22.ETDK-Kivonatos Füzet

Page 1

Conferința Științifică Studențească din Transilvania, ediția a 22-a 22nd Transylvanian Students Scientific Conference

reál- és humántudományi, științe reale și umane, formal and empirical sciences Kolozsvár, Cluj-Napoca


ISSN 2360-283X ISSN-L 2360-283X Kiadók:  Babeș-Bolyai Tudományegyetem  Kolozsvári Magyar Diákszövetség  Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet  A XXII. ETDK koordinátorcsapata 400083 Cluj-Napoca (Kolozsvár), str. Avram Iancu (Petőfi Sándor) nr. 21 telefonszám: 0755-116251 e-mail: etdk@kmdsz.ro, etdk.kolozsvar@gmail.com (BTDK-szervzők), titkarsag@kmdsz.ro, office@kmdsz.ro (KMDSZ Információs és Koordinációs Iroda) honlap: etdk.kmdsz.ro Felelős kiadó: Buryán Tünde, Both Orsolya Felelős szerkesztők: Buryán Tünde, Both Orsolya, Szabó Hajnal, Péter Erzsébet Korrektúra: Ambrus Dorottya Tördelés: Kovács Izabella Arculat: Diversity Advertising Nyomdai munkálatok: Tipografia Ceconni, Nagybánya Kolozsvár, 2019


Szervező intézmények

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) (BBTE)

Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KME)

Szakmai partnerek Erdélyi Magyar Adatbank Gheorghe Dima Zeneakadémia Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Magyar Ifjúsági Központ, PONT Csoport


Tartalomjegyzék Előszó ................................................................................. 1 Használt rövidítések ........................................................ 2 Biológia ............................................................................. 3 Állam- és jogtudomány, Nemzetközi kapcsolatok, Politológia ....................................................................... 10 Dramaturgia ....................................................................14 Filmelmélet-Filmművészet .............................................16 Filozófia .......................................................................... 18 Fizika............................................................................... 23 Földrajz ........................................................................... 28 Geológia .......................................................................... 38 Gyógypedagógia ............................................................. 49 Gyógytorna - Testnevelés és Sport ................................ 64 Informatika I: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk ..................................................................... 67 Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások .................................................................. 72 Kémia I: Biokémia és szerves kémia ............................. 82 Kémia II: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia .......... 96 Zeneművészet és zenetudomány ................................. 104 Kommunikáció .............................................................. 110 Környezettudományok.................................................. 119 Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I: Marketing 121

Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment ................................................................ 131 Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III: Pénzügy 144 Kulturális turizmus ....................................................... 151 Magyar irodalom I: A középkor és a kora újkor irodalma ........................................................................ 153 Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 1819 századi világirodalom............................................... 156 Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet ............................................................ 165 Művészettörténet .......................................................... 184 Néprajz .......................................................................... 189 Pedagógia I .................................................................... 195 Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan .............201 Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia.................. 211 Pszichológia II: Kognitív pszichológia ........................ 225 Régészet ........................................................................ 234 Szociális munka ........................................................... 240 Szociológia és antropológia ......................................... 244 Teológia .........................................................................253 Területfejlesztés – Turizmus ....................................... 262 Történelem ................................................................... 269 Újságírás ....................................................................... 282


Előszó Íme a XXII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciához érkeztünk, huszonkettedik éve annak, hogy az egyetemisták és az őket segítő témavezetők segítségével megszervezésre kerülhet a rendezvény. Az utóbbi hónapok fáradságának, munkájának gyümölcsét tartjuk most kezünkben. Ez a kivonatos füzet az eredménye és a jele annak, hogy a résztvevőkben megvan az igény a fejlődésre, kutatási munkájukat – túllépve az államvizsga vagy a disszertáció megírásán és megvédésén – szakmai zsűri és társaik előtt mutatják be. Büszkék vagyunk minden olyan diákra, aki felvállalja az általa elvégzett munka eredményeit, és előadásával emeli a konferencia színvonalát, lehetőséget adva így arra, hogy láthatóvá váljanak az erdélyi kutatások, hogy megfelelő figyelmet kapjon a tehetséggondozás. Köszönjük a témavezetők segítségét, akik szakmai tudásukkal hozzájárultak a hallgatók kutatói munkájához, továbbá hálával tartozunk az elbíráló bizottság tagjainak, akik véleményükkel és tanácsaikkal tovább segítik a résztvevők fejlődését. Reméljük, hogy a befektetett energia megtérül mind tanárok, mind diákjaik számára, és hogy a továbbiakban is együtt dolgozhatunk azon, hogy a reál- és humántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia színvonalas rendezvény legyen. Lőrincz István-Zoltán Kolozsvári Magyar Diákszövetség – elnök

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

Buryán Tünde ETDK stratégiai koordinátor

1


Használt rövidítések ÁOK ● Általános Orvostudományi Kar BBTE ● Babeș-Bolyai Tudomțnyegyetem (Kolozsvár) BCE ● Budapesti Corvinus Egyetem (Budapest) BGK ● Biológia és Geológia Kar BTK ● Bölcsészttudományi Kar CsK ● Csíkszeredai Kar DE ● Debreceni Egyetem ELTE ● Eötvös Loránd Tudományegyetem (Kolozsvár) EMTE ● Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely) EK ● Egészségügyi Kar FIK ● Fizika Kar FÖK ● Földrajz Kar GDZA ● Gheorghe Dima Zeneakadémia

KGTK ● Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar KGRE ● Károli Gáspár Református Egyetem (Budapest) KPTI ● Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (Kolozsvár) KPVK ● Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar KTKMK ● Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar KVK ● Kémia és Vegyészmérnöki Kar KT ● Kommunikációs Tudományok MIK ● Matematika és Informatika Kar MK ● Marosvásárhelyi Kar MTA Magyar Tudományos Akadémia (Budapest) PKKTK ● Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

PNTK ● Pszichológia és Neveléstudományi Kar PTE ● Pécsi Tudományegyetem (Pécs) RTK● Református Tanárképző Kar RKTK ● Római Katolikus Teológia Kar SE ● Semmelweis Egyetem SZSZKK ● Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar SZTTK ● Színháztudomány és Televízió Kar SZTE ● Szegedi Tudományegyetem (Szeged) TFK ● Történelem és Filozófia Kar TME ● Temesvári Műszaki Egyetem (Temesvár) TTK ● Természettudományi és Technológiai Kar (Debrecen) TTK ● Természettudományi Kar (Pécs)

2


Biológia

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

3


Biológia Kovács Krisztina EMTE CsK, Génsebészet szak, IV. év Témavezető: dr. Albert Beáta egyetemi professzor, EMTE CsK

Indukálható Her2 epiteliális emlősejtek epigenetikai vizsgálata Több olyan karcinogén elváltozás létezik, amely nem vezethető vissza genetikai útvonalakra, a deformáció mégis kifejeződésre jut, ahogyan mefigyelhető a Her2+ (humán epidermális növekedési faktor 2) típusú emlőrák esetében is. Az epigenetika tudománya választ adhat ezen elváltozásokra. Kutatásunk során a transzformált sejtek epigenetikailag mély átrendeződést mutattak, mint például morfológiai átalakulások, fokozott migráció és inváziós potenciál, csökkent kontakt inhibíció. Hogy megértsük ezen változásokat célzott volt az átalakulás folyamán kibontakozó rákkeltő onkogén bevezetése. A sejtek immortalizálttá tétele egyetlen onkogén aktiválásával is elérhető, ennek függvényében olyan indukálható transzformációs rendszert hoztunk létre, ahol a Her2 expresszióját nem transzformált MCF10A sejtekben szabályozhatjuk. A Her2-t indukálva a sejteket először 2D-s, majd 3D-s sejtkultúrákban növeltük, pár nap után az indukált sejtek rendellenes növekedést mutattak. Azt ezt követő immunofluoreszcenciás eljárással vizsgált gének expressziójának mértéke arra a következtetésre juttatott, hogy az indukált tumoros sejtek genetikai tulajdonságai meglepő módon közel állnak az őssejtek tulajdonságaihoz.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

4


Biológia Szőcs Emőke BBTE BGK, Biológia szak, III. év Témavezető: dr. Nagy Nándor habilitált egyetemi docens, SE ÁOK, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet

A limfoid follikulusok cortexének karakterizálása és kialakulása a bursa Fabricii-ben A B-sejtek érési helye madarakban a bursa Fabricii (BF) limfoid follikulusai, melyek kéregállománya szöveti és molekuláris szempontból kevésbé karakterizált. Munkánk célja a felnőtt és embrionális limfoid follikulusok cortexének jellemzése mikroszkópos módszerekkel. A cortex lympho-myeloid sejtes összetételét IgM-et nem expresszáló B limfociták és kisszámú makrofág jellemzi. Míg a desmin+/vimentin+ kérgi retikulumsejtek által képzett extracelluláris mátrix (ECM) összetevői a collagének, proteoglikánok és laminin korai embrionális bursában is jelen vannak, addig a tenascin-C expressziója először a 16 napos embrió bursa kezdeményében figyelhető meg. Gumboro vírussal való fertőzés hatására a velő IgM+/chB6+ B-sejt állománya és hámretikulum hálózata leépül, de a cortex ECM és kötőszöveti retikuláris szerkezetében nem történik változás. Feltételezzük, hogy 1.) a cortex B sejtes kolonizációjában a tenascin-C expressziójának kiemelt szerepe lehet. 2) A Gumboro fertőzésre jellemző csökevényes BF regenerációja a kérgi sejtekből indul ki.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

5


Biológia Veres Róbert BBTE BGK, Szárazföldi és vízi ökológia szak, mesterképzés II. év Témavezető: László Zoltán docens, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet

Táplálék-hálózatok stabilitásának vizsgálata: a nagy hálózatok fejezete A komplex hálózatok kutatásának egyik forró pontja a stabilitás. Robert May a stabilitás-komplexitás vitát elindító 1972-es cikke után, évtizedeken keresztül tartott és tart ma is azoknak a vizsgálatoknak a sora, melyek igyekeznek feloldani a „komplexebb hálózatok instabilabbak a kevésbé komplexeknél” megállapítást. May eredményei alapján arra számíthatunk, hogy a természetben fellelhető táplálékhálózatok zöme kevésbé komplex, ami belátható ellentmondáshoz vezet. Az empirikus hálózatokra vonatkozó elemzésekben száznál alig több és átlagosan csupán néhány 10 csomópontot tartalmazó táplálék-hálózatokban vizsgálták a stabilitás-komplexitás kapcsolatot. Elemzésemben több, mint 400 darab és több, mint 200 csomópontos hálózatokat vizsgáltam kétféle stabilitási mutató: a zavarások utáni visszatérési idő és a robusztusság segítségével. Eredményeim azt mutatják, hogy az empirikus táplálékhálózatok esetében a stabilitás pozitív és nem lineáris módon függ a hálózatmérettől a mutatókat tekintve. Eredményeim alapján megfogalmazható, hogy a nagy rendszerek nem föltétlenül instabilabbak kisebb társaiknál, ezért a stabilitás-komplexitás összefüggés további felülvizsgálatát javaslom.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

6


Biológia Erős Nándor BBTE BGK, Biológia szak, II. év Témavezető: dr. Hartel Tibor egyetemi docens, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet

LIFE-projektek lehetőségei és tanulságai az ember–medve együttélés elősegítésében Hargita megye kultúrtájain Napjaink egyik legmegosztóbb, ökológiai, politikai és gazdasági kérdéseket felvető témája a nagyragadozókkal való együttélés. Hargita megyében a barna medve (Ursus arctos) jelenti a nagyragadozókkal való együttélés kérdésének központi faját. Hargita megye kiemelkedő az Európai Unióban (EU): 6.639 km2 területén kb. 1500 medve él. Az ember–medve konfliktusok felerősödtek, szükség van olyan stratégiákra, melyekkel fenntartható a kiemelkedően magas medvepopuláció és a társadalmilag már elfogadható konfliktushelyzet. Ez egy óriási kihívás. Éppen ezért célunk a medve mint faj köré épülő eddigi LIFE-projektek áttekintése egy újszerű módszertan segítségével, mellyel (i) azonosíthatók az információs csomópontok a medveproblémák tekintetében, (ii) a kapott eredmények átfogó jellegén túlmutatva Hargita megyére releváns információkat nyerhetünk az előrelépés érdekében, (iii) a kiválasztott lépéseknek a problémarendszerre gyakorolt potenciális hatása is megbecsülhető.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

7


Biológia Tompa Bernát BBTE BGK, Biológia szak, III. év Témavezető: Fodorpataki László docens, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet

Növényi életműködések változásai természetes felületi védőanyag hatására Az utóbbi években számos bioaktív vegyületet azonosítottak, melyek környezetkímélő módon felhasználhatók a növényi produkció minőségi és mennyiségi optimalizálására. Ilyen, egyelőre ismeretlen hatásmódú vegyület a levelek felületén levő egyik viaszanyag: a triakontanol. Kutatásaink célja annak feltárása, hogy miként befolyásolja a nagyon kis (nanomólos) koncentrációjú triakontanol a fiatal spenótnövények növekedési és életműködési folyamatait, valamint milyen kölcsönhatásban van a magas sókoncentráció által előidézett stresszhatásokkal. Arra kerestük a választ, hogy a triakontanolos kezelés képes-e önmagában létfontosságú folyamatok serkentésére, illetve tudja-e ellensúlyozni a sóstressz káros hatásait. Eddig még nem ismert eredményeket kaptunk arról, hogy a különböző koncentrációjú triakontanolos kezelések, önmagukban és sóstresszel társítva, hogyan hatnak a magok csírázóképességére, a gyökerek és hajtások növekedésére és biomassza gyarapodására, a fotoszintetikus fényenergia-hasznosítás paramétereire, a levélfelületi párologtatásra és szén-dioxid asszimilációra, a levelek klorofill és karotenoid pigmenttartalmára, valamint a lipidperoxidáció általi membránkárosodás mértékére.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

8


Biológia Nagy Katalin Tamási Áron Egészségügyi Asszisztensképző EK, Asszisztensképzés szak, III. év Témavezető: Csergő Erzsébet tanár, Tamási Áron Egészségügyi Asszisztensképző

A terhes nő gondozása Nincs meghittebb és csodálatosabb kötelék, mint az anya és a gyermek közötti. Ez az életre szóló kapcsolat már terhesség alatt kezdetét veszi, és ösztönzi az édesanyákat az egészségtudatos magatartásra. Az áldott állapotban levő időszak egy „speciális” periódus minden nő életében. Az anyának nemcsak szervezetében, hanem lelki, érzelmi, idegi állapotában is nagy változások állnak be. Ezek a naponta jelentkező változások színesebbé, gazdagabbá teszik eddigi életét, s ezért nagyobb figyelmet érdemel környezetétől mind az édesanya, mind a születendő gyermek. Dolgozatom témájának a fiziológiás terhes nő gondozását választottam. Emellett a női reproduktív szervek működését, a megtermékenyülés, beágyazódás pillanatáig, valamint a terhesség felismerését és a magzat fejlődési szintjét is tanulmányoztam. Számos élettani változáson megy keresztül egy nő a terhessége során, melyek kihatnak a mindennapokra. Egy új élet táplálása, nevelése, óvása és érkezésének szeretetteljes várása egy egész más életvitelt von maga után. Dolgozatom második felében egy interjút készítettem egy terhes nővel, aki a testi-lelki változásokról mesél, hogy hogyan is zajlik az anyává válás folyamata.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

9


Állam- és jogtudomány, Nemzetközi kapcsolatok, Politológia

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

10


Állam- és jogtudomány, Nemzetközi kapcsolatok, Politológia Koszorus Anita-Dorottya BBTE TFK, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, III. év Témavezető: Toth Szilárd egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Nemzetközi szervezetek szerepe a rohingya válság során 2017-ben több mint 700 000 rohingya menekült át Mianmarból a szomszédos Bangladesbe. A Rakhine államban élő muzulmán etnikai kisebbségnek nincs állampolgársági joga, teljesen elkülönülve élnek az ország buddhista lakóitól. Mianmar álláspontja szerint az Arakan Rohingya Felszabadító Hadsereg (ARSA) megtámadott több mianmari rendőrt, erre válaszként a hatóságok felégették a rohingyák által lakott települést. A dolgozat során a rohingya válság kezelését kutatom. Megvizsgálom, hogy a kormányközi és a civil szervezetek hogyan reagáltak a 2017-es mianmari krízishelyzetre. A kormányközi szervezetek sorából az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság jelentéseit, illetve a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) beszámolóit és a krízishelyzetre való reakciókészséget kutatom. A civil szervezetek közül a Vöröskereszt, az Orvosok Határok Nélkül, az Amnesty International, valamint a Human Rights Watch reakcióit figyelem a segítségnyújtás során.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

11


Állam- és jogtudomány, Nemzetközi kapcsolatok, Politológia Bereczky Zsolt BBTE TFK, Jelenkor története és nemzetközi kapcsolatok szak, mesterképzés II. év Témavezető: Fodor János tanársegéd, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Marosvásárhely utcái a rendszerváltás után – emlékezetpolitikai irányvonalak A XIX. századtól kezdődően Marosvásárhely történetében minden rendszerváltással megjelenő új hatalom a berendezkedése során egy új értékrendszert igyekszik bevezetni. E folyamat egyik velejárója az utcanevek és a szimbolikus terek megváltoztatása, amely mindig saját igény szerint lett kialakítva. Az ilyen intézkedések hatással vannak a város arculatára, és emlékezetpolitikai szempontból nagyon határozott lépéseket jelentenek. Milyen szimbólumokat töröltek el és milyeneket vezettek be a régi szimbólumok helyébe? Mely szimbólumokat hagyták meg? Milyen források árulkodnak e folyamatok történetéről? Milyen viták alakultak ki a különböző szimbólumok bevezetése, illetve eltörlése során? Melyek azok a személyek, akiknek feladata volt véghez vinni az ilyen intézkedéseket? Hogyan nézett ki az utcanév-változtatás folyamata? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszem válaszolni szakdolgozatomban, főként a rendelkezésemre álló levéltári források, illetve sajtóanyag alapján.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

12


Állam- és jogtudomány, Nemzetközi kapcsolatok, Politológia Mogyorósi Renátó Manuel PTE TTK, Földrajz-történelem szak, mesterképzés V. év Témavezető: dr. Szilágyi István Dsc, egyetemi tanár, az MTA doktora, PTE TFK, Földrajzi és Földtufományi Intézet

Geopolitikai paradigmaváltás a Krím elfoglalásának tükrében Oroszországot a 90-es években válságok sorozata sújtotta, geopolitikai játéktere beszűkült, a Nyugat bekerítette. A 2000-es évek elején azonban sikerült talpra állnia: a Krím-félsziget annexiója a bipoláris világ utáni korszak egyik fontos cezúrája, amely világossá tette a nyugat-európai körökben, hogy egy új korszak küszöbén állunk. Jelen dolgozat célja bemutatni az amerikai hegemón világrendet elutasító, geopolitikai érdekeit maszszívan védő Oroszország nyugati kihívásokra adott válaszait a Krím-félsziget elcsatolásának tükrében. Az annexiónak meg kell vizsgálni az orosz, valamint euratlanti interpretációját, fel kell tárni, hogy mennyire védhető a moszkvai álláspont, mely szerint Krím a nemzetközi normák betartása szerint csatlakozott a Föderációhoz. Napjainkban geopolitikai paradigmaváltásnak lehetünk a tanúi, a dolgozat célja az ide vezető út összefüggésrendszerének feldolgozása a legújabb idegennyelvű elemzések és szakirodalmak felhasználásával.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

13


Dramaturgia

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

14


Dramaturgia Tölli Zsófia DE BTK, Magyar szak, III. év Témavezető: dr. Bódi Katalin adjunktus, DE BTK, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

Próza a színpadon – Tar Sándor Szürke galambjának színpadi adaptációja Az a tendencia figyelhető meg az utóbbi évek színházi évadjaiban, hogy egyre népszerűbb a prózaátiratok színpadi szerepeltetése az alternatív társulatok és a kőszínházak körében egyaránt. Dolgozatomban egy konkrét példán keresztül vizsgálom a regény színpadra adaptálhatóságának nehézségeit: Tar Sándor Szürke galamb című regényének és a Stúdió K Színház által bemutatott azonos című előadásnak az összehasonlítása által. Az elemzés hangsúlya a mediális váltásban történő jellemábrázolás és narratíva problémáira tevődik – kitérve a rendező, Horváth Csaba-féle fizikai színház sajátosságaira. A mozdulat nem válik el élesen a megszólalásoktól, a koreográfia a szüzsé egy eszközévé válik. A letisztult díszlet, a kellékek intuitív használata és az egyedi mozgásformák használata teszi lehetővé azt, hogy a „szövegtest” metamorfózisa láthatóvá váljon. A verbalitás sajátos módon kapaszkodik a nem csupán illusztratív mozgásba, így az „testszövegként” születik újjá.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

15


Filmelmélet-Filmművészet

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

16


Filmelmélet-Filmművészet Boldizsár Laura Mária Szabad bölcsészet szak, III. év Témavezető: dr. Pólik József egyetemi adjunktus, DE

Út az örökbefogadásig – Mészáros Márta filmje alapján Ez a dolgozat Mészáros Márta 1975-ben készült Örökbefogadás című filmjének elemzésével foglalkozik, ugyanakkor a filmelemzés mellett reflektál a filmben megjelenő társadalmi-szociológiai problémákra is. A filmben az állami gondozás alatt álló fiatalok helyzete kerül bemutatásra egy intézetben nevelkedő lány története által. Mivel itt háttérbe szorul az intézetben nevelkedők hétköznapi élete, így figyelembe vettem más, témában hasonló műveket is, pl. Rózsa 1980-ban megjelent Vasárnapi szülők című filmjét. Ezen felül a kutatásban segítségemre voltak a korban írt szociológiai tanulmányok, szakirodalmi munkák, amelyek kifejezetten az ilyen sorsra jutott fiatalok viselkedését, jövőbeli lehetőségeit fejtegették. Dolgozatomban igyekszem kifejteni, miért is dönt egy nő az örökbefogadás mellett, ismerve az állami gondozásban élők helyzetét és kilátásait.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

17


Filozófia

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

18


Filozófia Pop Titus-V. BBTE TFK, Kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Gregus Zoltán egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Filozófiai Intézet

Adorno és a könnyűzene A mindennapi nyelvünkben is él a „könnyűzene” és „komolyzene” megkülönböztetése. Mindkét oldal számára problematikus, mivel olyan előfeltételezésekkel társul(hat), amelyek lehetetlenné teszik mindkét „szféra” helyes értékelését. A „magas- és az alacsonyrendű művész” fogalompár szükségtelen és ártalmas szakadékot állítanak fel. Dolgozatom fókuszpontjában Adorno koncepciója áll. Számára a fent említett kifejezéspárok olyan elhatárolt szférákat neveznek meg, amelyek között a transzgresszió lehetetlen. Kérdéses az, hogy az Adorno által megfestett kép elhamarkodott vonásokat és negatív következményeket takar-e. Mi a helyzet azokkal az esetekkel, amelyekben egy könnyűzenei dal nehezen letagadható értékeket képvisel – elég belenyugodnunk, hogy ez egy alacsonyabb szféra minőségi(bb) műve? A hallgató személyek felelőssége tényleg olyan kismértékű, hogy nem tehetnek mást, mint a könnyűzenét a sarokba taszítani és a „magasrendű zenét” piedesztálra emelni? Valóban csak a zenei elit képes adekvát módon hallgatni különböző műveket – valamint ezek a személyek szükségszerűen Adorno álláspontjához kell jussanak? Egyáltalán létezik-e adekvát megoldás az Adorno által felvetett problémákra?

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

19


Filozófia Szilágyi Botond BBTE TFK, Filozófia szak, III. év Témavezető: Demeter Márton Attila docens, BBTE TFK, Magyar Filozófiai Intézet

A marxi történelemfilozófia Jelen dolgozat tárgya Marx történelemfilozófiája, mégpedig abban a formában, ahogy erről maga Marx értekezett. Megkísérlem bemutatni, hogyan gondolkodott Marx a történelemről, s hogyan találta meg a történelem vizsgálatának biztos alapját a termelésben. A központi fogalmak kiemelésével s a közöttük fennálló eleven kapcsolat kibontásával teszem ezt, mindvégig figyelmemet az illető marxi szövegrészekre összpontosítva. Végezetül megpróbálom megvilágítani azt, milyen tétje volt egyáltalán a történelemnek Marx gondolkodásában, s milyen szerepet töltött be e tekintetben a kommunizmus eszméje. A téma igazolásra szorul. Miért kutassunk Marx szövegeiben, miért foglalkozzunk egyáltalán a kommunizmus kérdésével? Úgy gondolom, hogy nem vethetünk számot a „létező szocializmus” kudarcával, ha nem mutatjuk ki azt, milyen elégtelenségei voltak már az elmélet szintjén. Ebben pedig valószínűtlen segítőnk éppen Marx és a marxi gondolkodás. Ezen erőfeszítés nélkül nem tudhatjuk a kellő pontossággal és érzékenységgel újragondolni azt az eszmét, amire ebben a válságos korban – könnyen meglehet – nagyobb szükségünk van, mint azt gondolnánk.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

20


Filozófia Farkas Vendel ELTE BTK, Szabad bölcsészet (filozófia) szak, II. év Témavezető: dr. Olay Csaba tanszékvezető, egyetemi tanár (Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék), ELTE BTK, Filozófia Intézet

Válaszkísérletek a nihilista világképre A nihilizmus fogalma olyan világfelfogást ábrázol, amelyet – Kicsák Lóránt szavaival élve – „a tagadás szellemének uralomra jutása” jellemez. A dolgozatomban tárgyalt szerzők (Camus, Cioran és Akutagava) arra a feladatra vállalkoztak, hogy ennek a destruktív orientációnak konstruktív végkifejletet adjanak. Segítségükkel – a megfelelő filozófiatörténeti kontextualizálás után – négy, a nihilista világképre adott válaszkísérletet fogalmazok meg: a pesszimista heroizmust, amely szerint lehet nihilistaként filozófiát művelni; az önélvező véleményalkotást, amely a filozófiai módszerek bukásának hitében önkényesebb, nem-filozófiai területeken alkot; a végső elhallgatást, amely a véleményalkotásból a köznapi életbe való visszavonulás mellett foglal állást; végezetül pedig az öngyilkosságot, mint a tagadás szellemének legradikálisabb megvalósulását. Ezen kísérletek sajátos jellegét az adja, hogy nem az argumentáció bírálatával próbálnak meg választ adni a nihilizmus kihívására, hanem olyan utakat taposnak ki, amelyekkel a nihilizmus gondolatmenete kompatibilis lehet.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

21


Filozófia Marin Diana-Karola BBTE TFK, Kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Gregus Zoltán egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Filozófia Intézet

Az önreflexív autoritás kérdése a Seidl-filmekben Ulrich Seidl, rendező, forgatókönyvíró, „kukkoló”, „társadalmi pornófilmes” karrierjét olyan díjnyertes dokumentumfilmekkel kezdte, mint a Good News (1990), Tierische Liebe (1995), Models (1998). Seidlnek saját elmondása szerint filmjeivel nem az a célja, hogy elviselhetetlenné tegye a valóságot, hanem csupán megpróbálja realisztikusan lefesteni, megalkotni. Ebben a dolgozatban azt fogom vizsgálni, hogy az Ulrich Seidl által rendezett Tierische Liebe (1995) és Import Export (2007), milyen módon teszik láthatóvá a „másik” által a láthatatlan felügyeleti hatalom működését, azt, hogy a szubjektum maga is a hatalom hordozója és fenntartója. Interiorizált struktúrák alapján a társadalom által kitermelt „hasznos” szubjektum nemcsak elszenvedi az elnyomást, hanem maga is gyakorolja a hierarchián alatta állókon, így önműködővé teszi azt. Seidl nemcsak a filmbeli történetek szintjén kérdez rá a hatalom elnyomó működésére, hanem film metaszintjén is, például úgy, hogy a kamera a panoptikonbeli torony mindentlátó működését mímeli, miközben folyamatosan reflektál saját autoritására.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

22


Fizika

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

23


Fizika Miklósi Anna Rebeka BBTE FIK, Mérnöki fizika szak, IV. év Témavezető: dr. Tunyagi Arthur egyetemi adjunktus, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet dr. Néda Zoltán egyetemi tanár, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet

Poisson-eloszlás fizikai rendszerekben A Poisson-eloszlás a klasszikus matematikai statisztika egyik alapeloszlása. Számos olyan fizikai jelenség létezik, ahol ez az eloszlás megjelenik. Dolgozatomban két izgalmas példát mutatok be. Az első jelenség amit tárgyalunk a kozmikus háttérsugárzás. Ezen kísérletek keretében egy adott energiaküszöb feletti gamma fotonok beérkezéseinek a statisztikáját vizsgáltuk. A második jelenség a sörhab zörejére volt kiélezve. A sörhab buborékjainak a kihasadásából adódó hangimpulzusok statisztikáját vizsgáltuk. Mindkét jelenség esetén az elmélet egy Poisson-eloszlást jósol, és kísérleteinkben ezt bizonyítani is sikerült. Az első kísérlet keretében egy Geiger–Müller számláló detektálta a gamma fotonokat, a második kísérletünkben egy egyszerű számítógép-mikrofont használtunk. Az adatok gyűjtése és feldolgozása mindkét esetben egy automatizált számítógépes módszerrel valósult meg. Eredményeinknek főleg pedagógiai értéke és ilyen téren való alkalmazási lehetőségei vannak.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

24


Fizika Józsa Máté BBTE FIK, Fizika szak, III. év Témavezető: dr. Lázár Zsolt egyetemi adjunktus, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet

Élet és evolúció metabolikus hálózati modellezése Az élet kialakulása mindmáig az univerzum legizgalmasabb rejtélye. A széles tér- és időskálán megnyilvánuló különböző természetű életfolyamatok lenyűgözően komplex hálózatok csatolt rendszerét alkotják, melynek feltérképezése a XXI. század egyik legjelentősebb tudományos kihívása. Egyik korszerű megközelítés szerint az anyagcsere az önmásolást megelőzően kiindulási pontjaként szolgált az életre jellemző, hatékony entrópiatermeléssel járó, dinamikus stabilitást mutató önfenntartó folyamatoknak. Munkánk során, az autokatalikus rendszerek sajátosságait szem előtt tartva, több ezer mikroorganizmus metabolikus hálójában kerestük az önfenntartásért felelős topológiai tulajdonságokat. A már jól ismert fokszámeloszláson és modularitáson túlmutató mintázatot fedeztünk fel és számszerűsítettünk. A matematikailag is megalapozott mértékek egy hálózat „életszerűségének” mutatóiként szolgálhatnak és segítségünkre lehetnek a rejtély megoldásában.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

25


Fizika Gergely Attila BBTE FIK, Fizika szak, III. év Témavezető: dr. Bulcsú Sándor adjunktus, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet dr. Néda Zoltán egyetemi tanár, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet

Pislákoló gyertyalángok szinkronizációja Gyertyaköteg égése során fellépő gyors oszcillációkat, illetve ezen pislákoló kötegek között kialakuló szinkronizációs folyamatokat tanulmányozzuk elméleti és kísérleti módszerekkel. Kísérletileg megvizsgáltuk, hogyan változik a köteg pislákolásának a periódusa a kötegben levő gyertyák számának a függvényében, illetve milyen típusú kollektív viselkedésformákat tapasztalunk, ha a pislákoló gyertyakötegek közti távolságot kontrolláltan változtatjuk. A pislákolás periódusának meghatározásához gyors kamerával készített felvételeket és egy ARDUINO-n alapuló fényintenzitás-mérő berendezést használtunk. A gyertyakötegek égését dinamikai rendszereként modelleztük, ahol a dinamikus változók a gyertyaköteg körüli hőmérséklet és oxigén-koncentráció. Ezen leírási módnak az előnye az, hogy aránylag könnyen továbbfejleszthető a tapasztalt kollektív viselkedésformák (szinkronizáció) megértésére is. Célunk az, hogy sikeresen és egyszerűen modellezzük a kísérletileg tapasztalt tényeket. Eredményeinknek gyakorlati alkalmazásai lehetnek az égési és áramlási folyamatokban a kollektív viselkedés elősegítésében vagy megszüntetésében.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

26


Fizika Inczefi Róbert-Attila BBTE FIK, Számítógépes fizika szak, mesterképzés I. év Témavezető: Járai-Szabó Ferenc egyetemi docens, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet

Brown-mozgás tanulmányozása molekuláris dinamika szimulációk segítségével A Brown-mozgás a gázokban vagy folyadékokban lebegő részecskék mozgása, amely spontán, teljesen kaotikus és a környezet hőmérsékletétől függ. A rendezetlen mozgás tanulmányozása során elért eredmények kitűnően alkalmazhatók olyan rendszerek ingadozó viselkedésének leírására is, amelyek kölcsönhatásba lépnek valamilyen külső környezettel. Jó példa erre a részvényárak időbeli változása. A közeget alkotó részecskék (atomok/molekulák) mozgásának molekuláris dinamikai szimulációja kitűnő lehetőséget nyújt a Brown-mozgás modellezésére, a mozgást jellemző statisztikus tulajdonságok vizsgálatára. Az dolgozat első részében a Brown-részecske által megtett átlagos távolságra kapott szimulációs eredményeimet mutatom be, összehasonlítva a szakirodalomból ismert eddigi eredményekkel. A második részben két Brown-részecskét helyezünk el a rendszerben, majd vizsgáljuk a részecskék elmozdulásai közti korrelációt a köztük lévő távolság függvényében.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

27


Földrajz

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

28


Földrajz Hajnal Barna BBTE FÖK, Turizmusföldrajz szak, III. év Témavezető: dr. Nagy Egon egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajz Intézet

A balatoni turizmus fejlesztési perspektívái az akut munkaerőhiány közepette Napjainkban a világon a legtöbb ország gazdaságának egyik legmeghatározóbb ágazataként említik a turizmust. Magyarországra szintén igaz ez, termálvizeinek köszönhetően, Budapest, és az ország természeti tájai, köztük főleg a Balaton miatt. A balatoni turizmus az elmúlt évek során egyre jobban kinőtte magát, napjainkban az ország egyik legnagyobb turisztikai vonzereje és jövedelemforrása. A turisztikai infrastruktúra kiépítése is fejlődött, mígnem lassan tengerparti magasságokba emelkedett a számos szálloda és vendéglátó egység megnyitásának köszönhetően. Sajnos, ezek a számok mégsem elegendőek, mivel ahogy a sajtóban is hallható, a Balatont és környékét nagymértékű munkaerőhiány sújtja, melyet pótolni igencsak nehezére esik a vendéglátó egységeknek. Kutatásom a balatoni munkaerőhiányra és annak következményeire alapszik, melyet mind külső, mind pedig belső szempontból sikerült megvizsgálnom. Dolgozatomban megpróbálok rávilágítani a hiányosságokra és a már több éve tartó munkaerőhiány okaira, továbbá találni egy járható utat a vendéglátó egységeknek, amelyen folytatniuk kellene a munkát, és megőrizni a Balatont Magyarország egyik turisztikai paradicsomaként.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

29


Földrajz Simó Orsolya, Gábor Ibolya BBTE FÖK, Területfejlesztés szak, II. év BBTE FÖK, Turizmus és területfejlesztés szak, mesterképzés II. év Témavezető: Czellecz Boglárka adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajz Intézet

Hideg vizű gejzírszerű jelenségek a Keleti-Kárpátokban A hideg vizű gejzírek kevésbé ismert jelenségek. A hagyományos meleg vizű gejzírekkel közös tulajdonságuk az, hogy időszakos kitöréssel rendelkeznek. Hideg vizű gejzíreket írtak le eddig az Amerikai Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Németországban és Szlovákiában. A Székelyföldön található kirulyfürdői ártézi kút is hideg vizű gejzírként van azonosítva. A hideg vizű gejzírek mozgatója a szén-dioxid. Románia vulkáni eredetű területe nagy mennyiségű szén-dioxid-tartalékkal rendelkezik, aminek következtében, egyéb hidrogeológiai feltételekkel együtt több hideg vizű gejzírhez hasonló jelenség is megfigyelhető. Ilyeneket azonosítottunk be Gyergyóremetén, Székelyszáldoboson, Szejkefürdőn, Rákosfalván (Poiana Botizii). Méréseink alapján elmondható, hogy az említett előfordulások eltérő kitörési periódust mutatnak. A gyergyóremetei fúrás periódusa csak néhány perces, míg a száldobosi fúrás periódusa meghaladja a két napot. Közös vonásuk, hogy az aktív és inaktív állapotok között vízminőségbeli különbségek észlelhetők. Jelen kutatás célja az Erdélyben megjelenő hideg vizű szökőforrások felkutatása, működésük folyamatának bemutatása, illetve néhány kémiai és fizikai paraméter általi jellemzése.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

30


Földrajz Orsós György Földrajz-történelemtanár szak, IV. év Témavezető: dr. Reményi Péter egyetemi docens, PTE TTK, Földrajz Intézet

A szimbolikus tér átalakulása Szarajevóban Előadásom a Balkán-kutatással és a szimbolikus térfoglalással foglalkozó munkákhoz kapcsolódik. A hazai Balkán-kutatás kevés figyelmet fordít a régió szimbolikus politikájában lezajlott változásokra. Azonban amennyiben ezt mélyebb vizsgálat alá vonjuk, olyan árnyalatok rajzolódnak ki, melyek által jobban megérthetjük a nemzetállam-építés sajátosságait. Előadásom a Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban a délszláv háború óta lezajlott szimbolikus tér átrendeződésével foglalkozik, és ennek főbb elemeit állítja fókuszpontba. Három ilyen fontosabb elemet mutatok be előadásomban: az iszlámhoz köthető szimbólumok reprezentációjának növekedését, az ostromra való emlékezés-emlékeztetés kulcsfontosságú szerepét, valamint a területi identitást alakító szimbólumok jugoszláv térreprezentációról lokális szemléletre való változását. Munkám során terepi vizsgálatot, fotódokumentációt és a köztérnevek változásának vizsgálatát végeztem el. Kutatásom eredményeitől azt remélem, hogy ezek ismeretében a bosznia-hercegovinai bosnyák nacionalizmus identitásépítésének természete válik leírhatóvá.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

31


Földrajz Vaida Cynthia, Mezey Dorottya BBTE FÖK, Turizmusföldrajz szak, II. év BBTE FÖK, Területfejlesztés szak, III. év Témavezető: dr. Nagy Egon egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

A köznevelés és felsőoktatás által befolyásolt identitástudat. A megtévesztések és az ellenségeskedések problematikája az erdélyi magyar kisebbségi szemszögből A Kárpát-medence hosszú évszázadok óta zavaros hely. Csaták, megbékélések, majd újabb konfliktusok jellemezték teljes történelmét, és ez a mai napig is tart. Az instabilitás, a határváltozások, a kisebbségek kialakulása nagyban befolyásolja az itt élő népek identitástudatát. Kis területen rengeteg nyelvet beszélnek, nagyon sok nép él, ez pedig nem hagyja nyugodni a lakosságot. Mi is abban a helyzetben vagyunk, hogy kisebbségként kell élnünk a Kárpát-medence egyik térségében, Erdélyben. Dolgozatunk megírása során elsősorban arra kerestük a választ, hogy erdélyi viszonylatban mi okozhat konfliktust a magyarság és a románság között. Feltevéseink röviden összefoglalva arra vonatkoznak, hogy a román-magyar kapcsolatot mi befolyásolja, illetve, hogy az egymás mellett élés során a két nép nem akar egymásról ismereteket szerezni. Az is egy fontos tényező volt számunkra, hogy megismerjük, hogy származhat-e az oktatás során közöltekből valamilyen téves információ, adott térségekben ez a félrevezetés milyen mértékű, és mennyiben befolyásolja ez az identitástudatunkat és ezzel együtt a jövőnket is.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

32


Földrajz Chelaru Ramona BBTE FÖK, Földrajz szak, III. év Témavezető: Pop Olimpiu egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Természetföldrajzi Tanszék dr. Gál Andrea egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

Miről árulkodnak a Rozsda-szakadék peremén lévő fák évgyűrűi? Miről árulnak a Rozsda-szakadék peremén lévő fák évgyűrűi? A Cholnoky Jenő Szakkollégium geomorfológia csapata 2014 óta vizsgálja a Bihar-hegységben elhelyezkedő Rozsda-szakadékot. 2018 nyarán a klasszikus és fotogrammetriás méréseket egy új vizsgálati módszerrel – dendrokronológia – egészítettük ki. A szakadék peremén elhelyezkedő fák törzséből és gyökeréből 66 évgyűrűmintát vettünk, annak érdekében, hogy beazonosítsuk azokat az éveket, amelyekben a fák megdőltek a gyökérzónában bekövetkezett tömegmozgások miatt. Ezt az teszi lehetővé, hogy a fák évgyűrűiben elváltozások következnek be (pl. megnyúlnak az évgyűrűk), amint a fa gyökere a felszínre kerül, illetve a törzse megdől. Célunk, hogy kiderítsük, hogy a szakadék szélén élő fák mit tudnak nekünk elárulni arról, hogy milyen mértékben fejlődött az idők során a vizsgált terület. A módszer megbízhatósági vizsgálata érdekében a kapott eredményeket összehasonlítjuk az eddigi, kézzel végzett mérések eredményeivel is.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

33


Földrajz Gombos László József BBTE FÖK, Földrajz szak, III. év Témavezető: Czellecz Boglárka adjunktus, BBTE FÖK, Cholnoky Jenő Földrajz Intézet

Talajvízforrások minőségi állapota Kolozsvár környékén A Kolozsvár környékén található források nagy jelentőséggel bírnak azon helyi lakosok számára, akik ezekből a vizekből látják el vagy egészítik ki napi ivóvízszükségletüket. Ezen ellenőrizetlen források ivóvízként való felhasználása nagy kockázatot jelenthet a fogyasztók számára. A források vízminőségi állapotának értékelése céljából 2018 őszén egy méréssorozatot indítottunk, amely a leggyakrabban előforduló szervetlen szennyezőket – nitrát, nitrit, ammónium, foszfát – vizsgálja négy Kolozsvár környéki talajvízforrásban. A vizsgálatba bevont források: a Szent János út mentén elhelyezkedő Szent Erzsébet- és Szent János-forrás, a kolozsvári Bükk és Bivalyos rét találkozásánál levő Bivalyos-forrás, valamint a hajdani szamosfalvi fürdő területén megtalálható X-es számú forrás. Méréseink különböző időjárási helyzetekben készültek, amelyek eredménye arra mutat rá, hogy az Erzsébet-, Bivalyos- és szamosfalvi források vize nem tekinthető szennyezettnek, míg a Szent János-kút vízminősége változó, adott helyzetekben meghaladja az ivóvízre felállított határértéket.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

34


Földrajz Bálint Alíz Kamilla, Magyari Mátyás BBTE FÖK, Turizmus és területfejlesztés szak, mesterképzés I. év BBTE FÖK, Területfejlesztés szak, II. év Témavezető: dr. Bartos-Elekes Zsombor egyetemi docens, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

Hevenesi-féle térképek névrajzi összehasonlító elemzése Hevenesi Gábor a magyar kartográfia történetének kiemelkedő alakja, akinek legfontosabb művei között tartják számon a Parvus Atlas Hungariæ című zsebatlaszt és a Mappæ Comitatum Regni Hungariæ megyetérkép-sorozatot. Az 1689-ben megjelent zsebatlasz az első Magyarországot bemutató atlasz, amely közel háromezer helynevet ábrázol a lapjain, illetve sorol fel névmutatójában. Újabb kutatások rámutatnak arra, hogy az atlasz névrajza és a névmutató között nem feltételezhető eltérések vannak, ami joggal sejteti azt, hogy a térképlapok és a névmutató akár külön szerzőtől is származhatnak. A magyar térképtörténetben kiemelkedő helyen szereplő zsebatlasz mellett Hevenesi megyetérképei, bár ezek az első megyetérképek az országról, a háttérbe szorultak. Kevés kutatás született e munkával kapcsolatban, szakkollégiumunk ennek feldolgozására vállalkozott. Dolgozatunkban a megyetérképek és a zsebatlasz névrajzát tételesen hasonlítjuk össze a két munka összes ábrázolt helynevét tartalmazó adatbázisunk segítségével. Munkánk felhívhatja a figyelmet a két mű közötti eltérésekre, amelyek talán egy újabb szempontot jelenthetnek a szóban forgó térképek tárgyalásakor.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

35


Földrajz Ilona Judit, Kacsó Péter, Kanyó Szilárd, Szabó Ákos BBTE FÖK, Földrajz szak, II. év BBTE FÖK, Földrajz szak, I. év BBTE FÖK, Földrajz szak, II. év BBTE FÖK, Földrajz szak, I. év Témavezető: dr. Imecs Zoltán egyetemi docens, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet dr. Gál Andrea egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

