Page 1

az új kálvinizmus Új reformáció vagy teológiai hóbort?


az új kálvinizmus Szerkesztő: Josh Buice Szerzők: Josh Buice, Paul Washer, Steven J. Lawson, Conrad Mbewe, Tim Challies

Új reformáció vagy teológiai hóbort?


Originally published in Great Britain under the title: The New Calvinism Copyright © Josh Buice 2017 Published by permission of Christian Focus Publications Ltd., Geanies House, Fearn, Ross-shire, IV20 1TW, Great Britain All rights reserved. Hungarian edition © 2020 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel.: 350-7201 www.kiakonyvek.hu Fordította: Némethné Udvardi Judit Borító és tördelés: Pintér Zoltán Borítógrafika: Herrmann Hanna Felelős kiadó: Monty Taylor A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN 978-615-5446-49-8

Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2020


Tartalomjegyzék

Előszó

7

1. Josh Buice: Sola Scriptura – Elég a Biblia?

17

2. Paul Washer: Egyháztan – Az egyház, lelkészei, és a Sola Scriptura

47

3. Steven J. Lawson: A szentség fontossága

75

4. Conrad Mbewe: A lelki felhatalmazás

99

5. Tim Challies: Lássunk tisztán!

119

A könyv szerzői

138


Előszó

Az új kálvinizmus: Új reformáció vagy teológiai hóbort?

Ötszáz évvel ezelőtt Luther Márton felszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom ajtajára. Ez az egyszerű tett indította el a protestáns reformációt. A reformáció folyamata napjainkban sem ért véget. A reformátorok a korrupt eszmék, a hamis doktrínák és istentiszteletek ellen tiltakoztak. Ugyanezek a kihívások napjainkban is időszerűek, és továbbra is fertőzik Jézus Krisztus egyházát, míg Megváltónk vissza nem tér. Az elmúlt években nagy érdeklődés indult meg a kegyelem doktrínái, a protestáns reformerek és az egészséges bibliai teológia iránt. Ennek a mozgalomnak – amelyet új kálvinizmusként ismerünk – számos formája igen sok fiatal evangéliumi keresztyén körében népszerű. Miközben jogosan örülhetünk a tiszta bibliai hittételek iránti érdeklődés feléledésének egy olyan korban, amelyet áthat a felszínes pragmatizmus és a spirituális letargia, foglalkoznunk kell a mozgalom egyes hiányos módszereivel is. Egyetlen őszinte kérdést kellene feltennünk: vajon tényleg szükséges, hogy a „régi kálvinizmust” átalakítsuk az új kálvinizmusként ismert mozgalommá?


az új kálvinizmus

Mi is az új kálvinizmus? A történelmi reformáció lényege az őszinte, kielégíthetetlen vágy volt Isten Igéje iránt, amelyet nem tudott elhallgattatni sem a félelem, sem a lángok. Luther megfogalmazta Rómának híres Íme, itt állok válaszát. Kálvint száműzték a szószékről, de amikor viszszatért, pontosan annál az igeversnél folytatta, ahol azelőtt abbahagyta. William Tyndale kész volt máglyán meghalni azért, hogy lefordíthassa és kinyomtathassa az angol nyelvű Bibliát a köznép számára. Ezeknek az embereknek megingathatatlan hitük volt az Szentírás Istenében, ezért kitartó szorgalommal munkálkodtak Isten Szentírásának ügyén. Sok tekintetben a kálvinizmus modern újjáéledése is hasonló. Az evangelikál világ mai lelkészei sok esetben a Biblia tévedhetetlenségéről szóló viták kereszttüzében, vagy közvetlenül az után nőttek fel. Ennek eredményeképpen az Isten Igéje iránti elkötelezettségük odavitte őket a kegyelemről szóló tantételekhez. Ha a Biblia tévedhetetlen és megbízható, akkor minden versében bízhatunk, beleértve a János 3,16-ot és az Efezusi levél első két fejezetét is. Egy olyan időben, melyet a felszínes relativizmus, az egyházi piaci pragmatizmus és a külsőségekben kimerülő vallásosság jellemez, az evangelikál egyházban egy csapat Istenre éhes ember tűnt fel. Ezt a csoportot ma már mozgalomként tartják számon, és új kálvinizmusként emlegetik. Az új kálvinizmus középpontjában egy olyan Isten iránti mély vágy van, aki képes irányítani bukott világunk eseményeit. Látják, mennyire tönkreteszi az embereket a drog, a szegénység, a válás és az életet megnyomorító bűnök, és látják, mennyire nagy szükség van Istenre – nem csupán egy általános istenre, hanem egy hatalmas, szuverén, világmindenséget irányító Istenre. 8


