20. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia - kivonatos füzet

Conferința Științifi C ă Studențea SC ă din t ran S ilvania, ediția a 20-a

20 th t ran S ylvanian Student S’ S C ientifi C Conferen C e

XX. e rdélyi t udományo S d iákköri konferen Cia

Kolozsvár, 2017. május 18–21.

Cluj-Napo C a, 18–21 mai 2017

reál- és humántudományok științe reale și umaniste formal and empirical sciences

ISSN 2360–283X

ISSN–L 2360–283X

Kiadók:

• Babeș–Bolyai Tudományegyetem

• Kolozsvári Magyar Diákszövetség

• Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet

• A XX. ETDK koordinátorcsapata

400083 Cluj-Napoca (Kolozsvár), str. Avram Iancu (Petőfi Sándor) nr. 21

telefonszám: 0755-116251

e-mail: etdk@kmdsz.ro, etdk.kolozsvar@gmail.com (ETDK-szervezők), titkarsag@kmdsz.ro, office@kmdsz.ro (KMDSZ Információs és Koordinációs Iroda)

honlap: etdk.kmdsz.ro

Felelős kiadók: Kisgyörgy Réka, Lőrincz István-Zoltán

Felelős szerkesztők: Buryán Tünde, Lokodi Katalin, Kisgyörgy Réka, Szabó Hajnal

Borítóterv és arculat: Jakab Eszter

Könyvterv és műszaki szerkesztés: Kolcza Mátyás-Barna

Nyomdai munkálatok: Tipografia Ceconni, Nagybánya

Kolozsvár, 2017

Szervező intézmények

Babeș–Bolyai

Tudományegyetem (BBTE)

Kolozsvári Magyar

Diákszövetség (KMDSZ)

Szakmai partnerek

Erdélyi Magyar Adatbank

Gheorghe Dima Zeneakadémia

Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ)

Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT)

Partiumi Keresztény Egyetem (PKE)

Kolozsvári Magyar

Egyetemi Intézet (KMEI)

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE)

Magyar Ifjúsági Központ

Kedves barátaink!

A játék a kutatás legjobb módja.

Albert Einstein

Húsz éves az ETDK! Elérkezett az erdélyi tudományos megmérettetés ideje, idén kerül sor a XX . Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia reál- és humántudományi szekcióüléseire, ahol 318 dolgozatot mutatnak be 40 szekcióban .

Minden egyes kivonat, amelyet ez a kötet tartalmaz, saját munka eredménye, egy tudományos kutatás jelenlegi állásának összesítése . Ezek a sorok foglalják össze több hónapos munka gyümölcsét, bizonyságként, hogy a szerzők megfontolt lépést tesznek a tudományos fejlődésért.

A kutatási munka nem zárul le az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia díjkiosztásával, az itt szerzett tapasztalatokkal, jó tanácsokkal új irányt vehet a kutatói munka, más perspektívába kerülhetnek a már meglévő eredmények.

Fontos lépcsőt jelent a résztvevők számára egy ilyen színvonalas konferencián részt venni. A szekcióülések során kipróbálhatják, milyen mind a nagyközönség, mind egy szakmailag elismert bíráló bizottság előtt saját kutatási eredményeiket bemutatni, tapasztalatokat megosztani.

Köszönet a témavezetőknek, akik szakmai tudásukkal hozzájárultak a hallgatók kutatói munkájához, továbbá a bíráló bizottság tagjainak, akik véleményükkel és tanácsaikkal tovább egyengetik a résztvevők fejlődését. Nem utolsó sorban pedig köszönet a lelkes szervezői csapatnak, akik nélkül a huszadik ETDK nem valósulhatott volna meg .

Lőrincz István-Zoltán Kisgyörgy Réka

Rés Konrád-Gergely a KMDSZ elnöke az ETDK stratégiai koordinátora BBTE-diákalprefektus

BBTE • Babeş–Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár)

BCE • Budapesti Corvinus Egyetem (Budapest)

BGK • Biológia és Geológia Kar

BMGTE • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BTK • Bölcsészettudományi Kar

CsK • Csíkszeredai Kar

DE • Debreceni Egyetem (Debrecen)

EKF • Eszterházy Károly Főiskola (Eger)

ELTE • Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest)

EMTE • Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely)

EME • Erdélyi Múzeum-Egyesület

ENTM • Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum

EK • Egészségügyi Kar

FIK • Fizika Kar

FÖK • Földrajz Kar

GDZA • Gheorghe Dima Zeneakadémia

GTK • Gazdaságtudományi Kar

GTTK • Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

ITBK • Információs Technológiai és

Bionikai Kar

JTK • Jogtudományi Kar

KGK • Közgazdaságtudományi Kar

KGTK • Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar

KGRE • Károli Gáspár Református Egyetem (Budapest)

KK • Kolozsvári Kar

KMK • Kommunikációs és Művészeti Kar

KPVK • Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar

KTKMK • Környezettudományi és Környezet mérnöki Kar

KVK • Kémia és Vegyészmérnöki Kar

ME • Miskolci Egyetem

MIK • Matematika és Informatika Kar

MIM • Magyar Iparművészeti Múzeum

MK • Marosvásárhelyi Kar

MMM • Maros Megyei Múzeum

MOGYE • Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem

MTA • Magyar Tudományos Akadémia (Budapest)

NKI • Nemzeti Kisebbségkutató Intézet

PKE • Partiumi Keresztény Egyetem (Nagyvárad)

PKKTK • Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar

PNTK • Pszichológia és Neveléstudományok Kar

PPKE • Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest)

PTE • Pécsi Tudományegyetem (Pécs)

PTI • Protestáns Teológiai Intézet (Kolozs vár)

RKHF • Római Katolikus Hittudományi Főiskola

RKTK • Római Katolikus Teológia Kar

RTK • Református Tanárképző Kar

SZSZKK • Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar

SZTTK • Színháztudomány és Televízió Kar

SZTE • Szegedi Tudományegyetem (Szeged)

TFK • Történelem és Filozófia Kar

TKTK • Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar

TSK • Testnevelés és Sport Kar

TTIK • Természettudományi és Informatika Kar

TTK • Természettudományi Kar

UAG • University of Athenes Georgia, USA

UNE • Ungvári Nemzeti Egyetem

VBK • Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Használt rövidítések jegyzéke

Állam- és jogtudomány – Jelenkor és nemzetközi kapcsolatok

Bírálók:

• dr. Fodor János egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

• dr. Gidó Attila kutató, BBTE TFK, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet

• dr. Medve-Bálint Gergő egyetemi adjunktus, Corvinus Egyetem, MTA

• dr. Tóth Szilárd egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Szekcióvezető:

• Barabási Ernesztina

• Csipkés Hajnalka

Állam- és jogtudomány – Jelenkor és nemzetközi kapcsolatok

Fejér Emőke

BBTE TFK, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, II . év

Témavezető: dr. Hunyadi Attila Gábor egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Miért antipatikus és miért szimpatikus egy-egy nemzet a romániai országimázs-vizsgálatok szerint?

Miért oly népszerűtlen Magyarország, és vajon miért áll Oroszország a ranglétra utolsó fokán az utóbbi években? Ezzel szemben a nyugati országok a dobogó első helyein szerepelnek a szimpátialistán, melynek okai rendkívül összetettek . Kutatásom célja a magyarok–románok közötti negatív kapcsolat, illetve a román nép sztereotípiáinak az értelmezése a szomszédos Magyarországgal kapcsolatban . A történelem eseményei, diplomáciai sikerei, sikertelen lépései nagymértékben éreztetik hatásukat a köztudatban . Dolgozatomban az országképekkel kapcsolatos közvélemény-kutatások alapján az eredmények értelmezéseit is elemzem .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Fodor Hunor

BBTE JTK, Jog szak, I . év

Témavezető: dr. Fábián Gyula egyetemi professzor, BBTE JTK, Közjogi Intézet

Az okosautók használatának szabályozási perspektívái

Mik is pontosan az okosautók? Milyen szabályozások, jogi normák vonatkoznak rájuk? Kit terhel a fele -

lősség egy esetleges meghibásodás esetén?

Szakdolgozatomban megpróbálok választ adni a fenti kérdésekre, mégpedig három kulcsfontosságú

tényezőre fektetve a hangsúlyt: az önállóság meghatározására, a szabályozási háttérre és felelősségválla-

lásra . A kutatás területei Európa és az Amerikai Egyesült Államok .

Első lépésként vegyük a nyers meghatározást, azaz hogy mit értünk az „okosautó” kifejezés alatt, a második lépés a legalitás témaköréhez kapcsolódik, az utolsó pedig a felelősségvállalást tárgyalja.

Európa jelen helyzetben még gyerekcipőben jár, nem lévén túl sok elvégzett kutatás az okosautók területén, de ennek ellenére véleményem szerint képes felzárkózni az önvezető technológia, illetve ennek szabályozása terén. Mindig emlékeznünk kell, hogy a fejlődés, a haladás minden ember érdeke, ne feledjük tehát, hogy a jövő már itt van, csak képesnek kell lennünk befogadni.

Állam- és jogtudomány – Jelenkor és nemzetközi kapcsolatok

Kedves Tamás Róbert

PKE BTK, Európai szociálpolitikák szak, II . év

Témavezető: dr. Győrbíró András Csaba egyetemi adjunktus, PKE GTTK, Társadalomtudományi Tanszék

A migráció általában, napjainkban és magyar perspektívában

A dolgozat a modern kori migráció történelmi előzményeinek és mai valóságának bemutatására vállalkozik, amely dogmatikai részében bemutatjuk a nyugati világ felé irányuló migrációs folyamatokat a 17. századtól napjainkig, a befogadó országok bevándorláspolitikáját, valamint a kutatási részben a migrációval kapcsolatos sztereotípiákat, percepciókat .

A TDK-dolgozat témája a Kárpát-medencei magyar lakosság percepciói a népvándorlásról, akik közül sokan maguk is többek közt Nyugat-Európába szándékoznak kivándorolni, vagy már kint élnek . Kutatásunk empirikus kérdőíves felmérésen alapul. Célunk bemutatni, összehasonlítani egy helyzetjelentés eredményeit a migrációs aspirációkról, kivándorlási szándékokról és eközben a bevándorlókhoz való hozzáállásról . A dolgozatban szó esik a jelenlegi, Európába irányuló, nagy tömegeket megmozgató migráció jellemzőiről, és a magyar emberek által megfogalmazott társadalmi válaszokról is.

Kulcsszavak: hozzáállás, kivándorlás, bevándorlás .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Állam- és jogtudomány – Jelenkor és nemzetközi kapcsolatok

Rigó Bálint, Kárász Krisztián József

PTE TTK Osztatlan biológia–földrajz szak, III . év

PTE BtK Történelem–latin szak, tanári mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Andl Helga egyetemi adjunktus, PTE BtK Neveléstudományi Intézet, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék

Ukrán–orosz konfliktusok az Eurovíziós Dalfesztiválon

Az Eurovíziós Dalfesztivál 1956-ban indult útjára, és az eltelt több mint fél évszázad alatt nemcsak Európa, hanem a világ egyik legnívósabb zenei rendezvényévé nőtte ki magát. A dalverseny mindig is próbált elhatárolódni a részt vevő európai országok között feszülő politikai, etnikai és vallási ellentétektől, s mindeközben a nemzetközi konfliktusok egy új színterévé alakult át. A verseny történetében előadott dalok nem egy esetben politikai üzenetek hordozói voltak. A kutatás Ukrajnának és Oroszországnak a dalversenyen is megmutatkozó feszült kapcsolatára fókuszál. Ennek során bemutatásra kerül a 2016-os évben győzedelmeskedő ukrán dal, amelyet, a dalversenyen részt vevő több ország és a nemzetközi média politikai tartalmúnak ítélt .

2017. május 18–21.

Állam- és jogtudomány – Jelenkor és nemzetközi kapcsolatok

Szőcs Attila-Szabolcs

BBTE TFK, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szak, III . év

Témavezető: dr. Demeter Márton Attila egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Filozófiai Intézet, intézetigazgató

Szabadságjogok korlátozása nemzetbiztonsági szempontból

A dolgozatom során arra igyekszem választ adni, hogy milyen esetekben avatkozhat be egy nemzetbiztonsági szervezet egy magánszemély életébe, és korlátozhatja a szabadsághoz való jogát . Esettanulmányként az Amerikában létrehozott Patriot Act hatását fogom megvizsgálni a szeptember 11-ei terrortámadást követően. Ismertetni fogom a törvény precedenseit az amerikai történelemben, majd kitérek a szakértők véleményére, valamint a civil társadalomra tett hatására .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Biológia

Bírálók:

• drd. Ferenczi Márta egyetemi tanársegéd, BBTE BGK, Magyar Biológia és Ökölógia Intézet

• dr. Jakab Endre (egyeztetés folyamatban) egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Magyar Biológia és Ökölógia

Intézet

• dr. Keresztes Lujza (egyeztetés folyamatban) egyetemi docens, BBTE BGK, Magyar Biológia és Ökölógia

Intézet

• dr. Urák István egyetemi docens, EMTE, Környzettudományi Tanszék, tanszékvezető

Szekcióvezető:

• Bakos Anikó

• Dallos Dóra Anna

Biológia

Barta Karola-Anna

BBTE BGK, biológia szak, III . év

Témavezető: dr. Gácsi Márta tudományos kutató, MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport

Hogyan mérhető a kutya-gazda kapcsolat? Egy komplex

Ismert, hogy a kutya-gazda kötődés funkcionálisan analóg a gyerek-anya kötődési kapcsolattal. Kísérletünk során 55 családi kutya viselkedését a már eddig is hatékonyan alkalmazott „idegen helyzet”-teszt egy módosított változatában vizsgáltuk, melyben a kutyák viselkedése három faktor (gazdához való kötődés, stresszérzékenység, idegen személy elfogadása) hatását tükrözi . Egyrészt a három faktor egymáshoz való viszonyát vizsgáltuk, másrészt a faktorok kapcsolatát a kutyák fontos jellemzőivel, például ivar, kor, képzettség, valamint azzal, hogy milyen mértékű empátiát és féltékenységet mutatnak a kutyák a gazdák véleménye szerint (kérdőíves felmérés). Eredményeink alapján a kutyák jelentős variabilitást mutatnak a három faktor tekintetében, a gazdához való kötődés és a stresszfaktor szoros összefüggésben áll képzettségükkel, ám az empátia és féltékenység jellemzői nem állnak kapcsolatban egyik faktorral sem.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Kelemen Kinga

BBTE BGK, Ökológia és természetvédelem szak, III . év

Témavezető: dr. Fenesi Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet

Milyen a jó szomszéd? Mag-mag interakciók vizsgálata

denzitás és magméret függvényében

A magok csírázásának sikerét a szomszéd növények gyökerei, hajtásai, de akár magjai is befolyásolhatják. Korábbi mag-mag interakciós vizsgálatokban bizonyították a magvak sűrűségének hatását a csírázás sikerére és gyorsaságára. Más, potenciálisan fontos tényező hatását még nem tesztelték. Ezért, a denzitás mellett, a magméret és rendszertani hovatartozás együttes hatását vizsgáltuk négy lágyszárú, fészekvirágzatú faj csírázási sikerére. Feltételezésünk szerint a mag-mag interakciók kimenetele jelentősen változhat stresszhelyzetben . A választott fajok magjait optimális és alacsony vízmennyiség esetén csíráztattuk . Eredményeink szerint minél nagyobb egy mag, annál negatívabban érinti a száraz környezet, de annál kevésbé befolyásolja csírázását a kompetitor magvak kiléte és denzitása . Érdekes eredmény, hogy száraz körülmények között a szomszédos magvak jelenléte, akár nagy denzitásban is, segítheti a magvak csírázását .

Biológia

Magyar Lilla-Brigitta

BBTE BGK, Orvosi biológia szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Kósa Ferenc egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet

Amarilliszfélék filogenetikai szelekciója potenciális

farmakológiai hatóanyagok felfedezése céljából

Az Amaryllidaceae-alkaloidokat számos betegség kezelésére felhasználják . Közöttük acetilkolin- észteráz inhibitorok, rákellenes szerek is találhatóak. A több mint 250 ezer ma létező zárvatermő faj közül képtelenség csupán véletlenszerűen új, hatékonyabb növényi alkaloidot találni. A dolgozat célja filogenetikai analízis segítségével potenciálisan alkaloidot tartalmazó fajokat kijelölni a számos gyógynövényt tartalmazó Amaryllidaceae családból. Sor került Cyrtanthae törzs és az alkaloid-bioszintézisben részt vevő két ismert enzim vizsgálatára, és több potenciális jelölt is azonosításra került .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Mező Anita-Hajnal

BBTE BGK, Orvosi biológia szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Papp Judit egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet

Növényi illóolajok baktériumölő hatása és quorum sensing

gátlása a Serratia marcescens baktérium esetében

A Serratia marcescens Gram-negatív, pálcika alakú, fakultatív anaerob baktérium . Opportunista humán patogén, amely nozokomiális fertőzéseket, valamint néhány élelmiszer minőségi romlását okozhatja. A prodigiozin pigment termelése miatt telepei vérvörös színűek. A baktérium képes érzékelni más baktériumok jelenlétét, illetve különböző mikroorganizmusok által kibocsátott jelmolekulákat. Ezt a kommunikációt nevezzük quorum sensingnek (QS) . A kutatás célját az képezte, hogy megvizsgáltuk néhány illóolaj (pl. oregánó, bazsalikom, fahéj, kakukkfű, menta, fekete kömény) antibakterális, illetve QS-t befolyásoló hatását a Serratia esetében . Amennyiben az adott illóolajnak antibakteriális hatása volt, hiányoztak a telepek az illóolajat tartalmazó korong körül . A quorum sensing-gátlást a fehér telepek jelezték . Az eredmények azt mutatták, hogy antibakteriális hatással bír például az oregánó és a kakukkfű, QS-gátló hatást pedig az oregánónál, bazsalikomnál és mentánál figyelhetünk meg.

Biológia

Nagy Zsuzsánna

BBTE BGK, Biológia szak, III . év

Témavezető: dr. Markó Bálint egyetemi docens, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, BBTE magyar tagozat rektorhelyettes

Czekes Zsolt, tudományos kutató, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet

TiO2 alapú fotokatalizátorok hatása hangyák túlélésére

A nanoanyagok tág körben használt, potenciálisan szennyező anyagok. A legelterjedtebb nanoanyag a titán-dioxid, amely többek között felhasználható szerves szennyezőanyagok fotokatalitikus bontására, amely kis energiabefektetéssel, számos vegyülettel szemben hatékony . Kutatásunk során a TiO2 szennyező hatását vizsgáltuk különböző hangyafajokra.

A hangyák a legtöbb szárazföldi élőhelyet domináló rovarcsoport, ezáltal jelentősen alakítják élőhelyeiket, ezért ideálisak ökotoxikológiai kutatások kivitelezéséhez . Kutatásunk célja megállapítani, hogy a TiO2 milyen hatással van különböző hangyafajok túlélésére. Dolgozatomban a TiO2 koncentrációfüggő hatását mutatom be három hangyafajra (Formica polyctena, F . pratensis, Lasius niger), valamint a TiO2 részecskeméretének hatását egy hangyafajra (F . pratensis) .

Eredményeink kimutatták, hogy a hangyafajok túlélését különböző mértékben befolyásolja a TiO2 koncentrációja, a különböző részecskeméretek hatása viszont nem bizonyult egyértelműen eltérőnek.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Pénzes Janka

BBTE BGK, Biológia szak, III . év

Témavezető: dr. Vágási István Csongor egyetemi adjunktus, BBTE BGK, EvolEcol kutatócsoport

Öregedés, életmenet és oxidatív stressz a madaraknál: összehasonlító vizsgálat

Az élethossz és életmenet fajok közti változatosságát magyarázó mechanizmusok megértése az evolúcióbiológia fontos célja. Az öregedés oxidatív stressz (OS) elmélete szerint az aerob sejtműködés során keletkező reaktív oxigénformák túlsúlya az antioxidáns védekező rendszerhez képest OS-hez vezet, mely sejt- és szövetszintű funkcióvesztést, majd öregedést eredményez. Az életmenetek OS-hipotézise szerint a fokozott szaporodási ráta OS-t idéz elő, ami hozzájárul a csökkent túléléshez. Ezt a két elméletet teszteltük egy 88 madárfajon alapuló filogenetikai összehasonlító vizsgálattal. A hosszabb élettartamú fajoknál magasabb a teljes antioxidáns-kapacitás és alacsonyabb a lipidek oxidatív károsodása . A magasabb szaporodási befektetés csökkent antioxidáns-védekezéssel függ össze. Eredményeink jelentős része alátámasztja az öregedés és életmenetek OS-szel való összefüggését, és arra utal, hogy e két elmélet számos vadon élő madárfajra általánosítható .

Biológia

Salamon Pál, Both-Fodor Márta

MOGYE, Orvosi Biotechnológia szak, mesterképzés I . év

EMTE CSK, Élelmiszeripari biotechnológia szak, IV. év

Témavezető: Miklóssy Ildikó egyetemi adjunktus, EMTE CSK, Biomérnöki Tanszék, tanszékvezető

Anyagcsere-mérnökséggel előállított, rekombináns E. coli törzsek génexpressziós

profilelemzése és optimális tenyésztési körülményeinek meghatározása

Az anyagcsere-mérnökség rendkívüli fejlődése lehetővé teszi vegyi anyagok bioszintézisét fenntartható nyersanyagokból kiindulva: ipari alkalmazásként a borostyánkősav, tejsav, aminosavak és más metabolitok mikrobiális termelése említhető. Az 1,4-butándiol biológiai alapú termelése az iparág egyik legfontosabb kihívása, mivel e vegyipari platformmolekula szintézise jelenleg petrokémiai technológián alapul. Kutatásunk során 1,4-butándiol előállítására alkalmas, metabolikusan optimalizált E. coli törzseket hoztunk létre genommérnökségi módszerekkel, meghatároztuk optimális tenyésztési körülményeiket, illetve elvégeztük a törzsek génexpressziós profilelemzését a primer metabolizmus néhány génjére vonatkozóan. A kapott adatok összehangolásával egy biotechnológiai eljárásban alkalmazható, megfelelő céltermékhozamot biztosító törzs továbbfejlesztése valósítható meg, a téma tudományos újszerűségéhez pedig nagyban hozzájárul a funkcionális genomikai, illetve rendszerbiológiai megközelítés .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Tímár Rita

BBTE BGK, Biológia szak, III . év

Témavezető: dr. Ruprecht Eszter egyetemi docens, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet

A hengeres vasvirág (Xeranthemum cylindraceum) utóbbi években

tapasztalható erdélyi terjedésének lehetséges okai és mechanizmusai

Kutatásunkban a hengeres vasvirág (Xeranthemum cylindraceum) aggasztóan intenzív terjedését vizsgáltuk Erdélyben, ahol ritka fajként tartották számon . Hipotéziseink a tájhasználati változások és a növény olyan tulajdonsága köré csoportosulnak, mely kompetíciós előnyt jelenthet. Kísérletünkben vasvirágmagokat csíráztattunk, és két denzitásban egyedeket neveltünk fel évelő gyepi kompetitor fajok mellett (Festuca rupicola, Brachypodium pinnatum, Centaurea jacea, Plantago media) . Két kezelés kombinációját alkalmaztuk: herbivória – havonta vágtuk a kompetitor fajokat; aktív szén – a vasvirág feltételezett allelopatikumainak lekötésére . A kísérlet lezárása után lemértük a növények biomasszáit . Eredményeink szerint a vasvirágok teljesítményét csökkentette a kompetitorok jelenléte, melyek közül a B . pinnatum bizonyult a leggyengébbnek . Az aktív szénnek nem volt hatása . A legelés növeli a vasvirág sikerét, így visszaszorítására évelő gyepekben a legelés időszakos felhagyását javasoljuk.

Biológia

Zongor Ágnes

EMTE KK, Környezettudomány szak, III . év

Témavezető: dr. Kocsis Zsuzsa Sugárterápiás Központ (Budapest), Klinikai Sugárbiológiai és Onkocytogenetikai Osztály

Sugárkárosodás mérése kromoszóma-aberrációs módszerrel, külső sugárterápiával kezelt prosztatarákos betegeknél

Célunk citogenetikai változások elemzése prosztatarákkal kezelt betegek klinikai sugárkezelését követő mellékhatások szempontjából, figyelembe véve a besugárzott térfogatok méretét. A vizsgálatban 24, külső sugárterápiával (teleterápiával) kezelt, különböző kockázati besorolású beteg vett részt. A citogenetikai károsodások felmérése kromoszóma-aberráció analízisével történt, perifériás vérből szeparált limfocitákból, a sugárkezelés megkezdése előtt, után és azt követően 3, 6, 9, 12 hónappal. Fitohemaglutininnel serkentettük a sejteket sejtosztódásra. A tenyésztési idő 48 óra volt. A kromoszóma-aberrációk kiértékelése metafázisos sejteken, fénymikroszkóppal történt, mintánként 200 osztódás értékelésével . A dolgozat egy nagyobb tanulmány részét képezi, ami a különböző kezeléstípusok összehasonlítását célozza. A dicentrikus- és ring-kromoszómák száma a sugárkezelés ideje alatt nőtt, majd a követési időszakban csökkent. Ugyanezek a paraméterek erős korrelációt mutatnak a dózistérfogatokkal. A dohányzási szokások és stádiumbeosztás közt is kimutatható összefüggés. Különböző biológiai végpontok, mint PSA- és kromatidtörés, szintén korrelálnak .

Kulcsszavak: biológiai dozimetria, kromoszóma-aberráció, prosztatarák, mellékhatások

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Dramaturgia

Bírálók:

• dr. Bréda Ferenc egyetemi adjunktus, BBTE SZTTK, Magyar Színházi Intézet

• dr. Szánati János tanársegéd, BBTE SZTTK, Magyar Színházi Intézet

• dr. Szilágyi-Palkó Csaba tanársegéd, BBTE, SZTTK, Magyar Színházi Intézet

Szekcióvezető:

• Kovács Emese

Balogh Dorottya

BBTE SZTTK, Színművészet szak, III. év

Témavezető: drd. Köllő Csongor egyetemi tanársegéd, BBTE SZTTK, Magyar Színházi Intézet

Mennyi? minden lehetnék – (szerep)identitások a Mennyi? című előadás kapcsán

Dolgozatomat a Mennyi? című harmadéves vizsgaelőadás rövid leírásával kezdem, melynek rendezője Hatházi András, s melyben Lukács szerepét játszom. Fő témám az identitás: mit jelent ez, hogyan jelenhet meg, miként dolgozom velük színészként . Mit jelent a szerepen belül az identitás, ez mennyire határozza meg munkám? Segít vagy akadályoz? Én döntöm el, vagy a szöveg, helyzet diktálja? Szabadság vagy korlát? Szerep vagy ember? Számít-e, hogy férfi vagyok vagy pedig nő? A színház erre valamiféle választ adhat; ezt a választ boncolgatom dolgozatomban .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Biró Árpád Levente

BBTE PKKTK, Kommunikációs készségfejlesztés szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Balázs Imre József egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Felnőttszínházi rendezők a nagyváradi Állami Bábszínház színpadán

A nagyváradi Állami Bábszínház kutatásának ezen harmadik fázisában olyan 1962–75 között bemutatott előadások recepciótörténetét helyezem középpontba, amelyeket úgynevezett felnőttszínházi alkotók vittek színre. Csaknem egy tucat ilyen előadás kapcsán a nagyszínpadi rendezők alkalmazásának intézménypolitikai és művészeti vetületét egyaránt vizsgálom: Vázolható-e egy tendencia a felnőttszínházi alkotók darabválasztását illetően? Melyek a hatásmechanizmusai az egyes emberszínházi eszközöknek a bábszínpadokon? Hogyan fogadja a közönség, és hogyan legitimálja a felnőttszínházi alkotók bevonása a társulat törekvéseit?

Darvay Botond

BBTE SZTTK, Teatrológia szak, I . év

Témavezető: dr. Bréda Ferenc egyetemi adjunktus, BBTE SZTTK, Magyar Színházi Intézet

Gondolatok az ókori görög színházról

Dolgozatom a következő kérdésekre keresi a választ: találhatunk struktúrabeli hasonlóságokat tribünszerkezetek, egyetemi vagy iskolai amfiteátrumok vagy akár templomok között? Mi az, ami ezeket a helyszíneket összeköti?

Talán a forma a kapocs a felsorolt fogalmak között . Megállapítható, hogy minden épület egyetlenegy épületi formára vezethető vissza, melyet az antik görög világban kell keresnünk. Akár azt is mondhatnánk, hogy a Krisztus előtti görög színházak szolgáltak ezen épületek tervezési ihletőiként. Ha nem is hű másai az antik színházaknak, rengeteg azonos motívumot fedezhetünk fel közöttük . A színpad fogalma, a nézőtér elhelyezkedése mind-mind hasonlóságot mutatnak az antik színházi formákkal.

Annak érdekében, hogy jobban megértsük ezeket a tervezési fogalmakat és formákat, meg kell vizsgálnunk a dráma eredetét és a görög színház tulajdonképpeni kinézetét. Ellenben nem elég csupán a külső formát kutatni, hanem azt is meg kell nézni, hogy mi az, ami tartalmat ad neki, élettel tölti fel .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Erdei Emese

BBTE SZTTK, Színművészet szak, III. év

Témavezető: drd. Köllő Csongor egyetemi tanársegéd, BBTE SZTTK, Magyar Színházi Intézet

Színész <—— > Néző: a kapcsolat létrejöttének feltételei és gátjai

Dolgozatomban saját szemléletem szeretném kifejteni a színész és néző közötti kapcsolatról.

Minél többet olvasok, látok, hallok a színházról, annál inkább úgy érzem, hogy nem értek semmit .

Nem tudom, hogy a nézőnek valójában milyen szerep jut ebben a játékban. Gondolom, hogy az lenne a jó, ha a színész és a néző együtt játszaná az előadást, ezt a játékot, amire befizetett, ezt a színjátékot. Talán ha tudnám, hogy mi ez a játék, könnyebb lenne. Szerintem ez a játék a színésztől és a nézőtől egyformán függ. Egy színházi előadás minimum két embert igényel: egy színészt és egy nézőt. Akarva-akaratlanul kialakul közöttük egyfajta viszony, kapcsolat . Meglátásom szerint ennek a kapcsolatnak vannak bizonyos feltételei: őszinteség, nyitottság, bizalom. Sajnos sok esetben megtörténik, hogy ezek a minimálisnak tűnő feltételek nincsenek meg sem a színész, sem a néző részéről. Talán ezek a hiányosságok gátolják a kapcsolat létrejöttét a színész és a néző között.

Heletya Orsolya

BBTE SZTTK, Színművészet szak, I. év

Témavezető: dr. Bréda Ferenc egyetemi adjunktus, BBTE SZTTK, Magyar Színházi Intézet

A hírnök szerepe a görög tragédiákban

Dolgozatomban a hírnökök szerepére fókuszálok, amelyet egy saját négyes csoportosítás szerint szeretnék

bemutatni:

• a becsvágyó hírnök típusát,

• a „halál” hírnökét,

• a hamis hírnökét,

• a „szolga-hírnök” típusát.

Dolgozatom első felében a hírnökségről lesz szó általános szinten, majd magáról a hírnöki szerep fontosságáról és annak minden velejárójáról, és persze a hermészi kapcsolatról . A második részben a hírnök négy altípusát fogom tárgyalni és példázni. Végül a következtetések kapnak helyet.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Bírálók:

• egyeztetés folyamatban

Szekcióvezető:

• Novák Péter

Filmművészet–Filmelmélet

Filmművészet–Filmelmélet

Antal-Fórizs Máté

EMTE KK, Film-Fotó-Média szak, III . év

Témavezető: dr. Virginás Andrea egyetemi docens, EMTE KK, Média Tanszék

Filmalkotások hatása a keresztény egyház modernizációjára

Dolgozatomban bibliai ihletésű filmjeleneteket elemzek olyan művekből, melyek szerintem hatással lehettek/lehetnek a Krisztus-követő felekezetekre. Hipotézisem az, hogy a vizsgálandó alkotásokban egyszerre jelenik meg az adott rendezők vallásos értékrendje és egyházkritikája, különös tekintettel az egyház túlzott „maradiságára” vagy nyilvánvaló „képmutatására”. Két világraszóló katolikus rendező, Federico Fellini és Martin Scorsese műveiből ragadom ki, valamint elemzem azokat a részeket, melyek vallási tanoknak ellentmondó vagy épp megbotránkoztató jeleneteket tartalmaznak .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Jakabos Orsolya

BBTE PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III . év

Témavezető: dr. Keszeg Anna egyetemi adjunktus, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám

Intézet Női szerepek a Black Mirror sorozatban

Szakdolgozatom témája a nők reprezentációja a Black Mirror című brit sorozatban. A széria világunk legnagyobb találmányai és az emberek vágyai közötti találkozást, ütközést mutatja be egy alternatív jelenben vagy épp a közeljövőben. A Black Mirror önmagában nem tekinthető feminista műnek, de mivel egy közismert, sokak által követett sorozatról van szó, ezért fontos a szerepe abban, hogy a nézőiben milyen kép alakul ki a jövőről és annak bizonyos aspektusairól. Ebből kifolyólag dolgozatomban a különböző részeket gender szempontból tanulmányozom és mutatom be . Arra keresem a választ, hogy ebben a közeljövőt minél reálisabban ábrázolni próbáló sorozatban hogyan jelennek meg a nemi, főként a női szerepek.

Filmművészet–Filmelmélet

Simor Kamilla

PTE BTK, Osztatlan tanári magyartanár–média-, mozgókép- és kommunikációtanár szak, IV. év

Témavezető: dr. Turnacker Katalin egyetemi adjunktus, PTE BTK, Filmtudományi és Vizuális Kultúra Tanszék

Narratív komplexitás és időjáték Tom Tykwer filmjeiben

Kutatásomban Tom Tykwer három játékfilmjével foglalkozom a narratív komplexitás elméleti keretén belül. Többek között az adatbázis-logika/narratíva, az elmejátékfilm, az elágazó ösvények, a digitális morfolás, valamint a moduláris narratívák teóriái felől elemezve a filmek elbeszélései nyomán keletkezett parallel világok szerkezetét vizsgálom. Mennyire képlékeny a határ a filmen belüli világok között, működnek-e önálló egységekként, egymástól függetlenül? Mind a három alkotás a variáció és kombináció játékán alapszik: dolgozatomban a szereplők és funkcióik, a különböző idősíkok, a narráció aktusának módozatai, váltakozásának funkciói, jelentései kerülnek előtérbe: melyek a repetitív elemek és miért, s melyek a kiindulópontjukra már új alakban visszatérők? A lineáris kronológiából kizökkent idő és a kronologikus-kauzális logika más-más módon való megvalósításának váltakozását elemzem a filmekben, s azt, hogy mi okozza ezekben az alkotásokban a narráció bizonytalanságát .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

„Az idő láthatatlan útvesztője”

Filozófia

Bírálók:

• dr. Demeter M. Attila egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Filozófiai Intézet

• dr. Gregus Zoltán egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Filozófiai Intézet

• dr. Horváth Gizella egyetemi docens, PKE BTK, Filozófia és Kultúratudományi Tanszék

• dr. Szigeti Attila egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Filozófiai Intézet

Szekcióvezető:

• Jakab Zalán Tamás

Filozófia

Árvai Attila

PTE BTK, Szabad bölcsészet szak, II . év

Témavezető: dr. Pete Krisztián egyetemi adjunktus, PTE BTK, Filozófia Tanszék

Quine és Sartre a megismerésről

Az ismeretelmélet doktrinális oldala az ismeretelméleti kijelentések igazságának alátámasztásával foglalkozik . Quine javaslata az volt, hogy az adott tapasztalat igazságát próbáljuk meg empirikusan a tapasztaló ágenst érő ingereket vizsgálva bizonyítani, alátámasztani. Sartre ugyan nem foglalkozott ismeretelmélettel, de az emberről – a világba belevetett megismerő ágensről – alkotott nézetei Quine ismeretelméleti vizsgálódásait egy teljesen másik nézőponttal egészítik ki, amelynek fókuszában nem az ismeretek igazsága, hanem az ember áll .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Császár Andrea Mária

PTE BTK, Szabadbölcsészet, filozófia szakirány szak, III. év

Témavezető: dr. Weiss János egyetemi tanár, PTE Filozófia és Művészetelméleti Intézet, Filozófia Tanszék, tanszékvezető

Egzisztenciális játszmák

Gondolatok Hannah Arendt társadalomfilozófiájáról

„Az új személyiség helyreállítása éppen olyan nehéz – és reménytelen –, mint az új világ teremtése” – írja Hannah Arendt a Mi, menekültek című esszéjében annak kapcsán, hogy milyen létkihívások előtt áll az emigrációban lévő egyén az asszimiláció folytán kialakult személyiségszerkezetek, magatartási minták, a páriák és parvenük útjainak vonatkozásában. Előadásomban Arendt társadalmi egzisztencializmusának aspektusaira helyezem a fő hangsúlyt, melyhez írásai közül a Rahel Varnhagen biográfiájára, az Eichmann Jeruzsálemben című cikkgyűjteményére, valamint A totalitarizmus gyökerei című munkája vonatkozó fejezeteire koncentrálok, kitekintve kisebb írásokra is .

Filozófia

Jakab Zalán-Tamás

BBTE TFK, Filozófia szak, III. év

Témavezető: dr. Veress Károly egyetemi tanár, BBTE TFK, Magyar Filozófiai Intézet

Privát nyelviség

Wittgenstein bogarai

A híres wittgensteini privátnyelv-probléma nem csak az általánosan bevett értelmezés felől nézhető. Elnagyoltan a példa a nyelv természetét próbálja szemléltetni s annak interszubjektív jellegét kiemelni . De mindeközben, mintegy saját érveivel szemben hatva, utóvégre mindenképp rámutat egy olyan dimenzióra, mely szükségszerűen része a nyelvnek, s az előbb említett dimenzióhoz képest pontosan a másik irányba hat . Dolgozatomban ezt a fajta szemléletet próbálom meg alkalmazni és általa vizsgálni a kérdést .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Szilágyi Botond

BBTE TFK, Filozófia szak, I. év

Témavezető: dr. Demeter Attila egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Filozófia Intézet

Politikai tér, filozófiai tér – egy összehasonlítás kísérlete Arendt és Hegel nyomán

A dolgozat célja egy összehasonlítás a politikai tér és a filozófiai tér között. A politikai tér esetében ennek arendti megközelítését veszem alapul, a filozófiai tér esetében pedig Hegelnek a kritikáról megfogalmazott gondolatait tekintem mértékadónak, s ez alapján kísérlem meghúzni ennek a metaforikus agorának a körvonalait. A két tér meghatározása közben és után e két tér „alaprajzának”, valamint ezen terek mechanizmusainak összehasonlítását kísérelem meg, ezt követően pedig természetesen az ezen terek működési elvei és struktúrái közötti esetleges ellentéteket, illetve eltéréseket fogom vizsgálni .

Zsupos Norbert

PTE BTK, Magyar–filozófia szak, V. év

Témavezető: dr. Bagi Zsolt egyetemi adjunktus, PTE BTK, Filozófia és Művészetelméleti Intézet

Az irodalom transzcendenciája Gilles Deleuze filozófiájában

A filozófia és irodalom találkozása meghatározó szerepet tölt be Gilles Deleuze filozófiájában, ahol irodalmi példákkal, irodalmi alkotások értelmezésével találkozunk, több művét pedig kifejezetten egyetlen szerző köré építette fel. A dolgozatban azt vizsgálom, hogy Deleuze rendszerében milyen szerepet játszik filozófia és irodalom egymáshoz való viszonya, illetve azt, hogy milyen fogalmakhoz köthető ez a viszony. Az érzetek egy csoportjában [un bloc de sensations] megőrződő perceptek [percepts] és affektek [affects] a műalkotás konzisztenciasíkját alkotják. Az állításom az, hogy ez a konzisztenciasík transzcendens viszonyban áll a fogalmak immanenciasíkjával [plan d’immanence] . A dolgozat célja tehát az, hogy bemutassam Deleuze irodalomról megfogalmazott elgondolásait, a filozófiának az irodalomhoz való viszonyát, továbbá azt a problémát, amit az irodalom transzcendenciája jelent Deleuze filozófiájában.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Fizika

Bírálók:

• dr. Bálint Zoltán egyetemi tanár, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet

• drd. Kiss Gellért Zsolt doktorandus, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet

• dr. Molnár Botond egyetemi tanár, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet

• dr. Nagy László egyetemi tanár, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet

Szekcióvezető:

• Tamás Szilárd

Fizika

Curko Árpád

BBTE FIK, Fizika szak, III . év

Témavezető: dr. Borbély Sándor egyetemi adjunktus, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet

Atomok ionizációjakor jelentkező nemlineáris folyamatok

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb teret hódítanak a nagy intenzitású lézerimpulzusok a technológiaipartól egészen a molekuláris folyamatok feltérképezéséig, így ezzel együtt a lézer-anyag kölcsönhatások minél pontosabb elméleti tárgyalása is szükségessé vált . Dolgozatom célja a hidrogénatom rövid lézerimpulzusok általi ionizációja során jelentkező nemlineáris folyamatok elméleti leírása az időtől függő perturbációs módszer segítségével. Összehasonlítva ezen modell eredményeit az időtől függő Schrödingeregyenlet numerikus megoldásával, vizsgálom az alkalmazott közelítések helyességét .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Dénes Réka

BBTE FIK, Mérnöki fizika szak, III. év

Témavezető: dr. Járai-Szabó Ferenc egyetemi docens, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet, intézetigazgató

A csatoló közeg viselkedése metronómok szinkronizációjakor

A szinkronizáció jelenségének vizsgálatára metronómokat helyezünk el egy vízszintes, középpontjában felfüggesztett és a felfüggesztési pont körül szabadon elforgatható korong kerületén . Ha a metronómok frekvenciája csak kevéssé tér el egymástól, akkor egy rövid, tranziens időszak után ezek szinkronizált mozgását tapasztaljuk . Ebben az esetben a szabadon elforgatható korong globális csatolást hoz létre a metronómok között . Jelenleg nem sok információ ismert arra vonatkozóan, hogy a csatolást létrehozó közegek pontosan hogyan viselkednek a szinkronizáció során . Ennek vizsgálatára egy új technológiájú, MEMS típusú gyorsulásszenzorokra épülő kísérleti berendezést állítottunk össze. Az eszköz segítségével nagy pontossággal és kis időfelbontással tudjuk mérni a korong gyorsulását különböző tengelyek mentén. A dolgozatban a csatolást létrehozó korong mozgását vizsgáljuk a szinkronizáció előtti tranziens időszakban, illetve a metronómok szinkronizált mozgása közben .

Fizika

Inczefi Róbert-Attila

BBTE FIK, Informatika–Fizika szak, II . év

Témavezető: dr. Járai-Szabó Ferenc egyetemi docens, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet, intézetigazgató

Granuláris anyagok

A szemcsés, sok részecskéből álló ún. granuláris anyagok érdekes tulajdonságai már az 1990-as évektől foglalkoztatják a fizikusokat. Jelen dolgozatban ezeket az anyagokat mint közeget tekintjük, és a benne történő mozgásokat vizsgáljuk számítógépes modellezéssel. Konkrétan két, egymástól jól meghatározott távolságban, egymással párhuzamosan, egyenletes sebességgel húzott részecske erőgörbéinek korrelációja alapján határozzuk meg azt a kritikus távolságot, melyen belül a testek mozgása egymást befolyásolja a granuláris közeg által közvetített kölcsönhatásokból eredően.

Kapusi Áron

BBTE FIK, Mérnöki fizika szak, IV. év

Témavezető: dr. Járai-Szabó Ferenc egyetemi docens, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet, intézetigazgató Varga Levente , egyetemi tanársegéd, BBTE MIK, Magyar Matematikai és Informatikai Intézet

Kritikus önszerveződés vizsgálata összegubancolódott anyagban

Az összegubancolódott, szálas szerkezetű anyagok érdekes fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Sokat vizsgálták az ilyen anyagok összenyomásakor megfigyelhető jelenségeket. Mindemellett az is érdekes lehet, hogy mi történik, ha ilyen anyagból szálat húzunk ki . Ezt vizsgáltuk egy helyben összeállított kísérleti berendezéssel. Az elkészített eszköz egy mikrovezérlő által kontrollált, változtatható sebességű motorból, valamint egy laboratóriumi mérlegből áll. Ezek segítségével egy szálat húzunk ki dobozban elhelyezett gomolyagból állandó sebességgel. A doboz súlyának és a szálban fellépő húzóerőnek az eredője időben változik a szál gubancban történő megakadásainak függvényében. Ezt az időbeni változást nagy pontossággal tudjuk mérni a digitális mérleggel. A húzáskor létrejövő megakadások eloszlását meghatározva hatványfüggvény-viselkedést tapasztaltunk, ami a rendszerben kialakuló kritikus önszerveződést jelzi . A kapott eredményeket hálózatmodell segítségével is magyarázzuk .

Fizika

Kelemen Szabolcs

BBTE FIK, Mérnöki fizika szak, III. év

Témavezető: dr. Néda Zoltán egyetemi tanár, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet drd. Varga Levente egyetemi tanársegéd, BBTE MIK

A Brown-mozgás törvényszerűségeinek kísérleti vizsgálata

Dolgozatunkban kísérletileg tanulmányozzuk a vízben feloldott vízfestékrészecskék és a füstkamrába zárt füst szemcséinek a Brown-mozgását . A kapott felvételeket digitálisan feldolgozzuk, és a részecskék mozgását statisztikailag elemezzük. Igazoljuk a véletlenszerű bolyongásra érvényes skálatörvényt, miszerint az elmozdulás nagysága az idő gyökével arányos. Tanulmányozzuk a részecskék mozgékonyságának a mérettől való függését, továbbá a folyadékban levő közeli mikrorészecskék mozgásában tapasztalható térbeli korreláció nagyságát és hatótávolságát .

Lénárt Levente

BBTE FIK, Fizika–Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Lázár Zsolt egyetemi adjunktus, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet

Optimalizáció és modularitás evolúciós hálókban

Biológiai rendszerek és egyéb komplex, adaptív jelenségek jól modellezhetők egyszerű feladatot megoldó, időben fejlődő hálózatokkal. A megoldás pontossága, időigénye, a hálózat által felhasznált erőforrások mértékének viszonya sok esetben magyarázza az élő rendszerek túlélési stratégiáit. Jelen dolgozatban egy egyszerű hálózat genetikus algoritmus szerinti evolúcióját vizsgálom. Feltérképezem a hálózat által megoldandó feladat nehézsége, a hálózat mérete, a megoldás hatékonysága közötti összefüggéseket, és tanulmányozom a fenti tényezők és a hálózat moduláris szerkezetének viszonyát.

Földrajz

Bírálók:

• dr. Bartók Blanka egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

• dr. Kovács Csaba egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

• dr. Máthé Csongor egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

Szekcióvezető:

• Péter Bíborka

Bálint Aliz Kamilla

BBTE FÖK, Földrajz szak, II . év

Témavezető: dr. Bartos-Elekes Zsombor egyetemi docens, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

Cholnoky-tanítványok a Földrajzi Közlemények

és a kolozsvári hagyaték tükrében (1905–1919)

1905–1919 között Cholnoky Jenő, a kolozsvári egyetem tanáraként, számos geográfust nevelt ki az egyetem padjaiban, mentorként segítette őket pályájuk elkezdésében. Mint a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára

és a Földrajzi Közlemények szerkesztője, Cholnoky támogatta tanítványai munkáinak tudományos körökben való ismertetését és véleményezését, illetve a Földrajzi Közlemények hasábjain való megjelenését . Ezek a tanulmányok voltak az első szárnypróbálgatásai azon Cholnoky-tanítványoknak, akiknek személyében később neves és a földrajz területén számos sikert elért tudósokra ismerhetünk rá.

Dolgozatom célja a fiatal geográfusok Magyar Földrajzi Társaságban való beilleszkedésének és szakmai tevényeségének, illetve a Földrajzi Közleményekben publikált kutatásainak az ismertetése . Célom továbbá a tanulmányaikban megjelenő különböző médiumok egymáshoz való viszonyának a vizsgálata, térképek és fényképek elemzése és összevetése a kolozsvári Cholnoky-hagyatékban fennmaradt eredeti és egyedi példányokkal .

Csergő Rebeka, Benedek Emőke, Antal Vivien, Lukács Dávid-Attila

BBTE FÖK, Földrajz szak, II . év

BBTE FÖK, Területfejlesztés szak, I . év

BBTE FÖK, Földrajz szak, II . év

BBTE FÖK, Területfejlesztés szak, I . év

Témavezető: dr. Gál Andrea egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

dr. Poszet Szilárd egyetemi adjunktus, EMTE KK, Környezettudomány Tanszék

dr. Imecs Zoltán egyetemi docens, BBTE FIK, Magyar Földrajzi Intézet

A Rozsda-szakadék morfometriai és morfodinamikai elemzése

A Száraz-patak völgyének felső szakaszát képező Rozsda-szakadék egy hatalmas torrens, mely a Biharhegységben, a Bihar-hágó közelében helyezkedik el. Tanulmányozását 2014-ben kezdtük el egy kétdimenziós fejlődésvizsgálattal, a hátráló erózióra összpontosítva.

Jelen tanulmányban a torrens részletes, háromdimenziós fejlődését – a közvetlen terepi felmérések mellett – drónnal készült felvételek térfotogrammetriai feldolgozása útján előállított digitális domborzatmodell segítségével elemezzük. Fő célunk a záporpatak katlanjainak fejlődését befolyásoló tényezők feltárása . Elemzéseink során a földtani adottságok és a torrens alakulása közötti összefüggésre szeretnénk fényt deríteni a különálló katlanokban, illetve arra, hogy mennyire befolyásolják a morfometriai sajátosságok a lepusztulás mértékét és az elszállított anyag mennyiségét .

A morfometriai elemzés alapján megkíséreljük elkülöníteni az uralkodó felszínalakító folyamatokat, elhatárolva az uralkodóan vonalas eróziós, illetve tömegmozgásos területeket .

Gábor Ibolya, Szopos Noémi-Mária

BBTE FÖK, Földrajz szak, III . év

BBTE FÖK, Turizmus és területfejlesztés szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Czellecz Boglárka , BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet, óraadó tanár

A Kászoni-medence keleti peremének ásványvizei

A Kászoni-medence méltán híres ásványvízforrásairól, melyek nagyban meghatározzák a térség turisztikai potenciálját .

A Székelyföldi Ásványvíz Kataszter munkacsoport tagjai számos terepi kiszállás során igyekeztek a közismert és a kevésbé látogatott forrásokat, szivárgásokat felkutatni a medence keleti peremén . A legismertebb és jó állapotban levő források a következők: Fehérkői-, Répáti- és Kotlós-borvíz, a Veresszékiborvíz és a Salutaris-források. A szakirodalom a felsoroltaknál több előfordulást is említ, ezekre azonban a gondozatlan állapot jellemző, ami miatt eltűnhetnek. A források felmérése magába foglalja a víz fizikai-kémiai paramétereinek analízisét, illetve a közvetlen környezet részletes leírását . A kászoni ásványvizekben a szén-dioxid, illetve a kén-hidrogén egyaránt jelen van (külön vagy együtt), ami nagyban befolyásolja további jellegüket .