A Pâclele Mari iszapvulkán rövidtávú változásvizsgálata Románia egyik legnagyobb iszapvulkánja, a Pâclele Mari a Bodzai-Előkárpátok térségében, Berca település közelében található. Kialakulása a mélyben található kőolaj- és földgázmezőkhöz köthető, ahonnan a szénhidrogének vízzel és kőzetelemekkel együtt a felső kőzetrétegek repedésein keresztül iszap formájában kerülnek a felszínre. A terület domborzata napjainkban is folyamatos átalakulás alatt áll, hiszen az épülés mellett a laza szerkezet miatt folyamatosan pusztul is. Tanulmányunkban ezt az átalakulást próbáltuk nyomon követni egy év alatt bekövetkezett változások megfigyelésével. A felméréshez két különböző évben – 2017- ben és 2018-ban – készült drónos felvételeket használtunk fel, amikből egy-egy ortofotót és terepmodellt generáltunk. Ezek alapján az ArcGIS térinformatikai szoftverben végezhető elemzések segítségével a vulkáni kúpok elhelyezkedésében, aktivitásában, és a terület vízrajzában végbemenő változásokat vizsgáltuk.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

36


Földrajz Kirmajer Réka BBTE FÖK, Turizmus és területfejlesztés szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Bartos-Elekes Zsombor egyetemi docens, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

Székelyföld ábrázolásának pontossága Hevenesi és Visconti térképén Egészen 1700 környékéig az Erdélyt ábrázoló térképek alig voltak részletesebbek Lázár (1528) és Honterus (1532) térképénél. Ekkor nagyjából egyszerre jelent meg Morando Visconti (1699) Erdélytérképe és ekkoriban készült a kéziratos, Hevenesi-gyűjteménybeli megyetérkép-sorozat, Erdély első (és hosszú ideig egyetlen) ilyen jellegű munkája. Ezek a térképek elődjeikhez képest sokkal részletesebbek voltak, látványosan több helynévvel, térképi ábrázolással ellátva, számos településnek ez az első térképi ábrázolása. Friss térképtörténeti kutatások során megfigyelték, hogy a két térkép között erőteljes hasonlóság van, de nyitott kérdés, hogy a datálatlan Hevenesi- vagy a Visconti-térkép a korábbi. A Visconti térkép egy nagy térképlap, melyen jelölték Székelyföld határait. A Hevenesi-féle térképsorozat a vármegyéket és székeket külön lapon ábrázolta. Ebből az okból jelenleg Székelyföldre korlátoztam a kutatómunkámat: tételesen összehasonlítom a két térkép tartalmát, névanyagát, pontosságát a MapAnalyst programmal, amelyben a települések helyzetét valós helyzetükhöz viszonyítom, és a két térképet egymáshoz is, az esetleges különbségek és eltérések feltárása érdekében.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

37


Geológia

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

38


Geológia Magyari Adrienne BBTE BGK, Geológia szak, III. év Témavezető: dr. Kis Boglárka-Mercédesz egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

Vízkémiai adatok földtani üzenete: van-e aktualitása a régi adatoknak? Számos, a digitális világ előtti földtani adat könyvek, kéziratok, jegyzőkönyvek formájában található meg. Ezekhez hozzáférhetünk egyetemek, múzeumok, egyesületek könyvtáraiban, viszont elérhetőségük meglehetősen limitált. Napjainkban a könyvtárak törekednek arra, hogy a régi közleményeket szkennelt formában online adatbázisokba is feltöltsék, de kevés a példa ezen adatoknak a földtani feldolgozására, értelmezésére. A régi adatokat korszerűsítve, online felületen tárolva, elérhetjük azt, hogy bárki számára elérhetőek legyenek. Udvarhelyszék bővelkedik különböző típusú ásványvizekben, amelyeket napjainkban is használnak fogyasztási, illetve gyógyászati célokra. Ugyanakkor az idők során nagyon sok forrás betemetődött, kiszáradt, eltűnt, így azokról csak a könyvekből, a régi adatokból szerezhetünk tudomást. Kutatásunk célja az udvarhelyszéki ásványvizekről szóló régi adatok összegyűjtése és a recens adatokkal való összevetése, annak érdekében, hogy megvizsgáljuk mennyire változik az ásványvizek által hordozott földtani információ.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

39


Geológia Vinkler Kincső, Orbán Alexandra, György Anetta, Komáromi Endre, Bencze Tamás BBTE BGK, Geológia szak, I. év Témavezető: dr. Sillye Loránd egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet Gál Ágnes egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

A sírkövek mállási folyamatainak tanulmányozása Nem gondoltuk volna, hogy egy temető nemcsak egyszerű sírkövekkel van tele, hanem geológiai folyamatokkal is, melyek a már kihelyezett síremlékeket az évek során átalakítják. Ezért kutatásunk célja a kolozsvári Házsongárdi temető sírköveinek vizsgálata, az azokat alkotó kőzetek, a rajtuk megfigyelhető mállási folyamatok tanulmányozása a következő módszerekkel: makroszkópos, mikroszkópos, illetve a sírkövekről származó minták röntgen-pordiffrakciós vizsgálata. A kutatási folyamatot egy temetőlátogatással kezdtük, amelynek során feljegyeztük a sírkövek bizonyos tulajdonságait, például az azokat alkotó kőzetek típusát, kitettségét, mállottságának szintjét, valamint mintát vettünk a mállott felületetekről. Ezen minták vizsgálatával foglalkoztunk a továbbiakban. Tanáraink közreműködésével mind paleontológiai, mind ásványos összetétel szempontjából megfigyeltük és elemeztük a gyűjtött mintákat, majd igyekeztünk összefüggést keresni a vizsgált sírkövek kőzetanyaga, kitettsége, valamint kihelyezése óta eltelt idő és egyéb paraméterek, valamint a megfigyelt mállástípusok között.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

40


Geológia Ambrus Kenéz BBTE BGK, Geológia szak, III. év Témavezető: dr. Mosonyi Emilia egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

A Ditrói Alkáli Masszívum kontakt zónájának ásványtani, kőzettani, geokémiai jellemzése A Ditrói Alkáli Masszívum (DAM), a Keleti-Kárpátokban a legnagyobb alkáli intrúzió a Kárpát–Pannon régióban. A masszívum a triász és a jura földtörténeti korok során hatolt be a Keleti-Kárpátok alpi takaróit formáló variszkuszi metamorf kőzetekbe. A DAM kialakított egy, nagyjából 2 km széles termális kontaktzónát a pre-alpi metamorf kőzetek környezetében. A komplexum települése kausztikus kontakt metamorfizmust váltott ki, főleg a Tölgyes-csoport biotitos-kloritos-szericites, helyenként milonitos paláin. A kontaktzóna index ásványai: kordierit, szillimanit, biotit, andaluzit. A vizsgált kőzetek a masszívum Tölgyes, valamint a Rebra terrénnel való kontaktusának zónájából származnak. A vizsgált mintákból vékonycsiszolat készült. A minták optikai tulajdonságait kőzettani mikroszkóppal, elemi összetételüket röntgen pordiffrakcióval (XRD) és pontszerű kémiai elemzésekkel (pásztázó elektronmikroszkóp) elemeztük. Kémiailag elemzésre került pásztázó elektronmikroszkópos módszerrel az optikai tulajdonságai alapján feltételezett andaluzit, kordierit, a két generációbeli biotit, fibrollit valamint a korund.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

41


Geológia Szigyártó Ottilia, Balázs Kitti-Bernadett, Balázs Beatrix-Boglárka BBTE BGK, Geológia szak, III. év BBTE BGK, Geológia szak, II. év BBTE BGK, Geológia szak, II. év Témavezető: dr. Mosonyi Emilia egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

A Rheic-óceáni maradványok az Almás-hegységben (Déli-Kárpátok) Az Almás-hegységben, a Déli-Kárpátok alpi szerkezetének autochtonja tárul fel: a Danubi egység, mely két neoproterozóos terrén kőzetei alkotta variszkuszi tektonikai szerkezetből épül fel, köztük pedig egy variszkuszi, feltehetően Rheic-óceáni maradvány csípődött be, obdukálódott a kontinentális terrének kollíziójakor. Az általunk vizsgált kőzetek, ezen óceáni litoszféra alsó peridotitjából származnak, melyek dinamikus és óceánfenéki metaszomatikus metamorfizmust szenvedtek különböző fokon. A vizsgált minták ásványparagenéziseit, keletkezését, fejlődéstörténetét, valamint tektonikai környezetének leírását kőzetmikroszkóppal, röntgen-pordiffrakciós módszerrel és pontszerű kémiai elemzésekkel jellemeztük. Sikerült kémiailag jellemezni a magmás protolit ásványi reliktumait (olivinek, piroxének, krómos opak ásványok, spinellek), valamint a dinamikus és metaszomatikus metamorfizmus ásványait (vizes Mg-szilikátok: hidromagnezit, szerpentin, talk, tremolit, brucit, valamint Cr-tartalmú fehér csillámok és kloritok).

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

42


Geológia Csomai Dávid BBTE BGK, Geológia szak, III. év Témavezető: dr. Sillye Loránd egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

A Pannon-medence északkeleti peremének késő-miocén üledékképződési modellje A Pannon-medencében a nyílt tengertől való elzáródás révén kialakult Pannon-tóban nagy mennyiségű üledékfelhalmozódás zajlott a környező Alpi-Kárpáti hegyvonulatokból. Ennek a kutatásnak a célja a késő-miocén során felhalmozódott üledékek szedimentológiai vizsgálata. A terepbejárás 2018 júliusában a Szilágyságban zajlott, és a következő helyszíneken sikerült feltárásokat találnunk: Ökörító, Kisdersida, Kémer és Kárásztelek. Az egyes feltárásoknál megfigyeltük a kőzetek fáciesét és azok változásait, és ezek alapján elkészítettük az üledékképződési modellt, valamint a rendszert befolyásoló hatásokat próbáltuk megállapítani. A kutatott geológiai rekord sekélyvízi környezetben ülepedett le, erre utalnak a vályús keresztrétegzett homokok, helyenként hullámfodros homokok és eróziós felszínek, valamint az ezekből felépített mederkitöltések és dűnék. Az üledékbehordás módja és szállítási iránya folyamatosan váltakozott, a feltárások kora pedig az ősmaradványok alapján pannóniai. Ezekből arra következtetünk, hogy a vizsgált terület a Pannon-tó egyik dinamikusan változó részmedencéje lehetett a késő-miocén során.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

43


Geológia Vig Alexandru-Ștefan BBTE BGK, Geológia szak, III. év Témavezető: dr. Sillye Loránd egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

Középső-miocén képződmények üledékföldtani leírása az Erdélyi-medence északi részéről Az Erdélyi-medence üledékes összleteinek a vizsgálata mindig fontos szerepet töltött be a modern geológiai kutatásokban. Munkám folyamán két mezőségi feltárást alkotó szarmata képződményeket vizsgáltam, azzal a céllal, hogy megállapítsam az üledékesedési környezetet és a folyamatokat. A feketelaki (Lacu) feltárásban a durvaszemcsés homokok, homokkövek dominálnak, néha a kavicsok is megjelennek, ám a finomszemcsés homokok és az agyagos kőzetek háttérbe szorulnak. Ezzel ellentétben a vasasszentiváni (Sântioana) feltárás teljesen más képet mutat. A feketelaki kibúvásnál megjelenő kavics és homokkő dominanciáját átveszi a centiméteres-deciméteres vastagságú agyagok és márgák által jellemzett fácies. A homokköves fácies háttérbe szorul, de itt is megfigyelhető egy vastagabb, méteres és néhány vékonyabb, centiméteres vastagságú homokkő rétegnek köszönhetően. A vizsgált területen megjelenő üledékes kőzeteket zagyárak üledékeiként értelmeztem, mely egy kisebb sűrűségű (homok) és egy nagyobb sűrűségű (homokkövek, kavicsok) zagyáraiból ülepedhettek ki. Viszonylag mélyvízi környezetet állapítottam meg a puhatestű vázak hiányából és a fáciesek oldalirányú folyamatosságából.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

44


Geológia Szigyártó Ottilia BBTE BGK, Geológia szak, III. év Témavezető: dr. Forray Ferenc egyetemi docens, BBTE BGK, Geológiai Intézet

A Rates Pinyades barlangban található denevér guanó C-izotópos vizsgálata (Mallorca, Spanyolország) Mallorca szigetén, az Inca-medencében található Rates Pinyades barlangban egy 44 cm-es magfúrást végeztünk denevér guanó üledékbe. A magfúrásból centiméterenként mintát vettünk és ezek δ13C értékét megmértük. Több tanulmány kimutatta, hogy a guanó üledék δ13C értékét nagyban befolyásolja a növényzet típusa (C3, C4 vagy CAM típusú fotoszintézist alkalmaz a növény), a hőmérséklet, a csapadék mennyisége. Az üledék δ13C értékét így felhasználtuk paleoklimatológiai jelzőként. Hogy elkerüljük az ember által elégetett fosszilis tüzelőanyag hatását a mért δ13C értékre, egy úgynevezett Suesseffektus korrigálást alkalmaztunk. A guanó mintákon végzett 14C-es kormeghatározás alapján a barlangban folyamatosan halmozódott fel a guanó ~1200-tól napjainkig. Ez az időintervallum magába foglalja a középkori meleg időszakot (MWP – Medieval Warm Period), a kis jégkorszakot (LIA – Little Ice Age) és a jelenlegi globális felmelegedést. A tanulmányban ezek a globális klimatológiai időszakok részletesen vannak tárgyalva.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

45


Geológia Szalay Roland BBTE BGK, Geológia szak, III. év Témavezető: dr. Kis Boglárka-Mercédesz egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

Gázömlések valós idejű vizsgálata és térképezése a Keleti-Kárpátokban Romániában a neogén-negyedidőszaki vulkáni vonulat és annak szomszédos zónái tartalmazzák a legtöbb szén-dioxidban gazdag gázömlést, amelyek megjelennek természetes mofetták, buborékoló medencék és források formájában is. Munkánk célkitűzése, hogy a fentebb említett terület gázömléseit vizsgálva információkat gyűjtsünk azok természetéről és összetételéről. Vizsgálatunk 2018 szeptemberében megtartott terepbejárás során vette kezdetét, amely a Keleti-Kárpátok Székelyföldet érintő térségben zajlott: a Csomád területén, a Csíki-, Baróti-, Kászoni-medencében, Borszék környékén és Szaláncfürdőn. Emellet új méréseket eszközöltünk november folyamán Kovászna városa területén, valamint decemberben a Csomád környékén. A méréspontok összesen 79 helyszínt érintettek. Az eredményeink szerint a CO2 volt a gázok domináns összetevője, 0.96 és 98.08% között váltakozott, a CH4 koncentrációk nagyobb értékeket mutattak az Erdélyi-medence területén, valamint a Keleti-Kárpátok flis területén, amelyek valószínűleg a közelben található szénhidrogén-mezők következményei. A H2S koncentrációk legnagyobb értékét a Csomád területén kaptuk, amelyek feltételezhetően a vulkáni kigőzölgéshez kapcsolódnak.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

46


Geológia Ráduly Nándor BBTE BGK, Geológia szak, III. év Témavezető: dr. Kis Boglárka-Mercédesz egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

Szén-dioxid-térképezés lakott területen: esettanulmány Kovásznáról Kovászna városa a mofettái által nyújtott gyógykezeléseiről híres, de nemcsak a mofettákban találunk gázokat, hanem a magánházak pincéiben is, vagy akár kutakban vagy repedések mentén. A kovásznai lakosság a gázt tartalmazó pincéket úgy ismeri, mint a „dohos” pince, ám nem mindenki tudja, hogy ezek a pincék akár halálosak is lehetnek. Ezen helyszínek nincsenek pontosan feltérképezve, hogy ismertté váljanak azok a helyek, ahol a mofettagázokban levő CO2-koncentráció veszélyes a lakosságra nézve, ezzel fel lehetne kelteni a figyelmet az esetleges veszélyforrásokra. Kutatásunk célja felmérni Kovászna területén a gázfeltöréseket, térképezni azt és lehetséges összefüggést találni a tektonikai szerkezet és a gázok koncentrációja között. Az általunk alkalmazott Multi-Gas műszert alacsony hőmérsékletű, CO2-gazdag gázkibocsátásokra, mofettákra fejlesztették ki.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

47


Geológia Lőcsei Zsolt BBTE BGK, Geológia szak, II. év Témavezető: dr. Kis Boglárka-Mercédesz egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet

Kovásznai mofetták gázszintjének változása meteorológiai paraméterek függvényében A mofettákat úgy definiálhatjuk, mint egy vulkáni utóműködést, amely 100 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletű forró vízkitörés, vagy esetenként lehet száraz, amely CO2 gázt, míg a nedves mofetták szénsavas vizet tartalmaznak. A mofettagázok keletkezésében szerepet játszik a mélyben rejlő karbonátos kőzetek termikus átalakulása is, amely azt jelenti, hogy a vulkáni működéssel egy időben vagy annak szüneteiben, de még a kitörés után is több millió évig is akár gáz- és gőzszivárgások figyelhetők meg a térségben. Ezen kutatás azzal a céllal készült, hogy megtudjuk, milyen kapcsolat van a gázkiömlések és az időjárás között. Az általam monitorizált mofetta Kovásznán a kezelőközpontban található. Kovászna a FelsőHáromszéki-medence keleti peremén helyezkedik el. A mofetta gázait az 1982-ben lemélyített F1-es fúrásból táplálják. Ebből a fúrásból kap gázt az Őzike Hotel mofettája is. A mérések 2018 őszén kezdődtek, majdnem napi gyakorisággal, de az év decemberében, kényszerszünet következett, mivel a kezelőközpont a téli időszakban szünetel.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

48


Gyógypedagógia

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

49


Gyógypedagógia Keresztes Szidónia BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: Farkas Zsuzsanna adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

A matematika a probléma? Mi a megoldás? A matematikai szorongásról A mai modern világunkban a logikus gondolkodás, a matematika használata és annak elsajátítása igen fontos szerepet játszik, mégis sok akadályba ütközhet a számokkal való manipulálás. A tanulási zavarokon belül a matematikai tanulási zavar, azaz a diszkalkulia egyre gyakoribb a gyerekek körében. Míg ez idegrendszeri rendellenességnek tudható be, a matematikai nehézség egy ideiglenes állapot, mely nehezíti a matematika elsajátítását, viszont megfelelő tanítással optimalizálható. A tanulmányunkban a matematikai nehézséggel küzdő elemi iskolások matematikai szorongását vizsgáljuk 2., 3. és 4. osztályos tanulóknál (N=23). Célunk kideríteni, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél matematikai nehézség figyelhető meg, találunk-e összefüggést a matematikai szorongás mértékével, emellett a nemek közötti különbségeket is vizsgáljuk.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

50


Gyógypedagógia Bálint Csenge BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: drd. Petric Evelin tanársegéd, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

Beilleszkedési nehézségek és a szociális képességek kapcsolata óvodás gyerekek körében A gyerekek óvodás korban kezdenek el önállóak és nyitottak lenni, ebben az időszakban válik jelentőssé a kortársi kapcsolatok kialakítása, ezért nagyon fontos, hogy a gyerek megfelelően be tudjon illeszkedni társai közé, és megfelelően alakuljanak a szocio-emocionális képességei. Kutatásunkban 3–6 év közötti óvodás gyerekek, illetve szüleik és pedagógusaik vesznek részt. A felmérést az SDQ (Képességek és Nehézségek kérdőív) és a WM (a Szociális kompetenciák és alkalmazkodás kérdőív) kérdőívvel végeztük. A szülők és pedagógusok válaszai alapján 18 gyerek beilleszkedésében és szociális készségében mutatkozott nehézség. Ennek érdekében megalkottunk egy olyan programot, melynek célja ezen készségek fejlesztése. Feltételezésünk szerint az eredményekben szignifikáns együtt járás lesz kimutatható a beilleszkedési nehézségek és a szocio- emocionális képességek között, továbbá a beilleszkedési problémák tünetei csökkenek a beavatkozás hatására az utómérésben az előméréshez képest .

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

51


Gyógypedagógia Csergő Kinga BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Orbán Réka adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

Legózzunk MÁSként! Specifikus tanulási zavarok prevenciós programja Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a Lego, amely a világ egyik legnépszerűbb építőjátéka, szerepjátékkal kombinálva milyen mértékben állja meg a helyét prevenciós programként. Előzetes felmérések alapján 10 alkalomból álló prevenciós programot dolgoztunk ki olyan 4–6 év közötti óvodás gyerekek számára, akik specifikus tanulási zavarra veszélyeztetettnek bizonyultak. A felmérést az MSSST szűrőteszttel és a vizuális percepció vizsgálatára kidolgozott Frostig-teszttel végeztük. A program különlegessége – a vizuális észlelést, kommunikációt és mozgást fejlesztő játékok mellett – a mérnök, építő és szállító szerepben történő csoportos építés. Összefüggéseket vizsgáltunk a nagymozgások, a vizuo-perceptuomotoros képességek, a szem-kéz koordináció és a téri orientáció között. Továbbá azt feltételeztük, hogy azok a gyerekek teljesítenek jól mindhárom szerepben (szállító, építő, mérnök), akik magas pontszámot értek el a nyelvi képességek és a vizuális észlelés terén. A beavatkozás hatására pozitív fejlődést vártunk a gyermekek vizuális észlelésében, motoros és nyelvi képességeiben.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

52


Gyógypedagógia Moga Edit-Orsolya BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Orbán Réka adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

A figyelmes MANÓ (A nehezen olvasó gyermekek szövegértés-fejlesztésének hatása a figyelemre) Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a Lego, amely a világ egyik legnépszerűbb építőjátéka, szerepjátékkal kombinálva milyen mértékben állja meg a helyét prevenciós programként. Előzetes felmérések alapján 10 alkalomból álló prevenciós programot dolgoztunk ki olyan 4–6 év közötti óvodás gyerekek számára, akik specifikus tanulási zavarra veszélyeztetettnek bizonyultak. A felmérést az MSSST szűrőteszttel és a vizuális percepció vizsgálatára kidolgozott Frostig-teszttel végeztük. A program különlegessége – a vizuális észlelést, kommunikációt és mozgást fejlesztő játékok mellett – a mérnök, építő és szállító szerepben történő csoportos építés. Összefüggéseket vizsgáltunk a nagymozgások, a vizuo-perceptuomotoros képességek, a szem-kéz koordináció és a téri orientáció között. Továbbá azt feltételeztük, hogy azok a gyerekek teljesítenek jól mindhárom szerepben (szállító, építő, mérnök), akik magas pontszámot értek el a nyelvi képességek és a vizuális észlelés terén. A beavatkozás hatására pozitív fejlődést vártunk a gyermekek vizuális észlelésében, motoros és nyelvi képességeiben.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

53


Gyógypedagógia Molnár Brigitta BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Orbán Réka adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

Hogyan írjuk: J vagy Ly? (Helyesírási problémák kiküszöbölése Dobble-val) Kutatásunkban arra keresünk választ, hogy a Dobble kártyajáték mint fejlesztő eszköz mennyire hatékony osztálytermi keretek között. Fő célunk 3. és 4. osztályos tanulók helyesírásának fejlesztése Dobble által, amelynek hatékonyságát összehasonlítjuk a hagyományos papír-ceruza módszerrel. Összefüggéseket kerestünk a kognitív képességek és a helyesírás között, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy az írásproblémás gyerekek helyesírást fejlesztő programja pozitívan befolyásolja-e a kognitív képességek alakulását. A kutatásunk előmérésének eredményei alapján kialakítottunk két illesztett kísérleti csoportot, vigyázva arra, hogy a két csoport homogén, ekvivalens legyen. Mindkét csoportnál 10 alkalomból álló beavatkozást végeztünk. Feltételezzük, hogy a Dobble mint fejlesztő eszköz hatékonynak bizonyul a helyesírás javulásának tekintetében, amely a várható eredményeink szerint a kognitív képességekre is kihatással van.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

54


Gyógypedagógia Reizer Szabina BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Kálcza-Jánosi Kinga adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

Összehasonlító elemzés az érzelmi és viselkedészavarok értékelésében a gyerekek, a szülők és a tanárok szemszögéből sérült és ép populáció mentén Az érzelmi és viselkedészavarok (EBD) egyre nagyobb mértékben vannak jelen ép illetve sérült gyerekek körében, viszont Romániában kevés kutatás vizsgálja a gyerekek, szülők és tanárok hozzáállását ezekhez a zavarokhoz.A kutatás célja, hogy a tanárok és a szülők közötti különbségeket azonosítani tudjuk, hiszen a diagnózis felállítása során többnyire az ők véleményére támaszkodunk. Nagyon fontos, hogy a tanárok és a szülők válaszai alapján azonosítani tudjuk a problémát mutató gyerekeket. Kutatásunkban szatmárnémeti, marosvásárhelyi, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi 10–15 év közötti ép és sérült gyerekek vettek részt. A felmérés során a Gyermekviselkedési Kérdőív (CBCL) szülői és önértékelő változatát, az ERQ-CA, a Diszruptív Viselkedészavarok (DBD) értékelő skála szülőknek/tanárnak a gyerekekről szóló változatát, a Szülői nevelési stílus kérdőívet (PSQ) és a HEXACO személyiségtesztet használtuk. Hipotézisünk az, hogy különbség mutatható ki a szülő/gyerek és tanár/szülő értékelésének egyetértése között az SNI és az ép gyerekek között, az SNI csoport esetében nagyobb az inkordancia.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

55


Gyógypedagógia Balázs Regina BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, II. év Témavezető: dr. Orbán Réka adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

Kukucskálok. ASD gyermekek zenei pszichomotoros fejlesztőprogramjának hatása a szociális képességeikre Az autizmus spektrumzavar pervazív fejlődési zavar, mely hatással van a teljes személyiségre és befolyásolja a különböző képességek fejlődését. Jellemzőit két nagy csoportba sorolhatjuk: a társas kommunikáció és szociális interakciók akadálya, valamint ismétlődő, sztereotip tevékenységek és érdeklődési kör figyelhető meg. Pszichomotoros képességeiknek fejlődése kapcsolatban áll a szocializációjuk kialakulásával, mert idegrendszeri lokalizációjuk az agy ugyanazon területén található. A zene szintén nagy hatást gyakorol a szocializációra. Kutatásunk során egy egyéni design segítségével azt vizsgáljuk, hogy a pszichés és motoros képességek zenei fejlesztése milyen változásokat eredményez a szociális képességekben, valamint az egyes alterületek között milyen összefüggések ismerhetők fel. Ennek érdekében kidolgoztuk a Kukucskálok zenei pszichomotoros fejlesztőprogramot, mely tíz alkalomból áll, és célja, hogy a pszichomotoros képességek zenével való fejlesztése által elősegítse a szocializációt.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

56


Gyógypedagógia Szekeres Renáta BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Farcas Susana adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

A háromlabdás zsonglőrtechnika hatása 5–7. osztályos tanulási zavaros gyerekek részképességeire és énképére nézve A mai digitális világban a gyerekek egyre kevesebb időt töltenek mozgásos tevékenységgel. A tanulási zavaros gyerekeknek még inkább szükségük lenne mozgásos-észleléses tapasztalatok szerzésére. A zsonglőrködés több ezer éves múltra tekint vissza, már az ókori egyiptomiak is művelték hétköznapjaikban, ettől függetlenül ma nem igazán ismert hobbiként. A dobások közbeni váltott kar, keresztmozgás elősegíti a két agyfélteke együttműködését, harmonizálja az idegrendszert. A háromlabdás zsonglőrtechnika számos területen fejti ki pozitív hatását. Ezeknek vizsgálatáról specifikus tanulási zavaros gyerekek körében nincsenek előzetes publikált kutatások, azonban magáról a zsonglőrködés fejlesztő jellegéről több forrásban is olvashatunk. Kutatásunkban 11–14 éves specifikus tanulási zavaros gyerekek vesznek részt. Várhatóan a beavatkozás következtében a gyerekek figyelemkoncentrációja, szekvencialitása javul az előméréshez képest. A program hatására a kognitív képességeik fejlődnek, emellett énképük pozitívabb irányba mozdul el a sikerélménynek köszönhetően.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

57


Gyógypedagógia Petkes Zsuzsánna Orsolya BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Kálcza-Jánosi Kinga adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

Speciális nevelési igényű és ép gyerekek közös érzékenyítése a másság elfogadására a szerepjáték módszerével Bevezető: A másság elfogadása nagyon fontos társadalmunkban. A kutatásunk célja, hogy információkat nyerjünk a többségi iskolába járó gyerekek sérültekkel szembeni attitűdjéről. Továbbá célunk, hogy a közös (SNI és ép gyerekek) érzékenyítő program hatását vizsgáljuk. Módszer: Kutatásunkban N=52 gyerek vett részt, általános iskolás (n1= 42) és SNI-s (n2=10) gyerekek. A két kísérleti csoport közösen érzékenyítő programban részesült. Felhasznált kérdőívek: DBD-Diszruptív viselkedészavarok értékelő skála, CBLC-Gyermekviselkedési kérdőív, ERQ-CA-gyerekek és serdülők érzelemszabályozását mérő kérdőív, CATCH-Attitűd kérdőív. Eredmény: Kutatásunk rávilágított, hogy együtt járás figyelhető meg az érzelmi szabályozás, az érzelmi és viselkedészavar tünetek, valamint a sérültekkel szembeni attitűd között az SNI és az ép gyerekek esetében egyaránt, illetve a programunk hatásosnak bizonyult. Következtetés: Számos tényező befolyásolhatja az érzelmi és viselkedési faktorokat, valamint a sérültekkel szembeni attitűdöt. Az érzékenyítő program hatása két különböző csoportnál más-más területet fejlesztett.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

58


Gyógypedagógia Szőcs Anna BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Farcas Susana adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

Csak a jó tanulók motiváltak vagy a gyengébben teljesítők is? A tanulási nehézséggel küzdő diákok teljesítménymotivációja Tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés a tanulási nehézségek és a teljesítménymotiváció között a hátrányos helyzetű tanulók esetében. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy csak a jó tanulók motiváltak vagy a gyengébben teljesítők is, illetve mi határozza meg a hátrányos helyzetű tanulók iskolai teljesítményét. Kutatásunkban összesen 79 diák (N=79) vett részt, 6–8. osztályos tanulók. A diákok többsége gyermekotthonban nevelkedik, vannak, akik egy szülő által nevelt – csonka családokból származnak, hátrányos helyzetű tanulók. A tanulmányi eredmények és tanulási nehézségek felmérésére önbeszámoló kérdőívet használtunk, továbbá alkalmaztuk az iskolai helyzetekre vonatkozó Teljesítmény Motivációs Skálát (AMS-R), a Motiváció és Tanulási Stratégiák Kérdőívet (MSLQ) az önszabályozó tanulás felmérésére.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

59


Gyógypedagógia Vida Timea BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Kálcza-Jánosi Kinga adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

A sérültekhez való viszonyulás és szülők kompetenciaérzés-vizsgálata speciális nevelési igényű, valamint ép gyermeket nevelő szülők között A sikeres integráció egyik alapfeltétele a befogadó környezet. A speciális nevelési igényű gyermek szüleinek igényeivel, kérdéseivel, problémáival kevesen foglalkoztak eddig. Kutatásunk célja, hogy a kérdőívek alkalmazásával információt nyerjünk az ép és sérült gyerekeket nevelő szülők általános gyógypedagógiai ismereteiről, sérültekkel szembeni attitűdjéről, és a szülői kompetenciaérzésükről. Vizsgálatunkban 105 Kovászna megyei szülő vett részt, életkoruk 24 és 61 év között változott. Kutatásunkban két csoporttal dolgoztunk: ép és sérült gyerekek szülei. Az alábbi eszközöket használtuk: Személyi adatlap, Általános gyógypedagógiai ismereteket mérő kérdőív, Sérültekkel szembeni attitűd kérdőív (CATCH adaptált változata), Szülői kompetenciaérzést mérő kérdőív (Parenting Sense of Competence Scale). Kutatásunk rávilágíthat a két csoport közötti különbségre és arra, hogy a szülői kompetenciaérzés szintje együtt jár a sérültekkel szembeni attitűd szintjével az ép és sérült gyereket nevelő szülőknél egyaránt. A sérültekkel szembeni attitűdöt sok tényező befolyásolhatja különböző módon és mértékben.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

60


Gyógypedagógia Czine Hunor BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Orbán Réka adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

Figyelem Őrzői (Figyelem fejlesztése társasjátékkal) A figyelem fenntartása napjainkban egyre nehezebb feladat, mivel a gyermekek már nem játszanak eleget az elektronikus eszközök jelenléte miatt. Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy hogyan fejleszthető társasjátékkal a mai 8–10 éves iskolások figyelme, illetve hogyan hat a figyelem fejlesztése a fonológiai tudatosságukra. Eszközeink a Pieron-figyelemteszt, valamint Jordanidisz Ágnes fonológiai tudatosság tesztje, melyek alapján kiválasztottuk a résztvevőket a fejlesztési programba. A veszélyeztetett tanulókkal az általunk készített figyelemfejlesztő társasjátékot játszottuk. Hipotézisünk, hogy a vizuális koncentrált figyelem prediktora a fonológiai tudatosságnak, valamint a komplex figyelemfejlesztő társasjátékon alapuló program hatékonyan befolyásolja a gyermekek fonológiai tudatosságát és a figyelmét. Célunk, hogy fényt derítsünk arra, hogy az általunk készített társasjáték mennyire játszik fontos szerepet a figyelem fejlesztésében, és indirekt módon befolyásoljuk a gyermekek részképességének fejlődését.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

61


Gyógypedagógia Harkel Helga BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: drd. Petric Evelin tanársegéd, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet dr. Kálcza-Jánosi Kinga adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

Ép gyerekek sérültekkel szembeni attitűdjének és szocio-emocionális kompetenciáinak kapcsolata Napjainkban nagyon fontos, hogy a gyerekeket megismertessük a sérültek életével, mivel fontos az integráció szempontjából az elfogadás kialakítása és a sérültekkel szembeni attitűd pozitív irányba történő változtatása. Kutatásunk célja az volt, hogy az ép gyerekeket megismertessük a speciális nevelést igénylők sajátosságaival. A résztvevők 6. osztályos diákok, akik hagyományos oktatású iskolába járnak. A diákok száma 55, melyből a kérdőívek feldolgozása után 20 gyerek került kiválasztásra. A felmérő eszköz egyike a SECQ – szocio-emocionális kompetencia kérdőív volt, a másik pedig a CATCH sérültekkel szembeni attitűdöt mérő kérdőív. A beavatkozás során olyan eszközt alkalmaztunk, amely számítógép-alapú, kérdés-válasz típusú feladatokból állt. A feldolgozott témák a következők voltak: hallássérülés, látássérülés, mozgássérülés, beszédhibák, tanulási zavarok, ADHD, viselkedési problémák. Az eredményeink alapján a SECQ kompetenciái közül önirányítás, felelős döntéshozatal terén figyelhető meg változás és az attitűd kognitív komponensében tendencia észlelhető a változásra.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

62


Gyógypedagógia Moni Imola BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év Témavezető: dr. Orbán Réka adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet

A szülőcsoportban való részvétel mit adhat egy anyának és gyermekének A kutatásunk három részből tevődik össze. Az első részben az anyai önértékelést, az anya-gyerek kötődést és a gyerek szociális képességeinek öszszefüggését vizsgáljuk, korrelációs designnal. Résztvevők: 20 székelyudvarhelyi anya és gyereke, akik a korai fejlesztő központ foglalkozásainak aktív részvevői. A második részben a résztvevő anyákat és gyerekeiket 3 csoportba osztottuk az alapján, hogy milyen foglalkozásokon vesznek részt a korai fejlesztőben. Az első csoportba 10 első gyerekes anya került, akiknek gyermekei ép fejlődésűek és mozgásos foglalkozásra járnak. A második csoportban 5 anya van, akiknek gyermeke eltérő fejlődésmenetű. A gyerekek egyéni foglalkozásra járnak, az anyák pedig szülőcsoportba. A harmadik csoportban is 5 anya van, eltérő fejlődésmenetű gyermekkel, a gyerekek egyéni foglakozásra járnak, viszont a szülők nem járnak tevékenységre. A 3 csoportot vizsgálva rámutatunk az anyai önértékelés, a kötődés és a gyermek szociális képességei terén mutatkozó különbségekre. A harmadik részben egyéni designt alkalmazunk két anyánál a harmadik csoportból. Vizsgáljuk az általunk vezetett újonnan induló szülőcsoportban való részvétel hatását az említett konstruktumokra.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

63


Gyógytorna - Testnevelés és Sport

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

64


Gyógytorna - Testnevelés és Sport Sibianu Andrea BBTE TSK, Gyógytorna szak, III. év Témavezető: Balla Béla-József tanársegéd, BBTE TSK

Figyelemfejlesztés gyógytorna által óvodáskorban A kutatás bemutatja a nagycsoportos gyerekek (4,5–6,5 év) figyelmének a fejlesztését gyógytorna által, célozva az egyensúly és koordináció kiemelt fejlesztését. A kiválasztott csoport a kisbácsi óvoda nagycsoportosai. Kutatásban részt vett 18 óvodás, akik nem rendelkeznek semmilyen neurológiai, mozgásszervi problémával. Az óvónők szerint a gyerekek figyelme labilis, ezt alátámasztja a figyelem előzetes mérése. Feltételezésem szerint a gyermekek egyensúlyi és koordinációs képességének a fejlesztése, gyógytorna-gyakorlatok és fejlesztőjátékok segítségével, a figyelmük fejlődéséhez vezet. Előzetesen 2018 decemberétől 2019 januárjáig teszteltem a gyermekek figyelmét, koordinációs és egyensúlyi képességét. A kutatásban használt tesztek: Szék-lámpa figyelemteszt, KTK (Körperkoordinations test für Kinder) koordinációs teszt két feladata és BESS (Balanced Error Scoring System) egyensúly teszt. Februártól április 18-ig tartó mozgásprogrammal avatkoztam be heti 2-3-szor, alkalmanként 40 perces időtartammal. A kutatást utólagos tesztelés zárta a fenti tesztekkel. A kutatás eredményessége a gyerekek figyelmének a javulásában, egyensúlyi és koordinációs képességének a fejlődésében látható.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

65


Gyógytorna - Testnevelés és Sport Oláh Réka BBTE TSK, Gyógytorna szak, mesterképzés II. év Témavezető: Boros-Bálint Julianna egyetemi docens, BBTE TSK, Gyógytorna és Elméleti Tantárgyak Intézete

Szétnyílt hasizom rehabilitációja LoveYourBelly módszerrel várandósság után A mára már jelentősen megváltozott, egészségtelen életmódnak, a szülések kitolásának, illetve az egyre nagyobb babák születésének köszönhetően a várandósság utáni szétnyílt hasizom (rectus diastasis) a nők 70%-át érinti, amely kellemetlen esztétikai és egészségügyi problémákat eredményez. Kutatásom célja a LoveYourBelly tornaprogram hatásának vizsgálata a rectus diastasis kezelésében. Vizsgálatomat 12 szétnyílt hasizommal rendelkező fiatal édesanyán végeztem különböző tesztek és a számukra egyénileg összeállított gyógytornaprogram alapján. Rendszeres gyógytorna végzése következtében pozitív eredményeket kaptam: legelső jel a hátfájdalom csökkenése volt, melyet követett az izmok állóképességének növekedése, illetve a derékbőség csökkenése. Ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a LoveYourBelly mozgásprogram eredményes terápiás módszer a rectus diastasis rehabilitációjában.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

66


Informatika I: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

67


Informatika I: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk Kovács Patrik BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: Bodó Zalán docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Funcjet, a függvények világa A függvények nagy szerepet játszanak a mindennapjainkban. Vannak tényezők, amelyek befolyásolják az egyes események kimenetelét, függenek a körülményektől. A számítástechnika történelme során több olyan programozási nyelv látott napvilágot, melyeknek fő eleme a függvény. Ezek az ún. funkcionális nyelvek és bizonyos paradigmáknak felelnek meg, mint pl. a „pure” függvények, „high-order” függvények, immutabilitás, amelyeknek olyan pozitív következményük van, mint a lusta kiértékelésnek az adaptálhatósága. A célom egy új programozási nyelv megalkotása, ami ezeket a paradigmákat figyelembe veszi, kihasználva ezek pozitív tulajdonságait. De miért van erre szükség? Hiszen nagyon sok olyan programozási nyelv létezik már (pl. Haskell, Clean), melyek betartják a funkcionális programozási elveket, lusta kiértékelést alkalmaznak. Ezeknek a nyelveknek a zöme deklaratív, ezért nehéz használni őket azoknak a programozóknak, akik imperatív nyelvekhez vannak szokva. Sőt, vannak esetek, amikor kifejezetten nehéz deklaratív módon programozni, szükség lenne bizonyos utasítások láncolatára. Az általam alkotott nyelv, bár imperatív, mégis betartja a funkcionális paradigmákat, kihasználva ennek előnyeit.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

68


Informatika I: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk Sütő Ágoston BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: Robu Judit docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Egyenletek, lépésről lépésre A projekt célja egy olyan programozási nyelv megalkotása, amellyel algebrai kifejezések átalakítási szabályait lehet leírni, majd ezen szabályok segítségével különböző matematikai feladatokat lépésről lépésre megoldani. Ilyen feladat lehet egy kifejezés egyszerűbb alakra hozása, deriválása vagy egy egyenlet megoldása. A lépéseknek minden esetben az iskolában tanult módszert kell követniük, vagyis nem „gépi”, hanem „emberi” logikával kell megoldaniuk a feladatot. A nyelv szabályai egy mintával kezdődnek, ezt számítások és kikötések követik. A számítások során az illesztett kifejezést beépített függvények segítségével dolgozhatjuk fel, a kikötések pedig olyan tulajdonságok, amelyeknek egy számított érték meg kell feleljen ahhoz, hogy a szabály alkalmazásra kerüljön. A projekt három részből áll: egy fordítóból, amely a szabályokat C++ nyelvű kódra fordítja; magukból a szabályokból, szabályhalmazokba csoportosítva; és a futtatható környezetből, amely a nyelvben használt függvények és szerkezetek (például mintaillesztés) leírását tartalmazza. A program C++17-ben íródott, a lexikális elemzőt flex, míg a szintaktikai elemzőt bison generálja.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

69


Informatika I: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk Kádár Norbert BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: Bodó Zalán docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Dalfelismerés ujjlenyomat-készítő algoritmussal Az ujjlenyomat-készítő algoritmusok célja összetett adatokból kiragadni a legfontosabb kulcsjellemzőket. Ezek a jellemzők alkotják az adat ujjlenyomatát, amely egyedi és pontosan meghatározza a hozzátartozó adatot. Ezen dolgozat témája egy ujjlenyomat-készítő algoritmus megalkotása, melynek segítségével gyors és pontos dalmeghatározás valósítható meg. A dalmeghatározó algoritmus kezdetben a beérkező hanganyagot dolgozza fel, amely kulcsfontosságú az algoritmus működéséhez. A digitális jel különböző szűréseken esik át, majd alkalmazzuk rá a Fourier-transzformációt, ezáltal szétbontjuk frekvenciakomponensekre. A dekompozíció során nyert frekvenciakomponensekre alkalmazható az ujjlenyomat-készítés. Az ujjlenyomat készítése során megkeressük a hang spektrumában a kiemelkedően erős frekvenciákat, és ezeket megtartva létrehozzuk a részletes ujjlenyomatot. A részletes ujjlenyomatokat elmentve létrehozunk egy adatbázist, melynek segítségével megvalósítható a gyors keresés. A dolgozat a dal meghatározásának ezen folyamatát járja körül, bemutatva az elkészített mobilalkalmazást és kitérve az implementációs kihívásokra.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

70


Informatika I: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk Lőrincz Szabolcs-Botond BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: Pável Szabolcs doktorandusz, BBTE MIK

Disztorziókorrekció neurális háló alkalmazásával A legtöbb disztorziókorrekciós módszer egyszerű geometriai disztorziókra fektet hangsúlyt, mint például a radiális disztorziók. Ezek a módszerek két nagyobb osztályba sorolhatók: amelyek kalibrációs rácsot használnak, illetve azok, amelyek több különböző nézetből elkészített felvétel alapján bizonyos geometriai megszorításokat aknáznak ki. Abban az esetben, ha a disztorziók komplexebbek, például ha a kamera egy jármű szélvédője mögött van elhelyezve, általában ugyancsak kalibrációs rácsot használnak fel. Figyelembe véve az ilyen típusú disztorziók sokféleségét, nem megoldható, hogy minden esetben laboratóriumi körülmények között méréseket végezzünk. Munkánk eredménye azt mutatja, hogy a javasolt módszerrel lehetséges megbecsülni és kijavítani tetszőlegesen sokféle és bonyolult disztorziót, valamint azt is bizonyítja, hogy a szemantikus információk és az optikai folyam felhasználása feljavítja a disztorziókorrekciós eljárást.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