az új kálvinizmus: új reformáció vagy teológiai hóbort?

2008-ban Collin Hansen útnak indult, hogy dokumentálja ezt a megújulást. Írt egy könyvet Fiatal, nyughatatlan, protestáns: egy újságíró utazása az új kálvinistákkal címmel. Az evangelikál világban ez sokak figyelmét megragadta, különösen azokét, akik megpróbálták felmérni a kálvinista szótériológia újbóli felemelkedésének helyzetét. Hansen ezt írja: Közel két évig utazgattam keresztül-kasul az országon, és beszélgettem az egyre erősebb protestáns mozgalom vezető lelkészeivel és teológusaival. Ültem John Piper dolgozószobájában, Al Mohler irodájában, C. J. Mahaney templomában és Jonathan Edwards főiskoláján. De a protestáns megújulás gerincét olyan hétköznapi gyülekezetek alkotják, amilyet Dél-Dakotában láttam – olyan gyülekezetek, amelyeket Isten különleges dolgok véghezvitelére használ. Isten Igéjével felfegyverkezve és a Szentlélek által megújítva ezek a gyülekezeti vezetők hittel telve hirdetik hétről hétre Jézus Krisztus evangéliumát – tragédiákon és diadalokon keresztül. A kultúra hozzájárult ahhoz, hogy az üzenet szélesebb rétegekhez jusson el. A protestáns újjáéledéshez hozzájárult a transzcendens dolgok és a hagyományok iránti vágy a fiatal evangéliumi hívők körében.1

Az utóbbi években a Time magazin is elindított egy cikksorozatot „Tíz eszme, ami megváltoztatja a világot” címmel. Az új kálvinizmus a lista harmadik helyére került. David Van Biema a következő megállapításokat teszi cikkében:

1

Collin Hansen, Young, Restless, and Reformed: A Journalists’s Journey with the New Calvinists (Wheaton: Crossway Books, 2008), 156. o. 9


az új kálvinizmus

A kálvinizmus visszatért, és nem csak zeneileg. Kálvin János 16. századi válasza a középkori katolicizmus „vásárold ki magad a purgatóriumból” túltengéseire az evangelikalizmus legutóbbi sikertörténete, kiegészülve egy teljesen szuverén és a legapróbb dolgokat is irányító istenséggel, egy bűnös és gyenge emberiséggel, és a kombináció logikus következményével, az eleve elrendelés elvével: azzal a hittel, hogy az idők kezdete előtt Isten már eldöntötte, kiket vált vagy nem vált meg, függetlenül az emberek későbbi tetteitől és döntéseitől.2

Az Egyesült Államokban nem szokatlan jelenség, hogy ha bemegyünk egy kávézóba, látni fogunk egy szakállas fiatalembert Charles Spurgeon képével a pólóján. Úgy tűnik, hogy egyre növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik szeretik Istent, mély vágyat éreznek a Biblia tanulmányozására, és átgondolják a hit mély teológiai összetevőit. Számuk már biztosan jelzi, hogy a tiszta bibliai igazság iránti vágy az evangelikál világ bizonyos köreiben jelen van, és ez a folyamat már évek óta tart. A teológia szeretete nem szokatlan jelenség az arra fogékony egyetemisták körében sem. Noha az új kálvinizmushoz sok fiatal csatlakozik, a mozgalom nem csupán az egyetemekre, főiskolákra korlátozódik. Az ötvenes, hatvanas éveikben járó emberek ugyanúgy megvásárolják Luther Márton vagy Kálvin János műveit elektronikus könyvek formájában, hogy azokat Kindle vagy iPad eszközeiken olvashassák. Mi is történik pontosan az evangelikál világban? Mi is az új kálvinizmus? Noha nehéz pontos meghatározást adni, fontos, hogy egy működő definíciót állítsunk fel annak érdekében, hogy megfelelő hivatkozási pontunk legyen, ahogy tovább olvassuk a könyvet.

