lesz továbbá a hátrányos anyagi helyzetű magyar települések sportéletéről, az amatőr és professzionális szint közötti jelentős különbségekről, valamint a nemzetközi sportban jelen lévő etnikai konfliktusokról. Kutatási módszerem a tartalomelemzés lesz, szükség esetén interjút készítenék a filmek rendezőivel, hogy pontosabb képet kapjak az alkotásokról és hátterükről. Dolgozatomat egy összehasonlító fejezettel zárom, amelyben népszerű amerikai sportfilmeket is vizsgálok, mert párhuzamot szeretnék vonni a romák és az afroamerikaiak helyzete között. Forrásaim többek között tudományos könyvek, tanulmányok, korábbi kutatások nyilvánosságra hozott adatai és különböző újságcikkek lesznek.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 231

Újságírás és kommunikáció Görbe Helga BBTE PKKTK, Alkalmazott Médiatudományok szak, mesterképzés, II. év Témavezető: dr. Vallasek Júlia egyetemi docens, BBTE PKKTK

Rejtett identitások az RTL Klub és a TV2 műsoraiban Dolgozatomban ismertetem az RTL Klub és a TV2 csatornákon sugárzott Álarcos énekes, valamint Nicsak, ki vagyok? – A rejtélyek színpada műsorok eredetét. Módszertanát tekintve elemzem a műsorok két-két évadát, amely összesen 38 adást jelent. Mindezeknek a vizuális hatásait figyelem: a jelmezes hírességek produkcióit, a műsorvezető jelenlétét, a „nyomozók” megnyilvánulásait. Hangsúlyt fektetek a műsorok narratívahasználatára, és arra, hogy ezáltal milyen lehetőségeket kínálnak a nézőknek. A konkrét adások mellett a két show médiavisszhangját is elemzem az online közösségi média felületein, felhasználva a Facebook rajongócsoportokat és a két hivatalos Instagram-oldalt: milyen következtetést lehet levonni a különböző online reakciók tanulmányozása során. Kutatásom tehát több platformon végzett, amely mind a műsorra magára, mind annak recepciójára kiterjed.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 232

Újságírás és kommunikáció Lukács Laura Klára PTE, BTK, Angol és francia nyelv és kultúra tanára szak, 4. év, osztatlan tanárképzés Témavezető: dr. habil. Maksa Gyula tanszékvezető, PTE, Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék

Exem plakátművészete az Hergé-hagyomány kontextusában Tanulmányomban a genfi képregényplakát egyik legmeghatározóbb rajzolója, Exem (Emmanuel Excoffier) rajzolt plakátjain vizsgálom az Hergéhagyomány jelenlétét. Először ismertetem a képregényplakát sajátosságait, amely a képregény és a plakát médiumának hibridizációja során jött létre a hetvenes években Genfben, a frankofón képregénykultúra egyik fontos központjában. Ezután Exem plakátművészetére irányítom a figyelmet, amely részben stiláris jegyek, részben pedig tematikus elemek megidézésével kapcsolódik a belga képregény iskolateremtő alkotójának, az Hergé művésznéven alkotó Georges Réminek a Tintin kalandjai című képregénysorozatához. Tanulmányomban konkrét példákon keresztül mutatom be hogyan állítja Exem Hergé egyértelműségre és világos kifejezésre törekvő grafikai stílusát, a ligne claire-t a politikai plakátok mozgósító funkciójának dinamizmusába. További példák elemzésével pedig arra keresem a választ, hogy a Tintin-albumok képregényhősei hogyan kelnek új életre a genfi közélet kérdéseiben állásfoglalásra ösztönző Exem-plakátokon

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

233

Újságírás és kommunikáció Mátyás Orsolya BBTE PKKTK, Újságírás szak, III. év Témavezető: dr. Vallasek Júlia egyetemi docens, BBTE PKKTK

James Bond válságban. A 007-es ügynök eltávolodása az “eredeti” karaktertől 1962-ben kezdte meg filmes kalandsorozatát a brit titkosszolgálat elsőszámú ügynöke, James Bond. Akkoriban mind a kémfilmek, mind a karakter tekintetében újat nyújtott a világnak: addig sosem látott, grandiózus akciójelenetekben tűnt fel, miközben egy társadalmi fantáziát testesített meg. Ő volt a hős, akire minden férfi hasonlítani akart, s akire minden nő vágyott. Azóta, csaknem 60 éven át úgy formálták a karaktert, hogy az megfeleljen a mindenkori társadalmi elvárásoknak, 2021-ben (a 26. James Bond film debütálása előtt) sokakat az sem lepne meg, ha a 007-es helyét egy nő venné át. A téma kapcsán foglalkoztani kezdett, hogy mi előzi meg a kialakult helyzetet? Hogyan alakult James Bond fejlődéstörténete? Dolgozatomban a változás folyamatát vizsgálom, a közel 60 évet felölelő, hét Bond-film elemzésével, amelyeknél a hangsúlyt a karakterábrázolásra helyezem. Azt feltételezem, hogy az idő során James Bond teljesen eltávolodott az "eredeti" énjétől, mára az erdeti, sajátos jegyei problematikussá váltak, karaktere válságba került.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 234

Újságírás és kommunikáció Mészáros Ferencz BBTE PKKTK, Kommunikációs készségfejlesztés szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Vincze Hanna Orsolya egyetemi tanár, BBTE, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet

Streamingháborúk Jelen kutatás során megpróbálom tisztázni a streaming szolgáltatók mibenlétét, és típusait, majd összegezni a streaming video on demand szolgáltatók (SVOD) legnagyobb szereplőit/játékosait a jelenlegi piacon, és külön-külön bemutatni azok jellegzetességeit, sajátosságaikat. Olyan kérdésekre fogom keresni a választ, hogy fogyasztóként milyen lehetőségeink vannak, és hogyan próbálnak meggyőzni/megtartani minket a különböző szolgáltatók, milyen egyedi eszköztárral igyekeznek lebilincselni meglévő – és potenciális – közönségüket, illetve betekintést nyerhetünk néhány extrémebbnek mondható érdekes próbálkozásba, amelyek még a streaming iparban is különleges próbálkozásnak számítanak formátumuk, működési és elérhetőségi szempontokból.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

235

Újságírás és kommunikáció Molnár Boglárka BBTE PKKTK, Újságírás szak, III. év Témavezető: dr. Győrffy Gábor egyetemi docens, BBTE PKKTK

Politikai befolyás a magyarországi közszolgálati médiában. Az M1 televíziós csatorna híradóinak elemzése

A média olyan erővel bír, amely ideális esetben képes a politikai döntéshozókat, kormányzókat kontroll alatt tartani. A politikum ezért mindig is megpróbálta befolyásolni a sajtót, hogy üzenetét minél hatásosabban közölhesse. Az sem meglepő, hogy a média politikai és gazdasági okokból eltorzítja az igazságot. A közszolgálati sajtóorgánumok legfontosabb feladata az objektív, hiteles tájékoztatás, valamint a témák alapos, minél több szemszögből történő körüljárása. Újságíró tanoncként fontosnak tartom, hogy a közszolgálati média – amely rengeteg embert informál – valóban megértesse a közérdekű kérdéseket a befogadóval, és előzze meg az állampolgárok félrevezetését. A magyarországi M1 közszolgálati televíziót az elmúlt években rengeteg kritika érte amiatt, hogy hírműsoraikban a tájékoztatás elfogult, vagyis a csatorna nem tesz eleget a közszolgálatiság elveinek. Dolgozatomban az M1 állami televízió híradóit és világhíradóit elemzem. Azt vizsgálom, hogy hírműsoraikban milyen mértékben van jelen politikai manipuláció és a hírszerkesztők milyen propagandaeszközökkel vezetik félre a közönséget.

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30. 236

Újságírás és kommunikáció Vass Réka Barbara BBTE, Kommunikáció és Közkapcsolatok Témavezető: dr. Kiss-Tamás Ágnes egyetemi tanár, BBTE, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet

Az online kampánykommunikáció hatása a fiatalokra a 2020-as marosvásárhelyi önkormányzati választáson Jelen kutatás a 2020-as önkormányzati választásokat megelőző, Soós Zoltán polgármester által folyatott online kampányt, illetve a marosvásárhelyi fiatalok 2020-as önkormányzati választáshoz való hozzáállását vizsgálja. Arra keresem a választ, hogy milyen mértékben határozta meg a fiatalok (ez esetben 18 és 30 év közöttiek) részvételét a választásokon ez a fiatalos kampány, valamint hogy milyen volt a szavazói kedv a marosvásárhelyi fiatalok körében? A kutatás fő kérdése, hogy fontosabb-e a marosvásárhelyi fiatalok számára a jelölt nemzeti hovatartozása, mint az, hogy milyen tapasztalatai vannak, illetve, hogy milyen ígéreteket tesz? A kutatási kérdések vizsgálata két módszerrel történik: tartalomelemzéssel, amelyben a Soós Zoltán kampányában online megjelenő témákat szemrevételezem, valamint egy online kérdőíves kutatással, amelyben 206 (104 román, 102 magyar) marosvásárhelyi fiatal véleményét vizsgálom a polgármesterjelölt online kampányáról. Kulcsszavak: politikai kommunikáció, kampánykommunikáció, online, közösségi média, fiatalok

XXIV. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia 2021. március 27-30.

237

XXIV. ETDK - Szervezőcsapat Both Eszter Orsolya - Főszervező Bolog Mónika - Adminisztráció Olosz Brigitta - Korrektúra Hatos Attila - KMDSZ Elnök Jancsó Helén - Kommunikáció Ambarus-Egyed Ágnes, Struber Henrik Iliász, Kiss Oszkár, Kovács Ákos, Antal Erika, Örmény Márk Robert, Csenteri András Gergely, Szilágyi Lóránt, Damó Adrienn - szekciózárók

A csapat köszönetét fejezi ki: a társszervező intézményeknek, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetnek (KMEI), dr. Soós Anna BBTE-rektorhelyettesnek és dr. Szabó Árpád Töhötöm KMEI-igazgatónak, valamint a rendezvény megszervezésében nyújtott segítségért!

A konferencia támogatói:

24. ETDK - Kivonatos Füzet

Articles inside

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

kémia

Informatika II.: innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások Kémia I-II.: Biokémia és szerves kémia és Analitikai, fizikai és szervetlen

Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

Humán erőforrás

Gyógytorna - Testnevelés és sport

Földrajz és geológia

Fizika

Állam- és jogtudomány, jelenkor és nemzetközi kapcsolatok, történelem

Filozófia

Biológia

Gyógypedagógia

Előszó