71


Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

72


Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások Máthé Orsolya, Miklós Botond BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: Farkas Attila szoftverfejlesztő, BBTE MIK, Codespring Bege István szoftverfejlesztő, BBTE MIK, Codespring Sulyok Csaba doktorandusz, BBTE MIK

Woody. Nyílászárók tervezésére és gyártására alkalmas szoftverrendszer A nyílászárók (ablakok és ajtók) gyártása során olyan problémákat figyelhetünk meg, mint a papíron elvégzett bonyolult számítások időigényessége, néha pontatlansága, ez pedig váratlan kiadást, időt és munkát jelenthet a cég számára. A Woody projekt célja megkönnyíteni és hatékonyabbá tenni a fafeldolgozó műhelyben a mindennapi munkát. A megrendelések nyilvántartása mellett lehetőséget nyújt egy szabásjegyzék generálására is. Ez magába foglalja a műhelyrajzot méretarányosan kirajzolt ábrákkal és a termék elkészítéséhez szükséges faelemek listáját. A szoftver egy optimális vágási stratégiát is javasol ezen faelemek kivágására, ezzel csökkentve az anyagveszteséget. A termékek leírása egy erre a célra kifejlesztett szakterület-specifikus nyelvvel (DSL) történik, így az alkalmazás könnyen bővíthető, skálázható a felhasználó igényei szerint. A reszponzív webes felület lehetőséget ad műhelyen kívüli használatra, így akár helyszíni képeket is fel lehet tölteni mobileszközről, amelyek elősegítik a gyártási és behelyezési folyamatot. A dolgozat részletes bemutatást nyújt az alkalmazás architektúrájáról, a felhasznált technológiákról és a fent említett funkcionalitásokról.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

73


Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások Csiki László BBTE MIK, Proiectarea și dezvoltarea aplicațiilor Enterprise szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Ruff Laura-Ildikó egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

CrowDesk: Remote working platform A technikai fejlődés következtében napjainkban egyre gyakoribb az informatika területén a remote working, vagyis lehetségessé vált otthonról is dolgozni. Számos alkalmazás készült azzal a céllal, hogy feloldja a dolgozók számára a távolság okozta nehézségeket. Dolgozatomban egy olyan általam létrehozott alkalmazást mutatok be, amelyet azzal a céllal készítettem el, hogy az megkönnyítse a felek közötti kommunikációt és segítse az eredményesebb munka elérését. A rendszert egy központi NodeJS szerverből, egy Kurento Media szerverből és egy Angular webes felületből hoztam létre. A platform egy olyan webes alkalmazás, amelyen keresztül a résztvevők állandó konferenciahívásban lehetnek, szöveges üzeneteket és fájlokat oszthatnak meg egymás között, valamint a képernyőt is megoszthatják. Csoportos és privát beszélgetésekhez egyaránt lehetőséget nyújt az applikáció. Beépítettem egy olyan funkcionalitást, ami által a felhasználók közötti csoportos beszélgetésből egyszerűen lehet váltani egyéni beszélgetésre, ezzel szerettem volna pótolni a többi hasonló alkalmazás hiányosságát.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

74


Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások Szász Kata BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: dr. Simon Károly adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Blood Notes: Véradással kapcsolatos információs rendszer és mobilalkalmazás a véradók számára A Blood Notes projekt célja a véradás elősegítése és népszerűsítése, illetve egy hatékony és folyamatosan rendelkezésre álló kommunikációs csatorna kialakítsa a projekt két célcsoportja között. Az egyik célcsoportot a vért adni szándékozó személyek alkotják, akik számára egy mobiltelefonos alkalmazást biztosít a rendszer véradásaik dokumentálására és egyéb véradással kapcsolatos szolgáltatások használatára. A másik célcsoportba a véradó központok alkalmazottai tartoznak. Számukra egy olyan webes felületet biztosít a Blood Notes, amelyen kezelni tudják a mobiltelefonokon megjelenő informatív anyagokat, illetve értesítéseket küldhetnek az aktuális vérszükségletről. A szoftverrendszernek három alkotóeleme van: egy iOS és Android platformon működő alkalmazás a donorok számára, egy webalkalmazás a véradó központok alkalmazottainak, illetve egy központi szerver, amely az adatokat kezeli és szolgáltatja. A dolgozat szemlélteti a rendszer működését, architektúráját, részletezi a funkcionalitásokat, a felhasznált technológiákat és eszközöket.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

75


Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások Mikes-Jakab Csaba BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: Bartus Levente szoftverfejlesztő, Codespring dr. Simon Károly adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

MERX: általános szoftverrendszer termékspecifikációk megjelenítésére mobileszközökön A MERX projekt célja egy olyan szoftver megvalósítása, amely elősegíti különböző termékspecifikációk részletes megjelenítését mobileszközökön. Az alkalmazás hasznos lehet mind a potenciális vásárlók, mind az eladók számára. Használati köre széles, vásárokon és kiállításokon is használható, szórólapok és egyéb papír alapú reklámanyagok helyettesítésére is alkalmas. A vásárlónak nem kell várnia az eladóra, hogy részletes információt kapjon egy termékről, hanem egy QR kód leolvasása után mobilkészülékén azonnal eléri az adatokat és el is tudja menteni azokat a későbbi megtekinthetőség érdekében. Az eladónak nem kell többoldalas részletes leírást kinyomtatnia a terméke mellé, elegendő egy QR kód feltüntetése. A rendszer általános, a termékek tulajdonságainak listája és azok megjelenítése is testreszabható. A konkrét adatokat a rendszer az eladók készletnyilvántartó adatbázisaiból olvassa be. Az adatok megjelenítése dinamikusan történik az eladó által meghatározott sablonok alapján. A dolgozat bemutatja az alkalmazás felépítését és működését, illetve a megvalósításához felhasznált technológiákat, módszereket és eszközöke

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

76


Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások Koncsag Krisztián, Molnár Krisztina BBTE MIK, Informatika szak, III. év BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: dr. Gaskó Noémi sdocens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet dr. Bodó Zalán docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Overtone: Kiterjesztett valóságon alapuló névjegykártya-felismerő alkalmazás Vannak, akik a névjegykártyákat már ódivatúnak tartják, mert úgy gondolják, minden fontos információt meg tudnak kapni egy kis internetes böngészéssel. Habár ennek a kijelentésnek van valóságalapja, a stílusos névjegykártya ma is az üzleti világ egyik nélkülözhetetlen eleme. Minden hasznos információ rólunk/cégünkről egy helyen össze van gyűjtve, az egyetlen problémát az adatok módosulása jelenti, ugyanis senki nem garantálja, hogy nem fog megváltozni a cég székhelye, a telefonszámunk, a weboldalunk vagy bármilyen más információ rólunk. Egy ilyen változást követően sajnos máris valótlan adatok vannak a potenciális üzlettársaink kezében. A mai gazdasági pörgésben nem engedhetjük meg magunknak, hogy ehhez hasonló hibák miatt egy-egy üzleti tevékenység sikeressége megkérdőjelezhető legyen. Az Overtone alkalmazás ezt a problémát hivatott megoldani. Célja, hogy az egyre inkább fejlett kiterjesztett valóság (augmented reality) segítségével a névjegykártyák világát érdekesebbé tegye és segítsen felvenni a versenyt a 21. század rohamos fejlődésével és folyamatos változásával.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

77


Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások Balogh Szabolcs BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: dr. Simon Károly adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Beléptető és monitorizáló rendszer a Harghita Business Center inkubátorház számára A székelyudvarhelyi Harghita Business Center kezdő vállalkozásoknak ad otthont, infrastruktúrát biztosítva működésükhöz. A CheckIn System az inkubátorház számára létrehozott webes alkalmazás, amely lehetővé teszi az irodaházon belüli tevékenységek követését. A rendszeren keresztül a dolgozóknak lehetőségük van érkezésüket és távozásukat jelezni, egy felhasználóbarát, mobileszközön is könnyen használható kezelőfelület segítségével. A valós idejű kommunikációnak köszönhetően folyamatosan követhető, hogy kik dolgoznak még az épületben. A recepciónál kihelyezett képernyőn bárki számára látható, hogy az adott pillanatban melyik irodákban zajlanak tevékenységek. Ez azért is hasznos, mert minden emeleten az első érkezőnek ki kell kapcsolnia a riasztórendszert, és a nap végén az utolsó távozónak vissza kell kapcsolnia azt. A rendszer az irodaház ügyintézője számára is biztosít egy felületet a cégek, alkalmazottak, irodák kezelésére, illetve a naplózott adatok és az ezek alapján készített statisztikák megjelenítésére.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

78


Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások Csala Krisztián, Nagy Barnabás BBTE MIK, Informatika szak, III. év BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: dr. Bodó Zalán docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Játékfejlesztés Unity-vel és mesterséges intelligenciával Dolgozatunkban egy olyan Unity-ben fejlesztett stratégiai játék készítését mutatjuk be, melyben helyi és hálózati játékmód egyaránt elérhető, emellett a játékosnak lehetősége van egy intelligens rendszer ellen is játszani. A Unity egy 3D-s játékmotor, melyben könnyedén lehet olyan alapvető funkcionalitásokat implementálni, amelyek szükségesek a játék felépítéséhez, úgy mint a 3D-s modellek inicializálása, a különböző textúrák alkalmazása stb. Szükség volt rá, hogy ezek mellé mi magunk írjunk meg olyan funkciókat, amelyekkel a legtöbb játék rendelkezik (pl. mentési/töltési funkció). A szervert – mivel hálózaton keresztüli játékot is lehetővé akartunk tenni – NodeJS-ben implementáltuk, a felhasználókat és a lobbykat MongoDB adatbázisban tároljuk, a kommunikációt pedig a HTTP protokoll segítségével oldottuk meg. A felhasználónak lehetősége nyílik betanítani egy gépi tanuló rendszert is, amely elsajátítja a játékos által használt mintákat, lépéseket, és több célra is felhasználható: a betanított rendszerek ellen lehet majd játszani, illetve, ha a felhasználónak valamilyen oknál fogva nincs ideje a játékra, helyettesítheti magát ezzel az általa betanított rendszerrel.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

79


Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások Takács Kálmán, Döngölő Zsolt BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: Ráduly Sándor szoftverfejlesztő, BBTE MIK, Codespring Kis Anna szoftverfejlesztő, BBTE MIK, Codespring Sulyok Csaba doktorandusz, BBTE MIK, Codespring

Bookta: Online könyvesboltok bányászására és csoportos rendelésre alkalmas szoftverrendszer A Bookta alkalmazás célja, hogy online könyvesboltokból nyerje ki a rendelkezésre álló könyvek információit adatbányászat (ezen belül web scraping) segítségével, majd a felhasználók elé tárja ezeket egy mobilalkalmazás keretében. A rendszer lehetővé teszi, hogy a felhasználó rákeressen szűrők segítségével egy adott könyvre, értékeljen egy könyvet, kosarába helyezze, kedvencekhez adja, valamint csoportos rendelést hozzon létre. A csoportos rendelésbe történő felhasználók meghívása egy linken keresztül történik, amely minden rendelésnél egyedi, és a rá hivatkozó személyt az alkalmazásba irányítja. Ebben az esetben szabadon böngészhetjük a csatlakozott felhasználók kosarait. Továbbá a rendszer alkalmas a könyvek árainak, kiszállítási idejének összehasonlítására különböző üzletekben. Így egy egységes platformon szabadon kereshetünk a webáruházakban levő könyvek között, és kiválaszthatjuk a számunkra legelőnyösebb üzletet, amelyben egyénileg vagy csoportosan vásárolhatunk. Jelen dolgozat bemutatja a Bookta nevű szoftverrendszer architektúráját, működését és megvalósításának részleteit, utóbbin belül a fejlesztés során felhasznált technológiákat, eszközöket és módszereket.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

80


Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások Heim László BBTE MIK, Informatika szak, III. év Témavezető: dr. Bodó Zalán docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Valós Idejű Stratégiai Játék Programozóknak A technikai fejlődés következtében napjainkban egyre gyakoribb az informatika területén a remote working, vagyis lehetségessé vált otthonról is dolgozni. Számos alkalmazás készült azzal a céllal, hogy feloldja a dolgozók számára a távolság okozta nehézségeket. Dolgozatomban egy olyan általam létrehozott alkalmazást mutatok be, amelyet azzal a céllal készítettem el, hogy az megkönnyítse a felek közötti kommunikációt és segítse az eredményesebb munka elérését. A rendszert egy központi NodeJS szerverből, egy Kurento Media szerverből és egy Angular webes felületből hoztam létre. A platform egy olyan webes alkalmazás, amelyen keresztül a résztvevők állandó konferenciahívásban lehetnek, szöveges üzeneteket és fájlokat oszthatnak meg egymás között, valamint a képernyőt is megoszthatják. Csoportos és privát beszélgetésekhez egyaránt lehetőséget nyújt az applikáció. Beépítettem egy olyan funkcionalitást, ami által a felhasználók közötti csoportos beszélgetésből egyszerűen lehet váltani egyéni beszélgetésre, ezzel szerettem volna pótolni a többi hasonló alkalmazás hiányosságát.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

81


Kémia I: Biokémia és szerves kémia

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

82


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Lázár Aletta, Ilkei Klementina-Imelda EMTE CSK, Génsebészet szak, II. év EMTE CSK, Génsebészet szak, II. év Témavezető: drd. ing. Salamon Pál tanársegéd, EMTE CSK, PTE prof. dr. Albert Beáta egyetemi professzor, EMTE CSK

A nekroptózis mint legújabb programozott sejthalál jelátvitelének vizsgálata in silico és in vitro Az elmúlt években több, az apoptózistól független sejthalál útvonalat is leírtak, köztük a nekroptózist, mely szabályozott program szerint okozza a sejtek pusztulását. A különféle tumorok egyik fő jellegzetessége az apoptotikus sejthalál elkerülése, amely normál esetben gátolja a nekroptózis kialakulását, így utóbbi egy ígéretes folyamat, amely képes lehet ezen tumorok elpusztítására. A prokarióta rendszer a laboratóriumi és ipari méretekben a leggyakrabban használt a fehérjék bioszintézisére. Munkánk során, a nekroptózis kulcsmolekulájának (RIP3) és feltehetően a benne résztvevő molekula (kaszpáz-9) fehérje-fehérje interakcióit vizsgáljuk in silico és in vitro. Az in vitro fehérje-fehérje interakcióhoz szükséges rekombináns fehérjét bioszintézissel állítjuk elő, heterológ expresszióval. A bioszintézis hatékonyságának növelése érdekében optimalizálást végeztünk a következő paramétereken: hőmérséklet, expresszió időtartama, indukálószer koncentrációja. Eredményeink segíthetnek annak megértésében, hogy a feltételezett kaszpáz-9 molekula hogyan szabályozza a nekroptózis folyamatát, ezáltal lehetőséget teremtve a sejthalál intenzitásának és immunológiai kimenetelének befolyásolására.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

83


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Váncsa Klára EMTE CSK, Génsebészet szak, III. év Témavezető: drd. ing. Salamon Pál tanársegéd, EMTE CSK, PTE

Sejthalált moduláló rekombináns SMAC fehérje bioszintézise Napjainkban világszinten igen komoly gondod jelentenek a rosszindulatú daganatos megbetegedések. Az Eurostat adatai szerint Európa-szinten az elhalálozások oka átlagosan 24%-ban valamilyen rákos megbetegedés. Jelenleg a listavezető Magyarország, ahol a rákos megbetegedések az elhalálozások több mint 30%-át okozzák (Eurostat, 2016). Bár többféle módszert alkalmaznak a rák kezelésére, egyelőre nem létezik olyan, amely 100%-ban garantálná a betegségből való felépülést. Jelen kutatás során a rekombináns humán SMAC (második mitokondriális kaszpáz aktivátor) fehérje nagy volumenű bioszintézisét valósítottuk meg bakteriális expressziós rendszerben. Fúziós partnerként ubiquitint alkalmaztunk, így a tisztítási műveletek végén Ubiquitin karboxil-terminális hidroláz (YUH1) enzimmel történő emésztéssel izoláltuk a rekombináns SMAC fehérjét. A bioszintézis során keletkező rekombináns fehérje (SMAC-UBI) szeparálása érdekében dekahisztidin címkét alkalmaztunk. Az előállított rekombináns SMAC fehérje további onkológiai kutatások tárgyát képezi.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

84


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Demeter Sarolta-Katinka BBTE KVK, Kémia szak, III. év Témavezető: Lovász Tamás egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Új vinil-pirimidinonok előállítása és optikai tulajdonságaik vizsgálata A pirimidinvázas heterociklusok biológiai szempontból jelentős molekulák felépítésében szerepelnek, ilyenek például a pirimidinbázisok közé tartozó: timin, uracil és citozin, a DNS és az RNS építőkövei. Szintén jelentősek a gyógyászatban használt barbiurátok, amelyek az idegrendszerre hatnak, valamint az újabb felhasználásuk közé tartozik a festékanyagok előállítása is. Vinil-pirimidinonok esetében a molekulára jellemző kiterjedt konjugáció érdekes optikai tulajdonságokat eredményezhet. Ezek alapján kutatásom célja a 2-pirimidinonok aldehidekkel történő kondenzációja volt. A kutatás során fenilvinil-pirimidinonokat, illetve fenotiazinil-vinil-pirimidinonokat állítottam elő. A keletkezett vegyületek szerkezetét modern szerkezetvizsgálati módszerekkel bizonyítottam, és optikai tulajdonságaikat UVVIS, valamint fluoreszcencia spektroszkópiával vizsgáltam.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

85


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Lokodi Eszter BBTE KVK, Vegyészmérnöki szak, IV. év Témavezető: Paizs Csaba habil, egyetemi tanár, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Új transzaminázok szubsztrát tartományainak vizsgálata A királis aminok és az aminosavak fontos szerepet játszanak az agro- és gyógyszerkémia terén. Ennélfogva hatékony módszerekre van szükség a kívánt (R)- illetve (S)-enantiomer optikailag tiszta formában történő előállítására. A korábban használt katalizátorokkal ellentétben a transzaminázok (TA) hasznos alternatívát jelentenek a vegyületek ezen fontos osztályának optikailag tiszta formában történő szintéziséhez, mivel enyhe körülmények között működnek anélkül, hogy toxikus nehézfém-komplexekkel rendelkeznének, miközben kiváló az enantiomerszelektivitásuk. A transzaminálás az az eljárás, amelyben egy lépésben egy amin és egy keton reakcióba lép egymással funkcionális csoportjaik cseréjével. Ezáltal ezen biokatalizátorok képesek lehetnek aszimmetrikus szintézisben és kinetikus rezolválásban kiválóan működni, így napjainkban a biokatalízis egy gyakran kutatott témájává váltak. Ebben a munkában egy már ismert Vibrio fluvialis S-TA, (Vf-TA) és két eddig még nem vizsgált Sinorhizobium R-TA (Sr-TA) és Pseudomonas psychrotolerans S-TA (Psp-TA) ω-transzaminázt vizsgálunk. Az említett három transzamináz aktivitását kinetikus rezolválás során tanulmányoztuk különböző szubsztrátumok esetén.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

86


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Demeter Lóránd BBTE KVK, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia vegyészmérnöki szak, IV. év Témavezető: ifj. Várhelyi Csaba dr. egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

a-dioximokkal, Schiff-bázisokkal, szemi-és tioszemikarbazonokkal képzett Nikomplexek fizikai, kémiai és biológiai vizsgálata Schiff-bázisok és α-dioximok felhasználásával, ezen vegyületek különböző származékait állítottuk elő, amit ezután nikkel-só jelenlétében komplexáltunk. Schiff-bázisokon alapuló komplexek szintézise és elemzése valósult meg, képletük: [Ni(3-heptanon)2R], ahol az R = etilén-diamin, 1,2-propilén-diamin, 1,3-propilén-diamin, o-fenilén-diamin. Szintén az 3-heptanonból kiindulva szemi- és tioszemikarbazont is előállítottunk, amiket komplexáltuk. A másik fajta komplexünk az α-dioximokkal képzett [Ni(metil-pentil-glioxim)2], [Ni(metil-propil-glioxim)2], valamint ezeknek aminokkal (imidazol, diizopropil-amin) előállított [Ni(metil-pentil-glioxim)2(amin)2], [Ni(metil-propil-glioxim)2(amin)2] típusú vegyületei. Az előállított vegyületek szerkezetét és kémiai sajátosságait FTIR, UV-VIS, tömegspektrometriai, termoanalitikai (TG-DTG-DTA), porröntgen diffrakciós (XRD) módszerekkel vizsgáltuk, valamint biológiai aktivitásukat is tanulmányoztuk különböző baktériumtörzsekre. Nikkel-komplexek fő felhasználási területét tekintve filmeket alakítanak ki belőlük, ezen kívül egyesek antibakteriális szerek.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

87


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Bálint Norbert BBTE KVK, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia vegyészmérnöki szak, IV. év Témavezető: ifj. Várhelyi Csaba dr. egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Schiff-bázisokkal képzett réz(II)-komplexek előállítása, fizikai-kémiai és biológiai vizsgálata Munkánk során Schiff-bázisok különböző származékait állítottuk elő, amelyeket ezután réz-só jelenlétében komplexáltunk. Schiff-bázisokon alapuló komplexek szintézise és elemzése valósult meg, képletük: [Cu(3-heptanon)2 R], [Cu(propiofenon)2 R] , [Cu(2-oktanon)2 R ] ahol az R = etilén-diamin, 1,2-propilén-diamin, 1,3-propiléndiamin, o-fenilén-diamin. Az előállított vegyületek szerkezetét és kémiai sajátosságait FTIR, UV-VIS, ESR, tömegspektrometriai, termoanalitikai (TG-DTG-DTA), porröntgen diffrakciós (XRD) módszerekkel vizsgáltuk, valamint biológiai aktivitásukat is tanulmányoztuk, különböző baktériumtörzsekre. A réz(II)-komplexet főleg antimikrobiális szerként használják. Ugyanakkor a réz(II)-komplexek olyan ligandumokkal, mint aminosavak, peptidek, kinoxalinok, mono- és bisz-szemikarbazonok , rákellenes szerek. A réz esszenciális mikroelem az emberi szervezetben, amely szinte nélkülözhetetlen a gyógyulási folyamatokban.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

88


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Szigyártó Szilárd BBTE KVK, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia vegyészmérnöki szak, IV. év Témavezető: ifj. Várhelyi Csaba dr. egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

α dioximokkal és azidokkal képzett kobalt(III)-komplexek előállítása, fizikai-kémiai és biológiai vizsgálata Kutatásunk során új kobalt(III)-komplexeket állítottunk elő α-dioximokkal, mint [Co(Me-Pr-DioxH)2(N3)(imidazol)], [Co(Me-Pr-DioxH)2(N3)(3-HO-anilin)], [Co(Me-Pentil-DioxH)2(N3)(diizopropil-amin)], [Co(Me-Pentil-DioxH)2(N3)((n-Bu)2NH)], (DioxH2=dioxim;Me=metil; Pr=propil,Bu=butil), kobalt-acetáttal, nátrium aziddal való reagáltatással a megfelelő oldószerben. Rövid irodalmi áttekintés után, mely tartalmazza a kobalt-komplexek osztályozását, fejlődését és lehetséges alkalmazásukat, tanulmányoztuk az előállított vegyületek szerkezetét és kémiai sajátosságait FTIR, ESR, UV-VIS spektroszkópiai, tömegspektrometriai, termoanalitikai (TG-DTG-DTA), porröntgen diffrakciós (XRD) módszerekkel. A biológiai aktivitásukat szintén tanulmányoztuk, főleg az antibakteriális hatásukat. E vegyületcsoport biokémiai szempontból fontos, egyes képviselők antibakteriális szerek, valamint potenciális rákellenes gyógyszerek.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

89


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Járai-Szabó Richárd BBTE KVK, Vegyészmérnöki szak, IV. év Témavezető: Gál Emese egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet Brém Balázs tanársegéd, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Aromás és heteroaromás kvaterner foszfónium sók, Wittig prekurzorok előállítása és szerkezetvizsgálata Dolgozatomban olyan aromás és heteroaromás kvaterner foszfónium sók előállításával és szerkezetvizsgálatával foglalkoztam, melyeket a továbbiakban Wittig kapcsolási reakciókban lehet alkalmazni, kiterjesztve így a kialakított szerkezetek konjugációját. Kiindulási anyagként benzol, pirén valamint fenotiazin típusú aromás és heteroaromás vegyületeket választottam. Ezek a reagensek főképp alkilezési, halogénezési, formilezési valamint redukálási folyamatokon mentek keresztül. Az egyik jelentős szakasza a laboratóriumi kísérleteknek a trifenil-foszfónium-hidrogén-bromid só előállítása volt, majd reakciója csökkentett aktivitású primer alkoholokkal. Minden esetben a reakciók végbemenetelét vékonyréteg-kromatográfiával ellenőriztük, valamint megfigyeléseinket részletesen dokumentáltuk. A dolgozat nemcsak a Wittig prekurzorok előállítását tárgyalja, hanem azok szerkezetvizsgálatát is, mono- és bidimenzionális NMR mérésekkel.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

90


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Karda Erika BBTE KVK, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia vegyészmérnöki szak, IV. év Témavezető: dr. Varga Andrea kutató asszisztens, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet dr. Bnecze László Csaba adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

PcPAL mutánsok aktivitás- és szelektivitásvizsgálata nitro-szubsztituált szubsztrátok reakciói esetén A fenilalanin ammónia liázokat széles körben alkalmazzák különböző fahéjsavak enantioszelektív ammónia addíciójára, mivel ezek az enzimek képesek katalizálni magas ammóniakoncentráció mellett a transz-fahéjsav nem oxidatív átalakulását L-fenilalaninná. Ezen tulajdonságuknak köszönhetően használatuk aromás aminosavak előállítására ígéretes. A korábbi vizsgálatok azt bizonyították, hogy a szubsztrátok aromás szubsztituenseinek jellege, valamint helyzetük (orto-,meta- vagy para-) nagymértékben befolyásolja az enzim aktivitását és szelektivitását. Kutatásunk során a petrezselyemből (Petroselinum crispum) izolált fenilalanin ammónia liáznak és számos mutáns változatának aktivitását, és szelektivitását vizsgáltuk az enzim természetes reakciójával ellentétes irányú ammónia addíciós reakciója esetén, orto-, meta- és para-nitro-fenil-akrilátokat használva szubsztrátként. A leghatékonyabb mutánsok azonosítása után tanulmányoztuk az ammóniakoncentráció hatását a biotranszformációkra. A szelektivitásvizsgálat során elért eredmények új lépcsőt jelenthetnek az optikailag aktív aromás aminosavak előállítására és felhasználására nézve.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

91


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Bodor Emília EMTE CSK, Génsebészet szak, IV. év Témavezető: drd. ing. Salamon Pál tanársegéd, EMTE CSK, PTE dr. Orbán Kálmán-Congor egyetemi adjunktus, EMTE CSK

CCMV kapszidfehérje bioszintézise A CCMV (Cowpea chlorotic mottle virus) egy ikozaéderes növényi vírus, amely négy egyszálú vírus RNS-t tartalmaz, 180 kémiailag azonos proteinből álló egyrétegű kapszidba van csomagolva. Az utóbbi években intenzíven vizsgálták a CCMV összeszerelési folyamatát, de számos probléma megoldatlan maradt, különösen molekuláris szinten. Kutatási munkánk során a CCMV kapszidfehérjét tanulmányoztuk in vitro. A CCMV fehérje aktív részét kódoló gén szekvenciáját ubiquitin fúziós partnert tartalmozó pUBIQ expressziós vektorba klónoztuk. A megfelelő klón kiválasztásával optimális tenyésztési körülményeket határoztunk meg a céltermék maximális hozamának érdekében. Az expressziót E.coli BL21 (DE3) Star sejtekbe végeztük. Az előállított Ubiquitin fúzióval rendelkező CCMV fehérjét YUH1 (ubiquitin terminális karboxil hidroláz) enzimmel emésztettük, így eltávolítva a fúziós partnert aminosav maradványok nélkül. A bioszintézis során előállított CCMV fehérje hozzájárul a vírusok önszerveződésének tanulmányozásához.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

92


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Hegyi Szabolcs EMTE CSK, Génsebészet szak, IV. év Témavezető: drd. ing. Salamon Pál tanársegéd, EMTE CSK, PTE dr. Orbán Kálmán-Congor egyetemi adjunktus, EMTE CSK

Autoindukciós fermentáció hatékonyságának növelése A nem natív szerkezettel rendelkező, nem szolubilis állapotban expresszálódó rekombináns fehérjék bioszintézise nagy kihívást jelent. A leggyakrabban alkalmazott prokarióta expressziós rendszer, az E. coli által termeltetett rekombináns fehérjék több, mint 30%-a nem oldott formában termelődik, így annak szolubilizálása további lépéseket igényel. Az autoindukciós fermentáció egy olyan megközelítése a fehérjék bioszintézisének, mely megoldást jelenthet e problémára. Az autoindukciós tápleves három szénforrást tartalmaz: glükózt (melyet leghamarabb hasznosít a sejt, inhibálja az indukciót), laktózt és glicerint. Ha a glükóz elfogy, a sejtek az indukciót beindító laktózt kezdik el felhasználni. Glükóz hiányában a glicerin ugyanolyan mértékben képes fenntartani a növekedést és a rekombináns fehérje expresszióját. Inokulálást követően az autoindukciós rendszer nem igényel folyamatos monitorizációt; és nagyobb fehérjehozam érhető el, mint a konvencionális, laktóz analóg indukálószer alkalmazásával. Kísérleteink során autoindukciós tápleves paramétereit és az oldott formában előállított rekombináns fehérje mennyiségét vizsgáljuk, ezáltal növelve az autoindukciós tápleves hatékonyságát.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

93


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Horváth llka BBTE KVK, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia vegyészmérnöki szak, IV. év Témavezető: Nagy Csaba Levente egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet Bencze László Csaba egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

A fenilalanin-ammónia-liáz termostabilitásának növelése iteratív telítési mutagenezissel A fenilalanin-ammónia-liázok iránti érdeklődés egyre nő, mind az iparban, mind az orvostudomány terén, felhasználásukat azonban korlátozza alacsony hő-, valamint proteáz enzimek hasítása elleni stabilitásuk. Kutatásunk célja a petrezselyemből származó fenilalanin-ammónia-liáz (PcPAL) fehérjemérnöksége, iteratív telítési mutagenezis (ISM) módszertanával. Egy termostabilabb PcPAL kifejlesztése céljából az enzim kristályszerkezetén azonosítottuk a felszínen levő legflexibilisebb aminosavakat, majd azokat az összes többi természetes aminosavra lecseréltük ISM polimeráz láncreakcióval. A kapott mutáns enzimeket kódoló kolónia állomány aktivitásának tesztelésére szükségünk volt egy nagy hatékonyságú, magas áteresztőképessőgű PAL-aktivitás-esszé kifejlesztésére. Az általunk javasolt UV-spektrofotometriás módszerben a rekombináns PcPAL-enzimet tartalmazó E.coli baktérium sejtek lízisét optimáltuk, majd az így kapott sejt-lizátumok alkalmazhatóságát vizsgáltuk a klasszikus PAL-UV-spektrofotometriás-aktivitásmérésben.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

94


Kémia I: Biokémia és szerves kémia Boros Krisztina BBTE KVK, Biokémia mérnöki szak, IV. év Témavezető: Bencze László Csaba egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Rekombináns, nem-kanonikus aminosavat tartalmazó fenilalanin-ammónia-liáz (PAL) előállítása A fenilalanin ammónia-liáz (PAL) enzimek az ammónia β-eliminációját katalizálják L-fenilalaninról transzfahéjsavat képezve. Jelenleg az enzim alacsonyfokú termikus és proteáz-hasítás elleni stabilitása, valamint a rögzítése során észlelt nagyfokú aktivitás vesztés jelenti a fő akadályt a PAL alapú biotechnológiák további elterjedésében. Kutatásunk során nem természetes aminosavat tartalmazó, Petroselinum crispum-ból származó rekombináns PAL (PcPAL) előállítását terveztük, mely a továbbiakban alkalmas a helyspecifikus immobilizálásra. Ezen rögzítési folyamat két egyedi, kölcsönösen reaktív csoport jelenlétét igényli, így az enzim szerkezetében génmutáció révén egy aminosavat p-azido-fenilalaninra (pAzPhe) cseréltünk ki, mely “click” reakció révén kapcsolódhat a hordozó felületén lévő alkin kötéshez. Kiválasztva az enzim felületén, a katalitikus központtól távol eső fenilalaninokat, végrehajtottuk ezeknek “Stop” kodonná való mutációit. Majd rekombináns pAzPhe-aminoacil-tRNS-szintetáz enzimet kódoló plazmidot használva kifejlesztettük a működőképes expressziós rendszert két különböző gazdasejt esetében. Ezen sejt-rendszereket használva megvalósítottuk a mutáns PAL enzim termelését.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

95


Kémia II: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

96


Kémia II: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia Ferencz Ágota BBTE KVK, Vegyészmérnöki szak, IV. év Témavezető: Kun Attila Zsolt adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet Lovász Tamás adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Norbornén egységet tartalmazó keto-észter fémkomplexeinek előállítása és kvantumkémiai vizsgálata. A diketo-észter típusú ligandumok alkalmasak átmeneti fémkomplexek előállítására. Célom olyan keto-észter egységeket tartalmazó fémkomplexek előállítása, melyek polimerizációs reakcióban kiinduló monomerként használhatóak fel. Molekulamodellezési módszerek segítségével vizsgáltam a szabad ligandumot és az elképzelhető (egyés kétmagvú, különböző geometriájú) fémkomplexek szerkezetét. A szabad ligandumon konformációs analízis után DFT számításokat, a komplexeken szemiempirukus és DFT számításokat végeztem. A diketo-észter ligandum előállítása több lépésben történt: fumársavból kiindulva dimetil-észtert állítottam elő, amelyet ciklopentadiénnel reagáltatva egy norbornén származékot kaptam. A keletkezett vegyület redukálása és transzészterezése eredményeként a megfelelő keto-észter képződött. Az előállított ligandummal a Pd-komplex képződését vizsgáltam. A számítási és kísérleti eredményeket összehasonlítottam.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

97


Kémia II: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia Gyéresi Ibolya-Kreszcencia BBTE KVK, Kémia szak, III. év Témavezető: dr. Szabó Gabriella egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Kitozán térhálósításának vizsgálata elektrokémiai módszerrel cink hordozón A kitozán alapú biopolimerből ideiglenes korróziógátló hatással rendelkező bevonatok készíthetők. Ezek hiányossága a vízáteresztő képességük és vízben való duzzadásuk viszonylag jelentős mértéke. A korróziógátló hatásuk javítása érdekében a duzzadásuk mértékét csökkentendő, tripolifoszfáttal és glutáraldehiddel (ionos és kovalens térhálósító szerek) való impregnálással a kitozán szerkezetét módosítottuk. A bevonatok mártásos technikával készültek kitozán-oldatból, cink és üveg hordozón. A bevonatok vastagságának és stabilitásának meghatározása az üveglapokra felvitt rétegek optikai tulajdonságainak UV-VIS spektroszkópiával, illetve pásztázószögű reflektométerrel való vizsgálattal történt. Továbbá a fém hordozóra felvitt bevonat nedvesíthetőségét peremszögméréssel tanulmányoztuk, ülőcsepp módszerrel. A cink hordozóra felvitt rétegek korrózióval szembeni ellenállását elektrokémia módszerekkel, potenciodinamikus polarizációval, valamint elektrokémiai impedancia spektroszkópiával (EIS) vizsgáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy a térhálósító szerek hatására a bevonatok optikai és elektrokémiai tulajdonságai egyaránt módosulnak.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

98


Kémia II: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia Matyas Eszter BBTE KVK, Kémia szak, III. év Témavezető: conf. dr. Kékedy-Nagy László, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet dr. Muntean Norbert lektor, BBTE KVK

A jegenyei forrás vegyi elemzése A víz az élet forrása és táplálója is, közvetlenül és közvetett módon egyaránt. Az ember körülbelül 100 órát bírja víz bevitele nélkül, ugyanakkor a víz az egyik legfontosabb és a legolcsóbb oldószer, tisztítószer és hűtőfolyadék az ipari létesítményekben. A szennyezések, illetve a vízben levő oldott anyagok befolyásolják az élet és az előállított anyagok, ételek minőségét, ezért is nélkülözhetetlen a vizek folyamatos megfigyelése és elemzése. A vizek a bennük oldott ásványi anyagoknak köszönhetően gyógyhatásúak is lehetnek. A fürdők szervezetre gyakorolt pozitív hatását már az ókori rómaiak is tudták, azonban a gyógyvizek hatásmechanizmusával foglalkozó klinikai kísérletek csak az elmúlt évtizedekben kezdődtek. A jegenyei gyógyvíz jótékony jellegét már az 1880-as években felfedezték, vegyi elemzését Fábinyi Rudolf végezte el. Az 1900-as években azonban csillaga gyanús körülmények között leáldozott, azóta egyre rosszabb állapotba kerül a fürdő. Dolgozatom célja, hogy a víz vegyi elemzését korszerű módszerekkel elvégezzem, hogy kiderüljön, érdemes-e figyelmünket újra a jegenyei fürdő felé fordítanunk.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

99


Kémia II: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia Farkas Noémi Izabella BBTE BTK, Nano- és bioanyagok mérnökkémia szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Barabás Réka okleveles vegyészmérnök, egyetemi docens, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Szén nanoszerkezetek hatása a hidroxiapatit adszorpciós és deszorpciós tulajdonságaira Kitünő tulajdonságaiknak köszönhetően a bionanoanyagok az orvosi tudományágakban egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. A hidroxiapatit (Hap) a csontok és a fogak fő szervetlen összetevője, könnyen szintetizálható bioanyag. Használják implantátumként, implantátumbevonatként, illetve hatóanyaghordozóként is. A hidroxiapatit tulajdonságai különböző adalékanyagokkal javíthatók. Dolgozatom célja a Hap adszorpciós és deszorpciós kapacitásának vizsgálata különböző nano szén allotropok, illetve biopolimér hozzáadása esetén. Az adszorpciós vizsgálatokat ibuprofennel, illetve áfonyából extrahált antocianinnal végeztem. Az ibuprofen az egyik legismertebb, nem sztereoid gyulladásgátló, míg az antocianin természetes gyulladáscsökkentő vegyület. Dolgozatomban az előállított kompozitokat különböző anyagvizsgálati módszerekkel vizsgálom (IR, TEM, XRD, LD) és összehasonlítom a különböző Hap- kompozitok adszorpciós tulajdonságait, illetve a hatóanyag- felszabadulást időben, mindkét hatóanyag esetén.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

100


Kémia II: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia Szabó Róbert BBTE KVK, Vegyészmérnöki szak, IV. év Témavezető: dr. Barabás Réka okleveles vegyészmérnök, egyetemi docens, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Büchi mini spray dryer B-290 munkaparamétereinek hatása a szemcseméretre A legnagyobb kihívás a nanoanyagok előállításánál a szemcseméret szabályozása. Az egyik legalkalmazottabb technika erre a porlasztva szárítás. A kísérlettervezés alkalmazásával azt lehet tanulmányozni, hogy a szemcseméretet hogyan befolyásolják a porlasztás paraméterei. Négy paraméter volt vizsgálva a tanulmány során: az oldat koncentrációja, a párologtatás hőmérséklete, a sűrített levegő hozama, illetve a perisztaltikus szivattyú sebessége. A kísérletterv 24 mérés, ami két fázisból állt. Minden mérés után elvégeztük a minták szemcseméretanalízisét, amelyből az derült ki, hogy az első fázisban gyűjtött mintákban aggregáció keletkezett, míg a második fázisban a csomósodás csökkent, ezzel együtt a szemcseméret is.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

101


Kémia II: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia Balázs Ibolya BBTE KVK, Kémia szak, III. év Témavezető: dr. Gál Emese egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Romániában előállított fehérborok ízanyagainak meghatározása GC-MS módszerrel Az analitikai kémia a kémia azon ága, amely a modern műszerek segítségével egyre fejletebb technikákat és eljárásokat biztosít különböző keverékekben lévő kémiai komponensek mennyiségi és minőségi elemzésére. Napjainkban nagy figyelmet kapott az aromaanyagok különböző élelmiszerből vagy italból történő meghatározása, mivel ezek mind emberi fogyasztásra kerülnek, valamint különböző kritériumoknak, illetve elvárásoknak kell megfelelniük. A bor is ezen termékek közé tartozik, esetében ezen kritériumok közt szerepelhet a testesség, a savasság, tisztaság, de legfőképpen a kémiai összetétel. A bor kémiai összetételében kiemelkedő szereppel rendelkeznek az illatanyagok, mivel ezen kémiai vegyületek a leginkább felelősek a bor ízvilágáért. A jelen dolgozatban bemutatjuk a Chardonnay, Ottonel Muskotály, Leányka, Királyleányka és Sauvignon Blanc fehérborok illóanyagain végzett GC-MS kvantitatív, illetve kvalitatív analízis eredményeit.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

102


Kémia II: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia Veber Noémi BBTE KVK, Kémia szak, III. év Témavezető: dr. Gál Emese egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet

Romániai borszőlők íz- és aromaanyagainak azonosítása A szőlő az egyik legrégebb óta termesztett gyümölcs, melynek legismertebb felhasználása a borkészítésben van. A szőlő és ezáltal a bor ízét is az aromavegyületek határozzák meg, éppen ezért több kutatást is végeztek és végeznek mai napig, annak érdekében, hogy ezeket a vegyületek meghatározzák és elemezzék. A szőlő aromaprofiljának meghatározása során fontos tényezőnek számít a szüret, a tárolás és a feldolgozás. A megfelelő módszer megválasztásával meghatározhatóak az aromavegyületek, amelyek a színért és ízért felelősek. A szőlők és borok aromáinak legmeghatározóbb forrásai az alkoholok, aldehidek és észterek. Az aromaprofil nem feltétlenül ad pontos leírást a szőlő fajtájáról, mivel a megjelenő aromaanyagok jelenlétét nagyban befolyásolják a külső tényezők is, például az időjárás, a földrajzi elhelyezkedés vagy a szőlőtermesztési tevékenység. Dolgozatom célja öt borszőlőfajta illóanyagainak meghatározása GC-MS segítségével. Ezek az anyagok a bogyópépben és a héjban is megtalálhatóak szabad, illetve kötött glikozidok formájában, ezért mindkét mintatípus analízisét elvégeztem.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

103


Zeneművészet és zenetudomány

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

104


Zeneművészet és zenetudományok Elter-Jantner Zsófia PTE KPVK, Környezetkultúra szak, II. év Témavezető: dr. habil Boronkai Dóra egyetemi docens, PTE KPVK, Ilyés Gyula Pedagógusképző Intézet

Évszakelmélet és színtípusok a lakberendezésben A lakberendező- és belsőépítész képzésben foglalkoznak ugyan a színismerettel, színdinamikával, de nem tanítják azt, hogy hogyan igazítsuk az enteriőrök színeit a megrendelőhöz. Johannes Itten évszakelmélete és az egyéni lakberendezési ízlés közti kapcsolatot vizsgálom, mert bizonyítani szeretném azt az állítást, miszerint ezek szorosan összefüggnek, és egy útmutatóval könnyen meghatározhatjuk, milyen típusú színek, színharmóniák és anyagtípusok között fogja jól érezni magát az ügyfelünk. Kutatási mintámat 20-60 év közti önkéntes nők és férfiak teszik ki, akik egy színtípus-meghatározás után egy 30 darabos színharmónia-, majd egy 100 darabos enteriőrfotó-gyűjteményből fogják kiválasztani a nekik leginkább tetszőket. Az eredmények összegzése után, ha a feltételezés helye, egy olyan útmutatót tudok majd összeállítani, ami - némi gyakorlattal és egy enteriőrtervezőnél nélkülözhetetlen helyes színlátással - képessé teszi a tervezőket a színtípusok gyors felismerésére és a hozzájuk illő színek megtalálására.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

105


Zeneművészet és zenetudományok Páll Emese- Zsuzsanna BBTE RTK, Zenepedagógia szak, I. év Témavezető: dr. Sófalvi Emese egyetemi adjunktus, BBTE RTK, Zenepedagógiai Intézet

A gregorián a római katolikus liturgiában Bár a gregoriánkutatás alig egy évszázada bontakozott ki, kijelenthetjük, hogy sok mindent tudhatunk az egyházi ének legősibb fajtájáról. A gregorián és a liturgia kapcsolata a gregoriánkutatás egy olyan kulcseleme, mely nélkül a gregorián nem is érthető meg igazán. Bár a magyar nyelvű gregoriánum megjelenését a reformációnak köszönhetjük, liturgiailag a római katolikus szertartással áll szorosabb kapcsolatban, hiszen ebben a közegben fejlődött, a liturgia ikertestvéreként. Fontos tehát ismerni a különböző gregorián tételek esetében, hogy az év milyen időszakában, a szentmise melyik momentumában hangozhattak el. Ebben rejlik az énekek esszenciája. Kutatásomban a gregorián és a római katolikus liturgia kapcsolatát vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy mi is a gregorián szerepe a liturgiában, és a liturgiának a gregoriánban. A dolgozatban elemzett misetételek igyekeznek megmutatni a liturgikus év fontosabb momentumait, valamint a szertartás állandó és változó misetételeit is.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

106


Zeneművészet és zenetudományok Szakács Boglárka BBTE RTK, Ökumenikus egyházzene, mesterképzés I. év Témavezető: Fekete Miklós egyetemi adjunktus, BBTE RTK, Zenepedagógiai Intézet

A Faust monda hatásköre a romantika zenéjében A Faust monda iránt nagymértékű érdeklődés támadt a 18. és 19. században, mely meghatározó az irodalom, illetve más művészetek fejlődésében. Története a felvilágosodás korában nagy jelentőségű befolyással bír a szerzők világában. Ez az irodalmi mű több zeneszerzőnek is adott ihletet, melyet több formában dolgoztak fel. A tanulmányban a francia zeneszerző, Hector Berlioz Faust elkárhozása című dalműve kerül elemzésre. Berlioz rajongott Goethe alkotásáért. Az első részt 1828-ban olvasta, mely nagy befolyással volt művészetére. Az op. 1-es szvitjét is e mű alapján nevezte el. Majd 1845-ben visszatért a témához azzal a céllal, hogy egy nagyobb szabású művet komponáljon. Műfaja nem teljesen egyértelmű, ő maga drámai legendának nevezi, mely mint színpadi mű is előadható, viszont gyakrabban adják elő színjáték nélkül úgy, mint egy oratórikus művet. Erről a nagyszabású kompozícióról kevesebb elemzést találunk. Ebben a tanulmányban arra derül fény, hogy a Goethe által megrajzolt személyek hogyan jelennek meg a zenében, miképp ábrázolja a zenével a francia zeneszerző.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

107


Zeneművészet és zenetudományok Kovács Eszter BBTE RTK, Zenepedagógia szak, II. év Témavezető: Sófalvi Emese egyetemi adjunktus, BBTE RTK, ZenepedagógiaiIntézet

Maria Callas - Egy legendás hang története „Vissi d’arte, vissi d’amore” hangzik fel a népszerű ária a Covent Gardenben, egy 1964-es felvételen. Maria Callas (1923–1977) a híres primadonna assoluta saját zenei ars poeticaját énekeli el drága kincsével: a legendás hangjával. Élete a művészet és a szerelem körül forgott, gyászos tény, hogy végül e két mélységes szenvedélyének lett az áldozata. A 20. századi énekesnő kora egyik legnagyobb szopránja. Számos felvétel, újságcikk, életrajzi könyv zeng róla ódákat, kritikákat. A 2017-es, legújabb dokumentumfilm igazolja, hogy mai napig a figyelem középpontjában van. De miért pont ő foglalkoztatja anynyira az embereket a szakmán belül? Mi vezetett ahhoz a szomorú epizódhoz, hogy ez a hang olyan korán elveszett? Egy pályakezdő számára mi tanulságos, milyen az a bizonyos „rögös út” a sikerhez? Mik azok a döntések, áldozatok, amiket meg kell hozni? A választ az életművén át, a hangjára, annak működésére, milyenségére összpontosítva próbáltam megkeresni. Az ő történetében egy igazi művész egyéniségével találkozunk, aki az operaéneklés bűvöletében elveszve megtapasztalta mindazt, amiben csak a „legek” részesülnek, leélve nem mindennapi életét.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

108


Zeneművészet és zenetudományok Grosz Sára Aksza GDZA, Muzikológia szak, III. év Témavezető: prof. dr. Ecaterina Banciu, Gheorghe Dima Zeneakadémia

Shakespeare Beethoven, Mendelssohn és Liszt zenei köntösében Grosz Sára Aksza a kolozsvári „Gheorghe Dima” Zeneakadémia zenetudomány szak harmadéves hallgatója. A líceumot Marosvásárhelyen, fuvola főszakon végezte. A költészet is érdekli, 2016-ban megjelent a Pencilcase-mood című verse az ausztráliai Studio folyóiratban. 2018-ban a Bukaresti Zeneegyetem (UNMB) Országos Muzikológia versenyén Rossiniről írt Gasztronómiai és zeneszerzési kurzus című dolgozatával dicséretben részesült. Hogyan kapcsolódik Shakespeare a XIX. század zeneszerzőihez, illetve a reneszánsz a romantikához? A művészet kronologikus és körkörös fejlődése által: a lét egyetemes kérdései örökérvényűek, újra meg újra gondolkodásra késztetnek. A lehetséges válaszokat a Shakespeare Beethoven, Mendelssohn és Liszt zenei köntösében című tanulmány a programzenében vizsgálja. A kutatás a zene és irodalom találkozási közegeinek bemutatásával együtt a XIX. század emblematikus műfajának a kialakulását is végigkíséri: nyitány (Beethoven: Coriolanus), színpadi kísérő zene (Mendelssohn: Szentivánéji álom), szimfonikus költemény (Liszt: Hamlet).