2

10

David Van Biema, „The New Calvinism” (Time Magazine, 2009)


az új kálvinizmus: új reformáció vagy teológiai hóbort?

Az új kálvinizmus annak az új keletű mozgalomnak a leírása, amelynek tagjai magukévá teszik a régi kálvinizmus értékes alaptételeit. Egyesek talán azzal érvelnek, hogy ezek egyszerűen csak Szent Ágoston újraélesztett tanai. Mások rámutatnak, hogy Szent Ágoston Pál apostol követője volt. Az új kálvinizmus mozgalma kiterjedt hálózat, amely földrajzi, faji, felekezeti határokon ível át, Istent nagyon fontosnak tartja, a Szentírást mélyen szereti, irtózik az üres pragmatizmustól, elkötelezett a komplementarianizmus3 iránt, és igazi szenvedélye, hogy a nemzetek megismerjék Krisztust. A mozgalom napjainkban a média különféle eszközein terjed tovább (amelyek az internet előtt nem léteztek), és folytatja útját közösségi hálókon, blogokon, konferenciákon, kiadóvállalatokon és élénk személyes kapcsolatokon keresztül az egész bolygón. Noha az új kálvinizmus, mint mozgalom fiatal, a mozgalomban részt vevő emberek nem feltétlenül fiatalok. Az új kálvinizmus mozgalmát sokféle etnikumú és életkorú reformerek sokszínű, és időnként meglehetősen szélsőséges csoportja alkotja a világ legkülönfélébb részeiből, akik elégedetlenek a felszínes bibliai tanítással. Ezek az emberek magasra emelik Krisztust, a Szentlélek vezeti őket, missziós lelkületűek, sokféle felekezetűek (vagy nincs is felekezetük); karizmatikusok vagy nem karizmatikusok, de mind Biblia-hívő keresztyének, akik Isten megismerésére, imádatára, szolgálatára és dicsőítésére törekszenek. A mozgalom középpontjában a Biblia tévedhetetlenségére vonatkozó nyíltan felvállalt elkötelezettség áll. Isten Igéjén keresztül az új kálvinizmus mozgalma az életben mindent a transzcendens Isten gondviselő uralma alatt lát, aki mindent isteni akaratának megfelelően visz végbe saját örök dicsőségére. 3

A keresztyén, zsidó és iszlám vallásra jellemző teológiai nézet, amely szerint a férfiaknak és a nőknek különböző, de egymást kiegészítő szerepeik és felelősségeik vannak a házasságban, a családi és a vallási életben. 11


az új kálvinizmus

Hogyan érkeztünk el ide? Mint mindig a történelem során, ebbe a helyzetbe is úgy kerültünk, hogy szuverén Istenünk gondviselő vezetése juttatott minket ide. Olyan emberek vállán állunk, mint Luther Márton, Kálvin János, John Knox és sokan mások, akik éveken át a reformáció zászlaja alatt hirdették az evangéliumot. És noha ez a zászló szakadozott, és a tanbeli összeütközések nyomait is magán viseli – a háborúnak még nincs vége. Az új kálvinizmus mozgalmának vannak bizonyos jellemzői, amik említést érdemelnek. Rengeteg ember kapcsolódik öszsze ma az egyház történetének hosszú sorában. Sok keresztyén szeretné megerősíteni a Szentírás elégséges voltát és megvédeni a hitet, illetve Isten kegyelmének jó hírét minél messzebbre és minél szélesebb rétegekhez eljuttatni. A kálvinizmus mai újjáéledésének néhány jelentős vonása a következő: 1. A Szentírás tévedhetetlensége 2. A Szentírás tekintélye 3. Isten magasra emelése 4. Globális misszió