A kutatás célja átfogó képet adni a térség ásványvizeiről, rámutatva a bennük rejlő természeti értékek fontosságára .

Földrajz

Gilyén Roland

EMTE KK, Környezettudomány szak, III . év

Témavezető: dr. Poszet Szilárd egyetemi adjunktus, EMTE KK, Környezettudomány Tanszék

A Gálcsere–Páter-gerinc–Bükk területének szeméttérképe

Az utóbbi évtizedekben az emberi társadalom által termelt hulladék mennyisége jelentősen megnövekedett . Legtöbb esetben a fölösleges hulladékot a települések szélére szétszórva dobják el . Gyakran a települést övező zöldövezetekre kerül a hulladék, amelyek egyben városi kirándulóhelyek is. Ilyen terület a Kolozsvártól DNy-ra található Bükk. Egyik terepgyakorlat során a Kolozsvár melletti Bükk-erdőben rengeteg ilyen kisebb-nagyobb hulladékkupacot találtunk, és elhatároztuk, hogy feltérképezzük ezeket . A térképezést terepi megfigyeléssel végeztük el, és a szeméthalmok helyzetét GPS segítségével jelöltük meg, illetve összetételük és méretük szerint külön kategóriákba soroltuk. Fő célunk annak kiderítése, hogy a várostól távolodva tapasztalható-e valamilyen változás, mutatkozik-e különbség a városszéli és a turistaösvények menti kupacok összetételében és méretében, illetve a jelenlegi állapotoknak egy 2008-as felmérés eredményével való összehasonlítása volt .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Gombos László-József

BBTE FÖK, Földrajz szak, I . év

Témavezető: dr. Czellecz Boglárka , BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet, óraadó tanár

Az időjárási tényezők hatása a szamosfalvi források jellegére

Az Erdélyi-medence sós ásványvizeinek Kolozsvár környéki képviselői a szamosfalvi sós források. Kutatásunk célja megvizsgálni a csapadék és beszivárgási viszonyok hatását a természetes ásványvízforrásokra szamosfalvi példák alapján. A felmérés a Cholnoky Jenő Földrajzi Szakkollégiumban zajló tevékenységek

részét képezi .

Négy ásványvízforrást vizsgáltunk a szamosfalvi gyógyfürdő területén 2016 őszi és 2017 tavaszi időszakában. A vízminták esetében néhány általános jellegű fizikai és kémiai paraméter értékeit regisztráltuk.

Az egymástól kis távolságra található források minőségük szempontjából különbözőek. E különbözőség a vizek hígulásában is megmutatkozik. A négy vizsgált forrásból kettő esetében gyors reakció volt észlelhető a meteorológiai jelenségekre, míg a koncentrált sós forrás esetében a reakcióidő hosszú. Mindezek alapján következtetni lehet a források táplálására is .

A szamosfalvi források rendszeresen látogatottak, ami indokolttá teszi többszempontú felmérés elkészítését is .

Kulcsszavak: Szamosfalva, sós ásványvíz, enyhén sós talajvíz, csapadék, hígulás

Földrajz

Kerekes Anna-Hajnalka

BBTE FÖK, Kartográfia szak, III. év

Témavezető: dr. Horváth Csaba egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

Összehasonlító elemzés földrajzi információs rendszerekre alapuló módszereket

használva a földcsuszamlásokra való hajlam feltérképezésére

Esettanulmány: Szilágysági-dombság

A földcsuszamlás lejtős térszíneken, gravitációs erő hatására történő deráziós folyamat, mely komoly gazdasági következményeket vonhat maga után. Ebből az okból kifolyólag alkalmaznunk kell különböző

megelőzési munkálatokat, melyek egy suvadásnak kitett terület különböző geomorfológiai, hidrológiai, meteorológiai és földhasználati paramétereinek a felmérésével, illetve elemzésével valósíthatóak meg .

A megelőzési munkálatok alapját a földcsuszamlásra való hajlamnak a feltérképezése jelenti, mely figyelembe veszi az előbb említett paramétereket.

Dolgozatom célja a Szilágysági-dombság földcsuszamlásra való hajlamának feltérképezése . Ennek érdekében, földrajzi információs rendszerek (GIS) segítségével, három térstatisztikai módszert használtam és elemeztem, kiválasztva ezek közül a leghatékonyabbat, figyelembe véve a választott terület geomorfológiai, meteorológiai és földhasználati tulajdonságait .

Kulcsszavak: GIS, térstatisztika, földcsuszamlásra való hajlam, Szilágysági-dombság

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Konkoly Sándor

Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Geográfus szak, V. év

Témavezető: dr. Lóczy Dénes egyetemi docens, PTE TTK

A Balkán földrajzi lehatárolásának problematikája

A Balkán fogalomkörét mindig is egyfajta bizonytalanság övezte, értelmezése a földrajzi szakirodalomban sem egységes . Olyan természeti, kulturális, politikai aspektusokat foglal magában, amelyek megnehezítik az egyértelmű fogalomalkotást. A Balkán tehát rendkívül összetett és vitatott fogalom, melynek földrajzi lehatárolására sem született még konszenzus az entitás rövid története során . Munkámban rövid összefoglaló áttekintést szeretnék nyújtani a Balkán korábbi lehatárolási koncepcióiról, majd empirikus kutatásaim eredményeit felhasználva kísérletet teszek egy saját határvonal felállítására . A Balkánt elsősorban mint természetföldrajzi-topográfiai térkategóriát vizsgálom, és a geopolitikai, közigazgatási, kulturális, illetve etnikai törésvonalak esetében is a lehatárolási koncepciókat reprezentáló szerkezeti és felszínformákat hasonlítom össze . Feltárom, melyek a közös természetföldrajzi elemek a lehatárolásokban, melyek egyediek, esetleg szélsőségesek, melyek váltak leginkább elfogadottá, vagy szorultak ki mára a tudományos munkákból .

Földrajz

Nagy Ilona

SZTE BTK, Szociológia szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Lencsés Gyula egyetemi adjunktus, SZTE BTK, Szociológia Tanszék

Településfejlesztési projektek összekapcsolódása és társadalmi megítélésük területi különbségei

A településfejlesztési gyakorlatban a lakosok gyakran csak utólag fejthetik ki a véleményüket a programokkal kapcsolatban. Azonban feltételezhető, hogy az érintett lakosság különböző megítéléssel rendelkezik a lakókörnyezetére ható projektekről. A dolgozat survey kutatási adatokból sokváltozós statisztikai módszerekkel az aktuális projektek megítélésük szerinti átlagait, összekapcsolódását elemzi, valamint véleményezésük különbségeinek okait igyekszik feltárni, különös hangsúlyt fektetve a térbeliség szerepére Szeged példáján. A vizsgálat eredményei alapján elkülöníthetők a fejlesztési elképzelések főkomponensei, és cluster-elemzéssel jellemezhetők a projektek főbb csoportjai a lakossági vélemények alapján. A fejlesztések térbeli vonatkozásait tekintve területileg is megjeleníthetők a társadalmi megítélések átlagai, valamint vizsgálhatók területi indexeik, kiszámíthatók főbb cluster-típusaik a városban.

Varga Gellért

EMTE KK, Környezettudomány szak, III . év

Témavezető: dr. Poszet Szilárd egyetemi adjunktus, EMTE KK, Környezettudomány Tanszék

A városfejlődés hatásainak vizsgálata a kolozsvári Hója-gerinc északi és déli lejtőin

A Hója-gerinc beépítettségének a mértéke sokat változott az utóbbi évtizedekben a lakóövezetek és az ipari létesítmények terén egyaránt . A dolgozatban a beépítettség arányának a változását vizsgáljuk az utóbbi évtizedekben, iletve azt, hogy ez milyen hatással van a természetre .

A nagy meredekségű déli lejtőn az egykori szőlősök helye fokozottan beépült, már csak a nehezen beépíthető területek egy része maradt szabadon.

A kevésbé meredek északi lejtő nagy részén jól megőrződtek a pleisztocén-holocén időszak határán stabilizálódott csuszamláshalmazok. A lejtő alsó szakaszát megbontották, hogy helyet biztosítsanak az ipari övezet fejlődésének, ami a csuszamlások újraaktiválódásához vezetett. A legfrissebb 2015 novemberében történt, amikor egy nagyjából kéthektáros felületet érintett a tömegmozgás, ennek elemzéséhez a terepi megfigyelések mellett a 2016-ban drónnal készített felvételek adatait használtuk.

Geológia

Bírálók:

• Deák Ferenc geotechnikus

• dr. Józsa Sándor tudományos főmunkatárs, ELTE TTK

• dr. Wanek Ferenc nyugalmazott tanár

Szekcióvezető:

• András Kinga

András Kinga

BBTE BGK, Alkalmazott geológia szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Silye Lóránd egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

Az Erdélyi-medence badeni sóképződményében előforduló

sziliciklasztos kőzettörmelékek vizsgálata

Az Erdélyi-medence sótelepeinek keletkezése a középső miocénre tehető. A sótelepek képződését követő sótektonikának köszönhetően a sótömzsök jelenleg a medence peremén figyelhetőek meg, ahol elérhetik a több 100 métert, helyenként az 1000 méter magasságot is. Ilyen nagyméretű diapírok elsősorban a medence peremén, főként a medence keleti peremén fordulnak elő.

Kutatásomat a parajdi sóbánya által feltárt diapírban végeztem, ahol gyakran fordulnak elő a kősóba ágyazott sziliciklasztos kőzettörmelékek. A kőzettörmelékek a bánya egész területén megtalálhatóak, de helyenként kivételesen nagy számban lelhetők fel. Kutatásom célja a parajdi sódiapírban található kőzettörmelékek petrográfiai leírása, valamint ezen kőzetdarabok származási helyének a megállapítása.

Geológia

Hatházi Katalin

BBTE BGK, Geológia szak, II . év

Témavezető: dr. Mosonyi Emília egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

Kísérleti alacsony energiájú SAB klinkerek ásványtani és cementpasztáik fizikai mechanikai jellemzése

Természetes (agyag, vulkáni tufa, mészkő) és ipari hulladékanyagból (vörös iszap) elektromos laborkemencében 1250–1300°C-on előállított SAB (szulfát-aluminát-belites) klinkerek 5 mintájának ásványtani összetételét vizsgáltuk XRD-módszerrel, kőzettani mikroszkóppal, színezési módszerekkel, valamint az ezekből előállított cementpaszták kötését. A kísérleti klinkerekben előforduló ipari ásványok: szulfátaluminátok, belit (C 2 S), brownmillerit (C4 AF), anhidrit (CS) és alacsony hidraulikus tulajdonságú szilikátok, mint a γ -belit, gehlenit, wollastonit . A kötési tulajdonságokat javítani kell az újabb kísérletekben .

Jakab Anna, Barabás Emese

BBTE BGK, Geológia szak, II . év

BBTE BGK, Geológia szak, II . év

Témavezető: drd. Kövecsi Szabolcs Attila doktorandus, BBTE BGK, Geológiai Intézet dr. Silye Lóránd egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

Kis bentosz foraminifera-együttesek paleoökológiai vizsgálata az Erdélyi-medence

középső-eocén (bartoni) Nummulites perforatusos képződményeiből

Jelen tanulmányunk célját a Kapusi Formációhoz tartozó középső-eocén (bartoni) Nummulites perforatusos padok, korábban nem vizsgált kis bentosz foraminifera együtteseinek paleoökológiai vizsgálata képzi. Az 1 milliméternél kisebb frakcióból mintánként 300 kis bentosz foraminifera kiválogatása után ezeket fajszintig meghatároztuk . A fajok és nemzetségek ökológiai adatai és a morfológiai csoportok alapján következtettünk az egykori tengeri környezet jellemzőire. Továbbá összehasonlítottuk a két szelvényben

meghatározott kis bentosz foraminifera-együtteseket, hogy a nummuliteszes pad különböző részeinek őskörnyezetei jellemzőit feltárhassuk.

Geológia

Kovács Kristóf, Simon Ottó Márk, Titi Szilárd, Bereczi Andrea

BBTE BGK, Geológia szak, II . év

BBTE BGK, Geológia szak, II . év

BBTE BGK, Geológia szak, II . év

BBTE BGK, Mérnökgeológia szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Mosonyi Emília egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

A málnási andezitek kémiai, ásványtani, kőzettani jellemzése és felhasználhatósága

Székelyföld vulkáni kőzeteinek gazdasági értékesítése ásványtani, kőzettani, valamint geotechnikai vizsgálatokat igényel. A málnási kőfejtő két fő szintjének láváit vizsgáltuk kőzetmikroszkópos, vegyi és RXDmódszerrel. Szövetük és szerkezetük alapján a kőfejtő két egymásra települt lávafolyást tár fel, oszlopos és lemezes elválásokkal. Kémiailag a semleges kőzetek (andezitek és bazaltandezitek) shoshonites sorozatához tartoznak .

Ásványi összetételükben (plagioklászok, piroxének, amfibolok és színes csillámok, iddingsitesedett olivin), xenokristályok (kvarc-tridimit) találhatók .

Simon Ottó Márk, Titi Szilárd

BBTE BGK, Geológia szak, II . év

BBTE BGK, Geológia szak, II . év

Témavezető: dr. Forray Ferenc egyetemi docens, BBTE BGK, Geológiai Intézet

Az észak-gödemesterházi ércesedett magmás kőzetek hidrotermális mállása

Kutatásunk célja a Gödemesterházától északra eső Zebrac-patak völgyében található ércesedett magmás kőzetek hidrotermális mállási termékeinek az azonosítása, és az ezt kiváltó folyamatoknak a leírása. Terepi mintavételezés után a mintákat binokuláris, kőzet- és ércmikroszkóppal, valamint RXD-módszerrel vizsgáltuk. El tudtunk különíteni egy dácitos és egy andezites mintát, amelyekben beazonosítottuk a főbb mállási folyamatokat: karbonátosodás, kloritosodás, zeolitosodás, opacitosodás . Továbbá próbáltuk Peltz és munkatársai (1979–80) megfigyeléseit a vulkáni tevékenységről összevetni újabb kordatálásokkal, és ezekből következtetéseket levonni.

Gyógypedagógia

Bírálók:

• dr. Antal Imola egyetemi docens, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

• dr. Dégi László Csaba egyetemi docens, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

• dr. Roth Mária egyetemi professzor, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

Szekcióvezető:

• Barna Márta

Barna Márta

BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III . év

Témavezető: dr. Orbán Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A Zumba® program hatása a mozgásra, a kognitív képességekre és a pozitív énképre

Témaválasztásomban nagy szerepet játszott, hogy felgyorsult világunkban a gyerekek egyre kevesebbet mozognak, emiatt pedig szerettem volna egy általam kedvelt és hasznosnak tartott új mozgásformába bevezetni őket, ami az egészségre gyakorolt pozitív hatása mellett remekül kikapcsol, ugyanakkor lendületet ad, emellett pedig az intenzív zene és tánc hatása jobb kedvre derít . A Zumba® egy Kolumbiából származó tánc, melynek segítségével fejlődik a mozgás, emellett játékkal, nevetéssel, izgalmas zenékkel és táncokkal kapcsolódhatunk ki. A Zumba® mozgásprogram fejlesztő hatásának kutatásáról nincsenek előzetes publikációk, ugyanakkor a tánccal való fejlesztés hatékonyságáról rengeteg kutatásról olvashatunk. A kutatás 56 harmadik osztályos, azaz 9–10 éves gyerek fejlődését mérte, közülük 29 gyermek a kísérleti csoport, míg 27 gyermek a kontrollcsoport tagja . Hipotéziseinkben megfogalmaztuk, hogy a mozgásos programban részt vevő gyerekek mozgása összerendezettebb és harmonikusabb lesz, egyensúlyérzékükben javulás tapasztalható, ugyanakkor a program kihat a kognitív képességekre és az énképet pozitív irányba fordítja. Eredményeink igazolják a program fejlesztő hatékonyságát, azaz a mozgás hatására fejlődik a mozgás összerendezettsége, emellett javulás tapasztalható az egyensúlyérzék területén, fejlődés mutatkozott a gyerekek kognitív profiljában, éspedig pozitív irányba változott a gyerekek énképe.

Kulcsszavak: specifikus tanulási zavar, zumba, tánc, mozgás, kognitív képességek, énkép

Gyógypedagógia

Bőck Noémi

BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III . év

Témavezető: dr. Kálcza Jánosi Kinga egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Dani és az állatkerti kiruccanás. Avagy a kommunikáció és felelősségteljes

viselkedés fejlesztése szociális történetekkel, valamint képkártyákkal

autizmus spektrum zavarral rendelkező gyerekeknél

Az autizmus spektrum zavar egy önálló, a viselkedésben és fejlődésben megnyilvánuló kórkép, melyben a szociális kapcsolatok, kommunikáció, képzeleti és rugalmas gondolkodás területe sérült .

Célcsoportunk a 10–14 éves ASD-vel rendelkező gyermekek, akiknél olyan – képekkel kísért – szociális történetekkel avatkoztunk be, melyek a személyes biztonságukra koncentrálnak . Tehát beavatkozásunk egy általunk kialakított komplex módszer hatásvizsgálata, ami a PECS-hez hasonló képkártyákra, valamint a szociális történetekre épül, amelyeket játékos keretbe rendezünk .

Eszközök: Gyermekviselkedési kérdőív tanári változata, Értékelő lista az autizmus kezelésének nyomon követésére, illetve egy általunk megalkotott, szociális történeteket és képkártyákat magába foglaló könyv. Várható eredményeink szerint a beavatkozás során javulni fognak a kommunikációs képességeik, illetve a magatartásuk, felelősségteljes viselkedésük.

Kulcsfogalmak: autizmus spektrum zavar, képkártyák, szociális történetek, kommunikáció, viselkedés

Csákány Edina, Makszim Edina-Beáta

BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, II . év

BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, II . év

Témavezető: dr. Orbán Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet A művészeti nevelés hatása az értelmi akadályozottak életminőségére

Mindnyájunknak jogunk van ahhoz, hogy belekóstoljunk egy aktív és önálló életmódba. A művészeti nevelések hozzásegíthetik az értelmi akadályozott embereket bizonyos életszükségleti képességek elsajátításához, melyek javítják az életminőségüket. Kiemelhetjük a lényeges tényezőket, melyeket a művészeti nevelések különböző ágazatai fejlesztenek, ilyen a csoportba való beilleszkedés, figyelem, szókincs, önismeret, önkifejezés, önbecsülés, auditív differenciálás, artikuláció, beszédritmus, képzelőerő, esztétikai érzék; emellett sok más területet is fejlesztenek. Ezeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy mindeniket felhasználhatjuk az életminőségük javítása során. Hipotézisünk, hogy a művészeti nevelés pozitívan hat az értelmi akadályozott személyek szociális képességeire, mely javítja életminőségüket. Az eljárás interkulturálisan történik, mellyel bebizonyítjuk, hogy mindkét országban a művészeti nevelés pozitív hatással van a felnőtt értelmi akadályozottak életminőségére.

Gyógypedagógia

Ernyi Kinga, Egyed Zsuzsánna

BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, II . év

BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, II . év

Témavezető: dr. Kiss Szidónia egyetemi docens, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Autista gyerekek nagymozgásának és akarati cselekvésüknek

fejlesztése drámapedagógiai módszerrel

Kutatásunk során drámapedagógiai módszerek hatását vizsgáljuk autista gyerekek nagymozgására és akarati cselekvésükre irányulva. Vizsgálatunk résztvevői a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának óvodáskorú autista gyerekei. Az elő- és utóméréshez nagymozgást felmérő eszközt használunk, illetve megfigyeljük a tevékenységek során megnyilvánuló akarati cselekvésüket.

Feltételezzük, hogy a drámapedagógiai módszerek pozitív hatással vannak az autista gyerekek nagymozgásos fejlődésére és akarati cselekvésükre.

Kulcsfogalmak: autizmus, nagymozgás, akarati cselekvés, fejlesztés

Imre-Muntean Kikerics-Kata

BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III . év

Témavezető: dr. Kálcza Jánosi Kinga egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A szexuális diszfunkciók és a szocioszexualitás vizsgálata ép és sérült egyéneknél

Kutatásunk célja felmérni az ép és sérült egyének szexuális funkcióira vonatkozó adatokat, megvizsgálni és összehasonlítani azt, hogy milyen diszfunkciók lépnek fel akadályozott és ép személyek esetében, illetve hogy a megjelenő diszfunkciók mennyire általánosíthatóak a két csoportra nézve.

A szocioszexualitás esetében, mely az érzelemmentes, elköteleződés nélküli szexuális együttlétet jelenti, arra vagyunk kíváncsiak, hogy a két csoport esetén milyen különbségek adottak .

A vizsgálatunk kérdőíves módszerrel történik, háromféle kérdőívet használunk: demográfiai adatokra vonatkozó, szocioszexuális orientációs és SFQ-V1 kérdőíveket.

A kitöltők 25–45 év közötti ép és sérült személyek. A sérült egyének esetében látásukban, hallásukban, mozgásukban akadályozottakat kérdezünk .

Kulcsfogalmak: szexualitás, ép és sérült egyének, szexuális diszfunkciók, szocioszexualitás

Gyógypedagógia

Nagy Renáta-Timea

BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III . év

Témavezető: dr. Orbán Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Daktil memóriakártya hatása a hallássérültek elfogadására

Dolgozatunkban nagy hangsúlyt fektetünk az inklúzió megvalósulására egy innovatív didaktikai eszköz segítségével, ami nem más, mint a daktil memóriakártya. Ez egy saját készítésű eszköz, mely segít egy új világ megismerésében, ahol a nonverbális kommunikáció által válhatunk teljessé . Csupán játéknak tűnik, de kutatásunkban egy olyan képességfejlesztő eszköz, melynek segítségével változást érhetünk el nemcsak a figyelem és emlékezet, hanem az attitűd szintjén is. Kutatásunkban harmadik osztályos gyerekek vesznek részt . A kísérleti csoportban a daktil memóriakártya által ismerhetik meg a hallássérültek kommunikációs eszközét, míg a kontrollcsoport tagjai egy előadáson vesznek részt, melynek keretében betekintést nyerhetnek a hallássérültek életébe .

Kulcsszavak: inklúzió, jelnyelv, daktil, attitűd, hallássérülés, kommunikáció, figyelem

Péter Krisztina

BBTE PNTK, Alapképzés szak, III . év

Témavezető: dr. Orbán Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Diszlexiaveszélyeztetett gyerekek fonématudatosságának, szókincsének,

illetve emlékezetének fejlesztése játékokkal

Diszlexiaveszélyeztetettségről beszélünk, ha az óvodás gyermeknek (vagy előkészítős, illetve első osztályt kezdő kisiskolásnak) részképességzavara van.

Dolgozatunk fő céljául a diszlexiaveszélyeztetett gyerekek fejlesztését tűztük ki. A kutatás kiindulópontja a veszélyeztető tényezők időben való észrevétele, ami elősegíti a tanulási zavarok kiküszöbölését, illetve enyhítését. Célcsoportunkként első és második osztályos gyerekeket választottunk.

Összefüggéseket keresünk a szókincs, emlékezet és a fonológiai tudatosság, valamint az olvasás képessége között . Célunk az, hogy a diszlexiaprevenciós program hatékonyságát igazoljuk .

Első hipotézisünk tehát az, hogy a szókincs, emlékezet és fonológiai tudatosság prediktív az olvasási képességre. Továbbá a következő feltevésünk, hogy a szókincs, emlékezet és fonológiai tudatosság fejlesztése megelőzheti az olvasási zavar kialakulását.

Gyógytorna – Testnevelés és Sport

Bírálók:

• Apró Rozália gyógytornász, Kozmutza Flóra Hallásérültek Intézete

• Bartha Csaba gyógytornász, Rehabilitációs klinika

• dr. Boros Bálint Iuliana egyetemi docens, BBTE TSK

• dr. Simon Ugron Ágnes egyetemi adjunktus, BBTE TSK

• Szekrényes Mária Gabriella gyógytornász, Rotamundi egyesület

Szekcióvezető:

• Pakulás Nóra

Balló Laura

BBTE TSK, Edzői szak, mesterképzés I. év

Témavezető: dr. Paşcan Ioan egyetemi tanár, BBTE TSK, Egyéni Sport Intézet

Az óvoda és iskola közötti átmeneti korosztály sajátosságai

képességeik fejlesztése testnevelési órán

A kutatás 48 kisiskolás terhelhetőségére vonatkozó motoros képességének vizsgálatát foglalja magába. Dolgozatom alapja egy beavatkozás, melynek célja, hogy a kolozsvári magyar tannyelvű Báthory István Elméleti Líceum előkészítő osztályos diákjainak motorikus képességeit felmérjem és fejlesszem. Azt a hipotézisemet szeretném bebizonyítani, mely szerint a gyerekek dinamikus játékok által nagyobb fejlődést érnek el a hagyományos modszerekhez képest .

A konkrét gyakorlatias cél elsősorban az, hogy a kísérleti csoportnak a dinamikus játékokkal való fejlesztést követően a poszttesztben elért eredményei jobbak legyenek a pretesztben elérteknél, másodsorban pedig, hogy a kontrollcsoportot is felülmúlják az eredmények összehasonlítása során .

A fejlesztést a preteszt és a posztteszt zárja közre. Ezek a tesztek hat motorikus képességet mérő próbát tartalmaznak, éspedig a célbadobás, botfogás (jobb és bal kéz), hason fekve húzódzkodás a padon, labdarakás, felugrás, illetve lábemelés 60-ig .

Gyógytorna – Testnevelés és Sport

Horn Mairin

BBTE TSK, Gyógytorna és speciális mozgáskészség szak, II . év

Témavezető: dr. Simon-Ugron Ágnes egyetemi adjunktus, BBTE TSK, Gyógytorna és Elméleti Tantárgyak

Intézet

A spasztikus paraparézis egy neurológiai betegség, melyet a gerinc háti részének kétoldali sérülése okoz . Az alsó végtagon jelentkezik, a betegek izmai görcsösek, és a testtáj részlegesen le van bénulva .

A vizsgálati személy egy 15 éves lány. 2016. augusztus 30-án kezdtük és 2017. március 11-én fejeztük be a kezelést. Egy életminőség-felmérő kérdőívet kezelés előtt és után is kitöltött a beteg. Ashworth-skálával felmértem a spasztikusság mértékét, 2-es értéket kapott . A kezelés során mozgásprogramot alkalmaztunk, tornával és passzív mozgatással, otthon .

A kérdőíves kikérdezésből megtudtam, hogy a vizsgált személy életminősége nagyban javult, mivel a kezelés előtt két percnél tovább nem tudott állni, ellenben a kezelés után akár tíz percig is képes volt erre. Az Ashworth-skálával csak alig látható változás történt. A vizsgált személy már az első hetekben érezte a pozitív változást .

A hathónapos mozgásprogram tehát pozitívan befolyásolta a spasztikus paraparézises beteg életminőségét.

Kulcsszavak: spasztikus, paraparézis, életminőség.

Oláh Réka

BBTE TSK, Gyógytorna és speciális mozgáskészség szak, III . év

Témavezető: dr. Boros-Bálint Julianna egyetemi docens, BBTE TSK, Gyógytorna és Elméleti Tantárgyak

Intézet, dékánhelyettes

Coxartrózis rehabilitációja gyógytornával időskorban

A mára jelentősen megemelkedett társadalmi és egyéni elvárások, illetve a populáció elöregedésének egyik negatív következménye az, hogy 75 év fölött már szinte mindenki tapasztalja a coxartrózis kellemetlen tüneteit, amelyek jelentősen rontják az életminőséget.

Kutatásom célja a gyógytorna hatásának vizsgálata a coxartrózis kezelésében időskorban. Vizsgálatomat egy 75 éves primer coxartrózissal diagnosztizált férfin végeztem különböző tesztek és az általam

összeállított gyógytornaprogram alapján . Rendszeres gyógytorna végzése következtében pozitív eredmé -

nyeket kaptam: csípőízületi mobilitás és izomerő-növekedés, gazdaságosabb és kevésbé fájdalmas helyváltoztatás elérése, és így az életminőség javulása. Ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a gyógytornának jelentős szerepe van, és akár időskorban is alkalmazható a coxartrózis kezelésében.

Kulcsszavak: coxartrózis, gyógytorna, rehabilitáció, időskor, életminőség

Gyógytorna – Testnevelés és Sport

Sára Lukács Réka

BBTE TSK, Gyógytorna és speciális mozgáskészség szak, II . év

Témavezető: dr. Boros-Bálint Julianna egyetemi docens, BBTE TSK, dékánhelyettes

A Latarjet-műtét utáni rehabilitáció

Bevezetés: A vállízület az emberi test legnagyobb mozgástartománnyal rendelkező ízülete. Sérülékenysége a nagy mobilitásnak köszönhető.

Bristow–Latarjet-műtétet alkalmazunk, ha a sérült rostosporcos gyűrű olyan mértékben tönkrement, hogy nem rögzíthető vissza a csontra.

Hipotézis: A Latarjet-műtét utáni rehabilitáció, hat hónapi gyógytornát követően, 95%-ban visszaadja a vállízület műtét előtti mozgástartományát.

Vizsgálati módszerek, személy, körülmények: A vizsgált alany 33 éves férfi. A három szakaszból álló specifikus gyógytornaprogram alkalmazása és kiértékelése.

Eredmények: Az aktív labdarúgás újrakezdése négy hónap után (heti három alkalom), hat hónap után heti egy kosárlabda-játék .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Informatika I.:

Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

Bírálók:

• dr. Gaskó Noemi egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

• Sulyok Csaba , Accenture, Kolozsvár

• drd. Szenkovits Annamráia egyetemi tanársegéd, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Szekcióvezető:

• Udvarhelyi Tímea

Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

Bárdi Orsolya

EMTE MK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Antal Margit egyetemi docens, EMTE MK, Matematika–Informatika Tanszék

Folyamatos gesztusfelismerés gyorsulásérzékelővel

A gyorsulásérzékelő a legtöbb okoseszközben megtalálható szenzor. Dolgozatunk fő célja egy olyan szoftver megvalósítása, amely a gyorsulásérzékelőből kinyert adatokat folyamatosan figyeli, és felismeri a vezérlési gesztusokat . A legnagyobb kihívást a gesztusok végpontjainak helyes felismerése jelenti . A mi rendszerünk tanítása úgy történik, hogy egyetlen gesztussorozatot vételezünk, majd ebből egy saját algoritmussal meghatározzuk a gesztusok végpontjait . A gesztussorozat darabolása után meghatározható a végpontdetektáláshoz szükséges küszöbérték .

A gesztusok felismerésére a dinamikus idővetemítés (DTW) algoritmust használtuk. A rendszer hat gesztust ismer fel (jobb, bal, fel, le, kör jobbra, kör balra), de ezeket igény szerint le lehet cserélni, illetve bővíteni. Rendszerünk fontos tulajdonsága a felhasználófüggetlenség, tehát egyetlen tanítás után bárki használhatja .

Munkánk eredménye egy olyan okostelefon-alkalmazás, amely felismeri a definiált gesztusokat.

Kulcsszavak: gép-ember kommunikáció, valós idejű gesztusfelismerés, gyorsulásérzékelő

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

Csáki Tamás

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: drd. Sulyok Csaba doktorandus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet dr. Libál András egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Lineáris genetikus programok gyorsítása GPU segítségével

A genetikus programozási technikát már a '80-as években használták optimalizálási/keresési feladatok megoldására . Egyik ágazata a lineáris genetikus programozás (LGP), amely az egyedek genotípusát programcsonkokkal reprezentálja, fenotípusa pedig ezen programok lefutásának kimenete .

Manapság a grafikus processzorokkal való algoritmusgyorsítás nem számít új megközelítésnek. Az nVidia grafikus processzorokban található CUDA core-ok aránylag lassúak, viszont mivel akár több ezer ilyen core lehet egy kártyán, ezért ezek használatával lényeges gyorsulást érhetünk el olyan párhuzamosítható algoritmusok esetén, mint az evolúciós algoritmusok .

Dolgozatunk célja annak vizsgálata, hogy grafikus processzorokkal fel tudjuk-e gyorsítani az LGP algoritmusokat . Ennek érdekében olyan problémákat vizsgálunk, amelyek esetében bizonyítottan hatékony megoldás az LGP, majd összehasonlítjuk a CPU-n és a CUDA core-okon mért futási időt.

Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

Deák Anna

BBTE MIK, Vállalati szoftvertervezés és -fejlesztés szak, mesterképzés II. év

Témavezető: dr. Barabás László egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet drd. Sulyok Csaba doktorandus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Agilis szoftverfejlesztés a felsőoktatásban: tartalom vagy módszer?

Az agilis módszerek népszerűsége az elmúlt évek során megnőtt a szoftverfejlesztő csapatok körében, így azok egyre gyakrabban kerülnek a figyelem középpontjába. Az egyetemek alap- és mesterképzésen egyaránt változatos módszerekkel igyekeznek felzárkózni e módszerek tanításában .

Jelen dolgozat módszertani javaslat az agilis módszerek és a scrum keretrendszer alapképzésen való oktatására, valamint egy kutatás eredményeit elemzi, amelyet harmadéves alapképzéses egyetemistákkal végeztünk a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, a javasolt módszer alkalmasságának ellenőrzésére. Az eredményeket kérdőívvel, illetve egy olyan szoftverrel ellenőrizzük, amely az egyetemisták félévi tevékenységét – verziókövető rendszerek és projektmenedzsment-eszközök használatát – monitorizálja.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

Demeter Csaba

EMTE MK, Infromatika szak, III . év

Témavezető: dr. Iclănzan Dávid egyetemi adjunktus, EMTE MK, Villamosmérnöki Tanszék

Megerősítéses mélytanulás alkalmazása pénzügyi idősorokon

A megerősítéses tanulás esetében az állapotok direkt leképezése, táblázat segítségével, egy egyszerűbb feladat esetében is jelentős problémákat okozhat a lehetséges állapotok túl nagy száma miatt. A mélytanulásnak köszönhetően ez a probléma áthidalható. Többrétegű neuronhálók segítségével, magas szintű absztrakciót alkalmazva, megfelelő megközelítést nyújt a környezet reprezentálására. A megerősítéses tanulás és a mélytanulás kombinációja teszi lehetővé a tanuló ügynök helytállását valós feladatok esetében is. A dolgozat egy megerősítéses mélytanuló ügynök alkalmazását mutatja be pénzügyi idősorokon . A feladat kihívást jelent mind az ügynök, mind az ember számára, ez a részvényértékek nagyrészt kiszámíthatatlan változásának köszönhető, mivel a különféle külső események zajos adatokat eredményeznek. A megerősítéses mélytanulást alkalmazó módszer ígéretes eredményeket ért el, szignifikánsan meghaladva egyszerűbb stratégiák, mint például a „Buy and Hold” teljesítményét.

Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

Kálmán Noémi

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Bodó Zalán egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Intelligens képelemzés kompozíciós szabályok alapján

Az egyre performánsabb kamerákkal ellátott okostelefonok széles körű elterjedésével hajlamosak vagyunk életünk minden pillanatát megörökíteni. Azonban a jó minőség még nem biztosítja a kép művészi értékét is . Az esztétikus képek készítésében fontos szerepet játszik a kompozíciós szabályok betartása .

A dolgozat célja egy olyan módszer kidolgozása, mely egy bemeneti képből egy, a kompozíciós szabályokat jobban betartó képrészletet ad. Első lépésben azonosítjuk a kiemelkedő területeket, majd ezeknek a relatív pozícióját változtatva próbáljuk a lehető legmagasabb esztétikai értékkel rendelkező képrészletet meghatározni és kivágni .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

Képes Tamás-Zsolt

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Bodó Zalán egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet A verskészítő mesterséges kreativitás genetikus megközelítése

A mesterséges kreativitás olyan (egy vagy több) algoritmust takar, amely emberek számára kreatívnak számító terméket produkál .

Mi, a mesterséges kreativitást felhasználva, lehetőleg minél értelmesebb, minél versszerűbb magyar nyelvű költeményeket szeretnénk előállítani. Az előbb említett célt egy genetikus algoritmus segítségével

érjük el: különböző szöveges adatokból kiindulva új verseket építünk fel, majd megvizsgáljuk ezek értelmességét, verstani és grammatikai helyességét, s ezek után a legjobbakból új verseket kreálunk egyedek keresztezése és mutációk segítségével .

Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

Kurkó Mihály-Zsolt

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Bodó Zalán egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Zuhatagtömörítés

Az egyre rohamosabban fejlődő technológiák világában nagy szükség van az adatok hatékony mozgatására, ehhez pedig elengedhetetlen a fölösleges munkavégzés kiküszöbölése .

Hasonlóan több más veszteségmentes tömörítési módszerhez, a mi módszerünk is az adatban előforduló ismétlődő részeket vágja ki, ezáltal lényegesen csökkentve az adat méretét.

Hogyan is működik?

Miközben keresi az ismétlődő részeket, kiválasztja azoknak egy olyan kombinációját, amely az adat lehető legnagyobb területét fedi le a lehető legkevesebb darabból, az így alakuló kombináció elemeit pedig helyettesíti egy hivatkozással, ami a hivatkozó elem ismétlődési eredetére mutat.

A zuhatagért a módszer adatszerkezetébe kell evezni, és ha elkapott az ár, többek között az n-gramokat is hozza magával .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

Péter Huba

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Libál András egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

CPU optimalizált szimuláció és vizualizáció

A projekt célja egy általános célú molekuláris dinamikai „brownian dynamics” szimuláció és egy ehhez tartozó megjelenítő program fejlesztése, mely lehetővé teszi a kolloid, granuláris vagy más, nanométer vagy mikron nagyságú részecskékből álló rendszerek vizsgálatát három dimenzióban.

A szimuláció egy pont- vagy gömbszerű részecskékből álló rendszert modellez. A megjelenítőhöz az Intel által kifejlesztett sugárkövetésen alapuló OSPRay-t használjuk fel, amely alkalmazásával olyan szoftver készíthető, amellyel valós időben tudjuk a rendszer állapotát megjeleníteni interaktívan.

Informatika I.: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

Szilágyi Réka, Kis Nándor

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Gaskó Noémi egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Evolúciós játékok alkalmazása daganatos sejtek modellezésében

Dolgozatunkban az evolúciós játékok alkalmazását mutatjuk be a sejtbiológiában . Már a sejtek szintjén megfigyelhetőek kooperatív, illetve kompetitív viszonyok, amelyek játékelmélettel modellezhetőek. Ezeket, az alkalmazásunk elméleti háttereként is szolgáló matematikai modelleket használják a rákkutatásban is, ahol a sejtek mint játékosok vannak jelen. Fő célunk játékelméleti modellek kiterjesztése a sejtek interakcióinak vizsgálatára .

A projekt gyakorlati részét egy webes felület képezi, amin megjeleníthető a különböző sejtpopulációk viselkedése, időbeni alakulása. A szimuláció paramétereit, a generációk számát a felhasználó módosíthatja, ezáltal valós időben betekintést nyerve a daganatok dinamikájába.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Informatika II.:

Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások

Bírálók:

• Jánosi-Rancz Tünde Katalin egyetemi adjunktus, EMTE, Matematika–Informatika Tanszék

• dr. Ruff Laura egyetemi adjunkts, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

• dr. Simon Károly egyetemi adjuntus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Szekcióvezető:

• Udvarhelyi Tímea

Informatika II.: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások

Balázsi Róbert-Sándor, Ambrus Adrián-Zoltán

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Simon Károly egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Codespring Kft ., projektmenedzser Kandó Norbert, Codespring Kft ., projektmenedzser

Sipos Áron, Codespring Kft., szoftverfejlesztő

Terapeuták munkáját támogató szoftverrendszer: a dWelling projekt

A dolgozat egy szoftverprojektet mutat be, amelynek célja egy főként alternatív gyógyászatban használható foglalási és leletnyilvántartási szoftverrendszer kifejlesztése. A rendszer egy központi szerverből és egy webes felületből áll. A rendszer adminisztrátorai a webes felületen keresztül terápiákat vihetnek fel, terapeutákat regisztrálhatnak a rendszerbe, és menedzselhetik a páciensek felhasználói fiókjait. A vendégfelhasználók megtekinthetik a rendszer által támogatott terápiákat, és regisztrálhatnak páciensként . A páciensek a beépített keresőmotor segítségével számukra megfelelő kezeléseket kereshetnek, és jelentkezhetnek ezekre a kezeléseket végző terapeutáknál. A terapeuták terápiákat rendelhetnek magukhoz, meghatározhatják munkaprogramjukat, és e-mailen keresztül értesülnek a foglalásokról .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Informatika II.: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások

Bege István, Tóth Melinda

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: Kintzel Levente Codespring Kft .

Szilágyi Zoltán , Codespring Kft .

dr. Simon Károly egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

A PlentyGO: programajánló szoftverrendszer színházak

számára

Napjainkban egyre nagyobb az igény olyan alkalmazásokra, amelyek különböző programokat, rendezvényeket képesek egy helyen kezelni . Ilyen rendezvények lehetnek például a fesztiválok, sportesemények vagy színházi előadások.

A legtöbb színház rendelkezik saját weboldallal, ahol közzéteszi aktuális előadásait, illetve az ezekkel kapcsolatos információkat, híreket . Ezek a weboldalak felépítésüket tekintve különböznek egymástól, ezért előfordul, hogy a felhasználó számára nehézséget okoz a megfelelő információ megtalálása. Erre a problémára kínál megoldást a PlentyGO szoftverrendszer, amely lehetővé teszi a színházak előadásainak böngészését egy egységes felületen .

A dolgozat ezt a szoftverrendszert mutatja be, amely két kliensalkalmazásból és egy központi szerverből áll. A felhasználók az Android kliensalkalmazásban tudják böngészni mindazon színházak előadásait, amelyek előzőleg feltöltötték repertoárjukat a webes felhasználói felületen keresztül.

Informatika II.: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások

Kendi Balázs, Nemes Szilárd, Szabó Sándor Zsolt

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Bodó Zalán egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

TempR – felhő alapú intelligens fűtésmenedzsment

Az IoT (Internet of Things) elterjedésével rohamosan lépnek be életünkbe a különböző okos informatikai

eszközök, melyek megkönnyítik mindennapjainkat. Erre alapozva a következőkben ismertetni fogunk egy teljes értékű okos fűtőrendszer-szolgáltatást. Rendszerünk több fő komponensből áll össze:

• egy mikrokontroller, mely az okos termosztát szerepét tölti be azáltal, hogy a többi komponenssel kommunikálva folyamatos ellenőrzés alatt tartja a hőszabályozást;

• egy felhő alapú szolgáltatás, mely gyakorlatilag egy köztes kapocsként valósítja meg az üzleti logikát és az adattárolást;

• továbbá egy felhasználói webes felület, amely lehetőséget ad a rendszer egyszerű kezelésére és használatára .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Kiss-Budai Mátyás

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Ruff Laura-Ildikó egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika

Intézet

OnTrack – hibrid mobilalkalmazás hegyen való tájékozódása, segítségkeresése és információszerzése

Az onTrack alkalmazás fő célja az, hogy leegyszerűsítse a hegyimentők és turisták közti együttműködést/kommunikációt. A mentőegységek egyik legnagyobb nehézsége az, hogy pontosan beazonosítsák a segítségre szoruló turista pozícióját. Itt jön képbe az onTrack alkalmazás, amely segítségével valós időben láthatóak a felhasználók és pontos tartózkodási helyük, amit a hegyimentők nyomon tudnak követni. A kirándulók telefonos segítségkérés esetén is meg tudják adni a koordinátákat, ezzel nagyban lerövidítik a mentőegységek helyszínre érkezésének idejét, ami fontos szempont.

Ugyanakkor a kirándulók fontos információhoz juthatnak a hegyimentőktől (pl. lavinaveszély, lezárt turistaútvonalak stb.). Ezen felül a felhasználóknak lehetőségük van egymás között is információt meg-

osztani .

Az onTrack egy hibrid mobilalkalmazás, így elérhető Android, iOs, Windows telefonon is, amihez egy szerver tartozik .

Informatika II.: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások

Kocs Krisztián-István, Hobaj Roland

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Simon Károly egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet A VRemote virtuálisvalóság-platform játékok megjelenítésére és irányítására

A dolgozatban bemutatott VRemote projekt célja egy bárki számára könnyen elérhető virtuális valóság típusú környezet megteremtése számítógépes játékokhoz. A forgalomban lévő drágább megoldásokkal és

eszközökkel összehasonlítva, a VRemote esetében a virtuális valóság megtapasztalásához elegendő egy viszonylag egyszerűen beszerezhető VR szemüveg, melybe a telefonunkat helyezhetjük.

A szoftverrendszer szerver komponense a játszani kívánt játékkal azonos gépen fut, annak érdekében, hogy a játék képét közvetíthesse a mobilalkalmazás felé . A szerveralkalmazáshoz elkészült crossplatform grafikus felülete a szükséges hálózati beállítások elvégzésére, valamint statisztikák megjelenítésére ad lehetőséget.

Az Android kliensalkalmazás a sikeres kapcsolódást követően elvégzi a felé közvetített videó megjelenítését, és rajta keresztül történik a játék irányítása is . A gépen futó játék irányítása a szemüvegben elhelyezett telefon mozgását figyelembe véve történik.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Informatika II.: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások

Sinkler-Németh István

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Simon Károly egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

A Keyways Android App

A dolgozatnak a Concentris rendszerhez készült mobilalkalmazás szolgál alapjául . A Concentris egy már használatban lévő projektmenedzsment-eszköz, amely több funkcióval rendelkezik, tartalmaz projektkezelő, fájlmegosztó modulokat, valamint a munkafolyamat követését megvalósító alrendszert. Ehhez a rendszerhez készült egy eseménykezelő modul, amelyen keresztül a rendszer felhasználói értesülni tudnak eseményekről (konferenciákról), ezekre feliratkozhatnak, a saját preferenciáik szerint kitöltve a regisztrációs íveket. A dolgozat az eseménykezelő modul megvalósítását mutatja be, amely egy Android platformon futó natív alkalmazás . Az applikáció a felhasználók kényelmét szolgálja majd, mivel bárhol elérhetőek lesznek az eseményekkel kapcsolatos információk, illetve adott lesz a bejelentkezés lehetősége.

Informatika II.: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások

Sütő Zorán

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Ruff Laura-Ildikó egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika

Intézet

MobileController

A MobileController egy több játékost igénylő (multiplayer) tankjátékot foglal magába, amely a böngészőn (browseren) fut, és a játékosoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a saját mobiltelefonjukat használják a karakterük irányítására. A mobilalkalmazás Android platformon lesz elérhető, úgy viselkedik, mint egy vezérlő, távirányító (controller), ami lehetőséget teremt arra, hogy a játékosok egymás mellett kényelmesen elférjenek, és így játszhassanak, akár egy képernyő előtt is. A szerver Nodejst használ a kliensek kielégítésére. Az alkalmazás célja, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket, akár egy esős délutánon.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Informatika II.: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások

Vincze Dávid, Zsebe Ákos, Gál Béni

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Libál András egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Smart Home rendszer

Dolgozatunkban egy olyan Smart Home rendszert mutatunk be, amely csatlakozik egy háztartás áramellátására, és méri a háztartási eszközök áramfogyasztását . A rendszer felismeri a bekapcsolt eszközöket, és megjeleníti az adatokat Android telefonon és okosórán is. A hardware rész egy Node MCU mikrokontroller felhőhöz van csatlakoztatva, mely szenzoradatokat beolvasva továbbítja ezeket a feldolgozó backendhez . A backend mesterséges intelligenciát alkalmazva felismeri a háztartási eszközöket . Két applikációt is megírtunk, Android telefonra, illetve Android Wearre (okosórára) is.

Informatika II.: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások

Zsebe Ákos, Váradi Péter, Vincze Dávid, Kovács Zoltán, Mátyás Róbert

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Barabás László egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet dr. Barabás Réka egyetemi docens, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet, dékánhelyettes

Eseményvezérelt architektúra az összekapcsolt kémiában

Dolgozatunkban kémiai kísérletek automatizálását és nyomon követését végezzük hosszabb, 24–30 órás reakciók megfigyelésére.

Az automatizálás Raspberry Pi 3-as segítségével történik, mely a szenzorok adatait olvassa, és előre beállított értékek között tartja a kísérleti folyamatot .

Webes felületről nyomon követhető egy kísérlet állása, az aktuális hőmérséklet és pH-érték időbeli alakulása grafikonokon ábrázolva, és befolyásolni is lehet ezt.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Kémia I.: Biokémia és szerves kémia

Bírálók:

• dr. Hornyánszky Gábor egyetemi docens, BMGTE VBK, Szerves Kémia és Technológia Tanszék

• dr. Katona Gabriel egyetemi docens, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

• dr. Paizs Csaba egyetemi tanár, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Szekcióvezető:

• Lokodi Eszter

Kémia I.: Biokémia és szerves kémia

Antal Ferenc

BBTE KVK, Kémia szak, III. év

Témavezető: dr. Brem Balázs egyetemi tanársegéd, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet dr. Gál Emese egyetemi tanársegéd, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Fenotiazin tartalmú dipirometánok szintézise

A fenotiazin és származékai számos színezék és polimer alapanyagát képezi, a gyógyászatban mint antipszichotikum alkalmazzák, egyes származékainak gomba- és rákellenes hatása van .

A bór-difluoro-dipirrometén (BODIPY) egy fluoreszcens festékcsalád, melynek szerkezetében egy dipirrometénbe diszubsztituált bór atom, jellemzően BF2 található. A dipirrometének átmenetifém-komplexeit és a BODIPY-t intenzív fényelnyelés és kiemelkedő kvantumhatásfok jellemez. Nagyfokú stabilitásuk indokolttá teszi ezen vegyületek alkalmazását az analitikai kémiában, anionok és kationok detektálására. A szakirodalomban egyre nagyobb az érdeklődés a hetero/aril dipirrometének iránt, melyek a BODIPY fluorofórok szintézisének kiindulási anyagai. A 3-formil-10-alkil-fenotiazinból kiindulva savas katalizátor jelenlétében sikeresen előállítottunk heteroaromás dipirometánokat, és szerkezetüket NMR-, FT–IR-, MSmérésekkel igazoltuk .

Barabás Laura-Edit

BBTE KVK, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia szak, IV. év

Témavezető: dr. Gál Emese egyetemi tanársegéd, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Fenotiazin és indol alapú Schiff-bázisok szintézise

A Schiff-bázisok egy igen fontos csoportját képezik a szerves vegyületeknek . Egy karbonilcsoportot tartalmazó vegyület és egy primer amin kondenzációja során lehetőségünk nyílik a szóban forgó vegyületek szintézisére. Ezen anyagok elterjedését meglehetősen sokoldalú felhasználásuk tette lehetővé. Széles körű

biológiai aktivitásuk révén antibakteriális szerként, gombaölő szerként, biocidként alkalmazzák őket, és vírusölő, maláriaellenes, rákellenes hatásuk is tudományosan igazolt. A Schiff-bázisok az utóbbi években a modern technológiák körében is elterjedtek, optikai számítógépekben, fotostabilizátorként, napkollektorok színezésére is alkalmazzák őket.