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

109


Kommunikáció

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

110


Kommunikáció Bányai Eliz-Tímea TME KT, Kommunikáció és PR, III. év Témavezető: Dragomir Gabriel-Mugurel egyetemi docens, TME KT

Miért kell ezt így játszani? - A színházi előadás kommunikációs struktúrája koncepciótól bemutatóig A színházművészet az ókorig visszanyúlva arra törekszik, hogy a társadalmi és személyes élet tükreként szolgáljon. A mindenkori színdarabok olyan témákat mutattak be nézőiknek, melyekre azoknak éppen szükségük volt, még akkor is, ha nem voltak tudatában. Dolgozatom a színház kommunikációs struktúráját elemzi Bartis Attila Romlás című drámájában. A kutatásom a rendezők koncepciójából indul ki, melyben olyan jelenkori problémákat szeretnének éreztetni a nézőkkel, mint a halasztás szokása, melylyel találkoznak a mindennapokban. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vizsgálatát tűztem ki célul, mivel a város multikulturalitása alapból erősíti a színházi intézmény közösségi szellemét. Az átlagos közönségből közösség válik, a kétirányú kommunikáció folyamatosan fennáll az intézmény és az érdeklődők között. Kulcsszavak: közösség, színház, kommunikáció, fejlődés

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

111


Kommunikáció Jakab Bernadett BBTE PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III. év Témavezető: Benedek István egyetemi tanársegéd, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet

Nánásiék, avagy a közösségi bevonódás szerepe egy online brand felépítésében A dolgozatom célja, hogy a Nánási család által felépített online brandet és a hozzá kapcsolódó közösségi elköteleződést vizsgálja. A Nánásiék online brand alapítói Ördög Nóra, műsorvezető és férje, Nánási Pál, fotós. A dolgozatban kronologikusan végigkövethető a Nánási online brand kialakulása. Egy tévéműsorhoz köthető az első általuk létrehozott vlogsorozat, amely érdekességének, újszerűségének köszönhetően, rövid idő alatt nagy nézettséget ért el. Ezt követően több hasonló sorozatot töltöttek fel. Annak érdekében, hogy elkötelezetté tegyék a közönségüket, aktívan próbálták bevonni őket a vlogokba. Ennek köszönhetően egy állandó, aktív tagokkal rendelkező, nagy létszámú nézőközönséget hoztak létre, ami sikeressé tette a Nánási brandet. Kutatásomban ezekre a közösségbevonási módszerekre fektetem a hangsúlyt.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

112


Kommunikáció Radnai Dániel Szabolcs PTE BTK, Magyartanár- mozgóképkultúra és médiaismeret tanár szak, mesterképzés IV. év Témavezető: Havasréti József habitált egyetemi docens, PTE BTK, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Kísérletek az ifjúsági kultúra esztétizálására – az 1970-es évek magyar koncepcióalbumai Előadásomban a koncepció-album mint kompozíciós forma jellegzetességeivel, fogalmi kérdéseivel és a kádárkori magyar popzenében betöltött szerepével foglalkozom. A téma tágabb kontextusát – a Kádár-rendszer populáris kultúráját és ennek kortárs társadalomtudományos kutatását – több megközelítés, nézőpont (esztétika, társadalomtörténet, technikatörténet, kultuszkutatás) párhuzamos alkalmazásával járom körül, ezt követően pedig a koncepció-album mint sajátos műfaj-konstrukció, műforma elméleti-történeti körvonalazását és a magyar beat/rockzene történetében való kontextualizálását végzem el. Az előadás második felében – a vizsgálódás időkeretét egy szűk évtizedre szabva − nyolc magyar könnyűzenei nagylemez (Illés-együttes: Human Rights [1971]; Bergendy-együttes Hétfő / Hét Fő [1973]; Fonográf együttes: FG-4 [1976]; Omega együttes: Omega 5 [1973], Time Robber / Időrabló [1976/77], Skyrover / Csillagok útján [1977/78], Gammapolis / Gammapolisz [1978/79]); P. Mobil együttes: Honfoglalás [1978/84]) elemzésére térek ki.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

113


Kommunikáció Mészáros Ferencz BBTE PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, II. év Témavezető: Vincze Hanna Orsolya egyetemi docens, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet

Flow a Netflixben Kutatási tevékenységem során a flow-élményt mint tudatosan alkalmazott médiakommunikációs eszközt tanulmányozom. Mivel a flow maga is jóval több egyszerű élménynél, így a flowt nemcsak pszichológiai folyamatok kiváltott eredményeként foghatjuk fel, hanem őt magát is lehetséges kiváltó hatásként kell kezelnünk, ahogy azt a média is teszi. Ez a típusú médiakommunikációs flow vagy médiaflow kibővítése a pszichológiai hatásnak: élményflownak. Egy komplexebb szerkezetű kommunikációs hatás és eszköz egy időben, rendelkezik pillanatnyi karakterisztikumokkal és folyamatszerű jellemzőkkel. E hatás felhasználásának tanulmányozására először Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi csatornájának egy teljes napnyi adását vizsgáltam. Napjainkban azonban a média számos területén, így a televíziózásban is forradalom zajlik, ami teljesen új keretet ad mindannak, amit a televíziózásról gondolunk és tudunk. Az egyik legmeghatározóbb ilyen a streaming szolgáltatások elterjedése, mely életképességét jól példázza a Netflix sikere. Kutatásom során célom megvizsgálni ezen új területet a médiaflow szempontjából.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

114


Kommunikáció Halmi Petra BBTE PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III. év Témavezető: Vincze Hanna Orsolya egyetemi docens, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet

A valóságshow-k és talk show-k alakulása a szocializmust követően Magyarországon és Romániában A dolgozatom célja összehasonlítani Magyarországot és Romániát a szórakoztató televíziózás szempontjából. Ez annyit takar, hogy megfigyelem a magyarországi szórakoztató műsorok tipológiáját, főleg a talk show-kat és reality show-kat, majd összehasonlítom a romániai példákkal. Dolgozatom egy történeti áttekintéssel kezdődik, mely feltárja a magyarországi és romániai szocialista televíziózás hátterét, később a szocializmus utáni időket taglalom, hogyan és milyen ritmusban törtek be Kelet-Európába a franchise műsorok, majd a magyar és román gyártók maguk kezdték el felfedezni a saját gyártású műsorok fejlesztését. A folytatásban elemzem a reality show-k és talk show-k tipológiáit, továbbá a kiválasztott műsorokat elemzem és összehasonlítom azokat. A következtetésben pedig kiemelem azt a tényt, hogy milyen műfaji különbségek fedezhetőek fel a két ország szórakoztató műsorai között.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

115


Kommunikáció Hegedűs Krisztina-Brigitta BBTE PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III. év Témavezető: Benedek István egyetemi tanársegéd, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet

Sharenting jelenség vizsgálata Dolgozatomban a sharenting jelenség előfordulását vizsgálom az erdélyi szülők Facebook-profiljain keresztül. A sharenting egy, az Amerikai Egyesült Államokból induló fogalom, ami a közösségi média megosztás (sharing) és a szülői nevelés (parenting) kulcsszavak összevonásából jött létre. Kutatásomban a tartalomelemzés módszerével fogom bemutatni, hogy ez a fajta aktivitás mennyire jellemző és miképp van jelen. Ehhez pedig az erdélyi anyák Facebook-profiljait fogom vizsgálni, mégpedig úgy, hogy a profilokat véletlenszerű módszerrel fogom kiválasztani. A dolgozatom felépítését tekintve elméleti és gyakorlati (kutatási) részből áll. Ezt követi majd a következtetés, ahol a kutatásom eredményeit fogom elemezni és összefoglalni, valamint összehasonlítani hasonló kutatásokból származó eredményekkel. A dolgozatom a kutatáson és a megfelelően összeválogatott szakirodalmon alapul.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

116


Kommunikáció Vaida Szidónia- Mária BBTE PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III. év Témavezető: Benedek István egyetemi tanársegéd, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet

Online biztonság a Facebook-botrányok korában Az utóbbi években az online biztonság egyre forróbb téma, hiszen sorra jelennek meg olyan hírek, amelyek az online adataink idegen kezekbe való kerüléséről szólnak. Ez a felhasználókat egyre inkább arra készteti, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az online adataik biztonságára. A hírek egyik központi szereplője jellemzően a Facebook, a világ legnagyobb közösségi oldala. A legismertebb adatbiztonsági hírek a Cambridge Analytica-botránnyal kapcsolatosak, amelyek manapság nagy aktualitással bírnak, ezáltal egyre több dolog derül ki, amely a személyes adatok sorsáról szól. Kutatásomban azt vizsgálom, hogy az erdélyi magyar egyetemista fiatalok mennyire tudatosak ebből a szempontból, milyen beállításokat használnak és miként viszonyulnak a felülethez a közösségi oldal kapcsán felmerülő biztonsági botrányok után.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

117


Kommunikáció Lengyel Emese DE BTK, Kommunikáció- és médiatudomány, néprajz részképzés, III. év Témavezető: dr. Keszeg Anna egyetemi adjunktus, DE BTK, Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet

A víg özvegy 1952-es és 1962-es filmes adaptációinak elemzése Dolgozatom tárgyát Viktor León és Leo Stein librettisták, valamint Lehár Ferenc zeneszerző 1905-ös sikerdarabjának, A víg özvegy operett meséjének 1952-es és 1962-es filmes adaptációi képezik. A bécsimagyar operett első szerkezetének módosításával – többnyire a struktúra módosítása műfajspecifikum – érik el az alkotók, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia egyik kulturális cikke globálisan is népszerűvé váljon. A változtatásokat két síkon érdemes vizsgálni, amelyek az alábbiak: (1) az adaptáció szüzséje, (2) a zsáner specifikumainak megjelenése (tánc- és dalblokkok, a látvány egyéb elemei). A médiaszöveg-elemzés módszertanával elvégzett vizsgálat után körvonalazódhat, hogy a 19–20. század egyik legnépszerűbb zenés színházi műfaja mely attribútumok elhagyásával vagy éppen megtartásával képes sikeres lenni mozgóképen. („AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP-18-1 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT”)

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

118


Környezettudományok

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

119


Környezettudományok Derzsi Szabolcs-Zsolt BBTE KTKMK, Környezettudomány szak, III. év Témavezető: dr. Réti Kinga-Olga egyetemi adjunktus, BBTE KTKMK, Környezettudomány Intézet

Kolozsvár kén-dioxid-szennyezettségének vizsgálata zuzmók által Kutatásunk célja Kolozsvár levegőjének vizsgálata bioindikátorokkal, azon belül a zuzmók segítségével. A zuzmókat igénytelen élő szervezeteknek tartják, mivel szélsőséges körülmények között is megélnek, de kevesen ismerik, hogy mennyire érzékenyek a kén-dioxid-szennyezésre. A zuzmók előfordulása a kén-dioxid-terheléssel arányosan csökken, ezért is tekinthető jó indikátornak. Segítségükkel a települések levegőjének állapotfelmérését lehet követni, és a levegőminőséget szemléltető zuzmótérképet lehet elkészíteni. A légszennyezés a fákon élő zuzmóknak megváltoztatja a színét, méretét és vastagságát, illetve befolyásolja a fajok számát (csökkenést okoz) és összetételét. Ezeknek az információknak a tudatában zuzmóskála segítségével elkészítettem Kolozsvár nyugat–kelet irányú főút menti zuzmótérképét, amely megmutatja a város kén-dioxid-szennyezettséget zónáról zónára. A dolgozatban sor kerül a zuzmók bemutatására és jelenlétére a vizsgált területen, illetve ismertetem, hogy a mérőállomásokon kívül milyen egyszerű alternatív módszerrel szemléltethetjük a város levegőszennyezettségét.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

120


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I: Marketing

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

121


Közgazdaság és gazdálkodástudomány I: Marketing Vizeli Ibolya BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető: dr. Seer László adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

A mesterséges intelligencia fogyasztók általi elfogadását befolyásoló tényezők A mesterséges intelligencia térnyerésével az emberek szokásai, a vállalatok munkafolyamatai és a munkaerőpiac szerkezete átalakulásokon megy át. A mély tanulás által már manapság is képesek a vállalatok megjósolni például azt, az algoritmus által összegyűjtött információk alapján, hogy egy fogyasztó ráklikkel-e egy adott hirdetésre vagy sem. Az output (hang, mozgás) alapú algoritmusoknak köszönhetően olyan új termékek jelennek meg, mint az okosautók vagy az okosasszisztensek, amelyek által a fogyasztók hétköznapi teendői leegyszerűsödnek (megvásárolja egy webshopból a kijelölt tételeket, közli a legfrissebb híreket, kifizeti a számlákat). A dolgozatban arra keresem a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják egy specifikus mesterségesintelligencia-alkalmazás fogyasztók általi elfogadását. A téma relevanciáját abban látom, hogy a fogyasztói elvárások vizsgálata hasznos információval szolgálhat a vállalatok és a marketing szakemberek számára. A téma kevéssé kutatott úgy nemzetközi, mint hazai szinten, annak ellenére, hogy jelentős hatást gyakorol a fogyasztók és a vállalatok életére egyaránt.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

122


Közgazdaság és gazdálkodástudomány I: Marketing Fülöp Péter BBTE KGTK, Bank és pénzügy szak, II. év Témavezető dr. Săplăcan Zsuzsa adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Digital Marketing Headhunt A technológiai fejlődés lényegesen átalakította a marketing szakma eszköztárát. Olyan új szakterületek jelentek meg a digitalizáció következtében, amelyek még pár évtizeddel ezelőtt nem léteztek. Számos kutatás alátámasztja, hogy a marketing szakma iránt általában, a digitális marketing szakma iránt meg kiemelten megnőtt a kereslet alkalmazott és alkalmazói oldalon. Kutatásunk célja az, hogy feltérképezze a romániai digitális marketingpiac igényeit, hogy milyen készségeket és tudást várnak el a munkaadók a potenciális alkalmazottaktól ezen a szakterületen. Metodológiánkhoz tartozott az eJobs-on megjelent állások vizsgálata, illetve már publikált, külföldi tudományos cikkekből is tájékozódtunk. A tudományos kutatás során szakirodalmi publikációkból a szakterülethez szükséges képességeket szűrtünk ki, illetve az álláshirdetéseket tartalomelemzés segítségével vizsgáltuk. A csapat munkája összefonódott abban a szakaszban, amikor az állások és a képességek közötti kapcsolatok kerültek elemzésre. Az eredmények figyelemre méltók és relevánsak úgy a digitális marketing szakma, mint a már globális tendenciává alakult digitalizáció szempontjából is. Olyan veleszületett és elsajátítható készségek iránti kereslet áll fenn a piacon, amelyek szoros kapcsolatban állnak a már minden iparágat átölelő digitalizációval.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

123


Közgazdaság és gazdálkodástudomány I: Marketing Halász Edina BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető dr. Săplăcan Zsuzsa adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

A CSR tevékenység fontossága a vállalat Employer Branding stratégiájában A vállalatok egyre tudatosabban odafigyelnek az alkalmazottaikra. Tisztában vannak vele, hogy mekkora szellemi és pénzügyi előnyt jelent számukra, ha jobb munkaerővel rendelkeznek a versenytársaiknál. Ugyanakkor ennek az előnynek a megszerzéséhez két fontos teendőjük van: az első, hogy megszerezzék a munkára legalkalmasabb, legjobban képzett humánerőforrást. A másik nehézség, hogy ezeket az embereket hosszú távon meg is tartsák, méghozzá úgy, hogy belsőleg motiváltak legyenek. Napjainkban az emberek élményeket keresnek az életük minden területén, így a munkájuk során is. A pozitív élményeket az érzelmeink határozzák meg. Vajon képesek-e a vállalatok olyat tenni, aminek hatására a munkavállalóik elkötelezettebbek lesznek és büszkeséggel tölti el őket, hogy ennek a csapatnak a részei? Lehet ez a tevékenység a CSR, amit a vállalat a külső érintettjei felé végez? Hatással van egyáltalán rájuk ez a tevékenység? És ha igen, akkor milyen hatással? Ebben a témakörben felmerülő kérdésekre keresem a választ a dolgozatomban.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

124


Közgazdaság és gazdálkodástudomány I: Marketing Szekeres Krisztián BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető dr. Săplăcan Zsuzsa adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Vásárlói magatartás egy játékbeli pénznem hajtotta világban Egy modern kép egyre gyakrabban jelenik meg a közösségi portálokon, ahol kevesebb és kevesebb gyerek játszik a szabadban. Hogy mit jelent ez? Egy nagyon jó feltételezés lehet az, hogy a videojáték-ipar a fénykorát éli. A fiatalok figyelmét sokkal jobban leköti ez a fajta szórakozás, mint a számítógép előtti korszak adta lehetőségek. Ezt a trendet kihasználva ások a videojáték-ipar mélyére és arra keresem a választ, hogy a virtuális gazdasággal rendelkező játékokban való pénznem milyen szerepet játszik a vásárlási folyamatban. Miért alkalmaznak egy különleges pénznemet a játékokban található üzletekben, illetve hogyan járul hozzá a monetizációs folyamathoz, és mit érzékel ebből a fogyasztó? Mélyinterjú keretein belül kérdeztem meg a Fortnite játékosbázisának egy részét, hogy visszajelzést kapjak kérdéseimre. A kutatásom végén azoknak a videojáték stúdióknak adok választ, amelyek hasonló virtuális gazdaságot szeretnének kiépíteni a játék fenntartásához, de nem tudják az implementálás lépéseit, illetve annak hatását.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

125


Közgazdaság és gazdálkodástudomány I: Marketing Orbán Renáta BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető: dr. Seer László adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

A divatipari véleményvezérek tartalommarketing eszköztárának hatékonyságelemzése Attól a pillanattól kezdve, ahogy a fogyasztók elmozdultak a hagyományos médiától az online világ fele, és egyre sikeresebbek lettek a közösségi média platformok, elkezdtek megjelenni az influencerek. A véleményvezérek jelensége még igen friss a szakirodalomban, de egyes kutatások szerint az online marketing térhódításával a vállalatok számára elengedhetetlen lesz az influencermarketinget mint technikát bevezetni a marketingstratégiába. Az influencermarketingre költött összeg ugyanis képes akár hatszorosan is megtérülni. Azt már tudjuk, hogy a divatipari véleményvezérek 77%-a az Instagramot kedveli leginkább, és az is statisztikailag bizonyított, hogy az Y és annál fiatalabb generációk 70%-a inkább hallgat egy nem celeb típusú véleményvezérre. Miután tisztáztam a véleményvezérek, illetve divatipari befolyásolók mibenlétét, megvizsgálom a tartalommarketing online eszköztárát is. Szekunder adatok feldolgozása mellett egy kvalitatív kutatást végzek, ennek szerves részét képezi a legeredményesebbnek vélt környékbeli divatipari influencerek tartalomelemzése. Látni fogjuk, hogy milyen eszközök állnak a divatipari influencerek rendelkezésére, illetve ezeknek a hatékonyságát is mérem.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

126


Közgazdaság és gazdálkodástudomány I: Marketing Darvas Andor BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető: dr. Alt. Mónika Anetta egyetemi docens, BBTE KGTK Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Önvezető autók használata iránti attitűd Jelenleg csak hallani lehet a mesterséges intelligenciával ellátott önvezető autók fejlesztéséről, azonban a következő évtized közepére már elég nagy az esélye annak, hogy közlekedni is fognak a forgalomban. Dolgozatom célja felmérni, hogy jelenleg az erdélyi magyarság körében milyen kép van kialakulva a technológiáról. A dolgozat első felében az attitűdről van szó és annak elméleti tisztázásáról. Az attitűd után olvasható pár fejezet a technológiaelfogadás-modellről és annak változatairól. A szakirodalmi fogalmak tisztázása után következik az iparág elemzése, amelyben ismertetésre kerül az önvezető technológia, annak múltja és fejlődése. A szakirodalmi elemzés és az iparág vizsgálata után következik egy feltáró kutatás, amelynek keretein belül kérdőíves kutatás segítségével nem véletlen mintavételi módszerrel kerülnek megkérdezésre a kutatási kérdések. A kutatás után az eredmények és következtetések levonására kerül sor.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

127


Közgazdaság és gazdálkodástudomány I: Marketing Szabó Anett BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető dr. Săplăcan Zsuzsa adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Csuklódon a szürkeállomány – fogyasztói magatartás okosórákkal szemben Az első okosórát már évtizedekkel ezelőtt létrehozták, de csak 2007 óta vannak jelen aktívan az okoseszközök piacán. A fogyasztók által használt okosórák száma várhatóan 2019-ben eléri a 722 milliót, ez pedig következő évben 835 millióra is nőhet. Ezen számok pedig a fogyasztók elégedettségének köszönhetőek. De mitől is lesz elégedett egy fogyasztó, ha okosórát vásárol? Mitől lesz pozitív esetleg negatív a magatartása, melyek lesznek azok a változók, amelyek biztosítják a hosszantartó használatot, valamint a fogyasztó véleményét és viszonyulását egy okosórával szemben? Dolgozatomban erre a kérdésre keresem elsősorban a választ. Az okosóra fogyasztói elfogadását primer és szekunder kutatás segítségével vizsgáltam, vagyis más szakember által elkészített kutatásokat használtam fel. Először tartalomelemzés segítéségével azonosítottam a főbb tényezőket, majd kérdőíves kutatás adatai alapján vizsgáltam a felvetett hipotéziseket.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

128


Közgazdaság és gazdálkodástudomány I: Marketing Fodor László BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető: dr. Seer László adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Fesztiválok marketingkommunikációja a közösségi média felületein Ez a szakdolgozat betekintést nyújt elsősorban a zenei fesztiválok iparágába, megismerhetjük milyen jellemzőkkel rendelkeznek a fesztiválpiac szereplői, milyen kihívásokkal kell szembenézni ezen a piacon. Mindemellett arról nyújt részletes információkat, hogy egy zenei fesztivál milyen marketing eszköztár birtokában áll manapság, milyen módszereket alkalmazhat egy rendezvény a versenytársaival szemben, miképpen differenciálhatja magát a piacon. Ezután az általam kiválasztott marketingeszközről, a közösségi média felületeken való kommunikációról olvashatunk, belemélyülve a közösségi média eredetébe, annak funkcióiba, és arra a kérdésre keresem a választ, hogy miképpen használhatóak ezen felületek funkciói és lehetőségei egy rendezvény kommunikációja során. Ezt később a gyakorlatban is kutattam, melynek eredményeképp feltártam olyan valós rendezvények közösségi média kommunikációjának működési stratégiáit, melyek valós sikereket értek el a vizsgált fesztiváloknál. Ez az elméleti fejezet a szakdolgozatom részét képezi, amely az erdélyi könnyűzenei fesztiválok marketingkommunikációját hivatott vizsgálni, és arra keresem a választ, hogy a közösségi média használata marketingkommunikációs eszközként egy fesztivál kommunikációjában miképpen hat annak forgalmára, miképpen építi egy zenei fesztivál brand-értékét a közösségi médián való aktív kommunikáció. Másképp fogalmazva, megtérül-e a fesztiválok által gyakorlott közösségi médián való erős tevékenység, a Double Rise és a Vibe fesztivál közötti versenyben szerepet játszik-e azok kommunikációjának hatékonysága.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

129


Közgazdaság és gazdálkodástudomány I: Marketing Tamás Endre BBTE KGTK, Marketing szak, III. év Témavezető dr. Săplăcan Zsuzsa adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Influencermarketing a gyakorlatban Mindannyian hatással vagyunk egymásra, véleményünk befolyásolja mások döntését is. A televízió és az internet elterjedésével egyre több lehetőség nyílt arra, hogy az emberek elmondják véleményüket, illetve, hogy ikonikus embereket ismerjenek meg. Az egyéniség mindig meghatározó volt, viszont soha nem volt ennyi fórum, ahol az emberek hatással legyenek egymásra, mint most a közösségi média elterjedésével. Kutatásom a marketing és az influencerek közötti kapcsolatot hivatott kutatni. A kutatás elméleti részében az influencer és a híresség közötti különbségek letisztázása a célom, illetve az influencerek közösségi munkáját és ennek hatását kutatom. Gyakorlati részemet egyaránt kvalitatív és kvantitatív kutatás alapján mutatom be, felvéve véleményvezérekkel a kapcsolatot, ezáltal cégeket kutatva, melyek potenciális vásárlóikat influncereken keresztül próbálják elérni.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

130


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

131


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment Gagiu Krisztina BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Vevői elpártolás menedzsmentje és vevői érték kapcsolata egy szolgáltató vállalatnál A vevői elpártolás mértékének csökkentése, valamint a vevők hűségesítése nagyon fontos minden iparágban, így a vizsgált épületgépészeti szektorban is jelentős szerepet tölt be. Mivel ez a piac Romániaszinten elég telített és az épületgépészeti cikkek viszonylag hosszú élettartammal rendelkeznek, így elengedhetetlen, hogy a vásárlók a garanciák leteltével is a tárgyalt vállalatnál szervizeltessenek, illetve helyettesítsék elromlott termékeiket. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy az épületgépészeti piacon milyen tényezők befolyásolják a vevők elvándorlását. A kiélezett verseny nemcsak a minden minőség- és árkategóriát kielégítő termékportfólió kialakítására koncentrálódik, hanem nagy hangsúlyt kap az új technológiákkal való lépéstartás gyorsasága, a megfelelő minőségű szaktanácsadás, a műszaki dokumentációk mennyisége és minősége, valamint a logisztikai és after-sales folyamatok minősége is, melyek mind hatással lehetnek a vevők elpártolására. A kutatás elvárt eredménye, hogy megmutassuk a vizsgált vállalatnál, hogy milyen eszközök segítségével lehet a vevői elpártolásokat kiküszöbölni, és azt, hogy milyen előnyökkel jár a meglévő vevőket megtartani és hűségesíteni.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

132


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment Zonga Bianca Amanda BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Vállalkozások a start-up szakaszban. Egy cukrászda üzleti terve Annak érdekében, hogy tisztában legyünk az alapokkal, a dolgozatom elméleti részében tárgyalni fogom a vállalkozó, illetve a vállalkozás fogalmát, az ezekhez tartozó fontos elemeket, illetve érvelek amellett, hogy miért szükséges egy induló vállalkozásnak üzleti tervet készíteni. A gyakorlati rész lényege az, hogy ismertessem, hogyan is készül el egy jó és felhasználható üzleti terv, milyen elemei vannak, melyek azok a fontos részek, amelyeknek előzetes ismerete elengedhetetlen egy vállalkozó számára. Többek között tervezni fogok, illetve ami még fontosabb, bizonyos pénzügyi adatokat – cash flow, mérleg és eredménykimutatás – fogok előrejelezni, amelyeknek segítségével el lehet dönteni azt, hogy érdemes-e belevágni az új vállalkozásba, vagy feledésbe merülhet. Összességében a dolgozatom célja az, hogy segítséget nyújtson azon vállalkozóknak, akik egyetértenek az üzleti terv fontosságával és ennek segítségével szeretnének egy sikeresen működő start-up céget alapítani. A kutatás elvárt eredménye, hogy megmutassuk a vizsgált vállalatnál, hogy milyen eszközök segítségével lehet a vevői elpártolásokat kiküszöbölni, és azt, hogy milyen előnyökkel jár a meglévő vevőket megtartani és hűségesíteni.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

133


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment Szutor Alexandra Tünde BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Stratégiatervezés folyamata. Egy szálloda esete A téma két részben van bemutatva. Az első, elméleti részben a stratégia fogalma kerül tárgyalásra, valamint a stratégiai folyamatok, azok a lépések, amelyeket teljesítenünk kell stratégiaalkotás során. Nem utolsó sorban pedig az implementálásra is nagy hangsúly van fektetve, hiszen ezen a ponton dől el minden. A második, gyakorlati részben pedig, alkalmazásra kerülnek az első, elméleti részben leírtak, illetve a kiválasztott szálloda kerül bemutatásra. Annak a helyzetelemzése, hol helyezkedik el a piacon, az alkalmazott stratégiája, valamint javaslatok tétele. A gyakorlati rész lényege tehát az, hogy bemutatásra, alkalmazásra kerüljenek azok a lépések amelyeket követni kell annak érdekében, hogy a kialakított stratégia sikeres legyen és helyesen legyen alkalmazva. Összeségében tehát a dolgozatomban szemléltetem, hogy melyek azok a fontos folyamatok, amelyeket nem szabad startégiaalkotás során kihagyni, valamint bebizonyítom azt, hogy miért fontos egy vállalatnak vagy adott esetben egy szállodának a stratégiakialakítása és annak helyes alkalmazása.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

134


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment Baricsán Tamás Sándor BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: Benedek Botond tanársegéd, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

A kriptovalutákban rejlő potenciál a vállalatok számára A technológia jobban és gyorsabban fejlődik, mint ezelőtt bármikor. Nehéz követni ezt a felgyorsult növekedést. Így sok olyan technológiai változásról maradhatunk le, amelyek fontosak lehetnek számunkra és a vállalatunk számára egyaránt. A kriptovaluták megjelenése nagy hírnévre tett szert, a benne rejlő páratlan pénzkeresési lehetőség miatt. Például a Bitcoin valódi aranybánya volt a befektetők számára. Erre a nagy keresletre válaszul nagy mennyiségű új kriptovalutát készítettek az ügyesebbnél ügyesebb programozók, annak reményében, hogy valamilyen formában ők is részesedést nyerhessenek ennek a nagy pénzeket megmozgató láznak. Mára már rájöttek a szakértők, hogy ezen kriptovaluták mögött megbújó blokkláncrendszer, nagyobb lehetőségeket rejt, mint azt eddig gondolták volna. A kutatásomban kielemeztem a kriptovalutákat, magát a blokkláncrendszert, és megvizsgáltam, hogy milyen vállalati területeken lehet ezeket operatívan felhasználni.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

135


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment Costiniuc Norbert - Dániel BBTE KGTK, Bank és pénzügy szak, III. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Folyamatelemzés alkalmazása az ösztönzési rendszer fejlesztésére egy húsfeldolgozó vállalatnál Kutatásom fő célja egy húsfeldolgozó üzem, a magyarországi MCS Vágóhíd Zrt. vállalat folyamatainak feltérképezése és az ebből eredő információk felhasználása egy ösztönzési rendszer kialakítására, mely objektíven méri az alkalmazottak teljesítményét, ezzel elősegítve a hatékonyabb munkavégzést és az etikusabb bérezést. Az első alkalmazott módszer egy vállalati folyamatokat vázoló komplex ábra felépítése, mely pontosan megmutatja, hogy a vágóhíd különböző üzemrészeiben milyen folyamatok mennek végbe, illetve ezek az üzemrészek hogyan vannak a humán erőforrás segítségével összekapcsolva. A második alkalmazott módszer a vállalatra kialakított ösztönzési rendszer, mely egy összetett, különböző üzemrészekre kialakított normaidőn alapszik. A kutatás gyakorlati eredménye abban mérhető, hogy az ösztönzési rendszer növelte az alkalmazottak munkavégzésének hatékonyságát, felgyorsította és leegyszerűsítette a folyamatokat, illetve költségcsökkentő hatást eredményezett.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

136


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment Csíki Ottó BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

A környezeti és társadalmi fenntarthatóság megvalósításának és eredményességének vizsgálata a globális autóiparban Az elmúlt néhány évben számos olyan intézkedés látott napvilágot, amely azt bizonyította, hogy az autógyártók környezeti és/vagy társadalmi teljesítménye nem felel meg az előírásoknak, elvárásoknak. Kutatásunk során autóipari vállalatok környezeti és társadalmi fenntarthatóságát vizsgáltuk meg egy nemzetközi lefedettségű kérdőíves kutatás, az International Manufacturing Strategy Survey (IMSS) adatainak felhasználásával. Elemzésünk során 142 autóipari vállalat adatait vizsgáltuk meg 22 országban. A kidolgozott modell az autóipari vállalatok viselkedését írja le a külső környezet-stratégia-gyakorlatok-teljesítmény kapcsolatrendszer mentén. Az elemzéshez a SEM (Structural Equation Modelling) módszert alkalmaztuk, melyet a SmartPLS szoftverben implementáltunk. Eredményeink azt mutatják, hogy a külső érintettek által gyakorolt nyomás pozitívan hat az autóipari vállalatok fenntartható stratégiájának kialakítására, ez pedig elősegíti a környezeti és társadalmi gyakorlatok bevezetését, amelyek növelik a környezeti és a társadalmi teljesítményt. Meglepő módon azonban az utóbbi két teljesítménydimenzió egyáltalán nem hat az autóipari vállalatok pénzügyi teljesítményére.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

137


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment Jászay Alíz Ingrid BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

A Balanced Scorecard alkalmazása kis- és középvállalatoknál A dolgozatom tartalma a Balanced Scorecard rendszer alkalmazása kis- és középvállalatoknál lenne, ami választ adna arra, hogy az adott, megvizsgált kisvállalatnál alkalmazható egy olyan rendszer, amit leginkább a multinacionális vállalatok alkalmaznak. Választ adna arra is, hogy ehhez a rendszerhez a vállalat érintettjei, hogyan viszonyulnak, és tudnak-e azonosulni a rendszerrel a munkájuk alatt. A kutatást 4 szakirodalom segítségével fogom elvégezni, ezek olvasása során tudományos válaszokat kapok a dolgozatomban feltett kérdésekre. Megvizsgálnám a vállalat jelenlegi helyzetét, ezt pedig a BSC rendszerrel újjá alakítanám. Megvizsgálnám, hogy a működési folyamatok és a pénzügyi szempontok javultak-e a rendszer alkalmazása során vagy sem, végül pedig a rendszer segítségével elértek-e az alkalmazottak egy olyan tanulási szintet, amivel egy magasabb szintre léptek és fejlődni tudtak. A vizsgálat során olyan eredményeket kapok, amelyek bebizonyítják, hogy alkalmazható-e a BSC rendszer egy családi kisvállalatnál vagy sem. A várható eredmény lehet nem lesz pozitív, viszont ez csak a vizsgálat végén derül ki, bízva abban, hogy sikeres lesz a modern rendszer bevezetése.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

138


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment Máté Anita BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Üzleti terv szerepe a startup szakaszban. Egy kávézó üzleti terve A dolgozat célja, hogy egy induló vállalkozás számára készítsek egy üzleti tervet, amely egy útjelző térképként fog szolgálni a vállalkozás sikeréhez, és amely körvonalazza az útvonalat, amelyen a vállalkozás elindulni kíván. Előzetes kutatások összesítésével alátámasztom, hogy üzleti tervre minden vállalkozásnak szüksége van. Emellett szó esik az üzleti terv technikájáról, arról, hogy hogyan kell jó üzleti tervet írni, és mit is kell tartalmazzon, valamint, hogy milyen vállalkozások számára szükséges elkészíteni. A gyakorlati részben bemutatom az elképzelt vállalkozást, amely egy különleges kávézó és könyvesbolt is egyben, fokozva ezzel a kávézás élményét. A vállalkozás bemutatása után, kitérek arra, hogy miben is rejlene a versenyelőny, valamint, hogy ki lenne célcsoport. Ezután készítek egy részletes marketingtervet arról, hogy hogyan is érném el a fogyasztókat, valamint egy pénzügyi tervet, melynek eredményéből kitűnik, hogy mekkora lenne a vállalkozás üzleti forgalma, bevétele és profitja.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

139


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment Pánczél Ildikó BBTE KGTK, Vállalkozásmenedzsment szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet

Üzleti tervezés mint a vállalati növekedés záloga – esettanulmány „Ha nem tudod hová mész, oda bármilyen úton eljuthatsz” (Carroll, 1865). Ez az idézet szemlélteti a tervezés fontosságát a sikeresség elérésének érdekében. Dolgozatom során egy étkezést biztosító vállalkozás részére építettem fel üzleti tervet, mely szemlélteti, hogyan járul hozzá az üzleti terv a vállalkozás fejlesztéséhez, hogyan lehet a kapacitás hiányában fejlődni és hogyan lehet az elsődleges célt egyeztetni a profitrealizálással. Az elsődleges cél a kedvező áron való egészséges étkezés biztosítása. Továbbá nyomon követhetjük az üzleti terv felépítésének lépéseit. A módszertant tekintve a kutatási kérdéseim mellett az esettanulmány módszerét alkalmazom, illetve felhasználtam az érintettekkel készített interjúkat, nyilvános archívumokat, könyveket és szakcikkeket. A kutatás várt eredményei a kapacitáshiányra az újabb munkapontok létrehozása, kérdés, hogy van-e lehetőség rá, illetve a cél és a profitrealizálás nehezen egyeztethetősége, mivel a piacon folytonos drágulás tapasztalható, a költségek nagyobb mértékben növekednek, mint a bevétel. Dolgozatomat oly módon építettem fel, hogy az üzleti terv struktúrája könnyen érthető és bármely más iparágra könnyen alkalmazható legyen.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

140


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment Pál Tamás BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Magyar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Intézet

Szállítás optimalizálása egy országos lefedettségű vállalat esetében A kutatás fő célja egy romániai országos hálózattal rendelkező acél-nagykereskedés disztribúciójának optimalizálása, a szállítási hatékonyságának növelése és azok költségeinek csökkentése az „utazó ügynök probléma” megoldásának felhasználásával. Egy kereskedelemmel foglalkozó vállalat számára a folyamatok teljesítménye kulcsfontosságúnak számít, hiszen ezek költséghatékonysága a forgalmazott termékek végső árában is megnyilvánul, nagyban befolyásolva ezáltal a vállalat versenyképességét a piacon. A kutatás megvizsgálja az eddigi disztribúció működését, majd ebből kiindulva egy olyan rendszert alakít ki, amely képes növelni a szállítás hatékonyságát. Feltárva az adott zónák keresleteit, szállítási mennyiségeit és a vállalat szállítóeszközeinek kapacitását a rendszer meghatározza az adott szállítóeszközök optimális útvonalát „az utazó ügynök probléma” algoritmusának segítségével. Az algoritmus megmutatja, hogy a raktárból indulva milyen útvonalon kézbesítse a szállító a megrendeléseket úgy, hogy az a legrövidebb úton történjen.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

141


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment Mag Róbert BBTE KGTK, Bank és pénzügy szak, I. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Magyar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Intézet

Precíziós mezőgazdaság, avagy modern befektetési lehetőségek a romániai agráriparban Kutatásunk célja, hogy felmérjük a modern befektetési lehetőségeket a román agráriparban, ezen belül a digitalizációra és a precíziós mezőgazdaságra összpontosítva. Mindehhez az üzleti modellek szakirodalmát használtuk fel, kialakítva végül egy konkrét üzleti tervet. Módszertani szempontból kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt használtunk: a digitalizáció és az üzleti modellek strukturált elemzése mellett interjút készítettünk, kvantitatív szempontból pedig értékelőrendszereket és statisztikai kimutatásokat egyaránt hasznosítottunk. Kutatásunk eredménye egy konkrét üzleti terv, amely bemutatja, hogy Románia legnagyobb potenciállal rendelkező térségében milyen típusú mezőgazdasági tevékenységet indokolt folytatni. Tervünket a digitalizáció és az üzleti modellek szoros kapcsolatára építettük ki. Dolgozatunk relevanciája abban rejlik, hogy megmutatja egy mezőgazdasági szempontból kevésbé fejlett, de jelentős potenciállal rendelkező térség lehetőségeit, hangsúlyt fektetve a modern agráripar (agráripar 4.0) sajátosságaira. Kutatásunk gyakorlati szinten is felhasználható, ugyanis Románia más földrajzi területeire is megismételhető, így megalapozva az esetleges befektetéseket.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

142


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment László Renáta BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Magyar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Intézet