A Szentírás nagyra tartásával, Isten szuverén uralmának erőteljes hangsúlyozásával, az agresszív gyülekezetplántálással és missziós célokkal sok modern kálvinista – földrajzi és felekezeti határokat átlépve – dolgozik azért, hogy Isten dicsőségére töltse be céljait. Ezek az új kálvinisták sokféle módon újra felfedezték a keresztyén tanítások mély kútjait, amelyeket a reformátorok réges-régen egyszer már felfedeztek a Biblia lapjain. Bizonyos értelemben a fiatal új kálvinisták a régi ösvényekre térnek vissza. 12


az új kálvinizmus: új reformáció vagy teológiai hóbort?

Feltétlenül ünnepelnünk kell a prédikációkban és az evangéliumi énekekben megjelenő egészséges tanítás újjáéledését. Ez az agresszív megújulás az elmúlt években már tudomásul lett véve, el lett ismerve, kétségbe lett vonva, jóvá lett hagyva, és le is lett fitymálva. Talán minden egyes stádiumnak megvan a maga értéke. Akárhogy is, nem lehet kétségünk afelől, hogy az utóbbi években a kálvinista megújulás olyan hirtelen hullámát látjuk, amely megérdemli az ünneplést.

Az aggodalom okai A történelmi reformációra visszatekintve ezt írta William Cowper énekíró: A reformáció idején az evangélium fénye betört a templomokba. Elűzte a keresztyénellenes sötétség felhőit, amelyek beborították az egyházat. Az isteni kegyelem erejét az Írás prédikálása követte, mely látható sikereket hozott a megtérésben és a lelkek épülésében.4

A történelmi reformáció egyik fő mellékterméke az volt, ahogyan Isten életeket változtatott meg, és ahogyan az embereket a szentség elérésére sarkallta. Több volt ez, mint a látható szembenállás tüntetése: inkább olyan tiltakozás, amely a megváltozott szívből és abból a megingathatatlan elhatározásból fakadt, hogy Isten Igéjéhez szilárdan ragaszkodik. Minden mozgalom – függetlenül attól, mennyre Krisztus-központú és mennyire ragaszkodik a Bibliához – többféle véleményt 4

R. C. Sproul és Archie Parrish, The Spirit of Revival – Discovering the Wisdom of Jonathan Edwards (Wheaton: Crossway, 2000), 43. o. 13


az új kálvinizmus

és álláspontot képvisel. Ha megvizsgáljuk a modern új kálvinista mozgalmat, nyilvánvaló, hogy nem mindenki vélekedik ugyanúgy a szentség jelentéséről. Az új kálvinista mozgalmon belül vannak olyanok, akik szilárdan ragaszkodnak Isten nagyságához, és szenvedélyesen védelmezik a történelmi öt solát, mégis rendszeresen hiányoznak helyi gyülekezetükből. Kávézókban tartott bibliatanulmányozásra járnak, videókat néznek az interneten, konferenciákra jelentkeznek be, de egyáltalán nem lelkesednek a helyi gyülekezetért. Sok új kálvinistából hiányzik a vágy, hogy engedelmeskedjen a lelkész tekintélyének, és hogy éveken keresztül kitartó és hasznos tagja legyen egy állandó helyi gyülekezetnek. Míg a legtöbb új kálvinista lelkésznek és vezetőnek egészséges felfogása van a helyi gyülekezetről, úgy tűnik, egyfajta intézményellenes hajlam járja át ezt a modern mozgalmat, mely nem jár a vezetők nyomdokain. Amikor Krisztus irányítja egy ember szívét, annak a szentség lesz a mellékterméke. Az olyanfajta nyilvános viselkedés, mint pl. a szabadszájúság – más éretlen jellemvonásokkal együtt –, nem engedelmes szívről tesz bizonyságot. Úgy tűnik, hogy sok lázadó ember ragaszkodik kálvinizmusához, de evangéliumuk nem változtatja meg a szívüket. Hol van a Krisztus iránti odaszánás, a testvérek iránti szeretet, a helyi gyülekezet iránti elkötelezettség, és a személyes szentség elérésére való törekvés? Ezek a jellegzetességek napjainkban persze nemcsak az új kálvinizmusra jellemzőek, hanem az evangelikalizmus más ágaira is. Az új kálvinizmusban azonban ellentmondás támad abból, hogy az Isten nagyságát hangsúlyozó megközelítés összeütközésbe kerül az új kálvinista mozgalmat alkotó egyes éretlen emberek feslett életmódjával. Az új kálvinista mozgalmon belül sokan gondolják, hogy a történelmi reformáció jámbor vallásossága hasznos dolog. Sajnos azonban úgy tűnik, nem mindenki ért ezzel egyet, aki 14