Laboratóriumi kutatómunkám során funkcionalizált indol- és fenotiazin-származékokból kiindulva különböző heteroaromás Schiff-bázisokat állítottunk elő, melyeknek szerkezetét, illetve optikai tulajdonságait tanulmányoztuk .

Kémia I.: Biokémia és szerves kémia

Kovács Ildikó

BBTE KVK, Kémia szak, II. év

Témavezető: dr. ifj. Várhelyi Csaba egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki

Intézet

Azometin-származékokkal képzett vas(II)-komplexek

szintézise, fizikai-kémiai és biológiai vizsgálata

Kutatásunk során Schiff-bázisokból, illetve -dioximokból kiindulva ezek származékait állítottuk elő, majd vas-komplexeket képeztünk a nyert termékekből. Schiff-bázisokon alapuló komplexeink képlete: [Fe(5-metil-2-hexanon)2(diamin)], ahol a diamin = etilén-diamin, 1,2-propilén-diamin, 1,3-propilén-diamin, o-fenilén-diamin. Ugyanabból az 5-metil-2-hexanonból kiindulva szemi- és tioszemikarbazont is előállítottunk, ezeket szintúgy komplexáltuk. A másik fajta komplex a dioximokkal képzett [Fe(metilpropil-Diox)3 (BOH)2] volt. Minden esetben FeSO4-ot használtunk komplexálásra, a megfelelő oldószerben.

Röviden komplexeink történeti hátterét is megnéztük, majd szerkezetét és fizikai-kémiai tulajdonságait vizsgáltuk különböző módszerekkel. Ezenfelül biológiai próbának is alávetettük: egyes komplexeket

E. Coli - és Staphylococcus aureus -baktériumokra teszteltünk, vizsgálva a gátlási zónát .

Vizsgált vegyületeinkről elmondható, hogy biokémiai szempontból fontosak, egyes képviselők – mint azt a biológiai próbák is kimutatták – antibakteriális szerek, valamint potenciális rákellenes gyógyszerek .

Kulcsszavak: Schiff-bázisok, -dioximok, Fe-komplexek, termikus bontás, fizikai-kémiai vizsgálatok, mikrobiológiai vizsgálatok

Nagy Emma Zsófia Aletta

BBTE KVK, Kémia szak, mesterképzés II. év

Témavezető: dr. Bencze László-Csaba egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Kémia Intézet

PcPAL fenil-alanin ammónia-liáz szubsztrát tartományának kiszélesítése

A vad típusú Petroselinum crispumból származó fenil-alanin ammónia-liáz (PcPAL) relatív magas szubsztrát tartományát sikeresen alkalmazták számos optikailag tiszta heteroaril aminosav szintézisében .

Kutatómunkánk célja a PcPAL szubsztrát tartományának kiszélesítése nagy térkitöltésű, nem természetes szubsztrátumok felé, ezáltal előállítva számos D- és L-enantiomertiszta, gyógyszeripari érdekeltségű aminosavakat.

A vad típusú PcPAL nem mutatott aktivitást a vizsgált szubsztrátumok átalakításában, ezért az enzim hidrofób szubsztrátkötő zsebét helyspecifikus mutagenézissel átalakítottuk, magas aktivitású mutáns enzimeket kinyerve . A biokatalitikus reakciók optimizálása útján kiváló hatékonyságú és enantioszelektivitású eljárásokat fejlesztettünk ki a célzott D- és L-aminosavak előállítására.

Kémia I.: Biokémia és szerves kémia

Paizs Emese

BBTE KVK, Kémia szak, III. év

Témavezető: dr. Gál Emese egyetemi tanár, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Szimmetrikusan funkcionalizált porfirinek szintézise

A porfirinek tetrapirrol szerkezetű makrociklusos vegyületek, 4 pirrolgyűrű metinhidakkal összekapcsolva alkot egy 20 C atomból álló zárt porfirinvázat.

Előfordulnak a természetben, fontos szerepük van a szervezetben lejátszódó folyamatokban. Részt vesznek az anyagcserében, oxigénszállításban, valamint elektron- és energiaátadásban, emiatt széles körben alkalmazzák .

Legjelentősebb kutatási területek: napcellák készítése, félvezetők gyártása, fotoszintézis modellezése, a nemlineáris optika és a nanoanyagok tanulmányozása, valamint a rákos sejtek pusztítása (fotodinamikus terápia – PDT) .

Előállításuk a pirrol és aldehid kondenzációján alapszik, a Rothmund-féle, az Alder–Longo- és a Lindseyféle előállítási módszerek a legalkalmasabbak mezo-tetraszubsztituált porfirin előállítására, 0,1–47%-os hozammal. Az általunk előállított porfirinek Alder–Longo-módszer alapján végeztük, majd kapcsolási reakciókkal funkcionalizáltuk, szerkezetüket NMR- és HRMS-módszerekkel igazoltuk .

100

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Pákai Renáta-Petra

BBTE KVK, Kémia szak, III. év

Témavezető: dr. Lovász Tamás egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémiai és Vegyészmérnöki Intézet

Vízoldható fenotiazinil-kalkonok szintézise és tulajdonságainak vizsgálata

A kalkonok vagy 1,3-diaril propenon-származékok fontos antibakteriális, gyulladásgátló, maláriaellenes, antioxidáns szereppel rendelkeznek. Továbbá, az 1,3-diaril propenon-egység alkalmas öt-, illetve hattagú aromás heterociklusok kiépítésére gyűrűzárási reakcióval.

A fenotizinil-kalkonok színes vegyületek, amelyek oldatban flluoreszcenciát mutatnak. Gyógyászati felhasználás, valamint festékként történő alkalmazás esetében fontos a vizsgált vegyület oldékonysága vízben és más poláros oldószerekben .

Munkám fő célja vízben oldható fenotiazinil kalkonok előállítása és szerkezetük jellemzése volt, valamint az így előállított vegyületek optikai tulajdonságaiknak vizsgálata különböző oldószerekben. A molekulák vízoldhatóságának növelését kvaterner ammóniumsók képzésével valósítottuk meg .

Kulcsszavak: kalkonok, oldhatóság, optikai tulajdonságok

Kémia II.: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia

Bírálók:

• dr. Fórizs Edit egyetemi docens, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

• dr. Hórvölgyi Zoltán egyetemi tanár, BMGTE VBK, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék

• dr. Kékedy-Nagy László egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

• dr. Kilár Ferenc egyetemi tanár, PTE TTK, Analitikai és Környezeti Kémia Tanszék

Szekcióvezető:

• Lokodi Eszter

Kémia II.: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia

Jákó Szabolcs

BBTE KVK, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia szak, III. év

Témavezető: dr. Kun Attila-Zsolt egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

dr. Alexandru Lupan tudományos kutató, BBTE KVK, tudományos főmunkatárs

dr. R. Bruce King egyetemi professzor, UAG, Department of Chemisrty, emeritus professor

9. csoport fémjei dimetálborán-származékainak kiralitása és hipoelektronicitása

A Cp2 M 2 Bn−2 H n−2 (n = 8, 9, 10, 11, 12; M = Co, Rh, Ir; Cp = η 5 -C5H5) összegképletű dimetálboránok energetikai és

strukturális vizsgálatát végeztük sűrűségfunkcionál-elmélet alkalmazásával.

A legalacsonyabb energiával rendelkező 8 és 9 csúcsú boránok klozo deltaéderek, azaz biszdiszfenoidok, illetve háromszorosan fedett trigonális prizmák . Permetilált diiriduim-boránokat (Cp* 2 Ir 2 B 6 H6 és

Cp* 2 Ir 2 B7 H 7, Cp*=η 5 -Me5 C 5) röntgensugár-diffrakcióval vizsgálva megállapították, hogy a szerkezetük nem deltaéderes, és tartalmaznak egy négyszögletes oldalt is .

A legkisebb energiájú 10 csúcsú Cp2 M 2 B8H8 rendszerek izoklozo deltaéderek, az egyik fématom egy

6 élszámú csúcsban, a másik egy 5 élszámú csúcsban található .

A legalacsonyabb energiájú 11 csúcsú Cp2 M 2 B9H9 dimetálboránok egy központi klozo/izoklozo deltaédert

tartalmaznak .

A legstabilabb 12 csúcsú Cp2 M 2 B10H 10 dimetálboránok deltaéder felépítésűek, és két, egymással szomszédos 6 élszámú csúcsot tartalmaznak .

Kémia II.: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia

Mihály Norbert-Botond, Hangan Horia

BBTE KVK, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia szak, III. év

BBTE KVK, IIPCB szak, II. év

Témavezető: dr. Csavdári Alexandra Ana egyetemi docens, BBTE KVK

dr. Cristea Vasile Mircea egyetemi professzor, BBTE KVK

Fitoremediáció optimális körülményeinek meghatározása

mesterséges neurális hálózatok használatával

A mesterséges neurális hálózatok (MNH) gyakran használatosak nem lineáris rendszerek, összetett ipari folyamatok viselkedésének leírására .

A kutatás alapuljául egy háromhetes kísérlet szolgált, amely laboratóriumi méretű vörösiszappal szennyezett vizes rendszer fitoremediációját vizsgálta. A kutatás célja egy MNH-modell felépítése, amely a rendszer pH-változását írja le .

Egy specifikus szerkezetet terveztünk a MNH-nak. A MNH-t számos adat használatával kiképeztük, amelyeket a kísérletek során feljegyeztünk. Bemeneti adatként szolgált a környezet hőmérséklete a vízben, illetve levegőben, a levegő nedvességtartalma és a fény intenzitása. A kimeneti adat a pH-változás.

A kiképzés és az ellenőrzés is jó eredményeket mutatott. A kapott MNH felhasználásával több lehetséges szennyezési állapotot szimuláltunk. A MNH előrejelzései pontosak, jó hatékonyságot mutatnak.

A kifejlesztett MNH jó eszköznek bizonyult arra, hogy felmérje a S. natans pH-csökkentő képességét a szennyezett vizes környezetben .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Kémia II.: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia

Rigó Melinda

BBTE KVK, Kémiai szintézisek modern technikái (TMSC) szak, mesterképzés I. év

Témavezető: dr. Barabás Réka egyetemi docens, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Nano-gyógyszerhordozók adszorpciós és deszorpciós vizsgálata

Egészségünk az egyik legfontosabb érték, így egyre kutatottabb témakört jelentenek a megfelelő gyógyszerhordozók kialakításának lehetőségei. Egyik legfontosabb cél a biológiai hatás és biztonság együttes elérése egy retard hatású készítmény kidolgozására. Erre legmegfelelőbbek a mezopórusos anyagok.

A kutatás során különböző hidroxiapatit alapú kompozitokra, valamint mezopórusos szilikátokra

gyulladáscsökkentőket vittünk fel, azaz adszorbeáltuk őket. Az elválasztást követően a szilárd részeket pasztilláztuk, majd SBF-ben áztattuk. Időbeli követése mintavétellel történt, melyeket UV-VIS spektrofotométerrel elemeztünk az illető gyógyszer hullámhosszán.

Eredményeink figyelemre méltóak, egyes esetekben a gyulladásgátlók deszorbeálódása meghaladja a 24 órát, de akár az 50 órát is, hordozótól függően. Felhasználásuk széles körű, akár operációk utáni gyulladásokról, akár implantátumokról beszélünk, hiszen hosszan kifejtett hatásuknak köszönhetően segítséget nyújtanak szervezetünknek elfogadni az új, idegen testet .

Kémia II.: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia

Szabó Róbert, Petrut Henrietta

BBTE KVK, Vegyészmérnöki szak, II. év

BBTE KVK, Vegyészmérnöki szak, II. év

Témavezető: dr. Barabás Réka egyetemi docens, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet, dékánhelyettes

dr. Barabás László egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Hidroxiapatit előállításának pH- és hőmérséklet-szabályozása

laboratóriumi körülmények között az IoT alkalmazásával

A hidroxiapatit [Ca 10 (PO 4)6 (OH)2] fő szervetlen alkotója a csontoknak, biokompatibilitása miatt felhasználható csontpótló implantátumanyagként és gyógyszerhordozóként is. Előállítása hosszas, hőmérséklet- és pH-érzékeny. Laboratóriumi körülmények között nehezen megfigyelhetőek és stabilizálhatóak a paraméterek. Erre ad megoldást az „IoT”, amelyet a RaspberryPi-hoz kötött szenzorok és adagolók által tudunk szabályozni, akár interneten keresztül is . A paraméterek szabályozhatóak, és értékük egy Cloudban mentődik. Ez lehetőséget nyújt a laboratóriumi kísérletek viszonylag olcsó és korszerű módon történő automatizálására.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Képzőművészet – Zene és zeneelmélet

Bírálók:

• egyeztetés folyamatban

Képzőművészet – Zene és zeneelmélet

Huszár Emese

PTE, Környezetultúra szak, III . év

Témavezető: dr. Rétfali-Gaál Sarolta egyetemi adjunktus, PTE KPVK

Csomagolástervezés – tojástartódesign

Napjainkban a csomagolástervezés egyre nagyobb szerepet játszik a termékek népszerűsítésében. Fontos szempont, hogy vonzza a vásárlót, felkeltse figyelmét, és minőséget sugározzon. Munkám során egy olyan funkcionális újítást kerestem, amely egy teljesen új tervezési vonalat követ. Egyszerűbb, de funkciójában mégis praktikusabb formai kialakításra törekedtem . Célom, hogy könnyebbé tegyem a fogyasztók számára a vásárlást, a tojások épségének ellenőrzését és a tárolást. A tojástartó két részből áll: egy kartondobozlapból hajtogatott tartóból és egy erre ráhúzható külső védő részből. A külső rész cserélhető, így annak változtatható a grafikája, felirata, tipográfiája is. Victor Vasarely Orion-C című munkája inspirált a tojástartó készítésében .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Képzőművészet – Zene és zeneelmélet

Péter Zsolt

Gheorghe Dima Zeneakadémia, hangszer szak, II . év

Témavezető: dr. Banciu Katalin egyetemi docens, GDZA

A szöveg-dallam-harmónia kapcsolata Bach Máté-passiójának

O Haupt voll Blut und Wunden című koráljában

A dolgozat a szöveg-dallam-harmónia kapcsolatát kutatja J . S . Bach Máté-passiójának O Haupt voll Blut und Wunden című koráljában. Bach nagyon változatosan harmonizálja ezt a korált, valahányszor megjelenik a passióban .

A dolgozat két részből áll, az első fejezet J. S. Bach életét és műveit mutatja be, a második kifejezetten a passió általános tulajdonságaira és a Máté-passió sajátosságaira tér ki . Részletesen bemutatja a passió műfaját, a mű keletkezését, a szöveg és zene kapcsolatát, a zenemű szerkezetét, és végül a korálok összhangzattani elemzésére is sor kerül .

Kommunikáció

Bírálók:

• drd. Benedek István doktorandus, BBTE PKKTK

• dr. Fülöp Otília egyetemi adjunktus, EMTE, Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék

• dr. Glózer Rita egyetemi adjunktus, PTE, Társadalom- és Médiatudományi Intézet

Szekcióvezető:

• Gászpor Bernadett

Ábrahám Zita

EMTE KK, Kommunikáció és PR szak, I . év

Témavezető: dr. Hubbes László Attila egyetemi adjunktus, EMTE CSK, Társadalomtudományi Tanszék

Szociodemográfiai tényezők befolyása a tartalommegosztásra a Facebook közösségi oldalon

A Facebook közösségi hálózat napjaink uralkodó közösségi oldala lett . Nem telik el nap, hogy legalább egyszer ne néznénk át a hírfolyamunkat, vagy éppen ne posztolnánk valamilyen tartalmat, ne töltenénk fel fényképet, ne osztanánk meg különböző fényképeket, oldalakat, híreket. Mivel én is „áldozata” vagyok a Facebooknak, én is csakúgy, mint több millió ember a Földön, végiggörgetem a hírfolyamom . Így felmerült bennem a kérdés, hogy a szociodemográfiai tényezők milyen különbségeket produkálnak e közösségi oldal használatában .

Kutatásom során megvizsgálom, hogy az életkor és a nem mennyire befolyásolja azt, hogy milyen tartalmakat tesznek publikussá a felhasználók, hogy milyen képet akarnak magukról közvetíteni a külvilágnak. E kutatás megfigyelési terepéül saját Facebook-fiókomat használom, és a vizsgálathoz Facebookismerőseim ezen közösségi oldalon való tartalommegosztását elemzem.

André Krisztina

EMTE MK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III . év

Témavezető: dr. Fülöp Otília egyetemi adjunktus, EMTE MK, Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék

A másság megjelenítése az erdélyi magyar és román sajtóban

Minden idők embere csoportokba szerveződik: együtt könnyebb megoldani a problémákat, átlátni a megválaszolandó kérdéseket, leküzdeni a nehézségeket, megteremteni a biztonságot . De ha van csoport, akkor van csoporton kívüli is. Ha van „mi”, akkor meghatározható, hogy az, ami nem tartozik a csoportunkba, az a „ti” csoportot erősíti.

Kutatásomban ennek a megfigyelésére vállalkozom. Vizsgálatom során arra fektetem a hangsúlyt, hogyan határozza meg magát az erdélyi magyarság, illetve a környezetükben élő románok, ezt miként jelenítik meg a mindennapi kifele történő kommunikációjukban, és ezáltal hogyan adnak teret az identitásuk meghatározásának és megerősítésének. Mindennek előfordulását négy magyar és két román portálon vizsgálom két kiválasztott időszakban.

Az eredmények alapján levont következtetésekre építve átláthatóbbá válik az együttélés során felbukkanó esetleges konfliktusok eredete és ezáltal azok megoldása is.

Barothi Brigitta, Tálas Eszter

BBTE PKKTK, Kommunikáció és PR szak, III . év

BBTE PKKTK, Kommunikáció és PR szak, III . év

Témavezető: drd. Benedek István , BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet Tina Turner, a virágos képeslapok és minden napra egy

idézet, avagy az X generáció és a Facebook

Úgy gondoljuk, hogy sokunknak ismerős lehet az a helyzet, amikor a közösségi médiában virágos képeslappal köszöntenek fel vagy napi bölcsességeket osztanak meg a falunkon. Ezek az üzenetek jellemzően az idősebb korosztályhoz tartozó ismerőseink részéről érkeznek. Kutatásunkban abból a felismerésből indulunk ki, hogy az X generációhoz tartozó Facebook-felhasználók alapvetően másként használják a közösségi média felületeit, mint a fiatalabb generációk tagjai. A közösségi média egyes profiljainak elemzése során pedig arra keressük a választ, hogy pontosabban milyen jellemzők mentén írható le ez a generációs Facebook-használat az erdélyi magyar felhasználók körében .

Kulcsszavak: közösségi média, X generáció, Facebook, médiahasználat

Kommunikáció

Demeter Anita

BBTE PKKTK, kommunikáció szak, III . év

Témavezető: drd. Benedek István , BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet

YouTube-vloggerek mint új médiasztárok? – egy Z generációs kutatás tapasztalatai

A YouTube nemcsak a világ legnagyobb videomegosztó tárhelye, hanem a Z generációs fiatalok egyik legkedveltebb közösségimédia-felülete is. Ez az a generáció, akik számára a YouTube-csatornákat működtető vloggerek lassan átveszik a klasszikus médiasztárok helyét . Kutatásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy ez a folyamat mennyire érhető tetten az erdélyi magyar fiatalok körében, kik a számukra meghatározó vloggerek, és mennyire tartják őket követendő példaképeknek.

Kulcsszavak: közösségi média, YouTube-csatornák, vloggerek, Z generáció, médiasztárok

Gedő Judit

EMTE CSK, Kommunikáció és PR szak, II . év

Témavezető: dr. Biró A. Zoltán egyetemi tanár, EMTE CSK, Társadalomtudományi Tanszék

Internet – vidék – iskola. Rurális térségben dolgozó pedagógusok

viszonyulása a gyerekek internethasználatához

Az internet a gyerekek mindennapi életében egyre nagyobb fontosságot kap, háttérbe szorítva ezzel az iskola és az őket oktató pedagógusok szerepét. Egyre több információhoz jutnak az internet által, ami zavaró a pedagógusok számára, mivel az internet használata előtt a fő információforrás ők voltak.

Kutatásom célja annak vizsgálata, hogy a pedagógusok miként viszonyulnak a gyermekek internethasználatához rurális környezetben . Kivonatolom a pedagógusok állításait, melyek a gyerekek internethasználatához kapcsolódnak, és bizonyos szempontok szerint csoportosítom azokat . Egy rangsorolást is szeretnék a kategóriák között, hogy mely állítások azok, amelyek a pedagógusok viszonyulásait meghatározzák .

A kutatás félig strukturált interjúk feldolgozására alapozott, amelyek rurális térségben oktató pedagógusokkal készült beszélgetések .

Kristó Ákos

BBTE PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III . év

Témavezető: dr. Kádár Magor egyetemi docens, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám

Intézet

A MOL társadalmi felelősségvállalása és sportszponzorizációja

A társadalomtudományok sokszínűsége és számos oldalról való megközelíthetősége a vállalati felelősségvállalásra (CSR) is roppant jellemző. Bár a diszciplinarizálódás korai szakaszában jár, számos meghatározása ismert, és országonként, így vállalatonként változik az üzleti stratégiába beépített erkölcsös vállalatirányítás. A MOL felelősségvállalása széles körű, hisz jelen van a kultúra, az oktatás, a környezetvédelem és a sport színterén is . A tudományos dolgozatomban a MOL sportban vállalt szerepét, az itt alkalmazott hosszú távú stratégiáit vizsgálom .

Lapohos Sarolta

BBTE PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III . év

Témavezető: dr. Kádár Magor egyetemi docens, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám

Intézet

dr. Keszeg Anna egyetemi adjunktus, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet

Sisters-kávé(zó) – miért jó?

Manapság a kávézók egyre több egyediséggel, kreativitással, valamint értékrenddel rendelkeznek . A mai generáció igen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy hol, milyen helyen fogyasztja el kávéját, és sok tényező befolyásolja döntését. Egy megfelelő design, egy jól kialakított imázs mind nyerő tényező lehet a döntés meghozatalában .

Kutatásom célja megvizsgálni, hogy mi befolyásolja a fiatalokat abban, hogy hova ülnek be kávézni. Elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy egy adott kávézó designja mennyire befolyásolja a kliensek bevonzását, milyen érzést, hangulatot vált ki az érkezőkben, illetve a kávé minősége mennyire fontos tényező számukra .

Kutatási alanynak a Sisters nevű kolozsvári kávézót választottam, amely Kolozsvár központjában található, egyedi designnal rendelkező, hangulatos és barátságos kávézó, menüjében több típusú kávéval. Szinte mindig teltházas, ezért érdekelt engem, hogy miért járnak ide kávézni az emberek: a designja miatt, vagy az ínyenc kávé- és teatípusok miatt?

Lengyel Emese DE BTK, Kommunikáció- és médiatudomány szak, I . év

Témavezető: dr. Keszeg Anna egyetemi adjunktus, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám

Intézet

Csajok, lányok, asszonyok. A Csajok című sorozat nőkarakterei és nőképe

Vizsgálatom a Girls című, a hollywoodi posztfeminizmus irányzatához tartozó sorozathoz kapcsolódik, és a nőket, nemi szerepeket érintő reprezentációk kérdéskörét járja körül. A vizsgálat aktualitását az adja, hogy utolsó évadát 2017 február-márciusában mutatta be az HBO. A sorozatbeli nőkép több szempontból is rendhagyó: (1) a női testkép ábrázolása eltér a megszokott formától: a különc ruhák, a tetoválások és a plusz kilók a testen megosztó elemei a Girls vizuális világának; (2) a négy szereplő élete – Hannah, Jessa, Marnie, Shoshanna – köré szerveződő történet egyfajta generációs diagnózist ígér a színes élettörténetek mögött; (3) újat mutat a barátságok megjelenítésében, az érzelmi kultúra ábrázolásában . Lena Dunham, a sorozat rendezője olyan filmes beszédmódok hatására hivatkozik e komponensek esetén, mint Judd Apatow vagy Nora Ephron alkotásai. Kísérletet teszek a hősök személyiségábrázolásának filmes referenciáinak visszakeresésére a kollektív reprezentáció módszertana szerint. A főhősök azon személyiségkomponenseire vagyok kíváncsi, amelyek miatt világszerte megosztó a Csajok .

Lengyel Zsanett

DE, Kommunikáció- és médiatudomány szak, II . év

Témavezető: dr. Keszeg Anna egyetemi adjunktus, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet Gyerekruhamárkák a fenntartható fejlődés nevében

A fenntartható fejlődés szemléletét magában hordozó márkák egyre gyakoribbak nemzetközi szinten. A lassú divat mellett elköteleződött tervezők közül sokan a gyermekruha-kollekciók tervezését választják.

Az új generáció ránevelése a tudatos vásárlásra szükséges lépés az élhető bolygó jövője okán.

Dolgozatomban elsősorban nemzetközi szinten jelentős, a lassú divat kategóriába illeszkedő gyermekruhamárkák magatartását és márkakommunikációját elemzem. Elsősorban tevékenységeik, public image-ük és alkalmazott marketingstratégiáik szempontjából végzem a vizsgálatokat .

Elemzéseim során nemzetközi szinten vizsgálom a fenntartható gyermekruházat lehetőségeit, keresve azokat az országokat, melyek a divatipar ezen innovatív szegmensét pozitív módon fogadják, fejlesztik, és kihasználják lehetőségeit. Továbbá azon országokat keresem, ahol kezdetleges az öko-gyermekruházat vagy amelyek kulturális, társadalmi és politikai tényezők révén nehéz helyzetben vannak.

Kommunikáció

Mózes Mihály

BBTE PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III . év

Témavezető: dr. Keszeg Anna egyetemi adjunktus, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám

Intézet

Hollywoodi és független filmes plakátok 2016-ban

A huszonegyedik században a vizuális kultúra kiemelkedő szerephez jutott. A filmek teljes értékű művészeti alkotásokká váltak, szerves részét képezik a kultúrának. A hollywoodi filmipar termékei bevált módszereket alkalmazva, célzatosan minél szélesebb közönséget igyekeznek megszólítani, míg a független európai filmekre a kiterjedtebb alkotói szabadság és a szűkebb célközönség jellemző. Mindkét esetben fontos szerepet játszik a filmplakát mint reklámhordozó, mely kapcsolatot teremt a film és közönsége között. Dolgozatommal kísérletet teszek arra, hogy feltárjam e két eltérő irányelv alapján gyártott filmek plakátainak vizuális szerkezeti elemeit .

Nagy Péter

BBTE PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III . év

Témavezető: dr. Kádár Magor egyetemi docens, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám

Intézet Márkanevek köznevesülése

Ön tudja, mi a közös a Jacuzziban, a Jet Skiben, a Thermosban és a Ping Pongban? Mind bejegyzett márkanevek. De hogy nevezné az extrém vízijárművet és a kis hordozható tartályt, mely melegen tartja az italát? Vélhetően pontosan ezekkel a márkanevekkel. A márkanevek köznevesülése az a folyamat, mely során egy márkanevet az illető termék vagy termékkategória megnevezésére kezd el használni a köznyelv. A dolgozat célja képet kapni arról, hogy a fogyasztók mennyire vannak tisztában azzal, ha épp fajtanévként használnak egy márkanevet, és fényt deríteni arra, melyek a legelterjedtebb példák . Továbbá, a márkák szempontjából az, hogy megtudjuk milyen feltételek szoktak teljesülni, mielőtt ez a folyamat elkezdődik, és mik a velejárói a márkára nézve.

Kommunikáció

Portik Tímea Andrea

EMTE MK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III . év

Témavezető: dr. Zsigmond István egyetemi adjunktus, EMTE MK, Alkalmazott Társadalomtudományok

Tanszék

Szervezeti imázs és intézményi identitás egyetemi és középiskolás diákoknál

A PR, avagy a közkapcsolatok napjaink része, függetlenül attól, hogy tudatosan vagy tudattalanul alakítjuk arculatunkat, a környezetünk fejében kialakul egy bizonyos kép rólunk . Az imázs és az arculat gondos szerkesztése ugyanúgy jellemző az intézményekre is. Bár hajlamosak vagyunk elhinni, hogy csak a multinacionális vagy a feltörekvőben levő cégeknek szükséges a kidolgozott PR-stratégia, az oktatási intézményeknek talán még nagyobb mentőövként szolgál. Kutatásomban két marosvásárhelyi felsőfokú oktatási intézmény belső és külső imázsát vizsgálom. Dolgozatom egyik fontos állomása a végzős középiskolások véleményének összegyűjtése és összevetése az egyetemen tanuló diákok elégedettségével. Mindemellett nagy hangsúlyt fektetek az intézmények PR-stratégiáinak az elemzésére és a diákok intézményi identitásának a felkutatására, különböző módszerek által.

Az eredmények alapján átvilágítható az intézmények hírneve, amely kapcsolatba állítható a potenciális felvételizők fejében kialakult imázzsal és a diákok intézményi identitásának létrejöttével.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Szabó Rozália-Noémi

BBTE PKKTK, Kommunikáció és Közkapcsolatok szak, III . év

Témavezető: dr. Kádár Magor egyetemi docens, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám

Intézet A Banca Transilvania új arculatának hatásai a kovásznai kisvállalkozókra

Az arculat és imázs történetében visszatekintve nagyon sok változást figyelhetünk meg az idő múlásával: hogyan vált fontossá egy cég arculata, hogyan fordítottak egyre több odafigyelést és pénzt annak érdekében, hogy vállalatukat kedvező fényben tüntessék fel vásárlóik/fogyasztóik körében.

2016 szeptemberében a Banca Transilvania megváltoztatta az arculatát, és behozta a piros, sárga, kék színeket. Az új külsővel modernitást, tiszteletet és energiát szeretnének közvetíteni, legfőképpen az elsődleges célcsoportjuknak, a vállalkozóknak .

Kutatásom során feltérképezem a kovásznai kisvállalkozók vélekedéseit a Banca Transilvaniáról, és ezáltal egy pontos képet kapunk arról, hogy a bank új arculata összhangban van-e a célcsoport szemében kialakult imázssal .

Kulcsfogalmak: arculat, imázs, Banca Transilvania, PR, marketing

Kommunikáció

Száfta Eszter Borbála

EMTE CSK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III . év

Témavezető: dr. Hubbes László Attila egyetemi adjunktus, EMTE CSK, Társadalomtudományi Tanszék

Fanyalgó macska, kritikus társadalom. A „morcos macska” mém retorikai elemzése

Dolgozatom az általam kiválasztott internetes mém elemzésével foglalkozik, a morcos macskával, angol nevén Grumpy cattel. Ez a macska 2012-ben indult hódító útjára, futótűzként terjedve, morcos arckifejezése, de főképp vicces üzenetei által. A Grumpy cat által közvetített üzenetek ellentétben állnak azzal, amit a társadalom nagy része elfogad, ő az új generáció elégedetlenségeinek tükre. Ebben rejlik a Grumpy cat sikere?

Sok mindenre mondhatjuk, hogy mém, például egy vicc, egy dallam – amit jókedvünkben dúdolunk –, egy divatforma, egy recept, és itt nem ér véget a lista . Az online portálok, weboldalak, közösségi oldalak, és még sorolhatnám, hogy miket is hozott létre a közösségi média, az új terjedési helyei lettek a mémeknek, létrehozva az internetes mémet .

A dolgozatban először meghatározom a mimetika, memetika és mém fogalmát, majd fokozatosan közelítek az internetes mém fogalmához . A kiválasztott mémet retorikai és saját kategorizáció szerint elemzem .

Kulcszsavak: mém, mimetika, memetika, Grumpy cat, szubverzivitás

Szőcs Csilla

BBTE PKKTK, Kommunikáció és Közkapcsolatok szak, III . év

Témavezető: dr. Kádár Magor egyetemi docens, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám

Intézet

Termékelhelyezés román videoklipekben

Napjainkra a 30 másodperces reklámszpot egyre nagyobb nehézségekkel küzd, amíg a termékelhelyezés műfaja virágzik. A product placementet elsősorban a mozival szokták azonosítani, számos könyvet, tanulmányt is írtak már a témában . Ezen kívül számos más alkalmazási területe is van a termékelhelyezésnek, például a videoklipek . A videoklipes termékmegjelenítés, vagy ahogyan a szakirodalom nevezi, a Lady Gaga-effektus egy kevésbé kutatott terület, amelyre viszont érdemes hangsúlyt fektetni, hiszen számos lehetőséget tartogat. Az amerikai zenei produkciók mintájára az adott törvényes keretek között számos más ország zenészei is követik a trendet, ez alól nem kivétel Románia sem, hiszen a hazai videoklipekben is gyakran találkozunk termékelhelyezéssel . Dolgozatomban ezeket a videoklipeket vizsgálom, figyelembe véve a megjelenő termékeket/márkákat, a megjelenés gyakoriságát, illetve a termékelhelyezés módját vagy fajtáját .

Kulcsfogalmak: termékelhelyezés, termékmegjelenítés, márka, brand, videoklip

Ürmösi Júlia Eszter

BBTE PKKTK, Kommunikációs készségfejlesztés magiszteri szak, II . év

Témavezető: dr. Kádár Magor egyetemi docens, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet

Erdélyi múzeumok az online térben: az Árkosi Tájmúzeum Facebook-kommunikációja (esettanulmány)

Kutatásom során az Árkosi Tájmúzeum Facebook-kommunikációját kezeltem és vizsgáltam. A gyűjtemény közösségi oldalán megjelenő posztok egy adott rendszer alapján működtek. Az ezekre érkező reakciókból vontam le következtetéseket arra vonatkozóan, hogy egy magángyűjtemény esetében:

• milyen eredményeket érhetnek el a közösségi háló eszközei az online népszerűsítésben, egy féléves elemzés folyamatában;

• hogyan lehet népszerűsíteni a népszokásokat, magyarsághoz köthető ünnepeket a gyűjtemény által;

• milyen következtetéseket lehet levonni az online látogatók népi gyűjtések iránti viszonyulásából;

• hogyan lehet több szempontból információt gyűjtve komplex, teljes képet létrehozni a gyűjtemény ismertetésének lehetőségei kapcsán.

Az adatokból levont következtetések segítenek az Árkosi Tájmúzeum népszerűsítési tervének kiépítésében.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Környezettudomány

Bírálók:

• dr. Dibó Gábor egyetemi docens, ELTE, Kémia Intézet, Szerves Kémia Tanszék

• drd. Kolcsár Levente-Péter doktorandus, BBTE BGK

• dr. Réti Kinga egyetemi adjuntus, BBTE KTKMK

• dr. Sós Katalin egyetemi docens, SZTE, Alkalmazott Természettudományi Intézet, Általános és Környezetfizikai Tanszék

Szekcióvezető:

• Varga Hilda

Környezettudomány

Kántor Izolda

EMTE KK, Környezetvédelem és monitoring szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Zsigmond Andreea-Rebeka egyetemi adjunktus, EMTE KK, Környezettudomány Tanszék

Városban és város közelében nőtt mezei csiperke

fogyaszthatóságának felmérése az elemösszetétel alapján

Dolgozatunk célja a városi és városon kívüli zöldövezetekből származó mezei csiperke (Agaricus campestris) fogyaszthatóságának vizsgálata az elemösszetétel alapján, és ennek összehasonlítása a kereskedelemben forgalmazott kétspórás csiperke (Agaricus bisporus) elemösszetételével. A város területén nőtt mezei csiperke szignifikánsan (p a városon kívüli mezőkön nőtt mezei csiperkétől a magasabb Na-, Ca-, Al-, Fe-tartalom, valamint az alacsonyabb Ag-, Cu- és S-tartalom alapján . A mesterséges táptalajon termesztett kétspórás csiperke a leggazdagabbnak bizonyult K-ban és P-ban, ugyanakkor a legszegényebb volt az esszenciális nyomelemekben . Az egészségre nézve kockázatot jelentett a mezei csiperke viszonylag magas higanytartalma (9,8–10,9 mg/kg szárazanyagra számolva a kalapban és 5,0–9,3 mg/kg szárazanyagra számolva a tönkben). Megállapítottuk, hogy a friss mezei csiperkéből, heti rendszerességgel, 300 g biztonságosan fogyasztható .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Maxem Emese, Akácsos Beáta-Emese

EMTE CSK, Környezetmérnök szak, IV. év

EMTE CSK, Környezetmérnök szak, III . év

Témavezető: dr. Máthé István egyetemi docens, EMTE CSK, Biomérnöki Tanszék

Csíkszereda levegőjének mikrobiológiai vizsgálata

Csíkszeredában összesen tíz forgalmas és kevésbé forgalmas helyszínen vizsgáltuk a levegő minőségét mikrobiológiai szempontból januárban és márciusban. A vizsgálataink alapján a hideg időjárású januárban a levegőben a mikrobák csíraszáma alacsonyabb (baktériumok: 30–310 telepképző egység – TKE/m 3; penészgombák: 10–130 TKE/m 3), tavasszal viszont jelentősen megugrik a csíraszámuk (baktériumok: 230–4380 TKE/m 3; penészgombák: 30–480 TKE/m 3), ami a magasabb átlaghőmérsékletekkel és az elolvadó hóból felszabaduló szállóporokkal hozható összefüggésbe . A legmagasabb mikrobaszámok a nagy autósforgalmú helyszíneken, a legkisebb értékek pedig a parkban és a főtéren mutathatók ki.

Eredményeinket más hasonló kutatásokkal összevetve elmondhatjuk, hogy Csíkszereda levegőjének szennyezettsége általánosságban elfogadható, de vannak olyan helyszínek, ahol magas a mikrobák csíraszáma, ami a nagy autósforgalommal és a Csíki-medence zártságával hozható összefüggésbe .

Környezettudomány

Rákossy Izabella

EMTE KK, Környezetvédelem és monitoring szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Szigyártó Irma-Lidia egyetemi adjunktus, EMTE KK, Környezettudomány Tanszék

Kovaalga-közösségek összehasonlítása az élőhelyük

függvényében egy máramarosi tőzeglápban

Mivel a kovaalgák elterjedten alkalmazott bioindikátorok, fontos ismerni a fajok környezeti preferenciáit, így az extrém élőhelyeknek minősülő ombrotróf tőzeglápok esetében is. A kutatás célja a máramarosi

Vlășinescu-láp bevonatalkotó kovaalga-közösségeinek összehasonlítása, a láp két fő vizes élőhelytípusa (lápszem és patak) jellemzői alapján. A kétféle élőhely álló-, illetve folyóvízi jellegében, de egy sor kémiai változó tekintetében is különbözik, amelyet jól tükröz az algaközösségek összetétele is. A 2015–2016-ban gyűjtött adatok megerősítik, hogy a savasabb, oligotróf, szerves anyagokban gazdagabb lápszemek közösségei kisebb fajszámúak, állandóbb összetételűek, és aránylag több extremofil fajt tartalmaznak, mint a patakok közösségei. Mindkét élőhelytípus sajátos indikátor fajcsoporttal jellemezhető. A láp több ritka kovaalgafajnak is otthont ad, ugyanakkor aggodalomra ad okot egy invazív faj [Didymosphenia geminata (Lyngbye) Schmidt, 1899] megjelenése a láp patakjában.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Szabó Ágota Réka

EMTE KK, Környezettudomány szak, III . év

Témavezető: dr. Gallé Róbert egyetemi adjunktus, SZTE TTIK, Ökológiai Tanszék dr. Urák István egyetemi docens, EMTE KK, Környezettudomány Tanszék

Természetes erdőssztyeppek és tájidegen fenyőültetvények

pókközösségei és funkcionális diverzitásuk

Az erdőssztyeppek olyan mozaikos vegetációjú élőhelyek, amelyekben nyílt nyárerdőfoltok száraz gyepekkel váltakoznak. A magyar Alföldön előforduló erdőssztyeppek jelentős részén tájidegen fenyő- és akácültetvényeket hoztak létre, emiatt az erdők élőhelyi struktúrája megváltozik, és ez hatással van a gerinctelen faunára. Vizsgálatom során természetes erdőssztyeppek és ültetett fenyőerdőfoltok pókközösségeit hasonlítottam össze. 2015-ben Bács-Kiskun megyében végeztem a mintavételezést, a pókok gyűjtésére a talajcsapdázás módszerét választottam. A mintavétel során 2443 egyedet gyűjtöttem be és 103 fajt azonosítottam. Az erdők fajgazdagabbak voltak a szegély és a nyílt homoki gyephez képest, a természetes erdőfoltokban nagyobb volt a pókok abundanciája. Funkcionális diverzitásuk kisebb volt a gyepen, mint a szegélyen és az erdőben. Vizsgálatom alapján az alföldi fenyvesek gyenge minőségű másodlagos élőhelyet jelentenek a pókok számára .

Környezettudomány

Varga Hilda-Mária

EMTE KK, Környezettudomány szak, III . év

Témavezető: dr. Tonk Szende egyetemi adjunktus, EMTE KK, Környezettudomány Tanszék

Vizes közegben vizsgált szerves festékindikátorok

Az elmúlt években az adszorpciós eljárások hatékony víztisztítási technikának bizonyultak, erre a célra a leggyakrabban használt adszorbens az aktív szén, melynek használata gazdaságilag nem előnyös, ezért korlátozott mennyiségben használják ipari szennyvizek tisztítására. Vizsgálataink környezetbarát adszorbens keresésére irányulnak, amelynek alkalmazása lehetővé teszi az aktív szén helyettesítését.

A kutatás célja vizes közegben vizsgált szerves festékindikátorok (metilénkék, kongóvörös, malachitzöld, brómfenol-kék) megkötődése szilárd biohulladék felületen. Az adszorpciós vizsgálatainkat statikus körülmények között különböző koncentrációtartományban végeztük. Tanulmányoztuk a kiindulási festékkoncentráció változását, a pH hatását az adszorpciós folyamatra, az egyensúlyi folyamatokat, a szorpció kinetikáját, valamint a részecskék közötti intrapartikuláris modellt . Elektron-mikroszkópia segítségével elemeztük a szerkezet morfológiai változásait, továbbá EDX-mikroanalízist és ökotoxikológiai vizsgálatokat is végeztünk . Eredményeink alátámasztják az egyes paraméterek hatását a szorpciós folyamatra .

Kulcsszavak: biohulladék, metilénkék, kongóvörös, malachitzöld, brómfenol-kék, bioszorpció

XX.

ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Bírálók:

• Berezvai Zombor pénzügyi menedzser, Procter & Gamble Magyarország, Budapest

• Bertalan Zsolt marketing analyst, ArtSoft Consult, Kolozsvár

• dr. Csepeti Ádám egyetemi adjunktus, BCE KGTK, Marketing és Média Intézet

• Erős Lóránt marketing menedzser, Wedas Kft., Kolozsvár

Szekcióvezető:

• Sipos Dóra

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Bajkó Erika

BBTE KGTK, Marketing szak, III . év

Témavezető: dr. Seer László-Csaba egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

A Body House fitneszstúdió marketingkommunikációja az interneten

Dolgozatom központi témája az online marketingkommunikációs eszközök által nyújtott előnyök kihasználása a fitnesziparban.

A sport és a marketing keresztmetszete egyre relevánsabb téma az utóbbi időben, ezért dolgozatom célja az, hogy a marketingelméletet értelmezzen a Body House fitneszstúdióra nézve. A vállalat részére még nem készült ehhez hasonló felmérés, ezért az eredményeket a vállalat számára hasznos információkká alakítom, majd javaslatokat teszek a fejlődés mikéntjére. A dolgozatom öt nagy fejezetből tevődik össze. A bevezetőben röviden bemutatásra kerül a Body House, és arról is beszélek, hogy miért ezt a témát választottam, ezután rövid elméleti rész következik, amelyben bemutatom, hogy mit is jelent a marketingkommunikáció az interneten. A rövid elméleti háttér után rátérek a fitnesztermek interneten történő marketingkommunikációjának az elemzésére .

Végezetül egy marketingkommunikációs tervet készítettem a Body House számára, amelyben felhasználtam a kapott információkat .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Csula-Albert Andrea, Nagy Anita

BBTE KGTK, Marketing stratégiák és politikák szak, mesterképzés II . év

BBTE KGTK, Marketing stratégiák és politikák szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Alt Mónika Anetta egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Digitális paradigmaváltás a kiskereskedelemben: fogyasztói elfogadás vizsgálata

innovatív

fizetési szolgáltatások esetében a román kiskereskedelmi szektorban

Az innovatív fizetési megoldások lassan elengedhetetlen eszközeivé válnak a kiskereskedelmi egységek által nyújtott szolgáltatásoknak. Ezek a lehetőségek a digitalizációval egyre inkább az érintésmentes, okoseszköz-vezérelt technológia irányába tolódnak el, könnyebbé téve a helyszínen történő fizetést, valamint megteremtve a távolságból történő fizetés lehetőségét.

Kutatásunk célja azonosítani azon befolyásoló tényezőket, melyek meghatározzák, miként választanak a fogyasztók a különféle fizetési megoldások között, valamint vizsgálni ezeknek az elfogadási hajlandóságra gyakorolt hatását. A kérdőíves kutatást követően strukturális elemzést végeztünk az elméleti modell érvényesítése és számszerűsítése céljából.

Annak érdekében, hogy a kiskereskedelmi egységek fel tudják venni a versenyt a digitalizáció hullámaival, tisztában kell lenniük ezen szolgáltatások elfogadottságának jelenlegi szintjével . E tudományos dolgozat eredményeképpen megfogalmazható irányvonalak alapot biztosíthatnak a vállalatoknak stratégiájuk megfogalmazásában, mind a szolgáltatások bevezetését, mind azok megfelelő kommunikációját illetően.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Farkas Gellért Dániel

PTE KPVK, Turizmus-vendéglátás szak, III. év

Témavezető: dr. Slezák-Bartos Zsuzsanna egyetemi adjunktus, PTE KPVK

A Tokaj borrégió marketingje a közösségi média oldalain

A kutatás célja a Tokaj borrégió marketingjének a vizsgálata és a benne rejlő lehetőségek felderítése. Napjainkban kiemelkedő szerepe van a közösségi médiának, így felmerül a kérdés, hogy marketingcsatornaként lehet-e hasznosítani a tokaji borok számára . A Tokaj borrégió egyedi borkülönlegességei miatt nemzetközileg és Magyarországon belül is kiemelkedő szereppel bír, viszont nem kap megfelelő figyelmet. Takaró Rita, a Tokaj Kereskedőház online marketingese egy mélyinterjú alkalmával segített megválaszolni a kérdéseket. Az online marketinget több, különböző tartalommal rendelkező oldalon keresztül is lehet végezni, de a legeredményesebb a közösségi oldalak használata . A vizsgálatot egy reprezentatív kérdőíves kutatás követte, mely az átlagos internetfelhasználót célozta meg. A kutatás több korcsoport igényeit és internetezési szokásait is vizsgálta . A kutatás során megállapítható, hogy nagyobb potenciál rejlik a közösségi média oldalaiban, mint azt hihetnénk, és hogy ezáltal a termékek bemutatására, illetve népszerűsítésére kiváló marketingcsatornáról van szó.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Giriti Zsófia, Páll Renáta

BBTE KGTK, Marketing szak, mesterképzés II . év

BBTE KGTK, Marketing szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Alt Mónika Anetta egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

dr. Săplăcan Zsuzsa egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Kiskereskedelmi vállalatok reklámjai egy kolozsvári rádióban

A rádióban való hirdetések legfőbb előnye, hogy különféle célcsoportokat lehet elérni, például adott tematikus rovatok vagy műsorok által. A reklámhatékonyság növelése különböző szempontokat feltételez, elsősorban nagyon fontos a termék és a célcsoport pontos összehangolása, illetve elérése. Amennyiben sikerül a célcsoportot meghatározni, nagy hangsúlyt kell fektetni az őket megcélzó reklámok információs és kreatív elemeire, ezek helyes ötvözésére, annak érdekében, hogy könnyen megjegyezhetőek, illetve figyelemfelkeltőek legyenek.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Haidu Arabella

BBTE KGTK, Marketing szak, III . év

Témavezető: dr. Săplăcan Zsuzsa egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet Az employer branding kihívásai

Országunk tehetséges szakemberei gyakran úgy döntenek, hogy külföldön keresnek munkát abban a reményben, hogy talán ott jobban fizetnek, esetleg jobb juttatásokat ígérnek vagy nagyobb lehetőségeket nyújtanak a szakmai fejlődés terén. Kutatásom célja, hogy megtaláljam a vállalati imázs kialakításának a megfelelő összetevőit, egy olyan kombinációt, melyet az első munkahelyüket kereső informatikus fiatalok vonzónak találnának, ezzel megelőzvén az esetleges elvándorlásokat, melyek által országunk

tehetségeit elveszítheti . Kutatásomban primer adatok segítségével vizsgálom, hogy az IT-szektorban a munkáltatói márkának melyek lehetnek a dimenziói .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Ilyés Ágnes

BBTE KGTK, Marketing stratégiák és politikák szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Seer László-Csaba egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Személyes adatok felhasználása a marketingben fogyasztói szemszögből

Az online világ a mindennapjaim részét képezi, pl. Google segítségével gyűjtök információkat, vagy Facebookon lépek kapcsolatba ismerőseimmel. Ráadásul mindezt látszólag ingyen kapom. De miért éri meg ezeknek a vállalatoknak a szolgáltatásaikat „ingyen” adni? Talán mégiscsak „fizetek” valamivel? A válasz: igen. A személyes adataimmal fizetek. Dolgozatom során arra keresem a választ, hogy mennyire fogadják el a fogyasztók a személyes adataik összegyűjtését, annak érdekében, hogy teljesen az ő szemé -

lyiségükre szabják az online tért .

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Kovács Anita, Csukás Attila

BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés II. év

BBTE KGTK, Marketing stratégiák és politikák szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Dézsi-Benyovszki Annamária egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, intézetigazgató

dr. Seer László-Csaba egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Teázót nyitunk!

Egy vállalkozás üzleti és marketingterve

A Tea Inn egy induló szolgáltató vállalkozás, mely Brassóban fogja kifejteni tevékenységét. Két fő tevékenységi köre lesz: a minőségi szálastea-készítmények értékesítése, illetve könyvértékesítés. Elsősorban a brassói magyar közösséget fogja kiszolgálni. Továbbá közösségi térként is fog működni, melynek létjogosultságát a mélyinterjús alanyaink és a kérdőíves kutatásunk is alátámasztják. Marketingtervünkben megfogalmazzuk azokat a konkrét lépéseket, amelyeket meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezt az induló vállalkozást minél hamarabb és minél hatékonyabb módon meg tudjuk ismertetni a célközönségünkkel .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Orbán Renáta

BBTE KGTK, Marketing szak, I . év

Témavezető: dr. Seer László-Csaba egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudo -

mányi Magyar Intézet A társadalmi felelősségvállalás megjelenése a Huawei globális márkánál

A vállalatok CSR-tevékenységének megjelenése a gazdasági tevékenység mellett nem régóta megfigyelhető jelenség. A szolgáltató szektor szerepének növekedésével azonban a piacon jelen lévő vállalatok rá-

kényszerülnek a társadalmi szerepkör felvállalására, és ennek erőteljes kommunikációjára a versenyben maradásért. Dolgozatomban a Huawei CSR-tevékenységét elemzem, főként a grounded theory módszerével, és igyekszem meghatározni a társadalmi felelősségvállalási tevékenységének hatásait. Felhasználok

interjúkból szerzett információkat, már meglévő, illetve empirikus megfigyelésekből származó adatokat. Szándékom kutatásommal feltárni, hogy milyen mértékben befolyásolja a CSR a vállalat eredményességét .