A fogyasztói utazás feltérképezésének alkalmazása az élményszolgáltatás fejlesztése céljából a Merenofa Kft.-nél A kutatás célja az élményszolgáltatások koncepciójának alkalmazása egy szolgáltató vállalatnál a fogyasztói utazás feltérképezésének segítségével. A kutatás során mélyinterjúk készülnek a szolgáltatást nyújtó vállalat vezetőségével, amely során egy átfogó kép alakul ki a szolgáltatások jelenlegi helyzetéről. A kutatás gyakorlati részében két különböző elméleti modell összekapcsolva kerül alkalmazásra annak érdekében, hogy a szolgáltató minden érintkezési ponton előre jól megtervezetten tudjon a vevővel kapcsolatba lépni és élményt nyújtani. A kutatás eredményeképpen egy olyan általános modell kerül megalkotásra, amely segítségével az iparágban dolgozó szolgáltató vállalatok, melyek a vevői élményt helyezik a középpontba, összességében magasabb észlelt vevői értéket érhetnek el. A kutatás gyakorlati relevanciája abban nyilvánul meg, hogy a vevői élmény maximalizálása egyre fontosabb a szolgáltató vállalatok számára, sőt mára ez már vevői elvárás is. Minden találkozás befolyásolja a vevői élményt, ezért fontos, hogy előre jól felkészülten tudjon a szolgáltató kapcsolatba lépni az ügyféllel.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

143


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III: Pénzügy

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

144


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III: Pénzügy Bandura Ádám-Patrik BBTE KGTK, Bank és pénzügy szak, III. év Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Magyar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Intézet

A szolgáltatásminőség elemzése egy bútorlapszabászattal foglalkozó vállalatnál A dolgozatom fő célja a nyújtott szolgáltatások elemzése a bútorlapszabászatként működő Mihalku Master Kft.-nél, olyan módszerek segítségével, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalat a szolgáltatással kapcsolatos legfontosabb problémákat ki tudja küszöbölni, illetve javítani tudjon az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségén. Az első alkalmazott módszer egy kibővített ServQual skálát tartalmazó kérdőívre épít, amely által a cég ügyfelei választ adhatnak a szolgáltatásminőséggel, illetve a vásárlási szokásokkal kapcsolatos kérdésekre. A kérdőív által szolgáltatott eredmények statisztikai elemzési módszerekkel lesznek feldolgozva. Másodsorban a customer lifetime value (CLV) modell kerül alkalmazásra, amelyben az ügyfél adatok lesznek a kiindulópontok, melyek tartalmazzák, hogy melyik ügyfél mikor és mennyit költött az adott cégnél visszamenőleg egy meghatározott időintervallumra. Ezáltal kiszámítható, hogy mekkora hasznunk lehet egy ügyfélen addig, amíg a céggel üzletel, vagyis mekkora a nettó jelenértéke. Ezen érték segítségével meghatározható, hogy maximum mennyit költhet a vállalat a szolgáltatásminőség fejlesztésére a vevők hűségesítése érdekében.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

145


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III: Pénzügy Gocz Renáta-Hilda BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Magyar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Intézet

A MOL-csoport diszkontált cash flow alapú értékelése Kutatásomban a MOL-csoport diszkontált cash flow alapú értékelését végzem el. Napjainkban gyakori jelenséggé vált a vállalatok összeolvadása, szétválása, felvásárlása, amihez szükséges az, hogy megtudjuk, hogy mennyit is ér az adott vállalat. Egy vállalat értékének az ismerete sok hasznos információt nyújt az érintettek számára. Megvizsgálom, hogy egy olajipari vállalat esetén melyek a legjobb vállalatértékelési alternatívák. Arra a kérdésre szeretnék választ adni, hogy az általam számolt vállalatérték igazolja-e a tőzsdén jegyzett vállalat részvényeinek jelenlegi árfolyamát, vagyis a tőzsdén forgó részvények alul- vagy felülértékeltségének a meghatározása. A diszkontált cash flow alapú vállalatértékelést a 2010–2017 közötti éves konszolidált jelentések által közzétett mérleg és eredménykimutatás segítségével végzem el, előrejelzést készítve a következő 5 évre.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

146


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III: Pénzügy Vigh Levente BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Magyar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Intézet

A S.C. Trip Transport Solutions S.R.L. üzleti terve Jelen dolgozatban egy működő szállítóvállalat üzleti tervét fogom bemutatni. Kutatásom által be szeretném mutatni az üzleti tervezés elméleti hátterét annak érdekében, hogy jobban megérthessük ennek fontosságát egy vállalat életében. Ezt követően be szeretném mutatni a S.C. Trip Transport Solutions S.R.L. vállalat első két évét üzleti tervezés nélkül, majd azt, hogy hogyan változott meg a vállalat pénzügyi helyzete attól a pillanattól, hogy egy terv szerint folytatták az aktivitásukat. Az általam használt módszertan egy interjú elkészítése a vállalat vezetőjével, illetve a vállalat könyvelőjével, amelyben kiderülnek a vállalat jelenlegi kudarcai, illetve azok a területek ahol a hatékonyság optimalizálása szükséges. A vállalatok alkalmazottai nagy mennyiségű energiát és erőforrást takarítanak meg azáltal, hogy egy előre jól meghatározott terv szerint folytatják az aktivitásukat. Az üzleti terv által a vállalatok elérendő céljaikat, a szükséges erőforrásokat és tevékenységeket tervezik, annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy az illető vállalatot érdemes-e támogatni vagy nem érdemes tovább folytatni a tevékenységet.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

147


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III: Pénzügy Barabás Eszter BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Magyar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Intézet

A romániai és magyarországi nyugdíjrendszerek összehasonlító elemzése Az idő előrehaladtával egyre jobban bővül az elméleti és gyakorlati érdeklődés afelől, hogy miképpen hat a népességöregedés a korosztályok közti újraelosztásra, különös tekintettel a nyugdíjrendszerekre. Kutatásomban a társadalombiztosítás egyik területét, a nyugdíjrendszert, illetve a nyugdíjreform eddig bejárt útját szeretném megvizsgálni Romániában és Magyarországon. Fontos, hogy egy letisztult képet kapjunk azokról a befolyásoló tényezőkről, amelyek hatással vannak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára. Választ szeretnék kapni azokra a kérdésekre, hogy melyek voltak azok a tényezők, problémák, amelyek miatt különböző változások következtek be az elmúlt évtizedekben, illetve a felmerülő problémákat milyen módon oldották meg. Dolgozatom módszertani részét kvantitatív módszer segítségével fogom elvégezni. Elemzésemben mindkét ország legfrissebb adatait vettem figyelembe. Tanulmányomban, annak terjedelmi kötöttsége és a téma sokrétűsége miatt, valószínűleg nem fogom tudni az ideális nyugdíjrendszert felállítani és bemutatni, viszont rá szeretnék világítani a kutatásom korlátaira, illetve más kutatási lehetőségekre.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

148


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III: Pénzügy Vojkuj Csongor BBTE KGTK, Gazdasági informatika szak, III. év Témavezető: Benedek Botond egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK, Magyar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Intézet

Monte-Carlo szimuláció optimalizálása és alkalmazása tőzsdei előrejelzések esetén Az általam kiválasztott kutatási terület a tőzsde, kutatásom során pedig arra keresem a választ, hogy milyen technikai módszerekkel lehet előre jelezni részvényárfolyamokat. Elemzem a különböző előrejelzési technikákat és a legmegfelelőbbnek ítélt módszert tovább optimalizálom annak érdekében, hogy az előrejelzett értékek egyre közelebb helyezkedjenek a valós értékekhez mérten. A dolgozat elkészítése során a New York-i tőzsde 2009–2018 közötti értékeivel dolgoztam, az S&P500 árfolyamának előrejelzésétől egészen az előrejelzési módszer optimalizálásáig. A helyes következtetések megalkotásában nagyban segített, hogy a diagrammok elkészítéséhez Big Data elemzéshez használt vizualizációs szoftvert használtam. Kiemelt hangsúlyt fektettem a Monte-Carlo szimulációra mint lehetséges előrejelzési technikára és annak optimalizációs folyamatára, ezáltal olyan eredményekre és következtetésekre jutottam, amelyek hasznosak lehetnek a jövőben a tőzsdén befektetni vágyóknak is.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

149


Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III: Pénzügy Fazakas Zoltán BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Magyar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Intézet

A Norada Zrt. konfekcióipari vállalat versenyképességének növelése a nemzetközi és helyi piacokon A Norada Z.R.T. konfekcióipari vállalat versenyképességének növelése a nemzetközi és helyi piacokon című dolgozat a globalizáció hatására végbemenő változásokat vizsgálja a textil és ruházati iparban egy konkrét vállalat szemszögéből. Az esettanulmány alapú módszertan lehetővé teszi egy konkrét vállalat állapotának felmérését, kiértékelését és a fennálló problémák beazonosítását, majd ezek megválaszolását. A kutatás fő kérdései a következők: a globalizáció hatására hogyan alakult át a nemzetközi iparág, milyen hatást gyakorol a romániai textil és ruházati iparágra?; a romániai vállalatok milyen megvalósítható alternatívákkal rendelkeznek a piaci helyzetük megtartására és versenyképességük növelésére?; milyen gazdasági és szociális hatásai vannak az iparágban bekövetkezett változásoknak? A dolgozat célja a fent leírt kérdések megválaszolása és egy kivitelezhető stratégia kidolgozása a Norada Zrt. számára, amely egy üzleti terv keretein belül gyakorlatba ültethető és igazolja a konkrét alternatívák létezését az iparág számára. Ezen érték segítségével meghatározható, hogy maximum mennyit költhet a vállalat a szolgáltatásminőség fejlesztésére a vevők hűségesítése érdekében.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

150


Kulturális turizmus

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

151


Kulturális turizmus Jancso Enikő Katalin BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Sipos Gábor professzor emeritus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

A Gyarmathy Zsigáné által eszményített erdélyi magyar konyhakultúráról A dolgozat elemzi Gyarmathy Zsigáné erdélyi magyar konyhával kapcsolatos írásait, amelyek szervesen illeszkednek a korra jellemző magyarosító törekvésekbe. Erdélyben az idegen konyhát kiküszöbölő szándék nem annyira hangsúlyos, mint a fővárosban, a nacionalista felhang is másként nyilvánul meg. Míg Budapesten a német, francia, angol konyhai kifejezések kiküszöbölését a népi konyha felfedezésével próbálják ellensúlyozni, addig Erdélyben az erdélyiségen mint magyaron és a kisebbségekhez viszonyítva felsőbbrendűn van a hangsúly. E felfogásnak első, publikációban megjelenő képviselője Gyarmathy Zsigáné, aki írásaiban létrehozza az erdélyi magyar konyha és az erdélyi háziasszony eszményképét. Olyan meggyőzően emelte be az erdélyinek nevezett (kürtőskalács, bálmos, levelensült) ételeket a helyi történelmi kontextusokba, hogy mai értelemben őt nevezhetnénk az első tudatos Erdély-imázs létrehozójának.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

152


Magyar irodalom I: A középkor és a kora újkor irodalma

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

153


Magyar I: A középkor és a kora újkor irodalma Fazakas Réka BBTE BTK, Magyar-orosz szak, I. év Témavezető: dr. Farmati Anna egyetemi adjunktus, BBTE BTK

A melanchthoni drámaértelmezés hatása a magyar irodalomra Philipp Melanchthon a reformáció és humanizmus egyik kiemelkedő alakja, ezt bizonyítják teológiai elméletei, az iskolarendszerről alkotott elképzelései. A wittenbergi egyetem görög professzora emellett kidolgozta az antik drámák keresztény átértelmezését is: az ókori tragédiákra mint erkölcsnevelő alkotásokra tekintett. A moralizáló megközelítésének alapja az a feltételezés volt, miszerint a színre vitt történet képes arra, hogy a borzalmak bemutatásával elrettentse a nézőt a bűntől. Melanchthon a műalkotás keltette érzelmek közül a félelmet, megrettenést emelte ki. Számára a dráma célja nevelő példát állítani a közönség elé, ez pedig az elrettentés módszerével érhető el. Dolgozatom célja megvizsgálni az elrettentés irodalmi formáit magyar, reformáció kori épületes irodalmi művekben. Munkám középpontjában a következő kérdések állnak: az elrettentés milyen retorikai megvalósításaival találkozhatunk? Ezek milyen típusú szövegekben bukkannak fel?

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

154


Magyar I: A középkor és a kora újkor irodalma Szabó Ivett BBTE BTK, MA-LCM szak, I. év Témavezető: dr. Farmati Anna egyetemi adjunktus, BBTE BTK

Antik örökség Rimay János műveiben Rimay János kései humanistaként ugyanúgy magába építette azokat a széleskörű tanokat, melyeket elődei is nagyra becsültek. Azonban társadalmi valósága már sokban különbözött a többiekétől, a világban való emberi boldogulása pedig új keretek között valósulhatott meg, úgy az ókori, mint a korai humanista viszonyokhoz képest. Mi a sorsuk az antik tanításoknak, mikor a költő már nem tudja a két világot összeegyeztetni? Mit kezdhet ebben a helyzetben a lélek és lelkiismeret rezdüléseire figyelmes lírikus? E kérdéskört kívánom végigjárni Rimay legkedvesebb ókori olvasmányai és bölcseleti versei mentén. Így megvizsgálom milyen lenyomatot hordoznak költeményei Epiktetosz Kézikönyvecskéjét tekintve, amely az alkotó kedvenc művei közé tartozott. Emellett a kutatás tárgya Rimay erkölcsi meglátásainak poétikus közreadása és a költői hang didaktikus megszólalása. Habár nem beszélhetünk Rimay János rendszerszerű erkölcsfilozófiájáról, a vizsgált bölcseleti lírából egy egységes álláspont olvasható ki, amely sokat elárul a költő személyessé vált olvasmányaival, illetve a külső világgal ápolt kapcsolatáról.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

155


Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-19 századi világirodalom

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

156


Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-19 századi világirodalom Bartalis Ágota BBTE BTK, Önálló magyar szak, III. év Témavezető: Biró Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A murányi történet Szász Károly feldolgozásában Murány várának XVII. században való bevétele magába foglalja Wesselényi Ferenc és Széchy Mária történetét. 1644-ben özvegy Bethlen Istvánné Széchy Mária segítséget nyújtott Fülek várparancsnokának, Wesselényi Ferencnek Murány birtokbavételében, aki később őt feleségül vette. A murányi történet első feldolgozójától, Gyöngyösi Istvántól kezdődően nagy népszerűségnek örvendett még a XIX. században is. Számos író és költő írta újra meg a vár elfoglalását, Széchy Mária alakjának felidézésére pedig a Kisfaludy Társaság hirdetett pályázatot 1847-ben, amelyet Szász Károly nyert meg a Murány hölgye című költői beszélyével. A pályázati felhívás buzdította Arany Jánost, Petőfi Sándort és Tompa Mihályt is a téma kidolgozására. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a murányi történet az írók feldolgozásában hogyan helyezkedik el a téma ábrázolásának irodalmi hagyományában. Célom, hogy bemutassam a négy szerző felfogását Széchy Mária alakjáról, amelyet a Társaság is központi kérdéssé emelt a felhívás által, valamint az esküszegés problémájának feloldásáról, ami a történet ábrázolásának nehézségét okozta minden kor írója számára.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

157


Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-19 századi világirodalom Radnai Dániel Szabolcs PTE BTK, Magyartanár- mozgóképkultúra és médiaismeret szak, mesterképzés VI. év Témavezető: Laczkó András PhD, egyetemi adjunktus, PTE BTK, Klasszikus Irodalomtörténeti és Öszszehasonlító Irodalomtudományi Tanszék

A Balaton irodalmi reprezentációjának alakulástörténete a 19. században Előadásomban azt mutatom be, hogy a 18−19. század fordulójától a 20. századig tartó időszakban hogyan jelent meg és milyen beszédmódok által vált artikulálhatóvá a szépirodalomban a Balaton földrajzi és társadalmi fogalma. Elsőként röviden ismertetem a szociális reprezentáció elméletének és a konstruktivista nacionalizmuskutatás alapvetéseinek kutatásom számára releváns fogalmait, összekapcsolva a 19. századi nemzetépítés diskurzusával. Ezt követően olyan irodalmi szövegeket vizsgálok, amelyek kifejezetten a táj és a nemzeti ideológia viszonyrendszerében tematizálják a Balatont, s az elemzésben rávilágítok az egyes szövegek ideológiai meghatározottságaira, retorikai megformáltságára és történeti kontextusára. E szövegek – Baróti Szabó Dávid, Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Vitkovics Mihály, Garay János, Jókai Mór, valamint Eötvös Károly írásainak – összehasonlításával, a „nemzeti táj” koncepciók sokszínűségének bemutatásával igyekszem szemléltetni a 19. századi nemzetépítési és hagyományteremtési programok versengő jellegét, valamint a szépirodalomban megjelenő régió-reprezentációk variabilitását. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP-18-2 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

158


Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-19 századi világirodalom Fechită Lujza BBTE BTK, Magyar-angol szak, III. év Témavezető: dr. T. Szabó Levente docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A magyar pszichológiai tudomány fejlődése Cholnoky László életművében Az 1800-as évek végén paradigmaváltás jelentkezik a pszichológia tudományán belül. E folyamat legszembetűnőbb jelensége a pszichologizálási tendencia, mely egyre nagyobb teret kezd hódítani, és egyenesen divattá növi ki magát az irodalmi alkotásokban is, így olyan témák jelennek meg az irodalmi művekben, mint a jellemábrázolás problematikája, a tudatfolyamatok feltárásának kísérlete, az álom, a vágyak kölcsönhatásai, illetve az őrültség és az elmebetegség. E témák folyamatos feldolgozása által egy új karaktertípus alakul ki, mely visszaköszön a korabeli írásokban, és mely az egészség és betegség határán helyezkedik el. Ilyen karaktertípusok lelhetőek fel – kutatásom alapján – Cholnoky László életművében is, ahol az elmebaj árnyaltan jelenik meg, a vágy és álom közti határvonal relativizálódik, és bármikor átléphetővé válik, az őrültség toposzának ábrázolása pedig megszelídül a karakterek jellemében. Dolgozatom célja így feltárni ezen életművön belül azokat a pszichés folyamatokat, melyek nemcsak kölcsönhatásban álltak a kor pszichologizálási tendenciájával, hanem sok esetben fölülírták azt.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

159


Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-19 századi világirodalom Fésüs Ágota BBTE BTK, Magyar-japán szak, III. év Témavezető: dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Szecesszió és antik toposzok összefüggései Ambrus Zoltán prózájában Hogyan elevenítődtek újra fel és építődtek be korábbi hagyományok a szecessziós irodalomba? Mit kell értenünk azalatt, hogy Ambrus Zoltán Midás király című regénye egy „kettős lázadás fegyvere”? Milyen kapcsolatban áll mindezzel az 1883-as magyar oktatási törvénymódosítás? Mit jelent az antik tradíciók magyar krízise, és ez hogyan hozható összefüggésbe Ambrus regényével? Mit jelent ezen szerző esetében a meseátirat kifejezés? Lehet-e egy meseátirat provokáció, a korabeli társadalmi élet egy eltérő nezőpontú ábrázolása? Miért és milyen módon foglalkoztatta Ambrust és más szerzőket az antik hagyományokhoz való visszafordulás? Milyen antikvitásbeli elemeket hoznak magukkal ezen szerzők egyes szépprózái? Találhatunk-e valamiféle párhuzamot az irodalmi alkotások között? Dolgozatom antik toposzoknak a szecessziós világképben való újraértelmezésével próbál ezekre a kérdésekre választ adni Ambrus Zoltán néhány ismert munkájának elemzésével.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

160


Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-19századi világirodalom Tankó Andrea BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom-összehasonlító világirodalom szak, III. év Témavezető: dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Másságnarratívák és létérzékelés a dekadencia tükrében Dolgozatom központi kérdése az, hogy miként értelmezhető a betegségfogalom és a betegség mint a másság radikális újraértelmezése, megkérdőjelezése a dekadencia mint történeti és transznacionális jelenség keretei között, továbbá az így újraírt létérzékelés-lehetőségek komparatív vizsgálata. A dekadencia és hanyatlás/másság-elképzelések irodalmi reprezentációit komparatív módon egy magyar és egy emblematikus európai szövegben vizsgálom. Joris-Karl Huysmans A különc című művében csomópontként tételeződik többek között a mesterkéltség, a művészetként megélt élet, az önbódítás illatok, szagok révén, valamint az álomlátás és az intenzív színszimbolika is. A dekadenciának e fontos szövege ad kontűrt számomra a 19. század második felében (el)uralkodó magyar tendenciáknak: a korszak betegségirodalmát, lélekrajzát Cholnoky László írásművészete által veszem szemügyre. Vizsgálatomban a mentális-lelki betegségek, az álomszerűség, a lázálmok, az egyedüllét és belső, társadalomtól elvágyódó világalakítás lesznek a főbb tájékozódási pontok.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

161


Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-19 századi világirodalom Tasnádi István BBTE BTK, Önálló magyar szak, III. év Témavezető: Biró Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A lélek halhatatlansága Aranka György filozófiai munkáiban Dolgozatomban Aranka György Az Emberi Léleknek Halhatatlansága Egy Dio hajbann című kéziratos munkáját elemzem. Célom egy adekvát értelmezés megalkotása Aranka György a lélek halhatatlanságáról alkotott elképzeléseiről, az említett szövegből kiindulva. Ennek érdekében először a felvilágosodás antropológiáról vallott nézeteit vizsgálom mint elsődleges kontextust. Továbbá keresem azokat a kapcsolópontokat, amelyek az említett szöveget más korabeli gondolkodók munkáival, vagy valamilyen kulturális hagyománnyal (például kereszténység) köthetik össze, esetleg forrásként szolgálhattak a mű megszületéséhez. Ezeket figyelembe véve vázolom az Aranka György által használt fogalmakat, valamint az azok között fennálló kapcsolatot. A szöveg tartalmának ismertetése mellett tehát két dologra koncentrálok: a munka elhelyezésére a szerző életművén belül, valamint az európai bölcselet tágabb kontextusában.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

162


Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-19 századi világirodalom Fülöp Dorottya BBTE BTK, Magyar-olasz szak, III. év Témavezető: dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

„Tele írtad már”? Szemelvények Jókai kései novellisztikájából Jókai Mórt elsősorban regényíróként tartja számon a köztudat, s bár az utóbbi időben az irodalomtörténet kezdett figyelmet szentelni a novellisztikának is, az életmű ezen részének pusztán töredékét sikerült feltárni, ugyanis a kései művek – mindenekelőtt a kritikai kiadás hiánya miatt – háttérbe szorultak. Kutatásom ezzel a szakmai problémával kíván szembenézni s épp ezért képezi alapját a szerző kései novellaíró tevékenységének egy szegmense, az 1898-ban megjelent Őszi fény című kötet, melynek szövegei az 1890-es évek elején keletkeztek. Bár novellisztika szempontjából általában csak az 50-es évek műveit emelik ki az életművön belül, minden jel szerint Jókai folyamatosan novellaíróként is működik és meghatározza magát, s ebből a szempontból a 90-es évek eleje szintén termékeny időszaknak bizonyul, hisz állandó szerzője a tárcarovatoknak. Munkám során a szerző novellaíró technikái mellett azt is vizsgálom, hogy milyen átalakításokon esnek át a szövegek periodika- és kötetbeli megjelenésük között, hogyan formál Jókai egy szövegkorpuszt kötetté. A kötetet az életmű, illetve az ötvenéves írói jubileum viszonylataiban vizsgálom, lévén az Őszi fény az ünnepi díszkiadás 92. kötete.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

163


Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-19 századi világirodalom Birtalan Albert BBTE BTK, Önálló magyar szak, III. év Témavezető: dr. Biró Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Metaforikus nyelv és szabadkőművesség Pálóczi Horváth Ádám írásaiban Dolgozatomban a szabadkőműves szimbólumokat, metaforákat vizsgálom Pálóczi Horváth Ádám különböző írásaiban: először a Kazinczy Ferenccel e témában folytatott levelezés értelmezésére teszek kísérletet. Ezután pedig az Arion, Ad Formam: Kortsmárosné kápolnája a’ pincze, valamint A’ Böltseség’ Templomának le-írása Énekben, a’ Tanú-lóknak és Társaknak kedvekért című verseket fogom értelmezni a szabadkőműves olvasatuk felől. Pálóczi lírája mellett a Fel-fedezett titok című regényét is értelmezem a fentiekhez hasonló szempontok szerint. Értelmezésem során rávilágítok arra is, hogy ezek a szabadkőműves írások a páholyok szigorú titoktartási szabályai mellett milyen céllal íródtak. Ezek az írások arról beszélnek, amiről tulajdonképpen nem lehet beszélni. Hipotézisem szerint a szövegekben található szimbólumok és metaforák szabadkőműves olvasat felőli megközelítése új értelmezési lehetőségeket nyújt a Pálóczi-kutatások terén.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

164


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

165


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Kakuk Viktória PTE KPVK, Tanító szak, III. év Témavezető: dr. Fekete Richárd egyetemi adjunktus, PTE KPVK

A halál reprezentációja kortárs mesékben A kutatás fő célja a halál reprezentációinak bemutatása a kortárs magyar mesékben. A bevezető részben a kutatással kapcsolatos alapvető fogalmakról írok, illetve a témával való módszeres foglalkozás nehézségeiről. Tárgyalom továbbá, hogy a gyerekekben milyen nyomokat hagynak ezek a tragédiák, illetve hogy a mesékben ábrázolt halál milyen jellegű segítséget jelenthet számukra. A dolgozat homlokterét uraló elemzésekben olyan meséket és meserészleteket tárgyalok, melyekben a halál előkerül. A meseinterpretációk módszertanának megfelelően a karakterek és a szimbólumok vizsgálatát tartom a legfontosabbnak.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

166


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Kovács Péter Zoltán BBTE BTK, Magyar-angol szak, II. év Témavezető: Selyem Zsuzsa egyetemi docens, PhD, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A kitörés dinamikája – Krasznahorkai László ÁllatVanBent című kötete egy konstruktív irodalomkritikai megközelítés felől Kortárs irodalmi dolgozatomban mindenekelőtt egy új(szerű) irodalmi kritikai olvasásmódot szeretnék körvonalazni. A konstruktív filozófia, valamint a konstruktív pedagógia és tanuláselmélet nyomán szeretnék felvázolni egy (komplex) konstruktív irodalomkritikát, mely aszerint tekintene a szövegekre, hogy tudatosítják-e magukban, hogy szövegstruktúrájuk egy nagyobb közös kognitív struktúra része, hogy saját struktúrájuk kölcsönhatásba lép a befogadó kognitív struktúrájával, alakítva azt, valamint hogy e kölcsönhatás során megerősíteni vagy lerombolni igyekeznek-e a befogadó struktúráját. Szeretném feltenni a kérdést, hogy hogyan lehet egy szöveg provokatív, hogyan bonthat le kategóriákat, és ha lebontja, újjá is kell-e építenie őket, vagy sem? Melyik történés (cselekvés?) etikusabb: ha a szöveg, vagy ha az olvasó alkotja újra a világot? Előfeltevésemet, mi szerint az erős szöveg kimozdít, ám nem helyez bele egy új elemek által határolt zárt rendszerbe, s hogy ezt az elmozdítást épp szöveg-, szövetszerűsége miatt tudja megtenni, Krasznahorkai László és Max Neumann Állatvanbent című multimediális alkotásával kívánom szemléltetni.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

167


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Sebestyén Kinga BBTE BTK, Magyar-angol szak, III. év Témavezető: dr. Balázs Imre József docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A házasságtörő nő és a történetét feldolgozó regény megszólalási lehetőségei Berde Mária Tüzes kemence és Gustave Flaubert Bovaryné című regényeiben Dolgozatomban a regények összevetésének tanulságai mentén vizsgálom a két mű működési mechanizmusát. Vizsgálódásom központjában az a kérdés áll, a témán kívül visszaigazolja-e, legitimálja-e a prózapoétika is, hogy ezekről a regényekről mint házasságtörő regényekről beszéljünk, ne pusztán csak mint a házasságtörés témáját magukba foglaló egyéb, a regény műfaján belüli specifikus műfajokról, mint amilyen a történelmi vagy anti-fejlődésregény. A kérdést két fejezetben járom körül. Először három olyan jelentésteremtő eljárást vetek össze, amelyek mindkét regényben megjelennek, név szerint a leírás, a transzcendentális minőség, a párhuzam működését, a regényekben betöltött azonos funkcióik szempontjából. A második részben a házasságtörő hősnők megszólalási lehetőségeit vizsgálom. A kérdést az elnyomott szubjektumok kiépülési lehetőségének szempontja felé viszem tovább. A kérdéskörben kitérek a vallomásos beszédhelyzetre, a nyelvi szkepticizmus és a kimondás mint ontológiai szükséglet közti összefüggésre. Az említettek prózapoétikára történő visszahatásának összegzésével zárom a dolgozatot.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

168


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Török Adél BBTE BTK, Önálló magyar szak, III. év Témavezető: Sándor Katalin egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti Intézet

Kitömött testek. Idegenségreprezentáció Péterfy Gergely regényében Péterfy Gergely Kitömött barbár (2014) című regényében az afrikai származású, művelt bécsi szabadkőművesnek, Angelo Solimannak (a regény szerint Kazinczy Ferenc barátjának) a testét halála után 1796-ban kitömik és kiállítják mint fajának egy példányát a bécsi Természettudományi Múzeumban. Dolgozatomban a regény azon részeit vizsgálom, ahol az idegenség ábrázolása valamilyen sajátos kulturális és reprezentációs gyakorlathoz és ennek intézményes közegéhez kapcsolódik (kitömés és kiállítás, portrékészítés). Angelo Soliman kitömött teste olyan 18. századi reprezentációs gyakorlatokra mutat rá, amelyek a primitívként megkonstruált másság kiállítása által a nézett tárgy és az európai néző között hierarchikus viszonyt hoznak létre, és a néző felsőbbrendűségi érzését igazolhatják. Dolgozatomban kitérek a regényben megjelenő kitömött test leírásának problémakörére. Arra, hogy egyáltalán lehetséges-e, hogy a néma objektum, a nézett tárgy a kitömöttségből kimozduljon, és megszólaljon abban a többszörösen közvetített történetben, amelyet Török Sophie, Kazinczy felesége beszél el. Azt is nyomon követem, hogy a kitömött test képe hogyan válik a regény egészét átszövő motivikus hálóvá.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

169


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Pinti Dorottya BBTE BTK, Magyar-angol szak, III. év Témavezető: Berszán István egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A nem - emberi másik befolyása regényben és valóság show-ban A dolgozatomban az emberi és nem emberi közötti interakciót vizsgálom, szorosan kapcsolódva a környezeti krízis problémájához. A kutatás során Daniel Defoe Robinson Crusoe és William Golding A legyek ura című regényét vetem össze a Survivor – Túlélők viadala című televíziós túlélő show-val, valamint a Chanel 2018-as őszi/téli kollekciójának „valóságos” természetet idéző bemutatójával. Az érdekel, hogy a Defoe-regényben megteremtődő heroikus túlélésmítosz Golding által nyújtott kritikája után milyen szerepet szán a természetnek egy „lakatlan” szigeten forgatott túlélő show, illetve hogyan vonja be a tájat saját időterébe egy divatbemutató. Vajon lefokozható-e a természet puszta színtérré, ahol csak emberek a szereplők?Integrálhatók-e a nem-emberi másik társaságában teremtődő kapcsolatok a (kölcsönös) konstrukció paradigmájába? Tekinthetjük-e a természetet ellenfélnek, akit mindenáron le kell győznünk, avagy mit próbálunk legitimálni a természet ellenében hírdetett túlélési versenyen? Végül arra is kitérek, hogyan szól bele a természet az írás gyakorlatába, hogyan alakítja egy nyerőjáték menetét, illetve hogyan viszonyulnak az évezredek óta ugyanúgy szép növények a divathoz.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

170


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Császár Tímea BBTE BTK, Önálló szak, III. év Témavezető: Biró Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Női identitásteremtés és testreprezentáció Weöres Sándor Psychéjében és Csokonai Lili Tizenhét hattyúkjában Dolgozatomban a női identitásteremtés lehetőségeit vizsgálom a magyar irodalom maszkos költői szerepjátékainak két művében: Weöres Sándor Psyché című alkotásában és Csokonai Lili Tizenhét hatytyúk című álneves regényében, melynek alkotója Esterházy Péter. A férfi perspektíva általi fiktív női szerzőség megteremtésének módozatait vizsgálva elsődlegesen a különböző testreprezentációkat elemzem és értelmezem, az ezekből következett női identitás test általi létezését, valamint az ezt meghatározó és megteremtő tekintetek, melyek a másságra való fogékonyságban teljesednek ki és nyernek értelmet. A test általi kifejeződés vágyát a különböző viszonyrendszerekben vizsgálom meg és értelmezem, párhuzamba állítva a két női identitást és azok milyenségét. A különböző női tapasztalatok egyediségének megjelenítését is vizsgálom, különösen figyelembe véve a maszkos identitásteremtést, az ebből származó nemváltás kérdését, valamint elemezve a tapasztalatok által megalkotott és megformált női identitásokat és azok sajátosságait.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

171


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Horváth Péter PTE BTK, Angol/magyar tanári szak, IV. év Témavezető: Sári B. László habitált egyetemi docens, PTE BTK, Anglisztika Intézet

Kivirágzó Jácintok – Recepciótörténeti vizsgálódások egy kortárs transzszexuális költő első kötetén keresztül Dolgozatom fókuszában a kortárs amerikai költő Saeed Jones költészete áll. Versei a társadalmi nemről alkotott érzeteit, az azonos neműek közötti szerelmet és romantikát, bántalmazást, kiszolgáltatottságot, vagy csak egész egyszerűen a köztük feszülő szexuális vonzalmat jelenítik meg. Recepciója egyöntetűen pozitív. Amerikában megnyerte a PEN-díjat és bekerült a döntőbe a National Book Critics Circle-díjért is. Magyarra Mohácsi Balázs fordítja verseit, melyek sorban jelennek meg különböző irodalmi folyóiratokban, internetes portálokon. Egy ilyen merész kérdéseket és témákat bolygató költő viszont hogyan kaphat a legtöbb irodalmi fórumon ennyire pozitív kritikákat? Hiszen alig néhány évtizede még jobb esetben csak nem jelentették volna meg, rosszabb esetben pedig perbe fogták volna a hasonló témákat feszegető alkotókat. Dolgozatom erre a kérdésre próbál válaszokkal szolgálni. Jones költészetét a különböző amerikai hagyományos lírai beszédmódok (vallomásos költészet, beat költészet, modernizmus, Harlem-reneszánsz) oldaláról vizsgálom.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

172


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Maior Máté BBTE BTK, Magyar-komparatisztika (LCM) szak, III. év Témavezető: Selyem Zsuzsa egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Az irodalom határai – Emancipáció Bodor Ádám prózájában Bodor Ádám regényeiben és novelláiban számos apró, különálló világ és ugyanakkor egy nagyobb univerzum is teremtődik folyamatosan. Ami igazán hangsúlyos ezekben a történetekben, hogy ez az organikusan teremtődő világ nem fosztható meg egyetlen elemétől sem, a valóság és a fikció kritériumai által. Ebben az ábrázolásmódban és elbeszéléstechnikában mindennek jelentősége van és mindennek egyszerre van jelentősége. A jelen kutatás tárgya Bodor írástechnikája és ennek működése, a prózájára sajátosan jellemző elemek és alakzatok interakcióinak feltárása, illetve ezen interakciók és a szövegek emancipatorikus jellegének ökokritikai elemzése. Bodor szövegei túlmutatnak a tárgyukon, a megszokott valóságunkon, de még akár az irodalom határain is. Hogyan is zajlik a prózauniverzum teremtésének aktusa? Milyen határok és átmenetek tételeződnek a szövegekben? Milyen világlátás rajzolódik ki a sorokból? Hogyan válik nyelvvé a csend a nonhumán és a kimondhatatlan megszólaltatásakor? A dolgozat ezen főbb kérdések mentén igyekszik választ találni arra, mely elemek és hogyan járulnak hozzá a szövegek felszabadító hatásához.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

173


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Kerekes Eszter BBTE BTK, Világ- és összehasonlító szak, III. év Témavezető: dr. Balázs Imre József egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Iroddalomtudományi Intézet

A test mint identitásképző komponens a kortárs gyerekirodalomban – A gyermektest Seita Parkkola regényeiben Dolgozatomban a kortárs gyerekirodalmi korpuszon belül Seita Parkkola finn írónő Vihar és Pára című regényeit vizsgálom. Kutatásom fő tárgyát az identitás kérdései (társadalmi elvárások, előítéletek), az identitás komponensei és annak reprezentációi jelentik az említett két művön belül. A gyerek társadalmi reprezentációja (pszichológiai, szociológiai, társadalomelméleti diskurzusokon keresztül) miként jelenik meg az irodalomban – konkrétan az identitás problémakörében a test megjelenítésének módjai, szerepei képezik dolgozatom legfontosabb kérdését: hogyan problematizálódik a (gyermeki) test, milyen beszédhelyzetekben, viszonyulásmódokban kerül tárgyalásra a test mint egy sajátos identitásképző elem. Emellett a regények elhelyezésére is kísérletet teszek egy tágabb irodalomtörténeti kontextusban, reflektálva arra, hogy a megjelenített test és identitás közti kapcsolat milyen más magyar és világirodalmi művekkel léptethető párbeszédbe, illetve önálló jelentősége miben áll ezen a kánonon belül.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

174


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Sándor Bíborka BBTE BTK, Magyar-angol szak, II. év Témavezető: Selyem Zsuzsa egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

„Mostantól nőnek nyilvánítható”. A transznemű nemi identitás problematikája A női identitás kérdése napjainkban (is) nagyon gyakran felmerül úgy a társadalomban, mint az irodalomban. Az, hogy mi alapján definiálunk egy nemet rengeteg további kérdést és problémát vet fel. Biológiai, társadalmi, politikai vagy bármilyen más perspektívából megközelíthetjük a nőt. A nő társadalmi megalkotottsága azonban egyre képlékenyebbé vált, egyre nehezebb definíciót találni, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a transznők identitását. Dolgozatomban Susan Faludi Előhívás. Mindent apámról című regénye alapján, illetve más transznaplók segítségével próbálok jelentést adni a női és a transznői identitásnak, valamint az ezek közti különbségeket feltárni. Az irodalomban nagyon eltér a transznők (ön)definíciója, különbözőképpen határozzák meg magukat, s ezek a meghatározások gyakran társadalmi és nemi sztereotípiákon alapulnak. Azért létezik rengeteg eltérő definíció, mert a dualista kategóriáink nem túl kielégítőek, nem meghatározottak és nagyon változékonyak. Dolgozatomban ezen identitási definíciók problematikáját próbálom feltárni.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

175


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Szalló Tünde BBTE BTK, Magyar-norvég szak, III. év Témavezető: Berszán István egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar és Általános Irodalomtudományi Intézet

Etikai viszony és hibriditás Krasznahorkai László/Max Neumann ÁllatVanBent című művében és Jaro Viňarsky színpadi adaptációjában Krasznahorkai László – Max Neumann ÁllatVanBent című művében az ember és az állat közelről való találkozása megkerülhetetlenné válik. Jaro Viňarsky és Marek Menšík meztelen támadása elől pedig úgyszintén lehetetlen kitérni. Mert mindkettőben kötelez, követel és felelősségre von a nézettből nézővé vált, hiányba(n) üvöltő állat nyugtalanító tekintete. Ennek az állatnak a gesztusait követni: kihívás. A tét viszont az ember és állat feszültségteli társaságának felismerése. Dolgozatomban nyomon követem a szétválasztások és megkülönböztetések lelepleződését, s ezzel párhuzamosan a hibriditás, illetve az etikai viszony vizsgálatára vállalkozom. Prózában, grafikában és színházi adaptációban egyaránt az emberi és nem-emberi kapcsolatára, illetve ennek a nyugtalanító jellegére fókuszálok, mely az én és a másik közti hierarchikus demarkáció eltörlésére, közös ritmus találására, továbbá annak belátására késztet, hogy hagynunk kell lenni az állatot az emberben.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

176


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Cziple Hanna-Gerda BBTE BTK, Magyar-német szak, II. év Témavezető: Berki Tímea PhD, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A bibliai leány A szolgalólány meséjében. Komparatisztikai kísérlet „A nőnek kell megírnia magát. A nőnek kell a nőről írnia és a nőket kell beavatnia az írásba, amelytől épp oly erőszakosan el lettek szakítva, mint saját testüktől, ugyanazon oknál fogva, ugyanazon törvény szerint, ugyanazon végzetes cél érdekében. A nőnek a saját lendületétől vezérelve kell belépnie a szövegbe épp úgy, mint a világba és a történelembe”. Hélene Cixous francia író, filozófus és feminista gondolatai határozták meg ETDK-s dolgozatom témáját. A dolgozat kísérletet tesz Margaret Atwood híressé vált disztopikus regénye és az ebben felismerhető bibliai jelenetek és képek összehasonlítására, különös figyelemmel kísérve a nőiség és a nők elnyomásának kérdésköreit is. A bibliai történetet (1Móz 29, 15-35, 1Móz 30, 1-24) alaposabban megvizsgálva érvelek amellett, hogy a regény kontextusában akár mítoszként is értelmezhető a cselekménysorozat. Arra is választ keresek a dolgozatban, hogy milyen etikai problémákat lehet megfogalmazni és vizsgálni a regény női szereplői kapcsán és ezek milyen viszonyban vannak a bibliai „eredettörténettel”, azaz azzal a passzussal, amely az összehasonlítás alapja.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

177


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Béni Brigitta BBTE BTK, Magyar-angol szak, III. év Témavezető: Berszán István egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Találkozásajánlatok és találkozáskísérletek. Szembesülés a több-mintemberivel Dolgozatomban olyan komparatív jellegű elemzésre vállalkozom, amely során irodalmi és nem irodalmi korpuszt vizsgálok a több-mint-emberivel való találkozás szempontjából. A kutatás során tehát kultúránk különböző ajánlatait, ezeknek formáit és céljait vetem össze a természethez való viszonyulásuk vonatkozásában, a piac kínálta találkozási lehetőségeinktől egy klasszikus (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg) és egy kortárs (Selyem Zsuzsa: Moszkvában esik) irodalmi példa ökokritikai olvasatáig. Az összehasonlítás célja a különböző találkozásajánlatok és az ezek által kiváltott emóciók közötti eltérések vizsgálata. Megpróbálom feltárni, hogy milyen szerepeket szánunk a hétköznapi mozgástereinkben, ezekben az előregyártott, késszé preparált közegekben a természetnek, és hogy miben térnek el ezektől, illetve mitől válhatnak intenzívebb élményekké az irodalom találkozáskísérletei.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

178


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Szabó Attila BBTE BTK, Magyar-komparatisztika szak, III. év Témavezető: Selyem Zsuzsa egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

A szubjektivitás lehetőségei Mészöly Saulusában Dolgozatomban Mészöly Miklós Saulus című regényében fogom megvizsgálni a szubjektumban történő változások folyamatait. Főbb problémafelvetéseim az énelbeszélő pozíciójára irányulnak, arra ahogyan a regényben ez a pozíció töredezetté válik és énképe egységességének elvesztésével fokozatosan lebontódik, majd ezáltal eljut a tiszta párbeszédig, odáig, ahol már nincs retrospektív szemlélet, hanem a szereplők jelenidejűen nyilatkoznak meg egymás felé. Valamint arra, hogy milyen viszony áll fenn a törvény mint Saul identitásának alapja és kerete illetve az epifániaszerű jelenlétek között, amikre Saul egyre inkább érzékeny lesz, hiszen egyre inkább kifele fordul, az ismeretlen felé, amit nem tud beilleszteni identitásának narratívájába. Tehát azt próbálom feltérképezni, hogy a regényben milyen motivációk alakítják Sault, milyen hatások játszanak közre és teszik töredezetté önképét, hogy eljuthasson a damaszkuszi úton átélt élményéhez.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

179


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Szabó Dorottya ELTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Csönge Tamás, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet

Politika, aktivizmus, szopás Dolgozatomban a Nyomorultakkal transzformatív módon kapcsolatba lépő kortárs szövegeket vizsgálom mint az őket kitermelő szubkultúrának a társadalmi változásról alkotott elképzeléseinek reprezentációját. Ezeket a szövegeket a saját szubkultúrája (fandom) a fan fiction kifejezéssel illeti, ami kifejezetten mint kisebbségi irodalom jelenik meg, sokszor a fősodorba tartozó irodalmi szövegek átírásával. Ahogy egy korábbi szövegemben érveltem már, a fan ficiton típusú alkotások közösségi interpretációk által jönnek létre. Azért választom a Nyomorultakat mint forrásszöveget, mert a könyv és az az alapján készült musical, anime és film a popkultúrában a forradalmi cselekvés népszerű jelölőjévé vált, így nem messzire vezető feltételezés, hogy a vizsgált közösségek ki fogják vetíteni a forrásszöveggel kapcsolatban írt szövegeikre a saját értelmezéseiket a forradalmi cselekvésről. Különösen jól vizsgálható ez a jelenség a fan fiction egy jellemző műfajában, amit a közösség a modern AU kifejezéssel jellemez (ide sorolható még a coffeshop AU vagy high school AU), amikor a szereplőket kortárs környezetben képzelik el. Nem ritka ezekben a szövegekben, hogy a szerzők közvetlen környezete inspirálja a szereplők új környezetét, így saját közvetlen kisebbségi tapasztalataikkal definiálják a műben szereplők nyomorultságát. A kisebbségi lét megjelenése ellenére ez a műfaj fokozottan érinti azokat a szereplőket vagy forrásszövegeket, akik különösen tragikus sorsúak. Hipotézisem szerint, az interpretációk a forrásszöveg népszerű olvasataitól a címben jelölt három kulcsfogalom mentén fog eltérni.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

180


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Olosz Brigitta-Gyöngyike BBTE BTK, Magyar-angol szak, II. év Témavezető: dr. Balázs Imre József egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet

Anyanyelve? Erdélyi.– A transzilvanizmus kérdései Ignácz Rózsa regényében „Átjáróház régi és új világ között” – így nevezi meg egy mellékszereplő Ignácz Rózsa Anyanyelve magyar című regényében a mű egyik fő helyszínét, és amikor ezt mondja, akár Erdélyről is beszélhetne. Arról a helyről, amelynek mindennapjai gyökeresen változtak meg egyik napról a másikra a 20. század elején. A transzilvanizmus ideológiája igencsak elterjedt az ebben a korszakban és ezt követő évtizedekben alkotó erdélyi magyar irodalmárok körében. Ignácz Rózsa regénye megismertet az 1920-as évekbeli Kolozsvárral, illetve a románok által épp csak elfoglalt Erdély helyzetével egy érettségizni készülő székely lány szemszögéből. Dolgozatomban a tág értelemben vett „erdélyi gondolat” szempontjait alapul véve tárgyalom a nemzetiségek kérdését, megvizsgálom, hogyan változtatja a szerző karaktereit a korban aktuális ideológiák szócsövévé, a posztkoloniális Erdélyben megrajzolt női szerepeket, továbbá Kolozsvárt mint közeget, aktív, beszélő szereplőjét a műnek. Ezek által jelenik meg a szövegben az a faktor, amely a hamisíthatatlan erdélyiség alapja és mindez olyan irodalmi selyempapírba csomagolva, amelyből kibontani és megcsodálni élvezet.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

181


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Györfi Tünde Edina BBTE BTK, Magyar nyelvészeti és irodalomtudományi tanulmányok szak, mesterképzés II. év Témavezető: Vincze Ferenc egyetemi docens, KGRE BTK, Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

„…szembe állasz az egész berendezett társadalommal” Feminista olvasatok Berde Mária prózájában „A férfiak évezredek óta mondogatják, hogyan látnak. Az asszonyok alig kis ideje, és még azóta se mondják mindig a maguk igazát.” Berde Mária műveinek gyakori témája a női sors kérdéseinek, a társadalom által előírt női szereplehetőségek szűkre szabottságának problematizálása. Írásaiban gyakorta törekszik az általa elhallgatottnak vélt női igazság kimondására. Prózájában több perspektívából is ábrázolni törekszik a XX. század első felében élő erdélyi nő azon problémáit, melyek az általa úgynevezett „kétféle erkölcsiséggel” való mérés igazságtalanságaiból fakadnak: a férfiközpontúan berendezett társadalom a nőket és férfiakat − pusztán nemükből eredően − kétféleképp ítéli meg. A szent szégyen c. regényében például a társadalom elítéli a leányanyát, míg az apára semmilyen negatív következménye nincs a házasságon kívüli viszonynak. Dolgozatom célja, hogy Berde Mária társadalmi regényeiben az írónő által felrajzolt, a nőket több szempontból is gátló patriarchális társadalom jellemzőit, és az ebbe ágyazott sajátos női igazságot értelmezzem, illetve felfejteni kívánom azokat a lehetőségeket, amelyeket műveiben az általa megfogalmazott női sorsproblémák megoldásaként felkínál főhőseinek.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

182


Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet Fenyő Dániel PTE BTK, Osztatlan magyar-történelemtanári szak, mesterképzés IV. év Témavezető: Takáts József PhD, egyetemi adjunktus, PTE BTK, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet

A korszakhatár korszakhatárhoz ér – Paradigmaváltások a huszadik század utolsó harmadának magyarországi lírájában A dolgozat tárgya a múlt évezred utolsó harmadának magyarországi lírája. Jelen időszakkal számos tanulmányban és monográfiában foglalkoztak, emellett pedig rendszerezőbb irodalomtörténeti munkák is készültek. Azt tehát nem lehetne mondani, hogy az általam vizsgált nagyjából harminc év kevéssé lett volna tudományos reflexió tárgya. Mégis, a munkák többsége jelentős vakfolttal rendelkezik. Egy részük helyzetüknél fogva nem vehette figyelembe, hogy a neoavantgárd periférikussága ellenére milyen nagy mértékben határozta meg az új szenzibilitásként, posztmodernként tárgyalt irodalmat. Azok az újabb munkák viszont, melyek integrálni kívánták a neoavantgárdot a magyar irodalom történetébe, csupán a már meglévő keretek közé igyekeztek beilleszteni azt a szubjektum- és nyelvfelfogás szempontjai alapján. E két aspektus használata azonban semmi másra nem volt alkalmas, minthogy a neoavantgárdot a posztmodern irodalom puszta előzményévé degradálja. Célom, hogy a neoavantgárd, az új szenzibilitás, valamint a posztmodern fogalmait mint líratörténeti kategóriákat a politika, a hagyomány és a humor fogalmain keresztül szituáljam újra, rámutatva e paradigmák szétszálazásának kihívásaira.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

183


Művészettörténet

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

184


Művészettörténet Kiss Eszter Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem Kolozsvár, Konzerválás és restaurálás szak, II. év Témavezető: Dabóczi Géza doktorandusz, Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem Kolozsvár

Konvencionális és rendhagyó ábrázolásmódok a középkori Magyarország falképein A középkorban a falképek jelentették a szegények bibliáját. Minden szentnek, jelenetnek megvoltak a maga attribútumai, illetve ábrázolási konvenciói. Ezek tanítói, példamutatói céljuk mellett szimbolikus jelentéssel bírtak. A középkori jellegzetes ábrázolási típusok keleti valamint nyugati formái egyszerre voltak jelen a középkori Magyarországon. Mint a két irány határmezsgyéje, itt találkoztak az ikonográfiai konvenciók. A középkori falképeken nem csupán a keresztény ikonográfia jelenik meg, hanem a népművészet is hozzátesz az alkotások jelentéséhez. Vannak olyan ábrázolások, melyek sajátosak a középkori Magyarország területén, különösen a peremvidékeken, ilyen a Szent László legenda falképciklus vagy a Köpönyeges Mária (a nagyfokú Mária tiszteletnek köszönhetően). Ezek mellett megjelennek olyan falképtípusok is, melyeket egész Európában megtalálhatunk, így az Utolsó ítélet ábrázolások vagy a Vasárnapi Krisztus. Dolgozatomban az említett falképtípusoknak különböző ábrázolásmódjait mutatom be, kortárs művészettörténeti elméletek és hagyományos keresztény ikonográfiai jelentéskörrel egyaránt.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

185


Művészettörténet Gáspár-Barra Szilárd BBTE TFK, Művészettörténet szak, III. év Témavezető: dr. Kovács Zolt egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

A marosnémeti Gyulay-kastély – A nemesi rezidencia klasszicizáló átépítése a 19. században Dolgozatomban a marosnémeti Gyulay-kastély 19. századi átépítését mutatom be. Az egykori 17. századi reneszánsz kastély alapjaira, Gyulay Lajos az 1830-as években építtette fel az új udvarházat, klasszicizáló stílusban. Az 1848-49-es szabadságharcot megsínylő kastélyt az 1850-es években tették rendbe. A világégéseket átvészelő épületet az 1949-ben államosították, mára azonban visszakerült a Horváth Tholdy család tulajdonába. Tiszta klasszicizáló stílusa, mérete és a fürdőszoba beépítése a 19. századi erdélyi építészet egy különleges darabjává tette az épületet. Dolgozatomban sor kerül az építtető bemutatására, illetve külön figyelmet kap a tervező személye, mely ezidáig tévesen és tisztázatlanul jelent meg a szakirodalomban. A kutatás során bebizonyosodott, hogy a kastély tervezője Friedrich Wilhelm Stetter, egy királyi építészmérnök és híres ornitológus. Az építtető feljegyzései alapján tárom fel az építkezés folyamatát, arra fókuszálva, hogy ez miként illeszkedik a kor hasonló vállalkozásai közé. Ezáltal jól körvonalazott képet nyerünk Gyulay Lajos építtetői megnyilvánulásáról és a kastély javában máig is megőrzött formájának keletkezéséről.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

186


Művészettörténet Lengyel Zsanett Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Elméleti Intézet, Designelmélet szak, mesterképzés I. év Témavezető: German Kinga egyetemi docens, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Elméleti Intézet

Kortárs izlandi képzőművészet Kutatásom elsődlegesen az izlandi kortárs művészeti szcénára, azon belül is a képzőművészetre koncentrál. Célja, hogy a szigetország kortárs alkotóinak műalkotásain keresztül megértse az izlandi kultúra egy szeletét. A képművészet olyan rétegzett és sajátos kódokkal ellátott szegmens, mely kiváló táptalaját képezi a megismerésnek. A témaválasztás rövid magyarázata után összegzem az izlandi kortárs képzőművészet színtereit, jellegzetességeit, majd lehetőségeit. Az első fejezetet a kutatásmódszertan ismertetése követi. Végezetül a harmadik fejezetben a korábbi elemzési eredmények függvényében megvizsgálom más északi népek képzőművészeti sajátosságait. További célom, hogy előadásommal, valamint dolgozatommal felkeltsem kelet- és közép-európai szakemberek érdeklődését az izlandi kortárs művészet iránt, és tematikus megközelítésben lehívhatóvá tegyem alkotásaikat korszerű csoportos kiállítások számára is.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

187


Művészettörténet Székely Adrienn BBTE TFK, Művészettörténet szak, I. év Témavezető: Pakó Klára, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

A Szentpéteri templom A Szentpéteri Péter és Pál apostolok templom napjainkban Kolozsvár szerves részét képezi, az egykori „Magyarok Utca” mai nevén „ 1989 Decembrie 21” úton található. A templom kezdetekben Szent Péter falú plébánia temploma volt, ennek emlékét őrzi mai elnevezésében. A templom történetében többször is előfordult, hogy újra építésre, renoválásra volt szűkség. A XV-XVIII. századok között számos Kolozsvárt érintő politikai és vallási vita kapcsolódik hozzá. Az 1703-1711 között zajló szabadságharc idején Kolozsvár külvárosa és vele együtt az akkori templom is leégett. Ezt követően 1715-ben a templom romjainak felhasználásával (a megmaradt oldalfalak) egy deszkaboltozattal rendelkező, zsindely fedeles kápolnát építettek. A XVIII. század elejétől a templom újra a katolikus egyház részét képezi, a század második felében a templom a Szent Erzsébet Aggmenház gondozásába került. A templom mai formáját 1844-1848 között nyerte el, amelyet Kagerbauer Antal neogótikusra tervezett, gótikus falusi templomok mintájára. E tervek alapján a torony egy tengelyen helyezkedik el a hajóval és a szentéllyel. A torony négyzetes alapból indul ki azonban a legfelső szintje már hatszögű.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

188


Néprajz

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

189


Néprajz Timaru Carina BBTE BTK, Néprajz szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Pozsony Ferenc professzor, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

Elválasztás és befogadás Dolgozatomban bemutatom, hogy a pusztinai családok életében milyen alapvető változások történtek a 20. század második felében, és azok hogyan tükröződnek a keresztelői szokásokban, a keresztelőkön való ajándékozásban, a komaválasztási stratégiákban, ugyanakkor kitérek a keresztkoma, keresztszülő és a keresztgyerek sajátos, rituális feladataira és kötelezettségeire, mindennapjaira is. Elemzéseimet elsősorban egy pusztinai család három nemzedékére építettem, amiből kiderült, hogy az 1962-es kollektivizálás és az 1989-es rendszerváltás után hogyan változott a keresztelői ajándékozás, a komaválasztás, ugyanakkor kíváncsi voltam a változás okaira és folyamataira is. Kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy ebben a csángó faluban is folyamatosan alakult át az életmód, állandóan változtak a követendő életminták, és az idő elteltével egyre jobban megváltoztak a szokások az életforduló nagy eseményein.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

190


Néprajz Árva Orsolya BBTE BTK, Kultúratudomány és művelődésszerveződés szak, III. év Témavezető: Keszeg Vilmos egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

Egy település rendezvényrepertoárjának médiareprezentációi Dolgozatom témája Élesd 2018-as évben megszervezett rendezvényeinek vizsgálata, amelyeknek médiareprezentációt elemzem. Célom, hogy a rendezvényeket a médiában megjelenő hírek által végigkövethessem. Kérdésfelvetésként felmerül, hogy milyen formában jelennek meg ezek a hirdetések. Milyen csatornák közvetítik az információkat? A fő információkat a helyi polgármesteri hivatal adatbázisából szereztem, így fontosnak tartom, hogy vizsgálatomba foglaljam a szervezőkről és az intézményről kialakított reprezentációkat. Milyen stratégiákat követnek? Mennyire hatásosak? A szervezők milyen kapcsolathálót alakítottak ki más partnerekkel (szponzorokkal)? A rendezvényekben hogyan nyilvánul meg a háló, és mennyi válik láthatóvá belőle a médiában? Kutatásom anyagának értelmezéséhez a tartalomelemzés módszerét alkalmazom. Az adatokat a hivatal, a turisztikai információs iroda és két folyóirat biztosította.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

191


Néprajz Gondos Emőke BBTE BTK, Kultúratudomány és művelődésszerveződés szak, III. év Témavezető: Keszeg Vilmos egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

„Ilyen dolgokhoz katolikus részről nem juttam.” – Egy székelyföldi magyar nő vallásos gyakorlatának interetnikus vonatkozásai Dolgozatomban egy székelyföldi római katolikus magyar nő (M. H.) vallásgyakorlatának interetnikus (magyar–román) és interkonfesszionális (római katolikus–ortodox) vonatkozásait tárgyalom. Célom az egyéni vallásgyakorlat narratív reprezentációkban (életútinterjúban) megragadható összetevőinek azonosítása és értelmezése. Esettanulmányomban a következő kérdésekre keresem a választ: Milyen kontextusokhoz kötődik M. H. vallásgyakorlata? Ennek milyen motivációi és szándékai körvonalazódnak az autobiografikus narratíva tükrében? Milyen szerepet játszhatnak az interkonfesszionális elemek az egyéni életvezetési stratégiák alakításában, és milyen lenyomataik vannak a mindennapi élet narratív reprezentációiban? Ezekbe milyen tudások és tapasztalatok épülnek be, illetve milyen jelentéseket termelnek ezek ki? Az erről való diskurzusban milyen narratív stratégiák azonosíthatók be? Elemzésem során a diskurzuselemzés, illetve a narratológia (a narratív biográfia, valamint a narratív pszichológia) szemléletét és módszertanát alkalmazom.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

192


Néprajz Pál Emese BBTE BTK, Kultúra és társadalom- hagyomány és modernitás között szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Pozsony Ferenc professzor, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

Székelyföld és a székelyek reprezentációi feliratos pólókon Dolgozatom és kutatásom célpontjai olyan pólófeliratok, amelyek Székelyfölddel és a székelyekkel kapcsolatos reprezentációknak is tekinthetők. A tárgyak, üres felületek, textíliák írott szövegekkel és motívumokkal való díszítése napjainkban is elterjedt jelenség. A pólófeliratok funkcióit és szimbolikus tartalmát vizsgálva megállapítottam, hogy ezek nagymértékben tekinthetők a székelyek és az adott régió reprezentációjának, utalhatnak a székelyek furfangosságára, humorérzékére, a székelyekkel kapcsolatos sztereotípiákra, az autonómia iránti vágyaikat is gyakran tükrözik. Az adott pólók viselői és megrendelői állandó mozgásban vannak, így az általuk történő reprezentáció egyaránt megfigyelhető régión kívül és régión belül is. Fesztiválokon, ünnepnapokon, vallásos rendezvényeken vagy akár különleges alkalmaktól függetlenül, a hétköznapok során is gyakran viselik az adott feliratos pólókat, amelyek konkrét módon megfogalmazott vagy szimbolikus üzeneteit, tartalmait elemzem.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

193


Néprajz Erdei Virág BBTE BTK, Kultúratudomány és művelődésszerveződés szak, III. év Témavezető: Keszeg Vilmos egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet

Visky András – A megélt történelem hatásai Egy személy pusztán a létezésével hatással van környezetére s a dolgok alakulására. Minden személy kultúrájának tagja és hordozója, manipulátor a társadalomban, nem csupán passzív befogadó. Ugyanakkor, az a kor, az a környezet, amelyben az ember benne él, jelentősen hat az életére és mentalitására. Az életútinterjú módszerével egy esettanulmányban vizsgálom, hogy a társadalmi kontextus, a személy, a személy életének egymásra rakódó mozzanatai hogyan hozzák létre a jelenben élő embert, miként és mivel hozható létre „kultúra” egy egyén által, mit jelenthet az írás egy ember életében. Milyen szerepe lehet a történetek mesélésének az emberi szocializációban? A történetek által a valóság megteremtődik és/vagy befolyásolódik? Kiről szól a történet, aki meséli vagy aki benne szerepel? A dolgozat fókuszpontjában a nagy történelem eseményei a „kis” ember(ek) életében, az egyén tapasztalatait hangsúlyozza, ahogyan ő birkózik meg a társadalommal.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

194


Pedagógia I

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

195


Pedagógia I Váli Boglárka PTE KPVK, Csecsemő és kisgyermeknevelő szak, I. év Témavezető: dr. Fekete Richárd egyetemi adjunktus, PTE KPVK, Ilyés Gyula Pedagógusképző Intézet

Biblioterápia – Kiss Ottó művein keresztül A biblioterápia segít a gyermekek érzelmi, értelmi és szociális fejlődésében, valamint rehabilitációs és gyógyító hatása van. A módszer az utóbbi bő évtizedben Magyarországon is egyre népszerűbbé vált. Ez egy kiegészítő gyógyítási tevékenység, mely képzett és megfelelő adottságokkal rendelkező terapeuta vezetése és ellenőrzése alatt folyik. A tanulmány célja, hogy egy konkrét szerző művein keresztül rámutasson a kortárs gyermekköltészet lehetséges biblioterápiás hatására: Kiss Ottó verseinek vizsgálatán keresztül igyekszik megérteni a biblioterápia hatásmechanizmusát, kiemelt figyelmet szentelve a szövegek lehetséges biblioterápiás használatára. Kiss Ottó svéd gyermekversei főleg a nyelvjátékokra és az aspektusváltásra fókuszálnak, így terápiás jellegéről alig esik szó. Dolgozatom ezt az űrt kívánja betölteni.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

196


Pedagógia I Ferencz Abigél BBTE PNTK, Alternatív módszerek az óvodában és az elemi osztályokban szak, mesterképzés II. év Témavezető: Birta-Székely Noémi egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Didaktika Intézet

Dráma- és mesepedagógiával az óvodai zaklatás ellen Ha a kultúrát és a történelmet vesszük figyelembe, az emberek társadalmi csoportokban élnek és harmonikus társadalmi kapcsolatokra vágynak, amelyek segítik őket a túlélésben. A XXI. században az iskolai/óvodai élet elengedhetetlen eszköze lett a társak csúfolása, a pletykák terjesztése, mások megalázása és kirekesztése. Ennek következménye a különböző deviáns viselkedések megjelenése, a szorongás megnövekedése. A mostani generáció egyik legfőbb problémája, hogy a fiatalok belső konfliktusaikat nem tudják megfelelő módon kezelni. Ennek következménye az agresszivitás, szorongás, az zaklatás elkövetése és az áldozattá válás. Kutatásomban a dráma- és élménypedagógia használatával egy három hónapos prevenciós programot alkalmaztam az általam kiválasztott legfontosabb rizikófaktorok fejlesztésére (proszociális viselkedés, agresszió, empátia). Kutatásom résztvevői 25 nagycsoportos óvódás, akiknek környezetében az óvodai zaklatás mindennapos probléma.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

197


Pedagógia I Benedek Bernadette-Katalin BBTE PNTK, Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, III. év Témavezető: Ozsváth Judit adjunktus, BBTE PNTK

A magyar nyelvű kiscserkésznevelés története Erdélyben 1990-től napjainkig A kutatás a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) történelmét szeretné bemutatni, az újraindulástól (1990) egészen napjainkig. Dolgozatom a kiscserkész tevékenységet helyezi a középpontba , amely az I-IV. osztályos diákok jellemnevelését, önismeretét, természetismeretét, nemzettudatát, vallásosságát próbálja kialakítani, mindezt egy játékos, tapasztalati tanulás által. A módszer érdekessége épp abban rejlik, hogy a gyerekeket nem egy sokkal idősebb felnőtt neveli, hanem épp ellenkezőleg: olyan fiatalok akik csak pár évvel idősebbek náluk. A cserkészet varázsa a táborokban, erdőjárásban, természetismeretben, természetszeretetben is ott van, ami kimozdítja a gyermeket a már megszokott környezetéből. A kutatás által választ kapunk arra, miért is fontos és hasznos egy gyerek számára a kiscserkészet, milyen képességeket, készségeket lehet elsajátítani ezen foglalkozások, táborok által, milyen előnyei vannak a cserkészetnek általánosan és hogyan is alakult ki országunkban a magyar kiscserkész pedagógia.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

198


Pedagógia I Mogyorósi Renátó-Manuel PTE TTK, Földrajz-történelem szak, mesterképzés V. év Témavezető: dr. Andl Helga PhD, PTE BTK, Neveléstudományi Intézet

A PTE pedagógusjelöltjeinek kisebbségekkel kapcsolatos attitűdjei Vizsgálódásaim középpontjában a pécsi tanárszakosok kisebbségekről alkotott képe áll, különös tekintettel a cigány/roma nemzetiségre. Célom az, hogy kérdőív felvételével kapjak képet a hallgatók előítéletességének mértékéről. Véleményem szerint a leendő pedagógusoknak kulcsszerepe van a sztereotípiák és a negatív berögződések eltüntetésében, ez pedig egy igen nehéz folyamatnak tűnhet úgy, ha maguk a tanárjelöltek is előítéletesek. Egy korábbi kutatásom néhány hónappal ezelőtt pontosan ezt a képet mutatta. A mostani adatok kiértékelése során újfent döntően negatív eredmények születtek. Rá kívánok világítani arra, hogy különböző szempontok szerint kisebb csoportokra bontva a hallgatókat milyen eltérő eredményeket kapunk az elfogadás mértékét tekintve. Jelen kutatásomban kulcsszerepet játszik az, hogy más kisebbségi csoportokkal összevetésben milyen helyre rangsorolják a cigány/roma származásúakat.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

199


Pedagógia I Kovács Vivien-Emma BBTE PNTK, Óvodapedagógia és elemi oktatás pedagógiája szak, III. év Témavezető: dr. Barabási Tünde egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Az értékelési eredménykifejező-eszközök hatásai a 3. osztályos tanulók célorientációinak alakulására Az értékelési eredménykifejező-eszközök közül a klasszikus kisiskolai oktatás sajátja a minősítésekkel való értékelés, az alternatív iskoláké a szöveges értékelés. A tanulók eltérő motivációs szintje a célorientációikban is megnyilvánul, változó mértékben jelenhetnek meg az elsajátítási és a viszonyító céljaik. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy befolyásolja-e az értékelés visszajelentésének a módja azt, hogy a gyerekek célorientációi milyen mértékben elsajátítóak és viszonyítóak, illetve mutat-e együttváltozást a két jelenség. Feltételezéseim alapján, az alternatív iskolákban tanulókra kevésbé jellemzőek a viszonyító célok, ellenben hangsúlyosabban jelennek meg az elsajátítási célok. Azt is feltételezem, hogy a célmotivációs szint magasabb a lányok esetében. Adatgyűjtéshez egy Likert-skálás kérdőívet alkalmazok, melyeket a gyerekek töltenek ki. Az így szerzett információkat pedagógusaikkal készített interjúk adataival egészítem ki, mely az értékelési szokásaikra reflektál. A részeredmények alapján az első hipotézis csak részben, a második pedig beigazolódik. A kutatás fokozhatja a szöveges értékelésre irányuló pozitív attitűdöt, feltárja a III. osztályosok célorientációit.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

200


Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

201


Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan Lőrincz Mónika BBTE PNTK, Óvó- és tanítóképző szak, III. év Témavezető: dr. Lazsádi Csilla egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Marosvásárhelyen kihelyezett nappali tagozat, óvó- és tanítóképző

A magyar népmese dramatizálásának közösségformáló ereje az óvodáskorú gyerekek társas kapcsolataiban A XXI. század egyik problémája a kommunikáció hiánya, amely maga után vonja a kapcsolataink elritkulását is. Kutatások kimutatták, hogy az egyik legfontosabb kapcsolatunk a barátság. Úgy gondolom, hogy a gyerekekhez az egyik legközelebb álló megszólítási mód a mese, azon belül is a népmese. Más népekhez hasonlóan, a mi népünknek is rengeteg olyan meséje van, ami a kapcsolatokat is tükrözi, legyen az emberi vagy állati. A kutatásom célja, hogy a csoporton belül már kialakult kapcsolatok integrálódjanak más kialakult kapcsolatokhoz, vagy a már meglévő pár egy új tagot integráljon a csoportba. Ezt mesefeldolgozással, mégpedig mesedramatizálással próbálom fejleszteni. Kutatásomat azért tartom lényegesnek, mert egy mindennapi problémára próbálok megoldást találni. Célom ezzel a kutatással segítséget nyújtani olyan pedagógusok számára, akik a csoport közösségfejlesztésén dolgoznak. Már régóta foglalkoztat engem a mese feldolgozása különböző módszerekkel, így a saját kíváncsiságomnak is eleget téve vágtam bele ennek a témának a kutatásába.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

202


Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan Toth Emőke BBTE MIK, Didaktikai matematika szak, mesterképzés II. év Témavezető: Herendiné dr. Kónya Eszter egyetemi docens, DE TTK, Matematikai Intézet dr. András Szilárd Károly egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet

Problémaközpontú tananyag-feldolgozás: Mintakövetés és mintakeresés taníthatósága általános iskolában A matematika tanítását illetően tanárok szerint is különböző felfogások, nézetek különböztethetőek meg: van, aki a tehetséggondozást és a versenyeken elért eredmények felmutatását tűzi ki célul, van, akit a hátrányos helyzetű vagy gyengébb képességű diákok felzárkóztatása foglalkoztat leginkább, és van, aki a nemzeti átlag fejlesztését tartja legfontosabbnak. Kétségkívül mindegyik tényező fontos, ám ebben a dolgozatban arra próbáltunk koncentrálni, hogy felkelthető-e a diákok érdeklődése a matematika iránt, hogyan viszonyulnak a diákok bizonyos tartalmakhoz, fejleszthetők-e bizonyos képességek, tanítható-e valamely heurisztikus stratégia általános iskolában. Matematikatanárként kötelességemnek érzem nem csak az adott tananyag megtanítását, de a diákok érdeklődésének felkeltését is a matematika iránt, hiszen az utóbbi években több tanulmány is rámutatott, hogy visszaesett a fiatalság érdeklődése a reál tárgyak iránt. Így tehát azon kívül, hogy felmérést végeztem bizonyos stratégiák taníthatóságáról, végig azon munkálkodtam, hogy ezt diákközpontúvá, érdekessé, olyan élménnyé formáljam, amely gyökeresen megváltoztatja a diákok szemléletét a tantárggyal kapcsolatban.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

203


Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan Osztian Pálma-Rozália EMTE MK, Informatika szak, III. év Témavezető: Osztián Erika tanársegéd, EMTE MK Kátai Zoltán egyetemeni docens, EMTE MK

Algo-RITMIKA: új dimenziók Jeannette Wing 2006-os nagy befolyású dolgozatát követően egyre többen zárkóznak fel amellé a megállapítás mellé, hogy a számítógépes gondolkodás mint negyedik alapvető készség nélkülözhetetlen a XXI. század embere számára. Előzetes kutatások során bebizonyosodott az, hogy a művészet és tudomány ötvözésével igen jó eredményeket lehet elérni a tanulók teljesítményét tekintve. Éppen ezért szeretnénk folytatni az informatika tánccal való párosítását, kiterjesztve ezt új dimenziókra. A teljes megértésig vezető út öt állomáson vezet végig (videó, animáció, levezénylés, kódépítés és a kód életre keltése). Célunk, hogy az általunk fejlesztett oktatási környezet olyan előadásokat és tanfolyamokat biztosítson, melyek segítik a tanulásban és tanításban való előrehaladást, és új ismereteket vonultatnak fel az algoritmusok világából, mindezt érdekes, figyelemfelkeltő és interaktív módszerekkel fűszerezve. A kifejlesztett online tanulási környezet egyik sajátossága, hogy beállítható az interaktivitás szintje. Azt kutattuk, hogy milyen mértékű interaktivitás optimális az algoritmus megértése szempontjából.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

204


Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan Babos Panni-Emőke BBTE PNTK, Óvoda és elemi oktatás pedagógiája szak, III. év Témavezető: dr. Szilveszter László Szilárd egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Írásmozgás-koordináció fejlesztése játékos mondókákkal előkészítő osztályban Dolgozatom témája az írásmozgás-koordináció fejlesztése játékos mondókákkal előkészítő osztályban. Ennek vizsgálatát azért tartom nagyon fontosnak, mert napjainkban egyre több olyan gyerek kezdi el az iskolát, akinek a finommotorikájuk fejlettsége nem éri el az optimális szintet. A gyerekek többsége olyan tevékenységeket folytat, amelyek nem feltétlenül járulnak hozzá a finommozgások fejlődéséhez. Ebből kifolyólag az írástanulás szenvedéssé válik számukra. A rajzoltató mondókák segítségével igyekeztem fejleszteni a gyerekeknek ezt a készségét nyolc alkalommal. Minden beavatkozás egy bizonyos téma köré épült, amit a mondókák határoztak meg. A finommotorika fejlettségének felmérésére a Nagy József által összeállított írásmozgás-koordináció készségfelmérő tesztet alkalmaztam. Olyan tesztet próbáltam kiválasztani, aminek az eredményeit felhasználva igazolhatom vagy cáfolhatom a hipotéziseimet.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

205


Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan Tamás Tihamér Levente BBTE PNTK, Óvoda és elemi oktatás pedagógiája szak, III. év Témavezető: dr. Fóris-Ferenczi Rita egyetemi docens, PhD, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

A gamifikáció alkalmazása történelemórán IV. osztályban A gamification, magyar nevén a játékosítás a játékelemek alkalmazását jelenti nem játékos környezetben. Az oktatástól a menedzsmenten át a marketingig (pl. hűségprogramok) egyre több területen használják. Megjelenését tekintve, már az 1800-as évekből is találunk utalásokat az alkalmazására, de a fogalom 2002-ben született meg. Mindmáig igazolt, az oktatásba beépített játékelemek nagy szerepet játszanak a motiváció növelésében, az önállóság kialakításában. A játékosítás elemi osztályban való alkalmazásáról kevés kísérleti adat van. A kutatásom a hipotézisnek megfelelően arra keresi az igazolást, hogy a gamification útján szerzett tudásanyag megmarad-e hosszabb távra is a diák fejében vagy a hagyományos oktatással bevitt ismeretek is ugyanúgy felidézhetők? E kutatás kivitelezésére legalább egy kísérleti, valamint egy kontrollcsoportnak a részvételére van szükség. Mindkét csoport Kolozsvár belvárosi iskoláikban tanuló IV. osztályos diákokból áll. Mivel a történelemórákat játékosítom, ők az egyedüliek elemi iskolában, akik történelmet tanulnak. Kutatásom sikerességét egy teszt által szeretném megvizsgálni. A felmérést egy digitális feladatlappal valósítom meg.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

206


Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan Jádi Alexandra PTE KPVK, Tanító szak, IV. év Témavezető: dr. Fekete Richárd PhD egyetemi adjunktus, PTE KPVK, Alkalmazott Művészetek Tanszék

Társasjáték-adaptáció az általános iskola 5. osztályában A digitális forradalom következtében fellendült, játékipar által használt eljárásokat a pedagógia is átvette. Ezt a módszert gamifikációnak nevezzük. A gamifikáció játékelemek és játékmechanizmusok alkalmazását jelenti nem játékos környezetben. A módszer oktatási környezetben való sikeres felhasználását több kutatás is alátámasztja. A kutatásom alapját képező társasjáték-adaptációt Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regénye alapján készítettem el, mellyel teszteltem a játékalapú tanulás gyermekekre gyakorolt hatását. Kutatásomat egy falusi iskola 5. osztályában végeztem: a diákok egyik része adta kutatásom mintáját, az osztály másik része pedig kontrollcsoportként szolgált. Hipotézisem szerint a társasjáték oktatásban való használatával sokrétű kompetenciafejlesztés érhető el, alkalmazásával a gyerek játszva sajátítja el az ismereteket. A kutatás végeztével a mintámat képező tanulók kérdőíven keresztül értékelhették a társasjáték-adaptációt, csoportos beszélgetés során oszthatták meg tapasztalataikat. Kutatásom alatt résztvevő megfigyelést alkalmaztam, megfigyelési naplót készítettem, illetve mintám eredményt összehasonlítottam a kontrollcsoport eredményével.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

207


Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan Szövérfi Mária-Izabella BBTE PNTK, Óvó- és tanítóképző szak, III. év Témavezető: dr. Lazsádi Csilla egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Szociális kapcsolatok változása az ülésrend befolyásolásával kisiskolás korban Ez a dolgozat a szociális kapcsolatok elemzését tűzte ki célul, vizsgálva az osztályon belüli szociális kapcsolatok alakulását az ülésrend befolyásolásával. Az elméleti részben vizsgáltam a kisiskolás korú gyermekek fejlődési sajátosságait, szociális kompetenciáit, valamint a pedagógiai tér fogalmát. A kutatási részben felmérem az osztályokon belüli szociális viszonyokat és megvizsgálom, hogy befolyásolja a baráti viszonyokat az, hogy ki mellet ül a gyermek. Feltételezem, hogy az ülésrend változtatásával az osztályon belüli szociális kapcsolatok megváltoznak. Valamint azt is, hogy kevesebb helyváltoztatással, jobban elmélyülnek a szociális kapcsolatok, mint gyakori helyváltoztatás esetén. A kutatásomat a szociometria módszerével vizsgálom, célom feltárni a csoport társas szerkezetét. A mérőeszköz szociometriai kérdőív. A kutatásom mintái marosvásárhelyi második és harmadik osztályos tanulók, akik hasonló körülmények között élnek. A mintát három alkalommal mérem fel. Eddig az első két felmérést valósítottam meg, a végleges eredményeket csak az utolsó felmérés után tudom meg.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

208


Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan Péter Beáta BBTE PNTK, Óvoda és elemi oktatás pedagógiája szak, III. év Témavezető: dr. Fóris-Ferenczi Rita egyetemi docens, PhD, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

A fejlesztő értékelés hatása a IV. osztályos gyerekek tanulás iránti attitűdjére és teljesítményére Az OECD (2005) definiálása szerint a fejlesztő értékelésen a következőt értjük: „A fejlesztő értékelés a tanulók fejlődésének, tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelését jelenti, amelynek célja a tanulói igények meghatározása és a nevelés-oktatás azokhoz történő igazítása.” A fejlesztő értékelés elfogadott meghatározása után, tekintsük meg azt, hogy mi történik pontosan a kutatásomban. Kutatásom célja a fentiekben leírt tanulást támogató értékelés alkalmazása egy IV. osztályban. A vizsgálat célja, hogy feltárjam a gyerekek teljesítményét, a tanulás és egy tantárgy iránti attitűdjét, amely ebben az esetben a földrajz. A kutatásom résztvevője két IV. osztály (29–29 tanuló). A beavatkozásom 2 és fél hónapon keresztül, vagyis 10 héten át tartott. Miután felmértem a két IV. osztály tanulóinak tanulás- és a földrajz iránti attitűdjét, mindkét osztályban részt vettem a tanulásban 10 órán át pedagógusi szerepben. Az egyik osztályban a hagyományos értékelés keretein belül tartottam az órákat, a másik osztályban a fejlesztő értékelésnek kedvezően tanultunk a gyerekekkel. Végül összehasonlítottam a két értékelési formát az említett attitűd tesztek és a fejezetenkénti szummatív tesztek segítségével.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

209


Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan András Kinga BBTE PNTK, Óvodapedagógus és tanítóképző szak, III. év Témavezető: Demény Piroka egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Olvass nekem! Olvass velem! – olvasási attitűd fejlesztése kisiskolás korban Az olvasás egy olyan képesség, amely élethosszig tart és az élet minden területére kiterjed. Éppen ezért fejlesztése az iskola, a szülő és a pedagógus elengedhetetlen feladata. Többek között a 21. század modern technológiája és az egyre több digitális eszköz szabad használata miatt azonban egyre többször halljuk környezetünkben, hogy nem olvas a gyerek, kicsi a szókincse, nem tudja magát kifejezni, nem beszél helyesen magyar nyelven. Szemmel láthatóan a jelenkori gyerek olvasási aktivitása meglehetősen csökkent az elmúlt években. Beavatkozásom célja, hogy a negyedik osztályos gyermek olvasási attitűdjét javítsam az Olvass nekem! Olvass velem! fejlesztőprogram segítségével. Mivel az olvasóvá nevelés egyik fő célja az élményszerzés, a fejlesztőprogramom magába foglal interaktív mesefeldolgozásokat, saját könyvtárműködtetést, könyvtárlátogatásokat, valamint író-olvasó találkozót.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

210


Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

211


Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia Dragomir Annamária BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. János Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Sokatmondó szótlanság – Kulturális különbségek a gesztikuláció felismerésében a különböző szakon tanuló diákok esetében Kutatásunk elsősorban a gesztikuláció felismerésének vizsgálatára irányul. Célunk megvizsgálni azokat a tényezőket, melyek szerepet játszanak más nemzetiségű, kultúrájú személyek gesztusainak felismerésében. Vajon a szomorúság nonverbális kifejezéseit kevésbé ismerik fel, mint az öröm ezen jelzéseit? Lehetséges lenne, hogy az érzelmi intelligencia, a kulturális intelligencia, illetve az interperszonális kommunikációs kompetencia befolyásolja a kultúrák hangulatbeli gesztikulálásának felismerését, vagy ezek a komponensek nem járulnak hozzá? A kutatás célja tehát feltárni a nonverbális kommunikáció felismerhetőségét, és megtalálni a választ arra, hogy az érzelmek felismerési mértéke hogyan változik a magasan gesztikulált kultúrákban, illetve az alacsonyan gesztikulált kultúrák esetében. A kutatás során 6 különböző nemzetiségből származó személyeket kértünk fel, akiket 3 féle hangulati állapotban vettünk videóra. A felmérésben több szakon tanuló diák vett részt.

Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

212


Madár Barabási Timea BBTE PNTK, Klinikai pszichológia, pszichológiai tanácsadás és pszichoterápia szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Vargha Jenő-László egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Serdülők stresszel szembeni ellenálló képességének fokozása Baer teljes tudatosság modellje és az idegtudományi kutatások legújabb eredményein alapuló Strosahl és Robinson (2015) által kidolgozott Ebben a pillanatban nevű program hatékony beavatkozásnak bizonyulhat a stressz kezelésére. Célunk a romániai középiskolás diákok számára lefordított és adaptált program hazai alkalmazhatóságának vizsgálata. 190 középiskolás diák végezte el a kilenc hetes programot. A tréner hetente egyszer bemutatta és elmagyarázta a gyakorlatokat, melyet önálló gyakorlás követett. Kontrollcsoportunk 241 középiskolás diákból állt. A program lezajlása előtt és után a középiskolások kitöltötték az AAQ-II, FFMQ kérdőíveket, valamint az Életminőséggel való Elégedettség, DASS21, Vizsgaszorongás, Cheek és Buss szégyenlőség és Ghent többdimenziós szomatikus panaszok skálákat. A beavatkozást követően a kísérleti csoport esetében a pszichológiai rugalmasság emelkedett, a depresszió és a stressz szintje csökkent, valamint a teljes tudatosság szintjének enyhe javulása is jelentkezett. Ilyen szignifikáns különbségeket nem találtunk a kontrollmintában a pre- és posztteszt eredményei összehasonlításakor. Az utánkövetési vizsgálat mérési eredményei a változások időtállósságát igazolják.

Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

213


Buda Klaudia BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: Bernáth Vincze Anna Emese egyetemi docens, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Lehetünk csak barátok? – A „barátság extrákkal” típusú kapcsolat vetületei Kutatásunk célja megvizsgálni, megjelenik-e fizikai vonzalom a férfi-női barátságokban, és ha igen, milyen feltételek mellett, milyen gyakorisággal, illetve melyek a férfi és női, a vegyes barátságok és a barátság extrákkal típusú kapcsolat előnyei és hátrányai. Továbbá célunk volt felfedni az utóbbi kapcsolat kezdeményezésének és megszűnésének fő okait, valamint a kötődési stílussal, a barátság közelségével és a párkapcsolati elégedettséggel való összefüggéseket. Ezen kérdések megválaszolására egy online kérdőív szolgált, s eredményeinket és következtetéseinket 203 kitöltő válaszaiból szűrtük le. Elvárt eredményeink szerint szorosabb barátság és alacsony párkapcsolati elégedettség esetén valószínűbb a vonzalom létrejötte. Emellett, a férfi-női barátságok legnagyobb előnye a másik nemről való információszerzés, a barátság extrákkal kapcsolat kezdeményezésének fő oka és előnye az elkötelezettség elkerülése. Egy benne megjelenő domináns érzelem azonban a zavarodottság és a barátság fenntartásának mikéntjével kapcsolatos kétség.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

214


Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia Antal Gréta BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. János Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A megbélyegzés hatása a homoszexuálisok párkapcsolati elégedettségére A homoszexuálisokról való véleményalkotás nem egységes. Az, hogy hogyan viszonyulnak a homoszexuálisokhoz, sok mindentől függ, többek között az adott országtól, és főképp az emberek beállítódásától. Továbbá a homoszexuálisokhoz való viszonyulás még attól is függ, hogy az adott személynek vannak-e ismeretei a homoszexuálisokról, és ha igen akkor ezek az ismeretek milyenek (Moraru, 2010). A homoszexuálisak elfogadásának átlaga nő, de ez nem jelenti azt, hogy a már nem lennének stigmatizáltak, sőt továbbra is széles körben megbélyegzik őket (Hebl, Foster, Mannix & Dovidio, 2002). Kutatásomban azt vizsgálom, hogy az azonos neműek párkapcsolati elégedettségét mennyire jelzi előre az észlelt megbélyegzés. A résztvevők olyan személyek voltak, akik párkapcsolatban élő homoszexuálisok. Kutatásomban ezen résztvevők esetében az észlelt megbélyegzést és a párkapcsolati elégedettséget mértem fel. Az eredmények során összefüggéseket találtunk az észlelt megbélyegzés és a párkapcsolati elégedettség között.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

215


Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia Szabó Judit Blanka BBTE PNTK, Pszichológia szak, II. év Témavezető: Marschalkó Eszter Enikő tanársegéd, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A személyiség és kontrollhely szerepe a diákkori cyber-bullyinggal kapcsolatos agresszív viselkedésben Jelen kutatásban a bullying (bántalmazás) jelenségét vizsgáljuk a személyiségdimenziók és a kontrollhely kontextusában. Célunk feltérképezni az együtt járást, meghatározni a bullying és diákkori agreszszív viselkedéshez prediktorként kapcsolodó személyiségjegyeket. A virtuális világ elterjedésével megjelent a cyber-bullying is, mely a világhálón és technikai eszközökön keresztül történő bántalmazást foglalja össze. A bullyinggal kapcsolatos viselkedések feltárását két kérdőívvel tesszük: egy a kortárs kapcsolatokra vonatkozó, valamint egy, a cyber térben történő viselkedés feltérképezésére. Egyaránt kaphatunk információkat a kortárs kapcsolatok dinamikájáról és a cyber térben történő eseményekről is. A kontrol helyét a Rotter-féle fókusz kérdőív segítségével határozzuk meg. A személyiség feltérképezését a HEXACO személyiség teszt segítségével tesszük. Várhatóan az agresszor kategóriájába tartozó személyek nagyobb arányban rendelkeznek külső fókusszal, valamint a belső fókusz kevésbé jellemző az agresszorokra. Ez főként az áldozat és agresszor szerepkörök meghatározásában fontos, valamint a személyiségdimenziókkal is szoros kapcsolatban áll.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

216


Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia Márton Erika BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: Szabó Kinga PhD, BBTE PNTK, Pszichológia és Neveléstudományok Magyar Intézet

Néptánc tükör – kreatív énhatékonyság és személyiségvonások a néptánc tükrében Számos erdélyi gyermek már kiskorában találkozik a néptánccal, amely egy életre magával ragadja, míg másokat egy életen át elkerül a néptánc és népzene fuvallata. De vajon kimutatható szignifikáns különbség a néptánccal, népi kultúrával különböző kapcsolatot ápoló személyek között? Vajon van személyiségfaktorok mentén megnyilvánuló különbség a két csoport között? És kreatívan hatékonyabbak azok, akik néptáncolnak, mint akik nem? Kutatásunkban ezekre keressük a választ. Vizsgálatunkban 221 egyetemista és egyetemet végzett személy vett részt. Néptánccal különböző kapcsolatot ápoló vagy nem ápoló fiatal felnőttek, úgy reál, mint humán szakterületről. A személyiség feltérképezésére a HEXACO modellt használtuk. A kreativitást két szempontból közelítettük meg: a kreatív énhatékonyságot és a verbális, illetve nonverbális Torrance-teszt által mért divergens gondolkodást. Kutatásunkban a néptánc hatását vizsgáltuk kreativitás aspektusaira, figyelembe véve a személyiség tényezőit.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

217


Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia Csapó Gyöngyvér PTE BTK, Pszichológia szak, mesterképzés II. év Témavezető: Teleki Szidalisz egyetemi tanársegéd, PTE BTK, Pszichológia Intézet

A Sötét Triád vizsgálata az énhatékonysággal és az önértékeléssel kapcsolatban Kutatásunkban a Sötét Triád elnevezésű, három személyiségvonást magába foglaló konstruktumot vizsgáltuk az énhatékonysággal és az önértékeléssel kapcsolatban. A vizsgálat során három kérdőívet használtunk: a Sötét Triád mérésére alkalmas SD3-at (Jones és Paulhus, 2014), az Általános Énhatékonyságmérő Skálát és a Rosenberg-féle Önértékelési Skálát (V. Komlósi, Demetrovics, Kökönyei és Oláh, 2007). A kérdőíveken kívül narratív pszichológiai eszközöket is alkalmaztunk, a kísérletben résztvevőknek három élettörténeti eseményt kellett megfogalmazniuk: egy negatív és egy pozitív élményt, valamint egy konfliktustörténetet. A szövegeken tartalomelemzést végeztünk, és megnéztük, milyen összefüggésben állnak az énhatékonysággal és az önértékeléssel. A statisztikai eljárások során találtunk kapcsolatot az énhatékonyság, az önértékelés és a Sötét Triádba tartozó személyiségvonások között, ennek megfelelően a hipotéziseink egy része beigazolódott.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

218


Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia Varga Dorottya BBTE PNTK, Pszichológia szak, II. év Témavezető: dr. Szabó Kinga egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Érezzük, de vajon értjük is? – avagy érzelmi intelligencia és annak fejlesztése Az érzelmeink nagymértékben meghatározzák mindennapjainkat. Az érzelmi intelligencia abban segít minket, hogy érzelmeinket megfelelő módon tudjuk szabályozni, kifejezni, illetve segítségükkel különböző problémahelyzetekben előre tudjuk mozdítani a gondolkodást. Kutatásunk során egy általunk összeállított, három alkalomból álló tréning hatását vizsgáltuk a kísérleti csoportban lévő személyek érzelmi intelligenciájára. A kutatásban magyar, Kolozsváron tanuló egyetemisták vettek részt, melyekből kialakult a kísérleti és a kontrollcsoport. (N=98) A tréning során számos olyan gyakorlatot alkalmaztunk, melyek lehetőséget adtak a folyamatos visszajelzésekre, illetve az elméleti alapok elsajátítására. A posztteszt eredményei alapján a tréning szignifikánsan kimutatható hatást gyakorolt a kísérleti csoportban résztvevő személyek érzelmi szabályozására.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

219


Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia Komáromy Zsuzsa BBTE PNTK, Pszichológia szak, II. év Témavezető: János Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Növeli a hosszútávú fókusz az áldozathibáztatást? Az „igazságos világba vetett hit” elméletének vizsgálata Lerner (1980) elmélete szerint az áldozathibáztatás mögött az az implicit motívum húzódik meg, hogy a világot kiszámítható, igazságosan működő helyként lássuk. Ez azért szükséges, mert a meggyőződés, mely szerint mindenki azt kapja, amit megérdemel, elősegíti a hosszútávú célokba való befektetést. A kutatásban két vizsgálatot végeztünk. Az első tanulmányunk célja az igazságos világba vetett hit (IVVH) fő prediktorainak feltérképezése. A vallásosság a tervezéssel együtt szignifikánsan előrejelezte az IVVH-et. A második tanulmányban egy kísérletet végeztünk, melyben két független változót alkalmaztunk – ártatlan áldozat esetével való szembesülést, illetve egy hosszútávú fókusz gyakorlatot – és ezek individuális és együttes hatását vizsgáltuk a résztvevők igazságossággal kapcsolatos reakcióira. Az igazság fogalmát az érzelmi Stroop-feladat erre a célra módosított változatával mértük. Jelentős különbség mutatkozott az áldozattal szembesülő és nem szembesülő csoport reakcióideje között, azt a hipotézist azonban, mely szerint a hosszútávú fókusz növeli az áldozathibáztatást, nem sikerült alátámasztanunk.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

220


Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia Badics Gyöngyi, Birtalan Erika, Forrás Tünde Adrienn BBTE PNTK, Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás szak, mesterképzés I. év BBTE PNTK, Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás szak, mesterképzés I. év BBTE PNTK, Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Kotta Ibolya egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

A motivációs interjú és a kapunyitási krízis vizsgálata középiskolások körében A kutatás a középiskolai diákok kapunyitási krízisét, a mögötte álló karrierdöntési nehézséget és az iskolai motivációs változókat vizsgálja. Kutatásunk első, kísérleti részében (N = 37) csoportos, motivációs interjún alapuló „motivációs ébresztő foglalkozás” mint komplex beavatkozási program hatását vizsgáljuk a karrierdöntési nehézségek és az iskolai motiváció összefüggésében. Kutatásunk második, leíró részében a Kapunyitási krízis kérdőív reliabilitását vizsgáltuk, illetve azt, milyen aspektusokban jelentkezik a kapunyitási krízis középiskolás diákok (N =223) körében. Eredményeinkben bemutatjuk a motivációs interjú eredményességét kontroll- (N=19) és kísérleti (N=18) csoport bevonásával, továbbá a Kapunyitási krízis kérdőív reliabilitását és validitását. A következtetéseink a középiskolásokkal foglalkozó személyek számára hasznos támpontokat nyújthatnak a kapunyitási krízis jelenségének kezelésében.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

221


Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia Lakatos Tünde BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. János Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Élet egy új családban? A stigmatizáció, a szülői bánásmód és a jóllét hatása a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek élettel való elégedettségére A 2017-ben Romániában 57.026 gyermek volt a Gyermekvédelmi rendszerben, amelyből 18.775 nevelőszülőknél élt. Több kutatás is található a szakirodalomban, amelyek a nevelőszülőknél való elhelyezési forma sajátosságait vizsgálják, azonban kevés kutatás irányul az élettel való elégedettség összetevőinek vizsgálatára a nevelőszülőkkel élő gyermekek esetében. Előzetes kutatások alapján feltételeztük, hogy a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek élettel való elégedettségében közrejátszanak a következők: az észlelt szülői bánásmód, a stigmatizáció, a jóllét és a nevelőszülőknél eltöltött idő. A kutatás célja kideríteni, hogy az említett tényezők milyen mértékben jelzik előre a gyermekek élettel való elégedettségét. A kutatásban 18 nevelőszülő és 29 nevelt gyermek vett részt, akik szülői bánásmód (CMBI, H-PBI), stigmatizáció (PSQ), élettel való elégedettség (SWLS) és jóllét (WB) kérdőíveket töltöttek ki. A regresszióanalízis eredményeképpen érdekes összefüggéseket mutattunk ki: a gyerekek elégedettségét leginkább a jóllét és a szülői szeretet jelezték elő.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

222


Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia Ciordaș Patricia BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. János Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Rózsaszín vagy kék? – A foglalkozásbeli nemi sztereotípiák vizsgálata általános iskolás diákok és egyetemista hallgatók körében Hajlamosak vagyunk mindennapjainkban az embereket csoportokba rendezni: agresszív vagy gyengéd, boldog vagy szomorú, rózsaszín vagy kék, férfias vagy nőies. Ezen felosztásokhoz általában tulajdonságokat és elvárásokat rendelünk. Akár észrevétlenül is, de sztereotípiáink befolyásolják mindennapjainkat. A kutatásunk célja megvizsgálni, hogy az általános iskolás diákok (N=43) és az egyetemista hallgatók (N=52) körében a nemi sztereotipizálás mennyire van jelen. Az első két kísérlet során a reakcióidő függvényében mértük, hogy mennyire sztereotípek a résztvevők. Az első egy szóasszociációs próba volt, a második felmérés során nemekhez kellett különféle cselekvéseket rendeljenek, emellett vizsgáltuk a kapcsolatot a nemi szereppel is. Az egyetemista hallgatók csoportját random módon felosztottuk kontroll- és kísérleti csoportokba, ahol a kísérleti csoport esetében a beavatkozás által azt próbáltuk vizsgálni, hogy megváltoztathatók-e a sztereotíp válaszok.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

223


Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia Lakatos Anna BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Orbán Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Tanuljunk gondolkodva – Diszlexiások gondolkodásfejlesztő programjának hatása a képességprofiljukra Tanulmányunkban feltérképezzük, hogy a 8-11 éves gyermekek körében a hátrányos szociális háttér és diszlexia-diagnózis milyen kognitív profilt eredményezhet, valamint összeállítottunk számukra egy 15 órás gondolkodásfejlesztő programot, amelynek célja a gyerekek iskolai lemaradásának elkerülése és a mindennapi életben jelentkező akadályok leküzdése. A kutatás tartalmaz beszédképesség fejlesztést, figyelem- és memóriafejlesztést, nyelvi képesség fejlesztést, logikus gondolkodásfejlesztést, valamint téri-tájékozódás fejlesztést és a problémás betűk újratanulását. A kutatást kontrollcsoport terv design alapján végeztük. A gyermekek kognitív profilját a beavatkozás előtt és után is a Kognitív Profil Teszt online változatával rögzítettük, felvételre került továbbá Torrance körök- és szokatlan használat teszt, emberalak-ábrázolás és elvarázsolt családrajz. Tanulmányunk első hipotézise, hogy a kutatásban résztvevők kognitív profiljában a gondolkodásfejlesztő program pozitív változásokat eredményez a konvergens gondolkodást illetően. További hipotézisünk szerint a program hatására javul a résztvevők divergens gondolkodása.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

224


Pszichológia II: Kognitív pszichológia

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

225


Pszichológia II: Kognitív pszichológia Petrikovics Enikő BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Bernáth (Vincze) Anna Emese egyetemi docens, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Sebzett elmék - A pszichoszomatikus tünetek kialakulásának hátterében álló hangulatzavarok, kognitív sémák és védőmechanizmusok „Minden érzelemnek, még azoknak is, amelyeket elnyomunk és sosem fejezünk ki, megvan a maguk fizikai hatása. Az elnyomott érzelmek hajlamosak a testben maradni, mint kis ketyegő bombák – lényegében betegségek ezek inkubált állapotban.”Az utóbbi évtizedekben egyre elterjedtebbé vált a fizikai panaszok pszichológiai vetületének feltérképezése. Az orvosilag nem megmagyarázható tüneteket és a szomatizációs tendenciákat számos kutatás összefüggésbe hozta a depressziós és szorongásos szimptómák megjelenésével. Kutatásunk célja, hogy meghatározzunk olyan tényezőket, melyek ezen tünetegyüttesek megjelenése között fejtik ki hatásukat. Megvizsgáljuk a szorongás, a depresszió, az automatikus negatív gondolatok, a rágódás és a diszfunkcionális attitűdök hatását a pszichoszomatikus tünetek megjelenéséRE. Továbbá két védőfaktor (reziliencia és mindfulness) szerepét is feltérképezzük. Fiatal felnőttek olyan mechanizmusait vizsgáljuk, amelyek hatással vannak a pszichoszomatikus tünetek megjelenésére. Célunk egy mediátor modell felépítése, amely megbízható módon jellemzi a szomatikus tünetek hátterében álló faktorok szerepét. A résztvevőknek (n=188) egy specifikusan összeállított kérdőív csomagot kellett kitölteniük, mely eredmények alapján került tesztelésre a javasolt modell.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

226


Pszichológia II: Kognitív pszichológia Rékási Csenge Patricia BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Marschalkó Eszter, BBTE PNTK, Pszichológia Intézet

A hallgató dilemmája- Területspecifikus tudás és machiavellista személyiségvonás szerepe az erkölcsi döntésben orvosis és informatikus diákoknál Mi határozza meg, döntésünk helyességét egy erkölcsi kérdésben? Tanulmányunk középpontjában a területspecifikusság és machiavellista személyiségvonás, mint az erkölcsi döntést torzító tényező kap szerepet. Ennek értelmében különbséget tehetünk erkölcsösség és erkölcsösség között. Hogyan hat erkölcsünkre és erkölcsi döntésinkre tanulmányaink típusa vagy személyiségünk rejtett hatalomvágya? Erre a kérdésre keres választ kutatásunk, melyben központi szerepet kapnak az informatikus, illetve orvosis diákok. Várható eredményeink a területspecifikusság által jelentkező fixációs torzítás jelenlétére mutatnak rá, illetve arra, hogy a machiavellizmus skáláján magasabb pontot elérő személyek erkölcsi érvelése más irányt vesz-e az alacsonyabb pontszámot elérőknél. Ennek felmérésében több mint 100 diák vett rész. Két mérőeszközt használtunk: egy általunk kifejlesztett eszközt, melynek alapja, keretezési hatásra épített dilemmák, illetve machiavellizmust mérő MACH-IV tesztet. Kulcsszavak: erkölcsi döntés, erkölcsi fejlődés, területspecifikus tudás, machiavellizmus

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

227


Pszichológia II: Kognitív pszichológia Lucz Konrád István BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Szamosközi István professzor, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Mennyire vagy magabiztos? A túlzott magabiztosság kognitív és motivációs prediktorai A kutatásunk célja a kognitív reflexió típusai (analitikus, intuitív), mindset és a döntéskészség szerepének vizsgálta a túlzott magabiztossági torzítás mindhárom típusa esetében. A túlzott magabiztosság három típusa, a túlbecslés, túlzott precízió és a túlhelyezés melyek különbözőek egymástól. Ezáltal a kutatásunk másodlagos célja feltérképezni, hogy kognitív reflexió, mindset illetve a döntéskészség mennyit magyaráznak meg a túlzott magabiztosság különböző típusaiból rövid illetve hosszú feladat esetében. Illetve, hogy melyek a jelentős prediktorok rövid illetve hosszú feladat esetében. A kutatásunk korrelációs designra épül, 106 résztvevő vett részt benne. A felhasznált eszközök közül Kognitív Reflexiós Teszt, Theories of Intelligence Scale illetve a Lezárás Igény kérdőívet alkalmaztuk. Az adatfeldolgozás során páros mintás t-tesztet, Pearson féle korrelációszámítást és többszörös regressziószámítást alkalmaztunk. Az eredmények alapján a rövid feladat esetében magasabb a túlbecslés és a túlhelyezés mértéke mint a hoszszú feladat esetében. Továbbá a rövid illetve a hosszú feladatok esetében különböző változók bizonyultak erős prediktornak. A rövid feladat esetében a kognitív változók voltak a jelentős prediktorok, míg a hosszú feladat esetében a döntéskészség bizonyult erős prediktornak. Kulcsfogalmak: kognitív reflexió, túlzott magabiztosság, túlzott precízió, túlbecslés, túlhelyezés, mindset, döntéskészség, kognitív torzítások, döntéshozatal

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

228


Pszichológia II: Kognitív pszichológia Erbe Yvette BBTE PNTK, Pszichológia szak, II. év Témavezető: dr. Szamosközi István egyetemi professzor, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Uralod-e a tanulást, vagy a tanulás ural téged? Az önkontroll, értelmezési célok és teljesítménycélok hatása az egyetemi teljesítményre Kutatásunk célja, hogy az önkontroll, teljesítménycélok illetve értelmezési célok hatását vizsgáljuk az egyetemi teljesítményre nézve. Míg a teljesítménycélok a kompetencia kifejezésére, nagy mennyiségű anyag elsajátítására vonatkoznak, addig az értelmezési célok az anyag mély elsajátítását, kérdések feltevését jelentik. Feltételezzük, hogy akik jobb önkontrollal rendelkeznek, illetve értelmezési célokat állítanak fel, jobban teljesítenek egyetemen, mint azok a diákok, akik nem képesek nagy mértékű önkontrollra, illetve teljesítménycélokat alkalmaznak. A kutatásba 148 diákot vontunk be, akik a BabeșBolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok karán végzik tanulmányaikat. Eszközként a céltípusok felmérésére az Achievement Goal Questionnaire-Revised-ot (Elliot és Murayama, 2008), illetve az önkontroll felmérésére a Self-Control Schedulet-t (Rosenbaum, 1980) alkalmazzuk.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

229


Pszichológia II: Kognitív pszichológia Török Richárd BBTE PNTK, Pszichológia szak, II. év Témavezető: Puscas Cristian egyetemi adjunktus, BBTE PNTK

A skizoid hajlam hatása az információ feldolgozásra A kutatás célja a skizoid haljam és az információ feldolgozó folyamatok kapcsolatának feltárása. A két kiemelt inf. feld. (információ feldolgozó) folyamat az auditív észlelés és az idő észlelése. Eddigi eredmények alapján az auditív észlelés deficitje indikálhatja a skizofrénia manifesztálódásának szintjét. Az idő észlelésének vizsgálata skizoid hajlamú személyeknél pedig segíthet jobban összekötni a betegséggel járó esetleges kognitív deficitet a klinikai tünetekkel. Az információ feldolgozás relevanciája azért adott a témában, mivel a skizoid hajlamú és skizofrén személyeknél a tünetegyüttes általános velejárója a valóságérzet torzulása. Ennek pontosabb megértése abban az esetben lehetséges ha megismerjük, hogy az információ feldolgozás folyamatának melyik komponenseinél/szakaszainál történik meg a torzítás. Várt eredmények: nem kizárólagos cél a skizoid hajlam és az inf. feldolgozás kapcsolatának 100%-os ok-okozati feltárása, pusztán annak bizonyítása, hogy a főbb információ feldolgozási folyamatok, mint a figyelem, észlelés, érzékelés, beszéd (bár nem ez a fő funkciója), stb. minőség vagy mennyiségbeli szignifikáns eltérést mutatnak a kontrollcsoport eredményeihez képest.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

230


Pszichológia II: Kognitív pszichológia Boni Zsuzsánna BBTE PNTK, Pszichológia szak, II. év Témavezető: dr. Farcas Susana egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Hogyan segíti a fejlődő szemléletmód az ADHD-s serdülőket? A jelen kutatás összehasonlítja az ADHD tüneteit mutató serdülők és a tipikusan fejlődő társaik szemléletmódját. A fő kutatási kérdés: az ADHD tüneteket mutató fiatalok szemléletmódja, azaz, hogy a képességeiket mennyire vélik változtathatónak vagy statikusnak, befolyásolja-e a megnyilvánult tünetek mennyiségét, súlyosságát. Továbbá összefüggést keresünk a tanulmányi eredmény és szemléletmód között. Az ADHD tüneteit két eszközzel mérjük fel: egy önbeszámoló ADHD kérdőívvel (ADD/H Adolescent Self-Report Scale-Short Form) és egy diszruptív viselkedést mérő DBD skála tanároknak/szülőknek kifejlesztett változatával (Parent/Teacher Disruptive Behaviour Disorder Rating Scale). Így három forrásból kapunk információt egy diák viselkedéséről. A szemléletmód vizsgálata két eszközzel történik (Growth Mindset Scale, “Kind of Person” Implicit Theory Scale), ezenkívül általunk megszerkeztett itemekkel mérjük fel a figyelemmel és önkontrollal kapcsolatos beállítódásukat. Várhatóan a fejlődő szemléletmódú serdülők kevesebb ADHD-s tünetet mutatnak, mint a rögzült szemléletmódú társaik. Vajon egy ilyen zavar kellemetlen tüneteit csökkenteni lehetne fejlődő beállítódás kialakításával?

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

231


Pszichológia II: Kognitív pszichológia Székely Anna-Márta BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év Témavezető: dr. Kiss Szidónia egyetemi docens, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Affektív állapot, figyelem és végrehajtó funkciók kapcsolata fiatal felnőtteknél Az elmúlt évtizedek kutatásai kimutatták, hogy az érzelmi állapotok és a hangulat modulálják a teljesítményt a figyelmi és végrehajtó funkciókat igénylő feladatokban. Bár ez a kutatási terület régóta foglalkoztatja az elméletalkotókat, a korszerű eszközök hiánya csak visszafogottabb következtetések megfogalmazását engedte meg. A mi kísérletünkben egy érzelem indukciós eljárást alkalmaztunk, amelyben negatív, pozitív, és semleges érzelmi valenciájú képeket mutattunk a résztvevőknek; így az érzelmi valencia szerint három csoportot hoztunk létre. A hangulatállapot modulálásához az OASIS nevű standardizált fényképcsomagból választottunk képeket. Mindhárom csoport az érzelmi indukció előtt és után is, elvégezte a Stroop és Flanker feladatokat, amelyek a szelektív figyelmet és a kontroll funkciókat (gátlás, váltás) mérik. Ezzel a kísérleti designnal úgy csoporton belüli, mint csoportok közötti eltéréseket vizsgálhatunk, amelyek a helyes találatokban és a reakcióidőben mutatkoznak meg. A szakirodalomból kiindulva azt feltételezzük, hogy a három csoport eltérő teljesítményt fog mutatni az említett feladatoban.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

232


Pszichológia II: Kognitív pszichológia László Natália BBTE PNTK, Pszichológia szak, II. év Témavezető: dr. Szamosközi István egyetemi professzor, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet

Fogalomalkotás vizsgálata hagyományos és Waldorf iskolákban fogalomtérkép segítségével - Összehasonlító elemzés A különböző oktatási módszerek más-más érzékszervi modalitáson keresztül és különböző reprezentációs formák segítségével teszik lehetővé a fogalomalkotást. A jelen tanulmány célja megvizsgálni Waldorf és hagyományos oktatásban résztvevő diákok fogalomalkotásának sajátosságait. A kutatásban 21 Waldorf, illetve 27 hagyományos oktatásban részesülő hetedik osztályos vett részt (N=48). A fogalomalkotás sajátosságait fogalomtérkép segítségével mértük, amely eredményeit (fogalmak, propozíciók, keresztkapcsolatok, példák száma és minősége, hierarchia szintjeinek száma) összevetettük a Felülvizsgált Bloom Taxonómiával, így meghatározva, hogy melyik oktatási módszer hogyan facilitálja egy adott fogalom elsajátítását. A Waldorf és a hagyományos oktatásban résztvevők fogalomtérkép készítésnél nyújtott átlagát hasonlítottuk össze. A fogalomtérkép értékelésekor kétféle pontozási módszert alkalmaztunk, minőségit és mennyiségit, annak érdekében, hogy az eredmények ne torzítsanak sem a hagyományos, sem a Waldorf oktatásban résztvevők fele.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

233


Régészet

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

234


Régészet Nagy Norbert BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Molnár-Kovács Zsolt egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

La Tène-kori településszerkezeti elemek vizsgálata a nagyváradi Szálkadomb (Salca-Pepinieră, Oradea) lelőhelyről Dolgozatom célja a 2017-ben feltárt és dokumentált, eddig közöletlen La Tène kori telepen, a nagyváradi Szálka-dombon előkerült régészeti objektumok elemzése. A La Tène-kori települések elemzése a vizsgált térségben erőteljes kutatási hiányossággal küzd, hiszen kevés az olyan ásatás, ahol nagy felületen kerülne elő több, azonos korból származó, megtelepedésre utaló objektum, lakóház vagy egyéb tevékenységek lebonyolítása céljából kialakított földbemélyített épület (pl. műhely, raktár, stb.). Kutatásom célja a település szerkezetének vizsgálata az objektumok tipologizálása, térbeli elhelyezkedése és kronológiai behatárolása által. A lelőhelyen feltárt objektumok egy részét a földbemélyített épületek teszik ki. Ezek strukturális jellemzőinek vizsgálata a megtelepedés jellegéről, valamint az ott élő közösség életmódjáról és technikai fejlettségéről nyújt információkat. A lakóházak közelében helyezkednek el a tároló- és szemétgödrök, valamint a kerámiaégető kemencék. Dolgozatomban szerkezeti és építéstechnikai szempontból elemzem az épülettípusokat: Volt-e tűzhely a lakóépületen belül, egész pontosan hol is helyezkednek el a cölöplyukak és hány cölöp tartotta meg a tetőt, a kemencében milyen kerámia van? Mennyi a műhelyhulladék (égetés közben eltört/deformálódott, esetleg kiégetetlen edény)? Milyen gödörtípusok vannak és funkció szerint elkülöníthetők ezek? stb. A szálka-dombi objektumok feltárása során nyert adatok alapján kísérletet teszek egy La Tènekori lakóház rekonstruálására.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

235


Régészet Dánél Csaba Jakab BBTE TFK, Régészet szak, II. év Témavezető: dr. Molnár-Kovács Zsolt egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Középkori társadalom- és településrendszeri változások Alcsíkon A dolgozatom fő célja, hogy ismertessem a nem annyira ismert vidék történelmét és annak társadalmait, településeit hogy hogyan alakultak át vagy tűntek el a középkor folyamán. Az írott források és a régészeti kutatások nyomán bemutatom a települések megjelenését és azok elhelyezkedését. A következő kérdésekre szeretném megadni a választ: 1.

Az adott területen léteztek települések a 12-13. században?

2.

Lehet egy működő társadalomról beszélni a 12-17. századi Alcsíkon?

3.

Mennyire volt lakott az adott terület a 12-17. században?

Eddigi eredményeim egy meggyőző képet adnak erről a területről, és bár nagyon szórványosak az írott források, a régészeti kutatások biztató adatokkal bírnak.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

236


Régészet Lukácsi Csongor BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, III. év Témavezető: Pánczél Szilamér kutató, BBTE TFK, Muzeul Jedețean Mureș

Római kori csontművesség és csontipar A dolgozatban elemzem a Mikházán (RO: Călugăreni, Maros megye) feltárt római császárkori segédcsapattábor és a körülötte létrejött vicus csontból, agancsból és szarvból készített leletanyagát. Dolgozatom célja, hogy bemutassam és elemezzem a római kori provinciális csontművesség kérdéskörét, azon belül pedig a daciai leletspektrumot, majd részletesebben a mikházi leleteket. Az analógiák felkutatása révén tervezem a csonttárgyak funkcionális és tipológia kategóriáinak a meghatározását. Reményeim szerint kutatásom révén sikerül fényt deríteni a római hétköznapok, a kézművesség vagy a kereskedelem eddig ismeretlen vetületeire is. A csontleleteket egy adatbázis révén strukturálom és formai, stilisztikai, illetve nyersanyaghasználati szempontokból elemzem. A leletanyagot szándékozom tágabb összefüggéseiben vizsgálni, beágyazva a tartomány és a Duna menti régió leletspektrumába. Erdély keleti részeinek vonatkozásában nem születtek olyan munkák, amelyek mélyrehatóan foglalkoztak volna a római csontleletek elemzésével és tanulmányozásával, ezért munkám révén szeretném ezt pótolni.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

237


Régészet Gotsman Annabella BBTE TFK, Régészet szak, III. év Témavezető: dr. Petruț Dávid kutató, BBTE TFK, Erdélyi Magyar Múzeum, Kolozsvár

Megjegyzések a mikházi világítóeszközökről Dolgozatom betekintést enged a mikházi római segédcsapattábor és a civil település világítóeszközeinek vizsgálatára. Az ásatások során számos darab került elő, amelyeket külön-külön csoportosítom Loeschcke tipológiájának a mintájára. Az előkerült darabok közül 3 típust különböztettem meg, ezek nem mások, mint a Firmalampen, a Loeschcke III-as és létrehoztam egy bizonytalan csoportot is, amelyben azokat a töredékeket helyeztem el, amelyeken nem jelennek meg a kategóriákra jellemző ismertető jelek. Számos darab részben ép, azonban vannak olyan töredékek, amelyek összeillenek. Ilyenre példa egy Loeschcke III-as kategóriájú mécses, amely feltételezésem szerint 5 égős volt. A csoportosítást követően egy katalógus található, amelyben fotókat mellékelek a mécsesekről. Emellett dolgozatom tartalmaz egy kutatástörténetet, amely magába foglalja a mécsesek kutatását, és természetesen nem maradhat el a mikházi ásatások ismertetésének áttekintése sem.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

238


Régészet Balog Apollónia BBTE TFK, Régészet szak, III. év Témavezető: dr. Molnár-Kovács Zsolt egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Csíkzsögödi Mikó udvarház üvegleletei A dolgozatom témáját a csíkzsögödi Mikó udvarház üvegleletei képezik. Az illető leletanyag feldolgozása által terveztem egy adalékot nyújtani a 17. századi székely nemesség mindennapjainak rekonstruálásához. Elemzésem kitér az ásatás során előkerült üvegleletek funkcionális kategóriák szerinti besorolására, valamint azok minőségének és származásának vizsgálatára. Ezutóbbi által betekintést nyerhetünk a székelyföldi üvegművesség kérdéskörébe, elsősorban az esetleges import tárgyak azonosítása és átfogó vizsgálatán keresztül. Mindezek által igyekeztem a dolgozatomban egy átfogó képet nyújtani a kora újkori székelyföldi nemesség lakáskultúrájáról és az udvarházak társadalmi jelentőségéről, valamint azok fontosságáról az épített örökségünk megőrzése szempontjából. Munkám egyik kiemelt célja felhívni a figyelmet e műemlékek kutatásának és megőrzésének fontosságára a laikusok számára is, hiszen történelmünk nem csak a csatatereken zajlott.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

239


Szociális munka

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

240


Szociális munka Héjja Noémi BBTE SZSZKK, Szociális munka szak, II. év Témavezető: dr. Dégi László Csaba habitált egyetemi docens, BBTE SZSZKK

Az alkohol árnyékában Társadalmunkban nem nézünk meglepően arra, aki részeg, támolyogva megy az úton, hiszen egy olyan mindennapi látszattá vált, ami már nem okoz különösebb feltűnést, tehát az alkoholfüggőség sem nem ritka, sem nem meglepő. Egy olyan személynél, akinél kialakult az alkoholfüggőség egy életre alkoholista marad. Ezt felismerni, elfogadni és ezzel együttélni mély önismereti munka eredménye. Dolgozatomban az alkoholizmus kialakulását vizsgálom egy támogató csoport keretén belül, résztvevő megfigyelés valamint kvalitatív kutatás alapján. Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek az alkohol világába, hogy megismerjem ezen személyek életét, azt, hogy mi vezette őket erre az útra, hogyan alakul ki az alkoholfüggőség és milyen az életük most, az absztinenciában. Kutatásom során életút interjúkat készítettem, mely rávilágított arra, hogy akár a gyermekkorban ért történések is vezethetnek oda, hogy valaki alkoholistává váljék. Az életükben végzett nagytakarítást követően, a rehabilitáció után egy teljesen új életet kell felépíteniük, felválallván, hogy “alkoholista vagyok”, az alkohol árnyékában élek. Kulcsszavak: alkoholfüggőség, önismeret, absztinencia, rehabilitáció

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

241


Szociális munka Molnár Viktória PTE KPVK, Szociális munka szak, III. év Témavezető: Farkas Éva tudományos segédmunkatárs, PTE KPVK

Felsőoktatásban Tanuló nők és a Gyermekvállalás, vizsgálata a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán A legtöbb európai országban problémát jelent a népesség fogyása és az elöregedés. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok kihatnak a fiatalok családalapítási és gyermekvállalási terveire is. Magyarországon is emelkedett nők életkora az első gyermek vállalásakor, különösen igaz ez a felsőoktatásban tanulókra. A gyermekvállalás a meghosszabbodott tanulmányok miatt kitolódik, így a tervezetthez képest sokkal kevesebb gyermek születik. Kutatásomban a fertilitás témakörét kérdőíves módszer segítségével vizsgálom hallgatótársaim körében. Hipotéziseim:   

A PTE KPVK nappali tagozatos női hallgatóinak gyermekvállalási kedvét a párkapcsolatuk léte, valamint annak stabilitása jobban befolyásolja, mint a karrierépítés vagy a családtámogatási rendszer erősítése. Sok hallgatónem tájékozott az esetleges kedvezmények, támogatások területén, melyet igényelhetnének családalapítás és gyermekvállalás esetén. A női hallgatók többsége konkrét tervekkel rendelkezik a jövőjét, valamint a családalapítást és gyermekvállalást illetően.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

242


Szociális munka Réti Ingrid Beáta BBTE SZSZKK, Szociális munka szak, III. év Témavezető: dr. Müller-Fabian Andrea egyetemi docens, BBTE SZSZKK

A jó szülővé válás tanulható Dolgozatom a Kolozsvári Erőforrásközpont által nyújtott szociális szolgáltatást, a támogató szülőcsoport hatékonyságát vizsgálja, minőségi elemzés alapján. A támogató csoportban résztvevő szülők hátrányos helyzetben levő gyerekek szülei. Kutatásom általános célja feltárni, hogy ez a csoportfoglalkozás mennyire tud megfelelő választ adni a szülők igényeire. Ennek érdekében specifikus célom volt feltárni a szülők igényeit, és összevetni ezeket a központ szolgáltatásaival. A kutatás három fázisra épül: egy igényfelméréssel indult, majd résztvevő megfigyelőként követtem végig a csoportmunka folyamatát. Az utolsó fázisban, szülőket a tanult technikák használatáról, hatékonyságáról, a csoportvezetőket pedig a csoport céljairól, az alkalmazott módszerekről kérdeztem. Összevetve az általam végzett kutatást és a szakirodalomban (Karjalainen (2019), Boonsuchat (2015),és Karami (2012) ) áttekintett eredményeket arra a következtetésre jutottam, hogy vannak közös pontok: a csoport befejezése után megnövekedett a szülők pozitív viszonyulása, csökkent a szülők stressz és szorongás szintje, a szülőkkel végzett tanácsadás pedig pozitív hatással van a szülő-gyermek viszonyra.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

243


Szociológia és antropológia

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

244


Szociológia és antropológia Anna Maria de Vries BBTE KGTK, Marketing szak, II. év Témavezető: dr. Seer László, BBTE KGTK

Út az önmegismerés felé, avagy a pályaválasztás tanulmányozása Az emberi lét legfőbb célja önmagunk megismerése. Több élethelyzetben felmerül az emberekben a kérdés, hogy ,,Ki vagyok én?”. A végzős diákok számára kiemelten fontos kérdés, hogy ,,Ki akarok lenni?”. Mindenkinek az a célja, hogy egy olyan hivatást találjon, melyet egész életében magáénak érezhet. Erik Erikson pszichológus szerint erre azonban nehéz rájönni serdülőként, mivel ebben a korban még nem lehet biztosra tudni, hogy kik vagyunk és elvesztődünk megfelelési vágyunk kiélésében. Ezt számos külső tényező is megnehezíti, amelyek elnyomhatják valódi identitásunkat. Célunk részben a hivatáshoz fűződő érzelmi elköteleződés kialakítása. Kutatási kérdéseinkkel arra keressük a választ, hogy a társadalmi elvárások hatásai megnövelik-e az identitáskrízis veszélyét és hogyha minél nagyobb az alternatívák száma, annál jellemzőbb a szerepkonfúzió. Dolgozatunk populációjaként tizenkettedikes diákokat választottunk, akikkel egy fókuszcsoportos vizsgálatot végzünk. Longitudinális panelvizsgálatot készítenénk ahhoz, hogy összehasonlítsuk a diákok döntés előtti és utáni attitűdjüket.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

245


Szociológia és antropológia Nagy Ilona SZTE BTK, Szociológia szak, mesterképzés II. év Témavezető: Lencsés Gyula egyetemi adjunktus, SZTE BTK, Társadalomtudományi Intézet

Kapcsolatháló-elemzés egy zsáktelepülés példáján A kapcsolatháló-elemzés a társadalomtudományok területén belül egyre szélesebb körben alkalmazott módszer. A szociológiai vizsgálatok esetében a szociometria alkalmazása már nem újkeletű kutatási eszköz. Azonban a települések társadalmának vizsgálatában még jelentős kiaknázatlan lehetőség van a kapcsolathálók bevonására. Jelen vizsgálat során egy magyarországi zsáktelepülés lakosságának példáján mutatjuk meg, hogy a kapcsolatháló-elemzés hasznos adaléka lehet a településszociológiai felméréseknek, illetve a települések társadalmának vizsgálata során önálló kutatási témaként is megállhatja a helyét. Magát a felmérést és az eredmények kiértékelését a szociálgeográfiai alapfunkciókat követve végeztük, melyeknek az a jelentősége, hogy az alapfunkciók révén a szociológia és a geográfia érdekes határterületi kutatását kaptuk, amelyben a társadalom és térbeliség vizsgálata egymást kölcsönösen kiegészítve a további összehasonlító elemzéseink alapjául is szolgálhatnak.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

246


Szociológia és antropológia Lengyel Emese DE BTK, Kommunikáció- és médiatudomány szak, Néprajz részképzés, III. év Témavezető: dr. Kavecsánszki Máté egyetemi adjunktus, DE BTK, Néprajzi Tanszék

A magyar szocialista realista operett és a szocialista operettjátszás zene- és műfajszociológiai értelmezése Dolgozatom tárgya a magyar szocialista realista operett és operettjátszás, a zene- és műfajszociológiai vizsgálatát tűztem ki célul. A 19. században létrejövő népszerű műfaj 20. századi magyar variánsa 1949-től vált a politikai propaganda egyik eszközévé, az ideológia hordozójává. Elsőként az 1902 és 1949 között keletkezett magyar operettek karakterisztikáinak bemutatására teszek kísérletet, majd meghatározom a korszak operett-termelésére jellemző tulajdonságokat. Központba állítom azt, hogy milyen tartalmi és dramaturgiai újításokat eszközölnek az alkotók, s hogy a kultúrpolitika új „feladatot” jelöl ki a zsáner számára. A zeneszociológiai értelmezésnél az operett mint zene és a társadalom viszonyát fejtem fel, miután rögzítettem e tudományág általános fogalmait. A műfajszociológiai vizsgálat során kitérek a vizsgált korszakban észlelhető műfajhierarchiára, valamint az operettműfaj és a társadalom kapcsolatának értelmezésekor számos kultúrpolitikai döntésre, azok. Várhatóan körvonalazódik, milyen módon lehetséges megközelíteni, valamint mi jellemzi az 1949 és 1989 között az operettnek mint zenének és mint műfajnak a társadalommal való viszonyát.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

247


Szociológia és antropológia Erdei Anett BBTE SZSZKK, HR menedzsment szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. László Bodrogi Éva egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK dr. Geambasu Réka egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK

Munka-magánélet egyensúly a független színházi területen dolgozók körében Dolgozatomban a munka-magánélet egyensúlyt vizsgáltam, a független színházi pályát választók (drámatanár, színész-drámatanár, színházi nevelési szakember) körében. Azokat a tényezők kerestem, amelyek elősegítik és gátolják ezt, valamint azt, hogy hogyan hat ez a két életterület egymásra. Európai szinten fokozatosan nő az érdeklődés a téma iránt. Fókuszba kerülnek azon következmények is, melyet ennek hiánya okoz, mint például a csökkenő hatékonyság, egészségügyi problémák számának és kockázatának növekedése, életminőség romlása, diszkrimináció tapasztalása a munkaerőpiacon a nőkkel szemben és csökkenő születési arány. A kutatás során kvalitatív módszert választottam, félig strukturált interjúkat készítettem 10 személlyel. Az interjúk elemzésének eredményei alátámasztják, hogy valóban több olyan tényező azonosítható, amely „tipikus” gátló és segítő tényezőként azonosítható a magánélet és a munka összeegyeztethetősége kapcsán. Ami a két terület egymásra hatását illeti, azt a következtetést sikerült levonnom, hogy a munka nagyobb ráhatással van a magánéletre, mint fordítva.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

248


Szociológia és antropológia Gogolák Nóra, Becsky Panna BBTE SZSZKK, Humán erőforrás menedzsment szak, I. év BBTE SZSZKK, Humán erőforrás menedzsment szak, I. év Témavezető: Dániel Botond társult oktató, BBTE SZSZKK

A Z generáció integrálása a munkaerőpiacon A tanulmány a 1995 és 2010 közötti években született személyek (Z generáció) viszonyulását vizsgálja a munkaerőpiachoz közvéleménykutatások alapján. A dolgozatunkat két részre osztanánk. Az elsőben meghatároznánk kik is tartoznak a Z generáció, illetve milyen korreláció van az Y és a Z generáció között. Míg a második részben kitérünk arra, hogy a Z generáció tagjainak milyen elképzeléseik vannak a jövőképükkel (pályakép, család, szociális viszonyok stb.) kapcsolatban. Földrajzilag behatárolva a Kárpát-medencei fiatalokra vonatkozik a dolgozatunk. A vizsgálatunk során olyan meglévő kvalitatív és kvantitatív kutatásokat vetettünk össze melyek reprezentálják az általunk megfogalmazott témafelvetéseket. Az általunk áttekintett kutatások pozitív és negatív jellemzőket egyaránt kiemelnek, úgy tűnik, mintha ez a generáció „elkényelmesedett” és „türelmetlen” és „azonnal akar mindent”, ennek ellenére egy konszolidált életcéllal rendelkezik.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

249


Szociológia és antropológia Székely Anna BBTE SZSZKK, Kulturális antropológia szak, III. év Témavezető: Kocsis János Balázs PhD, habil, BCE, Fenntartható Fejlődés Intézet

Elveszett participáció – a józsefvárosi városrehabilitációs programok érintettjei között megvalósuló együttműködések elemzése Szociális városrehabilitációs projektként Budapesten eddig a Magdolna-negyed Program I-III. valósult meg, valamint jelenleg is tart a Magdolna-Orczy Program kivitelezése. Az intézményi és szociokulturális környezet nyugat-európaitól való eltérései miatt a projektek megvalósulása több ponton különbözik nyugat-európai előzményektől. A dolgozat azzal a hipotézissel él, hogy az említett különbségekből adódóan a városrehabilitáció során érintett szereplők közötti együttműködés a nyugat-európai mintákhoz képest kevésbé sikeresen tud megvalósulni. A különbségek feltárásának céljából összehasonlító elemzés készül a józsefvárosi programok és annak európai előzményei összevetésére, ezek dokumentációjának vizsgálata által. A szereplők közötti együttműködés feltárását az érintettek lehető legszélesebb körével (helyi lakosok, önkormányzati képviselők, civil szervezetek, Rév8 Zrt. munkatársai) készített félig strukturált interjúk teszik lehetővé. A kutatás eredménye, hogy a participáció a Magdolna-negyed Program különböző ütemei során eltérő sikerrel valósult meg, melynek okaként a hipotézisben megjelölteken túl a finanszírozás átalakulása is megjelent.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

250


Szociológia és antropológia Menykő Viktória BBTE SZSZKK, Humán erőforrás menedzsment szak, III. év Témavezető: Veres Valér PhD, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

A job-hopping jelenség okai a fiatalok körében – kolozsvári és budapesti esettanulmány A 21. században már szinte ismeretlen fogalom a lifelong job, egyre kevesebben választják az egy életre szóló munkahely lehetőségét, helyette inkább egyre több munkahelyen fordulnak meg a fiatalok. A kutatás időszerűségét adja, hogy a jelenség egyre gyakoribb, ugyanakkor még elég kevés kutatás készült a témában világszerte. A tanulmány egy viszonylag új jelenségre az ún. job-hoppingra összpontosít, mely leginkább az Y generációra jellemző az eddigi kutatások alapján. A kutatás célja kvalitatív módszerrel feltárni, hogy milyen okokból kifolyólag döntenek a job-hopping mellett az Y generáció tagjai, majd ezeket az okokat tipologizálni. Tekintve, hogy ifjúságszociológiai jelenségként is definiálható, 27 és 32 év közötti fiatalokkal készítettem interjút, akik már több éve aktív munkavállalói jogviszonnyal rendelkeznek, legalább két munkahelyük volt két vagy három év leforgása alatt. Az interjúalanyok erdélyi és magyarországi magyarok, akik mind hazai, mind a nemzetközi cégeknél is dolgoztak.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