az új kálvinizmus: új reformáció vagy teológiai hóbort?

a mozgalommal azonosítja magát. Bizonyos vélemények szerint a keresztyén szabadság nevében megengedhető a szentség hiánya, így nem nagy meglepetés, hogy belemerülnek az erkölcstelenségbe. Bizonyos tekintetben ez a „csillaghullás” előre látható, pedig az egész mozgalmat akadályozza, és elhitelteleníti azokat a fontos tanításokat, amelyek az új kálvinizmus alapját jelentik. A történelmi reformációt magyarázva John MacArthur ezt írja: A reformáció elkerülhetetlen és heves következménye volt az Ige megismerésének, amely hatalmas szökőárként mosta el az ember által létrehozott hagyomány szűk korlátait és a képmutató vallásosságot. Ahogy az európai átlagember is hozzáfért a Bibliához a saját anyanyelvén, Isten Szentlelke felhasználta ezt az időtlen igazságot szíveik meggyőzésére és lelkeik átformálására. Az eredmény teljes átalakulás lett, nemcsak az egyes bűnösöké, hanem az egész kontinensé, ahol laktak.5

Ahelyett, hogy azt kérdeznénk: az új kálvinizmus legitim mozgalom-e, ma inkább ez a kérdés: megmarad-e az új kálvinizmus? Erre a kérdésre jelenleg még nincs válasz, csak az évtizedek fognak majd pontos választ adni rá. A könyv célja az, hogy az új kálvinizmus mozgalmának jó és rossz oldalait is bemutassa. Egyrészt sok részével boldogan egyet tudok érteni, másrészt viszont vannak olyan aspektusai, amelyekkel foglalkozni kell. A könyvben sok sötétben leselkedő veszélyről olvashatunk majd, amelyek időnként a mozgalom középpontjában is feltörnek. Ezeket a veszélyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.

5

John MacArthur, Strange Fire: The Danger of Offending the Holy Spirit with Counterfeit Worship (Nashville: Nelson Books, 2013), 213. o. 15


az új kálvinizmus

Az első fejezet a sola Scriptura elvére fókuszál, és arra a csatatérre, ahol a Szentírás elégséges voltába vetett hit a vallásos pragmatizmussal vív háborút. A második fejezet az ekkléziológiát állítja a középpontba, és elmagyarázza, miért nem maradhat fenn az új kálvinizmus mozgalma a helyi gyülekezetekhez való erős ragaszkodás nélkül. A harmadik fejezet elmagyarázza, hogy a szenvedélyes szentségre való törekvés miért kulcsfontosságú az új kálvinista mozgalom – vagy bármely más Isten-központú mozgalom – egészséges voltához. A negyedik fejezet arról szól, hogy Isten Szentlelkére van szükség, hogy képessé tegye népét a szolgálatra és a keresztyén életre. Végül az ötödik fejezet bibliai tisztánlátásra hív. Ellenségünk ravasz, sokfajta csapdát állít majd elénk, amelyek tönkretehetik Krisztusról való személyes bizonyságtételünket és kisiklathatják az új kálvinizmus mozgalmát is.