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing

Páll Renáta

BBTE KGTK, Marketing stratégiák és politikák szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Alt Mónika Anetta egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

dr. Săplăcan Zsuzsa egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar

Intézet

Bankreklámok nemzetközi adaptációja

Valljuk be, a banki szolgáltatásokról legtöbbünknek a hitelek jutnak eszünkbe, vagyis a pénzzel kapcsolatos negatív asszociációk . Hogyan csomagolják be a bankok mégis ezeket a kellemetlen szolgáltatásokat, melyeket nem szeretnénk megvásárolni? Milyen reklám kell egy pozitív pénzügyi kimenetellel kecsegtető ajánlatnak? Egy romániai fogyasztó számára vajon ugyanaz a reklám vonzerejének kulcsa, mint egy magyarországi fogyasztó számára? Kutatásomban tartalomelemzést készítek a Romániában és Magyarországon is tevékenykedő bankok nyomtatott sajtóban megjelent reklámjairól. Arra keresem a választ, hogy van-e kapcsolat a reklámok és a kulturális értékek között az eltérő országokban, mennyire használja egy nemzetközi vállalat a lokális értékeket a reklámozásban, illetve hogy az adott országokban például miért pont a szolgáltatás minőségén, kényelmén, biztonságán vagy más üzenetén van a hangsúly.

Kulcsszavak: pénzügyi szolgáltatások, bankok, reklámozás, nemzetközi marketing, standardizálás–adaptálás, kulturális értékek

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.:

Menedzsment

Bírálók:

• dr. Berényi László habitált doktor, ME GTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

• dr. Gyöfy Lehel egyetemi docens, BBTE, KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

• Laczkó Dénes , East Grain Kft ., Kolozsvár

• drd. Rácz Béla-Gergely egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK

Szekcióvezető:

• Horváth Réka

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Cseh Erna Andrea

BBTE KGTK, Menedzsment szak, III . év

Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, dékánhelyettes

Szolgáltatásminőség és vevőelégedettség vizsgálata a Bálványos Resortban

Dolgozatom a szállodaipar területére összpontosít, ahol a szolgáltatások minőségét és az igénybevevők elégedettségét vizsgálom. A célom választ kapni arra, hogy a vezetőség és alkalmazottak felismerik-e, illetve teljesítik-e a vendégek valós igényeit. E két tényező által mérem a szálloda teljesítményét, illetve azt, hogy a vendégek elégedettsége mennyire befolyásolja a szálloda iránti hűségüket. Primer módszerek használata által (kérdőívek, vállalati interjúk) gyűjtöm be az adatokat. A kutatás eredménye megmutatja majd, hogy hol vannak a legnagyobb eltérések a vevői igények és a szálloda teljesítménye között.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Csíki Ottó

BBTE KGTK, Menedzsment szak, II . év

Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, dékánhelyettes

Az autókereskedők elhelyezkedését és tevékenységét befolyásoló tényezők Romániában

Az autókereskedők tevékenysége egyre inkább a magas szintű vevőkiszolgálás irányába mozdul el az „új mobilitás” egyre nagyobb térhódításának köszönhetően. Mivel a szolgáltatások (vételi tanácsadás, tesztvezetés, garanciális és egyéb javítások, visszajelzések regisztrálása stb .) nem szállíthatók, ezért különösen fontos, hogy az autókereskedők földrajzilag hol helyezkednek el.

A témakör elemzéséhez elsőként a disztribúciós hálózatok kialakításának és a telephely választásának a szakirodalmát tekintem át .

Dolgozatom keretén belül a romániai autókereskedők elhelyezkedését befolyásoló tényezőket azonosítom be. A szakirodalom alapján ezeket a tényezőket három fő kategóriára osztom: keresleti, infrastrukturális és gazdasági-környezeti tényezőkre.

A romániai megyék adatainak statisztikai elemzésével arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen tényezők határozzák meg a legnagyobb mértékben az autókereskedések megyeszintű elhelyezkedését.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Gál Mariann

BBTE KGTK, Menedzsment szak, III . év

Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Egy hegyvidéki panzió üzleti terve

Dolgozatomban egy jelenleg a Madarasi-Hargitán épülő panzió üzleti tervét fogom bemutatni. A dolgozatban szó lesz a vállalkozási folyamatokról, a kis- és középvállalatokról és a vendéglátóiparról, hogy minél reálisabb üzleti tervet készíthessek .

Emellett e marketingtervet is összeállítok, hiszen ez nagyon fontos egy induló vállalkozás számára . Feltérképezem a versenytársakat . Más panziók menedzsereivel interjút fogok készíteni, ami segít megismerni a potenciális vendégeket, az igényeiket és azt, hogy mennyi vendégre lehet majd számítani . A dolgozatommal a panzió tulajdonosainak és menedzserének szeretnék segíteni .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Hajnal Katalin

BBTE KGTK, Menedzsment szak, III . év

Témavezető: dr. Seer László-Csaba egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudo -

mányi Magyar Intézet A közösségi média hatása a fogyasztói döntésekre és stratégiai felhasználása

Napjainkban a közösségi média egyre elterjedtebb eszköze a kommunikációnak, ahol a fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy tartalmakat osszanak meg és fogyasszanak. Dolgozatom célja megválaszolni, hogyan hatnak a közösségi médiában megjelenő tartalmak a fogyasztók vásárlási hajlandóságára. E kérdés megválaszolására egy kutatási modellt dolgoztam ki, amelyben két közösségi média hálózatán vizsgálok három elemet, a márkaismertséget, a felhasználók által létrehozott tartalmakat és az információk hitelességét. Ezután a fogyasztók döntési folyamatait vizsgálom, amelyhez kérdőíves kutatást végzek, majd statisztikai programban elemzem, hogy választ kapjak arra, milyen kapcsolat van a közösségi média elemei és a vásárlási hajlandóság között. A vásárlási hajlandóság az első lépés a konkrét vásárláshoz, ezért megvizsgálom, hogy konkrét vásárlás bekövetkezik-e a közösségi média hatásai által. Várt eredményeim rávilágítanak arra, hogy miként lehet a közösségi médiában mint vállalat részt venni, hogy a részvétel által fogyasztói hűség származzon, illetve jobb vállalat-fogyasztó kapcsolat.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Kiss Brigitta-Ildikó

BBTE KGTK, Menedzsment szak, III . év

Témavezető: drd. Rácz Béla-Gergely egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

ERP-rendszerek innovációja a vállalati igények függvényében

Dolgozatom a vállalatirányítási rendszerről fog szólni. Kutatásom elsődleges célja választ kapni arra, hogy a vállalatirányítási rendszerek mennyire hatékonyak a vállalatok számára, és a rendszer bevezetésének esetében miben segíti pozitívan, illetve negatívan a vállalatot . Másodlagos célja megválaszolni azt a kérdést, hogy a vállalatirányítási rendszerrel optimalizálhatjuk-e a cég pénzügyi adatait, továbbá a rendszer bevezetése után milyen nehézségekkel találkozott a vállalat .

Dolgozatomban a felvetett kérdések megválaszolására eszközként elsősorban az interjút használom. A vállalatvezetővel és egy alkalmazottal készített interjú alapján felmérhetem a vállalat és a rendszer jelenlegi helyzetét . Másodlagos forrásként a pénzügyi adatokra fogok támaszkodni (DuPont-séma), ami megmutatja, hogy miként változott a vállalat pénzügyi helyzete a rendszer bevezetése előtt, illetve után. A javasolt megoldások eredményeként az elvárás az, hogy a rendszerek hatékonyabban működjenek.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Kovács Sámuel

BBTE KGTK, Vállalkozásmenedzsment szak, mesterképzés II. év

Témavezető: dr. Dézsi-Benyovszki Annamária egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, intézetigazgató

Az East Grain vállalat üzleti terve

Az East Grain vállalkozást 2007-ben alapította három tulajdonosa, akiknek a mezőgazdaságban, feldolgozóiparban és az élelmiszeriparban szerzett tapasztalatuk jó alapot képzett a vállalkozás sikeréhez .

Az üzleti terv célja az East Grain tevékenységének bemutatása, valamint egy stratégia kidolgozása a bevételek növekedésének érdekében . A terv felépítését tekintve tartalmazza a vállalkozás bemutatását, az iparág, a piac és a versenytársak elemzését, a marketingtervet, a működési tervet, a szervezeti tervet, egy kockázatbecslést, valamint egy pénzügyi tervet .

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Lázár Ábel

BBTE KGTK, Menedzsment szak, II . év

Témavezető: drd. Rácz Béla-Gergely egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Tudásmenedzsment-elméletek és -rendszerek adaptálása

A dolgozat tárgya a multinacionális cégek (MNV) leányvállalatai közötti tudásmenedzsment (TM) elméletek. Szakirodalom segítségével felépítek egy elméleti keretet egy hatékonyabban működő szervezetért és a MNV-hez kapcsolódó TM-irodalom megértésére. Megfigyelem, milyen úton fejlődik az abszorpciós kapacitás, és ez hogyan köthető össze a belső és külső tudás átadásával. Végül mintákat keresek a MNV román leányvállalatainál készített interjú alapján arra, ami megmagyarázza a sikeres tudástranszfer titkát a MNV-n belül és kívül, valamint az ellátási lánc hálózatában.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Molnár Tamás

BBTE KGTK, Menedzsment szak, III . év

Témavezető: drd. Rácz Béla Gergely egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet A sharing economy hatása a szolgáltatások átalakulására

Kutatásom során azt vizsgálom, hogyan alakulnak át a szolgáltatások a sharing economy hatására, illetve milyen a résztvevők elsődleges attitűdje. Ennek alapján egy elméleti képet kapunk arról, hogy milyen hatásokkal jár, illetve fog járni egy szolgáltató ágazatban a sharing economy jelenléte . Mivel a sharing economy egy nagyon gyorsan fejlődő szegmense a gazdaságnak, ezért az elkövetkezendő időben az emberek mindennapi életének részét fogja képezni. A kutatásom során kérdőívekkel szeretném vizsgálni mind a szolgáltatást nyújtó, mind a szolgáltatásban részt vevő felet, a kérdőívem tárgya pedig a már Romániában is elterjedt sharing economy platformok .

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Szabó Blanka-Paula

BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés II. év

Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, dékánhelyettes

Tudásmenedzsment és tudásmegosztás egy kolozsvári

telephelyű multinacionális vállalat belső hálózatában

A dolgozat fő célkitűzése, hogy feltárja egy kolozsvári telephelyű multinacionális vállalat belső hálózatában azokat az eszközöket, amelyek elősegítik a hatékony és eredményes tudásmegosztást az egyének szintjén, ezáltal hozzájárulva a kolozsvári egység szerepének megerősítéséhez a vállalat belső hálózatában. Két interjú alapján feltárásra kerülnek az előbb említett eszközök, majd egy általam kidolgozott kérdőíves felmérés alapján nagyobb mintán is tesztelem az interjúkban elhangzottak helytállóságát. A kérdőíves felmérés adatait statisztikai módszerekkel vizsgálom. Ennek alapján feltárhatóak azok az eszközök, amelyek elősegítik a tudás be- és kiáramlását, illetve meghatározásra kerülnek azok a területek, ahol további fejlesztési javaslatok kialakítására van szükség .

A dolgozat relevanciája abban rejlik, hogy bár a tudástranszfer folyamatát számos kutatás vizsgálta már multinacionális vállalatoknál, a szakirodalomban kevés olyan tanulmány található, amely egyszerre vizsgálná a tudás be- és kiáramlásának folyamatait .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Szabó Orsolya Angyalka

BBTE KGTK, Menedzsment szak, III . év

Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, dékánhelyettes A szolgáltatási csomag kibővítésének tervezése egy járművezető-oktatási vállalatnál

Dolgozatom célja egy járművezető-oktatással foglalkozó vállalat szolgáltatási csomagja kibővítésének a megtervezése. A kutatás során elsőként a járművezető-oktatási iparág elemzéséből indulok ki, megvizsgálva azt is, hogy egy, a helyi piacon monopolhelyzetben levő vállalatnak milyen előnyei és hátrányai vannak, és hogy egy új szolgáltatás bevezetése hogyan fog hatni a vállalat működésére. Ennek megalapozásához, a szolgáltatáscsomag kibővítésének koncepciójából kiindulva, egy üzleti tervet fogok kidolgozni az elemzett vállalat számára .

A dolgozat gyakorlati részében elsődleges kutatási módszerként a kérdőíves kutatást használom, mely segítségével felmérem, hogy a potenciális fogyasztók igényt tartanak-e egy új szolgáltatásra (új járműkategória oktatása), és ha igen, akkor milyen további követelményeik vannak az új szolgáltatással szemben . Szekunder módszerként pedig a vállalat pénzügyi adataival fogom alátámasztani az üzleti tervem hitelességét. A dolgozat várható eredményeként megállapítom a potenciális kereslet jellemzőit, majd az üzleti terv segítségével megalapozom az új járműkategória oktatásának a bevezetését, amely a vállalat piaci helyzetét tovább fogja erősíteni.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Virágh Tihamér

BBTE KGTK, Menedzsment szak, III . év

Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, dékánhelyettes

Disztribúciós hálózat tervezése a Csíki Sör Manufaktúránál

A tanulmány fő célja a megfelelő módszerek alkalmazása által optimális megoldást találni az elemzett vállalat disztribúciós hálózatának kialakításához. Ez magába foglalja a meglevő rendszer javítását és a hálózat további bővítését. A folyamat a nemzetközi szakirodalomban megtalálható módszerek szerint történik, amelyek az aktuális vállalatra lesznek értelmezve . A várható megoldás a költségek csökkentésén alapszik . A kérdéskör a vállalat számára a rendszer javíthatóságát feltételezi, melynek megvalósításával javuló pénzügyi teljesítmény érhető el.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment

Weigert Judit

BBTE KGTK, Menedzsment szak, III . év

Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi

Magyar Intézet, dékánhelyettes

Lean menedzsment módszerek az egészségügyben

Esettanulmány egy magyarországi kórházban

Kutatásom célja egy magyarországi kórház példáján vizsgálni a lean menedzsment eszközök alkalmazhatóságát az egészségügyben. A rendszer felépítését, működését az alkalmazottakkal készített interjúkra és személyes megfigyelésre alapozom. A kihasználtság és a teljesítmény javítására teszek javaslatot. A tanulmánytól a következőket várom: a magyar egészségügyi ellátás lehetséges javításának ismertetése, a „leanesedés” lépéseinek meghatározása az egészségügyben. Felmerülő korlátokat a finanszírozási, elszámolási rendszerben látok .

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.:

Pénzügy

Bírálók:

• dr. Bíró Bíborka Eszter egyetemi adjunktus, jogász, EMTE CSK

• dr. Bordás Eszter pénzügyi elemző, óraadó tanár, BBTE, KGTK

• dr. Cardoş Ildikó Réka egyetemi adjunktus, BBTE KGTK

• dr. Kuti Mónika egyetemi adjunktus, PTE KGK

• dr. Nagy Ágnes egyetemi docens, BBTE KGTK, Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagja

Szekcióvezető:

• Fóris Nikoletta

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Barabás Eszter

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: dr. Dézsi-Benyovszki Annamária egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, intézetigazgató

Az erdélyi magyar felsőoktatásban tanuló 18–25 éves

fiatalok pénzügyi magatartása és attitűdje

Korábban már foglalkoztak a fiatalok pénzügyi magatartásának és attitűdjének vizsgálatával. A szakirodalom szerint a fiatalok pénzügyi magatartása nemcsak a saját életükre, hanem az egész társadalomra is hatást gyakorol. Kérdőíves kutatás segítségével az erdélyi magyar felsőoktatásban tanuló 18–25 éves fiatalokat pénzügyi attitűdjeik mentén elemzem, és megvizsgálom azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a különböző környezetben élő fiatalok pénzügyi műveltségét. Eredményeim hozzásegíthetnek megtalálni azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyan lehet növelni a fiatalok pénzügyi viselkedését.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Bonczidai Boglárka

BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés II. év

Témavezető: dr. Dézsi-Benyovszki Annamária egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, intézetigazgató

Jobban teljesítenek az inflációs célt követő országok?

Napjainkban az országok nagy része alkalmazza az inflációs célkövetést mint monetáris politikai stratégiát. Dolgozatom célja a gazdasági teljesítmény vizsgálata az inflációs célt követő, illetve a más monetáris politikai stratégiát alkalmazó országokban a 2005 és 2015 közötti időszakban. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy jobban teljesítenek-e azok az országok, melyek inflációs célt követnek, azokkal szemben, amelyek más monetáris politikai stratégiát alkalmaznak az árstabilitás biztosítására . A kutatási kérdés

megválaszolására regressziószámítást alkalmazok .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Gábos Etelka

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet Vállalkozások a startup szakaszban, a Lunca Someșului Mic szövetkezet üzleti terve

Dolgozatom célja a startup szakaszban lévő Lunca Someșului Mic mezőgazdasági szövetkezet bemutatása, elemzése, valamint egy újabb szerződés általi növekedésének a bemutatása. Jogi formáját illetően a Lunca Someșului Mic egy mezőgazdasági szövetkezet.

Dolgozatom fő kutatási kérdése az, hogy ha a szövetkezet megköti az újabb szerződését a Metro nagykereskedelmi áruházzal, az mekkora mértékben növeli a szövetkezet bevételét és profitját.

Pénzügyi szempontból tanulmányozom a beruházás, az új szerződés előnyeit, valamint azt, hogy ennek köszönhetően a szövetkezet mekkora profitra tehet szert. Az eredményeim azt mutatják, hogy megéri a szövetkezetnek megkötni ezt az új szerződést a Metro nagykereskedelmi áruházzal, mivel 43,87%-kal fogja növelni az árbevételeiket, és ennek köszönhetően tovább növekedik a szövetkezet. Az eredményeimet főleg a szövetkezet fogja felhasználni, annak érdekében, hogy tudják, bizonyos mennyiség és ár mellett mekkora bevételük fog származni .

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Gocz Renáta-Hilda

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: dr. Dézsi-Benyovszki Annamária egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, intézetigazgató A romániai kereskedelmi bankok jövedelmezőségének meghatározó tényezői

Kutatásomban a romániai kereskedelmi bankok jövedelmezőségének meghatározó tényezőit vizsgálom 2007–2015 között. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy melyek azok a makrogazdasági, bankspecifikus, illetve bankszektor-specifikus mutatók, amelyek befolyásolják a kereskedelmi bankok jövedelmezőségét.

Románia öt legnagyobb bankjának és az OTP Bank Románia jövedelmezőségének meghatározó tényezőit vizsgálom . Az általam választott periódus azért is érdekes, mert tartalmazza a 2008-as világgazdasági válság hatásait is . Tanulmányomban a többváltozós lineáris regressziószámítás módszerét alkalmazom .

Kulcsszavak: kereskedelmi bank, jövedelmezőség, likviditás, tőkemegfelelés

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Heletya Dorottya

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: dr. Nagy Ágnes egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagja, Bukarest

A lakáspiac alakulása Romániában, különös tekintettel a kolozsvári lakáspiacra

Dolgozatomban azokat a tényezőket elemzem, amelyek hatással vannak a lakáspiac alakulására. Az első részben beszélek a lakáspiac sajátosságairól, majd ismertetni fogom a lakásárindex számításainak módszertanait .

A dolgozat következő részében összehasonlító elemzés keretében megvizsgálom, hogy a romániai, illetve kolozsvári lakáspiacra milyen hatással van a gazdasági környezet, a jövedelmek alakulása, illetve az ingatlanhitelezés. Ismertetem, hogy milyen ingatlanhitelek vannak, és ezekből melyeket veszik igénybe, és, többek között, hogy ezek igénybevétele milyen hatással van az elemzett lakáspiacokra. Ezt követően végül bemutatom az általános kínálatot a lakáspiacon .

A kutatás szempontjából fontos a statisztikai adatok gyűjtése. Az összehasonlítást statisztikai adatok feldolgozásával, illetve egy ingatlanügynök általi interjú segítségével végzem el .

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Hutzel Nóra

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: dr. Dézsi-Benyovszki Annamária egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, intézetigazgató

A pénzügyi stabilitás mérésének lehetőségei

A dolgozat célja a romániai pénzügyi rendszer stabilitása helyzetének elemzáse 2007 és 2016 között egy rendszerszintű pénzügyi stabilitást mérő aggregált mutató segítségével. A mutató a pénzügyi rendszer főbb szegmenseinek, a pénzpiacnak, értékpapírpiacnak, devizapiacnak, tőkepiacnak, bankszektornak, illetve a fedezetlen bankközi piacnak az együttes stressz-szintjét méri. A szegmenseken belül különböző almutatók együttese fejezi ki az adott szegmens stressz-szintjét, melyek aggregálva mérik a teljes pénzügyi rendszerben lévő sztressz-szintet.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Hutzel Zsanett

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: dr. Dézsi-Benyovszki Annamára egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, intézetigazgató

Hitelminősítő intézmények minősítési módszerei

Dolgozatomban a Standard and Poor Global Ratings és a Moody’s Investors Service hitelminősítése mögött álló makrogazdasági mutatók elemzését végzem. A legkisebb négyzetek összegét használva a következő

mutatók hitelminősítésre gyakorolt hatását elemzem: egy főre eső GDP, infláció, munkanélküliségi ráta, kormány adóssága, folyó fizetési mérleg egyenlege; valamint a kormányzati mutatók közül: korrupció felügyelete, szavazat és felelősségrevonhatóság, kormány hatékonysága, jogrend, szabályozó minőség.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Katona Edina

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: drd. Rácz Béla-Gergely egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Vállalati folyamatok hatékonyságának növelése és ERP-rendszerbe való implementálása

Napjainkban a controlling alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalkozás hatékonyan működjön. A vezetőknek rugalmasan kell alkalmazkodniuk a gyorsan változó környezethez, és ehhez szükség van arra, hogy megfelelő információk álljanak rendelkezésére. Emiatt fontos szerepet játszanak az ERP-rendszerek, mivel általuk olyan adatbázis hozható létre, amely a vállalat egészére, a gazdasági helyzet részletes elemzésére alkalmas .

A kutatást az esettanulmány-módszerrel végeztem, az East Grain vállalaton belül . Mivel nincsenek dokumentálva a folyamatok, különböző hiányosságokat lehet észlelni az ERP-rendszerben, melyek torzítják az információkat. Ezért a dolgozatom fő célja a vállalati folyamatábrák segítségével feltárni azon hi-

ányosságokat és hibákat, amelyek a rendszerben szerepelnek, és ennek hatékonyabbá tételére fejlesztési

javaslatokat megfogalmazni .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Kiss Norbert

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, II . év

Témavezető: drd. Rácz Béla Gergely egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Controlling

rendszerek implementálásának szükségessége a KKV-szektorban

Manapság sokszor úgy tekintenek a controlling kialakítására, mint valami szükséges rosszra, ami talán felesleges is, nem térül meg, nagyobb a kialakítás költsége, mint a jövedelmezősége. Kutatói munkám erre a tévhitre igyekszik rácáfolni, rávilágítva arra, hogy egy megfelelő módon bevezetett controlling rendszer egy kis- és középvállalkozás esetében is megtérülhet, ha a vállalati igényekhez van igazítva . A kutatás során több vállalati példát vizsgálok meg, összehasonlítva a vállalaton belüli költséghatékonyságot és célorientált működést a controlling rendszer bevezetés előtti, illetve utáni pillanatban.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Manaszes Tiberius

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: drd. Rácz Béla-Gergely egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Teljesítményértékelés és kompenzációs rendszerek hatása a pénzügyi eredményre

A mai globalizált világban relatív könnyen hozzá lehet jutni a versenytársak termékeihez és az általuk használt technológiákhoz, így hát ezek már nem jelentenek kulcsfontosságú versenyelőnyt.

Miért van mégis az, hogy egyes vállalatok sikeresebbek, mint más vállalatok?

A válasz nagyon egyszerű: az emberek miatt. Azok a vállalatok, amelyek motivált és tehetséges alkalmazottakkal rendelkeznek, valószínűleg jobban teljesítenek, mint a konkurens vállalatok, még akkor is, ha a termékkínálat hasonló .

Az alkalmazottak motiválása, illetve teljesítményének az értékelése tehát nagyon fontos egy sikeres vállalat számára .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Nagy Evelin

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: dr. Nagy Ágnes egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar

Intézet, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagja, Bukarest

Monetáris politika alakulása inflációs célkövetést alkalmazó országok esetén

A jegybankok úgy tudják maximalizálni a társadalmi jólétet, ha az árstabilitás elérésére és fenntartására törekszenek. Ennek eléréséhez a jegybank az inflációs célkövetés rendszerét használja, ami olyan monetáris stratégia, amelyben a jegybank nyilvánosan bejelent egy inflációs célt. A rendszer hozzásegít ahhoz, hogy az ország monetáris politikája átlátható és elszámoltatható legyen . Megvizsgálom, hogy a jegybankok által kitűzött célok hogyan kerültek megvalósításra, milyen eredményekkel zártak, az eredmények mennyire térnek el a kitűzött céloktól, hogyan oldják meg a nehezebb időszakokat, mennyire hiteles a vizsgált országokban folytatott monetáris politika. A jegybank közli a jelentésekben az inflációs céljait, és az összehasonlításokat ennek tükrében fogom elvégezni.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Pánczél Ildikó

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: drd. Rácz Béla-Gergely egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudo -

mányi Magyar Intézet

Egy beruházási projekt felépítése és kockázatának értékelése – esettanulmány

„Az a cég, amelyik képes fejlesztéseket végezni, egyúttal bebiztosítást nyer a jövőbe” (Knut Haanæs) .

A fejlesztés lehet egy befektetés, melyet beruházásnak nevezünk. Dolgozatom fő célja, hogy egy olyan beruházási modellt mutasson be egy valós példán keresztül, amely egyszerűen felépíthető, szemlélteti egy projekt felépítésének fő részeit, és képes a vállalat növekedését támogatni. Az első részben egy elméleti áttekintés olvasható, majd a második felében a konkrét projekt felépítésének lépései követhetőek végig. Bemutatja, hogyan kell felépíteni a pénzügyi kimutatásokat, illetve hogyan kell a nettó jelenérték és belső megtérülési ráta módszereinek segítségével értékelni a projektet. Végezetül pedig a lehetséges kockázatokat elemzem szcenárióelemzés és Monte Carlo-szimuláció segítségével .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Szabó Bella

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: dr. Nagy Ágnes egyetemi docens, BBTE KGTK, a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsának tagja, Bukarest Románia csatlakozása az euróövezethez

Dolgozatomban vizsgálom, hogy Románia milyen gazdasági helyzettel rendelkezik, és miben kell javítania ahhoz, hogy nagyobb krízisek nélkül tudjon csatlakozni az euróövezethez . A dolgozatot négy

fejezetre osztottam: az első részben a Gazdasági Monetáris Unió létrehozása, az euró, valamint a konvergenciakritériumok kerülnek középpontba . A második rész a kutatási módszertant, valamint az adatgyűjtést mutatja be. A harmadik rész kapja a legnagyobb hangsúlyt, itt vizsgálom Románia gazdasági helyzetét és azt, hogy milyen feltételek mellett lenne indokolt az eurózónához való csatlakozás . A negyedik részben a következtetések jelennek meg. A téma aktuális és releváns, mivel az Európai Unióba való csatlakozáskor a szerződés magába foglalta, hogy az ország köteles bevezetni a közös pénznemet.

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Tamás István

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: drd. Rácz Béla-Gergely egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Egy beruházási projekt értékelése – esettanulmány

Dolgozatom egy beruházási projekt (panzió létrehozásának) értékeléséről szól, pénzügyi szempontból.

Célja, hogy meghatározzam a befektetett tőke megtérülési idejét és 10 év alatt realizálható hozamát.

A forgalom előrejelzéséhez R-Studiót, a megtérülés vizsgálatához a nettó jelenérték szabályát használom, illetve a projekt kockázatelemzéséhez a Monte Carlo-szimulációt alkalmazom .

A relevanciát tükrözi az, hogy a beruházás épp kezdeti stádiumban van, és a tulajdonos állítása alapján szükség lenne az általam elvégzett számítások eredményére .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Unger Botond

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: drd. Rácz Béla-Gergely egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet A román adórendszer hatékonysága és tendenciái

Jelen szakdolgozat témája a román adórendszer elemzése . A modern állam jövedelmének legnagyobb részét az adók képezik, ezért a hosszú távú pénzügyi stabilitás és a gazdasági fejlődés szempontjából nagyon fontos kérdés az adórendszer hatékonysága . A szakdolgozatban azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy különböző szempontok szerint mennyire tekinthető hatékonynak a romániai adórendszer, milyen kihívásokkal néz szembe, és melyek azok a pontok, ahol javítani lehet rajta . Az elemzések során ok-okozati összefüggéseket keresek, és a rendelkezésre álló adatok ökonometriai szempontból is feldolgozásra kerülnek .

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Vigh Levente

BBTE KGTK, Pénzügy és Bank szak, III . év

Témavezető: drd. Rácz Béla Gergely egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Vállalati controlling rendszer kialakítása és fejlesztése egy kereskedelmi vállalatban

Annak érdekében, hogy egy közepes vagy nagyméretű vállalat hosszú távú küldetése megvalósuljon, elengedhetetlen a controlling rendszer fejlesztése . Dolgozatomban ezért a jelenlegi controlling rendszert szeretném megfigyelni és elemezni egy kereskedelmi vállalat esetében, illetve az esetleges hatékonytalan helyzetekre megoldást javasolni. Első lépésben ennek a területnek az elméleti hátterét elemzem, majd kitérek a vállalat elemzésére, a jelenlegi controlling rendszer bemutatására, és ezt követően bemutatom az általam javasolt fejlesztéseket, annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a vállalat működése.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy

Vonsz Evelin

BBTE KGTK, Pénzügy és bank szak, III . év

Témavezető: dr. Molnár Judit egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Közösségi gazdaság: előnyök és hátrányok

Manapság igen érdekes világban élünk, egy olyan világban, ahol az egyik legjobban feltörekvő szállodai szolgáltatásokat nyújtó vállalatnak egyetlen lakása, szállodája sincs, a legnagyobb személyszállító vállalatok maréknyi gépjárművel rendelkeznek, a nagy léptékben növekvő ételkiszolgáló cégnek nincsenek szakképzett szakácsai . Ezek az új üzleti modellen alapuló vállalatok mind egy új koncepció karjai alá tartoznak, amit sharing economynak, azaz közösségi gazdaságnak nevezünk .

A fő kérdés, hogy egy teljesen új irányzat kezdődött-e el, vagy csupán a régi bújt új köntösbe? Milyen hatásai vannak? Van-e esetleg jövedelemkiegyenlítő hatása? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresek választ dolgozatomban, és közgazdasági szemszögből vizsgálom ennek előnyeit és hátrányait.

Magyar irodalom I.:

A középkor és a kora újkor irodalma

Bírálók:

• dr. Balázs Mihály egyetemi tanár, SZTE BTK

• dr. Balla Lóránt KÉKK-titkár

• dr. Korondi Ágnes tudományos kutató, MTA, Országos Széchényi Könyvtár

• dr. Papp Kinga tudományos kutató, BBTE BTK

Szekcióvezető:

• Szabó Csenge

Magyar irodalom I.: A középkor és a kora újkor irodalma

Kovács Boglárka

BBTE BTK, Román–magyar szak, I . év

Témavezető: dr. Farmati Anna egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiá ja

Johannes Amos Comenius oktatáselméletének tükrében

Dolgozatomban az erdélyi protestáns iskolaügy egyik kiemelkedő alakja, Apáczai Csere János 17. századi

korszerűtlen oktatási rend ellen vallott szemléletének eredményeképpen megalkotott művét, a Magyar

Enciklopédiá t mint egyféle tankönyvet közelítem meg .

Kutatásom során a század újfajta pedagógiai nézeteket valló másik egyénisége, Johannes Amos Comenius felfogásával hasonlítom össze. Mindketten pánszofikus törekvések képviselői, a tudományok teljességének megismerését tartották célravezetőnek az életben.

A Magyar Enciklopédiá t a Didactica Magna tankönyvpárjaként elemzem .

Magyar irodalom I.: A középkor és a kora újkor irodalma

Mărcuțiu-Rácz Dóra

BBTE BTK, Magyar–angol szak, I . év

Témavezető: dr. Gábor Csilla egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Élektra „megkeresztelése”: Bornemisza Péter Magyar Elektrá jának keresztény kontextusa

Kutatásom tárgyául Bornemisza Péter Elektra-átdolgozását választottam (Tragoedia magyar nyelven, az Sophocles Electrájából), melyet az eredeti szophoklészi drámával (Élektra – Devecseri Gábor fordításában), illetve a többi antik feldolgozással összevetve vizsgálok. Célom Bornemisza Péter dramaturgiai „keresztelésének” nyomon követése és feltérképezése: a „christianizált” elemek és a korabeli keresztény kulturális kontextus hatása a szereplők jellemére, megnyilvánulásaira, világlátására és a dráma cselekményének alakítására .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom I.: A középkor és a kora újkor irodalma

Miklós Ágnes

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Gábor Csilla egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Az anyanyelv használatának lehetőségei a trienti liturgiában

A 16. század közepén Trientben a zsinati atyák kidolgozták a latin miserend alapjait. Ez akkora hatással bírt az akkori világ katolikusaira, hogy több mint 400 éven keresztül a trienti miseformát alkalmazták, egészen a II . vatikáni zsinatig . A trienti ceremónia nagyrészt latinul folyt, amit a reformáció az istentiszteleteken és a bibliaolvasás anyanyelven való elérhetőségének az igényével tört meg. Azonban a latinul nem tudó hívek nem maradtak segítség nélkül . Magyar vonatkozásban misemagyarázatok, imádságosés énekeskönyvek egész sora állt a nép rendelkezésére. A magyar katolikus megújulás vezető alakja, Páz-

mány Péter Imádságos könyvén keresztül, dolgozatomban azt mutatom be, hogy a kor magyar nyelvterületen élő katolikusai milyen módszereken keresztül kapcsolódhattak be a szentmisékbe.

Magyar irodalom I.: A középkor és a kora újkor irodalma

Sós Timothy-Valentin

BBTE BTK, Magyar–angol szak, I . év

Témavezető: dr. Farmati Anna egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet drd. Molnár Zsófia doktorandus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Széphistória: versengő szerelemképzetek és moralitás

Dolgozatom elsődleges vizsgálódási területe Enyedi György Historia elegantissima című széphistóriája, ezen belül is a moralitás eszméjének kutatása, a 16. század erkölcsi normarendszerének viszonylatában.

Kutatásom során továbbá elemzem a nőiesség témakörét, a férfi-női szerepek felcserélődését, valamint a szereplők közötti viszonyokat. A széphistória szerkezete mögött rejtőző társadalmi háttér és a kor szellemiségének megújulása megalapozza a főszereplők személyiségét és a szerelmi történet tragikus végkimenetelét .

A moralizáló történet alapvető szimbólumainak vizsgálatában és a szereplők lélekrajzának feltérképezésében felhasználom Giovanni Boccaccio Dekameronjának XXXI . novelláját és ennek a Filippo Beroaldo által feldolgozott változatát, amely Enyedi György Historia elegantissima című művét ihlette. Kutatásomban segítségemre lesz néhány képzőművészeti alkotás is, amelyek szintén hozzájárultak a szereplők testi-lelki jegyeinek részletes ábrázolásához .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom II.:

Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom

Bírálók:

• dr. Bódi Katalin egyetemi adjunktus, DE BTK, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

• dr. Hermann Zoltán egyetemi docens, KGRE BTK, Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Régi és Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék

• dr. Kucserka Zsófia egyetemi adjunktus, PTE BTK, Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet, Magyar Irodalomtörténet és Irodalomelméleti Tanszék

• dr. Zabán Márta óraadó tanár, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Szekcióvezető:

• Makkai Zsófia

Magyar irodalom II.: Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom

Asztalos Veronka-Örsike

BBTE BTK, Magyar–norvég szak, II . év

Témavezető: dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet, dékánhelyettes

Korai magyar Ibsen-recepció a 19. század végén

Hogyan válhat valaki nemzetközi íróvá? Kik teszik azzá? Milyen szöveghordozók, kritikák, színházi bemutatók segítenek ebben? Helyi környezetekben, egyes nyelvi-kulturális kontextusban milyenné válik a kanonizáció, hogyan követi a helyi irodalmi logikát?

Dolgozatomban az ibsenizmus korai jelenségét követem végig magyar közegben a 19. század végén. Henrik Ibsen drámáinak kanonizáltsága sokszínű ízlésvilágot tükröz a korabeli irodalomkedvelők részéről annak ellenére, hogy műveit számtalan esetben vitatottaknak, erkölcsteleneknek minősítette a kritika. Szimultán módon azonban előszeretettel játszották/játsszák színházakban, sok más alkotása mellett, a híres Babaházat (Nórá t), a magyar kultúra számára annyira idegennek tűnő, meghökkentő drámát, amely új irodalmi értékeket hordoz magában. Vajon a 19. század végén is így gondolkodtak Ibsenről és alkotásairól?

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom II.: Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom

Buksa Emese

BBTE BTK, Magyar–komparatisztika szak, II . év

Témavezető: dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet, dékánhelyettes Színészi siker és közéleti jelenség. Pálmay Ilka, a színészikon

A 19. század közepének színházi világában közkedvelt műfajjá vált a népszínmű: a népszínház sorai szinte minden fellépés alkalmával megteltek, sorra követték egymást a teltházas előadások. Ebben az időszakban az egyik legfelkapottabb színésznő Pálmay Ilka, a (női) közönség rajong érte, ezt mutatja az is, hogy rengeteg vendégszereplésre hívják meg vidékre .

A rendelkezésemre álló forrásanyag alapján két problémakör különíthető el Pálmay Ilka színészi pályafutásában. Elsőként azt vizsgálom, hogy milyen módon hat a tágabb közönséget megcélzó népszínházi szereplés, a közéleti szerepvállalás a színésznő kulturális ikonná válására, másodsorban pedig azt, hogy milyen folyamatok befolyásolják a „sztárosodást”: azaz milyen eszközökkel biztosítja Pálmay Ilka az állandó médiaszereplést, illetve tudatos-e ez a folyamat, s ha igen, hogyan nyilvánul meg?

Magyar irodalom II.: Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom

Codău Annamária

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet, dékánhelyettes

Újragondolt esztétizmus(ok) Ambrus Zoltánnál

Mennyire szuverén az író, milyen lehetőségei és korlátai vannak a művész(et) önelvűségének? Ambrus

Zoltán az az alkotó, akinek munkásságában a Nyugaton kibontakozó esztétizmus szemléletének egyfajta

újragondolása történik meg a 19. század végi magyar irodalomban. Esztétista beállítódásról tanúskodik, hogy Ambrus nem kívánja egyetlen irányzat (realizmus, naturalizmus, szecesszió) mellett sem elkötelezni magát, függetlenedni igyekszik mindenféle irodalmi hatástól . De esztétista szemlélet érvényesül abban is, ahogyan értekező prózájában a művészi igazság és függetlenség mibenlétéről vagy éppen az irodalom és a zsurnalizmus viszonyáról gondolkodik (a megélhetés, a közönség igényeinek kiszolgálása, a tömeg, a divat és a siker kérdésköreit érintve); illetve abban, ahogyan szépirodalmi műveiben a művész, az író, az újságíró sorsát és lehetőségeit folyamatosan tematizálja. Mindezek vizsgálata egy sajátos, keletközép-európai esztétista magatartás körvonalait rajzolja ki .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom II.: Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom

Márton-Simon Anna

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet, dékánhelyettes

Változatok rejtelmekre. A honosított és újraértett

Sue-féle városregény a 19. század közepén

Eugène Sue Párizs rejtelmei című regényének sikerét követően egy transznacionális minta látszik kirajzolódni a 19. század közepén. A rejtelmek (urban mysteries) szövegtípus megjelenése mellett tematikus és érzékelési struktúrák, narrációtechnikák, sőt terjesztési módok is átöröklődnek. Ezek a szövegek nemcsak leírják a modern város újszerű tapasztalatát, de kész paneleken keresztül előre is vetítik a nagyváros képét, olykor megelőzve magát az urbanizációs folyamatot, a nagyvárossá válást, s ez felhívja a figyelmet arra, hogy Budapest irodalmi ábrázolásai hogyan teremtettek nehezen kikerülhető előzetes mintákat a nagyvárosról való magyar gondolkodásban és beszédben is a 19. század második felében. A dolgozat a sue-i mintát egyértelműen felidéző magyar regényekkel foglalkozik: Nagy Ignác Magyar titkok , Kuthy Lajos Hazai rejtelmek és Kiss József Budapesti rejtelmek című regényeit veszi szemügyre, melyeknek komparatív elemzésén keresztül a városról való beszéd ki(és át)alakulását, a modell kölcsönzésének, a nagyvárosról való gondolkodás irodalmi terjedésének a módozatait vizsgálja .

Magyar irodalom II.: Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom

Nagy Egon

BBTE BTK, Önálló magyar szak, II . év

Témavezető: dr. Biró Annamária , EME, tudományos kutató

„Rémlik mintha látnám termetes növését”

Toldi Miklós mint fiktív hős a 18–19. századi magyar irodalomban

Dolgozatomban arra a kérdéskörre szeretnék választ találni, hogy miként jelenik meg Toldi Miklós alakja a 18–19. századi magyar irodalomban. Beszélhetünk-e a valós történelmi személyiség megjelenítéséről egy irodalmi mű során? Kijelenthetjük-e bátran, hogy igen, vagy végig kell gondolni az esetleges implicit utalásokat és jeleket? Vizsgálatom arra irányul, hogy az egyes munkák szerzői (Dugonics András, Vörösmarty Mihály, Arany János) milyen Toldi-képet alkottak, hogyan használták fel történelmi ismereteiket egy fiktív népi hős megalkotásában.

Történelmi alak avagy a néphagyományból beemelt alakról beszélünk? Hogyan hatnak a nemzeti irodalom paradigmái Toldi Miklós alakjára a különböző irodalmi alkotásokban?

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom II.: Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom

Nagy Hilda

BBTE BTK, Magyar–orosz szak, III . év

Témavezető: dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet, dékánhelyettes

Orvosokról orvostól – medikusreprezentációk és diskurzusuk Csáth Géza írásaiban

Csáthot szoros keretek között tartja a morfinista orvos-író szerep és a pszichoanalízis mint origó műveinek értelmezéséhez, dolgozatommal nem ehhez a hagyományhoz szeretnék egy újabb elemzést csatolni .

Kutatásom középpontjában az orvos alakja áll, ami több szempontból is izgalmas vizsgálódási pont . Egyrészt az író maga is orvos lévén kérdéseket vet fel, hogyan ábrázolja civil szakmájának szereplőit, milyen nyelvet biztosít nekik . Másrészt az orvosokról való beszéd nem radikális újítás az irodalomban, vajon mennyiben különbözik, ha különbözik egyáltalán, Csáth orvosreprezentációja az elődökétől?

Magyar irodalom II.: Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom

Radnai Dániel Szabolcs

PTE BTK, Magyar; mozgóképkultúra és médiaismeret tanár (MA) szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. habil. Milbacher Róbert egyetemi docens, PTE BTK, Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, tanszékvezető

A nemzeti irodalom kis történetei. Arany János karaktere

Mikszáth Kálmán irodalmi esszéiben

Arany János nem tartozott azon szerzők közé, akikről Mikszáth Kálmán cikkeiben, esszéiben sokat értekezett volna, ellentétben például Jókai Mórral vagy a századközép prózaíróival. Mégis érdeklődésre tarthat számot az Arannyal kapcsolatos reflexióknak s a róla szóló Mikszáth-szövegeknek a vizsgálata, hisz mindez rávilágíthat arra, hogyan viszonyul Mikszáth irodalomról szóló írásaiban Arany János a nemzet más ikonjaihoz (Petőfihez és Jókaihoz). Arra fókuszálok, hogy feltárjam, milyen karakterformáló retorikai, narratológiai eszközök, s milyen háttérdiskurzusok, reprezentációk álltak Mikszáth rendelkezésére a nagy elődök megformálásában, sejtetve azt is, hogy Petőfi, Arany és Jókai miként illeszkedik egy „nagy” mikszáthi rendszerbe (ha létezik ilyen egyáltalán) .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom II.: Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom

Simon Lilla

BBTE BTK, Francia–angol szak, II . év

Témavezető: dr. Borbély András egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Eszmeiség és polifónia Dosztojevszkij Ördögök című regényében

A Dosztojevszkij-kritika szöveghagyományában a 20. században forradalmi jellegű fordulat áll be: Mihail Bahtyin Dosztojevszkij poétikájának problémái című kötetében a polifonikus regény megteremtőjeként emeli ki Dosztojevszkijt, ezáltal egy új, poétika- és konstrukcióközpontú metodológiának törve utat, szemben az addig szinte teljes dominanciának örvendő szubjektív-ideológiai olvasatok halmazával. Dosztojevszkij megkülönböztetően újszerű regénypoétikája Bahtyin szerint egyszerre több, önállóan létező, különböző, sokszor egymásnak gyökeresen ellentmondó eszmerendszer létezését engedi meg ugyanabban a regényvilágban, anélkül, hogy a narrátor megjelölne egy domináns szólamot ezek közül .

Dolgozatomban arra keresek választ, milyen hatás-visszahatási relációk állíthatóak fel Dosztojevszkij korának szociokulturális kontextusa és a fent említett jellegzetes polifonikus szerkezet között, továbbá hogy ez a polifonikus szerkezet hogyan hat ki az Ördögök című regényben szereplő vallási, politikai és társadalmi eszmerendszerekre, hogyan változik ennek függvényében az egyes eszmékhez tradicionális értelemben kapcsolt morális értékítélet, valamint hogy ez a regénypoétikai elv hogyan változtatja meg a regény olvasói értelmezésének folyamatát .

Magyar irodalom II.: Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom

Szegedi Csilla

PKE BTK, Német–magyar szak, III . év

Témavezető: dr. Biró Annamária, EME, tudományos kutató

János Szabolcs egyetemi docens, PKE BTK, Nyelv és Irodalomtudományi Tanszék

Tündérek Vörösmarty eposzaiban és a Csongor és Tündé ben

Dolgozatom tárgya a tündérek, tündérszerű lények megjelenése Vörösmarty Csongor és Tünde című drámájában, illetve eposzaiban. A tündérekre elsősorban a romantikus fantázia manifesztációiként tekintettek Vörösmarty kortársai, ennél azonban jóval nagyobb jelentéssel bírnak. Olyan kérdések merülnek fel vizsgálatuk során, mint szerepeltetésük társadalmi és történeti kontextusa, az európai mitológiával való kapcsolatuk, az európai mitológiából való átültetésük (és/vagy átformálásuk) a magyar irodalomba, de jelenlétük az említett művekben felveti a recepció és a kánon kérdéseit is. Dolgozatom ezen szempontok mentén követi végig Vörösmarty fentebb említett műveit, felvázolva először Vörösmarty forrásait, áttérve az európai mitológiára, illetve a társadalmi, történeti kontextusra, a kanonizációra .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom II.: Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom

Tőtős Dorottya

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet, dékánhelyettes

Mitől modern A Hét ? A világirodalom közvetítésének

önreflexív módozatai A Hét korai évfolyamaiban

A Hét című folyóirat önképét elsősorban a mindenkor aktuális és modern kulturális közegként való megjelenítés jellemzi. Ez a beállítódás az irodalomtörténetben főként úgy csapódott le, mint a hetilapnak a világirodalom közvetítésében betöltött jelentős szerepe, azonban a folyóirattal foglalkozó szakirodalom nem tér ki azoknak a folyamatoknak az értelmezésére, amelyek ezt a megfeleltetést eredményez(het)ik . Dolgozatom egyik központi problémafelvetése tehát az, hogy A Hét világirodalmi kánona és a transznacionális irodalmi folyamatokhoz való viszonya miért és milyen modernizációs erejű szereppel bírt. Kiindulópontomat annak vizsgálata képezi, hogy milyen jelentésárnyalatok és magatartásformák határozzák meg A Hét modern-fogalmát, és hogy a közlésre kiválasztott világirodalmi szövegek miként tükrözik vissza a hetilap munkatársainak viszonyulásmódját vállalt modernségükhöz .

Magyar irodalom III.:

Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Bírálók:

• dr. Bagi Zsolt egyetemi adjunktus, PTE BTK

• dr. Dánél Móna egyetemi tanársegéd, ELTE BTK

• dr. Darida Veronika habilitált egyetemi docens, ELTE BTK

• drd. Jakab Villő Hanga doktorandus, BBTE BTK

Szekcióvezető:

• Makkai Zsófia

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Bilibók Karola

BBTE BTK, Magyar–román szak, I . év

Témavezető: dr. Berszán István egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet, intézetigazgató

Kreatív írásgyakorlatok időterei

Az irodalom értelmezése korszakonként különböző használati módokban bontakozott ki. Dolgozatomban a kortárs ökokritika és cselekvéselmélet segítségével vizsgálom a kreatív írásgyakorlatok időtereit. Az időtér fogalmát Theodore Schatzki dolgozta ki azokra a gyakorlatokra alapozva, amelyek révén tapasztalatot szerzünk a környezetünkről. Kutatásom fő tárgya az a kapcsolat, amely a kulturális folyamatokról szerzett tudásunkat az irodalmi írás és olvasás révén ágyazza a cselekvés helyeinek és útvonalainak valamilyen elrendeződéseibe.

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Biró Brigitta

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Orbán Gyöngyi egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A test mint metalepszis

A dolgozat elméleti jellegű, ami irodalmi, színházi, filmművészeti, performanszpéldákkal van alátámasztva . Jelen dolgozat célja a test narratív szintként való vizsgálata, valamint mint narratív szint, a testnarratívák között létrejövő metalepszisként való értelmezése. A metalepszis határsértést jelent, ami nem csupán az irodalomban van jelen, megjelenik a színházban, a filmekben, festészetben, street artban. Az ember lépten-nyomon metalepszisekbe ütközik, egy-egy optikai illúzió, falfestés vagy egymásba ékelődött történet által. A metalepszisnek, legyen szó akármelyik művészeti ágról, mindenképp két narratív szintre van szüksége a létrejöttéhez . Mindkét fogalom, a metalepszis és a test is, terjedelmes szakirodalommal rendelkezik, e kettő együtt mégsem szerepel bennük. A kérdés az, hogy a test önmaga szerepelhet-e narrációként, megkülönböztetve önmagától a róla szóló narrációkat . Ha pedig szerepelhet a test narrációként, narratívaként, vagyis testnarratívaként, akkor történhet-e a testnarratívában metalepszis? Kifordulhat-e önmagából a test, mint egy Möbiusz-szalag? Lehet-e a test furcsa hurok? Lehet-e a test metalepszis?