251


Szociológia és antropológia Oltean Franciska BBTE SZSZKK, Humán erőforrás menedzsment szak, III. év Témavezető: Geambașu Réka lector doctor universitar, BBTE SZSZKK

Humánerőforrás-menedzsment egy automatizált jövőben Dolgozatom témája a munka automatizációja és annak hatásai a humánerőforrás-menedzsmentre. A kutatás során a következő kérdésekre keresem a választ: milyen változásokat okozott az automatizáció a HR területén; milyen stratégiákat alkalmaztak a HR-ben dolgozók, annak érdekében, hogy ezekre a változásokra megfelelően válaszoljanak. Az automatizáció kivétel nélkül minden szakmát átalakít, befolyásol. A humánerőforrás-menedzsment egy katalizátora e technológiai innovációknak, kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy az automatizációs folyamatnak pozitív vagy negatív hatásai lesznek érzékelhetőek a munkaerőpiacon. A kutatás során romániai, illetve magyarországi HR-menedzserekkel készítettem interjút az automatizáció témakörében. A beszélgetéseket 2019 telén/tavaszán készítettem. Eredményeim szerint az automatizáció hatása a HR munkakört tekintve meglehetősen pozitív. A humánerőforrás-menedzsment nagy változásokon megy keresztül. Az automatizációnak köszönhetően a HR-esek lényeges szerepet töltenek be a vállalat stratégiájában, a legfontosabb kérdések feléjük irányulnak és a legnehezebb feladatok általuk találnak megoldásra.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

252


Teológia

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

253


Teológia: Protestáns teológia Tasnádi István KPTI, Református lelkészképző szak, mesterképzés V. év Témavezető: Buzogány Dezső professzor, KPTI, Egyháztörténeti Tanszék

Verestói György püspöki tevékenysége Dolgozatomban Verestói György püspöki tevékenységét vizsgálom. Célom feltérképezni, hogy ezen szűk öt évet felölelő időszak alatt (1760-65) milyen szerepet töltött be az egyházi vezetésben, valamint milyen intézkedések kapcsolhatók hozzá. Ehhez felhasználom Verestói György latin nyelvű önéletírását, amelynek ide vonatkozó részét saját fordításban közlöm. Emellett megvizsgálom az általa elnökölt zsinatok jegyzőkönyvét, valamint a Főkonzisztórium anyagában fellelhető levelezést, amelyben a hivatalos ügyintézés dokumentumai találhatóak meg. Mindezt egy tágabb kontextusba helyezem, ahol kitérek a 18. századi egyházvezetés felépítésére, működésére, valamint a püspöki szerepkör mibenlétére. Dolgozatomat tehát elsősorban még feldolgozatlan forrásokra alapozom, amelyeket az egyháztörténetírás erre vonatkozó eredményeivel egészítek ki.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

254


Teológia: Protestáns teológia Nagy Dávid KPTI, Református lelkészképző szak, alapképzés II. év Témavezető: Kolumbán Vilmos József professzor, KPTI, Egyháztörténeti Tanszék

A református új ortodoxia és a liberális teológia vitája a 19. század második felében A liberális teológia gyakorlatilag az egész 19. századot átívelő teológiai irányzat volt, amely a felvilágosodás szelleméből nőtt ki, fő céljaként pedig a hit és a tudomány összhangbahozását tűzte ki, s mindezt úgy kívánta elérni, hogy tudományos kutatás alá vetette a teológiát. Mivel számára a tudomány elsőbbséget élvez minden egyházi tanítással szemben, ez olyan tanok megszületését eredményezte, amelyek egyenesen ártalmasak vagy teljesen ellentmondanak a református tantételeknek. A dolgozat igyekszik bemutani a 19. századi teológiai liberalizmus történetét Magyarországon és Erdély területén, kiemelve azokat a legfőbb eseményeket, vagy fontosabb képviselőket akik jelentős mértékben hozzájárúltak a liberális teológia felemelkedéséhez, és nem utolsósorban a református új ortodoxia fellépésen keresztül kíván rávilágítani azokra a komoly érvekre, amelyek alátámasztják, hogy miért nem tudott ez az irányzat hosszú ideig fennmaradni, miért nem tudta átformálni az egyház gondolkodásmódját, illetve a század végén miért szenved végső vereséget a református tantételeket védelmező új ortodoxiától.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

255


Teológia: Protestáns teológia Ferencz Tünde BBTE RTK, Valláspedagógia szak, alapképzés I. év Témavezető: Kolumbán Vilmos József professzor, KPTI, Egyháztörténeti Tanszék

Pap, katona és orvos a végeken, avagy a vízaknai református magyarság hozzájárulása az egyetemes magyar kultúrához Dolgozatom bevezetőjében a Szeben megyei várost, Vízaknát mutatnám be: fekvését, népességét, etnikai és felekezeti hovatartozását. A monográfikus leírásban ki szeretném hangsúlyozni azon épületek fontosságát, melyek kulcsfontosságú szerepet játszottak a város történetében: középkori református templom, felekezeti iskola, fürdő komplexum. Mint tudjuk, Vízaknán már a rómaiak idejében termelték a sót, s a bányák vízzel való feltöltődése során sós tavak alakultak ki. Ha a sós tavakról, a só(s víz) (gyógy)hatásáról beszélünk, akkor nem lehet megnem említeni azokat a katonákat, tiszteket, akik a 1848–49-es szabadságharcban, forradalomban életüket vesztették a vízaknai csatatéren, és a Honvédtóba dobták be őket. Évek múltán közülük hat felszínre került. Érdemes megfigyelni, hogyan jeleníti meg Cseres Tibor Vízaknai csaták című regényében ezt a történelmi eseményt, hogyan írnak erről a sajtóban. A következőkben, amint a cím is jelzi, Vízakna szülöttei életét vetném nagyító alá: Bereck György (orvos), Szász Károly, Bányai Júlia (honvédszázados), Herepei Károly (lelkész, MTA tagja) stb.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

256


Teológia: Római Katolikus teológia Magyari Apolka BBTE RKTK, Didaktikai teológia szak, III. év Témavezető: dr. Zamfir Korinna professzor, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet

„Meglátta és megesett rajta a szíve” A látás motívuma Lukács evangéliumában Dolgozatom célja, hogy betekintést nyújtsak a Lukács evangéliumában megjelenő látás motívumába, ezen belül is a „látni” ige görög alakváltozataiba, és annak értelmezéseibe. Kutatásom során azt vizsgáltam, hogy milyen összefüggés van a látás és a szív, a látás és a hit között, továbbá hogy a látás milyen cselekedetre ösztönzi a szereplőket. Megkülönböztetem a fizikai látást és az úgynevezett belső látást, amellyel az emberek felismerik Jézusban az Isten fiát, illetve amellyel Jézus felismeri a hívő embert. Dolgozatomban azt is vizsgálom, hogy miért vész el a magyar fordításokban a „látni” ige többletjelentése. Fontosnak tartom a téma tanulmányozását, mivel tudomásom szerint nem készült még olyan mű, mely kimondottan a látásra összpontosítana Lukács evangéliumában. Úgy gondolom, hogy dolgozatommal valamiképp hozzájárulok ahhoz, hogy ez a téma ismertebbé váljon a biblikus kutatásban.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

257


Teológia: Római Katolikus teológia Kereskes-Salamon Csilla BBTE RKTK, Didaktikai teológia szak, III. év Témavezető: dr. Csiszár Klára habitált egyetemi adjunktus, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet

A vallási közösségek szerepe a mai fiatalok életében Manapság többször előtérbe kerül az individuum kérdése, háttérbe szorul a közösség szerepe az életünkben, mindenki a saját életével, gondjaival törődik nem figyelve a másikra. Emiatt többen elszigetelődnek, a peremre kerülve értéktelennek érezve magukat. Dolgozatomban azt szeretném kifejteni, hogy milyen szerepet játszik ma a fiatalok életében a csoport-, közösségi élet. Annak ellenére, hogy a társadalom nagy többsége az egyéni érdekeket állítja előtérbe, miért fontos az, hogy a fiatalok közösségi életet éljenek, vállalva egy fajta társadalmi felelősséget, megosztva elképzeléseiket. Majd konkrétan a keresztény közösségek lényegére koncentrálok, bizonyítva azt, hogy formálják a fiatalok életét és befolyásolják vallásosságukat. Megvizsgálva azt, hogy mennyire szükséges és időszerű az egyháznak ezen témával foglalkoznia. Továbbá állításomat alátámasztom, a kolozsvári Római-Katolikus Teológia Kar első éves hallgatóival készített felméréssel.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

258


Teológia: Római Katolikus teológia Tóth Krisztián BBTE RKTK, Pasztorális tanácsadás szak, mesterképzés I. év Témavezető: Holló László egyetemi előadótanár, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet

Az Erdélyi Római Katolikus Státus oktatásügyi infrastrukturális reformja a XIX-XX. század fordulóján, különös tekintettel a Brassói Főgimnázium esetére Az Erdélyi Római Katolikus Státus a XIX-XX. század fordulóján fontosnak tartotta a felekezeti oktatás újjászervezését, elsősorban a tanintézmények fenntartása számára a tanulmányi alap megerősítése révén. Tanulmányomban a korszak politikai és társadalmi viszonyai közt működő Státus azon törekvéseit mutatom be, amelyek az erdélyi oktatás reformját szolgálták, különös figyelmet szentelve az infrastrukturális reformoknak. Dolgozatom központi része egy esettanulmány a Brassói státus főgimnázium korabeli történetéről, amelynek korszerű épületét a Státus a helyi közösség és a magyar kormány hathatós támogatásával építtette az ország akkori keleti határára. Elsősorban levéltári források (évi jelentések, jegyzőkönyvek, tervrajzok, levelezések, feliratok, leiratok, visszaemlékezések) felhasználása révén tekintem át a közel két évtizedes tárgyalási folyamatot, amely 1885-ben kezdődött és 1901-ben zárult le, az új épület átadásával.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

259


Teológia: Római Katolikus teológia Sali Szilvia BBTE RKTK, Pasztorális tanácsadás szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Vik János előadótanár, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet

„Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket.” (Ter 1,27) A házasság és a család mai helyzete és küldetése a 2015-ben tartott római családszinódus tükrében és a Gyulafehérvári Főegyházmegye egyházi gyakorlatának kontextusában Ez a tudományos dolgozat két fejezetben tárgyalja a házasság és a család mai helyzetét, az „Amoris Laetitia” apostoli buzdítás alapján. A dolgozat első fejezetében azt fogom megvizsgálni, a dokumentum alapján, hogy az egyházi tanítás hogyan vélekedik a családról, milyen akadályok ismerhetők fel az egyházi tanításnak a megvalósításában. Az apostoli buzdítás kapcsán pozitív és negatív állásfoglalások is megfogalmazódtak, így az első elméleti részben ezeket a véleményeket is megfogom vizsgálni. A dolgozat második fejezete a Gyulafehérvári Főegyházmegyében végzett kérdőíves kutatást fogja tartalmazni. A kutatásom gyakorlati részében tehát arra szeretnék kitérni, hogy különböző csoportokhoz (házasok, házasságra készülök, elváltak, újraházasodottak stb.) tartozó egyének, hogyan vélekednek a mai társadalomban azokról a témákról, amelyeket az „Amoris Laetitia” érint és mennyire van jelen az egyházi tanítás a mindennapi életükben, környezetükben.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

260


Teológia: Római Katolikus teológia Dani Orsolya BBTE RKTK, Didaktikai teológia szak, III. év Témavezető: dr. Zamfir Korinna professzor, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet

Nők a Máté-féle nemzetségtáblában Dolgozatomban az Mt 1,2-17-ben található Jézus nemzetségtáblájában jelenlevő ószövetségi nők szerepét kutatom. A probléma felvetése: milyen szerzői intenció nyomán lett Támár, Rut és Rácháb és Betsabé kiválasztva Jézus felemenői közé? Mi lehet közös a négy nőben, és milyen teológiai üzenetet közvetítenek a genealógiában? Kapcsolatba hozhatók, az ötödik nővel, Máriával? Sor kerül egy rövid módszertani áttekintőre: a történetkritikai módszer általi megközelítés, a nemzetségtábla műfaji kontextusa, az intertextualitások jelenléte, a szentíráson belüli hatástörténet vizsgálata. Majd a fent említett kérdések nyomán, tárgyalom az ehhez kapcsolódó egzegetikai elméleteket. Öt megközelítés köré csoportosulnak az elméletek, melyek mind feltételezett közös vonások az ószövetségi nők alakjában: Az első megközelítés a nők bűnösségéből indul ki, a második a pogány voltukból. Egyes teológusok szerint a nők különös módon jutnak gyermekhez, mások szerint ők Isten kiválasztottjai. Az ötödik megközelítés valamiképpen Szűz Máriával hozza őket összefüggésbe. Sorra vizsgálom a megközelítésekhez kapcsolódó elméleteket, illetve a lehetséges ellenérveket majd saját következtetéseimet osztom meg.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

261


Területfejlesztés – Turizmus

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

262


Területfejlesztés – Turizmus Nagy Ilona SZTE BTK, Szociológia szak, mesterképzés II. év Témavezető: Lencsés Gyula egyetemi adjunktus, SZTE BTK, Társadalomtudományi Intézet

Az önkormányzati feladatok lakossági megítélései a helyi közszolgáltatások kapcsán A településfejlesztésben érdekes kérdés, hogy a lakosok vajon tisztában vannak-e azzal, hogy milyen feladatok tartoznak egy önkormányzat feladatkörébe, illetve rendelkeznek-e kellő tájékozottsággal az egyes feladatok ellátásáról ahhoz, hogy a közszolgáltatási feladatok szervezését és végrehajtását valóban meg tudják ítélni. Feltételezhető, hogy a közszolgáltatási feladatokról az érintett lakosság különböző megítéléssel rendelkezik és eltérő mértékű aktivitással jellemezhető aszerint, hogy mennyire kapcsolódnak ezek a szolgáltatások a városlakók mindennapi életéhez. A Szegeden évente lefolytatott kérdőíves felméréssorozat legfrissebb adatait megfelelő statisztikai módszerekkel elemezve körvonalaztuk, hogy a lakosok milyen közszolgáltatásokat sorolnak az önkormányzat feladatkörébe, valamint a közszolgáltatási feladatok lakossági véleményeinek különbségeit és a helyi önkormányzati tervezésben a lakosság részvételi aktivitását vizsgáltuk, hangsúlyt fektetve a szociológiai háttérváltozók és a térbeliség szerepére.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

263


Területfejlesztés – Turizmus Tankó Imola BBTE KTKMK, Környezettudomány szak, II. év Témavezető: Sebestyén Tihamér- Tibor PhD kutató, Green Energy Innovatív Biomassza Klaszter

Gyimesközéplak átfogó falufejlesztési lehetőségei A dolgozat alaptörekvése Gyimesközéplok megismertetése és falufejlesztési lehetőségek bemutatása különböző társadalmi és gazdasági ágazatokon keresztül: turizmus, oktatás, pályázati lehetőségek. A község többdimenziós bemutatását követően, a különböző kutatási módszerekkel végzett eredmények értékelése olvasható. A tanulmány során kvalitatív elemzési módszerrel, a gyimesközéploki lakosság körében végeztem mély-interjúkat a község olyan polgáraival, akik „lámpás polgárként” a helyi döntéshozásban, véleményformálásban aktív szerepet vállalnak. A kutatás második része kvantitatív elemzést foglal magába, ahol kérdőív segítségével végeztem reprezentatív közvéleménykutatást. A felmérésnek köszönhetően a lakosság véleményét és az interjú eredményeket figyelembe véve, átfogó falufejlesztési lehetőségeket mutatok be, melyek mint a kutatás eredménye figyelembe vehetők integrált községfejlesztési stratégia építésében. A tanulmány eredményei konkluzióként összevetésre kerülnek az ENSZ Fentartható Fejlesztési Célkitűzéseivel, annak érdekében, hogy a nemzetközi célkitűzések helyi szintű gyakorlatba ültetésére egy jó példát állítsunk hazai és más országok vidéki települései számára.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

264


Területfejlesztés – Turizmus Héjja Barbara BBTE FÖK, Földrajz szak, II. év Témavezető: dr. Török Ibolya egyetemi docens, BBTE FÖK, Földrajz Intézet

A kézdivásárhelyi fiatalok térhasználatának vizsgálata mentális térképek alapján A mentális térképezés nem egy újonnan felfedezett módszer, hiszen a térképészet őskorában az utazók emlékezete szerint készítették a térképeket, melyet a mentális térkép elődjének is tekinthetünk. Minden ember másképp látja a körülötte lévő teret, s ezért is lehetséges az, hogy minden ember elméjében másképp születik meg az adott város térképe; emiatt több tudományterületen is közkedvelt téma különböző egyének kognitív térképének felvázolása. Napjainkban a városok nyújtotta számos lehetőségeknek csak egy kis részét használjuk ki, s ezek a helyszínek, utcák, terek beépülnek a tudatunkba, s ezáltal egy mentális térkép születik, mely alapján az ember legkönnyebben tud tájékozódni az adott városban. Kezdetben főleg a nagyvárosokban vizsgálták a városlakók térhasználatát, melyet felhasználtak a várostervezés folyamatában is. Kutatásom során a székelyföldi mezővárosban, Kézdivásárhelyen élő fiatalok csoportjait vizsgálom, hogy a város adta lehetőséget mennyire használják ki, s melyek a város azon részei, amiket bizonyos okok miatt az adott korcsoportok nem építenek be a mentális térképükbe.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

265


Területfejlesztés – Turizmus Harangozó Noémi BBTE FÖK, Turizmusföldrajz szak, III. év Témavezető: Talpas János egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Turizmusföldrajz

Mária Út mint turisztikai út, megvalósítása Székelyudvarhely és Csíksomlyó között A dolgozatom részletesen ismerteti a Mária Út történetét, illetve kialakított részeit. A Mária Út olyan zarándokút, melyet Mária tiszteletére a közép-európai népek építettek, célja hogy Közép-Európa vallási értékeit egységes rendszerré szervező turista és zarándok útvonallá alakítsa, illetve ezek hálózata épüljön ki Európa területén. Az utóbbi években rohamosan megnőtt a Mária Út és a zarándok utak iránti kereslet. Szükségessé vált a Mária zarándokút kialakítása, felfejlesztése. Ezeket a kérdéseket kutatva a dolgozat céljai a következők: Mária Út mint turisztikai út megvalósítása és fejlesztése Székelyudvarhely és Csíksomlyó között, illetve ennek az útnak a kihasználtsága a jövőre tekintve. Ennek érdekében az elsődleges kutatásommal a székelyudvarhelyi lakossághoz fordultam. A kutatás eredményei várhatóan választ adnak arra, hogy az udvarhelyi lakosság igényelné-e ennek a zarándokútnak a megvalósítását, illetve hogy a zarándokláson kívül használnák-e más tevékenységekre is mint turisztikai útvonalat, turistaútvonalat.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

266


Területfejlesztés – Turizmus Mészáros Boglárka-Ágnes BBTE FÖK, Turizmusföldrajz szak, II. év Témavezető: Máthé András Árpád egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Kolozsvári Magyar Földrajzi Intézet

A múlt turisztikai megjelenítése Bihardiószegen és környékén. Kastélyturizmus mint vendégforgalmi lehetőség Bihar megye természeti és kulturális erőforrásai révén kétségkívül szerves részét képezi az ország turizmusának. Bizonyára mindenkinek eszébe jut valami, ha erre a térségre gondol. Egyeseknek a híres gyógyvizek, másoknak Nagyvárad szecessziós épületei vagy éppen kedvező határmenti elhelyezkedése. Viszont mi a helyzet a kastélyokkal? Ezeket is felvettük volna a képzeletbeli listánkra? És ha vidéki kastélyokról van szó? Dolgozatomban három, mára feledésbe merült Bihar megyei kastélyt vizsgáltam, amelyek rendeltetése az elmúlt évszázadok során rendkívül széles skálán mozgott. Nemcsak arisztokrata családok lakhelyéül szolgáltak, hanem kulcsfontosságú szerepet töltöttek be úgy a közigazgatásban, mint az oktatásban, sőt még a II. világháború jelentette veszélyek kivédésében is. Bár sokszínű történelmi múlttal rendelkeznek, csillogásuk mégis megkopott. Kutatásom célja, hogy számos tényezőt figyelembe véve, SWOT analíziseket alkalmazva, visszaállítsam az illető kulturális örökségek elhalványodott fényét, elősegítve a vidéki turizmus fejlődését e térségben.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

267


Területfejlesztés – Turizmus Lepedus Heléna-Éva BBTE FÖK, Turizmus és területfejlesztés szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Máthé András Árpád egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet

Marosvécs a turizmus tükrében, avagy Erdély Loire-völgyének újjászületése A napjainkban teret hódító digitalizáció az élet minden területén megjelenik, befolyásolva az emberi értékeket és igényeket. Épp emiatt elengedhetetlen és támogatandó a kulturális és történelmi örökségek megőrzésének minden irányú kezdeményezése. Wass Albert szerint: „Az ember, amíg él, egyre csak azon igyekszik, hogy valami maradandót csináljon azok számára, akik a nyomába jönnek. Arra nem is gondol, hogy akik jönnek, azok mindent másképp látnak majd és mindent átalakítanak, az egész életét átalakítják, és átköltöztetik a maguk új látóköre és egyénisége szerint, és tulajdonképpen szinte feleslegessé válik az, amit az ember a jövendő számára csinált, gondolt, tervezett.” Dolgozatunkban a marosvécsi kastély múltjával, jelenével és jövőbeli kihasználhatóságával foglalkozunk. A marosvécsi Keménykastély egyike az Erdély Loire-völgyének is nevezett térségnek, mely a francia mintát követvén próbál az odalátogatók szívébe belopódzni. Arra próbálunk összpontosítani, hogy hogyan valósítható meg a múlt és jelen összekapcsolására szolgáló történelmi épület megőrzése és hasznosítása, melyek azok a kastélyhasznosítási problémák, amelyek hátráltatják a jövőbeli kihasználtságot.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

268


Történelem

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

269


Történelem Tivadar Renáta BBTE TFK, Történelem szak, III. év Témavezető: Lupescu Makó Mária egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Szatmári és Németi ötvös céh iratai A XXII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozatom témája Szatmár és Németi ötvös céhjeinek bemutatása, valamint a céhek fennmaradt statútumainak elemzése. Az ötvös, aranyműves mesterek céhjei minden városban nem csak az értéktárgyak készítését feltételezik, hanem nagy szerepet játszanak a város közigazgatásában, egyházi életében is. Ezen jelenség tetten érhető Szatmár és Németi hivatalosan 1715-ig külön álló mezővárosaiban is, a XVI-XVII. században. A dolgozat legfontosabb forrásai – a szatmári latin nyelvű ötvös céh statútum és a németi magyar nyelvű céh statútum XVII-XVIII.-i másolatai – Románia Nemzeti Levéltárának Szatmár Megyei Hivatalában találhatóak. Ezen forrásokra és szakirodalmakra épített helytörténeti szakdolgozat célja, hogy feltérképezhetővé tegye a két külön álló mezőváros ötvös céhjeinek sajátosságait. A kutatás újszerűsége a két kiadatlan, kora újkori forrás elemzésén, összehasonlításán alapszik, amelyek által Szatmár és Németi ötvös céhjeinek kutatása és a mezővárosok kora újkori közigazgatása gyarapodni látszik.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

270


Történelem Bacsa Ildikó Eszter PTE BTK, Történelem szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. habil. Bánkuti Gábor egyetemi docens, PTE BTK, Történettudományi Intézet

A Tanácsköztársaság propagandája és plakátszimbólumai Kutatásomban a Tanácsköztársaság ideje alatt készült propagandaplakátokon ábrázolt szimbólumokat vizsgálom. Elemzésemben többek között arra keresem a választ, hogy egyes plakátokon milyen politikai szimbólumok jelennek meg, és azok milyen mértékben tükrözik az adott politikai rendszert. Lehetséges-e megérteni a Tanácsköztársaság politikai rendszerét a plakátokon ábrázolt szimbólumok által? A kutatás során toborzó és mozgósító plakátok kerülnek vizsgálat alá, melyeken a szocialista propaganda művészeti elemei megtalálhatóak. Ezekhez segítséget nyújt több szimbólumokról szóló gyűjtemény, melyek által egyes attribútumok érthetőbbé válnak, mint például Aradi Nóra A szocialista képzőművészet jelképei és Bakos Katalin 10x10 év az utcán: a magyar plakátművészet története, 18901990 című munkák. Emellett a vizsgálódásaim során és a szimbolikus politika leírásához felhasználom Murray Edelman A politika szimbolikus valósága című könyvét, és Rozann Rothman: Politikai szimbolizmus című tanulmányát. A kutatás célja, hogy a Tanácsköztársaság politikai berendezkedését és propaganda-működését egy új aspektusból közelítse meg, ezáltal még inkább érthetőbbé tegye ezt a vitatott történelmi korszakot.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

271


Történelem Jancsó Enikő Katalin BBTE TFK, Kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, mesterképzés II. év Témavezető: dr. Sipos Gábor professzor emeritus , BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Fogarasi Papp Ágnes, Mámi „…ő teremtette meg a híres kolozsvári töltött káposztát” A dolgozat Nappendruck Ferenczné Fogarasi Pap Ágnes (1781-1861) személyét idézi meg, akit „Mámi” néven a Kolozsváron élő és átutazó kortársai nemcsak a leghíresebb helyi főzőasszonynak és vendéglősnőnek ismertek, hanem olyannyira megbíztak benne, hogy a honvéd tisztikar rendszerint megbeszéléseket tartott a házában. Neve több esetben is szerepel a kor vagy egy-két emberöltőnyi időn belül született írásokban (többek közt Komáromy Andor, Jakab Elek, Gyulai Lajos), megemlékezésekben, kiváló egyéniségét dicsérve. Legrészletesebben gróf Teleki Sándor írta le a kiváló asszony tulajdonságait, nem kevesebbet állítva róla, mint „…ő teremtette meg a híres kolozsvári töltött káposztát”. Ezért dolgozatomban röviden kitérek a kolozsvári töltött káposztáról szóló szakirodalomra is, hogy jelen témámnak minél hitelesebb történelmi hátteret biztosítsak.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

272


Történelem Tóth Krisztián BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, mesterképzés I. év Témavezető: Pál Judit egyetemi professzor, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Házasodás Gelencén 1771-1918 között A jelenlegi történeti kutatások között fontos helyet foglal el a történeti demográfia. Ez az ága a történettudománynak elsősorban arra törekszik, hogy felvázolja egy adott település vagy régió népességének alakulását. Tanulmányomban egy székelyföldi település házassági anyakönyveiben szereplő adatait fogom feldolgozni. Választásom Gelence községre esett, amely Kovászna megyében található, nem messze Kézdivásárhelytől. Gelence esetében a XVIII. század végétől maradtak fenn anyakönyvek. Kutatásomban a házasodás témájában felmerülő kérdésekre keresek válaszokat. Elsősorban a házasságszám alakulása, illetve a házasságok szezonalitása és a házasfelek életkora kerül a kutatás középpontjába. Ugyanakkor fontos kérdés a házasfelek származása és társadalmi rangja is. Fontos része tanulmányomnak a korábban kutatott erdélyi települések adataival való összehasonlítás, hogy ezáltal világos képet kapjunk Erdély különböző szerkezeti és felekezeti jellemzőkkel rendelkező településeinek házasodási viszonyairól.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

273


Történelem Soós Kázmér BBTE TFK, Kulturális örökség védelme és hasznosítása, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Pál Judit egyetemi tanár, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Vargyas népesedéstörténete 1839-1945 között Erővidék települései gazdag történeti múlttal rendelkeznek, a térség demográfiai szempontból való kutatása azonban igen hiányos. Dolgozatom célja, ezért pótolni ezt a hiányt szülőfalum Vargyas község népesedéstörténetének megvizsgálása által. A 19. század elejétől kezdve a község két parókiának ad otthont, egy unitáriusnak és egy ortodoxnak. Jelen kutatásom során a község unitárius parókiájának adatait dolgozom fel, amely a Baróti-medence legnagyobb unitárius egyházközsége. Kutatásom az egyházi és polgári anyakönyvek alapján 1839- 1945 közti időszakra terjed ki. A kutatás során kapott eredmények nagyon jó kiindulópontot képezhetnek a későbbi, Vargyas és Erdővidék történetével kapcsolatos kutatások számára.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

274


Történelem Varga Tímea PTE BTK, Történelem szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. habil. Hornyák Árpád egyetemi docens, PTE BTK, Történettudományi Intézet

Brit stratégiai érdekek a Közel-Keleten: az iraki és a palesztin mandátum létrejötte Dolgozatomban a 20. század első felének egyik legmeghatározóbb nagyhatalma, Nagy-Britannia közelkeleti politikáját vizsgálom meg. Kutatásom során különös figyelmet fordítottam a brit stratégiai-gazdasági érdekekre, arra a kérdésre keresve a választ, milyen mértékben volt képes Nagy-Britannia érvényesíteni érdekeit a háborút követően és ez az önkényes érdekérvényesítés milyen hosszú távú következményekkel járt a Közel-Keleten élők számára. Írásomban a hangsúlyt a brit mandátumterületekre, Mezopotámiára, valamint Palesztinára fektettem. Megvizsgáltam milyen jelentőséggel bírtak ezek a területek a britek számára és milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, hogy megszerezzék és meg is tartsák a hatalmat a két államban. Vizsgálatom tárgya az 1918 (az első világháború vége) és 1925 (a mandátumterületek kvázi stabilizálódása) közötti időszak. Kutatásaim alapján arra a megállapításra jutottam, hogy Nagy-Britannia érdekérvényesítése jelentősen hozzájárult több közel-keleti konfliktus kialakulásához, illetve továbbfejlődéséhez – jelen esetben erre jó példa lehet az arab-izraeli konfliktus – és így ahhoz, hogy a Közel-Kelet még a 21. században is a világ egyik legjelentősebb konfliktusgóca.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

275


Történelem Nagy Tamás PTE BTK, Történelem szak, mesterképzés I. év Témavezető: dr. Csabai Zoltán PhD, adjunktus, PTE BTK, Történettudományi Intézet, Ókortörténeti Tanszék

Az Újasszír Birodalom és Elám politikai viszonyának alakulása, II. Sarrukín uralkodásától, Assur-bán-apli uralkodásáig Kutatásom során az Újasszír Birodalom és Elám politikai viszonyát vizsgáltam II. Sarrukín uralkodásától, Assur-bán-apli uralkodásáig. Vizsgálataim során azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy mik lehettek a két fél számára azok a casus bellik amik kirobbantották azt a háborút ami megszakításokkal ugyan de Kr.e. 720-tól egészen Kr.e. 647-ig tartott. Az Asszír Birodalom szempontjából az expanziós politikát sokkal világosabb okokra tudjuk visszavezetni, mint például gazdasági, geopolitikai vagy éppen propagandisztikus tényezőkre. Véleményem szerint Elám háborús okai sokkal árnyaltabbak az asszír félhez képest. A hátrányos geopolitikai helyzet súlyos nyomásként nehezedett Elám számára akkor, amikor külpolitikailag az államot egy sokkal erősebb hatalom fenyegette. Meglátásom szerint Elám Asszíriával való konfliktusát és ezen belül az elámi királyok expanziós törekvéseit elsősorban a defenzív politika vezérelte. Elám célja ezzel egy hatékony puffer zóna létrehozása lehetett, amelybe beletartoztak volna a legfontosabb stratégiai csomópontok például Dér városa vagy Ellipi állama. Elméletem kidolgozása során a babilóni, elámi és asszír forrásokra támaszkodtam, bár a hadjáratok leírásánál a sokkal részletesebb asszír forrásokat vettem alapul.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

276


Történelem Kis Cynthia BBTE TFK, Történelem szak, II. év Témavezető: dr. Lupescu Mária egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Két nemesi félárva sorsa A dolgozat egy XVII. századi történetet tár fel, amely egy anyós és egy meny között hatalmasodott el. Az ellentét megoldásán két nemesi félárva sorsa múlott, tulajdonképpen az, hogy két kislány nagymamájukkal vagy pedig édesanyjukkal fognak felnőni. Az arisztokrata családok közötti huzavonát egy egészen váratlan eset szakította félbe, mégpedig egy királyi felszólítás, majd pedig egy országgyűlési törvénycikk. Az elmérgesedett viszony, amely az unokák gyámságáért folyt, több régiót is átölelt, az Alföldön, a Felvidéken és a Dunántúlon is jelentős események zajlottak. A konfliktust egy nádori pecséttel hitelesített szerződés is bonyolította. Analizálásra került két okirat, amelyek az Esterházy család hercegi ágának levéltárába tartoznak, továbbá a Magyar Nemzeti Levéltár tulajdonában állnak. A dolgozat célja, hogy a Thurzó-Nyáry unokák elhelyezésének okai tisztázódjanak, hiszen az ügy magánéleti jelleggel indult, azonban nyilvánossá vált, és egészen II. Ferdinánd kezébe jutott.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

277


Történelem Bara-Balázsi Lehel BBTE TFK, Történelem szak, III. év Témavezető: Pál Judit egyetemi professzor, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Bágy népesedéstörténete a 18-19. században Jelen dolgozatomban szülőfalum, az udvarhelyszéki Bágy másfél évszázados rövid népesedéstörténetét mutatom be. Vizsgálataim alapját a református anyakönyvek és családkönyvek, valamint a népszámlálási adatok és alispáni iratok képezik. Dolgozatom első felében általánosan beszélek az időszak népesedési folyamatairól: a születésekről-keresztelésekről, házasodásokról és a halálozásokról. Kitérek itt a külső tényezőkre, mint a gazdasági-társadalmi körülmények megváltozása és a humanitárius katasztrófák: járványok és háborúk. A dolgozat második felét a dualizmuskori belső- és külső vándorlási folyamatok képezik. Itt kitérek az országon belüli vándorlási útirányokra, szokásokra és azok mértékére. Továbbá felvázolom a külföldre való vándorlás irányát, mértékét és okait, valamint statisztikai adatok segítségével kiemelek, és közelebbről bemutatok két évet az első világháború előtti időszakból.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

278


Történelem Szabó Zsolt BBTE TFK, Kulturális örökség kutatása és hasznosítása, mesterképzés I. év Témavezető: Pál Judit egyetemi professzor, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Várady Gábor képviselői pályafutása Várady Gábor az 1860-as és 1870-es években fontos szerepet töltött be a Balközép Pártban, majd a Szabadelvű Pártban, Tisza Kálmán bizalmi köréhez tartozván. Ezért egy olyan munka, mely képviselői pályafutását teljességében tárgyalja hiánypótlónak bizonyulhat, ugyanis segíthet a kor politikai viszonyainak jobb megértésében. Ahhoz, hogy Várady Gábort a kor politikai életében elhelyezhessük, három fontos kérdés tárgyalása elengedhetetlen. Milyen kapcsolati hálózattal rendelkezett? Milyen volt az anyagi háttere? Melyek voltak azok a számottevő politikai események, amelyek alakításában részt vett? Ezen kérdések megválaszolása által körvonalazható karrierjének útvonala és annak határai, illetve a Balközép Pártban majd a Szabadelvű Pártban betöltött helye. A források alapját a Hulló levelek című háromkötetes visszaemlékezés képezi. Ennek a forrásnak a jellegéből adódóan a politikán kívül, azokat a retorikai eszközöket is beazonosíthatjuk, amelyeket Várady egyes események szépítésére használ. Ugyanakkor felvetődik az a kérdés is, hogy milyen képet alakít ki saját magáról Várady és hogyan ütközik ez a kép korban róla kialakított képpel?

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

279


Történelem Angyal Gellért BBTE TFK, Történelem szak, III. év Témavezető: Pál Judit egyetemi professzor, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Bűncselekmények a 18. század végi Nagykároly és Erdőd környékén Dolgozatom a XVIII. század végére tekint vissza, mégpedig a bűncselekmények izgalmas világába. Kutatásom a Nagykároly és Erdőd környékén 1790-1795 között elkövetett bűncselekményekre, illetve ezek gyanúsítottaira fókuszál. Adataim közel 300 kihallgatásból származnak, amelyek számos érdekességet tartalmaznak. Hihetetlen magyarázatokkal, kifogásokkal, vagy akár vicces történetekkel, de néha igazán megrázó esetekkel találkozhatunk, nem egyszer pedig halálos kimenetelű verekedésekkel. Különböző statisztikákat készítek, amelyekből fény derül a kikérdezett személyek nemére, felekezeti hovatartozására, életkorára, családi állapotára, de még az előéletükre vonatkozóan is választ kaphatunk. Kiderül, hogy hányan tagadják az ellenük felhozott vádat, illetve hányan ismerik be az általuk elkövetett bűncselekményt. Az általam felhasznált források a Károlyi család levéltárából, a Nagykárolyi Ügyészi Hivatal irataiból származnak.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

280


Történelem Burja Eszter- Izabella BBTE TFK, Történelem szak, mesterképzés I. év Témavezető: Pál Judit egyetemi professzor, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet

Az 1848 – 49 dualizmus kori emlékezete a szatmári folyóiratok tükrében Az 1848–49-es történelmi események másképp tükröződnek a néphagyományban és a történetírásban. A forradalom győzelmét először 1849. március 15.-én ünnepelték meg, ettől kezdve számíthatjuk a forradalom és szabadságharc emlékezeti kultuszának a kezdetét. Ebből eredeztethető a néphagyomány első, nemzeti méretű történelmi élménye is. Szatmárnémetiben a 19. század második felében az 1848/49-ről szóló emlékezést egységes hagyományok jellemzik. Ezt igazolja az 1869-ben megindult Szamos politikai és társadalmi hetilap. Vajon mi az oka annak, hogy ennyire általánossá lett az események emlékezete? A 20. század eleji viharos események mellett nem homályosult el 1848-nak mint élő hagyománynak a felelevenítése, erről tudósítanak a helyi lapok is. A szocializmus éveiben a cenzúra nehezítette ezt, az 1968-ban meginduló Hírlapban ritkán kapott helyet az ünnepről vagy emlékezésről szóló beszámoló. Az 1989-es rendszerváltás után ennek ellensúlyozására a Friss Újságban ismét bőven olvashatunk a március 15-i ünnepségekről és az aradi vértanuk emlékezetéről.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

281


Újságírás

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

282


Újságírás Lőrincz Anna BBTE PKKTK, Újságírás szak, II. év Témavezető: Győrffy Gábor egyetemi adjunktus, BBTE PKKTK, Újságírás Intézet

Média az új hidegháborúban. Az orosz média befolyásoló szerepének elemzése A II. világháború utáni hidegháború időszakában a médiának nagy szerepe volt abban, hogy a szembenálló felek ideológiáját és értékítéleteit terjessze. Az 1990-es évek elején széthullott a Szovjetunió, és a hidegháború véget ért. A 2010-es években azonban a hatalmi pólusok átszerveződése „új hidegháború” kialakulásához vezetett Oroszország és az Egyesült Államok között. Dolgozatomban a Russia Today néven alapított, jelenleg RT néven működő, orosz állami finanszírozású hírcsatorna angol nyelvű hírműsorait elemzem. A televíziós csatorna célja az Oroszországon kívüli nézőket megnyerni, és növelni az ország hírnevét. Az RT hírcsatornát gyakran vádolják azzal, hogy az orosz kormány propagandajellegű szócsöve, valamint azzal, hogy szerkesztői elfogultak, és hamis információkkal vezetik félre a nézőket. A televízió olyan médiumnak nevezi magát, amely „orosz szemszögből nézi a világban zajló eseményeket”. Az újságírói objektivitás szemszögéből azt vizsgálom, hogy a hírműsorokban milyen mértékben vannak jelen a politikai propaganda és manipuláció elemei, milyen mértékben szolgálják az új hidegháborús propagandát.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

283


Újságírás Tamás Réka BBTE PKKTK, Újságírás szak, III. év Témavezető: Tibori Szabó Zoltán doktor, egyetemi docens, BBTE PKKTK

Együtt az olvasóval a tető felé. Az újságírás és az irodalom viszonya a Tetőn című irodalmi mellékletben 1994 és 2015 közötti időszakban Az idei Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozatom pontos témája hosszas agyalás, keresgélés és olvasás után született meg. Először teljesen más területeken gondolkodtam, viszont az irodalom iránti szeretetem és a bentlakásos élet egymásra hangolódása ehhez a témához vezetett. Így arra a döntésre jutottam, hogy kézbe veszem a Szabadság napilap 1994-től 2015-ig működő, akkor még tehernek tűnő 22 évnyi irodalmi mellékletét, a Tetőnt és kivesézem. A melléklet szerkesztője és egyben egyik szerzője Lászlóffy Csaba. Lászlóffy nagy odaadással viselte gondját 1994 decemberétől hetente, majd 1999 júliusától kéthetente megjelenő irodalmi lapnak. Örülök, hogy ezt a témát választottam, mert fontosnak tartom, hogy az irodalmi mellékletek működésével a hagyományt megőrizzük. Így az olvasó nemcsak a száraz tényeket ismerheti meg az újság olvasása közben, hanem az irodalom sokoldalúságát is. Továbbá számos hazai és külföldi szerző publikálhat, amelyen keresztül megismerhetjük értékes írásaikat, szerepüket az irodalomban. A kutatásom két fázisból épül fel: tartalomelemzés (22 évnyi irodalmi melléklet kivesézése) és interjúk a még elő szerzőkkel.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

284


Újságírás Görbe Helga BBTE PKKTK, Újságírás szak, III. év Témavezető: dr. Vallasek Júlia egyetemi adjunktus, doktor, BBTE PKKTK, Újságírás Intézet

Cenzúra és alkotói kreativitás a Napsugár gyermekirodalmi lap 1980–2000 közötti időszakában A Napsugár mindig a gyermekkoromra emlékeztet, ezért nosztalgikus érzésekkel tölt el, így elhatároztam, hogy mindenképpen a gyermekirodalommal szeretnék foglalkozni. Összehasonlító jellegű témában gondolkodtam, ezért kiválasztottam az 1980 és 2000 közötti periódust, ugyanis itt látványos a különbség a cenzúra által befolyásolt, valamint a rendszerváltás utáni, szabadabb alkotások között. Egy olyan gyermekirodalmi lapról van szó, amelynek színvonalát jelentősen emelte az, hogy számos hazai író és költő publikálta benne alkotásait. Fontos tehát, hogy minőségi tartalmú olvasmányt adjunk a gyermekek kezébe, hiszen ez meghatározza a gondolkodásmódjukat és hatással van a szellemi és lelki fejlődésükre. A kutatás első fázisában tartalomelemzést végeztem, ami azt jelenti, hogy elolvastam az 1980 és 2000 közötti Napsugár évfolyamokat, és táblázatba rendszereztem az adatokat. Mivel havilapról van szó, ez évenként tizenkét lapszámot jelent. A kutatásom második fázisában interjút készítettem Zsigmond Emesével, a Napsugár jelenlegi főszerkesztőjével, akit arról kérdeztem, hogy miként változott a lap szerkesztéspolitikája a rendszerváltást követően.

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 2019. MÁJUS 23-26.

285


A XXII. ETDK szervezőcsapata Buryán Tünde – stratégiai koordinátor Szabó Hajnal, Péter Erzsébet – adatgyűjtés Both Orsolya – regisztrációs csapat koordinátor Tankó Helén – kommunikáció Ambrus Dorottya – korrektúra Kovács Izabella – tördelés Diversty Advertising – arculat Lőrincz István-Zoltán – KMDSZ elnök Balog Mónika, Gombási Miklós – adminisztráció Antalka-Csiszár Gergő-Hunor, Fogarassy Botond, Hatos Attila, Huszár Zoltán, Kocsis Malvina, Kundi Zoltán, Sipos Dóra-Viola, Sámi Zsuzsa – szekciólezárók

A szervezőcsapat köszönetét fejezi ki a társszervező intézményeknek, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetnek, dr. Soós Anna BBTE-rektorhelyettesnek és dr. Szabó Árpád Töhötöm KMEI-igazgatónak, valamint a rendezvény megszervezésében nyújtott segítségért!


A konferencia támogatói      

Bethlen Gábor Alap Erdélyi Tehetségsegítő Tanács Iskola Alapítvány Kolozsvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala/ Primăria Minicipiului Cluj-Napoca Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Oktatási Hivatal, Magyarország Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Magyarország

     

Nemzeti Tehetség Program Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Emberi Erőforrások Minisztériuma, Magyarország Család-, Ifjúsági- és Népesedéspolitikai Intézet, Magyarország Balassi Intézet Bolyai Társaság



Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.