16


1.

Sola Scriptura – Elég a Biblia? Josh Buice

Közvetlenül 2014 karácsonya előtt megjelent egy cikk a Newsweek magazinban, amely a következő megállapításokat tette: Egyetlen tévés prédikátor sem olvasta még a Bibliát. Ahogy az evangelikál politikusok sem. A pápa sem. Én sem, és te sem. A legjobb esetben is csak egy rossz fordítást olvastunk – a fordítás fordításának fordítását, ami egy kézzel készült másolat másolatának, annak másolatának, annak másolatának, illetve annak másolatának alapján készült – és így tovább még vagy százszor.6

Kurt Eichenwald ezen megállapítása talán nem rengeti meg a világot, de bizonyítéka annak, hogy a Biblia feletti csatározás még nem fejeződött be. Ahogy megpillantottam ezt a cikket a gyülekezetemmel szemközti üzlet polcán egy újságban, rögtön eszembe jutott, hogy még mindig sokan gyűlölik a Bibliát és elutasítják a tekintélyét. Az Isten Igéje elleni támadás már az Édenkertben elkezdődött, és most Atlantától nyugatra egy kis helyi bolt polcán 6

Kurt Eichenwald, „The Bible: So Misunderstood It’s a Sin” (Newsweek, 2014. december 23.)


az új kálvinizmus

bukkan fel. Ez a támadás nem csupán az értelmiségi elit számára van fenntartva – a témát újra és újra leporolják és előveszik a teológiák osztálytermeitől kezdve a kétes hírű YouTube csatornákig sok helyen. 1517. október 31-én Luther Márton protestált a Római Katolikus Egyház és a bűnbocsánat helytelen használata ellen azzal, hogy a wittenbergi vártemplom ajtajára kifüggesztette 95 tézisét. Senki – beleértve magát az Ágoston-rendi szerzetest – sem láthatta előre az ellenállásnak azt a kirobbanását, amely tiltakozásának hírére kezdődött el. Luther Márton (1483–1546) a protestáns reformációként ismertté lett mozgalom frontvonalába került. A mozgalom középpontjában az Isten Igéje iránti elkötelezettség volt. A reformáció nem a kálvinizmusról szólt. A reformáció a Biblia tekintélyének és elégséges voltának helyreállításáról szólt. Közvetlen eredménye az lett, hogy mély hatást gyakorolt a prédikációkra, mert az emberek megalkuvás nélkül hirdették Isten igéjét, ez pedig tartós hatást gyakorolt az egyház egészére. A protestáns reformáció csatakiáltása a sola Scriptura volt. A reformáció korszakából öt fő tantételbeli álláspont származott, amely azoknak a nőknek és férfiaknak a meggyőződését foglalta össze, akik sok mindent kockáztattak, sőt esetenként mindent fel is áldoztak annak a hitnek a védelmében, ami egykor a szenteknek adatott. Ezek a latin jelszavak a következők voltak: Sola fide – egyedül hit által. Sola Scriptura – egyedül a Szentírás. Solus Christus – egyedül Krisztuson keresztül. Sola gratia – egyedül kegyelem által. Soli Deo Gloria – egyedül Istené a dicsőség.

18


SOLA SCRIPTURA

– elég a biblia?

Az alap, amelyen ezek a megállapítások megállnak vagy elbuknak, a sola Scriptura. Ha az Írások nem megbízhatóak, honnan tudhatnánk az igazságot emberi romlottságunkról, Jézus helyettesítő áldozatának dicsőségéről és Isten csodálatos kegyelméről, amelyet a bukott bűnösöknek kínál? A Római Katolikus Egyház hosszú éveken keresztül markában tartotta a Bibliát. Ellenőrzés alatt akarták tartani azzal, hogy hozzátették saját hagyományaikat, és a Szentírás tekintélyét alávetették saját egyházi tanítóhivataluk tekintélyének. A reformáció szembenállásának központi kérdése volt a tekintély. Valamikor régen a Római Katolikus Egyház kész volt máglyán megégetni az embereket, hogy fenntartsák a Biblia feletti ellenőrzést. Azt is ki kell emelnünk, hogy valamikor a keresztyének készek voltak kiállni az üldözés forró lángjait, hogy anyanyelvükön hirdethessék és nyomtathassák ki az Igét. Hol találunk ilyen embereket manapság?