A dolgozat két kiindulópontja Genette azon gondolata, miszerint minden fikció metalepszisekből van szőve, és Földes Györgyi egyik mondatának az a része, melyben a testet szövegnek nyilvánítja. E két gondolat, miszerint a test szöveg, narratíva, vagyis fikció, és a metalepszisekből szőtt fikció gondolata megadja a dolgozat kulcsfogalmát: testmetalepszis. Tehát ha minden fikció metalepszisekből áll, és a test megjelenik fikcióként, következésképpen a test lehet metalepszis. Jelen dolgozat ennek az új fogalomnak a bizonyítására törekszik .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Dósa Villő

BBTE BTK, Önálló magyar szak, III . év

Témavezető: dr. Borbély András egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Nyelvi és testi tapasztalat két Kosztolányi-regényben

Dolgozatomban Kosztolányi Dezső Édes Anna és Pacsirta című regényeiben vizsgálom, hogy miképpen jelenik meg a testiség, Kosztolányi nyelvhasználatát tekintve nyelvi megalkotottságában a test milyen funkciót tölt be a környezetében, hogyan kommunikál. Ezen esetben a női test ábrázolásának mikéntje kerül középpontba, továbbá az, hogy az ábrázolás módozatai milyen impulzusok továbbításában vesznek részt az események során. Mindezeknek a megközelítések alapjául Kosztolányi nyelvezete szolgál, az ő sajátos nyelvi megformáltságára való folyamatos reflektálás tűnik fel. Emellett az ebből adódó nyelvi és testi szinten történő érintkezések megértése kerül górcső alá.

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Erdős Katalin

BBTE BTK, Magyar–német szak, III . év

Témavezető: dr. Selyem Zsuzsa egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet „Holvoltálfiam?” – korlát és kötődés

Bartis Attila a nyugalom című regénye és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház azonos című előadása kapcsán

Az egyén képes önmaga, illetve környezete megsemmisítésére, főleg amikor hatalmi korlátokba ütközik. Zsarnokság, cenzúra, torz attitűdök és toxikus interperszonális viszonyok kivetülésének hogyanjai fogalmazódnak meg a Bartis-műben és ennek színpadi változatában. Miként körvonalazódik a birtoklásvágytól vezérelt anyakép a depriváció határain át? Milyen interpretációi vannak az anyaszerepnek a színpadon/színháztörténetben? Ezen kérdésekre reflektálnék elemzésem során, körüljárva a kötődés, promiszkuitás, hatalom fogalmát Foucault nyomán .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Fekete Ágota

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom

Témavezető: dr. Balázs Imre József egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A franciaság imagológiája Kuncz Aladár Fekete kolostor című regényében

A dolgozat témája a franciaság imagológiája Kuncz Aladár Fekete kolostor című regényében. Az imagológia mint multidiszciplináris és transzdiszciplináris tudományterület a nemzeti karakterek, nemzeti jellegzetességek, nemzetképek, társadalmi reprezentációk, az alteritás, a „másikról alkotott kép” ábrázolását

kívánja megragadni. A tőlünk idegenként felfogott valóság saját rendszerünkbe való beépítése ambivalens, egyszerre határoljuk be és rekesztjük ki azt . Ez a mechanizmus egy sor olyan következménnyel jár, amely termel, újratermel és közvetít különböző sztereotípiákat, előítéleteket és kliséket.

Dolgozatomban arra kívánok rámutatni, hogy a Kuncz Aladár Fekete kolostor című regényében megjelenő franciaság ábrázolása milyen mértékben épül rá a nemzeti sztereotípiákra, továbbá melyek a regénynek azon pontjai, amelyek ellenszegülnek a világ ilyenfajta osztályozásának, nemzetkategorizálásnak . Továbbá, a franciák idegenként való felfogásában milyen mértékben játszik szerepet a háborús helyzet, amelynek egyszerre érzékelhető az elidegenítő hatása, jelen esetben a francia nemzetre nézve, és összekovácsoló ereje, a fogolytáborban sok évig együtt élő különböző etnikumok között.

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Gaál Gabriella

PTE BTK, Osztatlan magyar-történelem tanári szak, III . év

Témavezető: dr. Kucserka Zsófia egyetemi adjunktus, PTE BTK, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet

(Szöveg)testtöredékek labirintusa. A hiány alakzatai mint pillanatnyi

érintkezési felületek Tóth Krisztina Pixel című novelláskötetében

A kutatás rávilágít arra, hogy a kötetben megjelenő (szöveg)test kétféle testtípus jellemzőit foglalja magába. Az egyik a megkülönböztetett testek halmaza, ilyenek azon szereplői testek, amelyek elsődlegesen előítéleteket váltanak ki másokból. Az előítéletek felszínre hívása a nemi másság vagy rasszista jegyek alapján történhet. A másik testtípust az általános testek alkotják. Az általános testek a különböző hierarchikus viszonyokat jelenítik meg a testrészek között . A Pixel valójában mindezek helyett olyan androgün (szöveg)testtöredékeket hoz létre, amelyben minden testrész egyenértékű.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Gödri Csilla

BBTE BTK, Magyar nyelv- és irodalomtudomány szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Borbély András egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Hetven felett irány a hegy – az öregkori marginalizáció irodalmi mintázatai

Az idősek társadalmi helyzetéről, kirekesztettségéről való diskurzus sokáig nem volt számottevő. A halál

és ezáltal az öregség is

tabutémának tekinthető, melyre bár napjainkban egyre több fény helyeződik, még mindig nem eléggé számottevőek az idősekről szóló (tudományos) munkák. Dolgozatom ilyen tekintetben hiánypótló jelleggel készült, és egyrészt egy általános képet rajzol az időskorúak perifériára szorulásáról, másrészt irodalmi szövegek szoros olvasatával a sztereotípiák fel- és leépülését helyezi előtérbe.

Az öregkorral kapcsolatos sztereotípiákat tematizálom dolgozatomban, és vizsgálom, hogy ezeket irodalmi szövegekben hol tetten érni, milyen vetületei vannak a bennünk kialakult öregségképnek különböző epikai alkotásokban. Kutatásom alapját három szöveg képezi, melyek a magyar (Nyírő József: Kopjafák , XX .;

Sánta Ferenc: Sokan voltunk), illetve a japán irodalomból (Fukazava Hicsiró: Zarándokének) származnak .

Arra keresem a választ, hogy miért érezhetjük feszélyezve magunkat, mikor egy idős személlyel koráról beszélünk, és hogy a társadalmunk számára tabutémát képező halál mennyire válik szövegek kimondott tárgyává. De ami még legalább ennyire fontos: miért mondhatjuk, hogy korosodó, előrehaladott életkorú, esetleg idős, és miért számít befeketítésnek, ha valakit öregnek, vénnek címkézünk. Kérdésként felmerül az is, mennyire követik az irodalmi művek ezeket a szociális mintákat, képesek-e feloldani, átlépni a kifejezésekre vetített feszültséget .

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Györfi Tünde Edina

BBTE BTK, Önálló magyar szak, III . év

Témavezető: dr. Borbély András egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Nőigazság a férfitársadalomban Berde Mária a szent szégyen című regényében

Dolgozatom azt a kérdést járja körül, hogy milyen lehetőségei vannak a nőnek, amennyiben olyan helyzetbe kerül, hogy a sajátosan női igazságát nem tudja összeegyeztetni a patriarchális társadalom által előírt női szerepekkel. Berde Mária A szent szégyen című regénye egy házasságon kívüli terhesség történetét meséli el, a női főszereplő ezáltal szembekerül a nő számára a polgári családban előírt szereplehetőséggel. A patriarchális rend három további lehetőséget ajánl Hannának: abortusz, öngyilkosság vagy a gyermek árvaházba adása. Berde regénye ehhez képest kidolgoz egy negyedik lehetőséget is, ami az egyetlen igazságos megoldás, és amely szembemegy a társadalmi szabályokkal . Ezért Berde Mária méltatlanul elfeledett regénye jelentős lépésnek tekinthető a női emancipáció magyar irodalomtörténetében.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

„Bűn csak az lehet, amivel Istent sértjük...”

Magyar

irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

György Alida

BBTE BTK, Magyar-komparatisztika szak, III . év

Témavezető: dr. Borbély András egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A lélek tüzes kemencéje – társadalmi változások Berde Mária regényében

Mihez kezdhet egy nő egy alapvetően patriarchális társadalmi berendezkedésben a saját igazáért? Hogyan alakulhat ki a szubjektumképe egy olyan szociális kontextusban, mely a háború füstjében zihálja át mindennapjait? Milyen változásokat generált az első világháború a társadalompercepcióban, hogyan alakult át a két társadalmi nem egymáshoz való viszonya? Dolgozatom többek közt ezen kérdésekre keresi a választ, valamint arra, hogy Berde regényében miként formálja meg és bontja le a karaktereit, miként teríti szét és mossa össze a női-férfi szerepekről megképződött sztereotípiákat, és ehhez milyen eszközöket alkalmaz. Meddig melegít és mikortól éget a kemencetűz?

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Jánosi Vivien

BBTE BTK, Önálló magyar szak, III . év

Témavezető: dr. Borbély András egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Szökésvonalak feltérképezése Jónás Tamás prózájában

Hogyan lesz valaki saját nyelvének nomádja, bevándorlója, cigánya? Azzal, hogy úgy ír, mint egy gödrét kaparó kutya vagy odúját ásó patkány, ezzel megtalálva saját tájnyelvét, harmadik világát, sivatagát? Kisebbségiként a többség nyelvén írja meg történeteit? Mennyire hangos kiáltásának szintaxisa, kibillenti, bomlasztja a többségi irodalmat?

Célom Jónás Tamás különböző prózáira alkalmazni a Deleuze és Guattari által definiált kisebbségi irodalom fogalmát, megvizsgálva, hogy miként nyilvánul meg az általuk meghatározott fogalom három fő jellemzője: a nyelvi deterritorizáltság, az individuálisnak a közvetlen politikaira történő rákapcsolódása, valamint a kollektív megnyilatkozás-elrendeződés. Továbbá célom feltérképezni a szegmentációs vonalakat, megkeresni az összefüggő territóriumokat, de beazonosítani a szökésvonalakat is, a territóriumokat szétvető deterritorializáló és rétegtelenítő mozgásokat. Megfigyelni az ezen vonalak mentén létrejövő elrendeződést, továbbá hogy ez az elrendeződés egy jelentő egészet vagy egy szerv nélküli testet hoz létre, mely megállás nélkül szétbontja a szervezetet, nem jelentős részecskéket, tiszta intenzitásokat továbbít, tart mozgásban .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar

irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Kiss Orsolya

PTE KPVK, Tanító szak, IV. év

Témavezető: dr. Fekete Richárd egyetemi adjunktus, PTE KPVK, Alkalmazott Művészetek Tanszék

Mit rejt a pelevári bazár? A meseregény-értelmezés lehetőségei

Kutatási témámat a magyar kortárs gyermekirodalom területéről választottam. A dolgozat célja egy komplex elemzés létrehozása . A komplex elemzés nemcsak poétikai, hanem pszichológiai vonatkozásban is vizsgálja Berg Judit Rumini című meseregényét. A pszichológia oldala felől leginkább az identitás és az azzal szorosan összefüggő identitáskrízis vizsgálata került középpontba, vagyis a szövegben olyan fellelhető kódok kerültek feltárásra, melyek segítséget nyújthatnak a gyermekeknek az identitáskrízis leküzdésében .

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Marin Diana-Karola

BBTE BTK, Magyar–angol szak, II . év

Témavezető: dr. Borbély András egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Variációk otthontalanságra a Zuhanások ban

Hervay Gizella Zuhanások című költeményében egy a cél: otthonná kell tenni egy sárral telített, eldologiasodás uralta világot, amelyben felfele visz minden zuhanás . A nyelvet meg kell szelídíteni, hogy szavakkal lehessen teremteni. Fel kell oldani az otthontalanságot szerelemmel, az idő „betörésével”, a test teljes feláldozásával a másikért . A testet írni kell . Társat kell szülni, gyermeket kell szülni, hogy lakható legyen a világ. Újra és újra meg kell halni, majd feltámadni. Vajon ez sikerre visz?

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Máthé Nóra

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Selyem Zsuzsa egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A kortárs magyar esszé helyzete

Az esszé olyan irodalmi műfajnak bizonyul, amelyet nagyon nehéz pontosan meghatározni, viszont a legtöbb nemzet kultúrájában fontos, irányzatteremtő szövegeket illetnek ezzel a névvel (pl. Barthes A szerző halála című esszéje világszinten ismert). A Richard Chadbourne által „bosszantóan hibrid és amorfként”

jellemzett szövegek afféle kísérőkként követik egy-egy nemzet irodalmát, sokszor párbeszédet folytatva azzal, ezáltal teljesebb képet nyújtva az adott korról és társadalomról . Jelen dolgozat célja az esszé formáját és jellegzetességeit megragadni, megvizsgálni, hogy mik ezeknek a szövegeknek a közös tulajdonságai és milyen kritériumok alapján igazolható, hogy egy szöveg esszé, esszéisztikus vagy valami más . A kutatás fókuszpontja a kortárs magyar esszé, amely nem élvez olyan népszerűséget, mint a nyugati kultúrákban . A tanulmány megpróbál választ adni arra, hogy miért szorult ki ez a szövegtípus a magyar olvasók köréből.

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Mátyás Gergő

BBTE BTK, Finn–komparatisztika szak, II . év

Témavezető: Serestély Zalán , BBTE BTK, a Hungarológiai Doktori Iskola irodalmár doktora

Az emberpark és a Harcosok klubja

Dolgozatom Friedrich Nietzsche Zarathustra , illetve Chuck Palahniuk Harcosok klubja című művének komparatív szempontú elemzését nyújtja. Biopolitikai, hatalomkritikai és társadalomfilozófiai kérdésfölvetések mentén hasonlítom össze a két mű fontosabb értelemirányait, főszereplőit.

Javarészt Peter Sloterdijk Az emberpark szabályai című esszéjére és annak terminológiájára hagyatkozva az embertenyésztés kérdését állítom dolgozatom középpontjába . Bemutatom, hogy milyen társadalmi mérvű, illetve individuális léptékű válaszalternatívákat kínálnak a fönti művek a biopolitika térnyerésé -

re, továbbá próbálom mérlegelni, hogy mennyire hathatósak, mennyire produktívak ezek a válaszalternatívák .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Miklós Krisztina

BBTE BTK, Önálló magyar szak, II . év

Témavezető: drd. Benke András doktorandus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A beteg gyermek motívuma mint az oppozíciók találkozási

pontja A szegény kisgyermek panaszai ban

Dolgozatom fő problematikája a beteg gyermek mint csomópont, melyben összefutnak és legitimmé válnak A szegény kisgyermek panaszai ban megjelenő ellentétpárok, ilyenek az élet-halál, angyal-prostituált, egészség-betegség, öngyilkosság-gyilkosság . Az általam kiemelt motívum vizsgálata, illetve a betegség mint reprezentatív állapot, mely a kegyetlenség esztétikáján keresztül jelenik meg a szövegben, szolgál az értelmezésem alapjaként . A bali elmélet alapfogalmának beemelésével meghatározom a verseken végigvonuló fokalizációk váltakoztatásának mibenlétét, illetve ezek specifikus funkcióját. Ezen a ponton elkülönítem az explicit szereplői fokalizációt és a külső fokalizációt, továbbá tárgyalom ezen fogalmak szétválasztásának, illetve egybejátszásának narratológiai és poétikai jelentőségét.

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Sánta Miriám Gabriella

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Balázs Imre József egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Avantgárd, underground – kortárs metálzenei színterek

A zenei színterek vizsgálata jobbára szociológiai és kommunikációs diskurzusokba ágyazódik, ezért fontos, hogy ezek mellett az esztétikai, a történeti és szövegértelmezési perspektívák is helyet kapjanak . Az avantgárd és underground fogalmai a huszadik század utolsó évtizedétől kezdve napjainkig új jelentésrétegekkel és -változásokkal épültek bele a szubkultúrák sajátos diskurzusaiba. Olyan műfajokat, alműfajokat, zenei produktumokat fogok vizsgálni a metálzenei színtéren, amelyekre egyaránt jellemző lehet az underground, illetve az avantgárd fogalma . A fogalomtörténeti áttekintés mellett rávilágítok a szubkultúra-kutatás kortárs lehetőségeire is. Hogyan értelmezhető egy-egy zenekar tevékenységi körén belül az avantgárd, illetve underground fogalma? Milyen lehetőségeket nyit meg a dalszövegek értelmezése számára az ilyen tágasabb kontextualizáció?

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Szabó Attila

BBTE BTK, Magyar–komparatisztika szak, I . év

Témavezető: dr. Berszán István egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet, inté -

zetigazgató A (marha)hús áttűnései Nádas Péter és Nemes Z. Márió műveiben

Dolgozatomban Nádas Péter Minotaurus című novelláját és Nemes Z. Márió Apám marhát eszik című versét fogom komparatív vizsgálat alá vetni. A két műben strukturális hasonlóságok mutathatók ki, amelyek

összehasonlító olvasatban különös érzékenységgel értelmezik egymást . Az elemzés során vizsgálni fogom például a generációváltások problematikáját, az embert érő kulturális hatások okozta következményeket és a szövegek eltérő beszédmódját. Izgalmas, hogy a két szerző mennyire különböző, mondhatni ellentétes

szövegszervezéssel dolgozik, melyek mégis meghökkentően hasonló olvasói benyomásokat váltanak ki.

Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

Tamás Orsolya

BBTE BTK, Magyar és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Balázs Imre József egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Társszerzős művek problematikája a szürrealizmusban

A szürrealizmus egyik elterjedt, de máig hiányosan értelmezett műfaji próbálkozása, alkotói módszere a többszerzős művekben figyelhető meg. Dolgozatomban arra keresem a válaszokat, hogy a 20. századi többszerzős szürrealista művek milyen elméleti koncepció alapján születtek meg. A század néhány francia, valamint román társszerzős szövegében vizsgálom a zsenikoncepció újraértelmezését, illetve a szürrealista technikák gyakorlati működését. A társszerzős képzőművészeti és irodalmi művek összevetésével a kooperatív alkotások működési mechanizmusait különböző médiumokban vizsgálom. Az értelmezések tétje annak kimutatása, hogy a romantikában körvonalazódó alkotási modellek hogyan képződnek újra.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Magyar nyelvtudomány

Bírálók:

• dr. Fazakas Noémi egyetemi adjunktus, EMTE MK, Alkalmazott Nyelvészet

• dr. Németh Boglárka egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék

• dr. Prószéky Gábor egyetemi tanár, PPKE ITBK

Szekcióvezető:

• Nagy Egon

Magyar nyelvtudomány

Airizer Andrea

BBTE BTK, Magyar–angol szak, II . év

Témavezető: dr. Fazakas Emese egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék

A magyar és az angol nyelv színekkel kapcsolatos frazémáinak kontrasztív vizsgálata

Egy nyelv általánosult szószerkezetei (szólások, közmondások, szállóigék stb.) sokat elmondanak az illető nyelv beszélőiről, ezek világfelfogásáról. Már önmagában nagyon izgalmas őket kutatni, de talán még több érdekességet rejthet két külön nyelv és ezáltal két külön kultúra összehasonlítása e frazémák tükrében . Dolgozatom témájául a magyar és az angol nyelv színekkel kapcsolatos frazémáit választottam, melyeket kontrasztívan vizsgálva bízom benne, hogy tágabb képet kapunk a két nyelv beszélőinek világfelfogásáról. Kutatásom során megfigyelem, mely színek használata gyakoribb, illetve melyik ritkább az adott nyelvekben, továbbá milyen fogalmakat asszociálnak a különböző színekhez.

Bahus Réka

UNE, Magyar nyelv és irodalom szak, III. év

Témavezető: dr. Nagy Natália egyetemi docens, UNE, Magyar Filológia Tanszék

A kárpátaljai ragadványnevek kialakulásának motivációja

Egy régi mondás szerint – nomen est omen 'a név jósjel, végzet' – nevünkben hordozzuk a sorsunkat . Mindenki kap valamilyen kiegészítő-, ragadványnevet. A ragadványnevek gyűjtését szülőfalumban, Gáton végeztem . Gát kárpátaljai település a Beregszászi járásban .

Közvetlen beszélgetés folytán 50 adatközlővel 114 nevet sikerült összegyűjtenem, melyeket kategorizáltam eredet, nemek, valamint szerkezet szerint . Kijelenthetem, hogy a település névanyaga minden szempontból érdekes képet mutat. A ragadványnevek fontos velejárói mindennapjainknak, mivel ezek őrzik a múltunkat, mutatnak rá a hagyományokra és teszik változatosabbá az életünket .

Magyar nyelvtudomány

Bede Emőke

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Németh Boglárka egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék Az anyanyelv presztízse a szatmárnémeti magyar középiskolás diákok körében

Kutatásom lényegi kérdése az, hogy milyen nyelvi attitűd tapasztalható a szatmárnémeti magyar középiskolások körében az anyanyelvükkel szemben. Vizsgálatom során helyi egy- és kéttannyelvű oktatási intézményekben végeztem kérdőíves kutatást 9–12.-es diákok részvételével, majd az így kapott adatokat elemezve igyekeztem következtetéseket megfogalmazni a felvetett problémával kapcsolatban . Írásomban rávilágítok azokra a specifikus jelenségekre, melyek az egy- és kéttannyelvű intézményekben megfigyelhetőek, illetve kitérek a köztük felfedezhető kapcsolódási pontokra is. Úgy vélem, a kutatásom által nyert adatok nemcsak a szociolingvisztika, hanem akár a kisebbségi oktatáspolitika számára is hasznos információt jelenthetnek .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Breier Andrea

BBTE BTK, Magyar önálló szak, III . év

Témavezető: dr. Németh Boglárka egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék

A habituális aspektus problematikája a magyar nyelvben

Jelen dolgozat témája a habituális aspektus jelenségköre . Mivel a magyar aspektusirodalomban alulreprezentált témakör, alaposabb vizsgálata számos kérdést vet fel mind az értelmezés, mind a kategorizálás szintjén . Bár a nemzetközi aspektuselméletek foglalkoznak vele, szükséges kimondottan a magyar nyelv szintjén vizsgálni, lévén egy nyelvspecifikus jelenség. Az aspektus grammatikai és mondatszemantikai kifejezőeszközein, további aspektuális kategóriákkal való összevetésen, azoktól való elkülönítésen és rendszerben való elhelyezés kísérletén át keresem a választ arra, hogy miként jön létre a habituális olvasat .

Magyar nyelvtudomány

Erdei-Doloczki Csilla

BBTE BTK, Brit Kulturális Tanulmányok szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Kádár Edit egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék

Tárgyatlant mondok, tárgyas lesz belőle? Áltárgyas szerkezetek a magyarban

Már az iskolában megtanítják nekünk, hogy a -t egy-egy szó végén (mint amilyen a Csilla kivonatot ír . esetében a kivonatot végén van) jelzi, hogy az a szó a mondatban a tárgy szerepét tölti be . Azt is tudjuk, hogy egyes igékhez járulhat tárgy (tehát tárgyasok), másokhoz pedig nem (tehát tárgyatlanok) . Az ásít például tipikusan tárgyatlan ige, hiszen nem lehet úgy valamit ásítani, ahogy lehet valamit írni . Akkor mégis mit keres mellette a tárgyragos szó az olyan kifejezésekben, mint az ásít egyet vagy ásít egy nagyot? Dolgozatomban ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresem a választ, vagyis vizsgálom a tárgyatlan igék mellett előforduló egyet, egy nagyot, egy kicsit, egy keveset típusú tárgyakat.

Jankó Ingrid Blanka

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Máthé Dénes egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék

Kontaktusjelenségek a hosszúmezői diákok nyelvhasználatában

Dolgozatom címe megjelöli a témát és utal a vizsgált célcsoportra is . Dolgozatom témája tehát a hosszúmezői diákok nyelvhasználatának a vizsgálata, különös tekintettel a román–magyar kontaktusjelenségekre. A vizsgált célcsoportot a szülőfalumban található iskolából választottam ki. Dolgozatom célja pedig rávilágítani arra, hogy a román környezet milyen szerepet játszik a diákok nyelvi megnyilatkozásaiban, hogyan jelenik meg a román nyelv magyarra gyakorolt hatása a tanulók nyelvhasználatában . A kutatás hitelességének érdekében a kérdőíves módszert alkalmazom. A dolgozat az általam megfigyelt lexikai átvételeket, mondattani és egyéb jelenségeket összegzi .

Magyar nyelvtudomány

Karácsonyi Krisztina

PTE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Nyelvtudományi Tanszék, Magyar, hon- és népismeret tanári szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Farkas Judit egyetemi adjunktus, PTE, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Nyelvtudományi Tanszék

A magyar főnévi kifejezések szintaktikai szerkezete (a deverbális főnevek tükrében)

A dolgozat elején röviden összefoglalom a magyar főnevek típusait. Ezt követően azt mutatom be – részben egy korábbi TDK-dolgozatom nyomán –, hogy milyen szintaktikai szerkezet társítható a komplex, illetve az egyszerű esemény jelentésű magyar deverbális főnevekhez. A szerkezetek kialakításakor a generatív mondattan minimalista irányzata szolgált munkakeretül, és felhasználtam Farkas és Alberti korábbi, a magyar főnevek szintaktikai szerkezetére vonatkozó tanulmányait is. A háttérelmélet további fontos szegmense, hogy a grohmanni fáziselmélettel összehangban lévő reprezentációk kialakítására törekedtem . A dolgozat második felében olyan szerkezetet mutatok be, amit a korábbi fejezetekben szemléltetett ágrajzok alapján, azok tükrében alakítottam ki, és ami a nem igéből képzett, verbális zónával nem rendelkező magyar főnevek szerkezetét reprezentálja.

Kiss-Simonfi Erzsébet

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Máthé Dénes egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék

Eminescu Glossă című versének magyar fordításai

Kik és hogyan fordították le Eminescu Glossă című versét? Milyen nehézségekbe ütköztek a szerzők a fordítás során? Milyen célnyelvi szövegek születtek?

Kutatásom alatt ezekre a kérdésekre keresem a választ . Dolgozatom központi részét a célnyelvi produktumok összehasonlító vizsgálata teszi ki. Lexikai, grammatikai és stilisztikai szempontokat figyelembe véve mutatok rá a magyar nyelvű szövegek megvalósulásának módjaira. Dolgozatomban a szövegeket nemcsak az átváltási műveletekre koncentrálva mutatom be, hanem igyekszem a formai, tartalmi megoldásokra, a filozófiai kérdésekre, a szubjektív fordítási problémákra, valamint a képszerűségre is fókuszálni .

Magyar nyelvtudomány

Péter Ágnes

BBTE BTK, Magyar–angol szak, I . év

Témavezető: dr. Fazakas Emese egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék

Állatok és becsmérlés a 16–19. századi Erdélyben

Dolgozatomban azokat a becsmérlő- és szitokszavakat mutatom be, amelyek állatokat jelölnek, és amelyeket a magyar köznyelvben használtak a 16–19. században Erdélyben. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár tanulmányozása közben észrevettem, hogy régen is használtak olyan becsmérlő- és szitokszavakat, amelyek állatnevek, így olyan kérdések fogalmazódtak meg bennem, amelyeket igyekszem a dolgozatban megválaszolni: milyen szövegkörnyezetben használták ezeket a kifejezéseket, mennyire számított offenzívnek, drasztikusnak és obszcénnek, amikor valaki így becsmérelte a társát. Az adatok gyűjtéséhez az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárat használtam fel .

Ráduly Nóra Boglárka

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Csomortáni Magdolna egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti

Tanszék

Gelence

ragadványneveinek funkcionális-szemantikai vizsgálata

Dolgozatomban névkutatással foglalkozom, a Kovászna megyei Gelence község élő ragadványnévanyagának vizsgálatára vállalkozom . A vizsgálat a névanyag funkcionális-szemantikai sajátosságait helyezi középpontba, amelyhez kitűnő alapot nyújt a helynévkutatásra kidolgozott tipológia.

A szerkezeti elemzés a névadásnak abból a jellegzetességéből indul ki, hogy minden névadási aktus szemantikailag tudatos . A ragadványnév funkcionális szerkezetének megállapítása a névrészek funkciójának feltárására összpontosít .

A dolgozat így egyfajta támpontot adhat a mai ragadványnévadás normájának, működésének feltárásához .

Magyar nyelvtudomány

Tempfli Zsófia

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Fazakas Emese egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék

Bloggerek/vloggerek nyelvhasználata

Ma már léteznek olyan vloggerek/bloggerek, akik főállásban tartalmat gyártanak. Kutatásomban ennek nyelvi aspektusait vizsgálom . Az alábbi kérdésekre keresem a választ: Milyen nyelven/nyelveken írnak? Miért írnak egy/két/több nyelven? Milyen kapcsolat van a két tartalom között? Milyen nyelvi attitűddel rendelkeznek a bloggerek/vloggerek? Milyen a standard nyelvváltozat presztízse? Használnak-e a videókban/bejegyzésekben tájszavakat? És legfőképpen, ha a bloggerség/vloggerség egy szakma, létezik-e egy szaknyelv? A feltett kérdések megválaszolásához kérdőívet készítek, a válaszadáshoz pedig a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége Facebook-csoportot hívom segítségül.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Tóth Imola

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Kádár Edit egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék

Mi mindent kell tudni – a hangokról? Hangtan az általános iskolai oktatásban

Az iskola elsődleges célja és feladata, hogy olyan ismeretekkel gazdagítsa a tanulókat, amelyeket hasznosítani tudnak életük során . Ennek kapcsán megfogalmazódik a kérdés, hogy vajon tényleg azt a tananyagot tanítjuk, amely hatással lesz a gyerekek fejlődésére? Milyen mértékben járulnak hozzá ehhez például a zöngés és zöngétlen hangok, a mássalhangzó-váltakozások, a hangrend? Mivel ezek nagy részét helyesírási megfontolásból tárgyalják a tankönyvek, munkafüzetek, szükségesnek tartom végiggondolni, hogyan lehet helyesírásról beszélni anélkül, hogy ezeket a fogalmakat használnánk. A 2017 szeptemberétől érvénybe lépő új tantárgyi tanterv jelentős változásokat vezet be, de továbbra is kérdéses marad, hogy a gyakorlatban mikor valósul meg a váltás . Dolgozatomban arra próbálok rámutatni, hogy a hangok világából mit érdemes tanítani általános iskolában és milyen kontextusban . Miért lehet fontos tudnia azt egy ötödikes gyereknek, és hol tudja majd felhasználni ezt a tudását .

Matematika

Bírálók:

• dr. Lukács Andor egyetemi tanársegéd, BBTE MIK

• dr. Róth Ágoston egyetemi docens, BBTE MIK

• dr. Varga Csaba egyetemi tanár, BBTE MIK

Szekcióvezető:

• Balog Orsolya

Borbély Andor

BBTE MIK, Informatika szak, III . év

Témavezető: dr. Szöllősi István egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet Preinjektív Kronecker-modulusok bővítési szorzata

A Kronecker-modulusok a Kronecker-tegez útalgebrája fölötti, végesen generált modulusok. A bővítési szorzat a modulusok között felírható rövid egzakt sorok létezési feltételét adja meg, amit bonyolult kombinatorikus szabályokkal lehet leírni. Bemutatjuk a preinjektív Kronecker-modulusok bővítési szorzatának kombinatorikáját és a szorzat kiszámítására kifejlesztett leghatékonyabb algoritmusunkat . Külön érdekesség, hogy a preinjektív Kronecker-modulusok esetén a bővítési szorzat kiszámítására használt módszer egy lehetséges általánosítása az (egész számok esetén használatos) rendezési algoritmusoknak .

Toth Emőke

BBTE MIK, Matematika szak, III . év

Témavezető: dr. Varga Csaba egyetemi tanár, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Helly tételének különböző változatai

Dolgozatomban a Helly konvex halmazokra vonatkozó tételének különböző változatai kerülnek bemutatásra. Először a klasszikus esetet tárgyaljuk le valós affin terekben. Ezután kimutatjuk, hogy a tétel gömbön is igaz marad, ha a klasszikus konvexitás helyett a geodetikus konvexitással dolgozunk. Végül bebizonyítjuk azt is, hogy ha végtelen konvex halmazcsaládot tekintünk, akkor a tétel igazságértéke nem változik . Ehhez azt kell még feltételeznünk, hogy az egyik halmaz a halmazcsaládból kompakt, hiszen csak így lesz végtelen konvex halmazcsalád esetén is igaz a tétel . Megjegyezzük, hogy Helly tételének ezen változata igaz marad negatív görbületű terekben is.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Művészettörténet

Bírálók:

• Földi Eszter művészettörténész, MNG Grafikai Osztályának vezetője

• Jékely Zsombor igazgató, MIM

• drd. Portik Blénessy Ágota művészetörténész, doktorandus, Quadro Galéria, BBTE TFK

• Sidó Zsuzsa , MTA BTK, Művészettörténeti Intézet

• drd. Vécsei Hunor művészettörténész, doktorandus, Quadro Galéria, BBTE TFK

Szekcióvezető:

• Tóth Gödri Iringó

Barazsuly Viktória Adrienn

BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Pál Emese egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet, Régészeti és Művészet-

történeti Tanszék

„Hát ha olyan kíváncsi, legyen”

Földes Imre karikatúrái A karikatúra egy komplex műfaj. Születése a nyomtatott grafika és a sajtó elterjedésével hozható öszszefüggésbe. Hűen és közvetlenül, a vicc által fejezi ki egy korszaknak a problémáit, igényeit, ízlését és világfelfogását. Földes Imre a 20. század első felének meghatározó grafikusa. Az 1910-es években tett szert hírnévre főleg plakátjainak, elsősorban filmplakátjainak köszönhetően. Korai munkásságáról eddig keveset lehetett tudni. A kutatás során kiderült, hogy karikatúrákban rendkívül gazdag az életműve, 1908tól 1935-ig találunk ilyen alkotásokat. Dolgozatomban ezek művészi kvalitására, Földes életművében betöltött szerepükre kívánok reflektálni, illetve tágabb társadalmi kontextusból is vizsgálni.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Bilibok András

BBTE RTK, Zenepedagógia szak, II . év

Témavezető: dr. Coca Gabriela egyetemi docens, BBTE RTK, Református Tanárképző és Zenepedagógiai Intézet A

fúga Dietrich Buxtehude művészetében

Dolgozatom Dietrich Buxtehude fúgaalkotásairól szól. Az első részében életrajzi adatok szerepelnek, illetve a barokk korszakról egy rövid összefoglaló. Ugyanakkor a zeneszerző vokális és hangszerre írt alkotásairól is szó esik, viszont ezen a területen kevés információ birtokában vagyunk . A dolgozat második felében a fúgák polifonikus szerkezetét és formáit tanulmányoztam: néhány dolgot igyekeztem összefoglalni a fúgáról mint műfajról és formáról. A szerző alkotásaiban a jellegzetességeket próbáltam felfedezni és azokat elemezni .

Művészettörténet

Boér Ilka

BBTE TFK, A kulturális örökség védelme és hasznosítása szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Kovács Zsolt egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet dr. Lupescu Radu egyetemi docens, EMTE KK, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék, tanszékvezető

Olaszkoszorús motívumú kályhacsempék a kolozsvári unitárius püspöki ház anyagából Az elmúlt években jelentős mennyiségű kályhacsempe-töredék látott napvilágot a kolozsvári unitárius püspöki ház boltozati betöltéseiből. Az anyag egy kisebb része már feldolgozásra került, ennek folytatásaként szolgál a jelen dolgozat, mely egy jellegzetesen reneszánsz növényi ornamensekkel operáló típust vizsgál, az olaszkoszorús motívumú darabokat. Ebből a típusból viszonylag sok töredék került elő, lehetővé téve a csempe teljes képének kiszerkesztett rekonstrukcióját is, különösen hogy Kolozsvárról is ismert analógiája a töredékeknek, illetve Erdély több pontján kerültek már elő hasonló darabok. Jelentőségüket növeli, hogy nem csupán zöld, hanem több színt felvonultató mázas töredékek is előkerültek.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Csergő Nóra

BBTE TFK, Művészettörténet szak, III. év

Témavezető: dr. Pál Emese egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet, Régészeti és Művészettörténeti Tanszék

Makovecz Imre helye az organikus építészetben

A Frank Lloyd Wright által először használt organikus építészet kifejezés napjainkig egy olyan építészeti irányzatot takar, amelyet nehezen tudunk meghatározni, mégis vannak építészek, alkotások, akikre/ amelyekre gondolkodás nélkül rávágjuk, hogy ennek az organikus „gondolkodásmódnak” a képviselői. Wright és Makovecz Imre építészete kicsit sem hasonlít, talán csak egy dologban: mindkettő organikus. De mitől? Dolgozatomban épp erre keresem a választ: mit nevezünk organikus építészetnek, miért tartjuk Makoveczet egyik fontos képviselőjének, milyen színt visz a magyar építész az organikus építészet palettájába?

Deák Ferenc Loránd

BBTE TFK, Kulturális örökség szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Pál Emese egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet, Régészeti és Művészettörténeti Tanszék

Miklóssy Mária festészetéről

Miklóssy Mária a modern egyetemesség esztétikájából értelmezi a posztmodern dekonstrukció képzőművészeti életet átértékelő folyamatát. Így az erdélyi tradíció kritikus újraértelmezéséből kiindulva egy szerves kapcsolatrendszer feltárását véli járható útnak az elődök és a jelenkori képzőművészeti élet között. Életműve elkülönült a szocreál közérdekű álideológiájától. A kisszámú recenzió abban a kulturális közegben a nőművészet zártkörű közegében jelölte ki a helyét. Az identitáskérdése individuális jellegű, ezért a rendszerváltás után művészete nem illeszthető be a kisebbségi lét narratív diskurzusába. A nyugati mintákként begyűrűző feminizmust jelenségként, és nem kiemelkedő művészi értékteremtésként fogadja. Művészetét az erdélyi magyar képzőművészeti fórumok felmutatják. A kronologikusan rendszerezhető pályaképnek ellenáll az életmű. Lehetséges, hogy a pszichologikus analizáló szemlélet alakította ki az én elemzésének körkörös elvét. Így a képen a vágyott vagy elfojtott belső én nyer megjelenítést. A felbontás a mélyrehatolás szándékával társul. Művészetének egységes jellegét az én zártkörű körbejárása adja. Női karaktervonása, hogy magánmitológiába helyezkedik. A gondos megőrzés védelmét helyezi előtérbe. Gyakran a megállított és kinagyított meditációkat hívja elő. Nem törekszik a célelvű előretörés és a változás szándékának megragadására .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Szathmári Edina

BBTE TFK, Művészettörténet szak, III. év

Témavezető: dr. Pál Emese egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet, Régészeti és Művészettörténeti Tanszék

Marthy Pál marosvásárhelyi lakóháza és más téglaszalagos épületek

Marosvásárhely szecessziós arculatának megteremtésében a Budapestről érkezett szakemberek, illetve a városlakó fiatalok budapesti tanintézményekben tett látogatása nagyban hozzájárult. Általuk kerülhetett a város kevés épületére a téglaszalag mint homlokzatdíszítő elem. Ezek közé tartozik az 1906-ban épített Marthy Pál Klastrom utca (ma Mihai Viteazul) 16. szám alatti otthona is. Kutatásom célja felfedni a ház építéstörténetét, analógiát építve más hasonló homlokzatkialakítású épületekkel, valamint fölvázolni

Marthy Pál tevékenységét, ezáltal kiemelve az érdemtelen felejtésből. Az épület egyedisége külső és belső szecessziós egységében is áll, amely által az épület az összművészeti alkotás szerényebb példájának nevezhető.

Művészettörténet

Tóth Gödri Iringó

BBTE TFK, Kulturális örökségvédelem szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Pál Emese egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet, Régészeti és Művészettörténeti Tanszék

Életművek töredékei – a Dolgozó Nő címlapfotóinak helye alkotóik életművében

Kutatásom tárgyát eredetileg az 1945 és 1989 között megjelenő romániai magyar női havilap, a Kolozsváron kiadott Dolgozó Nő címlapjai képezik, ám jelen dolgozatban elsősorban a címlapon leggyakrabban

visszatérő alkotástípus, a fényképek megalkotóira koncentrálok. A folyóirat legjelentősebb címlapfotósai

Ion Miclea, Marx József és Hedy Löffler voltak. Fotósok, akik a kor meghatározó alkotóinak számítottak, egy román, egy magyar és egy sváb fotós, akik Romániát nemzetközi versenyeken képviselték, és akiknek albumaival tele voltak a könyvesboltok, képeik ott voltak a legfontosabb sajtótermékekben . Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a munkásnők, anyák portréi, a gyárakban, mezőkön készült vagy családi életképek hogyan illenek életművükbe, állnak összhangban a művészi felfogásukkal, alkotói nézeteikkel.

Megpróbálok választ találni arra, hogy a képek megrendelésre készült klisészerű „termékek”, a propaganda igényeit kielégítő képek vagy az alkotók művészetfelfogását tükröző alkotások.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Varga Andrea

BBTE TFK, Művészettörténet szak, I. év

Témavezető: dr. Kovács Zsolt egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet, Régészeti és Művészettörténeti Tanszék

Bakosi Bak Lajos műasztalos gyáros portréja – kolozsvári

tevékenysége és működése a századfordulón

Bakosi Bak Lajos műasztalos gyáros Kolozsvár életének jelentős személyisége volt a századfordulón, nevével mégis csak említésszerűen találkozunk a szakirodalomban, egy-egy korabeli sajtóhírben, munkái javarészt feltérképezetlenek .

Kutatásom során a nevéhez köthető tárgyi emlékeket kutattam fel és dokumentáltam, s dolgozatomban munkásságát igyekszem a kor iparművészeti törekvései között elhelyezni. Helyzetének megértéséhez szükséges kitekintenünk a kor iparművészeti felfogására, a tervezők és gyárosok helyzetére, az egyes bútorzatok készítési folyamatának bonyolult és sokszor viszontagságos útjára: a pályázatok beadásától, a megrendelések leadásán, visszavonásán át egészen a bútor elkészítéséig .

Néprajz

Bírálók:

• dr. Kuti Klára kulturális antropológus, Német Nemzetiségi Múzeum (Magyarország)

• dr. Szabó Árpád Töhötöm egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

• dr. Szikszai Mária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

• dr. Tánczos Vilmos egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

Szekcióvezető:

• Kedves Anett

André Mária Irén

BBTE BTK, Néprajz szak, II . év

Témavezető: dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

A gyimesközéploki Tudósító története

A kezdetektől a végig

A dolgozat elsődleges célja a Gyimesközéplokon 2004-ben megjelent Tudósító nevű újság bemutatása és ennek szerepe a lokális közösség életében . Továbbá célja az újság létrejöttének okait, megjelentetésének és fenntartásának körülményeit, végül pedig megszűnésének okait tárgyalni.

A dolgozat első részében az újság megálmodásának és megvalósításának, illetve felépítésének és tartalmának bemutatása történik, mindez a szerkesztőség által közölt információkra épülve.

A második részben a lokális közösség mint médiafogyasztó közösség szempontja és kritériumai jelennek meg, a szerkesztőség felé irányult véleményezések alapján.

A záró rész a következtetések összegzése is egyben, mely arra reflektál, hogy a Tudósító miként informálta, szórakoztatta és integrálta az egyént a közösség életébe, miként formálta az olvasókat beszélő és interpretív közösséggé, egyszóval milyen funkciókat töltött be a gyimesközéploki lakosság életében .

Csiki Réka Orsolya

BBTE BTK, Kultúratudományok/művelődésszervező szak, III. év

Témavezető: dr. Szabó Árpád Töhötöm egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, intézetigazgató

Jazz in the Park – fesztivál mint közösségszervező platform

A fesztiválok köztudottan összehozzák az embereket . Ezt mindenki, aki már résztvett hasonló rendezvényen, elmondhatja . De vajon mi áll ennek a hátterében?

Dolgozatomban a kolozsvári Jazz in the Park zenei fesztivál példájával világítok rá arra, hogyan hat ez a fajta rendezvény az emberek mindennapjaira. A résztvevők által kitöltött kérdőívek alapján arra keresem a választ, hogyan élik meg az emberek a fesztivált . Hogyan integrálják ezt mindennapjaikba? Milyen

aspektusok lesznek a leginkább fontosak számukra ez alatt az időszak alatt? Hogyan lesz egy fesztiválból közösségszervező platform?

Kulcsfogalmak: fesztivál, közösség, hely (mint tér és idő)

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Erdei Virág

BBTE BTK, Kultúratudomány/művelődésszervező szak, I. év

Témavezető: dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék

20. századi betlehemezés Érszőllősön

Kutatásom helyszíne Érszőllős, egy érmelléki község, ahol a 20. században közkedvelt hagyomány volt a betlehemezés . A magyar népélet egyik sajátossága, hogy a legtöbb szokása a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódik. A betlehemezés egy naptári ünnephez kötött, többszereplős, vallásos dramatikus népszokás, misztériumjáték . Célom nemcsak a szövegkorpusz elemzése, hanem magának a kontextusnak az elemzése is, a felkészüléstől egészen a bemutatásig, részletekbe menően. Ebben nagy segítségemre volt Ortutay Gyula 1956-os, Ethnographiá ban közölt, gyűjtési útmutatója. A községben számos olyan férfi él még, aki szereplőként részt vett a színjátékban, és kellékek is fennmaradtak, ezekről képeket a mellékletben lehet majd találni .

Néprajz

Fazekas Kachef Wahiba

BBTE BTK, Néprajz szak, III . év

Témavezető: dr. Szabó Árpád Töhötöm egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia

Intézet

Egy egzotikus világ tükrében

Dolgozatom egy vegyes nemzetiségű és vallású család életútjának az elemzésére vállalkozik. A család életútját két szemszögből mutatom be: a román nemzetiségű anya szemszögéből, aki a kommunizmus

idején férjhez ment egy algír férfihoz, akivel Algériában élt együtt a polgárháború kitöréséig, illetve a házaspár lányának a szemszögéből.

Dolgozatomban a következő kérdésre keresem a választ: ha az egzotikum az idegen otthonossá tételének a kiindulópontja, akkor az idegen és otthon viszonyának tükrében miként rajzolódik ki az egyén önmagáról alkotott képe?

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

György-Lőrincz Zsuzsa

BBTE BTK, Néprajz szak, II . év

Témavezető: dr. Peti Lehel tudományos kutató, NKI

A székelyudvarhelyi Krisztus Szeretete Egyház bemutatása

A dolgozat célja egy vallásos közösség, a székelyudvarhelyi Krisztus Szeretete Egyház bemutatása, illetve a működési lehetőségeken túlmenően a közösséghez való csatlakozás okának, valamint a kapcsolati hálónak és a világnézetnek a vizsgálata .

A dolgozat első részében a Krisztus Szeretete Egyház létrejöttének és alapelveinek bemutatása történik, ezt követi a székelyudvarhelyi gyülekezet megalakulásának története, továbbá ebben a részben esik szó az egyház, pontosabban az egyesület működéséről és a belföldi, illetve a nemzetközi kapcsolatokról is.

A dolgozat második részében a közösség tagjainak világnézetét fejtem ki személyes megfigyelésekkel alátámasztva . A világnézet ismertetése szempontjából fontosnak tartom megjegyezni a közösséghez való csatlakozás okát, amely majdnem minden esetben testi vagy lelki gyógyulás iránti vágyból eredeztethető.

A gyógyítás mint rituális cselekedet meghatározó momentuma a közösségi összejöveteleknek .

A záró részben ismertetem a következtetéseimet a felvetett kérdésekkel kapcsolatban, vagyis hogy a közösséghez való csatlakozás megváltoztatta a privát kapcsolatokat, a tagok életét, gondolkodásmódjukat .

„Szeretet töltsön el minket...”

Néprajz

Kedves Anett

BBTE BTK, Kultúra és társadalom – hagyomány és modernitás között szak, mesterképzés II . év

Témavezető: Szikszai Mária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet dr. Könczei Csilla egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

A „kis magyar világ” székelyföldi képeslapjai.

Andory Aladics Zoltán vizuális reprezentációi

Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy Andory Aladics Zoltán (1899–1990), egy 20. századi csíkszeredai fényképész hogyan alkotta meg a (csíki) székelység képét, és az Aladics-képeslapok ábrázolásai hogyan viszonyulnak a székelységről kialakított és mai napig forgalmazott képhez.

A napjaink érvényben lévő Székelyföld-képe jórészt az 1940–1944 közti időszak négy évében gyökerezik. A vizsgálat tárgyát adó képeslapok az 1940-es bécsi döntést követő „kis magyar világ emlékei”. Azt állítom, hogy ezeken a képeslapokon keresztül a székely népélet egy sajátos interpretációja, újragondolása válik láthatóvá. Kutatóként ezt a sajátos interpretációt vizsgálom és értelmezem egy következő században .

Ebből kiindulva arra igyekeztem választ adni, hogy mi az, amit elárulnak magukról a képeslapok, és mi az, amit egy következő században hozzáadunk? Mit láthattak benne a maga korában és mit lát(hat)unk bennük ma? Van-e ma aktualitása Aladics képeslapjainak? Ha igen, milyen kontextusban, mitől és miért? Mi a különbség és mi a közös a kis magyar világ és napjaink székelyföldi reprezentációi között?

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Kiss Anna-Ilona

BBTE BTK, Kultúratudományok/művelődésszervezés szak, III. év

Témavezető: dr. Szikszai Mária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

Hogyan tovább? – a gernyeszegi Teleki-kastély revitalizációs stratégiája

Erdély-szerte találkozunk romos, elhanyagolt állapotban lévő kastélyokkal. Olyan épületekkel is, amelyek helyzete ugyan teret és lehetőséget adna, hogy valamilyen kulturális vagy oktatási program jöjjön létre, de ez mégsem történik meg .

Dolgozatomban a gernyeszegi Teleki-kastély újraélesztési stratégiáját ismertetem, amely saját elképzeléseket és javaslatokat tartalmaz, feltérképezem a jelenlegi helyzetet, és ezt követően bemutatom, hogy meglátásaim szerint milyen programoknak adhatna otthont a kastély . Mindezt úgy, hogy elérje a hosszú távú fenntarthatóságot, továbbá olyan anyagi keretet teremtsen, amiből a kastély fizikai állapotát folyamatosan felújítási munkálatok övezzék . A neves múltú épület így visszanyerhetné valamikori valóját, miközben kulturális intézménnyé formálódik, amely meghatározó lehet Erdély életében .

Pál Norbert

BBTE BTK, Néprajz szak, II . év

Témavezető: dr. Czégényi Dóra egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

kiskedei köztemető etnoszemiotikai vizsgálata

Dolgozatom tárgya egy elnéptelenedő zsákfalu, a valamikor Udvarhelyszékhez tartozó, jelenleg Hargita megyei Kiskede (rom. Chedia Mică) temetőkultúrája. A folyamatban lévő és nagyobb léptékűre tervezett kutatás első szakaszában a helyi köztemető feltérképezését valósítottam meg. Ennek eredményeire alapozva, dolgozatomban a temető általános, komplex szempontrendszerű (fekvésének, korának, szerkezetének stb.) bemutatását követően, egy konkrét alrendszer, a temetőben fellelhető 19–21. századi sírjelek vizsgálatára vállalkozom . Elemzésem során az etnoszemiotika módszertani paradigmáját hasznosítom . Arra keresem a választ, hogy a temető sírjelállománya alapján mi deríthető ki a település koronkénti temetkezési szokásairól, társadalomszerkezetéről és értékrendjéről.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

„Fejéhez e sír / kő emlékül tétetett...”

A

Pop Zsuzsa Ágnes

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, III . év

Témavezető: dr. Tánczos Vilmos egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

Nyelvi idegenség a várossal szembesült székiek narratíváiban

Dolgozatomban az idegenség nyelvi megnyilvánulásait mutatom be a várossal szembesült, az 1950-60-as években cselédként Kolozsváron szolgáló székiek narratíváiban . Az interjúrészletek tartalmi elmezésével a nyelvi idegenség helyzeteit próbálom tipologizálni, majd − ugyancsak a nyelvi idegenség helyzeteit felidéző interjúszövegekből kiindulva – arra keresem a választ, hogy a széki cselédek milyen megoldási stratégiákat alakítottak ki ezeknek a problematikus nyelvi helyzeteknek, illetve a nyelvi helyzetek hátterében meghúzódó nem nyelvi természetű konfliktusoknak, feszültségeknek a megoldására. Lényegesnek tartom megfigyelni azt is, hogy a nyelvi idegenség megszüntetését célzó különféle eljárások milyen válaszreakciókat eredményeztek a városban .

Timaru Andreea Carina

BBTE BTK, Néprajz szak, III . év

Témavezető: dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

Az életmód és az életminta változása Pusztinán a hozomány tükrében

Dolgozatomban bemutatom, hogy a pusztinai családok életében milyen alapvető változások történtek a 20. század második felében, és azok hogyan tükröződnek a lakodalmas szokásokban, a menyasszony hozományának szerkezetében. Elemzéseimet elsősorban három nemzedék (nagymama, anya, unoka) hozományának füzetbe írt jegyzékére építem, amiből kiderül, hogy az 1962-es kollektivizálás és az 1989-es rendszerváltás után hogyan változott az ajándékozás, mit tekintettek követendő életmintának a pusztinai emberek . Kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy ebben a csángó faluban is folyamatosan alakult az életmód, állandóan változtak a követendő életminták. Habár a pusztinai lakodalomról eddig még nem készült átfogó elemzés, a legkiválóbb magyar etnográfusok (Fél Edit, Hofer Tamás, Szőcsné Gazda Enikő) behatóan elemezték a menyasszonyi hozomány és a lakodalmi ajándékozás alapvető funkcióit, jelentéseit, valamint a követendő, mintának tartott életmódokkal való kapcsolatát.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Vass Noémi

BBTE BTK, Néprajz szak, I . év

Témavezető: dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

Szállást keres a Szent Család. Egy rítus médiumainak vizsgálata

Dolgozatomban egy, a római katolikus területeken népszerű adventi népszokást mutatok be, a Szállást keres a Szent Család népi ájtatosságot, mely Erdélyben a 20 . század második felében terjedt el .

Kutatásomat a 2016-ban végigkísért szárhegyi csoport megfigyelésére alapozom. Lényege az ájtatosság részletes elemzése, forgatókönyvének bemutatása, médiumok vizsgálata .

Dolgozatom főbb kérdései: milyen rituális eszközöket használnak? Milyen társadalmi összetétel jellemzi? Milyen szövegrepertoárral rendelkeznek? Milyen szerepeket kell betölteni? Milyen vizuális, akusztikus és tárgyi kódok aktiválódnak?

Pedagógia I.

Bírálók:

• dr. Birta-Székely Noémi egyetemi tanár, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

• dr. Deme Tamás egyetem tanár, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

• dr. Dósa Zoltán egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Szekcióvezető:

• Ilyés Emőke

Ardai Bernadet

BBTE PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, III . év

Témavezető: dr. Demény Piroska egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktikai Intézet

Lim-lom színház. A „Lim-lom színház” választható tantárgy hatása a szövegalkotási készség és tanulási attitűd

A 21. században élő embert sokrétű választási lehetőség veszi körül, mégis meg kell találnia egy középutat.

Hogy ki tudna ebben segíteni? A pedagógus fő szerephez jut ebben a folyamatban, rá hárul a gyermek fejlesztése. Ő dönt a módszer megválasztásáról, amivel a gyereket fejleszti. Hogy milyen módszer? Megemlíteném az új reformpedagógiai módszert, a drámapedagógiát .

Jelen munkámmal áttekintést szeretnénk adni ezen módszer jellemzőiről, a dramatikus nevelés, drámapedagógia elméletéről, gyakorlatairól, s nem utolsósorban ennek vetületéről a gyerekek szövegalkotási, fogalmazásírási képességeiknek fejlesztésére nézve .

Bagosi Éva Katalin

BBTE PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája Szak, III . év

Témavezető: dr. Demény Piroska egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktikai Intézet

ÉLETMESÉK

Szövegalkotás fejlesztése digitális történetmeséléssel

Már kisiskolás korban fontos a kommunikációs kultúra, a szövegalkotás kompetenciaterület eredményes fejlesztése a későbbi sikeres tanulás érdekében. Az is lényeges, hogy a kisiskolás kreativitását és szövegalkotó készségét úgy fejlesszük, hogy ő is élvezze, és szívesen tevékenykedjen. A kisiskolás gyermek önkifejezését a digitális történetmeséléssel kapcsolom össze, amelyben az alkotó saját történetét mondja el, saját hangján, és ezt képekkel illusztrálja . Cél a fogalmazáskészség, a digitális kompetencia és az empátiakészség fejlesztése saját életmesék által .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Bartis Tímea

BBTE PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, III . év

Témavezető: dr. Péntek Imre egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Didaktika Intézet, intézetigazgató A rajzfilmkarakterek hatása a gyermekek táplálkozással

és testsúllyal kapcsolatos sztereotípiáinak alakulásában

A dolgozat alaptörekvése a rajzfilmek és a túlsúlyossággal kapcsolatos sztereotípiák kapcsolatának vizsgálata . Normál és túlsúlyos karaktereket ábrázoló képek hatását vizsgáltuk a gyermekek édességfogyasztására. Megvizsgáltuk, hogy a különböző testsúlyú rajzfilmfigurák milyen étkezéssel és testsúllyal kapcsolatos sztereotípiákat aktiválnak, és ezek a sztereotípiák az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek hatására hogyan változnak. A rajzfilmeknek nagy hatása van az ideális testképről kialakított ítéletünk létrejöttében, és ennek hatására egyre erősebb a túlsúlyosság megbélyegzése. Vizsgálataink szerint egy túlsúlyos karakter aktiválni tudja a gyermekek súlytöbblettel összefüggő előítéleteit, amelynek eredménye a nagyobb édességfogyasztás, viszont ez a hatás mérsékelhető a gyerekekben az egészségtudatos

táplálkozás enyhe aktiválásával .

Pedagógia I.

Csibi János

PTE KPVK, Tanító szak, III. év

Témavezető: dr. Kurucz Rózsa egyetemi tanár, PTE KPVK, Illyés Gyula Pedagógusképző Intézet

Reformpedagógiák Magyarországon

A hazai oktatásban viszonylag kevés szó esik a reform- és alternatív pedagógiákról . A pedagógiai konferenciák asztalain és az oktatási intézmények számához képest elenyésző számú alternatív iskolákon kívül alkalmazásuk kevésbé elterjedt, mint más országokban . Tanulmányom célja a szakirodalmi áttekintést követően feltérképezni a hazai reformpedagógiai koncepciók alkalmazását. A reformpedagógiák egy része hazánkban is megtalálható bizonyos intézményekben . Kutatásomban ezeket az intézményeket kívánom meglátogatni, hospitálás és interjúztatás segítségével elemezni .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Demeter Ágota

BBTE PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, III . év

Témavezető: dr. Péter Éva egyetemi docens, BBTE RTK, Református Tanárképző és Zenepedagógiai Intézet dr. Demény Piroska egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

A zenei nevelés hatása a gyermekek fogalmazási képességeinek fejlődésére

A zene képességfejlesztésre való transzferhatása már több területen pozitív irányú fejlődést hozott. Ebben a dolgozatban a zene transzferhatását vizsgálom a fogalmazási képesség alakulására, készség szintű elsajátítására . Kutatásom során több zeneiskolás osztályban, valamint általános iskolai osztályokban a tanulók fogalmazási képességeit fogom felmérni, valamint, hogy mennyire sikerült azt készségszintűen elsajátítaniuk. Vizsgálatom során figyelembe veszem hogy kik azok a tanulók, akik iskolán kívül is zenei tevékenységeken vesznek részt .

Gagyi Edit

BBTE PNTK, Óvodapedagógus- és tanítóképző szak, III. év

Témavezető: dr. Demény Piroska egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

A szóelőhívási folyamatban és szóértési nehézségekben mutatkozó nyelvi hátrány leküzdése „saját könyv” segítségével

Manapság egyre több szó esik a kisiskolások olvasási kultúrájának hanyatlásáról, olvasásértési nehézségeiről, s a gyakran mindezek következtében fellépő, növekvő tendenciát mutató feladatmegértési problémáikról, tanulási nehézségeikről. Szomorú tény továbbá az igénytelenebb, stilisztikailag közömbös vagy durva stílus irányába mutató kifejezések használata. Szegényes szókincsük szóelőhívási kudarcaikban, kifejezési nehézségeikben nyilvánul meg .

Kutatásunk célja kimutatni az elemi osztályos gyermekek szóértési nehézségeinek különböző fokozatait . Fontosnak tartjuk a szókincsfejlesztés és a szójelentés tudatosítását már elemi osztályokban, s ehhez megoldási lehetőséget is kínálunk, melyet a saját könyv elkészítésével valósítunk meg a beavatkozások során. A következő szempontok szerint mértük fel a 4. osztályosok szókincsét: szójelentés árnyalatbeli különbségeinek felismerése, hasonló hangalakú szavak helyes használata, és ennek függvényében készültek el a beavatkozási tervek .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Jére Noémi

BBTE PNTK, Alternatív módszerek az óvodában és elemi osztályokban szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Demény Piroska egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktikai Intézet

Hallássérült gyerekek szókincsének és tanulási motivációjának

növelése Montessori-pedagógia alkalmazásával, beszédmegértésének

és a beszédhangok kiejtésének fejlesztése zenei elemekkel

Kutatásunk célja a 2 . osztályos, középsúlyos hallássérült gyerekek beszédmegértését, a beszédhangok kiejtésének fejlődését, valamint szókincsük bővülését és a tanulási motivációjuk növekedését vizsgálni.

Hét 7-8 év közötti gyerek vesz részt a kutatásunkban. Két fejlesztési programot alkalmazunk. Az első a „Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni!”, amely Maria Montessori pedagógiájára épül. A második tervünk a „Legyen a zene mindenkié”, mely zenei fejlesztést rejt magában.

Úgy gondoljuk, hogy a programoknak köszönhetően szignifikánsan fognak fejlődni a hallássérült gyermekek .

Kádár (Darlati) Enikő

BBTE PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, III . év

Témavezető: dr. Demény Piroska egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Mesepárnás mesecsoda – nyelvőrzési lehetőség a Beszterce megyei szórványóvodákban

A nyelvmegőrzés a faluközösség és a család feladata kell legyen. Dolgozatom célja felmérni a besztercei szórványban élő gyermekek nyelvi nehézségeit, hogy e hibákra rávilágítva fényt derítsünk a nyelvi állapotra . Az eredmények ismeretében speciálisan összeállított Mesepárnás mesecsoda programmal kívánom fejleszteni a szentmátéi óvodások beszédkészségét és szókincsét . Kutatásunkban éppen azt szeretnénk ismertetni, hogy a Mesepárnás mesecsoda intenzív interaktív fejlesztő program milyen mértékben járul hozzá a szentmátéi szórványban élő óvodás gyermekek szókincsének fejlődéséhez.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Szakács Renáta

BBTE PNTK, Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, III . év

Témavezető: dr. Ráduly-Zörgő Éva megbízott adjunktus, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika

Intézet Balkezes, 1. osztályos tanulók grafomotoros készségének

és téri orientációjának fejlesztése

Mit jelent balkezesnek lenni? Bár évszázadokon át megbélyegezték a balkezeseket, és nem is olyan régen még erőszakkal szoktatták át őket jobb kézre, ma már biztosan állíthatjuk: balkezesnek lenni másságot jelent a tipikus fejlődés keretei között, ami nem csak az írás terén mutatkozik meg. Dolgozatomban azokat a sajátosságokat foglalom össze, amelyek a balkezességet jellemzik . Kutatásomban ugyanakkor egy olyan fejlesztőprogramot igyekeztem kipróbálni, amely segít a balkezes gyermekek grafomotricitásának, illetve téri orientációjának a fejlesztésében, ezáltal megkönnyítve számukra az írástanulást .

Pedagógia II.:

Tanulás- és tanításmódszertan

Bírálók:

• dr. Fóris-Ferenczi Rita egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

• dr. Kovács Zoltán nyugalmazott docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

• dr. Péntek Imre egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Szekcióvezető:

• Ilyés Emőke

Pedagógia II.: Tanulás- és tanításmódszertan

András Zsuzsa-Rózsa

BBTE PNTK, Óvodapedagógus- és tanítóképző szak, III. év

Témavezető: dr. Demény Piroska egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet Ötujjas – a rendezett íráskép alakítása első osztályban

Kutatásunkban arra vagyunk kíváncsiak, segítette-e az előkészítő osztály az 1. osztályos gyermekek írásképének alakulását. Általunk kidolgozott kérdőív segítségével mérjük fel, hogy a tanítók/tanítónők hogyan, milyen módszerekkel készítik fel az előkészítő osztályos diákokat a rendezett íráskép kialakítására. Kidolgozott szempontrendszer alapján értékeljük az 1. osztályos diákok írásképét, feltárjuk a hiányosságokat .

A hiányosságok orvoslására ötujjas, grafomotoros komplex fejlesztőprogramot dolgozunk ki, melyet a kísérleti csoport 1. osztályában alkalmazni is fogunk. Utána újra összevetjük a kísérleti és kontrollcsoporthoz tartozó tanulók írásképét, hogy a fejlesztőprogramunk hatékonyságát megvizsgáljuk.

Pedagógia II.: Tanulás- és tanításmódszertan

Csáki Imola

BBTE PNTK, Alternatív módszerek az óvodában és az elemi oktatásban szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Demény Piroska egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Nyelvi készség fejlesztése roma gyerekek körében a Waldorf-mesetanítás módszerével, bábok és babák alkalmazásával

Kutatási problémám, hogy miként fejleszthető hatékonyan a roma gyermekek magyar nyelven való kommunikációja. Célom, hogy ezeknek a roma gyermekeknek a Waldorf-babák és -bábok beépítésével fejlődjön a magyar nyelven való kommunikációja .

Kutatásom elején feltételeztem, hogy: (I) fejlődik a gyermekek magyar szókincse a beavatkozást követően; (II) képes szintjének megfelelően, nyelvtanilag helyes mondatok alkotására; (III) a Waldorf-mesemondás, a Waldorf-babák és -bábok rendszeres, következetes alkalmazása óvodában növeli a gyemekek szóbeli kifejezőkészségét. A harmadik hipotézisemet két alhipotézisre bontottam: (H1) a Waldorf-mesemondás módszerének alkalmazása során szignifikánsan fejlődik a kísérleti csoport szóértése: fogalomalkotási képessége, a kontextuális jelentés azonosításának képessége, mondatalkotási készsége a preteszttel mért szinthez képest. (H2) A beavatkozási program hatására nagymértékű fejlődés figyelhető meg a kísérleti csoport beszédmotorikájában (magánhangzók helyes ejtése, mássalhangzók differenciálása, váltóhangzás), hallási differenciáló képességében .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Pedagógia II.: Tanulás- és tanításmódszertan

Konyecsni Gábor Ákos

PTE BTK, Pedagógia–magyar szakos tanári szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. habil. Boronkai Dóra egyetemi docens, PTE KPVK, tanszékvezető

E-lbeszélés: digitális történetmesélés a felső tagozat irodalomoktatásában

A 21. század gyermekeinek elvárásai megváltoztak az oktatást illetően. Felgyorsult világunkban minden másodpercben új ingerek érik a diákokat . Ezzel kell valamilyen formában a mai kor pedagógusainak felvenniük a versenyt .

Dolgozatom egy hazánkban eddig még kevésbé ismert módszerrel, a digitális történetmeséléssel (DST) foglalkozik . Munkám során bemutatom, hogy miként lehet a DST módszerét beépíteni szövegértelmezési eljárásként az irodalomoktatásba . Az általam végzett kutatás eredményeivel igazolom a módszer sikerességét, valamint kitérek a Z generáció digitális műveltség iránti igényére.

Pedagógia II.: Tanulás- és tanításmódszertan

Kupeczik Éva

DE EK, Ápolás és betegellátás alapszak, mentőtiszt szakirány, Nyíregyháza, II. év

Témavezető: dr. Hüse Lajos főiskolai docens, DE EK, Szociális Munka Tanszék, főiskolai docens

Az ápolás és betegellátás alapszak pályaképe

A pályaválasztást mint folyamatot, melyben a döntés sem egyszeri, jelentősen megkönnyíti a pályaorientáció, melynek során nem csak a minket körülvevő szakmákról szerezhetünk széles körű ismereteket, hanem reális képet kaphatunk önmagunkról, megismerhetjük a munkaerőpiac környezeti változásait, valamint a képzési lehetőségeinket. Kutatásom célja, hogy felmérjem az ápolás és betegellátás alapszak, mentőtiszt, szülésznő, ápoló szakirány pályaképét. A kérdőív két részből állt: első részét Serge Moscovici szociális reprezentáció módszere, második részét az általam önállóan összeállított kérdéssor alkotta, melynek mindkét elemét a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar hallgatói töltötték ki 2016 decemberében, az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium 12. évfolyamos diákjai pedig a kérdőív első részét töltötték ki.

A kérdőív általam összeállított része két alrészre oszlott: az első részben tízfokú skálán kellett értékelniük, mennyire fontos számukra az önkifejezés, örömforrás, társadalmi presztízs, szakmán belüli könnyű elhelyezkedés, kis esélyű munkanélkülivé válás, szakmán belüli fejlődés, szakma családdal csaló összeegyeztethetősége, fizetés arányossága a munkaidővel, stresszfaktor kismértékűsége, kreativitás, szakmán belüli mozgástér, kapcsolati háló . A második részben ugyanúgy tízfokú skálán kellett meghatározniuk, hogy az általam fentebb említett szempontokra írt kijelentések mennyire jellemzőek a választott pályájukra .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Pedagógia II.: Tanulás- és tanításmódszertan

Paulik Paula

BBTE PNTK, Alternatív módszerek az óvodában és az elemi osztályokban szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Birta-Székely Noémi egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika

Intézet

Alternatív értékelési módszerek használatának vizsgálata a csoportkohézióra

Kutatásunk célja megvizsgálni az alternatív értékelési módszerek használatának hatékonyságát a csoportkohézióra általános iskolás gyermekek körében .

Olyan alternatív értékelési technikákat alkalmaznánk, amelyek eltérőek a megszokottól, a különböző

játékos tevékenységek után, amelyek népi gyermekjátékok lesznek, a gyerekek olyan komplex és újszerű értékelésben részesülnének, amelyeket nem alkalmaznak hagyományos oktatásban . A tudást nem szabályok és törvények vizsgálatával szereznék meg a gyerekek, hanem játékos gyakorlattal .

A kutatásban egy teljes osztály venne részt, amelynek létszáma 12, az átlagéletkor: 6–7 év közötti, előkészítős osztály venne részt a kutatásban.

Kutatásunk hipotézise, hogy a különböző és színes alternatív értékelési módszerek segítségével jelentősen javulni fog a tanulók csoportkohéziója, az osztály sokkal összetartóbb lesz, és a csoportos tevékenységekben az együttműködés is jelentős javulásban fog részesülni.

Pedagógia II.: Tanulás- és tanításmódszertan

Ráduly Réka-Mónika

BBTE PNTK, Alternatív módszerek az óvodában és az elemi osztályokban szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Birta-Székely Noémi egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet A hiperaktív viselkedés csökkentése, a koncentrációs készség

növelése és az impulzuskontroll fejlesztése drámapedagógiai

módszerekkel ADHD-s és diszlexiás kisiskolások esetében

Az alternatív módszerek alkalmazása egyre jobban elterjedt a hagyományos iskolai keretek között tanító

pedagógusok körében is . Ez azzal magyarázható, hogy a jelenkor gyerekeinek sokkal inkább az említett oktatási módszerek felelnek meg .

Kutatásunk célja megvizsgálni, hogy a drámapedagógia módszerei a hiperaktív és/vagy figyelemzavaros kisiskolások esetében, valamint az olvasási problémákkal küzdő gyerekek esetében mutatnak-e nagyobb hatékonysági szintet . A célcsoport azon 2–3 . osztályos gyerekek, akiknél kisebb vagy nagyobb mértékben a figyelemzavar, hiperaktivitás valamely tünetei figyelhetőek meg. Továbbá, a második kísérleti csoportban olyan gyerekek vesznek részt, akik olvasási problémákkal, nehézségekkel küzdenek .

Eszközök: Pieron-féle figyelemvizsgáló teszt; kiperkinetikus zavar kérdőív; Logopédiai vizsgálatok kézikönyve : diszlexia vizsgálata; színészi készségekkel kapcsolatos hárompróbás felmérés; szerepjátékokkal kapcsolatos kérdőív.

Kulcsszavak: ADHD, figyelemzavar, diszlexia, drámapedagógia

KONFERENCIA

Pedagógia II.: Tanulás- és tanításmódszertan

Szakács Cecília

BBTE PNTK, Alternatív módszerek az óvodában és elemi oktatásban szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Demény Piroska egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Sokszínű szótanuló – szókincsfejlesztés Montessori-gyöngyökkel

Az embert nemcsak cselekedeteiből, tetteiből, hanem beszédéről is meg lehet ismerni. Néhány mondat, szó a maga hangsúlyával olyan, mintha egyéniségük egészét nyújtanák át a hallgatóságnak . Nézzünk egy iskolai példát: ha igényes szóhasználattal készült irodalmi alkotás befogadására készül a tanuló, valószínű, hogy a szerző üzenete nem tud célba érni, mivel elakad a befogadás kapujánál. Ilyenkor merül föl a kérdés, hogy miért fontos, hogy a gyerekek minél választékosabb és kifinomultabb szókinccsel rendelkezzenek. A tanulók szegényes szókincse szóelőhívási kudarcaikban, kifejezési nehézségeikben nyilvánul meg . Pedagógiai szempontból ez annyit jelent, hogy egyre gyakrabban nézünk szembe tanulóink alacsony szintű anyanyelvi tudásával. Jelen kutatásomban arra törekszem, hogy Montessori továbbfejlesztett eszközével, a sokszínű szótanulóval hozzásegítsem a gyerekeket szókincsük bővüléséhez, valamint rávilágítok arra, hogy az örömet a folyamatban is meg kell találni, nem csak az eredményben .

Politológia

Bírálók:

• dr. Bakk Miklós egyetemi docens, EMTE, Nemzetközi kapcsolatok és Európai Tanulámányok Tanszék

• dr. Lőrincz József egyetemi tanár, BBTE PKKTK, Politikatudományi Intézet, magyar tagozat

• dr. Sata Kinga-Koretta egyetemi adjunktus, BBTE PKKTK, Politikatudományi Intézet, magyar tagozat

Szekcióvezető:

• Ádám Rebeka Nóra

Ádám Rebeka Nóra

BBTE PKKTK, Politikatudomány szak, I . év

Témavezető: drd. Szabó Tamás doktorandus, BBTE PKKTK, Politikatudományi Intézet

Az új amerikai kormányzás várható hatásai az orosz–ukrán konfliktusos helyzetre vonatkozóan

Elemzésem tárgya az új amerikai kormányzás várható irányának fejtegetése az Ukrajnát és Oroszországot érintő kérdésekben. Dolgozatomban három elemzési szinten és három fontosabb témakörben fogom összehasonlítani Barack Obama volt amerikai elnök második ciklusának és Donald Trump jelenlegi amerikai elnök kampányidőszakának és az elnöki beiktatása óta eltelt időszaknak a legfontosabb történéseit a konfliktusra vonatkozóan. Ezt követően felvázolom a lehetséges kifutási irányokat, azok feltételeit és az esetleges hátráltató tényezőket.

Bálint Emőke

EMTE KK, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, II . év

Témavezető: dr. Toró Tibor egyetemi adjunktus, EMTE KK, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék A néptanító szerepe a magyargyerőmonostori lokális identitás megteremtésében

Kutatásom a helyi magyar elit szerepét vizsgálja a lokális identitás kialakításában és fenntartásában . A vizsgált település a kalotaszegi régióhoz tartozó Magyargyerőmonostor községe, ahol ez a kérdés többszörösen összetett problémát feltételez a szórványlétből adódóan. Primer forrásként a falu néptanítójának, Bálint Árpádnak kéziratgyűjteményét tanulmányoztam, aki 1950-től haláláig (2015-ig) szolgálta a közösséget munkájával és sokoldalú kultúrtevékenységével . A dokumentumok által azokra a toposzokra, sajátos jegyekre világítok rá, amelyek meghatározzák a lokális és – tágabb értelemben – a kalotaszegi identitástudatot. Dolgozatom arra mutat rá, hogy az idegenből jött tanító, aki értelmiségiként önként vállalja az elit szerepet egy faluközösség zárt rendszerében, korlátozott lehetőségek közepette hogyan válik egy etnikai burok fenntartójává .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Simó Helga

EMTE KK, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, II . év

Témavezető: dr. Toró Tibor egyetemi adjunktus, EMTE KK, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék

Ellenségképek az erdélyi magyar kisebbségi sajtóban

Dolgozatomban a kisebbségi magyar online sajtóban megjelenő ellenségképeket és az őket megteremtő diskurzusokat igyekszem vizsgálni, külön hangsúlyt fektetve a kommentmezőkre.

Azokat az eseteket szeretném kiemelni, amelyekben fellelhetőek más kisebbségi csoportok (ezen kutatás esetében a homoszexuálisok, migránsok) ellen irányuló negatív attitűdök, és amelyek az elmúlt időszakban az erdélyi magyar közéletben vitát generáltak . Arra próbálok választ találni, hogy mivel magyarázható az erdélyi magyar kisebbség elutasítása, hiszen azt feltételeznénk, hogy megélve nap mint nap a kisebbségi lét negatívumait, találkozva a hátrányos megkülönböztetéssel, sokkal elnézőbbek a hasonló csoportokkal szemben, legyenek azok etnikaiak vagy társadalmiak .

Varga Szilvia

EMTE KK, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, II . év

Témavezető: dr. Toró Tibor egyetemi adjunktus, EMTE KK, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszék

Erdélyi fiatalok politikai szocializációja

Fiatalok, politika, állampolgárság, az első pecsét – az elmúlt években jelentős számú kutatást végeztek világszerte, hogy fényt derítsenek arra, hogyan látják a fiatalok a politikát és politikusokat, milyen állampolgári ismeretekkel rendelkeznek, illetve milyen a demokráciához való hozzáállásuk . Kutatásom célpopulációja azok a 17 éves (magyar) diákok, akik még nem rendelkeznek szavazati joggal, viszont már csak pár hónap választja el őket attól, hogy beleszólhassanak az ország ügyeibe. Vizsgálódásomban az ők

állampolgári attitűdjeiket, demokráciaképüket, politika iránti érdeklődésüket, politikáról alkotott véleményüket próbálom feltárni . Esettanulmányként két település, Segesvár és Kolozsvár magyar középiskolásainak attitűdjét hasonlítom össze.

Bírálók:

I.: Szociál-iskolapszichológia

Pszichológia

• dr. Antal Imola egyetemi docens, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

• dr. Roth Mária egyetemi professzor, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

• dr. Dégi László Csaba egyetemi docens, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munkás Intézet

• dr. Aurora Szentágotai egyetemi professzor, BBTE PNTK, Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézet

Szekcióvezető:

• Farkas Szabolcs

Pszichológia I.: Szociál-iskolapszichológia

Benedek Alexandra

BBTE PNTK, Pszichológia szak, II . év

Témavezető: dr. Bernáth (Vincze) Anna Emese egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet A cenzúrázott mesék befolyása a magatartásra

Sok szülő cenzúrázva mondja a meséket gyerekeinek, ami nem feltétlenül jó a gyerekek fejlődése szempontjából . Kutatásom célja, hogy felmérje az óvodás gyerekekre való hatását, ha cenzúrázott mesét olvasnak nekik a hagyományos mesék helyett . Az óvodás gyerekek szorongásmutatóját, agresszivitását és magatartását mérve fogjuk megállapítani, hogy milyen hatással van a cenzúrázott mese a viselkedésükre. A cenzúrázott mese azt jelenti, hogy a hagyományos mesékben megjelenő negatív töltetű tartalmakat átírjuk pozitívvá. A kutatásban részt vevő személyek óvodás gyerekek, akiknek életkora 4-től 7 évig terjed.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Boros Edina Anita

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III . év

Témavezető: dr. Kálcza Jánosi Kinga egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Nyerve élni vagy élve nyerni?

A kutatás a modern kori ember minden életterületén egyre fontosabb szerephez jutó distressz témája köré szerveződik, és két kisebb kutatásból áll. Az egyik célja a stressz és a betegség kapcsolatát elemző kutatások kapcsán körvonalazódott két fő viselkedéstípus (A és B), a stresszel való megküzdési mechanizmusok, az egészséget befolyásoló tényezők és a szorongás kapcsolatának feltárása korrelációs kutatás által. Ennek a résznek a résztvevői egy romániai magyar nyelvű középiskola 10. osztályos (15–17 éves) diákjai (N=112). A második kutatás résztvevői az előzőleg felmértek köréből kerültek ki (N=10). Célja kísérleti designt alkalmazva az említett viselkedéstípusok és a teljesítmény kapcsolatának vizsgálata két kísérlet segítségével . Pontosabb következtetés érdekében a teljesítményt felmértük egyéni és csoportos helyzetben is. A kapott eredményeket főként az oktatásban lehet alkalmazni: a diákok teljesítménynövekedését elősegítő feladatszervezés révén.

Pszichológia I.: Szociál-iskolapszichológia

Bugán Eszter

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III . év

Témavezető: dr. Demeter Kármen megbízott adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Extrém sportolóknál jelentkező személyiségvonások

A kutatás két extrém sportolói csoportot (sziklamászók, hegyibiciklizők) hasonlít össze a főbb személyiségdimenziók mentén. Az extrém sportolók alacsonyabb szorongásszintet mutatnak, erős valóságérzet és érzelmi kontroll jellemző rájuk. Mindez jó alkalmazkodóképességgel, magas energiaszinttel és felelősségvállalással társul . A sportolók közül a hegymászóknál magas extraverzió és alacsony neuroticizmusszint jelentkezik. Kutatásunkban 83 személy vett részt, 64 férfi, 19 nő. Összesen 59 sziklamászót és 24 hegyibiciklizőt vizsgáltunk. Hipotéziseink szerint a sziklamászók introvertáltabbak a hegyibiciklizőknél.

Feltételeztük, hogy a tapasztalat hatására a kockázatvállalás szintje mindkét csoport esetén nő, és magasabb élménykeresés jellemzi a több tapasztalattal rendelkező extrém sportolókat. Vizsgálatunk célja kimutatni a tapasztalatnak a személyiségdimenziók megnyilvánulására gyakorolt hatását, és ezáltal pontosabb képet nyújtani az extrém sportolók várható viselkedéséről.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Orbán Ágota

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III . év

Témavezető: dr. Szabó Kinga egyetemi tanársegéd, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Kulturális és személyiségbeli különbségek a kreatív énhatékonyságban

Kutatásunkban a kreatív identitás, kreatív énhatékonyság, kultúra és személyiség kapcsolatát vizsgáltuk . Első lépésben az önbeszámolt nemzetiség, majd a Hofstede-féle kulturális dimenziók mentén vizsgáltuk a kreativitásban felmerülő különbségeket. A tanulmányunkban összesen 230 fő töltötte ki a kérdőíveket, akiket kultúra szerint 5 kategóriába soroltunk: 30 román, 105 erdélyi magyar, 38 magyarországi magyar, 17 angol és 40 más nemzetiségű. Három kérdőívet használtunk: egy kreatív énhatékonyságot és kreatív identitást vizsgáló 11 itemes kérdőívet, a 60 itemes HEXACO személyiség-kérdőívet és a Hofstede kulturális dimenzióit mérő kérdőívet. Az eredmények alapján együttjárás van az individualizmus és a kreatív énhatékonyság között, emellett a személyiségdimenziókból leginkább a nyitottság függ össze a kreativitással. Továbbá jelentős különbség tapasztalható a kreativitásban a különböző populációkat tekintve.

Kulcsszavak: kreatív énhatékonyság, kreatív identitás, kultúra, HEXACO személyiségdimenziók

Pszichológia I.: Szociál-iskolapszichológia

Pálkó-Dani Timea

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III . év

Témavezető: dr. János Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Te segítenél? – avagy az altruizmust befolyásoló tényezők középiskolások körében

A 19. század elején Comte bevezette az altruizmus tudományos fogalmát. Több kutató vizsgálta, hogy az altruizmusra milyen hatással van az empátia (Batson és mtsai, 1981), etnikai csoportok (Latner és mtsai, 2005) és a gének (Burgess és mtsai, 2004). Kutatásunk célja feltárni a túlsúllyal szembeni előítéletek és más, etnikai csoporttal szembeni előítéletek hatását a középiskolások altruizmusára. Ugyanakkor arra a kérdésre is keressük a választ, hogy az érzelmi intelligencia (EQ) milyen szerepet tölt be a középiskolások altruizmusában. A kutatásunkban 120 középiskolás vett részt. A diákok előítéletességének, érzelmi intelligenciájának és altruizmusának a felmérésére használtuk a Bogardus-féle társadalmi távolság skálát, a Shutte-féle önbeszámolós kérdőívet (SSRI), az önbeszámolós altruizmus skálát (SRA) és saját készítésű feladatot. Eredményeink szerint az előítéletesség negatív, míg az EQ pozitív hatással van az altruizmusra. A kutatás következtetése az, hogy a középiskolások altruizmusát befolyásolja a csoporttal szembeni előítélet és az EQ .

Kulcsszavak: altruizmus, előítélet, EQ

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Rais-Wallner Orsolya

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III . év

Témavezető: dr. Kálcza Jánosi Kinga egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A manipulált egészség. A befolyásolhatóság, a személyiség és a kontrollhely kapcsolata az egészségkárosító magatartásformákkal egyetemisták körében

Az egészségkárosító magatartásformák kialakulására nagyon sok tényező van hatással, többek között a befolyásolhatóság. Bizonyos személyiségjegyek is részt vesznek a nikotinfüggőség és a nagymértékű alkoholfogyasztás kialakulásában, ilyen például a nyitottság és a neuroticizmus is, ezzel szemben a magas extraverzió, barátságosság és lelkiismeretesség negatív összefüggésben áll ezen függőségek kialakulásával. A kutatások alapján a külső kontrollhely áll összefüggésben az egészségkárosító magatartásformák kialakulásával . A kutatás célja összefüggést kimutatni a személyiség, befolyásolhatóság, kontrollhely és a függőség között.

Kutatásunkban kolozsvári egyetemisták vettek részt, életkoruk 18 és 22 év között változott (N=133). Öt eszközt használtunk, a Rotter-féle kontrollhelyskálát, a Big Five Inventoryt, a Fagerstrom-kérdőívet, az AUDIT-kérdőívet, valamint a SUSCEP-skálát.

Kutatásunk rá szeretne világítani arra, hogy azon egyetemisták körében alakul ki inkább valamilyen egészségkárosító magatartásforma (alkohol-, nikotinfogyasztás), akiknek külső a kontrollhelye, magas az informatív befolyásolhatósága, valamint magas a neuroticizmusa és a nyitottsága, viszont alacsony a barátságossága, lelkiismeretessége és extrovertáltsága .

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Bírálók:

• dr. Antal Imola egyetemi docens, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

• dr. Dégi László Csaba egyetemi docens, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munkás Intézet

• dr. Roth Mária egyetemi professzor, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

• dr. Aurora Szentágotai egyetemi professzor, BBTE PNTK, Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézet

Szekcióvezető:

• Farkas Szabolcs

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Barta Andrea

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III . év

Témavezető: dr. Szamosközi István egyetemi tanár, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet, intézetigazgató

Az iskolai eredményesség prediktorai: tanulási stílus, személyiség

és kontrollhely hatása a diákok teljesítményére

A diákok iskolai teljesítményét számos pszichológiai tényező befolyásolja, mint a tanulási stílus, személyiség és kontrollhely. A kutatás elsődleges célja a sikeres, illetve sikertelen tanulók személyiségprofiljának feltárása, annak megállapítása, hogy a reál és humán beállítottságú tanulók között milyen tanulási stílusbeli különbségek fedezhetőek fel.

A kutatásban nagyváradi középiskolai diákok vettek részt, életkoruk 14 és 18 év között változott (N=167).

Három kérdőívet alkalmaztunk: a Biggs-féle tanulási folyamat kérdőívet, a Big Five személyiségleltárat és a Rotter-féle kontrollhelyskálát . Emellett a sikeres és sikertelen teljesítmény megállapításához a diákok középiskolai átlagosztályzatát használtuk fel .

A kutatásban be szeretnénk mutatni, hogy a kiemelkedő iskolai teljesítményt nyújtó diákok az alapos és teljesítő tanulási stílusokat részesítik előnyben, nyitottabbak az új tapasztalatok iránt, belső kontrollhellyel rendelkeznek, ezzel szemben az alacsony teljesítményű diákok felületesen tanulnak, extraver -

táltabbak és barátságosabbak .

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Csüdör Balázs

BBTE PNTK, Pszichológia szak, II . év

Témavezető: dr. Batiz Enikő egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Információkereső viselkedés mint a továbbtanulás és/vagy pályaorientáció prediktora

A kutatás témája a 12. osztályos, érettségi előtt álló tanulók információszükséglete, a szükséglet mértéke, valamint az információkereső, célirányos viselkedés sajátosságai. Milyen információk segítik elő a döntési mechanizmusokat, hogyan nyilvánul meg a célirányos viselkedés az érettségi előtt álló fiataloknál, mennyire segíti a célirányos kereső viselkedés az egyetem és/vagy szak kiválasztását? Ez a kutatás több kérdésre is keresi a választ. Elsősorban arra, hogy a diákok milyen forrásokat hajlamosak használni, milyen értékrend alapján használják ezeket a forrásokat annak érdekében, hogy információt keressenek egy egyetem kiválasztásával kapcsolatosan . Másodsorban pedig arra, hogy kihez fordulnak a diákok, ha segítségre van szükségük a megfelelő információ megtaláláshoz.

Miután sikerült avagy nem sikerült a sok információ közül választani, a diákok döntés elé vannak állítva, így a célirányos infomációkeresés szükséglete egy döntést eredményez .

Tehát az információkereső viselkedés („ need for information”) és a talált információ alapján meghozott döntés prediktora lehet a későbbi egyetem, szak kiválasztásának.

Datner Arnold-Szabolcs, Jakab Erika

BBTE PNTK, Pszichológia szak, II . év

BBTE PNTK, Pszichológia szak, II . év

Témavezető: dr. Szamosközi István egyetemi tanár, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet, intézetigazgató

dr. Mérő László egyetemi tanár, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Az analitikus és az intuitív gondolkodás: stratégiák a feladatmegoldásban

Kutatásunkat a dr. Mérő László által kidolgozott Nyolcrétű könyv segítségével valósítjuk meg. Célunk feltérképezni azokat a tipikus gondolkodási stratégiákat, amelyek az egyes nehézségi szinteken jelentkeznek, és ezáltal megfejteni a nagymesterré válás titkát, illetve az intuitív gondolkodás kognitív mechanizmusait .

A kutatásban pszichológia szakos egyetemisták vesznek részt (N=40), az intuitív gondolkodást mérő eszközt egyénenként alkalmazzuk . A kapott eredmények a kutatott változók (intuitív/analitikus problémamegoldási stratégia) közötti összefüggést mutatják ki, miszerint egy bizonyos szintű expertízis megszerzése után az analitikus stílust alkalmazó egyes megoldók áttérnek az intuitív stratégiára . A kutatásunk ismételt mérésre épülő designt alkalmaz.

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Kiss Edina DE EK, IV. év

Témavezető: dr. Kiss János főiskolai tanár, DE EK, tudományos dékánhelyettes

Határvilág – a borderline és a kreativitás kapcsolata

Dolgozatom elején célként fogalmazódott meg bennem egy Magyarországon, de világviszonylatban is feltáratlan terület, a művészi késztetések felmérése a borderline személyiségzavarral diagnosztizált betegek körében és a kapott eredmények összehasonlítása, más, ebben a személyiségzavarban nem szenvedő

kontrollcsoport eredményeivel .

Feltáró kutatást végeztem, kérdőíves módszerrel vizsgáltam hipotéziseimet, melyek az adott személyiségzavarral diagnosztizált egyének kreativitására és annak megnyilvánulására, kifejeződésére irányult.

A tavalyi évben a válaszadók a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei régióból kerültek ki, ezen belül is a Sántha Kálmán Pszichiátriai Szakkórház nagykállói és nyíregyházi telephelyéről és ezek vonzáskörzetében élő ellátott egyénekből. Az idei évben az Új Nemzeti Kiválóság Program keretein belül lehetőségem volt a kutatást regionális szintre terjeszteni, amelyben részt vett a nyíregyházi Jósa András Egyetemi Oktatókórház, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja, illetve a miskolci Semmelweis Egyetemi Oktatókórház . Ezen

kórházak pszichiátriai osztályain történt a felmérés .

Az általam felhasznált kérdőívek egyikét a Debreceni Egyetem Pszichológia Intézetében fejlesztette ki

Tóth László és Király Zoltán, ez a TKBS – Tóth-féle kreativitást mérő skála, a másik a Torrance-féle körök

teszt volt .

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Lőrincz Máté

BBTE PNTK, Pszichológia szak, II . év

Témavezető: dr. Kálcza Jánosi Kinga egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A flow legyen veled

Kutatásunk célja a flow-élmény és mentális egészég kapcsolatának kimutatása, a személyiség hardiness mutatóján keresztül, továbbá egy, a maori nép által ősidők óta használt eszközre, a poi-ra (flow art) épülő program segítségével a résztvevők közelebb juttatása a flow megtapasztalásához. Az újonnan szerzett procedurális és deklaratív ismeretek által, a flowhoz tartozó metaképességek fejlesztésével, a jelenség mennyiségi és minőségi növekedésének kimutatására törekszünk, mely egy indirekt kognitív átstrukturáláshoz vezethet, ami a mentális egészség növekedését okozhatja .

Hipotéziseink: Korreláció áll fenn a flow-élmény, mentális egészség és hardiness mutatói között, valamint egy több alkalomból álló, poival történő beavatkozás hatására növekedés érhető el ezek mutatóiban.

Módszer: Kutatásunkban a kolozsvári pszichológia szak első- és másodéves hallgatói vettek részt, az életkoruk 18 és 26 (N=55, M=12.73, SD=1.446) év között változott. Három kérdőívet használtunk, a flow-állapot kérdőívet, a Hardiness Scale-t, valamint a The Mental Health Inventory-t. A résztvevők közül a kísérleti részben 20 személy vesz részt .

Kulcsfogalmak: flow, flow art, poi, hardiness, mentális egészség

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Losteiner Hanna Zsófia

BBTE PNTK, Pszichológia szak, II . év

Témavezető: dr. Szamosközi István egyetemi tanár, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet, intézetigazgató

Az ökológiai intelligencia média általi befolyásolhatósága 1–4. osztályos diákoknál

A kutatás célja az ökológiai intelligenciához és annak struktúrájába tartozó, a természettel szembeni érzékenység mérése és fejlesztése . Alkalmazott eszközök a Dispositional Empathy with Nature Scale (DENS)kérdőív és videoklipek.

A kísérletben erdélyi és magyarországi 1–4. osztályos tanulók vesznek részt (N=120). A kutatás ANOVAdesignra épül . A kapott eredmények kultúrközi eltéréseket mutatnak, illetve a mért változó (természet iránti érzékenység) bizonyos személyiségtényezőkkel való összefüggést emelnek ki, úgyszintén az érzékenység szempontjából nemek közötti különbségek is mutatkoznak .

Maluczán András Róbert

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III . év

Témavezető: dr. Szamosközi István egyetemi tanár, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet, intézetigazgató Te milyen nyelven érzel? Képi és propozicionális érzelmi

inger feldolgozása többnyelvűeknél

Modern korunk egyik legnépszerűbb jelensége a többnyelvűség. Jelen kutatás azt tűzte ki célul, hogy megvizsgálja, milyen különbségek tapasztalhatóak az érzelmi feldolgozás terén többnyelvűeknél, ha az érzelmi ingert képi, valamint propozicionális reprezentációk képezik . Az esetleges eltéréseket pedig az érzelmi intelligencián (EQ) keresztül is tárgyalja. A kutatás résztvevői olyan egyetemi hallgatók, akik beszélik a magyar, román, valamint az angol nyelvet, nyelvi jártasságtól függetlenül .

Kulcsszavak: kétnyelvűség, többnyelvűség, affektív feldolgozás, reprezentáció, vizuális imagisztika, propozicionális reprezentáció, érzelmi intelligencia

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Molnár Hunor

BBTE PNTK, Pszichológia szak, II . év

Témavezető: dr. Szamosközi István egyetemi tanár, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet, intézetigazgató

A siker-kudarc és kudarc-siker időbeli egymásutániságának

személyiség- és motivációs meghatározói

„A sikert mindenki bírja, a kudarcot kevesebben.” A kutatás célja a sikeres cselekvések után bekövetkezett kudarc, illetve a kudarc után bekövetkezett siker kontextusában megnyilvánuló döntési stratégiák vizsgálata, illetve ezen helyzetekben megnyilvánuló döntések személyiségmeghatározói . A kutatásban használt eszközök: Big Five-személyiségteszt, valamint a szerzők által kialakított roll-a-ball program, amelyben a részt vevő személyek feladata egy oszlopra szerelt tányér egyensúlyban tartása és minél magasabbra emelése úgy, hogy a tányéron található golyó ne essen le. Résztvevők a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanuló egyetemisták (N=50) .

Az eredmények bizonyítják, hogy különbségek mutatkoznak a teljesítményben a sikeres, illetve sikertelen próbálkozásokat követő döntési eljárásokban. Másrészt, hogy a résztvevők közötti kiemelkedő különbségeket a sikertelen próbálkozások kontextusában megjelenő problémás megoldási stratégiák határozzák meg .

Tamás Borbála

BBTE PNTK, Pszichológia szak, III . év

Témavezető: dr. Szamosközi István egyetemi tanár, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet, intézetigazgató

„Felismerni=jelentést adni” – a torzított tárgyak észlelése és a jelentésadás

sajátosságai képzőművész és más szakos diákoknál (összehasonlító elemzés)

A művészek és a művészetben nem jártas személyek különböznek abban, ahogyan észlelik és értelmezik a környezetükből származó ingereket. A jelenlegi tanulmány célja, hogy megvizsgálja a festészet, művészettörténet és pszichológia szakos diákok jelentésadásának sajátosságait torzított tárgyak észlelése esetén. Művészetben való jártasság szempontjából 3 csoport vett részt a kutatásban: 20 festő, 11 művészettörténész és 36 pszichológia szakos hallgató (N=67) . Általunk készített számítógépes programot alkalmazva, a feladat 6 képből álló sorozat felismerését feltételezi. Minden megjelenített kép 7 szekvenciában torzított, szekvenciánként egy kép jelenik meg, a legtorzabbtól a konkrét felé haladva. A résztvevők feladata a torzított tárgy felismerése .

Valamennyi résztvevőnél a feladat egyénileg volt alkalmazva. A kísérlet egyszempontos varianciaanalízisre épül .

Kulcsfogalmak: művészetpszichológia, torzított képek észlelése, jelentésadás

Pszichológia II.: Kognitív pszichológia

Tolnai Edina-Renáta

BBTE PNTK, Pszihológia szak, II . év

Témavezető: dr. Szamosközi István egyetemi tanár, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet, intézetigazgató

Intertemporális döntések: az érettségire/felvételire fordított

felkészülési idő és a szabadidő arányának motivációs háttere

A kutatás célja az érettségiző diákok intrinzik tanulási motívumainak, időbeosztásának összehasonlító vizsgálata hasonló korú, de nem érettségiző, illetve egyetemi felvételire nem készülő csoporttal, valamint az ezekre vonatkozó döntések összehasonlító elemzése. A vizsgálatban 12. osztályos elméleti líceumban és szaklíceumban tanuló végzős diákok vesznek részt (N=116). A kutatás korrelációs designra épül. Az alkalmazott eszközök: LASSI célállítási és időmenedzsment kérdőíve, P. Zimbardo időperspektíva kérdőíve, illetve A. Kruglanski szabályozási mód kérdőíve.

A kapott eredmények azt bizonyítják, hogy az érettségire, illetve egyetemi felvételire készülő 12.-es diákok időbeosztási stratégiái, a kitűzött célokra vonatkozó döntései és megoldási stratégiáik belső szerveződése külső kritériumok szerint strukturálódik a kontrollcsoporthoz viszonyítva.

Régészet

Bírálók:

• dr. Pánczél Szilamér kutató, Maros Megyei Múzeum

• dr. Petruț Dávid kutató, Maros Megyei Múzeum

• drd. Romát Sándor doktorandus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Szekcióvezető:

• Sándor Enikő

Belbe Sebastian

BBTE TFK, Kulturális örökségvédelem és hasznosítása szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Csók Zsolt régész, ENTM, Kolozsvár

Magánvárak a régészeti és írott források tükrében, Tuszatelke esete

A magánvárak kutatása mind Magyarországon, mind Erdélyben a középkornak egyik jelentős alkotóelemét képezi. Az ilyen típusú erődítmények a 13. század második felétől tömegesen jelennek meg a királyság területén, ám nem örvendenek hosszú sorsnak, ugyanis ezek az erődítmények kevés esetben maradnak fent tartósabb ideig . Tuszatelke jelenleg Szilágy megyében található, egykor pedig Kraszna vármegye része volt. A tuszatelki erődítmény esetében a régészeti anyag feldolgozása és annak értelmezése a cél. A régészeti leletek mellett nem hagyható figyelmen kívül a korabeli írott forrásoknak a feldolgozása és értelmezése sem. A kutatás célja tehát az említett lelőhely régészeti leletanyagának feldolgozása, valamint azok megfelelő történelmi kontextusba helyezése és fennállásuk periódusának megállapítása az írott források tükrében .

Kulcsszavak: középkor, magánvárak, Tuszatelke, oklevél, régészet

Dezső Zsolt Balázs

BBTE TFK, Régészet szak, III . év

Témavezető: Pánczél Szilamér Péter tudományos kutató, MMM, osztályvezető

A rómaiak nyomában Segesváron

Segesvár határában több római kori lelőhely is azonosítva van. A legfontosabb a római katonai tábor és a mellette fekvő település a Podmoale/Burgstadel határban, illetve a Braite dombon a Kulterberg néven emlegetett helyen egy római kincslelet. Egy harmadik fontos lelőhely a Pârâul Hotarului néven emlegetett terület, ahol egy római temető található. Az egyik legfontosabb eredmény az lenne, ha roncsolásmentes régészeti módszerekkel lehetne minél pontosabban lehatárolni a lelőhelyet, és az adatok összesítése révén egy olyan településtérkép készülne, amelynek segítségével a település belső szerkezetére is fény derülne.

Régészet

Fülöp Réka

BBTE TFK, Régészet szak, II . év

Témavezető: Gáll Erwin tudományos munkatárs, Vasile Pârvan Régészeti Intézet, Bukarest dr. Molnár-Kovács Zsolt egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

A marosgombási Kis Măgura nyergén feltárt honfoglalás kori 10. sír gyöngyleletei

Az 1895-ös, Herepey Károly által feltárt 4 sírt Bodrogi Gyula és Roska Márton még további 10 sír feltárásával folytatja (5‒9., illetve 10‒13. sír). A Roska által feltárt 10. sírban (A sír) összesen 103 darab gyöngy került elő egy füzérről. A 10. századi, elsősorban gyermek- és női viseletnek sajátosságai a gyöngyből készült ékszerek, azonban valószínűleg amulett funkcióban férfisírokból is előkerülhetnek (Kolozsvár, Zápolya utca 6. sír, Sikló-Gropoaie 2 . sír) . A dolgozat célja a sír gyöngyleleteinek tipológiai rendszerezése, amely kiindulópontja lehet egy 10‒11. századi erdélyi gyöngyleleteket tárgyaló tipokronológiai vizsgálatnak.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Szász Hajnal

BBTE TFK, Régészet szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Molnár-Kovács Zsolt egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Kora bronzkori halomsíros temetők Délkelet-Erdélyben.

Kronológiai és kutatástörténeti áttekintő

A kora bronzkori halomsíros temetkezések egy kevésbé kutatott ágazata az erdélyi régészetnek, Délkelet-Erdélyben az eddig beazonosított halmok száma is igen kevés . Dolgozatom erre a témakörre összpontosítva, a halomsíros temetkezés eredetét, elterjedését, történeti-régészeti kontextusát kívánja számba venni, kitérve az erdélyi és délkelet-erdélyi párhuzamokra is, illetve a helyi időrendi és kutatástörténeti

problematikára .

Szilágyi Orsolya

BBTE TFK, Régészet és klasszikus tanulmányok szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Bajusz István egyetemi docens, BBTE TFK, Kolozsvári Magyar Történeti Intézet

A daciai római építészeti hagyaték rekonstruálásának problematikája

Gyakran megjelenő vita, hogy mennyire használható/javasolt az épületek rekonstruálása. Egyrészt ezek segíthetnek abban, hogy az átlagos, régészethez vagy művészettörténethez nem értő emberek számára is sokkal szimpatikusabbá, megközelíthetővé váljon a kérdéses létesítmény. Egy újjáépített objektumot lényegesen jobban lehet turisztikai szempontból értékesíteni, mint egy romot. Viszont a helytelenül elkészített, túl kevés információra alapozott rekonstrukciók hamis következtetések levonásához vezethetnek .

Manapság egyre népszerűbbé válik az az irányzat, mely a kérdéses épületek eredeti állapotának konzerválására törekszik, ezzel elkerülve a pontatlan interpretációkat és az eredeti műemlék károsodását/megsemmisülését. Mennyire kivitelezhetőek a rekonstrukciók, milyen akadályokba ütközhetnek a hasonló projektek szervezői, mennyire ajánlott a papírra vetett elképzeléseket megvalósítani? Ezekre és további, a kutatás folyamán felmerülő kérdésekre szeretnék választ találni.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Szociális munka

Bírálók:

• dr. Berszán Lídia egyetemi docens, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

• dr. Dániel Botond egyetemi óraadó, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

• dr. Hadnagy József főiskolai docens, EKF TKTK

• dr. László Éva egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

• dr. Pacsuta István egyetemi adjunktus, EKF TKTK

Szekcióvezető:

• Réti Ingrid

Fodor Rita

BBTE SZSZKK, Mentálhigiéné szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Berszán Lídia egyetemi docens, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet dr. Dániel Botond megbízott tanársegéd, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

A falfestés módszerének bemutatása, alkalmazása és egy további

projekteket megalapozó háttérkutatás Gyergyószentmiklóson

A közösségek régebb többnyire önszerveződőek voltak, felismerték saját elakadásaikat, és közösen igyekeztek tenni azért, hogy az egyensúly visszaállhasson . Ma már egyre gyakoribb a közösségekben olyan szakemberek jelenléte, akik azért dolgoznak, hogy a közösség igényeit, javaslatait összegyűjtsék. Ez segít az erőforrások feltérképezésében, valamint a megoldási lehetőségek mérlegelésében is. A különféle közösségi akciók, megmozdulások is részben ezt a célt szolgálják .

A falfestés közösségépítő módszerként számos, a közösséget érintő probléma, téma feldolgozásában, megértésében segít . A módszer maga a 20 . század sajátja, térségünkben azonban teljesen frissnek mondható . Sajátos módszertana, eszközei és látványos végeredménye által nyújt közösségi élményt a résztvevők számára.

Dolgozatomban az említett módszer alappillérein, kialakulásának történetén, sajátosságain túl az eddig Erdélyben megvalósult projektekre is kitérek . Egy kutatást is bemutatok, mely a Gyergyószentmiklóson, 2017 nyarára tervezett projektet megalapozó háttérkutatásként szolgál.

Gyenes Kincső

BBTE SZSZKK, Szociális munka szak, I . év

Témavezető: dr. Péter László egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

„Napfelkelők” Szatmárnémetiben

Dolgozatomban a Szatmárnémetiben élő, peremre szorult csoportokat vizsgáltam, azon belül is a „Zöld blokk”-osok problémáját helyeztem előtérbe: a szegénységet mint egy olyan társadalmi problémát, amely az általam vizsgált populációban is nagyméreteket öltött. Az előbb említett jelenség a stigmatizálásnak és a címkézésnek köszönhetően elősegítette a „blokkosok” teljes kiszorulását a város életéből. A tanulmány bemutatja a „napfelkelők” mindennapjait, választ keresve arra, hogy mi idézte elő ezt a hatalmas szakadékot köztük és a város többi lakói között. Kutatásom során részt vevő megfigyelést alkalmaztam, és interjúkat készítettem a közösség tagjaival .

Kulcsszavak: szegénynegyed, szegénység, marginalizálódás, stigmatizálás, címkézés, szegénység kultúrája

Kémenes Edina

BBTE TFK, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, II . év

Témavezető: dr. Dániel Botond megbízott tanársegéd, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

A gyergyószentmiklósi szociális szolgáltatások nemzetközi kapcsolatai

Dolgozatomban a gyergyószentmiklósi helyi szociális szolgáltatások nemzetközi kapcsolatait vizsgálom minőségi kutatás alapján. Vizsgálom a szervezetek külföldi szakmai partnerségi kapcsolatait, támogatóit, adományozóit, valamint a külföldi pályázatokat .

A kutatás empirikus alapját a szociális szolgáltatások működtetésében részt vevő, különböző pozíciókban lévő személyekkel készített interjúk jelentik.

Dolgozatomban ezen kutatás eredményeit mutatom be .

Kulcsszavak: szociális szolgáltatások, külföldi támogatók, külföldi szakmai partnerségek, Gyergyószentmiklós

McAlister Lovász Magdolna

BBTE SZSZKK, Mentálhigiéné szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Berszán Lídia egyetemi docens, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

Demens betegek foglalkoztatása

„Akkor is én vagyok, ha azt én már nem tudom”

Dolgozatom központi témája intézetben élő demens betegek foglalkoztatása, illetve a minőségi gondozás biztosítása . A demens betegek foglalkoztatására több módszert is kidolgoztak, ebből az aránylag kevésbé ismert SPECAL-t (Specialised Early Care for Alzheimer’s – speciális korai ellátás az Alzheimer-kórral élők számára) szeretném bemutatni .

Hároméves munkám során ezt a módszert alkalmazva a búzásbesenyői Gondviselés Háza Idősek Otthonában, tapasztalataim bizonyítják, hogy ez a módszer működik, és pozitív hatással van a különböző stádiumban élő demens bentlakóinkra. A SPECAL módszer mellett, amit ma már terápiaként is használnak, más foglalkoztató terápiát is használunk, mint a kognitív, zene-, állat-, mozgás- és masszázs-, valamint kisebb mértékben kreativitás-, kézimunka-terápiát is . A hatékony gondozási terv egyik eszközét is bemutatom dolgozatom során, az „ISMERJ MEG” kérdőívet, amelyet a skót Alzheimer Társaság felajánlásával most már magyar nyelvre is lefordíthattuk, és mint belső dokumentációt használhatunk bentlakóink érdekében .

Dolgozatom célja olyan eszközöket népszerűsíteni, amelyek elősegítik a demenciával élő emberek gondozását, azok életminőségét javítja, és a gondozóknak hatékony támogatást biztosít.

Réti Ingrid Beáta

BBTE SZSZKK, Szociális munka szak, I . év

Témavezető: dr. Dániel Botond megbízott tanársegéd, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka

Intézet

Szociálismunkás-képzés Kolozsváron

Dolgozatomban a kolozsvári szociálismunkás-képzést vizsgálom, mennyiségi kutatás alapján . A kutatásom célja, hogy leírjam a felvételizők és végzettek létszámának változását a képzés elindulásától napjainkig (1995–2017), valamint megvizsgáljam karunk vonzáskörzetét és azt, hogy milyen szabályszerűségei vannak a diákok lemorzsolódásának .

A kutatás során a BBTE Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar felvételi listáit és záróvizsga-össze -

sítőit használtam fel, ezek alapján egy 909 személyből álló adatbázissal dolgoztam.

Dolgozatomban ezen kutatás eredményeit foglaltam össze .

Kulcsszavak: felsőoktatás, szociálismunkás-képzés

Szilágyi Adrien

BBTE SZSZKK, Mentálhigiéné szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Berszán Lídia egyetemi docens, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

Tanuljunk meg együtt „játszani”

Gyerekekkel végzett munkám során többször találkoztam a másság elfogadásának problematikájával, így egyre inkább foglalkoztatni kezdett a mássághoz való viszonyulás és annak lélektani folyamata . Dolgozatom megírásának ötletét tehát az előzőkben említett problémák és a bennem felmerülő kérdések ih-

lették. Ennek alapján munkám főként a másság és különbözőség fogalma köré fonódik, majd az említett témát továbbgondolva azt vizsgálom, hogy miként viszonyulnak a gyerekek a mássághoz mint olyanhoz .

Továbbá dolgozatom terjedelmesebb részét a másság elfogadása témakörben tervezett érzékenyítő program bemutatása képezi .

Virág Ádám

DE, Szociológia szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Csoba Judit egyetemi professzor, DE, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár A szociális szövetkezetek észak-alföldi helyzetképe

Dolgozatom a szociális gazdaság fogalomrendszere mellett a szövetkezeti rendszer hazai alakulását, a szociális szövetkezeti rendszer nemzetközi és magyarországi helyzetét mutatja be . A szociális szövetkezetek a munkaerő-piaci egyenlőtlenségeknek leküzdésében, emellett a tagok társadalmi integrációjában nyújthatnak jelentős segítséget. Országos adatbázis segítségével adatelemzést végeztem az észak-alföldi régió szociális szövetkezeteire összpontosítva. Munkám során 33 szociális szövetkezet vezetőjével készítettem interjút . Az interjúk témaanalízis módszer segítségével kerültek elemzésre . A kutatásom további részcélja volt, hogy különböző dimenziók mentén megvizsgáljam a szövetkezetek megalakulási körülményeit, az infrastrukturális ellátottságukat, a vezetésüket, a kapcsolatrendszerüket, marketingtechnikáikat, gazdálkodásukat és jövőbeni elképzeléseiket. Empirikus vizsgálatom eredményei a projektfüggőség megjelenését, az önkormányzati tagságból következő alapelvek sérülését jelezték.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Szociológia és antropológia

Bírálók:

• dr. Magyari Tivadar egyetemi docens, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

• drd. Vita Emese doktorandus, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

Szekcióvezető:

• György Botond

Duduj Szilvia

BBTE SZSZKK, Szociológia szak, III . év

Témavezető: dr. Péter László egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka

Intézet

GGWP – A kolozsvári elektronikus sport világviszonylatban

Játék, sport, munka – elsősorban e három kulcsfogalom mentén ragadható meg, hogy mire is gondolhatunk, ha az elektronikus sport kifejezéssel találkozunk. Bár a számítógépes játékok profi szinten való játszása rövid múlttal rendelkezik, néhány évtized alatt világ körüli utat tett meg, Ázsia és Észak-Amerika után Európába, Romániába, sőt Kolozsvárra is eljutott. Ennek az újszerű tevékenységtípusnak az évek során sikerült elérnie, hogy sportként legitimálják, ami többek között globális méretének, népszerűségének, különféle intézmények általi támogatottságának és nem utolsósorban versenyszerűségének köszönhető. A tanulmány célja bemutatni az e-sport-mező mibenlétét, rávilágítani, miként van jelen a kolozsvári fiatalság azon körében, akik komoly szabadidős tevékenységként űzik, valamint magyarázatot adni arra, hogy miért éppen Kolozsvár ennek az egyik központja. Ezt megfigyelések, egyéni strukturált és fókuszcsoportos interjúk által kívánjuk bemutatni .

Szociológia és antropológia 302

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Gáspár Szeréna, Gál Katalin

BBTE SZSZKK, Kulturális antropológia szak, II . év

BBTE SZSZKK, Szociológia szak, II . év

Témavezető: dr. Péter László egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka

Intézet

Kolozsvári diákok szexualitása

Bár hajlamosak vagyunk a szexualitást az ember biológiai ösztönei megnyilvánulásának tekinteni, be kell látnunk, hogy csak látszólag az . Mivel az élet sok más területét áthatja, illetve számtalan társadalmi folyamatot meghatároz, ezért a társadalom különböző mechanizmusok révén szabályozza, hogy milyen megnyilvánulás az, ami szexuálisnak tekinthető, és mi nem, illetve melyek azok a szexuális gyakorlatok, amelyek legitimek, és melyek nem . Ezért a szexualitás megélésének módjait vizsgálva tágabb társadalmi jelenségek és folyamatok érthetők meg.

Korábbi vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a kortárs fiatal generációk szexuális gyakorlatai jelentős változásban vannak, illetve a szülők generációjához képest eltérő mintázatokat mutatnak. A fiatalok élete szexualizáltabb, szexualitása komodifikált, spektrumában tágabb, a két nem gyakorlatai közelítenek egymáshoz . Tanulmányunk a kolozsvári egyetemisták szexualitással kapcsolatos véleményeit, attitűdjeit, illetve szexuális gyakorlatait vizsgálja kvantitatív és kvalitatív módszerek segítségével. Dolgozatunkban arra keressük a választ, hogy a kolozsvári egyetemisták hogyan definiálják a szex és szexualitás fogalmait, illetve milyen szexuális gyakorlatok a leginkább jellemzőek, mi az, ami gyakorlatként elfogadható, és mi nem, illetve mennyiben működik a két nem gyakorlatában korábban megfigyelhető kettős mérce. Az általunk gyűjtött adatokat igyekszünk korábbi kutatások eredményeivel is összehasonlítani.

Szociológia és antropológia

Györfi Kinga

EMTE CSK, Humánerőforrás szak, III. év

Témavezető: dr. Sólyom Andrea egyetemi adjunktus, EMTE CSK, Társadalomtudományi Tanszék dr. Nistor Laura egyetemi docens, EMTE CSK, Társadalomtudományi Tanszék

Civilszervezetek Karcfalva községben

Esettanulmányom középpontjában Karcfalva község civilszervezetei állnak társadalmi, gazdasági és helyi politikai kontextusba ágyazva. Ezen szervezetek működési jellemzőinek bemutatása mellett arra törekszem, hogy feltárjam a helyi társadalomba való beágyazottságukat; a községben betöltött szerepüket, feladatvállalásukat, valamint a különböző társadalmi szereplőkkel való kapcsolatrendszerüket, kiemelt fontossággal kezelve a helyi önkormányzattal való viszonyukat, illetve a helyi civil szférán belüli kapcsolataikat, az együttműködés megjelenítését. Célom megtalálni minden olyan formációt, amely kifejezetten a közösségépítésre fókuszál, lehet ez bejegyzett civilszervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező, de működését tekintve aktív csoportosulás.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

„Legfontosabb, hogy megtaláljuk a közös hangot.”

György Botond

BBTE SZSZKK, Szociológia szak, III . év

Témavezető: dr. Péter László egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka

Intézet

A humor a társadalomban különböző szinteken jelenik meg: a kommunikációban, oktatásban, szolgáltatásokban és médiában . Legtöbb esetben passzív befogadói vagyunk, máskor interperszonálisan, beszélgetés útján, spontánul történik (Bagdy, 2004). Hídszerepe által pedig lehetőséget teremt valós társadalmi problémákra, tabutémákra (Lewis, 2008), kisebbségi helyzetről való értelmezésekre (Papp, 2009). Erdélyben alulkutatott, relevanciája viszont magas, hiszen „a társadalom tükre”. Magyarországi alapokon, mintakövetésre épül napjaink erdélyi humora, több ponton viszont különbözik (Koncz, 2013). Kutatásomban az erdélyi „mainstream” humor társadalmi mezőjét írom le, hangsúlyt fektetve a stand-up comedy műfajára, vizsgálom a szereplőket, szerveződését, helyszíneket, eseményeket, költségeket, és azt, hogyan változott, mikortól vált a hobbiból szakmává. Félstrukturált interjúkat és résztvevő megfigyelő kvalitatív módszert használtam. Célom egy „sűrű leírás”, amely választ adhat az említett kérdésekre.

„Duma kavics” – az erdélyi magyar humor sajátosságai

Szociológia és antropológia

Kedves Tamás Róbert

PKE BTK, Európai szociálpolitikák szak, II . év

Témavezető: dr. Győrbíró András Csaba egyetemi adjunktus, PKE, GTTK, Társadalomtudományi Tanszék

Nyelvválasztási preferenciák a nagyváradi magyarság körében

A dolgozat célja bemutatni egy erdélyi városbeli nyelvválasztási preferenciákat . Kutatásunkat Nagyváradon végeztük, ahol felmérjük, hogy magyar ajkú lakosok milyen esetben választják a magyar nyelvet, és mikor részesítik előnyben a románt a boldogulásuk érdekében. A kérdőíves kutatás a nyelvválasztási szokásokat, attitűdöket, preferenciákat, román nyelvhez való hozzáállást, az elutasítás és elfogadás mértékét méri fel a magyar lakosság körében . Nem is olyan rég Erdély több nagyobb népcsoportnak adott helyet, a történelemkönyvekben olvashatjuk, hogy a román és magyarok mellett nagy számban laktak itt szászok, svábok, tótok és törökök meg zsidók is .

Választ szeretnénk kapni arra a kérdésre, hogy hátránynak számít-e manapság az, hogy valaki magyar anyanyelvű Nagyváradon. Érik-e atrocitások a magyar ajkúakat amiatt, hogy magyar az anyanyelvük, íratnák-e román szakra általános iskolába a gyermekeiket .

Kulcsszavak: nyelvválasztás, kétnyelvűség, előny, hátrány

Nagy Csenge

BBTE SZSZKK, Humánerőforrás-menedzsment szak, I. év

Témavezető: dr. Kiss Dénes egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka

Intézet Kábító-szertartás

Dolgozatomban a droghasználat és vallás közti kapcsolatra fektetem a hangsúlyt, arra keresve választ, hogy miként fér meg egymás mellett a kábítószer-használat és egy, az embernél felsőbbrendű lénybe vetett hit . Célom a kutatással bemutatni, hogy az egyház törvényeinek megszegése nem feltételezi az egyén nem vallásos mivoltát . Annak ellenére, hogy sokakat foglalkoztat a téma, a korábbi elméleti modellek kiegészítésre szorulnak. Az empirikus kutatást antropológiai módszerrel végeztem, a résztvevő megfigyelés mellett az interjúzás technikáját alkalmaztam . A dolgozat továbbá megpróbál minél átfogóbb képet nyújtani arról, hogy miként illeszkedik a kábítószer-használat a fiatalok vallási világképébe.

Kulcsszavak: vallás, kábítószer, Isten, keresztény, fiatalok

Szociológia és antropológia

Szopos Edina-Cecília

BBTE SZSZKK, Humánerőforrás-menedzsment szak, I. év

Témavezető: dr. Kiss Dénes egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka

Intézet A látszat néha csal – a fúvószenekarok csodálatos világa és hétköznapjai

Dolgozatomban a felcsíki fúvószenekarok történetét és a zenekartagok zenével való kapcsolatát vizsgálom, mennyiségi és minőségi kutatás alapján.

A kutatás célja elsősorban az, hogy megismertessem a fúvószenekarok történetét, betekintést nyújtsak a fúvószenekarok világába és hétköznapjaiba. Legfőképpen arra koncentráltam, hogy megtudhassam, ki tervezi hosszú távra a zenei pályafutását, és a zenekartagokat mi motiválja . A kutatás folyamán az a kérdés foglalkoztatott, hogy kik azok, akik hobbiként tekintenek a zenére, és kik azok, akik életcélnak tekintik .

A pontosabb információk és a zenekarok közelebbi megismerése érdekében interjúkat készítettem, kérdőíveket töltettem ki, valamint a megfigyelés módszerét alkalmaztam. Megfigyeltem a zenekarok egyes próbáit, ezáltal betekintést kaptam külső szemmel is, hogy miként is zajlik le egy próba, hogyan készülnek hétről hétre a zenekartagok és a karmester egyaránt.

Kulcsszavak: fúvószenekar, szakmai pálya

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Virág Ádám

DE, Szociológia szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Fényes Hajnalka egyetemi docens, DE, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék

Társadalmi mobilitás = roma szakkollégiumok?

2011-ben a magyarországi történelmi egyházak a szakkollégiumi keretekben folyó hátránykezelés mellett felvállalták a cigány/roma felzárkózás támogatását, és megalakították a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot . A keresztény roma szakkollégistákat vizsgálva a társadalmi mobilitás szakirodalmának

feldolgozása mellett hat szakkollégium (a nyíregyházi evangélikus, a debreceni református, a debreceni görögkatolikus, a budapesti jezsuita, a szegedi római katolikus, a budapesti református) olyan hallgatóit vontam be, akik a kollégiumba való jelentkezéskor cigánynak/romának vallották magukat . A hallgatók szociális háttérváltozóit kérdőív segítségével elemeztem. Háttérmutatóikat összevetettem a debreceni egyetemisták reprezentatív kontrollcsoportjával . A kutatásom azt igazolja, hogy a hallgatók nagy része elsőgenerációs értelmiségi lesz, többségük esetében többlépcsős iskolai mobilitást figyelhetünk meg. A továbbtanulási aspirációikat az anyák jóval erősebben befolyásolják, mint az apák.

Szociológia és antropológia

Vitályos-Bartalis Réka

EMTE CSK, Fordító és tolmács szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Tódor Erika Mária egyetemi docens, EMTE CSK, Humántudományok Tanszék, tanszékvezető

Dégi Zsuzsanna egyetemi tanársegéd, EMTE CSK, Humántudományok Tanszék

A romániai kisebbségi iskolák virtuális nyelvi tájképe

Jelen dolgozat célkitűzése a Romániában található magyar, szerb, szlovák és német kisebbségi tannyelvű iskolák virtuális nyelvi tájképének elemzése és összehasonlítása .

A kutatás során a fent említett iskolák honlapjai kerülnek elemzésre a weboldalelemzés szempontjait, a nyelvi tájkép elméleti hátterét, továbbá az iskola- és virtuális tájkép sajátos szakirodalmát felhasználva. A dolgozat a következő kutatási kérdésekre próbál választ keresni:

1. Milyen nyelven vagy nyelveken jelennek meg az iskolák hivatalos honlapjai?

2. Milyen mértékben többnyelvűek ezek a honlapok?

3. Milyen szerepet töltenek be a különböző nyelvek?

A kutatás arra törekszik, hogy egy átfogó képet alkosson az elemzésben részt vevő iskolák virtuális nyelvi tájképéről, valamint a különböző nyelvek által betöltött szerepeket vizsgálja ezen tájképek felépítésében, legyenek azok kisebbségi, állam- vagy idegen nyelvek .

Befejezésül a dolgozat egy összehasonlító elemzést ismertet a kutatásban részt vevő iskolák honlapjának vizsgálatára alapozva .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Bírálók:

• egyeztetés folyamatban

Teológia I. : Protestáns teológia

Teológia I. : Protestáns teológia

Bányai Csaba Attila

PTI, III . év

Témavezető: dr. Buzogány Dezső, PTI, Egyháztörténeti Tanszék, társult előadótanár

A Rettegi Református egyházközség legrégebbi jegyzőkönyvéről

Dolgozatom címe a Rettegi református eklézsia legrégebbi jegyzőkönyvéről, melyben kutatom a rettegi eklézsia presbitériumának működését. Az 1740–1836 közötti időszakból vizsgálom a presbitérium döntéseit, a mesterrel és a pappal szembeni elvárásait, a fent jelzett időpontból ránk maradt jegyzőkönyv alapján. Célom, hogy feltérképezzem az eklézsia presbitériumának működését a 18–19. században. Néhány presbitérium működését már megvizsgálták, azonban a rettegi eklézsia presbitériumának működését még senki sem kutatta. Szerkezetét tekintve először egy általános képet adok a presbitériumok működéséről, majd pedig röviden ismertetem a helységet. Ezt követően a jegyzőkönyv erre vonatkozó tartalmát vizsgálom meg .

Józsa Tihamér

PTI, Református teológia szak, III . év

Témavezető: dr. Visky Sándor Béla egyetemi adjunktus, PTI

Apage Satana!

Dolgozatom fő témája az ördögűzés, exorcizmus jelenléte a református vallásban. Dolgozatomat két nagy részre osztom fel. Az első nagyobb fejezetben először is pontosan behatároltam, hogy mit is nevezünk ördögűzésnek, exorcizmusnak. Majd egy kis áttekintés következik arról, hogy az exorcizmus hogyan jelenik meg egyes vallásokban, mint például a katolikus és ortodox vallásokban . A második nagy fejezet pedig az exorcizmus jelenléte a református vallásban . Azt vizsgálom, hogy pontosan meddig is volt ez megtalálható a református liturgiában és hogyan nézett is ki egy ilyen ördögűzős liturgia.

Teológia I. : Protestáns teológia

Rusu Szidónia

BBTE RTK, Alkalmazott teológia szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Péter István egyetemi adjunktus, BBTE RTK, Református Tanárképző és Zenepedagógiai Intézet, intézetigazgató

Szakralitás és/vagy szekularizáció? – avagy vallásosság a középiskolások körében

A vallásosság a szekularizált világképünkben teljesen új értelmet nyerhet . Hogyan néz ki ez jelenség a középiskolások, fiatalok körében? Miben hisznek és miben nem? A hitrendszerük, a vallásosságuk milyen összefüggésben van értékrendjükkel, különböző szociodemográfiai ismérveikkel? A kutatásom során ilyen és hasonló jellegű kérdésekre keresem a választ vallásszociológiai szempontokat figyelembe véve.

Tasnádi István

PTI, III . év

Témavezető: dr. Buzogány Dezső egyetemi professzor, PTI, Egyháztörténeti Tanszék, társult előadótanár

Fáji János utrechti peregrinációja naplója tükrében

Dolgozatomban Fáji János erdélyi peregrinus diák külföldi útját és utrechti tanulmányait szeretném ismertetni, naplója tükrében. Célom, hogy hiteles képet nyújtsak a külföldön tanuló magyar diák életéről, körülményeiről a 18. század első feléből. Több peregrinus naplóját már kiadták, pl. Pataki Istvánét vagy

Horváti Békés Jánosét, az általam vizsgált szövegrész azonban még nem jelent meg, így több vonatkozásban is új információkkal szolgálhat. A napló részeit Ferenczi Sándor 1914-ben adta ki Kolozsváron, elsősorban családtörténeti szempontokat tartva szem előtt, a peregrinációról szóló részből azonban semmi sem került be kiadásába. A dolgozat szerkezetét tekintve a következő terveim vannak: általánosan beszélek a németalföldi peregrinációról, majd Fáji János életéről, valamint naplójáról. Ezt követően a napló peregrinációra vonatkozó részét tartalmi szempontból ismertetem, külön az utazást és külön a tényleges tanulmányokat, tanárainak, illetve diáktársainak bemutatását is beleértve .

Teológia I. : Protestáns teológia

Veress Eszter Orsolya

PTI, Református lelkészképző szak, II. év

Témavezető: dr. Kolumbán Vilmos József egyetemi professzor, PTI, Egyháztörténeti Tanszék

Medgyesi Pál puritanizmusa

A dolgozat célkitűzése Medgyesi Pálnak mint a magyar puritanizmus egyik legjelentősebb képviselőjének prédikációin keresztül bemutatni a magyar puritanizmus alapvető vonásait. Prédikációirodalmának gyöngyszeme a Jajok . Írói, illetve szónoki tehetsége ezen hat prédikációból álló sorozatban mutatkozik meg leginkább . Ahhoz viszont, hogy az általa képviselt mozgalom legmélyéig eljuthassunk, elengedhetetlen, hogy felvázoljuk az angol, holland, majd a magyar puritanizmus kialakulásának körülményeit . Rátérve a magyar puritanizmusra, meg kell jegyeznünk, hogy kiemelkedő jelentőséggel bír a puritán és

ortodox ellentét kibontakozása, ezen belül a Geleji–Medgyesi-vita .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Teológia II.: Római katolikus teológia

Bírálók:

• dr. Illyés Magda egyetemi adjuntus, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet, Kolozsvár

• dr. Lukács Imre-Róbert egyetemi adjuntus, BBTE RKTK, Pasztorális Teológia Intézet, Gyulafehérvár

• dr. Orbán Szabolcs OFM egyetemi adjuntus, BBTE RKTK, Pasztorális Teológia Intézet, Gyulafehérvár

• drd. Réti Tamás doktorandus, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet, Kolozsvár

Szekcióvezető:

• Tankó Emőke

Teológia II.: Római katolikus teológia

Balló Laura

BBTE RKTK, Pasztorális tanácsadás szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Holló László, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet, előadótanár, dékánhelyettes

András Éva, a csíkszentimrei Arany János Általános Iskola történelem szakos tanárnője

A csíkszentimrei felekezeti iskola kálváriája a két világháború között

Minden kornak, minden korszaknak megvannak a maga sajátosságai, valamint nehézségei . Így volt ez a csíkszentimrei felekezeti iskola esetében is, amely számos viszontagságon esett át a 20 . században .

A dolgozatomban az iskola mint történelmi és szellemi érték kerül bemutatásra, valamint az iskola kálváriája a 20. század során. Feladatul tűztem ki, hogy a korabeli források alapján vizsgálom szülőfalum iskolájának a történetét .

A dolgozatom megírásához nagy segítségként szolgál a csíkszentimrei historia domus, a Csíki Lapok (19. század vége – 20. század eleje), illetve levéltári források, jegyzőkönyvek, amelyekben több ügy is felterjesztésre került az igazgatótanácshoz a csíkszentimrei iskola ügyében .

Bartis Tímea

BBTE RKTK, Pasztorális tanácsadás szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Holló László, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet, előadótanár, dékánhelyettes

Házasság a nyugati jogi kultúra hagyománya és az irgalom feszültségében. Ferenc pápa

Mitis Iudex Dominus Iesus saját kezdeményezésű reformlevelének fogadtatása

A történelem folyamán a kezdetleges kötetlen viszonytól a poligámián keresztül egészen a monogámia

kialakulásáig figyelemmel kísérhetjük a családon belüli viszonyok alakulását és ezzel együtt a házasság

kialakulásának a mai formáját .

Az irgalmasság szent évével egy időben lépett hatályba Ferenc pápa Mitis Iudex Dominus Iesus kezdetű

apostoli levele, a házasság semmisnek nyilvánításáért folyó kánoni eljárás reformja az Egyházi Törvénykönyvben .

A pápa reformjának fogadtatását és a zátonyra futott házassági perjog leegyszerűsödését kívánom megvizsgálni dolgozatomban .

Teológia II.: Római katolikus teológia

Daly Attila

BBTE RKTK, Pasztorális teológia szak, III . év

Témavezető: drd. András István , BBTE RKTK, Pasztorális Teológia Intézet, Gyulafehérvár

Szekularizáció vagy megszentelődés

A hivatásgondozás és papnevelés távlatai

Az egyházi dokumentumok az ember megszentelődését jelölik meg az egyház lényegi krisztusi küldetéseként, amelyet látható módon valósít meg a szentségek által. Megszentelődni annyit jelent, mint a szent vonzásában élni, aki a profántól teljesen elkülönül, de mégis része marad . Dolgozatomban a szent és a profán feszültségét a szimbólumok krízisében, a szekularizáció jelenségét és ennek hatását vizsgálom az egyház megszentelői feladatára, és nem utolsósorban az előbbiekben felsorolt vizsgálódás eredményét próbálom integrálni a hivatásgondozás és papnevelés dinamikájába .

A II. vatikáni zsinat papképzésről szóló dekrétumában olvashatjuk dolgozatom megírásának alapmotivációját: „A hivatások ébresztése az egész keresztény közösségre tartozik, melynek elsősorban egészen komoly keresztény élettel kell e kötelességének megfelelnie.” (OP 2)

Kulcsszavak: szekularizáció, megszentelődés, egyház, teózis, vallás, vallásszociológia, hivatásgondozás, papképzés, II . vatikáni zsinat, szent, profán, szimbólumok

Teológia II.: Római katolikus teológia

Demeter István

BBTE RKTK, Pasztorális teológia szak, III . év

Témavezető: dr. Ferenczi Sándor egyetemi adjunktus, BBTE RKTK, Pasztorális Teológia Intézet, Gyulafehérvár Tenni vagy nem tenni?

A cigánypasztoráció nehézségei

Dolgozatom provokatív hangvételű és határokat feszegető! Egyre több tanulmány és dolgozat íródik a „cigányokról és ügyükkel” kapcsolatban, innovatív megoldásokat és lehetőségeket kínálva a „problémára”. De vajon kinek a szempontját veszik figyelembe? Dolgozatomban arra vállalkozom, hogy cigányokat megkérdezve a tőlük kapott „feedbackek” segítségével rámutassak a cigánypasztoráció nehézségeire és problematikájára . Figyelembe veszem azoknak a szakembereknek a véleményét is, akik ezen a téren elhallgathatatlan sikereket értek el .

Kulcsszavak: cigánypasztoráció, integráció, figyelemzavar, statisztika, felmérés, vallásosság

Teológia II.: Római katolikus teológia

Forró Csaba-Roland

BBTE RKTK, Pasztorális teológia szak, II . év

Témavezető: drd. András István , BBTE RKTK, Pasztorális Teológia Intézet, Gyulafehérvár

„Szeretném, ha tudná, amiket gondolok, de nem tudom, hogyan mondjam el, és bizalmatlan vagyok szavaim iránt.” (Moliére)

Valóban a nyelv miatt vagyok ember?

Korunkban egyre elterjedtebb az az elgondolás, hogy a nyelv az, ami megkülönbözteti az embert a többi élőlénytől. Ezt az állítást szeretném megcáfolni.

Dolgozatomban azt szeretném bemutatni, hogy a nyelv nem teszi magasabb rendűvé az embert, a nyelv csak az értelem szüleménye, amely az evolúciós folyamattal alakult ki . Elgondolásom szerint egy hosszas folyamat eredménye, amely attól függött, hogy éppenséggel az ember milyen szellemi szinten volt. Egy filozófiatörténeti utazásra hívom meg a hallgatókat, amely által bemutatom, hogy az értelem az, ami a teremtés koronájává teszi az embert .

Kulcsszavak: nyelv, Isten, értelem, lélek, animal rationalis

Teológia II.: Római katolikus teológia

Holt Valentin David

BBTE RKTK, Pasztorális teológia szak, I . év

Témavezető: drd. András István , BBTE RKTK, Pasztorális Teológia Intézet, Gyulafehérvár

A hit mint dimenzió

Einstein relativitáselmélete egyszer és mindenkorra bebizonyította azt, hogy a tér és idő nem állnak külön egymástól, hanem mint két egymásba fonódott fogalom léteznek: a téridő. Ezzel bebizonyította azt is, hogy ami az időre hat, az hat a térre is, és fordítva. Dolgozatom célja bebizonyítani azt, hogy a hit és a kegyelem, avagy az isteni beavatkozás, valósággal kihathat a térre .

Teológia II.: Római katolikus teológia

Kovács Arnold

BBTE RKTK, Vallástudomány szak, III. év

Témavezető: dr. Zamfir Korinna egyetemi professzor, BBTE RKTK, Római Katolikus Didaktikai Teológia

Intézet, intézetigazgató

Lót története a Koránban és annak bibliai szubtextusa

A Koránban olvasható Lót történetének középontjában Szodoma lakosainak bűne áll, melynek mibenlétét az évszázadok során több elmélet is meg próbálta határozni. Ezek közül a legelterjedtebb a város bűnét a homoszexualitással azonosítja. Jelen dolgozat ezt a közkeletű elgondolást szeretné új megvilágításba helyezni az intertextuális elemzés segítségével . Ennek alapjául Gabriel Said Reynolds The Qur’an and Its Biblical Subtext című könyve szolgál, melynek kiindulópontja a Korán és az azt megelőző irodalom párbeszéde . E megközelítés értelmében a Korán olvasóinak ismerniük kell a biblikus irodalmat (amely magában foglalja a Bibliát, az apokrifeket és a zsidó-keresztény exegetikai munkákat), más szóval a Korán kritikus olvasásának előfeltétele a biblikus irodalom ismerete. A dolgozat egy intertextuális összehasonlítást nyújt a Bibliában és a Koránban található Lót története között, különös tekintettel a város bűne kérdésére, a muzulmán exegézis és a biblikus irodalom tükrében .

DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Teológia II.: Római katolikus teológia

Kovács Ildikó

BBTE RKTK, Didaktikai teológia szak, II . év

Témavezető: dr. Zamfir Korinna egyetemi professzor, BBTE RKTK, Római Katolikus Didaktikai Teológia

Intézet, intézetigazgató

Jeruzsálem pusztulása és az üldözött próféta toposza

a szinoptikus példabeszédek tükrében

Az első század utolsó évtizedeiben a zsidóságot és a zsidó Krisztus-követőket meghatározta a zsidó háború tragikus végkifejlete és a templom lerombolása (Kr . u . 70) . Számukra szinte elképzelhetetlen volt Isten jelenlétét a templomtól elválasztani; az események nyomán egyben identitástudatuk is megrendült . Erre az időre esik a szinoptikus evangéliumok keletkezése is. Az evangéliumok Jeruzsálem pusztulására is reflektálnak, és választ keresnek ezekre az eseményekre. Közismertek azok a szövegek, amelyek meghirdetik, illetve leírják Jeruzsálem pusztulását . Azonban a szinoptikusok a példabeszédekben is elrejtettek erre az eseményre utaló jeleket, továbbgondolva a jézusi példabeszédeket . E dolgozatban azokat a szinoptikus példabeszédeket vizsgálom, amelyek Jeruzsálem pusztulására utalnak, és azt Jézus, Isten küldötte, a végidőbeli próféta elutasításával magyarázzák; különös figyelmet szentelek a Mt 22-ben leírt királyi menyegzőről szóló példabeszédre.

Kulcsszavak: Jeruzsálem, templom pusztulása, szinoptikusok, példabeszédek

Teológia II.: Római katolikus teológia

Mayer Nándor

BBTE RKTK, Pasztorális teológia szak, I . év

Témavezető: drd. András István , BBTE RKTK, Pasztorális Teológia Intézet, Gyulafehérvár

Honnan hová gondviselés nélkül?

A mai társadalomban az ember legfőbb problémája az, hogy figyelje valaki, és gondoskodjon róla. Tudatában van annak, hogy van egy „felsőbb valaki” (Isten), aki ügyel rá, nem hagyta magára a Földet, ahogyan sokan állítják . Ezt az elképzelést Madách Imre Az ember tragédiája című művében elhangzott deista mondattal lehet kifejezni: „a gép forog, az alkotó pihen”. Dolgozatomban ezt a felfogást szeretném megcáfolni azzal, hogy Isten a mai napig gondoskodik a világról, nem hagyta magára és állandóan fenntartja . Az egyház álláspontját is ismertetni szeretném a deizmussal kapcsolatban, mely az I . vatikáni zsinat Dei Filius című konstitúciójában ítélte el nézeteit. Az utolsó részben arról beszélek, hogy a 21. századra milyen hatást gyakorolt, illetve gyakorol mind a mai napig .

Kulcsszavak: filozófusok, felvilágosodás, hatás, deizmus, szabadkőművesek, egyház, isteni gondviselés, posztmodern

Mike Ervin

RKHF, Pasztorális teológia szak, IV. év

Témavezető: drd. András István , Pasztorális Teológia Intézet, Gyulafehérvár

Cölibátus. Provokál vagy szedál(!)?

A papi cölibátus kérdése és intézménye örökzöld téma, sokakat provokál, és értelmetlen dolognak tartják .

Dolgozatomban először a történelmi hátteret ismertetem. Ezután következik a magyarázat arról, hogy mi is a cölibátus . Mit jelent a cölebsz élet? Áldás vagy áldozat? A harmadik részben pedig azt igyekszem bizonygatni, hogy bár egyre nagyobb számot mutat a papok hiánya az egyházban, mégsem a cölibátus ennek az oka . Nem azért kevesebb a pap, mert az egyház egy elavultnak mondott életformát követel a jelentkezőtől. A probléma gyökere máshol keresendő.

Teológia II.: Római katolikus teológia

Oros Tibor Roland

BBTE RKTK, Római katolikus pasztorális teológia szak, II . év

Témavezető: drd. András István , BBTE RKTK, Pasztorális Teológia Intézet, Gyulafehérvár

Az egyház helyzete a felvilágosodás és a posztmodern korában

Dolgozatomat három részre osztottam fel . A dolgozatban megvizsgálom a felvilágosodás korát, azt, hogy honnan indul, mi határozza meg, mik az előzmények, kik a képviselői, mi a viszonyulása az egyházhoz, és hogy milyen következményeket vont maga után . A második részben a posztmodern fogalmát próbálom meghatározni, tulajdonságait, milyen következményei vannak, mit tapasztalunk meg mi, a mai világ emberei, azt, hogy milyen a kapcsolatunk az egyházzal . A harmadik részben összehasonlítom a két kort, azaz hogy a posztmodern mit kölcsönzött a felvilágosodás eszméiből, és miket alakított át vagy változtatott meg, mi újat tett hozzá a meglévő eszméhez; bemutatom az egyház helyzetét, az egyház reakcióit, és megpróbálok néhány javaslatot tenni az egyház és a kor szelleme közös kommunikációjának elősegítésére.

Teológia II.: Római katolikus teológia

Sali Szilvia

BBTE RKTK, Didaktikai teológia szak, III . év

Témavezető: dr. Vik János egyetemi adjunktus, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet, dékán

Önmegvalósítás keresztény szemmel. Vallásosság és identitás vizsgálata a Ferences Ifjúsági Csoport és a KEL Ifjúsági Csoport tükrében

A dolgozat első felében az identitás kialakulását vizsgálom a serdülőkorban levő egyéneknél. Azért fontos ez az életszakasz kutatásom szempontjából, mert a dolgozat második részében a vallásosság kérdését is kutatom ebben a szakaszban, és ezáltal jutok el az egyik legfontosabb kutatási kérdésemhez . A dolgozat harmadik része önálló kutatáson alapszik, és a két lelkiségi csoport tagjainak vallásosság- és identitástudata kerül előtérbe.

Teológia II.: Római katolikus teológia

Szabó Mihály-Csongor

BBTE RKTK, Pasztorális teológia szak, I . év

Témavezető: drd. András István , BBTE RKTK, Pasztorális Teológia Intézet, Gyulafehérvár

A legnagyobb filozófus

Ki a legnagyobb filozófus? Erre a kérdésre reflektálódik a történet, amelyben egy ismeretlen furcsa fiatalember egy tudományos társaság filozófiai beszélgetésébe csöppen bele a vihar elől menekülve. A beszélgetést hallgatva, a tanárokhoz, filozófusokhoz, orvosokhoz szegzi a kérdést, amelyből néhány perces meglepettség után „hatalmas vita” alakul ki. Sorra merülnek fel a különböző korok nagyjai, míg a kérdést visszaszegzik az ismeretlenhez. A felelete pedig még megdöbbentőbb lesz a közönség számára. A fiatalember szerint Jézus Krisztus a legnagyobb, mert a szeretet megélése és értelmezése magába foglalja a filozófiát is.

Teológia II.: Római katolikus teológia

Tóth Krisztián

BBTE RKTK, Didaktikai teológia szak, II . év

Témavezető: dr. Zamfir Korinna egyetemi professzor, BBTE RKTK, Római Katolikus Didaktikai Teológia

Intézet, intézetigazgató Nagy Heródes: zsarnok vagy jótevő?

Tanulmányunk során tárgyilagosságra törekedve vizsgáljuk Nagy Heródes uralmát . A Máté-evangélium gyermekségtörténete nyomán egyoldalú, kizárólag negatív megítélése él a köztudatban . Célunk egy árnyaltabb képet mutatni a királyról. Dolgozatunk fő problémájának felvezetéseként foglalkozunk a történeti kontextussal, Heródes urbanizációs és kulturális projektjeivel. A címben megjelenő „jótevő” szó nem erkölcsi vonatkozásban értelmezendő, hanem az „euergetizmus” kifejezés alapján, amely hivatalviselők, uralkodók közjót szolgáló tevékenységét jelöli, jelentős építkezések, városfejlesztések révén. Tézisünket néhány jelentősebb város korabeli fejlődésének áttekintésével bizonyítjuk. A témához tartozik Heródes ábrázolása a Szentírásban is, amelyre utalni fogunk munkánk során .

Teológia II.: Római katolikus teológia

Vagrin István

BBTE RKTK, Pasztorális teológia szak, I . év

Témavezető: drd. András István , BBTE RKTK, Pasztorális Teológia Intézet, Gyulafehérvár

Malus est Deus?

Isten tökéletessége által a rossz tökéletlensége

A rossz meghatározása a 21. században is problémát jelent. Miért is? Elsősorban azért, mert még nincs konkrét, kézzel fogható bizonyítékunk a helyes meghatározására . Az ember mindig is próbált helyes képet alkotni Istenről, de ahhoz, hogy Istent megismerjük, fontos számukra a rossz kategorizálása is. Sokan, akik a rossz problematikáját boncolgatták, szélsőséges módon Isten létét egyenesen tagadták a rossz

mérhetetlensége és megmagyarázhatatlansága miatt . Talán annak is betudható, hogy a logika alapszabályai megkövetelték ennek kimondását . Helyesebb az a felfogás, hogy ha a rossz létezik, akkor a jó, az Isten miért ne létezhetne . Dolgozatomban a rossz problematikájának vizsgálatára vállalkozom .

Kulcsszavak: szabad akarat, rossz, tökéletlenség, egy, privatio, választás, tiszta aktus, következmény

Teológia II.: Római katolikus teológia

Virág István

BBTE RKTK, Pasztorális teológia szak, I . év

Témavezető: drd. András István , BBTE RKTK, Pasztorális Teológia Intézet, Gyulafehérvár

Isten helye a posztmodern társadalomban

Posztmodern világunkban azt vesszük észre, hogy az ember másképp kezdett a dolgokhoz viszonyulni, mint ahogy ezt az elmúlt századokban tette, ugyanis az emberek eddig arra törekedtek, hogy Istent életük részévé tegyék, napjainkban viszont egyre inkább Isten kizárására törekszenek .

Dolgozatomban be szeretném mutatni, hogy Isten milyen helyet foglal el életünkben, és mi a szerepe benne . Egyben a posztmodern kort is szemléltetni szeretném és az egyház elhelyezkedését ebben a korban. Végül kitérnék arra, hogy Istent hogy lehet elképzelni és eljuttatni az emberekhez a világháló korában .

Kulcsszavak: posztmodern világ, Isten, egyház, társadalom, világháló

Területfejlesztés – Turizmus

Bírálók:

• dr. Máthé András Árpád egyetemi adjunktus, BBTE FÖK

• dr. Máthé Csongor egyetemi adjunktus, BBTE FÖK

• dr. Török Ibolya egyetemi adjunktus, BTE FÖK

• további bírálók egyeztetése folyamatban

Szekcióvezető:

• Podráczki Hanna

• Ugron Győző

Bálint Melinda

BBTE FÖK, Turizmus és területfejlesztés szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Bartók Blanka egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet drd. Sebestyén Tihamér-Tibor doktorandus, BBTE FÖK, Társadalom és Regionális Földrajz Doktori Iskola

Biomasszára épülő vidékfejlesztési lehetőségek Hargita megyében

Kutatásunk potenciálbecslést céloz meg Hargita megyében, és integrált értékelést eredményez . Felméri a helyi biomassza-energiaforrások éves energiapotenciálját . A primer adatok alapján megvalósult községenkénti mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, hulladékgazdálkodási elemzés után a hozamadatok energetikai számítása történik .

A felhasznált adatok az Országos Statisztikai Hivatal, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság, valamint a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság részéről érkeztek.

A kutatás vizsgálja a megújuló energiákkal (főként biomassza), illetve a hasznosítással szemben támasztott társadalmi hozzáállást .

A dolgozat kiemeli az eddigi biomassza alapú fejlesztéseket, illetve további megvalósítási javaslatokat sorakoztat fel .

Kulcsszavak: Hargita megye, biomassza-potenciálbecslés, kérdőíves felmérés, biomassza-hasznosítás

Területfejlesztés – Turizmus

Barabás Réka-Zsuzsánna

BBTE FÖK, Turizmusföldrajz szak, II . év

Témavezető: dr. Máthé András-Árpád egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

Tordai-hasadéki menedékház múlt-, jelen- és jövőképe

A mai turizmusszolgáltatások szektorában nagyon fontos szerep jut a természetjárásnak, az ezt biztosító infrastruktúra rohamosan fejlődik, ezért ismét jelentős szerephez jutnak a menedékházak és azok szolgáltatásai .

Az EKE áldozatos munkája révén a turistaösvények fejlődésnek indultak az évek során, így lehetővé tették Erdély egyre széleskörűbb megismerését. Megvizsgálom az erdélyi turistaösvények kialakulását, ezen belül hangsúlyt fektetek a Tordai-hasadéki túraútvonalra, a turizmusban elfoglalt szerepére és je -

lentőségére.

A kezdetben kialakított turistaösvények és menedékházak mára már elhanyagolttá váltak, viszont égető szükség lenne azok turistabaráttá tételére és modernizálására.

Dolgozatomban szeretném bemutatni az EKE által épített Tordai-hasadéki menedékházat, annak múltját, jelenét és egy lehetséges jövőképét. Bemutatom, az idők során hogyan vándorolt az EKE tulajdonától állami tulajdonig a menedékház, illetve hogy napjainkban milyen funkciója van, és kinek a tulajdonában áll .

Farkas Gellért Dániel

PTE KPVK, Turizmus–vendéglátás szak, III. év

Témavezető: dr. Slezák-Bartos Zsuzsanna egyetemi adjunktus, PTE KPVK

A mohácsi turizmus fejlesztésének lehetőségei

Mohács város elhelyezkedését tekintve kivételesen jó helyzetben van, mivel főúton és autópályán egyaránt megközelíthető, továbbá a Duna partján fekszik, s ezáltal több turisztikai potenciállal rendelkezik. Jelenleg az emberek egyedül a busójárást kötik Mohácshoz, a cél viszont az volt, hogy egy megvalósítható és kivitelezhető terv segítségével a város túllépjen ezen. A kutatás alapjául online adatok és szóbeli lekérdezések szolgáltak, melyek a helyi adottságokban rejlő s a helyiek igényeinek megfelelő lehetőségekre fókuszáltak . A vizsgálat során több mélyinterjú is készült, melyben Mohács város alpolgármestere, Cserdi Áron és a helyi TDM vezetője, Bugarszki Norbert reagált a kérdésekre és az elkészült tervekre. A kutatás során készült egy országos lefedettségű online kérdőív is, melynek adatfelvétele reprezentatív eredményt tükrözött, s így valós képet biztosított az emberek Mohácshoz való viszonyáról, illetve a fejlesztésekkel kapcsolatos vélekedésekről. A kutatás a földrajzi és turisztikai adottságra világított rá. Egy év elteltével látható eredménye is lett a felvetett ötleteknek .

Területfejlesztés – Turizmus

Lepedus Heléna-Éva

BBTE FöK, Turizmusföldrajz szak, II . év

Témavezető: dr. Máthé András-Árpád egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

Erdély Loire-völgye, marosmenti kastélyok jövőbeni kihasználása

Dolgozatomban szeretném bemutatni a Maros-menti kastélyokat, a mai Erdély „Loire-völgyét”, amelyen belül néhány kastély turisztikai hasznosítását szeretném feltárni az embereknek. Első lépésben kisebb ízelítőként mutatnám be a kastély történetét, továbbá röviden bemutatnám ezen kastélyok 21. századi szerepét a turizmusiparban, kitérve jelenlegi állapotára, továbbá kisebb összehasonlításokat végezve más települések, országok kastélyainak rekonstruálásával és kihasználtságával . Dolgozatom során egy kutatást szeretnék végezni, melyből megtudhatnám, hogy a lakosság mennyire támogatná ezen kastélyok felújítását és kihasználását a turizmusban, miben tudnának hozzájárulni ahhoz, hogy segíteni tudják a fejlesztést, és végezetül miyen véleménnyel lennének arról, hogy ezeket a területeket egy jól kiépített turisztikai desztinációként alakíthatnák ki, mellyel sikerülne az adott terület turisztikai fellendítése .

Máltesics Péter

PTE TTK, Geológia szak, II . év

Témavezető: dr. Csapó János egyetemi docens, PTE TTK

Aktív turizmus a Mátrában – a turisztikai megújulás esélyeinek és lehetőségeinek vizsgálata

Magyarország egyik kiemelt turisztikai célterülete a Mátra. A hegyvidéki környezet lehetőséget nyújt a turizmus hazai kínálatának valamennyi típusát kipróbálni . A térség természeti és társadalmi kincsei megfelelő hátteret biztosítanak a helyi turizmus növekedésének és az egyre bővülő látogatói létszámnak. A társadalom helyi összképe megőrizte a magyar néphagyományokat, így a felújított várak, múzeumok és borospincék még mindig életszerűen adják át a régi korok üzenetét az új generációknak. Mindezek mellett a hegyvidéki jelleget markánsan tükröző középhegységi terület fő turisztikai arculata az aktivitáshoz és folyamatos mozgáshoz kötött természeti turizmusban teljesedik ki leginkább . Az intenzív mozgást igénylő turisztikai termékfajták messze túlmutatnak a természetjárás adta lehetőségeken, hiszen a terepi adottságoknak megfelelően a térségi síturizmus, a kerékpáros és motoros turizmus, emellett pedig az extrém sportok turizmusa garantálja a terület hazai versenyképességét a keresleti és a kínálati oldalon egyaránt . Ennyire komplex termékkínálattal csak a Mátra rendelkezik a hazai hegyvidéki desztinációk közül, így kiváló választási lehetőséget biztosít valamennyi potenciális vendég számára a lokális természeti és társadalmi látnivalók felkereséséhez, mindazon naprakész élmények megszerzéséhez, amit e hegyvidéki terület önmagában nyújtani képes .

Területfejlesztés – Turizmus

Nistor Renáta-Erzsébet

BBTE FÖK, Turizmusföldrajz szak, III . év

Témavezető: dr. Máthé András-Árpád egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

Herkulesfürdő mint a monarchia öröksége

Herkulesfürdő azon fürdőhelyek sorába tartozott, amelyek Európa-szerte híresek voltak. Már a rómaiak is ismerték az itt feltörő termálvizek gyógyító hatását, de igazán a 19. században épült ki, és máig őrzi a monarchia hangulatát. Napjainkban a romladozó épületek jobb időkre várnak.

Dolgozatom célja feltérképezni a helységet, megvizsgálni a természeti és épített vonzerőket, továbbá egy kutatás keretén belül elemezni a fürdőtelep turisztikai potenciálját. Ezután egy fejlesztési terv segítségével egy rehabilitációs programot fogok kidolgozni a fürdőtelep régi központjára.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Selariu Andrea Ágnes

BBTE FÖK, Turizmusföldrajz szak, II . év

Témavezető: dr. Máthé András-Árpád egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

A vajdahunyadi várkastély turisztikai fejlesztése

Dolgozatomban azt szeretném bemutatni, hogy miért is érdemes a várat turisztikai szempontból fejleszteni. A mai napig hamisítatlanul átélhető a középkori hangulat a várban, nagymértékben meghatározza az egész vidék turizmusát, vezérmotívum jelleggel bír egy köztudottan ipari szférában . De a várkastély hatására az egyéb látnivalók is beépülhetnek, és turisztikai szempontból fogyaszthatóvá válnak a térségben . Nemcsak azok számára lehet különleges a vár, akiket érdekel a történelmi múltja, hanem mások számára is érdekfeszítő és felejthetetlen élményt nyújthat.

Ez által még inkább fejlődhet. Dolgozatomban összeállítom, milyen épített elemek, szolgáltatások segítenének turisztikai fejlesztésében alkalmazkodva napjaink turisztikai trendjéhez .

Megpróbálom megtalálni azokat a potenciális üzleti, jövedelemtermelő lehetőségeket, amelyek a vár javára szolgálnának .

Területfejlesztés – Turizmus

Szilágyi Zsófia

BBTE FÖK, Turizmus szak, II . év

Témavezető: dr. Máthé András-Árpád egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

A gyalui kastély

Dolgozatom témája a gyalui kastély jövőbeni kihasználása. Úgy gondolom, hogy a kastély túl hosszú ideig volt kihasználatlan és elhanyagolt állapotban, így egy jövőben kivitelezhető fejlesztési terv pozitív hatást gyakorolna mind az épületre, mind a környezetre . Dolgozatomban a legfontosabb kérdések, amikre keresem a választ: Mi volt régen a kastély szerepe? Milyen fontosabb változásokon ment keresztül? Az évek során milyen intézményeknek adott otthon? A jövőben hogyan lehetne turisztikailag kihasználni? Mi az, amivel igazán fellendülhetne a turistaforgalom a vidéken?

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Történelem

Bírálók:

• dr. Fehér Andrea tudomámyos kutató, Erdélyi Múzeum Egyesület

• drd. Ferenczi Szilárd doktorandus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

• drd. Ladó Árpád-Gellért doktorandus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Szekcióvezető:

• Győrgybíró Kunigunda

Béres Kinga Renáta

BBTE TFK, Kulturális turizmus szak, II . év

Témavezető: dr. Fodor János óraadó tanár, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Turizmus és szabadidő Maros megyében a Ceaușescu-korszakban

Dolgozatom elsősorban a szabadidő és turizmus lokális reprezentációját vizsgálja az 1968-at követő (megyésítés utáni) időszakban, Maros megyében és Marosvásárhelyen. Dolgozatom első részében egy marosvásárhelyi történeti áttekintést nyújtok a címben említett időszak vonatkozásában. Külön figyelmet szentelek a város demográfiai és népességi adatainak és nemzetiségi összetételének .

A dolgozat második része az említett terület útikalauzainak kínálataiból, leírásaiból és azok elemzéséből tevődik össze. Elsősorban a kommunizmus idején Maros megyében megjelenő Vörös Zászló napilap turisztikai cikkjeiből és szabadidős tevékenység ajánlóiból válogatok, ezek jelentik a fő forrásanyagot.

A dolgozat harmadik részét a korszakot átélt személyek interjúinak elemzésével zárom, utalva az említett időszakban fennálló turisztikai és szabadidős lehetőségekre.

Következtetésként elmondható, hogy a kommunizmus korában is fontos szerepe volt a turizmusnak, szabadidős tevékenységeknek. A rendszer miatti ideológiai szigor ellenére a városi környezetben kisebb, megyei viszonylatban pedig több lehetőség volt erre.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Burja Eszter-Izabella

BBTE TFK, Történelem szak, II . év

Témavezető: dr. Pál Judit egyetemi tanár, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet, igazgató

A szatmárnémeti városi elit a 19. század első felében

A törökök betörése után megindult egy folyamat a 17–18. században, mely a nemesség városokba özönlését eredményezte. Ez változásokkal járt, ugyanakkor gondot is okozott a városoknak. Megfigyelhető, hogy idővel a nemesek beépültek a városok társadalmába, és nagy szerepet játszottak annak vezetésében. Így történt Szatmárnémeti esetében is .

A városi elit kutatása nálunk még csak most bontakozik ki. Kutatásom során a következő kérdésekre keresem a választ: kikből tevődött össze és mennyire volt stabil a városi elit? A nemesek milyen pozíciókat töltöttek be? Elemezni fogom a városi belső és külső tanács felekezeti és szocioprofesszionális összetételét. Kutatásom alapját levéltári források képezik .

Buzás Erika

BBTE TFK, Kulturális turizmus szak, II . év

Témavezető: dr. Pál Judit egyetemi tanár, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet, igazgató

Kolozsvár turizmusa az útikönyvek tükrében (19. század vége – 20. század)

Dolgozatomban, ahogy a cím is mutatja, a 19. század végén és a 20. században megjelent útikönyvek, útikalauzok vizsgálatára és összehasonlítására teszek kísérletet. Az elsődleges cél Kolozsvár turizmusának, annak alakulásának, változásainak bemutatása az útikönyvek tükrében .

Mivel a dolgozatban kulcsszerepet játszanak az útikönyvek, ezért az első részben ezeknek a megjelenését és alakulástörténetét vázolom fel a történelem folyamán, eljutva egészen a napjainkban is használt útikönyvekig. Ezután következik Kolozsvár korabeli turizmusának, annak fejlődésének a bemutatása, amelynek egyik fordulópontja az útikönyvek megjelenése .

A dolgozat második felében térek rá az olyan útikönyvek különböző szempontok szerinti vizsgálatára és összehasonlítására, mint az 1894-ben megjelent Kolozsvári Kalauz , a Kolozsvári útmutató, az 1957-ben három nyelven is megjelent Kolozsvár stb .

A dolgozat végén, a különböző vizsgálati szempontokat figyelembe véve, átfogó képet szeretnék nyújtani Kolozsvár turizmusának az alakulásáról az útikönyvek tükrében .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Endrődi Edina

PTE BTK, Történelem szak, mesterképzés III . év

Témavezető: dr. Hahner Péter egyetemi docens, PTE BTK, Történettudományi Intézet, Újkortörténeti Tanszék

A gyarmatok attitűdje a bélyegtörvény iránt a bostoni újságok tükrében

Dolgozatom témája a bélyegtörvény bevezetése, illetve az annak nyomán kialakuló események vizsgálata .

E törvényt 1765 márciusában fogadta el a brit parlament, bevezetését az év novemberére tervezték, amelynek értelmében belső adót vetettek ki az amerikai gyarmatokon élőkre. Ez mindenkit érintett, ugyanis mindenkinek fizetnie kellett, aki hivatalos ügyet intézett, kártyát vagy újságot vásárolt. Ez a lépés azonban felkavarta az amerikai gyarmatokon élőket. A dolgozatban a korabeli lapokat vizsgáltam, azaz hogy abban az évben hány cikk foglalkozott ezzel a témával, valamint hogy milyen a gyarmatokon élők atti-

tűdje a bevezetendő törvénnyel és a parlament lépéseivel szemben.

Gáspár Botond

BBTE TFK, A kulturális örökség védelme és hasznosítása szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Lupescu Makó Mária egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Magyarország helyzete Luxemburgi Zsigmond halála után a török fenyegetés tükrében

Dolgozatom témája, hogy Luxemburgi Zsigmond halála után miként alakult az ország belpolitikai helyzete a török fenyegetés árnyékában. A vizsgált időszak Zsigmond halálától a 15. század közepéig terjed. Zsigmond halála új korszakot vezetett be a magyar történelemben, a rendi állam korát . Azok a feszültségek, amelyek Zsigmond uralkodása alatt felhalmozódtak, most alig két esztendő alatt szétrobbantották az addigi rendszert, amelyet az utolsó években már csak az uralkodó személyes tekintélye tartott egyben . A központi hatalom meggyengülésének következményei nem maradtak el, ugyan a Zsigmond-kori Magyarország is szenvedett a török portyáktól, ám politikai épségében sohasem volt veszélyeztetve, sőt, déli szomszédjai felett is sikerült bizonyos fokú befolyást gyakorolnia . Zsigmond halálával ez a korszak véget ért, és 1439-től kezdve egy új jelenséggel kellett szembenéznie az országnak, mégpedig az Oszmán Birodalom nyílt hódító politikájával .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

György Árpád Botond

BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi tanár, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet, dékánhelyettes

Teleki Mihály első házassága

„[D]e én arra kérlek tégedet, hogy ne nézz a jószágosra, csak legyen tökéletes jámbor, hanem jól meg nézzed az dolognak mivoltát, valamint te akarod, úgy legyen, nem tartok semmi ellent benne, az mint te neked tetszik hogy jobb” – írja 1657. augusztus 12-én Teleki Jánosné Bornemissza Anna fiának, Teleki

Mihálynak. Az ekkor még a kis- és középbirtokos nemesi rang határán egyensúlyozó fiú, aki II. Rákóczi

György egyik belső embere, később Erdély 17. századi történelmének egyik legmeghatározóbb politikusává

vált . A korban egy nemes karrierjében és anyagi gyarapodásában, de társadalmi presztízsében is fontos szerepet játszott a házasság . Tanulmányomban azt igyekszem bemutatni, hogy mik voltak Teleki Mihály első házasságának fő mozgatórugói, hogyan igyekezett ezzel karrierjét segíteni, saját presztízsét növelni és egyben még jobban bekapcsolódni az erdélyi és kelet-magyarországi Rákóczi-párti nemesség köreibe .

Horváth Csaba

BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Nagy Róbert-Miklós egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet, intézetigazgató A 11. számú határőr-huszárezred 1806–1807-es újonclistái

1792 és 1815 között zajlott a francia forradalom és napóleoni háborúk sorozata. Bár szép számmal akadnak olyan munkák, melyek ezzel az időszakkal foglalkoznak, a Habsburg-hadseregben használt újonclisták

máig feldolgozatlanok .

Jelen dolgozat célja a 11. számú székely huszár-határőrezred bécsi hadilevéltárban fellelhető 1806–1807-es újonclistáinak a bemutatása. A hadseregbe az 1805-ös harmadik koalíciós háború elvesztését követően hadügyi reformokat vezettek be. A kutatás ezt figyelembe véve mutatja be, hogy milyen információkat tartalmaznak ezen listák az újonnan felvett katonákról, illetve hogy milyen társadalmi háttérrel rendelkeztek az újoncok .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Izsán Csaba

BBTE TFK, Kulturális örökségvédelem szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi tanár, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet, dékánhelyettes

A céhek által gyártott fegyverek szerepe a késő középkori

és kora újkori erdélyi városvédelemben

Bár a céhek és tevékenységük kutatása megkerülhetetlen a várostörténettel foglalkozó történészek számára, mindeddig nagyon kevés magyar nyelvű írás született a városvédelemben betöltött szerepükről. Dolgozatomban Kolozsvár és a nagyobb szász városok céheinek városvédelmi tevékenységeit vizsgálom a 15. század második felétől a 17. század közepéig, kutatásom középpontjába helyezve a céhek által gyártott fegyvereket . Ezen belül vizsgálom az adott fegyvertípusok terjedését, felvásárlópiacát Erdélyben és a Kárpátokon kívül az illető időszakban.

Pataki Szabolcs

BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Pál Judit egyetemi tanár, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet, igazgató

Erdélyi menekültek kényszerlakhelye Kolozsváron 1916–1917-ben

Az 1916-os őszi román offenzíva során erdélyi menekültek százezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonaikat, és a nagy felfordulás közepette senki sem tudta, mikor térhetnek vissza . A román királyi hadsereg lassú felvonulása után az egyesült osztrák–magyar és német ellentámadás visszavetette a román hadosztályokat, ezáltal lehetővé vált a lakosság visszatelepítése. A beköszöntő tél következtében a lakosságot nem lehetett a megrongálódott településekre hazaküldeni, emiatt a vasúton és szekéren visszaérkező tömegeket ideiglenesen Kolozsváron szállásolták el azon a télen . Dolgozatomban ennek az eseménynek a részleteit szeretném kidolgozni .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Sipos Balázs

PTE BTK, Történelem szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Pilkhoffer Mónika egyetemi adjunktus, PTE, Modernkori Történeti Tanszék

A Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) fejlesztési koncepciói 1947–1959 között

A Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) elődjének – a Pozsonyból Pécsre költözött Erzsébettudományi Egyetemnek – számos nehézséggel kellett megküzdenie már a két világháború közötti időszakban. Ezek közül az egyik legfontosabb az infrastruktúra hiánya volt, amelynek fejlesztésére számos koncepciót készítettek az egyetem részéről, viszont a megvalósulásukra anyagi okokból nem kerülhetett sor. A második világháború után e terveket felelevenítették, majd 1947 után 1951-ben, 1953-ban, majd 1955-ben újabb tervezeteket készítettek az egyetem részéről. Ezek egyrészt meg kívánták oldani a városban és a megyében fellépő súlyos ágyszámhiányt, másrészt az oktatás számára egy új, önálló intézményt akartak emelni. Míg a korábban készült fejlesztési koncepciók még mind a belváros délnyugati részén képzelték el a jövendőbeli egyetemi városrész elhelyezkedését, végül az 1956-tól megkezdődő fejlesztési terv a Szigeti városrészben valósulhatott meg, ahol 2000-ig több intézményt is felépítettek a POTE számára .

Soós Kázmér

BBTE TFK, Történelem szak, II . év

Témavezető: dr. Pál Judit egyetemi tanár, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Barót község közigazgatása az 1870-es években

A Háromszék és Udvarhelyszék vármegyék között elhelyezkedő Erdővidék központi részén található Barót település. Napjainkban a város több száz éves községi múlttal rendelkezik, melyet jelentős forrásanyaga ellenére még nem tártak fel. A község történetét az 1870-es években vizsgálom Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt, mivel ekkor került sor az erdélyi kiváltságos területek felszámolására és vármegyékké átszervezésére . Így került Barót község a hagyományos vármegyei közigazgatás keretébe . A község a vármegyei közigazgatás legalsó szintje, mely szoros kapcsolatban áll a vármegyével és annak gyűlésével, vagyis egy község közigazgatását jelentősen befolyásolja és meghatározza a vármegye. Ezek alapján dolgozatomban a következő kérdéseket próbálom megválaszolni: Hogyan épült fel egy dualizmus kori község a vármegyében? A község saját ügyeit illetően milyen mértékben volt független a vármegyétől? Milyen kötelezettségekkel tartozott a vármegyének? Milyen intézményekkel rendelkezett a község, és az elöljáróság hatásköre meddig terjedt ki?

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Szabó Zsolt

BBTE TFK, Történelem szak, II . év

Témavezető: dr. Pál Judit egyetemi tanár, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Máramaros vármegye közigazgatási elitje a reformkor végétől a dualizmus végéig

Máramaros vármegye 19. századi történetével keveset foglalkoztak eddig, ezért választottam témaként a vármegye közigazgatási elitjét. Egyrészt ez a téma lehetőséget ad egy hosszabb időintervallum vizsgálatára, ezért a dolgozat a reformkor végétől a dualizmus végéig terjedő időszak egészét fogja átölelni. Másrészt a közigazgatási elit vizsgálatával megtudhatjuk, kikből rekrutálódott ez az elit, mennyiben sikerült a hagyományos nemesi elitnek megőriznie hatalmát, hogyan viszonyult a vármegye az országos szinten végbemenő eseményekhez, léteztek-e olyan családok, amelyek döntő befolyással bírtak a vármegye életére, továbbá arra, hogy mennyire érvényesek az országosan végbemenő folyamatok Máramarosra is. Emellett pedig a vármegye sajátos etnikai arculata miatt is érdekes a vizsgálat: megtudhatjuk többek között, hogy mekkora volt a szerepük a nemzetiségeknek a vármegye életében .

Szilágyi Adrien Rebeka

BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, mesterképzés I . év

Témavezető: dr. Pál Emese egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

„Szemeim csak az afrikai élet jelenségeit keresték”

Egy természettudós és egy vadász útjai Afrikában

A magyar Afrika-utazók közül mindenekelőtt gróf Teleki Sámuel juthat eszünkbe, aki elsőként vezetett európai expedíciót Kenya északi részébe. Azonban a 19. század folyamán több Erdélyből, Bánságból és Partiumból származó fiatal bátorodott fel a példáján, s látott neki kutatási-felfedezői vagy szórakozási célból a korántsem veszedelmek nélküli útnak .

Dolgozatomban főleg az útinaplókra és korabeli újságcikkekre alapozva kutatom Damaszkin Arzén és Kovács János utazásának körülményeit, afrikai munkásságukat, illetve a hazai társadalomra gyakorolt hatásukat .

Újságírás

Bírálók:

• Egyed Ufó Zoltán szerkesztő, Udvarhely hírportál

• Elek Anikó főszerkesztő, Szatmári Friss Újság

• Ferencz Zsolt szerkesztő, Kolozsvári Rádió

• dr. Péter C. Árpád egyetemi tanár, BBTE PKKTK

• Székely Blanka tudosító, MTVA

Szekcióvezető:

• Müller Erik

Hatos Andrea

BBTE PKKTK, Kommunikációs készségfejlesztő szak, mesterképzés II. év

Témavezető: dr. Vincze Hanna Orsolya egyetemi docens, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet Az újságírónők szereplehetőségei a napilapok szerkesztőségeiben

A dolgozat alaptörekvése, hogy a Csíki Hírlap és az Udvarhelyi Híradó szerkesztőségében dolgozó újságírónőkkel készített mélyinterjúk és ugyanezen sajtóintézmények 2016-os évfolyamának tartalomelemzése mentén rávilágítsak arra, hogy napjainkban az újságírás mint hivatás milyen szerepet enged betölteni a női újságíróknak, milyen lehetőségeik vannak a szakmai fejlődésre egy olyan közegben, amely hosszú évszázadokon keresztül túlnyomórészt a férfiak által uralt terep volt.

A dolgozat apropóját az az álláspont adta, miszerint a médiában még napjainkban is egy férfiközpontú szemléletmód van érvényben, az újságírónők ennek következtében megkülönböztetett helyzetben vannak, valamint az üvegplafon-jelenség hatására ritkább esetben töltenek be vezető pozíciót.

A kutatás jelentősége a tartalomelemzés és a mélyinterjú módszerének alkalmazása által kapott válaszok feldolgozásában mutatkozik meg, amely által képet kapunk arról, hogy a nők és a férfiak szakmai lehetőségei kongruensek-e napjainkban.

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Kádár Kata

BBTE PKKTK, Újságírás szak, III . év

Témavezető: dr. Tibori Szabó Zoltán egyetemi docens, BBTE PKKTK, Újságírás Intézet

Menekültkérdés a magyarországi sajtóban

Akár magunkon is tapasztalhatjuk az idegengyűlöleti kampány hatását: ha a repülőn egy muszlim illetőségű személyt látunk, akár egy másodperc idejéig, már egyenesen a terrorizmus veszélyére gondolunk. Vagy vírusvideóként terjedt a két erdélyi kisgyerek produkciója is, akik egy rendőr–menekült jelenettel készültek a mulatságra, ahol előbbi egyenesen a börtönbe szállítja a menekültet, illetve az euróval kivásárolta magát a bajból . Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a magyarországi menekültválság idején a jobb- és baloldali újságok milyen módszerekkel ábrázolják a különböző kulcseseményeket, a tényközlés és véleményezés milyen történeti elemeket hangsúlyoz . Kutatásom célja tehát, hogy feltérképezzem a sajtó idegenekkel szembeni magatartását és annak következményeit .

Kénesi Kinga

BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II . év

Témavezető: dr. Balázs Imre József egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Az Udvarhelyi Híradó szerepvállalása

Székelyudvarhely politikai és közéletében (1898–1903)

A 19. század második fele Székelyudvarhely történetében a lapkiadás fénykorának tekinthető. A kisváros első lapja Udvarhely címmel jelent meg, majd ezt követte a Baloldal és az Udvarhelyi Híradó első folyama, de mindhárom lap csak néhány évig működött. A székelyudvarhelyi lapkiadás történetében egy hosszabb szünet következett, majd megjelent a Székely-Udvarhely, melynek legfőbb riválisa a néhány évvel később megjelenő Udvarhelyi Híradó második folyama volt. A lapok elindításának és megszűnésének hátterében nem csupán a közművelődés iránt érdeklődő értelmiségi réteg támogatása állt, de egy erőteljes politikai hatás is szerepet játszott .

Dolgozatomban arra szeretnék rávilágítani, hogy milyen politikai és társadalmi okok befolyásolták a lapok működését. Az Udvarhelyi Híradó második folyamának néhány évfolyamában (1898–1903) egy olyan rovatot vizsgáltam, mely olvasói üzeneteken alapszik, ezáltal nemcsak a lap szerkesztőségének véleményét, de az olvasói igényeket is megismerhetjük .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Müller Erik

BBTE PKKTK, Újságírás szak, I . év

Témavezető: dr. Vallasek Júlia egyetemi adjunktus, BBTE PKKTK, Újságírás Intézet

A Mindenki című rövidfilm recepciója a magyar online sajtóban

Az idei Oscar-díjátadó ismét magyar sikerrel (is) zárult, hisz Deák Kristóf Mindenki című alkotása kapta az élő szereplős rövidfilmek kategóriájában a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) legrangosabb kitüntetését. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogyan jelent meg a film az online magyar sajtóban, milyen értékeket tulajdonítanak a filmnek a különböző hírportálok és kritikai weboldalak. A kutatás célja, hogy feltárja és rendszerezze ezeknek az online lapoknak a releváns anyagait aszerint, hogy meghatározóan pozitív vagy problematizáló megközelítést képviselnek, esetleg semleges hangnemben íródtak .

A cikkek számszerűsített rendszerezését az egyes kategóriák részletes elemzésével egészítem ki.

A filmről számos recenzió, kritika készült, jelen kutatás vélhetően hozzájárul a film üzenetének értelmezéséhez .

Sándor Csilla

BBTE PKKTK, Újságírás szak, III . év

Témavezető: dr. Győrffy Gábor egyetemi adjunktus, BBTE PKKTK, Újságírás Intézet

Testbeszéd a képernyőn

Dolgozatom témájául egy olyan témakört választottam, amiről elég keveset olvasok a médiában, pedig fontos szerepe van a mindennapi életben . A szóbeli üzenetek a személyközi kommunikációnak csekély részét alkotják . A mondatokat és szavakat általában nem verbális jelzések áradata kíséri . Néhány érintkezési forma teljes mértékben nonverbális üzenetekből áll. Ha a szóbeli kommunikációt valamilyen okból, például nagy háttérzaj vagy nagy távolság miatt nem lehet érteni, ebben az esetben is a beszédet helyettesíti a nem verbális jelzések bonyolult cseréje, a tekintet, a mosoly, a gesztusok, a testtartás különböző változatai. Ha figyelünk a nonverbális kommunikációra, többet is megértünk a beszélgető partnerünk mondandójából, mint amit valójában mond. Kutatásomban arra vagyok kíváncsi, hogy a magyar műsorvezetők hogyan testbeszélnek a televízió képernyőjén. Természetes-e vagy épp erőltetett az, amit mondani szeretnének .

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Tar Henrietta

BBTE PKKTK, Újságírás szak, III . év

Témavezető: dr. Botházi Mária egyetemi adjunktus, BBTE PKKTK, Újságírás Intézet

Szelfikultúra és az önreflexió

Fotózunk, ha valami megtetszik, ha boldogak vagyunk, ha szép helyen járunk, ha finomat eszünk, vagy épp valami borzalmas történt velünk . Mindenkiben megvan az önkifejezésre való igény, ehhez a legegyszerűbb eszköz a szelfikészítés. Kutatásom témája a természetessé és mindennapivá vált szelfijelenség.

Választásom épp ezért esett erre a témára, mert mindenkit érint: ki követi és csinálja, ki pedig kritikus szemmel nézi az újabb önfotókat. Érdekel azokra a kérdésekre is a válasz, hogy mi rejlik a szelfi mögött, és mit ér meg egy „jó” szelfi. A feltevéseim között szerepel egyebek mellett az, hogy a legelterjedtebb a 10-20 éves korosztályoknál és inkább a nőknél, a célja a lájkvadászat és az önértékelés növelése. Sok esetben a túlzásban gyakorolt önfotózás nárcizmushoz és akár függőséghez is vezethet. A válaszokat kérdőív segítségével szeretném kutatni különböző korosztályú kolozsvári lakosoknál.

Vicsi Judith

BBTE PKKTK, Újságírás szak, III . év

Témavezető: dr. Vallasek Júlia egyetemi adjunktus, BBTE PKKTK, Újságírás Intézet

Fiatalkorúak ábrázolása a Minerva sajtófotó-archívumban

A Minerva sajtófotó-archívum egy ma már nem létező világot tárt elém. A fotók beszédesek, hiszen mesélnek a korról, amelyben készültek, és minden apró részletük rejt valami sajátosságot . A fotókat nézegetve azt tapasztaltam, hogy nagyon ritkán látok természetes közegben, önfeledten mosolygó gyereket, ami a mai helyzethez hasonlítva, ahol a médiában elég gyakran a gyerekek cukiságfaktorként vannak jelen, meglepő volt. Dolgozatomban tehát az archívum azon képeit vizsgálom, amelyeken gyerekek jelennek meg, és kutatásom célja, hogy feltérképezzem a fiatalkorúak ábrázolását a Minerva sajtófotóarchívumban .

Dolgozatíró hallgatók névjegyzéke

Ábrahám Zita • 111

Ádám Rebeka Nóra • 265

Airizer Andrea • 210

Akácsos Beáta-Emese • 129

Ambrus Adrián-Zoltán • 86

András Kinga • 57

András Zsuzsa-Rózsa • 257

André Krisztina • 112

André Mária Irén • 235

Antal Ferenc • 96

Antal-Fórizs Máté • 30

Antal Vivien • 48

Ardai Bernadet • 247

Árvai Attila • 34

Asztalos Veronka-Örsike • 180

Bagosi Éva Katalin • 248

Bahus Réka • 211

Bajkó Erika • 134

Balázsi Róbert-Sándor • 86

Bálint Aliz Kamilla • 47

Bálint Emőke • 266

Bálint Melinda • 335

Balló Laura • 71, 318

Balogh Dorottya • 24

Bányai Csaba Attila • 312

Barabás Emese • 59

Barabás Eszter • 157

Barabás Laura-Edit • 97

Barabás Réka-Zsuzsánna • 336

Barazsuly Viktória Adrienn • 226

Bárdi Orsolya • 76

Barna Márta • 63

Barothi Brigitta• 113

Barta Andrea • 277

Barta Karola-Anna • 14

Bartis Tímea • 249, 319

Bede Emőke • 212

Bege István • 87

Belbe Sebastian • 288

Benedek Alexandra • 270

Benedek Emőke • 48

Bereczi Andrea • 60

Béres Kinga Renáta • 344

Bilibok András • 227

Bilibók Karola • 191

Biró Árpád Levente • 25

Biró Brigitta • 192

Boér Ilka • 228

Bonczidai Boglárka • 158

Borbély Andor • 223

Boros Edina Anita • 271

Both-Fodor Márta • 20

Bőck Noémi • 64

Breier Andrea • 213

Bugán Eszter • 272

Buksa Emese • 181

Burja Eszter-Izabella • 345

Buzás Erika • 346

Codău Annamária • 182

Curko Árpád • 40

Csákány Edina • 65

Csáki Imola • 258

Csáki Tamás • 77

Császár Andrea Mária • 35

Dolgozatíró hallgatók névjegyzéke

Cseh Erna Andrea • 144

Csergő Nóra • 229

Csergő Rebeka • 48

Csibi János • 250

Csíki Ottó • 145

Csiki Réka Orsolya • 236

Csukás Attila • 140

Csula-Albert Andrea • 135

Csüdör Balázs • 278

Daly Attila • 320

Darvay Botond • 26

Datner Arnold-Szabolcs • 279

Deák Anna • 78

Deák Ferenc Loránd • 230

Demeter Ágota • 251

Demeter Anita • 114

Demeter Csaba • 79

Demeter István • 321

Dénes Réka • 41

Dezső Zsolt Balázs • 289

Dósa Villő • 193

Duduj Szilvia • 302

Egyed Zsuzsánna • 66

Endrődi Edina • 347

Erdei Emese • 27

Erdei Virág • 237

Erdei-Doloczki Csilla • 214

Erdős Katalin • 194

Ernyi Kinga • 66

Farkas Gellért Dániel • 136, 337

Fazekas Kachef Wahiba • 238

Fejér Emőke • 8

Fekete Ágota • 195

Fodor Hunor • 9

Fodor Rita • 294

Forró Csaba-Roland • 322

Fülöp Réka • 290

Gaál Gabriella • 196

Gábor Ibolya • 49

Gábos Etelka • 159

Gagyi Edit • 252

Gál Béni • 93

Gál Katalin • 303

Gál Mariann • 146

Gáspár Botond • 348

Gáspár Szeréna • 303

Gedő Judit • 115

Gilyén Roland • 50

Giriti Zsófia • 137

Gocz Renáta-Hilda • 160

Gombos László-József • 51

Gödri Csilla • 197

Gyenes Kincső • 295

Györfi Kinga • 304

Györfi Tünde Edina • 198

György Alida • 199

György Árpád Botond • 349

György Botond • 305

György-Lőrincz Zsuzsa • 239

Haidu Arabella • 138

Hajnal Katalin • 147

Hangan Horia • 104

Hatházi Katalin • 58

Hatos Andrea • 358

Heletya Dorottya • 161

Heletya Orsolya • 28

Hobaj Roland • 90

Holt Valentin David • 323

Horn Mairin • 72

Horváth Csaba • 350

Huszár Emese • 108

Hutzel Nóra • 162

Hutzel Zsanett • 163

Ilyés Ágnes • 139

Imre-Muntean Kikerics-Kata • 67

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Inczefi Róbert-Attila • 42

Izsán Csaba • 351

Jakab Anna • 59

Jakab Erika • 279

Jakab Zalán-Tamás • 36

Jakabos Orsolya • 31

Jákó Szabolcs • 103

Jankó Ingrid Blanka • 215

Jánosi Vivien • 200

Jére Noémi • 253

Józsa Tihamér • 313

K ádár (Darlati) Enikő • 254

Kádár Kata • 359

Kálmán Noémi • 80

Kántor Izolda • 128

Kapusi Áron • 43

Karácsonyi Krisztina • 216

Kárász Krisztián József • 11

Katona Edina • 164

Kedves Anett • 240

Kedves Tamás Róbert • 10, 306

Kelemen Kinga • 15

Kelemen Szabolcs • 44

Kémenes Edina • 296

Kendi Balázs • 88

Kénesi Kinga • 360

Képes Tamás-Zsolt • 81

Kerekes Anna-Hajnalka • 52

Kis Nándor • 84

Kiss Anna-Ilona • 241

Kiss Brigitta-Ildikó • 148

Kiss Edina • 280

Kiss Norbert • 165

Kiss Orsolya • 201

Kiss-Budai Mátyás • 89

Kiss-Simonfi Erzsébet • 217

Kocs Krisztián-István • 90

Konkoly Sándor • 53

Konyecsni Gábor Ákos • 259

Kovács Anita • 140

Kovács Arnold • 324

Kovács Boglárka • 175

Kovács Ildikó • 98, 325

Kovács Kristóf • 60

Kovács Sámuel • 149

Kovács Zoltán • 94

Kristó Ákos • 116

Kupeczik Éva • 260

Kurkó Mihály-Zsolt • 82

Lapohos Sarolta • 117

Lázár Ábel • 150

Lénárt Levente • 45

Lengyel Emese • 118

Lengyel Zsanett • 119

Lepedus Heléna-Éva • 338

Losteiner Hanna Zsófia • 282

Lőrincz Máté • 281

Lukács Dávid-Attila • 48

Magyar Lilla-Brigitta • 16

Makszim Edina-Beáta • 65

Máltesics Péter • 339

Maluczán András Róbert • 283

Manaszes Tiberius • 166

Mărcuțiu-Rácz Dóra • 176

Marin Diana-Karola • 202

Márton-Simon Anna • 183

Máthé Nóra • 203

Mátyás Gergő • 204

Mátyás Róbert • 94

Maxem Emese • 129

Mayer Nándor • 326

McAlister Lovász Magdolna • 297

Mező Anita-Hajnal • 17

Mihály Norbert-Botond • 104

Mike Ervin • 327

Miklós Ágnes • 177

Miklós Krisztina • 205

Dolgozatíró hallgatók névjegyzéke

Molnár Hunor • 284

Molnár Tamás • 151

Mózes Mihály • 120

Müller Erik • 361

Nagy Anita • 135

Nagy Csenge • 307

Nagy Egon • 184

Nagy Emma Zsófia Aletta • 99

Nagy Evelin • 167

Nagy Hilda • 185

Nagy Ilona • 54

Nagy Péter • 121

Nagy Renáta-Timea • 68

Nagy Zsuzsánna • 18

Nemes Szilárd • 88

Nistor Renáta-Erzsébet • 340

Oláh Réka • 73

Orbán Ágota • 273

Orbán Renáta • 141

Oros Tibor Roland • 328

Paizs Emese • 100

Pákai Renáta-Petra • 101

Pál Norbert • 242

Pálkó-Dani Timea • 274

Páll Renáta • 137, 142

Pánczél Ildikó • 168

Pataki Szabolcs • 352

Paulik Paula • 261

Pénzes Janka • 19

Péter Ágnes • 218

Péter Huba • 83

Péter Krisztina • 69

Péter Zsolt • 109

Petrut Henrietta • 106

Pop Zsuzsa Ágnes • 243

Portik Tímea Andrea • 122

Radnai Dániel Szabolcs • 186

Ráduly Nóra Boglárka • 219

Ráduly Réka-Mónika • 262

Rais-Wallner Orsolya • 275

Rákossy Izabella • 130

Réti Ingrid Beáta • 298

Rigó Bálint • 11

Rigó Melinda • 105

Rusu Szidónia • 314

Salamon Pál • 20

Sali Szilvia • 329

Sándor Csilla • 362

Sánta Miriám Gabriella • 206

Sára Lukács Réka • 74

Selariu Andrea Ágnes • 341

Simó Helga • 267

Simon Lilla • 187

Simon Ottó Márk • 60, 61

Simor Kamilla • 32

Sinkler-Németh István • 91

Sipos Balázs • 353

Soós Kázmér • 354

Sós Timothy-Valentin • 178

Sütő Zorán • 92

Szabó Ágota Réka • 131

Szabó Attila • 207

Szabó Bella • 169

Szabó Blanka-Paula • 152

Szabó Mihály-Csongor • 330

Szabó Orsolya Angyalka • 153

Szabó Róbert • 106

Szabó Rozália-Noémi • 123

Szabó Sándor Zsolt • 88

Szabó Zsolt • 355

Száfta Eszter Borbála • 124

Szakács Cecília • 263

Szakács Renáta • 255

Szász Hajnal • 291

Szathmári Edina • 231

Szegedi Csilla • 188

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Szilágyi Adrien • 299

Szilágyi Adrien Rebeka • 356

Szilágyi Botond • 37

Szilágyi Orsolya • 292

Szilágyi Réka • 84

Szilágyi Zsófia • 342

Szopos Edina-Cecília • 308

Szopos Noémi-Mária • 49

Szőcs Attila-Szabolcs • 12

Szőcs Csilla • 125

Tálas Eszter • 113

Tamás Borbála • 285

Tamás István • 170

Tamás Orsolya • 208

Tar Henrietta • 363

Tasnádi István • 315

Tempfli Zsófia • 220

Tímár Rita • 21

Timaru Andreea Carina • 244

Titi Szilárd • 60, 61

Tolnai Edina-Renáta • 286

Toth Emőke • 224

Tóth Gödri Iringó • 232

Tóth Imola • 221

Tóth Krisztián • 331

Tóth Melinda • 87

Tőtős Dorottya • 189

Unger Botond • 171

Ürmösi Júlia Eszter • 126

Vagrin István • 332

Váradi Péter • 94

Varga Andrea • 233

Varga Gellért • 55

Varga Hilda-Mária • 132

Varga Szilvia • 268

Vass Noémi • 245

Veress Eszter Orsolya • 316

Vicsi Judith • 364

Vigh Levente • 172

Vincze Dávid • 93, 94

Virág Ádám • 300, 309

Virág István • 333

Virágh Tihamér • 154

Vitályos-Bartalis Réka • 310

Vonsz Evelin • 173

Weigert Judit • 155

Zongor Ágnes • 22

Zsebe Ákos • 93, 94

Zsupos Norbert • 38

Témavezetők névjegyzéke

A lexandru Lupan • 103

Alt Mónika Anetta • 135, 137, 142

Andl Helga • 11

András Éva • 318

András István • 320, 322, 323, 326, 327, 328, 330, 332, 333

Antal Margit • 76

Bagi Zsolt • 38

Bajusz István • 292

Balázs Imre József • 25, 195, 206, 208, 360

Barabás László • 78, 94, 106

Barabás Réka • 94, 105, 106

Bartók Blanka • 335

Bartos-Elekes Zsombor • 47

Batiz Enikő • 278

Bencze László-Csaba • 99

Benedek István • 113

Benke András • 205

Bernáth (Vincze) Anna Emese • 270

Berszán István • 191, 207

Berszán Lídia • 294, 297, 299

Biró A. Zoltán • 115

Biró Annamária • 184, 188

Birta-Székely Noémi • 261, 262

Bodó Zalán • 80, 81, 82, 88

Borbély András • 187, 193, 197, 198, 199, 200, 202

Borbély Sándor • 40

Boronkai Dóra • 259

Boros-Bálint Julianna • 73, 74

Botházi Mária • 363

Bréda Ferenc • 26, 28

Brem Balázs • 96

Buzogány Dezső • 312, 315

Coca Gabriela • 227

Cristea Vasile Mircea • 104

Czégényi Dóra • 242

Czekes Zsolt • 18

Czellecz Boglárka • 49, 51

Csapó János • 339

Csavdári Alexandra Ana • 104

Csoba Judit • 300

Csók Zsolt • 288

Csomortáni Magdolna • 219

Dániel Botond • 294, 296, 298

Dégi Zsuzsanna • 310

Demény Piroska • 247, 251, 252, 254, 257, 258, 263, 247, 248, 253

Demeter Attila • 37

Demeter Kármen • 272

Demeter Márton Attila • 12

Dézsi-Benyovszki Annamára • 140, 149, 157, 158, 160, 162, 163

Fábián Gyula • 9

Farkas Judit • 216

Farmati Anna • 175, 178

Fazakas Emese • 210, 218, 220

Fekete Richárd • 201

Fenesi Annamária • 15

Fényes Hajnalka • 309

Ferenczi Sándor • 321

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Fodor János • 344

Forray Ferenc • 61

Fülöp Otília • 112

Gábor Csilla • 176, 177

Gácsi Márta • 14

Gál Andrea • 48

Gál Emese • 96, 97, 100

Gáll Erwin • 290

Gallé Róbert • 131

Gaskó Noémi • 84

Győrbíró András Csaba • 10, 306

Győrffy Gábor • 362

Györfy Lehel-Zoltán • 146, 159

Hahner Péter • 347

Holló László • 318, 319

Horváth Csaba • 52

Hubbes László Attila • 111. 124

Hunyadi Attila Gábor • 8

Hüse Lajos • 260

Iclănzan Dávid • 79

Imecs Zoltán • 48

János Réka • 274

János Szabolcs • 188

2017. május 18–21.

Járai-Szabó Ferenc • 41, 42, 43

K ádár Edit • 214, 221

Kádár Magor • 116, 117, 121, 123, 125, 126

Kálcza Jánosi Kinga • 64, 67, 271, 275, 281

Kandó Norbert • 86

Keszeg Anna • 31, 117, 118, 119, 120

Keszeg Vilmos • 235, 237, 245

Kintzel Levente • 87

Kiss Dénes • 307, 308

Kiss János • 280

Kiss Szidónia • 66

Kocsis Zsuzsa • 22

Kolumbán Vilmos József • 316

Kósa Ferenc • 16

Kovács Zsolt • 228, 233

Köllő Csongor • 24, 27

Könczei Csilla • 240

Kövecsi Szabolcs Attila • 59

Kucserka Zsófia • 196

Kun Attila-Zsolt • 103

Kurucz Rózsa • 250

Lencsés Gyula • 54

Libál András • 77, 83, 93

Lóczy Dénes • 53

Lovász Tamás • 101

Lupescu Makó Mária • 348

Lupescu Radu • 228

Markó Bálint • 18

Máthé András-Árpád • 336, 338, 340, 341, 342

Máthé Dénes • 215, 217

Máthé István • 129

Mérő László • 279

Miklóssy Ildikó • 20

Milbacher Róbert • 186

Molnár Judit • 173

Molnár Zsófia • 178

Molnár-Kovács Zsolt • 290, 291

Mosonyi Emília • 58, 60

Nagy Ágnes • 161, 167, 169

Nagy Natália • 211

Nagy Róbert-Miklós • 350

Néda Zoltán • 44

Németh Boglárka • 212, 213

Nistor Laura • 304

Orbán Gyöngyi • 192

Orbán Réka • 63, 65, 68, 69

Témavezetők névjegyzéke

Pál Emese • 226, 229, 230, 231, 232, 356

Pál Judit • 345, 346, 352, 354, 355

Pánczél Szilamér Péter • 289

Papp Judit • 17

Paşcan Ioan • 71

Péntek Imre • 249

Pete Krisztián • 34

Péter Éva • 251

Péter István • 314

Péter László • 295, 302, 303, 305

Peti Lehel • 239

Pilkhoffer Mónika • 353

Poszet Szilárd • 48, 50, 55

Pozsony Ferenc • 244

R. Bruce King • 103

Rácz Béla Gergely • 151, 165, 172, 148, 150, 164, 166, 168, 170, 171

Ráduly-Zörgő Éva • 255

Rétfali-Gaál Sarolta • 108

Ruff Laura-Ildikó • 89, 92

Ruprecht Eszter • 21

Rüsz-Fogarasi Enikő • 349, 351

Săplăcan Zsuzsa • 137, 138, 142

Sebestyén Tihamér-Tibor • 335

Seer László-Csaba • 134, 139, 140, 141, 147

372

Selyem Zsuzsa • 194, 203

Serestély Zalán • 204

Silye Lóránd • 57, 59

Simon Károly • 86, 87, 90, 91

Simon-Ugron Ágnes • 72

Sipos Áron • 86

Slezák-Bartos Zsuzsanna • 136, 337

Sólyom Andrea • 304

Sulyok Csaba • 77, 78

Szabó Árpád Töhötöm • 238, 236

Szabó Kinga • 273

Szabó Tamás, 265

Szamosközi István • 277, 279, 282, 283, 284, 285, 286

Szász Levente • 144, 145, 152, 153, 154, 155

Szigyártó Irma-Lidia • 130

Szikszai Mária • 240, 241

Szilágyi Zoltán • 87

Szöllősi István • 223

T. Szabó Levente • 180, 181, 182, 183, 185, 189

Tánczos Vilmos • 243

Tibori Szabó Zoltán • 359

Tódor Erika Mária • 310

Tonk Szende • 132

Toró Tibor • 266, 267, 268

Turnacker Katalin • 32

Urák István • 131

Vágási István Csongor • 19

Vallasek Júlia • 361, 364

Varga Csaba • 224

Varga Levente • 43, 44

Várhelyi Csaba, ifj. • 98

Veress Károly • 36

Vik János • 329

Vincze Hanna Orsolya • 358

Virginás Andrea • 30

Visky Sándor Béla • 313

Weiss János • 35

Zamfir Korinna • 324, 325, 331

Zsigmond Andreea-Rebeka • 128

Zsigmond István • 122

XX. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

A XX. ETDK szervezőcsapata

Kisgyörgy Réka stratégiai koordinátor

Buryán Tünde stratégiai koordinátor helyettes

Lokodi Katalin, Szabó Hajnal adatgyűjtés

Jakab Eszter arculat

Kolcza Mátyás Barna ETDK-weboldal, kivonatos füzet műszaki szerkesztése

Halmi Petra, Varga Zsuzsa kommunikáció és PR

Gödri Csilla, Szenkovics Enikő korrektúra

Kassay Tímea adminisztrációs csapat koordinátora

Andacs Zsolt Levente szállás, étkezés

Demeter Kamilla TUDEK-résztvevők

Lőricz István Zoltán KMDSZ-elnök

Rés Konrád Gergely BBTE-diákalprefektus

Kis Tímea, Feiszthammel Norbert adminisztráció

Balog Laura , Fogarassy Botond , Horváth Réka, Kundi Zoltán szekciólezárók A szervezőcsapat köszönetét fejezi ki a társszervező intézményeknek, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek és a Kolozsvári Magyar Egyetemi

Intézetnek, dr. Soós Anna BBTE-rektorhelyettesnek és dr. Szabó Árpád Töhötöm KMEI-igazgatónak, valamint a Sapientia EMTE vezetőségének a rendezvény megszervezésében nyújtott segítségért!

A konferencia támogatói

• Bethlen Gábor Alap

• Communitas Alapítvány

• Erdélyi Tehetség Tanács

• Iskola Alapítvány

• Kolozs Megyei Tanács / Consiliul Județean Cluj

• Kolozsvár Polgármesteri Hivatala / Primăria Cluj-Napoca

• Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, Oktatási Hivatal, Magyarország

• Emberi Erőforrások Támogatáskezelő, Magyarország

• Nemzeti Tehetség Program, Magyarország

(A rendezvény a Nemzeti Tehetség program

által támogatott NTP-HHTDK-M-16-0004 kód-

számú pályázati támogatásból valósult meg .)

• Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Magyarország

• BBTE, Matematika és Informatika Kar

• Balassi Intézet