Modern hóbort vagy valódi megújulás? Az új kálvinizmus valódi megújulás, hiteles mozgalom, modern reformáció, vagy csupán teológiai hóbort? Noha széles körben mozgalomként tekintenek rá, összes sikere és kudarca még nem látható ebben a pillanatban. Noha számos ok van arra, hogy örüljünk neki, nem szabad túl korán ünnepelnünk. Sok víznek le kell még folynia ahhoz, hogy összességében feltérképezhessük a mozgalom sikereit és kudarcait. Akárhogy is, az új kálvinizmusról elmondható, hogy nagy számú evangéliumi hátterű fiatalt vonz, akik éhesek a bibliai igazságokra. Honnan jött ez a sok új kálvinista? Nem titok, hogy menő dolog lett kálvinistának lenni, és vannak, akiket inkább a kultu-

19


az új kálvinizmus

rális adalékok vonzanak, mintsem a bibliai igazságok. A hosszú szakáll, a trendi tetoválás és a divatos öltözködés hozzáadódtak a régi kálvinista teológiához. Sok fiatal régi teológusokat olvas, hogy megértse Isten szabadító munkáját, de vajon a mozgalom a teológia mélységének vagy inkább a kulturális divatnak köszönhetően növekszik? Amikor az emberek hajlandóak hosszú utazásokat tenni vagy átrepülni az óceán felett azért, hogy egy hétvégi tanítványsági konferenciára összegyűljenek, akkor azt kell mondanunk, hogy az egyház történetében ez nem megszokott dolog. Az egészséges tanítás újjáéledését végső soron Istennek kell tulajdonítanunk. A teológia iránti vágy növekedése Istenben gyökerezik, aki helyi gyülekezeteket, konferenciákat, blogokat, könyveket, énekeket, technikai eszközöket, és ami a legfontosabb, a Szentlelket használja fel célja betöltésére. Ha megnézzük, hogyan fejlődött a technika az elmúlt években, akkor észre kell vennünk, hogy a technológiai robbanás és a kálvinizmus modern újjáéledése összekapcsolódnak egymással. Néhány gyors kattintással Luther, Kálvin, Edwards, Knox, Warfield, Spurgeon, vagy a vallástörténet más jelentős szerzőinek művei elérhetők egy elektronikus eszközön – a mobiltelefont is beleértve. A technológiai robbanásnak köszönhetően napi rendszerességgel jelennek meg cikkek a blogokon, ahol lelkészek, teológusok, tudósok és írók tudnak kapcsolatba lépni emberek tömegeivel. A közösségi média felületeit használva a kapcsolatok hatékonyabbak, a közönség együttműködése pedig egyre jellemzőbb. A történelem során soha nem volt még ennyire könnyen megszerezhető az információ, mint manapság. Egy másik mód, ahogy az új kálvinizmus erőt nyer, a teológiai gazdagságú énekek, melyeknek tantételbeli mondanivalója is van. Sok évvel ezelőtt az egyház gazdag teológiai tartalmú da-

20

Profile for KIA

Az új kálvinizmus  

Az elmúlt évtizedekben nagyot fordult a világ az egyházzal. Szélesebb körben figyeltek fel olyan témákra, mint Isten szuverenitása vagy az e...

Az új kálvinizmus  

Az elmúlt évtizedekben nagyot fordult a világ az egyházzal. Szélesebb körben figyeltek fel olyan témákra, mint Isten szuverenitása vagy az e...

Profile for kia35
Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded